A magyar antropológiai irodalma - Magyar Természettudományi ...

A MAGYAR ANTROPOLÓGIA IRODALMA 

ÖSSZEÁLLÍTOTTA : BARTUCZ LAJOS 

Ajtay József, dr.: A magyarság fejlődése az 

utolsó kétszáz év alatt. Budapest, 1905. 

Alföldi András: Magyarország népei és a római 

birodalom. Magyar Szemle Kincsestára 

42. sz. Budapest, 1934. 

Allodiatoris Irma: Adatok az árpádkori alföld 

magyarság anthropologiájához. Budapest 

1937. 

Anthropologiai Füzetek. Szerk. és kiadja Török 

Aurél dr. I. Budapest, 1882. 

Antropológiai Füzetek (Anthropologia Hungarica). 

Szerk. Bartucz Lajos dr. I–III. évf 

Budapest, 1923. 

Apor Anna: Az emberi koponya halántéktáján 

fellépő agyvelő-relief vizsgálata. Budapest, 

1908. 

Apor László: A processus mastoideus faji és 

nemi jelentősége. Egyetemi pályamű. 1931. 

— —: A születések megcsappanása. Cél. 1932. 

——: Az ékcsont röpnyujtványainak nemi és 

faji jelentősége. Budapest, 1932. 

——: A Boas-féle lelki fajták. A Cél. 1933. 

——: A metopismus. Természettud. Közlöny. 

Pótfüzetek. 1935. 

méreteire. Természettud. Közl. 1924. 

— —: A panamai fehér indiánok. Természettud. 

——: Örökléstani vizsgálatok ikreken. Természettud. Közl. 1925. 

Közl. 1935. 

— —: Embertan és középiskola. Antrop. Füz. 

——: Adatok a koponyatető varratainak ismeretéhez. 

Állati. Közl. 1936. 

— —: A homlokvarrat jelentőségéről. M. Tud. 

Akad. Mat. és Természettud. Értesítője. 


— —: Beitrag zur Kenntnis der Struktur der 

Schädelnähte. Anthr. Anz. 1936. 

——: A fajelméletről. Emericana. XV. évf. 

— —: Morphologische Untersuchungen an der 

Sutura metopica. U. o. 1936. 

— —: Anthrop. Untersuchungen an ein und 

zweieiigen Zwillingen. U. o. 1936. 

— —: Anthropologiai vizsgálatok ikreken. Budap. 

Orvosi Újság. 1937. 

Apor László: A budapesti egyet. hallgatók egészségügyi 

vizsgálatáról. Cél. 1937. 

——: Sportoló és nem sportoló I. é. egyet. 

hallgatók antropológiai vizsgálata. Első 

Magyar Sportorvosi Kongresszus Munkái. 

Badányi: Sur une trouvaille paléolithique faite 

dans la caverne de Haligócz. Congr. Internat. 

d'Anthr. et d'Arch. préhist. Budapest, 

1877. 

Ballai Károly: A magyar gyermek kephal-indexe. 

A Gyermek. 1918. évf. 

— —: A magyar gyermek. Magyar Néprajz 

Társaság, 1920. okt. havi ülés. 

— —: A magyar gyermek testi kifejlődése. I. 

Matyó fiúk. Antrop. Füzetek. I. évf. 1923. 

— —: A magyar gyermek. Eredeti mérések és 

lélektani adatok alapján. Budapest, 1929. 

Balogh Béla: Adatok a lapockacsont méreti 

vizsgálatához. Budapest, 1911. 

——: A Broken Hill-i koponya. Antrop. Füzetek. 

I. 4–6. sz. 

— —: Az éhinség hatása az ember testének 

1925. II. 1–4. sz. 

— —: A törpe rasszok és származástani jelentőségük. 

Pótfüzetek a Természettud. Közl. 

-höz. 1925. 

——: Az embertan helye a nevelésben. Tanáregyesületi 

Közlöny. 1925–26. 

— —: Az antropológia Svédországban. Antrop. 

Füz. 1926. II. 5–6. sz. 

— —: A svájci neolitkori cölöpépítmények lakói. 

Pótfüz. a Term.-tud. Közl.-höz, 1926. 

— —: Az új-guineai törpék termete. Pótfüz. a 

Term.-tud. Közl.-höz. 1926. 

— —: Új diluviális csontlelet Gibraltárban. 

Pótfüz. a Term.-tud. Közl.-höz. 1926.

2 

Balogh Béla: Az antropológia újabb eredményei Barcsay Kálmán: A faji képesség és a nevelés 

és törekvései. Tanáregyes. Közi. 1927. 5–6. sz. szerepe az athletikában. Testnevelés. VII. 

— —: 1934. A hazai antropológia sorsa. Debreceni 

Szemle. 1928. 2. sz. 

Barna Ferdinánd: A finn-ugor népek fejalkatáról. 

— —: Arch. Az antropológiai Ért. II. 1883. kutatások új otthona 

Berlinben. Term.-tud. Közl. 1928. 

Bartels, M.: Jankó: Magyar Typusok. Zeitschr. 

——: Új daktiloszkópiai eljárás. Term.-tud. 

f. Ethn. 33. 1901. 

Közl. 1928. 

— —: Bartucz Lajos: A negritók A csontos és a orr pygmaeus-kérdés. négy fő vonal-Pótfüzmérete 

a Term.-tud. Közl.-höz. 1928. 

— —: törvényszerűségének és correláció- 

Újabb jának lelet vizsgálata az Altamira-barlang 3000 magyar közelében. koponyán. 

Pótfüz. 1929. 

Doktori értekezés. Budapest, 1908. 

— —: A belső szervek faji különbségei. Pótfüz. 

a Természettud. Közl.-höz. 1931. 

Népr. Ért. 1908. 

szomatometriai és fiziológiai vizsgálatokról. 

Szolnoki áll. reálgimn. Értesítője. 

1931. 

— —: Jelentés a tanulókon végzett szomatoszkópiai, 

Term.-tud. Közl. 1909. 

— —: Ifjúságunk fogainak Szöv. állapota. Évk. 1909. Tanáregyes. 

Közl. 1932. 1. sz. 

——: A koponya alakjának mai búvárlata. 

— —: Term.-tud. Zur Bildung Közl. der 1911. Altersgruppen. Anthropologischer 

Anzeiger. IX. 3–4. 1932. 

——: A mai magyarság termetéről. Népr. Ért. 

— —: Vizsgálatok 1911. az ifjúság teljesítményeiről. 

Testnevelés. 1934. 1–6. sz. 

——: Pár szó az alföldi magyarság antropológiájáról. 

— —: A steinheimi U. o. 1910. ősember. Pótfüz. a Term.- 

tud. Közl.-höz. 1934. 2–3. 

——: A matyók antropológiájáról. Orv. term. 

— —: Vizsgálatok tud. az ifjúság vándorgyűl. teljesítményeiről. 

Munkálatai. 1911. 

Sportantropológiai tanulmány. Testnevelés. 

1931. 1–6. 

——: A mai magyarság cephal-indexéről. 

Népr. Ért. 1912. 

——: Untersuchungen ——: über Antropológiai die sportlichen vizsgálatok az Alföldön. 

Leistungen 

Földr. Közl. 1912. 

der Schuljugend. Eine sportanthropologische 

Studie. Selbstreferat. Anthrop. 

Anzeiger. 1934. XI. 3–4. 

az antropometriában. Magy. Orvosok 

és Természetvizsg. XLI. vándorgy. munk. 

1934. 

szempontból. Pótfüz. a Term.-tud. Közl.- 

höz. 1935. 

— —: Expedíció a Bánátba. Magyarság. 1935. 

aug. 31. sz. 

Füz. III. 

a szolnoki áll. gimnázium Értesítőjéből. 

1938. 

Balogh János: Emberismertető. Kolozsvár, 1842. 

Balogh Pál: A magyar faj uralma. Magyar 

Könyvtár. 364. sz. 

Baltzer K. J.: A szervezetek kezdetei és az ember 

őstörténete. Eger, 1870. 

— —:Az orr divatáról. Uránia. 1909. 

— —:Az orr antropológiai vizsgálatáról. Természetr. 

——: A haj rasszantropológiai jelentősége. 

Pótfüz. a Term.-tud. Közlönyhöz. 1912. 

——: A mai magyarság termete. Term.-tud. 

Közl. 1912. 

——:Az agyvelő és az értelem. U. o. 1912. 

——:Az ember harmadik szemhéjáról. U. o. 

— —: 1912. Az ujjak bőrlécrendszere örökléstani 

——: A mongolszem. U. o. 1912. 

——: Dr. Török Aurél. Nekrológ. Vasárnapi 

— —: Újság. Ritka emberpéldányok. 1912. 

Búvár. 1935. 

——: A busmánok rasszantropológiai szempontból. 


— —: ——: Aradmegye A finn antropológiai népének antropológiai kutatások. Antrop. vázlata. 

Aradm. Monogr. IV. 1913. 

— —: A nevelés biológiai alapjai. Különleny. 

— —: A család antropológiai vizsgálata. Term.- 

tud. Közl. 1913. 

— —:Az ajkak embertani szempontból. U. o. 

1913. 

— —: Göcsej és Hetés népének embertani vázlata. 

Ethnogr. 1913. 

— —:Az ősember újabban felfedezett művészi 

alkotása. Term.-tud. Közl. 1913.

Bartucz 

Lajos: A moustieri ősember koponyájának 

új összeállítása. Pótfüz. a Term.- 

tud. Közl.-höz 1913. 

U. o. 1913. 

aus der Umgebung des Balaton-Sees. U. o. 

1923. 

I–II. Népr. Múz. Értesítője. 1913–14. 

——: Egy régi kuntelep embertani feltárása. 

——:Az emberi korcsrasszokról. Term.-tud. Antrop. Füzetek. 1924. 

Közl. 1914. 

— —: A fajkérdés. Ethika-könyvtár. 1923. 

——:Az ősember bőrének színe. U. o. 1914. — —: Az iskolásgyermekek termetbeli növekedé 

——:Az ausztráliai bennszülöttek kihalása. 

Magyarországon 36.646 adat alapján. 

Antrop. Füzetek. 1924. 

U. o. 1914. 

——: Az európaiak koponyaalakjának eredete. 

U. o. 1914. 

——: A balkezűségről. U. o. 1914. 

Ungarn. U. o. 1924. 

——: A weimári ősember állkapcsa. U. o. 

1914. 

— —: Az obercasseli ősember. Pótfüz. a Term.- 

tud. Közlönyhöz. 1915. 

— —: Embertan és régészet. Arch. Ért. 1915. 

——: A fehér ember bőrszínének jelentőségéről. 


— —: Von der Körpergrösse der heutigen Magyaren. 

Archiv. für Anthr. 1916. 

— —: A bolgárok embertani szempontból. 


— —: A Büdöspest-barlangban talált neolithkori 

1916. 

embercsontvázról. 

Barlangkutatás. 

——: Das in der Höhle Büdöspest gefundene 

neolithische Menschenskelet. U. o. 1916. 

Közl. 1926. 

származástani kapcsolata. Pótfüzetek 

a Term.-tud. Közlönyhöz. 1918. 

Budapest főváros közönsége. Budapest, 

1919. 

Bartucz Lajos: Die Vergangenheit und die 

künftigen Aufgaben der Anthropologie in 

Ungarn. U. o. 1923. 

— —: Les premiers crânes et squelettes coumain 

authentiques. Anthrop. Hung. 1924. 

— —: Die Körpergrösse der Schulkinder in 

— —: Az iskolásgyermekek termete nemzetiség 

szerint. Antrop. Füz. 1925. 

— —: Az antropológiai kutatások jövőjének 

biztosítása hazánkban. U. o. 1926. 

——: Die Körpergrösse der Schulkinder in 

Ungarn mit Berücksichtigung der Nationalität. 

Anthrop. Hung. 1925. 

— —: Honfoglaláskori magyar koponyák. Altunga 

Schädel. A Magyar Nemzeti 

Múzeum Néprajzi Gyűjteményei. V. Budapest, 

1926. 

— —: Milyenek voltak a honfoglalók. Az Est 

Hármaskönyve. Budapest, 1926. 

— —: Nemzeti Tudomány. Az Est. 1926. 

— —: Tudományos fajkutatás. Természettud. 

— —: Az antropológia múltja, jelene és jövőjén 

biztosítása hazánkban. A természet-, 

orvos-, műszaki és mezőgazdaságtudományi 

országos kongresszus Munkálatai. Budapest, 

1926. 

——: A társadalmi embertanról. Term.-tud. Közl. 1927. 

