A magyar antropológiai irodalma - Magyar Természettudományi ...

13
Mokry Benjámin: Próbarajzolat az embernek
főbb Charaktereiről, nevezetesen a nagy
Charakterről. Tud. Gyűjt. 1817. VIII. köt.
Molnár István: Az ősember és primitív népek
lelki világáról.
Montandon, George: La race. Les races mise
au pont d'ethnologie somatique. Paris,
1933.
— — : A divat mint az emberi test eltorzítója.
——: Ainu, Japonais, Bouriates. L'Anthropologie. Budapest, 1885.
XXXVII. 1927.
Peschel, O.: Völkerkunde. Leipzig, 1874. 6. Aufl.
Nagel, A. E.: über die Vitalität der Magyaren. bearbeitet von Alfred Kirchhoff. Leipzig,
Mitt. Anthr. Ges. in Wien. III.
1885.
vitéz Nagy Iván: öt világrész magyarsága. Magyar kisszántói Pethe Ferenc: Természethistória és
Szemle Kincsestára. I. Budapest, 1935. mesterségtudomány. Bécs, 1815.
Nagy László: Összefüggés a gyermek testi és
Pittard, E.: Contribution a l'étude anthrop. de
szellemi élete s fejlődése között. Antrop.
Gagauz. Revue anthr. 1916.
Füzetek. I. 1923.
— — : Les populations de la Dobodja. Bul.
Nánásy László: Adatok az ember medencecsontjának
Soc. de Stiinte. Bd. 24. 1915.
alak- és mérettani sajátságaihoz.
Pittard, Eugène: Les races et l'histoire. Paris,
Budapest, 1914.
1924.
Neuber Ede: A debreceni I. o. elemi iskolás
tanulók átvizsgálása egészségügyi szempontból.
Budapest, 1931.
——: A debreceni I. o. elemi iskolás tanulók
átvizsgálása egészségügyi szempontból az
1931–32. tanévben. Budapest, 1933.
Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása.
Ohar, O.: Les caractères mongoloides sur les
— — : Az ember eredete, faji egysége és kora.
crânes de l'Europe centrale. Anthropologie.
Budapest, 1884.
Praha. VIII. 1930.
— — : A vad és félvad népek kedélye. M. Szalon.
Ortutay Gyula: Magyar népismeret. Magyar
1886.
Szemle Kincsestára. 9. Budapest, 1937.
— — : Der Mensch, sein Ursprung, seine Rassen
Ortvay Tivadar: összehasonlító vizsgálatok a
und sein Alter. Würzburg und Wien,
hazai és északeurópai praehistorikus kőeszközök
1887. Varsó, 1892.
eredete és régisége körül. Budapest,
— — : Die Völker der Erde. 1889–93.
1885. Értek. a tör.-tud. köréből. XII.
— — : A leszármazás elmélete és az ember.
köt. VIII. sz.
Kath. Szemle. Budapest, 1891.
——: Az ember ősiségének és származásának
— — : A föld története. Budapest, 1902.
kérdése a mai természettudományi vizsgálatok
— — : A monizmus. Budapest, 1902.
nyomán. Természetvizsgálók és
— — : Az ősember kritikai méltatása. Akad.
Orvosok 34. vándorgyűlésének Munkálatai.
Értesítő. Budapest, 1909.
Pozsony, 1907.
— — : Az ember származása a legújabb kutatások
Paszlavszky József: Az ember. Testi-szervezet
nyomán. 1914.
és élete. Őstörténete és fajtái. Bpest, 1880.
Patterson, A. J.: The Magyars, their country — — : Apologiai vitatkozások. 1915.
and its institutions. London, 1869.
Patzek Károly: Emberesmértető Töredék. Pesten,
1833.
Pápai Károly: A vogulok és osztjákoknál.
Ethnographia. 1890.
Pápai Károly: Az ugor típus. A budap. VI.
ker. áll. főreáliskola Értesítője. 1895.
Pereszlényi Zoltán: Balassa Bálint hamvai.
Liptószentmiklós, 1904.
Perényi József: Népszerű előadás a koponyáról.
Embertani és arcismei vázlatok. Budapest,
1882.
Pittard, E. et Sergent, E.: Recherches anthropologiques
sur les Roumains de Transylvanie.
Revue anthrop. 1919.
— — : Etude anthropologique de 194 Roumains
de Transylvanie. Revue d'Ecole
d'Anthrop. 1921.
Platz Bonifác: Az emberi nem kora. Baja, 1880.
Budapest, 1930.
(Főgimn. Ért.)
Németh László: A magyarságtudomány feladatai.
— — : Vélemények az ember eredéséről. U. o.
Magyarságtud. 1935.
1883.
Práger Márton: Az ipari munka befolyása az
emberi szervezetre. Antrop. Füz. I. 1923.
Prichard, James Cowles: Researches into the
Physikal History of Mankind. London,
1841.