e-mail

8 Csongrád Városi Hírmondó
9
Édes tradíciók
Sodrásban – születésnapi könyvbemutató
A legszebb konyhakertek mozgalomhoz
öt évvel ezelőtt csatlakozott
Csongrád, a koordinátori feladatokat
pedig Máté Attila önkormányzati
képviselő vállalta. Csongrádon a
kategóriák győztesei mellett egy különdíjat
is átadnak, egy malac talál
gazdára ilyenkor, amelyet Máté Attila
ajánlott fel. A malac november
22-én érkezett meg új gazdájához,
Győri Andrásnéhoz.
A kezdeményezés ötletgazdája Karcag
alpolgármestere, Kovács Szilvia, aki azt
szerette volna, minél többen termeljenek
saját maguknak és családjuknak zöldséget,
gyümölcsöt. A kert folyamatos munkát
ad azoknak, akik saját termesztésű,
egészséges, terményeket szeretnének az
asztalra rakni. A legszebb konyhakertek
programban egyre többen vesznek részt,
idén mintegy 60-an neveztek Csongrádon.
Négy kategóriában hirdettek eredményt,
sok szép gondozott kerttel neveztek
a gazdák, nehéz volt dönteni.
A négy alapíz közül a legkedveltebb
az édes, ha pedig édességről van szó,
akkor kikerülhetetlen márka a dr.
Oetker. A márka és a cukrászat történetéről
nyílt kiállítás a Tari László
Múzeumban.
Az 1890-es években készült az első
sütőpor, August Oetker tökéletesítette
a találmányt. A kiállítás innen vezeti
végig a látogatót, a sütőpor után a pudingpor
következett, majd a kuglóf,
és a gyártás magyarországi története
is körvonalazódik a tárlaton. Két
meghatározó enteriőrt láthatunk, a
fűszerbolt, illetve patika, míg a másik
teremben egy múlt század eleji konyha.
August Oetker eredetileg patikus
volt, az édesapja pedig pék, és a felesége
révén kísérletezte ki, tökéletesítette
ki a márkát. Megismerhetjük
a korabeli szlogeneket, csomagolóanyagokat,
recepteket, eredeti sütőformákat
láthatunk a vitrinekben.
Valódi időutazásban vehetünk részt
az ízek világában. Cégtörténet, kultúrtörténet,
társadalomtörténet és receptes
könyvek, eredeti tárgyak.
A házi sütésben a legnagyobb változást
ez a márka hozta, a sütőpor és a
vanillincukor megjelenése – a vegyi
úton, patikus által összeállított anyagok
– forradalmasította ezt a területet,
ez az ipari forradalom egyik velejárója
volt. A modern háziasszonynak
kevesebb ideje volt, gyors, egyszerűen
készíthető, de mégis finom ételekre
volt szükség. Az első vénykönyvek –
receptes füzetek – is a kiállítás részei,
Malaca lett a kiskerttulajdonosnak!
Máté Attila minden
évben felajánl egy
malacot egy kerttulajdonosnak,
ezt
idén Győri Andrásné
kapta, aki születésnapján
vehette át
nyereményét.
A nyereménymalac
utánfutón érkezett
új gazdájához,
kissé megilletődve,
szégyenlősen álldogált
a szalmán.
Máté Attila szakavatott
mozdulatokkal fogta meg az állatot,
és kézben vitte a takaros kis ólig,
ahol már maximális kényelem várta
Mazsolát. Így nevezte el ugyanis Győri
Andrásné a 35-40 kilós kis mangalica
kant, aki láthatóan nagyon jól érezte
magát új lakhelyén. Kati néni sokáig
tanyán élt, a városba költözve azonban
úgy gondolta, csak csirkéket tart, de nagyon
örült a malacnak, szívesen neveli.
amely máig megmaradt a cég stratégiájában.
A kiállítást Jaksa Csaba, cukrász
nyitotta meg, aki a cukrászat történetéről
szólt néhány szót. Az első sütemények
az ókorban készültek, kövön
sült lepények voltak, A keleti kultúrából
érkezett a méz használata. Magyarországon
az első feljegyzések a tatárjárás
korából származnak, amelyek
arra utalnak, hogy édes süteményt
készítettek őseink. Mátyás idejében
aztán Beatrix királynéval olasz cukrászok
érkeztek, innentől ismerjük a
fagylaltot és a mézeskalácsot. A török
hódoltság idején a jellegzetes keleti
édességek kerültek a „választékba”. A
kiegyezés korától beszélhetünk magyar
cukrászatról, ekkor azonban Európa
élvonalához sikerült felzárkózni,
ekkor született a híres dobostorta is.
A XX. század nem igazán kedvezett a
kézműves termékeknek, a rendszerváltás
után ismét a minőségre került
a hangsúly.
A kiállítás 2018. január 13-ig várja
a látogatókat a csongrádi Tari László
Múzeumban.
