Download Brosura Rezultate

A Maros folyó múltja, jelene, jövőjeTrecutul, prezentul, viitorul râului MureşPast, Present, Future of the Maros/Mureş River

Szerkesztette/Editor/Edited byDr. Sipos GyörgySzerzők/Autori/AuthorsCristian Ardelean, Florina Ardelean, Dr. Mircea Ardelean, Dr. Blanka Viktória,Katona Orsolya, Dr. Kiss Tímea, Dr. Kovács Ferenc, Boudewijn van Leeuwen,Dr. Mezősi Gábor, Alexandru Onaca, Právetz Tamás, Dr. Rakonczai János,Rácz Attila, Dr. Sipos György, Sümeghy Borbála, Fabian Timofte, Tobak Zalán,Tóth Orsolya, Dr. Petru UrdeaAz ábrákat szerkesztette/Editare figuri/Figures were edited byKatona Orsolya, Alexandru Onaca, Právetz Tamás, Dr. Sipos György,Sümeghy Borbála, Fabian TimofteKiadja/Publicată de/Published bySzegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai TanszékUniversitatea de Vest din Timişoara, Departamentul de GeografieTördelés/Coperta/LayoutInnovariant Nyomdaipari Kft.Minden jog fenntartva/Toate drepturile rezervate/All rights reservedISBN 978-963-306-213-5Nyomtatás és kötés/Imprimare şi legare/Printing and bindingEditura Universităţii de Vest din Timişoara2012

ContentForeword 157György Sipos, Petru UrdeaThe Maros/Mureş 159Petru Urdea, György Sipos, Tímea Kiss,Alexandru OnacaThe past of the river 167Tímea Kiss, Petru Urdea, György Sipos,Borbála Sümeghy, Orsolya Katona,Orsolya Tóth, Alexandru Onaca, FlorinaArdelean, Fabian Timofte, CristianArdelean, Árpád KovácsThe ever changing river 179György Sipos, Tamás Právetz, OrsolyaKatona, Florina Ardelean, FabianTimofte, Alexandru Onaca, Tímea Kiss,Ferenc Kovács, Zalán TobakClimatic perspectives 193Viktória Blanka, Gábor Mezősi, GyörgySipos, Boudewijn van Leeuwen, PetruUrdea, Alexandru OnacaSocial Expectations 203György Sipos, Attila Rácz, MirceaArdelean, Petru Urdea, Orsolya Katona,Borbála Sümeghy, János Rakonczai4

ElőszóSipos György, Petru UrdeaIntroducereSipos György, Petru UrdeaAMaros folyó amellett, hogy közösörökségünk meghatározó természetiés gazdasági kapocs Magyarországés Románia között. A hozzá kapcsolódóerőforrások: így maga a víz, afolyó által szállított nagy mennyiségűhomokos hordalék, vagy a természeti ésökológiai szempontból kiemelkedőenfontos élőhelyek hosszú távú fenntartásaelemi érdekünk.Ezen erőforrások rendelkezésre állásátés minőségét azonban több tényező isveszélyezteti, melyek közül ki kell emelnia múltbeli és jelenlegi emberi beavatkozások,valamint a klímaváltozás rövidés hosszú távú hatásait. Kutatásainkatelsősorban a fenti problémakörök feltárásamotiválta és ezeket szem előtt tartvadöntöttünk úgy, hogy a Magyarország-Románia Határon Átnyúló EgyüttműködésiProgram 2007–2013 keretében, aSzegedi Tudományegyetem és a TemesváriNyugati Egyetem természetföldrajzitanszékeinek együttműködésével egységesés komplex vizsgálatot kezdeményezünka Maros síksági szakaszán. E vizsgálatokkeretében elvégzett másfél évesmunkánk összefoglalóját tartja kezébenmost az olvasó.A kutatás elsősorban a Maros Lippa ésSzeged közötti szakaszát érintette. Ennekoka egyrészt, hogy jellegét és fejlődésétRâul Mureş este patrimoniul nostrucomun şi reprezintă o puternicălegătură naturală şi economică întreUngaria şi România. Sustenabilitateape termen lung a resurselor sale – apaîn sine, cantitatea mare de sedimentetransportate (nisip, pietriş) habitatelenaturale de importanţă excepţională,datorită valorii biologice şi ecologiceridicate – constituie un interes elementarpentru cele două ţări.Cu toate acestea, disponibilitatea şicalitatea acestor resurse este pusă în pericolde mai mulţi factori. Dintre acesteefecte de termen scurt şi lung, cele cauzatede intervenţiile antropice din trecutşi prezent şi cele asociate schimbărilorclimatice trebuie să fie bine subliniate.De aceea, cercetarea noastră a fost în primulrând motivată de investigarea problemeloresenţiale, probleme care aufost abordate prin iniţierea unei cercetăritransfrontaliere complexe şi unitareîn secţiunea de câmpie a Mureşului, cuparticiparea a două colective de cercetătoride la Universitatea din Szeged şiUniversitatea de Vest din Timişoara, încadrul Programului de Cooperare TransfrontalierăUngaria-România în perioada2007-2013. Cititorul are ocazia de ţine înmână un rezumat al rezultatelor obţinutepe durata unui an şi jumătate de cercetări.5

tekintve ez az egység jól elkülönül afolyó felsőbb szakaszaitól, másrészt többmás határmenti együttműködési projektalapját is ez a terület képezi (ESHSE-MCA, Eco-bridge, MARIVMICCOLL,MAROS-HABITAT, NATPARKSHURO).Bár törekedtünk arra, hogy minél teljesebbképet alkothassunk a Maros jövőjétmeghatározó folyamatokról, földrajzosként,illetve geomorfológusként azonbanfőként azokra a tényezőkre koncentráltunk,melyek alapvetően a meder fejlődésétbefolyásolják. A meder változásainaknyomon követése azonban nemcsak a vízügyitervezés, de a hidrológiai, biológiai,vízminőséggel és gazdasági hasznosítássalkapcsolatos kérdések és problémákszempontjából is fontosak. Úgy véljük,hogy a további határmenti együttműködésés a stratégiai tervezés megalapozásáhozkiemelkedően fontos a Marost érintőváltozások és a társadalmi elvárások feltárásaés térképezése.Mivel a projekt során fontos szempontvolt, hogy tevékenységünket a Marosmentén élő helyi lakosok számára bemutassuk,ezért az összefoglaló megírásakortörekedtünk arra, hogy az ne csak a szűkebbenvett szakmai közönség számárakészüljön, hanem lehetőleg a Maros irántérdeklődő és elkötelezett helyiek és döntéshozókis haszonnal forgathassák, ezáltalis kicsit jobban megismerve a folyótés annak fejlődését. Ebből kifolyólag azegyes tanulmányok nem teljesen követika tudományos publikációk megszokotttagolását és nyelvezetét. Mindamellettazért fontosnak tartottuk, hogy a kutatásmódszereinek szakmai szempontból fontosrészleteit is ismertessük. Ezeket a szakaszokatkisebb betűmérettel és egyhasábostördeléssel különítettük el. EmellettCercetarea s-a concentrat în primulrând pe sectiunea Lipova-Szeged a Mureşului.Pe de o parte, pentru că în ceea cepriveşte caracterul şi evoluţia văii este ounitate de vale uniformă şi bine individualizatăşi, pe de altă parte, acest sectora fost cercetat de o serie de alte proiectetransfrontaliere (ESHSE-MCA,Eco-bridge, MARIVMICCOLL, Maroš-HABITAT, NATPARKSHURO).Deși ne-am propus să oferim pe câtposibil o imagine cât mai completă a proceselorlegate de râu, fiind geografi şi geomorfologi,în principal ne-am concentratasupra factorilor care determină, în ceamai mare parte, evoluţia albiei râului însine. Monitorizarea schimbărilor albieipoate fi importantă nu numai pentru planificarearesurselor de apă, ci şi pentrunumeroasele întrebări şi probleme legatede specificul hidrologic, biologic, şi calitateaapei, precum şi problemele economice.Presupunem că pentru aşezareafundamentelor viitoarei cooperări transfrontaliereşi a strategiei planificării regionale,este important să explorăm ,,harta”schimbărilor care afectează râul, în raportcu aşteptările formulate de către comunităţilelocale.Ca şi în proiect, o problemă centrală afost aceea de a introduce activităţile noastreîn mediul oamenilor care trăiesc de-alungul Mureşului, astfel că în prezentareanoastră facem un rezumat al rezultatelorobţinute, într-un mod în care să fieuşor de înţeles nu numai pentru publiculprofesionist, dar şi pentru acei localnici şifactorii de decizie care sunt interesaţi saudedicaţi râului şi care-şi doresc să aibăo imagine a evoluţiei sale. Prin urmare,studiile nu cultivă exact limbajul clasic şistructura publicaţiilor ştiinţifice. Cu toate6

az egyes tanulmányok végén, elsősorban adöntéshozókra gondolva, a kutatás sorántett fontosabb megállapításainkat vázlatszerűenis egybegyűjtöttük, természetesenezek a szakaszok is jól elkülönülnek aszöveg egészétől.A tanulmányokat magyar román ésangol nyelven is elkészítettük. Az angolszöveg a kötet végén található a magyarrománrészben található ábrákra történőhivatkozásokkal. Az ábraaláírások ennekmegfelelően háromnyelvűek.Reméljük tehát, hogy a bemutatottanyag elnyeri a szakma és a laikusok tetszésétegyaránt. Továbbá bízunk abbanis, hogy a megkezdett kutatások folytatásávalhozzájárulhatunk a Maros fenntarthatóvízgazdálkodásának megalapozásához,erőforrásainak hosszú távúmegőrzéséhez és fejlesztéséhez.Sipos György és Petru UrdeaSzeged–Temesvár2012. szeptember 15.acestea, am considerat că este importantsă se introducă detaliile profesionale alecercetării şi, de asemenea, metodologiasa. Explicaţiile tehnice au fost separate detextul de bază prin utilizarea unui corpde literă mai mic şi pe o singură coloană.În plus, la sfârşitul fiecărui capitol/studiu,având în minte factorii de decizie,am subliniat cele mai importante concluziiale cercetării. Aceste secţiuni pot fi,de asemenea, bine diferenţiate de textulprincipal.Studiile au fost redactate în trei limbi(maghiară, română şi engleză). Textul înlimba engleză este la sfârşitul volumuluicu referiri la cifrele din limba maghiarăşi română, în paralel. Ca o consecinţă,legendele figurilor sunt trilingve. În celedin urmă, sperăm că materialul prezentatva găsi atât aprobarea profesioniştilor, câtşi a non-profesioniştilor. În plus, noi credemcă activitatea de cercetare iniţiată încadrul proiectului va contribui la stabilireafundamentelor unei gestionări durabile şipentru păstrarea şi îmbunătăţirea resurselorcursului Mureşului pe termen lung.György Sipos şi Petru UrdeaSzeged–Timişoara15. September 20127

KöszönetnyilvánításEhelyütt szeretnénk megköszönni mindazonhallgatóknak, akik részt vettek akutatás terepi és laboratóriumi munkálataiban,különösen az alábbiak segítségéreszámíthattunk: Právetz Tamás,Tóth Orsolya, Cristian Ardelean, FabianTimofte, Nagy Zoltán, Pálovits Gyula,Varga Sándor és Nagy Dóra. Köszönetilleti továbbá azokat a szociológus ésföldrajzos hallgatókat is, akik kérdezőbiztoskéntsegítették a szociológiai felméréssorán Rácz Attila és Kicsiny László (EX-ANTE 2002 Kft.) munkáját. A vízügyifelmérések koordinálásáért és lebonyolításáértSeres Tibornak, és Fiala Károlynak(ATI-VIZIG), a gamma-spektroszkópiásmérésekért Kovács Árpádnak (ÁNTSZ)tartozunk köszönettel. Végezetül szeretnénkmegköszönni mindazoknak akik aprojekt pénzügyeit menedzselték és ellenőriztékSzegeden, Temesváron, Békéscsabánés Nagyváradon, ezzel is elősegítve akutatás megvalósítását.MulţumiriAm dori să adresăm mulţumiri tuturorstudenţilor care au participat la activităţilede teren, dar şi la munca de laborator,dar în mod special lui Tamás Právetz,Orsolya Tóth, Cristian Ardelean, FabianTimofte, Zoltán Nagy, Gyula Pálovits,Sándor Varga şi Dóra Nagy. Le suntemrecunoscători şi studenţiilor atât sociologi,cât şi geografi din cadrul ambeloruniversităţi, care sub îndrumarea luiAttila Rácz şi László Kicsiny (EX-ANTE2002 Ltd.) au aplicat chestionarele sociologice.Ţinem să le mulţumim şi lui TiborSeres şi Károly Fiala (ATI-VIZIG), care aucoordonat activităţile de măsurători asuprarâului dar şi lui (ÁNTSZ) pentru furnizareadatelor gamma-stereoscopice. Înfinal dorim să le mulţumim tuturor colegilorde la Szeged, Timişoara, Békéscsabaşi Oradea, care şi-au adus contribuţia lamanagementul financiar şi de control alproiectului, asigurând implementarea cusuccess a rezultatelor cercetării noastre.8

A MarosPetru Urdea, Sipos György,Kiss Tímea, Alexandru OnacaMureşulPetru Urdea, Sipos György,Kiss Tímea, Alexandru OnacaMind hossza, mind pedig a szállítottvíz mennyisége alapján a Maros aDunát, a Tiszát és a Drávát követőena Kárpát-medence negyedik legjelentősebbvízfolyása. Hordalékkúpja atérség legnagyobb kiterjedésű földrajziegységei közé tartozik. Nagy energiájú,gyorsan változó vízfolyás, így vizsgálataés a benne lejátszódó folyamatok megismeréseösszetett módszerek alkalmazásátigényli.Mielőtt nekivágnánk részletesebben ismegismerni a Maros síksági szakaszánakmúltbeli, jelenlegi és várható fejlődését,fontos, hogy általános képet kapjunk vízgyűjtőjéről,a folyó hidrológiai sajátosságairól,valamint az őt ért eddigi legfontosabbemberi beavatkozásokról.A Maros a Tisza legnagyobb mellékfolyójakéntaz Erdélyi-medence vizeitgyűjti össze és vezeti le az Alföld irányába(1. ábra). Hossza 769 km, míg a LippátólSzegedig húzódó úgy nevezett síkságiszakasza 175 km, ebből mintegy 22 km,Apátfalvától Nagylakig, a magyar-románhatárt alkotja további 125 km Románia, afennmaradó 28 km pedig Magyarországterületére esikÎn cadrul Bazinului Carpatic bazinulhidrografic al Mureşului este al patruleabazin hidrografic din punct devedere al suprafeței după Dunăre, Tisa şiDrava. Conul aluvionar al Mureşului seremarcă a fi una din unităţile geograficecele mai întinse din regiune. Râul posedăo energie ridicată şi are o dinamică considerabilă,ceea ce necesită îmbunătăţireacunoaşterii proceselor responsabile dincadrul sistemului.Înainte de a prezenta într-o manierădetaliată trecutul, prezentul şi evoluțiapreconizată a râului în sectorul inferioreste important să surprindem, pe bazabibliografiei disponibile, cadrul general albazinului, regimului hidrologic, precumşi cele mai importante activități antropicecare afectează râul.Râul Mureș este cel mai importanttributar al Tisei. Acesta drenează DepresiuneaTransilvaniei, îndreptându-secătre Bazinul Panonic (Fig. 1). Măsoară769 km, în timp ce sectorul inferior decâmpie, cuprins între Lipova şi Szegedmăsoară 175 km. Acesta formează graniţadintre România şi Ungaria pe o distanțăde 22 km, între Nădlac şi Apátfalva. 125km aparțin României, iar 28 km Ungariei.9

1. ábra: A Maros vízgyűjtő elhelyezkedése a Kárpát-medencében.Fig.1: Localizarea bazinului hidrografic al Mureşului în cadrul Bazinului Carpatic.Fig. 1: The location of the Maros/Mureş catchment within the Carpathian Basin.A Maros vízgyűjtőjeA folyó vízgyűjtője hozzávetőleg 30 000 km 2kiterjedésű, ezzel a teljes Tisza vízgyűjtőközel ötödét adja. A Maros vízgyűjtőjenagyrészt (92%-ban) Románia területéreesik, alakját tekintve két részre bontható(Laczay 1975). A felső, közelítőleg téglalapalakú egység (250x100 km) Déváigtart, ezt követően egy hosszú, elnyúlt szakaszkövetkezik (200x30 km) (2. ábra).A vízgyűjtő ezen sajátossága valamelyestcsökkenti a hegyvidéki szakaszról érkezőárvizek hevességét, mivel az árhullámokellapulnak a jelentősebb mellékfolyóvalnem rendelkező síksági szakaszon(Boga és Nováky 1986). Mindemellett afolyó vízhozama így is nagyon ingadozó.Bazinul MureşuluiSuprafața bazinului Mureşului este de30 000 km 2 și acoperă o cincime din bazinulTisei. Bazinul Mureşului este situataproape exclusiv în România (92%), iardin punct de vedere al formei poate fidivizat în două părţi distincte (Laczay1975). Partea din amonte este rectangulară(250x100 km), iar cea din aval deDeva este alungită (200x30 km) (Fig. 2).Această caracteristică morfografică arerolul de a tempera amplitudinea viituriloriniţiate în spaţiul carpatic, amortizatemult de lipsa afluenţilor însemnaţi dinsectorul de câmpie al Mureșului (Boga şiNováky 1986). Chiar şi aşa debitul Mureşuluiprezintă fluctuaţii importante.10

2. ábra: A Maros vízgyűjtőjének fontosabb hidrográfiai és domborzati egységei.Fig. 2: Cele mai importante unităţi hidrografice şi orografice bazinului Mureşului.Fig. 2: The most important hydrographical and topographical units of the Maros/Mureş catchment.11

A vízgyűjtő legmagasabb pontja a 2509m magas Peleága-csúcs (Retyezát), legalacsonyabbpontja (81 m) pedig a torkolatnál,Szeged mellett található (Bogaés Nováky 1986). A Maros a Hagymáshegységnyugati lejtőin ered két forrásbólMarosfő közelében 850, illetve 1350 mmagasságban (2. ábra).A forrástól a torkolatig a folyó esésviszonyaialapján négy szakaszra osztható.A mintegy 110 km hosszú Felső-Maroselőször a Gyergyói-medencét szeli át(3/A és 3/B ábra), majd a Kelemen-havasokés a Görgényi-havasok közt húzódóMaroshéviz–Déda-szoroson áttörvehalad tovább (3/C ábra). Esése itt mégigen nagy, átlagosan mintegy 370 cm/km(Török 1977). A vízgyűjtő ezen területefőként vulkáni kőzetekből épül fel.A következő szakasz Déda és Gyulafehérvárközött az úgy nevezett középső-Maros, melynek hossza hozzávetőleg260 km. A folyó ezen a szakaszon azErdélyi-Mezőség és a Görgényi-havasokelőhegyei között (3/D ábra), majd pedigaz Erdélyi-Mezőség és a Küküllő-hátságközött tör előre esetenként 15 km-nél isszélesebb völgyében (3/E és 3/F ábra).A területet elsősorban üledékes kőzeteképítik fel, a folyó átlagos esése 50 cm/km.Cel mai înalt punct al bazinului esteVf. Peleaga – 2509 m (Munţii Retezat),în timp ce cea mai redusă altitudine, 81m, se înregistrează la vărsarea în Tisa, înapropierea Szegedului (Boga şi Nováky1986). Cele două izvoare ale Mureşuluisunt localizate pe versantul vestic alMunţilor Hăşmaş, în apropierea IzvoruluiMureşului, între 850 şi 1350 m (Fig. 2).În funcţie de unităţile de relief pe carele traversează Mureşul poate fi împărţitîn patru mari sectoare. Primii 100 dekm traversează Bazinul Giurgeului (Fig.3/A şi 3/B), iar apoi străpunge maselede roci vulcanice ale Munţilor Gurghiuşi Călimani prin defileul de la Topliţa–Deda (Fig. 3/C). Acest sector superiorse caracterizează prin declivitatea ridicatădin lungul cursului, de 370 cm/km(Török, 1977).Următorul sector cuprins între Deda şiAlba Iulia denumit şi Mureşul de Mijlocare o lungime de 260 km. Râul traverseazăPodişul Transilvaniei, mai exact zonadintre Câmpia Transilvaniei şi PodişulTârnavelor (Fig. 3/D). În acest sectoralbia majoră are o lăţime care ajunge pânăla 15 km (Fig 3/E şi 3/F). Acest sector esteconstituit în principal din roci sedimentare,iar panta medie este de 50 cm/km.u 3. ábra: A Maros útja a Gyergyói-medencétől a síksági szakaszig: A) a Gyergyói medencébelépve, B) Maroshévíz előtt, C) A Maroshévíz-Déda szorosban D) Déda alatt Magyarónál, E)Marosvásárhelynél, F) Nagyenyed alatt, G) Dévánál, illetve H) A zámi szorosból kilépve (forrás:www.panoramio.com).u Fig. 3: Drumul Mureşului din Depresiunea Giurgeului până la vărsare: A) intrarea în DepresiuneaGiurgeu, B) amonte de Topliţa, C) în defileul Topliţa-Deda, D) în aval de Deda la Aluniş, E) la TârguMureş, F) în aval de Aiud, G) la Deva, H) la ieşirea din defileul de la Zam (sursa: www.panoramio.com).u Fig. 3: The course of Maros/Mureş from Giurgeu to the lowland section: A) entering theGiurgeu Basin, B) upstream of Topliţa, C) in the Topliţa-Deda gorge, D) downstream of Deda atAluniş, E) at Targu Mureş, F) downstream of Aiud, G) at Deva, H) leaving the Zam gorge (source:www.panoramio.com).12

ABCDEFGH13

Gyulafehérvár és Lippa között, azErdélyi-szigethegység és a Déli-Kárpátokközött található tektonikai vonal mentén,mintegy 225 km hosszan húzódik az ún.Alsó-Maros (3/G és 3/H ábra). Esése itt30 cm/km-re csökken. Végül következika folyó 175 km-es síksági szakasza, melyLippától a torkolatig terjed, ahol esése 20cm/km körül ingadozik.A mélyfúrások tanúbizonysága szerinta síksági szakasz által bejárt hatalmas hordalékkúpa pliocén közepétől, hozzávetőleg3–3,5 millió éve épül (Borsy 1989).A negyedidőszak során az Ős-Marosgyakran változtatta futásirányát alsó szakaszánés esetenként több száz méter vastagüledéket halmozott fel az egyenetlenülsüllyedő Dél-Alföldön. Az eljegesedési ésfelmelegedési periódusok alapvetően befolyásoltáka vízhozamot, valamint a hordalékmennyiségét és minőségét. A száraz,hideg glaciálisok során a kevesebb csapadékés a felerősödő kőzetaprózódásmiatt alacsonyabb közepes vízhozam ésdurva hordalék jellemezte a folyót. Ezzelszemben a melegebb, nedvesebb inter glaciálisokalatt a mállás lépett előtérbe ésnagyobb vízhozamok mellett finomabbüledéket szállított a Maros (Andó 2002).A folyó nemcsak a pleisztocénben de azutóbbi 10000 évben a holocén során isdinamikusan fejlődött és váltogatta medrét.Mindennek emlékét a hordalékkúpontalálható elhagyott medrek sokaságaőrzi (4. ábra).Sectorul de 225 km dintre Alba Iuliaşi Lipova, în lungul unei falii care separăMunţii Apuseni de Carpaţii Meridionali,reprezintă sectorul inferior al Mureşului(Fig 3/G şi 3/H). Panta scade la 30 cm/kmîn acest sector. Mureşul din zona de câmpiese desfăşoară între Lipova şi vărsare şiare o pantă de 20 cm/km.Pe baza analizei sedimentelor Mureşula început să-şi construiască conul aluvionarîn urmă cu 3–3.5 milioane de ani înurmă (Borsy 1989). Pe durata Cuaternaruluiaşa-numitul Mureş Vechi şi-a schimbatdirecţia frecvent și a depozitat câteva sutede metri de sedimente în spaţiul neuniformscufundat din sudul Marii CâmpiiPanonice. Alternarea fazelor glaciare cucele interglaciare a determinat o scurgerediferenţiată şi o cantitate respectiv o tipologievariabilă de sedimente transportatede către râu. Pe durata perioadelor recişi uscate din timpul fazelor glaciare scurgerealichidă era redusă, iar sedimenteletransportate grosiere datorită cantităţilorreduse de precipitaţii şi a alterării fiziceintense. În perioadele calde şi umede, înschimb, în care alterarea chimică a fostfavorizată, mari cantităţi de sedimente aufost transportate de către un Mureş, avânddebite foarte mari (Andó 2002). Râul a avuto dinamică însemnată în Pleistocen, dar înspecial în ultimii 10000 de ani, schimbărileintense suferite fiind reflectate de numărulmare de paleoalbii abandonate (Fig. 4).14

4. ábra: Elhagyott Maros medrek sokasága Nagyszentmiklós környékén.Fig. 4: Canale abandonate de către Mureş în apropiere de Sânnicolau Mare.Fig. 4: Abandoned Maros/Mureş channels near Sannicolau Mare.A folyó hidrológiaisajátosságaiCaracteristicilehidrologice ale râuluiA Maros és mellékfolyói szinte kizárólaga csapadék felszíni lefolyásából táplálkoznak(Ujvári 1972). A vízgyűjtő földtanisajátosságaiból adódóan (vulkáni és kristályoskőzetek) és a meredek lejtésű területeknagy aránya miatt az árhullámokkialakulása viszonylag gyors. Bár a folyóhevessége a síksági szakaszon mérséklődik,500 kisebb-nagyobb árhullám adataialapján Makónál így is átlagosan mindössze10 nap telik el az áradás kezdete ésa csúcs vízhozam megérkezése között,és a víz levonulása is hasonlóan gyors.Hosszabb ideig tartó elöntések elsősorbanMakó alatt, a Tisza visszaduzzasztóhatása miatt jelent kezhetnek.Mureşul şi afluenţii săi sunt alimentaţi înprincipal din precipitaţii şi scurgerea desuprafaţă (Ujvári 1972). Datorită geologieibazinului (o mare frecvenţă a rocilorvulcanice şi cristaline) şi a proporţiei ridicatea suprafeţelor cu înclinare ridicată,inundaţiile se propagă cu repeziciuneşi au o durată redusă. Pe baza analizei acirca 500 de valori extreme de scurgereau fost înregsitrate în numai 10 zile laMakó, trecerea valului de viitură fiindfoarte rapidă. Inundaţiile îndelungate potfi observate în aval de Makó datorită efectuluide remuu al Tisei.Începând cu jumătatea a doua a secoluluiXIX măsurătorile hidrologice s-au15

A 19. század második felétől kezdve ahidrológiai célzatú mérések rendszeresnektekinthetők a Maros esetében.A napi vízállás rögzítésére szolgáló makóiés aradi vízmércéket például az 1870-esévekben telepítették (5. ábra). A vízállásta mérce „0” pontjától mérik. Ezt a pontotaz akkoriban tapasztalt legalacsonyabbvízálláshoz igazították. Később a folyóbevágódása miatt a kisvizek szintje jelentősencsökkeni kezdett, így negatív értékekis megjelentek az adatsorokban.efectuat neîntrerupt în cazul Mureşului.Spre exemplu măsurători zilnice lastațiile Arad şi Makó se efectuează din1870 (Fig. 5). Măsurătorile de nivel suntefectuate luând ca reper poziţia 0 depe rigla hidrologică. Acest nivel a fostales ca fiind cel mai scăzut din timpulobservațiilor dinaintea începerii monitorizării.Mai târziu datorită retrageriiapelor, în urma inciziei râului au apărut,de asemnea, în înregistrări, valorin egative.5. ábra: A Makói vízmérce, illetve egy átlagoshidrológiai év az egyes napokra vonatkozó 50éves átlag vízállásokkal, valamint számított vízhozamértékekkel.Fig. 5: Rigla hdrologică de la Makó şi nivelulmediu al apelor, respectiv debitele medii reprezentatepentru un an hidrologică pe baza a 50 deani de măsurători zilnice.Fig. 5: The Makó fluvio-meter, and an averagehydrological year based on 50 year water stageaverages for each day and calculated dischargevalues.16

Évente két jelentősebb árhullám alakulhatki a folyón. Az első a tavaszi hóolvadáshoz,a második a kora nyári csapadékosabbidőjáráshoz köthető. Boga ésNováky (1986) számításai alapján a maximálisvízszállítás Áprilisban jellemző (azéves vízmennyiség 15%-a). A mérésekkezdete óta az eddig tapasztalt legnagyobbárhullám 1970-ben volt. Az árvízcsúcsán Aradnál 2210 m 3 , Makónál 2420m 3 vizet szállított a folyó másodpercenként.Az árvíz komoly problémákat okozottaz egész folyó mentén. Kialakulásáhoza hegyvidéki vízgyűjtőn jelentkezőintenzív tavaszi esőzés vezetett, mely aviszonylag jelentős hókészlet olvadásávalegyidejűleg hatalmas árhullámokat indítottel (Lucaciu 2006). 1970 után az alábbiévekben voltak még jelentősebb árvizek:1974, 1975, 1981, 1998, 2000, 2006. Így azárvízi események visszatérési ideje 5–15év volt az utóbbi 40 éves időszakban.Az április és június között jelentkezőáradásokat követően az év további részétalacsony vízállások jellemzik (6. ábra). Azún. kisvizes időszakok általában 10 hónapigtartanak, a legkisebb vízszállítás októberbenjelentkezik (Boga és Nováky 1986).Az eddig mért legalacsonyabb vízállásoka folyón 2012 szeptemberében jelentkezetek:Makónál -109 cm ami hozzávetőleg30 m 3 /s vízhozamnak felel meg. Az utóbbi20 évben megfigyelhető extrém kisvizekrészben klimatikus okokra, részben arészvízgyűjtőkön megnövekvő víztározókapacitásokra vezethető vissza (Konecsnyés Bálint 2009). Újabban a bevágódásnakszintén lehet hatása a vízállások csökkenésére,igaz, több mint 100 kisvizeskeresztszelvény adatai alapján az 1987–2004 időszakban a folyamat nem voltegyértelműen kimutatható (Sipos 2006).Anual au loc două perioade cu ape mari.Prima este în urma topirilor zăpezii şi areloc la începutul primăverii, iar a doua seinstalează de obicei în iunie și este datoratăploilor bogate. Boga şi Nováky (1986)au stabilit că cea mai mare cantitate deapă scursă este în aprilie (15% din cantitateatotală de apă). Cea mai mare inundațieînregistrată s-a produs în 1970 având undebit maxim de 2210 şi 2420 m 3 /s la Aradrespectiv Makó. Inundaţia a cauzat problemesevere pe lungimea întregului râu.Dezvoltarea acestuia a fost datorată ploilortorenţiale de primăvară din bazinelehidrografice montane, care au condus latopirea simultană a zăpezii și la sporireadebitelor afluenţilor Mureşului (Lucaciu2006). Inundaţii importante au avut locîn 1970, 1974, 1975, 1981, 1998, 2000 și2006, astfel că ocurenţa evenimentelormajore este de 5–15 ani.În afara intervalului aprilie-iunie,restul anului este caracterizat de nivelescăzute (Fig. 6). Aşa-numita perioadă cuape mici durează aproximativ 10 luni,începând în iunie şi terminându-se înmartie, cu un minim absolut în octombrie(Boga şi Nováky 1986). Cel mai redusnivel înregistrat a fost observat în septembrie2012, şi anume 109 cm la Makó,în condiţiile unui debit de 30 m 3 /s. Tendinţade scădere a valorilor în ultimii 20de ani se datorează schimbărilor climaticeşi a capacităţii ridicate de colectarea lacurilor de retenţie de pe afluenţii dinzona montană (Konecsny şi Bálint 2009).Incizia poate avea efect şi asupra scăderiinivelelor, deşi pe durata a 100 de profilebatimetrice transversale realizate la Makóîntre 1987 și 2004 nu au fost sesizateschimbări majore la nivelul patului albiei(Sipos 2006).17

6. ábra: A Marosapátfalvi szakaszaáradás és kisvízidején.Fig. 6: SecţiuneaMureşului laApátfalva în timpulperioadei cu viiturii şila ape mici.Fig.6: The Apátfalvasection of the Maros/Mureş during floodand at low water.Más vízfolyásokkal összehasonlítva aMaros igen nagy mennyiségű hordalékotszállít. A lebegtetett hordalék átlagoshozama Deszknél 263 kg/s, azaz mintegy8.300.000 t/év. Eközben a görgetetthordalék mennyisége ugyanitt 0,9 kg/sami 28.000 t éves hozamnak felel megÎn comparaţie cu alte râuri din regiune,Mureşul transportă o cantitată uriaşă desedimente. Debitul solid mediu în suspensieeste de 263 kg/s (8.300.000 t/an). Înacelași timp volumul materialelor transportatela nivelul patului albiei este de0,9 kg/s (28.000 t/an) (Bogárdi 1974).18

7. ábra: A folyó görgetett hordaléka Ópálosnál. A nagy mennyiségű hordalék dűnék, zátonyokformájában szállítódik (Magyarcsanád).Fig. 7: Sedimente transpotate de Mureş la Păuliş. Dinamica acestora în cadrul canalului serealizează prin intermediul dunelor şi a barelor (Cenadul Unguresc).Fig. 7: The bedload of the river at Pauliş. Sediment is moving in the channel in the form of dunesand bars (Magyarcsanád).(Bogárdi 1974). Ez azt jelenti, hogy a folyólebegtetett hordalékhozama vetekszik aTisza Maros-torkolat feletti értékeivel,míg a görgetett hordalékszállítás a Dunanagymarosi adataival (7. ábra).Cantitatea anuală de sedimente transportateîn suspensie este aproape egală cu ceaa Tisei, în amonte de confluenţa cu Mureşul,în timp ce cantitatea transportată lanivelul patului albiei este comparabilă cua Dunării la Nagymaros (Fig. 7).19

Emberi beavatkozásokA Maroson síksági szakaszán történtemberi beavatkozások közül kétségtelenüla 19. századi szabályozások voltak alegjelentősebbek. A Maros mindig is azegyik legfontosabb kereskedelmi és kulturáliskapocs volt Erdély és az Alföldközött. Mindamellett hirtelen kialakulóés romboló áradásai, valamint intenzívkanyarulatfejlődése miatt a településekés a termőföld védelme érdekében idővelszükségessé vált átfogó szabályozása.A munkálatokat a 19. század közepétőlfokozatosan, a kor legkorszerűbb szabályozásialapelveinek megfelelően kezdtékel, s csak a történelem viharai miatt nemfejezték be.Természetes állapotában az Alföldtöbbi folyójához hasonlóan a Maros isigen kiterjedt, folyóágak sokaságávalátszőtt láp és mocsárvilágot táplált, amelyetévről évre árvizeivel borított el (Tóth1993, 2000, Somogyi 2000, Ihrig 1973).Az alföldi területek elvadultsága fokozódotta török hódoltság alatt, a korábbanművelt földeket az emberek hátrahagytákés a települések nagy része is elpusztult(Tóth 1993, Somogyi 2000). Ilyen körülményekközött a hajózás és a vizek gazdaságihasználata sem fejlődhetett (Laczay1975).A török kivonulása után a 18. századközepére indult meg újra az élet a folyómentén (Tóth 1993, 2000, Andó 2002).A népesség ebben az időszakban elsősorbana mocsaras, vízjárta terület hasznosításából(állattartás, fakitermelés, halászat,pákászat) tartotta el magát. Emellettegyre jelentősebbé vált az Erdélybőltörténő só- és faanyagszállítás is. IdővelImpactul umanÎn urma intervenţiilor umane în secţiuneajoasă a Mureșului, în mod inevitabillucrările de regularizare din secolulal XIX-lea au fost cele mai importante.Astfel, Mureşul a fost cea mai importantălegătură culturală şi comercială dintreTransilvania şi Marea Câmpie Ungară.Din pricina inundațiilor bruşte şi devastatoareşi a dinamicii intense a albiei a apărutnevoia uniformizării cursului râuluiprin regularizări menite să protejeze aşezărileşi suprafeţele agricole. Aceste preocupăris-au accentuat începând cu a douajumătate a secolului al XIX-lea, în acordcu principiile specifice acelor perioade,nereuşindu-se finalizarea în totalitate.În faza sa naturală, la fel ca și alte râuridin cadrul Marii Câmpii Maghiare, Mureşula susținut dezvoltarea mlaştinilorîn zonele inundate anual, intercalate denumeroase canale secundare( Tóth 1993,2000, Somogyi 2000, Ihrig 1973). Sălbăticiazonei a crescut în timpul ocupației turceşti,când terenurile cultivate anterior au fostabandonate, iar cel mai multe din localităţidevastate (Tóth 1993, Somogyi 2000).În aceste circumstanţe comerţul şi exploatareadin perspectiva economică a râuluinu au putut fi stimulate (Laczay 1975).În urma retragerii turcilor, reinstaurareaaşezărilor în lungul râului s-a produsde abia la jumătatea secolului al XVIII-lea(Tóth 1993, Andó 2002). În această perioadăpopulaţia utiliza resursele de apă,terenurile mlăştinoase pentru creştereaanimalelor, lemnul speciilor riverane şipeştii care asigurau hrana. Între timpexploatările de sare şi transportul lemnuluidin Transilvania s-au intensificat20

elengedhetetlenné vált a mezőgazdaságiművelés újrakezdése is, mely a növekvővízi áruszállítással egyetemben magaután vonta a vízrendezési munkálatokelkezdését (8. ábra). Így volt ez más folyókesetében is. Az összehangolt munkavégül 21 200 km 2 ármentesítését, illetveaz Alföld visszafordíthatatlan átalakításáteredményezte (Dunka et al. 1996).încontinuu. Odată cu trecerea timpuluiagricultura a devenit principala ocupaţiea locuitorilor. Împreună cu comerţul,aceste preocupări au indus primele eforturide realizare a unor măsuri de managemental râului (Fig. 8). În final, eforturileextinse au dus la protejarea uneisuprafeţe de 21 200 km 2 în Marea CâmpieUngară, dar şi la transformarea ireversibilăa peisajului (Dunka et al. 1996).8. ábra: A Maros Apátfalva és Makó között az I. katonai térképezés (1784) idején (Colonne: XX,Sectio: 30).Fig. 8: Mureşul pe harta militară iozefină din 1784 (Colonne: XX, Sectio: 30).Fig. 8: The Maros/Mureş on the map of the Josephinian Military Survey (1784) (Colonne: 20,Sectio: 30)A folyó síksági szakaszának szabályozásatöltésezéssel, illetve a kiágazó erek elgátolásávalkezdődött, az árvizek szétterülésénekmegakadályozása céljából (Török1977). A töltések futása máig tükrözi aMaroson végbement munkálatok jellegzetességét,miszerint az árvízi szabályozásáltalában megelőzte a kis- és középvíziRegularizarea secţiunii inferioare a Mureşuluia început odată cu construirea digurilorși blocarea albiilor secundare pentruprevenirea extinderii inundaţiilor (Török1977). Localizarea şi desfăşurarea digurilorreflectă o caracteristică importantăîn activitatea de regularizare, şi anumecontrolul inundaţiilor prin tăierea şi21

eavatkozásokat. Ennek következménye,hogy a töltésezés igen sok esetben követia hajdani, átvágások előtti meanderekfutását (Ihrig 1973).A meder rendezése is a 18. századközepén kezdődött, igaz ez esetben isfőleg helyi jellegű beavatkozásokról, legtöbbszöregy-egy kanyarulat átmetszésérőlvolt szó. A 19. század közepén márkiterjedtebb munkálatok kezdődtek (9.és 10. ábra), bár a vármegyék és birtokosoksorozatos érdekellentétei miatt amunkálatok lassan haladtak (Tóth 1993).A Maros Lippa és torkolat közötti szakaszánvégül mintegy 33 átmetszés készültel (11. ábra), ami a korábbi 260 km hosszúszakaszt 170 km-re rövidítette (Laczay1975, Török 1977). Az átvágások hatásalegtöbbször kedvező volt: az árvizek levonulásagyorsult a Maros menti városok,elsősorban Arad és Makó fellélegezhettek.Emellett helyenként megduplázódott eséskövetkeztében a meder beágyazódott, és1 m körüli vízszintsüllyedések következtekbe (Laczay 1975). Ugyanakkor a megnövekedettenergiájú folyó partjait továbbrombolta és szaggatta, a nagy mennyiségbenszállított hordalék pedig továbbra iszátonyok, illetve szigetek kialakulásáhozvezetett. Mindez a hajózást, a szabályozásokegyik mozgatórugóját, rövid időnbelül szinte lehetetlenné tette (Gillyén1912)întreţinerea canalelor. În consecință, încele mai multe cazuri digurile urmăreauliniile malurilor originale dinaintea regularizăriimeandrelor (Ihrig 1973).Nici cursul principal al râului nu a fostscăpat din vedere şi începând cu jumătateasecolului al XVIII-lea intervenţiile eraulocale şi se rezumau la tăierea câte unuisingur meandru. De la jumătatea secoluluial XIX-lea o muncă extensivă şi uniformă adebutat (Fig. 9 şi 10), fiind totuşi întreruptăde conflictele izbucnite între autoritățilelocale şi latifundiari (Tóth 1993). Până lasfârşitul secolului al XIX-lea 33 de tăieride meandre au fost realizate între Lipovaşi Szeged (Fig. 11), ceea ce a dus la scurtareade la lungimea iniţială de 260 km la170 km (Laczay 1975, Török 1977). Efectulacestor tăieri a fost unul pozitiv în vedereaprevenirii împotriva inundaţiilor de vremece scurgerea apei a devenit mai rapidă.Oraşele Arad şi Makó au fost scutite deriscul inundaţiilor. De asemenea, scădereadrastică a lungimii a dus la dublarea panteirâului (de la 14 cm/km la 28 cm/km), iarrâul s-a adâncit în unele locuri cu aproape1 m (Laczay 1975). Între timp energia râuluia crescut în continuare, conducând la osporire a eroziunii malurilor şi la dezvoltareaunor plaje de nisip întinse. Aceste condiţiiau făcut ca navigaţia, care a reprezentatunul din motivele regularizării râului săfie aproape imposibilă (Gillyén 1912).22

9. ábra: A Maros aradi szakaszának szabályozási terve 1815-ből (Johann Mihalik). Megfigyelhető a Száraz-eret tápláló Holt-Maros kiágazása,valamint a folyóról készült hosszanti- és kereszt-szelvények (forrás: Magyar Országos Levéltár, S 12 DIV XIX No 110:1).Fig. 9: Planul de regularizare al Mureşului la Arad în 1815 (Johann Mihalik), evidenţiind Mureşul Mort şi Pârâul Sarasz şi profilullongitudinal şi transversal al râului (Johann Mihalik) (sursa: Arhiva Naţională Maghiară, S 12 DIV XIX No 110:1).Fig. 9: The regulation plan of the Maros/Mureş at Arad from 1815 (Johann Mihalik), showing also the outlet of the Dead-Maros, supplying theSzáraz-ér/Er, and the longitudinal and cross-sections of the river (Johann Mihalik) (source: Hungarian National Archive, S 12 DIV XIX No 110:1).23

10. ábra: A Sajténynál húzódó egykori kanyarulat partbiztosításának terve 1817-ből (Johann Mihalik és Johann Kosztka). A falutveszélyeztető kanyarulatot végül átvágták (forrás: Magyar Országos Levéltár, S 12 DIV XIX No 110:3).Fig. 10: Planul de stabilizare al meandrului Şeitinului în 1817 (Johann Mihalik şi Johann Kosztka). Bucla care punea în pericol satula fost tăiată ulterior (sursa: Arhiva Naţională Maghiară, S 12 DIV XIX No 110:3).Fig. 10: The bank stabilisation plan of the Sajtény bend from 1817 (Johann Mihalik és Johann Kosztka). The bend, endangering thevillage, was later cut-off (source: Hungarian National Archive, S 12 DIV XIX No 110:3).24

11. ábra: A Maros Pécskánál a II. katonai térképezés szelvényén 1865 környékén. Jól azonosíthatóak az átmetszések, illetve afolyó szabályozások előtti futása (Colonne: XLI, Sectio: 62).Fig. 11: Mureşul la Pecica pe hărţile militare franciscane din 1865. Tăierile de meandre şi cursul care a precedat regularizărilesunt uşor de identificat (Colonne: XLI, Sectio: 62).Fig. 11: The Maros/Mureş at Pecica on the map of the Franciscan Military Survey around 1865. Cut-offs and the preregulationcourse of the river are well identifiable (Colonne: XLI, Sectio: 62).25

