A Kőrösi Csoma Sándor Program Eredményei

A Kőrösi Csoma Sándor 

Program eredményei 

A magyarság nagykövetei 

a diaszpórában 

K 

CSOMA SÁNDOR PROGRAM 

A Kőrösi Csoma Sándor 

Program eredményei 

A magyarság nagykövetei 

a diaszpórában 

2016–2017 

K 

2016–2017 

CSOMA SÁNDOR PROGRAM

K 

3 


Tartalom 

A Kőrösi Csoma Sándor Program eredményei 

A magyarság nagykövetei a diaszpórában 

2016–2017 

Impresszum 

A Kőrösi Csoma Sándor Program eredményei, Budapest 2017 

Kiadó: Magyarország Kormányának Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárság 

Felelős kiadó: Dr. Grezsa István kormánybiztos 

ISBN 978-963-12-9135-3 

Szerkesztő: Rátky Zsuzsanna 

Grafika: Stég Design Kft. 

Címlapfotó: Rácz Norbert 

Nyomda: Kiwi Print Hungary Kft. 

Köszöntő ..................... 4 

Programértékelés… ............. 5 

A Kőrösi Csoma Sándor Program 

kommunikációjáról és sajtóvisszhangjáról 

................... 6 

A koordinátori munkáról ........ 10 

Beszámolók .................. 11 

Ausztrália és Óceánia 

Bartos Krisztina ............... 13 

Bobár Zoltán ................. 14 

Cseke-Császár Dóra ............ 15 

Gazdag Alexandra ............. 16 

Gruber Enikő ................. 17 

Kis Zoltán .................... 18 

Kormány Gergely Zsolt ......... 19 

Nagy Viktória Flóra ............ 20 

Plicher Dorottya ............... 21 

Szabados Tamás .............. 22 

Kemény Zalán ................ 23 

Afrika 

Tetlák Örs ................... 24 

Ázsia 

Lukácsi Katalin ................ 25 

Dél-Amerika 

Bárdos Zsuzsanna ............. 26 

Dr. Ferenc Viktória ............. 27 

Heka Dária Zsuzsanna .......... 28 

Komlósi Krisztina .............. 29 

Mózesné Püski Zsuzsanna ....... 30 

Fekete Péter ................. 31 

Kun Ágnes ................... 32 

Molnár Orsolya Anna ........... 33 

Szakács Zsuzsánna Vera ......... 34 

Tar Krisztina .................. 35 

Európa 

Borsi Péter ................... 36 

Dúcz Erzsébet ................ 37 

Farkas Júlia .................. 38 

Gódor Nikoletta .............. 39 

Gordos Katalin ................ 40 

Hortobágyi Ivett .............. 41 

Karakas Zoltán ................ 42 

Maronics Ilona Anna ........... 43 

Munkácsy Katalin Fruzsina ....... 44 

Németh Ágnes ............... 45 

Patai Borbála ................. 46 

Szabó Janka .................. 47 

Tóth-Pál Zoltán ............... 48 

André Katalin ................. 49 

Balog Katalin ................. 50 

Cvetanovic Martin ............. 51 

Gigler Dóra .................. 52 

Kása Bíborka Ibolya ............ 53 

Rakitai Réka .................. 54 

Szabó Ágnes ................. 55 

Tóth Tamara .................. 56 

Ferencz Orsolya ............... 57 

Kovács Gábor ................ 58 

Sándor István ................. 59 

Stumpf Anna ................. 60 

Szilvási Tünde Judit ............ 61 

Tóth Luca Réka ............... 62 

Bogdán Tibor ................ 63 

Dancsa Anita ................. 64 

Miklós Tünde ................. 65 

Varga Gabriella ............... 66 

Angyal Réka .................. 67 

Medvegy Andrea .............. 68 

Simon Alexandra ............. 69 

Bóra Eszter .................. 70 

Rengei Boglárka .............. 71 

Molnár Luca .................. 72 

Bánkúti Dalma ................ 73 

Nagy Karina .................. 74 

Búzás Eszter Bíborka ........... 75 

Seprenyi Anita ................ 76 

Szebegyinszki Kinga ........... 77 

Észak-Amerika 

Ciceri Attila .................. 78 

Dr. Érsek Vivienn .............. 79 

Ézsiás Péter .................. 80 

Facskó Györgyi ............... 81 

Gonda Csenge ............... 82 

György Márton ............... 83 

Hajdú Zsuzsanna .............. 84 

Horváth Réka ................. 85 

Ivanics Anikó ................. 86 

Jakab Rita ................... 87 

Nagy Katalin ................. 88 

Orosz Sára ................... 89 

Pethő Krisztina ................ 90 

Székely Veronika .............. 91 

Szilvay Gergely ............... 92 

Tamási Enikő ................. 93 

Tisóczki Petra Emília ........... 94 

Tózsa Mikolt Emese ............ 95 

Török Karola .................. 96 

Völner Eszter ................. 97 

Ábrahám Dolli Csilla ........... 98 

Bánfalvi Laura ................ 99 

Bartha Zsófia ................ 100 

Czibolya Kálmán ............. 101 

Éles Gergő Péter ............. 102 

Fodor Kinga ................. 103 

Jancsó Antónia .............. 104 

Kalina Veronika .............. 105 

Lehoczki Sára ................ 106 

Mészáros Attila .............. 107 

Pap Johanna ................ 108 

Simándi László ............... 109 

Takácsy Dorka Kornélia ........ 110 

Tóthfalusy Zsuzsanna .......... 111

4 

K 


K 


5 

Köszöntő 

„A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része 

az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság 

(...)” – így fogalmaz a 2010-ben elfogadott, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről 

szóló törvény. Azóta hét esztendő telt el, ami elegendőnek bizonyult arra, 

hogy kinyilatkoztatott hitvallásunkat tettekbe öntsük és mind lélekben, mind közjogilag 

újraegyesítsük a világban szétszórtságban élő magyarságot. Ennek az újraegyesítésnek 

egyik legfontosabb eleme a diaszpórával való kapcsolatok megerősítése volt, melynek 

szellemében és egyik legfőbb eszközeként 2013-ban útjára indítottuk a Kőrösi Csoma 

Sándor Programot. A program azóta tartalmas és hosszú utat járt be és bátran jelenthetjük 

ki: valódi sikertörténetévé vált a Magyar Kormány diaszpóra-politikájának. 

A Kőrösi Programnak köszönhetően 2013 óta több mint 300 fiatal kapott lehetőséget 

arra, hogy a világ legkülönbözőbb pontjain élő magyar közösségekhez utazzon, megismerje 

mindennapjaikat, problémáikat és hagyományőrző, közösségépítő tevékenységével 

erősítse az anyaországtól távol élő honfitársak magyar gyökereit és identitását. 

Míg kezdetben a kiutazók köre nagyrészt anyaországi fiatalokra terjedt ki, az elkövetkező 

években egyre nagyobb hangsúlyt fektettünk a program szomszédos országokban 

élő magyar fiatalok körében való népszerűsítésére, akik száma évről évre nőtt, a világ 

magyarságát összefogó, szépen épülő kapcsolati háló pedig még erősebbé vált a teljes 

Kárpát-medencei magyarság bevonásával. 

Négy év távlatából örömmel és büszkén jelenthetjük ki, hogy a maga nemében úttörőként 

indított program nem csak beváltotta, hanem magasan felül is múlta a hozzá 

fűzött reményeket. Olyan magyar közösségeket tártunk fel, amelyekről eddig nem, 

vagy alig volt tudomásunk, hétvégi magyar iskolák tucatjai nyíltak, cserkészcsapatok és 

néptánckörök alakultak, gyermek- és ifjúsági lapok indultak és számtalan új program és 

kezdeményezés látott napvilágot. Barátságok, kapcsolatok és újjáéledt, megerősödött 

magyar közösségek – röviden így foglalható össze az elmúlt négy év, ami maradandó 

nyomot hagyott mind a kiutazott fiatalok, mind a diaszpóra magyar közösségeinek életében. 

Bízunk abban, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Programmal sikerült egy olyan folyamatot 

elindítanunk, amely nem csak megszólítja a világban szétszórtságban élő magyarokat, 

hanem hosszú távon képes szolgálni megmaradásukat, anyaországhoz való kötődésüket 

és a magyar-magyar kapcsolatok erősítését szerte a világon. 

Potápi Árpád János 

nemzetpolitikáért felelős államtitkár 

Mégis magyarnak megmaradni… 

Büszkeséggel ajánlom figyelmébe minden érdeklődőnek a Kőrösi Csoma Sándor 

Program 2016-2017-es évadának eredményeit összefoglaló kiadványt. Örömünkre az 

idei program is nagy sikerrel lezárult, mind az ösztöndíjasok, mind a résztvevő szervezetek, 

a külhoni magyar közösségek és a Nemzetpolitikai Államtitkárság részéről egyaránt. 

2016 tavaszán a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága ötödik alkalommal 

hirdette meg a Kőrösi Csoma Sándor Programot, melynek keretében 100 ösztöndíjast 

küldött a nyugati diaszpórába, hogy közösségi programok szervezésével, ismeretátadással, 

nyelvoktatással ösztönözze a diaszpórában élő magyarság magyar közösségi 

életben való tevékeny részvételét, nyelvtanulását, és az anyaországgal történő 

kapcsolattartását. Gondolunk azokra a magyarokra is, akik külföldön dolgoznak, de 

fontos számukra, hogy magyarságukat külföldön is megélhessék, Magyarországgal 

való kapcsolatuk megmaradjon. A Kőrösi Programban mindemellett elsősorban az 

anyanyelvoktatásra fektetünk hangsúlyt, mivel a célterületek közösségeit leginkább 

a nyelvvesztés fenyegeti. Emellett minden lehetőséget és alkalmat megragadunk, 

hogy erősítsük a nemzeti identitásukat, legyen az nemzeti gasztronómiánk, a magyar 

népzene vagy a néptánc. 

A programban ösztöndíjasként évről évre olyan nemzeti elkötelezettségű fiatalok vesznek 

részt, akiket elsősorban közösségszervező, hagyományőrző, illetve egyéb hasonló 

területen szerzett tapasztalataik, képességeik tettek alkalmassá a feladat elvégzésére. 

2017-ben ötszörös túljelentkezés mellett, ismét kiváló képzettségű és felkészültségű 

jelentkezők kapcsolódtak be, így minden évben gazdagabbak leszünk 100-150 olyan 

magyar fiatallal, akik jobb magyarok lettek, mint amilyenek előtte voltak, ami ebben az 

értékválsággal teli világban egyáltalán nem lebecsülendő eredmény. 

A program sikere az is, hogy egyre erősödik a kapcsolat a diaszpórával. Támogatjuk 

őket abban, hogy meg tudjanak maradni annak, aminek születtek, magyarnak. A program 

eredményeként magyarok egymásra találnak, egy új magyar hálózat szerveződik. 

A több éve futó program természetesen folyamatosan fejlődik. Az egymásra találáson 

túl mind inkább a minőségre kell fektetnünk a hangsúlyt. Ma már nem csak beindított 

nyelvoktatásról, nem csak újonnan szerveződő néptánc- vagy cserkészcsoportokról 

beszélhetünk. Az előző években befektetett energia kezd megtérülni, egyre inkább 

látjuk, hogy egy jól szervezett magyar közösség működik ott, ahová az ösztöndíjasokat 

kiküldtük. Ez az ösztöndíjprogram legnagyobb eredménye! A tevékeny munka mellett a 

magyarság nagykövetei közvetítik a világban elszórtan élő magyarok felé az anyaország 

üzenetét: a magyar kormány alkotmányba foglalt kötelezettségét végiggondolva és 

megszervezve, folyamatosan erősíti a külhoni magyar közösségeket annak érdekében, 

hogy a 15 milliós magyarságból egy nemzeti közösség kovácsolódjon. 

Dr. Grezsa István 

kormánybiztos

6 

K 


K 


7 

Ízelítő a megjelenésekből 

A Kőrösi Csoma Sándor Program 

kommunikációjáról és sajtóvisszhangjáról 

Sajtóvisszhang 

2010-ben Magyarország Kormánya elhatározta, hogy a diaszpóra magyarságával is 

szorosabbra fűzi az együttműködést. A Kőrösi Csoma Sándor Programot 2013 januárjában 

hirdettük meg azzal a nem titkolt céllal, hogy a korábban méltatlanul elhanyagolt 

diaszpóra magyarságára immáron kiemelt figyelmet fordítsunk, minél jobban megismerjük 

a diaszpórában élők hétköznapjait, és segítsük a rendelkezésre álló eszközökkel 

életüket. 

Az első évben 47 ösztöndíjas utazott ki, majd száz-száz és az idei évtől 115 fő. A háromszorosára 

emelkedett ösztöndíjas létszám a sajtórészlegnek is komoly kihívást jelentett, 

hiszen korábban nem volt példa arra, hogy az Államtitkárság koordinálása alatt 

ennyi emberrel tartsuk közvetlenül a kapcsolatot. Minden évben felhívtuk a figyelmüket 

arra, hogy ők a kormányzat meghosszabbított kezei és egyúttal arcai is, ezért komoly 

figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy kinek, mit és hogyan nyilatkoznak, mondanak és 

írnak. A Program folyamatosan kiemelt figyelmet kapott a sajtó részéről, ami azt is jelzi, 

hogy ösztöndíjasaink lelkiismeretesen és legjobb tudásuk szerint végzik és végezték 

munkájukat, tanácsainkat megfogadva rendszeres, intenzív kapcsolatot tartottak, és 

sokan még tartanak jelenleg is a sajtó képviselőivel. Nem véletlenül vált a Program 

az Államtitkárság egyik legsikeresebb kezdeményezésévé. Ez többek között természetesen 

annak is köszönhető, hogy a sajtó részéről nem született érdemi kritika, illetve 

olyan megjelenés, ami negatív képet festett volna a Programról és annak résztvevőiről. 

Ez is bizonyítja, hogy a Program egy olyan pótolhatatlan és egyedülálló kezdeményezés, 

amelynek folytatása nem lehet kérdés. Itt kell kiemelni, hogy az ösztöndíjasok kiválasztása, 

személyes meghallgatása és felkészítése, az a rengeteg egyeztetés, amit 

követően az ösztöndíjasok elfoglalhatták állomáshelyeiket, nem volt véletlen, és valóra 

váltotta a Programhoz fűzött reményeket. 

Nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy bár a Program továbbra is a sajtóérdeklődés középpontjában 

fog állni, köszönhetően a kiválasztás rendszerének, a felkészítőkön átadott, 

kézzel fogható tudásnak és a kialakult együttműködésnek, csak pozitív hangvételű 

sajtómegjelenésekkel kell számolnunk, legyen szó akár a korábban lezárult, az idei, de 

akár a jövőbeli Programokkal kapcsolatban egyaránt.

8 

K 


K 


9 

Ízelítő az online felületekről 

Online kommunikáció 

A diaszpóra magyarságát támogató Kőrösi Csoma Sándor Program önálló honlapja a 

program indulásának ötödik évében, 2016-ban indult. Ekkor már látszott az eredménye 

a Petőfi Sándor Program meghirdetésekor elindított kommunikációs kampánynak. 

Egyértelművé vált, hogy a diaszpóra magyarságát támogató program is gazdagodna 

egy tudatosan felépített, népszerűsítő, informáló háttérmunkával. A cél itt is az volt, 

hogy a program céljairól, küldetéséről, eredményeiről, illetve a kiküldetésben szolgálatot 

teljesítő ösztöndíjasok személyéről, hiánypótló munkájáról, a résztvevő fogadószervezetekről 

a hazai és a külhoni közösségek tájékoztatást kapjanak. Az Államtitkárság 

fontosnak tartotta, hogy tovább növekedjen a program ismertsége, láthatósága mind 

a diaszpórában élők számára, mind a hazai közvélemény előtt. Úgy gondolták, ha az 

érdeklődők itthon és a nagyvilágban megismerik a diaszpórában élő magyarság gondjait, 

örömeit, eredményeit, történelmét, akkor nő az esélye annak, hogy élő kapcsolat 

alakuljon ki az egyes országok, a diaszpórában és szórványban élő magyar közösségek 

között. 

A program kommunikációs csatornája 

A kor igényeihez igazodva a fenti célok eléréséhez az online kommunikációs platformok 

kerültek előtérbe. A program honlapján az ösztöndíjasok által beküldött írásokon, feltöltött 

kép- és videógalériákon keresztül a látogató bepillantást nyerhet a kiküldöttek 

munkájába, a fogadóközösségek hétköznapjaiba, ünnepeibe. Az oldal információt ad 

a partnerszervezetekről, a magyarokat érintő külhoni eseményekről, magáról a programról 

és a diaszpóráról általában. A kapcsolódó Facebook-oldalon a mérföldkövek, a 

honlapon megjelenő legérdekesebb cikkek kerülnek megosztásra, valamint a célközönséget 

aktivizáló játékok, versenyek, pályázatok. A YouTube-csatorna az ösztöndíjasok 

által készített videók megosztására szolgál. 

Instagram-profil is gazdagítja a közösségi oldalak körét, a magyarokegyhelyen.hu pedig 

a Kőrösi és Petőfi Programokat kapcsolja össze. Ez a honlap szórakoztató formában 

igyekszik közelebb vinni a magyarság ügyét az érdeklődőkhöz. A felületen megtalálhatóak 

a diaszpóra és a szórvány legfrissebb hírei, eseményei, érdekes interjúk olvashatók 

a határon túli magyar közösségekben valamilyen területen – egyház, oktatás, művészet 

stb. – fontos szerepet betöltő személyekkel. A kvízjátékkal bárki próbára teheti a külhoni 

magyarsággal kapcsolatos tudását, „A világ magyar ízei” receptgyűjteményből 

pedig ötleteket meríthet, és rácsodálkozhat, hogyan készítik például a gulyást a tengerentúlon. 

Ez a felület egyben különböző pályázatok meghirdetésére is lehetőséget ad. 

És minderről mit mondanak a számok? A korosiprogram.hu látogatottsága folyamatosan 

növekszik, mára gyakran szolgál forrásként például sajtóorgánumok számára is. Az 

elmúlt évben több mint 1100 cikk, hír, tudásanyag, beszámoló jelent meg az oldalon; 

350 kép- és közel 110 videógaléria gyűlt össze. A Facebook-oldalt kedvelők száma 

fokozatosan gyarapszik, jelenleg 5447 a követők száma. 

Különleges események is gazdagítják, népszerűsítik a programokat, májusban például 

flashmob készült, az esemény mind a felvétel helyszínén, mind az online közösségi felületeken, 

ahova az akcióról készült kisfilm felkerült, nagy sikert aratott.

10 

K 


Beszámolók 

Néhány személyes gondolat a Programhoz 

Csupán második alkalommal indultak útnak a Kőrösi Csoma Sándor Program küldöttei, 

amikor magam is felvételt nyerhettem, mint a Program zürichi ösztöndíjasa. Kiküldetésem 

során nem kisebb feladat elé állítottak, mint az elődöm, Szilárd Katalin által 

megkezdett kutatás folytatása, és az akkor 150 éves Zürichi Magyar Egyesület történetének 

megírása. Az ott befogadó Svájci Magyarház Alapítvány kötelékében, minden 

korábbi előítéletet megcáfoló, nyüzsgő kulturális életet, összetartó magyar közösséget 

tapasztaltam, ahol szívélyesen gondoskodtak rólam, és felelősséggel viszonyultak munkámhoz. 

A következő programévben ismét visszatértem, hogy a rám bízott anyag a 

gondozásomban maradhasson. 

Az összesen csaknem másfél évnyi szolgálat eredményét és hatását mi sem bizonyítja 

jobban, mint az, hogy jelenleg – ellenállva a „svájci jólét” kísértésének – a Nemzetpolitikai 

Államtitkárság legkiemelkedőbb kezdeményezéseként emlegetett Kőrösi Csoma 

Sándor Program hazai koordinálását végezhetem. 

Feladatomnak érzem, hogy itt említsem meg, milyen kitűnő koordinátorok sorához 

csatlakozhattam, hiszen elődeim voltak Vatali Zsófia, Reményi Júlia, Pálóczi Kata Éva, 

Sándor István, Kustra Péter és végül, de nem utolsó sorban Nagy Szebasztian, aki közel 

négyévnyi alázatos szolgálatnak köszönhetően, bőséges tapasztalataival a legtöbbet 

segített és segít ma is a munkámban, életemben. 

Számomra sosem volt nehéz motivációt találnom, hiszen – azon túl, hogy egykori ösztöndíjasként 

és koordinátorként is személyes kapcsolatot ápolok a külföldön élő honfitársainkkal 

– származásomban is őrzöm a külhoni identitást bukovinai székely és felvidéki 

magyar gyökereim által. Szeretném a munkámban meghálálni, hogy Magyarországra 

születtem és nem kell vándoroljak ahhoz, hogy „magyar kultúrközegben” élhessek. 

A magyar önazonosságtudatot azonban meg lehet élni külföldön is, azokban a mikroközösségekben, 

amelyek alapjait az egykor emigrációba kényszerült vagy kivándorolt magyarjaink 

fektették le, és melyek ma is virágzó közösségeket alkotnak. Felnézek azokra, 

akik ezeket a csoportokat működtetik, éltetik és örömmel tölt el, hogy a Kőrösi Csoma 

Sándor Program koordinátoraként egy kicsit magam is hozzájárulhatok a munkájukhoz. 

Szintén elégedettséggel tölt el, hogy immár százan vannak, akiket magam kísérhettem, 

és akik most már hozzám hasonlóan az egykori „Kácsépések” táborát gyarapítják. Köszönöm 

az elmúlt egy évet Nekik és a közösségeknek, akik befogadták őket! 

E helyütt is köszönöm minden közreműködőnek, kiemelten Államtitkár úrnak és kollégáimnak 

folyamatos segítségüket, illetve hogy van, és tovább folytatódhat a Kőrösi 

Csoma Sándor Program. 

Kontár Noémi 

programkoordinátor 

K 

CSOMA SÁNDOR PROGRAM

12 

K 


Ausztrália és ÓcEánia13 

K 


Bartos Krisztina 

Kiküldetés helye: 

Queensland állam, Ausztrália 

Tevékenységi terület: 

nyelvtanítás, programszervezés 

A hat hónap alatt rengeteget tanultam – nem csak szakmailag, de 

emberileg is sokat fejlődtem. Lényeges volt, hogy egy adott szituációban 

megőrizzem a határozottságom, magabiztosságom. Boldogan 

mondtam igent minden jellegű felkérésre, mert úgy gondoltam, sokat 

fejlődhetek általuk, illetve a közösség hasznára válhat a befektetett 

munkám. 

Elért eredmények 

Engem tanárként elsősorban az iskolákban vártak. A Szivárvány 

Gold Coast-i Magyar Iskolát heti rendszerességgel, 

csütörtök délutánonként két órában tartottuk. Nagyjából 

12, négy és tizennégy év közötti magyar származású tanuló 

vett részt a gyerekeknek tartott foglalkozáson, de az 

iskola szervez felnőtteknek is nyelvórát, ahol 4-5 tanulóval 

foglalkoznak. A Brisbane-i Magyar Iskola tanulói kéthetente 

vesznek részt szombatonként a háromórás, játékos magyarórákon. 

Ide körülbelül húsz gyermek jár, szintén négy és 

tizennégy év közöttiek. Ezen kívül szerveztem az istentiszteletek 

idején is magyarórákat. Az első órában a tíz év alatti 

gyerekek (és szüleik) jöttek általában öten, a második órában 

az ennél idősebb tanulókat vártam – 3-4 főt. 

Ezen kívül természetesen részt vettem a közösségi élet szervezésében 

mindkét városban. A nemzeti ünnepeken kívül 

az egyik leglényegesebb és legnagyobb szabású esemény 

a Hungaro Fesztivál volt, ami egy egynapos, számos neves 

fellépőt felvonultató gasztronómiai és kulturális esemény. 

Itt szervezőként, szereplőként és műsorvezetőként voltam 

jelen, a látogatók száma elérte a kétezret. A tavalyi év két 

szempontból is különleges volt. Egyrészt, az 1956-os forradalom 

hatvanadik évfordulóját ünnepeltük, melyre a megemlékezésen 

túl kiállítást is szerveztünk. A másik nagy esemény 

Áder János köztársasági miniszter úr látogatása volt, 

aki a református egyház ausztráliai fennállásának 65. évfordulója 

alkalmából látogatott el Queenslandbe. Fogadására, 

valamint az alkalom tiszteletére ünnepi istentiszteletet és 

fogadást szerveztünk. Ezen kívül szerveztem egy vetélkedőt 

a Magyarország, szeretlek! műsor mintájára. 

Fogadószervezet 

A Queensland-i Magyarok Kulturális Szövetségéhez 

három szervezet tartozik: a Gold Coast-i 

Magyar Egyesület, a Brisbane-i Magyar Egyesület 

és a Queensland-i Református Egyházkerület. Az 

első kettő szervezet fő feladatai közé tartozik az 

adott városban élő magyarok közösségi életének 

szervezése, a gyerekek tanítása, nemzeti ünnepeinkről 

való közös megemlékezés, hétvégi családi és 

kulturális programok szervezése. Az egyházkerület 

biztosítja a Queensland államban élő magyaroknak 

hitük gyakorlását vallási megkülönböztetés nélkül.

14 

K 


Ausztrália és ÓcEánia 


K 


Bobár Zoltán 


Melbourne, Victoria, Ausztrália 


népzeneoktatás, programszervezés 

Cseke-Császár Dóra 


Melbourne, Ausztrália 


néptánctanítás, cserkészet, programszervezés 

Mindenem a zene és a tanítás… egyedül én tanítok Magyarországon 

népi harmonikát. 

Sokan nem is sejtenék, hogy a világ végén is lehet úgy élni, hogy nincsen 

honvágyad. Igazából otthon vagy! 


A feladatom KCSP-ösztöndíjasként az volt, hogy a már működő, 

magyar népzenét játszó zenészeket összefogjam és 

továbbképezzem őket. Ugyanakkor szükségesnek láttuk 

egy magyar népzenei együttes alapítását is, amely a hagyományokat 

továbbfejlesztené, és kultúránk megőrzését 

segítené. „Örökölt” együttesünk ugyanis moldvai hangszereléssel 

rendelkezik, a 2015. évi KCSP-ösztöndíjas segítségével 

egy moldvai táncsorozatot tanult meg. A Micsoduck 

zenekar tagjai főleg itt született magyar szülők gyermekei, 

de vannak köztük ausztrál és Svájcban született nem magyar 

zenészek is. Ezért két újabb zenekart indítottunk, mondhatjuk 

a nulláról, akik már most aktív résztvevői a közösségi 

életnek Melbourne-ben. Eközben kihirdettük a magyar közösségben, 

hogy hangszeres népzenét lehet tanulni. Két 

család teljes anyagi és erkölcsi támogatásával a gyerekeik 

elkezdtek zenét tanulni. A két család ez esetben összesen 

3-3 testvért jelent. Anyagi támogatás szükséges volt, mert a 

hangszereket meg kellett vásárolni. Mire végeztem a kiküldetésemmel, 

összeállítottam a tanítványokból egy 14 tagú 

nagyzenekart is, és nevet is adtam nekik: Melbourne Folk 

Orchestra.Fogadószervezet 

A Gyöngyösbokréta Néptánccsoport Melbourne-ben 

működik. Neve a Gyöngyösbokréta 

néptáncmozgalomból ered. Csoportunk amatőr 

néptánckedvelőkből áll, akik szabadidejükben 

továbbképzéssel, tanulással ápolják népi hagyományainkat. 

Szerdánként a Magyar Központ Ifjúsági 

termében, csütörtökön a református egyház Bocskai 

termében vannak táncpróbák. A csoportban 

nincs meghatározott korhatár. Mindenkit várnak, 

akár tanulni akar, vagy csak hagyományait szeretné 

megőrizni. A csoport vezetői: Sinka Imre és Mária 

Judit Huszár. 


A cserkészet volt a bázishelyem, de napi rendszerességgel 

segítettem a tánccsoportokat és néhány alkalommal az iskolát 

is. A táborok, kirándulások, a kéthetenkénti szombati 

foglalkozások, a számos rendezvény együttesen elegendő 

alkalmat adott a cserkészet testi, szellemi és jellembeli nevelési 

céljainak átadására. Általában a kicsikkel foglalkoztam, 

játszottam velük, számos dolgot megtanítottam nekik. 

A foglalkozásoknak mindig volt valamilyen témája, azokra 

építettem fel az órákat. A cserkészek aktuális létszáma jelenleg 

40 fő. Az egyéb rendezvények (Apák napja, Mikulás-piknik 

stb.) nyitottak voltak, előfordult, hogy 100 embernél 

is többen jelentek meg. 

Tánc és tánctanítás hétfőn, kedden, szerdán, pénteken és 

szombaton volt a három együttesnek. Kis Zoltán mentortársammal 

együtt foglalkoztunk az együttesekkel fél-fél évig. 

A foglalkozások eredményesek voltak, végül 4 koreográfiát 

tudtunk összeállítani. Minden fellépési lehetőséget megragadtunk, 

hogy együtteseink ott legyenek, és megcsillogtathassák 

tehetségüket. 


63. számú Tormay Cecil leány Cserkészcsapat 

Melbourne-i Magyar Cserkészet: a cserkészet egy 

olyan ifjúsági mozgalom, ahol sok minden történik. 

A 10 cserkésztörvény irányadása mellett az Isten, 

Haza és Magyarság szolgálatára neveljük a fiatal 

fiúkat és lányokat. Így magukévá teszik a magyar 

kultúrát, cserkésztudást és a természettel való 

együttélést. Korhatárok: a Maci őrsbe fogadunk 

2-4 éveseket, a kiscserkészekhez az 5-10 éveseket, 

a 10-16 éveseket a cserkészetbe.

16 

K 




K 


Gazdag Alexandra 


Sydney, Ausztrália 


cserkészet, néptánc, az idősek gondozása, kulturális programok és megemlékezések, 

ünnepségek szervezése 

Gruber Enikő 




kulturális programok szervezése, irodalmi, történelmi és nyelvművelő előadások 

készítése 

Örülök, hogy részt vehettem a Kőrösi Csoma Sándor Programban, 

így segítve az ausztráliai magyarokban felélénkíteni a hazaszeretetet, 

valamint megmutatni a közösség összetartó és motiváló erejét. 

Boldogan voltam részese az általam megtapasztalttól eltérő, külhoni 

magyar közösség életének. 


Cserkészeten kívül 

• Erzsébet Otthon, hetente egy nap segítő tevékenység 

• Részt vettem a Kengugró Táncegyüttes próbáin 

• Szükség szerint segítettem a magyar iskolában, illetve középiskolában 

• Kivettem a részem a közös ünnepségek és események 

szervezésében és lebonyolításában 

• Négy augusztus 20-i ünnepség szervezésében vettem 

részt 

• Gyermekfoglalkozások lebonyolításával közreműködtem a 

Kincses táborban 

• Augusztus 27-i iskolabálra a gyermekeknek táncházzal készültem 

• Részt vettem a megemlékezésekben a Márton Áron-emléknapon 

és az aradi vértanúk napján 

• Az 56-os, többelemű megemlékezés-sorozatban is segédkeztem 

• Október 30-án megemlékező műsort szerveztünk az 1944- 

es délvidéki vérengzésekre 

Feladataim voltak a cserkészeten belül 

• Őrsi órák tervezése, lebonyolítása, cserkésztudás átadása, 

népdal és játékok tanítása 

• Csapatprogramok szervezése 

• A cserkészpiknik gyermekelőadásának megszervezése 

és lebonyolítása, népi játékok és kézműves-foglalkozások 

szervezése 

• A szeptember 18-i Taste of Hungary fesztiválon a cserkészet 

népszerűsítése, a kávézó üzemeltetése 

• Részvétel a jövő évi vezetőképzés megszervezésében 

• Augusztus 7-i Cserkész Piknik: tánctanítás és táncház szervezése 

• Augusztus 20. az Összetartozás Tüze, a Szent István-napi 

tábortűz és esti mulatság, új játékok tanítása 

• Szeptemberben kétnapos hétvége (Mini Családi Regös) 

hagyományőrző programokkal: fafaragás, hímzés, népdaltanulás, 

éneklés, táncház, kirándulás, tábortűz 

• Cserkésztoborzás céljából szeptemberben, a Gold Coaston, 

a Hungarofesten rövid, kétnapos tábort szerveztünk 

• Novemberben lány cserkészportyát tartottunk 

• Részvétel a november 20-i Szent Erzsébet-búcsún 

• December 3-án Mikulás-napi ünneplés Sydney-ben, tábortűz 

mellett 

• Karácsonyi ünnepi műsor 


Sydney-i Magyar Cserkészek, 30. sz. Kőrösi Csoma 

Sándor Cserkészcsapat és 66. sz. Papp-Váry 

Elemérné Cserkészcsapat 

A két csapat együtt, egymást kiegészítve végzi 

munkáját évtizedek óta Sydney-ben. Céljuk az itt 

élő magyar fiatalok összefogása. Mindkét csapat 

hivatalosan bejegyzett a Külföldi Magyar Cserkész 

Szövetségnél, így vezetőik központilag képzettek, 

a cserkészeknek átadott ismeretanyag pedig 

egységes és megszabott, ezáltal ellenőrzött is. 

A fiú- és leánycsapatok jelenleg nagyjából 30-30 

fős tagságot számlálnak. 


Részvétel és közreműködés: 

• műsorok szervezése, összeállítása: egyházi jótékonysági 

ebéd, előadások tartása: Szent Erzsébet Otthon, hetente 

kétszer; Karitász Társaság Mindszenty Otthon: Istenes versek 

a magyar irodalomban – irodalmi előadássorozat; Szt. 

László Társaság: versmondás; előadás Márton Áronról a Szt. 

Erzsébet Otthonban; Karitász Társaságnál irodalmi estek; 

• események szervezésében, lebonyolításában részvétel: 

Háromnapos Kincses tábor gyermekeknek; Magyar Iskola 

ballagási bál, táncház; Kengugró néptánccsoportpróbák; 

Taste of Hungary – magyar ízek; Rajkó zenekar a Szent Erzsébet 

Otthonban; 

• augusztus 20-i, Szent István-napi rendezvénysorozat: 

Punchbowl-ban (Magyar Katolikus Szövetség), Sydneyben 

(Délvidéki Magyar Szövetség), végül: a Szent Erzsébet 

Otthonban; 


Magyar Katolikus Közösség 

Az Ausztráliába érkező magyarok között több 

plébános is volt, és hozzájuk, elsődlegesen Forró 

Ferenchez kötődik az itteni magyar katolikus közösség 

létrejötte. Jelenleg a parramatai püspökséghez 

tartozó Lédeczi Dénes atya a katolikus egyház képviselője 

a sydney-i magyarok körében. A katolikus 

közösség keretein belül működik a Szent Erzsébet 

Otthon (jövőre ünnepli fennállásának 50. évfordulóját), 

mely elsődlegesen magyar anyanyelvű lakóknak 

van fenntartva, de más nemzetiségűek is élnek a 

falai között. 

• dokumentálás: 1956-os megemlékezések keretében kiállítás 

az Új-Dél-Walesi Parlament épületében; cserkészek és 

az iskolások évzáró ünnepsége; 

• más intézményhez delegált ösztöndíjas társak segítése, 

támogatása: cserkészek különféle rendezvényein, Hungarofest, 

Márton Áron-emlékév eseményei; flemingtoni 

Magyar Iskola diákjainak októberi sportnapja, két Mikulás-ünnepség: 

Sydney-i Magyar Cserkészeknél a flemingtoni 

Magyar Iskolában és a Délvidéki Magyar Szervezetnél; 

cserkészek és iskolások évzáró ünnepsége; 

• megemlékezések az aradi vértanúkról: október folyamán 

két helyszínen; 

• október 23-i megemlékezések: koszorúzás, ökumenikus 

istentisztelet, Punchbowl-i Magyar Házban megemlékezési 

ünnepség, az esemény tiszteletére dr. Áder János Magyarország 

köztársasági elnöke látogatást tett Ausztráliában 

– programkoordinálás.

18 

K 




K 


Kis Zoltán 




néptánc, programszervezés 

Az Ausztráliában eltöltött fél év alatt rengeteget tanultam, és alaposabban 

megismertem önmagam. Új szemléletet, világlátást, életfelfogást 

ismertem meg, mely mindenképpen pozitívan hatott a személyiségemre 

a jövő tekintetében. Életre szóló élményeket szereztem, 

melyekre mindig örömmel fogok visszatekinteni. 

Kormány Gergely Zsolt 




közösségszervezés, ifjúsági munka, hitoktatás, lelkigondozás, kulturális programok 

szervezése, oktatás a magyar iskolában, zeneoktatás 

Mert én hűségedben bízom, szívből ujjongok, hogy megsegítesz. 

Éneklek az Úrnak, mert jót tett velem. 

Zsoltárok 13:6 (Revideált Új Fordítás) 


A kint eltöltött fél év során belepillanthattam a melbourne-i 

magyarság mindennapjaiba, ünnepeibe. Volt szerencsém 

részt venni a cserkészek, a Fonó, a Gyöngyösbokréta és 

a Magyar Kultúr Kör programjain, rendezvényein. Ezeken 

az összejöveteleken voltam vendég, résztvevő, fellépő és 

szervező/segítő is. A Fonó, a Gyöngyösbokréta és a Magyar 

Kultúr Kör tánccsoportjaiban heti ötször, arányosan elosztva 

a napokat az egyes csoportok között, tartottunk próbákat, 

ahol a fél év során hat különböző koreográfiát és 4 táncanyagot 

sikerült megtanítani. Hatalmas munka volt, hiszen 

a hat hónapból kettőt az 1956-os forradalomra szervezett 

emlékhéten bemutatott műsor tanulásával töltöttünk. 

A táncpróbák során sok korosztály fordult meg a próbatermekben. 

A legfiatalabb négyéves, míg a legidősebb ötvenéves 

volt. Összesen megközelítőleg hatvan táncossal foglalkoztam. 

Sikerült minden korosztály számára újat tanítani, 

és új tudást adni. A legfiatalabbaknak énekeket, játékokat 

tanítottam, míg az idősebbeknek már a kiválasztott tájegység 

táncanyagát. A tánc tanítása mellett igyekeztem néprajzi, 

táncfolklorisztikai ismereteket is átadni, melyek nagyobb 

rálátást biztosítanak a tanult anyagról, és annak mélyebb 

megértését segítik elő. 

Rendkívül hálás vagyok, és örülök, hogy részt vehettem ebben 

a programban, hogy ilyen élményekkel gazdagodhattam. 

Nagyon jó érzéssel tölt el az a tudat, hogy munkámnak 

köszönhetően hozzájárulhattam ahhoz, hogy a hazától távol 

élő magyarok számára a magyarság egyik fontos tudásának 

egy részét átadhattam. 