Közl. 1919. 

— —: Az Apafiak exhumálásának embertani 

— —: A Balaton-melléki lakosság testi alkotása. és történelmi tanúságai. Pótfüz. a Term.- 

(Lóczy Lajos: A Balaton.) Budapest, tud. Közlönyhöz. 1927. 

1921. 

— —: Der Längen-Breiten-Index in Ungarn. 

——: A földrajzi környezet szerepe a Mitt. faji der Anthrop. Ges. in Wien. 1927. 

embertanban. Föld és Ember. 1921. 

— —: La composition anthrop. du peuple 

——: A termet földrajzi elterjedése Magyarországon. hongrois. Revue des Etudes Hongroises et 

U. o. 1922. 

Finno-Ougriennes. Paris, 1927. 

——: A magyarság tanulmányozása. Magyar ——: Hol volt a kutyafejű király birodalma. 

Élet. 1923. 

— —: A hazai embertan múltja és a jövő feladatai. 

Antrop. Füzetek. 1923. 

Természettud. Közl. 1928. 

— —: A honfoglaló magyarok 

Szemle. 1928. 

fajisága. Ma 

— —: Offener Brief an die ausländischen 

— —: A tököli bronzkori temető emberta 

Fachkollegen. Anthrop. Hung. 1923. 

szempontból. Antrop. Füzetek. 1928. 

3

4 

Bartucz Lajos: A környezet hatása az iskolásgyermekek 

Bartucz Lajos: Agyafúrt emberek. U. o. 1931. 

növekedésére. U. o. 1928. 

——: Köcsögbetemetés a régi palócoknál. U. 

——: Van-e nemzeti tudomány? 

1931. 

Magyarság. 

o. 1928. 

——: Die Rassengeschichte Ungarns mit besonderer 

——: Die Wirkung des Milieus auf die Körpergrösse 

Berücksichtigung der finnisch- 

der Schulkinder. Anthrop. Hung. ugrischen Verwandtschaft. Verh. des. IV.- 

1928. 

ten Finnisch-Ugrischen Kulturkongresses 

——: Ungarn und die anthropologische Wissenschaft. zu Helsinki. 1932. 

1928. 

Pester Lloyd jubileumi száma. — —: L'histoire des races en Hongrie. Nouvelle 

Revue. 1932. 

——: A főemlősök és majmok. Brehm: Az 

állatok világa. I. köt. Fordítás. 1929. 

kutatása. Ethnographia-Népélet. 1932. 

——: Az emberszabású majmok hazai vonatkozásai. 

——:Az emberszabású majmok és az ember 

U. o. Eredeti cikk. 1929. 

származása. Pótfüzetek a Természettud. 

——: Embermajom volt-e az Australopithecus. 

Közlönyhöz. 1932. 

Pótfüz., a Természettud. Közlönyhöz. 

1928. 

— —: Dunántúl népének antropológiai vázlata. 

Föld és Ember. 1929. 

— —: Mikép fedezte fel az ember önmagát. 

Kis antropológia. Magyar Szemle kincsestára. 

45. sz. Budapest, 1929. 

——: Die anthropologischen Ergebnisse der 

Ausgrabungen von Mosonszentjános. Skythika. 

II. 1929. 

——: Amit a koponyák beszélnek. Gall halálának 

— —: Török Aurél és a magyar antropológia. 


— —: Les recherches sur les origines hongroises. 

Nouvelle Revue. 1932. 

— —: A koponyabúvár. Magyarság. 1932. 

— —:Az újszülöttek anthropológiai vizsgálata. 

Pótfüzetek a Term.-tud. Közlönyhöz. 

1933. 

— —: A neandervölgyi ősember első magyarországi 

csontváza. A Magyar Orvosok és 

századik évfordulójára. Kincses Kalendáriom. Természetvizsgálók XLI. vándorgyűlésének 


munkálatai. Pécs, 1934. 

——: Látogatás az óriások birodalmában. ——: A jávai rejtély. Pótfüzetek a Term.-tud. 

U. o. 1930. 


——: Nemzetkutatás. Uj Magyarság. 1934. 

——: A nyársapáti XV–XVI. századbei koponyákról. 

——: Feldúlt királysírok. U. o. 1934. 

Dolgozatok. Szeged, 1929. 

——: A megismerés útja. U. o. 1934. 

——: A magyar típus. (Lantos Magazin.) 1929. 

——: A magyarság faji összetétele. U. o. 1929. 

——: Rassz és nép. U. o. 1934. 

——: Die Skelettreste von Kőrösladány. Eurasia 

——: Van-e magyar típus? U. o. 1934. 

Septehtrionalis Antiqua. 1930. 

——: A magyar típus nyomában. U. o. 1934. 

——: Katona József földi maradványainak 

——:Az út a magyar típus megismeréséhez. 

exhumálása. Kecskemét, 1930. 

U. o. 1934. 

——: A modern nemzeti tudományról. Magyar ——: A galatai Saint Benoit templom titka. 

Szemle. 1930. 

——: Mi a mongolfolt? Pótfüz. a Term.-tud. 


A fejedelem feje. U. o. 1934. 

——: A magyarországi avarok faji összetétele 

és ethnikai jelentősége. Ethnographia-Népélet. 

——: A Darwingumó embertani jelentősége. 1934. 


——: A székelyek eredete és fajisága. Levente. 

——: II. Rákóczi Ferenc hamvai. Term.-tud. 

Közlöny. 1935. 

1930. 

——:Az emberfajták és a magyarság faji 

——: Mit találtam Schweidel és Lázár vértanúk összetétele. Az Actio Katholica kiadása, öt 

sírjában. Magyarság. 1930. 

előadás az esztergomi kat. nyári egyetemen. 

——: Die anthropologischen Ergebnisse der Budapest, 1935. 

Ausgrabungen von Jutas und Öskü. Skythika. 

IV. 1930. 

——: Hogyan ismerhetjük meg a magyarság 

lelki alkatát. Népünk és Nyelvünk. 1931. 

——: Die Geschichte der Rassen in Ungarn. 

Congrès International des Sciences Anthropologiques 

et Ethnologiques. Compte-rendu 

de la première Session, Londres, 1934.

5 

Bartucz Lajos: Ein Abriss der Rassengeschichte Biró Bertalan: Eugenica. Magyar Szemle Kincsestára. 

in Ungarn. Zeitschrift für Rassenkunde. 

47. Budapest, 1935. 

Bd. I. Heft 3. Stuttgart, 1935. 

Bihari Péter: Embertan. Budapest, 1885. 

——: A székesfehérvári bazilika csontvázainak Biró László: A csányoszrói és sellyei egészségvédelmi 

embertani jelentősége. Székesfehérvári 

körzetek egészségügyi viszonyai. 

Szemle. 1935. I–II. 

Népegészségügy. 1938. 

——: A magyar nemzetismeretről. Ethnographia-Népélet. Blanchard, Raphael: L'Exposition anthropologique 

1936. 

— —: Preliminary Report on the Results of 

de Budapest. Bull. de la Soc. d'Anthr. 

de Paris. T. VIII. S. III. 1885. 

Excavation in the Subalyuk Cave. Washington, Bocskay Ottó: Összehasonlító vizsgálatok az 

1936. 

——: Rassz és nyelv. Nyelvtud. Közl. 1936. 

emberi csontos szájpad osteológiai sajátságairól. 


——: A kiszombori temető gepida koponyái. Bognár Cecil: A magyarság jellemrajza. Budapest, 

1935. 

Dolgozatok a M. K. Ferenc József Tudományegyetem 

Archaeológiai Intézetéből. 

XII. 1936. Szeged. 

——: A székesfehérvár-püspökkerti ásatások 

embertani szempontból. Fejérmegyei Napló 

1937. 

——: Die Anthropologie in Ungarn. Zeitschr. 

für Rassenkunde. Bd. VI. H. 2. Stuttgart, 

1937. 

Braunhoffner Jenő: Az 1929 év május havában 

Budapest székesfőváros községi elemi 

iskoláiban végzett testhossz- és testsúlymérések 

eredménye. Népegészségügy. 1930. 

— —:Az 1934. május havában Budapest székesfőv. 

közs. elemi iskoláiban végzett testhosszés 

súlymérések eredménye. Iskola 

és egészség. II. 1. 1934. 

——: A fejérmegyei avar leletek csontvázai. Brückmann Ferenc: De gigantum dentibus. 1728. 

Arch. Hung. 1937. 

——: De antris Draconum Liptoviensibus. 

——: A Mussolini-barlang ősembere. Geologica 

1734. 

Hungarica. 

Series Palaeontologica. Buday László: Serdülés és alkat. 

Fasc. 14. Budapest, 1938. 

egészség. II. 4. 1934. 

Iskola és 

——: A tiszaburai honfoglaláskori csontvázak Csaplovics 

embertani vizsgálatának előzetes eredményei. 

János: Ethnographiai értekezés Magyar 

Országról. Tud. Gyiijt. 1822. III–VII. 

Arch. Ért. Bd. XLVII. 

kötet. 

Baur – Fischer – Lenz: Menschliche Erblehre Csaplovics, Johann v.: Gemälde von Ungarn. 

und Rassenhygiene. München, 1936. 

Pesth, 1829. 

Beddoe, J.: On the stature of the inhabitants Csörsz Károly: Statistische, konstitutionelle und 

of Hungary. London, 1882. Journal of the Vererbungs-Untersuchungen aus der ungarischen 

Anthropological Institute. 

Tiefebene. Zeitschr. f. Konstitutionslehre. 

——: Hungarian Physiognomy. Man. 1905. 

14. Bd. 1928. 

Bernstein Zsigmond: Allgemeine militararztliche Csuray Károly: A magyarság, mint faj és nemzet. 

Zeitung. Wien, 1865. 


Beudant, François Sulpice: Voyage minéralogique Davis, J. B.: Thesaurus Craniorum. Catalogue 

et géologique en Hongrie pendant of the Skulls of the various races of Man. 

l'année 1818. Párizs, 1822. 

London, 1867. 

Bialoskórski Ödön: Fajerősítés és honvédelem. ——: Supplement to Thesaurus craniorum. 

Magyar Katonai Szemle. 1932. 

London, 1875. 

——: Mit tehet a honvédelem a faj erősítése Debetz, G.: Schädel áus finnischen Gräbern. 

érdekében. U. o. 1933. 

Zbornik Muzeja Anthrop. i. Ethn. T. VIII. 

Biasutti, R.: Osservazioni antropologiche su Deniker, J.: Les races de l'Europe. I. L'indice 

prigonieri di guerra (Croati, Sloveni, Ungheresi 

e Romeni). Archivi per l'Antr. 51. 

1921–1923. 

céphalique en Europe. 1897. 

——: Les races et les peuples de la Terre. 

Paris, 1900. 1926. 

Bibó István: A magyarság és a magyar társadalom ——: Les races ele l'Europe. II. La taille en 

jelleme. Társadalomtud. III. 1923. Europe. 1907. 

——: Földrajzi szempontok a magyar lélek Diefenbach, Lorenz: Völkerkunde Osteuropas. 

mai megítélésében. Szeged, 1930. 

Darmstadt, 1880.

6 

Dingwall, Eric John: Artifieial cranial deformation. Fenyvessy László: Die rassengeschichtlichen 

London, 1931. 

Grundlagen des Ursprunges der uralaltaischen 

Dixon, R.: Racial History of man. 1923. 

Völker. Der Erdball, 3. Jg. 1929. 

Dobsa László: Észrevételek a magyar arc kérdéséhez. ——:Az indiánok származása. A földgömb. 

Budapesti Szemle. 1902. 

1932. 

——:Az emberi agykoponya üregnagysága és ——: Wie sahen die Alt-Ungarn aus? Die 

térbeli három mérete. Craniometriai tanulmány. Umschau. XXXIII. 1929. 

Dochler: 


Fischer Emil: Die Haar- und Kleidertracht vorgeschichtliche 

Nachkommen der Awaren im Heanzenlande. 

Karpathen- und Balkanvölkerschaften. 

Mitt. Anthr. Ges. Wien. 34. 1904. 

Arch. Anthr. 1909. 

Drontschilow, K.: Beiträge zur Anthrop. der 

Bulgaren. Inauguraldissertation. 

——: Materialien zur Anthrop. der Bulgaren. 

Sitzungsber. d. Akad. d. Wissenschaften in 

Sofia, 1921. 

Dus Ferenc: 

Edwards: 

Szibéria egy kihaló emberfajtájáról. 

Anthrop. Füz. I. 1923. 

——: Deux cranes néolithiques sibériens. 

