hadart_szinhaz_musorfüzet_2019_2020_TERV2
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Musorfüzet<br />
2018 I <strong>2019</strong>
Családi élmények<br />
a Hadart Színházzal<br />
Minden színháznak az a vágya, hogy igazi törzsközönsége legyen.<br />
Nem titkolt célunk ezzel a kis műsorfüzettel, hogy Önt<br />
és kedves családját is rendszeres nézőink között tudhassuk. Infokommunikációs<br />
akadálymentesítés, vígjátékok, zenés darabok,<br />
gyerek és ifjúsági előadások, elismert művészek, minőségi<br />
szórakoztatás. A magyar és a világirodalom méltán klasszikus<br />
műveit népszerűsítő, műfajokban gazdag repertoár. Érzékenyítő<br />
program, integ rált, jeltolmáccsal színpadra állított előadások.<br />
Komoly társadalmi szerepvállalás az esélyegyenlőségért. Több<br />
százezer elégedett néző, kontinensnyi megtett kilométer és<br />
közel 1000 teltházas művészeti program. Dióhéj ban ez jellemezi<br />
magánszínházunk, a HADART Színház elmúlt fél évtizedét.<br />
A HADART Színház 2011-ben kezdte meg működését. A “Jármika”<br />
Jövőkép Gyermek Alapítvány és Társulatunk arra szövetkezett,<br />
hogy a színház népszerűsítésén túl eltörölje a kommunikációs<br />
akadályokat és esélyegyenlőséget teremtsen a kultúra területén.<br />
Sokszínűek vagyunk, előadásaink köre évről évre bővül. Klasszikus<br />
vígjátékokkal, mint például az OSCARRAL, ami i gazi jutalomjáték<br />
a színészeknek, hiszen ez egy igen sodró, fergeteges<br />
előadás, a Tévedések vígjátékának mai magyar változatával,<br />
az ŐRÜLETEK TORNYÁVAL, ami fordulatokkal és félreértésekkel<br />
nyújt szórakozást. Egy igazi kortárs családi vigjáték a<br />
JÖHETSZ DRÁGÁM, ahol szem nem marad szárazon, hiszen profi<br />
szinészeink gondoskodnak róla.( Kökényessy Ági, Kerekes József,<br />
Zakariás Éva…)<br />
Nos az irodalmat se hagyjuk ki. Hiszen ha Nagy Endre kabaré, akkor<br />
az ŐNAGYSÁGA KABARÉJA a színház klasszikus korszakát idézi,<br />
amelyben két színésznő párharcát láthatják egy szövegíró szerelméért,<br />
rengeteg zenével, ezzel is az igényes kikapcsolódást<br />
szolgáljuk. A „rímhányó” Romhányi Józsefet idéző stílusban<br />
rímelő előadás, a magyar nyelvben rejlő bravúrokra építő<br />
Vérszipoly, avagy ki harap a végén című darab ugyancsak az<br />
irodalmi élményt és a családi kikapcsolódást szolgálja igazi<br />
slágergyanús dalokkal. Igazi magyar cemege a (K)ORFEUM -<br />
zenés barangolás a XX. században cimű darab. Az élő<br />
zenekarral kísért előadásban a színészek egy-egy ismert<br />
melódiával mesélik el a XX. századot a múlt század két<br />
világháborújától, 1956-on át, a nyolc vanas évek zenei „robbanásáig”.<br />
A SÜSÜ A SÁRKÁNY KALANDJAI cimű zenés mesejátékunk<br />
túl a 200. előadáson, megállithatatlanul hódit a gyermekek,<br />
szüleik és nagyszüleik körében a 2013-as bemutató<br />
óta. Idei nagy dobásunk a Duba Gábor által irt HAVEROK, BULI,<br />
BON-BON musicalünk, amihez Szolnoki Péter és Török Tamás<br />
szolgáltatta a zenét, hiszen a darabban a BON-BON együttes<br />
legnagyobb slágerei hangzanak el. Ráadásul Szolnoki Péter<br />
szerepet is vállalt benne, és ha a szinlapot megnézik, igazi<br />
sztárpartnerekkel. Idén kerül a szinpadra a PANNA A PÖTTÖM<br />
cimű zenés mesejáték Pozsgai Zsolt tollából, és Bolba Tamás<br />
zenéjével. Az emberi nagyságról, és önfeláldozásról szóló darab<br />
szinházunk alapvető célkitűzését erősiti, az emberi értékek<br />
megtartását.<br />
Drogprevenciós előadás is készül WEBÁRUHÁZ cimmel,<br />
hiszen szivünkön viseljük a fiatalok megfelelő tájékoztatását,<br />
elrettentetését a drogoktól, tudatmódositó szerektől.<br />
Szinészeink hiteles képet festenek ezek veszélyeiről Tavaszi<br />
bemutató még társulatunk meghatározó szinművészének Szabó<br />
Máténak első vigjátéka, ami igy ősbemutatónak tekinthető,<br />
a KETTEN EGY/MÁS ELLEN. Igazi vérbő komédia a hűségről, a<br />
kapcsolatokról.<br />
Hét év van mögöttünk és még nagyon sok előttünk,<br />
hogy teljesítsük legfőbb küldetésünk:<br />
a minőségi szórakoztatást, és hogy a<br />
rászorulók minden csoportjához elvigyük<br />
a színházat. Remélem mindenki<br />
talál magának valót repertoárunkban.<br />
Igyekeztünk úgy összeállítani ezt<br />
a kis csomagot, hogy mindenki<br />
eljöhessen hozzánk a családból<br />
4-99 éves korig.<br />
A mielőbbi találkozásig jó<br />
szórakozást kíván Önöknek.<br />
Háda János<br />
művészeti vezető
ORFEUM<br />
zenés revü<br />
időutazással<br />
a XX. századba<br />
élő zenekarral<br />
Szereplők:<br />
PÁL TAMÁS / CSÓRICS BALÁZS<br />
MÉRAI KATALIN<br />
