adatok a körös-maros közének ormányosbogár faunájához - Nimfea ...

ADATOK A KÖRÖS-MAROS KÖZÉNEK 

ORMÁNYOSBOGÁR FAUNÁJÁHOZ 

BEVEZETÉS 

OSZONICS ISTVÁN, DEBRECEN 

„NIMFEA” TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 

1997 

Az ormányosbogarak kicsiny, érdekes állatok, melyekkel a honi természetvédelmi feltárások 

és kutatások során a szakemberek alig foglalkoznak, holott számos esetben kiválóan bizonyítják e 

fajok az adott élőhely háborítottságát vagy háborítatlanságát. Általános jellemzésükhöz Kocs Irén, 

Podlussány Attila szavait idézem: 

„Az ormányosalkatú bogarak hada a bogarak rendjébe tartozik. Az egész világon elterjedtek, 

több, mint 40.000 fajuk ismeretes. Közös jellemzőjük, hogy növényevők (fitofágok). A növény 

gyökerében, szárában, levelein, virágzatában, magjában, a fák kérgében, törzsében és avarjában 

élnek, fejlődnek és táplálkoznak. Vannak köztük olyan fajok, melyek csak egy növényfajjal 

táplálkoznak (monofágok), mások egy növénycsalád rokonfajaival (oligofágok), és végül vannak 

kevésbé válogatós fajok, melyek tápnövényei többféle növénycsaládból tevődnek össze 

(polifágok). Általában évente egy nemzedékük van. Nagy többségük jól repül, de vannak fajok, 

amelyek nem tudnak repülni. Néhány tömegrajzásra hajlamos faj kivételével óvatos, jól 

rejtőzködő bogarak. Vannak köztük olyan fajok, melyek éjjel aktívak, nappal pihennek, jól 

elrejtőzve a naptól. A déli napot különben egyik faj sem kedveli, elbújnak az árnyékban. 

Az ember által termesztett növényeken néhány fajuk károkat okozhat, de nagy többségük 

ártalmatlan. A biológiai egyensúlyt bízzuk ellenségeikre, a pókokra, fürkészdarazsakra, gyíkokra, 

békákra és madarakra. Ezzel a gondolattal szeretnénk érzékeltetni azt, hogy az emberi 

beavatkozás a természet világába drága és fölösleges, csak kárt okoz benne.” 

IRODALMI ÁTTEKINTÉS 

A Puszta 1998. 1/15, pp. 42-72. 

A vizsgált területről, a Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területéről nem sikerült 

semmilyen korábbi irodalmat fellelnem, így gyűjtési munkám során nem hagyatkozhattam más 

kutatók eredményeire.

ANYAG ÉS MÓDSZER 

A négy alkalommal történt terepbejárások során a meghatározott egyedeket több módon 

gyűjtöttem, ezek közül a legfontosabbak voltak: 

Fűhálózás: a gyűjtési módszerek közül ez az általánosan leginkább elterjedt, és a 

gyepterületeken a legeredményesebb mód. A vizsgált anyag megközelítőleg 3/4-e ezzel a 

módszerrel lett begyűjtve. 

Kopogtatás: ezzel az eljárással főképp erdős, bokros, magas kórós élőhelyeken lehet gyűjteni, de 

miután a vizsgálataim többnyire füvespuszta, löszpuszta gyepekre terjedt ki, így viszonylag 

kevés egyed került e módon begyűjtésre. Kivitelezéséhez speciális kopogtató ernyőt 

használtam. 

Rostálással-futtatással: a rostáló eszköz egy speciális rosta, amely az avar agy növényi 

törmelék nagy tömegű, durva, darabos részeitől elválasztja a keresett rovarokat tartalmazó 

aprószemű törmeléket, így koncentrálja a vizsgálandó anyagot. Ebből az anyagból különböző 

módszerekkel (hő, fény, víz hatására) a menekülő rovarokat össze lehet gyűjteni (futtatás). 

Egyeléssel: a talaj felszínén élő, kifejezetten rejtett életmódú fajokat lehet gyűjteni. 

Állománynagyságra vonatkozó adatok megadása egy, két éves periódus alatt nincs lehetőség, 

ezeknek az adatoknak a valamennyire is megnyugtató biztosságához legalább tíz év kutatási 

eredményeinek összegzésére van szükség. 

EREDMÉNYEK 

Fajlista 

Biharugra, Fertály, 1997.06. 21-26. 

Trachyphloeus alternans Gyllenhal, 1834 

Phyllobius sinuatus (Fabricius, 1801) 

Polydrusus corruscus Germar, 1824 

Polydrusus flavipes (De Geer, 1775) 

Eusomus ovulum Germar, 1824 

Parafoucartia squamulata (Herbst, 1795) 

Brachysomus frivaldszky (Reitter, 1884) 

Sitona lepidus Gyllenhal, 1834 

Sitona hispidulus (Fabridius, 1776) 

Sitona humeralis Stephens, 1831 

Sitona longulus Gyllenhal, 1834 

Sitona macularius (Marsham, 1802) 

Sitona suturalis Stephens, 1831 

Sitona striatellus Gyllenhal, 1834 

Sitona ononidis Sharp, 1866 

Tanymecus palliatus (Fabricius, 1787) 

Lixus angustus (Herbst, 1795) 

Larinus planus (Fabricius, 1792) 

Larinus turbinatus Gyllenhal, 1836 

Lachnaeus crinitus (Boheman, 1836) 

