You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
4 Csongrád Városi Hírmondó<br />
5<br />
Csongrádi Értéktár: a Csongrádi fahíd<br />
90 éves a Bársony<br />
A Csongrád Települési Értéktárba<br />
került közös büszkeségeinket bemutató<br />
sorozatunkban most egy épített<br />
környezeti értékről olvashatnak, a<br />
csongrádiak által csak fahídnak nevezett<br />
tiszai átkelőről. A közelgő tél<br />
miatt hamarosan pihenőre vontatják<br />
az elemeit.<br />
Miután a XIX. század végén elkészült<br />
a gát a Tisza túloldalán és a<br />
Nagyrétben is megkezdődött a mezőgazdasági<br />
termelés, 1896-ban a<br />
nagyréti tanyai emberek kérték a város<br />
vezetését, hogy épüljön egy fahíd<br />
a város és annak szolgáltatásainak<br />
elérésének megkönnyítése miatt. A<br />
kérést elutasították pénzhiányra hivatkozva.<br />
A réti lakosok összefogtak,<br />
és az esztergomi lebontott fahíd árát<br />
összeadták, és megvásárolták.<br />
5 darab hídosztályt<br />
vettek, osztályonként<br />
1000 forintért.<br />
Minden osztályt három<br />
tölgyfahajó tartott a<br />
vízen. Vásároltak még<br />
külön hajókat is, darabonként<br />
200 forintért.<br />
A szállítása a következőképpen<br />
történt: a<br />
Dunán leúsztatták Titelig, majd felhúzták<br />
Csongrádig, és az elemeket<br />
újra összerakták. Budapesttől a híd<br />
Csongrádra szállítását (a Dunán lefelé<br />
eresztették, felfelé a Tiszán lovakkal<br />
vontatták) csongrádi fuvarosok<br />
vállalták. A cél elérése érdekében példaértékű<br />
volt az emberek összefogása.<br />
A hidat 1896. augusztus 30-án állították<br />
fel, vonala a mai pontonhídtól<br />
a folyón felfelé 40-50 méterre volt.<br />
Mivel a hídnak jelentős része fából<br />
készült, a köznyelvtől hamarosan<br />
megkapta a fahíd elnevezést.<br />
Akkor az útpálya szélessége duplája<br />
volt a mainak, így a megrakott szénásszekerek<br />
is kényelmesen tudtak<br />
közlekedni, illetve megoldott volt a<br />
kétirányú közlekedés is. Ezt a pontonhidat<br />
1919-ben és 1944-ben is felrobbantották,<br />
a második újjáépítéskor<br />
már csak egy nyomvonal szélességben<br />
állították helyre. 1956-ban a faszerkezetet<br />
vasra cserélték, de a neve<br />
megmaradt fahídnak. 2004-ben a 18<br />
pontoneleméből hetet újra cseréltek,<br />
a többit korszerűsítették, 2007-ben<br />
pedig mintegy 26 millió forintból teljesen<br />
felújították a padozatát.<br />
Többszöri átalakítás után a mai napig<br />
is a vízállás függvényében a pontonokból<br />
összeállított ideiglenes híd<br />
átjárást biztosít a Tisza partjai között.<br />
A téli időszakban a hidat szétszedik<br />
és a part közelébe vontatják, ekkor<br />
komp vagy dereglye biztosítja a két<br />
part között a kapcsolatot. A híd műemléki<br />
védelem alatt áll.<br />
A híd meglétének kezdeményezése,<br />
az összefogás példa értékű a mai kor<br />
embere számára is. Ritkaságba megy<br />
az egész országban a pontonhíd, mely<br />
a Tisza vízállásának függvényében<br />
megtekinthető. A híd megléte könynyíti<br />
a tanyákon élők mozgáslehetőségét,<br />
funkcióját napjainkban is maximálisan<br />
betölti.<br />
fotók: Martini János<br />
Fennállásának 90 éves jubileumát<br />
ünnepelte a Bársony István Mezőgazdasági<br />
Szakgimnázium, Szakgimnázium,<br />
Szakközépiskola és<br />
Kollégium. Az ünnepségen a fenntartó<br />
Földművelésügyi Minisztériumtól<br />
Jubileumi Oklevelet vehetett<br />
át az intézmény igazgatója.<br />
Zsúfolásig megtelt a Művelődési Központ<br />
Magyar Király Díszterme diákokkal,<br />
tanárokkal, vendégekkel. Vári László<br />
igazgató felidézte az iskola történetét,<br />
amely téli gazdasági iskolaként jött létre<br />
az I. világháború után. Az oktatás 1927.<br />
november 9-én kezdődött. Akkor még<br />
nem az ifjúsági képzésről szólt. Azóta<br />
számtalan szakember került ki az iskola<br />
falai közül, amely mostanra már országos<br />
beiskolázású középiskola. Az 1971-<br />
ben épült a kollégium, ezt idén egy<br />
pályázatnak – valamint a tulajdonos<br />
önkormányzatnak és a fenntartó minisztériumnak<br />
– köszönhetően felújították,<br />
