Vizkom_v1
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK<br />
tudunk egy időben írott és hallott információkra figyelni. Ellenben, ha bonyolult<br />
adatokat vizuális úton értelmezünk, miközben a tartalmi kérdéseket megvitató<br />
előadást hallgatjuk, erőteljesebb lesz az ismeretelsajátítás. Ezért is lényeges,<br />
hogy a bemutatásra kerülő képi prezentációban szereplő látványelemek ne oltsák<br />
ki egymást, valamint a kivetített látvány és a szóbeli magyarázat is egymás<br />
erősítésére szolgáljon, amely által megragadható<br />
és fókuszálható a figyelem.<br />
Képzetalkotó vizuális ingerek<br />
szerepe a megértés folyamatában<br />
A kognitív funkciók (figyelem, észlelés,<br />
memória) esetén rendszerekben<br />
kell gondolkodnunk. A tudás fejlődési<br />
szintjeit tanulmányozó kognitív taxonómiák<br />
(Bloom, 1956; Krathwohl, 2002)<br />
rendszerében gondolkodásunkat hat,<br />
lépésről-lépésre bonyolódó szint határozza<br />
meg, melynek legalsó szintjén az<br />
emlékezés áll. A hierarchikus rendszer<br />
minden további szintje erre a legalsóra<br />
épül. Amennyiben az emlékezet, vagy<br />
„A vizuális nyelv minden más kommunikációs<br />
eszköznél hatékonyabban<br />
képes a tudást terjeszteni. Segítségével<br />
az ember tárgyiasított formában<br />
fejezheti ki és adhatja tovább tapasztalatait.<br />
A vizuális kommunikáció<br />
egyetemes és nemzetközi: nem ismeri<br />
a nyelv, a szókincs vagy a nyelvtan<br />
korlátait; egyaránt megérthetik írástudatlanok<br />
és művelt emberek. Tényeket<br />
és eszméket nagyobb mértékben és<br />
mélyebbre hatolva tud közvetíteni a<br />
vizuális nyelv, mint más kommunikációs<br />
eszközök.˝ (Kepes, 1979)<br />
felismerés nem történik meg és nem hívható elő, a további fejlődési szintek<br />
sem léphetők meg.<br />
A gyermekek kognitív funkciói, azaz az érzékeléstől a gondolkodásig terjedő<br />
megismerő funkciók fejlődése nem egyenletesen zajlik. A beszédértés, beszédképzés<br />
agyi területei szociális hatások révén fejlődnek melyben öröklött génjeink<br />
is segítenek, hiszen a beszédtevékenység egészen a prehistorikus időkbe nyúlik<br />
vissza. Az olvasás bonyolultabb művelet, ahol harminckét agyterület összehangolt<br />
munkájára van szükség, elsajátítása Magyarországon csak az Eötvös<br />
József-féle 1868-as népoktatási tervezet óta vált általánossá.<br />
A gyermekek többsége vizuális ingeráradatban él, amely ráadásul nehezíti<br />
az egyes, olvasáshoz elengedhetetlen képességek egyenletes fejlődését. A<br />
vizualitás, a tárgyak, események, érzések és gondolatok, valamint fogalmak<br />
képi megjelenítését jelenti, melynek értelmezésében fontos szerep jut az érzéki<br />
megismeréssel szerzett tapasztalatoknak. Ezért is szükséges a gyermekek életkori<br />
sajátosságaihoz igazított vizuális ingerek megfelelő megválasztása, tanórai<br />
alkalmazása. Az átgondolt és strukturált vizuális ingerek segítséget nyújtanak a<br />
gyerekeknek a tudáselsajátításban, hiszen a képek és ábrák által szemléltetett<br />
jelenségek és fogalmak könnyebben interiorizálhatók (magunkévá tehetők). A<br />
pusztán szöveges információkat tartalmazó prezentációk nehezebben követhetők,<br />
míg a látványhoz kötődő tartalom felidézése erőteljesebb, könnyebben<br />
5