LAURINYECZ RÉKA<br />
HÁDA JÁNOS<br />
ZAKARIÁS ÉVA<br />
GIELER CSABA<br />
Rendező Háda János<br />
Zenei vezető Darvas Ferenc<br />
Jelmez Zsigmond Éva<br />
Köszönet CSERHÁTI MIKLÓSNAK a<br />
koreográfiákban való segítségért<br />
I Orfeum<br />
Munka után, estefelé...<br />
A hajdani orfeumok emlékezetes<br />
világát az egykori kávéházak hangulatával<br />
ötvözve idézi meg a Hadart<br />
Színház. A színpadon hat színész<br />
és egy zenekar - semmi sem szab<br />
határt fantáziánk, emlékeink szárnyalásának.<br />
El sem hinnék, hogy<br />
egy-egy ismert melódia mi mindent<br />
képes elmesélni, olykor szeretettel,<br />
máskor szemrehányással, boldogan,<br />
vagy kétségbeesetten, de mindig<br />
személyesen és szenvedélyesen.<br />
Darvas Ferenc, e világ egyik leghivatottabb<br />
szakértője, válogatásában<br />
olyan dalok csendülnek fel például,<br />
mint a Gyere, te nímand, a Mily mesés<br />
a niagara vízesés, a Fizetek főúr, a Valaki<br />
kell nekem is stb…<br />
Egy orfeumi revü, ahol mindenki<br />
megtalálja a saját kedvencét.
I Pál Tamás<br />
Pál Tamás, a kiváló énekes és színész, a Megasztár című tehetségkutató<br />
műsorban vált országosan ismertté. Évek óta szinkronizál, zenés és prózai<br />
színdarabokban egyaránt szerepel. Tamás az Orfeum című előadásunk<br />
sztárvendége.<br />
Nagyon örültem amikor Zakariás Éva felhívott, hogy lenne-e kedvem részt venni a HADART Színház<br />
következő produkciójában. Már kilencedik éve, hogy szinkronizálok így a csapat egy részét már régóta<br />
ismertem. Évivel ráadásul a – Magyar Változat Munkatársai nevű, – szinkronszínészekből verbuválódott<br />
zenekarban is együtt játszunk. De eddig valahogy még sosem dolgoztunk együtt egyetlen színdarabban<br />
sem. Pedig láttam, hogy Zaki sok mindent posztol a facebookon, hogy vannak előadásaik, jönnek<br />
mennek, fellépnek szerte az országban, és persze volt bennem egy pozitív irigység is, hogy de jó nekik<br />
és milyen jó lenne ennek részesévé válni. Egyszóval azonnal igent mondtam a felkérésnek. Eleinte kicsit<br />
izgultam, hogy az idő rövidsége miatt fel tudom-e majd venni velük a ritmust, de nagyon jó a csapat<br />
és hamar sikerült beilleszkednem közéjük.<br />
Évekkel ezelőtt egyébként csináltam már egy hasonló szerkesztésű produkciót musical dalokkal,<br />
aminek szintén volt egyfajta dramaturgiai szerkezete, így kifejezetten örültem ennek az előadásnak.<br />
Nagyon jó kis műsor állt össze, a díszlettel, a vetítéssel kifejezetten jó és igényes lett a végeredmény.<br />
Remélem sokat fogjuk még játszani. Voltak dalok – főleg az előadás első részében – amiket korábban<br />
egyáltalán nem ismertem. De így, hogy egy négy fős zenekarral, nagyon jó hangszerelésben, élőben<br />
szólalnak meg, kifejezetten közel kerültek hozzám. Milyen érdekes, amikor egy dalt valamilyen feldolgozásából<br />
ismer meg és kezd el kedvelni az ember, akkor általában<br />
nyitottá válik a szerzemény eredeti kiadására, annak eredeti stílusára<br />
is. Megtalálja a szépségeket, érdekességeket az egyes verziókban. Van<br />
például az az egyveleg, amiben az Esős vasárnap délután című dal két<br />
versszakát éneklem. Ennek feldolgozását ismertem már korábbról, és<br />
nagyon örültem, hogy azt a részt pont én kaptam. De nagyon szeretem<br />
a Munka után este felé, Háda Janival közösen előadott Madonna<br />
drága, vagy a Rékával közös Niagara című dalokat is. Aztán az előadás<br />
második része a beat korszaktól kezdve már végig ismerős volt. Az<br />
első villamos című dal nagy kedvencem.<br />
Ha csak épp, hogy jelzés értékűen, de ez a produkció nagyon jó lenyomatot<br />
ad a magyar, tulajdonképpeni könnyűzene fejlődéséről és a<br />
magyar történelemről egy teljes évszázadon keresztül. Olyan dalok<br />
is előkerülnek, melyek a fiatalabb generációk számára végképp teljesen<br />
ismeretlenek, pedig igazi gyöngyszemei a magyar kultúrának,<br />
ráadásul a mai fülnek ismerős hangszerelésben tálalva. Egyébként<br />
is a magyar könnyű zene valamilyen fura helyzetből fakadóan sokak<br />
életében mostohagyermek. A mai korosztály, akár már az enyém<br />
is, már nagyon a külföldi könnyűzenére van rágyógyulva. Sokan<br />
egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire gazdag, színes<br />
és mind műfajilag, mind pedig stílusilag mennyire sokrétű a magyar<br />
könnyűzene. Még ha egy-egy dal az eredetitől eltérő szituációba is<br />
van helyezve, összességében egy nagyon érthető és élvezhető produkciót<br />
sikerült színpadra állítanunk, igazi szívbemarkoló és nagyon<br />
vidám pillanatokat szerezve a nézőknek.