A csongrád városi
hírmondó online is
olvasható a
www.csongrad.hu
oldalon
Tanulmánykötettel köszöntötték 70.
születésnapján volt munkatársai és
barátai dr. Szűcs Judit néprajzkutatót.
A nyugalmazott múzeumigazgatót
nemrégiben tüntették ki a Pro
Urbe Csongrád díjjal, de a mostani
köszöntés is legalább annyira meghatotta,
mint a városi ünnepség.
Dr. Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató
és Fodor Péter történész – a tanulmánykötet
két szerkesztője – az ő
szárnyai alatt kezdett dolgozni. Éppen
ezért fogalmazódott meg bennük,
hogy mentoruk születésnapjára egy
olyan kötetet állítanak össze, amelyben
Csongrádhoz kötődő történeti,
néprajzi írások, illetve dr. Szűcs Judit
kutatásaihoz kapcsolódó tanulmányok
kapnak helyet.
A szervezést már 2016. májusában
kezdték, kiadót, támogatót kerestek,
felkérték a kollégákat, hogy írjanak tanulmányokat.
Végül határidőre 35 írás
Arany János születésének 200. évfordulója
alkalmából egymást érik
minden településen a megemléke-
(Cs)alagút címmel Góg János Juhász
Gyula-díjas író, költő 20. kötetét
mutatták be a Csongrád Galéria kiállítótermében.
Mintegy 70 érdeklődő
gyűlt össze, amely még nagyvárosi
viszonylatban is szép szám. A város
irodalom- és művészetkedvelői érdeklődve
hallgatták a beszélgetést az
alkotóval, aki a könyv kapcsán régi
készült el, de szerepel
a kötetben
szakmai életrajz,
publikációs lista
és számos fotó is.
Csak a hivatalos
bemutató előtti
napon tudta meg
dr. Szűcs Judit,
hogy születésnapján
a Néprajzi
Múzeumban különleges
ajándékot
kap.
Ezt a kötetet mutatták be nemrég
Csongrádon a Tari László Múzeumban:
barátai, tisztelői egy-egy szál virággal,
egy kis aprósággal lepték meg
a mindig nagyon aktív néprajzkutatót.
Régi fotókból összeállított vetítéssel
is kedveskedtek neki, felidézve
olyan pillanatokat, mint amikor az
általa vezetett intézmény 2002-ben az
Hess, madár!
zések, irodalmi estek.
Csongrádon sincs ez
másképp. Az emlékező
estet a város egyik
díszpolgára, Botos József
kezdeményezte,
aki maga is tevékenyen
részt vett a műsorban,
a művek egyik előadója
éppen ő volt.
Botos József és felesége,
Botos Katalin –
aki az Antall-kormány
minisztere volt –, jó
ideje Csongrádon élnek, hiszen az
idős közgazdász itt született, itt töltötte
ifjúságát. Az elmúlt években sokat
(Cs)alagút
Év Múzeuma elismerést kapta, vagy
egy-egy különleges tárlat megnyitása.
Dr. Szűcs Judit meghatódva nézte a
képeket, valamennyihez tudott hozzáfűzni
néhány mondatot. Ahogyan
a kötet bemutatója is inkább baráti
beszélgetés, mint előadás volt, sajátos
stílusában, jókedvűen kommentálta
az elhangzottakat.
tettek a helyi irodalmi életért. Arra
gondoltak, Csongrádon is lehetne egy
Arany-estet szervezni, hogy mások is
hallhassák a verseket. Így aztán Katalin
asszony a kezébe vette a szervezést,
és lelkes csapatra talált, így aztán
hamar összeállt a műsor.
A megzenésített verseket Csák
László és Varga Zsuzsanna előadásában
hallhatta a közönség, az előadók
között pedig Botos József mellett Dezső
Dórának és Varga Nándornak, a
Magyar Kultúra Lovagjának tapsolhattak.
Az estet Góg János, a Magyar
Irodalomtörténeti Társaság Csongrád
megyei elnöke, Juhász Gyula-díjas
költő vezette.
emlékeket is felidézett pályafutásából.
Góg János a csongrádi irodalmi élet
egyik meghatározó alakja, elnöke a
Faludy György Irodalmi Műhelynek,
de nemcsak ír, kivette részét a városi
színjátszásból is, alapítója és vezetője
volt az Alföld Néptáncegyüttesnek is.
Kecskés László nyugalmazott könyvtárossal
ezeket az időszakokat is felidézték
egy-egy, a kötetben található
írás kapcsán.
A kötet 4-5 év termése, amelyben
vannak kritikai publicisztikák, elsősorban
tárcák, de képzőművészeti kiállítások
megnyitói, ünnepi alkalmak
beszédei is olvashatók, valamint Posta
István tanár úr és dr. Varga Dudás
Klára temetésére írt emlékbeszéde.