A meder, illetve a partok stabilizálását,valamint a folyó hajózhatóvá tételét a19. század végén kezdték meg. Szegedreez idő tájt kétszer annyi hajó érkezett aMaroson, mint a Tiszán, és a szállítottáru mennyisége is kétszer akkora volt,minek köszönhetően még a gőzhajózástis tervbe vették (Tóth 2002). A munkálatokat1865-ben először a Konop–Arad közötti szakaszon kezdték meg.A homorú oldalak stabilizálására konopiterméskövet használtak, a sarkantyúkatrőzsefonatokból készítették (12. ábra).A sikeres beavatkozásokon felbuzdulvaés az alvizeken tapasztalható hajózásinehézségek miatt a Makó és a torkolatközötti szakaszokon is megkezdték aszabályozást. Ezen a szakaszon kőanyaghiányában leginkább rőzsét használtak(Bogdánfy 1906). Mindezek után mégtervbe vették, hogy Arad alatt is folytatjáka szabályozást (Gillyén 1912).A munkálatokat meg is kezdték 1912-ben (Török 1977), azonban a kivitelezésébemár közbeszólt az I. világháború.Stabilizarea canalului şi a malurilor aînceput la sfârşitul secolului XIX, scopulprincipal fiind facilitarea navigației. Înaceastă perioadă pe Mureş ajungeau laSzeged de două ori mai multe bărci decâtpe Tisa, iar cantitatea mărfurilor transportateera de asemenea dublă. De aceea,inițierea transportului cu bărci cu aburia reprezentat o prioritate (Tóth 2002).Lucrările au început în sectorul Conop-Arad în 1865. În malul concav au fost realizatepavaje cu piatră, iar în cel convexs-au instalat împletituri din nuiele (Fig.12). Încurajaţi de reuşita lucrărilor de laConop-Arad şi reglarea navigaţiei în aval,lucrările au continuat în sectorul Makó-Szeged. Aici, în lipsa pavajului cu piatrăau fost folosite împletiturile cu lemn deesenţă moale pentru stabilizarea malurilor(Bogdánfy 1906). Următorul plan avizat extinderea stabilizării malurilor însecţiunea din aval de Arad (Gillyén 1912).Lucrările au început în 1912 (Török 1977),dar finalizarea lucrărilor nu s-a realizatdin pricina Primului Război Mondial.12. ábra: Egykori rőzsesarkantyúmaradványaa meder közepénApátfalvánál.Fig. 12: Resturi lemnoaseîn mijlocul albieila Apátfalva.Fig. 12.: Remnants ofa brushwood structurein the middle of thechannel at Apátfalva.26

13. ábra: Kőszórása lippai és aferencszállási szakaszon.Fig. 13: Mal pavatcu pietre la Lipova şiFerencszállás.Fig. 13: Stonerevetments on theLipova and Ferencszállássection.Manapság a felső szakaszokon létesítettvíztározók, valamint az alsóbb szakaszokonfolytatott kavics- és homokkitermelésjelentik a legfontosabb emberi beavatkozást.A víztározók létesítése az 1980-asévek elején kezdődött. Jelenleg a teljeskapacitás 700 millió m 3 , melyből 300 millióm 3 -t lehet hosszabb távon visszatartani,illetve a lefolyás szabályozására használni(Konecsnyi és Bálint 2009). MindezCel mai important impact antopic s-amaterializat prin amenajarea unor lacuriîn partea superioară şi prin exploatareasedimentelor din albia minoră. Construirealacurilor a început în anii 80 aisecolului trecut. În prezent capacitateatotală de stocare a apei este de 700 milioanem 3 din care 300 milioane m 3 pot fifolosiţi pentru depozitare şi regularizareasurgerii (Konecsnyi şi Bálint 2009).27

jelentős mennyiségnek számít, amenynyibenfigyelembe vesszük, hogy a Marosáltal szállított éves vízmennyiség Aradnál5800 millió m 3 , azaz átlagos években a teljesvízhozam 5%-át, kisvizes években 10%-át lehet visszatartani (Konecsnyi és Bálint2009). Összehasonlításul érdemes megemlíteni,hogy Magyarország és Romániaéves teljes vízfelhasználása 5500, illetve7300 millió m 3 (OECD 2002). Habár avízleeresztés szinte folyamatos, mivel alegnagyobb tározókat energiatermelésrehasználják, a víztározás szerepe nyilvánvalóa kisvízi hozamok csökkenésében azalsóbb szakaszokon. Emellett a csúcsrajáratás időszakában kisebb árhullámokjelenhetnek meg a folyón, melyek befolyásolhatjákkisvízi vízjárást. A legnagyobbtározók a Sztrigy és Sebes folyókon találhatók(14. ábra), de kisebbek az Aranyosonés Küküllőkön is épültek. A Radnóton ésDéván található hőerőműveknél is jelentősa vízkivétel, de itt a felhasználást követőena vizet visszaeresztik (Konecsnyi és Bálint2009).Această cantitate este substanţială dacăconsiderăm că volumul actual de scurgereal Mureşului este de 5800 milioanem 3 la Arad. Prin urmare în medie 5%, iarîn cazul apelor mici 10% din debitul totalpoate fi reținut (Konecsnyi şi Bálint 2009).Ca şi o comparaţie consumul total anualde apă în Ungaria şi România este de 5500respectiv 7300 miloane m 3 (OECD 2002).Deşi scurgerea apei este continuă dinaceste lacuri, cele mai importante fiindfolosite şi pentru hidroenergie, reţinereaapei în spatele barajelor determină şi scădereadebitelor Mureşului. De asemenea,în perioada în care se reţine cea mai marecantitate de apă în lacuri se produc şi debitelecele mai mici, regimul hidrologic fiindafectat. Cele mai importante structurihidro-energetice se găsesc în bazinele perâurilor Strei şi Sebeş (Fig. 14), dar câtevade dimensiuni mici sunt și pe Arieş şi Târnave.Termocentralele de la Iernut şi Mintia-Devautilizează o cantitate importantăde apă, care este dirijată ulterior înapoi înrâu (Konecsnyi şi Bálint 2009).14. ábra: Víztározóa Sztrigy mentén.Fig. 14: Lac deacumulare pe Strei.Fig. 14: Reservoireon the Strei.28

15. ábra:HomokkitermelésCsicsérmellett.Fig. 15:Extragereanisipului dinalbie la Cicir.Fig. 15: Sandextraction nearCicir.A folyó által szállított kavicsot és homokotrégóta bányásszák, azonban a kitermeltmennyiség jelentősen megnőtt azelmúlt évtizedben. Így például 2011-ben a romániai szakaszon hivatalosan920 000 m 3 homokot és kavicsot távolítottakel a mederből (SGA Arad 2012).A magyarországi szakaszon papírontovábbi 100 000 m 3 -t emeltek ki (MBFHSzolnok 2012). A kitermelés az Ópálos-Mondor lak szakaszon a legintenzívebb,ahol a medret és a partokat mára márgyakorlatilag elbányászták (15. ábra).A beavatkozások lehetséges hatásait teljeskörűen még nem ismerjük. Ezért is fontosa folyó emberi hatásokra adott válaszainakvizsgálata. A kutatások során kidolgozhatókazok a hosszú távon folytathatómonitoring tevékenységek, melyekkelmegalapozható a fenntartható víz- és hordalék-gazdálkodása Maros mentén.Pietrişurile şi nisipurile au fost extrasedin albie o perioadă lungă de timp, darîn ultima decadă volumul materialuluiexploatat a crescut considerabil. Spreexemplu în 2011 în partea românească aufost extraşi în mod oficial 920 000 m 3 denisip şi pietriş (SGA Arad 2012). În secţiuneamaghiară un surplus de 100 000m3 este exploatat (MBFH Szolnok 2012).Cea mai intensă activitate se desfăşoarăîn sectorul Pauliş-Mândruloc unde atâtmalurile cât şi albia sunt supuse deopotrivăexploatării (Fig. 15). Posibilul rezultatal acestor intervenţii nu sunt explorateîntru totul. Este important să investigămrăspunsul râului la diferite tipuri deimpact antropic din trecut şi prezent.Astfel se pot dezvolta bune practici demonitorizare pe termen lung a Mureşuluiîn măsură să susţină un management sustenabilal râului.29

KövetkeztetésekAz összefoglaló kötet első tanulmányában a Marossal és vízgyűjtőjével kapcsolatbanelérhető hidrogeográfiai és hidrológiai adatokat tekintettük át. Mindemellett a folyófejlődését leginkább befolyásoló emberi beavatkozásokat is számba vettük. Ezekalapján az alábbi lényeges tényezőkkel kell számolni a további vizsgálatok során:• A folyó esése még a síksági szakaszon is viszonylag nagy, ami jelentős energiátkölcsönöz a mederformáló folyamatoknak.• A Maros-hordalékkúpon megfigyelhető formakincs a múltban is igen intenzívfolyóvízi tevékenységre utal, amit az éghajlat és a tektonikus folyamatok befolyásoltaka leginkább. Mindamellett a terület fejlődés története és koránt sincs mégteljesen feltárva.• A folyó vízjárása nagyon ingadozó. A legnagyobb árhullámokat a téli hókészletekhirtelen olvadása okozza. A kisvizes időszakok hosszan elnyúlnak. Egyelőre nemtudni, hogy a klímaváltozás hatására miként változnak majd a folyó hidrológiaisajátosságai.• A Maros igen sok, ipari és gazdasági szempontból is jelentős mennyiségű homokos-kavicsoshordalékot szállít. A folyó hordalékháztartást, illetve annak rövidtávú változásait ugyanakkor alig ismerjük.• A 19. századi szabályozások jelentősen megváltoztatták a folyó képét. A beavatkozásokkövetkeztében a Maros bevágódott, helyenként pedig jelentősen kiszélesedett.A síksági szakasz hosszú távú rendszerválaszait azonban eddig még nemtanulmányozták.• Napjaink emberi beavatkozásai jelentősen befolyásolhatják a folyó hidrológiai ésmorfológiai jellemzőit, ugyanakkor a változások felismerése és nyomon követésekomplex megközelítést igényelne.Habár számos értékes tanulmány látott már napvilágot a Marosról, sok kérdés mégmáig tisztázatlan múltbeli, jelenlegi és jövőbeni fejlődésével kapcsolatban. Ezekvizsgálata csak a legújabb módszerek felhasználásával, és közvetlen mérések segítségévellehetséges. A soron következő tanulmányokban azt szeretnénk bemutatni,hogy miként próbáltuk a fent vázolt kérdéseket a kutatási projekt során megválaszolni.30

ConcluziiÎn acest capitol au fost prezentate informaţiile hidrogeografice disponibile şi caracteristicilehidrologice ale Mureşului şi ale bazinului său. De asemenea, au fost enunţateprincipalele intervenţii umane care afectează morfologia râului. Din informaţiileanalizate au fost extrase următoarele concluzii:• Râul are o declivitate mare chiar şi în zona de câmpie, ceea ce-i conferă suficientăenergie pentru desfăşurarea proceselor fluviale.• Conul aluvionar al Mureşului păstrează suficiente elemente care să ateste o dezvoltarefluvială intensă şi în trecut, controlată în principal de fenomenele climaticeşi tectonice. Oricum cronologia şi dinamica evoluţiei sale nu a fost rezolvatăîncă.• Debitul râului este foarte variabil. Cele mai importante inundaţii sunt cauzate detopirea bruscă a zăpezii. Perioadele cu ape mici sunt mai îndelungate. Din păcate,nu se cunoaşte modul în care hidrologia va fi afectată de schimbările climatice înviitor.• Mureşul livrează o cantitate importantă de nisip şi pietriş, care au o valoare economicăridicată, dar bugetul de sedimente şi schimbările de scurtă durată aleacestuia nu au fost evaluate până în prezent.• Regularizările Mureşului din secolul 19 au schimbat considerabil morfologia râului.Cele mai evidente consecinţe ale intervenţiei umane sunt inciziile şi lărgireadin anumite sectoare. Schimbările morfologice pe termen lung din zona de câmpienu au fost studiate până în prezent.• Impactul antropic actual poate avea un rol semnificativ în influenţarea hidrologieişi morfologiei râului, dar detectarea şi modelarea schimbărilor necesită o strategiecomplexă de monitorizare.Chiar dacă există studii anterioare valoroase care abordează problema Mureşului,numeroase întrebări legate de trecutul, prezentul şi viitorul acestuia sunt încănerezolvate. Evaluarea acestora este posibilă numai cu ajutorul metodelor de ultimăgeneraţie. În următoarele capitole vom încerca să prezentăm maniera în care amabordat toate problemele enumerate anterior în cadrul proiectului nostru de cercetareştiinţifică.31

Irodalom / BibliografieAndó M. 2002. A Tisza vízrendszer hidrogeográfiája. SZTE Természeti FöldrajziTanszék, Szeged.Boga L., Nováky B. (eds.) 1986. Magyarországvizeinek mőszaki-hidrológiai jellemzése.A felszíni vízkészlet mutatói: Maros.Vízgazdálkodási Intézet, BudapestBogárdi J. 1974. Sediment Transportin Alluvial Streams. Akadémiai Kiadó,Budapest.Bogdánfy Ö. 1906. A természetes vízfolyásokhidraulikája. Franklin Társulat,Budapest.Borsy Z. 1989. Az Alföld hordalékkúpjainaknegyedidőszaki fejlődéstörténete.Földrajzi Értesítő 38/3–4: 211-224.Dunka S., Fejér L., Vágás I. 1996. A verítékeshonfoglalás. A Tisza szabályozástörténete. Budapest: Vízügyi Múzeum,Levéltár és Könyvgyűjtemény:215Gillyén J. 1912. A Maros hajózhatósága.Vízügyi Közlemények 1912/4: 70–72.Ihrig D. (eds.) 1973. A magyar vízszabályozástörténete. VÍZDOK, Budapest.Konecsny K., Bálint G. 2009. Low waterrelated hydrological hazards along thelower Mureş/Maros river. Riscuri şicatastrofe, 872022071584-5273Laczay I. 1975. A Maros vízgyűjtője ésvízrendszere. In Vízrajzi Atlasz Sorozat19 Maros. VITUKI, Budapest; 4–7.Lucaciu M. 2006.Territorial flood defensea Romaian perspective, In TransboundaryFloods: Reducing Risks Through FloodManagement, Marsalek J., Stancalie G.,Balint G. (eds.), Nato Science Series:IV Earth and Environmental Sciences.72,:315-333Sipos Gy. 2006. A meder dinamikájánakvizsgálata a Maros magyarországi szakaszán.Doktori értekezés. SZTE TermészetiFöldrajzi és Geoinformatikai Tanszék,Szeged.Somogyi S. (ed.) 2000. A XIX. századifolyószabályozások és ármentesítésekföldrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon.MTA FKI, Budapest.Tóth F. 1993. Településtörténet–városkép.In Makó Monográfiája 4. – Makótörténete a kezdetektől 1849-ig, BlazovichL (eds.). Makó; 295–327.Tóth F. 2000. Apátfalva. In Száz magyarfalu könyvesháza, Balázs P, Balsay I, BuzaP, Kosáry D (eds.). Nemzeti KulturálisÖrökség Minisztériuma, Budapest.Tóth F. 2002. A közlekedés. In MakóMonográfiája 5. – Makó története 1849-től1920-ig, Szabó F (szerk). Makó; 197–219.Török I. (ed.) 1977. A Maros folyó0–51,33 fkm közötti szakaszának szabályozásiterve. Alsótiszavidéki VízügyiIgazgatóság, Szeged.Ujvári I. 1972. Geografia apelor României,Edit. Ştiinţifică, Bucureşti.32

A folyó múltjaKiss Tímea, Petru Urdea,Sipos György, Sümeghy Borbála,Katona Orsolya, Tóth Orsolya,Alexandru Onaca, Florina Ardelean,Fabian Timofte, Cristian ArdeleanTrecutul râuluiKiss Tímea, Petru Urdea,Sipos György, Sümeghy Borbála,Katona Orsolya, Tóth Orsolya,Alexandru Onaca, Florina Ardelean,Fabian Timofte, Cristian ArdeleanAMaros múltbeli fejlődésének bizonyítékaithatalmas kiterjedésű hordalékkúpjaőrzi (1. ábra). A Békés,Csongrád, Arad és Temes megyébentalálható egykori, mára elhagyott medreksokasága tanúskodik a folyó igenjelentős felszínformáló tevékenységéről,melyet a mindenkori éghajlati és domborzativiszonyok alapvetően befolyásoltak.Vajon mely időszakokban volt alegaktívabb a folyó? Milyen mennyiségűvizet szállíthattak NagyszentmiklóstólOrosházáig ma is kirajzolódó medrei?Mikor következtek be a leglényegesebbváltozások fejlődésében? Főként ezekre azalapvető kérdésekre kerestünk válaszokatvizsgálataink első szakaszában.A fenti kérdések megválaszolásával többezer évre visszamenően rekonstruálható ahordalékkúp fejlődési dinamikája. Emelletta medrek nagysága és jellege utalhat avízgyűjtőn uralkodó mindenkori éghajlativiszonyokra is. Miért is lehetnek fontosakezek a kutatások a Maros jelenlegi, illetve ajövőbeni fejlődése szempontjából? A válaszösszetett: segítségükkel megérthető a folyórendszerhosszútávú dinamikája, becsülhető,hogy milyen éghajlati szélsőségekIndiciile descifrării evoluţiei Mureşuluiîn trecut stau ascunse în vastulsău con de aluviuni care este localizatîn judeţele Békés, Csongrád, Arad şiTimiş (Fig. 1). Un mare număr de canaleabandonate au surprins istoria acestuirâu foarte activ, evoluţie influenţată decondiţiile morfologice şi climatice specificediferitelor perioade din trecutul său.Când a avut râul cea mai mare dinamică?Ce debite au avut albiile minore abandonatedintre Orosháza şi Sannicolau Mare?Când a avut loc cea mai radicală schimbareîn evoluţia sa? Un mare număr deîntrebări de acest fel îşi găsesc răspunsulîn prima parte a acestui studiu complex.În final, găsind răspunsuri latoate aceste întrebări, este posibil săreconstruim dinamica formării conuluide aluviuni şi să surprindem relaţiileexistente între evoluţia vechilor canaleale râului şi condiţiile climatice dintrecut, condiţii ce au caracterizat bazinulacestuia. De ce aceste investigaţii suntimportante pentru aspectul actual şi viitoral râului Mureş? Răspunsul nu este delocunul simplu, ci mai degrabă complex.Cu ajutorul acestor informaţii poate fi33

jellemezték vízgyűjtőjét. A múltbeli adatokmindezeken túl fontos információt adhatnakarról, hogy milyen mértékű változásokkövetkezhetnek be a jövőben, illetve menynyirelehet képes ezeket a változásokat azaktív meder levezetni.înţeles comportamentul râului pe termenlung, magnitudinea manifestărilorextreme care s-au produs în trecut şi suntposibile în viitor, putând, de asemenea, săfie evaluată şi capacitatea râului de a seautoregla.1. ábra: A Maros hordalékkúpjának elhelyezkedése.Fig. 1: Localizarea conului aluvial al Mureşului.Fig. 1: Location of the Maros/Mureş alluvial fan.MódszerekAz egykori Maros medreinek térképezéséheza határ mindkét oldalán a lehető legjobbfelbontású adatforrásokat gyűjtöttükössze. A vizsgálatok alapját a magyarországiterületeken 1:10 000, míg a romániaiterületeken 1:25 000 méretarányútopográfiai térképek szolgáltatták. Mivela romániai térképek felbontása sokszorelégtelen volt a részletes vizsgálatokhoz,ezért műhold felvételeket, valamint egyesterületeken légifotókat is felhasználtunka minél szélesebb körű felméréshez. Bára magyarországi területeket sok esetbenrészletesebben lehetett térképezni,MetodePentru cartarea paleoalbiilor Mureşului,au fost folosite de ambele părţi ale graniţeicele mai bune surse de date disponibile.Astfel, au fost utilizate hărţi topograficela scara 1:10 000 în Ungaria şi 1:25 000în România. Scara hărţilor topograficedin partea română nefiind adecvată pentruo cartare geomorfologică de detaliu,au fost folosite imagini satelitare şi aerofotograme.Chiar dacă pentru teritoriulmaghiar a existat posibilitatea unor cartăriocazionale mai detaliate, determinareatipologiei canalelor de albie minoră şia morfologiei acestora, a reniilor (plajelor34

azonban így is meghatározhatók voltaka jellemző medertípusok és az azokhoztartozó formakincs. Jól kirajzolódtak ameanderező folyószakaszok és kapcsolódóövzátonyaik, de a fonatos medrek is azőket kísérő egykori zátonyokkal és szigetekkelegyetemben (2. ábra).aluviale) specifice albiilor meandrate,precum şi a grindurilor naturale de malşi insulelor, atât de caracteristice tipurilorde albii minore despletite, au pututfi detectate şi cartate cu destulă preciziepentru întreg spaţiul conului de aluviunial Mureşului (Fig. 2).2. ábra: A térképezés során azonosított különböző medermintázat típusok a Maros hordalékkúpján(balról jobbra: meanderező – Kétegyháza, fonatos – Kövegy, anasztomizáló – Pusztaföldvár)Fig. 2: Diferite tipuri morfologice de canale identificate în urma cartării conului aluvionar alMureşului (de la stânga la dreapta: curs meandrat la Kétegyháza, curs despletit la Kövegy și cursanastomozat la Pusztaföldvár)Fig. 2: Different channel patterns identified during the mapping of the Maros/Mureş alluvial fan(from left to right: meandering – Kétegyháza, braided – Kövegy, anastomosing – Pusztaföldvár).Vizsgálataink során fonatos, meanderező és anasztomizáló vízfolyásokat különítettünk el ahordalékkúp felszínén (2. ábra) (Rust 1978, Schumm 1985, Rosgen 1994). A folyó felülnézetiképe utal azokra a hidrogeográfiai, hidrológiai és természeti tényezőkre, amelyek befolyásoljákmind a kialakuló formákat, mind az azokat kialakító folyamatokat. Ezek a tényezők szoroskapcsolatban állnak a folyó vízgyűjtőjének mindenkori éghajlati, geológiai, domborzati ésnövényzeti viszonyaival. A folyók végeredményben e tényezőkhöz igazodva alakítják ki sajátosformakincsüket.A meanderező folyókat nem túl nagy mederesés és vízhozam, valamint vegyes hordalékösszetétel jellemzi, partjaikat pedig általában növényzet stabilizálja. Mindez jól fejlett kanyarulatokés övzátony sorok kialakulásához vezet. A fonatos vízfolyásokat általában nagy esés és/vagynagy mennyiségű görgetett hordalék jellemzi, partjaikat a gyér növényzet általában nem tudjamegkötni. Ezek a körülmények legtöbbször száraz, illetve hideg klíma mellett adottak, valaminta nagy esésű, hegységből kilépő folyók esetében. Az ilyen típusú folyókat széles, sekély és elágazómedrek, a mederágak mentén húzódó folyóhátak, illetve a medreket megosztó zátonyok és szigetekjellemzik. Az anasztomizáló folyók legtöbbször kis esésűek, lebegtetett hordalékot szállítanak,és partjaikat erős növényzeti hatás jellemzi. Ezek szintén szigetekkel tarkított elágazóvízfolyások, azonban a szigetek jóval nagyobb méretűek és az ártér részei voltak korábban.35

În urma cartării canalelor abandonate au fost diferenţiate sectoare meandrate, despletite şianastomozate (Fig. 2) (Rust 1978, Schumm 1985, Rosgen 1994). Forma în plan a canaluluireflectă adesea foarte bine caracteristicile parametrilor hidrogeografici, hidrologici şi enviromentali,determinând atât morfologia cât şi dinamica unui sistem fluvial. Aşa numiţii parametriide control sunt în strânsă legătură cu climatul, geologia, geomorfologia şi înveliţulvegetal al bazinului. Prin urmare, râurile vor dezvolta întotdeauna o morfologie unică prinajustarea la condiţiile menţionate mai sus.Râurile meandrate sunt de obicei caracterizate de existenţa unor canale cu o pantă medieşi un debit moderat, o compoziţie sedimentară eterogenă şi prezenţa unei vegetaţii bine dezvoltate.Acestea vor avea ca rezultat dezvoltarea curburii canalului şi a sistemelor de renii. Pede altă parte râurile despletite sunt caracterizate de o înclinare şi un debit mare, un transportde debit solid la nivelul patului albiei ridicat şi o vegetaţie cu o influenţă redusă în cadrulsistemului. Aceste condiţii sunt specifice unui climat uscat şi rece şi a unor râuri cu energieridicată la părăsirea spaţiului montan şi pătrunderea în zona de câmpie. Aceste râuri suntcaracterizate de existenţa unor canale largi şi puţin adânci care se despletesc în jurul insulelorşi a reniilor din mijlocul canalelor. Râurile anastomozate au în mod normal pantă redusăşi transportă sedimente cu precădere în suspensie, iar vegetaţia joacă un rol determinantîn cazul acestor canale. Această structură este caracteristică vecinătăţii estuariene acestorcanale. Râurile anastomozate sunt de asemenea împletite, dar insulele care despart braţelesunt mult mai largi şi de obicei sunt disecate din suprafaţa câmpiilor aluvionare existente.Az elhagyott medreket kialakító egykorivízfolyás vízhozamának meghatározásameanderező folyók esetében leggyakrabbana kanyarulatok sugara, tágassága,illetve a meder szélessége alapjánlehetséges (Gábris 1986, Timár és Gábris2008). A vízhozam nagysága ugyanisszükségszerűen tükröződik a meanderekparamétereiben: azaz minél nagyobb avízhozam annál tágasabb, szélesebb ésnagyobb sugarú kanyarulatok jönneklétre (3. ábra). Kellő számú jelenleg isaktív folyó kanyarulati és vízhozam adataialapján függvényszerű kapcsolat ismegadható egy-egy régióra vonatkozóan,melynek segítségével a múltbeli vízhozamokkiszámíthatóak az elhagyott medrekméreteit felhasználva (Gábris 1986).Első lépésként regionális érvényességűképletek kialakítása volt a célunk,melyek az adott földrajzi környezetbenÎn cazul râurilor meandrate care au existatîn trecut calcularea debitelor se bazează peparametrii albiei, cum sunt: raza şi amplitudineameandrului sau lăţimea canalului(Gábris 1986, Timár şi Gábris 2008). Ideeade bază din spatele acestor calcule este căfiecare schimbare de debit se va regăsi îndimensiunea meandrelor, şi anume, cucât debitul lichid este mai ridicat cu atâtmeandrele care vor lua naştere vor fi maimari, mai late şi având o rază de curburăridicată (Fig. 3). Utilizând parametriimeandrării şi ai debitelor actuale pentrumai multe râuri este posibil să se determineo relaţie funcţională validă la nivelregional, relaţie care să ajute la calculareapaleodebitelor pe baza mărimii canalelorabandonate (Gábris 1986).Un prim pas în studiul nostru a fostacela de a dezvolta ecuaţii valide la nivelregional, care în condiţiile geografice36

és mérettartományok között jól meghatározzáka mederparaméterek és a mederkitöltővízhozam közötti összefüggést(Williams 1984). A képletek meghatározásáhoza Tisza vízgyűjtő vízfolyásairólelérhető legkorábbi vízhozam adatokat(1930-as évek), valamint a gyakorlatilagtermészetes, szabályozások előttikanyarulati paramétereket (görbületisugár, ívhossz és húrhossz) használtuk fel(Sümeghy és Kiss 2011). A Maros hordalékkúpjántalálható egykori meanderezőmintázatú medrek méretei alapján ígykövetkeztetni tudtunk az őket kialakítófolyó vízhozamára, illetve a vízhozamotmeghatározó éghajlati viszonyokra(3. ábra).existente şi al mărimii albiilor actuale sădefinească cu cât mai mare precizie relaţiiledintre parametrii canalului şi aşanumituldebit maxim al albiei minore, saudebit de formare a albiei (Williams 1984).Pentru determinarea funcţiilor enumeratemai sus cele mai vechi valori aledebitelor, cele din anii ‘30 au fost analizateîmpreună cu parametrii meandrelornaturale din perioada anterioară regularizărilor(raza, lungimea de arc, lungimeacorzii) pe diferite râuri din bazinul Tisei(Sümeghy şi Kiss 2011). Rezultatul final apermis determinarea debitelor şi a condiţiilorclimatice responsabile de dezvoltareadiferitelor canale meandrate în cadrulconului de aluviuni (Fig. 3).3. ábra: Légifotókon kirajzolódó meanderező medrek, illetve a vízhozam meghatározásához használtmorfológiai paraméterek (P: infelxiós pont, L: hullámhossz, H: húrhossz, Rc: görbületi sugár).Fig. 3: Albii meandrate surprinse pe o aerofotogramă şi parametrii morfologici determinaţi învederea calculării debitelor (P: punct de inflexiune, L: lungimea de undă, H: lungimea corzii,Rc: raza curburii)Fig. 3: Meandering channels as seen from the air and the morphological parameters thatwere determined for calculating discharge (P: inflection point, L: wavelength, H: chord length,Rc: radius of curvature).37

A képletek meghatározásához szükséges legkorábbi mederkitöltő vízhozam értékeket (Q b)1930-as évekből származó Vízrajzi Évkönyvekből vettük, ekkor ugyanis a szabályozások előttitermészetes állapotukhoz képest még alig torzult a folyók medre. A mederkitöltő vízhozamokata Tiszán és a hozzá tartozó mellékfolyókon összesen 18 vízmércéhez kapcsolódóanhatároztuk meg (a Tiszán 7, a mellékfolyókon 11 helyen), mivel csak itt álltak rendelkezésre1930-as évekből származó keresztszelvények, melyeken meg lehetett állapítani a mederkitöltővízállás szintjét és így az ahhoz tartozó vízhozam értékét.A meanderparamétereket – görbületi sugár (Rc), hullámhossz (L) és húrhossz (H) – egyegyvízmérce közvetlen közelében 5 kanyarulaton határoztuk meg a III. katonai felmérés(1882-1884) térképlapjairól digitalizált partvonalak felhasználásával.Az összegyűjtött vízhozam és a meghatározott felülnézeti paraméterek között másodfokúpolinomiális összefüggéseket állítottunk fel, ezek korrelációs együtthatói (R 2 ) rendre 0,7 vagyannál magasabb értéket vettek fel, ami viszonylag erős statisztikai kapcsolatot jelent. Nagyonfontos megjegyezni, hogy a kapott képletek csak a vizsgált vízhozam és kanyarulati paramétertartományok között alkalmazhatók (1. táblázat).Az egykori medreket kialakító vízfolyások vízhozamát a Maros hordalékkúpján az így meghatározottegyenletek alapján számítottuk ki. A számítások során csak az ú.n. fejlett és érettkanyarulatok (Laczay 1982) adatait használtuk fel (3. ábra), mivel korábban Gábris (1986)rámutatott, hogy ezek a legalkalmasabbak a mederparaméterek alapján történő vízhozammeghatározáshoz.Pentru determinarea ecuaţiilor valorile debitelor de formare a albiei (Q b) au fost preluatedin Anuarele hidrologice disponibile din anii 1930. Acestea au asigurat realizarea investigaţiilornumai în sectoarele cât mai naturale, care au suferit intervenţiile cele mai reduse şiunde valorile debitelor semănau cu cele originale. Au fost utilizate numai datele de la acelestaţii hidrologice unde măsurătorile secţiunilor transversale s-au efectuat cu regularitate înperioada anilor 1930, astfel că, atât debitul maxim al albiei minore, cât şi nivelul maxim alapei au putut fi determinate. În total 18 staţii au îndeplinit aceste condiţii, 7 pe Tisa şi 11 peafluenţii săi.Parametrii meandrului – raza curburii (Rc), lungimea arcului (L) şi lungimea corzii (H)– au fost determinate pe 5 meandre aflate în imediata vecinătate a staţiilor hidrologice prindigitizarea malurilor râurilor de pe hărţile reprezentând a treia ridicare militară austriacă(1882-1884).După analiza comparativă dintre debitele colectate şi parametrii măsuraţi ai meandruluiau fost generate funţiile polinomiale de gradul doi. Coeficientul de corelare (R 2 ) obţinut întoate cazurile a fost mai mare de 0,7, ceea ce relevă o relaţie statistică puternică între parametriianalizaţi. Este important de menţionat că ecuaţiile obţinute sunt valide doar în cazuldebitelor investigate şi al parametrilor meandrului (Tabelul 1).Calcularea paleo-debitelor râurilor care au lăsat în urma lor canale pe toată suprafaţaconului aluvionar al Mureşului a fost realizată cu ajutorul ecuaţiilor determinate mai sus.Pentru calcule au fost utilizate doar datele acelor meandre cu o curbură bine dezvoltată (Fig.3), considerate mature (Laczay, 1982), în timp ce Gábris (1986) a arătat că aceste tipuri demeandre sunt cele mai potrivite pentru calcularea debitelor.38

1. táblázat: Vízhozam (Q) és kanyarulati paraméterek (Rc, L, H) közötti összefüggések és alkalmazhatóságukértéktartománya.Tabelul 1: Relaţia dintre debit (Q) şi parametrii statistici (Rc, L, H) şi intervalul validităţii acestora.Table 1: Relationship between discharge (Q) and meander parameters (Rc, L, H) and the range oftheir validity.egyenletecuaţieequationR 2tartománygama de valorirange of validity(Rc) Q = 0.0008*Rc 2 + 4.1692*Rc – 226.130 0.70 29 – 509 m(L) Q = 0.0003*L 2 + 0.344*L – 81.329 0.72 472 – 2538 m(H) Q = 0.0015*H 2 + 0.0647*H – 31.762 0.79 307 – 1197 mA képletek segítségével azonban csak ameanderező mederszakaszok egykori vízhozamáttudtuk meghatározni. Az egyenesés fonatos medrek esetében máskéntkellett eljárni. Ezeknél a keresztszelvényekbecsült területe, valamint a mederesésalapján az ún. Manning képletetfelhasználva számítottuk ki a mederkitöltő,egyben mederformáló vízhozamot(Baker et al. 1988). A keresztmetszetiparamétereket fúrások, szedimen toló giaivizsgálatok, geoelektromos szelvényezés(ERT) segítségével határoztuk meg.Az esést topográfiai térképek és SRTMdomborzatmodell alapján számítottuk.Geoelektromos és szedimentológiaiszelvényeket 6 mintaterületen készítettünk.A mérések célja a durvább szemcseösszetételű,homokos, aprókavicsosmedertalp azonosítása volt, mely alapjánaz egykori medrek átlagmélysége meghatározhatóvávált. A vizsgálati területekenmintegy 2 000 m hosszon történteka geofizikai mérések (4. ábra), miközbenösszesen 38 üledéktani fúrást mélyítettünk(maximális mélység 5,40 m, átlagosmélység 2–3 m). A fúrásokból 10 cmkéntvettünk mintákat, összesen mintegy1 600-at gyűjtöttünk (5. ábra). EzeketCu toate acestea, metoda de mai sus esteaplicabilă doar pentru râurile cu un canalsinuos, meandrat. În cazul secţiunilorrectilinii sau despletite putem estimavalorile debitelor maxime ale albiilorminore utilizând ecuaţia Manning, careutilizează suprafaţa secţiunii transversaleşi înclinarea canalului (Baker et al. 1988).Suprafaţa şi parametrii secţiunii paleocanaluluiau fost determinaţi prin investigaţiisedimentologice şi geoelectrice(ERT). Panta a fost extrasă din modeleledigitale ale terenului obţinute din curbelede nivel ale hărţilor topografice şi a datelorSRTM.Datele sedimentologice şi profilelegeoelectrice au fost obţinute din 6 siturireprezentând atât secţiuni meandratecât şi despletite ale râului. Principalulscop al măsurătorilor a fost identificareanivelului original al patului albiei, deobicei reprezentat de prezenţa nisipurilorgrosiere. Astfel adâncimea medie acanalelor a putut fi determinată. În totalau fost obţinuţi aproximativ 2 000 m desecţiuni geofizice (Fig. 4) şi au fost realizate38 de foraje (adâncimea maximă:5,4 m, adâncimea medie: 2–3 m). Prelevareaprobelor s-a făcut la fiecare 10 cm39

azután a pályázat keretében megvásároltlézeres szemcseösszetétel meghatározóberendezés segítségével elemeztük(Fritsch Analysette 22 MicroTec plus).A vizsgálatok során a vízhozam meghatározásontúl összevetettük a geofizikaiés szedimentológiai adatokat, meghatároztuka mintaterületekre jellemzőfajlagos ellenállás értékeket, valamintbecsültük az egykori vízfolyások energiaviszonyait is.ai carotelor, astfel că aproximativ 1 600de probe au fost colectate pentru analiză(Fig. 5). Măsurătorile sedimentologice aufost realizate cu un analizator granulometricautomat cu laser (Fritsch Analysette22 MicroTec plus), achiziţionat din prezentulproiect. În timpul analizei în afaradeterminării debitelor s-a urmărit şi relaţiadintre textura materialelor şi datelegeoelectrice, determinarea valorilorrezistivităţii electrice specifice fiecărui sitşi estimarea energiei paleo-râurilor.ABCD4. ábra: Georadaros és geoelektromos felmérések a különböző mintaterületeken (A, B, E –Orosháza, C, D – Kövegy, F – Nagyszentmiklós).Fig. 4: Rezultatele profilării geoelectrice şi GPR în diferite situri de investigate (A, B, E – Orosháza;C, D – Kövegy; F – Sânnicolau Mare).Fig. 4: Ground penetrating radar and geoelectric surveys at different sampling sites (A, B, E –Orosháza; C, D – Kövegy; F – Sannicolau Mare).40

ABCDEF5. ábra: (A, B, C, D) Fúrás és mintagyűjtés szemcseösszetételi vizsgálatokhoz. (E) A homokos üledéksok esetben jól jelzi az egykori medertalpat. (F) A mérésekhez használt műszer.Fig. 5: (A, B, C, D) Carotarea şi prelevarea de probe pentru analiza de granulometrie. (E)Sedimentele nisipoase sugerând cu precizie patul albiei în câteva cazuri. (F) Instrumentul utilizatpentru analiza granulometrică.Fig. 5: (A, B, C, D) Drilling and sampling for grainsize analysis. (E) The sandy sediments signedwell the level of the riverbed in several cases. (F) The instrument used for grainsize analysis.41

A kétdimenziós elektromos szelvényezést (ERT) PASI 16GS24N gyártmányú műszerrelvégeztük 32 elektródát alkalmazva (4. ábra). A kijelölt szelvényeket Wenner alfa (Wα)elektróda elrendezéssel mértük fel. Ennek előnye, hogy más elrendezésekkel összehasonlítvagyors, és kevésbé érzékeny a horizontális inhomogenitásra (Milsom 2003). A jobb felbontásérdekében az elektródák közötti távolságot 2 méterre állítottuk. A szelvények kiértékeléseRES2DINV szoftverrel történt.A szemcseösszetétel vizsgálatokat megelőzően HCl és H 2O 2segítségével távolítottuk el aminták karbonát és szervesanyag tartalmát, majd szárításukat követően enyhén porítottukőket. A vizsgálatok során a mintákat 3 percig homogenizáltuk a mérőműszerbe épített ultrahang(36 kHz, 60 W) segítségével (5. ábra). A mérés két lineárisan polarizált He-Ne lézerreltörtént; zöld (532 nm, 7 mW) és infravörös (940 nm, 9 mW) tartományban. Az alkalmazottműszer alsó és felső mérési határa 0,08 és 2000 μm. A mérések 108 csatornán történtek, ígykvázi folytonos spektrumokat kaptunk a szemcseeloszlásra vonatkozóan. A vizsgálatot mindenminta esetében háromszor ismételtük, és a harmadik mérés eredményét használtuk atovábbi elemzésekhez (Kun et. al. 2012). A kiértékelés során meghatároztuk a minták szemcseeloszlásánakstatisztikus paramétereit (módusz, medián, szórás, ferdeség és csúcsosság,valamint D10, D50, D90 értéke), amiből az ülepítő közeg energia-viszonyaira következtettünk.Az egykori mederkitöltő vízhozamok meghatározása a Manning képlet segítségéveltörtént, mely a keresztmetszeti paramétereket illetve a mederesést veszi figyelembe(Q b= A * R 2/3 * S 1/2·* 1,49/n, azaz Q b= w * d 5/6 * S 1/2 * 1,49/n, ahol A – keresztmetszet területe,R – a keresztmetszet nedvesítet kerülete, S – a meder esése, w – a meder szélessége, d –a meder mélysége, n – Manning féle érdességi paraméter). Az alkalmazott képletnek csakegy kikötése van, miszerint a meder szélessége nagyságrenddel nagyobb kell legyen mint amélysége (Baker et al. 1988). A képletben szereplő érdességi paraméter értéke a természetesvízfolyások esetében 0,03-0,08 között változik. A számításoknál a mai Marosra jellemzőérdesség értéket vettük alapul, amit a Makónál mért vízhozam adatokból határoztunk meg(n=0,056). A mederkitöltő vízhozam mellett meghatároztuk az egykori vízfolyások sebességét(v = R 2/3 * S 1/2·* 1,49/n, ahol v – a vízfolyás átlagsebessége) valamint a fajlagos munkavégzőképességét (ω = φ·* g * Q * S/w, ahol ω – a fajlagos munkavégzőképesség, φ – a folyadék sűrűsége,g – a gravitációs gyorsulás). A számítások során figyelembe vettük a több szelvényben ismeghatározott adatok szórását, és ezt hibaként beépítettük az eredményekbe (Taylor 1983).Profilele geoelectrice 2D (ERT) au fost realizate cu un sistem PASI 16GS24N echipat cu 32de electrozi (Fig. 4). Profilele obţinute au folosit un aranjament al electrozilor de tip Wenneralpha (Wα). Avantajul acestei geometrii constă în eficienţa ridicată, fiind mai puţin senzitiv laneuniformităţile orizontale (Milsom, 2003). Pentru obţinerea rezoluţiei necesare spaţiul dintreelectrozi a fost setat la 2 m. Evaluarea profilelor a fost realizată cu programul RES2DINV.Probele sedimentologice pentru măsurătorile granulometrice au fost tratate cu HCl şi H 2O 2pentru îndepărtarea carbonaţilor şi a conţinutului organic, iar apoi după uscare acestea aufost zdrobite uşor. Înaintea măsurătorilor probele au fost omogenizate pentru 3 minute încamera cu ultrasunete a aparatului (36 kHz, 60 W) (Fig. 5). Măsurătorile au fost efectuate cu42

două lasere liniare polarizate He-Ne în domeniile: verde (532 nm, 7 mW) şi infraroşu (940 nm,9 mW). Intervalul de determinare a texturii este cuprins între 0,08 şi 2000 μm, măsurătorilesunt efectuate în 108 canale, astfel că un spectru al texturii cvasi-continuu este asigurat. Măsurătorileau fost repetate de câte trei ori în cazul fiecărei probe şi rezultatul ultimei măsurătoria fost folosit pentru analiza finală (Kun et al., 2012). Pe durata evaluării au fost determinaţidiferiţi parametrii statistici (modul, mediana, deviaţia standard, asimetria, indicele kurtosis şivalorile lui D10, D50 şi D90) pentru a descrie modul de sedimentare şi energia.Debitul paleo-albiilor minore a fost determinat cu ajutorul ecuaţiei Manning, care ia înconsiderare parametrii secţiunii transversale şi panta albiei (Q b= A * R 2/3·* S 1/2·* 1,49/n, i.e.Q b= w * d 5/6 * S 1/2 * 1,49/n, unde A – suprafaţa secţiunii transversale, R – perimetrul secţiuniitransversale cu scurgere, S – panta albiei, w – lãţimea albiei minore, d – adâncimea albieimn – coeficientul de rugozitate Manning). Ecuaţia are o singurã restricţie, şi anume, lãţimearâului trebuie sã fie mai mare decât adâncimea cu cel puţin un ordin de magnitudine (Bakeret al. 1988). Valoarea coeficientul rugozitãţii folositã în aceastã ecuaţie este de obicei între0.03 and 0.08 în cazul scurgerii naturale. Valoarea rugozitãţii folosită în realizarea calulelor(n=0.056) a fost determinată pe baza debitelor măsurate la staţia hidrometrică Makó. Înafara debitelor paleo-albiilor minore, viteza apei (v = R 2/3 *·S 1/2·* 1,49/n, unde v: viteza mediea scurgerii) şi energia speicifă a râului (ω = φ * g * Q * S/w, unde ω: energia speicifă a râului,φ: densitatea lichidului, g: acceleraţia gravitaţională) corespunzătoare paleo-albiilor minorea fost determinată. Parametrii secţiunii transversale au fost determinaţi în câteva puncte alealbiei, valorile au fost mediate, iar deviaţia standard a fost luată în calcul în stabilirea marjeide eroare a rezultatelor finale (Taylor 1983).Azt hogy az egykori Maros medrek mikorjöttek létre és meddig voltak aktívak OSL(optikailag stimulált lumineszcencia)mérések segítségével vizsgáltuk. A módszerrelmegállapítható ugyanis, hogy amedreket felépítő homokos, iszapos üledéketmikor érte utoljára fény. Ez az időpontmegegyezik az üledék lerakódásának,végső soron a vizsgált mederformákkialakulásának idejével. A fentieknek megfelelőena mintagyűjtés során az üledéketnem érheti fény, illetve a méréseket sötétlaborbankell végezni. A vizsgálatokat számoslépésből álló kémiai és fizikai előkészítéselőzi meg, melynek során a mintákkvarc tarlamát kell elkülöníteni (6. ábra).A kutatás során 27 db mintát gyűjtöttünkazon elhagyott medrekhezVârsta canalelor abandonate a fost determinatăcu ajutorul metodei OSL (luminescenţăstimulată optic). Cu ajutorulacestei metode este posibilă determinareatimpului când sedimentele nisipo-prăfoasedin compoziţia canalelor investigateau fost ultima dată expuse luminii soarelui.Astfel, se poate afla vârsta sedimentelorîngropate şi a diferitelor canale. Prinurmare sedimentele nu trebuie expuse lalumină pe durata prelevării şi a analizeide laborator, care trebuie să se efectuezeîntr-o cameră obscură. Măsurătorile suntprecedate de câteva proceduri chimice şifizice cu scopul de a separa cuarţul pur derestul probei (Fig. 6).În total 27 de probe au fost colectatedin sedimentele paleo-albiilor43

kapcsolódóan, melyek egy-egy régebbicsapásirány (medergeneráció) jellegzetesképviselőinek bizonyultak a korábban máremlített térképezés és morfológiai vizsgálatokalapján. A mintákat olyan formákbólgyűjtöttük (elsősorban övzátonyokból ésszigetekből), melyek jól jelzik az egykorifolyó útját, illetve felszínformálásánakidejét.considerate reprezentative pentru diferitegeneraţii ale albiei, ex.: traseul principalal unui paleo-râu. Prelevarea a vizat aceleforme – în primul rând renii şi insule–,care pot fi încadrate cu certitudine ultimeifaze active de formare a canalului şide depunere a sedimentelor, elementesurprinse de analiza noastră morfologicăanterioară.ABCD6. ábra: (A, B) Mintagyűjtés kormeghatározáshoz bolygatatlan mintagyűjtő patron segítségével.(C) A feltárások során kinyert kvarc frakció 1 cm átmérőjű acél korongokra ragasztva. (D)A korongok behelyezése a mérőműszer mintahordozó tárcsájába.Fig. 6: (A, B) Prelevare de probe pentru datarea prin luminescenţă cu ajutorul unui cilindru deprelevare special. (C) Fracțiunea pură de cuarţ extrasă lipită pe discuri cu diametru de 1 cm. (D)Poziţionarea discului în dispozitivul tip carusel al instrumentuluiFig. 6: (A, B) Sampling for luminescence dating with the help of an undisturbed sampling cylinder.(C) The extracted pure quartz fraction glued on 1cm diameter steel discs. (D) Placing the discs inthe sample holder carousel of the instrument.44