I Zakariás Évi<br />
Nagyon furcsa volt amikor Háda<br />
János először beszélt nekem<br />
erről az előadásról. Eleinte nem<br />
is tudtam elképzelni mi lesz<br />
belőle – egy koncert, vagy egy<br />
előadás, vagy a kettő között<br />
valami.<br />
Tudtuk, hogy nem lesznek prózai részek, hanem csak dalok, amikkel a huszadik század történelmét<br />
mondjuk el. Elvileg erre utalt a darab eredeti munkacíme is – „Dalban mondom el”. Nagyon kíváncsi<br />
voltam, hogy lehet ezt így majd megoldani, hogy lehet úgy kiválasztani és összeállítani dalokat,<br />
hogy az végül egy kerek történetté álljon össze. Persze vizuálisan is segítünk a közönségnek, hogy<br />
értsék éppen hol tartunk a huszadik század történelmében. A háttérben a daloknak és a színpadi<br />
helyzetnek megfelelően váltakoznak a korabeli fotók és hangulatképek, így persze a néző is sokkal<br />
könnyebben beleélheti magát, nemcsak a korba, hanem akár egy dal mondanivalójába is. Mert nem<br />
biztos, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy mikor élt Karády Katalin vagy, hogy Az első villamos<br />
című dal mikor hangzott el először.<br />
Karády egyébként az egyik nagy kedvencem, az egyénisége, a furcsa hangszíne, az egész lénye hihetetlenül<br />
szimpatikus számomra. Ezért nagyon örültem, amikor én kaptam Karádynak a Jó éjt drága<br />
kis hadnagyom című dalát. Szintén nagy kedvencem lett, a méltatlanul alig ismert Nyolcadik osztály<br />
című dal, ami egy kimondottan megindító, drámai szerzemény. Ezt a dalt nagyon sokat, szinte a<br />
meg unásig kellett, hogy énekeljem otthon, a kocsiban, és mindenhol, hogy el ne sírjam magam rajta.<br />
Jópofa sztori, amikor ezt a dalt próbáltuk mindenki sírva fakadt, aki bent volt a próbán. Én is, János<br />
is, aki engem instruált, tehát tulajdonképpen úgy próbáltunk, hogy közben végig bőgtük ezt a dalt.<br />
Amúgy az nagyon érdekes, hogy egy előadáson belül miként fér meg egymás mellett egy 1910-<br />
es és egy 70-es évekből származó dal. A század elejéről a század végére eljutni érdekes, jópofa<br />
és nagyszerű kihívás. Az első felvonás persze kicsit komorabb, hiszen ott van az első és második<br />
világháború. Az előadás második fele viszont már sokkal vidámabb, ami a látványban, a jelmezekben<br />
és Cserháti Miklós nagyszerű koreográfiáiban is megjelenik.
Következő előadás<br />
Következő előadás<br />
Végh<br />
Judit<br />
Moravetz Levente<br />
ORÜLETEK<br />
vígjátékTORNYA<br />
Végh<br />
Judit<br />
Háda<br />
János<br />
Háda<br />
János<br />
MORAVETZ LEVENTE<br />
ŐRÜLETEK TORNYA<br />
vígjáték<br />
Gieler<br />
Csaba<br />
Bordás Mihály<br />
Mérai<br />
Katalin Zakariás Éva<br />
Gieler<br />
Csaba<br />
Bordás Mihály<br />
Juhász György<br />
Laurinyecz<br />
Réka<br />
Rendezte:<br />
Háda<br />
János<br />
Írta:<br />
Moravetz<br />
Levente<br />
Ignác, a férj<br />
HÁDA JÁNOS<br />
Anita, a feleség<br />
MÉRAI KATALIN<br />
Csuka Csaba<br />
SZABÓ MÁTÉ<br />
Csuka Edit<br />
VÉGH JUDIT/BÁLIZS ANETT<br />
Csuka Attila<br />
SUHAJDA DÁNIEL<br />
Géza, a közös képviselő<br />
GIELER CSABA<br />
Zsófi, a szomszédasszony<br />
LAURINYECZ RÉKA<br />
Klára, az ingatlanügynök<br />
ZAKARIÁS ÉVA<br />
Tizedes<br />
JUHÁSZ GYÖRGY<br />
Őrmester<br />
BORDÁS MIHÁLY<br />
Rendező Háda János<br />
Juhász György<br />
Moravetz Levente<br />
Rendezte:<br />
Háda<br />
János<br />
Írta:<br />
Moravetz<br />
Levente<br />
I ORÜLETEK TORNYA<br />
Shakespeare Tévedések vígjátékának<br />
mai változata. A dottak<br />
az elcserélt ikrek, akik<br />
egy toronyházba kerülnek, és<br />
óhatatlanul összetévesztik<br />
őket. Adott a középkorú házaspár,<br />
akik arra készülnek,<br />
hogy megcsalják egymást,<br />
akár egy liftben is. És<br />
ráadásul a nagy kavarodásban<br />
még egy csecsemő<br />
is eltűnik, de ez is csak<br />
félreértés. Hogy a félreértések<br />
özönét nyomon<br />
tudjuk követni ebben a<br />
hasizmot próbáló káoszban,<br />
segítségünkre<br />
siet a mindent<br />
véleményező házmester,<br />
aki állandóan<br />
kibogozza<br />
a szálakat.