Hypera adspersa (Fabricius, 1792) 

Hypera arator (Linné, 1758) 

Hypera plantaginis (De Geer, 1775)

Hypera striata (Boheman, 1834) 

Hypera viciae (Gyllenhal, 1813) 

Rhynoncus castor (Fabricius, 1792) 

Rhynoncus perpendicularis (Reich, 1797) 

Ceutorhynchus floralis (Paykull, 1792) 

Ceutorhynchus napi Gyllenhal, 1837 

Oprohinus consputus(Germar, 1824) 

Parethelcus pollinarius (Forster, 1771) 

Hadroplontus trimaculatus (Fabricius, 1775) 

Nedyus quadrimaculatus (Linné, 1758) 

Mogulones symphyti (Bedel, 1885) 

Zacladus exiguus (Olivier, 1807) 

Baris artemisiae (Herbst, 1795) 

Baris scolopacea Germar, 1824 

Limnobaris dolorosa (Goeze, 1777) 

Tychius medicaginis Ch. Brisout, 1862 

Tychius picirostris (Fabricius, 1787) 

Tychius quinquepunctatus (Linné, 1758) 

Tychius stephensi Schönherr,1836 

Tychius tibialis Boheman, 1843 

Dorytomus ictor (Herbst, 1795) 

Notaris scirpi (Fabricius, 1792) 

Smicronyx jungermanniae (Reich, 1797) 

Bagous argyllaceus Gyllenhal, 1836 

Bagous longitarsis Thomson, 1858 

Bagous nodulosus Gyllenhal, 1836 

Bagous glabrirostris (Herbst, 1795) 

Tanysphirus lemnae (Paykull, 1792) 

Rhynchaenus ermischi Dieckmann, 1958 

Rhynchaenus populicola Silfverberg, 1977 

Gymnetron labile (Herbst, 1795) 

Gymnetron tetrum (Fabricius, 1792) 

Cionus longicollis longicollis Ch. Brisout, 1863 

Acanephodus onopordi (Kirby, 1808) 

Diplapion stolidum (Germar, 1817) 

Taeniapion urticarium (Herbst, 1784) 

Pseudapion fulvirostre (Gyllenhal, 1833) 

Protapion apricans (Herbst, 1797) 

Protapion assimile (Kirby, 1808) 

Protapion trifolii (Linné, 1768) 

Protapion fulvipes (Fourcroy, 1785) 

Pseudoperapion brevirostre (Herbst, 1797) 

Stenopterapion tenue (Kirby, 1808) 

Stenopterapion meliloti (Kirby, 1808) 

Ischnopterapion loti (Kirby, 1808) 

Cyanapion columbinum (Germar, 1817) 

Eutrichapion viciae (Paykull, 1800) 

Eutrichapion melancholicum (Wencker, 1864) 

Eutrichapion gribodoi (Desbochers des Loges, 1896) 

Eutrichapion punctigerum (Paykull, 1792) 

Dieckmanniellus helveticus (Tournier, 1867) 

Nanophies marmoratus (Goeze, 1777)

Dieckmanniellus nitidulus (Gyllenhal, 1838) 

Caenorhinus aequatus (Linné, 1767) 

Biharugra, Szilas, 1997. 06.24. 

Phyllobius betulinus (Bechstein & Scharfenberg, 1805) 

Paophylus afflatus (Boheman, 1833) 








Lixus rubicundus Zoubkov, 1833 

Larinus sturnus (Schaller, 1783) 


Rhynocillus conicus (Frölich, 1792) 


Ceutorhynchus pallidactilus (Marsham, 1802) 



Trichosirocalus horridus (Panzer, 1801) 

Baris analis (Olivier, 1790) 


Anthonomus rubi (Herbst, 1795) 

Tychius flavus Becker, 1864 

Tychius medicaginis Ch. Brisout, 1862 




Smicronyx reichi (Gyllenhal, 1836) 



Gymnetron pascuorum (Gyllenhal, 1813) 

Gymnetron rostellum (Herbst, 1795) 


Cionus longicollis longicollis Ch. Brisout, 1863 

Cleopus solani (Fabricius, 1792) 

Omphalapion hookeri (Kirby, 1808) 


Ceratapion gibbirostre (Gyllenhal, 1813) 






Catapion pubescens (Kirby, 1811) 


Ischnopterapion loti (Kirby, 1808)




Körösnagyharsány, Miska-rét. 1997.06.24. 


Lixus filiformis (Fabricius, 1781) 

Mononychus punctumalbum (Herbst, 1784) 

Ceutorhynchus erysimi (Fabricius, 1787) 



Protapion nigritarse (Kirby, 1808) 


Gyán, Eperjes, 1997.06.24. 

Omias globulus (Boheman, 1843) 

Omiamima vindobonensis (Formánek, 1908) 

Phyllobius scutellaris L. Redtenbacher, 1849 




Foucartia ptochoides (Bach, 1856) 




Cyphocleonus dealbatus (Gmelin, 1790) 


Larinus jaceae (Fabricius, 1775) 

Larinus obtusus Gyllenhal, 1836 



Hylobitelus transversovittatus (Goeze,1777) 


Neophitobius quadrinodosus (Gyllenhal, 1813) 




Mogulones venedicus (Weise, 1879) 


Trichosirocalus troglodytes (Fabricius, 1787) 










Cyanapion columbinum (Germar, 1817)


Nanophies marmoratus (Goeze, 1777) 

Caenorhinus germanicus (Herbst, 1797) 

Biharugra, Jankovich-tó, 1997.06.25. 



