adatok a körös-maros közének ormányosbogár faunájához - Nimfea ...

Protapion fulvipes (Fourcroy, 1785)
Apion frumentarium (Linné, 1758)
Brachytarsus nebulosus (Forster, 1771)
Leperisinus varius (Fabricius, 1775)
A FAJOK JELLEMZÉSE
A fajok nagy része nem igényel különösebb jellemzést, gyakoriságuk miatt, vagy miután a
közismert szakirodalomban fellelhető adatokon kívül roppant keveset tudunk életmódjukról. Az
alább felsorolt fajok azok, melyek viszont jelentős érdekességet és természetvédelmi értéket
jelentenek a vizsgált területről, amellett, hogy a gyűjtés helyének háborítatlanságát is bizonyítják.
Brachycerus foveicollis Olivier, 1790
Kelet-mediterrán faj. Nyílt, sztyeppszerű, xerotherm
területeken él, nem gyakori. Szárnyatlan, keveset mozgó
állat, szinte mindig tápnövénye töve közelében található.
Élőhelyei rendkívüli módon megritkultak, s életmódjából
következően nem képes új, távolabbi területeket elérni -
mivel élőhelyei szigetszerűek, kultúrterületekkel körülvéve, -
nálunk már nagyon kevés helyen található. Tápnövénye az
Ornithogalum fajok közül kerül ki. A kardoskúti Fehér-tó
melletti rétről került elő. (jobb oldali kép)
Brachysomus zellichi Formánek, 1907
A faj Magyarországon 1995-ig ismeretlen volt, ekkor
került élő néhány példánya a szarvasi Pepi-kertből (Podlussány A., Oszonics I., 1996. VI.). Eddig
csak Erdélyből volt ismeretes. Tápnövénye, életmódja ismeretlen. Ezévi gyűjtéseim során a
pusztaföldvári Tatársáncon is gyűjtöttem egy példányt.
Thamiocolus nubeculosus (Gyllenhal)
A nubeculosust 1994-ig csupán a Thamiocolus uniformis (Gyllenhal) változatának tartották.
Noha elterjedésük nagyjából egybeesik, mind morfológiai bélyegeik, mind életmódjuk alapján
határozottan különálló fajokról van szó, melyek a kaukázusi területeken együtt, de különböző
Phlomis fajokon élnek.
A Thamiocolus uniformis (Gyllenhal) elterjedése: Dél-Olaszország, Kelet-Európa, keletre
egészen Mongóliáig, Közép-Európából hiányzik. Elterjedésének centruma Örményország.
Tápnövényéhez ragaszkodik, s ez a Phlomis pungens Wild.. Magyarországon sem az állat, sem
tápnövénye nem él.
A Thamiocolus nubeculosus (Gyllenhal): elterjedése: Görögország, Dél-Olaszország,
Románia, keleten Örményország, Mongólián át egészen Nyugat-Szibériáig. Elterjedésének
középső része egybeesik az uniformis (Gyllenhal)-éval, ahol egymás mellett élnek. Tápnövénye a
Phlomis tuberosa L.
Eddig csak a Pusztaföldvár melletti Tatársáncon található macskaheréről került elő, ahol
viszont tömegesen él.