I Suhajda Dániel<br />
Néhány évvel ezelőtt egy szinkronos bulin János azzal lépett<br />
oda hozzám, hogy lenne egy izgalmas vígjáték amiben szeretné<br />
ha én is szerepelnék. Ezután eltelt egy kis idő – talán<br />
egy bő esztendő- és én már el is felejtkeztem a dologról,<br />
amikor egy rigófüttyös délelőtt csörög a telefon, Jani hív,<br />
hogy amit azon a korábbi szinkronos bulin beszéltünk az mostantól<br />
érvényes és vár szeretettel az olvasópróbára. Hirtelen<br />
fogalmam sem volt miről van szó, de a beszélgetés végére<br />
rendeztem a soraim. Néhány nappal később megkaptam a<br />
szövegkönyvet. Azt rögtön láttam, hogy ez egy elképesztő<br />
történet lesz. Huszonegyedik századi tévedések vígjátéka.<br />
Olvasás közben régen röhögtem ennyit!<br />
Már javában próbáltuk a darabot, amikor egyik kollégám, –<br />
Moravetz Levente, aki a Jóban-rosszban című sorozatban a<br />
karakterem ügyvédjét játssza – odajött hozzám a büfében.<br />
„Hallom, hogy belekeveredtél ebbe a rémálomba” – mondta<br />
viccesen. Megkérdezte, hogy minden világos-e? Hát, mondom<br />
az olvasó próbán volt fejvakarás, de ahogy elkezdtük vele<br />
színpadon dolgozni, szép lassan megfejtettük a többiekkel,<br />
hogy mi is történik pontosan. Onnantól fogva viszont kristály<br />
tiszta az ügy. „Ennek nagyon örülök – folytatta Levente<br />
– mert amikor írtam, akkor én magam is hatszázszor bele keveredtem”.<br />
Na ott leesett, hogy a darab az ő tollából származik.<br />
Egyébként ez volt az első közös munkám a HADART-tal és remélem lesz folytatása, mert egy nagyon jó<br />
csapatba kerültem. Elképesztően jó meló volt. Csodálatos természetességgel találtunk egymásra a szereplőkkel.<br />
Belülről ez egy nagyon jó társasjáték, itt mindenki feladja a kollégájának a labdát és hagyja,<br />
hogy a másik lecsapja, és persze ez fordítva is igaz. Nagyon kevés ennyire alázatos társulattal találkoztam.<br />
Korábban nem nagyon játszottam vígjátékokban. Valamiért mindig ezek az eszelős szerepek jutottak<br />
nekem, amiket egyébként nagyon szeretek. A sorozatban például egy minden hájjal megkent ravasz,<br />
kíméletlen maffiavezért alakítok, de játszom vérnősző Caligulát és volt már szerencsém alkoholista,<br />
káromkodó kocsmároshoz is a Kéretik elégetni című színdarabban. Könnyed, nevettetős figurák tehát<br />
nem jutottak. Jani, eddigi pályám legfurfangosabb karaktereivel kínált meg, hiszen a darabban a saját<br />
kanadai ikremet is „kénytelen” vagyok eljátszani, aki homlokegyenest más figura, mint a testvére. Ezért<br />
hálás vagyok, mert egy nagyon jó, sokrétű szerepet kaptam tőle. A hab a tortán pedig, hogy két bejövetel<br />
között karaktert kell váltanom. Aztán, hogy ez mennyire sikerül nekem, azt a nézők eldöntik.<br />
Az egész előadást imádom az elejétől a végéig, de Szabó Mátéval van egy közös jelenetünk a második felvonásban,<br />
amit különösen szeretek. Itt mindkettőnknek nagyon össze kell szednie magát, hogy nevetés<br />
nélkül kibírja a jelenetet. De nem győzöm hangsúlyozni, hogy tényleg mindenki egészen elképesztőt<br />
alakít ebben a darabban. Az elejétől a végégig, a színpadtól a háttér munkáig, bárki aki ebben a darabban<br />
megfordult és dolgozott, az egészen zseniális munkát végzett, és nagyon szerencsésnek mondhatom<br />
magam hogy ennek a részese lehettem.<br />
Arra is rá kellett jönnöm, hogy vígjátékot játszani nagyon nehéz. Ami a színpadon történik és amilyen<br />
utat egy karakternek be kell járnia az ott, abban a pillanatban vérre megy és mindenki halálosan komolyan<br />
is csinálja. Végül ettől lesz igazi vígjáték a vígjáték. De amikor az előbb még „normális” karakter, a<br />
következő pillanatban már lányosan húzza a szavakat és a többi szereplő, ha beledöglik sem érti, hogy<br />
mi történik, na nekünk ott indul a dráma. A nézők pedig csak fogják a hasukat a nevetéstől.