Magyar Kultúr Kör 

Célja, hogy teret és lehetőséget biztosítson a magyarság 

számára, hogy találkozhassanak, közösségi 

életet éljenek, a fiatalok magyar nyelvet és táncot 

tanulhassanak. A havi rendszerességgel megrendezett 

vacsoraestek során az MKK táncegyüttese is 

rendszeres fellépő. Mentorom bármikor szívesen 

segített nekünk, ha problémánk merült fel, de szerencsére 

ebből csak kevés volt. Mindent egybevetve 

jó kapcsolatot alakítottunk ki mind mentorommal, 

mind pedig az MKK tagjaival, akik rendszeresen 

látogatták a klub péntek esti programjait. 


„Azért vagyunk, hogy Istent dicsőítsük és, hogy az Ő szeretetét 

megosszuk mindenkivel.” – áll a Sydney-i Magyar Református 

Gyülekezet honlapjának köszöntő oldalán. Ez az a küldetés, 

amelyet a gyülekezet vezetősége megél, és közvetít nem csupán 

a közel 140 lelket számláló hívő közösség felé, hanem minden 

érdeklődő idős, fiatal és gyerek számára. Ebben a miszsziós 

célban tudtam talán a leginkább támogatást jelenteni a 

gyülekezet és vezetői számára. A tevékenységekben való aktív 

közreműködés volt elsősorban a feladatom, ami mellett heti 

rendszerességgel gitárórát tartottam 6-7 magyar fiatal számára, 

a gyülekezetben pedig gitárjátékommal és énekkel támogattam 

a fiatalokból álló dicsőítő csapatot. Plakátokkal és az 

egyház Facebook oldalának elindításával segítettem a programok 

népszerűsítését. Minden résztvevő számára csodálatos 

élményt jelentett a tavaszi Kincses tábor, a Taste of Hungary 

fesztivál keretein belül a „Magyar lányok a legszebbek” képkiállítás, 

a reformáció emlékünnepe, a canberrai családi nap és a 

karácsonyi időszakban az Adventi programcsokor, amelyeken 

rendezőként, szervezőként és fellépőként is tevékenykedtem. 

Nagy a jelentősége annak, hogy ennyi sok program megvalósulhatott, 

ugyanis az egyház ezeken a kül- és belmissziós 

programokon keresztül tudja erősíteni nem csupán az emberek 

Krisztusba vetett hitét, hanem az egységet, a magyar 

közösséget és a kultúrát. 


A Sydney-i Magyar Református Gyülekezet 

belmissziói szolgálatához tartozik a család-, és 

beteglátogatás, a gyülekezeti és házi bibliaóra, 

idősek látogatása és programok szervezése, gyermekekkel 

és ifjakkal való foglalkozás, lelkigondozás. 

Külmisszióként az egyház képviselteti magát a 

legtöbb magyar szervezésű programon, táborokat, 

kirándulásokat, család- és közösségépítő piknikeket 

és családi napokat szervez, aktívan részt vesz 

a nemzeti és keresztyén ünnepekhez kapcsolódó 

rendezvények tervezésében és lebonyolításában. 

Mindezen kihívások mellett az ösztöndíjas társakkal együtt a 

nemzeti ünnepségeken szervezőként és fellépőként is sokat 

tevékenykedtünk, valamint az Erzsébet Otthonban foglalkozásokat 

tartottunk az idősebb generáció számára. 

A fogadószervezetem által végzett misszió egyben sajátommá 

is vált. Az idősekkel és a gyerekekkel való foglalkozások 

által jó barátságok alakultak, és sok-sok szeretetet 

kaptam a magyar közösségek tagjaitól, akikre mindig nagy 

szeretettel fogok visszagondolni.

20 

K 




K 


Nagy Viktória Flóra 


Perth, Ausztrália 


néptánc, hagyományőrző kulturális programok szervezése 

időseknek, gyerekeknek 

Plicher Dorottya 




kórusvezetés, magyarnyelv-tanítás, programszervezés 

Bárcsak ez a mulatság tartana, míg a világ… (csujogatás) 

Életem egyik legmeghatározóbb élménye volt a kint töltött idő. A rám 

bízott feladatok szakmailag tápláltak és megerősítettek, és különösképpen 

hálás vagyok azokért, akiknek szeretetéből és életéből rengeteget 

tanultam magyarnak és embernek lenni. 


Az egyesület életében egyfajta „mindenes” segítségére 

volt szükség: egy olyan ösztöndíjasra, aki minden programba 

be tud kapcsolódni és segítséget nyújtani, de megvan 

az érzéke új ötletek kitalálásához. Ilyen módon tartottam 

foglalkozásokat a magyar óvodában hetente egyszer, ahol 

a résztvevők száma kb. 10 gyermek volt a 0–7 éves korosztályból 

– szüleik is elkísérték őket. Emellett heti egyszer tanítottam 

magyart a magyar iskolában 7 felnőttnek. A Nebuló 

magyar iskolában kéthetente tartottam foglalkozásokat 

4–7 éves gyermekeknek, ahol a létszám általában 15 fő volt. 

Az Örökzöld Magyarok programjainak előkészítése és lebonyolítása 

is feladataim részét képezte. Ebédeket, kirándulásokat 

szerveztem kb. 20 főnek alkalmanként. 

Csütörtökönként a Keszkenő Táncegyüttes próbáira látogattam, 

ahol 10 fő volt általában. Néprajzi témákban írtam 

cikkeket és természetesen beszámolókat az eseményekről 

a Perthi Magyar Hírekbe, ahol lektoráltam is. Egyéb feladataimhoz 

hozzátartozott a vacsorák, táncestek előkészítése, 

lebonyolítása, és sikerült újraindítanunk a gyerek néptánccsoportot 

kb. 6 fővel a 4–10 éves korosztályból. 

Saját szervezésű programjaim között ott volt az olimpiai 

közvetítés, a magyar piknik, rajzpályázat, mely a magyar 

óvodát támogatta. Az „Ausztrália magyar szemmel” című 

fotópályázatot is megrendeztem, ahol fotókiállítás zárta az 

eseményeket. Voltak egyéb kezdeményezéseim, úgy, mint 

a Hello Summer Party, az „Élő hagyomány” kiállítás és angol 

tanfolyam magyaroknak. Közreműködtem a Gold Coast 

– Hungaro Festen, és tartottam tánckurzust Adelaide-ben. Elért eredmények 


A Nyugat-Ausztráliába érkezett magyarok első 

hivatalos szervezete már 1950 augusztusában 

megalakult, 1955 októberétől a Nyugat-Ausztráliai 

Magyar Egyesület nevet vette fel. Az egyesület 

abban látja fő célját, hogy otthont adjon a céljaival 

egyet értő magyar szervezeteknek – nemzeti és 

történelmi ünnepeket, bálokat, vacsorákat, táncestéket 

rendez, amelyek jövedelméből fedezi a fenntartási 

költségeit. Szívesen lát minden, a közösségi 

életünket támogató személyt is. Az egyesület 

elnöke 2011 óta Schaffer Frigyes. 

A melbourne-i diaszpóra virágzó élete annak köszönhető, 

hogy itt él Ausztrálián belül a legnagyobb létszámú magyarság. 

Rendezvényeiket tekintve az itt élő magyarok rengeteg 

táncházat, bált, műsoros vacsoraestet és közös kirándulást 

is szerveznek, amiken közösségtől függetlenül bárki részt 

vehet. Mindig adódik lehetőség, hogy a legfőbb magyar 

ünnepeket és évfordulókat a közösségeket összefogó, nagyobb 

lélegzetű rendezvényen is megünnepeljék. 

Hetente négy-öt különböző közösségben tevékenykedtem: 

„bocskais” feladataim mellett tartottam babakörös foglalkozásokat, 

idősek otthonában zenés alkalmakat, és segítettem 

két magyar iskola munkáját is. 

A fél év során több program szervezésében és előkészületében 

is részt vettem, így pl. Magyar Ízek Vására, Kalandra fel! honismereti 

tábor, Ausztráliai Magyar Pedagógusok Egyesületének 

konferenciája stb. Ezek mellett számomra a legfőbb esemény, 

kiküldetésem záróalkalma egy augusztustól kezdve szervezett 

karácsonyi koncert volt, amelyen az általam alapított és vezetett 

Bocskai Kórus is learathatta féléves munkájának gyümölcsét. 


Ausztráliai Magyar Református Egyház 

Ezt a magyar közösséget a gyülekezet tagjai és 

a templom melletti Bocskai Központ közösségi 

házában tartott vasárnapi magyar iskola tanulói és 

családjaik jelentik. 

Melbourne-ben 7 főbb/nagyobb szervezet működik, 

ezeken kívül vannak gyülekezetek, 4 különböző hétvégi 

magyar iskola, cserkészcsapat, nyugdíjasklubok, 

idősek otthona, babakörök stb.

22 

K 




K 


Szabados Tamás 




néptáncoktatás, nyelvtanítás, programszervezés, cserkészet 

Kemény Zalán 


Christchurch, Új-Zéland 


programszervezés, nyelvtanítás 

Pozitív és baráti élményekkel tértem haza, valamint oktatási látóköröm 

is szélesedett, befogadásom és elfogadásom új dolgok iránt is tovább 

bővült. 

Elveidért, álmaidért és magyarságodért is meg kell küzdened. Nemcsak 

kell, de érdemes is. Az eredmény erőt ad, és igazolja a befektetett 

erőfeszítéseidet. 


Sydney-ben a számos tevékenység közül időm legnagyobb 

részét a néptáncoktatás töltötte ki. Több kisebb csoportban 

is tanítottam. Canberrában hétfőként, ott hat táncos volt. 

Keddenként Sydney-ben a Görcs tánccsoportban, ott 13 

táncos, szerdánként a Kengugró gyerekcsoportban, ott 11 

gyerek, és utána a felnőtt csoportban, ott pedig 13 táncos 

jelent meg a próbákon. 

Minden hónapban rendszeressé váltak a táncházak, amelyeket 

én vezettem le, valamint szeptember végén a Taste 

of Hungary elnevezésű gasztronómiai és folklór kavalkádon 

is vendégszerepeltünk a táncegyüttessel. 


Kengugró Néptáncegyüttes 

Sydney-ben több kisebb magyar közösségben folyik 

a munka. Értékeik azonosak: a magyar kultúra 

őrzése és átörökítése. Fogadószervezetem vezetői 

kint született, magyarok, tagjaik részben Magyarországon 

született, később kivándorolt magyarok, 

részben kint született magyarok és ausztrálok. Így 

van ez a vele szoros viszonyt ápoló és elmaradhatatlan 

társként megjelenő Transylvaniacs nevű népi 

zenekarban is. Elsődleges céljuk, hogy a tánccal 

kikapcsolódjanak, szórakozzanak és őrizzék a 

hagyományt. 

A legfontosabb eredmény, hogy egyre többen jelennek 

meg a magyar vonatkozású programokon. A heti 4-5 

programnak jó híre ment, így új emberek kaptak kedvet, 

vagy olyanok tértek vissza, és váltak taggá, akik évek óta 

nem néztek a klub felé. 30 gyerek is megfordult a klubban. 

A fizető felnőtt taglétszám ismét 50 fölé nőtt. A klub Facebook-oldalát 

több mint 200 fő követi, létszámuk duplájára 

nőtt 6 hónap alatt. Létrehoztuk a christchurchi magyarok 

kétnyelvű hírlevelét, az Óceánparti híreket 20-25 

oldal terjedelemben. A havilap már kilenc kiadást megélt, 

elektronikus formában több mint száz emberhez jut el, és 

nyomtatott formában is terjesztettük a klubban az idősebb 

generáció számára. 

A legvidámabb program az először megrendezésre került 

farsang volt 50 személy részvételével, a legnépesebb 

program pedig 80 emberrel az október 23-a 60. évfordulójának 

megünneplése volt egy két kopjafás emlékhely 

kialakításával, amit helyi magyar mesteremberek készítettek, 

és még egy maori pap is felszentelt. Ez a közadakozásból 

készült emlékmű a helyi magyarság összefogásának 

a jelképe. A magyar ünnepeken túl megszaporodtak 

a kulturális programok is, lásd Vegetárius Expo, Ünnepi 

Könyvhét, Balkán kórus koncertjei, művészeti fesztiválok, 

magyar vonatkozású kiállításmegnyitók, közösségi önkéntes 

programok, faültetések. Beindult a magyar nyelv oktatása 

magyarórákon, valamint a programokon, játékokon, 

dalokon, verseken keresztül. Christchurch 2 új magyar vonatkozású 

helyszínnel csatlakozott a Julianus Programhoz. 

Rendszereztük a könyveket, és újraindítottuk a klub 400 

kötetes könyvtárát. Újraéledt a táncház a sydney-i ösztöndíjasok 

látogatásával, és beindult a heti néptánc Dénes 

István mentor irányításával. A közösség először vett részt 

produkcióval a bevándorló kultúrákat bemutató Culture 

Galore fesztiválon. 



A Christchurchi Magyar Klubbot lelkes, főleg ’56- 

os emigráns magyarok alapították 1975-ben, amikor 

közadakozásból és kölcsönből megvették az Üdvhadsereg 

egyik volt klubházát. Ma már fontos szerep 

jut az elmúlt években kivándorolt magyaroknak, akik 

vérfrissítést és új energiát vittek a klub életébe. 

Állandó heti programot jelent a vasárnap délutáni 

közös biliárdozás, valamint a kintlétem során elindított 

néptánc is, ahová a középkorú és fiatalabb generáció 

jár el. Havi rendszerességgel vannak nagyobb ünnepségek, 

mint például nemzeti és vallási ünnepeink.

24 

K 


Afrika 

Ázsia25 

K 


Tetlák Örs 

Kiküldési helye: 

Johannesburg, Dél-Afrikai Köztársaság 


programszervezés, könyvtárrendezés, nyelvoktatás 

Lukácsi Katalin 


Jeruzsálem, Izrael 


rendezvényszervezés, oktatás, honlapkezelés 

Az afrikai kontinens egyetlen számottevő magyar közösségét vendégszerető, 

nagyvonalú, magyarságukra büszke és az anyaország eseményei 

iránt érdeklődő magyarok alkotják. Egy az európaitól gyökeresen 

eltérő társadalomban őrzik nyelvük, kultúrájuk és hagyományaik. 

Ösztöndíjas tevékenységem hatására megerősödött a magyarságom, 

jobban meg tudom becsülni a magyar nyelv szépségét, és hogy Magyarországon 

élhetek. Rengeteg értékes ismeretséggel gazdagodtam, 

keresztényként pedig különösen hálás vagyok, hogy a Szentföldön 

járhattam. 


A midrandi Magyar Tanya a ’70-es évek óta a gautengi 

magyarok találkozóhelye és a szövetség központja. Az 

elindított nyelvórákon 15-20 fő vett részt, az erre épült 

családi klubba ma már 20-30 fő jár rendszeresen. A nemzeti 

ünnepeken és egyéb rendezvényeken 100-200 fő 

vett részt (legsikeresebb e tekintetben az ökörsütés volt). 

Nehezen számszerűsíthető az a sok apró adminisztratív 

feladat, fordítás, közreműködés hivatalos ügyintézésben, 

amelyekben a helyi magyarok számítottak a segítségemre. 

Több tucat cikket, bejegyzést, beszámolót és hírlevelet 

írtam a szövetség közösségi média felületeire, hivatalos 

Értesítőjébe, hírleveleibe és a Kőrösi Program honlapjára. 

A szövetség félévente adja ki Értesítő címmel saját kiadványát, 

amit az idősebb tagoknak postán juttatnak el, de 

online is letölthető. Legnagyobb eredménynek két dolgot 

tartok: egyrészt sikerült sok olyan magyart vagy magyar 

származású dél-afrikait bevonni a szövetség látókörébe, 

akik nem, vagy csak ritkán látogatták a rendezvényeket, és 

egyáltalán nem vettek részt a szövetség munkájában. Másrészt 

sikerült kifejezetten kooperatív kapcsolattá alakítani a 

szövetség és a nagykövetség érkezésemkor döcögős, sok 

esetben bizalmatlan kapcsolatát. 


Dél-afrikai Magyar Szövetség 

1957-ben alapították az akkori Magyar Egyesületet, 

melynek munkáját és feladatait később, a 

ma is működő Magyar Szövetség vette át és viszi 

azóta is tovább. Céljuk, hogy közös összefogással 

megőrizzék a magyar identitást, és életben tartsák 

a szokásokat. Szeretnék a magyar kultúrát és vendégszeretetet 

minél szélesebb körben bemutatni, 

így székhelyükön, a Magyar Tanyán szívesen látnak 

mindenkit, legyen az bármilyen nemzetiségű, aki a 

magyar kultúra és/vagy ételek iránt érdeklődik. 


Fogadószervezetem, a Kárpátaljai Zsidók Világszervezete 

15 éve működik mai formájában. Tagjait javarészt a 70-es 

évek során kivándoroltak alkotják, de vannak korábban és 

később érkezettek is. A szervezet nem egészében magyar. 

Ugyan a vezetője Itzchak Klein, a mentorom, szépen beszél 

magyarul, a tagság csak kétharmada magyar ajkú, hiszen 

a szervezet az egész kárpátaljai térségből származó zsidóságot 

fogja össze. Rendszeresen járnak vissza Kárpátaljára. 

Két nagy rendezvénynek voltam főszervezője. A Márton 

Áron-megemlékezésre megtelt a nagykövetség díszterme. 

Ez volt talán az első magyar nyelvű rendezvény Izraelben, 

ahol egy rabbi egy püspökért mondott hálaimát, ráadásul 

magyarul is. A III. gulyáspartira közel 500 fő jött el, amely 

nagyon jó hangulatban telt. Bár a főszervezője én voltam, 

és egyedül koordináltam a szervezést, de a rengeteg segítség 

nélkül ez nem valósulhatott volna meg. Összeállítottam 

egy majdnem 30 fős önkéntes csoportot. Kilenc iskolai foglalkozást 

tartottam, rekordszámú, húsz fölötti gyermeklétszámmal. 

Megszerveztük a Mikulás-ünnepséget, valamint 

az első Ki mit Tud?-ot, és a tanárokkal egy önálló műsort 

is előadtunk. Felléptem az ashdodi magyar közösség rendezvényén, 

ez volt az első énekes produkcióm, és talán először 

csendült fel a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország 

Ashdodban (talán Izraelben is). Négy videót és egy életinterjút 

készítettem. Kezdeményeztem és összeállítottam a 

Zsigmond Vilmos-pályázatra a szervezet pályázati anyagát. 


Kárpátaljai Zsidók Világszervezete 

A holokauszttúlélők gyermekei, a kárpátaljai származású 

izraeliek 2001-ben döntöttek úgy, hogy 

létrehozzák a Kárpátaljai Zsidók Világszervezetét, 

hogy megerősítsék közösségüket, és megőrizzék 

meggyilkolt szeretteik emlékét. A világszervezet 

tagjai a szörnyűségek tanúiként, valamint az elődök 

hagyományainak őrzőiként tekintenek magukra. 

Kezdeményezője és segítője voltam egy új iskola indításának 

Jeruzsálemben. Részt vettem a fogadószervezetem elnökségi 

ülésein és rendezvényein. Írtam egy történeti cikket 

angolul a tagság részére (az ún. Jaross-listákról). Kétnapos 

kutatást folytattam a tzfati magyar múzeumban. Segítettem 

a nagykövetség nagy rendezvényeinél. Részt vettem az Izraeli–Magyar 

Tudós Társaság szervezésében.

26 

K 


dél-amerika 

dél-amerika27 

K 


Bárdos Zsuzsanna 


Buenos Aires, Argentína 


néptáncoktatás, programszervezés 

…Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség 

Magyarnak lenni: nagy s szent akarat, 

Mely ott reszket (nem csak) a Kárpátok alatt… (Sajó Sándor) 

Addig leszünk magyarok, míg magyarul táncolunk és magyarul énekelünk 

(Kallós Zoltán) 

Dr. Ferenc Viktória 




kutatás 

Jómagam elsősorban a kíváncsi kutató szemével tekintek a diaszpórában 

élő magyar közösségekre, és olyan kérdésekre keresem a választ, 

hogy melyek a kint élő közösségek hosszú távú megmaradásának 

feltételei, hogyan őrizhető meg, és adható át az anyanyelv, hogyan 

tartható fenn élő kapcsolat az akár 10 000 kilométer távolságban lévő 

anyaországgal. 


Ösztöndíjas tevékenységemet a Puricelliné Szabó Éva által 

vezetett Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége égisze 

alatt végeztem. 

Elsősorban a Hungária Magyar Egyesület klubjában működő 

tánccsoportoknál, illetve a magyar iskolában kaptam 

feladatokat, főként néptáncoktatást. Több mint 100 táncossal 

foglalkoztam heti rendszerességgel a Zrínyi Ifjúsági 

Körben, a Regös, a Kolomp, az Oleander együtteseknél, 

valamint egy alkalommal Chacóban is tanítottam. A Regős 

Néptáncegyüttes kérésére leltárt készítettünk raktárosukkal 

a viselettárukban, valamint segítettem őket ruhatáruk fejlesztésében 

is. 

Emellett aktívan részt vettem több, köztük nagy hagyományokra 

visszatekintő esemény előkészítésében, lebonyolításában. 

Ilyenek voltak a havi rendszerességű táncházak, a Cserkészbál, 

az augusztus 20-i ünnepség, az 1956-os forradalom 60. 

évfordulójára rendezett megemlékezés. Új kezdeményezésként 

– Kallós Zoltán mottómként választott gondolata alapján 

– bábáskodhattam egy népmese-népdalest szervezésében; 

illetve a Zrínyi Ifjúsági Kör tanárainak tartottam továbbképzést 

arról, hogyan tudják a népi játékokat sokrétűen felhasználni 

a szombati iskolai alkalmakon, táborokban a közösség építésére, 

nyelvi fejlesztésre. A karácsonyi vásáron öt közösséggel 

bemutattuk a fél év alatt tanult táncokat, énekeket. 

Fontosnak tartottuk ösztöndíjas társainkkal az együttműködést. 

Közös tevékenységünk eredményeképp a Valentin Alsina városrészben 

működő klub Ferenc Viktória segítségével egyre 

aktívabb szerepet vállalt a magyar közösségi életben. Fekete 

Péter Montevideóban foglalkoztatott társammal pedig közös 

projektszerű alkalmakon mindkét ország tánccsoportjainak tevékenységét 

támogattuk, segítettük jelenlétünkkel, a magyar 

férfi-női (nem csak) táncos viselkedésminták átadásával. 


Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége, 

Regös Táncegyüttes Az AMISZ a ’90-es évek 

elején jött létre azzal a céllal, hogy összefogja az 

országban működő magyar közösségeket Bariloche-tól 

Córdobáig, Buenos Airestől Chacóig. 

A Regös Néptáncegyüttes azért alakult, hogy a 

bevándorló magyarok és utódaik számára kulturális 

és tanulóeszköz legyen, és segítsen magyarságuk 

fenntartásában. Az együttes a táncot, éneket és 

néprajztudást mindig is fontosnak tartotta, hiszen 

ez által lehet megismerni a magyar kultúrát, a 

múltat és a hagyományaikat. 


A célterületül kapott Valentin Alsina-i közösség, amely a 

déli városrészben él, önmagában egy külön kis univerzum, 

amely eddig kevéssé volt ismert nemcsak Magyarországról 

nézve, hanem talán még a buenos airesi magyarok körében 

is. Ebben a közösségben nagy szükség van mindennemű 

fejlesztő munkára, mert kezdenek a rendezvények résztvevői 

megfogyatkozni, a még 1920-ban kivándorolt magyarok 

utódai „felszívódni”, új bevándorlás pedig nem jellemző. 

A kint töltött hat hónap alatt a közösségben heti rendszerességgel 

magyarórákat tartottam, meglátogattam a magyar 

családokat, segítettem havonta egy-egy rendezvényt 

szervezni a klub élet felpezsdítése céljából, valamint egy 

kérdőíves kutatást is folytattam magyar hátterű személyekkel. 

A (spanyol nyelvű) kérdőívet összesen 105 olyan magyar 

származású személy töltötte ki, akik a magyar szervezetekkel 

nem feltétlenül vannak kapcsolatban, de véleményüket 

megosztották arról, hogy milyen rendezvényekkel lehetne 

őket megszólítani, mi az a programtípus, amin szívesen részt 

vennének, s milyen gyakran tudnának a magyar gyökereikkel 

kapcsolatos rendezvényeken megjelenni. A magyar szervezetek 

számára e hasznos információk mellett a kérdőívben 

lehetőség volt az elérhetőségek megadására is, amire a 

kitöltők majd 90%-a hajlandó volt. Ezáltal a kutatás eredményeként 

egy eddig nem létező írott kontaktlista készült 


Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége 

Az AMISZ országos hatókörű, de Buenos Airesben 

több szervezete van, hiszen a városban nem csak 

egy magyar közösség él, hanem földrajzilag (a nagy 

távolságok miatt) legalább kettő. Ezen közösségek 

megmaradását intézményileg két nagyobb klub és 

az ezekhez kapcsolódó számos más szervezet tevékenysége 

szolgálja. 

a valentin alsinai magyarokról, valamint egy másik, tágabb 

kontaktlista a Buenos Airesben élő, szervezeten kívüli magyarokról. 

Ezen kívül 16 interjú is készült a városban működő 

magyar szervezetek vezetőivel (melyekről hanganyag 

és szöveges átirat is készült) arról, hogy melyek a Buenos 

Airesben élő magyarok megmaradásának támogató tényezői, 

és miben látják a legnagyobb kihívásokat.

28 

K 


dél-amerika 


K 


Heka Dária Zsuzsanna 




oktatás, levéltár rendezése 

Komlósi Krisztina 


San Carlos de Bariloche, Argentína 


nyelvoktatás, néptáncoktatás, közösségi élet szervezése 

A hat hónap alatt megtapasztaltam, milyen erős összetartó erő magyarságunk, 

hiszen megismerhettem, hogy Magyarországtól ilyen távol 

élő honfitársaink milyen féltve őrzik a magyarsághoz tartozásukat. 

Magyarságtudatunkat nem az határozza meg, hogy hol élünk, vagy 

hogy mi az anyanyelvünk. Csakis a lelkünk legmélyén lakozó érzés 

számít. 


Munkám során két intézménnyel kerültem szoros kapcsolatba, 

ezek a hétvégi magyar iskola, illetve a Hungária 

Könyvbarátok Köre (HKK). A magyar iskola idestova több 

mint hatvan éve működik Buenos Airesben. Az iskolában 

tanuló diákok száma jelenleg 30-40 fő közöttire tehető. 

A legkisebbek a magyar iskola óvodájában vesznek részt a 

foglalkozásokon. A magyar iskola szombatonként működik. 

A magyar nyelv mellett magyar földrajz, magyar történelem 

és magyar irodalom tantárgyakat is tanulnak az iskola diákjai. 

A néptánc és kézműves-foglalkozások szintén szerepelnek 

az órarendben. A magyar iskolában heti három tanórát 

tartottam. E mellett működtek a magyaróráim, melyekre iskolaidőn 

kívül volt alkalom. Ezeket egyénenként, illetve családonként 

tartottam. Így a hétköznapokon egy-egy magyar 

családhoz látogattam, ahol előbb a gyerekekkel, majd a felnőttekkel, 

szülőkkel vagy akár a nagypapával beszélgettünk 

magyarul. Négy ilyen családhoz jártam. Külön öröm volt, 

hogy diákjaim közül rengetegen idén néhány hónapig Magyarországon 

tanulhattak, magyar középiskolákban. Szintén 

nagy öröm volt, hogy többeknek folyamatban van az állampolgársági 

kérelmük, valamint, hogy több család fontolgatja 

a Magyarországra költözést is. Szintén siker, hogy olyan 

diákokat is elértem a külön foglalkozásokkal, akik nem járnak 

a magyar iskolába. Másik fő munkaterületem a klubban 

működő könyvtár volt, ahol egy egész szoba anyagát kellett 

rendeznem, iktatnom. Legjelentősebb rendezvények a 

közösség életében: a nemzeti ünnepeinket természetesen 

megtartják Buenos Airesben is. Emellett minden évben ismétlődő 

rendezvenyek a Cserkészbál és a Karácsonyi vásár. 

A különböző ismeretterjesztő, kulturális és zenés előadások 

is többnyire heti rendszerességűek. Havi gyakorisággal 

táncházat tartanak. 


Az argentínai magyar szervezetek csúcsintézménye 

az Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége 

(AMISZ). Célja, hogy egységesen képviselje a 

magyar egyesületeket Argentína kormányzati, 

közigazgatási és egyéb intézményeinél. Az AMISZ 

gyökerét az Argentínai Magyar Egyesületközi Tanácsban 

kell keresni. Kezdete az 1950. március 15-i 

megemlékezésen történt. Az újjászervezés időpontja 

1993. június 23-a. Buenos Aires egyik terén 

az egyetlen latin-amerikai székelykaput állították 

fel, melyet Erdélyből adományoztak. Mellette áll 

Szent István mellszobra. 


A kint töltött 6 hónap alatt a legfőbb feladatom a magyar 

nyelv oktatása volt. Tanítványaim között a 9 évesektől a 85 

évesekig mindenféle korosztály, a teljesen kezdőtől a haladóig 

mindenféle szint volt, és akadtak magyar származású 

és argentin diákjaim is. Hetente kétszer tanítottam a Szent 

István Angol Kéttannyelvű Iskolában, melyet egy magyar 

házaspár alapított. Itt összesen 10-15 argentin tanítványom 

volt. Emellett volt 13 állandó magyar tanítványom, akik heti 

rendszerességgel jártak hozzám órára. 

Augusztus 19-én a Szent István iskolában emlékeztünk meg 

a magyar államalapítás ünnepéről, az iskola auláját a gyerekek 

feldíszítették nemzeti színű díszekkel és magyarországi 

látnivalók fotóival. A gyerekek egy kvízjáték során még több 

érdekes információval gazdagodtak Magyarországról, valamint 

a magyar hagyományokról, ünnepekről. A műsort az 

iskolai magyar néptánccsoport bemutatója zárta. Augusztus 

20-án délben a Nemzetek Terén Fehér Sebastián a Bariloche-i 

Magyarok Szövetségének elnöke mondott ünnepi 

beszédet a magyar közösség és más nemzetek képviselői 

előtt, valamint felvonták a magyar zászlót. 

A november első és második hétvégéjén megrendezett 

Nemzetek Fesztiválján a bariloche-i európai nemzetek képviseltették 

magukat a fesztiválon, ahol a magyarokon kívül 

még 11 nemzet vett részt. A fesztivál előtt a közösség 


Bariloche-i Magyarok Szövetsége A magyar 

közösség tagjai különböző időpontokban érkeztek a 

városba, nagy részük már más argentin városból költözött 

ide. A magyar családok számát 50-60-ra becslik. 

A legtöbben már harmad-, negyedgenerációsok, 

és sajnos már nagyon kevesen beszélnek magyarul. 

A közösség tagjai közül már senki nem ismerte a 

magyar néptáncot, ezért nagy örömöt jelentett az itt 

élők számára a programba történő bekapcsolódás. 

A városban évente rendeznek ünnepséget a nagy 

európai közösségek, 1986 óta ezeken a magyarok is 

szerepelnek. 

néhány tagja 200 kg marhahúsból és 150 kg hagymából 

pörköltet főzött, amit aztán a fesztivál négy napján értékesítettünk. 

A pörkölt mellett lehetett kóstolni sajtos-tejfölös 

lángost, dobostortát és természetesen pálinkát is. 

Sokat tanultam a kint élő magyaroktól, és remélhetőleg nekem 

is sikerült hozzájárulnom a magyarságtudatuk erősödéséhez. 

Talán meg tudtam ismertetni a helyi közösséget 

a magyar kultúra és hagyományok szélesebb palettájával.

30 

K 


dél-amerika 


K 


Mózesné Püski Zsuzsanna 


Córdoba, Argentína 


magyartanítás, táncoktatás, közösségszervezés 

Fekete Péter 


Montevideo, Uruguay 


néptáncoktatás 

Jó volt figyelni, ahogy a közösség egyre bővül és növekszik, és nagyon 

megható látni az emberek szemében a csillogást, amikor még 

inkább közel kerülhettek gyökereikhez. Köszönöm a lehetőséget! 

Kétségtelenül ez volt életem legizgalmasabb hat hónapja. El sem lehet 

mondani, hogy mennyi tapasztalattal gazdagodtam ez alatt az idő alatt. 

Nem háttérmunkásként kezeltek, hanem komoly, felelősségteljes feladatokat 

bíztak rám, ami azt eredményezte, hogy motiváltan, jó kedvvel 

tudtam elvégezni a munkát, és így sokkal többre lettem képes. 



A klub által szervezett tevékenységekre kevés fiatal járt, 

ezért igyekeztem kifejezetten nekik szóló programokat szervezni. 

Ottlétem alatt havonta egyszer találkoztunk a 18-30 

éves korosztállyal, és játékos formában ismerkedtünk egymással 

és a magyar nyelvvel, kultúrával. A közösség most 

is működik, mivel eljövetelem előtt a csapat választott magának 

egy vezetőt, illetve létrehoztam egy külön whatsapp 

csoportot, ahol maguknak tudják szervezni a találkozóikat. 

A munkám jelentős részét a nyelvtanítás tette ki, különóráimra 

az idő múlásával egyre többen jelentkeztek. Végül 

összesen 25 diák fordult meg az órákon. 

Több alkalommal is tartottam táncházat, ahol néprajzi érdekességekről 

is beszéltem, és népdalokat tanítottam. Terített 

asztal mellett könnyen kovácsolódik a közösség, ezért a hat 

hónap alatt sok magyar ételt készítettem. Pörköltet, gulyást, 

lángost, túrógombócot… sőt, még kürtős kalácsot is. 

Természetesen a nemzeti ünnepek is nagy szerepet kaptak 

a közösség életében. Augusztus 20-a mindig fontos volt a 

córdobai magyar közösség életében, így 2016-ban is méltó 

módon megünnepeltük egy közös megemlékezéssel és 

ebéddel, amelyen 65-en vettünk részt. Október 23-án már 

több mint 75-en gyűltünk össze – a magyar kör történetében 

először –, hogy együtt emlékezzünk meg a forradalomról. 

Ezen az alkalmon tartottam egy interaktív „történelemórát” 

a forradalom eseményeiről, illetve kiállítást is szerveztünk, 

és a résztvevők megtanulták a magyar himnuszt. Az utolsó 

nagyobb összejövetel, amin részt vettem, a karácsonyi készülődés 

témája köré épült, ahol már olyan sokan voltunk, 

hogy a pingpongasztalt is meg kellett teríteni. 


A Córdobai Magyar Kör a ’60-as évek óta fennáll, 

és működik kisebb-nagyobb intenzitással, néha 

sok taggal és nagy élettel, néha pedig kevesebb 

taggal, csendesebben. Érkezésem előtt nagy változáson 

ment keresztül a közösség, mivel 2015-ben 

váratlanul elhunyt a klub akkori elnöke. Érezhető 

volt, hogy a gyászból még mindig ébredezik a közösség. 

2016-ban új vezetőséget választottak, akik 

új erővel és lelkesedéssel fogtak bele a munkába. 

Mentoraim is tagjai lettek ennek a vezetőségnek, 

és minden erejüket beleadták a klub sikerébe. 

Az UMO-ban különböző korosztályú gyermek-, egy ifjúsági, 

egy felnőtt- és egy senior csoport működik aktívan heti egy 

és két próbával. Ezen együttesek próbáinak teljes körű vezénylése, 

szakmai munkájának irányítása volt a feladatom, 

amit nagy lelkesedéssel végeztem. Rengeteg gyakorlást és 

előkészületet igényelt egy-egy próba megtartása annak érdekében, 

hogy eredményesnek tudjuk elkönyvelni az aznap 

elvégzett munkát, amit személy szerint kifejezetten élveztem. 

Célként kitűzött konkrét tanítandó táncanyagok a következők 

voltak: 

• a legkisebb korosztály (Tulipán; 3–6 évesek) különböző 

népi játékokat játszott és ezeket segítségül híva igyekeztünk 

megismertetni velük a különböző, egyszerűbb 

tánclépéseket 

• a középső gyermekcsoport (Hóvirág; 8–10 évesek) felcsíki 

polgári táncokat tanult 

• a legnagyobb gyermekcsoport (11–13 évesek) mezőföldi 

táncokat tanult 

• a Szivárvány Néptánc Együttes (ifjúsági csoport) tagjait a 

magyarpalatkai táncok rejtelmeibe igyekeztem bevonni 

• a Tündérkert Néptánc Együttessel (felnőtt csoport) Magyarborzásról 

tanultunk táncokat lankadatlan lendülettel 

• a Mákvirág Néptánc Együttes (senior) csoport széki táncokkal 

ismerkedett. 

A táncanyagok elsajátítása mellett 1-1 új koreográfia is készült 

minden együttesnek az éppen tanult táncokból. Ez 

folyamatosan zajlott heti 7-8 próbán. A tanítandó táncok 

mellett a munkatervemben szerepelt még, hogy az aktuális 

nemzeti ünnepek, megemlékezések szervezéséhez és lebonyolításához 

hozzájárulok a segítségemmel. Ugyanilyen 

minőségben kellett, hogy helyt álljak a gasztronómiai és 

kulturális eseményeken is, amelyek hála Istennek gyakran 

kerültek megrendezésre. Nagy öröm volt látni, hogy ezek a 

programok rendre rengeteg embert megmozgattak a kolónián 

belül és kívül egyaránt. 


Uruguayi Magyar Otthon 

A jövőre nézve az intézmény célja olyan fiatalok 

támogatása és integrálása, akik az Uruguayi Magyar 

Otthon küldetését fenntartják, és gazdagítják 

magyar kulturális és nyelvi ismereteiket, mert ezek 

jelentik az alapvető kötődést az anyaországgal. 

A közösség, ahol a munkámat végeztem, valóban 

erős, itt egymásért dolgoznak a résztvevők. Mindenféle 

érdek nélkül vannak és tevékenykednek 

együtt, amikor csak tehetik, csupán a közösség és 

az együttlét öröméért, amelynek a központjában a 

magyarság áll.

32 

K 


dél-amerika 


K 


Kun Ágnes 


São Paulo, Brazília 


nyelvtanítás, kulturális programok szervezése, néptánc 

Molnár Orsolya Anna 


Jaraguá do Sul, Brazília 


nyelvtanítás, hagyományőrző kulturális programok szervezése 

Hálás vagyok, amiért része lehettem ennek az interkulturális élménynek, 

mely nekem is sokat adott, és a tapasztalat elkísér életem végéig. 

Vajon mi járhatott annak a maroknyi magyar családnak a fejében, mikor 

indián kenukkal az őserdő közepére 125 éve megérkeztek? Mekkora 

lehetett az álmuk és az elhivatottságuk, hogy itt növények termesztésébe 

fogtak? Mekkora lehetett az erejük, hogy még így is, ilyen 

kevesen, minden nehézség árán is megtartották magyarságukat? 


Ösztöndíjasként fő profilom a magyarnyelv-tanítás volt. 