hogy a diákok jó körülmények<br />
között lakhassanak. Az iskolaépületet<br />
jövőre kormányzati támogatással újítják<br />
fel, az előkészítés most folyik.<br />
Bedő Tamás, Csongrád város pol-<br />
gármestere is köszöntötte az egybegyűlteket.<br />
Elmondta: bár az elmúlt<br />
20 évben négyszer is volt fenntartóváltás,<br />
mégis a csongrádi közoktatás<br />
egyik bástyája, büszkesége a Bársony<br />
István Szakgimnázium, a térség meghatározó<br />
szakemberképzője. Ez a 90<br />
év csak egy állomás – emelte ki Bedő<br />
Tamás –, a múltról már hallottunk,<br />
a jelent megéljük, és a felújítások azt<br />
vetítik előre, hogy van jövő. A mai<br />
viszonyok között az anyagi ráfordítások<br />
mindig a bizalmat jelzik, hogy<br />
Csongrádon lesz agrárszakképzés.<br />
Farkas Sándor, a térség országgyűlési<br />
képviselője hangsúlyozta, a jövő<br />
agrárszakembereinek a képzése elengedhetetlen<br />
és a jövő társadalma<br />
szempontjából meghatározó kell, hogy<br />
legyen. Mindenkinek az a feladata,<br />
hogy az adott szakma területén helytállva<br />
olyan termékeket, élelmiszert<br />
állítsanak elő, amely a magyar és az<br />
európai társadalomban meghatározó<br />
lehet. Óriási kihívás ez – mondta a<br />
képviselő.<br />
Farkas Marianna, az iskolát fenntartó<br />
Földművelésügyi Minisztérium<br />
főosztályvezető-helyettese jubileumi<br />
oklevelet adott át Vári Lászlónak. Az<br />
ünnepség végén pedig a Bársony-napok<br />
versenyeinek eredményét hirdették<br />
ki.<br />
Alapítványi támogatások<br />
Dr. Hegyi Ádám, a Szegedi Tudományegyetem<br />
adjunktusa tartott előadást<br />
a csongrádi református egyházközség<br />
történetéről a TIT Csongrád<br />
Városi Szervezete és a Csongrádi Levéltár<br />
szervezésében. Bár elég kevés<br />
iratanyag maradt meg, hiszen egy kisebb<br />
gyülekezetről van szó, érdekes és<br />
izgalmas történetek is maradtak fenn,<br />
A csongrádi reformátusok története<br />
az emberekben jobban megmaradnak<br />
a botrányos események, ebből pedig<br />
volt bőven Csongrádon is. Egy reformátust<br />
például azzal gyanúsítottak,<br />
hogy kutyát főzött és a katolikusoknak<br />
húsos káposztaként adta el, volt, hogy<br />
haldoklót a halálos ágyán térítettek<br />
át a katolikus hitre. Annak ellenére,<br />
hogy Csongrád katolikus városnak<br />
számít, a XIX. század végétől kezdve<br />
több református is vezető pozícióban<br />
volt, bár ők valamennyien betelepültek<br />
voltak, képzettségük révén kaptak<br />
itt állást. Volt köztük orvos, jegyző,<br />
főszolgabíró. A legtöbb református a<br />
templomépítés idején, ezelőtt 80 évvel<br />
volt Csongrádon, akkor több mint<br />
300-an éltek a városban.<br />
Immár 25 éve működik a Csongrád<br />
Város Alap- és Középfokú Oktatásának<br />
Fejlődésért Alapítvány, amely a<br />
fennállása során rendelkezésére álló<br />
összegből mindig igyekezett a helyi<br />
iskolákat, óvodákat segíteni céljaik elérésében.<br />
Idén is pályázatot hirdettek,<br />
hogy a 1%-okból az elmúlt két évben<br />
beérkezett hozzájárulásokból jó tervekhez<br />
tudjanak hozzájárulni.<br />
Korábban az volt a gyakorlat, hogy<br />
minden pályázót igyekeztek támogatni,<br />
így természetesen kisebb összegeket<br />
tudtak juttatni az intézményekhez. Idén<br />
úgy gondolták a kuratórium tagjai, hogy<br />
inkább kevesebb pályázónak adnak nagyobb<br />
összeget. Két óvoda és két iskola<br />
kapott most támogatást. Száz-százezer<br />
forintból vásárolhatnak<br />
új<br />
fektetőágyakat<br />
a Fő utcai<br />
Platánfa és a<br />
Bokrosi Óvodába,<br />
szintén<br />
százezer forintot<br />
kapott a<br />
Piroskavárosi<br />
Általános Iskola<br />
projektorra,<br />
illetve<br />
50 ezer forintot költhet a Széchenyi István<br />
Általános Iskola festőnövény-kertjének<br />
fejlesztésére.<br />
Az intézmények vezetőinek a támogatást<br />
Bartókné Vincze Zsuzsanna,<br />
a kuratórium elnöke adta át. Az<br />
alapítvány köszöni az adó 1 százalékukat<br />
felajánlóknak támogatásukat,<br />
és bízik benne, hogy a következő<br />
években is segíthetik az oktatást.
Change language