Író Claude Magnier<br />
Díszlet Háda János<br />
Jelmez Zsigmond Éva<br />
Rendező Háda János<br />
CLAUDE MAGNIER<br />
I OSCAR<br />
vígjáték két részben<br />
Bertrand Barnier, szappangyáros<br />
HÁDA JÁNOS<br />
Madame Barnier, a felesége VÁNDOR ÉVA / KÖKÉNYESSY ÁGI /<br />
MÉRAI KATALIN<br />
Christian Martin, szappanmenedzser SZABÓ MÁTÉ/ BLAZSOVSZKY ÁKOS<br />
Charlotte, az új szobalány ZAKARIÁS ÉVA / KOCSIS JUDIT / URBÁN ANDREA<br />
Jacqueline, a hazudós<br />
LAURINYECZ RÉKA<br />
Philippe, masszőr CSÓRICS BALÁZS / MADAY GÁBOR / FILA BALÁZS<br />
Colette, Barnier lánya CAP JÚLIA<br />
Bernadette, szobalány, grófné<br />
VÉGH JUDIT/MÉRAI KATA<br />
Vaszilij, sofőr <br />
JUHÁSZ GYÖRGY<br />
Oscar, akit mindenki keres<br />
GIELER CSABA / BORDÁS MIHÁLY<br />
Bertrand Barnier, a gazdag párizsi<br />
szappangyáros élete egy hétköznapinak<br />
tűnő reggelen teljesen megváltozik.<br />
Mindazok, akik fél 9 és déli 12 között<br />
meglátogatják - a fiatal könyvelő,<br />
a mumpszos masszőr, a lánya, aki<br />
valójában nem is a lánya, vagyis<br />
tulajdonképpen igen, de mégse... - ,<br />
rádöbbentik arra, hogy lányos apának<br />
lenni nem is olyan egyszerű dolog.<br />
Otthona a követhetetlenül cikázó fekete<br />
táskák, elveszett ékszerek, többszörösen<br />
elsikkasztott pénz kötegek és lavinaként<br />
hömpölygő női fehérneműk özönében<br />
egy szempillantás alatt őrültekházává<br />
változik, miközben ő már azt sem<br />
tudja, mit akar valójában. Egy biztos: A<br />
gyereknek apa kell!!! De hol van Oscar?
MORAVETZ LEVENTE<br />
JÖHETSZ DRAGAM<br />
vígjáték 2 felvonásban<br />
Lajos, a férj KEREKES JÓZSEF / HÁDA JÁNOS<br />
Jolán, a feleség KÖKÉNYESSY ÁGI / ZAKARIÁS ÉVA<br />
Rezsőke, a titkár<br />
SZABÓ MÁTÉ<br />
Lompos, a betörő<br />
SUHAJDA DÁNIEL<br />
Mirtill, a szerető<br />
VÉGH JUDIT<br />
Viki, a másik szerető LAURINYECZ RÉKA<br />
Továbbá: BORDÁS MIHÁLY, ZSIGMOND RÉKA<br />
Rendező Háda János<br />
Író Moravetz Levente<br />
MORAVETZ LEVENTE I<br />
JÖHETSZ DRAGAM<br />
vígjáték 2 felvonásban<br />
Adva van egy látszólag békés otthon, ahol<br />
azért akarnak kutyát venni, hogy legalább<br />
valaki hűséges legyen a családban.<br />
A szerelmi sokszög csak bonyolódik,<br />
amikor megérkezik egy halom<br />
bűvészkellék, amit Merlin, a világhírű<br />
kanadai bűvész küld előre, akinek<br />
magyarországi turnéját a család feje<br />
szervezi. A bűvészkellékek megérkeznek,<br />
a bűvész nem, de jön helyette betörő,<br />
elhagyott szerető, aktuális szerető, be<br />
nem vallott gyermek, s ha ezmég nem<br />
elég a nevetőizmok próbatételéhez,<br />
a bűvészkellékek önhatalmúlag átveszik<br />
az irányítást és működni kezdenek,<br />
a család legnagyobb rémületére.
MUSICAL A LEGNAGYOBB<br />
BON-BON SLAGEREKKEL<br />
HAVEROK, BULI, BON-BON<br />
musical<br />
Tibi<br />
Klaudia<br />
José<br />
Zoé<br />
Fitti<br />
SZOLNOKI PÉTER / LAKLÓTH ALADÁR<br />
KOÓS RÉKA / ZAKARIÁS ÉVA<br />
SZABÓ MÁTÉ<br />
ANDRÁDI ZSANETT<br />
SUHAJDA DÁNIEL<br />
Báró CSÓRICS BALÁZS /<br />
EKANEM BÁLINT EMOTA<br />
Barbi<br />
Kriszta<br />
Bence<br />
Pincérnő/Öltáncos<br />
Továbbá<br />
VÉGH JUDIT / CAP JÚLIA<br />
LAURINYECZ RÉKA<br />
GIELER CSABA / BORDÁS MIHÁLY<br />
HÁDA BERNADETT<br />
GAZDIK DÁVID,<br />
JALCS ALEXANDRA, SIMÓ ANNA<br />
Miért áll le az énekes a koncert közepén, kit hív fel a színpadra, és miért térdel le előtte? Ez már az elején kiderül,<br />
de csak azért, hogy utána egyre furcsább és meglepőbb legyen minden. A barátok legénybúcsút, a barátnők<br />
lánybúcsút szerveznek titokban. A dolgok bonyolódnak, a hazugságok szaporodnak, az érzések elszabadulnak. A<br />
néző sejti és nevet, a szereplők még nem sejtik és tovább kavarják. Közben persze megszólalnak az elmúlt húsz<br />
év legnagyobb Bon-Bon slágerei. Többek között: Nem vagyok James nem vagyok Bond; Valami Amerika; Haverok,<br />
buli, szamba; Köszönöm, hogy vagy nekem… stb. A történet vége pedig egy egészen furcsán induló buli, ami végül<br />
fergeteges fináléba torkoll, ahol minden és mindenki a helyére kerül.<br />
Rendező<br />
HÁDA JÁNOS<br />
Koreográfus<br />
BAKÓ GÁBOR<br />
Író<br />
DUBA GÁBOR<br />
Dalok SZOLNOKI PÉTER és TÖRÖK TAMÁS<br />
Rendezőasszisztens<br />
ZSIGMOND RÉKA
FRÁTER ZOLTÁN<br />
ŐNAGYSÁGA KABARÉJA<br />
zenés öltöző komédia<br />
Medgyaszay Vilma ZAKARIÁS ÉVA<br />
Vidor Ferike MÉRAI KATA<br />
Író Fráter Zoltán<br />
Zongorán kísér Erős Csaba<br />
Díszlet Harmati István<br />
Rendező Háda János<br />
Fráter Zoltán<br />
I Onagysága kabaréja<br />