Anthrop. Hungarica. I. 1923. 

Des characteres physiques des Races. 

1829. 

Edvi Illés Pál: Miben áll a Magyar-Nemzetiség? 

Magyar Hazai Vándor. 1835, V. évf. 

Eickstedt, Egon Freiherr von: Gautypen in Ungarn. 

Anthrop. Hung. II. 1926. 

——: Rassenkunde und Rassengeschichte der 

Menschheit. Stuttgart, 1934. 

Ellrich, A.: Die Ungarn wie sie sind. Charakter- 

Schilderung dieses Volkes in seinen 

Verhältnissen u. Gesinnungen. Berlin, 1831. 

Gaál István: 

Ernyey József: Újabb adatok a meglakatolt 

emberi állkapcsok kérdéséhez. Népr. Múz. 

Értesítője. VI. 1905. 

Ertsei Dániel: Philosophia. I–II. Debrecen, emberfajokkal. A Természet. 1929. 

1813. 

Gábler Imre: A kulcscsont alaktani és méreti 

Éderer I.: Adatok a magyar gyermek fejlődéséhez sajátságainak vizsgálata. Budapest, 1910. 

budapesti méretek alapján. Iskola 

és egészség. II. 4. 1934. 

Facaoaru, J.: Forma capului (indicele cefalic) 

la romani, saci si unguri. Bul. Eug. Biopolitic. 

VI. 1935. 

Gámán Ferenc: Adatok az állkapocs csontrendszerének 

ismertetéséhez normális és 

némely kóros viszonyok között. Bp., 1928. 

——: Indicele morfologic facial la romani, Gáspár János: A palaeanthropologia új iránya. 

sacui si unguri. U. o. 1935. 

Természettud. Közlöny. 1924. 

Fehér Miklós: Az ember járomcsontjának varratrendellenességei. 

——: Faluvizsgálatok (Baranya megye). Népegészségü 


1925. 

Fejér György: Anthropologia vagy is az ember ——: Degeneratióra vonatkozó vizsgálatok. 

esmértetése. Budánn, 1807. 

——: A Chiunnu, Hiunnu és Hun vagy Kun 

népek ugyan azok voltak-e? Tud. Gyűjt. 

1839. IX. köt. 

Népegészségügy. 1926. 1. sz. 

——: A születések nemi számarányának alakulása 

a háború után. Budapesti Orvosi 

Újság. 1926. 44. sz. 

Fenyvessy László: Az atlasassimilatio és az 

öreglik körüli variatiók. 

Fischer, E.: Rassen und Rassenbildung. Handwörterbuch 

d. Naturwiss. Bd. 8. Jena, 1913. 

——: Specielle Anthropologie oder Rassenlehre. 

(Kultur der Gegenwart: Anthropologie.) 

Berlin, 1923. 

Fligier: Hunfalvy: Die Ungern, Teschen, 1881. 

Arch. f. Anthr. XIV. 1883. 

——: Die Urzeit von Hellas und Italien. Arch. 

F. Anthr. XIII. 1881. 

——: Ueber die Herkunft der Sarmaten. Arch. 

Anthr. XVII. 1888. 

Fridelius János: Ex Anthropologia de Principiis 

nobiscum natis, in electorali ad Albim 

Academia publicam disputationem instituent 

praeses M. Esaias Viccius, Uratislaviensis, 

et respondens Johannes Fridelius 

Sempronio-Hungarus. Ad diem Septemb. 

25 Anni 1661, horis antemeridianis, 

in auditorio minori. Wittenbergae, 1661. 

A neandervölgyi ősember első erdélyi 

csontmaradványa. Term.-tud. Közi. 

Pótfüzetei. 1931. 

——:Az ősember rokonsága a mai törpe 

Gálvácsy László: A hajról históriai és statisztikai 

tekintetben. Tud. Gyűjt. 1832. I. köt. 

— —: A complement hatásosságának változása 

a vérvételek gyakorisága szerint. A Gyó-

gyászát tudományos közleményei. 66. évf. Gáspár János: Ein Abschnitt aus der Rassenbiologie 

1926. 42. sz. 

der ungarischen Aristokratie. 

Gáspár János: Neomalthusianus gyakorlat a Rassen im Donauraum. 1935. 

magyar falvakban. Társadalompolitika. Gáspár – Viktorin: Rassenforschung in Ungarn. 

Bp., 1927. 

Rassen im Donauraum. 1935. 

——: A tehetségek öröklődése és a fajiság. Gáspár János: Fajbiológiai és eugenikai szempontok 

Budapest, 1927. A Cél c. folyóirat. 

——: A fajok összehasonlító pathologiája. 

Népegészségügy. 1927. 1., 15. sz. 

— —: A társadalmi osztályok hanyatlásának 

élettani okairól. Budapest, 1928. 

——:Az anthropometria és a biologiai statisztika 

alapjai. Népegészségügy. 1928 11. sz. 

——: Schädel aus der Zeit der Landnahme 

Ungarns. Mitteilungen der Anthropologischen 

Gesellsch. in Wien. 58. 1928. Wien. 

——: A fajok és népek vérrokonsága Budapest, 

1929. Held ny. 

——: Házassági tanácsadó az eugenika szolgálatában. 

a földreformban. Egészségpolitikai 

Szemle. 1935. 

——: Házasság és házastársválasztás. (Eugenetika.) 

Bp., 1938. Novák-kiadás. 98 old. 

——: Német anthropológusok és fajbiológusok 

előadássorozata. Orv. Hetil. 1937. '48. sz. 

——: A Tisza-Marosszög anthropológiája. Statisztikai 

Szemle. 1938. 

——: A koponya anthropológiai jelentősége. 

Rendszeres bonctan. Többekkel szerkesztette 

dr. Kiss Ferenc. Budapest, 1938. 

——: Egy sárközi falu biológiája. Az Egészségpolitikai 

Társaság kiadása. Bpest, 1938. 

Társadalombizt. Közlöny. 1929. Gáty István: A természet históriája. Pozsony, 

——: Analyse der Erbfaktoren des Schädels. 1795. 

Zeitschr. f. Naturwissensch. in Jena, 1930. de Gérando Ágost: Essai historique sur l'origine 

——: Fajismeret. A modern anthropologia és 

öröklésbiologia problémái. Budapest, 1930. 

2. kiadás. 1931. 

des Hongrois. Paris, 1844. 

——: La Transylvanie et ses habitants. Paris, 

1845. 

——: A fogazat rendellenességeinek öröklődése. Geyer, Eberhard: Wiener Grabfunde aus der 

Fogorvosi Szemle. 1930. 11. sz. 

Zeit des untergehenden römischen Limes. 

——: Untersuchungen zur Feststellung der Wiener Prähist. Zeitschr. XIX. 1932. 

Erblichkeit der Zahnanomalien. Zeitschrift Giuffrida – Ruggeri, V.: Homo sapiens. Wien 

f. Stomatologie. 1931. 

und Leipzig, 1913. 

——Gepidengraber in Ungarn. Mitteilungen Glatter Ede (Ignác): Dissertatio inaug. mediea 

d. Anthropologischen Gesellschaft in Wien. 

1931. 

de influu atrorum in organica, praecipue 

in hominem. Pestini, 1836. 

——: Kriminalanthropologie eines Dorfes mit 

Einkindsystem. Arch. f. Kriminologie. 1932. 

——: A zsidók 

1856. 

biostatikai viszonyai. Pest, 

——: Hérédité des variations du crâne. Ann. ——: Über die Lebens-Ghancen der Israeliten 

d. Société d'Anatomique. Paris, 1932. 

gegenüber den christlichen Confessionen. 

Biostatische Studie. Wetzlar, 1856. 

——: Egy királyi ház élete a fajbiológia tükrében. 

A Magy. Orv. és Természetvizsgálók 

——: Die Biostatischen Verhältnisse der griechischen 

Serben in Ungarn. 

XLI. vándorgyűlésének munkálatai. 1934. 

——: Jahresbericht ü. die Sanitätverhältnisse 

——: Méhely Lajos és a magyar tudományos 

des Pest-Piliser Gomitats im J. 1855–56. 

fajvédelem. Budapest. Stephaneum-kiadás. Pest, 1858. 

64 oldal. 1931. 

——: Jahresbericht ü. die biostatischen und 

——: Neufindungen der Artungsforschung in 

Sanitätsverhältnisse des Pest-Piliser Gomitats 

Ungarn. Ariosophie. Berlin-Wien, 1932. 

für das Jahr 1857. Pest, 1859. 

— —: Az okszerű népesedéspolitika élettudományi Gobineau: Versuch über die Ungleichheit der 

alapjai. Népegészségügy. 1928 

Menschenracen. Deutsche Ausgabe von 

——: Összehasonlító alkati vizsgálatok iparostanoncokon Ludwig Schemann. Stuttgart, 1898. 

és reáliskolásokon. Iskola és Goehlert, V.: Ueber Anthropometrie etc. Mitt. 

Egészség. 1936. 

K. K. Geogr. Ges. Wien. XXIV. 1881. 

——: Die Rassen der jüngeren Steinzeit in Grant, Madison: Der Untergang der grossen 

Ungarn. Szeged, 1935. 

Rasse. München, 1925.

8 

Grittner Gyula: Craniológiai vizsgálatok magyarországi Hillebrand Jenő: Recherches dans les grottes 

lakosok koponyáiról. Bp., 1885. paléolithiques de la Hongrie. Congres International 

Gstettner Katalin: Rendellenességek a nyakszirtpikkely 

d'Anthr. et d'Archéol. préhist. 

felső részén. Budapest, 1915. XIV. session. Genéve, 1912. 

Günther, F. K.: Kleine Rassenkunde Europas. ——: Über die neueren paläolithischen Höhlenfunde 

München, 1925. 3. Aufl. München, 1929. 

Ungarns. Zeitschrift f. Ethn. 1913. 

Gyömörey Oszkár: Anthropologia és Darwinizmus. Heft 6. 

Az Orvosok Lapja tud. közleményei. ——: Ergebnisse der in der Kiskevélyhöhle 


im Jahre 1912. vorgenommenen Grabungen. 

Győrffy István: A genealógiai kutatások embertani 

jelentősége. Anthrop. Füz. I. 1923. 

Hajós József: Az ősember a modern tudomány 

világításában. 1912. 

Hantken Miksa: A nagysápi koponya. Földtani 

Közl. 1872. 

Hedinger, A.: Die Kelten. Arch. f. Anthr. 

XXVIII. 1902. 

Herman 

Ottó: Judenverfolgung und Psychiatrie. 


——: A magyar nép arca és jelleme. Budapest, 

1902. 

——A magyarság arcáról. Ethnographia. 1903. 

— —: A magyarok nagy ősfoglalkozása. Budapest, 

1909. 

Herrmann Antal: Jelentés az 1889. bécsi anthrop. 

kongresszusról. Ethnographia. 1890. 

Hertzka Tódor: Die Urgeschichte der Erde und 

des Menschen. Ein Cyclus von Vorlesungen 

gehalten. Pest, 1871. 

Hervé, G.: Les Mongoloides en France. Revue 

mensuelle de l'école d'Anthr. de Paris. 

VIII. année. 1898. 

öregkő nagy barlangjában. Barlangkutatás. 

1. köt. 1913. 3. füz. 

——: A fosszilis ember kérdése. Földtani Közlöny. 

44. köt. 1914. 

——:Az 1913. évi barlangkutatásaim eredményei. 

Barlangkutatás. II. köt. 1914. 3. füz. 

— —: A bajóti Jankovich-barlangban 1914. és 

1915. években végzett kutatások eredményei. 

Barlangkut. III. köt. 1915. 3–4. füz. 

——: Ismerünk-e már hazánk területéről 

palaeolitikus chelle-acheuli kőeszközöket? 

Arch. Ért. 35. köt. 1915. 3–5. sz. 

——: A régibb kőkori ember. Természettud. 

Közl. 1915. 

——: Paleolit-kori leletek a Nemzeti Múzeum 

Régiségtárában. Közlemények a N. Múz. 

Érem- és Régiségtárából. 1916. I. évf. 1. sz. 

——:Az 1916. évi barlangkutatásaim eredményéről. 

Barlangkut. V. köt. 1917. 2. füz. 

——: Das Solutréen Ungarns. Praehistorische 

Zeitschrift. IX. Band. 1917. 

——: Ü. einen neuen Werkzeugtypus aus dem 

Paläolithikum. Wiener Prähist. Zeitschr. 

V. 1918. Wien, 1919. 

Hillebrand Jenő: Újabb adatok az emberi fogak 

alaktanához. Budapest, 1908. 