Eredetileg a városban működő 13. sz. Szondi György 

Cserkészcsapat 10–16 éves tagjait tanítottam. Hamarosan 

a nagy érdeklődésre való tekintettel a Zrínyi és Ropogós 

Néptánccsoport is becsatlakozott a nyelvtanulásba. A cserkészgyűléseken 

tartott magyarórákon csoportosan zajlott a 

foglalkozás. Egyébként házhoz jártam a gyerekekhez, hogy 

egyénenként tudjam őket nyugodt körülmények között tanítani. 

A kolónia azon tagjaival magyarul beszélni, akik 1956 után 

vándoroltak ki, nem volt probléma; csupán a használt nyelv 

korszerűsítésére fordítottunk hangsúlyt (megorganizál helyett 

megszervez; jégszekrény helyett hűtőszekrény stb). 

Hétvégente népzenétől volt hangos a Magyar Ház. A városban 

működő három néptánccsoport egymást váltotta a 

próbákon. Minden magyar vonatkozású ünnepségen felléptek, 

és kapcsolatban vannak a környező országok magyar 

néptáncosaival is. 

A Magyar Házhoz fűződő legkedvesebb emlékem, mikor 

önálló irodalmi estet szerveztem, melyet a résztvevők nagyra 

értékeltek. 

A segélyegylet 2005 óta rendez magyarnyelv-tanfolyamokat 

a Magyar Házban. Jelenleg nagy érdeklődés mutatkozik 

magyar leszármazottak részéről, akik meg akarják szerezni 

a magyar állampolgárságot, és ehhez szükséges, hogy tökéletesítsék 

nyelvi ismereteiket. A tanfolyamokon idén 42 

tanuló vesz részt. 

Különösen fontos megemlíteni az Universidade de São Paulo 

intézményét. Itt került megrendezésre a II. Magyarok Brazíliában 

konferencia, melyen részt vett dr. Áder János köztársasági 

elnök, és ahol ösztöndíjasként segédkezhettem. 

A konferencia után a Magyar Ház adott otthont a tiszteletére 

rendezett állófogadásnak is. 

Hálás vagyok, amiért része lehettem ennek az interkulturális 

élménynek, mely nekem is sokat adott és a tapasztalat elkísér 

életem végéig. 


A Brazíliai Magyar Segélyegyletet 1926-ban az 

első magyar bevándorlók alapították São Paulo 

városában. Története az elesettek gondozásával 

kezdődött, munkaközvetítéssel és jogszolgálati 

tevékenységgel folytatódott, melyet az újonnan 

érkezett vagy elszegényedett bevándorlók részére 

ajánlott fel. Az egylet azóta sem feledkezett meg 

eredeti koncepciójáról. A segélyegylet felkarolja 

a magyarnyelv-tanítást, cserkészetet és néptáncot, 

összességében minden olyan tevékenységet, mely 

a magyar kulturális örökség megőrzésén munkálkodik. 



Magyarok 1891-ben érkeztek Jaraguá do Sul-ba, 

többségükben egy Veszprém-megyében telepeseket 

toborzó akció keretein belül. Ennek köszönhetően 

a betelepülő magyarság jelentős része az akkor 

még épp csak magyarosodó, korábban betelepített 

sváb lakosság közül került ki. Jelenleg az Associcacao 

Húngara közel 200 tagot tart nyilván. Céljuk, 

hogy a helyi magyar szokásokat segítsék megőrizni. 

Tevékenységük fókuszában a történelmi és kulturális 

örökség, valamint a műemlékek, templomok, és 

írásos emlékek megőrzése áll. 

Ösztöndíjasként feladataim nagy részét a magyar mint idegennyelv-órák 

tették ki. Kezdetben 70 fővel, 6 csoportban 

zajlottak, melyeknek felépítésébe a nyelvi alapismeretek 

mellett a kulturális és honismereti anyagokat is integráltam. 

Ezen kívül ellátogattam magyar érintettségű iskolákba, bekapcsolódtam 

a helyi néptánccsoport munkájába, valamint 

a közösségi programok szervezésébe is. Legnagyobb sikere 

két tematikus tanfolyamnak, a főző- és a hímzőkurzusnak 

volt, mely idén első alkalommal valósult meg. 

Munkám során tudatosan arra törekedtem, hogy a magyarság 

minél nagyobb rétegéhez eljussak valamilyen 

módon: a gyerekekhez játékokkal, dalokkal, a fiatalokhoz 

táncórákkal, nyelvórákkal, filmklubbal, túrákkal, ételekkel, 

az idősebbekhez hímzőtanfolyammal vagy egy-egy kiadós 

beszélgetéssel. 

Néprajzosként hihetetlenül érdekes volt egy olyan közösségbe 

kerülni, amely a magyar kultúrát újratanulja, 

mintegy kicsit idegenként sajátítja el. Magyar gyökereik 

felkutatásában is segítségükre voltam: folyamatban van a 

magyarországi sváb kisebbségi önkormányzattal való kapcsolatfelvételük, 

illetve a Veszprém megyei kisközségekkel 

is felvettük a kapcsolatot, ahonnan a családok elvándoroltak. 

Mindkét oldalról nagyon pozitív visszhangja volt a 

kezdeményezésnek. 

A jaraguái és a São Pauló-i magyar kolóniák kérésére helyi 

feladataim mellett azon fáradoztam, hogy a két város 

magyarsága közötti együttműködés ismét felélénküljön. 

Mindkét helyen sokat tanultam, külön érdekesség volt számomra 

az eltérő korú kolóniák közötti különbségek megfigyelése. 

A legértékesebb, amit ettől a 6 hónaptól kaptam, azon emberek 

barátsága, akik megnyitották előttem az otthonukat, 

és feltétel nélküli szeretettel fogadták minden ötletemet. 

Külön öröm számomra, hogy ezek a kapcsolatok azóta is 

élnek, és a közös munka is folytatódik.

34 

K 


dél-amerika 


K 


Szakács Zsuzsánna Vera 


Montevideo, Uruguay 


magyarnyelv-oktatás, rendezvényszervezés 

Tar Krisztina 


Santiago de Chile, Chile 


néptánc, programszervezés, nyelvtanítás 

Hálás vagyok, mert a Montevideoban töltött 6 hónap alatt volt szerencsém 

megismerni egy, az általam eddig megszokottól teljesen eltérő 

és nagyon jól működő szervezeti kultúrát. Azt gondolom, itthon is 

tanulhatnánk abból, ahogyan az Uruguayi Magyar Otthon működik. 

A KCSP-kiküldetésem alatti 6 hónapban számos megható pillanatnak 

lehettem részese. Az egyik ilyen, az Értesítő újraindítása volt, amely 

sokak szemébe csalt könnyeket. Sok év után újra olvashatnak magyarul. 


Az otthon tevékenységi körét jó pár foglalkozással, programmal 

gazdagíthattam. Például magyar nyelvoktatással, 

amelynek keretén belül 70 ember vett részt az óráimon 

rendszeresen. Különböző csoportokban dolgoztam velük, 

hetente 12 alkalommal, alkalmanként másfél órás tanórákban. 

Tanítványaim között volt kamaszoktól kezdve, 

tengerészkapitányon át elméleti fizikusig sokféle ember. 

Egy közös azonban volt bennük: lelkesen jártak az órákra 

mindannyian. Ezen túl, minden héten szerkesztettem 

egy 5 perces anyagot a magyar rádióműsorba. Ottlétem 

alatt 4 történelmi bemutatót készítettem és adtam elő 

az érdeklődőknek. A különböző történelmi évfordulók, 

megemlékezések szervezésekor kiemelt feladatom volt 

a megünnepelt dátumok, események történelmi kontextusba 

helyezése és szemléltetése korhű fotók, alkalmanként 

filmek segítségével, hogy a fiatalabbak is értelmezni 

tudják, mire emlékezünk, mit ünneplünk. E mellett természetesen 

minden alkalommal, amikor bármilyen rendezvény 

volt az Uruguayi Magyar Otthonban, segítettem, 

amiben csak szükség volt: a szervezésben, a főzésben, 

takarításban, a prezentációk megtartásában vagy éppen 

abban, hogy az idősebbekkel magyarul beszélgettem. 

Volt két tevékenység is, amely első alkalommal valósult 

meg az én kezdeményezésemre, az egyik az a kétalkalmas 

főzőtanfolyam, mely a magyaros ízeket volt hivatott 

népszerűsíteni, a másik pedig a nyelvtanuló diákok számára 

szervezett egész napos kirándulás volt, ahol megtanulták 

a klasszikus magyar labdajátékot, a métát, és 

nagyon élvezték. 

Ottlétem alatt számos század eleji dokumentumot fordítottam 

le, és tettem könnyebbé így a családfakutatást, 

érthetőbbé dédszülők, nagyszülők életének egy-egy 

momentumát. Végül, de nem utolsósorban a kezdeményezésemre 

létrejött egy párbeszéd az Uruguayi Magyar 

Otthon képviselői és a Külföldi Magyar Cserkészszövetség 

képviselője között arról, hogy újra legyen magyar 

cserkészcsapat Montevideoban. Hogy ez az egyeztetés 

hogyan folytatódik, és megvalósul-e, az már a jövő zenéje, 

azonban az első lépést megtettük. 


Uruguayi Magyar Otthon 

1936-ban alapították. Célja, politikától, illetve 

vallási ideológiától mentes magyar intézmény 

működtetése, a magyar kultúra valamennyi ágának 

fejlesztése, terjesztése. Az utóbbi tíz évben javult 

a magyarnyelv-oktatás, még több kapcsolatot 

alakított ki mind a dél-amerikai regionális magyar 

kolóniákkal, mind pedig magyarországi intézményekkel. 

Külön fejezetet érdemelnek magyar néptánccsoportjaik, 

amelyek az intézmény alapításától 

fogva működnek, a taglétszámuk folymatosan nő, 

eddig 9 neves dél-amerikai fesztiválon vettek részt. 


A chilei magyarság pontos létszámát nagyon nehéz megállapítani, 

de körülbelül 2000 főre becsülhető. A többi latin-amerikai 

ország diaszpóra magyarságával összehasonlítva, 

a chilei sem túl aktív, sem összetartó. A Kőrösi Csoma 

Sándor Program révén ott töltött 6 hónapom alatt részt 

vettem a Kulturális Egyesület Értesítő nevű kiadványának 

újraindításában. 3 számot jelentettünk meg magyar és spanyol 

nyelven. A Chilei–Magyar Kulturális Egyesület címlistájának 

frissítése állandó tevékenységeim közé tartozott. 

Augusztusban nem feledkeztünk meg az ország alapítóról, 

megemlékeztünk Szent István királyról. Havonta egy alkalommal 

szerveztem kézműves szakkört, melyet én indítottam 

el. Ezeken rendszerint 10 fő vett részt. Táncolni viszont 

minden héten összejöttünk, a hétfő volt a táncház napja. 

A nemzeti ünnep alkalmával ünnepségsorozatot szerveztünk 

október 23-án. Kiss Péter zongoraművész tisztelt meg 

jelenlétével és játékával, valamint az 1956-os forradalmat 

bemutató kiállítás és szeminárium szemléltette a történteket 

a Santiagói Egyetem épületében. Egyházi elöljáróinkra 

is megemlékeztünk a Márton Áron erdélyi püspöknek 

szentelt emlékév alkalmával. Továbbá olyan kulturális 

eseményeknek örülhettek a helyi magyarok, mint Szabadi 

Vilmos hegedűművész koncertje és Kálló Péter fényképész 

kiállítása. 


Chilei–Magyar Kulturális Egyesület Az egyesület 

1989 óta működik folyamatosan, azzal a céllal, hogy 

felkarolja a Chilében élő magyarokat, és összefogja 

őket. Feladata elsősorban a magyar nemzeti 

ünnepek alkalmából szervezett megemlékezések 

megszervezése mint a március 15-i megemlékezés, 

augusztus 20-án a Szent István király emlékére 

szervezett megemlékezés, valamint az október 23-i 

ünnepség. Aktivitása kiterjed ökomenikus vallásos 

szertartások, ünnepségek, társasági ebédek, különböző 

szociális és kulturális rendezvények szervezésére 

is.

36 

K 


Európa 

Európa37 

K 


Borsi Péter 


Hannover, Németország 


programszervezés, teológia, hitoktatás 

Dúcz Erzsébet 


Berlin, Németország 


néptánc, népzene, programszervezés, oktatás 

Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok. 

(1, Pét 5,7) 

A nyugat-európai cserkészet a magyar hagyományok esszenciáját 

igyekszik közvetítetni kisközösségi formában, nagy elkötelezettséggel. 


Feladataim döntő többségét az képezte, hogy csatlakozzam 

az alábbiakban felsorolt többrétegű munkába. 

A lelkigondozói szolgálat feladatai az Észak-Németországi 

Magyar Református Lelkigondozói Szolgálatnál nagyon 

széleskörűek és változatosak: havi rendszerességgel magyar 

nyelvű istentiszteletek és bibliaórák, ifjúsági alkalmak 

tartása, lelkigondozói szolgálat, kórházi beteglátogatások, 

családlátogatások, missziói és diakóniai feladatok, 

egyházi és nemzeti ünnepek szervezése és lebonyolítása, 

gyermek istentiszteletek, kazuális alkalmak, konfirmációi 

előkészítők tartása. Az istentiszteletek s a szolgálatok ökumenikus 

szellemben folynak, ugyanis a gyülekezeti tagok 

nem kizárólagosan reformátusok. A gyülekezeti alkalmak 

Isten igéje mellett alkalmat adnak a magyarok rendszeres 

találkozására is. 

A helyi magyarság itt nem csupán Hannoverre korlátozódik, 

hanem a többi gyülekezeti központra is kiterjed. 

Az összes településen aktív és dinamikus közösségi élet 

folyik. A rendszeres alkalmak mellett gyakran összegyűlnek 

a magyarok, hogy közösségben lehessenek. Az egyes 

gyülekezeti alkalmak átlagos látogatottsága 25-45 fő között 

mozog. 

Bekapcsolódva a szolgálat munkájába, tartottam istentiszteleteket, 

bibliaórákat, gyermekalkalmakat, konfirmációs 

előkészítőket, ifjúsági órákat, valamint beteglátogatásokat 

és úrvacsoraosztást is végeztem. Az egyes feladatok 

résztevékenységeibe is bevontak: szerkesztettem egyes 

körleveleket, fotókkal dokumentáltam a gyülekezeti életet, 

előkészítettem az istentiszteleteket, rétegtalálkozókon 

vettem részt, címlistákat rendszereztem és bővítettem, 

anyagokat gyűjtöttem és dolgoztam fel, részt vettem 

a missziós tevékenységekben. A lelkigondozói szolgálat 

mellett aktívan részt vállaltam a Hannoveri Magyar Egyesület 

egyes programjaiban is. 


Az Észak-Németországi Magyar Református 

Lelkigondozói Szolgálat Alsószászországban 

(Niedersachsenben) végzi áldozatos munkáját 

immáron több mint hat évtizede. A szolgálati 

terület hat nagyvárosra korlátozódik: Göttingen, 

Braunschweig, Hildesheim, Hannover, Bréma és 

Hamburg. Ezen nagyvárosokban alakultak meg a 

gyülekezeti központok, melyek igyekeznek öszszefogni 

az adott városban és vonzáskörében élő 

magyar hívők közösségét. 


Berlini kiküldetésem során elsősorban a cserkészcsapatnál 

dolgoztam, éneket és táncot tanítottam, előkészítettem a 

keretmeséket, magyarságismereti órákat tartottam irodalomból. 

Részt vettem a kerületi regöstáborban és a csapattáborban 

is, ahol Arany János Toldi című művét dolgoztuk 

fel közösen. Részt vettem a csapat 1956-os megemlékezése, 

illetve a tavaszi szavalóverseny megszervezésében és 

lebonyolításában. Dolgoztam a Brunszvik Egyesület által 

működtetett magyar óvodában, ahova kétszer 10 gyermek 

jár. Közreműködtem a kéthetente zajló hétvégi magyar iskolában, 

ahol foglalkozásokat tartottam a pedagógusok 

munkáját segítve. Ide 15-20 gyermek jár rendszeresen. 

A Kolompos-gyermekkoncert megszervezésében és lebonyolításában 

is részt vettem. Heti rendszerességgel tanítottam 

a Berlini Magyar Tánccsoportban Váczi András és 

Dániel Sándor mellett. Megszerveztem a felkészülésüket 

és a részvételüket az I. Nyugat-Európai Magyar Néptáncfesztiválon 

Stuttgartban. A csapat első ízben vett részt 

hasonló rendezvényen. A közösségbe nagyjából 15 fő jár. 

Rendszeresen részt vettem a „Csingerálás” gyermekfoglalkozás 

megtartásában. A cserkészet, a Csingerálás és a 

tánccsoport számára közös tavaszi táncházat szerveztem 


86. sz. Apáczai Csere János Cserkészcsapat 

A helyi magyar közösség sok kisebb szervezetből áll. 

Az egyik főbb közülük a 86. sz. Apáczai Csere János 

Cserkészcsapat, amelyet Szántó-Konthur Krisztina 

és Konthur Zoltán alapított 1998-ban, azóta is ők a 

vezetői. 20-25 gyermek és fiatal jár rendszeresen 

ide. A csapat kéthetente tart alkalmakat. Az örsi 

órák, magyarságismereti foglalkozások, ének és tánc 

mellett megtartják a magyar ünnepeket. Rendszeres 

programok: karácsonyi ünnepség, szavalóverseny, 

regöstábor, csapattábor, nyári tábor. 

önállóan. Felléptem a berlini magyar nagykövetség március 

15-i ünnepségén Váczi Andrással és Menyhért Judittal. 

Önálló Arany János-estet szerveztem a nagykövetségen. A 

Pásztorcsillag Alapítvánnyal közösen Erasmus + pályázatot 

nyújtottunk be népzenei- és néptáncos módszertani tréning 

szervezésére. Rendszeresen közreműködtem a Magyar 

Egyesület és a Magyar Kolónia rendezvényein, illetve cikkeket 

írtam a Magyar Egyesület lapjába. Részt vettem az I. 

Nyugat-Európai Családi Néptánctábor megszervezésében 

és lebonyolításában, mezőkeszüi táncokat tanítottam a kezdő 

csoportnak.

38 

K 


Európa 

Európa39 

K 


Farkas Júlia 


Köln, Németország 


gyermekfoglalkozások, programszervezés, tanítás a magyar iskolában 

Gódor Nikoletta 


Hannover, Németország 


programszervezés, szerkesztői feladatok 

Úgy jöttem ki Kölnbe, hogy szeretnék adni valamit magamból a kölni 

magyar közösségnek. Persze volt bennem szorongás és félelem, hogy 

van-e egyáltalán erre itt szüksége bárkinek. Visszatekintve az elmúlt 

kilenc hónapra, az a legjobb érzés, hogy úgy érzem, a helyi magyarok 

örömmel elfogadták ezt a kis részt belőlem. 

A kilenc hónap alatt megtanultam, hogy az otthon nem csak egy földrajzi 

hely lehet, hanem egy olyan közösség is, ahol valami összeköt 

minket. Közös nyelv, közös kultúra vagy egyszerűen akár csak a kedvesség, 

odafigyelés. Ezentúl már hannoveri magyarok közé is 

„hazaj övök” majd. 


Szerencsés vagyok, hogy a Kölni Magyar Lelkészség 

munkájába bekapcsolódhattam. A hétvégi magyar iskolában 

kéthetente 27 gyermek számára tanítottam hittant 

és önismereti játékokat. Az első félévben két alkalommal, 

a második félévben öt alkalommal vezettem beszélgetést 

szülőknek a gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésekről. 

Péntekenként a Zeneovi keretében „Varázsjátékok” csoportot 

indítottam, ahol a gyermekek egy fantáziajátékban 

vesznek részt, majd ezt követően rajzolnak. 

A düsseldorfi misék alatt rendszeressé vált a gyermekkatekézis, 

így kéthetente a gyerekek magyarul tanultak 

vallásos énekeket, beszélgettünk és kézműveskedtünk az 

aktuális bibliai résszel kapcsolatosan. A résztvevők száma 

egyre bővült, míg alkalmanként már körülbelül 20 gyermek 

fordult meg ezeken a foglalkozásokon. Idén először 

családbarát módon, a lelkinapok alatt velem játszottak és 

barkácsoltak a kicsik. 

Kezdeményezésemre taizéi imaóra sorozat kezdődött a 

fiatal felnőttek részére havi egy alkalommal, amely kötetlen 

együttléttel, beszélgetéssel vagy játékkal folytatódik. 

Ezeken a találkozókon körülbelül 20 fiatal felnőtt 

vett részt. Ökumenikus lelkülettel, együtt imádkoztunk a 

magyar protestáns gyülekezet fiataljaival. 

Mentorom, József atya engedélyével és támogatásával 

a düsseldorfi főkonzulátus munkáját is segítettem, a 

hírlevél szerkesztésében, a magyar szervezetekkel való 

kapcsolattartásban, illetve rendezvények szervezésében 

segédkeztem. A főkonzulátus illetékességi területébe 

tartozó két tartományban egy-egy oktatási fórumot tartottunk 

a hétvégi magyar iskolák és gyermekcsoportok 

támogatására. 

Nagyon hálás vagyok ezért a kilenc hónapért, és hogy 

megtapasztalhattam a Köln környékén élő magyarok vendégszeretetét. 

Jó volt együtt megélni a magyarságunkat, 

a keresztény hitünket. 


Kölni Érsekség Római Katolikus Magyar Lelkészsége 

Az Észak-Rajna Vesztfália tartományhoz 

tartozó magyar katolikus lelkipásztori szolgálat 

a második világháború végén kezdődött, de a 

magyarok első, hivatalosan is megbízott lelkésze 

1948-ban kezdte meg munkáját. A legfontosabb 

feladatok, amiket ellátnak: a hívek lelki kísérése az 

élet különböző eseményein, szentségek kiszolgáltatása, 

karitatív, oktató- és kulturális tevékenység, a 

magyar nyelv és kultúra ápolása. Nemzeti ünnepeiket 

és kulturális programjaikat javarészt Kölnben és 

Düsseldorfban szervezik. 


A 9 Hannoverben töltött hónap alatt összesen 11 egyesületi 

programot valósítottunk meg, melyek közül a januári 

magyar kultúra napja alkalmából szervezett művészeti est 

újdonság volt. A rendezvények szervezésében való segítség 

mellett alkalmam nyílt az itt élő magyar gyerekekkel 

is találkozni, foglalkozni. A farsangi foglalkozás alkalmával 

például „tavaszváró” magyar népi játékokat játszottunk, 

énekeltünk, kiszebábot táncoltattunk, amit a több mint 30 

Ovi-Sulis magyar kisgyermek nagyon élvezett. 

A Hannoveri Magyar Egyesület programjai mellett mentorom, 

Szilágyi Szabolcs, a Németországi Magyar Szervezetek 

Szövetségének (BUOD) alelnöke munkáját segítettem. 

A szövetség immár 7 éve rendszeresen jelentet meg magyar 

vonatkozású kétnyelvű falinaptárt. 2017-től a hungarikumokat 

bemutató naptársorozat indult. Ennek a sorozatnak 

a szerkesztésében szintén segíthettem. Feladataim 

közé tartozott továbbá mentorhelyettesem, Menkéné Pintér 

Magdolna észak-németországi magyar református lelkész 

munkájának segítése is. Néhány alkalommal elkísérhettem 

őt más észak-németországi magyar gyülekezetekbe 

(Braunschweig, Bréma, Göttingen, Hamburg, Hildesheim), 


A Hannoveri Magyar Egyesület 1958 óta működik 

hivatalosan is egységes formában. Az egyesület 

célja a hannoveri régióban élő magyarság összetartása, 

a magyar nyelv, kultúra és a hagyományok 

ápolása. Az egyesület legalább havonta egyszer tart 

valamilyen rendezvényt, melyek valamennyi korosztály 

számára biztosítanak lehetőséget a találkozásra, 

magyar közegben töltött kikapcsolódásra, a közösségi 

életben való aktív részvételre: a gyerekektől az 

idősekig. Az egyesületnek több kisebb „szervezete”, 

csoportja is működik. 

és az ottani gyerekeknek az istentisztelet alatt gyermekfoglalkozást 

tarthattam, ahol egy-egy bibliai történetet elmesélése 

mellett magyar néptáncot, népdalokat, játékokat is 

megismertethettem velük.

40 

K 


Európa 

Európa41 

K 


Gordos Katalin 


Regensburg, Németország 



Hortobágyi Ivett 


Stuttgart, Németország 


néptánctanítás, rendezvényszervezés 

A magyar nyelv és kultúra egy olyan forrás, amely feltölt, felpezsdít, 

megérint, és abban megmerítkezve otthonra lel a magyar. 

A világ bármely részén élő magyarok számára az egyik legfontosabb 

közösségmegtartó erő a néptánccsoportokban rejlik. Sokan itt találnak 

kapcsolódási pontot magyarságukhoz, őseik kultúrájához, hagyományaihoz, 

és a velük együtt élő magyarokhoz. Jó érzés volt egy ilyen 

közösséghez tartozni, és annak működését segíteni, továbbfejleszteni. 


A Müncheni Magyar Intézet stratégiai fejlesztési, pénzügyi, 

minőségbiztosítási és adminisztrációs feladataiban 

a hét minden munkanapján részt vettem (levelezés, telefon, 

adminisztráció). A regensburgi magyar iskolában felső 

tagozatos, 10 fős csoport tanára voltam. A müncheni 

magyar iskola és óvodában két hónapig óvodai foglalkozásokat, 

kerekítő ovimókát tartottam. A nürnbergi és 

a weideni magyar iskolákban kerekítő foglalkozásokat, 

országismeret-órákat tartottam. Hasonló foglalkozást vezettem 

az innsbrucki NeveNincs csoportban és a cserkészcsapatnál. 

Egy magyar származású diáknak heti kezdő magyarnyelv-tanfolyamot 

tartottam. Májusban Augsburgban 

a Balassi-füzetek egyikéből tartottam bemutatóórát. 

A tanév tavaszi szemeszterében a Regensburgi Egyetem 

Hungaricum képzésén magyarnyelv-kurzust tartottam. Az 

ELTE egyik magyar mint idegen nyelv szakos hallgatójának 

mentortanára lettem: óráimon hospitált, konzultációkat 

folytattunk, csoportjaimban tanított. 

Bajorországban kezdeményezés indult a magyar nyelv 

gimnáziumi (egyben érettségi) tantárgyak közé való felvételére, 

részt vettem az ügyviteli munkákban, mentorommal 

tájékoztatót tartottunk a kezdeményezésről. Német 

nyelven összeállítottam az engedélyezéshez szükséges 

tantervet. 

Létrehoztam és napi szinten kezeltem a BMI Facebook-oldalát. 

Elindítottam a heti Magyar Zenés Ifiklubot, melyen magyar 

tinédzserekkel zenét hallgattunk, zeneszövegeket 

elemeztünk, szókincs- és beszédkészség-fejlesztő gyakorlatokat 

végeztünk. 

Kulturális programokat szerveztem: Márton Áron-emlékest 

és Márton-napi ünnepség, farsang és a magyar kultúra 

napja. Egyéb kulturális rendezvények szervezésében 

is segédkeztem: József Attila-emlékest, Német–Magyar 

Napok az egyetemen, a KMÉM egyik müncheni előadása. 

Idén két előadást tartottam a BMI tanárainak és vendégeinek. 


A Müncheni Magyar Intézet Egyesület (MMI) 

1962-ben alakult. Feladatai a németországi magyar 

kulturális életben: nyelvoktatás, kétnyelvű egyetemi 

oktatás és diaszpórakutatás, könyvtár- és 

hagyatéktár-fejlesztés, valamint kulturális rendezvényszervezés. 

Az intézet 2009-ben települt át 

Münchenből a Duna-parti városba, és fokozatosan 

beépült a Regensburgi Egyetembe. Az MMI a Bajorországi 

Magyar Iskola (BMI) stratégiai fejlesztési, 

pénzügyi, minőségbiztosítási és adminisztrációs 

feladatait is ellátja. 


Ösztöndíjas tevékenységem során a fő feladatom a Csöbörcsök 

Táncegyüttes felnőtt, kezdő és haladó próbáinak 

megtartása volt szerdánként 19.00–21.00 és péntekenként 

18.00–22.00 között. Ezen rendszeresen részt vett 25 

fő. Szerdánként 17.00-tól 18.00-ig a Kis-Csöbörcsök iskolás 

gyermek néptánccsoportot is tanítottam, mely tizenkét 

7–12 év közötti tagot számlál. Emellett aktívan segítettem 

a fellépések szakmai koordinálásban, a táncházak és táncos 

programok szervezésében és lebonyolításában. Ezek közül 

a legnagyobb rendezvény az I. Nyugat-Európai Magyar 

Néptáncfesztivál volt 2016. november 25-27. között, melynek 

előkészítésében és megvalósításában főszervezőként 

vettem részt. A háromnapos, egyedülálló rendezvényen 7 

magyar táncegyüttes vett részt Németországból Svájcból 

és Franciaországból. 

A tánctanítás mellett néptáncpedagógiai és együttesvezetői 

továbbképzést is tartottam a táncegyüttes kiemelt fiataljainak, 

ezzel megalapozva a tánctanári és vezetői utánpótlást, 

ha én már nem leszek náluk ösztöndíjasként. Továbbá 

segítettem más, Stuttgartban vagy környékén működő magyar 

intézménynél és szervezetnél is, köztük a Württembergi 

Magyar Protestáns Gyülekezetnél és a Magyar Kulturális 


A Csöbörcsök Táncegyüttes több mint 3 évtizedes 

múltra tekint vissza. Tagjai 1989 óta kizárólag eredeti 

néptáncokat táncolnak Magyarország és Erdély 

vidékeiről. Céljuk, hogy mélyrehatóan megismerjék 

a Kárpát-medencében élő magyarság hagyományos 

tánc- és zenekultúráját, és a színpadon is bemutassák 

azokat. Az elmúlt közel két évben egy olyan 

felmenő rendszerű táncegyüttest sikerült kialakítani 

itt magyarországi mintára, melyben minden korosztály 

megtalálja a tudásszintjének megfelelő tánccsoportot. 

Intézetnél. Havonta egy szombaton pedig a Konzuli Magyar 

Iskola ludwigsburgi tagozatának iskolaelőkészítő csoportjában 

népi játékokkal és népdalokkal ismertettem meg az 

odajáró 16 óvodást.

42 

K 


Európa 

Európa43 

K 


Karakas Zoltán 


Frankfurt am Main, Németország 


népzene, programszervezés, gyermekfoglalkozások 

Maronics Ilona Anna 


München, Németország 


programszervezés, közösségépítés, oktatás, adminisztratív feladatok, cserkészet 

Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, 

ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. (Kodály 

Zoltán) 

A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. 

(2, Tim 4, 7) 



Márton Áron-emlékév: plakátot, szórólapokat kitettem 

az egyházközség polcaira, faliújságára, készítettem külön 

ismertetőt. Körlevelek mentek a témával kapcsolatban a 

cserkészeknek, néptáncosoknak, egyéb szervezeteknek, 

szóban is megemlékeztünk a programokon. 

Néptánc: a Rezeda és a Cifra Néptánccsoport munkáját 

segítettem. 

Magyar iskolákban, óvodákban rendszeresen írás-olvasást, 

történelmet tanítottam. Zenebölcsit és miniklubot 

szerveztem, furulyára oktattam a kicsiket, segítettem az 

iskola-előkészítőben. Ezeket rendszeresen hetente végeztem. 

Cserkészet 

Íjászatot, rovásírást tanítottam a cserkészeten, valamint 

Furulya tanodát indítottam heti rendszerességgel. Fogadószervezetem 

foglalkozásain, rendezvényein (ünnep, 

családi mise, tábor...) részt vettem, örsi, és rajfoglalkozásokat 

vezettem. Feladatom volt: esemény előkészítése, 

pakolás, értesítések (pályázatok, versenyek stb.), körlevelezés. 

2 hetente foglalkozást tartottam: magyarság-ismeretek, 

kicsiknek rajz, festés, népi játékok… ovisoktól – öregcserkészekig. 

Nagyobb ünnepeken, egyházi találkozókon, kirándulásokon, 

sportversenyeken segítettem. 

Ünnepek 

Március 15-én a cserkészekkel együtt közös megemlékezést 

tartottam. 

A következő rendezvények előkészítésében segítettem: 

1956-os ünnepség, kultúra napja, költészet napja, egyházi 

ünnepek: advent, karácsony (Idén engem kértek fel a 

műsor összeállítására a cserkészekkel, Cifra táncosaival), 

húsvét, pünkösd. 

Együttműködtem több ösztöndíjassal, turnét, tábort, 

gyerekfoglalkozásokat, bált szerveztünk együtt. 

Amire büszke vagyok: a Furulya tanoda továbbra is sikeresen 

működik. 


84. sz Lehel Vezér Cserkészcsapat Második alkalommal 

érkeztem Frankfurtba a KCsP keretében. 

Itt nagyon jól szervezett közösségek működnek, és 

egymás között is élő a kapcsolat. A cserkészcsapat 

a fiataloknak tartott rendszeres foglakozások 

mellett különféle cserkésznapokat, ünnepségeket, 

táborokat, kirándulásokat, illetve sportnapokat 

szervez, de aktívan részt vesz a környékbeli 

csapatok programjain is. Fontos tevékenységük a 

néptánc, hiszen a közös tánc nagymértékben segíti 

a barátságok és az összetartozás érzését a gyerekek, 

a fiatalok, a magyarok között. 

Nem csak a Müncheni Magyar Katolikus Egyházközségnél 

dolgoztam, „kölcsönadtak” az Augsburgi Szent László Magyar 

Katolikus Missziónak. A misszió történetét kutattam, 

és a Szent László-napi búcsú művészfellépőit szerveztem 

(Berecz András és régi KCSP-s ösztöndíjasokból álló aktív 

tánccsoport). Feladatokat kaptam a müncheni magyar 

főkonzulátustól is, akiknek cikkeket, alapszabályzatokat 

fordítottam, tudósítást írtam és fordítottam, Horst Lorenz 

Seehofer bajor miniszterelnök és Orbán Viktor miniszterelnök 

találkozójának lebonyolításában és különböző programok 

beléptetésében segítettem, valamint cikkeket írtam 

róluk. A legemlékezetesebb feladatom pedig a tolmácsolás 

volt a Nemzeti Színház stábja és a helyi Gasteig színház 

között a díszlet összeszereléstől, ebédeltetésen át, az idős 

színészek taxiztatásáig. 

Volt egy sikeres előadássorozatom a 2016-os Krakkói Ifjúsági 

Világtalálkozóról, amit több helyen előadtam. Ezen 

kívül a magyar népviseletekről is összeállítottam egy előadást 

a Szenior Klubban, és ugyanott vetélkedőt is szerveztem. 

Kezdeményeztem egy ifjúsági filmklub elindítását, 


A Müncheni Magyar Katolikus Egyházközség a 

München-Freisingi Érsekség alá tartozik. Az egyházközséget 

Merka János atya, plébános vezeti. 

Az épületet, ahol maguk az irodák találhatók, az 

érsekség bocsátotta szolgálatukra. Található itt még 

kápolna, könyvtár, díszterem és egyéb termek, melyeket 

a helyi magyarok használhatnak: cserkészek, 

baba-mama kör, tánccsoportok, számítógép, ill. német 

tanfolyamosok. Van, amikor más egyesületek is 

használhatják, mint például a Széchenyi Kör, KMÉM 

csoport, Regös Táncegyüttes. 

amit sikeresnek nevezhetek. Az esemény havonta egy alkalommal 

került megrendezésre, kiválasztottam egy olyan 

filmet, ami a misszió jellegéhez mérten megfelelő és komoly 

témákat tartalmazott. Ezt a film végén egy kötött, 

kérdésekkel segített beszélgetésen dolgoztuk fel. 

Patai Borbálával még szeptemberben Münchenbe helyeztek, 

így nekünk voltak olyan programjaink, amelyek egybeestek: 

Seehofer–Orbán találkozó, Nemzeti Színház Tóth 

Ilnoka c. előadása. Volt, hogy Munkácsy Fruzsina és Patai 

Borbála felkérésére Ulmban, a magyar kultúra napján zenéltem, 

valamint a cserkészet keretén belül Nürnbergben 

Tóth-Pál Zoltánnal és Molnár Gergővel, volt nürnbergi ösztöndíjassal 

működtem együtt. Ezen kívül a berlini ösztöndíjassal, 

Dúcz Erzsébettel szerveztük az augsburgi búcsút.

44 

K 


Európa 

Európa45 

K 


Munkácsy Katalin Fruzsina 


Frankfurt am Main, München, Burg-Kastl, Németország 


Lehetőségem nyílt bepillantani izgalmasabbnál-izgalmasabb életutakba. 

Értékrendszerek, identitások rajzai váltak élessé azon beszélgetések 

által, melyekben egy közel fél évszázadot megélt oktatási intézmény 

egykori diákjai kalauzoltak. Ez a történelmi időkben nemesedett 

„nemzetközi” társaságot összefűző fonál nem más, mint a magyarság 

fonala. 

Németh Ágnes 


Hagen, Németország 


néptánc, programszervezés, online kommunikáció 

Itt, a határon jócskán túl jöttem rá, hogy a magyar kultúrához, örökséghez 

való ragaszkodás milyen erős tud lenni, az anyaországon kívül 

is. Mekkora összekötő erő lehet az itt élő emberek között, akik bár az 

országot ilyen-olyan oknál fogva elhagyták, a magyarságukról nem 

mondanak le. 


Az ösztöndíjas időszakom alatt számos életútinterjú elkészítésére 

nyílt lehetőségem, melyek mind sarokkövei az iskola 

történetét összefoglaló munkámnak. Emellett levéltári 

anyagok, újságcikkek és hagyatékok feltárásával illesztem 

össze a nyugati magyarság egykori oktatási fellegvárának 

történetét. Ez nemcsak egy összefoglaló írásos munka kezdeti 

folyamatát, hanem egy leendő kétnyelvű kiállítás alapjait 

is szolgálja. 

Az Alumni tulajdonában lévő hagyatékok rendszerezése, 

archiválása egy érdekességekkel tűzdelt hosszadalmas feladat, 

melybe nagy örömmel fogtam bele. Ugyanennyire 

aprólékos és összpontosítást igénylő munkám az Alumni 

tagjait összesítő adatbázis készítése. 

Az Alumni elnökségének körében megfogalmazódott a 

gondolat, hogy azt a tapasztalatbázist, melyre „kastlisként” 

tettek szert, kamatoztatni lehetne egy újonnan Németországban 

alapított hasonló intézményben, mint amilyen a 

Kastlban működő iskola volt. Ez számos előny mellett hídként 

szolgálhat a hazatéréshez. A mai diaszpórában élők 

ilyen irányú igényeire indított az Alumni 2016 őszén egy online 

felmérést, melynek megalkotásában és terjesztésében 

aktív szerepet játszottam. A közel 500 kitöltőt elérő kérdéssorra 

a világ minden pontjáról érkeztek válaszok. 


