A magyar antropológiai irodalma - Magyar Természettudományi ...

14
Pruner Bey: Sur les origines hongroises. Mem.
Soc. d'Anthr. de Paris. T. 2. 1865.
Ranke, J.: Die Schädel der altbaierischen v. Rosztóczy E. és Huszár György: Anthropologiai
Landbevölkerung. Beitr. zur Anthr. u. Urgesch. vizsgálatok birkozókon. Sportorvos.
Baierns. München, 1880.
1934.
— — : Der Mensch. III. Aufl. Leipzig v. u. Rosztóczy Wien, E.: A tréning és túltréning sportorvosi
1911.
vonatkozásai. 1936.
Rapos József: Az embertan vázlata. Pest. 1869. ——: Honvédségünk testedzésének fejlesztése
Réthy László: Reflexiók Török Aurél levelére. sportorvosi szempontból. Szeged, 1937.
Arch. Ért. 1885.
——: Sportorvosi vizsgálatok. Sportorvos. IV.
Retzius, G.: Finska Kranier. Stockholm, 1878.
évf. 2. sz.
Révész Béla: Der Einfluss des Alters der Mutter
auf die Körperhöhe. Arch. f. Anthr.
N. F. IV.
Riedl Gusztáv: Adatok az ember keresztcsontjának
alak- és mérettanához. Esztergom,
1913.
Rieger, Konrad: Demonstration des sogenannten
"Vogelkopf-Knaben" Dóbos János aus
Battonya in Ungarn. Sitzungsber. d. Würzburger
Physik.-medic. Ges. 1895.
Ripley, W. Z.: The races of Europe. London,
1900.
Ritoók Zsigmond: Fajtaság és magyarság. Napkelet. 1824. IX. köt.
1924.
Rutot:
Rómer Flóris: Mikor találjuk az embernek első
nyomát Magyarországban. Hon. 1875.
v. Rosztóczy E. és Sziráky /.: Anthropologiai
vizsgálatok úszókon. Sportorv. 1934.
Roth Samu: Az ó-ruzsini barlangok. Term.-tud.
Közl. 1881.
— — : Észrevételek Lóczy L. úrnak az ó-ruzsinai
barlangok című cikkem megismertetéséhez.
Földt. Ért. II. 1881.
— — : Az ó-ruzsini "nagy barlang"-ban eszközölt
újabb ásatások eredményei. Földt.
Ért. II. 1881.
Rumy Károly: Nagy tudományú Beudant Úrnak
megjegyzései s észrevételei a Magyarokról
az ő tudós munkájában. Tud. Gyűjt.
La Cronologie des ossements quaternaires
de l'Europe. Korresp.-Blatt. 1911.
— — : Les ossements parisiens de Grenelle et
— — : Jelentés a nemzetközi őstörténelmi de Clichy. és Bull. Soc. Belge de Géol. 1910.
embertani congresszus VIII. ülését szervező S.: A nemzetiségről. Tud. Gyűjt. 1817. I. köt.
bizottság eddigi működéséről. U. o.
S. F.: Hunn maradék a helvetiai havasokban.
1875.
Tudománytár. III. köt. 1831.
— — : Az őstört. és embertani nemzetközi
Saile
congresszus
Tivadar: Kőrösy József hatása a statisztika
ügyében. Arch. Ért. 1876.
fejlődésére. M. Tud. Akad. Értek. a
Rónay Jácint: Millyen a magyar? Hazánk. philosophiai és társadalmi tud. köréből.
Győr, 1847.
Budapest, 1927.
— — : Fajkeletkezés. Az embernek helye Saller, a természetben
K.: Die rassen der jüngeren Steinzeit
és régisége. Pest, 1864.
im Donaustromgebiet. Zeitschr. f. Anatomie
— — : Az ősemberek haladása. Székfoglaló értekezés.
u. Entwicklungsgeschichte. 1. Abr. Bd.
Pest, 1868.
77. 1925.
Roska Márton: Az ősrégészet kézikönyve. I–II. Saller, K.: Leitfaden der Anthropologie. Berlin,
Kolozsvár, 1926–1927.
1930.
Rostagni A.: Az emberi test idomainak arányai. Schaaffhausen,
Pest, 1862.
H.: Der internationale prähistorische
Congress in Budapest, am 4. bis
E. v. Rosztóczy: Untersuch. ü. Isohämagglutination 11. Sept. 1876, Arch. f. Anthrop. Bd. IX.
in der Umgebung von Szegedin. 1876.
Z. f. Rassenphysiol. 1931.
——: Quelques observations sur les anciens
peuples qui sont immigrés en Hongrie.
— — : Wechselweise quant. Isohämagglutinationsuntersuch.
Congr. International d'Anthrop. d'Arch.
an 100 Personen. U. o. 1933.
préhistoriques. Budapest, 1876.
— — : Systemat. sportärztliche Untersuchungen.
Scheiber Sámuel: Promemoria egy anthropologiai
Arbeitsphysiologie. Berlin, 1933.
múzeum létesítése tárgyában. Hon.
— — : Schwankungen des Isoliämagglutinations-Titers.
1873.
Z. f. Rassenphysiol. 1934.