Az OSL kormeghatározáshoz a minták homokos 90–150 μm és 150–220 μm szemcseátmérőjűkvarc frakcióját használtuk fel (6. ábra). A laboratóriumi előkészítés során eltávolítottuka minták karbonát és szervesanyag tartalmát (HCl és H 2O 2felhasználásával), nehézfolyadék(LST) segítségével leválasztottuk a kvarc szemcséket, ezeket hidrogén-fluoriddal (HF)marattuk, majd acél hordozó korongokra rögzítettük szilikon segítségével. A mérések során aminta által az eltemetődés óta elnyelt radioaktív dózis (paleodózis) nagyágának megállapításaa cél, mely összetett tesztek és mérések segítségével lehetséges (Novothny és Ujházy 2000,Onac 2004, Sipos et al 2009).A paleodózis meghatározásához RISØ TL/OSL DA-15 típusú béta sugárforrással ellátottműszert használtunk. A mintákat 470 nm-es kék fénnyel stimuláltuk, detektáláshoz HoyaU-340 szűrőt alkalmaztunk. A mérések során a széles körben alkalmazott egymintás regenerációsprotokollt (SAR), illetve az ahhoz kapcsolódó ellenőrző vizsgálatokat végeztükel (Wintle és Murray 2006). Ennek során egy mintára vonatkozóan számos mérés (48–72mérés) történt, ezek eredményeit statisztikailag elemeztük (Galbraith et al. 1999), majd megadtukaz elnyelt dózis legvalószínűbb értékét (Fig. 7).A kor kiszámításához szükség van még az egységnyi idő alatt elnyelt radioaktív dózis (dózisráta)meghatározására is, melyet a minta környezetében lévő üledékek természetes radioaktívelem (urán, tórium, kálium) tartalma határoz meg. Ezek koncentrációját alacsony hátterű Gedetektorral felszerelt Canberra típusú gamma spektrométer segítségével vizsgáltuk.Pentru datarea cu OSL au fost folosite nisipurile cu o fracţiune cuarţoasă cuprinsă între90–150 μm şi 150–220 μm (Fig. 6). Principalii paşi ai preparării probelor în laborator au fost:îndepărtarea materiei carbonatice şi organice cu ajutorul acizilor (HCl, H 2O 2), separarea granulelorde cuarţ prin metoda separării lichidelor cu densitate mare (LST), purificarea probeicu gravură de fluorură de hidrogen (HF) şi lipirea probei pure de cuarţ pe discuri din oţelinoxidabil cu silicon. Scopul precis al măsurătorii îl constituie determinarea cantității dozeiradioactive (paleodoză) absorbite de probă din momentul îngropării sale, care poate fi făcutăprin teste şi măsurători complexe (Novothny şi Ujházy 2000, Onac 2004, Sipos et al 2009).Cantitatea paleodozei absorbite a fost determinată cu ajutorul unui sistem automat dedeterminare a luminescenţei RISØ TL/OSL DA-15 dotat cu o sursă radioactivă beta. Probeleau fost stimulate cu o lumină albastră de 470 nm. Pentru măsurători a fost folosit cel maicomun protocol, acela al probei de regenerare (SAR) pentru determinarea adecvată a parametrilormăsurătorii (Wintle şi Murray 2006). Fiecare probă a fost divizată în numeroase subprobe(48–72 buc.), rezultatele măsurătorilor fiind analizate statistic (Galbraith et al. 1999)astfel că cea mai probabilă valoare a dozei absorbite a fost identificată (Fig. 7).Calcularea vârstelor necesită încă un parametru, şi anume, cantitatea dozei absorbite/unitatede timp, sau în alte cuvinte, rata dozei, care este determinată de cantitatea de elementeradioactive naturale (uraniu, thoriu, potasiu) din sedimente. Concentraţia acestora a fostmăsurată utilizând un spectrometru Canberra Ge gamma.45

7. ábra: A részmintákból mért dózis értékek gyakorisági eloszlása két minta esetében. Jól látszika folyóvízi minták jellegzetessége, miszerint az üledékszállítás és -lerakódás során nem mindenszemcsét ér kellő mértékű napsugárzás, így egyes részminták nagyobb dózist, azaz idősebb korttükröznek a valósnál. Emiatt van szükség a minták statisztikai elemzésére, a legfiatalabb, egybenleggyakoribb értékek leválogatására.Fig. 7: Distribuţia valorii paleodozei măsurate în cazul a două probe. Trăsătura caracteristicăsedimentelor fluviale este uşor vizibilă, şi anume în timpul transportului sedimentelor unele grăunţenu sunt expuse adecvat luminii soarelui, astfel că unele subprobe vor produce valori maimari ale dozei şi de vârstă decât celelalte. Aceasta se datorează faptului că grupul de subprobetânăr de obicei surprinde vârstele reale şi trebuie separat statistic.Fig. 7: The distribution of the measured palaeodose values in case of two samples. The characteristicfeature of fluvial sediments is well visible, namely during sediment transport some grainsare not exposed adequately to sunlight, thus certain subsamples will yield higher dose values andage than others. This is why the youngest group of subsamples, resembling the true age, has to bestatistically separated.EredményekGeomorfológiaA térképezés és geomorfológiai értékelésalapján a hordalékkúp közel 10 000km 2 területű (1. ábra). Legnagyobb részeBékés és Arad megyékben található, deCsongrád és Temes megyei kiterjedése isjelentős, sőt kisebb részben Szerbiába isátnyúlik. Északi peremét a Körös jelöli ki,a Maros egykori medrei a felszínen majdnemegészen Békéscsabáig nyomozhatók.Nyugat-délnyugat felől a Tisza ártere,délről a Béga egykori medrei határoljákRezultateGeomorfologiePe baza cartografierii şi evaluării geomorfologicesuprafaţa totală a conului dealuviuni se apropie de 10 000 km 2 (Fig. 1).Acesta se extinde în special în judeţeleBékés şi Arad, dar teritorii importanteocupă şi în Csongrád şi Timiş, iar o micăparte chiar şi în Serbia. În partea nordicăconul aluvionar este mărginit de râul Criş,canalele abandonate ale Mureşului ajungândpână la Békéscsaba în partea nordică.În vest şi nord-vest se învecinează46

(8. ábra). A hordalékkúp legmagasabb éslegalacsonyabb pontja között több mint30 m a szintkülönbség. Habár a hordalékkúpegésze süllyed, egyes területeken ez afolyamat lassabb, így a Maros a Battonyaihát,valamint az ennek folytatásában lévőVingai-plató között látványos folyóvíziteraszokkal szegélyezett völgyet alakítottki az elmúlt évezredek során (9. ábra).A hordalékkúp felszínén megfigyelhetőelhagyott medrek alapján számosmedergenerációt különítettünk el (8.ábra), ezek adták az alapot a vízhozamés a koradatok meghatározásához. Amedergenerációk eltérő mintázattal rendelkeztek,illetve a medrek méretei is igenkülönbözőek. Mindez már jelzi, hogyegészen más vízhozamok mellett jöhetteklétre, ami eltérő éghajlati viszonyokrautal kialakulásuk idején. A medrek mintázatát,formáját azonban nem csak ez,hanem hordalékkúpi helyzetük, a hordalékösszetétele, illetve a felszín lejtése isbefolyásolta. Ez utóbbi szempontjából ahordalékkúp 3 eltérő zónára osztható (8.ábra): egy 20–25 cm/km eséssel rendelkezőOrosháza-Battonya-Lovrin vonaláigterjedő felső zónára, melyet elsősorbanfonatos medrek jellemeznek, majd egy25–30 cm/km esésű meredekebb zónára,ahol az egykori vízfolyások többsége– még a fonatosok is – hatalmas kanyarulatokatalakított ki, végül egy újbólkisebb, 22–27 cm esésű peremi zónára,melyen a medrek esetenként visszatérneka felső zónában jellemző mintázathoz, detöbbnyire a meanderezés kerül előtérbe.A meredek középső zónát tekinthetjükaz intenzív hordaléklerakás határának,felette az elágazó fonatos medrek nagymennyiségű görgetett hordalékkal töltögettéka hordalékkúpot, alatta viszontcu câmpia aluvionară a Tisei, iar în sudsunt delimitate de valea Begăi (Fig. 8).Diferenţa de nivel maximă între cea mairidicată şi cea mai coborâtă altitudinea conului este de 30 m. Cu siguranţă căunele suprafeţe au fost afectate de ridicăritectonice importante şi, ca o consecinţă,râul a dezvoltat o vale spectaculoasă cuterase între zona ridicată a Battonyiei şicâmpia înaltă a Vingăi (Fig. 9).Analizând canalele abandonate ale râuluiau fost identificate mai multe generaţii(Fig. 8). Calcularea debitului şi datareadepozitelor fluviale au vizat principalelerute de drenaj ale râului. Diferite tipuristructurale de canale cu o varietate foartemare în ceea ce priveşte dimensiunile aufost descoperite. Toate acestea ne-au indicatfaptul că albiile au fost configurate ladebite foarte diferite, pe fondul unui climatce a prezentat diferenţe mari în decursulevoluţiei râului. Tipul albiilor şi mărimeaacestora au fost influenţate de poziţionareaacestora în cadrul conului, de compoziţiasedimentologică şi de panta terenului. Dinaceastă perspectivă conul de aluviuni poatefi separat în trei zone distincte (Fig. 8). Ceamai ridicată zonă se întinde pe aliniamentulOrosháza-Battonya-Lovrin şi are o pantămedie de 20–25 cm/km, fiind caracterizatăde prezenţa canalelor despletite. Zonamediană este constituită dintr-o bandăîngustă cu o înclinare de 25–30 cm/km peunde au curs majoritatea paleo-râurilor– chiar şi cele despletite – formând meandre.Zona cea mai joasă cu pante de 22–27cm/km consfiinţeşte revenirea canalelorla tipul specific zonelor ridicate, dar cursurilemeandrate devin dominante. Zonamediană cu pante mari poate fi consideratălimita de acumulare sedimentară intensă. Înamonte de această zona canalele despletite47

a lebegtetett hordalék válik dominánssá(8. ábra).A legnagyobb, helyenként akár 2 kmszélességű fonatos medrek három medergenerációbanjelentkeznek, egyrészt aNagy ka ma rás–Pusztaottlaka–Csanádapáca–Orosháza,másrészt Kun ágota–Pit va ros–Kövegy–Apátfalva, illetveRomá niában a Perjámos–Pesac–Nagykomlósvonalon (8. ábra). Ezeket hatalmasszigetek, zátonyok és folyóhátakjellemzik, amelyek helyenként jelenleg is1,5–2 m-rel magasabbak, mint a hordalékkúpsíkja. Ily módon ezek a földrajziformák mindenkor biztonságos megtelepedésilehetőséget nyújtottak az egykoritt élő népeknek és kultúráknak.A felszínen ma is látható medrek többségétazonban egy meanderező, egykorontöbb ágra szakadó folyó hagyta hátra.A legnagyobb kanyarulatok Makótólészakkeletre, valamint Mezőkovácsháza,Csabacsűd és Zimándújfalu (ZimanduNou) környékén találhatóak (8. ábra).Esetenként megfigyelhető (pl. Tótkomlósvagy Perjámos (Periam) térségében)amint egyik-másik fiatalabb medergenerációfelülírja idősebb társát, s gyakorlatilagelmossa a régebbi formákat. Hasonlóanfigyelemre méltó jelenség, amikoregy nagyobb vízhozamú mederben a vízszállításhirtelen visszaesik és a korábbiméretes kanyarulatokat a fiatalabb vízfolyásmintegy kifodrozza (misfit jelenség).Erre talán a legszebb példát Csanádalbertiés Királyhegyes térségében találhatjuk(8. ábra).au depozitat cantităţi mari de sedimentetransportate pe fund, în aval rolul celor însuspensie fiind mai mare (Fig. 8).Cele mai largi albii minore, măsurândîn unele cazuri chiar 2 km lăţimecorespund generaţiilor de canale situateîn lungul aliniamentelor Nagykamarás–Puszta ottlaka–Csanádapáca–Orosháza,Kunágota–Pitvaros–Kövegy–Apát falvaşi Periam–Pesac–Comloşu Mare (Fig.8). Aceste canale sunt caracterizate deprezenţa unor insule enorme şi a grindurilorcare se ridică deasupra câmpieialuvionare cu 1,5–2 m, asigurând în trecuto locaţie mai sigură pentru localităţilezonei şi pentru culturile acestora.Majortatea canalelor detectate lasuprafaţa conului au fost formate înconjuncţie cu sectoarele meandrate alepaleo-râului. Cele mai extinse benzi suntlocalizate la nord-est de Makó şi lângăMezőkovácsháza, Csabacsűd şi ZimanduNou (Fig. 8). Uneori în vecinătatea unorlocalităţi, ca de exemplu Periam sauTótkomlós, este evidentă suprapunereaunor generaţii mai noi peste cele vechi,spălând practic depozitele precedenteşi redesenarea canalelor precedente. Unalt fenomen geomorfologic interesantse produce atunci când debitul unui râuscade ca rezultat al unor meandre foartedezvoltate şi acestea sunt gâtuite de cătrecanale secundare. Un bun exemplu înaceastă direcţie poate fi întâlnit lângăCsanádalberti şi Királyhegyes (Fig. 8).48

8. ábra: A Maros hordalékkúp felszínén található elhagyott medrek és a mintavételi pontok.(A: hordalékkúp határa, B: elhagyott medrek a hordalékkúp felszínén, C: jelenkori folyó, D: államhatár,E: OSL mintavételi pontok, F: szedimentológiai-geofizikai felmérések helye.)Fig. 8: Paleo-albiile şi siturile de prelevare de pe conul de aluviune al Mureşului. (A: limita conuluialuvionar, B: paleo-albiile abandonate, C: râul actual, D: graniţa de stat, E: siturile de prelvare aprobelor OSL, F: Siturile investigaţiilor geofizice.)Fig. 8: Palaeochannels and sampling sites on the alluvial fan of the Maros River. (A: border of thealluvial fan, B: abandoned palaeochannels on the surface, C: present river, D: state-border, E: sitesof OSL sampling, F. sites of the geophysical surveys.)49

9. ábra: Folyóvízi terasz pereme Németszentpéternél (Sânpetru German).Fig. 9: Fruntea terasei fluviale de la Sânpetru German.Fig. 9: The edge of the fluvial terace at Sânpetru German.Vízhozam és hidrológiaA meanderek geometriai paraméterei,illetve a keresztszelvények területe alapjánszámított egykori vízhozamok szélestartományban ingadoztak. A legnagyobbkeresztmetszeteket az orosházi és kövegyifonatos medrek esetében találtuk (10.ábra). Számításaink alapján ezek másodpercenként2000–2500 m 3 vizet szállíthattaktelt meder esetén (2. és 3. táblázat),nagyobb áradások során azonban e vízmennyiségtöbbszöröse is lefolyhatott aMaros egykori medreiben. Összehasonlításkénta folyó jelenlegi ún. mederkitöltővízhozama Makónál mindössze 600–700m 3 /s, míg az 1970-es rekord árvíz soránmásodpercenként 2420 m 3 vizet szállított.Érzékelhető, milyen aktívan formálhattamedrét a Maros amikor a múltban Orosháza,Kövegy esetleg Pesac irányába folyt.A fenti vízhozamok viszonylag sekély(átlagosan 2–3 m, maximum 4–5 m mély)viszont akár km széles medrekben vezetődtekle, így jöhettek létre a ma is kirajzolódóhatalmas zátonyok és szigetek(10. ábra).Debite şi hidrologieÎn funcţie de parametrii geometriciai meandrelor şi a suprafeţei secţiuniitransversale se poate afirma că valoriledebitului au variat între limite largi întrecut. Cele mai late secţiuni transversaleau fost specifice cursurilor despletitede la Orosháza şi Kövegy (Fig. 10).S-a constatat că la debite maxime râultransporta 2000–2500 m 3 /s (Tabele 2 şi3), iar la inundaţii valorile erau mult mairidicate. Pentru comparaţie trebuie precizatcă debitul actual al Mureşului este de600–700 m 3 /s, în timp ce la inundaţiiledin 1970 au atins 2420 m 3 /s. Ne putemimagina ce putere avea Mureşul în trecutcând curgea pe la Orosháza, Kövegy,sau Pesac. Aceste cantităţi uriaşe deapă au fost drenate de canale destul depuţin adânci, cu o adâncimea medie de2–3 m, şi o adâncime maximă de 4–5 m,dar având lăţimi de ordinul kilometrilor,de aceea s-au format renii şi insule dedimensiuni considerabile, putând asfelsă fie detectate cu uşurinţă şi în prezent(Fig. 10).50

10. ábra: Az egykori mederkeresztmetszetek rekonstrukciója a szedimetológiai vizsgálatok alapján.Fig. 10: Reconstrucţia secţiunii transversale a albiilor minore pe baza datelor sdimentologice.Fig. 10: Reconstruction of the palaeochannel cross-sections on the basis of sedimentological data.51

Azokban az időszakokban amikor aMaros a vízgyűjtőről érkező vizet kanyargós,meanderező medreken továbbította,a vízhozam valamivel alacsonyabb lehetett,bár a felülnézeti paraméterek alapjánezek a szakaszok is esetenként 1500–2000m 3 /s-os vízhozamokat jeleznek. Néhánymeder esetében ettől azonban jelentőseneltérő értéket kaptunk a kiszerkesztettmederkeresztmetszetek alapján (2. és 3.táblázat). Ennek oka az lehet, hogy báresetenként nagyméretű kanyarulatokatfejlesztett a Maros, ezek mélysége a nagymértékű hordalékszállítás miatt mégsemlehetett akkora, mint az más folyókon,pl. a Tiszán napjainkban jellemző. Ezérta fenti medrek kisebb mennyiségű vizetszállítottak, mint azt a felülnézeti paraméterekalapján gondolnánk. Mindezrámutat arra, hogy az egykori vízhozamokatérdemes több módszerrel is meghatározni.Vizsgálataink alapján a medertalpakdurva üledéke jól elkülönült az geo elektromos szelvényeken (11. ábra), azaza geofizikai méréseket a későbbiekbenalkalmazni lehet a meder-keresztmetszetekkiszerkesztéséhez, ezáltal az egykorivízhozamokat pontosabb meghatározásához.A vízhozam és esésviszonyok alapján aMaros átlagsebessége több fonatos mederesetében is elérhette az 1 m/s-os értéket,amely a számított vízhozam értékekmellett tekintélyes munkavégző-képességetkölcsönözhetett a folyó számára.Igaz, a meder egységnyi felületére jutóún. fajlagos munkavégző-képesség jelentősennem haladta meg a Maros jelenlegi,10 W/m 2 körül ingadozó nagyvíziértékeit (Fiala et al. 2007) (3. táblázat).În perioadele în care Mureşul drena apade pe suprafaţa bazinului prin intermediulcanalelor sinuoase, cantitatea de apătransportată era probabil mai scăzută, deşiparametrii meandrului relevă existenţaocazională a unor debite de 1500-2000m 3 /s în diferite perioade din trecut. Cutoate acestea, anumite canale determinatecu ajutorul metodelor geofizice şi a celorsedimentologice au indicat existenţa unordebite semnificativ mai reduse (Table 2şi 3). Un posibil motiv este acela că deşiMureşul a dezvoltat meandre largi, adâncimeaacestora nu era cea aşteptată, cumeste cazul râului Tisa spre exemplu, deoarecetransportul de sedimente în supensieera ridicat. Ca o consecinţă, aceste canaleau transportat mai puţină apă decât am fiestimat pe baza parametrilor planiformi aicanalului. Toate acestea subliniază necesitateautilizării ambelor metode pentrureconstruirea debitelor în viitor.Compararea datelor geofizice şi sedimentologiceindică clar că sedimentelegrosiere ale albiilor pot fi recunoscutecu uşurinţă pe profilele geoelectrice(Fig. 11). Ca atare, măsurătorile geofizicepot fi aplicate în viitor pentru investigareatransversală a paleo-canalelor şi estimareadebitelor.Pe baza datelor de debit şi a înclinăriiterenului viteza medie a Mureşuluia fost estimată până la valori de 1 m/sîn cazul anumitor albii despletite, ceeace înseamnă că puterea dezvoltată deMureş putea fi considerabilă. Este adevăratcă aşa-numita energie specifică a râuluiexercitată pe o unitate de suprafaţă acanalului este apropiată de cea calculatăpentru râul actual în zona Makó (Fiala etal. 2007) (Tabelul 3).52

2. táblázat: Az egyes meanderező medergenerációk átlagos mederkitöltő vízhozamai (Q b) a főbbfelülnézeti paraméterek alapján.Tabelul 2: Valorile debitelor descărcate (Q b) ale generaţiilor de canale ale mendrelor, pe bazaparametrilor orizontali.Table 2: Bankful discharge values (Q b) of meandering channel generations on the basis ofhorizontal parameters.generációgeneraţiilegenerationRc(m)L(m)H(m)Q b(m 3 /s)Mezőkovácsháza649 423 405 493225 70 61 119 (misfit)Pusztaföldvár 1154 765 770 896Királyhegyes673 570 281 50858 13 10 27 (misfit)Makó-Rákos 2199 2087 2376 2220Szikáncs 1919 1076 1899 1631Orosháza 2497 2462 3006 2655Kétegyháza 1327 908 998 1078Kondoros 1084 524 774 794Csabacsüd 2853 1474 2955 2427Horia 3164 1860 1642 2222Sânpaul 1450 1513 577 1180Sânnicolau Mare 2289 1988 1027 1768Aranka 1817 1755 706 1426Rc: kanyarulati sugár/raza curburii/radius of curvature, L: meander hullámhossz/lungimea de undă a meandrului/meanderwavelength, H: húrhossz/lungimea corzii/chord length, Q b: mederkitöltő vízhozam/debitele descărcatebankfull discharge3. táblázat: A felmért medrek keresztmetszeti adatai, az őket kialakító vízfolyás számított vízhozama,sebessége, munkavégzőképessége.Tabelul 2: Principalele date ale secţiunilor transversale ale canalelor investigate şi valorilecalculate ale debitelor, vitezei şi puterii curentului.Table 3: The main cross-sectional data of the surveyed channels and calculated discharge,velocity and stream power values.MintaterületSitulSiteMedermintázatModelul albieiChannel patternA(m 2 )d(m)w(m)S c(cm/km)Q b(m 3 /s)v(m/s)ω(W/m 2 )Horia M 590 2.38±0.7 210±35 18.9±0.8 330±10 0.47 2.91Makó-Rákos M 640 3.08±0.9 180±30 24.2±0.4 500±5 0.63 6.60Orosháza M 2410 4.05±0.9 595±80 22.5±1.0 2445±645 1.01 9.64Kövegy B 2530 2.69±1.4 620±210 46.3±2.7 1890±150 0.98 13.85Pesac B 2380 2.19±0.8 870±260 51.43±8.4 1970±290 0.79 11.42Orosháza B 3030 2.70±0.7 1120±140 20.3±0.3 2220±640 0.73 3.84Makó – present 500 3.6 140 27 850 0.60 10.60M: meanderező/meandrat/meandering, B: fonatos/despletit/braided, A: keresztmetszet területe/aria secţiunii transversale/cross-sectional area, d: átlagmélység/adâncimea medie/mean depth, w: átlag szélesség/lăţimea medie/mean width, sc:mederesés/panta canalului/channel slope, Q b: mederkitöltő vízhozam/debitele descărcate/bankfull discharge, fajlagosmunkavégzőképesség/puterea specifică a curentului/specific streampower53

A fúrások segítségével feltárt homokos,iszapos, helyenként aprókavicsosmederanyag szemcseösszetételi vizsgálataalapján a hordalékszállítás körülményeireis következtethetünk. Ezek szerinta hordalékkúp csúcsához közelebb esőHoria és Pesac mintaterületeken főkéntgörgetett hordalék szállítás és erősen turbulensáramlási viszonyok voltak jellemzőek.Nyugat felé haladva a vízáramlásörvénylő jellege gyengült és egyre osztályozottabbgörgetett hordalék jellemezteaz elhagyott medreket. Ezzel párhuzamosancsökken az üledékek elektromosellenállása, melyet, mint azt már említettük,döntően befolyásol az üledék szemcsemérete(12. ábra).Investigând distribuţia texturii sedimentelor,au fost surprinse caracteristicilenisipurilor şi prafului, uneori alepietrişurilor din cadrul paleo-canalelor,iar condiţiile de transport fluvial au fostreconstruite. Pe baza acestor date în anumitesituri situate în partea proximală,cum sunt Horia şi Pesac, a fost caracteristicun transport al sedimentelor pe fundulalbiei şi extrem de turbulent. Spre vestcaracterul turbulent al scurgerii a scăzut,astfel că sedimentele au fost din ce în cemai sortate. În aceaşi direcţie a scăzutşi rezistivitatea electrică a sedimentelorcătre marginile conului. Acest parametrugeofizic este, astfel, într-o relaţie strânsăcu textura granulometrică a sedimentelor(Fig. 12).11. ábra: A geoelektromos szelvények és a fúrások alapján meghatározott medertalp összevetésea horiai mintaterületen.Fig. 11: Compararea profileleor geoelectrice de la Horia cu situaţia patului albiei determinată pebaza datelor de foraj.Fig. 11: The comparison of geoelectrical profiles at Horia with the situation of the riverbeddetermined on the basis of drilling data.54

12. ábra: Az elektromos ellenállás összefüggésea közepes szemcsemérettel a horiaimintaterületen.Fig. 12: Relaţia dintre rezistivitateaelectrică şi dimensiunile medii alegranulelor din situl Horia.Fig. 12: The relationship of electricresistance and mean grainsize at the Horiasite.A hordalékkúp fejlődéseA hordalékkúp múltbeli fejlődésénekfelvázolásához a legfontosabb információkataz OSL kormeghatározás nyújtotta.Ennek segítségével a morfológiaiés vízhozam adatokat időben is lehetettértelmezni, és az éghajlat múltbeli változásaivalkapcsolatos összefüggéseket iselkezdhettük feltárni. A kormeghatározásszámszerű eredményei a 4. táblázatbanláthatók, ennél azonban lényegesen informatívabba vizsgált medergenerációkfutását is feltüntető 13. ábra.A Maros az utóbbi közel 20 ezer évbenméréseink alapján igen gyakran váltogattamedrét hatalmas hordalékkúpján.A vizsgált medrek közül, a Battonya–Mező kovácsháza–Makó irányába húzódómedergeneráció meanderei bizonyultaka legidősebbnek, ezek mintegy 17–18ezer évvel ezelőtt kezdtek el kialakulni(4. táblázat és 13. ábra). Ekkor az utolsójégkorszak szorításában Európában ésa térségben is az éghajlat a jelenleginélsokkal hűvösebb és szárazabb volt, avegetáció pedig igen gyér. Ebben az időszakban(idősebb Dryas) a Keleti- és Déli-Kárpátok magasabb régióiban gleccserekDezvoltarea conului de aluviuniInformaţiile esenţiale care ne-au permissă reconstruim evoluţia conului aluvionarne-au fost furnizate de către datele OSL.Prin intermediul vârstelor măsurate, variaţiamorfologiei albiei şi a debitelor poate fiprivită dintr-o perspectivă istorică, iar dezvoltareaconului aluvionar poate fi interpretatăîn contextul schimbărilor climaticedin trecut. Rezultatele datărilor OSL suntredate în tabelul 4, în timp ce Fig. 13 nedezvăluie nu doar vârstele ci şi informaţiisuplimentare despre paleo-canale.În ultimii 20 de mii de ani Mureşulşi-a schimbat frecvent cursul, migrândpe suprafaţa vastului său con aluvionar.În ceea ce priveşte albiile detectate pesuprafaţa conului aluvionar, generaţiilede meandre din zona Battonya–Mezőkovácsháza–Makó sunt cele mai vechi,acestea începând să se formeze în urmăcu 18–17 mii de ani (Table 4 şi Fig. 13). Înperioada respectivă, ultima fază glaciarăa determinat un climat rece şi uscat, iarvegetaţia existentă în Europa şi în regiuneaanalizată era foarte săracă. Avansareaglaciară din Older Dryas s-a făcut resimţităîn Carpaţii Orientali şi Meridionali,55

4. táblázat: Az egyes meder generációk OSL kor adatai ezer évben (ka) kifejezve.Tabelul 4: Vârstele OSL ale diferitelor generaţii de albii exprimate în mii de ani (ka).Table 4: The OSL age data of channel generations in thousand years (ka).Mintavétel helyeSitul de prelevareSite of samplingD*(Gy/ka)De(Gy)Kor/Ale/Age(ka)MedermintázatModelul albieiChannel pattern2.21±0.24 41.40±3.00 18.7±2.3 MMezőkovácsháza 2.51±0.22 32.36±2.34 12.9±1.41.99±0.23 22.70±2.72 11.4±1.7Mf2.05±0.20 33.47±2.85 16.3±1.9Makó-Rákos 2.23±0.18 31.77±2.31 14.2±1.4M2.37±0.19 31.46±2.95 13.3±1.4Kunágota 2.14±0.28 36.33±5.51 16.9±2.0 BKövegy 1.91±0.22 29.56±2.35 15.5±2.0 BNagyszénás 2.12±0.25 32.28±2.63 15.2±2.0 BCsabacsüd2.14±0.23 35.96±3.29 15.1±1.92.39±0.28 34.09±2.95 14.3±1.9MKétegyháza 2.05±0.25 30.94±3.43 14,7±2,1 MŞiria 2.10±0.19 30.61±2.72 14.6±1.7 BPusztaföldvár 2.01±0.24 30.41±2.39 14.5±1.9 A1.84±0.25 18.67±1.87 12.4±2.1Orosháza1.81±0.25 20.77±2.49 11.5±1.9M2.38±0.20 22.91±3.12 9.6±1.3Horia 2.73±0.30 21.87±2.05 8.0±1.1 MSânpaul1.63±0.13 13.98±1.42 8.5±0.92.10±0.19 11.03±1.82 5.3±0.8MLovrin 2.11±0.25 15.08±1.61 7.1±1.0 BSânnicolau Mare1.77±0.21 10.82±1.76 6.1±1.11.81±0.17 6.34±0.64 3.5±0.4MSânnicolau Mare 1.99±0.24 3.22±0.61 1.6±0.3(Aranka)1.98±0.21 3.71±0.45 1.9±0.3Mnyomultak előre, melyek legnagyobbkiterjedésüket 16–17 ezer évvel ezelőttértéke el (Urdea et al. 2011). A hordalékkúponekkor kialakuló meanderező medrekvízhozam adatai ennek megfelelően amainál valamivel kisebb mértékű vízutánpótlásrautalnak (2. és 3. táblázat).A Maros vize 2–3 ezer évig talált ebbenaz irányban lefolyást, majd úgy 15–16ezer évvel ezelőtt Tótkomlós irányábólgheţarii montani cunoscând extensiuneamaximă în urmă cu 16–17 mii de ani(Urdea et al. 2011). Prin urmare valoriledebitelor albiilor menadrate indică unvolum de apă mai scăzut decât în prezent(Table 2 şi 3).Cursul Mureşului s-a drenat în aceastădirecţie pentru o perioadă de 2–3 miide ani, iar aproximativ acum 15–16 miiani o albie despletită dezvoltată dinspre56

egy új, fonatos mintázatú medergenerációírta felül a meanderező formakincset(13. ábra). Ezt követően a folyó még azértvissza-visszatért a hátrahagyott mezőkovácsházimedrekbe, így hozzávetőleg 11ezer éve az eredeti nagy meanderekben aSzáraz ér tevékenységéhez kapcsolódóanjóval kisebb kanyarulatok (misfit) alakultakki (13. ábra).A mezőkovácsházi medreket felülíróKunágota–Kövegy fonatos medergeneráció15–16 ezer évvel ezelőtt már egy újidőszak (Bölling interstadiális) kezdetétjelezte (Nádor et al. 2005, Gábris és Nádor2007, Mezősi 2011). A klíma enyhülésnekindult, ami a hegyvidéki vízgyűjtő glecscsereinekfokozott olvadásához vezetett,miközben a csapadék mennyisége isjelentősen nőtt. A nagyobb pulzusokbanérkező áradások több hasonló korú fonatosés meanderező meder kialakulásáhozvezettek 14–15 ezer évvel ezelőtt (4. táblázat),melyek Medgyesegyháza–Pusztaföldvár–Békéssámson,Kétegyháza–Nagyszénás és Kétegyháza–Csabacsűdirányba vezették le a Maros vizét a Tiszavízrendszere felé (13. ábra). A medergenerációka felsőbb szakaszokon fonatos, ahordalékkúp pereme felé meanderező formakincsethagytak maguk után. A valamivelidősebbnek tűnő fonatos medrekkialakulását elősegíthette, hogy a hidegszáraz Dryas időszakból történő átmenetsorán a növényzet még gyér lehetett,így a partokat kevésbé tudta stabilizálni.Később a sűrűbb növényzet térhódításával(Sümegi et al. 2002) jelenhettek mega meanderező mederszakaszok pl. Csabacsűdmellett. A koradatok alapján nemeldönthető, hogy ebben az időszakbangyors mederáttevődések történtek-e, vagypedig az azonosított medergenerációkTót kom lós a şters meandrele respective(Fig. 13). Din când în când râul a revenitîn meandrele abandonate de la Mezőkovácsháza şi în consecinţă în urmă cu 11mii de ani pârâul Száraz Ér/Er a dezvoltatcâteva sinuozităţi de mici dimensiuniîn cadrul meandrelor originale (forme detipul belciugelor) (Fig. 13).Albia despletită care a funcţionat laKunágota–Kövegy a distrus meandrele dela Mező kovácskáza, în urmă cu 15–16 miide ani, consemnând începutul unei noiperioade (Interstadialul Bölling) (Nádoret al. 2005, Gábris şi Nádor 2007, Mezősi2011). Climatul a devenit mai blând, temperaturileau crescut, iar aceasta a condusla topirea accentuată a gheţarilor din ariamontană a bazinul Mureşului, concomitentcu creşterea precipitaţiilor. În acestecondiţii, debitul Mureşului a crescut, cuprecădere în sezonul cald. Apariţia periodicăa unor inundaţii de amploare adeterminat formarea unor albii despletiteşi menadrate având vârste similare,fiind formate în urmă cu 14–15 mii se ani(Table 4). Aceste albii drenau apa Mureşuluispre Tisa prin coridoarele Medgyesegyháza–Pusztaföldvár–Békés sámson,Kétegyháza–Nagyszénás şi Kétegyháza–Csabacsűd (Fig. 13). În sectorul superioracestea au aparţinut tipului de albii despletite,iar înspre marginile conului s-auschimbat în cursuri meandrate. Dezvoltareaunor sectoare aparent vechi a fostfacilitată de lipsa vegetaţiei şi implicit delipsa de stabilitate a malurilor din perioadade tranziţie de la sfârşitul lui OlderDryas. Meandre largi, cum sunt cele delângă Csabacsűd au apărut puţin maitârziu când a avut loc o expansiune aînveliţului vegetal în regiune (Sümegi etal. 2002). Pe baza vârstelor obţinute nu57

egyszerre alakultak ki. Mindenesetremíg a Kunágota–Kövegy meder közel2000 m 3 /s vízhozammal rendelkezhetettmederkitöltő vízállás esetén, addig akésőbb Kétegyháza felől északi iránybatartó medrek 1000–1000 m 3 /s víz szállításáralehettek képesek (2. és 3. ábra), azazebben az időszakban a folyónak valószínűlegkét-három főága is lehetett.A fentiektől korban viszonylag jól elkülönüla hordalékkúp legnagyobb, Medgyesegyháza–Orosházairányába futómedre, amely 9–12 ezer évvel ezelőtt lehetettaktív (4. táblázat, 13. ábra). A másodpercenkéntakár 2500–2800 m 3 vizet iskönnyedén levezető rendszer kialakulásaismét egy lehűlési időszakhoz és az aztkövető felmelegedéshez köthető. Korábbivizsgálatok alapján a vízgyűjtő magashegységiterületein 12–13 ezer évvel ezelőtt agleccserek újból előrenyomultak (Reutheret al. 2007, Urdea et al. 2011). Az ún. fiatalabbDryas időszakot követően intenzívfelmelegedés következett, melyet többkisebb lehűlési fázis tarkított. Ezek a körülményekismét kedveztek a fonatos medrekkialakulásának. Mindemellett néhánykorábbi mederbe is juthatott víz, így alakultakki a már korábban is említett mezőkovácsházimisfit meanderek (13. ábra).Bár az utóbbi 10–11 ezer évben aholocén időszak Európában és a térségbenis viszonylag stabil éghajlatot hozott(Járainé Komlódi 1969), a hőmérsékletés a csapadékmennyiség azért esetenkéntjelentősen ingadozott. A hordalékkúp fejlődésébena következő lényegi változás7–8 ezer évvel ezelőttre tehető. Ekkor aMaros a síkságra kilépve először északrafordult, majd a korábbiakkal ellentétbena Battonyai-hátat délről kerülte meg(13. ábra). Ennek hátterében az északieste evident dacă această perioadă a fostcaracterizată de schimbări rapide ale cursuluialbiilor sau generaţiile de albii auevoluat simultan. Debitul specific albieiminore era în jur de 2000 m 3 /s în cazulcanalului Kun ágota–Kövegy, în timp cealbiile nordice drenau câte 1000 m 3 /sfiecare (Table 2 and 3). În cadrul acestorcoridoare râul avea două sau trei albiiprincipale în perioada respectivă.Generaţia de albii despletite de laMedgyesegyháza–Orosháza, având celemai largi canale de pe cuprinsul conuluialuvionar, poate fi separată cu uşurinţăde către sistemele de mai sus (Table 4and Fig. 13). Prin această parte se drenaprobabil cursul principal al Mureşului înurmă cu 9–12 mii de ani în urmă. Dezvoltareasistenului de albii de la Orosházacare putea drena cu uşurinţă 2500-2800m 3 /s, s-a produs în timpul unui evenimentrece urmat imediat de o încălzire.Pe baza studiilor anterioare, în urmă cuaproximativ 12–13 mii de ani o nouăreavansare a gheţarilor s-a produs în sectorulmontan înalt (Reuther et al. 2007,Urdea et al. 2011). După această perioadărece (Younger Dryas) o încălzire accentuatăîntreruptă de câteva faze reci descurtă durată se instaurează. Aceste condiţiiau favorizat dezvoltarea albiilor uriaşede lângă Orosháza. Cu toate acesteaapa a fost drenată şi de către albiile maivechi rezultând meandrele inadaptate dela Mezőkovácsháza (Fig. 13).Chiar dacă în ultimii 10–11 mii de ani,perioada Holocenului a coincis cu o stabilizarea climatului în Europa (JárainéKomlódi 1969), temperatura şi precipitaţiileau continuat să prezinte fluctuaţiiocazional. Următoarea etapă în formareaconului aluvionar a început în urmă cu58

területeken történő nagymértékű hordaléklerakásállhatott, melynek hatására aMaros lecsúszhatott az idővel túlmagasítottterületekről. A délre fordulást Horia–Zimándköz–Arad (Horia–Zimandcuz–Arad) környékén meanderező medrek,Perjá mos-Lovrin (Periam–Lovrin)7–8 mii de ani. Odată pătruns în zona decâmpie Mureşul a cotit către nord-vest,iar apoi s-a întors spre sud-vest, ocolindzona mai ridicată de la Battonya (Fig. 13).Separarea ar fi fost cauzată de acumulareaintensă ce a avut loc în jumătatea nordicăa conului aluvionar. Translaţia direcţiei13. ábra: A Maros hordalékkúpon található fontosabb medergenerációk és azok kora.Fig. 13: Generaţiile principale de albii ale Mureşului din cuprinsul conului său aluvionar şi vârstaacestora.Fig. 13: Major channel generations on the Maros/Mureş alluvial fan and their age.59

vonalában pedig egy jelentősebb fonatosmeder jelzi (13. ábra). Ezek kora hasonló,megjelenési formájuk viszont igen eltérő.A fonatos medrek jelenlétét az ebben azidőszakban (holocén atlantikus fázis)jelentősen megnövekedő csapadékmennyiségés vízhozam indokolhatná(Lovrinnál 2000 m 3 /s), viszont ekkorramár a területet feltehetően erdők boríthatták,azaz a vízfolyások partjai mindenképpstabilabbak voltak, ami nem kedveza medrüket gyorsan változtató fonatosfolyók kialakulásának. A fenti ellentmondásfeloldása további vizsgálatokatigényel.A Perjámos–Lovrin (Periam–Lovrin)medret nem sokáig használta a Maros,kb. 6 ezer évvel ezelőtt már főként a hordalékkúptengelyében folyhatott keletnyugatiirányban, a mai medertől néhánykm-rel délebbre, Német szent péter–Nagy szent miklós (San petru German–Sannicolau Mare) vonalában (Corneaet al. 1979). A folyórendszer vízhozamaekkorra valamelyest mérséklődött, deegyes meanderek alapján a mederkitöltővízhozam 1000 m 3 /s feletti is lehetett(Table 2).Végül a folyó elfoglalta mai medrét, sbár déli irányba az Aranka felé a 19. sz-iszabályozásokig volt természetes lefolyása,a víz fő tömege mintegy 4–5 ezeréve valószínűleg itt, a hordalékkúp tengelyébenkerül levezetésre (13. ábra).de scurgere este indicată de meandrareacanalelor de lângă Horia–Zimandcuz–Arad şi de albia despletită situată pe aliniamentulPeriam-Lovrin (Fig. 13). Acestegeneraţii de albii au o vârstă similară deşiprezintă o morfologie şi aparţin unortipologii diferite. În această perioadă(faza Atlantică a Holocenului) formareaalbiilor despletite poate fi explicată princreşterea cantităţilor de precipitaţii şi adebitelor, (circa 2000 m 3 /s la Lovrin). Sepresupune că în acest interval arealul eraacoperit de păduri, malurile râului fiindmult mai stabile, ceea ce nu favoriza dezvoltareaalbiilor despletite. Oricum, suntnecesare investigaţii suplimentare pentrua rezolva aceste discrepanţe.Albia Periam–Lovrin a fost activă operioadă scurtă. În urmă cu 6000 de ani,Mureşul s-a stabilit aproximativ pe actualulaliniament, traversând conul aluvionarde la est la vest (Cornea et al. 1979)şi ocupând câteva meandre mai mici pealiniamentul Sânpetru German–SânnicolauMare. Debitul sistemului fluvial ascăzut considerabil odată cu trecerea timpului,fiind doar peste 1000 m 3 /s, fapt evidenţiatde morfologia anumitor meandre(Tabelul 2).În final cursul Mureşului s-a stabilizat,iar actuala albie a devenit principalăîn urmă cu 4–5 mii de ani. Chiar şi aşase pare că până în secolul XIX, când auavut loc regularizările cursului principal,Mureşul ar fi avut un emisar natural carecomunica cu sistemul Aranca (Fig. 13).60