——:Az aggteleki Baradla-barlangból újabban 

kikerült antropológiai anyag ismertetése. ——: Das Paläolithikum Ungarns. Wiener 

Népr. Múz. Ért. 1913. 

Prähist. Zeitschr. VI. 1919. Összefogl. cikk. 

——: Jelentés a Szeleta-barlangban 1909. év ——: A jégkorszakok problémája. Barlangkutatás. 

nyarán végzett ásatásokról. Közlemények 

VIII. köt. 1920. 1–4. füz. 

a Magyarhoni Földt. Társ. Barl.-kut. Bizottságából. ——: Ungarländische Funde aus dem Mesolithikum. 

Wiener Prähist. Zeitschr XII. 

1925. 

Sommer des Jahres 1909 durchgeführten ——: Das kupferzeitliche Gräberfeld v. PusztaIstvánháza 

Ausgrabungen. Mitt. aus der Höhlenforschungskommission bei Kunszentmárton. Wiener 

der ung. geol. Gesellschaft. Prähist. Zeitschr. XIII. 1926. 

——: Ü. ein Atelier des "Proto : Campignien" 

——: A répáshutai Balla-barlangban talált diluviális auf dem Avasberg in Miskolc. Aus Eiszeit 

gyermekcsontokról. Math. és természettud. und Urgeschichte. Bd. V. S. 53–59. Leipzig, 

Ért. Bp., 1911. XXIX. köt. 4. f. 

1928. 

——: A répáshutai Balla-barlangban talált diluviális ——: Ü. eine neue Aurignacien-Lanzenspitze 

gyermekcsontok maradványai. Közlemények "a base fendue" aus dem ungarländischen 

a Magyarhoni Földt. Társ. Barl.- 

kutató Bizottságából. 1911. 2. f. 

Paläolithikum. U. o. Band. V. S. 99–102. 

Leipzig, 1928.

9 

Hillebrand Jenő: Neuere Ausgrabungen auf 

dem Avasberg bei Miskolc in Ungarn. 

U. o. Bd. VT. S. 136–141. Leipzig, 1929. 

csepregi Horváth János: Mi a faj. Társadalomtudomány. 


——: über neuere Funde aus dem ungarländischen 

Paläolithikum. Die Eiszeit. Bd. I. 

Houzé: Le crane de Nagy-Sáp. Fédération arch. 

H. 1. 1926. 

et hist. de Belgique, 1891. Bruxelles, 1892. 

——: Eine neue Höhlenwohnung 

Hovelacque 

des ungarländischen 

Eiszeitmenschen. U. o. Bd. IV. 

1887. 

– Hervé: Précis d'anthropologie. Paris, 

1927. 

Hunfalvy János: Emberfajta, nemzet és nemzetiség. 

——: Zur Frage des europäischen Solutréens. 

Földrajzi Közlemények. 1882. 

U. o. Bd. IV. 1927. 

Hunfalvy, Paul: Sur l'antiquité des Hongrois. 

— —: A Szeleta-barlangot kitöltő rétegek Congr. Internat. geol. d'Anthrop. et d'Archéolog. 

koráról. Közl. a M. F. Társ. Barl.-kut. Bizottságából. préhist. Budapest, 1877. 

1911. évf. 4. fűz. 

— —: A Balla-barlangban 1911-ben végzett 

ásatások eredményei. U. o. 1912. évf. 4. f. 

— —: A zagyvapálfalvai bronzkori Huszti urnatemető. Zakariás: Versuch über den Menschen 

Arch. Ért. 1923–1926. 40. köt. 

in Ungarn nach seiner physischen Beschaffenheit 

— —: A bodrogkeresztúri rézkori kultúra köre. Ung. Magazin. I. Pozsony, 1781. 

U. o. 1927. 41. köt. 

Imbelloni, J.: Die Arten der künstlichen Schädelformation. 

——: Újabb ásatásaim a pusztaistvánházai Anthropos. 1930. 

rézkori temetőben. U. o. 1928. 42. köt. Iszlay József: Fogazatbeli különbségek az emberi 

——: Újabb ásatásaim a zagyvapálfalvai bronzkori nem főjellegeinél. Orvosi Hetilap. 1881. 

urnatemetőben. U. o. 1929. 43. köt. 

Jankó János: Kalotaszeg magyar népe. Budapest, 

——: Csalugovits: Az 1931-i ságvári ásatások 

1892. 

eredménye. Hillebrand: Régészeti eredm. 

U. o. 1931. 45. köt. 

——: Torda, Aranyosszék és Torockó magyar 

(székely) népe. U. o. 1893. 

——: Uber die Bedeutung des altkupferzeitlichen 

Bodrogkeresztúr Kulturkreises. Wiener 

Präbist. Zeitschr. XVI. 1929. 

— —: A kiskevélyi barlangban 1912. évben 

Holéczy: Nyomozás a cigányokról. Tud. Gyűjt. 

1830. VI. köt. 

Horváth A.: Crania Salonitanea. Mitt. Anthr. 

Ges. in Wien. Bd. XXXVI–XXXVII. 1907. 

— —: Magyarország ethnographiája. Bp., 1876. 

— —: Die Ungern oder Magyaren. Bp., 1881 

— —: Die Rumänen. Budapest, 1883. 

——: Adatok a bácsbodrogmegyei sokácok 

néprajzához. U. o. 1896. 

——: Magyar típusok. Első sorozat. A Balaton 

mellékéről. A M. Nemzeti Múzeum 

végzett ásatások eredményei. Barlangkutatás. Néprajzi Gyűjteményei. II. Budapest, 1900. 

I. köt. 1913. 4. füz. 

— —: A balatonmelléki lakosság néprajza. Bala 

— —: A jégkorszaki ősember első magyar tudományos rekonstrukciója. vizsgálatának eredményei. 

U. o. III. köt. 1915. 2. füz. 

III. köt. Budapest, 1902. 

— —: Az 1917. évben végzett ásatásaim eredményei. ——: Jelentés az 1900-ban Párizsban tartott 

U. o. VII. köt. 1919. 1–4. füz. XII. anthropologiai és arch. nemzetközi 

— —: A pusztaistvánházai rézkori kongresszusokról. temető őstörténeti Népr. Múz. Értesítője. 

jelentőségéről. Orsz. M. Rég. Társ. 1901. 

Évkönyve. II. évf. 1923–26. 

Jácz Ferenc: Nő és férfi közti különbségek. 

— —: Az őskőkor története. Magyar Szemle 

Pest, 1841. 

Kincsestára. 12. 1934. 

Jirecek, C.: Überreste der Petschenegen und 

— —: A hazai őskori kutatások fontosabb 

eredményei. Term.-tud. Pótfüz. 1936. 

Rumänen. Sitzungsberichte der kgl. böhm. 

Gesellschaft der Wissenschaften. 1889. 3/30. 

Hillebrand – Bella: Az őskor embere és kultúrája. 

Kadic Ottokár: A jégkor embere Magyarországon. 


M. K. Földtani Intézet Évkönyve. 

Hoernes, M.: Natur- und Urgeschichte des Menschen. XXX. köt. Budapest, 1934. 

Wien u. Leipzig, 1909. 

— —: A magyar barlangkutatás ősrégészeti 

van der Hoeven: Description d'un crâne hongrois. 

Mem. Acad. roy. des Pays-Bas. 1861. 

eredményei. Szent István Akadémia. Budapest, 

1930. 

Kardos Károly: Embertan (Anthropologia). 

Mármarossziget, 1868.

10 

Kászonyi Ferenc: Rassenverwandtschaft der 

Donauvölker. Wien, 1931. 

Király Dezső: Testfejlődési viszonyok a kispesti 

Deák Ferenc áll. reálgimn. tanulóinál. 


Klein Mihály: Sammlung merkwürdiger Naturseltenheiten 

Bedeutung desjenigen von Auvernier für 

die Rassenanatomie. Verh. d. Naturforsch. 

Ges. Basel. 1886. 

d. Ethnologie zu den Resultaten 

der Anthropologie. U. o. 1887. 

Arch. f. Anthr. XIV. 1883. 

——: Die Kraniometrie und ihre jüngsten 

Reformatoren. Correspondenz-Blatt. XXII. 

Jg. 1891. 

— —: Noch einmal Herr von Török. U. o. 1892. 

— —: Die Ungarn. Eine anthropologische 

Skizze. Zeitschr. f. Ethn. 1917. 

Konrádi Dániel: Schulärztliche Beobachtungen. 

Internat. Arch. f. Schulhygiene. VII. Bd. 

1911. 

Kormos Tivadar: Az ősember világa. Népsz. 

Természettud. Könyvtár. Budapest, 1919. 

— —: A tatai őskori telep. Földtani Int. Évk. 

1912. 

Kossuth Lajos: Levele Hermán Ottóhoz. A Hon. 

1876. 

Kossuth Lajos: Tanulmányok br. Nyáry Jenő 

"Az aggteleki barlang mint őskori temető" 

című munkája felett. Pesti Napló. 1883. 

Kovács János: Szeged és népe. Szeged, 1901. 

Körösy József: Az emberi élettartam és halandóság 

kiszámításáról. M. Tud. Akad. társad. 

tud. értek. II. 12. 1874. 

——: Anthropológiai adatok a budapesti iskolásgyer 

Kniezsa István: A nyugatmagyarországi besenyők 

A Hon. 1875. 

kérdéséhez. Domanovszky-Emlékk. ——: Demologiai tanulmányok. U. o. 1889. 

1937. 

——: Neue Beiträge zur Sexualproportion der 

Geburten. (BIiSt. XIV. 1905.) 

Koch, Fr.: Ursprung und Verbreitung des Menschengeschlechts. ——: Couleur de la peau, des cheveux et des 

Jena, 1929. 

yeux a Budapest, Ann. de dem. 1877. 

Koczián Lajos: Újabb vizsgálatok a főemlősök ——: Sur l'Anthropometrie des races de 

szemüregének általános alakjáról és belsejének Hongrie. Bull. Soc. d'Anthr. 1878. 

szerkezetéről. Mármarossziget, 1910. Körösy Kornél: Az örökléstan alapismeretei. 

——: A tanulóifjúság testtani vizsgálata. U. o. Budapest, 1936. 

1910. 

Köteles Sámuel: Philosophiai antropologia. 

——: Az ember szemüregének elzáródási viszonyai Buda, 1839. 

a halántékárok felé, különös tekintettel Kubáss Marianna: A prognathia mint nemi jelleg. 

a többi főemlős szemüregére. 


Eger, 1911. 

Laczkó – Gaál – Hollendonner – Hillebrand: A 

Koller Pius: Faj és haj. Budapest, 1926. 

ságvári felső diluviális lösztelep. Arch. Ért. 

Koller, Rosa: Awarenschädel von Traiskirchen. Budapest, XLIV. 1930. 

Mitt. Anthr. Ges. Wien, 1937. 

Lambrecht Kálmán: Az ősember. Budapest, 

Kollmann, J.: Europäische Menschenracen. 1926. 

Mitt. Anthr. Ges. Wien. XI. 1881. 

Lánczy Gyula: A magyarság az Árpádok korában. 

——: Zwei Schädel aus Pfahlbauten und die 


Laufenauer Károly: A microcephalusokról. Orvosi 

Hetilap. 1881. 

László Gábor: Az emberi agykoponya nyolcz 

szélességi méretéről. Budapest, 1903. 

László Ödön: Az ember származásáról. Gyógyászat. 

1909. 

Lázár István: Alsófehér vármegye magyar népe. 

Nagy-Enyed, 1896. 

Lebzelter, V.: Ein neolithischer Schädel aus 

Ludany. Wiener Prähist. Zeitschr. 1928. 

——: Beiträge zur phys. Anthr. d. Balkanhalbinsel. 

Mitt. Anthr. Ges. Wien. 1923. 

——: Rasse und Volk in Südosteuropa. Mitt 

Anthr. Ges. Wien. LIX. 1929. 

— —: Eine rassenkundliche übersichtsauf 

nähme des Burgenlandes. Mitt. Anthrop 

Ges. Wien, LXVII. 1937. 

— —: Hallstatt- u. La Tene-Schädel aus Güns 

u. Ordod Babot (Ungarn). Wiener Prähist. 

Zeitschr. XV. 1928. 

— —: Der Awarenschädel von Margarethen 

am Moos. Mitt. Anthr. Ges. Wien. 1935. 

Lehotay Mária: A processus retromastoideus. 

Budapest, 1912.

11 

Le Monnier, Franz Ritter o.: Karte der Territorial- 

Einteilung des k. k. Heeres. Wien, 

1881. 