Lixus brevipes Ch. Brisout, 1866 

Lixus subtilis Boheman, 1836 


Poophagus sysimbrii (Fabricius, 1776) 






Tychius cuprifer (Panzer, 1799) 


Tychius junceus (Reich, 1797) 


Bagous argyllaceus Gyllenhal, 1836 


Gymnetron villosulum Gyllenhal, 1838 




Apion frumentarium (Linné, 1758) 




Biharugra, Sző-rétje,1997.06.27. 

Phyllobius longipilis Boheman, 1843 




Coeliastes lamii (Fabricius, 1792) 


Mogulones symphyti (Bedel, 1885) 

Curculio betulae (Stephens, 1831) 








Holotrichapion pisi (Fabricius, 1801) 


Nanophies marmoratus (Goeze, 1777)

Zsadány, Fancsika-puszta. 1997.06.22. 

Sitona lineatus (Linné, 1758) 



Hypera postica (Gyllenhal, 1813) 











Túrkeve, Gástyás, 1997.05.10. 







Lixus angustatus (Fabricius, 1775) 


Ceutorhynchus pleurostigma (Marsham, 1802) 

Ceutorhynchus turbatus Schultze, 1903 

Mogulones asperifoliarum (Gyllenhal, 1813) 






Túrkeve, Túrkeddi-híd, 1997.05.09. 





Sitona languidus Gyllenhal, 1834 



Sitona striatellus Gyllenhal, 1834 


Limobius borealis (Paykull, 1792) 

Ceutorhynchus fallax Boheman, 1845 



Trichosirocalus troglodytes (Fabricius, 1787)


Sibinia pellucens (Scopoli, 1772) 



Túrkeve, Túrkeddi-híd, 1997.07.30-31. 




Sitona puncticollis Stephens, 1831 

Larinus sturnus (Schaller, 1783) 



Smicronyx smreczynskii Solari, 1952 

Diplapion confluens (Kirby, 1808) 





Túrkeve, Túrkeddi-híd, 1997.09.22. 








Túrkeve, Gajsz-bala, 1997.05.09. 


Phyllobius oblongus (Linné, 1758) 







Cyphocleonus dealbatus (Gmelin, 1790) 

Lixus angustatus (Fabricius, 1775) 



Hypera meles (Fabricius, 1792) 


Magdalis ruficornis (Linné, 1758) 

Rhynoncus pericarpius (Linné, 1758) 

Ceutorhynchus ignitus Germar, 1824 



Mogulones asperifoliarum (Gyllenhal, 1813)

Mogulones borraginis (Fabricius, 1792) 

Mogulones cruciger (Herbst, 1784) 

Curculio glandium Marsham, 1802 

Curculio pyrrhoceras (Marsham, 1802) 


Gymnetron stimulosum (Germar, 1821) 




Catapion jaffense (Desbrochers des Loges, 1895) 

Cyanapion platalea (Germar, 1817) 


Caenorhinus aeneovirens (Marsham, 1802) 

Rhynchites giganteus Krynicki, 1832 

Túrkeve, Gajsz-bala, 1997.06.31. 







Curculio pyrrhoceras (Marsham, 1802) 

Rhynchaenus signifer (Creutzer, 1799) 


Diplapion detritum (Mulsant & Rey, 1859) 



Eutrichapion melancholicum (Wencker, 1864) 

Dévaványa, Gabonás, 1997.06.31. 








Cyanapion platalea (Germar, 1817) 

Oxystoma craccae (Linné, 1767) 


Dévaványa, Gabonás, 1997.09.22. 


Lixus iridis Olivier, 1807 





Tychius breviusculus Desbrochers des Loges, 1873 

Dorytomus longimanus (Forster, 1771)

Dorytomus tremulae (Paykull, 1800) 

Gymnetron rostellum (Herbst, 1795) 





Bélmegyer, Fás-puszta. 1997.05.10. 

Otiorhynchus ovatus (Linné, 1758) 

Otiorhynchus fullo (Schrank, 1781) 

Omias rotundatus (Fabricius, 1792) 


Phyllobius pyri (Linné, 1758) 









Ceutorhynchus viridanus Gyllenhal, 1837 


Glocianus incisus (Schultze, 1899) 



Coeliodes dryados (Gmelin, 1790) 

Coeliodes erythroleucos (Gmelin, 1790) 


Curculio nucum Linné, 1758 





Gymnetron asellus (Gravenhorst, 1807) 

Ceratapion carduorum (Kirby, 1808) 






Oxystoma cerdo (Gerstäecker, 1854) 





Brachytarsus nebulosus (Forster, 1771) 



Bélmegyer, Fás-puszta. 1997.07.03.

Otiorhynchus ovatus (Linné, 1758) 

Baripeithes mollicomus Âhrens,1812 















Ceutorhynchus roberti Gyllenhal, 1837 

Sirocalodes nigrinus (Marsham, 1802) 



Bari artemisiae (Herbst, 1795) 







Cionus olivieri Rosenschöld, 1838 








Battonya, 1997.05.11. 