Medgyaszay Vilma és Vidor Ferike a magyar kabaré<br />
történetének két nagy énekesnője. Róluk<br />
szól a számos ismert kuplét feldolgozó zenés<br />
darab. Medgyaszay a mindenkori nagyasszony,<br />
Vidor Ferike az örök cselédlány figurájával<br />
aratott sikert Nagy Endre kabaréjában, ahol a<br />
művésznők a szövegíró Gábor Andor kegyeiért<br />
is vetélkedtek. A női rivalizálás fortélyaira<br />
épülő játék során új életre kelnek a régi dalok,<br />
a pesti ember életformájának és életérzésének<br />
halhatatlan kifejezői. 1913-ban, Nagy Endre<br />
kabaréjának fénykorában Medgyaszay Vilma<br />
és Vidor Ferike országos hírű művésznők,<br />
számtalan kuplé és sanzon népszerű előadói. A<br />
kulisszák mögött a két művésznő régóta rivalizál<br />
egymással. A vetélkedés nemcsak a közönség<br />
kegyeiért, hanem a kabaré házi szerzője, Gábor<br />
Andor szívéért is folyik. Medgyaszay a női trükkök<br />
sorozatát követi el, hogy az ő számai után a<br />
költő már ne tudjon Vidornak új verset írni. Mármár<br />
úgy tűnik, a nagystílű Medgyaszaynak kedvez<br />
a szerencse, amikor váratlan fordulat következik<br />
a kabaré életében? Az előadás a huszadik<br />
század elejének híres sanzonjait, kupléit eleveníti<br />
fel.
I Mérai Kata<br />
Mérai Kata a Barátok közt című televíziós<br />
sorozat egyik főszereplője.<br />
Az Orfeum, az Apácák, az Őrületek<br />
tornya, valamint az Őnagysága kabaréja<br />
című színdarabjaink kiváló<br />
szíművésznője.<br />
Mindegyik előadás és szerep “szerelem”, de ez a<br />
“saját gyermekem”. Ezt a darabot Nekem írták, az<br />
én kérésemre. Közös „gyermekünk” Fráter Zoltán<br />
íróval, akivel ez a folyamat viharos, szeretettel teli,<br />
időnként kétségbeesett, de csodálatos volt. Finoman<br />
fogalmazva nem volt zökkenőmentes, de milyen is<br />
lehetne egy élő író és egy színésznő csatája!?<br />
Szerettem volna egy olyan produkciót ahol végre korlátok nélkül meg tudom magam mutatni. Ugyanakkor a<br />
témaválasztásnál elsődleges szempont volt, hogy túl a könnyed szórakozáson, fontos, de mára már feledésbe<br />
merült csodát mutassunk a nézőknek. Így került középpontba a századforduló két csodálatos és kiemelkedő<br />
színésznője, akik minden női praktikát és rafinériát latba vetve, a legnagyobb tisztelettel rivalizáltak egymással.<br />
Elkezdődhetett tehát végre a jelenetek témáinak kidolgozása, a dialógusok megírása, ami elsősorban Fráter<br />
Zolira várt. A már első formát kapott jelenetek és a kor bemutatását hitelesítő dalok kiválasztása nem volt<br />
egyszerű folyamat. Ebben nagy segítségem volt Magony Enikő, akivel napokon keresztül bújtuk a századfordulós<br />
zeneirodalmat és kerestük azokat a sanzonokat, kuplékat, amelyek eme két fantasztikus színésznőnek<br />
íródtak és amik a születendő karakterekről újabb mélységeket mutathatnak meg. Olyan szerencsés vagyok,<br />
hogy ez a darab már több mint 10 éve az életem része. Akkor Háda Jánost kértem fel, hogy rendezzen meg<br />
engem és a darabot, akkori partneremmel, Ullmann Mónikával. Az első bemutató óta sok idő eltelt. Néhány<br />
dolog változott, néhány viszont örök és változatlan, ilyen a rajongásom a darab és Háda János rendezése iránt.<br />
Akkor Medgyaszay Vilmát játszottam, ma viszont Vidor Ferike bőrébe igyekszem belebújni Zakariás Éva oldalán.<br />
Csodálatos ajándék, ha egy színésznőnek lehetősége van, két ennyire különböző karaktert megformálni,<br />
ráadásul egy olyan darabban, ahol a „születésnél mindkét gyermeknek” ő volt a szellemi … anyukája. Mindkét<br />
szerep fantasztikus és mindkettőben megtaláltam azt a csodálatos pillanatot, ami igazi kihívás. Medgyaszay<br />
Vilma csodálatos „Szépasszony dala”, ami egy igazi önvallomás a darab talán legszebb pillanatában, valamit<br />
Vidor Ferike monológja, ahol kétségbeesett bátorsággal száll szembe a kor nagyasszonyával.<br />
A darab számomra a MINŐSÉGI BULVÁR. Szórakoztatva, nevettetve, olykor szívet facsarva mutatja be a női rafinériát,<br />
eleganciát, temperamentumot és emberi nagyságot. Minden pillanatával, sodor, varázsol, nevettet és<br />
elgondolkodtat. Sokat lehet még ma is tanulni ettől a két fantasztikus művésznőtől. Az Őnagysága kabaréja<br />
egyszerre szórakoztat és tanít – emberségre, eleganciára, szeretetre, vagy akár gyűlöletre.<br />
És, hogy kinek ajánlanám ezt az előadást? Mindenkinek aki szeret nevetni, olykor romantikus pillanatokban<br />
sírni, felszabadultan örülni és szeret boldogan felállni egy előadás után és arra gondolni, hogy: De jó,hogy<br />
eljöttem!