Lenhossék József: Az emberi koponyaisme 

(Cranioscopia). Budapest, 1875. 

——: Deák Ferencz koponyáján tett mérések 

és ezekből vont következtetések. Budapest, 

1876. 

——: A mesterségesen eltorzított koponyákról. 


——: Tizenhat súlyos bűntettes koponyája. 

Orvosi Hetilap. Budapest, 1878. 20. sz. 

——: Magyarországi koponyák. Természettud. 

Közl. 1877. 

Közl. 1912. 

——: Az anthropologiáról, mint a jelenkori 

műveltség nélkülözhetetlen kellékéről. Rektori 

1915. 

beszéd. 1879. 

——: Crani di Delinquenti Rumeni, Ungheresi 

Loritz, I. B.: Altbulgarische Schädel. Dissertation. 

München, 1915. 

e Croati. Extrati della Rivista de Disciplina 

— — : Über die Herkunft des südbulgarischen 

Carceraria. Roma, 1880. 

Dolichokephalus. Korresp.-Blatt. 1915. 

——: A szeged-öthalmi ásatásokról. Budapest, 

Lóczy Lajos: A baráthegyi barlang és a benne 

1882. 

——: Emlékbeszéd Broca Pál felett. Budapest, 

1882. 

——: Description d'un crâne macrocéphale 

déformé et d'un crâne de l'époque barbare 

en Hongrie. Congrès international d'Anthropol. 

et d'Archéologie préhistoriques. 


II. 1881. 

——: Progén koponyák. Értek. a Természettud. 

Lósy Pál: Értekezés az orvosi tudomány korszakairól. 

Köréből. Budapest, 1885. 

Diss. inaug. Pestini, 1839. 

——: Bírálat Virchow R. munkájáról: Über 

Losy J.: Faj és fajta. Természettud. Közlöny. 

einige Merkmale niederer Menschenrassen. 

1907–1908. 

Berlin, 1875. Orvosi Hetilap. 1875. 

— — : Über Anthropologie im allgemeinen und 

über die Aufgaben Ungarns auf dem Gebiete 

der Anthropologie. Arch. f. Anthrop. 

N. F. Bd. XV. 

Lenhossék Mihály: A koponyavarratok elcsontosodása 

gyermekkoponyákon. Orvosi Hetilap. 

1916. 

——: A fogodvasodás (caries) gyakoriságáról. 

U. o. 1917. 

——: Európa lakosságának eredete és fajbeli 

összetétele. Természettud. Közl. 1918. 

——: Az anthropologia múltja, jelene és jövőjének 

biztosítása hazánkban. A Természettud. 

Kongresszus Munkálatai. Budapest, 

1926. 

— — : A jégkorszakbeli emberről. Természettud. 

talált őskori tárgyak leírása. Természettud. 

Közl. 1877. 

— — : Die Liszkovaer Höhle im Baráthegy. 


— — : Az ó-ruzsini barlangok Földt. Ért. II. 

1881. 

— — : Válasz Roth S. észrevételeire. Föld. Ért. 

Lovász Imre: Észrevételek az éghajlatnak s 

——: Die künstlichen Schädelverbindungen. 

más természeti viszonyoknak a népek 

Budapest, 1878. und Wien, 1881. 

charakterére való befolyásáról. Tud. Gyűjt. 

——: Des déformations artificielles du crâne 

1835. 

en général. Budapest, 1878. 

——: Philológiai és természettud. vizsgálatok 

——: Die Ausgrabungen zu Szeged-Öthalom 

a különböző emberfajok históriájáról. Tud. 

in Ungarn. Budapest, 1882. und Wien, 

Gyűjt. 1837. 

1886. 

——: A test alkotásról. Tud. Gyűjt. 1837. 

Lenhossék Mihály: Az ember helye a természetben. Löher, Fr.: Die Magyaren und andere Ungarn. 


Leipzig, 1874. 

——: Természetes múmia Nagykászonban. Luschan, F.: Die Funde von Nagy Sáp. Mitt. 

Természettud. Közi. 1911. 

——: Az anthropologiáról és teendőinkről az 

anthropológia terén. Budapest, 1915. 

——: Az embertan munkaköre és feladatai. 


— —: A magyarság anthropológiai vizsgálata. 

U. o. 1915. 

Anthr. Ges. Wien. Bd. 2. 1872. 

— — : Ein neanderthaloider Ungar-Schädel. 

Mitt. Anthr. Ges. Wien. Bd. 3. 1873. 

— — : Völker, Rassen, Sprachen. Berlin, 1927. 

— — : Über die Beziehungen zwischen der alpinen 

Bevölkerung und den Vorderasiaten. 

Korrespondenz-Blatt. 1913. 

— — : Der Schädel von Nagy Sáp (Ungarn). 

Zeitschr. f. Ethn. Jg. 19. 1887.

12 

Majláth Béla: Tanulmányok az ember eredetének Méhely Lajos: A magyar élettudomány problémái. 

történetéből. Arch. Közl. 1874. 

Saját kiadás. Budapest, 1925. 

Malán Mihály: Tehetséges és gyengetehetségű — — : A fogazat származástani jelentősége. 

gyermekek arányszáma az egyes társadalmi Fogorvosi Szemle. 1925. 

osztályokban. A Cél. 1926. 

——: A magyar fajvédelem irányelvei. A Cél. 

— — : A fajbiológia térfoglalása. Fajegészségügyi 1926. máj.–aug. 

mozgalmak. A Cél. 1926. 

——: A magyarság örök tragikuma. A Cél. 

— — : A zsidó és nem zsidó újszülöttek testméreteinek 

1926. aug. 

különbségei. A Cél. 1928. 

——: Néhány szó a magyar fajvédelemről. 

— — : Az anthropometria szerepe a testnevelésben. A Cél. 1926. szept. 

Nemzeti Sport. 1928. 

——: A nő feladata a fajvédelemben. A Cél. 

— — : Adatok a lengyeli neolith-kori 

1926. 

telep 

október. 

lakóinak anthropologiájához. Bpest, 1929. ——: A fajkérdés élettudományi alapjai. A Cél. 

— — : Fajkereszteződési vizsgálatok. A 1926. Cél. november. 

1930. 

——: A számkivetett magyar fajvédelem. 

A Cél. 1926. dec. 

— — : Testméréstan. Sportorvosi előadások. 


——: Faj vagy felekezet. A Cél. 1927. jan.– 

— — : A testnevelés hatása az emberi testre. 

febr. 

Ifjúsági vezető. 1932–33. 

——: Állítsunk fel magyar fajbiologiai intézetet. 

— — : 11–14 éves fiúk és leányok testi fejlődése A Cél. 1927. márc.–ápr. 

és testnevelésének biologiai alapjai. ——: Az okszerű népesedéspolitika élettudományi 

Testnevelés. 1934. 

alapja. A Cél. 1927. aug. Dékáni 

— — : A budapesti tanoncok testfejlődése. székfoglaló. Magyar 1927. szept. 26. 

Orvosok és Termv. Vándorgy. Munk. 

1934. 

Mandler 

Ottó: A test hibás alakjai különös tekintettel 

az antropológiára. Antrop. Füzetek. 

I. 1923. 

Mayer Sixtus: Az örökléstan eugenikai vonatkozásai. 

Pannonhalmi Szemle. XII. 1937. 

— — : A fajkérdés élettudományi és világnézeti 

vonatkozásai. U. o. 1937. 

Márki József: Embertan. Pesten, 1851. 

Márton Lajos: Die wichtigsten Resultate vorund 

frühgeschichtlicher Forschung in Ungarn. 

(1911.) Praehist. Zeitschr. 1912. 

Mestorf, J.: Der inernat. Anthr. und Arch. Congress 

in Budapest, 1876. Hamburg, 1876. 

——: Fajvédelmi feladatok. A Cél. 1928. márc. 

——: A magyarság anthropologiája. A Cél. 

1929. jan.–febr. 

— — : A németek Magyarországon. A Cél. 1929. 

jan.–febr. 

— — : Magyarabb Magyarországot. A Cél. 1929. 

máj.–jún. 

— — : A faji gondolat térhódítása a tudományban. 

A Cél. 1929. júl.–aug. 

— — : Iskola és fajvédelem. A Cél. 1929. júl.– 

aug. 

——: Der Blutindex auf der Anklagebank. 

Pester Lloyd. 1930. márc. 5. 

——: A vércsoportok faji jelentősége. A Cél. 

1930. jún.–júl. (Akad. előadás.) 

Méhely Lajos: A háború biologiája. T. T. Közl. ——: A magyarság harmonikus és diszharmonikus 

1915. (A Cél 1929. febr.) 

vérkeveredése. A Cél. 1930. dec. 

— — : Szerezzük vissza a magyar faj tisztaságát. ——: Vér, faj, nemzet. A Cél. 1933. júl. 

A Nép. 1922. máj. 28. 

——: Minden kultúra faji kultúra. A Cél. 

— — : Kultúra, magyarság, szelekció. A 

1933. 

Nép. 

aug. 

1922. nov. 19. 

— — : Blut und Rasse. Zeitschrift f. Morph. u. 

— — : A magyarság sorsdöntő órái. A Nép. 

Anthrop. Fischer Festb. XXXIV. 1934. 

1922. dec. 24. 

Myrdacz, P.: Ergebnisse der Sanitäts-Statistik 

— — : A hamelni patkányfogók. A Nép. 1923. 

febr. 4. 

der k. k. Heeres in den Jahren 1870–1882. 

— — : A magyar tragédia élettudományi 

Wien. 

okai. 

A Cél. 1923. ápr.–1924. jan.-ig. 

Mirsvinszky Ignátz: Az emberről. Budán, 1837. 

— — : Mongolok-e a magyarok? A Nép. Mokos 1925. Gyula: Deáklányok növekedése két háborús 

már. 30. és 31. 

iskolai évben. Budapest, 1916.

13 

Mokry Benjámin: Próbarajzolat az embernek 

főbb Charaktereiről, nevezetesen a nagy 

Charakterről. Tud. Gyűjt. 1817. VIII. köt. 

Molnár István: Az ősember és primitív népek 

lelki világáról. 

Montandon, George: La race. Les races mise 

au pont d'ethnologie somatique. Paris, 

1933. 

— — : A divat mint az emberi test eltorzítója. 

——: Ainu, Japonais, Bouriates. L'Anthropologie. Budapest, 1885. 

XXXVII. 1927. 

Peschel, O.: Völkerkunde. Leipzig, 1874. 6. Aufl. 

Nagel, A. E.: über die Vitalität der Magyaren. bearbeitet von Alfred Kirchhoff. Leipzig, 

Mitt. Anthr. Ges. in Wien. III. 

1885. 

vitéz Nagy Iván: öt világrész magyarsága. Magyar kisszántói Pethe Ferenc: Természethistória és 

Szemle Kincsestára. I. Budapest, 1935. mesterségtudomány. Bécs, 1815. 

Nagy László: Összefüggés a gyermek testi és 

Pittard, E.: Contribution a l'étude anthrop. de 

szellemi élete s fejlődése között. Antrop. 

Gagauz. Revue anthr. 1916. 

Füzetek. I. 1923. 

— — : Les populations de la Dobodja. Bul. 

Nánásy László: Adatok az ember medencecsontjának 

Soc. de Stiinte. Bd. 24. 1915. 

alak- és mérettani sajátságaihoz. 

Pittard, Eugène: Les races et l'histoire. Paris, 


1924. 

Neuber Ede: A debreceni I. o. elemi iskolás 

tanulók átvizsgálása egészségügyi szempontból. 


——: A debreceni I. o. elemi iskolás tanulók 

átvizsgálása egészségügyi szempontból az 

1931–32. tanévben. Budapest, 1933. 

Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. 

Ohar, O.: Les caractères mongoloides sur les 

— — : Az ember eredete, faji egysége és kora. 

crânes de l'Europe centrale. Anthropologie. 


Praha. VIII. 1930. 

— — : A vad és félvad népek kedélye. M. Szalon. 

Ortutay Gyula: Magyar népismeret. Magyar 

1886. 

Szemle Kincsestára. 9. Budapest, 1937. 

— — : Der Mensch, sein Ursprung, seine Rassen 

Ortvay Tivadar: összehasonlító vizsgálatok a 

und sein Alter. Würzburg und Wien, 

hazai és északeurópai praehistorikus kőeszközök 

1887. Varsó, 1892. 

eredete és régisége körül. Budapest, 

— — : Die Völker der Erde. 1889–93. 

1885. Értek. a tör.-tud. köréből. XII. 