Otiorhynchus fullo (Schrank, 1781) 

Otiorhynchus ligustici (Linné, 1758) 









Tanymecus dilaticollis Gyllenhal, 1830 

Lixus iridis Olivier, 1807 



Rhynocillus conicus (Frölich, 1792)


Homorosoma validirostre (Gyllenhal,1837) 



Ceutorhynchus ignitus Germar, 1824 


Ceutorhynchus obstrictus (Marsham, 1802) 


Calosirus terminatus (Herbst, 1795) 



Datonychus melanosticus (Marsham, 1802) 

Thamiocolus signatus (Gyllenhal,1837) 


Aphytobius sphaerion (Boheman, 1845) 

Baris artemisiae (Herbst, 1795) 


Tychius meliloti Stephens, 1831 





Mecinus pyraster (Herbst, 1795) 

Gymnetron netum (Germar, 1821) 



Squamapion elongatum (Germar, 1817) 






Battonya, 1997. 07.02. 






Cleonis pigra (Scopoli, 1763) 



Phrydiuchus topiarius (Germar, 1824) 



Tychius squamulatus Gyllenhal,1836 



Rhynchaenus populicola Silfverberg, 1977 

Rhamphus pulicarius (Herbst, 1795) 

Gymnetron antirrhini (Paykull, 1800) 

Gymnetron netum (Germar, 1821)


Cionus thapsus (Fabricius, 1792) 




Eutrichapion ervi (Kirby, 1808) 


Kardoskút, Fehér-tó. 1997.05.11. 












Bothynoderes punctiventris (Germar, 1824) 






Ceutorhynchus aeneicollis Germar, 1824 

Ceutorhynchus contractus (Marsham, 1802) 



Ceutorhynchus hirtulus Germar, 1824 


Ceutorhynchus posthumus Germar, 1824 

Oprohinus suturalis (Fabricius, 1777) 

Glocianus albovittatus (Germar, 1824) 




Pseudostyphlus pillumus (Gyllenhal, 1836) 








Brachycerus foveicollis Olivier, 1790 

Otiorhynchus mandibularis W. Redtenbacher, 1842 


Eusomus ovulum Germar, 1824






Bothynoderes punctiventris (Germar, 1824) 

Hypera meles (Fabricius, 1792) 





Phrydiuchus speiseri (Schultze, 1897) 














Pusztaföldvár, Tatársánc, 1997.05.11. 


Phyllobius vespertinus (Fabricius, 1792) 




Tanymecus dilaticollis Gyllenhal, 1830 





Thamiocolus nubeculosus (Gyllenhal) 



Perapion violaceum (Kirby, 1808) 



Otiorhynchus raucus (Fabricius, 1776) 

Trachyphloeus frivaldszky Kuthy, 1887 


Brachysomus zellichi Formánek, 1907 


Sitona macularius (Marsham, 1802)










Trachyphloeus frivaldszky Kuthy, 1887 




Prisistus suturalba (Schultze, 1903) 

Stenocarus cardui (Herbst, 1784) 

Stenocarus ruficornis (Stephens, 1831) 



Gyula, Mályvádi-erdő, 1997.07.03. 

Otiorhynchus inflatus Gyllenhal, 1834 

Polydrusus corruscus Germar, 1824 


Hypera nigrirostris (Fabricius, 1775) 


Aparopion costatum Fâhraeus 

Acallocrates denticollis (Germar, 1824) 



Ceutorhynchus griseus Ch. Brisout, 1869 

Ranunculiphilus faeculentus (Gyllenhal, 1837) 



Mogulones cruciger (Herbst, 1784) 

Coeliodes erythroleucos (Gmelin, 1790) 


Bradybatus kellneri Bach,1854 


Stereonychus fraxini (De Geer, 1775) 

Aspidapion validum (Germar, 1817) 






Gyula, Mályvádi-erdő, 1997.09.24. 

Otiorhynchus inflatus Gyllenhal, 1834 


Sitona humeralis Stephens, 1831


Alophus triguttatus (Fabricius, 1775) 

Aparopion costatum Fâhraeus 

Acalles echinatus (Germar, 1824) 

Pelenomus waltoni (Boheman, 1843) 




Ceutorhynchus sulcicollis (Paykull, 1800) 







Xyleborus dryographus (Ratzenburg, 1837) 

Cserebökény, 1997.05.11. 







Lixus brevipes Ch. Brisout, 1866 

Baris coerulescens (Scopoli, 1763) 





Cserebökény, Veker-ér. 1997.07.01. 










Baris analis (Olivier, 1790) 







Diplapion detritum (Mulsant & Rey, 1859) 


Protapion trifolii (Linné, 1768)

Protapion ononidis (Gyllenhal, 1827) 



Catapion jaffense (Desbrochers des Loges, 1895) 






Cserebökény, Szentesi út 8. km.-kő. 1997.09.23.. 





Rhynoncus inconspectus (Herbst, 1795) 

Hadroplontus litura (Fabricius, 1775) 

Dorytomus rufatus (Bedel, 1888) 









Cserebökény, Szentesi út, 8.km-kő. 1997.07.01. 









Glocianus distinctus (Ch. Brisout, 1870) 

Lignyodes bischoffi (Blatchley & Leng, 1916) 




Szabadkígyós, Nagy-legelő. 1997.05. 12. 