A mai Burg-Kastl Alumni egyesület elődje diákok 

érdekképviseleteként működött. Miután azonban 

megszűnt az iskola, öregdiák egyesületként élesztették 

újjá. Tagjai a világ minden táján szétszórtan 

élnek. Az elnökség egy része Magyarországon, 

másik fele pedig Németországban él. Az egyesület 

tagjai törzsasztalokon találkoznak, melyeket szerte 

a világban szerveznek. Emellett a legnagyobb 

rendezvény az éves pünkösdi találkozó, melyre a 

világ minden tájától érkeznek kastlis diákok egykori 

alma materükbe, Kastl kolostorvárába. 

Az ösztöndíjas időszakom alatt létrehoztam és működtettem 

az Alumni Facebook-oldalát és a BUOD (magyarul: 

Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége) hivatalos 

oldalát is a közösségi médiában. Emellett, amennyire a már 

említett elfoglaltságaim engedték, segédkeztem és részt 

vettem a németországi magyar közösségek rendezvényein 

(Frankfurti Magyar Bál, Magyar Kultúra Napja Ulm, 1956-os 

forradalom emlékest Berlin stb.). 


Ösztöndíjasként a csoportok mindegyikébe bekapcsolódtam, 

és igyekeztem segíteni a tevékenységüket. A havi 

egyszeri gyerekfoglalkozásokon általában 10-15 gyermek 

vett részt. Én a 4 év felettiekkel foglalkoztam, játékokat, 

táncokat tanítottam nekik, szem előtt tartva, hogy minél 

többet hallják, használják közben a magyar nyelvet. A közösség 

jeles eseményeire (mint Mikulás-ünnepség, anyák 

napja, magyar bál) táncos műsorral is készültünk. Ezeken 

az alkalmakon rendszerint a dalkörrel is bemutatkoztunk. Az 

ő próbáikba is beleszőttem a néphagyományokat, minden 

alkalommal meséltem az adott időszak jeles eseményeiről, 

s a hozzá kapcsolódó népszokásokról. A dalkör havonta 

egyszer találkozik, létszáma 8-10 fő. Néptáncosként fogadószervezetem, 

a Vadrózsa Néptánccsoport munkájában 

vállaltam a legnagyobb szerepet. Meglévő koreográfiáik 

elmélyítése és stílusbeli fejlesztésük mellett új táncanyagot 

tanítottam nekik, és ebből koreográfiát készítettem számukra. 

A tánccsoport 35 éves jubileumát ünnepli, kb. 16 állandó 

taggal működik. A heti egy, rendszeres próbát alkalmanként 

rendkívüli, hétvégi találkozókkal egészítettük ki. A közösség 

rendszeres programjain természetesen a tánccsoport is fellép, 

valamint számos egyéb bemutatkozási lehetőséget is 

kapnak helyi rendezvényeken, de távolabbi fesztiválokon is. 


Vadrózsa Magyar Néptánccsoport A hageni magyarság 

összetartó közösségének alapját a kezdetekkor 

a havonta egyszeri magyar nyelvű szentmisére 

járó családok adták. Később gyerekfoglalkozásokat 

szerveztek, majd felnőtt néptánccsoportot alakítottak. 

Ezek mindegyike ma is aktívan működik. 2015-ben 

dalkör szerveződött. A jeles napokat, ünnepeket a helyiek 

együtt is megtartják. Az itteni magyarok legnagyobb 

eseménye a több mint két évtizede megrendezésre 

kerülő őszi bál. Az utóbbi években telt házzal 

(250 fő) működő esemény lebonyolításában a hageni 

közösség tagjai egytől egyig kiveszik a részüket.

46 

K 


Európa 

Európa47 

K 


Patai Borbála 


München, Németország 


néptánc, programszervezés, média 

Szabó Janka 


Stuttgart, Németország 


színjátszás, programszervezés 

…szemedben én hazáig látok…” (Magyar Vándor) 

Az egymásra-utaltság legmagasabb fokon szervezett formája a szeretet. 

(Szilágyi Domokos) 


Feladatomat képezte, hogy egy magyar nyelvű online rádió 

elindításának lehetőségeit feltérképezzem. Kidolgoztam 

a rádiózás elindításának lehetséges módjait, felvettem 

a kapcsolatot más, a diaszpórában működő magyar 

nyelvű rádióval ösztöndíjasok segítségével, tapasztalat, 

jó gyakorlat cseréje céljából, helyi rádiókkal is. A rádió 

előfutáraként életre hívtunk egy havonta frissülő online 

információs kiadványt, a Müncheni Hírnököt. Újszerű, 

egyedi és hiánypótló a München és környéke magyar 

diaszpóra életében. Az itt élő nagyszámú magyarság körében 

nem található olyan fórum, amely a hasznos információkat 

összegyűjtve tájékoztatásul szolgál. Tartalmát 

tekintve Münchenből és környékéről tartalmaz információkat 

magyar kulturális eseményekről, rendszeres közösségi 

találkozókról, kikapcsolódási lehetőségekről. Módot 

adtunk a magyar közösségeknek a bemutatkozásra, de 

németországi praktikus tudnivalókról is igyekeztünk hírt 

adni. Ezek mellett rendszeresen beszámoltunk a diaszpóra 

történéseiről, magyarországi pályázatokról, emlékévekről, 

főkonzulátusi hírekről, a Nemzetpolitikai Államtitkárság 

pályázatairól, híreiről. Havonta megközelítőleg 

1200 olvasója volt. 

A Hírnök mellett életút interjúkat készítettem Müncheni 

„ládafia” rovatban gyűjtve, illetve igyekeztem a legtöbb 

magyar vonatkozású rendezvényen segíteni, részt venni, 

valamint az ösztöndíjas kooperációkban is részt vállalni. 

A magyar iskola tanulói létszáma közel 200 fő. Néptáncos: 

kb. 80 fő. Rendezvények, amelyben segítettem: táncház, 

folkkocsma, baba-mama foglalkozások, kiállítás, ismeretterjesztő 

előadások. A nemzeti ünnepekről történő (október 

23. és március 15.) megemlékezés, valamint a karácsonyi, 

farsangi ünnepség létrejöttében is részt vettem. 



Az Erdélyi Világszövetség (EVSZ) 1987-ben alakult 

Stuttgartban: a magyar kultúráért, az itteni magyar 

közösségért és nem utolsósorban a Kárpát-medencei 

magyarságért nagyon sokat tett az elmúlt években. 

Az EVSZ az elmúlt harminc év alatt megközelítőleg 

50 000 €-t adományozott a Kárpát-medence 

különböző helységeiben működő civil szervezeteknek 

és intézményeknek. www.stuttgarti-magyarok. 

de címen sikeres, a stuttgarti magyarság valamennyi 

tevékenységét hirdető, fontos honlapot működtet. 

Az EVSZ számos kulturális tevékenységet szervez. 


Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége 

(BUOD) A BOUD összefogja, támogatja és képviseli 

a magyar szervezeteket, közösségeket, tájékoztatja 

őket az elsősorban magyar érdekeket érintő fontos 

ügyekről, eseményekről, fejleményekről. Rendezvényeket, 

folklórfesztiválokat, tudományos konferenciákat 

és karitatív eseményeket szervez. 2008 

óta évente kétszer kiadják a BUOD INFÓ-t, amely a 

fontosabb eseményeket tartalmazza. A szervezetnek 

közel 30 egyesület a tagja. Gondozásukban számos 

kiadvány is megjelent az eltelt évek alatt, képeskönyvek, 

naptárak, interjúkötetek, amelyek a magyarokról 

szólnak. 

Erdélyi Világszövetség: 

Stuttgarti Amatőr Színjátszó Kör – heti 1-2 foglalkozás; 10- 

15 személy. 

Kiemelt program: az Erdélyi Világszövetség 30 éves fennállásának 

alkalmából jubileumi ünnepség szervezése, valamint 

a színjátszókör fellépése – a jubileumi év alkalmából 

a szervezet egyik régi hagyományát, az erdélyi Vacsorát is 

újraélesztettük, amelyen több mint száz embert vendégeltünk 

meg erdélyi finomságokkal és székelykáposztával. 

Egyéb szervezetek: 

Konzuli Magyar Iskola: idén először gyerekszínjátszó kör, 

havi 2 foglalkozás 10-15 gyerekkel 

Baba-Mama kör: heti egy foglalkozás (szeptembertől márciusig); 

10-20 gyerek (+ kísérő felnőttek) 

Iskola-előkészítő: heti egy foglalkozás (április); 6 gyerek 

Barkácsolás: heti egy foglalkozás (május): 15-25 gyerek 

Württembergi Magyar Protestáns Gyülekezet: a 43. Őszi 

konferencia („Miért menekülünk?” c.) szervezésében való 

segítség, a március 15-i műsor szervezésében való segítség, 

valamint az anyák napi műsor szervezése. 

Konzulátus és Kultúrintézet: fotózás az október 23-i, a március 

15-i ünnepségen, illetve néhány egyéb rendezvényen; 

a Stuttgarti Amatőr Színjátszó Kör előadása a magyar kultúra 

napján.

48 

K 


Európa 

Európa49 

K 


Tóth-Pál Zoltán 

Kiküldés helye: 

Nürnberg, Németország 


népzene, hagyományőrzés, programszervezés 

André Katalin 


London, Egyesült Királyság 


oktatás, zene, néptánc, programszervezés 

Az ember ott van otthon, ahol elismerik a munkáját és szeretik. 

A 9 hónap alatt megdőltek a sztereotípiák, amik otthon az angliai 

életről keringenek. Londonban gazdag a magyar programok kínálata, 

örülök, hogy ezekhez én is hozzátehettem valamit. 



A Népzenei Műhelyt októberben indítottam saját kezdeményezésként. 

Itt a gyermekekkel kézműveskedtünk, egyszerű 

népi hangszereket készítettünk, valamint citerázni, furulyázni 

tanítottam őket, és mondókákat, énekeket is tanultunk. 

Januártól felnőtteket is tanítottam citerázni, így márciusban 

már tíztagú citerazenekarral muzsikáltunk a 48-as megemlékezésen. 

A zenekar egy része aktív szereplője volt interaktív 

zenés meseelőadásaimnak, amivel felléptünk Németország 

több nagyvárosában. 

Meseelőadásaim: Szüreti mese szőlődarálással, préseléssel 

a magyar iskolában. Ezt a programot és baba-mama foglalkozást 

tartottam Hamburgban, Ulmban. Karácsonyi műsort 

adtam a Klubesten, a magyar iskolában, Ingolstadtban és 

Meeraneban, valamint a Cserkészek Erdei Karácsonyán muzsikáltam. 

Farsangi mesémet és Csángó „Urálást” a Gyermekcsoport 

farsangján, valamint Münchenben, Stuttgartban 

is előadtam. Részt vettem a cserkészek téli táborában, a 

Városi Akadályversenyen táncházat muzsikáltam. Játszottam 

az egyesület szüreti bálján. Lebonyolítottam a Márton 

Áron megemlékezést, videóvetítést tartottam. Levezettem 

a farsangi bált, szerveztem a karácsonyi műsort, a magyar 

kultúra napját, 48-as megemlékezést. A „Tűzvirág” Néptáncegyüttessel 

gyermek- és felnőtt táncházat szerveztem, muzsikáltam. 

Kísértem őket a 48-as megemlékezésen és a Konzulátusok 

Éjszakáján. Kisgyermeknevelőként három hónapig 

egyedül tartottam a Baba-mama klub foglalkozásait, szerveztem 

ringató és kerekítő foglalkozásokat, és közreműködtem 

bennük, báb előadást is tartottam a legkisebbeknek. Voltam 

Mikulás itt és a Gyermekcsoport rendezvényén. Muzsikáltam 

Rohály Ferenc képkiállításának megnyitóján. Toboroztam az 

Arany János-szavalóverseny résztvevőit, a felnőtt kategóriát 

Grossmann Péter meg is nyerte. 


Nürnbergi Magyar Kultúregyesület több önálló 

csoportot fog össze. Az Egyesület bérli a Katolikus 

Missziót, ahol a gyermekcsoportok (Magyar Iskola, 

Cserkészek, Baba-Mama Klub, Játszófoglalkozás) 

kapnak otthont és ott próbál a „Kreatív” Színpad, 

avagy a Nürnbergi Amatőr Színjátszók Köre, meg 

a nemrég alakult Népdalkör is. Én is ott tartottam 

foglalkozásaimat a Népzenei Műhellyel. 


A Magyarok Angliai Országos Szövetsége 

(MAOSZ) eredete messzire nyúlik vissza, egészen 

az 1950-es évekre. Az elsődleges kihívások a nagy 

létszámú magyarság és a relatív nagy távolságok. 

Mint ernyőszervezet, természetesen elsődleges célja 

egy olyan platform megteremtése, amelyben az öszszes 

magyar egyesület, iskola és regisztrált közösség 

információt kaphat egymásról és egymás programjairól. 

További célja a belépett tagok támogatása 

és azok együttműködésének ösztönzése. Állandó 

feladatát képezi a magyar nemzeti ünnepek megszervezése. 

A tanév folyamán a londoni Mosoly Magyar Ovi-Suliban 

tevékenykedtem a „Felfedezők” osztályát erősítve. Az 

iskolába 100 gyerek jár egészen a kisbabáktól a 12 éves 

korosztályig. A tanórák kéthetente szombaton a New Malden-i 

közösségi házban kerülnek megrendezésre. 

Rendszeres segítője voltam a Szent István Háznak is – ösztöndíjas 

társaimmal egyetemben –, ahol magyar nyelvű 

katolikus szentmiséket és hagyományos vidéki hangulatú 

bálokat rendeznek. 

A londoni magyar néptáncélet igen kiemelkedő: három 

karakteres néptáncegyesület működik, a Szeredás, a Csillagszeműek, 

Anglia és a Hunique Dance, akik hetente egykét 

próbát és hétvégi kurzusokat tartanak. 

A Hunique Dance által szervezett táncházakat stabilan 80- 

120 közötti vendégsereg látogatja, az általuk indított Aprók 

Táncán is több tucat csemete vesz részt szüleivel, hogy 

a magyar néptánccal megismerkedjenek. 

A kulturális programok sokszínűségéről a londoni Magyar 

Kulturális Központ (korábban Balassi Intézet) az Új Nemzedék 

Központ, a Rosemary Organikus magyar étterem és a 

számos magyar iskola gondoskodik. 

Amellett, hogy ezen szervezetek, egyesületek eseményein 

részt vettem, segítettem őket, saját kezdeményezésemmel 

is előrukkoltam. A Londonban megrendezett I. Forum 

of Hungarian Architect szakmai fórumára 35 építész jött 

el, javarészt magyarok, akik az utóbbi 10 évben költöztek 

Angliába. Az eseményre Dian Small, a Royal Institute of 

British Architects londoni regionális igazgatója is eljött 

előadást tartani. A programot egy ötfős csapattal hoztam 

össze, akik nélkül nem sikerülhetett volna ez a nagy vállalkozás! 

Utoljára, de nem utolsósorban a londoni sportéletet szeretném 

megemlíteni, ami, ha magyarokról van szó, egyet 

jelent a London Angelsszel. Ez a női kézilabdacsapat az 

első osztályban játszik, szerencsére a következő idényben 

is.

50 

K 


Európa 

Európa51 

K 


Balog Katalin 


Cardiff, Wales, Egyesült Királyság 


színjátszás, programszervezés, tanítás, kézművesség 

Cvetanovic Martin 




nyelvoktatás, szervezés, adminisztráció 

Szeretek vidáman és lelkesedéssel közelíteni a dolgokhoz, biztatni 

másokat, csillagokat nézni, teát főzni és új dolgokat tanulni. 

„Ha zöld ágat hordok a szívemben, mindig száll rá dalos pacsirta.” 

Szívet nem lehet cserélni, a magyar magyar marad. 


Cardiffban a Magyar Gyerekfoglalkozások második tanévét 

kezdte meg ebben a programidőszakban. Idén külön nyelvi 

foglalkozás indult a már olvasni, írni tudó gyerekeknek, ahol 

a Balassi Intézet füzeteit használva bővítik szókincsüket. Jelenleg 

18 gyerek tagja a gyerekfoglalkozások csapatának. 

Newportban 4 éve működik az óvoda, ide a 2016/2017-es 

tanévben közel 20 gyermek járt. A növekvő létszám indokolta, 

hogy januártól életkori csoportbontásra került sor: 

jelenleg tehát két korcsoportban folyik már oktatás. 

A Hungarian Society of Wales nevű szervezet főként az itt 

élő kisgyermekes családok részére teremt lehetőséget a találkozásra. 

Az elmúlt időszakban halloweeni, Mikulásnapi, 

farsangi és gyereknapi rendezvényt is tartottak, melyek közül 

volt, amin több mint 100 résztvevő jelent meg. 

Karácsony óta egyedülállóknak, családosaknak, fiataloknak 

és idősebbeknek havonta szerveznek magyar nyelvű istentiszteleteket 

Cardiffban. Ez egyedülálló Walesben, korábban 

nem volt lehetőség magyar nyelvű szertartáson részt venni. 

Idén először szerveztünk nagyobb szabású kulturális rendezvényt: 

volt például filmbemutató, Kodály-emlékkoncert. A Kodály-koncert 

sokakat vonzott a helyi családokból, számos külföldi 

is megjelent, egyben alkalmat adott a helyi Kodály Violin 

School vezetőjével és növendékeivel való együttműködésre. 

Idén Cardiffban és környékén élő fiatalokkal havonkénti 

találkozók szervezésébe fogtunk. Közös étkezéseket, vacsorát, 

előszilvesztert, filmklubokat tartottunk, ezekhez lassanként 

egyre többen csatlakoztak. A stabil közösséggé 

formálódáshoz még több időre van szükség. 


Fogadószervezetem a Magyarok Angliai Országos 

Szövetsége volt. Helyi szervezete a Cardiffi 

Magyar Gyerekfoglalkozások. Vezetője dr. Minier 

Márta, akit három tanár segít az iskolás korú gyerekek 

magyarságismeretét erősítő, építő hétvégi 

iskolai foglalkozások megtartásában. A walesi 

magyarok sokszínű közösséget alkotnak. Dél-Wales 

két nagyobb városában (Newport, Swansea) élők 

látogatják a kisebb helyi magyar szervezetek programjait 

is. Név szerinti említésre méltó a Hungarian 

Society of Wales nevű szervezet tevékenysége is. 


Mentorként Fángli Mártit, az 50. sz. Kossuth Lajos Angliai 

Magyar Cserkészcsapat cserkészparancsnokát kaptam, így 

a fő tevékenységeim a cserkészethez kapcsolódtak. Havi 4 

cserkészfoglalkozásból álltak a találkozók, minden második 

szombat és vasárnap, két különböző helyszínen. Átlagban 

10 gyereket hoznak el szüleik a foglalkozásra. 

Konkrét feladataim a két cserkész-weboldal szerkesztése, 

cserkészévnyitók, kirándulások szervezése, mentornőm által 

megtervezett események helyszíneinek megkeresése és 

lefoglalása, gyermekfelügyelet a foglalkozásokon. A másik 

fő feladatom a Guildfordi Magyar Iskolában-Tanodában 

(HCA-Hungarian Cultural Association) volt, ahol havonta 

kétszer segítettem az események megszervezésében és a 

gyerekeknek szóló magyarórák kivitelezésében. Ott kb. 20 

gyermek jár a tanodába. 

Kiemelt rendezvények és programok, melyek létrejöttében 

részt vettem a kilenc hónap alatt: cserkészévnyitó, 1956-os 

forradalom, Márton-nap, Vajdasági nap, farsang, megemlékezés 

a 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról, 

húsvéti bál, versmondó verseny, Szentgyörgy-napi 

cserkészkirándulás, Góbéfest stb. 

Sajtóorgánumok, újságok, tv vagy rádió, melyekkel kapcsolatban 

voltunk: We! Magazin, Mizu? Magazin-Manchester, 

Exit FM Rádió. 

Beszámolóim a cserkészcsapatok weboldalain jelentek 

meg. 


A Magyarok Angliai Országos Szövetsége 

(MAOSZ) az Egyesült Királyságban élő magyarság 

különböző egyesületeinek országos ernyőszervezete, 

amely mentes mindenféle pártpolitikai és vallási 

beállítódástól. Feladatköre: a magyar nyelv, kultúra 

és hagyományok ápolása, magyar iskolák, tanodák 

és közösségek támogatása, a tagegyesületek és 

egyének közötti együttműködésének kezdeményezése, 

frissen érkezett honfitársaink beilleszkedésének 

segítése, valamint a Nyugat Európai Országos 

Magyar Szervezetek Szövetségével való szoros 

együttműködés.

52 

K 


Európa 

Európa53 

K 


Gigler Dóra 


Cork, Írország 


programszervezés, gyerekfoglalkozások 

A Corkban eltöltött 9 hónapom során belecsöppentem egy jó ideje 

működő, kiváló munkát végző közösség életébe, ahol megtanulhattam, 

hogyan kell a magyar értékeket és az anyanyelvi tudást átadni 

nem anyanyelvi környezetben élő gyerekek számára. Rengeteg tapasztalattal, 

élménnyel és egy nagyon összetartó közösség barátságával 

fogok hazatérni. 

Kása Bíborka Ibolya 




kulturális programok szervezése, népi kézműves- és gyermek foglalkozások, 

adminisztráció 

A londoni magyarokkal együtt dolgozni annyira természetes volt, 

mintha el sem hagytam volna az országot. A sokszínű kulturális élet 

biztosította, hogy soha ne unatkozzunk, és aktív tagjának érezhessük 

magunkat az itteni közösségnek már a kezdetektől fogva. 



Kőrösi ösztöndíjasként a Cork-i Magyar Iskola és Óvoda 

harmadik osztályának tanítója voltam 9 hónapon keresztül, 

valamint az iskolai programok kivitelezésében segédkeztem. 

Tartottam rendhagyó történelemórákat október 23-án 

és március 15-én, segítettem a karácsonyi, farsangi, húsvéti, 

anyák napi rendezvények szervezésében, lebonyolításában. 

Mindezek mellett a Corkban működő másik egyesület, az 

ÍrMag Baráti Kör rendezvényeinek szervezési-lebonyolítási 

feladataiba is besegítettem. Többek között két disznóvágást, 

három magyar találkozót és egy kétnapos, a magyar 

kultúra napján megrendezésre kerülő eseményt segítettem 

lebonyolítani. 

A dublini magyar szervezetekkel együttműködve októberben 

Márton Áron-emléktúrát szerveztünk a dublini ösztöndíjassal 

közösen, májusban pedig a Dublini Magyar Kulturális 

Napokon is segédkeztem. 


A Cork-i Magyar Iskola és Óvoda 2010. szeptember 

12-én, 13 tanulóval kezdte meg a működését. 

Az egyre növekvő létszám miatt ma már egy 4 

termes óvodai épületben zajlik a tanítás, óvodai, 

első, második és harmadik osztállyal, jelenleg 40-nél 

is több kisgyermekkel. Az iskolában évente 26 alkalommal, 

szeptembertől május végéig van tanítás. 

Nem csak Corkból, hanem több környéki településről 

is érkeznek ide a családok, nem egy esetben 

1-1,5 óra utazást is vállalva ezzel. Az iskola honlapja 

november hónap során újult meg teljesen. 


Magyarok Angliai Országos Szövetsége az 1950- 

es években Londonban élő magyar értelmiségi 

réteg által létrehozott nagy múlt szervezet. Ernyőszervezetként 

célja egy olyan platform megteremtése, 

amelyben az összes magyar egyesület, iskola és 

regisztrált közösség információt kaphat egymásról. 

Emellett szándéka a tagok támogatása, és azok 

együttműködésének ösztönzése. Állandó feladatát 

képezi továbbá a magyar nemzeti ünnepek megszervezése. 

A szervezet székhelye London, de működésük 

és tagságuk kiterjed az Egyesült Királyság 

teljes területére. 

Az elmúlt 9 hónap során fő tevékenységem a MAOSZ adminisztratív 

feladatainak ellátása volt: a szervezet e-mail 

fiókját, címlistákat kezeltem, a havonta kiküldendő hírlevelet 

szerkesztettem, körleveleket küldtem ki, a tagokat 

informáltam. Emellett a MAOSZ programjait szerveztem: 

októberi 23-i ünnepség, adománygyűjtő est, márciusi 15-i 

ünnepség. 

A hétvégeken ösztöndíjas társaimmal együtt rendszeres 

segítője voltam a Szent István Háznak, ahol magyar nyelvű 

katolikus szentmiséket és havonta bálokat rendeznek. 

Emellett egyéb magyar programoknak ad helyszínt a ház, 

mint például filmklub, kommunikációs és drámaműhely, 

koncertek, előadások. 

Személyes érdeklődésemnek köszönhetően igyekeztem 

a londoni magyar néptáncéletben részt venni, és segíteni 

a munkájukat. Londonban három nagy néptáncegyüttes 

működik, a Szeredás, a Csillagszeműek, Anglia és a 

Hunique Dance, akik hetente egy-két próbát és hétvégi 

kurzusokat tartanak kicsiknek és nagyoknak. 

A Hunique Dance által havonta szervezett rendezvényeken 

80-120 közötti érdeklődő fordul meg. A csoport viszonylag 

friss kezdeményezése az Aprók Tánca is nagy érdeklődésnek 

örvend, ezeken az alkalmakon is megtelik a terem 

szülőkkel és gyermekekkel, hogy magyar népdalokat, játékokat 

tanulhassanak, élvezzék a Folktone zenekar muzsikáját, 

és népi kézműves-foglalkozásokon vegyenek részt. 

A kulturális programok sokszínűségéről a londoni Magyar 

Kulturális Központ, az Új Nemzedék Központ, a Rosemary 

Organikus magyar étterem, a Stage in London és számos 

magyar iskola is gondoskodik. 

Londoni tevékenységemen túl, igyekeztem a skóciai, 

edinburghi magyarok programjait is figyelemmel kísérni 

és segíteni. Az eseményeken megismert magyar szervezőkkel 

tartottam a kapcsolatot ittlétem alatt, és igyekeztem 

a távolságok ellenére informálni őket a számukra is 

fontos lehetőségekről, programokról.

54 

K 


Európa 

Európa55 

K 


Rakitai Réka 


Manchester, Egyesült Királyság 


programszervezés, magyartanítás 

Szabó Ágnes 


Chester, Egyesült Királyság 


magyartanítás, táncoktatás, rendezvényszervezés, gyerekfoglalkozások 

A KCSP egy életmód, amely többek között leckét ad nyitottságról, 

összefogásról, elhivatottságról, kitartásról, kreativitásról, szervezőkészségről, 

szorgalomról és hitről – ahol a szív és a lélek közösen alkot, 

munkálkodik, hogy magyarságát a távolban is megélhesse. Szakmailag 

és emberileg is nagy utazásban volt részem. 

Azzal a kíváncsisággal indultam el Chesterbe, hogy megtapasztaljam 

az európai magyar közösségek lehetőségeit táncban, rendezvényekben 

és magyarnyelv-használatban. Szerettem volna megtudni, hogy az 

anyaországhoz közelebb hogyan élnek a mindennapokban a magyar 

családok. Gazdag tapasztalatokra tettem szert, erről könyvet is írtam. 



Feladataim voltak: magyartanítás, osztályfőnöki teendők, 

kézműves-foglalkozás, szociális és nemzeti identitás, 

ének-zene-, néptánc-, báb-, dráma-, önismeretóra tartása, 

pedagógiai asszisztensi tevékenység, fotózás. Tanári továbbképzéseken, 

megbeszéléseken aktív részvétel, iskolai 

programok szervezése: Gryllus Vilmos-koncert, tininapok, 

Mikulás-műsor, farsangi akadályverseny összeállítása. Szövegajánlás 

és felkészítés két angliai magyar vers- és prózamondó 

versenyre. Segítség a nyílt napok összeállításában, 

rovásfoglalkozás a Góbéfesten, előkészületek a II. Zsigmond 

Király Konferenciára. Az iskolai közösségi oldal és az elektronikus 

postafiókok kezelése (több kollégával), levelezés, 

adminisztráció, leltározás, programok meghirdetése, plakátok, 

szórólapok készítése. Programszervezés a Manchesteri 

Magyar Közösségben: filmklubok és azt követő beszélgetések, 

kvíz- és társasjátékestek, közös sütés-főzés. Tematikus 

programok (közösségi karácsony, templomi zongora- és 

orgonakoncert, pénzügyi előadás, korcsolyázás, közösségi 

farsang, költészetnapi est, karaoke-est), megemlékezések 

(Márton Áron, október 23., Ürge Antal atya, március 15.), 

vezetett túra szervezése. 

Versmondás, konferálás rendezvényeken. Zsűritagság és segítés 

az I. Angliai József Attila vers- és prózamondó versenyen, 

kapcsolatépítés a manchesteri magyar egyetemistákkal, 

részvétel a londoni New Generation Centre előadásán 

– Talent Roadshow. Tematikus foglalkozások a Kingstonupon-Hull-i 

magyar közösségnél: kézműves, ének-zenei és 

anyanyelvi programok, csapatversenyek. 

A Brit–Magyar Orvostársaság egészségügyi dolgozói adatbázisának 

bővítése, MAOSZ-hírlevél közös szerkesztése 

más ösztöndíjasokkal, részvétel az Észak-Angliai Magyar 

Kamarakórus próbáin, segítség a Góbéfest szervezésében 

és lebonyolításában, fellépés az eseményen. 


Zsigmond Király Hungarian Cultural Club and 

School Az idén harmadik tanévében járó Zsigmond 

Király Magyar Iskolában számos tevékenységből, korosztályonként 

eltérő órákból válogathatnak az érdeklődők. 

Anyanyelvi foglalkozások, kézműves, ének-zene, 

néptánc-, báb-, dráma-, önismeret-, szociális és nacionális 

identitás órák keretében ismerkedhetnek meg a 

diákok magyar kultúrkincsünkkel, hagyományainkkal. 

Baba-mama klub, óvodás csoport és négy iskolai 

osztály várja az érdeklődőket. Több kétnyelvű nyílt óra 

és tematikus program is volt, ahová az iskola diákjai 

elhívhatták barátaikat. 


Chesteri Magyar Közösség A közösség célja: öszszefogni 

a Chester környékén élő magyarokat, néphagyományaink 

megőrzése, megismertetése, közös 

megélése. Tevékenységük: események szervezése, 

más közösségekkel való kapcsolattartás, egymás 

támogatása, valamint az önkéntes közösségi munka 

szorgalmazása. 2016-ban megalakult a Szóló Szőlő 

Chesteri Magyar Tanoda azért, hogy szervezetten 

tanítsa a gyermekeknek a magyar nyelvet, irodalmat, 

néptáncot, néphagyományokat, illetve mélyebben 

vezesse be őket a magyar kultúra különböző területeibe, 

így erősítve magyarságtudatukat. 

Szakmai feladatom a közösség életében a rendezvények 

szervezése, lebonyolítása és adminisztrációja volt: pl. szüret 

(150 fő), Alma-koncert (200 fő), szilveszter (40 fő), farsang 

(50 fő), illetve klubfoglalkozások: irodalom és szépségápolás, 

biotermék-bemutató, filmklub. 

Táncpedagógusként a közösség néptánccsoportjának próbáin 

és szereplésein is részt vettem. Új kezdeményezésként 

pedig az angol érdeklődők számára is szerveztem és vezettem 

tánctanulást. 

Tanárként a tanoda tantervének összeállítása, a tanrend kialakítása 

és a tanmenet elkészítése volt a feladatom a helyi 

jellemzőket figyelembe véve. A kétheti szombati 4 órás 

foglalkozások állandó résztvevője 15 gyermek volt, míg a 

nagyobb rendezvényeket (október 23., Open Day, Mikulás, 

karácsony, farsang, március 15., húsvét, gyermeknap) érdeklődő 

családok is szívesen látogatták. 

A 9 hónap alatt a tevékenységem fő vonala egyre inkább a 

Tanoda élete körül zajlott: rajzpályázatokon való részvétel 

koordinálása, saját pályázat kiírása-lebonyolítása, gyermeknapi 

jótékonysági koncert szervezése erdélyi gyermek-néptánccsoport 

meghívásával, s természetesen a tanoda foglalkozásainak 

mindenkori megtervezése, megszervezése és 

lebonyolítása adminisztrálással az aktuális jeles napok vagy 

ünnepek figyelembe vételével. 

A közösség honlapjának elkészítése után annak frissítése, 

s a Facebook-oldalak aktualizálása, leltár, könyvtári állomány 

rendezése is a feladataim közé tartozott. Mind a közösség, 

mind a tanoda életéről folyamatosan készítettem a 

videó-összeállításokat. 

A Chesteri Magyar Közösség elnöke, s a Szóló Szőlő Chesteri 

Magyar Tanoda vezetője Kádárné Szász Hilda, aki egyben 

a mentorom is volt a 9 hónap alatt. Az ő hihetetlen 

munkabírása, kiapadhatatlan életöröme, tettrekészsége és 

optimizmusa segítette és inspirálta a munkámat.

56 

K 


Európa 

Európa57 

K 


Tóth Tamara 


Dublin, Írország 


néptánc, cserkészet, magyartanítás 

Ferencz Orsolya 


Jönköping, Svédország 


programszervezés, zeneoktatás 

Mi lehet jobb annál, mint szeretni, amit csinálunk, és tudni, hogy 

annak értéke is van? 

Hiszek a dal, a zene, a magyar kultúra erejében, mely lélekemelő, közösségformáló 

és összetartó bárhol a világon. Távol idegenben nincs 

fontosabb annál, hogy ne feledkezzünk meg egymásról! 


Feladatom volt a szervezeten belül a teljes körű programszervezés, 

pályázatok írása, megbeszélések szervezése, 

marketinges anyagok szerkesztése, írása. 

• Dublinban a Kultúrák Éjszakája elnevezésű programsorozat 

magyar állomását szerveztük meg. 

• Jótékonysági vásárt szerveztünk, valamint két bált, melynek 

célja volt, hogy a magyar közösség tagjai kötetlen, 

vidám hangulatban együtt szórakozhassanak. 

• A tavaszi programsorozat megszervezése, melynek célja 

a magyar kulturális értékek megőrzése, továbbörökítése, 

egyúttal megismertetése a dublini közösséggel. 

Szervezeten kívüli munkám: 

• Kezdeményezésemre elindult a kocsmakvíz, mely során 

bekapcsolódtunk a kvízmozgalomba. Kéthetente vezettem 

kvízt egy dublini pubban, nagy sikerrel. 

• Drámafoglalkozást indítottunk kisgyermekek számára. 

A drámapedagógia eszközeivel feldolgoztunk egy hagyományos 

betlehemes darabot. 

• Dublini Iskola és Óvodában segédtanár voltam, a hagyományőrző 

foglalkozásokban segítettem, ahol népszokásokról, 

ünnepekről adtunk elő, valamint néptáncos-kézműves-foglalkozásokat 

vezettünk. 

• A legnagyobb írországi magyaroknak szóló híroldal (magyarok.ie) 

kulturális rovatát szerkesztettem. 

• A Magyar-Ír Színház vezetőjével közösen írtunk egy darabot, 

mely az emigráció, a külföldön élő magyarság helyzetét 

dolgozza fel. Hét másik Dublinban élő magyar színésszel 

összeállítottuk BUD-DUB című darabunkat. 

• Gerebics Sándor filmrendező dokumentumfilmjének vetítése. 

• A corki ösztöndíjassal Márton Áron-emléktúrát szerveztünk. 

Nagykövetséggel együttműködés: 

• A nagykövetség kérésére részt vettem az ír Külügyminisztérium 

által szervezett jótékonysági bazár magyar standján. 

• Az adventi fogadásra felkészítettem egy gyermekcsoportot 

egy előadásra. 

• A március 15-i nemzeti ünnepre verses előadás összeállításán 

dolgoztam. 


Magyar Kulturális Napok A Hungarian Culture 

Days szervezet a magyar kultúra képviseletében 

rendezvényeket, szórakozási lehetőségeket, 

edukatív előadásokat, nyílt fórumokat kínál az 

Írországban élő magyaroknak. A Hungarian Culture 

Days munkájának társadalmi haszna elsődlegesen 

az ír és magyar, valamint a többi itt élő nemzetiségi 

közösségek közötti kapcsolatteremtés, 

hagyomány ápolás és a közösségépítés, a beilleszkedés 

segítése. A szervezet színvonalas és teljes 

körű működtetését a tagok eltérő szakmai tudása 

biztosítja. 


A Jönköpingi Hungária Egyesületnél célom egy működő 

közösség felállítása volt. Beindítottam a magyar kórusfoglalkozásomat, 

mely időközben átalakult Filmklubbá. Két 

heti rendszerességgel kreatív gyerek és családi foglalkozást 

tartottam, melynek létszáma változó volt, 10-től 25 

főig. Gyerekfoglalkozásaimmal a szomszédos településekre, 

Burosba, Eksjöbe is átjártam. Klasszikus zenei sorozatommal 

a Svédországi Magyar Protestáns Egyházközség 

szervezésében végigjártam Svédország összes magyar 

egyházi felekezetét, Växjö, Sölvesborg, Ljungby, Malmö, 

Helsingborg, Halmstad, Göteborg, Västeras, Eskolstuna, 

Stockholm, Uppsala. A jönköpingi magyar istentiszteletekre 

énekes előadással készültem. Heti rendszerességgel 

tartottam hangképzést-énekórát Varga Zsejke 14 éves, 

tehetséges diáklánynak. Több alkalommal részt vettem a 

helyi magyar anyanyelvi órákon, és segítettem a magyartanárnő 

által szervezett rendezvényeken. Meghirdettem az 

északi diaszpórában „Ahogyan én látom magyarságomat” 

című fotópályázatomat, mely a stockholmi Magyar Házban 

került kiállításra. A svédországi koordinátora voltam a Rákóczi 

Szövetség által meghirdetett magyarországi kirándulásnak. 

Szívesen tettem eleget különböző magyar egyesületek 

felkérésének, jubileumi rendezvényeken, ünnepeken 

operett-előadásaimmal. Interjúsorozatot készítettem érdekes 

életpályájú emberekkel. Segesvárra, szórvány magyarságba, 

800 kg fizikai laboreszközkészlet adományt sikerült 

szereznem az alakuló magyar líceum részére. Ösztöndíjas 

társaimmal együtt részt vettem két turnén, a 8 illetve 11 

helyszínes előadássorozaton. Az általam szervezett programok, 

előadásaim plakátjait szerkesztettem. Egyéb feladatom 

a helyi egyesület adminisztrációs tevékenységének 

ellátása volt. 


A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége 

1974-ben alakult, 32 tagegyesületet számol. Fő célja 

a közösségépítés, hogy tagjainak magyar identitástudatát 

fenntartsa, erősítse. Törekvései közé tartozik 

a magyar anyanyelvi oktatás, így az Őrszavak gyermektábor 

évente kerül megrendezésre nagy sikerrel. 

A SMOSZ a programok gazdag tárházát kínálja, 

melyben színházi, ünnepi előadásokkal, koncertekkel, 

gyerekprogramokkal, kiállításokkal gazdagítja 

éves programját, melyeken mindenki megtalálja az 

igényeinek megfelelő előadást.