— — : A leszármazás elmélete és az ember. 

köt. VIII. sz. 

Kath. Szemle. Budapest, 1891. 

——: Az ember ősiségének és származásának 

— — : A föld története. Budapest, 1902. 

kérdése a mai természettudományi vizsgálatok 

— — : A monizmus. Budapest, 1902. 

nyomán. Természetvizsgálók és 

— — : Az ősember kritikai méltatása. Akad. 

Orvosok 34. vándorgyűlésének Munkálatai. 

Értesítő. Budapest, 1909. 

Pozsony, 1907. 

— — : Az ember származása a legújabb kutatások 

Paszlavszky József: Az ember. Testi-szervezet 

nyomán. 1914. 

és élete. Őstörténete és fajtái. Bpest, 1880. 

Patterson, A. J.: The Magyars, their country — — : Apologiai vitatkozások. 1915. 

and its institutions. London, 1869. 

Patzek Károly: Emberesmértető Töredék. Pesten, 

1833. 

Pápai Károly: A vogulok és osztjákoknál. 

Ethnographia. 1890. 

Pápai Károly: Az ugor típus. A budap. VI. 

ker. áll. főreáliskola Értesítője. 1895. 

Pereszlényi Zoltán: Balassa Bálint hamvai. 

Liptószentmiklós, 1904. 

Perényi József: Népszerű előadás a koponyáról. 

Embertani és arcismei vázlatok. Budapest, 

1882. 

Pittard, E. et Sergent, E.: Recherches anthropologiques 

sur les Roumains de Transylvanie. 

Revue anthrop. 1919. 

— — : Etude anthropologique de 194 Roumains 

de Transylvanie. Revue d'Ecole 

d'Anthrop. 1921. 

Platz Bonifác: Az emberi nem kora. Baja, 1880. 


(Főgimn. Ért.) 

Németh László: A magyarságtudomány feladatai. 

— — : Vélemények az ember eredéséről. U. o. 

Magyarságtud. 1935. 

1883. 

Práger Márton: Az ipari munka befolyása az 

emberi szervezetre. Antrop. Füz. I. 1923. 

Prichard, James Cowles: Researches into the 

Physikal History of Mankind. London, 

1841.

14 

Pruner Bey: Sur les origines hongroises. Mem. 

Soc. d'Anthr. de Paris. T. 2. 1865. 

Ranke, J.: Die Schädel der altbaierischen v. Rosztóczy E. és Huszár György: Anthropologiai 

Landbevölkerung. Beitr. zur Anthr. u. Urgesch. vizsgálatok birkozókon. Sportorvos. 

Baierns. München, 1880. 

1934. 

— — : Der Mensch. III. Aufl. Leipzig v. u. Rosztóczy Wien, E.: A tréning és túltréning sportorvosi 

1911. 

vonatkozásai. 1936. 

Rapos József: Az embertan vázlata. Pest. 1869. ——: Honvédségünk testedzésének fejlesztése 

Réthy László: Reflexiók Török Aurél levelére. sportorvosi szempontból. Szeged, 1937. 

Arch. Ért. 1885. 

——: Sportorvosi vizsgálatok. Sportorvos. IV. 

Retzius, G.: Finska Kranier. Stockholm, 1878. 

évf. 2. sz. 

Révész Béla: Der Einfluss des Alters der Mutter 

auf die Körperhöhe. Arch. f. Anthr. 

N. F. IV. 

Riedl Gusztáv: Adatok az ember keresztcsontjának 

alak- és mérettanához. Esztergom, 

1913. 

Rieger, Konrad: Demonstration des sogenannten 

"Vogelkopf-Knaben" Dóbos János aus 

Battonya in Ungarn. Sitzungsber. d. Würzburger 

Physik.-medic. Ges. 1895. 

Ripley, W. Z.: The races of Europe. London, 

1900. 

Ritoók Zsigmond: Fajtaság és magyarság. Napkelet. 1824. IX. köt. 

1924. 

Rutot: 

Rómer Flóris: Mikor találjuk az embernek első 

nyomát Magyarországban. Hon. 1875. 

v. Rosztóczy E. és Sziráky /.: Anthropologiai 

vizsgálatok úszókon. Sportorv. 1934. 

Roth Samu: Az ó-ruzsini barlangok. Term.-tud. 

Közl. 1881. 

— — : Észrevételek Lóczy L. úrnak az ó-ruzsinai 

barlangok című cikkem megismertetéséhez. 

Földt. Ért. II. 1881. 

— — : Az ó-ruzsini "nagy barlang"-ban eszközölt 

újabb ásatások eredményei. Földt. 

Ért. II. 1881. 

Rumy Károly: Nagy tudományú Beudant Úrnak 

megjegyzései s észrevételei a Magyarokról 

az ő tudós munkájában. Tud. Gyűjt. 

La Cronologie des ossements quaternaires 

de l'Europe. Korresp.-Blatt. 1911. 

— — : Les ossements parisiens de Grenelle et 

— — : Jelentés a nemzetközi őstörténelmi de Clichy. és Bull. Soc. Belge de Géol. 1910. 

embertani congresszus VIII. ülését szervező S.: A nemzetiségről. Tud. Gyűjt. 1817. I. köt. 

bizottság eddigi működéséről. U. o. 

S. F.: Hunn maradék a helvetiai havasokban. 

1875. 

Tudománytár. III. köt. 1831. 

— — : Az őstört. és embertani nemzetközi 

Saile 

congresszus 

Tivadar: Kőrösy József hatása a statisztika 

ügyében. Arch. Ért. 1876. 

fejlődésére. M. Tud. Akad. Értek. a 

Rónay Jácint: Millyen a magyar? Hazánk. philosophiai és társadalmi tud. köréből. 

Győr, 1847. 


— — : Fajkeletkezés. Az embernek helye Saller, a természetben 

K.: Die rassen der jüngeren Steinzeit 

és régisége. Pest, 1864. 

im Donaustromgebiet. Zeitschr. f. Anatomie 

— — : Az ősemberek haladása. Székfoglaló értekezés. 

u. Entwicklungsgeschichte. 1. Abr. Bd. 

Pest, 1868. 

77. 1925. 

Roska Márton: Az ősrégészet kézikönyve. I–II. Saller, K.: Leitfaden der Anthropologie. Berlin, 

Kolozsvár, 1926–1927. 

1930. 

Rostagni A.: Az emberi test idomainak arányai. Schaaffhausen, 

Pest, 1862. 

H.: Der internationale prähistorische 

Congress in Budapest, am 4. bis 

E. v. Rosztóczy: Untersuch. ü. Isohämagglutination 11. Sept. 1876, Arch. f. Anthrop. Bd. IX. 

in der Umgebung von Szegedin. 1876. 

Z. f. Rassenphysiol. 1931. 

——: Quelques observations sur les anciens 

peuples qui sont immigrés en Hongrie. 

— — : Wechselweise quant. Isohämagglutinationsuntersuch. 

Congr. International d'Anthrop. d'Arch. 

an 100 Personen. U. o. 1933. 

préhistoriques. Budapest, 1876. 

— — : Systemat. sportärztliche Untersuchungen. 

Scheiber Sámuel: Promemoria egy anthropologiai 

Arbeitsphysiologie. Berlin, 1933. 

múzeum létesítése tárgyában. Hon. 

— — : Schwankungen des Isoliämagglutinations-Titers. 

1873. 

Z. f. Rassenphysiol. 1934.

15 

Scheiber Sámuel: Tabelle mit Massen von 

5 Bulgarenschädeln. Berliner Ges. f. Anthr., 

Ethnol. und Urgesch. 1873. 

című könyvére. Orvosi Hetilap. 

1876. 

— — : A fővárosban tartandó 

Sergi, G.: 

anthropológiai 

L'Uomo. Torino, 1911. 

congresszusról. A Hon. 1875. 

Sittenberger, Anna: Ein extrem deformierter 

Schädel aus einem Fürstengrab auf dem 

— — : Eine anthropologische 

Ostgolenfriedhof 

Studie 

in 

aus Ungarn. 

Taganrog. Krim. 

Wiener Mediz. Presse. 1876. 

Sitzungsber. Anthr. Ges Wien, 1936. 

— — : Sur un enfant microcéphale. Smirnov, Jean Congr. N.: Les populations finnoises 

Internat. d'Anthrop. et d'Arch. préhist. des bassins de la Volga et de la Kama. 


Paris, 1898. 

Scheuthauer G.: Kisfejű microcephalus. Orv. 

Hetilap. 1874. 

Schliz, A.: Künstlich deformierte Schädel in 

germ. Reihengräbern. Arch. f. Anthr. 1905. 

Schmidt F.: A tanulók testi gyarapodása és 

ennek viszonya a szellemi fejlődéshez. 

Orsz. Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny. 


Schubert N.: Természetrajz, egy függelékkel az 

embertanról. Pest, 1871. 

Schwarcz Gyula: A fajtakérdés színvonala három 

év előtt. Pest, 1861. 

Soc. 1862. 

értekezés. Pest, 1864. 

Sebestyén Gyula. Anthropologia és ethnographia. 

1912. 

Semayer Vilibald: A magyarok finn volta. 

(Winkler: Das Finnenthum der Magyaren, 

1901. cikkének kritikai ismertetése.) Népr. 

Múz. Ért. 1902. 

— — : Meglakatolt emberi állkapcsok. 

Múzeum Értesítője. V. 1904. 

— — : Recherches sur la 

Soltész 

taille moyenne 

János: Az 

des 

emberi nem kifejlődése. 

hommes en Hongrie. U o. 1877. 

Tudománytár. Új folyam. IV. köt. 1838. 

Scheiber S. H.: Untersuchungen über den mittleren Somogyi József: Tehetség és eugenika. Budapest, 

Wuchs der Menschen in Ungarn. 

1934. 

Arch. für Anthrop. Bd. XIII. H. 3. Braunschweig, Stein Erzsébet: A pusztaszeri Árpád-kori lelet 

1881. 

anthropologiai vizsgálata. Budapest, 1935. 

— — : Az ember magassága. Gyógyászat. 1905. Steinburg Moritz von: Ein Schädelfund von 

Székely-Udvarhely und Mittheilungen über 

einige andere Schädel. Programm des Ev. 

Gymn. in Schässburg. Hermannstadl, 1875. 

Stratz, C. H.: Die Rassenschönheit des Weibes. 

Stuttgart, 1901. 

Szabó József: L'homme moustérien de la grotte 

Mussolini. Etude de la mandibule. Soc. 

d'Anthrop. de Paris. 

Szabó Zoltán: Az átöröklés. Budapest, 1938. 

Szekfü Gyula: A faji kérdés és a magyarság. 

Napkelet. 1923. 

Sziráky – Huszár: Beiträge zur Anthropologie 

Ungarns im XII. Jh. Mitt. Anthr. Ges. 

— — : On the Unity of human Wien, races. 1933. Ethnol. 

Szinnyei József: A magyarság eredete, nyelve 

— — : Az emberi nem egységéről. 

és honfogl. 

Akad. székfoglaló 

műveltsége. O. Könvvt. 1910. 

— — : A magyar nyelv. Magyar Szeml 

2. Budapest, 1929. 

Szokolay Margit: A magyarországi besenyőtelepekről. 

Föld és Ember. IX. 1929. 

— — : Székfoglalás – 

Szokoly 

foglaló nélkül. 

Viktor: 

Pesti 

Lavater és Gall. Arcisme és 

Napló. 1893. 

phrenologia. Pest, 1864. 

Semayer Vilibald: Bánffy-Hunyad magyar lakosságának 

Szondi Lipót: Az iskolásgyermek testi méretei 

somatológiai vázlata. Néprajzi 

6–13 éves korig. Budapest, 1929. 

Múzeum Értesítője. 1901. 

Teszák Károly: A combcsont és felkarcsont 

— — : A magyarság anthropologiai typusai. vonal-kerület és szögméretei. Bpest, 1908. 

Népr. Múz. Értesítője. 1903. 

Toldy (Schedel) Ferenc: Az emberfaj előtti 

— — : Török Aurél emlékezete. Ethnographia. föld. Tudománytár. 1837. 

1912. 

Tompa Ferenc: A Dunántúl őstörténelme. Pannónia 

— — : Teendők a magyar ember-néptan könyvtár. terén. 15. Pécs, 1935. 

Népr. Múz. Értesítője. 1914. 

— — : 25 Jahre Urgeschichtsforschung 

— — : Országos Ember-Néptani Intézet. 1912–1936. U. o. Bericht. Röm. Germ. 

1916. 

Kommission, 1934/35.

16 

Topinard, Paul: L'Anthropologie. Paris, 1870. 