Sitona humeralis Stephens, 1831




Mesagroicus obscurus Boheman, 1840 



Hypera venusta (Fabricius,1781) 


Rhynoncus bruchoides (Herbst, 1784) 

Amalus scortillum (Herbst, 1795) 

Ceutorhynchus liliputanus Schultze, 1898 

Ceutorhynchus turbatus Schultze, 1903 

Oprohinus suturalis (Fabricius, 1777) 

Neoglocianus maculaalba (Herbst, 1795) 


Stenocarus ruficornis (Stephens, 1831) 

Datonychus melanosticus (Marsham, 1802) 



Corissomerus capucinus (Beck, 1817) 

Baris villae Comolli, 1837 


Lignyodes uniformis Desbrochers des Loges, 1894 


Tychius junceus (Reich, 1797) 















Rhynchites auratus (Scopoli, 1763) 

Rhynchites giganteus Krynicki, 1832 

Involvulus pubescens (Fabricius, 1775) 

Szabadkígyós, Nagy-legelő. 1997.07.02. 







Lixus angustus (Herbst, 1795)








Protapion schoenherri (Boheman, 1839) 

Protapion varipes (Germar, 1817) 

Szabadkígyós, Wenckheim-kastély parkja. 1997.05.12. 


Rhynoncus perpendicularis (Reich, 1797) 



Orobitis cyaneus (Linné, 1758) 


Szabadkígyós, Wenckheim-kastély parkja. 1997.07.03. 

Otiorhynchus raucus (Fabricius, 1776) 

Polydrusus flavipes (De Geer, 1775) 



Ceutorhynchus chalybaeus Germar, 1824 




Ranunculiphilus faeculentus (Gyllenhal, 1837) 






Kissophagus hederae (Schmitt, 1843) 

Mágor, 1997. 05.10. 











Magdalis cerasi (Linné, 1758) 



Acanephodus onopordi (Kirby, 1808)



Mágor, 1997. 07.04. 


Sitona cylindricollis (Fâhraeus, 1840) 






Rhynoncus inconspectus (Herbst, 1795) 




Tychius breviusculus Desbrochers des Loges, 1873 













Csikóspuszta, Blaskovics-puszta 1997.09.24. 









Szarvas, a komp környéke. 1997.05.11. 










Mononychus punctumalbum (Herbst, 1784)









Protapion varipes (Germar, 1817) 


Szarvas, Anna-liget. 1997.05.11. 



Hypera ononidis (Chevrolat, 1863) 





Microplontus edentulus (Schultze, 1896) 



Curculio pellitus (Boheman, 1843) 

Ellescus scanicus (Paykull, 1792) 


Mecinus pyraster (Herbst, 1795) 






Catapion seniculus (Kirby, 1808) 



Szarvas, Anna-liget.1997.05.11. 

Omias globulus (Boheman, 1843) 














Protapion apricans (Herbst, 1797)






Akasztó, Sárrét Tsz. környéke. 1997.05.10. 








Hypera ononidis (Chevrolat, 1863) 












Szeghalom, Sebes-Körös, 1997.05.10. 

Otiorhynchus ligustici (Linné, 1758) 


Phyllobius pomaceus Gyllenhal, 1834 





Sitona languidus Gyllenhal, 1834 









Microplontus edentulus (Schultze, 1896) 


Rhynchaenus stigma (Germar, 1821) 





Szeghalom, Sebes-körös. 1997.07.05.. 






Nanophies brevis Boheman, 1845 

Bucsa, Bucsai rét 1997.05.11. 









Lixus cardui Olivier, 1808 


Ceutorhynchus liliputanus Schultze, 1898 


Ceutorhynchus sulcicollis (Paykull, 1800) 





Gymnetron stimulosum (Germar, 1821) 



Bucsa, Bucsai rét 1997.07.04. 













Doboz, Sebesfoki-erdő. 1997.09.25. 





Leperisinus varius (Fabricius, 1775) 

A FAJOK JELLEMZÉSE 

A fajok nagy része nem igényel különösebb jellemzést, gyakoriságuk miatt, vagy miután a 

közismert szakirodalomban fellelhető adatokon kívül roppant keveset tudunk életmódjukról. Az 

alább felsorolt fajok azok, melyek viszont jelentős érdekességet és természetvédelmi értéket 

jelentenek a vizsgált területről, amellett, hogy a gyűjtés helyének háborítatlanságát is bizonyítják. 

Brachycerus foveicollis Olivier, 1790 

Kelet-mediterrán faj. Nyílt, sztyeppszerű, xerotherm 

területeken él, nem gyakori. Szárnyatlan, keveset mozgó 

állat, szinte mindig tápnövénye töve közelében található. 

Élőhelyei rendkívüli módon megritkultak, s életmódjából 

következően nem képes új, távolabbi területeket elérni - 

mivel élőhelyei szigetszerűek, kultúrterületekkel körülvéve, - 

nálunk már nagyon kevés helyen található. Tápnövénye az 

Ornithogalum fajok közül kerül ki. A kardoskúti Fehér-tó 

melletti rétről került elő. (jobb oldali kép) 

Brachysomus zellichi Formánek, 1907 

A faj Magyarországon 1995-ig ismeretlen volt, ekkor 

került élő néhány példánya a szarvasi Pepi-kertből (Podlussány A., Oszonics I., 1996. VI.). Eddig 

csak Erdélyből volt ismeretes. Tápnövénye, életmódja ismeretlen. Ezévi gyűjtéseim során a 

pusztaföldvári Tatársáncon is gyűjtöttem egy példányt. 

Thamiocolus nubeculosus (Gyllenhal) 

A nubeculosust 1994-ig csupán a Thamiocolus uniformis (Gyllenhal) változatának tartották. 

Noha elterjedésük nagyjából egybeesik, mind morfológiai bélyegeik, mind életmódjuk alapján 

határozottan különálló fajokról van szó, melyek a kaukázusi területeken együtt, de különböző 

Phlomis fajokon élnek. 