58 

K 


Európa 

Európa59 

K 


Kovács Gábor 


Halmstad, Svédország 


néptánctanítás, programszervezés 

Sándor István 


Stockholm, Svédország 


néptánctanítás, gyermekfoglalkozások, rendezvényszervezés, táborok, folyóiratszerkesztés, 

egyesületi élet feladatainak ellátása 

A számomra legideálisabb fogadószervezethez kerültem. Minden 

szakág közel állt hozzám, a kulturális vonaltól kezdve a sporton át a 

rendezvények szervezéséig. Egész egyszerűen Halmstadban jó volt 

ösztöndíjasnak lenni. 

A jó dolgok mellett rosszakkal is találkoztunk, de ezekből tanultunk, és 

általuk erősödtünk. Legtöbb örömöt a gyerekek adtak, s úgy érzem, 

mi is tudtunk adni nekik. Élményekkel telve, sikerekkel, és nem nyom 

nélkül térünk vissza Magyarországra. 


A Svédországban eltöltött kiküldetésem ideje alatt számos 

területen támogattam a kinti magyar közösséget. Feladataim 

a következők voltak: 

• Halmstadban és Ljungbyban egy 18 fős néptánccsoportnak 

próbákat tartottam hetente, 3 fellépésünk volt a csoporttal. 

• Kéthetente gyerekfoglalkozásokat szerveztem, a foglalkozásokon 

15 fő vett részt. 

• 10 kiemelt egyesületi rendezvény megszervezésében vettem 

részt, mint például nemzeti ünnepeink alkalmából 

rendezett események, bálok stb. 

• Bekapcsolódtam az egyesület sportköreinek (labdarúgás 

és jégkorong) tevékenységébe is. 

• Kint tartózkodásom alatt 3 alkalommal szerveztünk SOMITtáborokat, 

melyeknek lebonyolításában közreműködtem, 

alkalmanként 50 fő részvételével. 

• Ösztöndíjas társaimmal ’56 és március 15-i előadássorozatot 

szerveztünk, összesen 500 néző látta műsorunkat. 

• Táncházakat tartottam Malmőben, Stockholmban és Göteborgban. 

• A SMOSZ kutatását koordináltam, mely a Svédországban 

élő magyarok igényeit mérte fel a magyar egyesületekkel 

kapcsolatban. 


A Halmstadi Barátság Magyar Egyesület 

megalakulása 1994 őszére nyúlik vissza. Elődeink 

nagyszerű munkát végeztek az összmagyarság és 

a halmstadi magyarok érdekében, fáradhatatlanul 

tanították a magyar nyelvet az utódoknak. A mostani 

vezetőség lelkes fiatalokból áll, van köztünk 

magyarországi, erdélyi és vajdasági magyar is. 

A magyarság megmaradásért dolgozunk, és azért, 

hogy minél többen, fiatalok és idősek eljárjanak 

klubestéinkre, előadásainkra, hogy kellemes közösségben 

átéljék a magyar kultúrát, és nem utolsósorban 

magyarul beszéljenek. 



Az 1974-ben alapított Svédországi Magyarok 

Országos Szövetsége (SMOSZ) 35 tagegyesülete 

által közel 5000 fizető tagot számlál. A SMOSZ 

tevékenységének céljai: életben tartani a tagok 

magyarságtudatát, ápolni a magyar nyelvet, kultúrát 

és hagyományokat, kulturális hidat teremteni a 

svédországi és Kárpát-medencei magyarság között. 

A stockholmi Magyar Ház több mint tíz egyesületnek 

és még több programnak ad otthont. A Magyar 

Ház Közösség közreműködésével számos kulturális 

programot szervezenek. 

A gyermekfoglalkozások, családi alkalmak adtak leginkább 

lehetőséget a magyar anyanyelvoktatásra, s arra, hogy megerősítsük 

a közösségekben az összetartozás fontosságát. Ilyen 

közösség az UHU magyar anyanyelvi gyermekfoglalkozás, mely 

jelenleg három korosztályban, negyven résztvevő gyermek számára 

tart foglalkozásokat, táborokat. Tóth Luca Réka ösztöndíjas 

társammal a középső és nagycsoportos gyerekek foglalkozásait 

vezettük. Az általunk elindított Baba Találka esemény is munkánk 

fontos része volt. A résztvevők minden alkalommal magyar 

mondókákat, énekeket tanulhattak, ráadásul közösségben, élő 

népzenei kísérettel. A kisgyermekes szülőknek szóló program 

nagy örömünkre hazaérkezésünk után is tovább él, a csodálatos 

édesanyáknak köszönhetően. Stockholmon kívül Uppsala 

városában is tartottunk foglalkozásokat vegyes korosztályú közösségben 

az Uppsalai Magyar–Svéd Egyesületnél. Itt is segítségünkre 

volt a népzene, de nagy népszerűségnek örvendtek 

a dráma és népi játékok is, melyek fejlesztették a gyerekek 

szókincsét, kommunikációs készségét. Svédországi ösztöndíjas 

társainkkal közösen létrehoztunk két nagy ívű előadást az 1956- 

os valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére. 

Októberben 8, márciusban 11 állomáson mutattuk be 

nagy sikerrel előadásainkat szerte Svédországban. Nagy sikerű 

program volt a Magyar Táncház is, melyet minden hónapban 

megtartottunk a Magyar Ház programjain belül, 30-40 érdeklődő 

részvételével. Kezdő felnőtt néptáncoktatást is tartottunk 

hetente, 8-12 táncos számára. Népzenei előadást vállaltunk a 

Stockholmi Magyar Kamarakórus 10 éves jubileumi koncertjén, 

valamit az Armémuseum és a stockholmi magyar nagykövetség 

által rendezett „Magyarország háborúja négy télen át” 

című fotókiállítás megnyitóján.

60 

K 


Európa 

Európa61 

K 


Stumpf Anna 


Göteborg, Svédország 


oktatás, programszervezés, cserkészet, gyerekfoglalkozások 

Szilvási Tünde Judit 


Lund, Svédország; Koppenhága, Dánia 


hagyományőrzés, programszervezés 

Múltunk a jövőnk: magyarságunk megmaradása a gyermekeink 

kezében. 

Legfontosabb tapasztalat, amivel gazdagodtam a munkám során, 

hogy a diaszpóra közösségi életének szervezésében a lelkesedés nem 

elég, és a kritika pedig nem ördögtől való, hanem a fejlődés kulcsa. 


Heti rendszerességgel tartottam foglalkozásokat, mely 

nemcsak anyanyelvfejlesztés és ismeretátadás volt, hanem 

interaktív, játékos feladatok. Egy kis közös éneklés vagy éppen 

kézműveskedés keretében a gyerekeknek lehetősége 

nyílt a magyar szokások és kultúra megismerésére, a készségfejlesztésre 

és barátságok kialakítására is. 

A TSZE jóvoltából e mellett a gyerekek kézműves és hagyományőrző 

tevékenységekben és különböző kulturális programokon 

is részt vehettek. Ősszel az évnyitó kirándulást 

követően egy Filmműhely keretében próbálhatták ki magukat 

a filmkészítésben. Októberben filmvetítéssel egybekötött 

Márton Áron megemlékezést tartottunk, adventi családi 

kézműves-foglalkozásunkon pedig adventi koszorúkat 

készítettünk. A gyerekek részt vettek egy külföldi magyar 

iskolák számára szervezett nemzetközi játékban, megtekinthettek 

egy gyermekszíndarabot, majd a karácsonyi ünnepségen 

többek között a mézeskalácssütést is kipróbálhatták. 

A tavaszi félévben filmvetítést, korcsolyázást, kiszeégetést 

és Farsangot szerveztünk. Tavaszi táncházzal, anyák napi 

kézműves-foglalkozással, író-olvasó találkozóval és szavalóversennyel 

egybekötött alkotónappal zártuk a tanévet. 

Segédkeztem a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör 

programjainak szervezésében, népszerűsítésében is, így az 

egyesület fennállásának 25 éves jubileumában és a kapcsolódó 

koncertben. Emellett nagy sikerű rendezvények voltak 

pl. az iHuset Göteborgi Kultúr Napok keretén belül szervezett 

kiállítások, koncertek és mini magyar filmfesztivál. A 

svédországi ösztöndíjasokkal közösen hoztuk létre az október 

23-i és a március 15-i megemlékezést és előadássorozatot. 

Feladatom volt a tagtoborzás, különös tekintettel a fiatalokra. 

Létrehoztam a Göteborgi Fiatalok csoportot, illetve önkénteseket 

vontam be a Tavaszi Szél Egyesület munkájába. 


A Tavaszi Szél Kulturális Egyesület (TSZE) több 

mint 10 éve működik. A Göteborgban és környékén 

élő magyar kötődésű gyermekeknek tart rendszeres 

foglalkozásokat, továbbá szervez kulturális 

programokat, melyek fő célkitűzése az anyanyelv 

megtartása és fejlesztése, valamint a magyar szokásokkal 

és kultúrával való ismerkedés. 


Lundban az év során heti rendszerességgel vasárnaponként 

összesen 26 Gyémántmadár gyerekfoglalkozást tartottam 

a 3–10 éves korosztálynak. Idén sikerült először 

elérni a kiskamasz korosztályt is 10 alkalommal médiafoglalkozás 

keretében, valamint egy „Beavató Forradalom” 

programon keresztül rendhagyó módon közelítettük meg 

az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot. 

A rendszeres programok mellett az alábbi eseményeknek 

voltam főszervezője, szervezője, ötletgazdája, kommunikációért 

felelős munkatársa vagy házigazdája. 

A Lundi Magyar Kultúrfórum szervezésében: halloween 

töklámpás faragás (30 fő), fánksütés (30 fő), farsang (35 

fő), mesedélután Ibivel (25 fő), családi húsvét (40 fő), ismerkedős 

piknik (25 fő) Farkas Bertalan előadása (70 fő), 

Szerényi Gábor művész úr kiállítása és megnyitó ünnepsége 

(30 fő), salsa-oktatás kéthetente kizárólag hölgyeknek 

(10-20 fő), Akik mertek… október 23-i ünnepi megemlékezés 

(35 fő), a FeR Színház társulatának interaktív 

színházi produkciója (60 fő), Kádár Annamária pszichológus 

előadása (30 fő), éves közgyűlés (35 fő), március 15-i 

ünnepi megemlékezés (30 fő), pálinkakóstolás Mórucz 


Svédországi Magyarok Országos Szövetsége 

A szervezetek teljes harmóniában dolgoznak 

együtt. Ez a kiegyensúlyozottág érződik a programokon 

és rendezvényeken, azok minőségén, 

hangulatán is. A közösség tagjai szívesen vesznek 

részt a magyar vonatkozású kezdeményezésekben, 

és segítik azokat. Hellebrandt László nagykövet és 

felesége Hellebrandtné Pirityi Katalin komoly szerepet 

vállalnak a közösségi élet szerevezése terén, 

amiben Jánosi Rita a Koppenhágai Magyar Iskola, 

illetve Puskás Tímea a Magyar Inkubátor részéről 

nagyszerű partnerek. 

István pálinkafőző mesterrel és Radics Máté tekerőlant 

művésszel (40 fő), Magyarország Svédországi nagykövetség 

nagyköveti látogatása (45 fő), Csányi Sándor önálló 

estje (80 fő). 

A Koppenhágai Magyar Iskola, Magyarország koppenhágai 

nagykövetsége és a Koppenhágai Magyar Inkubátor 

szervezésében: október 23-i ünnepi műsor, Povl 

Bang-Jensen-szoboravatás (200 fő), A Berni követ filmvetítés 

(100 fő) Anyám és más futóbolondok a családból 

filmvetítés (120 fő), FeR Színház társulatának interaktív 

produkciója (30 fő), Telegdi Ágnes elődása (60 fő), Mikulás 

ünnepség (140 fő), Dr. Csiszár Rita előadása a két, 

és többnyelvű gyereknevelésről (40 fő), március 15-i ünnepség 

a Póka Évával, Szilvási Judittal, Hompok Tamással 

a Madách Színház művészeivel (130 fő), Bohemian Betyárs-koncert 

(300 fő), gyereknap (80 fő), Kaláka együttes 

koncertje (80 fő).

62 

K 


Európa 

Európa63 

K 


Tóth Luca Réka 


Svédország, Stockholm 


népzene, zenetanítás, programszervezés, gyermekfoglalkozások tartása, egyesületi 

élet feladatainak ellátása, táboroztatás 

Bogdán Tibor 


Bécs, Ausztria 


művelődésszervezés, csángó program, néptánc, ifjúsági programok, pályázatírás 

A szeretet, az odafigyelés és a nyitottság az, ami jellemezte ezt a 9 

hónapot. A néphagyományaink, népi kultúránk ismét bebizonyította, 

milyen közösségösszetartó ereje van! A zene mindig velem és a segítségemre 

van az életben! 

Kihívás volt ráhangolódni a nyugatias gondolkodásmódra, öröm volt 

az elvárásoknak megfelelően szolgálni. A legnagyobb diaszpórában 

élő magyarság gondjait megismerni és ezekre stratégiát keresni, megoldást 

találni, gondos odafigyelést igényelt. 


Az UHU magyar anyanyelvi gyermekfoglalkozás jelenleg 

közel negyven állandó résztvevő gyermekkel három korosztály 

(0–5 éves, 6–9 éves valamint 10–16 éves) számára kínál 

programokat. Utóbbi kettőben vállaltunk csoportvezetői 

feladatokat Sándor István ösztöndíjas társammal. Minden 

alkalommal népzenére, dráma- és népi játékokra, szókincsbővítő 

játékokra és ezek változataira épülő foglalkozásokat 

tartottunk. Az összejöveteleket hetente szerveztünk a stockholmi 

Magyar Házban. A stockholmi műkedvelő színjátszó 

csoporthoz is csatlakoztunk. Az öt hónapos próbafolyamatot 

a májusi sikeres előadás koronázta meg a Magyar Ház 

telt házas előadótermében. Magyar Táncházat is tartottunk 

minden hónapban a Magyar Ház programjain belül. A népszerű 

eseményen 30-40 érdeklődő vett részt, mi pedig Magyarországról 

érkező nagybőgős kollégáinkkal kiegészülve 

biztosítottuk a táncházhoz elengedhetetlenül szükséges zenei 

kíséretet. Ehhez kapcsolódóan közkívánatra elindítottuk 

a kezdő felnőtt néptáncoktatást, melyet heti rendszerességgel 

tartottunk 8-12 fő részvételével. Zenei és verses előadásokkal 

színesítettük a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi 

Közösség istentiszteleti alkalmait. Gyermek- és felnőtt 

táncházakat, hangszerbemutatókat tartottunk Halmstad, 

Malmö, Göteborg és Hälleberga városokban. Előadóként 

közreműködtünk a magyar kultúra napja alkalmából Malmöben, 

az őszi bálon Halmstadban, a SOMIT tavaszi táborában 

Hällebergaban. Svédországi ösztöndíjas társainkkal 

közösen létrehoztunk két nagy ívű előadást az 1956-os valamint 

az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére. 

Októberben 8, márciusban 11 állomáson nagy sikerrel 

mutattuk be előadásainkat Svédország-szerte. 


Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala 

Az ausztriai magyar szervezetek meghatározó 

ernyőszervezete, amit azzal a céllal alapítottak, 

hogy tagjainak működését képviselje, összefogja 

és hatékonyan koordinálja. A tagszervezetek között 

megtalálhatók oktatási intézmények, magyar iskolák, 

néptánc- és vallási csoportok is. A kerekasztal a 

szervezetek összefogó és érdekegyeztető fóruma, 

amelyen keresztül megvalósul a magyar közösség 

kollektív joga a képviselethez, az identitás megőrzésében, 

a magyar nyelv ápolásában, az oktatás, 

az információ és a kultúra területén. 



Svédországi Magyarok Országos Szövetsége 

Az 1974-ben alapított szövetség 35 tagegyesülete 

által közel 5000 fizető tagot számlál. A SMOSZ 

tevékenységének céljai: életben tartani a tagok 

magyarságtudatát, ápolni a magyar nyelvet, kultúrát 

és hagyományokat, kulturális hidat teremteni 

a svédországi és Kárpát-medencei magyarság között. 

A stockholmi Magyar Ház több mint tíz egyesületnek 

és még több programnak ad otthont. 

A Magyar Ház Közösség szervezésében számos 

kulturális program valósul meg Stockholmban. 

A kerekasztal ösztöndíjasaként elsősorban a szervezet honlapjának 

a folyamatos működtetése volt a feladatom, illetve 

a kéthavonta megjelenő hírlevélnek a megszerkesztése. 

A kerekasztal tizenhét tagszervezetével tartottam a kapcsolatot. 

Elsősorban a programjaik meghirdetése, a programjaikon 

való részvétel és a programok mediatizálása volt feladatom. 

A szervezeteket egyenként meglátogattam, hogy 

teljes képet kapjak a munkájukról. Itt volt alkalmam tartani 

pályázati tanácsadást, segítettem a marketing jellegű nehézségeikben, 

vagy a kulturális programjaik megszervezésében. 

Ezeken az alkalmakon a szervezetekről szóló bemutatkozó 

cikket, interjút vagy beszámolót készítettem. A 

magyar iskolák ünnepségein is segíthettem. Izgalmas feladat 

volt elvállalni a Mikulás szerepét, vagy elkísérni a gyerekeket 

Budapestre a Rákóczi Szövetség által meghirdetett 

adventi táborba. 

Gondoskodtam arról, hogy bemutassam a szülőföldemet, 

Csángóföld kultúráját. Meghívtam a Forrófalvi Hagyományőrző 

Csoportot, akik moldvai csángómagyar dalokat, 

meséket, népszokásokat és táncokat mutattak be. Karácsonyra 

megszerveztem egy adománygyűjtést, és lebonyolítottam, 

hogy az adományok eljussanak Moldvába. 

Böjte Csaba testvér három alkalommal látogatott Bécsbe. 

Minden alkalommal vállaltam feladatot a szervezésben: 

az előkészületekben, a lebonyolításban, és persze abban, 

hogy erről a médiában hírek jelenjenek meg.

64 

K 


Európa 

Európa65 

K 


Dancsa Anita 




szervezés, adminisztráció, hagyományőrzés 

Miklós Tünde 




szerkesztés, kapcsolattartás, programszervezés, honismeret 

A magyarság nem kalapdísz, hanem a szíve mélyében viseli a magyar, 

mint tenger csigája a gyöngyét. A magyarságunk érzése mélyen bent 

ég bennünk, hogy szinte magunk sem tudunk róla, mint a tűzhányó 

hegyek, amelyek hideg kőhegyek, de egyszer megmordulnak. 

(Gárdonyi Géza) 

Sokféle festői táj van a világon a Niagarától a gyergyói tisztásokig. De 

azt a festői tájat a legnehezebb szó nélkül hagyni, amelyhez küzdelmeinkkel 

kapcsolódunk. Ahol örökké reménykedünk, ahol sokszor 

csalatkozunk, de ahol újrakezdünk mindent. Ahol van erőnk újrakezdeni 

mindent. Ahol születtünk. (Elekes Ferenc) 


A KCSP eltelt 9 hónapja alatt részese voltam az itt élő magyarok 

közösségi életének. A szövetség székhelyén, a Bécsi 

Magyar Otthonban való jelenlétemmel a mindennapi munka 

(érdeklődők tájékoztatása, a beérkező telefonhívások kezelése, 

dokumentumok előkészítése) mellett aktívan közreműködtem 

a szervezet és tagszervezetei rendezvényeinek, 

eseményeinek megszervezésében és lebonyolításában. Ilyen 

volt többek között az 1990 óta kétévenként megrendezett, 

a kisebbségi és szórványmagyarság sorskérdéseivel foglalkozó 

„Kufstein” Tanácskozás, az 1956-os forradalom 60. 

évfordulója, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 

169. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezések, 

a szövetség és tagszervezete, az Ausztriai Magyar Kutatóintézet 

által havonta szervezett előadások megszervezése. 

Folytattam, naprakészen tartottam Nyugat-Európa egyetlen 

magyar nyelvű újságjának, a Bécsi Naplónak repertóriumát. 

A szövetség működteti az idén 30 éves Bécsi Magyar 

Iskolát. Az iskola napi életébe is bekapcsolódtam, magyar 

tankönyveket, Balassi-füzetet rendeltem, rendszeresen helyettesítettem 

a pedagógus kollégákat. Az iskola tematikus 

rendezvényeinek (tökfesztivál, karácsonyi ünnepség, farsang, 

versmondó vetélkedő…) szervezésében és kivitelezésében 

aktívan közreműködtem. Mind a központi szövetség, mind a 

Bécsi Magyar Iskola részére címlistát, adatbázist készítettem. 

A központi szövetség, az Ausztriai Magyar Kutatóintézet és 

a Bécsi Magyar Iskola összes rendezvényének meghívóját 

és plakátját én terveztem és készítettem el, amely nem csak 

a szervezet tagjainak, hanem a rendezvények résztvevőinek 

tetszését is elnyerte. A Bécsi Napló két alkalommal is elismerően 

nyilatkozott cikkében munkámról. 


Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek 

Központi Szövetségének jelenleg 16 

tagegyesülete van. A szövetség kiemelkedő szerepet 

játszik az ausztriai magyarság életében. A szövetség 

Bécs belvárosában, a Schwedenplatz-on 

alakította ki székhelyét. A Bécsi Magyar Otthon 

nemcsak a Bécsi Magyar Iskolának, a Bécsi Napló 

szerkesztőségének és tekintélyes könyvtárának ad 

helyet, de a szövetség rendezvényeinek és összejöveteleinek 

nagy részét is itt rendezik, egyben ez 

szolgál otthonul a tagszervezeteknek is. 



Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala 

egy ernyőszervezet, melynek tagjai évtizedek alatt 

fontos részévé váltak az ausztriai magyarok kulturális 

és társadalmi életének. A kerekasztalt azzal a 

céllal alapították meg, hogy tagjainak működését 

képviselje, összefogja és hatékonyan koordinálja. 

A tagszervezetek között oktatási intézményeket, 

56-os egyesületeket, néptánc- és vallási csoportokat 

is találhatunk. Többek között nekik köszönhető, 

hogy az itt élő magyarok számára nagyon sok 

lehetőség adódik a találkozásra. 

Szerencsés vagyok, mert a Petőfi Program keretein belül 

megkezdett tevékenységemet folytathattam 2016 szeptemberétől 

mint KCSP-ösztöndíjas, így másfél éven keresztül 

dolgozhattam, örülhettem, lélegezhettem együtt az ausztriai 

magyarokkal, olykor testben kicsit elfáradva, de mindig 

lelkesen. Ez idő alatt több mint száz kulturális rendezvényen 

(színházi előadások, pódiumbeszélgetések, táncházak, 

irodalmi estek, könyvbemutatók) közel harminc ünnepi 

megemlékezésen (állami ünnepek, ünnepi misék, magyar 

kultúra napja, Márton Áron-emlékév, Arany János-szavalóverseny) 

és megszámlálhatatlan önfeledt, vidám, magyar 

nyelvű közös programon vettem részt. Tartottam honismereti 

foglalkozást (kéthetente szombatonként), törpetornát 

(minden szerdán, a legkisebbeknek), forgattam kisfilmeket, 

szerveztem focikupát, fotópályázatot, adományszervező akciót, 

magyar könyvvásárt és nyári táborokat. Mindezekről 

az eseményekről több ezer fényképet készítettem. Büszke 

vagyok arra, hogy sikeresen pályáztunk a Rákóczi Szövetség 

Diaszpóra programjára, és így 60, Ausztriában élő, magyar 

ajkú gyermek tölthetett el néhány napot az anyaországban, 

ahol Budapest nevezetességei mellett Esztergomot, Visegrádot, 

Gödöllőt, Szentendrét is megnézhettük, moziba, cirkuszba 

mehettünk. A szervezés ausztriai részét én vállaltam. 

Munkám nem ér véget az ösztöndíjas időszakkal, hiszen 

idén nyáron szülőföldemen, Erdélyben táborozhatok majd 

50 lelkes, ausztriai magyar gyermekkel és szüleikkel. Mindent, 

amit tettem, jó szívvel csináltam, azzal a szándékkal, 

hogy segítsem honfitársaimat identitásuk megőrzésében, 

közös gyökereink ápolásában, akárhol is éljenek éppen 

most a nagyvilágban. Hálás vagyok a lehetőségért, és nem 

teszem le a lantot. A jövőben is szívesen veszek részt minden 

olyan kezdeményezésben, amely a magyarság, a magyar 

identitás és hagyományok megőrzésében segíthet.

66 

K 


Európa 

Európa67 

K 


Varga Gabriella 




újságírás, könyvszerkesztés, rendezvényszervezés, előadások tartása 

Angyal Réka 


Strasbourg, Franciaország 


tánctanítás, kórusszervezés, oktatás, néprajz 

Értük voltam közöttük. 

Mindig is motivált a közösségszervezés, a csapatban végzett munka, 

és szívesen ismertetem meg a gyerekekkel, fiatalokkal, közösségekkel 

a hagyományokat, a magyar népi kultúrát. 



A Kaláka-Club és annak legszorosabb együttműködő partnere, 

a Collegium Pázmáneum munkáját elsősorban rendezvények 

szervezésével, azok moderálásával, sajtókommunikációval 

és egyéb háttérmunkákkal segítettem. Ezen 

túlmenően a mentorom által számomra kijelölt feladat 

volt a kismartoni, linzi, innsbrucki és grazi magyar katolikus 

lelkészekkel való szoros együttműködés. Mivel ezeken 

a tartományszékhelyeken az egyházközségek és a magyar 

szervezetek, csoportok egymással karöltve dolgoznak, így 

az én munkám sem szorítkozott kizárólag a lelkészségekre, 

hanem felölelt kultúregyesületet, hétvégi magyar iskolát, 

cserkészcsapatot, néptánccsoportot, színjátszó kört és így 

tovább. Országos szinten a lelkészek mellett a legszorosabb 

munkakapcsolatot a pedagógusokkal sikerült kialakítanom. 

Egész Ausztria területén 4 tartomány, 8 város, 12, 

a magyar oktatást segítő intézményébe összesen 665 db 

Balassi-füzetet közvetítettem és juttattam el. Az ausztriai 

magyarokkal összefüggésben a közreműködésem révén a 

KCSP ideje alatt keletkező sajtó- és médiamegjelenések 

száma meg fogja közelíteni a 300-at. A Kaláka-Club 2017- 

es évkönyvének jelentős részét (összesen 104 könyvoldalt) 

magam jegyzem. Moderáltam a Márton Áron-emlékévhez 

kapcsolódó rendezvényeinket Innsbruckban, a Gulág-kiállításokat 

Bécsben, Linzben és Felsőpulyán, és egy sor más 

kulturális eseményen is műsorvezető voltam. Öt neves vendéggel 

pódiumbeszélgetést vezettem Bécsben a nők 56-os 

szerepéről. 


Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége 

– Kaláka-Club Az alapítók szándéka szerint a 

Club elsősorban gazdasági érdekeket képvisel. 

Legfőbb feladata a magyar származású osztrák állampolgárok 

együttműködésének támogatása, az 

osztrák törvények által biztosított kisebbségjogok 

keretein belül a magyar nyelv és kultúra, valamint 

az ausztriai magyar kisebbség hagyományainak 

ápolása, továbbá a segítségre szoruló tagok 

támogatása. A Kaláka-Club mindezek mellett a 

kezdetek óta kulturális rendezvények szervezésével 

is foglalkozik. 


A Strasbourgi Magyar Kultúregyesület /Association 

Culturelle Hongroise de Strasbourg, ACH/ 

1982-ben jött létre, hogy találkozási helyet biztosítson 

a Magyarországról elszakadt, magyarságukat 

megőrizni kívánó magyaroknak, illetve, hogy elősegítse 

a kapcsolatteremtést a magyar érkezők és 

a befogadó franciák között. Külön egyesületként 

működik a Keleti néptáncegyüttes. A két szervezet 

nemzeti ünnepek, megemlékezések megszervezésén 

túl számos magyarsághoz kötődő tevékenységet 

kínál francia földön élő honfitársainknak. 

A Kőrösi Csoma Sándor Programnak köszönhetően idén 

több új, állandósuló tevékenységgel bővült a Strasbourgi 

Magyar Kultúregyesület éves programja. 2016 szeptemberében 

megalakult a Bodzavirág népdalkör, amelyet azóta 

esetenként néprajzi előadással, kiállítással vagy éppen 

táncházzal egybekötve havonta rendeznek meg. Sikeres 

új kezdeményezés a heti baba-mama találkozó, amely a 

magyar népi hagyományokból és népdalkincsből merítve 

az ölbeli játékokkal, mondókákkal, népdalokkal ismertette 

meg az anyukákat és gyermekeket. Ehhez kapcsolódó 

áprilisi családi piknik vagy a májusi bográcsos gulyásfőzés 

révén magyar családok ismerkedhettek meg egymással, 

köthetettek szorosabb barátságot. A MESEVÁR foglalkozások 

kiegészültek népi játszóházakkal és kézműves-foglalkozásokkal 

is. E foglalkozásokba általában 15-25 gyermek 

kapcsolódott be. 

Az év kiemelt programja – majdnem tízéves kihagyás után 

– a magyarországi és felvidéki népzenészek vendégszereplésével 

megszervezett táncház volt. Az est sikerét mutatja: 

gyermekek és felnőttek – összesen majdnem százan 

– mulattak és táncoltak együtt önfeledten. A kultúregyesület 

két jelentős gyermekrendezvénye a Mikulás-ünnepség 

és a farsangi jelmezbál volt, ezek népi játszóházzal, kézműves-foglalkozással 

és interaktív mesejátékkal is kiegészültek. 

Mindkét rendezvényre körülbelül 40-50 gyermek 

és felnőtt látogatott el. 

A Franciaországi Magyarok Szövetségének (FRAMOSZ) 

programjai kilenc franciaországi KCSP/PSP ösztöndíjas 

összefogásának köszönhetően idén a magyar költészet 

napja alkalmából rendezett online szavalóversennyel és 

az I. Nyugat-Európai Családi Népművészeti Táborral is 

gazdagodtak. A tábor hírére Európa különböző pontjairól 

130-an jelentkeztek.

68 

K 


Európa 

Európa69 

K 


Medvegy Andrea 


Lyon és Grenoble, Franciaország 


néptánc, népzene, kulturális rendezvények szervezése 

Simon Alexandra 


Nizza, Franciaország 


programszervezés, magyartanítás, hagyományőrzés, zene 

Mindenki magyar, aki annak vallja magát, és beszéli a mi gyönyörű és 

titkos nyelvünket. (Fa Nándor) 

Külföldön élő rokonaimtól tudom, milyen sokat jelent számukra, ha 

anyanyelvükön beszélhetnek, és érezhetik, hogy egy közösséghez 

tartozunk. 


• Mákvirág népzenekar – heti rendszerességű próbák az Illés 

Gábor, előző ösztöndíjas alapította zenekarral, lyoni és 

grenoble-i tagokkal, és „vendégművészekkel”. 

• „Vándortarisznya” hon- és népismereti foglalkozás, népdaloktatás 

Lyonban (5 fő) és Grenoble-ban (5 fő), 3-10 

éves gyerekeknek – saját kezdeményezés. 

• Magyar nyelvoktatás – Grenoble-ban haladó szinten felnőtteknek 

heti rendszerességgel (4 fő). 

• Tánckör – Grenoble vonzáskörzetében felnőtteknek szóló 

táncoktatás (12-14 fő). 

• Barátköri ebéd – Lyonban előadással egybekötött közösségi 

főzés és ebéd magyar menüvel (25-40 fő) – saját kezdeményezés. 

• Táncház – Lyonban és Grenoble-ban havi, illetve 2 havi 

rendszerességgel, többnyire élőzenével (20-25 fő). 

• „Ördöglakat” – társasjátékest kamaszoknak Grenobleban 

(5-7 fő) – saját kezdeményezés. 


A Rhône Alpesi Baráti Egyesületet a II. világháború 

után hazatérő franciák alapították. Az 1990-es 

években új alapszabályokra építették, napjainkban 

helyt ad az 56-os menekülteknek és az újabb generációs 

magyaroknak vagy franciáknak. Tevékenységek: 

irodalmi és zenei programok, utazások, 

barátköri ebédek, táncházak, gyerekfoglalkozások, 

francia- és magyarnyelvórák. A Dauphiné-i Francia 

Magyar Egyesület 1931-ben alakult a magyar kulturális, 

sport és tudományos eredmények bemutatása 

és kapcsolatépítés céljából. 


Küldetésem legfontosabb feladata a helyi hétvégi iskola, az 

„OVISULI” működtetése volt, amely kéthetente vasárnap 

délutánonként várta a családokat. Célja, hogy lehetőséget 

biztosítson az ott élő magyar családok gyerekeinek, hogy 

magyart/magyarul tanulhassanak, és kortársaik körében is 

használhassák a magyar nyelvet. A 3 órás foglalkozásokra általában 

8-10 gyermek jár, főként óvodás, kisiskolás korúak. 

Másik fontos feladatom a programszervezés volt, így ösztöndíjasságom 

alatt sikerült először hivatalos formában 

megünnepelnünk két meghatározó nemzeti ünnepünket: 

október 23-át és március 15-ét. Kiemelt eseményeink voltak 

a karácsonyi ünnepség, a farsangi mulatság és a húsvéti 

tojáskereső piknik is. 

További nagyobb „megbízásom” volt, hogy az egyesületi 

honlapot korszerűsítsem, amely teljes mértékben megújult 

2017-re. Az egyesületi Facebook-oldal is az én hatásköröm 

volt, ahol igyekeztem eseményeink népszerűsítésén túl kultúránkat 

is közelebb vinni az érdeklődőkhöz, jeles napjainkról, 

hagyományainkról szóló bejegyzések segítségével. Nizza 

mellett, a nem messze fekvő Aix-en-Provence-i magyar 

egyesületnek is segítettem programjaik sikeres lebonyolításában. 

Mentorom ernyőszervezeti elnöksége kapcsán a 


Côte d’Azur-i Francia-Magyar Egyesület 

A szervezet alapítási éve 2006. Fiatalságuk ellenére 

igyekeznek a lehető legsokszínűbb programokat 

kínálni. Az egyesület egyik különlegességét az adja, 

hogy nem csupán egyetlen városhoz, hanem egy 

nagy régióhoz, a franciaországi azúrparthoz köthető. 

Céljuk, hogy kapcsolatot teremtsenek és tartsanak a 

Côte d’Azurön élő magyarokkal; felnőtt- és gyermekprogramokat, 

találkozókat szervezzenek. Nem 

csak ápolni szeretnék kultúránkat és hagyományainkat, 

hanem felkelteni irántuk az ott élő franciák és 

más nemzetiségűek érdeklődését. 

FRAMOSZ-nak is szerveztünk programokat franciaországi 

ösztöndíjas társaimmal: pl. adventi naptár, szavalóverseny 

és a tábor: május végén rendeztük meg Nyugat-Európa első 

családi népművészeti táborát, mely egy sok éve dédelgetett 

álma volt az itteni magyaroknak!

70 

K 


Európa 

Európa71 

K 


Bóra Eszter 


Zürich, Svájc 


gyűjtési akciók, rendezvények szervezése, pályázatírás 

Rengei Boglárka 


Genf, Svájc 



A kilenc hónap során rengeteget tanultam a helyi magyar közösségektől: 

kitartást, önzetlenséget, összetartást. Egy sokszínű, igazi közösségre 

leltem a svájci magyarok közt, a Magyarház Alapítványnál. 

Mivel nagyon vegyes és kulturális értelemben gazdag a genfi magyar 

közösség, így egyrészről kihívás, másrészről óriási élmény számukra 

minőségi programokat szervezni. 


A svájci Magyarház Hírmondó kéthavi lap kiadásában működtem 

együtt a szerkesztőkkel korrektorként, cikkíróként 

8 írásom jelent meg. Pályázatok írásában és különböző pályázati 

lehetőségek felkutatásában segítettem. Aktívan részt 

vettem a zürichi magyar közösség minden évben megrendezendő 

ünnepségeinek és programjainak szervezésében: 

9. Magyarház Nap, ‘56-os forradalomról megemlékezés és 

koncert, Zürichi Magyar Bál, Mikulás- és karácsonyi ünnepségek, 

kulturális előadások szervezése, március 15-i ünnepség, 

anyák napja, játszóház, kézműves-foglalkozások, 

táncház, cserkészrendezvények. Nagy lelkesedéssel vettem 

részt a különböző események szervezésében, ha kellett jegyet 

árultam vagy plakátot szerkesztettem, verset mondtam, 

előadást tartottam, kisgyerekekkel és cserkészekkel 

foglalkoztam, néptáncoltam, idősekkel beszélgettem, interjúkat 

készítettem. Több mint 20 alkalommal „tudósítottam” 

a Kőrösi Csoma Sándor Program honlapján keresztül a zürichi 

magyarokról. „Feltérképeztem” a svájci magyar iskolákat, 

óvodákat, róluk összefoglalót készítettem. Örömmel 

kapcsolódtam be az Ökumenikus Golarits Kórus munkájába 

mint énekkaros és zongorakísérő. A magyar misék aktív gitáros 

résztvevője voltam. A svájci magyar helytörténeti emlékeket, 

testvérvárosi, történelmi kapcsolatokat kutattam. 

A 2017 február vége óta kéthetente megrendezett ifjúsági 

klubot szerveztem és vezettem, melynek nagy sikere 

volt (alkalmanként 15-25 résztvevővel). Jó volt segíteni az 

újonnan létrejövő kezdeményezéseket; a zürichi Óperenciás 

Táncegyüttesben és a winterthuri „Mosolyszigetben”. 

Zürich ben aktívan bekapcsolódtam a cserkészetbe, és sikerült 

jó együttműködést kialakítanom különböző korosztályokkal. 


A Svájci Magyarház Alapítvány (alapítva 2006) 

célja, hogy felkarolja a Svájcban élő magyarok és 

magyar származásúak kulturális tevékenységét, segítse 

az iskolák, óvodák, cserkészek és sportkörök 

munkáját, valamint irodalmi, népzenei, vallási, kultúrtörténeti 

találkozókat szervezzen. Szeretnének 

a svájci érdeklődők felé is kaput nyitni. Tervezik, 

hogy vásárolnak egy zürichi épületet, ahol könyvtárat, 

hang- és képanyagtárat alakítanak majd ki, 

amely állandó helyet biztosít a magyarságnak. Az 

Alapítvány kuratóriumi elnöke Szennyessy László. 



Genfi Magyar Kulturális Központ (GMKK) 

A GMKK a Genfi Magyar Könyvtár utódszervezete, 

melyet Szabó Zoltán, aki menekültként érkezett 

Svájcba, hozott létre évtizedekkel ezelőtt, és Európa 

Magyarországon kívüli egyik legnagyobb magyar 

könyvgyűjteményét halmozta fel, mely közel 26 000 

kötetet számlált. Szabó Zoltán halála után Mercz 

László megalapította a Genfi Magyar Kulturális Központot, 

munkájának köszönhetően a könyvek legjelentősebb 

része Csengerre, másik része kárpátaljai 

iskolákhoz került. A GMKK 2016 áprilisától kezdett 

tevékeny kulturális programszervezésbe. 