KövetkeztetésekAz összefoglaló kötet második tanulmányában a Maros fejlődésének múltbeli dinamikájátvizsgáltuk. Kutatásaink segítségével sikerült azonosítanunk a hordalékkúptörténetének kulcs időszakait az utóbbi mintegy 18-20 ezer évre vonatkozóan. Vizsgálatainkalapján általános következtetéseink az alábbiak:• Számtalan egykori medergeneráció figyelhető meg a hordalékkúp felszínén, amijelentős felszínformáló tevékenységre utal.• A meanderező mederszakaszok esetében a vízhozamok meghatározása felülnézetimorfológiai paraméterek segítségével is megoldható volt, azonban a fonatosmederszakaszok kapcsán geofizikai és szedimentológiai módszereket kelletbevetnünk az egykori keresztszelvények és vízhozamok rekonstruálásához. A kétmegközelítést a jövőben célszerű együtt alkalmazni.• Az Orosháza, Kövegy és Pesac mellett húzódó egykori medrek mederkitöltő vízhozamaakár 2000-2500 m 3 /s is lehetett. Árvizek idején ennél jelentősen nagyobbmennyiségű víz is érkezhetett a vízgyűjtőről.• Az optikailag stimulál lumineszcencia (OSL) segítségével sikerült a medergenerációkkialakulási korát meghatároznunk. Az eredmények alapján kitűnik, hogy afolyó sokkal dinamikusabban fejlődött a múltban, mint az korábban vártuk.• A felszínformálásban a legnagyobb változások 15-16, 11-12 és 7-8 ezer évvelezelőtt következtek be. Ezek a változások jól összevágnak a hidegebb periódusokatkövető felmelegedési időszakokkal, amikor is a növekvő csapadék mennyiség és ahegyvidéki vízgyűjtő gleccsereinek olvadása jelentős árhullámokat idézhetett elő.A kutatás rávilágít arra, hogy a múltban milyen dinamikusan változott a folyó amindenkori morfológiai és környezeti tényezőkhöz igazodva. Azt is láttuk, hogynéhány ezer év alatt milyen nagymértékű változások következhettek be a területéghajlatában, a szállított víz mennyiségében, így az áradások energiájában és rombolóhatásában. Mindezek az eredmények kiindulási pontként szolgálhatnak a jövőbenikutatások és tervezés során.61

ConcluziiÎn acest capitol au fost prezentate rezultatele investigaţiilor care au vizat evoluţiaMureşului în trecut. Dincolo de toate aceste analize complexe putem afirma căevoluţia râului Mureş a fost descifrată pentru ultimii 18-20 mii de ani. Concluziilegenerale sunt redate mai jos:• Pe toată suprafaţa conului aluvionar au fost identificate numeroase generaţii depaleo-albii, sugerând o activitate considerabilă în trecut.• În cazul albiilor meandrate au putut fi calculate paleo-debitele acestora pe bazaparametrilor planimetrici, în timp ce în cazul albiilor despletite aplicarea metodelorgeofizice şi sedimentologice au condus la reconstruirea morfologiei transversaleşi a debitelor. Cele două metode trebuie aplicate şi în viitor într-o manierăsimilară.• Generaţiile de albii de lângă Orosháza, Kövegy şi Pesac puteau avea un debitcorespunzător albiei minore de 2000-2500 m 3 /s, iar la inundaţii această valoarecreştea.• Formarea diferitelor generaţii de albii a putut fi descifrată utilizând metoda dedatare prin luminiscenţă stimulată optic (OSL). Rezultatele au arătat că râul a fostmult mai dinamic decât se estimase anterior.• Schimbări majore în activitatea fluvială au existat în urmă cu 15-16, 11-12 şi 7-8mii de ani în trecut. Aceste evenimente au apărut când climatul a început să seîncălzească după perioadele reci specifice, generând topirea intensă a gheţii şizăpezii din bazinul superior.Toate aceste elemente pun în lumină modul foarte dinamic în care râul a reacţionatla schimbările geomorfologice şi enviromentale petrecute. Aceste schimbăriclimatice semnificative s-au produs în doar câteva mii de ani, influenţând modul descurgere al râului şi modul de manifestare al inundaţiilor. Toate relaţiile subliniatede acest studiu pot să servească ca puncte de plecare pentru realizarea viitoareloramenajări şi a unor studii similare62

Irodalom / BibliografieBaker V.R., Kochel R. C., Patton P. C.1988. Flood geomorphology, John WileyNew YorkCornea I., Dragoescu I. Popescu M.,Visarion M. 1979. Harta mişcărilor crustaleverticale recente pe teritoriul R.S.R.,Stud. Cercet. Geol. Geofiz., Geogr., Geofizică,17/1: 3–20.Fiala K., Sipos Gy., Kiss T., Lázár M. 2007.Morfológiai változások és a vízvezetőképességalakulása a Tisza algyői és a Marosmakói szelvényében a 2000. évi árvíz kapcsán.Hidrológiai Közlöny, 87/5,: 37–46.Gábris Gy. 1986. Alföldi folyóink holocénvízhozamai. Alföldi Tanulmányok: 35–48.Gábris Gy., Nádor A. 2007. Long-termfluvial archives in Hungary: response ofthe Danué and Tisza rivers to tectonicmovements and climatic changes duringtha Quaternary: a review and new synthesis.Quaternary Science Reviews 26:2758–2782.Galbraith R. F., Roberts R.G., Laslett G.M.,Yoshida H., Olley J. M. 1999. Optical datingof single and multiple grains of quartzfrom Jinmium rock shelter, northern Australia:Part I, Experimental design and statisticalmodels. Archaeometry 41: 339–364.Járainé Komlódi M. 1969. Adatok az Alföldnegyedkori klíma-és vegetációtörténetéhezII. Botanikai Közlöny 56/1,: 43–55.Kun Á., Barta K., Katona O., 2012. AzM43-as autópálya által indukált 2010-11-es belvíz talajtani hatásai, A VI. MagyarFöldrajzi Konferencia Tanulmánykötete:483–494Laczay, I. 1982. A folyószabályozás tervezésénekmorfológiai alapjai. Vízügyi Közlemények1982: 235–254.Mezősi G. 2011. Magyarország természetföldrajza.Akadémia Kiadó, Budapest:108–117.Milsom J. 2003. Field geophysics, JohnWiley & Sons Ltd, The Atrium, SouthernGate, Chichester, England.Nádor A., Thamóné Bozsó E., MagyariÁ., Babinszki E., Dudko A., Tóth Z. 2005.Neotektonika és klímaváltozás együtteshatása a Körös-medence késő-pleisztocénvízhálózat-fejlődésére. A Magyar ÁllamiFöldtani Intézet Évi Jelentése: 131–148.Novothny Á., Ujházy K. 2000. A termoésoptikai lumineszcens kormeghatározáselméleti alapjai és gyakorlati kérdései anegyedidőszaki kutatásokban. FöldrajziÉrtesítő 49/3-4: 165–187.Onac B.P. 2004. Clepsidrele geologiei.Introducere in geocronologia izotopica.Ed. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca: p. 17663

Rosgen D.L. 1994. A classification ofnatural rivers. Catena 22: 169–199.Rust B.R. 1978. A classification of alluvialchannel systems. In: Fluvial Sedimentology,Miall A.D. (ed). Canadian Society ofPetroleum Geologists Memoir 5: 187–198.Schumm S.A. 1985. Patterns of AlluvialRivers. Annual Review of Earth andPlanetary Sciences 13: 5–27.Sipos Gy., Kiss T., Nyári D. 2009. Kormeghatározásoptikai lumineszcenciával:homokmozgások vizsgálata a történelmiidőkben Csengele területén. In: KázmérM. (szerk.): Környezettörténet. HantkenKiadó: 409–420.Sümeghy B., Kiss T. 2011. Discharge calculationof palaeochannels on the alluvialfan of the Maros River, Hungary. Journalof Environmental Geography 4/1–4: 11–17.Taylor J.R. 1983. An Introduction to ErrorAnalysis: The Study of Uncertainties ifPhysical Measurements. University ScienceBooks,Timár G., Gábris Gy. 2008. Estimationof water conductivity of natural floodchannels on the Tisza flood-plain, theGreat Hungarian Plan. Geomorphology98: 250–261.Williams G.P. 1984. PaleohydrologicalEquations for Rivers. In: Costa J. E.,Fleisher P. J. (eds.): Developments andApplications of Geomorphology. Springer-Verlag. Berlin Heidelberg: 343–367.Wintle A. G., Murray A.S. 2006. A reviewof quartz optically stimulated luminescensecharacteristics and their relevancein single-aliquot regeneration datingprotocols. Radiation Measurements 41:369–391.Sümegi P., Krolopp E., Rudner E. 2002.Negyedidőszak végi őskörnyezeti változásoka Kárpát-medencében térben és időben.Földtani Közlöny 132: 5–22.64

A jelenleg isváltozó folyóSipos György, Právetz Tamás, KatonaOrsolya, Florina Ardelean, FabianTimofte, Alexandru Onaca, KissTímea, Kovács Ferenc, Tobak ZalánSchimbărileactuale ale râuluiSipos György, Právetz Tamás, KatonaOrsolya, Florina Ardelean, FabianTimofte, Alexandru Onaca, KissTímea, Kovács Ferenc, Tobak ZalánAMaros nemcsak a múltban voltaktív, de napjainkban is a Kárpátmedenceegyik legdinamikusabbanváltozó vízfolyása. Nem csoda, hiszennagy mennyiségű hordalékot szállít, eséseviszonylag nagy, áradásai pedig még azalsó szakaszokon is hevesek. A folyómindamellett a régió egyik legfontosabbtermészeti erőforrása: vize ökológiaszempontból egyedülálló élőhelyeketés jó adottságú mezőgazdasági területeketéltet, a medréből kitermelt kavicsés homok fontos építőanyag, természetiszépségei pedig jelentős turisztikai vonzerővelbírnak. Az itt élők mindig is törekedteka folyó gazdasági hasznosítására,de általában nem mérték fel ennek hosszútávú következményeket. Ez történt a 19.századi folyószabályozások során, és feltehetőennapjainkban is például az intenzívhomokkitermelés kapcsán (1. ábra).Milyen tényezők határozzák meg jelenlegifejlődését? Hogyan reagált a folyóa különböző emberi beavatkozásokra?Milyen változások jellemzik medrét rövidebb,illetve hosszabb távon? Főként ezeketa kérdéseket jártuk körbe kutatásunkRâul Mureş a fost activ nu doar întrecut, ci este şi în prezent unul dincele mai dinamice râuri ale bazinuluicarpatic. Acest lucru nu trebuie să nesurprindă deoarece el transportă o încărcăturaridicată de sedimente, are o pantăridicată, iar secţiunea sa de câmpie esteafectată de viituri foarte puternice. Mureşulreprezintă una din cele mai importanteresurse naturale ale regiunii. Apelesale menţin habitatele naturale şi agricultura,nisipurile şi pietrişurile extrase dinalbie fiind folosite în construcţii, iar frumuseţeasa naturală remarcabilă reprezentândo atracţie turistică importantă.Oamenii au fost tentaţi dintotdeauna săfolosească resursele râului în scop economic,dar nu au luat în considerare consecinţelepe termen lung. Un exempluelocvent îl constituie regularizările dinsecolul al XIX-lea precum şi exploatărileactuale intensive din albie (Fig. 1).Care sunt factorii care determină evoluţiaprezentă a râului? Cum reacţioneazăaceasta la diferitele tipuri de intervenţiiantropice? Ce schimbări cunoaşte albiaminoră pe termen scurt sau lung? În65

ezen szakaszában. Vizsgálatainkat aMaros mintegy 175 km-es síksági szakaszánvégeztük, ezen belül négy jellegzetesmintaterületen rendszeres felmérésekkeligyekeztünk a mederfejlődést nyomonkövetni. Kutatási eredményeink alapjánkörülírhatóak a jövőben várható változások,illetve a fenntartható használatszempontjából fontos beavatkozási pontok.A vizsgálatok során mindamellettlefektettük egy több lépcsős, hosszabbtávú monitoring tevékenység alapjait is,melynek segítségével további adatokatnyerhetünk a vízügyi tervezés, valaminta természetvédelmi és turisztikai célú fejlesztésekelősegítéséhez..această fază a cercetării noastre am căutatsă răspundem la întrebările enumerate.Investigaţiile au vizat cei 175 km din zonade câmpie a Mureşului. În acest sens, înpatru locaţii reprezentative diferite alerâului secţiunea canalului de albie minorăa fost monitorizată prin măsurători regulate.Pe baza rezultatelor cercetărilorîntreprinse se pot determina schimbărileviitoare ale albiei şi punctele de intervenţiepentru asigurarea unui managementsustenabil al râului. Mai mult, fundamentelenecesare unei monitorizări în maimulte etape şi pe termen lung care să furnizezedatele necesare unui managementmai bun au fost oferite de acest studiu.1. ábra: Homokkitermelés a Maros Arad feletti szakaszán.Fig.1: Balastieră de nisip pe Mureş în amonte de Arad.Fig. 1: Sand extraction on the Maros/Mureş upstream of Arad.66

MódszerekA folyók fejlődését, emberi beavatkozásokraadott válaszait legegyszerűbbentérképek és légifotók segítségével követhetjüknyomon. Bár sok esetben ezenadatforrások térbeli és időbeli felbontásanem elég ahhoz, hogy teljes mértékbenrekonstruálhassuk a meder változásait,a hosszabb távú tendenciák megfigyeléséhezmindenképp alkalmasak (Laczay1982, Hooke 1995, Lóczy et al. 2012).A Maros mederváltozásait az utóbbi180 évre visszamenőleg térképek,légifotók és műholdfelvételek segítségévelelemeztük. A vizsgálatokhoz igyekeztünkösszegyűjteni az összes elérhető adatforrásta lehető legtöbb időpontból (1. táblázat).A legkorábbi, részleges elemzéshezalkalmazható térkép 1829-ből származott.A vizsgálat kiinduló pontját mégisa II. katonai felmérés 1860-as évekbőlszármazó térképlapjai jelentették. Ezekhatalmas előnye, hogy viszonylag pontosak,még látszanak rajtuk a szabályozáselőtti meanderek, illetve a teljes Lippa–Szeged szakaszra elérhetőek. Utóbbikritérium a további adatforrások közülsajnos csak a legújabb, 2005–2006-osműholdfelvételekre igaz. A térképek sokesetben nem elég részletesek, ezért a pontosabbelemzéseket légifotók, műholdfelvételeksegítségével célszerű elvégezni(Sipos 2006). A romániai szakaszról alegelső ilyen adatok 2005-ből származnak,a magyarországi szakaszról, illetvea közös határszakaszról mindazonáltal1950 óta 10 éves rendszerességgel készülteklégi felvételek. A változások igazánrészletes elemzését így főként erre a szakaszravonatkozóan sikerült véghezvinniMetodeCel mai simplu mod de a monitoriza evoluţiarâului şi răspunsul acestuia la intervenţiileantropice este analiza schimbărilorsurprinse de hărţi şi aerofotograme.Uneori rezoluţia spaţială şi temporalăa acestor surse de date nu este adecvatăpentru reconstruirea modificărilor îndetaliu, dar sunt potrivite pentru studiereatendinţelor pe termen lung (Laczay1982, Hooke 1995, Lóczy et al. 2012).Cu ajutorul hărţilor, aerofotogramelorşi a imaginilor satelitare evoluţia albiei aputut fi investigată în ultimii 180 de ani.Scopul nostru a fost să colectăm toatesursele de date existente în această direcţie(Tabelul 1). Cele mai vechi hărţi careau putut fi folosite pentru reconstrucţiaparţială datează din 1829. Hărţile celeide-a doua ridicări militare din 1860 aufost folosite pentru tot cursul Mureşuluipentru uniformizarea celei mai vechiperioade de referinţă. Aceste hărţi auavantaje considerabile: sunt destul deprecise, meandrele dinaintea lucrărilorde regularizare pot fi identificate cuuşurinţă şi acoperă tot cursul Mureşuluiîntre Lipova şi Szeged. Din păcate pentrutot sectorul au fost accesibile doar imaginilesatelitare din 2005 şi 2006. În multecazuri hărţile nu sunt suficient de detaliatepentru o analiză precisă, iar măsurătorilepot fi mult mai performante dacă seutilizează aerofotograme şi imagini satelitare(Sipos 2006). Cele mai vechi aerofotogramedisponibile pentru sectorulromânesc al Mureşului datează din 2005,în timp ce pentru zona de graniţă şi pentruspaţiul maghiar acestea au fost realizateîn fiecare decadă începând cu anii67

(2. ábra). Ugyanakkor a romániai szakaszonaz utóbbi 50 évben akkora változásokkövetkeztek be, hogy a kevésbérészletes térképek is alkalmasak voltakaz ottani mederfejlődés tendenciáinakfeltárásához.A romániai szakaszról végül 6, amagyarországi szakaszról pedig 13 időpontbólálltak rendelkezésre a különbözőadatforrások (1. táblázat). Ezeket egységestérinformatikai rendszerbe integráltuk,azaz georeferáltuk. A mérések soránvizsgáltuk a partvonalak, a középvonal, aszélesség, valamit a mederben találhatószigetek változásait, elmozdulását. E vizsgálatoksegítségével ugyanis meghatározhatóa folyó dinamikája a különbözőszakaszokon, illetve következtethetünk aváltozások jövőben lehetséges irányára.1950 (Fig. 2). Fără îndoială că schimbărilemajore din sectorul românesc din ultimii50 de ani nu pot fi evaluate cu acurateţede pe majoritatea hărţilor disponibile.În final au fost utilizate date din 6respectiv 13 perioade diferite pentru secţiunearomână respectiv maghiară (Tabelul1). Datele au fost integrate într-un sistemgeoinformatic prin georeferenţiereatuturor datelor cartografice şi aerofotograficedisponibile. Pe durata analizei aufost măsurate schimbările survenite lanivelul malurilor, liniei centrale a albiei,lăţimii albiei precum şi dimensiunileinsulelor Cu ajutorul acestor investigaţiia fost posibilă aflarea dinamicii râuluiîn plan orizontal pe diferite sectoare, iarconcluziile pot fi folosite pentru estimareaschimbărilor râului în viitor.u 2. ábra: A közös magyar–román határszakasz egy részlete különböző adatforrásokon (A:1:25 000 méretarányú román topográfiai térkép 1973-ból, B: légifotó 1981-ből, C: 1:10 000 méretarányúmagyar topográfiai térkép 1982-ből).u Fig. 2: O parte din sectorul de graniţă dintre România şi Ungaria surprinsă de surse diferite(A: harta topografică românească, scara 1:25 000 din 1973, B: aerofotgramă din 1981, C: hartatopografică maghiară scara 1:10 000 din 1982).u Fig. 2: A part of the joint Hungarain–Romanian border section on different data sources (A:1:25 000 scal Romanian topographical map from 1973, B: aerial photo from 1981, C: 1:10 000scale Hungarian topographical map from 1982).68

AAA69

A térképek, légifotók és műholdképek geokorrekcióját ERDAS Imagine 8.6, illetve ArcGIS9.2 és 9.3 szoftverrel végeztük el. Referencia térképnek a román és a magyar szakaszon is az1980-as évek elején készült topográfiai térképeket alkalmaztuk, előbbiek 1:25 000, utóbbiak1:10 000 méretarányban készültek (2. ábra). Ezekhez a sorozatokhoz korrigáltuk a légifotókat,illetve a korábbi térképszelvényeket. Az egyes adatforrások pontosságát az alaptérképen és atöbbi adatforráson is beazonosítható fix pontok (útkereszteződések, épületek sarka) közöttieltérések alapján számoltuk (1. táblázat).A továbbiakban, a geokorrigált térképek és légifotók alapján vektoros állományokat hoztunklétre ArcView 3.2 és ArcGIS 9.2 és 9.3 szoftverek segítségével. Az állományokat ezutánazonos vetületi rendszerbe (UTM34) transzformáltuk, hogy a romániai és magyarországiadatokat együtt tudjuk kezelni. A változásokat az így előkészített fedvényeken segítségévellehetett térképezni.Geocorecția aerofotogramelor şi a imaginilor satelitare a fost realizată cu ajutorul programelorERDAS Imagine 8.6 şi ArcGIS 9.3 şi 9.2. Hărţile topografice de la începutul anilor 1980 lao scară de 1:25 000 şi 1:10 000 au fost folosite ca hărţi de referinţă (Fig. 2). Aerofotogrameleşi toate hărţile istorice au fost geocorectate cu ajutorul acestei serii de hărţi. Precizia diferitelorsurse de date a fost calculată pe baza deviaţiei faţă de punctele de referinţă, identificabilepe toate tipurile de hărţi (ex: intersecţii de drumuri, colţul clădirilor) (Tabelul 1).Următorul pas l-a constituit vectorizarea obiectelor şi geocorectarea hărţilor folosind programeleArcView 3.2 and ArcGIS 9.3 şi 9.2. Datele au fost transformate apoi în acelaţi sistemde proiecţie (UTM34) pentru a permite gestionarea lor cu uşurinţă. Evoluţia râului a fostrealizabilă prin suprapunerea tuturor layerelor şi cuantificarea diferenţelor.A Maros mentén élők jól tudják, hogy afolyó medre igen gyorsan változik. A kisvízkorszárazra kerülő homokpadok évrőlévre mindig máshol, másként figyelhetőekmeg. A dinamikus változások hátterébena jelentős hordalékmennyiség és afolyó tekintélyes energiája áll (Fiala et al.2007, Sipos et al. 2008)..A Maros homokos-aprókavicsos hordalékaszemcseösszetételi jellemzői miattigen jó építőanyag, ezért felhasználásaszéleskörű. Mindemellett folyamatos azutánpótlás, hiszen a mederből kiemeltanyag helyén keletkező gödröket a folyóa következő áradás során visszatölti. Kérdésazonban, hogy mekkora az a hordalékmennyiség,ami még gond nélkülkitermelhető, illetve az erőltetettnek tűnőOamenii din vecinătatea Mureşului ştiucă albia acestuia cunoaşte schimbărirapide. Plajele de nisip apar în locaţii diferiteîn fiecare an, iar forma lor se schimbăpermanent. Motivul acestor schimbăriîl constituie cantităţile semnificative desedimente transportate şi marea energiedezvoltată de râu (Fiala et al. 2007, Siposet al. 2008).Patul albiei, constituit din nisipuri şipietriţuri fine, reprezintă o sursă de materialede construcţii renumită şi folosităintens în ambele ţări. În plus, fluxul desedimente este continuu, astfel că gropilede extracţie sunt umplute cu sedimentela următoarea inundaţie. Din acestmotiv se nasc două întrebări: ce cantitatede sedimente poate fi extrasă din albie,70

1. táblázat: Az utóbbi 180 év mederváltozásainak vizsgálatához felhasznált adatforrások, és azoktípusa.Tabelul 1: Lista şi tipul surselor de date utilizate pentru analiza evoluţiei albiei în ultimii 180 de ani.Table 1: List and type of data sources used for the analysis of channel development in the past180 years.dátumdatedateHUtípustipultypepontosságpreciziaprecision(m)dátumdatedateROtípustipultypepontosságpreciziaprecision(m)1829 M -1864-1865 M 21.7 1860-1865 M 25.61910 M 47.9 1910 M 49.41950 A 7.8 1919-1953 M 15.51953 A 6.41964 A 2.4 1960 M 5.11973 A 4.31969 M 2.11981 A 3.31982 M 0 1981 M 01991 A 4.22000 A 2.22006 S 2.1 2005 A 2.5M: térkép/hartă/map, A: légifotó/aerofotograme/aerial photo, S: műholdfelvétel/imaginisatelitare/satellite imagebányászat milyen hatásokat válthat ki afolyó fejlődésében. Ennek felmérése, meghatározásanem egyszerű, a meder rendszerestérképezését, illetve a hordalékhozammérését kívánja. A Maros esetébenezek a feltételek koránt sem teljesülnek,ezért is tartjuk kiemelkedően fontosnakaz alább bemutatott vizsgálatokat.A legjelentősebb kitermelés a folyósíksági szakaszán Arad felett jellemző(1. ábra). Vizsgálati területeinket (Lippa–Arad–Pécska–Apátfalva) úgy választottukmeg, hogy a bányászat feletti és alattiszakaszokon is megfigyelhető legyen ameder, ezáltal az adott szakaszra vonatkozóhordalékegyenleg éves változása(3. ábra). A mintaterületek közel 2 kmhosszúak és hasonló felépítésűek voltak:fără să genereze modificări foarte mari?;ce schimbări pot fi induse de supraexploatareavizibilă? Răspunsul la acestedouă întrebări nu este uşor de găsit, fiindnevoie de studierea continuă a albiei şide monitorizarea cantităţii de sedimentetransportate. Aceste condiţii nu se îndeplinescîn cazul Mureşului, de aceea considerăminvestigaţiile de mai jos ca fiindfoarte importante.Cea mai intensă activitate a balastierelordin zona de câmpie a Mureşului sedesfăşoară în amonte de Arad (Fig. 1).De aceea, locaţia secţiunilor de investigare(Lipova–Arad–Pecica–Apátfalva)a fost aleasă pentru a permite evaluareaproceselor din cadrul albiei, precumşi a bugetului de sedimente din amonte,71

a meder egy-egy kiszélesedő, sekélyebbún. gázló szakaszát, valamint az előtte ésutána elhelyezkedő mélyebb üst szakaszokatfoglalták magukba (4. ábra). A vizsgálatokataz Alsó-Tisza-vidéki VízügyiIgazgatóság szakembereinek és műszereineksegítségével végeztük. Másfél évsorán 4 felmérési kampány keretébenvégeztük el a vizsgálatokat, Apátfalvánáltovábbi 2 időpontban is történt adatfelvétel.A motorcsónakos és szárazföldi méréseket,azaz a meder térképezése mindigugyanazon szelvények mentén történt, ígya változások összehasonlíthatóvá váltak.A fenti módszerrel elsősorban azéves, vagy egy-egy árhullámhoz köthetőmederátalakulást lehet vizsgálni, a ténylegeshordalékszállítás becslése más megközelítéstigényel. A klasszikus módszerszerint a meder aljára helyezett hordalékfogókkaltörténnek a mérések (Kisset al. 2008). Kutatásaink során azonbana rövid távú hordalékszállítás modellezéséregyakori mederfelmérések elvégzéséveltettünk kísérletet. A méréseket amakói vízmérce szelvényében található ,vízhozammérésekhez használt drótkötélpályamentén végeztük, esetenként 5perces időintervallumokban (5. ábra).respectiv din aval de zona de exploatare(Fig. 3). Lungimea fiecărei secţiuni a fostde 2 km, acestea prezentând similitudiniîn ceea ce priveşte prezenţa unei secţiunitransversale largi şi puţin adânci,respectiv a două secţiuni transversaleadiacente adânci, atât în amonte cât şi înaval (Fig. 4). Măsurătorile s-au făcut cuajutorul unor echipamente profesionaleaparţinând Direcţiei Apelor Tisei Inferioare.Pe durata proiectului patru campaniide măsurători au fost întreprinse, întimp ce la Apátfalva au fost realizate încădouă. Cartarea albiei s-a făcut pe aceleaţialiniamente de fiecare dată pentru a oferiposibilitatea de comparare a rezultatelor.Folosind metoda amintită a fost posibilăevaluarea modificărilor anuale întransportul de sedimente sau după fiecareinundaţie. Calcularea transportului desedimente la o staţie necesită o altă abordare.Conform metodei tradiţionale sedimentelereţinute trebuie să fie plasate pepatul albiei (Kiss et al. 2008). În acest studiuexperimentele au fost realizate pentrua modela transportul de sedimente peperioade foarte scurte cu ajutorul cartăriicu frecvenţă mare a patului albiei. Investigaţiileau fost realizate ocazional pe o secţiunetransversală în arealul staţiei hidrologicede la Makó, de-a lungul unui cablu,la intervale din 5 în 5 minute (Fig. 5).u 3. ábra: A Maros síksági szakasza és a mérési területek elehelyezkedése (1: Lippa, 2: Arad, 3:Pécska, 4: Apátfalva).u Fig. 3: Sectorul de câmpie al Mureşului şi localizarea siturilor în care s-au efectuat măsurători(1: Lipova, 2: Arad, 3: Pecica, 4 Apátfalva).u Fig. 3: The lowland section of Maros/Mureş and the location of measurement sites (1: Lipova,2: Arad, 3: Pecica, 4: Apátfalva).72

4. ábra: A mintaterületek és a felmértkereszt- és hossz-szelvények(1: keresztszelvény, 2: hossz-szelvény).Fig. 4: Siturile în care au avut locmăsurătorile batimetrice şi profileletransversale şi longitudinalerealizate (1: transversale, 2: longitudinale).Fig. 4: The measurement sites andthe surveyed cross-sections andlongitudinal sections (1: crosssection,2: longitudinal section).74

5. ábra: A makói vízmérce és a felmértkereztszelvény (1: teljes szelvénymérések, 2: sodorvonal mérések).Fig .5: Staţia hidrologică Makó şi profilelerealizate (1: măsurarea lăţimii totale,2: măsurători la nivelul talvegului).Fig. 5: The Makó gauge station andthe surveyed cross-section (1: totalwidth measurements, 2: thalwegmeasurements).A mintaterületeken a felmérései keresztszelvényeket úgy jelöltük ki, hogy a folyó szélességének(100–150 m) felénél ne legyenek nagyobb távolságra egymástól, a keresztszelvényekátlagos távolsága így 40 m volt (4. ábra). A felmérések során hossz-szelvények is készültek.A különböző időpontokban a kezdetben kijelölt mérési útvonal követése 2–5 m-es pontosságúTrimble Juno GPS segítségével történt. A méréseket eltérő vízállásoknál végeztük, 2011és 2012 júniusában nagyvíznél, illetve 2011 szeptemberében és 2012 októberében kisvíznél.A nagyvizes mérések során a medertérképezés minden szelvényben motorcsónakkal, ADCPRioGrande vízsebesség és mélység mérő műszer segítségével történt (6. ábra). A műszerműködési hátteréről Goda és Krikovszky 2002 ír részletesen. A pontos nyomvonalat, illetvea vízszint magasságát függőleges és vízszintes értelemben is cm-es pontosságú, Topcontípusú differenciál GPS segítségével rögzítettük. A kisvizes mérések során a szárazra kerülőhomokpadok miatt a meder egy része víz felszíne felett húzódott. Ezeket a területeket SokkiaSet650rx típusú mérőállomással mértük fel, a műszer pontos koordinátáit, illetve magasságátszintén differenciál GPS-szel határoztuk meg, így a vízi és szárazföldi méréseket egymáshozlehetett illeszteni (6. ábra).Mivel romániai és magyarországi területeken is végeztünk adatfelvételt, ezért az eredményeketegységesen UTM vetületi rendszerbe transzformáltuk, a magassági értékeket pedig aWGS 84 ellipszoidhoz viszonyítva adtuk meg. A felmért adatokból ArcGIS 9.3 szoftver segítségévelkészítettünk domborzatmodelleket, melyeket azután egymásból kivonva állapítottukmeg a változások mértékét. A modellek krigeléses interpolációval, 2 m-es felbontással készültek.A vizsgálatok során a felvételezési időpontok közötti nettó térfogatváltozás, valamint azerózióból és akkumulációból adódó teljes, vagy abszolút térfogatváltozás mértékét határoztukmeg 1 folyamkilométerre normalizálva. A különböző mérőeszközökből, a nyomvonal lekövetéséből,valamint a domborzatmodellezés során adódó hibák együttes mértékének meghatározásáhozegy 500 m-es folyószakaszt egymás után kétszer is felmértünk. Ez alapján folyamkilométerenként 1000 m 3 körüli mérési hibával kell számolni az egyes felmérések között.A makói vízmérce szelvényében a rövid távú, hordalékszállításra vonatkozó méréseketGSSI 200 MHZ-es antennával ellátott georadar és ADCP StreamPro segítségével végeztükel (5. és 6. ábra). A felvételezés során a teljes keresztszelvényt 30 percenként, a sodorvonalat30 m-es szélességben 10 percenként mértük fel. A georadar nagy pontosságú és igen részletesmérést tett lehetővé, amiből a szelvény területének változására lehetett következtetni.Az ADCP segítségével mindemellett a vizsgálható volt a mederalj elmozdulásának mértéke.A két értékből becsültük az egységnyi idő alatt a szelvényen áthaladó görgetett hordalékmennyiségét. A méréseket a későbbiekben mindenképp kalibrálni kell a klasszikus hordalékfogósmódszerrel.75

Profilele transversale au fost realizate în funcţie de lăţimea râului, astfel încât distanţa dintreacestea să nu depăşească jumătate din lăţimea canalelor (100–150 m). Acesta este motivulpentru care s-au realizat în medie, din 40 în 40 de metri (Fig. 4). Au fost trasate şi profile longitudinaleîn timpul investigaţiilor. Pentru cartarea cu precizie a fost folosit un GPS TrimbleJuno cu o acurateţe de 2–5 m. Măsurătorile s-au făcut la nivele hidrologice diferite: la apemari, în iunie 2011 şi 2012 şi la ape mici în septembrie 2011 şi octobrie 2012. La ape maris-a măsurat cu ajutorul unei bărci şi a unui sistem de măsurat viteza curentului şi adâncimeaapei (Fig. 6), după instrucţiunile operaţionale descrise în detaliu de către Goda şi Krikovszky(2002). Rutele exacte ale profilelor şi adâncimea apei au fost măsurate cu ajutorul unui GPSdifereţial Topcon, având o rezoluţie centimetrică atât pe orizontală cât şi pe verticală. Laape mici, deoarece în multe părţi albia minoră era lispită de apă s-a folosit o staţie totalăSokkia Set650rx. Calibrarea sistemului s-a realizat tot cu ajutorul unui GPS diferenţial astfelca măsurătorile plajelor, respectiv cele ale adâncimii apei să poată fi aduse într-un formatcomparabil (Fig. 6).Deoarece s-au făcut măsurători atât în România cât şi în Ungaria datele au fost proiectateîn sistem UTM, iar altitudinile au fost considerate în raport cu elipsoidul WGS84. Din măsurătorileîntreprinse au fost realizate modele digitale de elevaţie utilizând ArcGIS 9.3, iar prinscăderea acestora au fost identificate ratele modificărilor. În continuare modelele au fost realizateutilizând metoda kriging, având o rezoluţie spaţială de 2 m. Pe durata analizei au fostevaluate ratele modificărilor; spre exemplu: diferenţa volumului net de sedimente şi diferenţavolumului total de sedimente, precum şi suma materialelor erodate/acumulate corespunzătoareunei lungimi de 1 km. Pentru determinarea erorilor totale datorate echipamentelor demăsurare utilizate au fost realizate profile GPS şi un model digital de elevaţie pe o secţiune de500 m, în două momente diferite la interval de câteva ore distanţă la ape mici. Pe baza comparaţiilors-a stabilit că este posibil să apară o eroare de 1000 m 3 / km.Măsurătorile dinamicii pe termen scurt au fost făcute la staţia hidrologică Makó utilizându-seun GPR GSSI cu o antenă de 200 MHZ, precum şi sistemul ADCP StreamPro (Fig.5 and 6). Toate profilele transversale au fost realizate din 30 în 30 de minute, talvegul fiindevaluat pe o lăţime de 30 m la un interval de 10 minute. Rezultatele înregistrate cu GPR-ulau permis o evaluare de mare acurateţe, facilitând totdată calcularea modificărilor survenitela nivelul patului albiei în profil transversal. Mai mult, cu ajutorul sistemului ADCP vitezascurgerii la nivelul patului albiei a fost evaluată. Metoda ar trebui totuşi calibrată în viitor cuajutorul metodei clasice de captare a sedimentelor.u 6. ábra: Terepi felmérések nagyvíznél (A, B) és kisvíznél ADCP-vel (C, D) és mérőállomással(E, F), valamint a makói szelvényben georadarral (G, H).u Fig. 6: Investigaţii de teren la ape mari (A, B) şi mici utilizând ADCP (C, D) şi staţia totală(E, F) şi măsurători în profil transversal la Makó (G, H).u Fig. 6: Field surveys at high water (A, B) and low water using ADCP (C, D) and total station(E, F), and measurements in the Makó cross-section (G, H).76

ABCDEFGH77

Eredmények180 év mederfejlődéseA folyószabályozások előtt a Maros síkságiszakaszát a folyásirány és a kanyarulatokfejlettsége alapján 10 egységre lehetettosztani. Ezek az egységek különbözőmedermintázatot és -dinamikát mutattak(7. ábra). A 175 km-es síksági szakaszon5 nagyon aktívan fejlődő, a terep lejtésviszonyainakmegváltozásával kapcsolatbahozható szakasz különíthető el. Ezeken aterületeken jelenleg és a jövőben is fokozottmederdinamika várható.Az első nagyon aktív szakasz Ópálosés Mondorlak között figyelhető meg. Ittelágazó folyószakaszok homokpadok ésmederközepi szigetek jelezik a hegységbőlkiérkező folyó hirtelen eséscsökkenését, ahegyégi és síksági zóna határát (7. ábra).Mondorlak és Arad között a folyótenyhe kanyarulatokat fejlesztett, amialacsonyabb lejtésre és kisebb energiárautal. Tovább haladva azonban ismét érett,néhol aszimmetrikus és túlfejlett kanyarulatokfigyelhetők meg, melyek feltehetőlegtektonikus folyamatokat, azaz a Battonyaihát kiemelkedési zónájának határátjelezik (7. ábra). Kissé lejjebb Zádorlak ésPécska között már egyenlő távolságokraelhelyezkedő, stabil és jól fejlett kanyarulatokalakultak ki.A harmadik nagyon aktív folyószakaszPécska alatt húzódik (7. ábra). Itt a kanyarulatoktorlódása a kiemelkedési zónanyugati határát jelzi. A lejtés megnő, amita folyó kanyarulatainak fejlesztésévelkompenzál. Szemlak és Nagylak közötta Maros irányt vált és egy törésvonalRezultate180 de ani de evoluţieÎn stadiul anterior regularizărilor sectorulde câmpie al Mureşului putea fidivizat în 10 unităţi pe baza direcţiei descurgere şi a gradului de meandrare. Unităţileaveau o morfologie şi o dinamicădiferită (Fig. 7). Pe cei 175 de km de câmpie,5 sectoare foarte active se evidenţiazăprin schimbări bruşte de pantă. Acestaspect determină o dinamică ridicată aalbiei în zonele respective atât în prezent,cât şi foarte probabil în viitor.Primul sector foarte activ poate fi identificatîntre Păuliş şi Mândruloc. Albiilebifurcate, reniile de nisip şi insulele marcheazăcontactul zonelor mai înalte cu celecoborâte, unde pantele scad brusc (Fig. 7).Între Mândruloc şi Arad râul a dezvoltatbucle moderate, care indică o pantăredusă şi o scădere a energiei. În aval apardin nou meandre mature, unele dintreacestea fiind asimetrice şi supradezvoltate,indicând probabil prezenţa unei faliişi anume marginea estică a zonei înălţateBattonya (Fig. 7). Puţin mai în aval, întreZădăreni şi Pecica meandrele sunt aproximativegal despărţite, stabile şi binedezvoltate.Următoarea secţiune foarte activăpoate fi întâlnită în aval de Pecica (Fig. 7).Aici meandrele sunt apropiate şi consemneazămarginea vestică a zonei ridicatetectonic, iar râul este obligat să compensezecreşterea declivităţii terenuluiprin sporirea mărimii meandrelor. ÎntreSemlac şi Nădlac Mureşul îşi schimbădirecţia şi curge în lungul unei falii78

mentén halad tovább (Laczay 1975). Ittfőleg fonatos folyószakaszok találhatóak,a kanyarulatok fejletlenek és a folyófutása meglehetősen stabil. Ugyanez igaza Nagylak–Csanád szakaszon, de ez esetbena kanyarulatok sokkal fejlettebbek.A negyedik, megnövekedett energiájúés aktivitású szakasz Csanád és Makóközött húzódik (7. ábra). Kialakulásaannak köszönhető, hogy a folyó itt éri elhordalékkúpja szélét, lejtése és energiájaújból megnő. A folyószakasz morfológiájahasonlít az Ópálos és Mondorlak közöttiszakaszra. Makótól Deszkig jól fejlettkanyarulatok jellemzőek, de a torkolatkörnyékén a kis lejtésnek köszönhetőenszámos torzult kanyarulat is megfigyelhető(7. ábra).(Laczay 1975), aici putând fi identificatesecţiuni despletite cu meandre slab dezvoltate,râul fiind destul de stabil. Aceleaşicaracteristici sunt specifice următoruluisector cuprins între Nădlac şi Cenad, darcu meandre mai dezvoltate.A patra secţiune este caracterizată de osporire a energiei şi activităţii râului întreCenad şi Makó (Fig. 7). Această zonă aapărut datorită apropierii râului de margineaconului aluvionar, unde pantele cresc.Formele sunt similare cu cele de lângăPăuliş şi Mândruloc. Mai jos de Makó potfi întlnite meandre mature, bine dezvoltate,dar în zona gurii de vărsare câtevameandre distorsionate şi înghesuite suntprezente datorită existenţei unor suprafeţecu înclinare moderată (Fig. 7).7. ábra: A szabályozások előtti Maros futása, illetve a kanyarulatok torlódási zónái Laczay (1982),valamint Lancaster és Bras (2002) paraméterei alapján.Fig. 7: Cursul pre-regularizare al Mureşului şi zonele de meander congestionate, având la bazăparametrii lui Laczay (1982) şi Lancaster and Bras (2002).Fig. 7: The course of the pre-regulation Maros/Mureş and zones of meander congestion based onparameters of Laczay (1982) and Lancaster and Bras (2002).79