A Thamiocolus uniformis (Gyllenhal) elterjedése: Dél-Olaszország, Kelet-Európa, keletre 

egészen Mongóliáig, Közép-Európából hiányzik. Elterjedésének centruma Örményország. 

Tápnövényéhez ragaszkodik, s ez a Phlomis pungens Wild.. Magyarországon sem az állat, sem 

tápnövénye nem él. 

A Thamiocolus nubeculosus (Gyllenhal): elterjedése: Görögország, Dél-Olaszország, 

Románia, keleten Örményország, Mongólián át egészen Nyugat-Szibériáig. Elterjedésének 

középső része egybeesik az uniformis (Gyllenhal)-éval, ahol egymás mellett élnek. Tápnövénye a 

Phlomis tuberosa L. 

Eddig csak a Pusztaföldvár melletti Tatársáncon található macskaheréről került elő, ahol 

viszont tömegesen él.

Aparopion costatum Fâhraeus. 

A genusnak eddig három faját ismerjük, 

mindhárom európai elterjedésű, közülük csak a 

costatum él a Kárpát-medencében, a déli területeken. 

Avarlakó, valószinüleg lehullott, de nem gombás 

levelekkel, ágdarabokkal táplálkozik. A Gyula melletti 

Mályvádi-erdőben találtam rá, a Fekete-Köröst 

szegélyező erdő szélén, tölgyfák alatt, közel az 

Őstölgyeshez. Eddigi tapasztalataim alapján úgy 

tűnik, a környezetére, a mikroklímára nagyon 

érzékeny, csupán néhány m 2 -es szigeteken élő faj, 

amely a modern erdőműveléssel járó 

környezetváltozást semmiképp sem viseli el. 

Glocianus incisus (Schultze, 1899) 

A faj Magyarországon 1979-ig ismeretlen volt, azóta is csupán néhány példánya került elő 

Kétegyházáról (Ádám, 1979.V., 1985.IX.) és Síkfőkútról (Markó, 1993.VI.) Gyűjtéseim során a 

bélmegyeri Fáspusztán találtam belőle egy darabot. Életmódjáról, elterjedéséről megfelelő 

szakirodalom hiányában eddig még semmit sem sikerült kiderítenem. 

Omiamima vindobonensis (Formanek) (syn: Omias latirostris (Penecke, 1928), 

Argoptochus vindobonensis Formanek ) 

Ez a faj 1975-ig Magyarországon ismeretlen volt. Xerotherm élőhelyeken, sztyeppén, 

bokros sztyeppén él, csupán néhány példányt találtak belőle egy mocsárréten (Moosbrunn - Franz, 

1974). 

Tápnövénye, életmódja ismeretlen, rajzása május végére - június elejére esik, úgy tűnik, igen 

rövid ideig tart. Alsó-Ausztriából írták le, eleinte Wienerwaldból és a Fertő-tó mellől került elő, 

de mindig csak egy-egy példánya. Később megtalálták Csehországban, Szlovákiában és 

Magyarországon is. 

(Egy példánya - Hortobágy-Puszta, 1975 - jelzéssel egy német gyűjteményből került elő.) 

Magyarországról a második példányát én fogtam, 1994-ben Újszentmargitánál, majd 1995-ben 

Szarvason a Körös mentén és az arborétumban tömeges rajzását sikerült megfigyelnem ! 1996ban 

Túrkeve környékén számos lelőhelyen előkerült, de mindenhol csak egy-egy példánya. Ezévi 

gyűjtéseim során a gyáni Eperjesi-réten találtam egy példányát. 

Phrydiuchus speiseri (Schultze, 1897) 

Dél- és kelet-európai faj. Megtalálható Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon, 

Erdélyben, Dalmáciában. Nálunk nagyon ritka, igen kevés helyről ismert. Tápnövénye a Salvia 

sylvestris L. Kardoskútról került elő, a Fehér-tó északi partját szegélyező gyepből.

Homorosoma 

validirostre 

(Gyllenhal,183 

7) (syn.: 

Speiseri J. Friv., Kaufmanni Reitt.) 

Szibéria nyugati részétől Kelet-, Délkelet- és Közép- 

Európáig fordul elő. Igen ritka faj. Tápnövénye nem ismert. 

Battonyáról került elő. Nagyon keveset tudunk róla. (jobb oldali 

kép) 

Hadroplontus litura (Fabricius, 1775) 


Elterjedése: Anatólia, délkelet- kelet- és középeurópai. 

Tavaszi állat, Homokos talajon él. 

Tápnövénye a Myositis stricta Link.. Nagyon ritka, 

Magyarországról 

csak néhány 

példánya ismeretes! 

Eddig Kardoskúton, 

a Fehér-tó mellett, 

valamint Gyánnál, az 

Eperjesi réten 

találtam meg. 

Előfordul Közép-Európában, Észak-Olaszországban, Franciaországban, Svédország déli 

részén, Lengyelországban, Szlovákia déli részén. Sokfelé megtalálható, de ritka. 1969-ig 

magyarországon ismeretlen faj volt, azonban az utóbbi időkben több helyen is előkerült. (Bereg, 

Aggteleki-karszt, Hortobágy, Hanság) Tápnöványe a Carduus nutans L. és crispus L., és Cirsium 

félék. Cserebökény mellett, a szentesi út szegélyéről gyűjtöttem. 