Topinard Pál: Az anthropológia kézikönyve. 

Budapest, 1881. Fordította: Pethő Gyula 

és Török Aurél. 

Tóth Béla: Magyar típus. Magyar Hírlap. 1893. 

ápr. 22. sz. 

Tóth Zsigmond: Útbaigazítás a régészeti ásatások 

alkalmával lelt embercsontok összegyűjtésére. 

Népr. Múz. Értesítője. VI. 1905. 

Tömösváry Lajos: A hazai anthropológia ügyében. 

Földr. Közl. 1886. 

Török Aurél: A magyar és német faj rokonsága. 


——: Az emberi alakról. Orvos-Természettud 

Ért. 1879. 

——: Közlemények a kolozsvári bonctani intézet 

koponyagyüjteményéről. U. o. 1879. 

——: A félkörös halántékvonalak különböző 

alakjairól. U. o. 1879. 

——: Az emberi testtartásról. Természettud. 

Közl. 1879. 

— — : A koponya nagyságáról. U. o. 1879. 

— — : Az orról. U. o. 1879. 

— — : A németek hajszínéről. U. o. 1879. 

— — : Anthropologiai levelek. Orv. Hetil. 1880. 

— — : Die Orbita bei den Primaten und die 

Methode ihrer Messung. Correspondenzbl. 

Jg. XII. 1881. 

— — : Sur le crâne d'un jeune gorille. Paris. 

Bull. Soc. d'Anthr. 1881. 

Török – Lóczy – Roth: Commissioneller Bericht 

über die Untersuchungen der "Grossen 

Höhle" bei Ó-Ruzsin. Zeitschr. der k. u. 

Naturw. Ges. 1883. 

Török Aurél: Die Orbita bei den Primaten und 

die Methode ihrer Messung. Corresp. Blatt 

d. Anthr. Ges. München, 1881. 

——: A koponya-üreg nagysága a különböző 

népfajoknál. Term.-tud. Közl. 13. k 1881. 

——: Communications sur une série de dixhuit — — : Válasz Dr. 

crânes valaques. Bull, de la Soc. U. o. 1885. 

d'Anthr. Paris, 1881. 

——: A Budapesten felállítandó anthr. múzeum 

és intézet. Term.-tud. Közi. 14. köt. 

1882. 

——: Anthropologiai Füzetek. I. Bpest, 1882: 

Réthy László reflexióira. 

1. Topinard Pálnak, a párisi anthr. iskola 

tanárának javaslata egy nemzetközi 

anthropometriai rendszer tárgyában. 

2. Dr. Manouvrier L.: Az agy velősúly 

3. A koponya-üreg meghatározásáról. 

Török 

4. A főemlősök (Primates) szemüregéről. 

5. Adatok az erdélyi románok koponyáinak 

jellemzéséhez. 

6. Az uralvidéki baskirokról. 

7. Plan Carpin szerzetes utazásáról Tatárországba 

1246-ban, Magyarországnak 

a tatárok által való feldúlása után. 

8. A tertiär idejű ember kérdése. 

9. A történelem előtti emberek csontjain 

mutatkozó sérülések. 

10. A négerek jellemző betegségeiről. 

11. Sveic lakói a szemük, hajuk és bőrük 

színe szerint vizsgálva. 

12. A halálozásról. 

13. Nézetek a jövő életről. 

14. A Budapesten felállítandó anthropologiai 

múzeum és intézet tárgyában. 

15. A Budapesten felállítandó anthropologiai 

múzeum részére tett eddigi ajándékok 

jegyzéke. 

Aurél: Az ó-ruzsini nagy barlang megvizsgálása. 


— — : A városi és vidéki emberek koponyájának 

nagyságbeli különbsége. U. o. 1883. 

— — : Anthropologisches aus Ungarn. Correspond.-B 

1884. 

— — : Kraniometrische Apparate. U. o. 1884. 

— — : Az ember harmadik tomporáról. Term.- 

tud. Közl. 1884. 

— — : Magyarischer Schädeltypus. Correspondenz-Bla 

1884. 

Közl. 1885. 

Segesvárott. Főv. Lapok. 1885. 

— — : Vonások Petőfinek tanulókorából. Magyar 

Salon. 1885. 

— — : Nyilt levél a Szerkesztőhöz az anthrop. 

kiállítás ügyében. Arch. Ért. 1885. 

— — : Az ember és emberszabású lények gerincoszl 


— — : A személyazonosság anthrop. megállapítása. 


— — : Uber Schädeltypen aus der heutigen 

Bevölkerung von Budapest. Anat. Anzeiger. 

1886. 

— — : Über den Trochanter tertius und die 

Fossa hypotrochanterica in ihrer sexuellen 

Bedeutung. Anat. Anzeiger. 1886. 

— — : A személyazonosság anthropologiai megállapítá 

Term.-tud Közl. 1886.

17 

Török Aurél: Ueber die Metamorphose des 

jungen Gorillaschädels. Córrespondenz- 

Blatt. 1887. 

——: A koponya mesterséges eltorzításáról. 


— — : Ueber den Schädel eines jungen Gorilla. 

Zur Metamorphose des Gorillaschädels. 

Int. Monatsschrift f. Anat. u. Phys. 1887. 

——: Wie kann Jer Symphysiswinkel des 

Unterkiefers exact gemessen werden. Arch. 

f. Anthr. 1887. 

——: A férfi és nő anthropologiája. Term.-tud. 

Közl. 1887. 

— — : Über ein Universal-Kraniometer. Zur 

Reform der kraniometrischen Methodik. 

Leipzig, 1888. 

——: Az agyafúrt kifejezésről. Természettud. 

Közl. 1887. 

——: A harakiriről. U. o. 1887. 

des k. zool. und anthropologischethnographischen 

Museum zu Dresden. 

Arch. f. Anthr. 1888. 

——: Uber ein Universal-Kraniophor. Ein 

Beitrag zur Reform der Kraniologie. Int. 

Monatsschrift f. Anat. u. Phys. 1889. 

——: Az ájnók. Egy ősi emberfajtáról Ázsia 

keleti szélén. Budapesti Szemle. 1889. 

— — : Az ember arczjátéka és taglejtése. Természettud. 

Közl. 1890. 

— — : Neuere Beiträge zur Reform der Kraniologie. 

— — : A mai emberbúvárlatról. Budapesti 

II. Ueber die Variationen der 

Szemle. 1890. 

Schädelform und über die Variationsreihen 

— — : Über eine neue Methode den Sattelwinkel im Allgemeinen. Int. Monatsschrift f. 

zu messen. Zur Reform der wissenschaftl. 

Anat. und Phys. 1893. 

Kraniologie. Int. Monatschrift für 

— — : Van-e magyar típus? Magyar Hírlap. 

Anatomie und Physiologie. 1890. 

1893. ápr. 28. sz. 

——: Grundzüge einer systematischen Kraniometrie. 

Stuttgart, 1890. 

Correspondenzblatt. 1891. 

Kraniologie. Int. Monatsschrift 

f. Anat. u. Phys. 1891. 

Schädelmessungen und die heutigen 

kraniometrischen Systeme. Int. Monatsschrift 

für Anat. u. Phys. 1892. 

——: Az emberbúvárlat a néprajzban. Ethnographia. 

1892. 

Török Aurél: Ueber einige gesetzmässige Beziehungen 

zwischen Schädelgrund Gehirnund 

Gesichtsschädel. Corresp.-Blatt. 1892. 

— — : Neuere Beiträge zur Frage der Horizontaleben 

des Schädels in Bezug auf die 

kraniometrische Analyse der Schädelform. 

Mitt. d. Anthr. Ges. In Wien, 1892. 

— — : Uber die heutige Schädellehre. Int. Monatsschr 


— — : Sur la réforme de la craniométrie. 1892. 

— — : Egy Jezó szigetbeli ajnó koponyáról. 

Gr. Széchenyi Béla keletázsiai utazásának 

tudományos eredményei. Budapest, 1892. 

— — : Der palaeolithische Fund aus Miskolcz 

und die Frage des diluvischen Menschen 

in Ungarn. Ethnol. Mitt. aus Ungarn. III. 

1893. 

— — : Neuere Beiträge zur Reform der Kraniologie. 

——: Pozdrav vlastencum moravskym. Olmütz, I. Ueber das 1887. Princip einer einheitlichen 

kraniometrischen Classification 

der Schädelformen und über das Problem 

ostasiatischen Reise des Herrn Grafen Béla 

der Schädeltypen. Int. Monatsschrift. f. 

Széchenyi und über den Sachaliner Ainoschädel 

Anat. u. Phys. 1893. 

— — : III. Béla királynak és nejének, Antiochiai 

Annának testereklyéi. Természettud. 

Közl. 1893. 

— — : Az Árpádok csontereklyéin tett újabb 

embertani tanulmányok. U. o. 1893. 

— — : Jelentés III-ik Béla magyar király és 

neje testereklyéiről. Székfoglaló Értek. a 

Természettud. köréből. Budapest, 1893. 

— — : Miért nincs magyar típus? U. o. 1893. 

május 7. sz. 

— — : Offener Brief an Herrn Prof. Dr. Moriz 

Benedikt in Wien. Mitt. Anthr. Ges. Wien, 

1894. 

— — : Adatok az Árpádok testereklyéinek embertani 

búvárlatához. Értek. a Természettud. 

köréből. 1894. M. Tud. Akadémia. 

— — : Adatok az emberszabású lények koponyaáta 

Egy fiatal gorillakoponyáról. 

I. Általános rész. M. Tud 

Akad. Értek, a Term.-tud. köréből. 1894.

Török 18 Aurél: Neuere Beiträge zur Reform der 

Kraniologie. III. Ueber die systematische 

Untersuchung der kraniometrischen Variationsreihen, Török Aurél: Ueber eine neue Methode zur 

sowie über die Bestimmung kraniologischen Charakteristik der Nase. 

des charakteristischen Schädeltypus mittels Int. Monatsschrift f. Anat. u. Phys. 1898. 

der Wahrscheinlichkeitsrechnung. Int. I. Die Variationen der Linearmasse des 

Monatsschrift f. Anat. u. Phys. 1894. 

Nasenskeletts. 

——: Ueber Variationen und Correlationen 

der Neigungs-Verhältnisse am Unterkiefer. 

— — : Munkácsy képe és a (Eine magyar Studie typus. zur Frage des kraniologischen 

Magyar Hírlap. 1895. máj. 10. 

Typus.) Zeitschr. f. Ethn. 1898. 

— — : Ueber einen neuen Schädelwinkelmesser. — — : Uber die Stellung der Längenaxen der 

Gelenkköpfe beim menschlichen Unterkiefer. 

Zeitschr. f. Morph. u. Anthr. 1899. 

Berichte der 66. Versammlung der 

deutschen Aerzte und Naturforscher in 

Lipcse, 1895. 

——: Ueber ein neueres Verfahren bei Schädelc 

— — : Ueber den Yézoer Ainoschädel. II. Th. Messungen, sowie über eine 

Arch. f. Anthrop. XXIII. 1895. 

methodische Untersuchung der Fehler bei 

— — : Ueber die neue paläethnologische Volumens- Eintheilung und Gewichts-Bestimmungen 

der Steinzeit. Correspond.-Blatt. des Füllmateriales. Arch. f. pathol. Anat. 

XXVI. 1895. 

1900. 

— — : Neuere Beiträge zur Török Reform Aurél der u. Kraniologie. László, v. G.: Ueber das gegenseitige 

IV. Ueber die systematische Untersuchung Verhalten der kleinsten und grössten 

der Schädelserien in Bezug auf 

Stirnbreite sowie der kleinsten und 

die Typenbestimmung. Int. Monatsschrift grössten Hirnschädelbreite bei Variationen 


der menschlichen Schädelform. Zeitschr. 

— — : Über einige charakteristische f. Morph. Unterschiede und Anthrop. IV. 1901. 

zwischen Menschen- und Tierschädel. Török Aurél: Inwiefern kann das Gesichtsprofil 

Centraiblatt für Anthrop. 1896. 

als Ausdruck der Intelligenz gelten? 

— — : Ueber die Yogis oder Ein sog. Beitrag Fakire zur in Kritik der heutigen physischen 

der Milleniums-Ausstellung zu Budapest. 

Anthrop. U. o. 1901. 

Correspondenz-Blatt. 1896. 

— — : Note on Cranial Types. Biometrika. Vol. 

— — : Az egyenes testtartású II. majomemberről, 

1903. 

mint az állat és emberi lény közti lánczszemről — — : Über einen neueren Fund von makrokephalen 

az élő lények sorozatában. Természettud. Schädeln aus Ungarn. Zeitschr. 