Korábbi vizsgálataink alapján megállapítható,hogy a Szemlak–Szeged szakaszonaz 1829-es és 1865-ös térképek alapján atermészetesen lefűződött holtágaknak,valamint a kanyarulatfejlődésnek köszönhetőenegyes felülnézeti paraméterekértékeiben 8–10% különbség mutatkozott(Sipos 2006). Ez a vizsgált 30–40 évesidőintervallumban a folyó természetesváltozékonyságának tekinthető.A 19. századi folyószabályozások következtébenviszont a formák és a folyamatokmegváltoztak. A meder lejtése és afolyó energiája jelentősen megnőtt, amelytöbb helyen eróziót és a meder kiszélesedéséteredményezte (Török 1977). Azok aszakaszok, melyeket később a 20. századfolyamán partbiztosítással stabilizáltak(pl. Lippa alatt, Arad és Pécska környékén,Makó alatt) az elmúlt 50 évben csak aligváltoztak. Mindezek ellenére voltak olyanszakaszok, amelyek a folyószabályozásokután teljesen átalakultak. Különösen azonÎn ceea ce priveşte secţiunea cuprinsăîntre Semlac şi Szeged s-a constatat căîntre 1829 şi 1865 diferenţele dintre parametriimorfometrici calculaţi au atinsşi 8–10%, datorită gâtuiturilor naturaleşi a evoluţiei meandrelor (Sipos 2006).Această rată poate fi considerată ca fiindexpresia variabilităţii naturale a râuluipentru o perioadă de 30–40 ani.Formele şi procesele s-au schimbatsemnficativ după regularizările din secolulal XIX-lea, panta albiei şi energia ridicatăconducând la o eroziune accentuatăşi la o lărgire a albiei în mai multe locaţii(Török 1977). Secţiunile stabilizate însecolul XX în urma lucrărilor hidrotehnicedin aval de Lipova, de lângă Arad şiPecica, sau din aval de Makó au generatmodificări reduse în ultimii 50 de ani.Au fost însă şi sectoare care au cunoscutschimbări majore după regularizare.În mod special, e cazul acelor arealedezvoltate intens în secţiunile cu maluri8. ábra: A Maros futásának változása az Ópálos–Mondorlak szakaszon az utóbbi 150 évben.Fig. 8: Evoluţia cursului Mureşului în sectorul Păuliş–Mândruloc în ultimii 150 de ani.Fig. 8: The evolution of the course of Maros/Mureş on the Păuliş–Mândruloc section in the past150 years.80

területek fejlődtek dinamikusan, ahol apartvonalakat nem biztosították és a folyóaktivitása a folyószabályozások előtt isjelentős volt (8. ábra).Az intenzív mederfejlődésre jó példa azÓpálos és Mondorlak közötti mederszakasz(8. ábra). Ezen a területen a kanyarulat-átvágásokés a szabályozás következtében,mintegy 30%-kal csökkent a folyóhossza (25,5 km-ről 18,6 km-re). A Marosaz emberi beavatkozásra érzékenyen reagáltés új kanyarulatokat kezdett fejleszteni.A kanyarulatfejlődés üteme kezdetben igengyors volt, majd az 1980-as évekre lelassult(8. ábra). Az elmúlt 30 évben azonban aváltozások mértéke megduplázódott, így azÓpálos–Mondorlak szakasz hossza 1980és 2006 között 20,9 km-ről 23,1 km-re nőtt,ami évente közel 100 m-es növekedéstjelent. A kanyarulatfejlődés felgyorsulásaegyértelműen a mederből történő homokkitermelésselés az ennek következtébenfelgyorsuló parterózióval hozható kapcsolatba.Egyes szakaszokon a meder eltereléseis hozzájárult a hossznövekedéshez.A folyó jelenlegi hossza még nem éri el aszabályozás előtti értéket. A jövőben ezérttovábbi erózió várható, ami elsősorbanMondorlakot veszélyeztetheti.Hasonlóan intenzív mederfejlődésfigyelhető meg a Pécska és Szemlak közöttiszakaszon is (9. ábra), igaz itt a legjelentősebbváltozások a szabályozások és az1950-es évek közötti időszakban történtek.Természetes állapotban a szakasz hoszsza29,1 km volt, ezt a szabályozás sorántöbb mint 50%-kal, 13,9 km-re csökkentették.A kanyarulatok intenzív fejlődéseitt is megindult, de ez főként a Pécskaalatti kevésbé szabályozott szakaszt érintette(9. ábra). Az 1950-es évekre a folyóhossza 19,3 km-re nőtt, ami több mintinstabile şi care, au fost afectate de o activitatefluvială sporită înainte de regularizare(Fig. 8).Un exemplu foarte potrivit de dinamicăaccelerată îl reprezintă sectoruldintre Păuliş şi Mândruloc (Fig. 8). Peaceastă porţiune lucările de regularizareau diminuat lungimea râului cu 30%, dela 22,5 km la 18,6 km. Mureşul a răspunsîntr-o manieră foarte senzitivă la intervenţiileantropice şi a dezvoltat noi meandre,mai întâi într-un ritm mai accentuat,iar apoi procesul s-a încetinit până în anii‚80 ai deceniului trecut (Fig. 8). În ultimii30 de ani rata modificărilor s-a dublat,iar între 1980 şi 2006 lungimea secţiuniiPăuliş-Mândruloc a crescut de la 20,9 la23,1 km, cu aproximativ 100 m în mediepe an. Accelerarea dezvoltării meandrăriipoate fi, în opinia noastră, determinată deexploatările intense din albie şi de intensificareaeroziunii malurilor. În anumiteporţiuni devierea artificială a contribuit lacreşterea lungimii râului. Lungimea actualăa râului nu a atins valoarea dinainte deregularizare, astfel că eroziunea este posibilsă se intensifice în viitor şi să ameninţelocalitatea Mândruloc.De asemenea, intensificarea activităţiia putut fi determinată în sectorul Pecica–Semlac (Fig. 9), datorită schimbărilordramatice survenite în intervalul care aurmat regularizărilor şi până în anii 50 aisecolului trecut. În starea sa naturală secţiuneaavea o lungime de 29,1 km, iar apoilungimea sa a scăzut cu peste 50%, la 13,9km. Formarea meandrelor a început şiaici, cu precădere în aval de Pecica, underâul a fost mai puţin afectat de intervenţiiantropice (Fig. 9). După deceniul al5-lea al secolului XX lungimea râului acrescut la 19,3 km, ceea ce se traduce81

100 m/év növekménynek felel meg. Azótaa változások inkább csak az újból kialakulómeanderező szakaszt érintették. Itt azegyik kanyarulat például mára már közelkerült a természetes lefűződéshez (9. ábra).Összehasonlítva az Ópálos–Mondorlakszakasszal, a kavics és homokkitermeléshatásai itt kevésbé érzékelhetőek, így azelmúlt 30–40 évben a külső ívek eróziójakevésbé volt intenzív. Ennek oka a részlegesmederrendezés és a legaktívabb bányászatitevékenységtől való nagyobb távolság lehet.A 19. századi szabályozások óta a folyóhosszának növekedése általánosnak tekinthetőa romániai szakaszon. Mindez a folyótermészetes reakciójaként értékelhető,hiszen igyekszik visszatérni eredeti mintázatáhozés morfológiájához. A hossz melletta meder szélessége és a mederközepiszigetek kiterjedése is jelentősen változott.Ezek a folyamatokat azonban harmadikmintaterületen, a két ország közötti határszakaszon,pontosabban kimutathatók.printr-o rată anuală de peste 100 m. Deatunci modificările au afectat zonele încare s-au format noi meandre, unul dintreacestea fiind deja gâtuit în mod natural(Fig. 9). În comparaţie cu sectorul Păuliş–Mândruloc, efectele excavărilor din albiesunt mult mai reduse, eroziunea malurilorfiind aici mai puţin viguroasă în ultimii30–40 de ani. Aceasta se datoreazăparţial structurilor de control ale râului –asociate cuverturii sedimentare a patuluialbiei – şi distanţei faţă de balastiere.Dacă analizăm sectorul românesc sepoate surprinde o creştere generală alungimii râului după regularizările dinsecolul 19. Această evoluţie se datoreazătendinţei naturale a râului de a-şi regăsiechilibrul natural şi morfologia iniţială.Ceilalţi parametrii (lăţimea râului, extensiuneainsulelor) au surprins de asemeneamodificări notabile, care însă vor fi prezentatepentru sectorul al treilea, cel degraniţă dintre România şi Ungaria.9. ábra: A Maros futásának változása a Pécska–Szemlak szakaszon az utóbbi 150 évben.Fig. 9: Evoluţia cursului Mureşului în sectorul Pecica–Semlac în ultimii 150 de ani.Fig. 9: The evolution of the course of Maros/Mureş on the Pecica–Semlac section in the past 150 years.82

A 22 km hosszú határszakasz fejlődéseegyedi, mivel ezt a területet a 19. századiszabályozás óta emberi beavatkozásokalig érték. Így a rajta megfigyelhetőváltozások jól jelzik a szabályozásokmorfológiai és hidrológiai hatásait és afolyó ezekre adott válaszait (10. ábra).Természetes állapotában ez a szakaszmeanderező-anasztomizáló mintázatotmutatott. A főmeder teljes hossza 40,5km volt, mely a szabályozás hatására 23,8km-re rövidült. Annak ellenére, hogytovábbi beavatkozások nem érték, azazszinte szabadon fejlődhetett a folyó hoszszaitt alig nőtt. Kismértékű kanyarulatfejlődéscsupán az eredetileg is meanderező,rendkívül stabil Nagylak–Csanád közöttiszakaszon tapasztalható (11. ábra).Miért nem fejlődtek ki az elmúlt150 évben új kanyarulatok a korábbanmeanderező és anasztomizáló Apátfalvamelletti szakaszokon? Ennek valószínűsíthetőoka, hogy a Maros mintázata és ahordalékszállításának dinamikája itt olymértékben megváltozott, hogy új egyensúlyiállapotot alakult ki (Sipos és Kiss2004). Ennek során a folyó fonatos jellegetöltött: széles és sekély medret alakítottki, melyben intenzív zátony- és szigetképződésjellemző mind a mai napig.Ez hozzájárul a folyó energiaviszonyainakrészleges stabilizálásához. A formák dinamikájátaz 1950 óta rendelkezésre állólégifotók segítségével részletesen is megvizsgáltuk.Sectorul de 22 km de graniţă are o istorieproprie, deoarece, exceptând lucrările deregularizare din secolul al-XIX-lea a fostfoarte puţin afectat de intervenţia antropică.De aceea este un bun indicator deevaluare a modificărilor hidrologice şimorfologice determinate atât de procesenaturale cât şi artificiale (Fig. 10). În stadiulsău natural această secţiune s-a încadrattipului meandrat, anastomozat, avândo lungime totală de 40,5 km, care s-a redusla 23,8 km după regularizări. Spre deosebirede celelalte sectoare lungimea râului acrescut intens de atunci, evoluând aproapenatural, intervenţia antropică fiind redusă.O dezvoltare sensibilă a meandrelor poatefi detectată în sectorul stabil dintre Nădlacşi Cenad, afectat de meandrare înainte deregularizări (Fig. 11).De ce nu s-a intensificat dezvoltareameandrelor în sectorul din jurul localităţiiApátfalva în ultimii 150 de ani în condiţiileexistenţei unui curs meandrat şianastomozat în secolul al XIX-lea? Motivulîl constituie schimbarea dramatică amorfologiei râului şi probabil a dinamiciisedimentelor, astfel încât Mureşul şi-agăsit un nou stadiu de echilibru (Siposşi Kiss 2004). Acest stadiu este caracterizatprintr-un curs despletit, lat şi puţinadânc şi o dinamică accentuată a talvegului,plajelor şi insulelor. Dinamica acestorelemente a putut fi investigată mai atentcu ajutorul aerofotogramelor din fiecaredecadă ce a urmat anului 1950.83

10. ábra: A Maros futásának változása a Nagylak–Apátfalva szakaszon az utóbbi 150 évben.A piros kerettel jelölt területek a 11. ábrán láthatók kinagyítva.Fig. 10: Evoluţia cursului Mureşului în sectorul Nădlac–Apátfalva în ultimii 150 de ani. Zonelemarcate de dreptunghiuri roşii sunt prezentate în detaliu în Fig. 11.Fig. 10: The evolution of the course of Maros/Mureş on the Nădlac–Apátfalva section in the past150 years. The areas marked by red rectangles are shown in detail on Fig. 11.Jelenlegi és korábbi kutatásaink alapján(Sipos és Kiss 2003, Kiss és Sipos 2009)megállapítható, hogy a Maros szigeteinekfejlődése összetett folyamat. A növényzettelborított szigetek kezdeményeia nagyobb árvizekkor képződő magaszátonyfelszíneken alakulnak ki a fűzfaés nyárfa magoncok megtelepedésénekköszönhetően. A így kialakult szigetmagokcsak akkor stabilizálódnak véglegesen,ha a megtelepedést hosszú kis- ésközépvizes időszak követi, és a magoncokmeg tudnak erősödni. A formák így márellenállnak a soron következő árvizeknek(12. ábra). A növényzet megtelepedése ésa stabilizáció között 4–5 év telik el (Sipos2006).A növényzet által megkötött szigetekmeglepő dinamikával fejlődnek tovább.Egy részük folyásirányban „vándorol”, azazsodrással szembeni végük erodálódik,Pe baza cercetărilor noastre prezenteşi din trecut (Sipos şi Kiss 2003, Kiss şiSipos 2009) am descoperit că formareainsulelor reprezintă un proces complex.Structura insulelor acoperite de vegetaţiese dezvoltă în special atunci când reniileînălţate de inundaţiile majore sunt colonizatede specii de salcie şi plop. Stabilizareafinală a insulelor se poate producedoar dacă persistenţa apelor joase şimedii urmează colonizării vegetale, iarseminţele speciilor amintite pot evolua.În acest fel insulele vor rezista următoarelorinundaţii (Fig. 12). În general e nevoiede 4–5 ani între colonizare şi stablizareaacestora (Sipos 2006).Formele stabilizate se vor dezvolta încontinuare într-un ritm accelerat. Poziţialor în cadrul albiei putându-se schimba,de vreme ce partea sa dinspre amonteeste erodată, iar cea din aval aluvionată,84

11. ábra: A partvonal és középvonal változásai a viszonylag stabil határszakaszon a szabályozásokóta (1: partvonal 1865-ben, 2: partvonal 1953-ban, 3: partvonal 2000-ben, 4: középvonal 1865-ben, 5: középvonal 1953-ban, 6: középvonal 2000-ben).Fig. 11: Modificările suferite de maluri şi de linia centrală într-un sector relative stabil din zonagraniţei (1: malul în 1865, 2: malul în 1953, 3: malul în 2004, 4: linia centrală în 1865, 5: liniacentrală în 1953, 6: linia centrală în 2000).Fig. 11: The changes of bankline and centre line on the relatively stable border section (1: banklinein 1865, 2: bankline in 1953, 3: bankline in 2000, 4: centre line in 1865, 5: centre line in 1953, 6:centre line in 2000).85

miközben alsó végükön a növényzet újabbés újabb felszíneket stabilizál (12. ábra).A szigetek vándorlásának átlagos sebességeelérheti a 10 m/évet.materialele putând proveni chiar din parteadin amonte (Fig. 12). Migrarea insulelorpoate avea în medie rate de 10 m/an.AB12. ábra: Szigetek születése és fejlődése. (A) Fiatal sziget kezdemény Apátfalvánál. (B) Egy vándorlósziget Magyarcsanádnál, alsó végén jól látható az újabb felszíneket stabilizáló fiatal növényzet.Fig. 12: Naşterea şi dezvoltarea insulelor. (A) O nouă insulă apărută la Apátfalva. (B) O insulăcare migrează la Cenadul Unguresc cu vegetaţia colonizând noi suprafeţe ale părţii sale terminale.Fig. 12: The birth and develpment of islands. (A) A new island core being born at Apátfalva. (B)A migrating island at Magyarcsanád, note that at its lower end vegetation colonises new surfaces.u 13. ábra: A fonatos apátfalvi medertágulat ciklikus fejlődése.u Fig. 13: Dezvoltarea ciclică a sistemului de insule împletite de la Apátfalva.u Fig. 13: Cyclic development of the braided island system at Apátfalva.86

A növekvő és vándorló szigetek a mellékágakeltömődésével végül a partba isolvadhatnak (11. ábra), ami jelentősenbefolyásolja a meder áramlási viszonyait,ezáltal parteróziót valamint további szigetképződéstidézhet elő. A formák képződéseés fejlődése ciklikus folyamatnaktekinthető, melynek fő fázisai a szigetkialakulása, vándorlása végül partba olvadása(13. ábra). Ez a folyamat elsősorban akiszélesedő, akár 200–250 m széles és 1–2km hosszú gázló szakaszokon jellemző(Sipos et al. 2007). Ezeket a szakaszokatmedertágulatoknak nevezzük. A határszakasztágulatainak kulcsszerepük vana hosszabb távú morfológiai stabilitásmegőrzésében, mivel a folyó sebességétcsökkentik, s így kevesebb energia jut ameanderek kialakítására (Sipos és Kiss2004, Kiss és Sipos 2007).Creşterea insulelor este influenţată şi dedinamica malurilor, în condiţiile unei colmatăriintense a braţelor (Fig. 11). Acestproces joacă un rol important în hidraulicaalbiei minore, generând eroziuneamalurilor şi formarea insulelor. Acesteprocese pot fi înţelese ca parte a evoluţieiciclice a insulelor în diferitele stadii: iniţiere,migrare şi asimilare (Fig. 13). Schimbărileciclice sunt caracterizate de modificăricare pot avea o amplitudine de 1–2km în condiţiile unui râu lat (200–250 mlăţime) (Sipos et al. 2007). Aceste unităţilargi sunt numite „panglici” şi au un rolcheie în preservarea stabilităţii pe termenlung a râului, de vreme ce aceste braţedisipează o parte importantă din energiarâului, energie care ar fi folosită în procesulde meandrare (Sipos şi Kiss 2004, Kissşi Sipos 2007).87

A fentiek alapján a szigetek száma éskiterjedése, valamint a medertágulatokszélességének változása jól jelzi a folyófutásának várható stabilitását (Sipos etal. 2007). A légifotók elemzése alapjána Nagylak–Makó szakaszon az utóbbi60 évben a mederközepi szigetek száma26-ról 21 re csökkent, míg átlagos területük0,5-ről 1,2 hektárra emelkedett.Mindez jórészt az 1990-es és 2000-esévekben jellemző kisvizes, kisenergiájúidőszaknak köszönhető, amely elősegítettea zátonyfelszínek növényzet általimegkötését. Mindeközben általánosmederszűkülést is kimutatható, amelyelsősorban a tágulati szakaszokat érintiCa şi o consecinţă a celor prezentateanterior, numărul şi extensiunea insulelorşi schimbările lăţimii albiilor despletitesunt buni indicatori ai stabilităţii râului(Sipos et al. 2007). Analiza aerofotogramelenoastre a arătat că în sectorul degraniţă dintre Nădlac şi Makó numărulinsulelor din cadrul albiei a scăzut de la26 la 21, iar suprafaţa lor a crescut semnificativ,de la 0.5 la 1.2 ha în ultimii 60de ani. Acest lucru este datorat scurgeriiscăzute şi energiei reduse a râului din anii1990 şi 2000, care au permis colonizareasuprafeţelor reniilor în curs de dezvoltare.Între timp o îngustare a albiilor afost detectată, afectând în principal albiile14. ábra: A folyó szélessége 100 méterenként a Nagylak–Szeged szakaszon 1953-ban és 2006 ban.Fig. 14: Lăţimea râului la intervale de 100 m între Nădlac şi Szeged în intervalul 1953 şi 2006.Fig. 14: The width of the river at every 100 m on the Nădlac–Szeged section in 1953 and 2006.88

(14. ábra). A határszakaszon a folyó átlagszélessége1953 és 2006 között 180-ról156 m-re csökkent, ami több mint 10%-osmederszűkülést jelent.despletite (Fig. 14). Pe sectorul de graniţălăţimea medie a scăzut de la 180 la 156 mîntre 1953 şi 2006, ceea ce reprezintă oîngustare mai mare de 10%.2. táblázat: A folyó szélességének változása a Pécska–Nagylak, a Nagylak–Makó és a Makó–Szeged szakaszokon.Tabelul 2: Modificările lăţimii Mureşului în sectorul Pecica–Nădlac, Nădlac–Makó, şi Makó–Szeged.Table 2: Changes in width values on the Pecica–Nădlac, Nădlac–Makó and Makó–Szegedsections.Pecica–Nădlac (44.3 km) Nădlac–Makó (22 km) Makó–Szeged (28 km)1980 2006 1953 1973 2006 1953 1973 2006w max(m) 384 462 333 304 321 231 219 202w min(m) 81 69 66 111 83 53 70 59w mean(m) 170 165 189 180 156 124 120 108w max: maximális szélesség/lăţimea maxima/maximum width, w min: minimális szélesség/lăţimea minima/minimum width,w mean: átlag szélesség/lăţimea medie/mean widthA Pécska és Nagylak közötti szakaszonszintén kimutatható a meder szűkülése.Itt az átlagszélesség 170 m-ről 165 m-recsökkent 1980 és 2006 között (2. táblázat).A fentiekhez hasonlóan a szigetekszáma is csökkent, azaz a fenti folyamatoka bányászat által átalakított területekkivételével a Maros teljes síksági szakaszánjellemzőek. Ez alapján feltételezzük,hogy a szigetrendszerek és a medertágulatokszabályozó szerepe csökken a folyómorfológiájának fejlődésében. Mindezfokozódó eróziós tevékenységhez, illetveaz eredeti mintázathoz (meanderező) történővisszatéréshez vezethet elsősorbanazokon a szakaszokon, melyek viszonylagszabadon fejlődhetnek (például Nagylakés Apátfalva között). Mindamellett amegfigyelt folyamatok sebessége alapjánjelentősebb átalakulás csak hosszabbtávon várható.În cazul sectorului Pecica–Nădlac îngustareaalbiei a fost de asemenea detectată,lăţimile medii scăzând de la 170 la 165m între 1980 şi 2006 (Tabelul 2). Într-unmod similar numărul insulelor active ascăzut. Aceste procese sunt vizibile pe totcursul inferior al Mureşului, cu excepţiasectoarelor afectate de exploatările dinalbie.În consecinţă sugerăm că rolul insulelorşi al sectoarelor despletite de albie încontrolarea energiei acestuia s-a diminuat.Această evoluţie conduce la accelerareaproceselor de eroziune şi în finalla întoarcerea la forma originală în secţiunileîn care râul nu este constrâns antropic(ex: sectorul Nădlac–Apátfalva). Cutoate acestea, pe baza ratelor de dinamicădetectate, putem presupune că acesteprocese pot conduce la schimbări semnificativedoar pe termen lung.89

Mint láttuk, a változások iránya hasonló,de az átalakulás sebessége változóa folyó különböző szakaszain. A legintenzívebbmederfejlődés azokon a szakaszokonjellemző, ahol tektonikus hatásokis befolyásolják a folyó morfológiáját ésdinamikáját. Azonban a stabilabb szakaszokonmegfigyelhető kevésbé intenzívfolyamtok is előidézhetnek nem kívántváltozásokat, például eróziót a szabályozásiművek (deszki kanyarulat) és más infrastruktúrák(pécskai híd) közelében, illetveegyes természeti értékek pusztulását(pl. mederközepi szigetek). Ezért hosszútávon is nagyon fontos lenne a változásoknyomon követése, hiszen így megalapozhatókazok a stratégiai döntések,melyekkel mind a folyó stabilitása, mindpedig természeti értékei megőrizhetőek.A projekt keretében ezért az elérhetőromán és magyar adatforrásokból egyegységes térinformatikai rendszert építettünkki. Ez az adatbázis az alapja a jövőbentervezett monitoring jellegű vizsgálatoknak,melyek segítségével követni leheta folyó jövőbeli fejlődést.După cum s-a văzut, tendinţa modificăriloreste similară, dar amplitudineavariază în funcţie de fiecare secţiune înparte. Cel mai afectate sunt acele suprafeţea căror morfologie şi dinamică esteinfluenţată de tectonică. Repercursiunileacestor schimbări în arealele relative stabilepot conduce la evenimente nedorite,cum ar fi afectarea structurilor antropice(ex: podul de la Pecica) de către eroziunesau dispariţia unor elemnte cu valoarenaturală ridicată (ex: insulele). De aceeape termen lung este necesară o monitorizarea modificărilor, pentru a dezvoltacea mai bună strategie de preservare astabilităţii râului (absenţa eroziunii) şi avalorilor naturale (insulele şi sectoareledespeltite).În cadrul acestui proiect a fost realizatăo analiză GIS uniformă a tuturor tipurilorde date (imagini şi hărţi) disponibile atâtpentru România cât şi pentru Ungaria.Această bază de date va reprezenta structurade referinţă în vederea continuării,în viitor, a monitorizării râului de cătremembrii proiectului.Rövid távú mederfejlődésMint már említettük, a Maros nagymennyiségű görgetett hordalékot szállít.A dűnék és zátonyok formájában történőhordalékmozgásnak fontos szerepe vana folyó jelenlegi stabilitásának és formakincsénekmegőrzésében. Az áramló vízenergiájának egy része ugyanis a fenékhordalékszállítására, áthalmozásárafordítódik, valamint a jelenleg megfigyelhetőformák kialakulásához szinténelengedhetetlen a nagy mennyiségű hordalék.Mindemellett a homokos-kavicsosEvoluţia albiei pe termen scurtDupă cum s-a arătat, râul Mureş transportăo cantitate mare de sedimente,atât în suspensie cât şi la nivelul patuluialbiei. Dinamica sedimentelor reflectatăde forma dunelor şi reniilor joacă un rolcheie în susţinerea stabilităţii şi morfologieirâului, de vreme ce o parte din energiarâului este folosită pentru transportulşi redistribuirea sedimentelor, iar dezvoltareastructurilor aluvionare din albienecesită livrarea unei cantităţi importantede sedimente. Pe lângă aceasta,90

fenékhordalék kiváló építőanyag, így fontostermészeti erőforrás is egyben. Elsősorbanezek a tényezők motiválták a folyóhordalékegyenlegére és hordalékháztartásáravonatkozó vizsgálatainkat.Első mintaterületünket a homokkitermelésáltal leginkább érintett szakaszfelett, Lippánál jelöltük ki (3. ábra). Ezena szakaszon a folyó esése, amely meghatározzaenergiáját és hordalékszállító képességét,20 cm/km körüli. A hordalék főkéntkavicsból áll, de kisebb mennyiségbenhomok és iszap is található a mederben.A formák és a meder felépítése a felmérésekközött alig változott. Ennekmegfelelően jelentősebb hordalék pulzusokatnem lehetett kimutatni (15. ábra).A négy felmérés során a hordalékmenynyiségnettó változása minimális volt,azaz összességében a jelenlévő hordalékmennyisége nem csökkent (erózió) denem is nőtt (akkumuláció) (3. táblázat).Az abszolút változás, azaz a zátonyokformájában átmozgatott hordalék menynyiségenem haladta meg a 20 000 m 3 -tfolyam-kilométerenként (3. táblázat).Ez azt jelenti, hogy az alföldi szakaszraa vizsgált időszakban valószínűleg nemérkezett nagyobb mennyiségű hordalék ahegységi területekről.patul albiei, constituit din nisipuri şipietrişuri şi reprezentând materialul decomponenţă primar, constituie principalaresursă naturală a regiunii. Acestea suntcele mai importante motive pentru cares-a investigat bugetul de sedimente pediferite sectoare ale Mureşului.Primul sit a fost localizat lângă Lipova,în amonte de sectorul în care se găsesccele mai multe balastiere (Fig. 3). În acestsector panta râului condiţionează energiaacestuia asigurând o capacitate de transporta sedimentelor de 20 cm/km. Patulalbiei este compus în special din pietriş şisubordonat din nisip şi mâl.Morfologia şi arhitectura patului albieis-au modificat substanţial între campanilede măsurare. De asemnea, nu auputut fi detectate în acest sector diferenţenotabile în ceea ce priveşte transportul desedimente (Fig. 15). Variaţia netă a cantităţiide sedimente a fost minimă, nefiindevidenţiate modificări în ceea ce priveşteeroziunea şi acumularea generală (Tabelul3) cu ocazia celor patru campanii demăsurare. În termeni ai dinamicii absoluteînsă cantitatea de sedimente remodelatăsub forma barelor nu a depăşit20 000 m 3 /km de râu (Tabelul 3). Aceastaînseamnă că întreaga cantitate de sedimentecare este transportată în sectorul decâmpie al Mureşului este una moderată.91

15. ábra: Mederfejlődés a Lippa melletti felmérési területen: változás alig észlelhető.Fig. 15: Schimbările canalului de albie minoră la situl de măsurare Lipova, cu o modificare puternicăa patului albiei.Fig. 15: Channel development at the Lipova measurement site, note that the riverbed hardly changes.92

3. táblázat: A görgetett hordalék mennyiségének változása (hordalékháztartás) a Maros lippaiszakaszán. Az értékek 1 folyamkilométerre vonatkoznak.Tabelul 3: Dinamica transportului de sedimente la nivelul patului albiei în cazul sitului Lipova cudate normalizate la 1 km de albie a râului.Table 3: The changes in the quantity of bed load (sediment household) on the Lipova section ofthe Maros/Mureş. Data are normalised to 1 river kilometre.időszakperiodăperiodfelhalmozódásacumulareaccumulation(m 3 )elhordódáseroziuneerosion(m 3 )nettó változásschimbare netănet change(m 3 )abszolút változásschimbare absolutăabsolute change(m 3 )06.2011. – 09.2011. 4 900 14 100 -9 200 19 00009.2011. – 06.2012. 15 800 2 600 13 200 18 40006.2012. – 10.2012. 5 300 8 300 -3 000 13 600Aradnál, a legintenzívebb homokkitermelészónájától folyásirányban lefelé,valamivel nagyobb változásokat tapasztaltunk.A közel 20 cm/km-es esés következtébenezen a szakaszon a folyó energiájamég aránylag nagy. A mederfenékfőként agyaggal cementált kavicsból épülföl. A laterális és a vertikális erózió jegyeiszembetűnők. Ugyanakkor a vizsgálatkét éve alatt jelentős bevágódást nem,sőt inkább nettó üledék-felhalmozódásttapasztaltunk (4. táblázat), ami a hátrahagyottkitermelési gödrök folyamatosfeliszapolódásának köszönhető (16. ábra).A felmérések között tapasztalt abszolúteltérések nagyobbak voltak, mintLippánál, és elérték a 30 000 m 3 értéketfolyam kilométerenként. Nagyobb hordalékpulzust ezen a mintaterületen semészleltünk (16. ábra), összességében nemmutatkoztak jelentős változások, bár azáthalmozott fenékhordalék mennyiségenagyobbra tehető, mint Lippánál. Ennekegyik lehetséges oka, hogy a bányászatsorán megbontott partok eróziójával afolyó többlethordalékot termel.La Arad, în aval de sectorul din care seexploatează intensive, au fost observateschimbări mult mai mari. În condiţiile uneipante medii de 20 cm/km energia râuluirămâne ridicată pe toată această porţiune.Patul albiei este constituit în principaldin pietrişuri şi argile consolidate, iarelementele de eroziune sunt identificabileatât în plan vertical cât şi lateral. Oricum,pe durata celor doi ani de observaţii nu afost detectată vreo incizie semnificativă(Tabelul 4), iar acumularea netă s-a datoratîn principal unei colmatări continuea balastierelor din albie (Fig. 16). Schimbărileabsolute au fost mai mari decât încazul Lipovei atingând 30 000 m 3 /km derâu. Nu au fost identificate modificări înceea ce priveşte sistemul sedimentelordin patul albiei (Fig. 16). În general situlnu a cunoscut schimbări semnificative,dar cu toate acestea cantitatea de sedimentetransportate la nivelul patului albieia fost estimată ca fiind mai ridicată decâtîn amonte, lângă Lipova. Unul din motivepoate fi furnizarea unei cantităţi superioarede sedimente provenite din erodareamalurilor afectate de exploatările din albie.93

16. ábra: Mederfejlődés az Arad melletti felmérési területen: változások elsősorban a hátrahagyottkavicskitermelő-gödrökhöz kapcsolódóan figyelhetők meg.Fig. 16: Schimbările canalului de albie minoră la situl de măsurare Arad, cu evidenţierea modificărilorrezultate, în principal, de la extracţia nisipurilor.Fig. 16: Channel development at the Arad measurement site, note that changes are mainly relatedto pools resulted by sediment extraction.94

4. táblázat: A görgetett hordalék mennyiségének változása (hordalékháztartás) a Maros aradiszakaszán. Az értékek 1 folyamkilométerre vonatkoznak.Tabelul 4: Dinamica transportului de sedimente la nivelul patului albiei în cazul sitului Arad, cudate normalizate la 1 km de albie a râului.Table 4: The changes in the quantity of bed load (sediment household) on the Arad section of theMaros/Mureş. Data are normalised to 1 river kilometre.időszakperiodăperiodfelhalmozódásacumulareaccumulation(m 3 )elhordódáseroziuneerosion(m 3 )nettó változásschimbare netănet change(m 3 )abszolút változásschimbare absolutăabsolute change(m 3 )06.2011. – 09.2011. 19 800 8 900 10 900 28 70009.2011. – 06.2012. 13 100 16 000 -2 900 29 10006.2012. – 10.2012. 15 000 10 400 46 00 25 400A Pécska melletti mérési területen a folyómederdinamikája hasonló volt, habár acsökkenő vízfelszín esés (10 cm/km) miatta Maros energiája itt kisebb. A mederfenékugyanakkor közepes és durvaszemcseméretű homokból áll, amit afolyó könnyebben tud szállítani és áthalmozni.A mérés ideje alatt a zátonyokelhelyezkedése és mérete nem változott,mederváltozást elsősorban a sodorvonalbanészleltünk (17. ábra). A hordalékegyenlegekalapján kismértékű, hibahatárhozközeli nagyságú akkumulációmutatható ki (5. táblázat). A mérésekközötti abszolút változások valamivelkisebbek voltak, mint Aradnál: nagyjából25 000 m 3 áthalmozódást mértünkkilométerenként (5. táblázat). A Pécskaiszakaszon így közepes mederdinamikátés hordalékszállítást tapasztaltunk.În cazul sitului Pecica modificările şidinamica patului albiei au fost similare,deşi în urma scăderii pantei (10 cm/km)energia râului a scăzut. Patul albiei estecompus din nisip mediu şi grosier transportatşi modelat cu uşurinţă de Mureş.Pe durata măsurătorilor poziţia şi dimensiunilebarelor nisipoase nu s-a modificat,mofologia fiind variabilă la nivelultalvegului (Fig. 17). Luând în considerarebalanţa sedimentelor, o acumularenetă nesemnifi-cativă în marja de eroareimpusă a fost detectată (Tabelul 5). Modificărileabsolute au fost chiar mai redusedecât în cazul Aradului, situându-se înjurul a 25 000 m 3 (Tabelul 5). De-a lungulsecţiunii monitorizate de la Pecica râula ,,experimentat” o dinamică moderată,având o capacitate medie de transport asedimentelor..95

17. ábra: Mederfejlődés az Pécska melletti felmérési területen: változások elsősorban a sodorvonalbanfigyelhetők meg.Fig. 17: Schimbările canalului de albie minoră la situl de măsurare Pecica, mofologia fiind variabilăla nivelul talvegului.Fig. 17: Channel development at the Pecica measurement site, note that changes are mainlyrelated to the thalweg5. táblázat: A görgetett hordalék mennyiségének változása (hordalékháztartás) a Maros pécskaiszakaszán. Az értékek 1 folyamkilométerre vonatkoznak.Tabelul 5: Dinamica transportului de sedimente la nivelul patului albiei în cazul sitului Pecica cudate normalizate la 1 km de albie a râului.Table 5: The changes in the quantity of bed load (sediment household) on the Pecica section ofthe Maros/Mureş. Data are normalised to 1 river kilometre.időszakperiodăperiodfelhalmozódásacumulareaccumulation(m 3 )elhordódáseroziuneerosion(m 3 )nettó változásschimbare netănet change(m 3 )abszolút változásschimbare absolutăabsolute change(m 3 )06.2011. – 09.2011. 13 700 9 000 4 700 22 70009.2011. – 06.2012. 17 500 10 500 7 000 28 00006.2012. – 10.2012. 7 800 15 200 -7 400 22 00096

Folyásirányban tovább haladva a mederváltozásoksokkal jelentősebbé válnak.Negyedik mintaterületünkön, Apátfalvánál,a vízfelszín esése 15 cm/km körüli,a mederfeneket közepes és durva szemcseméretűhomok építi fel. Következésképpena folyó energiája és hordalékelragadó-képességenagyobb, mint Pécskánál.Mindemellett a meder dinamikája ésváltozékonysága sokkal jelentősebb volt,mint az a többi mintaterület hordalékháztartásaalapján várható lett volna (18.ábra). Az egymást követő felmérésekalapján jelentős hordalék pulzusokat azonosítottunk:homokzátonyok mozdultakel folyásirányban és új formák tűntek fela mederben (18. ábra). Mindez azt jelenti,hogy nagy mennyiségű fenékhordalékhaladt át a folyó apátfalvi szakaszán.A felmérések alapján igen jelentősnettó hordalék felhalmozódást észleltünk(6. táblázat), ami főként egy, a 2012-es évnagyvizes időszakában megjelenő nagyméretűhomokzátonynak volt köszönhető(18. ábra).A változások abszolút mértéke, azazaz erózió és akkumuláció összege elérteaz 50 000–70 000 m 3 -t folyam kilo méterenként (6. táblázat), ez mintegy kétszeresea többi mintaterületen mért értékeknek.Mindez arra utal, hogy éves szintenminimálisan 100 000–120 000 m 3 homokhaladhat keresztül az apátfalvi rendszeren.Természetesen a sodorvonalban,ahol a hordalékmozgás folyamatos mégkisvízkor is, további jelentős mennyiségűhordalék szállítódhat. Felmerül a kérdés:Vajon honnan származhat az itt megmozgatotthordalék?Schimbările au o amplitudine mai mareînspre aval, în cazul sitului Apátfalva.Panta medie a râului este de 15 cm/km,iar patul albiei este compus din nisipurimedii şi grosiere. În consecinţă, energiaşi capacitatea de antrenare a râului suntsuperioare comparativ cu situl Pecica.Cu toate acestea dinamica canalului şivariabilitatea morfologică au fost multmai intense decât se estimase pe bazabalanţei sedimentelor în cazul siturilordin amonte (Fig. 18). Cu ocazia investigaţiilorrealizate au fost identificate maridiferenţe în dinamica sedimentelor, existândo tendinţă de deplasare a barelor denisip înspre aval şi de apariţie a unor noiastfel de structuri în albie (Fig. 18). Toateacestea presupun transportul unei cantităţiimportante de sedimente în acestsector.Pe baza măsurătorilor, o cantitate substanţialănetă de sedimente poate fi detectată(Tabelul 6) în acest sit şi se datoreazădezvoltării unei plaje mari de nisip înurma apelor mari din 2012 (Fig. 18).Schimbările absolute, s-au concretizatîn suma cantităţii de materialeaccumulate ce a atins 50 000–70 000 m 3(Tabelul 6) adică de două ori mai multdecât în cazul altor situri. S-a estimat ocantitate de 100 000–120 000 m 3 de nisiptransportată anual prin sistemul Apátfalva.În mod natural, la nivelul talvegului,unde dinamica sedimentelor esteprezentă chiar şi la ape mici, o cantitatesemnificativă de sedimente pot fi transportatela nivelul patului albiei. Se naşte oîntrebare, şi anume, care ar fi sursa acestuiexcedent de sedimente?97

18. ábra: Mederfejlődés az Apátfalva melletti mintaterületen: jól látható a zátony formájábanérkező hordalék pulzus.Fig. 18: Schimbările canalului de albie minoră la situl de măsurare Apátfalva, cu evidenţiereaapariţiei de pulsuri sedimentare sub forma bancurilor de nisip.Fig 18: Channel development at the Apátfalva measurement site, note the arrival of a sedimentpulse in the form of a sand bar.98

6. táblázat: A görgetett hordalék mennyiségének változása (hordalékháztartás) a Maros apátfalviszakaszán. Az értékek 1 folyamkilométerre vonatkoznak.Tabelul 6: Dinamica transportului de sedimente la nivelul patului albiei în sectorul de la Apátfalvacu date normalizate la 1 km de albie a râului.Table 6: The changes in the quantity of bed load (sediment household) on the Apátfalva sectionof the Maros/Mureş. Data are normalised to 1 river kilometre.időszakperiodăperiodfelhalmozódásacumulareaccumulation(m 3 )elhordódáseroziuneerosion(m 3 )nettó változásschimbare netănet change(m 3 )abszolút változásschimbare absolutăabsolute change(m 3 )06.2011. – 09.2011. 27 300 29 300 -2 000 56 60009.2011. – 06.2012. 54 900 17 900 37 000 72 80006.2012. – 10.2012. 27 200 19 800 7 400 46 000Láthattuk, hogy a síkságra kilépve aMaros hordalékháztartása egyensúlybanvan: átlagos árhullámok és kisvizek idejénmérsékelt mennyiségű anyag mozoghata mederben. A nagymérvű homokbányászatmiatt az Ópálos–Mondorlakszakaszon a folyó jelentősen túlmélyültmederben halad tovább, ahol a felsőbbszakaszokról érkező görgetett hordalékjelentős része csapdázódik. A mozgatotthordalék mennyisége Aradnál ésPécskánál kis mértékben, Apátfalvánálviszont ugrásszerűn növekszik. Utóbbicsak úgy magyarázható, ha a Pécska–Apátfalva szakaszon a hordalékától megszabadítottfolyó jelentős mennyiségűtovábbi hordalékot termel. Ebben a tekintetbena Szemlak környékén elhelyezkedő,aktívan fejlődő kanyarulatoknakkulcsszerepe lehet (3. ábra), hiszen itt apartok eróziójával jelentős mennyiségűanyag kerülhet a mederbe. A fentiek alapjánnyilvánvaló, hogy a folyó fejlődésétnagyban befolyásolja az intenzív homokkitermelés,mely egyes szakaszokon erózióhoz,máshol ennek következtében hordalék-felhalmozódáshozvezet.După cum s-a arătat anterior la intrareaMureşului în câmpie cantitatea desedimente transportate la nivelul patuluialbiei este moderată la ape medii şimici. Extragerea unei canităţi mari desedimente în secţiunea Păuliş–Mândrulocdetermină formarea artificială a unorcavităţi de mari dimensiuni în patul albieiunde sunt captate sedimentele transportatede râu. Dacă la Arad şi Pecica nu seînregistrează schimbări notabile, la Apátfalvao creştere dramatică în cantitatea desedimente transportate poate fi detectată.Acest fenomen poate fi explicat prin faptulcă râul eliberat din albia sa artificialăfurnizează o cantitate mai mare de sedimenteîn sectorul Pecica–Apátfalva. Înacest sens meandrele active din amontede Semlac pot avea un rol cheie (Fig. 3),deoarece eroziunea malurilor genereazăo cantitate ridicată de sedimente, careajung în albie. Pe baza elementelor prezentateeste evident că evoluţia actualăa râului este influenţată de activitatea deexploatare intensă, de eroziunea semnificativădin anumite sectoare şi de acumulareacu precădere în altele.99

Kérdés, hogy az alsóbb szakaszokhordalékellátása a jövőben hogyan változhat?A hordalékmennyiség esetlegescsökkenésének kimutatásához a vizsgálatokkövetkezetes folytatására van szükség.Mindamellett Apátfalva esetébenaz itt kapott eredményeket össze lehethasonlítani korábbi méréseinkkel (Kissés Sipos 2007), mivel 2003 és 2005 közöttezt a szakaszt már vizsgáltuk, ráadásulugyanazon keresztszelvények mentén.Az azonos vízszintre normalizált akkoriés mostani átlagmélységek alapján megállapítható,hogy a 2011–2012-es időszakbanaz értékek általában nagyobbakvoltak, azaz mintha mélyülne a mederhabár esetenként egy-egy nagyobb zátonykialakulásával kisebb értékek is jelentkeztek(7. táblázat). Összességében hosszabbtávon azért Apátfalvánál is kimutatható ahordalék-utánpótlás csökkenő tendenciája,ami erózióhoz és fokozatos bevágódáshozvezethet.Este firesc, aşadar, să ne punem întrebareacum se va modifica dinamica sedimentelordin albie în viitor? Pentru adetermina tendinţa de scădere sunt necesareinvestigaţii suplimentare. În acestsens putem compara rezultatele actualeobţinute la Apátfalva cu măsurătorilenoastre precedente (Kiss and Sipos 2007),realizate în intervalul 2003–2005 când aufost efectuate investigaţii similare pe aceleaşisecţiuni transversale. Pe baza valorilormedii anterioare şi prezente normalizateam putut observa că adâncimilemăsurate în 2011–2012 sunt în generalmai mari - albia pare să cunoască o inciziedeşi trendul nu este foarte evident devreme ce dezvoltarea unor renii de maridimensiuni determină reducerea localăa adâncimilor (Tabelul 7). Totuşi, considerămcă pe termen lung trebuie să neaşteptăm la o incizie graduală a râului laApátfalva ca urmare a descreşterii cantităţiide sedimente transportate.7. táblázat: Az Apátfalvánál felvett keresztszelvényekből számított átlagmélységek különbözőidőpontokban, a legnagyobb értékek kiemelésével.Tabelul 7: Adâncimi medii măsurate în perioade diferite în profil transversal la Apátfalva, valorilecele mai mari fiind evidenţiate.Table 7: Mean depths at different dates calculated on the basis of cross-sections surveyed atApátfalva, the greatest values are highlighted.dátumdatădatevízállásnivelul apeiwater stage(cm)átlagmélység*adancimea mediemean depth(m)2003.08.12 -64 3.52004.05.16 60 3.32004.09.30 2 3.52005.04.09 192 2.92005.06.19 97 3.12011.06.14 29 4.22011.08.10 10 3.82011.09.27 -76 2.82012.06.08 122 3.62012.08.01 -58 3.1Az átlagmélység minden esetben230 cm-es mederformáló vízálláshozviszonyítva van megadva.Adâncimile medii sunt întotdeaunaraportate la nivelul de referinţăde 230 cm.Mean depth is always given withreference to the 230 cm channelforming water stage.100