Foucartia ptochoides (Bach, 1856) 

Alsó-Ausztriából, Türingiából, Burgenlandból, Morvaországból, Szlovákiából és 

Magyarországról ismertetett igen ritka állat. (eddig: Balaton-felvidék, Budai-hg.) Száraz, 

xerotherm helyeken fordul elő, tápnövénye az Achillea millefolium L. Gyán mellett, az Eperjesiréten 

találtam meg. 

Aphytobius sphaerion (Boheman, 1845) 

Európai faj, Elszórtan élő, nagyon ritka faj. Csehországban, Ausztriában, Délnyugat- 

Franciaországban, Horvátországban, Szerbiában, Erdélyben, Szászországban és Türingiában 

található. Oligofág, tápnöványei a szegfűfélék közül kerülnek ki. (Silene nutans L., S. gallica L., 

S. inflata Sm., Melandrium album Mill., Arenaria montana L.) (bal oldali kép)


Ez a faj csak az utóbbi években került elő hazánkból, 1996-ig csupán két példánya volt 

ismeretes Mezőkovácsházáról. 1996-ban Túrkeve környékén, a Halas-tónál és a Túrkeddi-hídnál 

sikerült belőle gyűjtenem, majd ezévi gyűjtéseim során is hálóba került néhány közülük, 

mégpedig a battonyai Tompa-pusztánál, valamint Mágor-pusztáról. 


Európai elterjedésű faj, délen gyakori, de még 

Svédországban is megtalálható. A Balti területeken, 

valamint a hegyvidékeken hiányzik. A Kárpátmedencében 

nagyon ritka. Tápnövénye a Matricaria 

chamomilla L. A kardoskúti Fehér-tó környékén, és 

Bucsa mellett találtam. 

(jobb oldali kép) 

Kissophagus hederae (Schmitt, 1843) 

A genusnak egyetlen faja ismert, amely közép-európai 

elterjedésű. Magyarországon nagyon ritka. Tápnövénye 

Hedera helix L. 

Gyűjtéseim során két, a magyar faunára új, és számos, 

mostmár csak szigetszerűen előforduló ritka fajt találtam. 

Az Aparopion costatum Fâhraeus és a Thamiocolus 

nubeculosus (Gyllenhal) eddig még nem került elő 

Magyarország jelenlegi határain belül! 

KÖVETKEZTETÉSEK 

Az eddigi kutatási eredmények alapján nehéz megnyugtató bizonyosságú következtetéseket 

levonni, mert a vizsgált élőhelyek továbbra is igénylik a kutatásokat. Mindazonáltal 

megállapítható, hogy kardoskúti Fehér-tó környékének egy kis területe, Tatársánc, battonyai 

Tompa puszta és a bélmegyeri fás-puszta azok az élőhelyek, melyeknek háborítatlanságára és az 

élőhelyek természetvédelmi jelentőségére utalnak az eredmények. Még viszonylag érdekesnek 

tűnhet a szabadkígyósi nagy legelő, de ez az élőhely is további kutatásokat igényelhet. Addig a 

mágor-pusztai, bucsa-pusztai, cserebökény-pusztai gyűjtések az élőhely jelentős 

háborítottságára utalnak. A Blaskovics-pusztóról és a fel nem sorolt élőhelyekről ennyi gyűjtés 

alapján még csak megközelítő természetvédelmi következtetést sem merek levonni. 

FELHASZNÁLT IRODALOM 

DIECKMANN, L. (1972, 1973, 1974, 1977, 1980, 1983, 1986, 1988): Beiträge zur Insektenfauna der 

DDR (Coleoptera, Curculionidae). — Beitr. Ent.22: 23: 245-273.; 

3-128.; 24: 5-54.; 27: 7-143.; 30: 145-310.; 33: 257-381.; 36: 119-181.; 38: 365-468. 

ENDRŐDI, S. (1958a): Eszelények-Attelabidae. — In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), 

X, 2. Akadémiai Kiadó, Budapest, 34 pp.

ENDRŐDI, S. (1959b): Szúbogarak-Scolytidae. — In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), 

X, 9. Akadémiai Kiadó, Budapest, 96 pp. 

ENDRŐDI, S. (1960a): Ormányosbogarak II. -Curculionidae II. — In: Magyarország Állatvilága 

(Fauna Hungariae), X, 5. Akadémiai Kiadó, Budapest, 126 pp. 

ENDRŐDI, S. (1961a):Ormányosalkatúak-Rhynchophora. — In: Magyarország Állatvilága (Fauna 

Hungariae), X, 1. Akadémiai Kiadó, Budapest, 24 

ENDRŐDI, S. (1961b): Ormányosbogarak I. -Curculionidae I. — In: Magyarország Állatvilága 


ENDRŐDI, S. (1963b): Ormányosbogarak III. -Curculionidae III. — In: Magyarország Állatvilága 


ENDRŐDI, S. (1968): Ormányosbogarak IV. -Curculionidae IV. — In: Magyarország Állatvilága 


ENDRŐDI, S. (1971): Ormányosbogarak II. -Curculionidae II. — In: Magyarország Állatvilága 


FOLWACZNY, B. (1983): 13. Unterfamilie: Cossoninae. — In: Freude, H., Harde, K. W. und Lohse, 

G. A. (eds): Die Käfer Mitteleuropas, 11. Goecke & Evers, Krefeld, pp. 30-43. 

FRIESER, R. (1981): 90. Familie: Anthribidae (Breitmaulrüber); 7. Unterfamilie: Otiorhynchinae. — 

In: Freude, H., Harde, K. W. und Lohse, G. A. (eds): Die Käfer Mitteleuropas, 10. 

