Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Művészet, tudomány, mutatvány Kempelen korában<br />
Médiaarcheológiai vázlat a 18. század második feléről<br />
Peternák Miklós<br />
Sebastien Leclerc metszetén, melynek címét az egyszerűség kedvéért fordítsuk<br />
most le „a tudományok és művészetek akadémiája” fordulattal, függőben hagyva<br />
azt a jogos kérdést, hogy e fogalmak az adott korban mit is jelenthettek, együtt látjuk<br />
egy hatalmas, tevékeny gomolygó csoportozatként a 17. század végének, Leibniz és<br />
Newton korának szellemi közegét, az eszközök és használóik egyenrangú, allegóriát<br />
az életképpel vegyítő mintegy enciklopédikus felsorolását. A szabad művészetek<br />
(artes liberales) középkori klasszifikációjának nyomait éppúgy fellelhetjük itt,<br />
mint a historia naturalis irányába mutató vagy épp a mechanikus „művészeteket”<br />
gyakorló aktorokat. A háttérben – a Musica és a Geometria sávjában – fellelhetjük<br />
a Theologia és az Architectura képviselőit, míg az előtérben az asztronómusok,<br />
geográfusok, perspektíva-kutatók mellett a „történelem segédtudományai”, a heraldika,<br />
numizmatika gyakorlói is felfedezhetők. A Wunderkammer relikviái mellett<br />
a későbbi fizikaszertárak századunkig nyúló tárgycsoportjai (szarvascsontváz,<br />
tatupáncél, fogaskerekek, rugók, tükrök, emelők) sem hiányoznak a képről, ahogy<br />
az előtérben hangsúlyosan jelennek meg a 17. század optikai illuzionizmusának<br />
tipikus kellékei, a tükrös, hengeres anamorfózis és a laterna magica (közvetlenül<br />
az erődépítészetet bemutató részlet előtt). Az 1698-ban készült metszetnek a 18.<br />
század során számos másolata készült és terjedt el, míg – szinte pontosan egy<br />
évszázaddal később – az Encyclopaedia Britannica 1797-es edinburghi kiadásának<br />
címlapja is átveszi, némileg módosítva egy részletét: a másoló-metsző az eredeti<br />
kép hátsó építészeti traktusát elhagyva kitekintést enged a tájba, ahol elefántot,<br />
erdőt, piramisokat látunk, felettük Montgolfier-léghajó lebeg. <br />
Alig több mint egy évszázaddal Alsted első kísérletét (és szóalkotását) követően<br />
Diderot, D’Alembert és munkatársai szisztematikusan egybegyűjtik a 18. század<br />
második felének teljes ismeretanyagát. Az 1751-től megjelenő francia enciklopédia<br />
úttörő szócikkei, gazdag illusztrációs anyaga, példaadó kötetei számos<br />
hasonló, univerzalitásra törekvő vállalkozás mintájává válnak, illetve még a 18.<br />
században gigantikus szakenciklopédiák követik: mindenekelőtt Krünitz vállalkozásának<br />
242 kötetét érdemes itt kiemelni. A tudományos társaságok alakulása<br />
(az első, távoli kezdetet, a Hiúzok akadémiáját, a Linceit illetve az 1662-es londo-