A Maros hordalékháztartásának monitoringjellegű vizsgálatához a projektkeretében elkezdett méréseket folytatnikell. Ez nemcsak gazdasági szempontbólfontos, hanem mert a fenékhordalék szerepedöntő fontosságú a folyó morfológiaistabilitásának és a természeti értékeinekmegőrzésében. Éppen ezért a jövőben isrendszeresen felmérjük a Lippa, Arad,Pécska, és Apátfalva mellett kijelölt mintaterületeket,immár azonban a projektkeretében beszerzett szonár segítségével.A fenti monitoring tevékenység segítségévelcsak a hosszabb távú változásokés tendenciák mutathatók ki, a rövid távúhordalékszállítás vizsgálata gyakoribbméréseket igényel. Ezek segítségével ajövőben meghatározhatóvá válhat dűnékformájában szállított görgetett hordalékmennyisége, ami kiemelkedően fontoslenne a hordalék-kitermelés szabályozásaés a fenntartható vízgazdálkodás szempontjából.A kutatás során ezért megkíséreltünkkidolgozni egy olyan eljárást, ami lehetővéteszi a nagy felbontású, pontos és gyorsfelmérést. A teszteket a makói vízmércekábeldarus keresztszelvényében végeztükel georadaros és akusztikus műszer segítségével.A felmérések egy kisebb árhullám(vízszint: 120 cm), valamint kisvíz (vízszint:-70 cm) idején történtek. Az árhullámidején a felvételezést georadarralvégeztük és 30 percenként átlagosan 6 m 2változást tapasztaltunk a keresztszelvényterületében, miközben a 10–20 cm magasdűnék mozgását jól lehetett azonosítani(19. ábra). Kisvíznél nem csak a keresztszelvényváltozását, hanem mederfenék„mozgásának” sebességét is mértük azakusztikus mérőeszköz segítségével. Kisvíznél30 percenként átlagosan 0,6 m 2Măsurătorile începute cu ocazia acestuiproiect trebuie continuate în vedereamonitorizării bugetului de sedimente alMureşului. Acest deziderat este importantnu numai din raţiuni economice,dar şi pentru că sedimentele albiei suntesenţiale în menţinerea stabilităţii morfologiceşi a valorilor naturale ale râului.Prin urmare vom continua investigaţiileîn siturile: Lipova, Arad, Pecica, Apátfalvaîn viitor urmând să fie folosit un modelşi mai performant de sonar, achiziţionatrecent.Continuarea monitorizării descrisemai sus va permite detectarea tendinţelorpe termen lung, dar pentru o mai bunăcunoaştere a variabilităţilor pe termenscurt sunt necesare măsurători mult maifrecvente. În final se vor putea calculacantităţiile de sedimente transportatela nivelul patului albiei prin intermediuldunelor. Acest lucru este crucial în vedereacontrolării exploatărilor de sedimentedin albie şi în vederea realizării unuimanagement durabil al resurselor râului.De aceeea, o parte a acestui studiuîşi propune să elaboreze o procedură deinvestigare cu o rezoluţie şi o eficienţămai mare. Măsurătorile au fost realizatela Makó utilizând un georadar şi un sonarde-a lungul unui cablu fix atât la ape mari(nivelul apei având 120 cm) cât şi la apemici (nivelul apei având -70 cm). La apemari datele oţinute cu ajutorul georadaruluiau detectat o medie a dinamicii de6 m 2 în 30 de minute în profil transversal,deplasarea unor dune de 10–20 cm fiindidentificate cu precizie (Fig. 19). La apemici s-au măsurat nu doar modificările înprofil transversal, dar şi velocitatea dinamiciila nivelul patului de albie cu ajutorulunui sistem acustic. Schimbarea calculată101

változást észleltünk a keresztszelvényterületében, míg a sodorvonalban 10 percenként0,2 m 2 -t. A mederfenék mozgásánaksebessége nagyjából 1,2 cm/s volt.Ezek alapján, egy napra 20–25 m 3 -es hordalékhozamotbecsültünk. Az eredményekbíztatóak és reális értékeket mutatnak,de az eljárást mindenképp kalibrálnikell hagyományos hordalékfogókkal is.Az már most jól látszik, hogy a hordalékhozamoka vízszinttel és a folyó energiájávalösszefüggésben jelentősen ingadozhatnak.Ezért a jövőben a georadarosés az akusztikus eszközöket kombinálvanapi méréseket tervezünk végrehajtani.A tesztek remélhetőleg hozzásegítenekbennünket a későbbiekben a görgetetthordalék mennyiségének gyors és hatékonyméréséhez.la ape mici în lungul profilului transversala fost de 0,6 m 2 în 30 de minute, în timpce în talveg a fost estimată o schimbare de0,2 m 2 în 10 minute. Velocitatea dinamiciila nivelul albiei a fost în jur de 1,2 cm/s.Pe baza acestora am estimat un debitsolid de 20–25 m 3 pe zi. Rezultatele suntfoarte promiţătoare şi indică valori reale,deşi tehnica urmează să fie calibrată lametoda clasică de captare a sedimentelor.În plus, debitele solide arată în mod certo mare variabilitate determinată de fluctuaţiilede nivel şi de energie ale râului.De aceea, în viitor sunt planificate măsurătorizilnice la diferite nivele ale râuluicombinând tehnicile GPR şi cele acustice.Aceste teste vor permite găsirea uneimodalităţi rapide şi eficiente de monitorizarea debitelor solide ale Mureşului.19. ábra: A makói szelvényben egy kisebb árhullám során felvett két egymást követő georadarszelvényösszehasonlítása. A kék szín eróziót, a piros akkumulációt jelent. A két mérés között 30perc telt el.Fig. 19: Rezultatul comparării a două profile georadar transversale realizate la Makó în perioadaunei viituri de mică amploare. Culoarea albastră marchează eroziunea, iar cea roşie acumularea.30 de minute au trecut între cele două măsurători.Fig. 19: The result of the comparison of two georadar profiles taken at the Makó cross-sectionduring a small flood wave. Blue colour marks erosion, red marks accumulation. 30 minutes passedbetween the two measurements.102

KövetkeztetésekAz összefoglaló kötet harmadik tanulmányában a 19. századi nagyszabású szabályozásimunkálatok óta bekövetkezett változásokat vizsgáltuk. Terepi mérések segítségévela folyómeder rövid távú fejlődését és a görgetett hordalék egyenlegének menynyiségiváltozását is igyekeztünk feltárni a folyó eltérő szakaszain. Munkánk soránaz alábbi következtetésekre jutottunk:• A folyó síksági szakaszának futását a beavatkozásokat megelőzően nagyban befolyásoltáka tektonikus folyamatok. A legaktívabban fejlődő szakaszok ott jelentkeztek,ahol felszín esése jelentősen változott: a síkságra történő kilépésnél, a Battonyai-hátkörnyékén, a hordalékkúp peremén, illetve a torkolati szakaszon.• A szabályozásokat, illetve a kanyarulat átvágásokat általában folyó bevágódása éskiszélesedése követte. A beavatkozásokra a Maros azonban nem reagált egységesen.• A korábban is aktív, tektonikusan befolyásolt szakaszokon a folyó hossza új kanyarulatokkialakulásának köszönhetően jelentősen nőtt. Ezen esetekben a folyó úgymondrobosztus választ adott a szabályozásokra és viszonylag gyorsan visszatérteredeti morfológiájához.• A Csanád–Apátfalva szakaszon ugyanakkor a Maros érzékenyebben reagált abeavatkozásokra, és új típusú, eltérő medermintázattal jellemezhető egyensúlyiállapotot vett fel. Ez a szakasz mindamellett jól jelzi a folyón bekövetkező hidrológiaiés morfológiai változásokat, mivel a szabályozások óta gyakorlatilag érintetlen.• A mederben kialakuló szigetek fejlődése ciklikus folyamat, melyet a folyó vízjárásaés a növényzet stabilizáló szerepe határoz meg.• Az elmúlt 30-50 évben a szigetek száma, valamint a meder átlagos szélességefolyamatosan csökkent a síksági szakaszon. Ez lassú de folyamatos visszatéréstjelez az eredeti medermorfológia irányába, ami hosszabb távon intenzívebbé válóeróziót eredményezhet a kezeletlen szakaszokon.• Az utóbbi 2 évben elvégzett monitoring alapján az intenzív kitermelés által érintettszakaszok felett a meder mérsékelten változott, hordalék pulzusokat nemlehetett kimutatni.• A bányászati tevékenység alatti szakaszokon a hordalékegyenleg nagyobb ingadozástmutatott, mivel a beavatkozások környékén fellépő erózió valamelyest pótoljaa görgetett hordalék mennyiségét.• A legnagyobb változásokat a határszakaszon figyeltük meg, ahol jelentős hordalékpulzusokatazonosítottunk. Ez nagyobb görgetett-hordalékhozamra utal, amitszintén a felsőbb szakaszokon bekövetkező erózióval lehet magyarázni.• Az Apátfalvánál megfigyelt hosszabb távú változások alapján azonban megállapítható,hogy az utóbbi néhány évben valamelyest csökkent a hordalék-utánpótlás.103

A feltárt folyamatok jól jelzik az emberi beavatkozások közvetett hatásait, valamintrámutatnak arra, hogy a jövőben a mederfejlődés intenzívebbé válhat. A fentiekbenbemutatott vizsgálatok és eredmények megfelelő kiindulási pontot szolgáltatnaka folyó alföldi szakaszán bekövetkező változások nyomon követéséhez. A kutatáseredményeként három monitoring tevékenység alapjait fektettük le, melyekkel afolyó horizontális változásait, hordalékegyenlegét és a hordalékszállítását lehet majdvizsgálni. A bemutatott mérések és eredmények nagyban hozzájárulhatnak a folyófenntartható kezeléséhez. Emellett reméljük, hogy a két szomszédos ország együtteserőfeszítésével a jövőben várható környezeti változások ellenére is megőrizhető,illetve fejleszthető lesz a Maros hidrológiai, ökológiai és gazdasági potenciálja.ConcluziiÎn acest capitol au fost prezentate rezultatele analizei întreprinse în vederea desluşiriievoluţiei recente a Mureşului, în perioada care a urmat lucrărilor de regularizaredin secolul 19. Cu ajutorul diferitelor tehnici de măsurare utilizate s-a încercatinvestigarea modificărilor pe termen scurt ale dinamicii patului albiei şi bugestuluide sedimente în diferite secţiuni. Cele mai importante concluzii sunt redate în continuare:• Cursul Mureşului din perioada care a precedat lucrările de regularizare a fostdeterminat în principal de tectonica locală. Cele mai active secţiuni s-au dezvoltatîn condiţiile schimbării semnificative a declivităţii terenului, şi anume: laieşirea din defileu, în vecinătatea zonei înălţate Battonya, în zonele marginale aleconului aluvionar şi în apropierea gurii de vărsare în Tisa.• În urma lucrărilor de regularizare şi scurtare a lungimii râului au fost stimulateincizia şi lărgirea râului. Mureşul a reacţionat diferit la schimbările suferite.• În sectoarele active situate în vecinătatea zonei ridicate, lungimea râului a crescutconsiderabil prin dezvoltarea unor bucle noi. Aici râul a avut o reacţie foartepromptă la constrângerile de natură antropică suferite şi a revenit la morfologiainiţială într-un timp scurt.• În secţiunea Cenad–Apátfalva râul a fost mai senzitiv la intervenţiile realizate şi onouă stare de echilibru s-a instaurat. Acest sector reprezintă un bun indicator alschimbărilor produse în cazul proceselor morfologice şi hidrologice, de vreme cenu a fost afectat de regularizări.• Evoluţia insulelor reprezintă un proces ciclic controlat de regimul hidrologic alrâului şi de ritmul colonizării cu vegetaţie.• În ultimii 30-50 de ani numărul insulelor şi lăţimea medie a râului au scăzut continuuîn sectorul de câmpie. Aceasta lucru înseamnă o revenire lentă, dar constantă104

la morfologia originală, prevestind în acelaţi timp o intensificare a eroziunii însectoarele neamenajate.• Dinamica albiei incluzând şi patul acesteia în amonte de sectorul în care existăo activitate intensă de exploatare a fost moderată în ultimii doi ani, interval încare a fost monitorizată, nefiind înregistrate modificări importante în acumulareasedimentelor.• În aval de sectorul de excavare a sedimentelor din albie bugetul de sedimente lanivelul patului a prezentat variaţii mult mai semnificative, datorită sporirii cantităţiide sedimente produse de râu în urma eroziunii induse de exploatările dinamonte.• Cele mai importante modificări au fost sesizate în sectorul de graniţă, unde aufost detectate variaţii importante ale cantităţii de sedimente din albie sugerând osporire a debitului solid transportat ca urmare a eroziunii din amonte.• Investigaţiile pe termen lung ale bugetului de sedimente la Apátfalva indică o scăderea cantităţii de sedimente furnizate din amonte.Aceste modificări subliniază care sunt efectele secundare ale intervenţiilor antropiceasupra râurilor şi posibilitatea intensificării proceselor de albie în viitor. Oricum,investigaţiile şi rezultatele surprinse reprezintă un prim pas realizat pentruevaluarea schimbărilor în lungul râului. Au fost stabilite cu această ocazie trei activităţide monitorizare a dezvoltării în plan orizontal, a acumulării sedimentelor şia dinamicii pe termen scurt a livrării sedmentelor. Rezultatele acestor măsurătoripot contribui decisiv la realizarea unui management durabil al Mureşului. Sperăm,astfel că în ciuda modificărilor enviromentale preconizate pentru viitor, resurselehidrologice, ecologice şi economice ale râului vor putea fi păstrate de eforturilecomune ale celor două ţări vecine.105

Irodalom / BibliografieFiala K., Sipos Gy., Kiss T., Lázár M.2007. Morfológiai változások és a vízvezető-képességalakulása a Tisza algyői ésa Maros makói szelvényében a 2000. éviárvíz kapcsán. Hidrológiai Közlöny. 87/5:37–46.Goda L., Krikovszky S. 2002. Mozgóhajósvízhozammérés ADCP mérőberendezéssel.Vízügyi közlemények 84/4: 527–550.Hooke J.M. 1995. River channel adjustmentto meander cutoffs on the RiverBollin and River Dane, northwest England.Geomorphology. 14: 235–253.Kiss T., Fiala K., Sipos Gy. 2008. A terepihordalékhozam-mérő eszközök és módszerekI. (Hagyományos eszközök és ahazai gyakorlat). Hidrológiai közlöny88/4: 58–62.Kiss T., Sipos Gy. 2007. Braid-scale channelgeometry changes in a sand-beddedriver: Significance of low stages. Geomorphology84/3-4: 209–221.Kiss T., Sipos Gy. 2009. Dendrológiaalkalmazása a geomorfológiai kutatásoksorán: a szigetvándorlás vizsgálata aMaros magyarországi szakaszán. FöldrajziKözlemények 133/1: 13–21.Laczay I. 1975. A Maros vízgyűjtője ésvízrendszere. In Vízrajzi Atlasz Sorozat19 Maros. VITUKI, Budapest, 4–7.Laczay I. 1982. A folyószabályozás tervezésénekmorfológiai alapjai. Vízügyi Közlemények1982: 235–254.Lancaster S.T., Bras R.L. 2002. A simplemodel of river meandering and itscomparison to natural channel. HydrologicalProcesses 16: 1–26.Lóczy D., Kertész Á., Lóki J., Kiss T., RózsaP., Sipos Gy., Sütő L., Szabó J., Veress M.2012. Recent Landform evolution in Hungary.In Recent Landform Evolution theCarpatho-Balkan-Dinaric Region, LóczyD, Stankoviansky M, Kotarba M. (eds).Springer Dordrecht, Heidelberg-London-New York, pp. 205–247.Sipos Gy. 2006. A meder dinamikájánakvizsgálata a Maros magyarországi szakaszán.PhD dolgozat, p. 138.Sipos Gy., Fiala K., Kiss T. 2008. Changesof cross-sectioinal morphology andchannel capacity during an extreme floodevent, Lower Tisza and Maros Rivers,Hungary. Journal of EnvironmentalGeography 1/1-2: 41-51.Sipos Gy., Kiss T. 2003. Szigetképződés ésfejlődés a Maros határszakaszán. VízügyiKözlemények 85/4: 225–238.Sipos Gy., Kiss T. 2004. Evaluation ofmorphological stability on the lowerreaches of River Maros, Hungary.Geomorphologia Slovaca 4/1: 52–62.Sipos Gy., Kiss T., Fiala K. 2007. Morphologicalalterations due to channelizationalong the Lower Tisza and Maros Rivers.Geographica Fisica e Dinamica Quaternaria30: 239–247.Török I. (ed.) 1977. A Maros folyó0–51,33 fkm közötti szakaszának szabályozásiterve. Alsótiszavidéki VízügyiIgazgatóság, Szeged.106

ÉghajlatikilátásokBlanka Viktória, Mezősi Gábor, SiposGyörgy, Boudewijn van Leeuwen,Petru Urdea, Alexandru OnacaPerspectiveclimaticeBlanka Viktória, Mezősi Gábor, SiposGyörgy, Boudewijn van Leeuwen,Petru Urdea, Alexandru OnacaAMaros jövőbeni fejlődését amederben levezetett víz és a szállítotthordalék mennyisége alapvetőenmeghatározza. Láttuk, hogy azelmúlt 20 000 évben milyen jelentősváltozásokon ment keresztül a folyó,miközben bejárta teljes hordalékkúpját.A változások hátterében az éghajlat(hőmérséklet, csapadék) hosszabb-rövidebbtávú ingadozása állt. Az is nyilvánvalónaktűnik, hogy jelenleg is egy igendinamikusan változó rendszerrel állunkszemben, mely érzékenyen reagál a külsőhatásokra. A külső tényezők közül mindenképpki kell emelnünk az egyre inkábbérzékelhető klímaváltozást, illetve azemberi beavatkozásokat. A közeljövőbenvégső soron ezek fogják meghatározni afolyó árvizeinek és kisvizeinek mértékét,illetve a mederváltozások intenzitását.A Marossal kapcsolatos kutatásainkezen szakaszában arra kerestük a választ,vajon miként változik majd az éghajlata vízgyűjtőn az előttünk álló évszázadban?Hogyan befolyásolhatja mindeza folyó vízjárását, illetve a szállított vízéves mennyiségét? A változások várhatótendenciáit regionális éghajlati modellekalapján igyekeztünk felvázolni. A folyóra,Evoluţia viitoare a Mureşului estedeterminată de cantitatea de apădrenată şi de volumul de sedimentetransportat de râu. În ultimii 20 000de ani Mureşul a suferit schimbărisemnificative, modificându-şi traseul şicaracteristicile scurgerii după cum s-aarătat într-un capitol anterior. Evoluţiasa a fost determinată în primul rând devariaţiile climatice de scurtă şi de lungădurată (temperatură şi precipitaţii). Deasemenea, râul reprezintă un sistemfoarte activ, care poate fi sensibil lainfluenţa factorilor externi. Dintre aceştia,o influenţa din ce în ce mai mare revineschimbărilor climatice şi intervenţiilorantropice. În viitorul apropiat atâtregimul şi caracterul inundaţiilor câtşi caracteristicile scurgerii la ape mici,respectiv dinamica albiei vor fi afectate.Cele mai importante enigme legate deviitorul Mureşului sunt: Cum va disturbaclima secolului 21 evoluţia bazinului său?Sunt capabile aceste variaţii să influenţezeregimul şi debitul total anual al râului?Aceste tendinţe care vizează schimbărileviitoare au fost explorate utilizândmodele climatice regionale. Cu toateacestea, estimarea schimbărilor datorate107

illetve a lefolyásviszonyokra vonatkozókonkrét változások számszerűsítéseugyanakkor már a közeljövő feladata.Napjainkban a klíma globális melegedéseegyre inkább nyilvánvaló, s a jövőbentovábbi melegedés várható. Számoskutatás bizonyította már, hogy a hőmérsékletés a csapadék mennyiségébenjelenleg megfigyelhető változásoknakjelentős hatása van a környezet elemeire,így például megváltozhat bizonyos morfológiaifolyamatok sebessége is (Dikau ésSchrott, 1999). Az éghajlat szélsőségeinekfokozódása az utóbbi évtizedekben a Kárpát-medencébenis megfigyelhető. A klímamodellekfolyamatos, de nem egyenleteshőmérsékletnövekedést jeleznekelőre. A legintenzívebb melegedés a nyárihónapokban várható. Az évi csapadékváltozása a modellek előrejelzései alapjánnem számottevő, de éven belüli eloszlásajelentősebben átalakul: csökkenő nyári ésnövekvő téli csapadékmennyiség várható(Bartholy et al. 2008, Szabó et al. 2011,Csorba et al. 2012). A modell szimulációka 21. századra a szélsőséges időjárási eseményekelőfordulásának gyakoribbá válását,emellett hosszabban tartó és súlyosabbaszályos időszakok előfordulásátjelzik (Szépszó et al. 2008).A Maros vízgyűjtőn várható változásokvizsgálata előtt lássuk, jelenleg, illetvea közelmúltban mi jellemezte a területéghajlatát. Általánosságban elmondható,hogy a vízgyűjtő éghajlatát a nyugatrólérkező légáramlatok uralják, bár a keleteurópaiés mediterrán légtömegek hatásaisem elhanyagolhatóak (Csoma 1975).Az évi középhőmérséklet a Marosvízgyűjtőjén 4–11°C között ingadozik ésnagy területi változatosságot mutat, amelyetelsősorban a domborzati viszonyokevoluţiei râului şi a scurgerii reprezintăun obiectiv care va fi rezolvat în viitor.În prezent încălzirea sistemului climaticglobal devine din ce în ce mai evidentă.Un mare număr de studii au demonstratcă actualele modificări ale regimului termicşi pluvial au efecte semnificativeasupra mediului şi pot schimba ratele demanifestare ale proceselor geomorfologice(Dikau şi Schrott, 1999). În ultimeledecade fenomenele climatice extremeau devenit din ce în ce mai pronunţateîn Bazinul Carpatic. Modelele climaticeprognozează o creştere continuă, dar inegalăa temperaturilor, cu o amplitudinămaximă în lunile de vară. Modificările înregimul anual al precipitaţiilor nu vor fisemnificative, dar distribuţia temporalăva fi mult mai eterogenă, fiind aşteptatescăderi pe perioada verii şi creşteri iarna(Bartholy et al. 2008, Szabó et al. 2011,Csorba et al. 2012). Simulările climaticesubliniază faptul că evenimentele climaticeextreme ar putea să se producă multmai des în secolul următor. Aceste scenariiprevăd, de asemenea, că perioadelesecetoase vor fi mai lungi şi mai severedecât în trecut (Szépszó et al. 2008).Înaintea investigării posibilelor schimbăriclimatice viitoare vom trece înrevistă principalele aspecte ale climatuluiactual din bazinul Mureşului. În general,se poate afirma că zona este sub influenţavânturilor de vest care aduc majoritateaprecipitaţiilor (Csoma 1975), deşi maselede aer din estul Europei şi cele mediteraneeneau de asemenea un rol important(Csoma 1975).Temperatura medie anuală a bazinuluieste cuprinsă între 4 şi 11 °C, chiar dacăo marie variabilitate teritorială poate fiîntâlnită. Principalul sens de creştere a108

határoznak meg. Elmondható, hogy azAranyos forrás vidéke a leghidegebb,illetve a Maros mentén K-Ny-i iránybanhaladva az évi középhőmérsékletfolyamatosan nő: Gyergyóban 4–6 °C, azErdélyi-medencében 8–9 °C, az Arad–Nagyvárad vonaltól Ny-ra 10 °C fölött,a Nagylak–Tápé vonalától DNy-ra 11 °Cfölött (Csoma 1975, Andó 2002).A Maros és mellékfolyói 70–80%-bancsapadékból táplálkoznak (Andó 1993,2002). Az árhullámok ugyanakkor nemmutatnak szoros kapcsolatot a csapadékeloszlással(Andó 2002). Ennek oka, hogy alegnagyobb árvizeket a téli időszakban hóformájában összegyűlt csapadék olvadásaokozza. A csapadék területi eloszlása igenváltozatos, a Maros forrásának környékén600 mm körüli, lejjebb a Görgényi-havasoknyugati lejtőin mennyisége ugrásszerűennövekszik, majd a zárt erdélyi medencételérve ismét 600 mm-re csökken. Újabbemelkedés figyelhető meg a Retyezát és aKudzsiri-havasok vidékén. Lippától nyugatraa csapadék egyenletesen csökken(Csoma 1975).temperaturilor este de la est la vest, deşibazinul Arieşului reprezintă excepţiarăcoroasă. În Munţii Giurgeu temperaturamedie anuală a secolului 20 a fostde 4–6 °C, în Bazinul Transilvaniei de8–9 °C, la vest de aliniamentul Oradea–Arad peste 10 °C, în timp ce la sud-vestde Nadlac–Szeged ajunge la peste 11 °C(Csoma 1975, Andó 2002).70–80% din apa drenată de râu este deorigine pluvială (Andó 1993, 2002). Cutoate acestea nu este nicio relaţie întreinundaţii şi distribuţia temporală a precipitaţiilor(Andó 2002), de vreme ce marileinundaţii sunt produse în urma topiriizăpezii acumulate în timpul iernii. Distribuţiaspaţială a precipitaţiilor arată ovariaţie foarte mare. În zona de obârşiecantitatea de precipitaţii primită este în jurde 600 mm, dar se dublează pe versanţiivestici ai Munţilor Gurghiu, pentru a scădeadin nou la 600 mm în cazul DepresiuniiTransilvaniei. Cantităţile de precipitaţiicresc în zona Sebeşului precum şi înbazinul Streiului, pentru ca de la vest deLipova să scadă permanent (Csoma 1975).MódszerekA klímaváltozás előrejelzéséhez napjainkbana legelfogadottabb és leginkábbobjektív módszer a klímamodellekalkalmazása. A Föld egészének éghajlatváltozásátaz ún. globális numerikusmodellek képesek jellemezni. Ezek aszámítások során a földi rendszer legfontosabbelemeiben (légkör, óceánok,szárazföldek, jégtakarók, élővilág, társadalom)lejátszódó lényegi folyamatokatés azok kölcsönhatásait veszik figyelembe.A globális modellek horizontálisMetodeCea mai acceptată metodă de descriere şicunatificare a proceselor determinate deschimbări climatice este aplicarea modelelorclimatice. Schimbările climatice lascară globală sunt prognozate cel maibine de modelele numerice globale. Acesteaîncorporează cele mai importanteprocese şi relaţii ţinând cont şi de elementelemajore ale sistemului acestei planete(atmosferă, oceane, continete, caloteglaciare, biosferă, societate). Rezoluţiaorizontală a modelelor globale este de109

felbontása ugyanakkor 100 km körüli, amikisebb léptékű regionális elemzésekheznem nyújt elegendő információt (Szépszóés Zsebeházi 2011).Kisebb területek (pl. egy ország vagyegy folyó vízgyűjtőterülete) elemzéséhezaz ún. regionális modelleket lehetsegítségül hívni. Ezek felbontása a globálismodelleknél sokkal nagyobb, mivelrészletesebbek a bemeneti adatok, illetvekisebb léptékű kölcsönhatásokat is figyelembevesznek. Következésképp a légkörifolyamatokat és a felszíni változásokatpontosabban írják le az adott területre(van der Linden és Mitchell 2009, Szabóet al. 2011). A regionális modellekbe azegész Földre kiterjedő, nagyléptékű folyamatokegy kiválasztott globális modellalapján épülnek be, mely azután azt ismegszabja, hogy milyen szélsőértékeketvehet fel a regionális előrejelzés (Giorgi ésBates 1989, Giorgi 1990).Az éghajlatváltozás előrevetítése azonbantöbbféle bizonytalanságot is hordozmagában. Ezeket többek között az éghajlatirendszer természetes „kilengései”, azelemek közötti bonyolult kölcsönhatások,a bemeneti adatok felbontásának korlátai,valamint a nehezen előre jelezhető társadalmi-gazdaságifolyamatok okozzák(Cubasch et al. 2001, Hawkins és Sutton2009). A fentiek közül elsősorban a társadalmi-gazdaságifolyamatokra lehetünkhatással, ezek ráadásul jelentősen befolyásolhatjáka klímaváltozás ütemét. Mivela társadalmi és gazdasági fejlődés irányapontosan nem látható előre, ezért azÉghajlatváltozási Kormányközi Testület(IPCC) több, szám szerint hat forgatókönyvetis kidolgozott erre vonatkozóan.Ezek a forgatókönyvek számos tényezőmellett elsősorban a népességszám és100 km, ceea ce nu oferă informaţii adecvatepentru realizarea analizelor regionalela scară redusă (Szépszó şi Zsebeházi2011).Pentru investigarea arealelor mairestrânse, de mărimea ţărilor sau a bazinelorhidrografice sunt folosite modeleleclimatice regionale. Rezoluţia acestoraeste mult mai bună decât a modelelorglobale, de vreme ce datele introduse suntmult mai detaliate, iar relaţiile la o scarămai mare de detaliu pot fi luate în calcul.Ca şi o consecinţă procesele atmosfericeşi schimbările de la nivelul suprafeţei potfi prognozate cu mai mare acurateţe pentruo anumită zonă (van der Linden şiMitchell 2009, Szabó et al. 2011). Astfel,procesele la scară globală sunt încorporatemodelelor regionale pe baza unuimodel global selectat, îmbunătăţindconsiderabil prognoza regională finală(Giorgi şi Bates 1989, Giorgi 1990).Proiectarea proceselor climatice în viitorinclude şi unele necunoscute. Acesteasunt cauzate de oscilaţia naturală asistemului climatic, de relaţia complicatădintre elementele enviromentale, de limitărilecare implică rezoluţia datelor şi defenomenele social-economice puţin predictibile(Cubasch et al. 2001, Hawkinsşi Sutton 2009). Dintre factorii enumeraţiconştiinţa umană transpusă în proceselesocio-economice poate dicta înbună măsură amplitudinea schimbărilorclimatice. Deoarece direcţia dezvoltăriisociale şi economice nu poate fi prevăzutăpanelul interguvernamental preocupatde schimbările climatice (IPCC) aelaborat şase scenarii de evoluţie în viitor.Aceste scenarii presupun prezenţaîn atmosferă a unor concentraţii diferitede gaze cu efect de seră (dioxidul de110

az energiafelhasználás változása alapjánkülönböző mértékű üvegházgáz (széndioxid,metán stb.) kibocsátást feltételeznek,ami azután alapvetően befolyásoljaa modellek kimenő adatainak értékét.A forgatókönyvek között vannak optimista,pesszimista és átlagos változatok (1. ábra).A klímaváltozást a Maros vízgyűjtőjénkét regionális klímamodell segítségévelbecsültük (REMO és ALADIN). Mindkétmodell az A1B forgatókönyvet veszialapul, amely az üvegházhatású gázokkibocsátásának mérsékelt növekedésétés átlagosnak tekinthető felmelegedéstfeltételez (1. ábra). Az elemzések során ahőmérséklet és csapadék adatok alakulásátvizsgáltuk. A jövőben várható változásokataz év azon időszakaira határoztukmeg, amelyek az árvizek és kisvizekszempontjából a legfontosabbak. Jelenlegivizsgálataink célja a fontosabb tendenciákfelvázolása volt, de a későbbiekben ezekreaz adatokra alapozva további modellekalkothatóak a lefolyás változásánakbecslésére.carbon, metanul etc.) în funcţie de maimulţi factori, dar în primul rând în funcţiede dinamica populaţiei şi de evoluţiaconsumului de energie. În raport cuemisiile prognozate sunt determinatediferite modele. Scenariile pot fi descriseca: optimiste, pesimiste şi intermediare(Fig. 1).În vederea estimării schimbărilor climaticedin bazinul hidrografic al Mureşuluiau fost aplicate două modele (ALADINşi REMO). Ambele modele au la bazăsceneariul A1B, care prevede o creşteremoderată în emisia de gaze cu efect deseră şi o încălzire la nivel global (Fig. 1).Pentru comparaţie au fost investigatetemperatura şi precipitaţiile. Schimbărilepreconizate au fost examinate pentruacele perioade ale anului specifice perioadelorcu viituri, respectiv cu ape mici.Scopul nostru a fost de a demonstra tendinţaschimbărilor, iar mai apoi pe bazaacestor modificări să generăm modele alescurgerii şi balanţei hidrologice pentruviitor.Számos regionális klímamodell tartalmazza a Kárpát-medence területét, ilyen modellekaz ALADIN, a REMO, a PRECIS, illetve a RegCM (Szépszó et al. 2008). A Maros vízgyűjtőjénekelemzése során a klimatikus paraméterek változását a francia ALADIN(www.cnrm.meteo.fr/aladin) és a német REMO (www.remo-rcm.de) modellek alapján számítottuk,mivel ezek a társadalmi-gazdasági folyamatok előrejelzésére az A1B, átlagosnaktekinthető forgatókönyvet veszik alapul. Ez a jövőben a népességszám változás tekintetébenaz évszázad közepéig növekedést, utána csökkenést, emellett gyors gazdasági növekedést, azúj és hatékonyabb technológiák gyors bevezetését, az energiafelhasználásban a fosszilis és amegújuló energiaforrások alkalmazásának egyensúlyát feltételezi (IPCC 2007).Az alkalmazott modell adatok horizontális felbontása hozzávetőleg 25 km. A klímamodellekfuttatása és az adatok előállítása az OMSZ Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikaiOsztályán történt. A modellek a futtatás során a 2021–2050 és 2071–2100 évekre napi hőmérsékletés csapadékadatokat szolgáltatnak. Az adatok az 1961–1990-es referencia időszak átlagértékeitőlvaló eltérést mutatják. A napi adatsorokból a Maros vízjárásának alakulása szempontjábóllegfontosabb hónapokra időszakos átlagokat számítottunk a teljes vízgyűjtőterületrevonatkozóan. Az adatpontok közötti területre krigeléssel állítottuk elő az adatokat.111

1. ábra: A) Az egyes forgatókönyvek gazdasági-társadalmi szempontból legfontosabb vonásai. B) A globális felmelegedés üteme különböző forgatókönyvekesetén. C) A 2100-ra becsült átlaghőmérséklet értéke és bizonytalansága (forrás: IPCC 2007).Fig. 1: A) Cele mai importante caracteristici ale scenariilor din perspectivă economică şi socială. B) Rata încălzirii globale în cazul diferitelorscenarii. C) Temperaturile medii estimate până în 2100 şi incertitudinile aferente (sursa: IPCC 2007).Fig. 1: A) The main features of the scenarios from economic and social aspects. B) The rate of global warming at different scenarios. C) Estimatedaverage temperatures by 2100 and related uncertainties (source: IPCC 2007).112

Câteva modele climatice includ Bazinul Carpatic, acestea fiind: ALADIN, REMO, PRECS şiRegCM (Szépszó et al. 2008). Pentru analiza bazinului Mureşului evoluţia parametrilor climaticia fost calculată pe baza modelului francez ALADIN (www.cnrm.meteo.fr/aladin) şi germanREMO (www.remo-rcm.de), aceste modele fiind bazate pe scenariul A1B reprezentândun mod de prognoză intermediar social-economic. Referitor la creşterea populaţiei, scenariulprognozează o creştere până la jumătatea secolului, iar mai apoi o scădere, în contextul uneicreşteri economice accentuate, răspândirea rapidă a unor tehnologii noi şi mai eficiente şi unechilibru între consumul de carburanţi şi de resurse energetice regenerabile (IPCC 2007).Rezoluţia orizontală a modelului aplicat este de aproximativ 25 km. Modelele au fost rulatede divizia de modelare numerică şi dinamică climatică din cadrul Serviciului Maghiar deMeteorologie. Modelul furnizează date zilnice de temperatură şi precipitaţii pentru intervalele2021–2050, respectiv 2071–2100. Rezultatele sunt exprimate în funcţie de perioada dereferinţă 1961–1990. Din aceste date zilnice sunt calculate medii pentru acele luni care suntimportante în ceea ce priveşte regimul hidrologic al Mureşului. Valorile au fost calculate înfuncţie de reţeaua de puncte cu ajutorul metodei de interpolare kriging.EredményekEnyhébb, kissécsapadékosabb télRezultateIerni mai calde cu precipitaţiisensibil mai mariA téli hónapokra a referencia időszakhozviszonyítva 1,3–1,4 °C-os hőmérsékletemelkedéstjelez mindkét modellek2021–2050-re (2. ábra). Hosszabb távona két modell némileg eltérő változástfeltételez. A REMO becslése alapján a2071–2100 időszakban az átlaghőmérsékletakár 3,9 °C-kal is magasabb lehet amainál (2. ábra). Az ALADIN valamelyestkisebb mértékű, 2,1 °C körüli emelkedéstjelez, így még ez utóbbi optimistábbverzió alapján is jelentős felmelegedésvárható a a teljes vízgyűjtő tekintetében.A 2. ábra alapján megfigyelhető, hogy azelső modellezési időszakban a hőmérsékletnövekedése egyenletesen érinti azegész területet, később azonban a Keleti-Kárpátokban található mellékfolyókÎn comparaţie cu valorile referinţă ambelemodele prevăd o creştere cu 1,3–1,4 °Cpentru perioada 2012–2050 corespunzândlunilor de iarnă (Fig. 2). Pe termenlung modelele prevăd o situaţie oarecumdiferită. Modelul REMO prevede o creşterea temperaturii medii de 3,9 °C pentruintervalul 2071–2100, ceea ce presupuneo încălzire substanială (Fig. 2). ModelulALADIN, în schimb prevede o creşterenu atât de intensă, şi anume 2,1°C. Chiarşi în cazul considerării acestei versiunioptimiste o încălzire semnificativă esteaşteptată să se producă în întregul bazin.Dacă consultăm Fig. 2 observăm că înprima perioadă temperaturile modelatepar să crească într-o manieră uniformă.Mai târziu afluenţii din Carpaţii Orientali113

2. ábra: A hőmérséklet várható változása a téli időszakban (december–február) a modell adatokalapján.Fig. 2: Modelul predicţiei schimbărilor de temperatură din timpul iernii (Decembrie–Februarie).Fig. 2: Model prediction of temperature change in the winter period (December–February).vízgyűjtőin és a síksági szakaszon intenzívebblehet a felmelegedés.Az átlagos csapadékmennyiség tekintetébena két modell nagyon eltérő értékeketmutat a teljes vízgyűjtőre vonatkozóan.Az ALADIN alapján gyakorlatilagnem várható változás, míg a REMO 22mm-es és 34 mm-es növekedéssel számola 2021–2050, illetve a 2071–2100időszakban (3. ábra). Az átlagértékekazonban számottevő területi különbségekettakarnak. Mindkét modell a csapadékmennyiségének növekedését jósoljaa Gyergyói-havasok térségében, azonbannyugatabbra a REMO kismértékűnövekedést, míg az ALADIN számottevőcsökkenést jelez (3. ábra).A fentiek alapján úgy tűnik, hogy ahőmérséklet emelkedése miatt a hóbantárolt vízkészlet átlagos mennyiségecsökkenni fog a legtöbb részvízgyűjtőn.şi secţiunea de câmpie a Mureşului par săfie cei mai afectaţi.Dacă luăm în considerare întregul bazinprecipitaţiile medii estimate de ambelemodele par să fie foarte diferite. Conformmodelului ALADIN nu sunt aşteptateschimbări importante în viitor, în timp ceREMO a calculat o creştere cu 22 mm înintervalul 2012–2050 şi 34 mm între 2071şi 2100 (Fig. 3). Valorile medii ascund anumitediferenţe regionale. Ambele modeleadmit că există posibilitatea creşterii precipitaţiilorîn partea estică a bazinului, întimp ce o uşoară creşte (REMO) sau chiaro substanţială scădere (ALADIN) pot săse producă în vest (Fig. 3).Pe baza celor enunţate mai sus se poateremarca faptul că încălzirea climatului vadetermina reducerea rezervei de zăpadădin majoritatea sub-bazinelor. Doar înCarpaţii Orientali, ca urmare a creşterii114

3. ábra: A csapadék mennyiségének várható változása a téli időszakban (december–február) amodell adatok alapján.Fig. 3: Modelul predicţiei schimbărilor cantităţii de precipitaţii din timpul iernii (Decembrie–Februarie).Fig. 3: Model prediction of precipitation change in the the winter period (December–February).Mindazonáltal a Keleti-Kárpátok magasabbrégióiban a vízkészlet akár emelkedhetis a téli csapadékmennyiség növekedésével,azaz tavasszal ezeken a területekennagyobb esély van árhullámok kialakulására.Az azonban kérdéses, hogy ezek azárvizek mennyire lesznek hevesek a jövőben,ezt ugyanis többek között a tavaszihóolvadás intenzitása határozza meg.precipitaţiilor rezerva medie ar putea săcrească. Conform acestei ipoteze şanselecele mai mari de iniţiere a inundaţiilor deprimăvară sunt de a se produce în aceastăregiune. Rămâne totuşi întrebarea legatăde durata acestor inundaţii în viitor, devreme ce ele sunt produse în principal deintensitatea cu care se produce topireazăpezii.Melegebb tavasz, alig változókora nyári csapadékmennyiségA márciusi és az áprilisi hőmérséklet ahóolvadás és így az árvizek kialakulásaszempontjából is igen fontos. Ez esetbenmindkét modell általános tavaszifelmelegedéssel számol (4. ábra). Az elsőPrimăveri mai calde, modificărinesigure în regimul precipitaţiilorde la începutul veriiTemperaturile din lunile martie şi apriliesunt importante deoarece în aceste luniare loc topirea zăpezii şi producerea viiturilor.Pe baza modelelor este aşteptată115

modellezési időszakban (2021–2050)átlagosan 1,1–1,5 °C, míg a másodikban(2071–2100) 2,4 °C (REMO), sőt akár 3,1°C (ALADIN) hőmérsékletnövekedésselis lehet számolni. A melegedés feltehetőenintenzívebb lesz az Erdélyi-medencébenés az Alföldön, de a keleti vízgyűjtőnis számottevő lehet az emelkedés a21. században: kezdetben hozzávetőleg1,0 °C, míg később akár 2,0 °C (4. ábra).A fenti eredmények arra utalnak, hogyátlagos években a kora tavaszi hóolvadásintenzívebb lehet a hegyvidéki vízgyűjtőn.Ez nem feltétlenül jelent nagyobb árvizeket,hiszen láthattuk, hogy a hókészletekcsökkenhetnek. Mindamellett azokban azévekben, amikor a téli félév csapadékosabb,megnő a nagy vízhozamú, extrémárhullámok kialakulásának lehetősége.o creştere a temperaturilor generală (Fig.4). Pentru prima perioadă (2021–2050)este aşteptată o creştere cu 1,1–1,5 °C, întimp ce pentru al doilea interval (2071–2010) aceasta poate fi de 2,4 °C (REMO)sau 3,1 °C (ALADIN). Încălzirea poate fimai accentuată în Bazinul Transilvan şi înzona de câmpie, iar partea estică a bazinuluipoate cunoaşte o încălzire cu 1,0 °Crespectiv 2,0 °C în lunile de primăvară alesecolului 21 (Fig. 4).Aceste schimbări sugerează că într-unan normal topirea zăpezii din timpul primăveriise poate produce mai repede în parteaînaltă a bazinului. Acest lucru nu înseamnăimplicit şi inundaţii mai mari, deoarece amvăzut că rezerva totală de zăpadă poatefi mai mică. Chiar şi aşa în anii cu precipitaţiiintense în timpul iernii, şanselede a apărea inundaţii mari vor fi ridicate.4. ábra: A hőmérséklet várható változása a kora tavaszi időszakban (március–április) a modelladatok alapján.Fig. 4: Modelul predicţiei schimbărilor de temperatură de la începutul primăverii (martie–aprilie).Fig. 4: Model prediction of temperature change in the early spring period (March–April).116