Közl. 1896. 

f. Morph. u. Anthr. Bd. VII. 1904. 

— — : A tudomány csődje — emberbúvárlati — : Neue Untersuchungen szempontból. über die Dolichocephalie. 

Budapesti Szemle. 1896. 

Ein Beitrag zur nächsten Aufgabe 

— — : Ueber die Persistenz der embryonalen 

der Rassenforschung. Zeitschrift f. 

Augennasenfurche und über einen knöchernen Morph. u. Anthr. Bd. VIII. 1905. 

Bogen am Eingange der rechten 

Augenhöhle, sowie über anderweitige Abnormitäten 

bei einem männlichen Schädel. 

Int. Monatsschrift f. Anat. u. Phys. 1896. 

alapeszméjéről. Term.-tud. Közl. 1906. 

— — : Esdő szó az országgyűlési képviselőkhöz — — : Az eolithokról, mint a legrégibb emberi 

III. Béla király és neje testereklyéi szerszámokról. U. o. 1906. 

végleges nyugalombatételének ügyében. 

— — : Versuch einer systematischen Charakterist 


des Kephalindex. Arch. f. Anthr. Bd. 

— — : Esdő szó a magyar nemzethez IV. 1906. a honalapító 

királyok emlékei iránt való kegyelet 

ügyében III. Béla király halálának 

701-ik évfordulója alkalmából. Bpest, 1897. 


— — : Emlékirat egy a Szt.-Gellérthegyen építendő 

országos Pantheon tárgyában. Budapest. 

1897. 

— — : A bűnügyi embertanról. Magyar jogászeg 

értekezések. Budapest, 1906. 

— — : A Lombroso-féle bűnügyi embertan 

— — : Beszéd, melylyel a budapesti kir magy. 

Tudományegyetem rectori székét elfoglalta. 

— — : Az emberi koponya mesterséges eltorzít 

és tüzetesebben a makrokephalokról. 

Magyar Orvosok és Természetvizs-

gálók XXXIV. pozsonyi vándorgyűlésének 

Munkálatai. Budapest, 1907. 

Török Aurél: Ünnepi beszéd, melyet a Budapesti 

kir. magy. Tud.-Egyetem újjáalakításának 

CXXVIII. évfordulója alkalmából mondott 

el. Budapest, 1908. 

Treidler, 

H.: Die Skythen und ihre Nachbarvölker. 

Arch. f. Anthr. 1914. 

Vámbéry Ármin: A magyarok eredete. Budapest, 

Österreichischer Völker. Arch. f. Anthrop. 

1882. 

Bd. I. 1866. 

— — : A török faj. Budapest, 1885. 


Várkonyi Hildebrand: Az átöröklés kérdései és 

a neveléslélektan. Nevelésügyi Szemle. I. 

1937. 

Vedres István: A Magyar Nemzeti Lélekről egy 

két szó. Tud. Gyűjt. 1822. XI. köt. 

Verzár Frigyes: Egyéni és faji különbségek a 

vérben. Természettud. Közl. 1925. 

19 

Verzár Frigyes: Unsicherheiten in der Nomenklatur 

der Blutgruppen und ihre praktischen 

Folgen. Klinische Wochenschrift. 1927. 

— — : A vércsoportvizsgálatok praehistorikus 

anthropológiai jelentősége. Debrecen, 1928. 

Veszely, Joseph: Der Mensch in Beziehung auf 

sein Werden, Bestehen und auf sein Tod. 

Wien, 1836. 

Ujfalvy Károly: Migrations des peuples touraniens. Véli György: A kaposvári óvodás és elemi iskolás 

Paris, 1873. 

gyermekek 

Egészség. 1936. 

testméretei. Iskola és 

Russie, en Libérie et dans Turkestan. Paris, Virchow, 

1878–1880. 

R.: Reise nach Finnland. Verh. Berliner 

Anthr. Ges. 1875–76. 

— — ——: Ueber : L'étnographie einige Merkmale de l'Asie. niederer 1874. Menschenrassen 

— — : Le am Kohistan, Schädel. Le Berlin, Ferghanah 1875. et Kouldja. 

Avec un appendice sur la Kachgarie. Paris, 

1878. 

——: Die Bärenhöhle von Aggtelek in Oberungarn. 

Verh. Berl. Anthr. Ges. 1877. 

— — — : Excursion : Le nach Syr-Daria, Lengyel Le (Süd-Ungarn). 

Zérafchâne, le pays 

des Sept-Rivières et la Sibérie-Occidentale. Verh. Berl. Ges. f. Anthr. 1890. 

Paris, 1879. 

Vogt Károly Az ember őstörténetéről. Természettud. 

— — Közl. : Les 1870. Bachskirs, les Vepses et les antiquités 

finno-ougriennes et altaiques précédés Waitz, Theodor: Anthropologie der Naturvölker. 

des résultats anthropologiques d'un 

2. Aufl. von dr. G. Gerland. Leipzig, 

voyage en Asie Centrale. Paris, 1880. 

1877. 

— — : Les Aryens au nord et au sud de l'Hindou-Kouch. 

Paris, 1896. 

Wateff, S.: Beitrag zur Anthrop. der Bulgaren. 

— — 

Arch. f. Anthr. 

: Mémoires 

XXVI. 

sur 

1900. 

les Huns blancs et sur 

la déformation de leur crâne. Paris, 1898. 

— — : Observations anthrop. sur la couleur 

— — des yeux, des : Le cheveux Type physique et de la d'Alexandre peau chez le Grand. 

Paris, 1902. 

les élevés et les soldats en Bulgarie. 

— — Compte rendu : Ziele du und XIII. Aufgaben Congr. meiner internat. Forschungen 

auf dem Gebiete der historischen de médecine. Paris, 1900. 

Anthropologie. Arch. f. Anthr. I. 1903. — — : Anthrop. Beobachtungen an Schülern u. 

— — Soldaten in : Zur Bulgarien. historischen Korrespondenz-Bl. 

Anthropologie der Ptolomäer. 

U. o. 1904. 

1901, 1902 és 1903. 

— — — : Contribution : Anthrop. a l'étude Betrachtungen anthrop. des ü. bulgares. die Porträtköpfe 

auf den griechisch-baktrischen u. 

Bull. Mem. Soc. Anthr. Paris, 1904 

indo-skythischen Münzen. Arch. f. Anthr. Weisbach, A.: Beiträge zur Kenntniss der Schädelformen 

XXVI. 1900. 

österreichischer Völker. Mediz. 

Jahrbücher der k. k. Ges. der. Aerzte in 

Vandrák András: Lelkileges embertan, vagy is 

Wien, 1864. 

psychikai anthropologia. Eperjes, 1841. 

— — : Die Gewichtsverhältnisse der Gehirne 

——: Körpermessungen verschiedener Menschenrassen. 

— — : A magyarság eredete és gyarapodása 

Berlin, 1878. 

— — : Einige Gräberschädel aus Ungarn. Mitt. 

Anthr. Ges. Wien. Bd. 29. 1899. 

— — : Die Becken österreichischer Völker. 

Mediz. Jahrbücher. Wien, 1866. 

— — : Die Supraorbitalwindungen d. menschl. 

Gehirnes. U. o. 1870. 

— — : Länge u. Breite des Kopfes u. Schädels. 

Mitt. Anthr. Ges. Wien, 1889.

20 

Weisz Béla: Anthropologiai felvételek a budapesti Woldrich, J.: Bemerkungen ü. den Schädel von 

iskolákban. Az orsz. középtanodai Nagy Sáp. Berichte d A. Ges. Wien, 1873. 

tanáregylet Közl. 1875. 

Wolff, K. F.: Rassenlehre. Neue Gedanken zur 

Welcher, Hermán: Kraniologisehe Mittheilungen. Anthropologie, Politik, Wirtschaft, Volkspflege 

Arch. f. Anthr. Bd. I. 1866. 

und Ethik. Leipzig, 1927. 

Weninger, J.: Die physisch-anthropologischen Wolf, Heinrich: Angewandte Rassenkunde. 

Merkmale der vorderasiatischen Rasse. (Weltgeschichte auf biologischer Grundlage.) 

Mitt. d. Geogr. Ges. Wien, 1920. Bd. 63. Leipzig, 1927. 

Werburg, le Baron d'Andrian: L'Anthropologie 

en Autriche-Hongrie. Jubilé du cinquantenaire 

de la Soc. d'Anthrop. de Paris, 1909. 

Weszely Ödön: A gyermektanulmány jelentősége 

és problémái. Budapest, 1932. 

Weszeczky, Oskar: Untersuchungen über die 

gruppenweise Hämagglutination beim Menschen. 

Berlin, 1920. Biochemische Zeitschr. 

107. Bd. 

Wiktorin, E.: Rassenforschung in Ungarn. Rassen 

im Donauraum. 1935. 

Winkler, H.: Uralaltaische Völker und Sprachen. 

Berlin, 1884. 

— — : Das Finnentum der Magyaren. Zeitschr. 

f. Ethnol. 1901. 

— — : Skizzen aus dem Völkerleben. Berlin, 

1903. 

— — : Die mongoloiden Völker Europas und 

die Basken. Orientalisches Arch. Jg. I. 1911. 

P Ó T L Á S 

Közlönyhöz. 1939. 4. sz. 

— — : Magyar ember, típus, faj. Mi a magyar? 


— — : A magyarság faji összetétele. Kalangya. 

VIII. 6. 1939. 

Csekey István: A magyar nemzetfogalom. 

Zaborowski, E.: Un crâne de Hun provenant 

du champ d'ossements de Precy-sur-Marne, 

pres de Joigny. Revue anthrop. 1914. 

Zarándy Gáspár: Huba vére, Szemere. Budapest, 

1911. 

Zborovszky Ferenc S. J.: Az őskőkor embere, 

kultúrája és vallása. Kat. Kultúrkönyvt. 


Zichy István gróf: A magyarság őstörténete és 

műveltsége a honfoglalásig. A M. Nyelvtud. 

Kézikönyve. 1923. 

— — : Az euráziai lovas-nomád műveltség kérdéséhez. 


Zichy Tivadar gróf: Familientypus und Familienähnlichkeiten 

Correspondenzblatt. Jg. 

XXIX. 1898. 

Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. Budapest, 

1937. 

Bartucz Lajos: Le physique. Tirage à part des Különlenyomat a Menyhárt Emlékkönyvből. 

"Visages de la Hongrie". Budapest, 1938 

Szeged, 1938. 

— — : A szekszárdi húnkori sír csontvázának Csik Lajos dr. és Apor László dr.: Adatok az 

antropológiai vizsgálata. Dissertationes ikerszülésből és az egyes szülésből származó 

Pannonicae. Series 2. No. 10. Kuzsinszkyemlékkönyv. 

egyének fejlődéséhez. Különlenyomat 


a Magyar Biologiai Kutatóintézet 

— — : A magyar ember. A magyarság antropológiája. Munkáiból. X. Tihany, 1938. 

Magyar Föld – Magyar Faj. Kósa János: Magyarságismeret, magyarságtudomány. 

IV. köt. Budapest, 1939. 

Katolikus Szemle. 1938. nov. 

— — : A magyarság faji összetétele. M. Stat. Lipp Imre: A sárréti magyarság anthropologiája. 

Szemle, 1939, 4. sz. 

Székesfehérvár, 1938. 

— — : La composition raciale du peuple hongrois. Malán Mihály dr.: Fajismeret és örökléstan a 

Journal de la Soc. Hongr. de Statist. német iskolákban. A Cél. 1935. 

Année 1939. No. 1–2. 

——: Tenyérlenyomat vizsgálatok. Matemat. 

— — : Magyar faj. Mai magyarságunk életrajza. és Természettud. Értesítő. Budapest, 1937. 

Székesfehérvár, 1939. 

— — : Tájékozódási kísérletek ikrekkel. Matemat. 

— — : A négerek eredete. Pótfüz. a Természettud. és Természettud. Értesítő. Budapest, 

Kiadásért felelős : Bartucz Lajos. 

1939. 

Nemeskéri János: Adatok a hajdúk anthropologiájához. 


Nemeskéri János dr.: A szabolcsi ember. Vármegyei 

Szociográfiák. Szabolcs Vármegye. 


32.616. — Kir. Magy. Egyetemi Nyomda Budapest, Múzeum-körút 6. (F. : Thiering R.)

A magyar antropológiai irodalma - Magyar Természettudományi ...

Erfolgreiche ePaper selbst erstellen

Template löschen?

Als Template speichern?