Süsü<br />
a sárkány<br />
kalandjai<br />
zenés mesejáték<br />
Írta: CSUKÁS ISTVÁN<br />
Zene: BERGENDY ISTVÁN<br />
www.<strong>hadart</strong><strong>szinhaz</strong>.hu<br />
CSUKÁS ISTVÁN - BERGENDY ISTVÁN<br />
SÜSÜ, A SÁRKÁNY KALANDJAI<br />
zenés mesejáték 2 részben<br />
Süsü<br />
BÁRÁNY GERGELY<br />
Királyfi BLAZSOVSZKY ÁKOS /<br />
CSÓRICS BALÁZS / BORDÁS MIHÁLY<br />
Királylány<br />
Király<br />
Kancellár<br />
Dadus<br />
Trunkó<br />
Brunkó<br />
Sárkányfűárus<br />
LAURINYECZ RÉKA / CAP JÚLIA<br />
CS. NÉMETH LAJOS / HÁDA JÁNOS<br />
HÁDA JÁNOS / BOR VIKTOR<br />
ZAKARIÁS ÉVA / URBÁN ANDREA<br />
GIELER CSABA / BORDÁS MIHÁLY<br />
MADAY GÁBOR / BORDÁS MIHÁLY<br />
JUHÁSZ GYÖRGY<br />
Udvari bolondok HÁDA BERNADETT /<br />
CSEH ADRIENN / KATZ PETRA<br />
Jeltolmács Takács Erika<br />
Író Csukás István<br />
Zeneszerző Bergendy István<br />
Bábtervező Lévai Sándor<br />
Díszlet Kovács Yvette Alida<br />
Rendező Háda János<br />
Csukás István<br />
Bergendy István<br />
I Süsü<br />
A “Süsü, a sárkány”<br />
legendája lett több<br />
generációnak. A bájos<br />
mese mélyén egy fontos<br />
és ma is erősen aktuális<br />
figyelmeztetés rejlik,<br />
hogy, aki nem olyan, mint<br />
én: MÁS, az nem biztos,<br />
hogy ellenséges, sőt, az<br />
sem biztos, hogy más, mint<br />
én. Hasznos, ha ezt már<br />
gyermekkorban kezdik<br />
a gyerekek megsejteni<br />
vagy megérezni, esetleg<br />
megérteni.
I Csórics Balázs<br />
Csórics Balázst az utóbbi években egyre<br />
sűrűbben láthatjuk a televízió képernyőjén.<br />
Ezen elfoglaltságai mellett szerencsére<br />
marad ideje a színházi szerepekre<br />
is. Így láthattuk már őt a Kőszívű<br />
ember fiai és a Vámpírok bálja című nagy<br />
sikerű musicalekben, vagy a Jézus Krisztus<br />
Szupersztár Kajafásaként is. A Süsü a<br />
sárkány kalandjai című előadásunkban a<br />
királyfi karakterét játssza.<br />
A Süsü a sárkányt, még anno egy másik színházban kezdtük el játszani Janival és a bandával. Aztán úgy<br />
döntöttem, hogy egy időre más vizekre evezem. Énekesként egy tengerjáró hajón vállaltam munkát, a -<br />
mivel körbejártam a fél világot. Miután hazajöttem János megkeresett azzal, hogy lenne-e kedvem újra<br />
beszállni a darabba a királyfi szerepébe. Persze azonnal igent mondtam, hiszen nagyon szerettem az<br />
előadást. Így kerültem a Süsübe, tékozló királyfiként.<br />
A királyfi karakterét kicsit átformáltam és igyekeztem a valóság felé elhúzni. A korábbi verzió ugyanis<br />
sokkal meseszerűbb és cukibb volt. Eleinte mondták is viccesen a kollégák, hogy „olyan faragatlan ez az<br />
új királyfi”. Persze egyáltalán nem az, csak látszik, hogy ez a legény már ki tudja mióta barangol hegyenvölgyön<br />
át. Aztán belefut egy sárkányba, ami lássuk be már önmagában sem egy hétköznapi szituáció,<br />
ráadásul ez a sárkány a sárkányok között is igen fura.<br />
Ha Süsü éppen vicces, akkor én is ugyan úgy nevetek rajta mint a néző. Ha kicsit butácska, akkor ennek<br />
megfelelően reagálok rá. Ebből csináltunk is jó pár élő poént, például mikor Süsü nem tudja merre van<br />
az arra, vagy melyik szereplő a király. Így mindig bekerülnek improvizatív elemek is az előadásba, e -<br />
zekkel a játékokkal pedig egy sokkal közvetlenebb kapcsolat jön létre a közönséggel.<br />
Úgy ahogy van szeretem az előadást. Nagyon tetszik, hogy akár egy-egy jeleneten belül is mekkora ívet<br />
jár be kettejük – Süsü és a királyfi – története. Az első találkozáskor a halálos rémülettől eljutunk az ő -<br />
szinte szimpátiáig. Kiderül, hogy semmi ok a félelemre, hiszen a sárkány nem akarja kitépni senki szívét,<br />
és nem fog senkit sem felfalni. Ezután megint csak hihetetlenül jó humorforrás, ahogy a többi szereplő<br />
reagál a sárkányra – Shreket idézve sárkány van nálam és nem félek használni.<br />
Ez az előadás olyan, mint egy életre kelt mese. Nem egy cukormázzal leöntött, habos babos történet,<br />
de mégis csak egy mese. A néző szinte elhiszi, hogy Süsü és a királyfi létező személyek. Elhiszi, hogy a<br />
király tényleg fázik, és semmi mással nem törődik csak a szalvétáival, a királylány pedig tényleg ki van<br />
akadva. A zsoldosok is nagyon viccesek, akik azt sem tudják merre van az arra, de azt nagyon. Ez egy szerethető<br />
és szép történet, amibe a gyerekek és a szüleik is könnyen bele tudják élni magukat.