Egy átlagos hidrológiai évben a májusiés júniusi csapadék hatására alakulhat kia második jelentősebb árhullám (Andó2002). A modellek csapadék előrejelzéseiazonban koránt sem egyértelműekerre az időszakra (5. ábra). A teljes vízgyűjtőreszámított átlag alapján a REMOcsupán jelentéktelen változásokat jósola 2021–2050 időszakra, míg jelentős, 50mm-es csökkenést 2071–2100 között.Ezzel szemben az ALADIN modell kezdetbenmintegy 30 mm növekedést akésőbbiekben pedig csak kisebb változásokatjelez (5. ábra). A változások térbelimintázata is eltérő. Az ALADIN modellszerint a legjelentősebb növekedésre avízgyűjtő középső részén lehet számítani,miközben a REMO ugyanerre a területrejósolja a legjelentősebb csökkenést (5.ábra). Eszerint a változások iránya igenbizonytalan.Pe baza observaţiilor hidrologice precedentea doua perioadă afectată de viiturieste datorată ploilor bogate din maişi iunie (Andó 2002). Modelele calculatepentru această perioadă sunt ambigue(Fig. 5). Astfel, utilizând modelulREMO la nivelul întregului bazin nu sesesizează schimbări majore în intervalul2021–2050, iar între 2071–2100 o scăderesubstanţială de 50 mm a fost estimată.Modelul ALADIN însă prevede creştereacu 30 mm în primul interval analizat şi ocreştere minoră pentru al doilea interval(Fig. 5). Conform modelului ALADINcea mai semnificativă creştere este aşteptatăîn zona mijlocie a bazinului Mureşului.În mod contrar, modelul REMOprognozează cea mai accentuată scădereîn această zonă (Fig. 5). Ca şi o consecinţădirecţia schimbării implică un gradridicat de nesiguranţă.5. ábra: A csapadék mennyiségének várható változása a kora nyári időszakban (május–június) amodell adatok alapján.Fig. 5: Modelul predicţiei schimbărilor cantităţii de precipitaţii de la începutul verii (mai–iunie).Fig. 5: Model prediction of precipitation change in the the early summer period (May–June).117

Következésképpen igen nehéz lennemegmondani, hogy a kora nyári csapadékbólkialakuló árvizek jelentősége csökken-evagy nő a jövőben. A két modelleredményeinek átlaga alapján ugyan aváltozás jelentéktelennek tűnik, de ez afeltételezés is bizonytalan.Prin urmare este aproape imposibil deestimat dacă inundaţiile determinate deploile de la începutul verii vor spori sause vor reduce. Dacă luăm în consideraremedia celor două modele nu sunt aşteptateschimbări majore, dar aceasta estedoar o speculaţie.Száraz, forró nyárAhogy már korábban említettük, a kisvizesidőszak július közepétől, végétőlindul. (Boga és Nováky 1986). Augusztustólkezdve a vízhozamok 50 m 3 /s-ra csökkenhetnek.Az alföldi szakaszra érkezővíz mennyiségét ebben az időszakbanelsősorban a vízgyűjtőn jellemző párolgásés csapadékmennyiség határozza meg.Természetesen az emberi beavatkozások,mint pl. a víztározás hatása is jelentőslehet.A kisvizek megjelenése szempontjábóligen fontos a július–augusztusi hőmérsékletalakulása. Mindkét modell hőmérsékletnövekedést(REMO 1,4 °C-ot, mígaz ALADIN 3,0 °C-ot) jelez az első modellezésiidőszakra. A 2071-től 2100-ig tartóperiódusban a felmelegedés ennél mégdrasztikusabb lehet és elérheti akár az5,0–5,5 °C-ot is (6. ábra). A hőmérsékletváltozása területi szempontból egységesnektűnik a vízgyűjtőn, bár az ALADINa legintenzívebb emelkedést a Görgényihavasokvidékére és a síksági területekre,míg a REMO a vízgyűjtő középső részérevárja (6. ábra). Így végső soron a változásoktérbeli mintázatát nem lehet egyértelműenmeghatározni.A melegedéssel párhuzamosan a nyáricsapadékmennyiség nagy valószínűséggelcsökkeni fog. A teljes vízgyűjtőre számítottVeri calde şi secetoaseDupă cum s-a menţionat anterior, perioadacu ape mici debutează în iulie (Bogaşi Nováky 1986). Apoi debitele pot scădeacu 50 m 3 /s. Volumul de apă care ajunge înzonele joase este determinat în principalde intensitatea evaporării şi de cantitateade precipitaţii primită de bazin. Desigurcă intervenţile antropice, cum suntlacurile de acumulare pot să aibă un rolimportant în această privinţă.De aceea, temperaturiile lunilor iulieaugustsunt foarte importante. Ambelemodele prognozează o creştere în aceastăperioadă, de 1,4 °C (REMO) şi 3,0 °C(ALADIN) pentru primul interval demodelare (2021–2050) şi 5,0 °C (REMO),respectiv 5,5 °C (ALADIN) pentru al doileainterval (2071–2100) (Fig. 6). Temperaturilevor creşte uniform pe toatăsuprafaţa bazinului, iar potrivit modeluluiALADIN încălzirea va afecta în principalMunţii Gurghiu şi zonele joase. ModelulREMO a prognozat o creştere semnificativăa temperaturilor în partea mediană abazinului (Fig. 6). Astfel distribuţia spaţialăa amplitudinii încălzirii nu poate fideterminată într-o manieră clară.În acelaşi timp o scădere a precipitaţiilordin timpul verii este prognozată.Ţinând cont de valorile medii ale întreguluibazin modelul ALADIN prognozează118

átlagok tekintetében az ALADIN 20 mmcsapadékcsökkenést jelez 2021–2050-re, míg a REMO alapján a területi átlagnem változik (7. ábra). A 2071–2100 időszakraazonban mindkét modell átlagosan55 mm-es csökkenést prognosztizál,amely főként a vízgyűjtő középső részétérinti majd. A Hargita nyugati lejtőin,valamint a Görgényi- és Gyergyói-havasokvidékén várhatóan kisebb mértékű lesz acsapadékmennyiség visszaesése (7. ábra).A nyári időszakban a fentiek alapjánnövekvő párolgás és mérsékeltebb csapadékmennyiségvárható. Ez az átlagosvízhozamok jelentős csökkenését idézhetielő, hozzájárulva így a július–augusztusbankezdődő kisvizes időszak során fellépővízhiány fokozódásához.o scădere de 20 mm, în timp ce modelulREMO nu prezice modificări semnificativeîn primul interval (2021–2050)(Fig. 7). În ceea ce priveşte al doilea intervalanalizat (2071–2100) ambele modeleprognozează o scădere ce poate ajunge la55 mm, afectând în principal partea mijlociea bazinului. Scăderea ar urma să fiemai redusă pe versanţii vestici ai MunțilorHarghita, Gurghiu, Giurgeu (Fig. 7).În aceste condiţii se poate prornoza ointensificare a evaporării şi o scădere aprecipitaţiilor în viitor. Acestea vor conducela o reducere semnificativă a debitelormedii, ceea ce va determina un deficitşi mai mare de apă pentru perioada cuape mici din intervalul iulie–august.6. ábra: A hőmérséklet várható változása a nyári időszakban (július–augusztus) a modell adatokalapján.Fig. 6: Modelul predicţiei schimbărilor de temperatură din timpul verii (iulie–august).Fig. 6: Model prediction of temperature change in the summer period (July–August).119

7. ábra: A csapadék mennyiségének várható változása a nyári időszakban (július–augusztus) amodell adatok alapján.Fig. 7: Modelul predicţiei schimbărilor cantităţii de precipitaţii din timpul verii (iulie–august).Fig. 7: Model prediction of precipitation change in the the summer period (July–August).Melegebb ősz, alig változócsapadékmennyiségToamne mai calde şi schimbărireduse ale precipitaţiilorA vízügyi adatsorok alapján a legkisebbvízhozamok (néha csupán 30–40 m 3 /s)szeptemberben és októberben jelentkeznek(Konecsny és Bálint 2010). A vízgyűjtőegészére számított átlagos hőmérsékletváltozástekintetében a két modelljó egyezést mutat (8. ábra). A 2021–2050időszakra mindkét becslés 2–3 °C-osfelmelegedést jelez, míg 2071–2100-raakár 4–5 °C-kal is emelkedhet a vízgyűjtőátlaghőmérséklete. A változásokterületi megoszlását szemlélve afelmelegedés az Erdélyi-középhegységés a Görgényi-havasok vidékén kisebb,ugyanakkor az Erdélyi-medencében és aPe baza observaţiilor anterioare, în intervalulseptembrie-octombrie Mureşulare cele mai mici debite (uneori doar30–40 m 3 /s) (Konecsny şi Bálint 2010).Analiza celor două modele la scara bazinuluirelevă o apropiere semnificativă(Fig. 8). Astfel pentru intervalul 2021–2050 ambele modele prognozează creşteride 2–3 °C, în timp ce pentru intervalul2071–2100 creşterea poate atinge 4–5°C. Dacă luăm în considerare distribuţiaspaţială a temperaturilor, încălzirea vaafecta într-o manieră mai redusă versanţiiMunţilor Apuseni şi Munţilor Gurghiu,dar în Bazinul Transilvaniei şi în Podişul120

Küküllő-menit-hátságon jóval nagyobbintenzitású is lehet (8. ábra).A csapadékmennyiség változása amodellek alapján kevésbé nyilvánvaló,a vízgyűjtőre jellemző átlagos értékektöbbé-kevésbé hasonlóak lehetnek az1961–1990-es referencia időszak adataihoz(9. ábra). A számított néhány mm-esváltozás elhanyagolható, nem haladjameg az előrejelzések hibáit.A két modell között lévő nagyfokúegyezés arra enged következtetni, hogy akora őszi időszakban jelentős felmelegedésvárható, miközben a csapadék menynyiségealig változik. Mivel a párolgás ígyfokozódik, növekvő vízhiánnyal, illetvecsökkenő vízhozamokkal kell számolni,ami hosszan elnyúló aszályos periódusokkialakulásához vezethet a Maros mentén.Târnavelor temperaturile ar putea creştedramatic (Fig. 8).Schimbările regimului precipitaţiilornu sunt atât de evidente şi situaţia paresă fie realtiv similară cu cea înregistratăîn intervalul 1961–1990 pentru întregbazinul (Fig. 9). Cei câţiva mm calculaţide cele două modele sunt nesemnificativişi se înscriu în marja de eroare aprognozelor.Ambele modele au prognozat o creşteresemnificativă a temperaturilor laînceputul toamnei. În acelaşi timp precipitaţiilemedii vor scădea sensibil, rezultândun deficit importantă de apă datoratevaporaţiei şi o scurgere mai redusă. Prinurmare, se vor instala perioade de secetămai îndelungate în lungul Mureşului.8. ábra: A hőmérséklet várható változása a kora őszi időszakban (szeptember–október) a modelladatok alapján.Fig. 8: Modelul predicţiei schimbărilor de temperatură de la începutul tomanei (septembrie–octombrie).Fig. 8: Model prediction of temperature change in the early autumn period (September–October).121

9. ábra: A csapadék mennyiségének várható változása a kora őszi időszakban (szeptember–október)a modell adatok alapján.Fig. 9: Modelul predicţiei schimbărilor cantităţii de precipitaţii de la începutul toamnei(septembrie–octombrie).Fig. 9: Model prediction of precipitation change in the early autumn period (September–October).Hidrológiai kilátásokHabár esetenként az alkalmazott kétmodell kimenti adatai nem erősítették megegymást, néhány jól kivehető tendenciaazért felismerhető a klíma jövőbeni változásáttekintve. A felmelegedés térben ésidőben általánosnak tekinthető, de az alacsonyabbfekvésű zártabb területeken, mintpéldául az Erdélyi-medence, az átlagnáljóval nagyobb is lehet. Az is egyértelműenlátszik, hogy a legnagyobb mértékű hőmérséklet-emelkedésnyáron és ősszel várható,habár a REMO modell szerint télenis jelentős felmelegedéssel kell számolni.A csapadék változását ugyanakkor nehezebbmegbecsülni. A területi átlagok alapjánúgy tűnik azonban, hogy a késő nyáriidőszakban jelentős csapadékcsökkenésPerspective hidrologiceChiar dacă am putut constata că celedouă modele utilizate nu au furnizat defiecare dată prognoze similare, se potdistinge câteva tendinţe clare în ceea cepriveşte evoluţia climei în secolul 21.Încălzirea se va produce atât în spaţiu câtşi în timp, iar suprafeţele joase şi închise,cum este cazul Bazinului Transilvan, vorfi cel mai afectate. Pare să fie foarte clarşi faptul că încălzirea cea mai semnificativăse va produce vara şi toamna, deşimodelul REMO prognozează şi ierni maicalde. În schimb, modificările ce vor surveniîn regimul precipitaţiilor sunt dificilde prognozat. Ce pare însă evident este căsfârşitul verii va înregistra cel mai maredeificit de precipitaţii. Schimbările din122

várható. A többi évszak esetében a változásoknem ennyire egyértelműek.Az éves átlagértékeket tekintetébenmár 2021–2050 időszakra is jelentős(REMO: 1,4 °C, ALADIN: 2,0 °C) hőmérsékletemelkedésvárható. 2071 és 2100között az általános felmelegedés hovatovábbelérheti a 3,6 °C (ALADIN) esetlega 3,8 °C-ot (REMO) is (10. ábra). Érdekesmódon az évi csapadékmennyiség tekintetébenaz ALADIN modell enyhe növekedésétmutat a 2021–2050 időszakra, dea következő periódusra mindkét modelljelentősebb, 20–50 mm-es csökkenéstprognosztizál (11. ábra). Figyelembe véve,hogy az évi átlagos csapadék mennyiségea vízgyűjtőn 600 és 1000 mm közötti, eza változás 5–10%-kal mérsékelheti azéves lefolyás értékét. A csökkenés azonbanennél még jelentősebb is lehet, ha afokozódó párolgást is számításba vesszük.A pontosabb összefüggések feltárásaugyanakkor további modellezést igényel.celelalte anotimpuri nu sunt atât de evidente.Dacă ţinem cont doar de valorile mediio creştere cu 1,4 °C (REMO) respectiv 2,0°C (ALADIN) poate fi prognozată pentruperioada 2012–2050. Mai mult, temperaturadin intervalul 2071–2100 poate fi cu3,6 °C (ALADIN) respectiv 3,8 °C (REMO)mai mare decât în perioada 1961–1990(Fig. 10). Este interesant faptul că pentruperioada 2021–2050 modelul ALADINpreconizează o uşoară creştere a precipitaţiilor,dar pentru al doilea interval(2071–2100) ambele modele sugerează oscădere cu 20–50 mm (Fig. 11). Ţinândcont că precipitaţiile medii sunt cuprinseîntre 600–1000 mm în ca drul bazinului,rezultă o reducere cu 5–10% a scurgeriianuale. Scăderea poate fi chiar mai semnificativădacă creşterea evaporaţiei estecuantificată, dar o modelare suplimentarăeste necesară pentru explorarea acestorrelaţii.10. ábra: A hőmérséklet várható változása az éves átlagok tekintetében.Fig. 10: Modificări de temperatură estimate exprimate în valori anuale.Fig. 10: Expected temperature change in terms of annual values.123

11. ábra: A csapadék mennyiségének várható változása az éves átlagok tekintetében.Fig. 11: Modificări de precipitaţii estimate exprimate în valori anuale.Fig. 11: Expected precipitation change in terms of annual values.Ami a folyó vízjárását illeti a téli időszakbanegyenletesebb lefolyás várható, a koratavaszi hóolvadás azonban esetenkéntintenzívebb lehet. Eközben a kora nyáriárvizek jelentősége, ha kis mértékben isde mérséklődhet. Emiatt az árhullámokgyakorisága és átlagos nagysága várhatóancsökkenni fog, azonban megfelelő körülményekesetén (nagy téli csapadék és gyorshóolvadás) extrém árvizek természetesentovábbra is kialakulhatnak. Jóllehet számosklímaváltozással kapcsolatos kutatáshangsúlyozza az extrém csapadék eseményekkialakulási gyakoriságának növekedését(Szépszó et al. 2008), ez inkább a Kárpát-medencenyugati felén lesz jellemző(Horányi et al. 2009). Összességében tehátklimatikus szempontból az árvizekhez ésárvíz-védelemhez kötődő veszélyek jelentőségea közeljövőben várhatóan nem változika Maros mentén.Ţinând cont de regimul hidrologic alMureşului ne aşteptăm la o scurgere maiuniformă pe durata iernii, dar topireazăpezilor din timpul primăverii poate săse producă mai intens. Între timp inundaţiilede la începutul verii ar putea fi maipuţin semnificative. Astfel, frecvenţa şimagnitudinea medie a inundaţiilor vorscădea, dar în condiţii excepţionale (precipitaţiiabundente în timpul iernii şi otopire rapidă), inundaţii extreme se potproduce. Chiar dacă câteva studii climaticeaccentuează relevanţa extremelorpluviale maxime (Szépszó et al. 2008),acestea vor fi caracteristice în special pentrupartea vestică a Bazinului Carpatic(Horányi et al. 2009). Privite dintr-o perspectivăclimatică problemele generate deinundaţii şi măsurile de prevenire pe carele implică acestea nu se vor intensifica înperioada următoare în lungul Mureşului.124

Az eredmények alapján ugyanakkor anyári és őszi szélsőségesen kis vizek előfordulásajóval gyakoribb lehet, ez pedigidőről időre súlyos vízhiány kialakulásáhozvezethet a folyó alsó szakasza mentén.Mint már említettük, az éves lefolyás isvalószínűleg csökkenni fog hosszú távon.Konecsny (2010) szerint tartós vízhiányosállapotokkal már most is számolni kell,amikor is a vízhozamok jóval kisebbek,mint a statisztikailag meghatározott átlagoskisvízi hozamok. A vízjárás változásávalösszefüggésben tehát elsősorban akisvizes időszakokkal kapcsolatos problémákfognak a jövőben kiéleződni.Pe de altă parte analizând rezultatele,concluzionăm că apele mici de toamnă şivară pot să atingă minime extreme cu ofrecvenţă mult mai mare, iar deficitul severde apă poate apărea ocazional în sectorulde câmpie al Mureşului. Mai mult, scurgereatotală anuală va scădea considerabilpe termen lung. Conform lui Konecsny(2010), există deja perioade cu deficit semnificativde apă, subliniind asupra faptuluică debitele sunt mai scăzute decât celedeterminate statistic şi care desemneazăvalorile medii la ape mici. Totuşi, cea maimare problemă care va interveni în regimulrâului va fi aceea a creşterii frecvenţeievenimentelor cu ape mici.125

KövetkeztetésekAz összefoglaló kötet negyedik tanulmányában a Maros vízgyűjtőre vonatkozó regionáliséghajlati modelleket elemeztük. Emellett felvázoltuk a folyó vízjárásával kapcsolatosváltozások feltételezett irányát. Legfontosabb következtetéseink az alábbiak:• A téli átlaghőmérséklet emelkedésével számos részvízgyűjtőn csökkenni fog ahókészletek nagysága. Mindamellett nagyobb magasságban akár több hó is felhalmozódhat,mivel a modellek a téli csapadékösszeg növekedését prognosztizálják.• A tavaszi olvadás felgyorsulhat és időben hamarabb következhet be a hegyvidékivízgyűjtőn, így amikor a téli csapadék mennyisége kiemelkedő a szélsőségesennagy árvizek kialakulásának valószínűsége megnő.• A modellek alapján a kora nyári csapadékhoz köthető árhullámok kialakulásábannem várható jelentős változás.• Az előrejelzés alapján a nyári és a kora őszi időszakban az átlaghőmérséklet drámaimértékben emelkedhet, míg a csapadékmennyiség csökkenni fog. Ez a vízhozamokjelentős visszaeséséhez vezethet.• Az egész vízgyűjtő tekintetében az éves átlaghőmérséklet 2021–2050 között 1,4–2,0 °C-kal, 2071–2100 között 3,6–3,8 °C-kal emelkedhet a mai értékekhez képest.Az első modellezési időszakban az éves csapadék mennyisége várhatóan csakkis mértékben változik, azonban a 2071–2100-as időszakban a modellek 20–50mm-es csökkenést jósolnak.• A fentiek alapján az éves lefolyás 5–10%-kal történő csökkenése, valamint azaszály-veszélyeztetettség jelentős növekedése prognosztizálható.A legfontosabb környezeti és társadalmi konfliktusok a jövőben így elsősorban akisvizes időszakokhoz fognak kötődni. Az ipari, mezőgazdasági, ökológiai és rekreációscélú szükségletek összehangolása kiemelkedően fontos lesz, mivel ezek jórészta meleg és száraz időszakra koncentrálódnak. A várható problémák emellett megkövetelikaz egységes vízgazdálkodást és a vízkészletek fenntartható megosztását afelső és az alsó folyószakaszok között, valamint a két szomszédos ország viszonylatábanis.126

ConcluziiÎn acest capitol au fost prezentate rezultatele prognozei climatice pentru bazinulMureşului. Am dorit să subliniem în egală măsură şi tendinţa modificărilor preconizatela nivelul regimului hidrologic al râului. Cele mai importante concluzii suntenumerate mai jos:• În urma creşterii temperaturilor din timpul iernii rezerva de zăpadă medie poatesă se diminueze în unele sub-bazine. Cu toate acestea, la altitudini ridicate nusunt excluse rezerve mai mari de zăpadă, de vreme ce modelele prognozează ouşoară creştere a precipitaţiilor iarna.• Topirea zăpezii din timpul primăverii poate fi mai rapidă în partea superioară abazinului, deşi în anii cu precipitaţii ridicate pe durata iernii sunt aşteptate inundaţiiextreme.• Modelele nu prognozează modificări considerabile în ceea ce priveşte volumulinundaţiilor de la începutul verii.• Pentru perioada verii şi începutul toamnei creşteri dramatice de temperatură,respectiv scăderi la fel de ample de precipitaţii sunt prognozate. Această tendinţăva conduce la diminuarea debitelor medii.• La scara bazinului temperatura ar putea creşte în medie cu 1,4–2,0 °C şi 3,6–3,8 °Cîn intervalele 2021–2050 respectiv 2071–2100.• Precipitaţiile medii anuale se vor schimba probabil în mică măsură în primulinterval analizat, în timp ce pentru intervalul 2071–2100 modelul prognozează oscădere semnificativă de 20–50 mm.• Luând în considerare cele prezentate o reducere de 5-10% a scurgerii anuale esteposibil să se producă, în timp ce severitatea secetelor ar putea să se intensifice.Prin urmare, principalele probleme care vor apărea în viitor vor fi legate în principalde evenimentele ascoiate deficitului de apă. De aceea consumul de apă al activităţiloragricole, industriale, ecologice şi recreaţionale trebuie să fie armonizat, încondiţiile în care presiunea pe această resursă va creşte pe perioada verilor calde şiuscate. Toate aceste probleme necesită o strategie de management unitară, cu unconsum echilibrat de apă atât în sectorul superior, cât şi în cel inferior al Mureşului,precum şi între cele două ţări vecine.127

Irodalom / BibliografieAndó M. 1993. The geography of theMures River. Acta Geographica Szege diensis 31: 1–9.Andó M. 2002. A Tisza vízrendszerhidrogeográfiája. SZTE Természeti FöldrajziTanszék, Szeged.Bartholy J., Pongrácz R., Gelybó Gy.,Szabó P. 2008. Analysis of expectedclimate change in the Carpathian Basinusing the PRUDENCE results. IdőjárásQuarterly Journal of the HungarianMeteorological Service 112: 249–264.Boga L., Nováky B. 1986. Magyarországvizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése:Maros. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest.Cubasch U., Meehl G., Boer G., StoufferR. , Dix M., Noda A., Senior C., RaperS., Yap K. 2001. Projections of FutureClimate Change, In Climate Change2001: The Scientific Basis, J.T Houghton,Y. Ding, D.J. Griggs, M. Noguer, P.J. Vander Linden, X. Dai, K. Maskell, and C.A.Johnson (eds). Contribution of WorkingGroup I to the Third Assessment Reportof the Intergovernmental Panel.Csoma J. 1975. A Maros hidrográfiája.In Vízrajzi Atlasz Sorozat 19 Maros.VITUKI, Budapest. 7–12.Csorba P., Blanka V., Vass R., Nagy R.,Mezősi G. 2012. Hazai tájak működésénekveszélyeztetettsége új klímaváltozásielőrejelzés alapján. Földrajzi Közlemények136/3: 237–253.Dikau R., Schrott L. 1999. The temporalstability and activity of landslides inEurope with respect to climatic change(TESLEC): main objectives and results.Geomorphology 30: 1–12.Giorgi F. 1990. Simulation of regionalclimate using a limited area model nestedin a general circulation model. Journal ofClimatology 3: 941–963.Giorgi F., Bates G., 1989. The ClimatologicalSkill of a Regional Model over ComplexTerrain. Monthly Weather Review117: 2325–2347.Hawkins E., Sutton R., 2009. The potentialto narrow uncertainty in regional climatepredictions. Bulletin of AmericanMeteorological Society 90: 1095–1107.Horányi A., Csima G., Szabó P., SzépszóG. 2009. Regionális klímamodellezésaz Országos Meteorológiai Szolgálatnál.MTA előadás 2009.09.15.(http://www.met.hu/doc/tevekenyseg/klimamodellezes/MTA-2009.09.15.pdf)IPCC 2007. Climate Change 2007:The Physical Science Basis. WorkingGroup I Contribution to the FourthAssessment Report of the IPCC. Editedby S. Solomon, D. Qin, M. Manning,Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M.Tignor, H.L. Miller. Intergovernmental128

Panel on Climate Change, CambridgeUniversity Press, New York, p. 996(http://www.ipcc.ch)Konecsny K. 2010: A kisvizek főbb statisztikaijellemzői a Maros folyó alsó szakaszán.Hidrológiai Közlöny 90/1: 45–55.Konecsny K., Bálint G. 2010. Low waterrelated hydrological hazards along thelower Mureş/Maros river. In Riscuri şicatastrofe, Universitatea „Babeş-Bolyai”.Facultatea de Geografie. Laboratorul deriscuri şi hazarde. Casa Cărţii de Ştiinţă.Cluj-Napoca 8/6van der Linden P., Mitchell J.F.B. (eds.)2009. ENSEMBLES: Climate Changeand its Impacts: Summary of researchand results from the ENSEMBLES project.Met Office Hadley Centre, Exeter,UK. (http://ensembles-eu.metoffice.com/docs/Ensembles_final_report_Nov09.pdf)Szabó P., Horányi A., Krüzselyi I., SzépszóG. 2011. Az Országos Meteorológiai Szolgálatregionális klímamodellezési tevékenysége:ALADIN-Climate és REMO.36. Meteorológiai Tudományos Napokbeszámolókötete. Budapest, 87–101.Szépszó G., Zsebeházi G. 2011. AzENSEMBLES projekt regionális modelleredményeinekalkalmazhatóságaMagyarország éghajlatának jellemzésére.36. Meteorológiai Tudományos Napokbeszámolókötete. Budapest, 59–75.Szépszó G., Bartholy J., Csima G., HorányiA., Hunyady A., Pieczka I., PongráczR., Torma Cs. 2008. Validation ofdifferent regional climate models overthe Carpathian Basin. EMS8/ECAC7Abstracts 5, EMS2008–A–00645.129

TársadalmielvárásokSipos György, Rácz Attila, MirceaArdelean, Petru Urdea, Katona Orsolya,Sümeghy Borbála, Rakonczai JánosAşteptărisocialeSipos György, Rácz Attila, MirceaArdelean, Petru Urdea, Katona Orsolya,Sümeghy Borbála, Rakonczai JánosAMaros közös örökségünk, erőforrásainakmegőrzése és fejlesztésenemcsak az ipar vagy a mezőgazdaság,de a folyó mentén élő emberek számárais fontos. A sikeres és fenntarthatóvízgazdálkodás kialakítása során ezért ahelyiek véleményét és elvárásait is érdemesfigyelembe venni.Ahogyan azt már bemutattuk, a folyótszámos közvetlen és közvetett emberihatás érte és éri, melyeknek pozitív ésnegatív következményeivel is számolnunkkell. Földrajzi és hidrológiai szempontbóla legfontosabb problémák jelenleg ahomok- és kavicskitermeléshez, illetvea klímaváltozáshoz köthetők. Előbbi amederfejlődés megváltozását, utóbbia vízkészletek csökkenését okozhatja.A változások jellege és iránya már felismerhető,s a folyó általános megjelenéséreés környezetre gyakorolt hatásuk isnyilvánvaló.A fentiek figyelembevételével arrakerestük a választ, hogy milyen környezetiproblémákat és konfliktusokat észlelnekaz emberek a határ két oldalán?A Maros ebből a szempontból mennyireérintett? Milyen az emberek kapcsolataMureşul reprezintă patrimoniulnostru comun de aceea managementulsău trebuie să ţină seamanu doar de activităţile industriale şiagricole din regiune, dar şi de locuitoriiaşezărilor riverane. Din acest motiv, înmanagementul sustenabil al Mureşuluirolul şi opinia societăţii locale este deopotrivăimportant.După cum s-a arătat anterior râul afost supus intervenţiilor umane într-unmod direct şi indirect, rezultând atâtschimbări pozititve cât şi negative. Celemai importante probleme din perspectivăgeografică şi hidrologică sunt legate deschimbările dinamicii albiei, survenite înurma extragerii nisipului şi pietrişului şi ascăderii cantităţii de apă drenată în urmaschimbărilor climatice actuale. Acesteprobleme modifică aspectul şi mediul aferentrâului punându-şi totodată amprentaşi pe modul în care acesta va arăta în viitor.Principalele întrebări ridicate de aceststudiu în partea sa finală sunt: care suntconflictele enviromentale sesizate delocuitorii celor două ţări? Este Mureşulrelevant din această perspectivă? Cumfolosesc şi percep locuitorii autohtoni131

a folyóval? Végül melyek a legfontosabbhelyi elvárások a Maros jövője szempontjából?MódszerekA projekt megvalósítása során fontosnaktartottuk, hogy minél jobban megismerjüka Maros mentén élők véleményét éselvárásait a folyóval és annak környezetévelkapcsolatban. E tekintetben a legtöbbinformációt egy kérdőíves felmérésszolgáltatta, melyet a folyó menténelhelyezkedő városokban és falvakban,mintegy 1000 fő megkérdezésével 2011októberében hajtottunk végre. Emelletttöbb településen is tartottunk ismeretterjesztőelőadásokat a helyi lakosok ésaz érintett szakmai szervezetek részvételével,ahol egyrészt bemutattuk kutatásainkeredményeit, másrészt megismertükaz ott élők elképzeléseit a folyó jövőjévelkapcsolatban.A kérdőíves felmérést megelőzőenApátfalván, Makón és Lippán tájékozódójellegű interjúkat készítettünk, melyeksorán a települést érintő környezeti problémákrólérdeklődtünk. Az interjúk kapcsánmód nyílt kérdőívünk előzetes kérdéseinektesztelésére is. Az így gyűjtöttkvalitatív információk segítségével tudtukazután a végleges kérdéseket és az előremegadott válaszlehetőségeket összeállítani.Ez nagyban növelte a felmérés megbízhatóságát,hiszen ki tudtuk szűrni akérdőívből a félreérhető, illetve a köznapiember számár nem életszerű elemeket.Végleges formájában a kérdőív 32darab kérdést tartalmazott. Többségükún. zárt kérdés volt, melyeknél az interjúalanyokelőre megadott lehetőségekközül választhattak. Mindamellett nyitottMureşul? Care sunt aşteptările acestoraîn ceea ce priveşte utilizarea şi managementulacestuia?MetodePentru a avea o imagine cuprinzătoareasupra atitudinii şi aşteptărilor locuitorilorfaţă de problema Mureşului şi amediului înconjurător au fost organizatecâte activităţi în cadrul acestui proiect.Dintre acestea cea mai importantă a fostanaliza socială realizată în octombrie2011 în urma căreia au fost chestionaţimai mult de 1000 de locuitori din localităţiledin lungul Mureşului cu privirela problemele enunţate anterior. În plusau fost organizate workshop-uri şi întâlniriîn diferite locaţii, prilej de a aduce înatenţia localnicilor şi întreprinzătorilorrezultatele obţinute şi de a consulta opiniileşi ideile participanţilor în ceea ce priveşteevoluţia Mureşului în viitor.Înaintea realizării chestionarelor încâteva localităţi (Apátfalva, Makó şiLipova) cetăţenii au fost intervievaţidespre problemele enviromentale dinaşezările în care locuiau. Aceste interviurine-au ajutat să testăm oportunitateaîntrebărilor preliminare propuse închestionare. Rezultatele acestei analizecalitative au constituit baza pentru realizareaîntrebărilor ce urmau să fie aplicateîn faza cantitativă a cercetării. Aceastăprocedură a crescut evident credibilitateaanchetei sociale, deoarece aşteptărilenoatre preliminare asupra opiniei locuitorilorau putut fi testate şi filtrate.În forma sa finală chestionarul acuprins 32 de întrebări. Cele mai multeau fost întrebări închise (respondenţiiavând posibilitatea de a alege răspunsuri132

kérdések is szerepeltek a kérdőívben, ígya válaszadók lehetőséget kaptak összetettebbgondolatok és vélemények megfogalmazásárais. A kérdőív kitöltésének átlagosideje 10–15 perc volt.formulate în prealabil de aplicant). Câtevaîntrebări deschise, care le-au oferit prilejulparticipanţilor de a articula idei şi opiniicomplete au fost de asemenea formulate.Timpul mediu de completare al unuichestionar a fost de 10–15 minute.1. ábra: Kérdőívezés Makón.Fig. 1: Aplicarea chestionarelor la Makó.Fig. 1: Surveying at Makó.A felmérés kérdőívezésben már jártasszociológia és geográfus szakos egyetemihallgatók bevonásával történt, akikkétfős vegyes csapatokat alkottak, egymagyar és egy román diák részvételével(1. ábra). Összesen 22 csoport vett részta munkában, mely az alábbi településeketérintette: Sâmbâteni, Csicsér (Cicir),Mondorlak (Mândruloc), Arad, Pécska(Pecica), Szemlak (Semlac), Magyarcsanád,Apátfalva, Makó, Kiszombor ésMaroslele (2. ábra)Az egy-egy településre jutó kérdőívekszámát a népességszám függvényében,súlyozással állapítottuk meg. Így a legtöbbinterjú, szám szerint 345, illetve230 Aradon és Makón, míg a legkevesebb,20 illetve 25 Magyarcsanádon ésSâmbâteniben készült. Összesen 1062darab kérdőív került kitöltésre.Studiul a fost realizat cu participareastudenţilor celor două universităţi careaveau experienţă în efectuarea chestionarelor.Aceştia au constiuit grupuri decâte doi, în fiecare echipă fiind câte unstudent român şi unul maghiar (Fig. 1).În total s-au constituit 22 de grupuri, iarchestionarele au fost aplicate în localităţileSâmbâteni, Cicir, Mândruloc, Arad,Pecica, Semlac, Magyarcsanád, Apátfalva,Makó, Kiszombor şi Maroslele (Fig. 2).Numărul chestionarelor aplicate înfiecare localitate a fost stabilit în funcţiede importanţa fiecăreia şi de populaţiaaferentă. În aceste fel cele mai multechestionare au fost aplicate în Arad(345) şi Makó (230), iar cele mai puţineîn Magyarcsanád (20) şi Sâmbâteni (25).În total au fost realizate 1062 de chestionare.133

A felmérés során véletlen sétás adatfelvételtalkalmaztunk, azaz a kérdezőbiztosokbárkivel készíthettek interjút egyelőre meghatározott zónán belül. A zónákkijelölésével a válaszadók többszöri kikérdezéseis elkerülhetővé vált (3. ábra).A fost folosită metoda intervievăriilibere, care a presupus chestionarea respondenţilorîntâlniţi într-o anumită zonăa localităţii în timpul plimbării. Delimitareazonelor de intervievare a prevenitchestionarea de mai multe ori a aceluiaşirespondent (Fig. 3).2. ábra: A kérdőívezés helyszínei.Fig. 2: Localităţile în care s-au aplicat chestionarele.Fig. 2: The settlements where the surveys were made.A felmérés módszereit tekintve kvalitatív és kvantitatív elemeket is tartalmazott. A két megközelítésegyüttes alkalmazása számos előnnyel szolgál (Letenyei 2004), hiszen néhány kérdéscsak a kérdező által irányított interjúk segítségével tárható fel, ugyanakkor a reprezentativitáshozkellő távolságtartás és statisztikailag is releváns méretű minta szükséges (Bryman 2001).A szociológiai kérdőívezés során a reprezentativitás kulcskérdés az eredmények megbízhatóságaszempontjából, habár a megbízhatóság nem jelenti, hogy az eredmények érvényesekis egyben. Definíció szerint a vizsgálat pontossága a reprodukálhatóságával mérhető, azaza megismételt adatfelvételek eredményeinek különbségével (Babbie 2003, Firebaugh 2008).A kutatás érvényessége ugyanakkor arra utal, hogy a kapott válaszok és eredmények vajonhíven tükrözik-e az általános képet (Babbie 2003, Firebaugh 2008). Mindez nagyban függ a jókérdésmegfogalmazástól, illetve a megkérdezettek által adott válaszok értelmezhetőségétől(Letenyei és Rácz 2011). A kutatás eredményeinek megbízhatósága véletlenszerű mintavételalkalmazásával, esetleg a mintaszám növelésével fokozható (Neuman 2006). A jelen felmérésesetében a klasszikus értelemben vett, címlistákon, vagy települési nyilvántartásokon alapulóvéletlen mintavétel idő és erőforrások hiányában nem volt kivitelezhető. A reprezentativitástés a megbízhatóságot részben a viszonylag nagy minta (a népesség 0,2%-a Aradon, 1,0%-aMakón, 1,2%-a más településeken), részben pedig az interjú zónák kialakítása biztosította.Ezeket ugyanis úgy jelöltük ki, hogy vagy lefedjék az egész település területét, vagy pedig reprezentáljákannak mindegyik településföldrajzi egységét (3. ábra). A felmérés érvényességétaz előzetes interjúk és a szakértők terepen szerzett saját tapasztalatai növelték. A kvalitatív éskvantitatív módszerek ily módon történő ötvözése úgy véljük elősegítette, hogy megbízható ésérvényes következtetéseket vonjunk le a kutatás során.134

A kérdőív jórészt strukturált, nominális és ordinális, valamint több választ is megengedőkérdésekből épült fel. A bemelegítő kérdések a település előtt álló legnagyobb kihívások és avédendő értékek köré szerveződtek. A válaszadókat ezt követően az általános, illetve a konkrétana Maroshoz köthető környezeti problémákról kérdeztük. Ezután a helyiek folyóhoz fűződőkapcsolatát tártuk fel. Végül felmértük a válaszadók preferenciáit a jövőbeni beavatkozásokkalés a folyó környezetének megváltoztatásával kapcsolatban. Az interjúkat néhány társadalmiparaméter (életkor, nem, képzettség, foglalkozás) rögzítésével zártuk.Metodologia studiului a fost atât cantitativă cât şi calitativă. În opinia lui Letenyei (2004) celedouă perspective pot şi trebuie să fie combinate în anchetele sociale, de vreme ce rezultateleanumitor probleme pot fi evaluate doar dacă interviurile aplicate sunt realizate de experşi, iarreprezentativitatea acestora este îndeplinită prin înstrăinarea noastră faţă de respondenţi şiutilizarea metodelor statistice (Bryman 2001).Pe durata intervievării reprezentativitatea este un element cheie de creştere a încrederiiinvestigaţiei, dar această siguranţă nu înseamnă automat că rezultatele sunt valide în acelaşitimp. Prin definiţie corectitudinea studiului se măsoară prin reproductibilitatea sa; ex. Posibilelediferenţe dintre rezultatele obţinute prin achiziţii repetate de date (Babbie 2003, Firebaugh2008). Validitatea, pe de altă parte înseamnă dacă răspunsurile şi rezultatele obţinutesunt sau nu relevante (Babbie 2003, Firebaugh 2008). Aceasta depinde de modul de formulareal întrebărilor şi de capacitatea respondenţilor de a înţelege întrebarea şi de a furniza răspunsurisemnificative (Letenyei şi Rácz 2011). Încrederea, în general, poate fi ridicată dacăeşantionarea se face aleatoriu şi se aplică pe o entitate cât mai mare (Neuman 2006). În cazulcercetării recente selectarea aleatorie a respondenţilor (din cărţile telefonice sau statisticileadministraţiei locale) nu a fost posibilă din lipsa timpului şi a resurselor necesare. Reprezentativitateaşi încredearea a fost asigurată parţial de chestionarea unui număr ridicat depersoane (0,2% din populaţia Aradului, 1,0% la Mako şi 1,2% în cazul celorlaltor localităţi)din zone diferite ale aşezării, pentru a acoperi toată suprafaţa acestora (Fig. 3). Validitateaanalizei se bazează pe interviurile prealabile realizate şi pe experienţa membrilor proiectuluiîn studierea problemelor geografice şi enviromentale ale râului pe un interval mare de timp.Combinarea tehnicilor cantitative şi calitative ne-a conferit mijloacele sigure pentru o cercetareconsistentă şi validă.Chestionarul s-a bazat în mare măsură pe întrebările închise nominale, ordinale şi cu maimulte opţiuni de răspuns. Întrebările introductive au vizat principalele provocări cu care seconfruntă localităţile şi valorile care merită o protecţie sporită. În al doilea set de întrebărirespondenţii au fost întrebaţi despre probleme de mediu în general, iar apoi despre problemeleMureşului. Ulterior relaţia locuitorilor cu râul a fost explorată. În final, preferinţele lorîn ceea ce priveşte managementul râului şi rezolvarea problemelor râului în viitor au fostinvestigate. Interviul s-a finalizat cu chestionarea unor parametrii sociali ai respondenţilor(vârstă, gen, educaţie, ocupaţie).135

3. ábra: A kérdőívezés zónái Arad különböző városrészeiben.Fig. 3: Zonele în care s-au aplicat chestionarele în diferite cartiere din Arad.Fig. 3: Allocation of survey zones at different districts of Arad.EredményekA települési környezetértékeléseRezultateEvaluarea aşezărilor şimediului înconjurătorAz első kérdések a települési környezetáltalános állapotára, valamint a környezetvédelmikérdések más, főként társadalmiés gazdasági problémákhoz viszonyítottjelentőségére vonatkoztak.A megkérdezettek 73%-a gondoltaúgy, hogy szeret a településén élni. Igaz,jelentős különbségek mutatkoztak ahatár két oldalán. Érdekes módon, mígPrimele întrebări ale chestionarului auvizat starea generală a aşezărilor şi ambientulnatural asociat acestora şi importanţaproblemelor de mediu în comparaţiecu cele sociale şi economice.Cu această ocazie am aflat că 73% dinrespondenţi sunt satisfăcuţi de aşezărileîn care locuiesc, existând diferenţesemnificative între cele două ţări. Astfel,136

Romániában az emberek 81%-a, addigMagyarországon csak 63%-a volt elégedettlakóhelyével. A jelentős eltérés valószínűlega mindkét országban jellemzőkelet-nyugati irányú gazdasági különbségekbengyökerezik, hiszen Arad megyeRománián belül a fejlettebb nyugati régióhoz,míg Csongrád megye Magyarországkevésbé fejlett területeihez tartozik,s minden bizonnyal ez tükröződik aválaszokban is. Településtípusonkéntikülönbségeket nemigen lehetett kimutatni.Ugyan Arad és Pécska 3,78 és 3,68pontot ért el a 4-es skálán, a legmagasabbértéket Maroslelén (3,80) kaptuk. Azemberek Magyarcsanádon (3,15), Makón(3,33) és Csicséren (3,33) szeretnek a legkevésbéélni.A település állapotát a válaszadók 5fokozatú skálán értékelhették. Ebben atekintetben az országonkénti különbségekszintén igen nagyok voltak: míg amagyarországi lakosok átlagosan 3,50-re, addig a romániaiak 3,85-re értékeltéktelepülésüket (4. ábra)aproape 81% din românii chestionaţi s-audeclarat foarte mulţumiţi, în timp cenumai 63% dintre maghiarii consultaţi auexprimat aceaşi părere. Această diferenţăpoate fi explicată prin existenţa disparităţiloreconomice în ambele ţări întrepartea vestică şi cea estică (judeţul Aradeste situat în vestul României, iar Csongrádîn partea estică a Ungariei). Nu aufost sesizate diferenţe notabile între răspunsurileoferite de locuitorii aşezărilorurbane, respectiv rurale. Astfel, deşi Aradşi Pecica au cumulat un scor de 3,78 şi3,68, cea mai mare valoare a fost atinsă laMaroslele: 3,80, în condiţiile în care 4 eravaloarea maximă. Cele mai mici scoruris-au înregistrat la Magyarcsanád (3,15),Makó (3,33) şi Cicir (3,33).Starea generală a localităţii a fost evaluatăpe o scară cu 5 nivele de apreciere.Rezultatele obţinute au fost şi mai surprinzătoare.Astfel, locuitorii maghiariau evaluat starea generală a localităţilorautohtone, în medie cu 3,50 puncte, întimp ce românii cu 3,85 (Fig. 4).4. ábra: A település általános állapotának értékelése 5 fokozatú skálán (5: nagyon jó, 4: jó,3: kevésbé jó, 2: rossz, 1: nagyon rossz).Fig. 4: Evaluarea stării generale a localităţii pe o scară cu 5 grade de apreciere (5: foarte bună,4: bună, 3: nu foarte bună, 2: rea, 1: foarte rea).Fig. 4: Evaluation of the general state of the settlement on a 5 point rating scale (5: very good,4: good, 3: not so good, 2: bad, 1: very bad).137