Goecke & Evers, Krefeld, pp. 22-34; 184-240. 

GYÖRFFY, J. (1956): Cickányormányosok-Apionidae. — In: Magyarország Állatvilága (Fauna 

Hungariae), X, 3. Akadémiai Kiadó, Budapest, 56 pp. 

KIPPENBERG, H. (1981): 93. Familie: Curculionidae (Rüsselkäfer); 6. Unterfamilie: Brachycerinae; 9. 

Unterfamilie: Tanymecinae; 10. Unterfamilie: Leptopiinae. — In: Freude, H., Harde, K. 

W. und Lohse, G. A. (eds): Die Käfer Mitteleuropas, 10. Goecke & Evers, Krefeld, pp. 

102-111; 183; 273-276; 276-279. 

KIPPENBERG, H. (1983): 22. Unterfamilie: Hylobiinae; 23. Unterfamilie: Rhytirrhininae; 25. 

Unterfamilie: Cryptorhynchinae. — In: Freude, H., Harde, K. W. und Lohse, G. A. 

(eds):DieKäferMitteleuropas, 11. Gecke & Evers, Krefeld, pp. 121-154; 154-157; 159- 

171. 

LOHSE, G. A. (1981): 1. Unterfamilie: Rhynomacerinae (Nemonychinae); 2. Unterfamilie: 

Rhynchitinae; 3.Unterfamilie: Attelebinae; 4. Unterfamilie: Apoderinae; 5. Unterfamilie: 

Apioninae; — In: Freude, H., Harde, K. W. und Lohse, G. A. (eds): Die Käfer 

Mitteleuropas, 10. Goecke & Evers, Krefeld, pp. 112-113; 113-124; 125-127; 127-183. 

LOHSE, G. A. (1983): 11. Unterfamilie: Cleoninae; 12. Unterfamilie: Tanyrhynchinae; 16. 

Unterfamilie: Bagoinae; 17. Unterfamilie: Tanysphirinae; 18. Unterfamilie: Notarinae 

(Erirhininae); 19. Unterfamilie: Curculioninae; 20. Unterfamilie: Pissodinae; 21. 

Unterfamilie: Acicnemidinae; 24. Unterfamilie: Rhynchophorinae; 26. Unterfamilie: 

Barinae; 27. Unterfamilie: Zygopinae; 28. Unterfamilie: Ceutorhynchinae; 29. 

Unterfamilie: Nanophynae; 31. Unterfamilie: Anoplinae; 32. Unterfamilie: 

Rhynchaeninae; — In: Freude, H., Harde, K. W. und Lohse, G. A. (eds): Die Käfer 

Mitteleuropas, 11. Goecke & Evers, Krefeld, pp. 7-29; 29; 45-57; 57-58; 59-78; 78-110; 

110-120; 121; 157-159; 171-178; 178-179; 180-253; 253-259; 283; 283-294. 

LOHSE, G. A. und Tischler, Th. (1983): 30. Unterfamilie: Mecininae; — In: Freude, H., Harde, K. W. 

und Lohse, G. A. (eds): Die Käfer Mitteleuropas, 11. Goecke & Evers, Krefeld, pp. 259- 

283. 

LOHSE, G. H.: Lucht, W. H. - Die Käfer Mitteleuropas 14. - 1994 (Krefeld) 

SCHEDL, K. E. (1981): 91. Familie: Scolytidae (Borken- und Ambrosiakäfer); 92. Familie: 

Platypodidae (Kernkäfer) — In: Freude, H., Harde, K. W. und Lohse, G. A. (eds): Die 

Käfer Mitteleuropas, 10. Goecke & Evers, Krefeld, pp. 34-99; 100-101. 

PODLUSSÁNY A. (1996): Magyarország ormányosalkatú bogarainak fajlistája. — Folia entomologica 

hungarica. LVII. pp. 197-225.

SOÓ, R. és KÁRPÁTI, Z. (1968): Magyar Flóra. Növényhatározó II. kötet. Tankönyvkiadó, Budapest, 

846 pp. 

SUMMARY 

Examination of Cuculionidae 

The Curculionidae are small and interesting animals, which indicates the undisturbed and 

disturbed habitats. 

Here is their description by Kocs Irén and Podlussány Attila: 

„Curculionidae are included in Coleoptera. They are wide-spread all over the World, more 

than 40.000 species are known of them. These animals can be herbivorous,which live, grow and 

eat in the root, stem, leaf, inflorescence, seed and bark of the plants and in dry fallen leaves and 

parched grass. (They can be mono-, olygo-, polyphags.) 

Some of them can fly very well, some of them aren’t able to fly. They have only one 

generation in a year. 

Generally Curculionidae are hiding. Some of them can be harmful on cultivated plants. 

Birds, frogs, lizards, spiders feed on Curculionidae.” 

The author has done species survey on given habitats. 

(Istvan Oszonics, Debrecen)

KÉPMELLÉKLET (NÉHÁNY ÉRDEKESEBB FAJ) 


Omias globulus (Boheman, 1843)

Orobitis cyaneus (Linné, 1758) 

Paophylus afflatus 

(Boheman, 1833)

TÉRKÉPMELLÉKLET 

Áttekintő térkép a vizsgált területekről

adatok a körös-maros közének ormányosbogár faunájához - Nimfea ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?