Bolba Tamás<br />
Pozsgai Zsolt<br />
I Panna, a pöttöm<br />
BOLBA TAMÁS - POZSGAI ZSOLT<br />
PANNA, A PÖTTÖM<br />
mini musical miniknek<br />
Pöttöm Panna megszökik<br />
nevelőszüleitől, mivel az emberek<br />
világában nem talál társat. Béka<br />
Öcsi kinézi a kislányt fia<br />
menyasszonyának, Pannának<br />
azonban mindez nincs ínyére, s<br />
szorult helyzetéből két új barát,<br />
Vakond Úr és Egér asszonyság<br />
mentik ki, akik befogadják és<br />
megismertetik azzal a titokzatos<br />
földalatti világgal, amelyben ők élik<br />
életüket. Pöttöm Panna otthonra<br />
lel ebben az ember számára nem<br />
mindennapi környezetben, s a<br />
szerelem is rátalál... Döntenie<br />
kell: ragaszkodik álmaihoz, vagy<br />
feleségül megy egyik jótevőjéhez<br />
a vakondhoz, és egész hátralevő<br />
életét a sötétségben tölti el...<br />
Pöttöm Panna LAURINYECZ RÉKA<br />
Vakond Úr<br />
HÁDA JÁNOS<br />
Egér Asszonyság URBÁN ANDREA<br />
Béka Öcsi/Fecske/Herceg BORDÁS MIHÁLY<br />
Virágtündér HÁDA BERNADETT<br />
Író POZSGAI ZSOLT<br />
Zene<br />
BOLBA TAMÁS<br />
Jelmez<br />
ZSIGMOND ÉVA<br />
Rendező<br />
HÁDA JÁNOS
Hadart<br />
Meseszínpad<br />
Süsü<br />
a sárkány<br />
kalandjai<br />
zenés mesejáték<br />
Írta: CSUKÁS ISTVÁN<br />
Zene: BERGENDY ISTVÁN<br />
www.<strong>hadart</strong><strong>szinhaz</strong>.hu<br />
Szabó Máté<br />
I Ketten egy/más ellen<br />
Egy szerelmi búvóhely mindig izgalmas bonyodalmakat okozhat.<br />
Pláne, ha egy házaspár mindkét tagja egyazon helyen és időben<br />
próbál félrelépni. Ha ezt még megspékeljük egy túlbuzgó<br />
portással, egy minden lében kanál hoteligazgatóval, akkor kész<br />
a recept egy fergeteges vígjátékra. De ez még nem minden,<br />
hiszen ahová a CIA is beteszi a lábát, ott már igazán nagyszabású<br />
történettel számolhatunk. A felhőtlen szórakozás garanciája<br />
maga a szerző, aki maga is színész - Szabó Máté!<br />
Szabó Máté számos vígjáték főszerepének<br />
megformálása után úgy érezte, tisztában van<br />
vele, mit vár a néző egy igazi vígjátéktól.<br />
Így aztán át állva a színpad másik oldalára<br />
megírta, és meg is rendezi ezt a minden<br />
bizonnyal rekeszizmot próbáló előadást.<br />
SZEREPOSZTÁS: Kerekes József, Zakariás Éva,<br />
Suhajda Dániel, Végh Judit/ Laurinyecz Réka,<br />
Bálizs Anett / Kondákor Zsófia, Háda János,<br />
Bordás Mihály<br />
Rendező: Szabó Máté<br />
Bemutató időpontja: <strong>2019</strong>. április 7.
Elérhetóségeink<br />
1134 Budapest, Váci út 51/a<br />
+ 36 20 459 6768<br />
+ 36 20 459 6789<br />
+ 36 30 730 3992<br />
info@<strong>hadart</strong><strong>szinhaz</strong>.hu<br />
<strong>hadart</strong><strong>szinhaz</strong>.hu<br />
<strong>hadart</strong><strong>szinhaz</strong><br />
Jegyértékesítés<br />
www.jegy.hu
Change language