A kiküldetésem kitűzött célja leginkább az volt, hogy megismerjék 

az emberek a Kulturális Központot, és sokrétű, 

különböző korosztályokat megszólító rendezvényeinkkel 

idecsábítsuk az embereket, különösképpen a fiatalokat. 

Szerveztünk történelmi előadást, vallási megemlékezést, 

komoly- és népzenei koncertet, előadással egybekötött kiállítást 

Erdélyről, az 1956-os forradalom 60. évfordulójára 

kiállítást hoztunk. Az ENSZ Misszióval közösen a forradalom 

témáját feldolgozó filmvetítéseket szerveztünk a belvárosi 

Grütli moziba, rendeztünk egy kerekasztal-beszélgetést a 

genfi magyar ’56-osoknak, újraindítottuk a régi hagyományú 

Irodalmi Kávéházat, megszerveztük az első magyar 

karácsonyi vásárt. A fiatalokat karaoke-esttel és társasjátékdélutánnal 

próbáltuk magunkhoz vonzani, kéthavi rendszerességgel 

filmesteket tartunk nagy magyar klasszikusokból 

és kevésbé ismert újdonságokból válogatva. A piciknek 

interaktív zenés-táncos-színjátszós műhelyfoglalkozást szerveztünk 

vendégelőadó meghívásával, gyermekfilm-vetítéseket 

tartottunk, helyszínül szolgáltunk a Genfi Magyar 

Iskola és Óvoda valamint a Sík Sándor Cserkészcsapat húsvéti 

barkácsolós-tojásfestős délutánjaihoz. Dolgozunk egy 

genfi magyar 1956-os emlékmű felállításán. Táncoltam a 25 

fős Pannoniában, amellyel ott tartózkodásom alatt többször 

felléptünk. A Genfi Magyar Iskola és Óvodába járó 40 

gyermekből a 10-12 legfiatalabbnak tartottam éneklős-mesélős-kézműves-foglalkozást 

egy önkéntes társammal. Részt 

vettem a cserkészet karácsonyi műsorának szervezésében, 

a Genfi Magyar Bálon és a március 15-i megemlékezésen 

segítettem a Genfi Magyar Egyesület munkáját. Májusban 

a Katolikus Misszió Szent László Búcsúján voltam szervező, 

ahol előadtam egy szólótáncot, levezettem egy táncházat, 

és társvezénylője voltam a kvíznek.

72 

K 


Európa 

Európa73 

K 


Molnár Luca 


Brüsszel, Belgium 


néptánc, énektanítás, kulturális programok szervezése, magyar óvoda/iskola 

Bánkúti Dalma 


Hága, Hollandia 


programszervezés, interjúkészítés, adminisztráció 

Újabb szeletet kaptam a világ tortájából. Rengeteg csodálatos élménnyel, 

értékes emberi kapcsolatokkal és még nyitottabb gondolkodással 

lettem gazdagabb. 

„Egy új család tagja lettem itt...” Csakis pozitiv érzésekkel megyek 

haza, mert egy zseniális közösség tagja lehettem. Minden percét 

élveztem, és hálás vagyok érte. 


Mikor kijöttem Brüsszelbe, felvettem a kapcsolatot minden 

olyan magyar egyesülettel, intézettel, önkéntessel és magánvállalkozóval, 

akik valamilyen formában aktívan képviselik 

a magyar kultúrát. Kilenc hónap alatt különböző projekteken 

dolgoztam folyamatosan együtt a Balassi Intézettel, a 

Magyar Házzal, a brüsszeli Európai Iskolával, a Zengő Műhellyel, 

a Leuveni Kollégiummal, az arcFAM Egyesülettel, a 

Magyar Ház könyvtárával, és a Magyarra Hangolva tanítójával, 

valamint a 82. számú Báthory István Cserkészcsapattal. 

Brüsszelben először a Táncház Napját szerveztem meg, 

csatlakozva a most már nemzetközileg is elterjedt programhoz, 

melyet a budapesti Hagyományok Háza kezdeményezett. 

Ez különleges eseménynek számított, hiszen nemcsak 

a Magyar Házban, de az utcán is felszabadultan, vidáman 

énekeltünk és táncoltunk. 

Leghosszabb, hat hónapos projektem a Minden egér szereti 

a sajtot c. színházi előadás szervezése volt. A rendezőasszisztensi 

szerepem mellett mozgások és táncok koreografálása, 

betanítása volt a feladatom. Büszke vagyok a 

több mint 40 fős önkéntes stábra, akik rengeteg munkát 

fektetnek abba, hogy a júniusi előadás a lehető legjobban 

sikerülhessen. 

Részt vettem az első Nyugat-Európai Családi Népművészeti 

Tábor előkészületeiben és lebonyolításában, mely az Alpok 

szívében, Franciaországban került megrendezésre. 

Saját kezdeményezésemmel létrehoztuk a Galambpostát 

három ösztöndíjas társammal együtt, mely egy külhoni magyar 

gyerekeket összekötő levelezőprogram. 


Carpathia a.s.b.l. 

Már több mint 10 éve alakult meg azért, mert egy 

baráti társaságnak hiányzott az otthon hagyott kultúra. 

Szerettek volna élő magyar népzenét hallani, arra 

táncolni, és ezek élményeit átadni gyermekeiknek. 

Így összefogtak, és azóta is óriási népszerűségnek 

örvend az évente négyszer megrendezett brüsszeli 

táncház és az alkalmanként megrendezett családi 

nap. Az önkéntes csapat fő profilja a táncházak 

rendezése, ahol magyar ételeket, finomságokat, élőzenét, 

tánctanítást, kézműves műhelyeket kínálnak. 


Feladatom volt: 

• a szövetség rendezvényeinek lebonyolítása: október 23. 

(600 fős rendezvény), március 15. mint Országos Magyar 

Bál (100 fős rendezvény), gyermekmajális, május 27. 

(300 fős rendezvény), Hollandiai Magyar Szövetség 60 

éves Jubileuma, május 27–28. (100 fős rendezvény) 

• a Hollandiai Magyar Szövetség éves kiadványának szerkesztése, 

a Hollandiai Magyar Hírek 2017 (80 oldal, 3 hónap 

munka, 1500 példányszám) 

• hírlevelek kiküldése az aktuális programokról, információk 

kal (szeptembertől 161 db) 

• a szervezet alszervezeteinek programjain való részvétel 

(Utrecht, Amszterdam, Vianen, Zeist, hozzávetőlegesen 

2200 leutazott kilométer és 40 rendezvény, beleértve a 

magyar istentiszteleteket, hétvégi iskolákat, cserkészetet, 

Mikes Kelemen Kört, Amszterdami Magyar Szalont) 

• titkársági feladatok ellátása (10 800 percnyi Skype beszélgetés 

a főnökömmel), ACCESS adatbázis (1800 fő) karbantartása 


Hollandiai Magyar Szövetség 

Ezt az egész hollandiai magyarságot átfogó szervezetet 

az Amszterdami Hungária Klub 1929-ben és a 

Hollandiai Mikes Kelemen Kör alapította 1957-ben. 

Az volt és maradt a cél, hogy a magyarság ebben 

ne forgácsolódjék szét, hanem egymás kezét fogva 

egységes képviselettel rendelkezzék. Ennek a feladatnak 

a szövetség eleget tett az elmúlt hatvan év 

alatt, és ezt kívánja tenni a jövendőben is. Éves kiadványuk 

a „Hollandiai Magyar Hírek”, az internetes 

„Hírlevél” havonta 2-3 alkalommal jelenik meg.

74 

K 


Európa 

Európa75 

K 


Nagy Karina 


Oslo, Norvégia 


rendezvényszervezés, tanítás, hagyományőrzés, színészet, zene 

Búzás Eszter Bíborka 


Helsinki, Finnország 


nyelvoktatás, programszervezés 

Számomra a kultúra és a művészet közvetítése létkérdés. 

A magyar gyerek Finnországban is magyar, csak éppen többet szaunázik, 

nem kolbászt, hanem makkarát eszik, és jobban bírja a hideget és 

sötétet. 


Pikniksorozatot rendeztünk, mely elég kötetlen, tematikus 

találkozó volt a szabadban. A MADÁRKA gyerekfoglalkozás 

az egyesület egyetlen állandó programja. A program két 

éve működik, rendszeresen, havi két alkalommal. Ennek a 

Deichmanske Bibliotek ad otthont. A foglalkozáson mindig 

valamilyen aktuális téma köré épülő kézműves-foglalkozás 

zajlik. Ezen belül 2016-ban a nagyobb gyerekekkel elkezdtük 

a magyar ábécé megismertetését. Ami nagy öröm 

számunkra, hogy a foglalkozás családi eseménnyé alakult, 

nagyjából 10-15 állandó látogató részvételével. 

Az Okuláré Projektben szervezőként és művészként is közreműködtem. 

A Galambposta európai levelezőprogrammal izgalmas motivációt 

nyújtunk a külföldön élő magyar gyerekek számára, 

a magyar nyelv és nyelvtan gyakorlására, valamint erősítjük 

a Kőrösi Csoma Sándor Program hálózatépítő törekvését. 

Mára közel 60 gyerek tagja ennek a közösségnek. 

Több színházi előadást is szerveztünk Magyarország oslói 

nagykövetsége és a Cafe Mestizo befogadó támogatásával. 

Ilyen volt az Ágacska és a Párterápia az egri Pinceszínház oslói 

vendégjátékával, 3 előadásban. Ezek az év leglátogatottabb 

eseményei közé sorolhatóak, összesen 110 nézővel. 

A „Szeress egyet s legyen szép” népköltészeti előadói estet 

a Bartók emlékév alkalmából hívtuk életre a közösség 

tagjai nak bevonásával. Hasonló alkalom volt a „Jösz’ te 

hezzám” pajzán népköltészeti est is. Nemzeti ünnepeinkről 

műsorokkal emlékeztünk meg, melyeken aktívan közreműködtem. 

Ilyen volt az ’56-os megemlékezés, melyen magyar 

nyelven szavaltam, és a március 15-i műsor is. Ez utóbbi 

szerkesztéséből is kivettem részem. 

Kiküldetésem alatt ajánlott tevékenységként támogattam a 

Márton Áron püspök úrra való megemlékezést, beléptem 

a Mikes Kelemen Programba, ahol könyveket gyűjtöttünk. 

A Márai Sándor Program keretében kutatásokat végeztem, 

és interjúkat készítettem. 


A Norvég–Magyar Egyesület/Norsk-Ungarsk 

Forening/NUFO az egyik legrégebbi, ma is működő 

magyar egyesület. Létszáma évek óta stabil: 

156 bejegyzett címmel (családok és egyének). Az 

egyesület elnöke Nagy Lucia Mária. Fő célkitűzésük 

a másod- és harmadgeneráció magyar identitásának 

megőrzése, ápolása. Emiatt az egyesület kiemelt 

programjai az ezen célokat támogató események, 

mint például a megemlékezések az ’56-os forradalom 

és szabadságharcra, magyar nyelvű szentmisék, 

családi nap, valamint gyerekfoglalkozások. 



A Finnországi Magyarok Egyesülete 

1993. március idusán alakult azzal a céllal, hogy 

összefogja, közösségbe tömörítse a Finnországban 

élő magyarokat. Alapelve az, hogy a külhonban 

élők magyarsága megtartásának legfontosabb 

pillére a család, eszköze pedig a magyar nyelv és 

kultúra, továbbá a magyar hagyományok ápolása. 

Ebben a szellemben végzi munkáját, és igyekszik 

minél szélesebb körben megszólítani, programjaiba 

bevonni a Finnországban is gyorsan növekvő 

számú magyarságot. 

Ösztöndíjasként a kiemelt, nyelvoktatást segítő tevékenységem 

mellett részt vettem a Finnországi Magyarok 

Egyesülete (FME) programjainak előkészítésében és lebonyolításában. 

Ezek az események számos esetben a 

Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központban, 

azzal szoros együttműködésben zajlottak le. Az FME 

legnagyobb rendezvényei az országos Gulyás Grand 

Prix-verseny, a Magyar Bál, a farsangi mulatság és a magyar 

költészet napját köszöntő szavalódélután. Ezeket jól 

egészítik ki a Magyarországról meghívott előadók irodalmi, 

színházi és bábszínházi előadásai vagy a gyermek 

kézműves-foglalkozások. 

Kéthetente részt vettem a Bóbita foglalkozáson, amely 

a Helsinki és Espoo környéki, 7 éves kor alatti magyar 

gyermekeknek, valamint szüleiknek szóló közös szombat 

délutáni program. Ezeken az eseményeken a nagycsoportosok 

(5–7 évesek) számára készültem játékokkal, kézműves-foglalkozásokkal. 

Ilyen játszóházakat északabbra 

is szerveznek, néhány alkalommal Tamperében és egy alkalommal 

Ouluban volt szerencsém játszani a helyi gyermekekkel. 

A Turkuban szerveződő magyar közösség munkáját is 

igyekeztem segíteni, a tavasz folyamán két alkalommal is 

részt vettem foglalkozásaik lebonyolításában. 

A finnországi kisebbségpolitika kedvez a magyaroktatásnak, 

hiszen államilag támogatják a származásnyelvek oktatását, 

így összesen 4 városban – Espoo, Helsinki, Tamere 

és Vantaa – és 9 csoportban segítettem rendszeresen a 

helyi magyartanárok munkáját. Ezen magyarórák kb. 120 

gyermek számára teszik lehetővé, hogy heti 1,5 órában 

tanulják a magyar nyelv csínját-bínját. 

Igyekeztem eleget tenni annak a kérésnek is, miszerint 

legyen az ifjúság számára rendszeres hasznos program, 

magyar közegben. Így a 13–18 éves korosztálynak általában 

havi rendszerességgel cserkészfoglalkozásokat tartottam.

76 

K 


Európa 

Európa77 

K 


Seprenyi Anita 


Bologna, Olaszország 


néptánc, magyartanítás, programszervezés 

Szebegyinszki Kinga 


Lisszabon, Portugália 


nyelvoktatás, kulturális szervezés 

Úgy vélem, hogy a hagyományőrző tevékenységek mellett az olasz– 

magyar kapcsolatok kutatására, megismertetésére is szükség van. 

Felemelő hatású emberi kapcsolatok, kihívásokkal és örömökkel teli 

munka, közös élmények, ovisok és iskolások, óceán, Portugália lenyűgöző 

szépsége és sok kedvesség – csomagom a hazaútra. 


2016 szeptemberének első hetében érkeztem Bologna városába, 

hogy megkezdjem ösztöndíjas tevékenységem az 

immár 40 éve fennálló Olasz–Magyar Kulturális Egyesületnél 

dr. Miliczky Erzsébet és Albert Melinda mentorokkal. 

Tartalmas, eseménydús és nem utolsósorban tanulságos 

9 hónap áll mögöttünk. Az ott töltött idő abban erősített 

meg, hogy bárhol is legyünk a világban, magyarnak lenni 

igazán különleges, magyarságunkat büszkén kell vállalnunk. 

Távol az anyaországtól pedig a legfőbb kapocs az „otthonhoz” 

a kultúra. Ezt a szellemiséget képviseli az ACIU is. 

Az ACIU sokrétű kulturális és hagyományőrző tevékenysége 

mellett ezért kiemelt hangsúlyt kap az anyanyelv. Ezért is 

tartottam fontosnak és kiküldetésem egyik legfőbb céljának 

a magyar anyanyelvi iskola újraindítását a régióban. Az 

anyanyelvi iskola az egyetlen olyan közeg, ahol a kétnyelvű 

gyerekek lehetőséget kapnak a második anyanyelvük ápolására 

és fejlesztésére, továbbá a szülők számára is alkalmat 

biztosít a rendszeres találkozóra és tapasztalatcserére. 2017 

szeptemberében közel 30 gyermekkel kezdi meg újra a 3 

éve szünetelő tevékenységét a Bolognai Magyar Iskola. 

Ösztöndíjas időszakom során lehetőségem volt több olyan 

magyarral is megismerkedni, akik nemcsak a magyar közösség, 

de az egész olasz társadalom tiszteletét kivívták. Ilyen 

tehetséges és híres személyek többek között dr. Miliczky 

Erzsébet konzul asszony, Allegri-Füredy Katalin írónő, Tomaso 

Kemény költő, Bátori István orgonista, Plivelics Iván, 

az 1956-os forradalom hőse. Az ő közreműködésükkel is 

indul újra többek között a 15 éve megszűnt Il Fiorino olasz– 

magyar kulturális lap. 


Olasz–Magyar Kulturális Egyesület 

A bolognai egyesület 1980 szeptemberében 

alakult. Már első ülésén is hozzávetőlegesen 

kétszázötven, főként magyar származású személy 

vett részt, hiszen Bolognában és környékén hagyományosan 

sok magyar él. Az egyesület önálló 

és független intézmény, és a tagok tevékenysége 

– minden szinten és területen – önkéntes alapon 

történik. Az egyesület célja az olasz–magyar kulturális, 

tudományos és rekreációs együttműködés 

elősegítése, és ebből adódóan mindkét országban 

számos intézettel és egyesülettel tart kapcsolatot. 


Ösztöndíjas időszakom alatt részt vettem az egyesület 

kulturális programjainak lebonyolításában, de az egyik 

legfontosabb feladatom a vasárnapi iskola szervezése 

volt. Az anyanyelvőrző foglalkozásokon, különböző korcsoportokban 

15-20 gyerek fordult meg heti rendszerességgel, 

az alkalmak után pedig gyakran a családokkal 

együtt ebédeltünk, így egy jó kis közösség alakult ki az 

elmúlt kilenc hónap alatt. Bár korábban működött, de az 

utóbbi években elmaradt táncházat ősztől újraszerveztem, 

ahol a havi alkalmakon a magyar mellett a portugál 

táncosok is állandó résztvevőkké váltak. Újdonságnak 

számított a filmklub is, illetve újraindított közösségi program 

lett az úgynevezett „cafezinho”, amely során néhány 

hetente összejöttünk valahol a városban, hogy kicsit beszélgessünk 

a magyarként Portugáliában élés felmerülő 

kérdéseiről. Szinte az egész időszakon végighúzódtak a 

Fatimai Magyar Kálváriáról készített kisfilmem munkálatai. 

Fontosnak tartottam, hogy minél többekhez eljusson 

a keresztút története, amely az összefogásnak egy szép 

példája. Mindig sok segítséget és támogatást kaptam 

a munkatársaimtól és a környezetemtől, nyitottságot és 

lelkesedést a helyi magyaroktól, ami nélkül mindez nem 

valósult volna meg, így felemelő élményekkel gazdagon 

térek haza. 


A Portugál–Magyar Együttműködési Egyesület 

fontosnak tartja, hogy a régi emigrációs generáció 

tagjait, leszármazottait és az újonnan érkező 

magyar családokat egymáshoz közelebb hozza: 

az előbbieket megismertesse a modern Magyarországgal, 

az utóbbiakat pedig segítse a magyar 

kultúrkörben tartani. Az egyesület ezen kívül szeretne 

kulturális arculattal hidat képezni Portugália 

és Magyarország között.

78 

K 



Észak-Amerika79 

K 


Ciceri Attila 


Seattle, Amerikai Egyesült Államok 


néptánc, népzene, Ti Ti Tábor /Hungarian Folk Camp/ szervezése 

Dr. Érsek Vivienn 


Miami, Florida, Amerikai Egyesült Államok 


a vasárnapi iskola vezetése (magyar nyelvoktatás, néptáncoktatás), hagyományőrző 

kulturális és közösségi programok szervezése, közösségépítés 

A megtanult, elsajátított magyar kincseket szeretném továbbadni a 

fiatalabb generációknak. 

Ha az élet valóra váltja legmerészebb álmodat, akkor nincs mit megbánnod, 

ha ez az álom aztán véget ér. (Stephenie Meyer) 


2016. szeptember elsején érkeztem meg Seattle-be. Akkor 

még hosszú időnek tűnt a kilenc hónap, de amint bekapcsolódtam 

a fogadószervezetem munkájába, a napok 

egyre gyorsabban váltották egymást. Sok értékes embert 

ismertem meg, a munkatársaimmal való kapcsolat gyorsan 

átváltott barátságba. Örömömre szolgál, hogy a Seattleben 

töltött idő alatt több formában is tudtam segíteni a 

közösség magyarságtudatának ápolását. Örülök, hogy a 

seattle-i magyar néptánckultúrát sikerült fellendítenem, és 

látva a táncosok fejlődését és egyre növekvő lelkesedését, 

bízom abban, hogy hazatérésem után is folytatódnak majd 

a rendszeres próbák, táncházak, fellépések. Minden kedves 

barátomnak, családtagomnak hálás vagyok, hogy támogattak, 

és külön köszönet a Seattle-ben élő magyaroknak, 

hogy társak voltak a közös munkában! 

Fő tevékenységem a Kisbetyárok néptánccsoportban való 

oktatás volt. A csoportba 13 felnőtt és 9 gyerek járt szombatonként. 

Havi rendszerességgel szerveztünk táncházakat, 

ahol a gyerek- és felnőttoktatásban is részt vettem. Átlagosan 

35-40 fő látogatott el a táncházakba. Kétszer szerveztem 

8 alkalmas tánckurzust, hogy olyan személyeknek is 

lehetőséget adjunk a tánctanulásra, akik nem szeretnének 

fellépéseken szerepelni, és hosszú távon nem tudják elkötelezni 

magukat a próbán való részvétel mellett, de szerettek 

volna megismerkedni a magyar néptánc alapjaival. Ezeken a 

táncoktatásokon összesen 17 személy vett részt. A seattle-i 

cserkészek munkájában is részt vettem. A cserkészcsapatnak 

jelenleg 16 cserkésze és 5 vezetője van. Nagyon örülök, 

hogy sikerült megszerveznem a Korinda zenekar 4 állomásából 

álló Nyugati parti turnéját. Két hét alatt Seattle-ben, 

Portlandben, Los Angelesben és San Diegóban koncerteztek, 

és tartottak táncházakat. 


Első feladatként a vasárnapi iskola vezetésével bízott meg 

mentorom, Nt. Kállay László lelkipásztor úr. Az érkezésemet 

megelőző évben összesen 3 gyermek járt ide, idén már 16 

beiratkozott gyermeket számlál az iskola. A tematikát és az 

iskola arculatát önállóan építettem fel. 

A másik nagy projektem volt a Miami Magyar Házban található 

Wass Albert Könyvtár rendbetétele. Az érkezésemkor 

a könyvtárban közel 6000 könyv volt dobozokban, ezt kellett 

szétszortírozni, majd előzetesen egyeztetett tematika 

alapján elhelyezni a polcokra. 4872 db könyvet vittem be 

a rendszerbe. 

A mentorommal közösen találtuk ki és szerveztük meg az 

I. Miami Magyar Napot, melynek alkalmával megemlékeztünk 

a március 15-i nemzeti ünnepünkről. A rendezvénnyel 

a dél-floridai magyar lakosságot szólítottuk meg, összesen 

512 fő vett részt. 

A Határtalanul! Program keretében a Miamiban élő fiatalok 


A „First Hungarian United Church of Christ of 

Miami Inc.” 1948-ban indult. Dél-kelet Floridában, 

több mint 50 000 magyar él, ez az egyik legnagyobb 

és legszámottevőbb diaszpóra. Miami és 

környéke magyar közösségét a Krisztus Első Egyesült 

Magyar Egyháza (reformátusokat, evangélikusokat 

és katolikusokat tömörítő gyülekezet) és 

a Kossuth Polgári Kör próbálja összetartani. A cél 

Isten megtartó igéjének magyarul történő hirdetése, 

a magyar kultúra, nyelv és a hagyományok 

ápolása, a magyarok összetartása, önazonosságának 

erősítése. 


Washingtoni Magyar Amerikai Szövetség 

A WMASz non-profit szervezet, amelynek célja a 

magyar örökség megőrzése és a helyi közösségben 

a magyar kultúra iránti jobb megértés és komolyabb 

elismerés kialakítása. Az 1984-ben alapított szövetség 

kulturális, oktató és társasági programokkal szolgálja 

a magyar származású és a magyar kultúra iránt 

érdeklődő embereket. A WMASz ernyőszervezet, 

amelyhez több csoport és klub tartozik: a Magyar 

iskola, a Kisbetyárok néptánccsoport, a Kirándulók 

klubja, az Örök fiatalok klubja, a Cserkészcsoport és 

a Seattle Táncház. 

közül összesen 11 fő vett részt a magyarországi tanulmányúton. 

A program meghirdetésétől a repülőjegy megvásárlásáig 

közreműködtem a szervezésben. 

2016 novemberében rendezték meg a III. Talpra Magyar 

Sportkupát Sorrentóban. Két nap alatt, négy sportágban, 

nyolc csapat több mint 150 fővel mérte össze tudását. 

A Miami Magyar Ház sportcsapata, a Turulok az idén először 

képviseltette magát. A versenykiírást követően megkezdtem 

a csapat szervezését: a Turulok a IV. hellyel és 

megannyi élménnyel gazdagodtak. 

A munkámat képezte a különböző magyar programok szervezése 

(pl. ’56-os megemlékezés, karácsony, magyar koncertek 

stb.), valamint lebonyolításukban történő részvétel. 

A sikeres közösségi kommunikáció kialakításában is hatékonyan 

közreműködtem. 

A fentieken túl, egyéb feladatokban is szerepet vállaltam, 

így a bibliaórákon, pikniken, presbiteri és a Kossuth Polgári 

Kör vezetőségi ülésein is minden esetben jelen voltam.

80 

K 




K 


Ézsiás Péter 


Los Angeles, Amerikai Egyesült Államok 


színjátszásvezetés, hagyományőrzés, oktatás 

Facskó Györgyi 


Minneapolis–St. Paul, Minnesota, Amerikai Egyesült Államok 


rendezvényszervezés, néptánc, interjúkészítés 

Rengeteg szeretetet és megbecsülést kaptam, egy jól működő közösség 

része lehettem, ahol jó volt együtt dolgozni a többiekkel. Hogy 

milyen érzésekkel jöttem haza? Remélem, hogy viszonozni tudtam 

mindazt a sok jót, amit átélhettem közöttük! 

A Kőrösi Program ereje az általa teremtett megfoghatatlan értékekben 

rejlik. Olyanokban, mint az emberi kapcsolatok elmélyítése vagy 

egymás gondolkodásmódjának alakítása, amelyek által megszűnnek a 

távolságok, és erősödik az összetartozás-tudat. 



Elsősorban pedagógiai tevékenységet vártak el tőlem. A magyar 

iskola 5 csoporttal működik. Az Óriások, az óvodás csoport, 

a Betűvetők a 6–9 éves korosztályt öleli fel, a Gézengúzok 

a 10–12 éveseket, az Írástudók a 13–16 éveseket és volt idén 

egy nagyoknak való csoport is, a Nyomkeresők, akik 16–18 

évesekből álltak. Az iskolának a 2016–17-es tanévben 47 beiratkozott 

tanulója volt. Heti egyszer, vasárnap van oktatás. Az 

óvoda kivételével mindegyik csoportban tanítottam. Az oktatás 

magyar nyelven történik, minden diák jól beszél magyarul. 

Idén két színdarabot is színpadra állítottunk. Az egyik Eger ostroma 

címmel, az Egri csillagokon alapult, és visszaemlékezés 

volt az ostromra. A másikat húsvétkor mutattuk be, amolyan 

passiójáték volt, a Pilátus rockopera. Ez utóbbi teljesen új, nem 

csak itt nem volt még ilyen, hanem az egész városban egyetlen 

magyar közösségben sem volt még csak hasonló sem. 

Mindezek mellett számtalan rendezvényünk volt, szüreti bál, 

kopjafaavatás október 23. tiszteletére, Mikulás, karácsonyi műsor, 

szilveszter, farsangi bál, március 15., történelmi játszóház, 

íjásznap, majális, anyák napja, benefit bál az iskola javára, évzáró 

piknik, Trianon-megemlékezés. Ezek megszervezésében 

és lebonyolításában mind részt vettem. Az iskola hetilapja, a 

Láng-vigyázó szerkesztése és megírása is az én heti feladatom 

volt, valamint a szülőkkel való kapcsolattartás, a házi feladatok 

óravázlatának kiküldése minden héten. Többször szerepeltem 

a Los Angelesi Egyesült Magyar Ház rendezvényein fellépőként, 

illetve szerveztem ott is irodalmi estet a saját zenekarom 

közreműködésével. Egy saját koncertet is szerveztem a magyar 

iskolások számára a történelmi játszóház keretei közt. Dalaink 

történelmi témái jól illeszkedtek a rendezvény menetébe. 

Ezt már 2012 óta csináljuk rendszeresen. 


Grace Hungarian Reformed Church, Reményik Sándor 

Keresztyén Magyar Iskola Az 1970-es években, 

az emigráns magyarok által 1958-ban létrehozott San 

Fernando Völgyi Magyar Református Egyház megerősödött 

annyira, hogy meghívta első, főállású lelkipásztorát. 

A hetvenes évek második felében már sok fiatal, 

gyermekes család is tartozott a közösséghez. Szervezett 

gyermekfoglalkozások azonban nem voltak. Egyik 

alkalommal egy édesanya megkérdezte, hogy „Van-e itt 

óvodásoknak való magyar foglalkozás?” A válasz az volt: 

„Ha csinálod, lesz!” És lett! Elkezdődtek a gyermeknapok, 

lerakva a ma jól működő magyar iskola alapjait. 

A közösségi életben aktívan részt vevők száma mindössze 

néhány százra tehető, de a minnesotai magyarság példás 

munkát végez értékei megőrzését illetően. Az állandó, évi 

rendszerességgel megrendezésre kerülő események mellett 

új hagyományok is születnek. A Szüreti Fesztivál éppúgy 

harmadszor került megrendezésre 2016 őszén, mint a Cserkésznap 

a rákövetkező tavasszal. A minnesotai lengyelek és 

magyarok 2017 márciusában ünnepelték először együtt a 

két nép közti évszázados barátságot. A magyarok is rendszeres 

résztvevői nagyobb multikulturális rendezvényeknek, 

mint például a Kárpát Fesztivál vagy a Nemzetek Fesztiválja. 

Valamennyi magyar vonatkozású program önkéntesek öszszefogásával 

valósul meg, legyen szó programszervezésről 

vagy művészetünk megismertetéséről. Utóbbiban kiemelkedő 

szerepet tölt be a Vidéki Magyar Táncosok együttese, 

amely lelkesen képviseli hazánk folklórkincsét a nemzetközi 

eseményeken. 


A Minnesotai Magyarok szervezete több mint 100 

éve fő összetartója a helyi magyarság közösségi 

életének. A magyar kulturális örökség megőrzésén 

és helyi képviseletén felül küldetésének tekinti 

számos oktatási, művészeti, valamint jótékonysági 

projekt támogatását, és jó kapcsolatot ápol más 

közhasznú munkát végző egyesületekkel. A Minnesotai 

Magyarokhoz tartozó, mégis önállóan működő 

MISI Magyar Iskola kiemelt értékteremtő erővel 

bír. A harmadik éve működő intézmény mára 31 

diákkal büszkélkedhet. 

Feladatkörömet a fent említett intézmények munkájának 

támogatása határozta meg, amelyben kiemelt szerepet kapott 

a programszervezés, az igazgatótanács munkájának 

segítése, interjúsorozat készítése, valamint a MISI Magyar 

Iskolában történő oktatás. Az 5–7 éves gyerekek tanítása 

mellett részt vettem valamennyi gyerekprogram előkészítésében 

és lebonyolításában. Saját kezdeményezésem és 

szervezésem volt a Lúdas Matyi-nap, egy játékos, mégis 

magyar szellemben történő időtöltés lehetőségének megteremtése 

a gyerekek számára. 

A tiszteletbeli konzulátus tevékenységét fordítási és adminisztratív 

feladatok elvégzésével segítettem, de részt vettem 

több diplomáciai jellegű eseményen is. 

Munkám egyik legkülönlegesebb részét a CCE jótékonysági 

projektje adta, melynek keretei között orvosi eszközök 

adományozását készítettük elő rászoruló magyarországi, 

vagy határon túli intézmények számára.

82 

K 




K 


Gonda Csenge 


Denver, Colorado, Amerikai Egyesült Államok 


programszervezés, néptánc, cserkészet, tanítás 

György Márton 


Venice, Florida, Amerikai Egyesült Államok 


cserkészet, hagyományőrzés, programszervezés 

Magyarként jöttem és büszke magyarként megyek haza. Adni és kapni, 

alkotni és alakulni, nevetni és meghatódni, érzések, melyek minden 

találkozásban ott voltak az Amerikában töltött idő alatt. 

A nyugat-floridai magyarokat felkutatni, megérteni, megszeretni időbe 

telt, de elfelejteni sosem fogom őket. Nagyon sok tapasztalatot, segítséget, 

szeretetet kaptam tőlük munkám során, s bízom benne, hogy 

hosszú távon hasznukra válik mindaz, amivel színesíteni tudtam a helyi 

közösségek életét. 


2016 szeptemberében érkeztem Denverbe, hogy segítsem 

a Magyar Klub munkáját. Célul tűztűk ki a helyi szervezet 

elnökével, hogy állandó gyerekprogramokat valósítsunk 

meg, hiszen ezek az alkalmak előtte hiányoztak az itteniek 

hétköznapjaiból. Így rögtön első feladataim között volt, 

hogy elkezdjük a magyar iskolát, a gyerekeket tanítsuk magyarul 

írni, olvasni, beszélni. Illetve, hogy óvodásoknak gyerekfoglalkozásokat 

tartsunk, és elindítsuk a Külföldi Magyar 

Cserkészet keretében a programokat. Ezek közül sok minden 

megvalósult, az ősz folyamán nagy volt az érdeklődés 

a vasárnapi magyar iskola iránt, a legnagyobb létszám 8 fő 

volt, azonban ez a téli időszakra és tavaszra nagyon lecsökkent, 

maxmimum 2 gyermek járt. Az óvodás programokra 

inkább családok érkeztek, ahol kézműves és mese-mondóka 

várta az ide érkezőket. Általában 3-4 család vett részt 

ezeken az alkalmakon. Mind a két esemény 2 hetente hétvégén, 

könyvtárakban volt megtartva. 

Bár nagy lelkesedéssel vettük fel a kapcsolatot a Külföldi 

Magyar Cserkészettel, kaptunk támogatást a Turul őrs jelenlétével, 

de az őszi kirándulást követően a cserkészfoglalkozásokra 

nem jártak el a gyerekek, így 2017. január óta 

szüneteltetjük a munkát, de mindenképpen szeretnénk feléleszteni. 

Kiemelt fontossággal szerveztük és valósítottuk meg a nemzeti 

ünnepek alkalmával a megemlékezéseket. Az 1956-os 

forradalom 60. évfordulójára rendezett ünnepségen 150-en 

vettek részt, ami messze felülmúlta az elvárásokat. 

Részt vettünk a Mikes Kelemen Program által meghirdetett 

könyvadományozásban, és az adomány hazaszállításában. 

Nagyon sokan adakoztak, összesen 85 doboznyi könyv 

gyűlt össze. 


Hungarian Club of Colorado 

A Hungarian Club of Coloradót 1963-ban alapították 

Denver központtal. A magyar közösség létrehozásának 

célja volt, hogy a kultúránkat megőrizzék, programokat, 

eseményeket, illetve megemlékezéseket tartsanak 

a Denver és környékén élő magyarságnak. Denver 

volt az egyike azoknak az amerikai városoknak, ahol 

elsőként emeltek emléket az ’56-os forradalomnak és 

szabadságharcnak. Az itteni közösség többgenerációs, 

sokan vannak, akik már nem beszélnek magyarul, 

azonban az elmúlt években ide érkező fiatalok, családok 

is aktívan részt vesznek a programokon. 



A Sarasota környéki magyarok több csoportba 

szerveződnek. Az érdeklődési kör és földrajzi 

távolság talán a két legfontosabb szempont, ami 

alapján valaki az egyik vagy másik magyar csoporthoz 

csatlakozik. Fogadószervezetem mindezek 

közül a legaktívabb. A közel harminc éve létező 

venice-i Magyar Házban hétről hétre több program 

is lehetőséget ad a találkozásra. 

A Petőfi club arra törekszik, hogy ez a ház legyen a 

környéken élő magyarság központja. Céljuk, hogy 

megőrizzék és ápolják a magyar kultúrát. 

A Magyar Ház programjai között szerepelnek táncos estek, 

vasárnaponként nyílt bibliaórák és ebéddel összekötött 

ökomenikus istentiszteletek, minden második héten a Baráti 

Kör rendezvényei, illetve heti rendszerességgel a cserkészet 

és magyar iskola (őrsvezetőképzés) foglalkozásai, és a 

február óta hétfőnként működő filmklub. Ezzel a szervezet 

a legtöbb magyart fogja össze a környéken, hiszen egyegy 

rendezvényre időnként 200 vagy annál több vendég is 

megjelenik. 

Tevékenységem nagy részét az imént felsorolt, Magyar 

Házhoz köthető programok meghirdetése, előkészíté se, segítése, 

szervezése jelentette, valamint a 15-20 gyermeket 

érintő cserkészet és a magyar iskola (ahova 5-6 tizenéves 

látogatott el) foglalkozásai nak megtartása, színesítése. 

Ezeken túl igyekeztem minél több magyar szervezetet és 

magyart elérni, és összeterelni a környéken, akik nem tartoztak 

a venice-i Magyar Házhoz. Így aktívan részese lehettem 

a Kossuth-klubnak, segíthettem a Hun archers csoportot, a 

Hunguru klubot, a Kabala színtársulatot, és zenélhettem az 

Életfa együttessel. Egész ottlétem alatt oktathattam egy kis 

néptánccsoportot, illetve elkezdhettem felállítani egy cserkészcsapatot 

5-6 gyerek részvételével Safety Harborban. 

Egy-egy konkrét program szervezésével sikerült szélesítenem 

a helyiek ismerősi körét, mert egy evezésen, társasjátékos 

esten, kiránduláson vagy beszélgetős esten olyanok 

is találkozhattak egymással, akiknek hasonló érdeklődési 

körük van, de még nem ismerték egymást.

84 

K 




K 


Hajdú Zsuzsanna 


San Francisco, Amerikai Egyesült Államok 


programszervezés, média 

Horváth Réka 


New York, Amerikai Egyesült Államok 


könyvtári feladatok, rendezvényszervezés 

Ha tiszta szívvel fordulsz az emberekhez, és a maximumra törekszel, 

akkor mosolygó arcokkal találkozol, és szerető emberekre lelsz bárhol 

a világban. 

Könyvtártudományi végzettségemmel remélem hozzájárultam a magyar 

kulturális örökség megőrzéséhez és a magyar közösség identitásának 

erősítéséhez. 


Jelenleg közel tízezer magyar él Kaliforniában, a legtöbben 

Los Angelesben és San Francisco környékén. A San Francisco 

Bay Areaban a magyar szervezetek összefogása példaértékű. 

Működik magyar iskola és aktív a cserkészet is, de a 

Magyar Katolikus Misszió és a Magyar Református Egyház 

is várja a híveket. A gyermekeknek a magyar édesanyákból 

és pedagógusokból álló Harangvirág Játszóház szervez 

programokat, és nem telik el hónap valamilyen magyar öszszejövetel 

nélkül. 

A Hungarian Heritage Foundation mentoráltjaként legnagyobb 

feladatom a több ezer fős tömeget vonzó májusi 

Magyar Örökség Fesztivál megszervezése volt. Hosszú hónapokat 

dolgoztunk azon, hogy egy igazi magyar lakodalmast 

bemutató fesztiválra érkezhessenek a vendégek. 

Kéthetente tartottam cserkészfoglalkozást a 65 gyermeket 

számláló 77. sz Béri Balogh Ádám fiú és a 43. sz. Losárdy 

Zsuzsanna leány Cserkészcsapatban. A rajomba 14 gyermek 

járt. Kiss Réka mentoromat is segítettem, akivel a legkisebb 

cserkészeknek tartottunk foglalkozásokat kéthetente, 

ők mindössze hatan voltak. 

A Harangvirág Játszóház tagjaként két havonta a magyar 

ünnepekhez kapcsolódva programokat szerveztünk gyermekeknek. 

A csoport célja, hogy a San Francisco-öbölben 

élő kicsik megismerjék a magyar népmese gazdag világát 

és kultúránk értékeit. Bábjátékainkkal életre hívjuk híres 

meséinket, magyar népdalokat énekelünk, körjátékokat játszunk, 

kézműves-foglalkozást tartunk. 

Az ott eltöltött idő alatt minden magyar szervezet programján 

részt vettem, ahol mindig mindenben számíthattak a 

segítségemre. 

Minden helyi programról cikket írtam, amit a közösségi oldalon, 

a nemzeti regiszter oldalán, valamint egyéb weboldalakon 

tettem közzé. 


Hungarian Heritage Foundation 

A Magyar Örökség Alapítvány küldetése, hogy a 

San Francisco-öböl környéki magyarság összefogásában 

rejlő erőkre építve megőrizze és továbbadja 

értékeinket, illetve megismertesse azokat másokkal 

is. Az alapítványt a helyi magyar szervezetek vezetői, 

illetve az aktívan a közösségért tevékenykedő 

itt élők vezetik. A szervezet idén ötödik alkalommal 

rendezte meg a Magyar Örökség Fesztivált, amire 

háromezren látogattak el szerte az államokból. 


• Mindennemű könyvtáros feladatok, állománykarbantartás 

(ellenőrzés, selejtezés, gyarapítás), katalogizálás, adminisztráció 

• Aktív részvétel a Mikes Kelemen Programban 

• Honlap, Facebook-oldal, hírlevelek szerkesztése 

• 7 filmklub, 2 Magyar Házzal közös filmvetítés, 2 előadói 

est, 2 jótékonysági könyvvásár és 3 tízhetes magyarnyelv-kurzus 

megszervezése és lebonyolítása 

• Arany János Magyar Iskola segítése: 1 farsangi program, 

2 mesevetítés, 1 vetélkedő, 1 évzáró megszervezése és 

lebonyolítása 

• Új programként társasjátékestek bevezetése 

• Új bútorok beszerzése, belső tér átalakítása 

• Aktív részvétel a ReConnect Hungary Programban 


Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat 

Az Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat 

1955-ben alakult, székhelye New York. Célja, hogy 

támogassa és ösztönözze a magyar történelem, 

kultúra és tudomány megőrzését, kutathatóságát. 

A könyvtár számos író-olvasó találkozót, könyvbemutatót 

szervez, tudományos előadásokat rendez 

vezető történészek és kutatók meghívásával; továbbá 

filmbemutatókat, koncerteket és egyéb kulturális 

rendezvényeket bonyolít. Évente többször szervez 

magyarnyelv-tanfolyamokat anyanyelvű tanárokkal. 

Gyűjteménye több mint hatezer kötetből áll.

86 

K 




K 


Ivanics Anikó 


Portland, Amerikai Egyesült Államok 


cserkészet, programszervezés 

Jakab Rita 


San Diego, Amerikai Egyesült Államok 


tanítás, programszervezés, néptánc 

Az embert ki lehet szakítani a hazájából, a hazáját azonban nem lehet 

kiszakítani az emberből. (Röhrig Géza) 

A San Diegó-i Magyar Ház egy rendkívül jól szervezett és eredményesen 

működő közösség, amelynek öröm volt részese lenni. Együtt olyan 

programokat tudtunk szervezni, amivel nemcsak a ház életét, de a 

helyi magyarok identitását is gazdagítani tudtuk. 


Első munkám az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. 

évfordulójára rendezett emlékünnepség volt, amelyen a forradalom 

túlélői és a magyar iskola tanulói együtt szerepeltek. 

Az ünnepségen nagyon sokan vettek részt, a visszajelzések 

szerint ez volt az elmúlt évek legsikeresebb megemlékezése. 

A cserkészcsapat vezetőségével megalapítottuk az első cserkész 

korosztályú őrsöt a Corvallis-ban élő magyar gyerekek 

számára, a rendszeres havi foglalkozásoknak köszönhetően 

megdupláztuk a korosztályi programok számát. A 2017-es 

tavaszi időszakban megszerveztük a Washington és Oregon 

állambéli alakuló cserkészcsapatok téli táborát. A márciusi 

ifjak történetét feldolgozó oregoni táborban 26 gyerek és 

13 felnőtt vezető vett részt. Legnagyobb sikerélményemnek 

a téli tábor során tartott felnőttképzést éltem meg és azt, 

hogy az elmúlt év során tanúja lehettem a csapat jelentős 

bővülésének. A Bóbita Magyar Iskolában végzett munkám 

eredményeképp sor került az iskola történetének első szülői 

értekezletére, melynek során minden család értékelte a magyar 

iskola által szervezett programokat. További sikeremnek 

tartom, hogy a már évek óta működő programok támogatása 

mellett sikerült új színt vinnem a portlandi kulturális életbe 

a Korinda zenekar húsvéti koncertjével és egy nőknek szóló 

könyvklub beindításával. 

A Portlandban töltött 9 hónap során azt tekintettem fő célomnak, 

hogy felrázzam az itt élő, téli álmát alvó magyarságot, 

felfedezzem az egyénekben rejlő lehetőségeket, és 

támogassam őket a közösségi életben való szerepvállalásukban. 

Az itt élő magyar családoknak hála, otthon érezhettem 

magamat a hazámtól több ezer kilométernyire is, 

ami szavakba nem önthető, életre szóló élmény. Ezt a (haza) 

szeretetet igyekeztem munkámmal visszaadni nekik, a közösségnek 

és Magyarországnak. 


Bóbita Magyar Iskola 

A portlandi magyar közösség körülbelül 200 főt 

számlál. A közösségi élet a két fő szervezet köré 

szerveződik, a programok nagy részét a Bóbita 

Magyar Iskola és az Oregoni Magyar Klub szervezi. 

A Bóbita 2010 májusában nyitotta ki kapuját. Ma 12- 

15 diák tanul az iskolában. Az iskola vezetői hisznek 

abban, hogy ilyen messze a hazától a magyar kultúra 

megőrzése, az identitástudat vállalása csak akkor 

lehetséges, ha a generációk társulnak, és együtt dolgoznak 

azon, hogy egy magyar közösséget teremtsenek 

mindenki számára. 



San Diegó-i Magyar Ház 

A Magyar Ház a House of Pacific Relations International 

Cottages szervezet tagja. Az önálló 

házuk 1996. május 5-i ünnepélyes megnyitása 

egybeesett Magyarország 1100 éves fennállásával. 

Múzeumi tárgyai méltóképp mutatják be a magyar 

kultúra sokrétűségét, gazdagságát. A kis ház mindemellett 

iskolaként, könyvtárként, közösségi házként 

is működik, saját weblapot és Facebook-oldalt 

üzemeltet, és kéthavonta megjelenő hírlevelet 

szerkeszt. Szerepvállalása kulcsfontosságú a kinti 

magyar közösség fennmaradásában. 

Tanítás: a magyar iskolában havonta egyszer a 14 éves korosztálynak 

tartottam órát, csoportomba 4-en jártak. A magyarnyelv-tanfolyamon 

kéthetente szombaton 9–12 óráig a 

haladó csoportban tartottam magyarórákat. A Mindszenty József 

Cserkészcsapatban havonta egyszer magyarságismeretet 

tanítottam, illetve segítettem a rendezvényeik, táboraik megtartásában. 

A gyermek néptánccsopotban havonta egyszer 

szatmári verbunkot tanítottam. A csoportba 8 gyermek járt. 

Általam szervezett klubok: a Nyelvművelő Klubban kéthetente 

a 10 év feletti gyermekeknek fejlesztettem a nyelvi kompetenciáit 

(5 fő). A Fitnesz Klubban kéthetente egy óra intenzív 

kardió és erősítő órákat tartottam (5 fő). A Társasjáték Klub 

havonta-kéthavonta egyszer gyűlt össze, ahol felnőtt, általában 

nyelvfejlesztő játékokat játszottunk (12 fő). A Kiránduló 

Klubbal havonta egyszer mentünk kirándulni (22 fő). 

Nem általam szervezett klubok: Hölgyek és Urak Klubja, 

havonta egyszer általuk kért vagy általam javasolt témában 

tartottam előadást (16 fő). 

Hosztesz: minden szombat és vasárnap 12–17-ig én voltam a 

Magyar Házban a hosztesz, bemutattam a kiállításunkat, fogadtam 

a turistákat, süteménnyel és kávéval kínáltam őket. 

Koncertek és ünnepségek szervezése, segítése: havonta 

kb. 2-3 alkalommal valamilyen koncertet, kulturális programot 

vagy ünnepséget szerveztünk, aminek mindig aktív 

részese voltam. Pl. Finucci Bros Quartet, Korinda-koncert, 

anyák napja, Föld napja, húsvét, október 23., március 15., 

Mikulás, karácsony, Food Fair, gyermek- és felnőtt farsang, 

napközis táborok, a magyar kultúra napja stb 

Újság, honlap, Facebook-oldal szerkesztése.

88 

K 




K 


Nagy Katalin 


Chicago, Amerikai Egyesült Államok 


cserkészet, néptánc, tanítás 

Orosz Sára 


Boston MA / Wallingford CT, Amerikai Egyesült Államok 


magyar nyelv és irodalom tanítása, tábor- és programszervezés, néprajz 

Megfoghatatlan kapocs, ami egy nemzethez köt minket, mégis tudjuk, 

érezzük, hogy kötelességünk a jelenben megtenni, ami a múlthoz 

méltó, hogy a jövő se vesszen el. 

Ideje van az eltépésnek és ideje az összevarrásnak. Ideje a hallgatásnak 

és ideje a szólásnak. (Prédikátor 3,7) 



Munkám során sok intézménnyel voltam kapcsolatban. 

A szervezetek többségének működésében, kommunikációs 

és pályázatírási tevékenységében, programok szervezésében 

és megvalósításában működtem közre. Ezeken túl 

a Mikes Kelemen Program keretében megszerveztem egy 

könyvgyűjtési akciót, melynek során a közösség aktivitásának 

köszönhetően 100 dobozban, mintegy 2900 kötetet és 

rendkívül értékes kéziratokat küldhettünk haza. 

Az év kiemelt eseménye volt az 1956. október 23-i forradalom 

60. évfordulójára szervezett egész estés emlékműsor, 

amelynek szervezését és megvalósítását is támogathattam 

tudásommal, korábbi tapasztalataimmal. A március 15-i 

megemlékezés megszervezése és lebonyolítása mellett 

párhuzamos programként útjára indítottunk egy angol nyelvű 

ismeretterjesztő előadást is. 

Vendégelőadóként Dallasban részt vettem a washingtoni 

nagykövetség októberi regionális diaszpóra ülésén, valamint 

Dallasban és Daytona Beachen táncházat, táncbemutatót 

tartottunk a helyi magyar közösség rendezvényein. 

A chicagói iskolák osztályaiban, a néptánccsoportokban és 

a cserkészcsapatban szintén néptánc és népzenei ismereteimet 

volt lehetőségem alkalmazni, átadni. 

Chicagóban egy rendkívül sokszínű, aktív és értékes közösséget 

ismerhettem meg, akiket mélyen tisztelek erőfeszítéseikért, 

melyeket saját és mások magyarságának megőrzéséért 

évről évre vállalnak. 


A Chicagói Magyar Klub immár 95 éve töretlenül 

azon munkálkodik, hogy a városba érkező nemzettársaink 

közösségre, barátokra leljenek. Évi három 

kiemelt rendezvénnyel (Magyar Piknik, Mikulás-váró 

ünnepség, Jótékonysági Gála Bál) és több kisebb 

programmal (pl. művészeti előadások, Süssünk, süssünk 

valamit!, irodalmi estek, filmklub) lehetőséget 

nyújt a magyarok számára saját kultúrájuk, nyelvük 

ápolására és a generációk közötti együttműködésre, 

illetve lehetőséget ad hagyományaink megismerésére 

más nemzetiségek tagjainak is. 

Legfőbb feladatom a bábszínház újraélesztése volt. Ez a bábok 

elkészítését és előadások megszervezését is jelentette. 

Szeptemberben több területen ismerkedtem, részt vettem 

a cserkészek évnyitó kirándulásán. Az első tudósklubban is 

ott voltam. Itt gyűlnek össze havonta a Bostonban élő kutatók 

és az érdeklődő közönség. 

Októberben már tanítottam a Boskolában és táboroztam a 

cserkészekkel, valamint egy emlékkiállítás összeállításában 

segítettem. Wallingfordban a székely bál volt a hónap eseménye. 

Eljutottam a New York-i megemlékezésre. 

Novemberben a Boskolában az egyik csoportban a karácsonyi 

műsorra való felkészülésben segítettem. December 

hónapban két alkalommal is megnyitotta kapuit a tudósklub, 

ahol már szinte házigazdaként mozogtam. 

Karácsonyra körülbelül negyven KCSP-ösztöndíjas társam 

közreműködésével közösen elszavaltunk egy karácsonyi 

verset a világ különböző pontjain úgy, hogy mindenki egyegy 

részletet vállalt belőle. A beküldött felvételekből én 

vágtam össze a végleges verziót. 


2. sz. Bodnár Gábor Cserkészcsapat, Bartók Béla 

Bostoni Magyar Iskola és Óvoda Massachusettsben 

és Connecticutban is több magyar szervezet működik. 

Bostonban a cserkészet és a Boskola szoros összhangban 

folytatja tevékenységét, kéthetente vannak foglalkozások 

egy lexingtoni templomban. Emellett a Magyar 

Egyesület is számos havi vagy évi rendszerességgel 

megrendezett programot szervez. Wallingfordban van 

Magyar Ház is, egy kisebb magyar iskola és cserkészcsapat 

működik benne. A Magyar Club pedig bálokat, 

fesztivált, közösségi összejöveteleket, vásárokat, ünnepségeket 

rendez a házban. 

A január eseménye a Kodály Hétvége volt, ahol mintegy 

százhúsz cserkész vett részt. 

A farsangi jelmezverseny előtt az egyik csoportban helyettesítettem 

a Boskolában. A Massachusettsi Magyar Egyesület 

papír formátumban őrzött dokumentumainak digitalizálásához 

is hozzákezdtem. 

Márciusban Washington D.C.-ben és New Yorkban is részt 

vettem a diaszpóra-értekezleten. Bostonban a Massachusettsi 

Magyar Egyesület által szervezett koszorúzáson szavaltam 

és énekeltem. 

Áprilisban a wallingfordi magyar közösségi vásár előkészítésén 

dolgoztam. A bostoni Hagyományőrző Napon az egyik 

kézművesasztal és két bábelőadás is az én felelősségem 

volt. 

Április utolsó hétvégéjén kerékpártúrát szerveztünk a cserkészeknek. 

Májusban az anyák napi bábszínház, tanítás a Boskolában 

és a kiscserkész tábor volt a fő feladat.

90 

K 




K 


Pethő Krisztina 


Cleveland, Amerikai Egyesült Államok 


cserkészet, programszervezés, média 

Székely Veronika 


New Brunswick, Amerikai Egyesült Államok 


néptánc, népzene, magyartanítás 

Határok fölött kapocs, segítő kéz lenni a magyar emberek közt. 

Megértettem, hogy milyen fantasztikus érzés egy céltudatos, elkötelezett 

közösséghez tartozni. Sajnálom, hogy itt kell hagynom ezt az 

egészen különleges, virágzó kis magyar szigetet, de tudom, hogy egy 

életre szóló pozitív tapasztalat birtokában távozom, mely egész életemben 

végig fog kísérni. 


Hetente 6-7 cikket írtam a Bocskai Rádiónak helyi eseményekről, 

amelyeken részt is vettem. Sokszor fotóztam is, és 

a rádiós kollégával videós beszámolót és interjút készítettünk. 

Hétfő esténként a helyi magyar iskolában felnőtteknek 

magyar nyelvet tanítottam, és megismertettem velük a magyar 

kultúrát. Keddenként és péntekenként a magyar múzeumban 

leltáraztam, vagy a könyvtárban lévő folyóiratokat 

leltáraztam és vittem fel elektronikus rendszerbe. Keddenként 

rendezvényeken is részt vettem, vagy a cserkészrádiót 

szerkesztettem. Péntekenként mint segéd rajvezető részt 

vettem a cserkészfoglalkozásokon. Több esetben én tartottam 

foglalkozást, én készítettem fel őket a karácsonyi szereplésre, 

és együtt készültünk a március 15-i rendezvényre 

is. Szombatonként részt vettem a múzeum előadásain, helyi 

magyar rendezvényeken, ezekről tudósítottam, Márton 

Áron-megemlékezést szerveztünk. Idén először a március 

15-i ünnepséget egy ösztöndíjas szervezhette az ernyőszervezet 

elnökével és a helyettes mentorral. Vasárnaponként a 

havi egy alkalommal megtartott ifjúsági misén a kórusban 

énekeltem, délutánonként a Bocskai Rádió élő adásában 

aktívan jelen voltam mint műsorvezető. 

Helyettes mentorommal életút interjúkat, filmeket készítettünk, 

eseményeken fotóztunk. A Magyar Társaságnak 

szövegírásban, lektorálásban és éves konferenciájukon 

segítettem, a bálon én konferáltam. Segítségére voltam a 

Mikes Kelemen Program keretében kiküldött kollégának a 

gyűjtésekben, illetve a Szent Imre-templom körül szervezett 

eseményekben is részt vettem. A magyar múzeum évente 

megrendezett borkóstoló vacsoráján aktív segítség voltam, 

a Mikulás-gyermekfoglalkozáson kézműves-foglalkozást vezettem. 

A chicagói magyar főkonzulátus I. Diszpóra Értekezletén 

részt vettem, a kihelyezett konzuli fogadónapon 

aktívan jelen voltam. 


Clevelandi Magyar Történelmi Társaság és Bocskai 

Rádió Cleveland 1987-ben alakult, havonta tartanak 

ismeretterjesztő előadásokat angol nyelven magyar 

történelmi és hagyományőrző, ismeretterjesztő 

témában. A Bocskai Rádió kezdetben Kossuth Rádió 

néven indult, majd később változtatták a nevet 

Bocskaira, a helyi Bocskai Kör nevéből merítve. Az 

adás minden vasárnap délután a helyi John Carroll 

Egyetem rádióállomásának székhelyén készült. Jelenleg 

is élő, háromórás teljes magyar adással bír, és 

ez a diaszpóra-magyarság, főként az észak-amerikai 

magyarság leghallgatottabb magyar nyelvű rádiója. 



– New Brunswick-i Magyar Egyházak és Egyesületek 

Bizottsága (ernyőszervezet) 

– Magyar Amerikai Atléta Klub 

– Csűrdöngölő Néptáncegyüttes 

– Mákvirág Néptánc Csoport 

– New Brunswick-i cserkészcsapatok 

– Széchenyi Magyar Iskola 

Feladatom a magyar iskola, a cserkészet, a néptánccsoportok 

és a magyar klub segítése, a gyerekek népzenei 

oktatása, illetve az egyéb nagy közösségi eseményeken 

való közreműködés volt. A magyar iskolába közel 180 

gyermek jár heti rendszerességgel, 14 osztályba osztva, én 

egy osztályt vittem ezek közül: a gyerekeknek írást, olvasást, 

magyar történelmet és földrajzot tanítottam. A cserkészetbe 

körülbelül 120 gyermek jár – itt a legkisebb leány 

őrsöt vezettem. A Mákvirág néptánccsoportba majdnem 

90 gyermek jár heti rendszerességgel – közülük 30 abba 

a csoportba. Továbbá heti rendszerességgel tartottam népi 

hegedű, brácsa és zenekari órákat 16 gyermeknek, 8 

külön csoportban. A magyar klubban (melynek közel 200 

tagja van) adminisztrációs feladatokat láttam el. Ezen kívül 

a felnőtt néptánccsoportot támogattam nagyrészt zenei 

és olykor táncos segítséggel, mikor fontosabb eseményeiken, 

fellépéseiken szükségük volt rám. Ebben az évben 

először volt New Brunswickon népzenés szilveszteri és farsangi 

mulatság, illetve népzenei hegedű- és zeneoktatás 

mint rendszeres foglalkozás, melyek az én jelenlétemnek 

köszönhetőek. New Brunswick legnagyobb magyar eseménye 

a júniusi magyar fesztivál (erre több ezer vendég 

látogat el minden évben). Itt a nap folyamán öt helyszínen 

működök közre, illetve a 16 zenei tanítványom is itt lép 

majd fel az általam szervezett népzenei gyerekkoncerten. 

Idén a fesztivál napját záró „Twilight” koncertet is én szerveztem 

meg, szinte teljesen önállóan. Az elmúlt 9 hónap 

során rengeteg pozitív tapasztalatot szereztem és pozitív 

visszajelzést kaptam. Sok teendő volt ebben a nagy és igazán 

élő közösségben, amelyet magaménak érzek.

92 

K 




K 


Szilvay Gergely 




néptánc, újságírás, programszervezés 

Tamási Enikő 




programszervezés, adminisztratív feladatok, oktatás 

Soha nem felejthető élmény volt a New York-i Magyar Házzal és a 

Délibáb néptáncegyüttessel dolgozni. Miközben tanítottam őket, 

sokat tanultam tőlük. Belekóstoltam az amerikai magyarok életébe, és 

talán megértettem Amerikát. Remélem, jól szolgáltam a tudásommal. 

Biztos vagyok benne, hogy többet kaptam, mint adtam. 

Ezt kaptam: részese lehettem egy kontinensnyi területet összefogó 

kezdeményezésnek, amely az én kiküldetésem alatt vált egy évi 

egyszeri rendezvényből szervezetté. Büszke vagyok rá, hogy ebben 

tevékenyen is közreműködhettem. 


Több állandó és számos alkalmi munkám volt a Magyar 

Háznál. Csatlakoztam a Délibáb néptáncegyütteshez, ahol 

táncokat tanítottunk a mentorommal közösen, és többször 

felléptünk az együttessel. Szombatonként az Arany János 

Magyar Iskolában segédkeztem az Így tedd rá! módszertanon 

alapuló néptáncórákban, amelyeket mentorom tartott. 

2017-ben elindítottuk a gyermek néptánctanfolyamot. 

Állandó munka volt a ház új honlapjának szerkesztése, a 

hírek, programok, beszámolók feltöltése. Segédkeztem különféle 

programok (vásár, táncházak, farsangi buli, kulturális 

estek, filmvetítések) lebonyolításában, és fotóztam. A fotóimból 

a Magyar Ház Facebook-oldalán és honlapján is 

közzétettünk válogatást. 

Többször volt alkalmunk több, máshol szolgálatot teljesítő 

ösztöndíjassal közösen különböző meghívásoknak eleget 

tenni: a washingtoni magyar nagykövetségen, a regionális 

diaszpóratanácson, Dallasban, a helyi magyar szervezet, illetve 

a Daytona Beach-i magyar közösség meghívására léptünk 

fel néptánccal, népdalokkal. Közösen segédkeztünk a 

Cleveland-i Magyar Kongresszus lebonyolításán. 

A Márton Áron-emlékév 2016 keretében az emlékév szervezőivel 

együtt megnyitottuk a Márton Áron életéről szóló 

kiállítást. 

Az 1956-os szabadságharc 60. évfordulójára rendezett Mérföldkövek 

– 1956-os portrék és életutak című kiállításhoz 

interjúkat készítettünk tizenöt, New Yorkban és környékén 

élő, egykori ’56-os résztvevővel vagy szemtanúval. A kiállítás 

magyar és angol nyelvű volt. Emellett kiállítottuk az 

’56-osoktól kölcsön kapott 56-os emléktárgyaikat. Szeretnénk 

az interjúkból egy forráskiadványt készíteni, amelyen 

folyamatosan dolgozom. 

Volt alkalmam a magyar táncházmozgalomról előadni a Columbia 

Universityn az Association for the Study of Nationalities 

éves, nemzetközi konferenciáján. 


New York-i Magyar Ház 

A New York-i Magyar Ház egy számos közösségnek 

otthont adó, 1966-ban alapított, független közösségi 

intézmény, amely teljes mértékben önkéntesekre 

alapozva működik, vonzáskörzete pedig több 

mint kétszáz kilométer. Részemről a háztól független, 

de abban működő Délibáb néptáncegyüttessel 

voltam a legszorosabb kapcsolatban. 


Fő feladatom volt a korábbi konferenciák adminisztrációjának 

utógondozása, a kapcsolati hálózat kezelése, új tagokkal 

való szélesítése és a 2017-es találkozó programjának 

kialakításában való részvétel, és a szervezetté alakulás folyamatának 

segítése. 

Az AMIT 2017 márciusától önálló szervezetként American 

Hungarian Schools Association néven folytatja tevékenységét. 

A szervezet célja az amerikai magyar oktatási intézmények 

közötti szoros együttműködésen alapuló, illetve 

egymás munkájának támogatását célzó aktív közösségi hálózat 

kiépítése és fenntartása. Fórumot kívánnak biztosítani 

a magyar nyelvet és kultúrát, illetve tanítási módszereket 

érintő kérdések megvitatására, ezáltal lehetőséget nyújtani 

az intézmények közötti tapasztalatcserére, vélemények, ötletek 

megosztására. 

Előadásokkal, műhelygyakorlatokkal és egy évente megrendezésre 

kerülő didaktikai konferencia szervezésével 

rendszeres szakmai továbbképzést biztosítanak az amerikai 

magyar oktatási intézmények pedagógusai és tisztviselői 

számára. Az alapgondolat az volt, hogy induljon el egy 

eszmecsere, épüljön kapcsolatrendszer a környező iskolák 

és óvodák között, hogy a hétvégi magyar iskolák vezetői, 

tanárai vagy akár a gyermekek szülei egymástól tudjanak 


Az Amerikai Magyar Iskolák Találkozója (AMIT) 

2013-ban jött létre a New York-i Arany János Magyar 

Iskola és az American Hungarian Collegium 

szervezésében. Az AMIT az Amerikai Egyesült Államok 

egész területét átfogó hálózat kialakítására 

törekszik, így nem csupán a New York-i vagy New 

York környéki közösséget szólítja meg. A fórum 

célja az észak-amerikai hétvégi magyar iskolák közötti 

együttműködés erősítése, szoros és rendszeres 

kapcsolattartás kialakítása, annak ösztönzése. 

ötletet, tanácsot kérni, akár az intézmények működtetésének 

témájában, akár tanítási, módszertani kérdésekben. Az 

AMIT-konferenciát előadások, interaktív műhelymunkák, 

nyitott fórumok beiktatásával igyekeznek változatossá tenni 

a szervezők. Az oktatók a bemutatók keretében, a helyszínen 

azonnal ki is próbálhatják egy-egy rögtönzött óra keretében 

az adott tanítási módszerek alkalmazhatóságát.

94 

K 




K 


Tisóczki Petra Emília 




programszervezés, magyartanítás, adminisztráció 

Tózsa Mikolt Emese 


Garfield, New Jersey, Amerikai Egyesült Államok 


cserkészcsapatok fejlesztése, tanítás a magyar iskolában 

A kilenc hónap alatt közelebb kerülhettem az amerikai magyarsághoz, 

megismerhettem életutakat, erősíthettem egy 40 éve működő szervezet 

mindennapi munkáját, és sok amerikai-magyar felnőttet motiválhattam 

a magyar nyelv megtanulásának rögös útján. 

A hagyományt nem életben tartani, hanem élni kell. 


A feladatkörök bemutatása: 

• A ReConnect Hungary program előkészítése, a programban 

való részfeladatok átvállalása, a folyamatokban való 

felelősségteljes részvétel 

• ReConnect: amerikai–magyar partnerszervezetekkel való 

kapcsolattartás, asszisztencia 

• HHRF archív anyagok regisztrálása 

• A HHRF iroda menedzselése, bejövő-kimenő hívások fogadása, 

mindennapi irodai menedzsment 

• Az adományok folyamatos beérkezésének monitoringozása 

• Az év végi hírlevelünk szerkesztése, annak kiküldése postai 

és elektronikus úton 

• A magyar mint idegen nyelv felnőttoktatás az Amerikai 

Magyar Könyvtárban – összesen 25 diák tanítása az év során 


Magyar Emberi Jogok Alapítvány 

A Magyar Emberi Jogok Alapítvány, azaz a Hungarian 

Human Rights Foundation (HHRF) 1976-ban 

alakult, amelynek vállalt első feladata az erdélyi 

magyarság támogatása volt, később jelentősen 

kibővült a Kárpát-medencében élő magyarság támogatására. 

A szervezet egyik alapítója a még most 

is hihetetlenül aktív Hámos László, aki a kezdetek 

kezdetétől jelen van a határontúli magyarságot 

érintő ügyekben. A HHRF már 40 éve ad számot a 

külhoni magyarokról. 


A Külföldi Magyar Cserkészszövetségnél a csapatfejlesztési 

projektben dolgoztam mentorom, Marshall Tamás 

cserkészcsapattiszt munkáját segítve, aki az alakuló cserkészcsapatokkal 

foglalkozik világszerte. Munkám jelentős 

részét az ún. turul utak szervezése jelentette. A turulok 

olyan cserkészvezetők, akik megfelelő szakmai tudással 

rendelkeznek ahhoz, hogy látogatást tegyenek egy alakuló 

csapatnál, és helyben segítséget nyújtsanak. Ösztöndíjas 

munkám során 6 turul utat szerveztem. Továbbá 3 

európai, 2 kanadai, 1 dél-amerikai és 8 amerikai alakuló 

csapattal foglalkoztam, illetve kutattam olyan magyar közösségek 

után, amelyek szeretnének magyar cserkészcsapatot 

indítani. 

A 38. számú Rozgonyi Cicelle cserkészcsapatban raj és őrsvezetői 

tevékenységet végeztem, ahol a 10-12 éves korosztályt, 

a 6 fős Jégmadár őrsöt vezettem. Számukra heti egy 

alkalommal tartottam két órában foglalkozásokat. A magyar 

iskolában a felső tagozat első osztályát, 8 gyermeket tanítottam 

heti egy alkalommal négy órában írásra, olvasásra, 

nyelvtanra, történelemre, földrajzra és népismeretre. 

Összeállítottam és megszerveztem az október 23-i és a 

március 15-i ünnepséget, amelyen minden szervezet képviseltette 

magát, illetve szerepelt, ami abból a szempontból 


A helyi magyar közösséget a magyar szervezetek 

és az egyházközösségek határozzák meg. Három 

fogadószervezetem a Külföldi Magyar Cserkészszövetség, 

a Kőrösi Csoma Sándor Magyar 

Iskola és a 6. számú Gábor Áron és a 38. számú 

Rozgonyi Cicelle Cserkészcsapatok. A Külföldi 

Magyar Cserkészszövetség a Kárpát-medencén 

túli magyar cserkészcsapatokat fogja össze Északés 

Dél-Amerikában, Kanadában, Ausztráliában 

és Nyugat-Európában. A szövetség Garfieldban 

alakult, székhelye ma is New Jersey-ben van. 

jelentős, mert az utóbbi években erre nem került sor. A tél 

folyamán táncházat szerveztem, amire szintén minden szervezetből 

érkeztek vendégek.

96 

K 




K 


Török Karola 


Ligonier, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok 


könyvár, informatika, programszervezés 

Völner Eszter 


Washinton D.C., Amerikai Egyesült Államok 


zene, néprajz, programszervezés 

Addig terjed Magyarország, amíg a magyar nyelv. (Kányádi Sándor) 

„Otthon a világban” – Megtanultam otthon érezni magam a világ túlpartján, 

és nagy tisztelet ébredt bennem azok felé, akik itt sem felejtik 

el, honnan jöttek, ápolják a szép nyelvünket, valamint továbbadják azt 

az újabb generációknak. 


A Kőrösi Csoma Sándor Program keretében lehetőségem 

volt az elmúlt 9 hónapot a pennsylvaniai Bethlen Közösségben 

tölteni. 

A Bethlen Közösség az idősek gondozása köré felépült tevékenységkör 

mellett fő feladatának tekinti egy, a kultúra 

megőrzését elősegítő Magyar Kulturális Központ működtetését. 

Itt kapott helyet az Amerikai Magyar Református 

Egyház összegyűjtött anyagaiból kialakított archívum és 

múzeum is. 

Fő feladatom a múzeum és az archívum rendezése volt. 

A múzeumban állandó és időszakos kiállításoknak helyet adó 

részleg kialakítása és működtetése volt a célom. 2017 a reformáció 

500 éves évfordulója, jelenleg éppen e téma köré 

szervezett kiállítás tekinthető meg. Az archívum áttekinthetővé 

és kutathatóvá tétele volt a célom, ahol a dokumentumokat 

és tárgyakat katalogizálják, megfelelő körülmények 

közt őrzik, és alkalmanként kiállítják. Bár mindez folytonos és 

gyakran hálátlan munkát követel, ottlétem alatt igyekeztem e 

kritériumoknak legjobb tudásom szerint eleget tenni. 

A múzeum és archívum mellett a magyar nyelv oktatása is 

feladatkörömbe tartozott: heti egy-egy alkalommal tartottam 

órát kezdő és haladó csoportnak, melyen 6 illetve 3, 

azaz összesen 9 felnőtt vett részt, akik részben a közösség 

alkalmazottai, annak lakói, másrészt külső érdeklődők, akik 

magyar állampolgárságot szeretnének kérelmezni, illetve 

általános érdeklődésből szeretnének magyarul tanulni. 

Emellett időm nagyobb részét magyar vonatkozású kulturális 

események szervezésében hasznosítottam. Ilyenek 

voltak időrendben: Márton Áron püspökre való emlékezés, 

az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából szervezett 

ünnepi műsor, melynek különlegessége volt, hogy 

azt a magyarórára járókkal együtt adhattuk elő, a minden 

évben megszervezésre kerülő Ligonieri Erőd Napok (Fort 

Ligonier Days) alkalmával felállított magyar sátor előkészítése 

és működtetése, Mikulás-járás szervezése a Bethlen 

Közösség lakóinak, a VII. Farsangi mulatság és téltemetés 

megszervezése, március 15-i megemlékezés, illetve a húsvéti 

időszakban zajló, immár hagyománnyá vált tojásírás. 

Szerencsésnek érzem magam, hogy – bár csupán rövid 

ideig – ennek a közösségnek a részese, a Múzeum és Archivumnak 

pedig szervezője, gondozója lehettem. 


A Bethlen Közösség 2016-ban ünnepelte alapításának 

95. évfordulóját. Jelenleg idősotthon és az 

Amerikai Magyar Református Egyház kulturális és 

konferenciaközpontja, egyben komplex egészségügyi 

központ is. 


Az én fogadószervezetem havi 1-2 programot rendezett. Ez 

nem elég az ösztöndíjam hasznos eltöltésére, így bevonódtam 

a cserkészet és a magyar iskola munkájába. A gyerekek 

száma közel 50 fő, mind az iskolában és a cserkészetben is. 

Nem fedi le egymást teljesen a két társaság, mert a cserkészet 

Virginiában Falls Churchben van, az iskola viszont Marylandben 

a Seneca Academyben. A szülő oda viszi a gyerekét 

amelyik közelebb van. Ezek a helyszínek változni fognak a jövőben, 

mert csak bérlik a helyiségeket. A cserkészetben feltétel, 

hogy a gyerek tudjon magyarul kommunikálni. A magyar 

iskolában kevésbé beszélnek magyarul a gyerekek. 

• A magyar református istentiszteletet havonta egyszer tartják 

meg. 

• A katolikus mise nem egyszerű, mert nincs Washingtonban 

magyar pap, így mindig keresni kell valakit, aki egyszer 

a hónapban ezt elvállalná. 

• A nagykövetség is gondoskodik kulturális programokról. 

Az ’56-os forradalom évfordulója sok-sok programot (és 

feladatot) tartogatott számunkra. Én szívesen énekeltem 

a rendezvényeiken, nemcsak magyarul, hanem az amerikai 

himnuszt is sokszor, amerikai állampolgárok előtt, ami 

nagy felelősséggel járt, de nagyon tetszett a feladat. 


A Washingtoni Magyar Ház elsődleges célja, 

hogy az Amerikában élő magyar származású embereket 

támogassa, számukra kulturális, oktatási 

és vallási hátteret biztosítson, és a fővárosban 

és környékén élő magyar származású lakosok és 

szervezetek számára valóságos és lelki otthont 

adjon. A washingtoni 4. számú Bátori József 

Cserkészcsapat központja Falls Churchben található, 

de a cserkészeten túli, magyar vonatkozású 

rendezvényeket a Magyar Házzal együttműködve 

tartja. 

• Rendszeres éves rendezvények: 

– Cserkészek karácsonyi bazárja 

– Magyar Bál (Washingtoni Magyar Ház szervezésében) 

– Magyar piknik a nagykövetségen 

– Nemzeti ünnepek a nagykövetségen 

– Tánccsoportok: Tisza ensemble (Cathy Lamont vezetésével 

Rózsafa együttes)

98 

K 




K 


Ábrahám Dolli Csilla 


Vancouver, Kanada 


honlapszerkesztés, média 

Bánfalvi Laura 


Toronto, Kanada 


programszervezés, újságírás 

Nem lehet más igényem, csak hogy a művészet és a magyar hon 

jóakaratú, buzgó szolgája leszek. (Liszt Ferenc) 

Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz,/ Évmilliókra lesz tulajdonod. 

(Madách Imre: Az ember tragédiája) 


Az elmúlt kilenc hónapban ösztöndíjasként testközelből 

tapasztalhattam meg a magyar diaszpóra olykor nehéz 

helyzetét, hiszen szolgálatom alatt együtt éltem, sírtam és 

nevettem ezekkel az anyaországuktól elszakadt emberekkel. 

Mentorom Ábrahám Tibor, a Magyar Diaszpóra Tanács 

kanadai társelnöke irányítása alatt a program segítségével 

nagy tömegeket sikerült megmozgatnunk, ezzel is a kötődést 

és az összetartozást erősítve. Gyönyörű ünnepségsorozattal 

emlékeztünk meg nemzeti évfordulóinkról. 

Lelkiismeretes és odaadó munkámmal úttörőként vállaltam 

részt a közösség 21. századi kommunikációs csatornáinak 

kialakításában, ezzel is a hatékonyabb együttműködést segítve. 

Önerőből felépítettem és főszerkesztőként üzemeltettem 

a www.kanadaimagyardaszpora.com címen elérhető 

internetes hírportált. Az oldal napi rendszerességgel közöl 

helyi híreket, aktualitásokat a magyar közösségeink mindennapjairól. 

Hasznosságáról és közösségépítő szerepéről 

nap mint nap kaptam pozitív visszaigazolást, és rendkívül 

büszke vagyok a portál immár ötvenezres látogatószámára. 

Rendszeresen publikáltam a Tárogató című helyi havilapban, 

és tévés interjúkat készítettem a Kanadai Magyar 

Televízió számára. 


Vancouveri Magyar Kultúrkör Számos magyar közösség 

működik Vancouverben, melyeknek rendkívül komoly 

tömegmozgató, összefogó ereje van. A Vancouveri 

Magyar Kultúrkör székhelye a Magyar Ház, ez ad helyet 

a magyar hagyományőrző csoportoknak, kluboknak. Itt 

működik a Nosztalgia Klub, itt tartja próbáit a méltán elismert 

Forrás Néptáncegyüttes, és a Vancouveri Magyar 

Színház tagjai ugyancsak ebben az épületben próbálnak. 

Kiemelt figyelmet érdemelnek azok a soproni erdőmérnök 

hallgatók, akik 1956-ban érkeztek Kanadába. 

Rájuk nemcsak a kanadai magyarság büszke, de a teljes 

magyar diaszpórának szerves magját képezik. 


A Kanadai Magyar Kulturális Tanács és a Magyar Élet magazin 

ösztöndíjasaként számos rendezvény szervezésében 

vettem részt. A legfontosabbak az október 23-i és a március 

15-i ünnepségekhez tartozó gálavacsorák voltak a Magyar 

Házban, melyeken fogadtuk Varga Mihály nemzetgazdasági 

minisztert és Vargha Tamás államtitkárt. Az ünnepélyes 

gálavacsorákon a rendezvényszervezésen túl hasznosíthattam 

műsorvezetői tapasztalataimat is. A két ünnepi rendezvényre 

sajtófalat terveztettem, melyek nagy sikert arattak a 

közösség körében. Az ösztöndíjam alatt több alkalommal 

borkóstolót tartottam, amelyen a Tokaj Canada borait népszerűsítettük, 

emellett a Tokaj Canada borait bemutató videósorozatot 

készítettem, a Tokaj Canada Facebook-oldalát 

kezeltem, és hónapról hónapra a Magyar Élet magazin 

interjúit, riportjait írtam meg. 

Több hónapos munkámnak köszönhetően a torontói magyarság 

Magyarország első számú színházát, a Nemzeti 

Színházat látja majd vendégül 2017. októberében, és egy 

emblematikus előadást, a Körhintát tekinthetik majd meg. 

Másik fontos elért eredményem ösztöndíjam során, hogy 

több évtizedes szakmai tapasztalatomra támaszkodva előkészíthettem 

a Magyar Élet magazin mai, modern kor követelményeinek 

megfelelő online változatát, így 2017 őszétől 

a torontói magyarság az interneten is tájékozódhat majd az 

aktuális programokról, és olvashatja cikkeit. 


A Kanadai Magyar Kulturális Tanács egy ernyőszervezet, 

összefogja Kanada legfontosabb 

magyar szervezeteit. Feladatának tekinti a magyar 

iskolák, az egyházak, a magyar kisebbségi médiumok 

segítését, a közösségi élet szervezését a 

Magyar Házban, a cserkészet fenntartását és az 

alá tartozó szervezetek munkájának koordinálását. 

Torontóban a KMKT a főkonzulátussal és a Magyar 

Házzal szorosan együttműködve szervezi a magyar 

ünnepek méltó megemlékezéseit, kulturális produkciókat 

fogad és eseményeket szervez.

100 

K 




K 


Bartha Zsófia 





Czibolya Kálmán 


Welland, Kanada 


programszervezés, média, vizuális oktatás, nyelvtanítás 


ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. (Kodály 

Zoltán) 

Különleges közösség, erős összetartozás a magyarságtudat megtartásáért, 

a hagyományok őrzéséért. Maradnék ebben a közösségben, az 

idők végezetéig… 


A Kodály Táncegyüttesnél működött apró csoport, gyermekcsoport, 

ifjúsági csoport, felnőtt csoport és alumni csoport is. 

Összességében kb. 100 emberrel számolhatunk. Az együttes 

fellép különböző rendezvényeken, mint például a Székely 

Bál, de ugyanakkor megrendezi saját bálját, a Pontozó versenyt 

és az év végi Gálaműsort is. Közel 70 felnőtt fellépő, 

6 fős zenekar, 220 férőhelyes telt házas belvárosi színház, 

körülbelül 200 táncos cipő egy épületen belül, és minimum 

100 alsószoknya, ami a színpadon megfordult. A Magyar Ház 

megfelelő feltételeket biztosít mind magyar, mind kanadai 

csoportoknak kulturális, nevelési, sport- és egyéb szórakoztató, 

valamint közösségi tevékenységek megtartására. Otthont 

ad a kártyázni kívánó nyugdíjasok számára, helyszínéül szolgál 

különböző létszámú báloknak, szívébe fogadja a Kodály 

Táncegyüttest, szombatonként az Arany János Iskola is itt 

kap helyet, de ugyanúgy üléseznek termeiben a vadászok is, 

mint a Magyar Író Klub tagjai is. Ittlétem alatt igyekeztem a 

szociális médiát erősíteni, a kommunikációs hálót szélesebbé 

tenni, a tagok elérhetőségét egyszerűbbé varázsolni, a közösséget 

építeni a különböző eseményeken való részvételemmel, 

ötleteimmel. 

Ittlétem során gazdagodtam: tudással magamnak magamról, 

kanadai türelemmel, emberi kapcsolatokkal, emlékekkel, 

juharszirupos ételfoltokkal, fagyos várakozásokkal, 

észak-amerikai humorral. Több lettem. 


Kanadai Magyar Kultúrközpont, Kodály Táncegyüttes. 

A táncegyüttes közel 60 éves múltja során 

számos magyarországi, erdélyi és szlovák táncmestertől 

tanulhattak az itteni táncosok. Az együttes 

jelenlegi célja is ez, a folyamatos tanulás, minél több 

táncban és zenében való eligazodás. A Kanadai 

Magyar Kultúrközpont Ontario létfontosságú magyar 

kulturális intézménye. Céljuk egy kellemes környezetben 

lévő létesítmény működtetése, amelyben 

nemcsak ápolhatják hagyományainkat, hanem 

amelyben honfitársaink és a magyar kultúra támogatói 

kellemesen érzik magukat. 


9 hónapos munkám során részt vettem a Magyar Ház mindennapi 

munkájában, és szinte minden területen (konyhai 

kisegítő munkák, felújítás, rendezvények előkészítése, megvalósítása, 

magyar nyelv tanítása, táncházszervezés, fotóés 

film-dokumentációk készítése, konzulátusi dokumentumok 

– útlevél, honosítás stb. előkészítése, az önképzőkör 

Facebook-oldalának gondozása…). Igyekeztem a legtöbbet 

kihozni ittlétemből, tevékenységemből. Emellett részt vettem 

a Kanadai Magyar Televízió munkájában is, a 9 hónap 

alatt számos rendezvényről, eseményről készítettem összefoglalókat, 

tudósításokat. Közel 30 tudósítást készítettem, s 

ezek megtalálhatóak a KCSP honlapján. Fontos és sikeres 

vállalásom volt még 2017 márciusában a Guelph-i Magyar 

Iskola vezetőjével közösen a 2. Zoom to Kanada filmműhely 

filmszakmai megvalósítása, így a Cambridge-i Kossuth Házban 

25 gyereknek tartottunk fotó-, film- és animációs filmes 

foglalkozásokat. 


A Wellandi Magyar Önképzőkört 1921. június 

26-án alapították, s 1925-ben költözhettek be 

a ma is álló otthonukba. 1961-re már 11 ezer 

magyar család lakott a városban, de az 1980-as 

évekre a városban csökkent a munkalehetőség, 

így a fiatalok elköltöztek, és rohamosan csökkent 

a magyarok létszáma is. A 2010-es évek közepén 

fiatal vezetés vette át a ház irányítását, és mára egy 

megújult, nagy létszámú, lelkes magyar közössége 

van ismét Kanada legelső és legrégebbi Magyar 

Házának.

102 

K 




K 


Éles Gergő Péter 


Vancouver. Kanada 


néprajz, népzene, fazekasság, programszervezés 

Fodor Kinga 


Windsor, Kitchener, Guelph, Kanada 



Úgy fogalmaznék, hogy kiküldetésem alatt a kulturális ezermester 

szerepét töltöttem be, amit azzal hálált meg a közösség, hogy rendkívüli 

módon befogadott. Sőt, még sok, eddig újszerű feladatban is 

kipróbálhattam magamat, amivel több lettem annál, mint ahogyan 

ideérkeztem. Tapasztaltabb. 

Az elmúlt hónapok alatt két távoli magyar közösség mindennapjainak 

váltam részesévé. A közös munka során tapasztaltam meg az összefogás 

erejét: néha pár új ötlet és egy maroknyi lelkes önkéntes elegendő, 

hogy új lendületet vigyen egy-egy közösség életébe. Bízom 

benne, hogy ez a lendület hazatérésem után sem apad majd el! 


Részt vettem a Vancouveri Magyar Színház előadásaiban. 

Sütő András: Balkáni gerle és Reginald Rose: Tizenkét dühös 

ember című művét mutattuk be nagy sikerrel. A Szent 

László Népe Iskola karácsonyi műsorát összeállítottam, 

betanítottam, vezényeltem. Az anyák napi műsorban segítettem 

bábelőadással, zenei kísérettel. Időközönként a 

magyar- és történelemórákon helyettesítettem, rendkívüli 

mesélős-zenélős órákat tartottam vasárnaponként. 

Segítettem a Kálvin Oktatási Szövetség iskolájában vasárnaponként 

helyettesítéssel és a karácsonyi, húsvéti 

előadások előkészítésével. Cserkész-foglalkozásokon 

helyettesítőként segédkeztem. A Forrás Táncegyüttessel 

együtt készültünk a European Festival nevezetű helyi eseményre. 

A Magyar Ház fogadóóráin a tagság kezelése volt 

a feladatom, de egyéb irodai, szervezési feladatot is elláttam. 

Az október 23-i megemlékezések, a március 15-i ünnepi 

műsorok szervezésében részt vettem, volt amelyikben 

fellépőként is. Szerveztünk fazekas foglalkozást, felügyeletemmel 

az agyagozás és a korongozás alapjait sajátították 

el a gyerekek. Természetesen az elkészített tárgyakat is 

hazavihették. Ösztönöztem a Vancouveri Első Magyar Református 

Egyház felnőtt bábcsoportjának megalakulását. 

A húsvéti előadás létrehozása után, már hazautazásomat 

követően is készül majd újabb műsor. Segítettem pályázati 

pénzből magyarországi bábokat beszerezni a katolikus 

iskola számára. Ezeket az anyák napi gyerekelőadáson 

már be is mutattuk. Április 29-én a Forrás Bandával és 

segítségemmel, zenei közreműködésemmel szerveztünk 

táncházat. Bebizonyosodott, hogy nagy igény van rá. Segédkezhettem 

egy kanadai-magyar közös koncert létrehozásában, 

mely az 56-ban kivándorolt magyaroknak állított 

emléket. A kezdeményezés kanadai oldalról érkezett, én 

lettem a magyar összekötő, szervező. 


Vancouveri Magyar Kultúrkör A Magyar Ház 

(Hungarian Hall) ad helyet a Magyar Kultúrkörnek. Itt 

tartják az ünnepségeket, koncerteket, a Nosztalgia 

Klub összejöveteleit, más napokon a Forrás (felnőtt) 

Néptáncegyüttes, a Csárdás (gyermek) Néptáncegyüttes, 

végül pedig a Magyar Színház próbáit. 

A közösség másik összefogói a helyi egyházak és 

oktatási intézményeik: az Első Magyar Református 

Egyház, a Katolikus Egyház, a Református Egyház; 

a Kálvin Oktatási Szövetség és a Szent László Népe 

Iskola. A szervezetek jól működnek, dacára annak, 

hogy javarészt önkéntes alapon zajlik a munka. 



Windsori Magyar Kultúrközpont A Kultúrközpont 

1951-ben alakult. A központ mai kulturális programja 

sokszínű, minden héten kínál magyar vonatkozású 

eseményt. Ezek jó része tematikus, évente 

ismétlődő program. Ilyenek a nemzeti ünnepek, 

az emléknapok, valamint a különböző, hagyományossá 

vált bálok és ételvásárok. Minden évben 

magyar koncerteket, színielőadásokat, filmvetítéseket 

is rendeznek. Januártól a megkezdett munkát 

a Guelph-i és Kitcheneri Magyar Iskolákban 

folytattam. Ezekben a fő cél a magyar beszéd- és 

íráskészség fejlesztése. 

Ösztöndíjas időszakom első felét a Windsori Magyar Kultúrközpontnál 

töltöttem. Rendezvények lebonyolításában, 

programszervezésben nyújtottam segítséget, honlapot, 

hírlevelet szerkesztettem, létrehoztam az intézmény Facebook-oldalát. 

A Magyar Ház elnökének kérésére kidolgoztam 

egy előadássorozatot, amely Magyarországot mutatja 

be kanadai érdeklődőknek. A négyalkalmas előadást idén 

áprilisban és májusban tartottam meg a Windsori Egyetem 

szervezésében mintegy 40 egyetemistának. A településen 

működő magyar iskolában egy iskola-előkészítő osztályt indítottam: 

heti 2 órában a 4–6 éves korosztályt oktattam magyarul. 

Az iskolai órák keretében idén első alkalommal – de 

hagyományteremtő szándékkal – színjátszást is tanultunk, 

amelynek eredményét a Magyar Ház karácsonyi műsorán 

mutattuk be a szülőknek. A középiskolásoknak két alkalommal 

tartottam előadást magyarországi továbbtanulási, illetve 

ösztöndíj-lehetőségekről. 

Januártól Kitchenerben két magyar iskolában tevékenykedtem. 

Szombati iskolai felzárkóztató csoportot indítottam 

a magyarul gyengébben beszélő gyerekeknek. Részt vettem 

az ünnepi műsorok kidolgozásában és betanításában. 

Minden hónapban sikerült egy-egy tematikus rendezvénynyel 

megörvendeztetnünk az iskola tanulóit. Ezek telt házas 

családi napok voltak. Márciusban a magyar gyermekek 

számára szervezett Zoom to Canada médiatáborban tevékenykedtem 

csoportvezetőként, kézműves- és színjátszó 

foglalkozásokat vezettem a legkisebbeknek.

104 

K 




K 


Jancsó Antónia 


Kelowna, Kanada 


néptánc, tanítás, színjátszás, programszervezés 

Kalina Veronika 


Calgary, Kanada 


néprajz, rendezvény- és kultúraszervezés, néptánc 

A lelkemben sok melódia csak felhangoló kézre vár. / Mennyi színes 

szép szimfónia, eljátszatlanul hagyni kár. (Dsida Jenő) 

„Bármerre vitt a sors, hív az ősi föld. Szívedben megmaradsz piros-fehér-zöld!” 

(Dobos Attila) De ez az „ősi föld” valójában szimbolikus, 

hiszen ami igazán fontos: magyarnak lenni! S ezt nem a föld határozza 

meg, hanem a szív, s ahol az ember szíve otthon érzi magát, ott van 

honn, legyen az Calgary, Tóalmás vagy a világ bármely más pontja. 


Fontos projekt volt a bábszínház bevezetése. A magyar iskola 

diákjai mutattak be egy mesét az óvodás csoportnak, 

hatalmas sikerrel. Másik fontos célkitűzés a könyvtár rendszerezése 

volt. Több mint 1500 könyvet válogattam ki és 

katalogizáltam (vezettem be adatait egy adatbázisba), hogy 

könnyebben elérhetővé váljon az egyesület tagjai számára. 

Emellett az iskola helyiségének gyermekbaráttá alakítása is 

a feladatok között szerepelt. A falra egy ismert népmese 

jeleneteit rajzoltam fel – más ismert mesék szereplői mellett 

–, és a gyerekekkel közösen festettük ki őket. Így a gyerekek 

az addigi heti két magyar iskolai nap mellett még egy 

harmadik napot is a Magyar Házban töltöttek. Sőt, a rendszeresen 

bevezetett Rajzfilmdélután pattogatott kukoricával 

programnak köszönhetően több olyan hét is volt, amikor a 

magyar gyerekek hét napból ötöt a Magyar Házban töltöttek. 

Ezt sikernek könyveltem el. A magyar iskolában három 

csoporttal dolgoztam, a kezdőkkel, ahol változóan 2-3 gyerek, 

a haladókkal, ahol 9 gyerek volt és az 5 felnőttel heti két 

alkalommal. Zenés-verses előadásokkal készültünk a nemzeti 

ünnepekre, ezekhez segítség volt, hogy a magyar iskolának 

hegedűosztálya is volt. A fiatal generáció tagjainak 

mulatságokat szerveztem. Ezek a programok idővel egyre 

népszerűbbek lettek. 

A Kelownában működő Keresztény Magyar Misszió összejövetelein 

is aktívan részt vettem, illetve a katolikus szentmiséken 

is segédkeztem. Ezek mellett minden rendezvényből 

kivettem a részem, ott segítettem, ahol szükség volt rám. 

A farsangi bálra például én főztem a vacsorát. Sok szerepkörben 

kipróbálhattam magam. 


A 150 fős taglétszámú Okanagani Magyar–Kanadai 

Kulturális Egyesület célja, hogy összefogja az 

Okanagan-völgyben élő magyarságot. A Magyar 

Ház különböző, a magyar identitás megőrzését elősegítő 

programoknak, intézményeknek ad otthont, 

mint a magyar iskola, óvoda, különböző gyermekfoglalkozások, 

a nemzeti ünnepekkel kapcsolatos 

műsorok, ebédek, bálok, vásárok. Fontos cél, hogy 

a magyarság találkozzon, s megőrizze kultúráját és 

hagyományait. Emellett az újonnan érkezett magyar 

bevándorlók beilleszkedését is segítik. 


Számomra rendkívüli megtiszteltetés és öröm, hogy egy 

olyan meghatározó szervezet munkájába kapcsolódhattam 

be, mint a Calgary-i Magyar Kultúregyesület. Programjainak 

hirdetése, és az azokra szóló jegyek értékesítése mellett 

aktívan közreműködtem valamennyi lebonyolításában is. 

A közel 25 különböző rendezvényre rendszerint 20-350 fő 

közötti érdeklődő érkezett. A programválaszték egy 4 alkalmas 

ismeretterjesztő néprajzi előadással, egyfajta rendhagyó 

néprajz órával is bővült, melyet magam tartottam. Rövid, 

néprajzi témájú információk megosztására, a bemondói 

munka mellett, a calgary-i magyar Krónika TV rendszeres 

heti műsoraiban is lehetőségem volt, valamint két alkalommal 

a magyar iskola kanadai, magyarul tanuló hallgatói számára 

is angol nyelvű néprajzi előadással készültem. E területen 

szerzett tudásomat azonban amikor csak lehetőségem 

adódott rá, igyekeztem megosztani a cserkész- és iskolás 

gyermekekkel is. A vasárnapi Magyar Nyelviskola közel 35 

tanulója közül rendszeresen foglalkozhattam a nagycsoportosokkal, 

de több közös kézműves-foglalkozás lebonyolítója, 

illetve a karácsonyi műsor ötletgazdája és megálmodója 

is voltam. A majd 60 főt számláló cserkészcsapatok közül 

pedig egy 6 fős kiscserkész őrs egyik vezetője lehettem, 

mindemellett pedig produktívan vettem részt a rendszeres 

cserkészeseményeken, mint a cserkészmise, a karácsonyi 


A Calgary-i Magyar Kultúregyesület 

1931. november 29-én alakult, és továbbra is a 

„hazafiasság megőrzését és előremozdítását” tartja 

legfontosabb céljának, ahogyan ezt az alapító 

tagok is megfogalmazták. A Kultúrközpontban 

fejleszti tudását két néptáncegyüttes, valamint a 

Rovásíró Kör. A központ programjai gazdagok: zenés-táncos 

vacsoraestek, koncertek, előadások és 

filmvetítések közül válogathatnak az érdeklődők. A 

nemzeti ünnepek és a nemzeti összetartozás napja 

alkalmából tartott megemlékezéseknek is ez az 

állandó helyszíne. 

tábor, a tábortűzi est vagy a próbáztatás. A Bartók és Vadrózsa 

táncegyüttesek együttesen csaknem 70 főt számláló 

táncosainak munkájában és oktatásában is közreműködtem, 

utóbbi felnőtt csoport számára pedig egy új koreográfiát 

is készítettem. Mindemellett befejeztem a Kultúregyesület 

közel 7500 kötetből álló könyvtárának revízióját, valamint 

megkezdtem a református gyülekezet majd fele ekkora állományának 

könyvtárba rendezését.

106 

K 




K 


Lehoczki Sára 


Torontó és Hamilton, Kanada 


újságírás, rendezvényszervezés, cserkészet 

Hiszek a kisközösségek erejében, és hiszem, hogy az összetartó közösségek 

teszik jobbá és élhetővé világunkat. 

Mészáros Attila 


Edmonton, Kanada 


programszervezés, tánc, és egyéb oktatás 

„A magyarságban nem tudom, hogy honnan van ez az erő, a magyarság 

eltaposhatatlan. Ez több évszázados tapasztalat.” (Makovecz 

Imre) Sokat tanultam a kanadai diaszpóra magyarságáról, magamról, 

a társas kapcsolatokról, egymás elfogadásáról. A segítségnyújtásról 

és arról, hogy a hatalmas világban, ha barátaid vannak, sosem vagy 

egyedül. 


Az első két hónapot Torontóban töltöttem, ahol a Kaleidoszkóp 

című folyóirat szerkesztésében segédkeztem, 

emellett részt vettem az Add tovább a lángot! című könyv 

megírásában. 

A Szent Erzsébet-templom előadásain több alkalommal is 

felléptem színészként. Koncerteken, kiállításokon segédkeztem, 

melyekről beszámolókat írtam a helyi újságokba. 

Két hónap elteltével Hamilton városába költöztem. Hamilton 

egy félmilliós kanadai „kisváros”, ahol nagyon aktív 

magyar közösség él. 

Itt három kisközösség életébe és munkájába kapcsolódtam 

be 

1. Arany János Magyar Iskola 

2. 27. számú Kaszap István és az 59. számú Erzsébet Királyné 

cserkészcsapatok 

3. Extra Hungariam Alapítvány, Kanadai Magyarok Országos 

Szövetsége 

Az iskolában a felsős osztályban tanítottam, elsősorban a 

szókincs fejlesztésére helyeztem a hangsúlyt. Részt vettem 

a Dél-Ontáriói Szavalóverseny szervezésében is, amit az 

Arany János-év jegyében idén a költő emlékére tartottak, 

igen nagy sikerrel. 

A költészet napján a diákok csatlakoztak a Versfolyam 

2017-hez, ami egy országhatárokon átívelő közös versfolyam 

volt. Elkészítettem az iskola új tablóját, elindítottam 

és kezeltem a Facebook-oldalát. 

A cserkészeknél fél évig a kicsik őrsvezetője voltam, majd 

megkaptam a legnagyobb lány őrsöt. 

Felkészítettem a nagyokat a magyarságismereti próbára, 

ami egyévnyi anyag átadását jelentette. 

Téli és tavaszi tábort szerveztem, illetve egy vezetőségi 

napot. 

Összefoglalókat írtam a Külföldi Magyar Cserkész Szövetség 

számára, videókat készítettem a táborokról Ontáriószerte. 

Az Extra Hungariam Alapítványnál és Kanadai Magyarok 

Országos Szövetségénél (KMOSZ) koncertek és színházi 

produkciók szervezésében vettem részt, beszámolókat 

írtam a honlapjaikra angol és magyar nyelven egyaránt, 

részt vettem a gyűléseiken. 


Kaleidoszkóp Hagyományőrző Klub 

Az 1998-ban Torontóban elindított Kaleidoszkóp–Kaleidoscope 

című, kétnyelvű, magyar–angol 

kulturális folyóirat közel két évtizede mutatja be 

olvasóiknak a magyar irodalom és művészet színességét, 

tarkaságát, változatosságát, színvonalasan 

összefűzve klasszikus és kortárs kultúránk legfényesebb 

darabjait. A Szervátiusz Jenő-díjjal kitüntetett 

folyóirat és a Kaleidoszkóp Hagyományőrző Klub 

az elmúlt évek, évtizedek alatt stabil szellemi és 

kulturális hidat épített ki otthoni és külföldre szakadt 

nemzettársaink között. 


• Az Edmontoni Csárdás Gyermek Tánccsoport táncpróbájának 

megtartása (16 táncos gyermek – heti rendszerességgel, 

új koreográfiakészítés). 

• Az Edmontoni Csárdás Tánccsoport táncpróbájának megtartása 

(heti rendszerességgel, új koreográfiakészítés). 

• A 26. számú Prohászka Ottokár Cserkészcsapat foglalkozásainak 

segítése, kirándulások szervezése (heti rendszerességgel, 

1 cserkész téli tábor, 2 kirándulás, 2 tábortűzi 

est). 

• A Szent Imre Akkreditált Magyar Iskola néprajzóráinak 

megtartása (heti rendszerességgel, az iskolában jelenleg 

42 gyermek van). 

• Az Edmontoni Magyar Kultúrkör programjain való részvétel 

(zenés-táncos vacsoraestek, koncertek, október 23., 

Mikulás, március 15., anyák napja). 

• Toborzó újság szerkesztése, cikkek írása. 

• MegaVers a Diaszpórában 2. című versmondó verseny 

szervezése. 


Az Edmontoni Magyar Kultúrkör 1942 óta működik, 

és 1971 óta a saját otthonában kínálja programjait 

a környékén élő magyaroknak. A Magyar Ház 

programjai között vannak állandóak, mint a Klondike 

Reggeli, nemzeti ünnepeinkre való megemlékezések, 

szezonális vacsorák tánccal és zenével, 

magyar konyhával, színházi és zenei produkciók. 

Otthont adnak a Csárdás Néptáncegyüttesnek, egy 

olyan előadói csoportnak, amely egész Albertában, 

Nyugat-Kanadában és Európában is turnézott már. 

Felnőtteket és gyerekeket tanítanak táncolni.

108 

K 




K 


Pap Johanna 


Victoria, Kanada 


néptánc, népzene, programszervezés, pedagógia 

Simándi László 


Torontó, Kanada 


népzene, néptánc, gyerekprogramok szervezése, tanítás 

A magyar néptánc nyelvét az is megérti, aki nem beszél magyarul. 

A diaszpórában élő gyermekekben nagy odafigyeléssel, odafordulással 

el lehet ültetni azt a bizonyos kis szeretetmagot a magyar mondókák, 

énekek és táncos élmények által, ami később az alapját jelentheti 

a magyar identitásuknak. 

Teli tarisznyámból kilenc hónap alatt szétosztogattam, amit otthonról 

hoztam a nagyvilágba. Majd az időközben újra megtelt tarisznyámmal 

indultam haza, hogy itthon oszthassam szét, ami a nagyvilágból 

belefért. 


A victoriai Magyar Ház ad helyet a legfiatalabb generáció 

magyar identitásának megerősítéséhez, őrzéséhez is. Munkám 

legnagyobb részét a magyar iskola szervezése, foglalkozásainak 

vezetése tette ki, hiszen a magyar közösségben 

nincsen helyi magyar nyelvű pedagógus. Az eddigiekhez 

képest idén már nagyobb lelkesedéssel, hetente egy alkalommal, 

szombatonként került sor az iskolára és az azt 

követő néptáncfoglalkozásra. Összesen 14 gyermek járt a 

csoportba 2-től 12 éves korig. Az iskola programjai az évkör 

ünnepeihez igazodva épültek fel, bemutatva magyar népi 

hagyományainkat, jeles napjainkat. Az órák során a gyerekek 

népi gyermekjátékokkal, mondókákkal, énekekkel, valamint 

hagyományos ételeinkkel és kézműves tevékenységekkel 

ismerkedhettek meg. 

Kiemelt programjaink között szerepelt a Magyar Házban a 

szüreti és farsangi bál, húsvéti locsolkodás, valamint a kicsiknek 

a rendszeres ölbeli foglalkozások, melyeket eddig 

nem tartottak a helyiek. A felnőttek számára tematikus irodalmi 

délutánokat szerveztem, a Búzavirág Tánccsoportnak 

pedig dévaványai táncokat tanítottam, mely a magyar–kanadai 

táncéletbe új színt hozott. 

A Búzavirág Tánccsoportban öt pár táncol, idén azonban 

új tagokkal is bővült a létszám. A táncpróbák heti két alkalommal 

zajlottak a felnőtt korosztálynak. A legújabb koreográfiát 

nagy sikerrel mutatták be a helyi közönségnek, 

jövőre pedig Nyugat-Kanada táncosait, az érdeklődőket is 

megörvendeztetik vele. Kezdeményezésemre az utolsó hónapokban 

több videóinterjú is készült a tánccsoporttal, a 

helyi népzenészekkel és az idősebb korosztállyal. 


A Victoriai Magyar Társaskör 1966-ban alakult 

meg. Egyik célja a megalapítástól kezdve a magyar 

nyelv és hagyomány ápolása, így magyar nyelvű 

tanfolyamokat, illetve a magyar és kanadai-magyar 

irodalommal foglalkozó, havi összejöveteleket 

tartottak. A magyar tánchagyományokat is tovább 

virágoztatták a Búzavirág Táncegyüttesben. Kéthavonta 

újságot adnak ki „Mi Újság Nálunk?” címmel, 

melyet nyomtatott és online formában is közreadnak 

a magyar közösségnek, érdeklődőknek. 



Szent Erzsébet Magyar Iskola, Árpád-házi Szent 

Erzsébet Plébánia Az intézmény az Észak-Amerikában 

élő magyarság legnagyobb magyar iskolája, 

melyet 1935-ben a torontói Árpád-házi Szent 

Erzsébet Római Katolikus Magyar Templom nővérei 

indítottak el. Az elmúlt évtizedekre körülbelül 200 

diákot oktató intézménnyé nőtte ki magát. Az iskolában 

jelenleg 2 óvodai csoport és 8 osztály működik. 

Szombatonként 9.30-tól 12.30-ig van tanítás. Az 

oktató munka mellett az intézmény nagy hangsúlyt 

fektet a hagyományőrző tevékenységekre. Évente 

kétszer jelenik meg iskolaújságuk, a „Bokréta”. 

Feladataim közé tartozott a kapcsolattartás és egyeztetés 

a tanári karral, az igazgató, a titkárság és a tanárok segítése. 

Az iskolai rajzpályázat, szavalóverseny előkészítésében, 

lebonyolításában, zsűrizésében és utómunkálataiban 

is segítettem. Az intézmény eseményeit dokumentáltam, a 

Facebook-profiljának feltöltését végeztem, cikkeket írtam a 

„Bokréta” iskolaújságba. 

Részt vettem az iskolai ünnepségeken, a karácsonyi műsorra 

és az évzáró ünnepségre több osztályt is felkészítettem színpadi 

műsorral, a műsor összeállítását és levezetését is vállaltam; 

az iskola farsangi mulatságának szervezésében és lebonyolításában 

is segítséget nyújtottam, hagyományos farsangi alakoskodást 

állítottam színpadra, és táncházat vezettem. Részt 

vállaltam az anyák napi bál előkészítésében, konferálásában. 

Hagyományőrző foglalkozásokat tartottam, népi játékokat 

tanítottam a diákoknak; a jeles napokhoz és a magyar 

történelemhez, kultúrához kapcsolódó ismeretterjesztő 

előadásokat és kézműves-foglalkozásokat tartottam (pl. 

prezentáció híres magyar feltalálókról, nemzeti jelképekről; 

kézműves kokárdakészítés, húsvéti tojásfestés stb.). 

A Szent Erzsébet Római Katolikus Plébánia ünnepségein, 

családi napjain, vásárain is tevékenykedtem, tagja voltam a 

plébánia amatőr színjátszó körének, rendezvényein táncházakat 

tartottam. Az Irodalmi Klub több alkalmán is részt vettem 

előadóként. 

A Kodály Táncegyüttesnek is tagja voltam, a karácsonyi és 

évzáró műsorban részt vettem. Folyamatosan együttműködtem 

a „Csángó Unchained” moldvai csángó népzenét 

játszó együttessel, havonta tartottunk táncházat magyar és 

nemzetközi közösségeknek. 

Koordinációs és szervezői, kapcsolattartói feladatokat láttam 

el a MegaVers a Diaszpórában 2. nemzetközi szavalóverseny 

előkészítésében, lebonyolításában, utómunkálataiban.

110 

K 




K 


Takácsy Dorka Kornélia 


Montreal, Kanada 


néptánc, népzene, magyartanítás, programszervezés 

Tóthfalusy Zsuzsanna 




néptánc, lovaglás, íjászat, programszervezés 


ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. 

(Kodály Zoltán) 

Nem az utazáshoz kell a bátorság… Bátorság ahhoz kell, hogy elhagyd 

az otthonodat. (Scott Westerfeld) 


A Csillagösvény Egyesület vasárnapi iskolájában hetente 

egyszer tanítottam magyar nyelvet és kultúrát. Itt 10 magyar 

anyanyelvű gyerek tanul. A Montreali Magyar Iskolában 

szombat délelőttönként tanítottam, a csoportomba 5 

gyerek járt, közülük 2 magyar, 3 pedig francia anyanyelvű, 

illetve több alkalommal a felnőtt csoportban is helyettesítettem 

(szintén 5 fős). A Gyöngyösbokréta együttes gyerekcsoportjában 

minden pénteken részt vettem a próbán, 

az új, felcsíki táncokból álló koreográfia betanításában segédkeztem. 

Érdekesség, hogy az itteni gyerekek (20 fő) közül 

szinte mindenkit tanítottam valamely nyelvi foglalkozás 

keretében is. 

A Magyar Otthonban működő könyvtárban is segítettem 

hetente egyszer, hozzájárulva ezáltal a Mikes Programhoz is. 

Ezen felül az egyesületek programjaihoz plakátokat szerkesztettem, 

hírleveleket, cikkeket, beszámolókat írtam, és 

az előkészítésükben, lebonyolításukban is részt vettem, 

többször ceremóniamesteri szerepben. Sok Magyarországról 

érkezett művészt is fogadtunk, vendégül láttunk. Idén 

első alkalommal a magyar iskola diákjai számára tanulmányi 

kirándulást szerveztünk Ottawába, illetve önálló kezdeményezésként 

karácsony előtt mézeskalács-díszítő foglalkozást 

tartottam a vasárnapi iskolásoknak. 

A montreáli magyar kulturális élet igazán pezsgő és változatos, 

szinte minden hétvégén volt valamilyen rendezvényünk, 

a legfontosabbak a teljesség igénye nélkül: Montreali Magyar 

Hét, (amely idén elsőként valósult meg), október 23., 

a református templom alapításának 90. évfordulója, Búcsú a 

Magyarok Nagyasszonya Plébánián, Budapest Montreal Gála, 

Bokréta Tábor, Valentin-napi Bál, március 15., Tavaszi Bál. 


Csillagösvény Egyesület Szinte mindegyik montreali 

magyar szervezet a Magyarok Nagyasszonya 

Plébániatemplom vagy az Első Magyar Református 

Egyház falai között tevékenykedik. Az október 23-i 

és a március 15-i ünnepségek alkalmából együtt 

ünnepelnek, ezt az ernyőszervezetként működő 

Montreali Magyar Bizottság készíti elő és koordinálja. 

A Csillagösvény Egyesület a montreali Első Magyar 

Református Egyházban alakult meg hét évvel 

ezelőtt, működteti a vasárnapi iskolát, és rendkívül 

változatos programokat szervez. Alapítói és tagjai 

főként Erdélyből érkezett családok. 


Az Oral History Project 25 interjúval gazdagodott, amelyek 

hiteles képet adnak az utókornak arról, hogy a magyar menekültek 

miket éltek át és hogyan jutottak Kanadába. 

Az Exodus-kiállítást megszerveztük, amely a kanadaiak számára 

mond köszönetet az 1956-ban befogadott magyar 

menekültekért. A kiállítás feldolgozza azt, miként történt 

1956 után a menekültek befogadása, képekkel illusztrálva. 

Az itteni kiküldetésem alatt a vándorkiállítás Torontóban 

6 állomásra jutott el, és aratott sikert a látogatók körében. 

A felsőoktatási ösztöndíjprogram a 2016–2017-es tanévben 

összesen 51 diáknak nyújtott anyagi segítséget tanulmányaik 

folytatásában. Minden pályázó anyagát átnéztem, 

feldolgoztam, és rövid beszámolókkal segítettem a döntőbizottság 

munkáját. 

A Rákóczi Bált 2017. január 28-án rendeztük meg, amelynek 

egyik fő szervezője voltam. Több mint 400 meghívót készítettem 

el és küldtem ki. Több mint 150 vendég vett részt 

ezen a hagyományos nagyszabású torontói eseményen. 

A befolyt adományokból a 24. Magyarságismereti Mozgótábor 

megrendezését támogatták. 

Az idén 4 Rákóczi Elismerést adtunk át kanadai magyaroknak 

a magyar közösségben végzett áldozatos munkájukért, amelynek 

adminisztratív és szervezési háttérmunkáit végeztem. 


Rákóczi Alapítvány. A Magyarságismereti Mozgótábort 

2017-ben 24. alkalommal rendezik meg 

a határon túli fiatalok részére. A program célja, 

hogy a résztvevők történelmi, irodalmi, néprajzi 

ismereteit elmélyítsék, hogy a Kárpát-medence 

minden térségéből barátokat szerezzenek, és hogy 

megosszák egymással az otthonról hozott kulturális 

kincseket, illetve a kisebbségi lét nehézségeit, 

tapasztalatait. A tábor elvégzésével a fiatalok a 

Rákóczi Családi Kör tagjaivá válnak, létrehozva egy 

nagy Kárpát-medencei kapcsolatrendszert. 

A 24. Magyarságismereti Mozgótábor idén 2017. június 

29-től július 10-ig tart. Több mint 500 tájékozatató levelet 

küldtünk támogatóinknak. A Záróünnepségre 67 támogatót 

invitáltunk. 17 referenssel tartottam a kapcsolatot, hogy 

idén is 100 határon túli fiatal ismerhesse meg Magyarországot 

és megerősítsék identitásukat.

A Kőrösi Csoma Sándor Program Eredményei

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?