A fentiek alapján azt várhatnánk, hogy akörnyezet állapotát tekintve is optimistábbaka határ román oldalán. A válaszokazonban mást mutattak, hiszen mígRomániában átlagosan 3,39-re, addigMagyarországon 3,66-ra értékelték atelepülések környezetét (5. ábra). A helyilakosok véleménye szerint a környezet(víz, levegő, talaj, természet) állapotaKiszombor (3,98), Mondorlak (3,89)és Maroslele (3,88) környékén a legjobb.Legrosszabbul (3,26) nem meglepőmódon Arad (a legnagyobb, leginkábbiparosodott település) teljesített, igazMagyarcsanád (3,38) és Sâmbâteni (3,38)is a lista végére került (5. ábra).Az eredményeket a társadalmi változókközül csak a képzettség befolyásolta,azaz a környezet állapotát az egyetemidiplomával rendelkezők szignifikánsanrosszabbnak ítélték meg, mint a többiek.Az első kérdéscsoport végén arról kérdeztükaz embereket, hogy véleményükszerint vajon melyek lesznek a jövő legnagyobbproblémái. A megkérdezettekszabadon válaszolhattak, a válaszbanPe baza acestor răspunsuri aşteptărilenoastre au fost ca respondenţii românivor fi la fel de subiectivi şi în ceea ce priveştestarea mediului natural. Pe o scarăde la 1 la 5, românii au acordat numai3,39, în timp ce magharii 3,66 punctemediului natural (Fig. 5). Localnicii auconsiderat că cele mai bune condiţii demediu (apă, aer, sol, natură) sunt în jurullocalităţilor Kiszombor (3,98), Mândruloc(3,88) şi Maroslele (3,88) la polul opusfiind Aradul (3,26) (cel mai mare şi maiindustrializat oraş), dar şi Magyarcsanád(3,26) şi Sâmbâteni (3,38) (Fig. 5).Am încercat să evaluăm rezultateleobţinute în funcţie şi de parametrii sociologici(gen, vârstă, educaţie), dar în generalnu au fost semnalate relaţii semnificative,singura excepţie fiind reprezentată depercepţia mai proastă a stării mediului decătre respondenţii cu studii universitare.Primul grup de întrebări s-a finalizat princhestionarea subiecţilor despre cele maimari probleme în viitor, aceştia avândposibilitatea de a răspunde liber. Aplicanţiiau marcat opţiunile cele mai apropiate5. ábra: A település környezetének (víz, levegő, talaj, csend, stb.) értékelése 5 fokozatú skálán (5:nagyon jó, 4: jó, 3: kevésbé jó, 2: rossz, 1: nagyon rossz).Fig. 5: Evaluarea mediului (apă, aer, sol, zgomot etc.) pe raza localităţii pe o scară cu 5 gradeapreciere (5: foarte bună, 4: bună, 3: nu foarte bună, 2: rea, 1: foarte rea).Fig. 5: Evaluation of the environment (water, air, soil, noise, etc.) at the settlement on a 5 pointrating scale (5: very good, 4: good, 3: not so good, 2: bad, 1: very bad).138

elhangzott problémákat a kérdezőbiztosokjelölték be egy a tájékozódó interjúkalapján előre meghatározott listán. Ahogyazt vártuk, a helyiek szerint a legnagyobbjövőbeni kihívást a munkanélküliségjelenti a határ mindkét oldalán. Másodikhelyen a települési szennyvizet jelöltékmeg az emberek. Ezt a problémát elsősorbana falvakban (Kiszombor, Mondorlakés Csicsér) emelték ki a megkérdezettek(6. ábra). A válaszadók 7,3%-a gondoltaúgy, hogy a harmadik fő kihívást a környezetállapotának romlása jelentheti. Etekintetben Csicséren, Sâmbâteniben ésMondorlakon voltak a legpesszimistábbaka helyiek. Jelentős eltérést mutatkozott azösszesített román (11,4%) és magyar (3,1%)adatok között, amit részben az aradi eredmények(13,9%) is befolyásoltak (7. ábra).de răspunsurile dintr-o listă predefinită,stabilită în urma interviurilor orientativece au precedat aplicarea chestionarelor.După cum ne-am aşteptat cea maimare problemă a locuitorilor chestionaţio reprezintă şomajul. A doua problemăo constituie poluarea cu deşeuri a apelormunicipale în special în localităţilerurale (Kiszombor, Mândruloc, Cicir), iara treia deteriorarea mediului (Fig. 6). 7,3%din respondenţi au apreciat că aceastaar putea fi o problemă în viitor, cei maimulţi dintre cei chestionaţi care s-au arătatîngrijoraţi de problemele de mediufiind din mediul urban (Cicir, Sâmbâtenişi Mândruloc). Există o preocupare diferităpentru mediu între români (11,4%) şimaghiari (3,1%). Această diferenţă notabilăse datorează în primul rând rezultatelorînregistrate la Arad (13,9%) (Fig. 7).6. ábra: Véleménye szerint a jövőben melyek lesznek településén a legnagyobb problémák? (A:munkanélküliség, B: szennyvíz problémák, C: környezet állapotromlása, D: beruházások iránya,E: szemétlerakás, F: autópálya hiánya, G: rossz fejlesztési politika, H: ivóvíz problémák, I: szórakozásilehetőségek hiánya, J épületek állapotromlása, K: kóborállatok, L: üzletek bezárása).Fig. 6: Exprimaţi-vă opinia cu privire la cele mai mari probleme care vor afecta localitateadumneavoastră în viitor (A: şomajul, B: probleme cu canalizarea, C: deteriorarea mediului, D: lipsainvestiţiilor, E: poluarea cu deşeuri şi gunoaie, F: lipsa unei autostrăzi, G: politici de dezvoltareproaste, H: probleme cu apa potabilă, I: lipsa facilităţilor de divertisment, J: deteriorarea caselor,K: numărul mare al animalelor abandonate, L: închiderea magazinelor).Fig. 6: In your opinion, what are going to be the greatest problems at your settlement in thefuture? (A: unemployment, B: sewage water problems, C: deterioration of the environment, D:lack of investments, E: waste, garbage disposal, F: lack of highway, G: bad development politics,H: drinking water problems, I: lack of entertainment facilities, J: deterioration of houses, K: toomuch stray animals, L: closure of shops).139

7. ábra: A három legfontosabb jövőbeni probléma a különböző településeken (A: munkanélküliség,B: szennyvíz problémák, C: a környezet állapotának romlása).Fig. 7: Cele mai mari trei probleme în cazul diferitelor localităţi (A: şomajul, B: probelemele cucanalizarea, C: deteriorarea mediului).Fig. 7: The three most important future problems at the different settlements (A: unemployment,B: sewage water problems, C: deterioration of the environment).Környezeti problémáka Maros menténProbleme de mediuîn lungul MureşuluiA soron következő kérdések már a Maroshozkötődtek. A folyó Magyarországon amásodik, Romániában a harmadik helyenlett megjelölve a legfontosabb természetiértékek sorában (8. ábra). Az első helyremagyar oldalon a tiszta levegő, Romániábanpedig ez erdők kerültek. Fontos megjegyezni,hogy még Aradon is nagyobbértéknek tartják az erdőket (40%) mint atiszta levegőt (27%), pedig itt előzetesenez utóbbit vártuk az első helyre. A Marostelső helyen leggyakrabban Makón (33%),Apátfalván (31%), Mondorlakon (29%)és Aradon (28%) említették (8. ábra).E tekintetben elsősorban a végzettségalapján mutatkoztak szignifikáns eltérések.Míg a felsőfokú végzettségűekkörében 32%, addig a közép és alapfokúvégzettségűek körében mindössze 25%,illetve 19% helyezte a Marost az elsőUrmătoarele întrebări au vizat stareaMureşului, râul fiind considerat ca fiindal doilea şi al treilea element natural dinpunct de vedere al valorii în percepţiamaghiarilor, respectiv românilor (Fig.8). Primul loc a fost ocupat de păduri încazul României şi de aerul curat în cel alUngariei. Merită menţionat că inclusiv înArad importanţa pădurilor (40%) a depăşitcalitatea aerului (27%), deşi aşteptărilenoastre plasau calitatea aerului pe primapoziţie. Respondenţii au plasat Mureşulpe primul loc în Makó (33%), Apátfalva(31%), Mândruloc (29%) şi Arad (28%)(Fig. 8). Mureşul a fost preferat de respondenţiicu studii superioare şi liceale32% dintre aceştia considerând râul cafiind principala resursă naturală din zonă.Cât priveşte subiecţii cu studii primare şisecundare aceştia au optat pentru Mureş140

helyre. A folyóhoz rendszeresen lelátogatók(a válaszadók 73%-a) többre értékeltéka Marost (27%) és az erdőket is(34%), mint akik nem. Utóbbiak esetébena tiszta levegő bizonyult a legfontosabbértéknek (46%).A következő kérdés nyílt végű volt és aválaszadó által legutóbb észlelt környezetiprobléma felől érdeklődött. Az emberek25%-a említett a folyóval kapcsolatbanproblémát. A Marost magukban foglalóválaszok Aradon (33%), Mondorlakon(60%) és érdekes módon Apátfalván (47%)voltak a leggyakoribbak. A Mondorlakonélők a folyó partjainak pusztítását és abányászatot emelték ki, míg apátfalván aszennyezések és a part menti erdők állapotamiatt aggódtak leginkább a megkérdezettek.într-o pondere mai redusă 19% respectiv25%. Respondenţii care vizitează Mureşulcu regularitate (73% din cei chestionaţi) auales tot Mureşul (27%) şi fondul forestier(34%), în timp ce aceia care nu viziteazăMureşul au optat pentru aerul curat (46%).Următoarea întrebare a fost deschisăşi a chestionat subiecţii despre ultimaproblemă de mediu cu care s-au confruntat.25% din respondenţi au raportatprobleme care implică Mureşul. Localităţileîn care s-au înregistrat cele maimulte răspunsuri în această direcţie suntArad (33%), Mândruloc (60%) şi în modinteresant Apátfalva (47%). Respondenţiidin Mândruloc au menţionat distrugereamalului râului de către exploatările dinalbie, în timp ce la Apátfalva oamenii suntîngrijoraţi de poluare şi de starea pădurilordin lungul râului.8. ábra: A természeti értékek fontossága a helyiek véleménye alapján (A: erdők, B: rétek-legelők,C: madarak és más állatok, D: Maros folyó, E: tiszta levegő, F: egyéb)Fig. 8: Importanţa valorilor naturale pe baza opiniei localnicilor (A: păduri, B: pajişti şi păşuni;C: păsări şi alte animale, D: Mureşul, E: aerul curat, F: altele)Fig. 8: The importance of natural values, based on the opinion of locals (A: forests, B: meadows,pastures, C: birds and other animals, D: Maros/Mureş River, E: clean air, F: other)141

Végül arra kértük a válaszadókat, hogyegy 7-es listából válasszák ki azt a 3 környezetiproblémát ami a leginkább érintia Marost. A határ mindkét oldalán aszemétlerakás bizonyult a legfontosabbkérdésnek (9. ábra). Ez abból a szempontbólérthető, hogy a víz felszínén úszóműanyag palackok és az ártéren előfordulószeméthalmok problémája látványosés mindenki számára könnyen érthetőszerintük (10. ábra). Az átlageredményekalapján a szemétkérdés a romániai szakaszonszembetűnőbb. Települési szinten aválaszadók Apátfalván (válaszadók 91%-a), Szemlakon (86%), és Mondor lakon(83%) jelölték meg ezt a problémát a legnagyobbarányban.A harmadik és negyedik helyre azipari szennyezés valamint a településiszennyvíz került (9. ábra). Bár a vízminőségjelentősen javult az utóbbi években(PMBH Mureş 2009) a Maros hírea helyiek körében ilyen tekintetben mégmindig nagyon rossz. A szennyvíz problémájáta legnagyobb arányban Aradon(71%) és Pécskán (69%) jelölték meg,míg az ipari szennyezést szintén Aradon(50%), valamint Apátfalván (50%) hangsúlyozták.Megjegyzendő, hogy Arad kivételévela romániai válaszadók jóval kevésbéaggódtak az ipari szennyezéssel kapcsolatban,mint a magyar településeken élők.Az előzetes interjúk során is tapasztaltukazt a közkeletű magyarországi vélekedést,hogy vízminőségi problémákért elsősorbana romániai ipar okolható.Az illegális fakitermelést szintén sokanemlítették, ráadásul a határ mindkétoldalán (9. ábra). Igaz, a magyarországiválaszadók valamivel nagyobb jelentőségettulajdonítanak a problémának.În final, subiecţii au fost rugaţi să selecteze3 probleme de mediu care afecteazăMureşul cel mai mult dintr-o listă de 7.De ambele părţi ale graniţei cea mai mareproblemă o constituie deşurile solide(Fig. 9). Această atitudine este normalăde vreme ce pet-uri din plastic plutescîn derivă la suprafaţa apei şi grămezi degunoi se găsesc la tot pasul în zona decâmpie, deranjându-i pe locuitori (Fig.10). Analizând răspunsurile constatămcă problema deşeurilor solide îi afecteazăîntr-o măsură mai mare pe cetăţeniiromâni. În cazul localităţilor ceimai îngrijoraţi s-au arătat locuitorii dinApátfalva (91% din respondenţi), Semlac(86%) şi Mândruloc (83%).Pe locurile doi şi trei au fost menţionateactivităţile industriale şi contaminareaapelor din reţeaua de canalizare(Fig. 9). Chiar dacă s-a îmbunătăţit considerabilcalitatea apelor în ultimii ani(PMBH Mureş 2009), Mureşul şi-a creato reputaţie proastă din acest punct devedere. Apa din reţeaua de canalizare afost menţionată de cei mai muţi dintre ceichestionaţi (în Arad – 71%, iar în Pecica– 69%), urmată de poluarea industrială(în Arad – 50% iar în Apátfalva – 50%).Cu excepţia locuitorilor Aradului ceilalţirespondeţi români nu s-au arătat foarteîngrijoraţi de poluarea industrială spredeosebire de cetăţenii maghiari. În urmainterviurilor preliminare s-a constat căcetăţenii maghiari consideră că problemeleasociate calităţii apelor se datoreazăindustriei României.Exploatarea lemnului pare să fie o problemăsemnificativă de ambele părţi alegraniţei (Fig. 9). În mod curios maghiariiconsideră defrişările ca fiind o problemă142

Ez abból a szempontból érdekes, hogyegy korábbi kérdés során épp a románokaggódtak jobban az erdők állapota miatt.Passzivitásukat ezúttal az magyarázhatja,hogy számos település környékén máramár alig maradt fa, amit ki lehetne esetlegvágni.A román válaszadók jelentős része szerint(35%) a homok- és kavicskitermelés anegyedik legfontosabb folyót érintő probléma(11. ábra). Nem meglepő módonCsicsér (93%) és Sâmbâteni (92%) lakosaivoltak a legelfogultabbak eben a kérdésben,de az aradi lakosok harmada is megjelölteezt a pontot.Összességében elmondhatjuk tehát, hogya helyi lakosok észlelik a folyót érintőproblémákat, ugyanakkor ezeket leginkábba településük vonatkozásában ítélikmeg, a távolabbi folyamatokkal alig vannaktisztában.enviromentală mai importantă decâtromânii, chiar dacă respondenţii dinRomânia s-au arătat mai îngrijoraţi desituaţia pădurilor la o întrebare anterioară.Unul dintre motive ar putea fi acelacă în anumite localităţi (ex: Cicir) pădurileau dispărut în toalitate.În opinia respondenţilor români (35%)exploatarea nisipului şi a pietrişului s-adovedit a patra problemă enviromentalăcare afectează râul (Fig. 11). Nu este surprinzătorcă respondenţii din Cicir (93%)şi Sâmbăteni (92%), precum şi o treimedin cei chestionaţi în Arad s-au arătat ceimai îngrijoraţi.În concluzie am putut constata călocalnicii sunt îngirjoraţi de problemelede mediu asociate Mureşului, cu precăderede acelea care afectează localităţilelor, chiar dacă nu sunt foarte bine informaţiîn această direcţie.9. ábra: A Marost leginkább érintő környezeti problémák a megkérdezettek szerint (A: szemétlerakás,B: települési szennyvizek, C: ipari szennyezés, D fakivágás, E: homok- és kavicsbányászat,F: éghajlatváltozás, G: mesterséges létesítmények, H: egyéb).Fig. 9: Cele mai importante probleme de mediu din lungul Mureşului pe baza răspunsurilor(A: poluarea cu deşeuri şi gunaoie, B: apele uzate municipale, C: poluarea industrială, D: defrişarea,E: balastierele, F: schimbările climatice, G: construcţiile, H: altele).Fig. 9: The most important environmental problems along the Maros/Mureş according to therespondents (A: waste and garbage disposal, B: municipal waste waters, C: industrial pollution,D: tree logging, E: sand and gravel mining, F: climate change, G: human constructions, H: other).143

10. ábra: úszó műanyag szemétApátfalvánál és Aradnál.Fig. 10: Grămezi de deşeuriplastice plutind la suprafaţaMureşului la Apátfalva şi Arad.Fig. 10: Drifting plastic wasteheaps at Apátfalva and Arad.11. ábra: Ipari szintű és helyi homokkitermelés.Fig. 11: Exploatarea nispului la scară industrială şi pentru propriile nevoi ale oamenilor.Fig. 11: Industrial level and local sand mining.144

Kapcsolat a folyóvalA kérdőív harmadik szakaszában ahelyiek folyóhoz való viszonyát igyekeztünkfeltárni. A megkérdezettek 73%-aállította, hogy rendszeresen lelátogat aMaroshoz. Kis mértékű eltérést találtunka válaszokban a megkérdezettek neméttekintve, azaz a férfiak 78%-a a nők 68%-válaszolt igennel erre a kérdésre. Ennélazonban jóval jelentősebb tényezőnekbizonyult a válaszadók iskolai végzettsége.Az alapfokú végzettséggel rendelkezőkmindössze 49%-a látogatja rendszeresena Marost, míg a közép- és felsőfokúvégzettséggel rendelkezők körében ez azarány 75%, illetve 89%. Ezt a megfigyelésttöbb tényező is magyarázhatja: így a képzettségicsoportok eltérő pénzügyi lehetőségei,de az is, hogy az idősebbek közöttmagasabb az alapfokú végzettségűek aránya.Mindenesetre ekkora különbségrenem számítottunk. Területi vonatkozásbanazt találtuk, hogy román oldalonaz emberek 81%-a, míg a magyar oldaloncsak 63%-a jár le a Maroshoz időrőlidőre (12. ábra). Ez a különbség részbenaz aradi adatoknak köszönhető, hiszen avároson keresztülfolyik a folyó, ugyanakkora román értékek még úgy is jóvalmagasabbak a magyar átlagnál, ha Aradotkihagyjuk az elemzésből (70%). A Maroslátogatottsága nyilvánvaló összefüggéstmutat a települések folyótól való távolságávalés a folyó megközelíthetőségével.Megjegyzendő ugyanakkor, hogy mígKiszombor esetében a megkérdezettekcsak 41%-a látogatja a folyót, a jóval távolabbfekvő Maroslele esetében ez az arány66%. A Makó esetében kapott érték (68%)is alatta maradt az előzetes elvárásoknak,Relaţia cu râulAl treilea set de întrebări a vizat explorarearelaţiilor dintre localnici şi Mureş.Dintre cei chestionaţi 73% au susţinut căvizitează Mureşul în mod regulat. Diferenţaîn funcţie de genul respondenţilornu este semnificativă, de vreme 78% dintrebărbaţi şi 68% dintre femeile intervievateau răspuns afirmativ la această întrebare.O dependenţă mult mai mare a fostdepistată în funcţie de nivelul de educaţieal celor chestionaţi. Astfel, doar 49% dinsubiecţii cu studii primare vizitează râulcu regularitate, în timp ce cei cu studiimedii şi superioare o fac într-o proporţiemai mare (75%, respectiv 89%). Aceastăobservaţie poate avea mai multe explicaţii,şi anume: diferenţe de mobilitate,situaţia economică variabilă şi vârsta diferităa respondenţilor. Chiar şi aşa nu s-auaşteptat relaţii foarte puternice în aceastăprivinţă. Ţinând cont de diferenţele spaţiales-a constat că în partea românească81% din respondenţi vizitează râul dincând în când în timp ce numai 63% dintremaghiari au un comportament similar(Fig. 12). Valorile sunt într-o oarecaremăsură părtinitoare, de vreme ceîn municipiul Arad Mureşul traverseazăoraşul. Chiar dacă excludem Aradul dinanaliză valorile rămân mai ridicate înRomânia (70%). Vizitarea Mureşului esteîn strânsă legătură cu distanţa faţă derâu şi accesibilitatea acestuia. De aceeatrebuie amintit faptul că în Kiszombornumai 41% dintre respondenţi viziteazărâul, în timp ce la Maroslele, care estesituat mai departe, procentajul este de66%. A surpins şi valoarea scăzută înregistratăla Makó (68%), care se bucură, de145

hiszen a folyó itt jól megközelíthető ésszámos fejlesztés is várja a pihenni vágyókat(12. ábra). A legfontosabb következtetésazonban mégis az, hogy a helyiek többmint kétharmada valamilyen módon kapcsolatbanvan a folyóval, így az ő szükségleteiketés elvárásaikat is figyelembe kellvenni a jövőbeni fejlesztések során.asemenea, de o accesibilitate foarte bunăşi beneficiază de facilităţi recreaţionalepe malurile râului (Fig. 12). În orice caz,cel mai important lucru este că mai multde două treimi dintre localnici au o relaţieapropiată cu Mureşul, motiv pentrucare nevoile şi aşteptările lor trebuie săfie luate în considerarea în strategiile demanagement viitoare ale râului.12. ábra: A folyót rendszeresen látogatók aránya.Fig. 12: Ponderea celor care vizitează râul cu regularitate.Fig. 12: The proportion of those who visit the river regularly.13. ábra: A Marossal kapcsolatos tevékenységek megoszlása (A: séta a parton, B: halászat, horgászat,C: fürdés, D: földművelés, E: vízisportok, F: homokelvitel, G: tűzifagyűjtés, H: legeltetés,I: autómosás, J: egyéb)Fig. 13: Distribuţia activităţilor întreprinse de locuitorii riverani, care implică Mureşul(A: plimbări pe malul Mureşului, B: pescuit şi pescuit sportiv, C: scăldat, D: cultivarea pamantului,E: sporturi nautice, F: exploatarea nisipului, G: colectarea lemnului pentru foc, H: creşereaanimalelor, I: spălarea maşnilor, J: altele).Fig. 13: The distribution of activities made at the Maros/Mureş (A: walking on the riverside,B: fishing, angling, C: bathing, D: cultivating land, E: water sports, F: taking away sand,G: collecting firewood, H: grazing animals, I: washing car, J: other)146

Azoktól, akik lejárnak a Maroshoz aztis megkérdeztük, hogy mindezt milyencélból teszik. A megkérdezettek számoslehetőség közül választhattak (14. ábra).Településtől, kortól, nemtől és képzettségtőlfüggetlenül a leggyakoribb tevékenységekneka parton való séta, a horgászatés a fürdés bizonyult (13. ábra).Romániában a megkérdezettek 89%-a,Subiecţii care vizitează Mureşul cu regularitateau fost întrebaţ ce îi motivează săaibă acest comportament (Fig. 14). Avândposibilitatea să aleagă între mai multeopţiuni de răspuns, majoritatea au optatpentru plimbări pe malul râului, pescuitşi scăldat. În România 89%, iar în Ungaria80% din cei care vizitează râul o fac pentrua se plimba (Fig. 13). Rezultatele nu sunt14. ábra: Különböző tevékenységek a Maros mentén.Fig. 14: Diferite activităţi desfăşrate în lungul Mureşului.Fig. 14: Different activities along the Maros/Mureş147

Magyarországon 80%-a mondta, hogy azelőbbi tevékenység céljából keresi fel afolyót. A különbség nem jelentős, és főlegaz aradi eredményekre vezethető vissza(93%). A Marost rendszeresen látogatókmintegy negyede halászni, illetve horgásznimegy a folyóhoz, míg a harmadiklegnépszerűbb tevékenység a fürdés (13.ábra). Ez utóbbi tekintetében a magyareredmények jóval magasabbak, ami feltehetőlega jobb ez irányú infrastruktúránakköszönhető. Hasonló különbségmutatható ki a vízisportok és a földművelésterén, ami változatosabb használatotsugall a magyarországi szakaszon(13. ábra).foarte diferite, fiind influenţate însă decele înregistrate în cazul Aradului (93%).În jur de o pătrime dintre respondenţivizitează Mureşul pentru pescuit şi pescuitsportiv. A treia activitate ca popularitateeste scăldatul. În acest sens rezultateleobţinute în Ungaria sunt mai ridicate(Fig. 13), datorită facilităţilor superioaredisponibile în sectorul maghiar. Diferenţesimilare au fost sesizate şi în ceea ce priveştesporturile nautice, activităţile agricoleşi colectarea lemnului pentru foc,subliniind o utilizare mai diversificată arâului în partea maghiară (Fig. 13).Változások és elvárásokA kérdőív utolsó részében arra voltunkkíváncsiak, miként értékelik a megkérdezettekaz általuk észlelt változásokat,illetve milyen elvárásokat támasztanak ahelyi közösségek a jövőbeni fejlesztésekkelkapcsolatban. Az összes válaszadó59%-a vélte úgy, hogy a Maros állapotavalamilyen irányban változik. Az aránycsak területi szinten mutatott eltéréseket,azaz a magyarok 67%-a, míg a románok54%-a észlel változásokat. A változásirányát (pozitív vagy negatív) tekintve azeredmények nagyon hasonlóak voltaka határ két oldalán. A változást észlelőkmintegy 70%-a számolt be inkább negatívfolyamatokról. A válaszok megoszlásátcsak a település típusa befolyásolta,ugyanis a városi népesség valamelyestgyakrabban számolt be pozitív fejleményekről(33%), mint a falvakban élők(22%). Ennek hátterében az állhat, hogyTransformări şi aşteptăriÎn partea finală a chestionarului subiecţiiau fost solicitaşi să evalueze transformărileexperimentate de ei şi atitudinea şiaşteptările comunităţilor locale în ceeace priveşte dezvoltarea în viitor. În total,59% dintre respondenţi au raportat cărâul a înregistrat transformări. Răspunsurileau variat doar în raport cu naţionalitatearespondenţilor, şi anume 67%dintre maghiari şi 54% dintre români auobservat schimbări în evoluţia recentăa Mureşului. În ceea ce priveşte sensultransformărilor (pozitive sau negative)rezultatele sunt similare de ambele părţiale graniţei. În total 70% din respondenţiau realizat că schimbările raportate suntnegative. Distribuţia răspunsurilor a fostinfluenţată de tipul aşezărilor, şi anumeschimbările pozitive au fost sesizate cuprecădere de locuitorii din mediul urban(33%), faţă de cei din mediul rural (22%).148

az Aradon, Makón és Pécskán élők többfejlesztéssel találkozhatnak a folyó településükhözközeli szakaszán.Az embereket arról is megkérdeztük,hogy közösségi szinten szerintük milyenhírek terjednek a folyóról. A válaszadóktöbbsége a növekvő szennyezést és acsökkenő vízszinteket emelte ki a helyiérdeklődés szempontjából. A pozitívváltozást észlelők elsősorban a Makó ésArad környékén végbemenő folyópartifejlesztésekre utaltak.Ehelyütt arra is kíváncsiak voltunk,hogy a megkérdezettek véleménye szerinta helyi közösségek vajon megbecsülik-ea Marost és annak természeti értékeit.A válaszadók 4 fokozatú skálán értékelhettek.A két ország tekintetében igazcsak kis eltérést tapasztaltunk: az átlageredményRomániában 2,49, Magyarországon2,69 volt, a magyarok valamivelnagyobb értéket tulajdonítanak a folyónak.Az egyes települések tekintetébensem voltak jelentős különbségek. A legalacsonyabbátlagértékeket Aradon (2,41)és Mondorlakon (2,42), míg a legmagasabbakatKiszomboron (2,97) és Magyarcsanádon(2,75) mértük. Megjegyzendő,hogy azok között, akik nem látogatják afolyót ez az érték 2,73, míg azok esetébenakik igen 2,53 volt, ami arra enged következtetni,hogy az utóbbi csoport valamivelpesszimistább vagy éppenséggel érzékenyebba folyó és környezete állapotánaktekintetében.Mivel a Maros helyi szintű használatátalapvetően meghatározza a folyópartállapota, ezért kíváncsiak voltunk, hogya megkérdezettek szerint karban van-etartva, illetve milyen benyomást kelt apart. Az értékelés ismét 4 fokozatú skálántörtént. Ebben a kérdésben jelentősMotivul l-ar putea constitui dezvoltareafacilităţilor din imediata vecinătate arâului în cazul localităţilor urbane: Arad,Makó sau Pecica.Oamenii au fost întrebaţi, de asemenea,despre informaţiile cu privire la râupe care le primesc la nivelul comunităţiilocale. Cele mai multe răspunsuri care auvizat procesele negative asociate Mureşuluiau fost: sporirea poluării şi scădereanivelului râului. Răspunsurile pozitiveau făcut referire la dezvoltarea malurilorrâului la Makó şi Arad.Am fost interesaţi să aflăm şi dacăcomunităţile riverane respectă Mureşulşi valorile sale naturale. Evaluareaa fost efectuată pe o scară având patrunivele de apreciere. Diferenţele obţinuteau fost nesemnificative, şi anume 2,49 înRomânia, respectiv 2,69 în Ungaria. Prinurmare, la nivelul comunităţilor există oapreciere sensibil mai mare a râului înUngaria faţă de România. Cele mai micivalori au fost măsurate în Arad (2,41) şiMândruloc (2,42), iar cele mai mari laKiszombor (2,97) şi Magyarcsanád (2,75).Este remarcabil faptul că rezultatele obţinuteîn urma evaluării celor care viziteazăfrecvent râul sunt mai mici (2,53) decâtcele obţinute de la cei care nu au o relaţieatât de strânsă cu Mureşul. Aceste rezultatesuportă ideea că grupul celor carefrecventează mai des Mureşul este maipesimist sau mai sensibil la transformărilemediului din vecinătatea râului.Deoarece utilizarea râului implică şiamenajarea vecinătăţii acestuia i-am consultatpe respondenţi despre cât de binesunt mangeriate aceste spaţii, respectivîn ce mod îi impresionează. Evaluareas-a realizat din nou pe o scară avândpatru nivele de apreciere. S-a constatat149

különbségeket tapasztaltunk területi szinten,mert míg a magyar átlagérték 2,90,addig a román érték mindössze 2,17 volt(15. ábra). Romániában a legalacsonyabbpontokat Csicsér (1,33) és Mondorlak(1,66) kapta, Arad (2,28) és Pécska (2,15)valamivel jobban teljesített (15. ábra). Ezalapján a nagymérvű homok- és kavicskitermelésés az ehhez köthető természetkárosítása helyiek számára is nyilvánvaló.A határ másik oldalán a települési átlagokjóval magasabbak voltak. A falvak, ahola folyópart kevesebb figyelmet kap, 2,5körüli átlagot értek el, míg Makó esetébenkiemelkedő értéket, 3,05-öt mértünk (15.ábra). Ez az eredmény egyértelműen azutóbbi időkben itt véghezvitt rekreációsés turisztikai célú folyóparti fejlesztéseknek(pl.: kalandpark) köszönhető.Jelentős különbséget figyeltünk meg akörnyezetvédelmi kérdések iránt mutatottérdeklődésben. Egy 3 fokozatú skálána romániai válaszadók lényegesen érdeklődőbbnek(2,45) bizonyultak a magyarországiaknál(2,15). Úgy véljük enneko diferenţă semnificativă între rezultateleoferite de respondenţii români (2.17)respectiv maghiari (2,90) (Fig. 15). ÎnRomânia cele mai slabe scoruri s-au înregistratîn cazul localităţilor Cicir (1,33)şi Mândruloc (1,66), în timp ce la Arad(2,28) şi Pecica (2,15) s-au semnalat valorilecele mai bune (Fig. 15). Prin urmare,activitatea intensă a balastierelor şi distrugereavalorilor naturale influenţeazădecisiv percepţia locutorilor. De cealaltăparte a graniţei mediile înregistrate încazul fiecărei localităţi au fost mai ridicate.În cazul satelor, unde proximitatearâului nu cunoaşte amenajări speciale s-aînregistrat un scor de 2,50, în timp ce laMakó media a fost remarcabilă, şi anume:3,05 (Fig. 15), datorită amenajărilor cu rolrecreaţional (ex: parcul de aventură) realizateîn ultima perioadă.S-a constatat în acest fel că există diferenţede percepţie semnificative de celedouă părţi ale graniţei. Pe o scară cu 3nivele de apreciere, respondenţii români(2,45) s-au arătat mult mai preocupaţi15. ábra: A folyópart állapotának értékelése 4 fokozatú skálán (4: rendezett, 3: inkább rendezettsemmint rendezetlen, 2: inkább rendezetlen semmint rendezett, 1: rendezetlen).Fig. 15: Evaluarea stării proximităţii râului pe o scară cu 4 nivele de apreciere (4: bine mangeriat,3: mai degrabă bine manageriat, 2: mai degrabă manageriat slab, 1: manageriat slab).Fig. 15: The evaluation of the state of the riverside on a 4 point rating scale (4: well managed,3: rather well managed, 2: rather unmanaged, 1: unmanaged).150

hátterében az áll, hogy Romániában éskülönösen a Maros mentén a környezetállapotának romlása előrehaladottabbés látványosabb. Ezt megerősítette egymásik kérdés is, melynek kapcsán a környezetszennyezéshelyi mértékét a románválaszadók jóval nagyobbnak (3,19) értékelték,mint magyar társaik (2,86).A kérdőív zárásaként a Marossal kapcsolatosemberi beavatkozások elfogadhatómértékéke felől kérdeztük afelmérésben résztvevőket. A válaszokatkülönösebben nem befolyásolta a megkérdezettekneme, kora avagy képzettsége,azonban területi szinten figyelemreméltó eltéréseket tapasztaltunk. Átlagosana válaszadók 17%-a vélte úgy, hogysemmilyen emberi beavatkozásnak nincshelye. A magyarországi eredmény (22%)ugyanakkor lényegesen magasabb volt,mint amit Romániában kaptunk (12%)(16. ábra). A beavatkozások teljes elutasításaApátfalván (27%), Szemlakon (26%)és Makón (25%) volt a legnyilvánvalóbb.A legnagyobb eltérések mindamelletta turizmussal kapcsolatos beavatkozásokterén mutatkoztak. Figyelemre méltó,hogy a magyar válaszadók mindössze26%-a támogatná az ilyen irányú fejlesztéseket,míg Romániában ez az arány51% (16. ábra). Az eredmények alapján amagyarok vagy túl pesszimisták a fejlesztésektekintetében, vagy nincsenek tisztábana folyó turisztikai potenciáljával.A határ másik oldalán ugyanakkor kitörésipontot látnak a turizmusban, vagyegyszerűen csak úgy gondolják, hogybármiféle ilyen jellegű beavatkozás segíthetnea folyó leromlott környezeténekjavításában.decât cei maghiari (2,15). Am apreciataceastă atitudine ca fiind rezultatul uneidegradări enviromentale mai pregnanteîn România în lungul Mureşului. Acestlucru este confirmat de răspunsurilefurnizate la problema poluării mediuluilocal. Pe o scară de la 1 la 4, respondenţiiromâni (3,19) au considerat problemaaceasta ca fiind mai gravă decât veciniimaghiari (2,86).Ultima întrebare a chestionarului şi-apropus să exploreze percepţia locuitorilorasupra gradului în care intervenţiile antropicesunt acceptabile. Răspunsurile nu aufost influenţate de genul, vârsta şi nivelulde educaţie al respondenţilor, dar la nivelulcelor două ţări s-au semnalat diferenţenotabile. În medie 17% din respondenţiau răspuns că nu ar trebui acceptată niciun fel de intervenţie la nivelul râului. Înaceastă direcţie trebuie specificat că procentajulrespondenţilor maghiari (22%) afost considerabil mai mare (12%) (Fig. 16).Dintre localităţile în care s-au înregistratcele mai mari valori amintim: Apátfalva(27%), Semlac (26%) şi Makó (25%).Cele mai mari diferenţe au fost sesizateîn acceptarea intervenţiilor pentrustimularea turismului. Doar 26% dintrerespondenţii maghiari ar agrea astfel deamenajări în viitor, în timp ce în Româniaponderea este mult mai mare (51%) (Fig.16). Pe baza acestor rezultate am constatatcă respondenţii maghiari sunt fiepesimişti în ceea ce priveşte dezvoltarealocală fie nu sunt conştienţi de potenţialulturistic al râului, în timp ce vecinii româniprobabil întrevăd în turism o importantăoportunitate de dezvoltare locală sau considerăcă o intervenţie minoră de acest felva atrage după sine îmbunătăţirea stăriienviromentale a Mureşului.151

16. ábra: A különböző mértékű emberi beavatkozások elfogadottsága a megkérdezettek körében(A: ne legyen beavatkozás, B: turisztikai céllal, C: árvízvédelmi céllal, D: közlekedési céllal, E: iparicéllal).Fig. 16: Acceptarea diferitelor tipuri de intervenţie umană de către respondenţi (A: nicio intervenţie,B: intervenţii turistice, C: intervenţii împotriva inudndaţiilor, D: intervenţii legate detransport, E: intervenţii industriale)Fig. 16: The acceptance of different human interventions according to the respondents (A: nointerventions, B: interventions for tourism, C: intrventions for flood protection, D: interventionsfor transportation, E: interventions for industry)Nem meglepő módon a lehetségesbeavatkozások közül az árvízvédelmi jellegűekbizonyultak a legelfogadhatóbbnak(60%) a határ mindkét oldalán (16.ábra). Mindazonáltal magasabb értékekreszámítottunk e tekintetben. A relatíve alacsonyabbértékek részben annak tudhatókbe, hogy egy korábbi kérdés alapján aválaszadók 56 és 44%-a tart a Maros árvizeitőlMagyarországon, illetve Romániában.Ez az eredmény elsősorban a magyartelepülések szempontjából érdekes,hiszen ezek veszélyeztetettsége jelentősennagyobb, mint a felmérés által érintettromán településeké, melyek területénekjó része ármentes térszínen húzódik. Úgytűnik az 1970-es nagyárvíz emléke máramár valamelyest megfakult.A keményebb beavatkozások támogatottságatermészetesen alacsonyabb volt,bár a Romániában lényegesen elfogadóbbnakbizonyultak ebben a tekintetbenNu surprinzător, cea mai acceptată formăde intervenţie acceptată a vizat protecţiaîmpotriva inundaţiilor (60%), fiindacceptată în mod egal în ambele ţări (Fig.16). Cu toate acestea ne-am aşteptat carespondenţii să aprobe într-o manierămai categorică acest gen de intervenţii.O posibilă explicaţie este oferită de răspunsurileprimite la o întrebare anterioară,când doar 56%, respectiv 44% dintrerespondenţii maghiari şi români îşi facgriji din pricina inundaţiilor Mureşului.Răspunsul acesta surprinde în specialîn ceea ce priveşte localităţile maghiaremult mai expuse (cele din România suntsituate la o altitudine relativă mai mare)şi extrem de afectate de inundaţiile catastrofaledin anii 1970.Intervenţiile majore sunt dezaprobatede către localnici, chiar dacă româniisunt mai îngăduitori din acest punct devedere. 25% dintre răspunsurile românilor152

is. A román válaszadók 25%-a támogatnahajózást segítő beavatkozásokat, úgymint mederkotrás vagy kő szórások (16.ábra). A magyarok esetében a megkérdezettekmindössze 15% vélekedett hasonlóan.Végezetül, átlagosan az emberekmindössze 11%-a tartja elfogadhatónak ajövőre nézve az ipari célú beavatkozásokat(mint pl. a bányászat). Ebben a tekintetbena két ország eredményei alig tértekel (16. ábra).au considerat că intervenţiile de îmbunătăţirea navigabilităţii râului (dragare,pavarea malurilor cu structuri solide) suntacceptabile (Fig. 16), în timp ce în cazulmaghiarilor procentul a fost mai scăzut(15%). În medie doar 11% dintre respondenţiau admis că intervenţiile industriale(ex: balstierele) ar trebui aprobate în viitor,diferenţele dintre cele două ţări fiindnesemnificative (Fig. 16).KövetkeztetésekAz összefoglaló kötet ötödik tanulmányában a helyi lakosok folyóval, annak környezetévelés jövőjével kapcsolatos véleményét tártuk fel egy kérdőíves felmérés segítségével.A vizsgálat alapján levont fontosabb következtetéseink az alábbiak:• Bár a romániai válaszadók elégedettebbnek tűntek településük általános állapotávalkapcsolatban, lényegesen jobban aggódtak környezetük állapota miatt, mintmagyarországi társaik.• A helyiek megítélése alapján a környezet állapotának romlása jóval nagyobb problémaRomániában. A magyar válaszadók kevesebb ilyen irányú utalást tettek.• Következésképpen a romániai lakosok érdeklődőbbek a környezetvédelem és akörnyezettel kapcsolatos kérdések iránt.• A Maros értékeinek megőrzése egyformán fontos az embereknek a határ mindkétoldalán, bár Romániában az erdők védelme még ennél is fontosabbnak tűnik ahelyiek szemében.• A legszembetűnőbb, így a válaszadók által legtöbbször említett környezeti problémaa Maros mentén a szemétlerakás.• Bár a vízminőség az 1990-es évek óta javuló tendenciát mutat, a folyónak meglehetősenrossz híre van ilyen tekintetben.• A megkérdezettek jelentős hányada rendszeresen látogatja a folyót, a leggyakoribbtevékenység ilyenkor a parton való sétálás.• A folyóparti fejlesztések elsősorban a városok mentén jellemző, ezért a falun élőkkevésbé elégedettek a folyó állapotával.• A válaszok alapján a Marost és természeti értékeit közösségi szinten valamiveljobban féltik a magyarországi településeken.153

• A határ mindkét oldalán inkább negatív változásokat észlelnek a folyó állapotábanaz emberek. Ugyanakkor főként csak azon problémákról tudnak, melyek közvetlenkörnyezetüket érintik.• A megkérdezettek ellenzik a Maros ipari célú hasznosítását. A turizmussal kapcsolatosfejlesztéseket Magyarországon a vártnál kevésbé támogatták. Az árvízvédelmicélú beavatkozások a legelfogadottabbak.Összességében megállapítható, hogy a Maros síksági szakasza mentén élők pesszimistánaktűnnek a folyó jelenlegi és jövőbeni állapotának tekintetében. Úgy véljükazonban, hogy az idők során közösségi szinten néhány nem megalapozott elképzelésis gyökeret vert a folyót érintő problémákkal kapcsolatban. Következésképpen ahelyiek tájékoztatása a folyón jelenleg is zajló folyamatokról kiemelkedően fontos.Ezáltal a jövőbeni változások és beavatkozások elfogadottsága nőne. A vizsgálatokalapján úgy tűnik, hogy a folyó rekreációs céllal történő használatára igen jelentősaz igény a Marosmenti településeken, ezért a folyóparti fejlesztéseknek teret kelladni a jövőben. Ily módon a helyiek kapcsolata a folyóval szorosabbá válna, és azelsősorban Romániában szükséges, környezet állapotát javító beavatkozások azeddigieknél is több látogatót vonzanának a Maros partjára.ConcluziiÎn următoarele paragrafe am prezentat sintetic rezultatele studiului sociologic efectuat,care a avut ca scop localizarea atitudinilor comunităţilor cu privire la Mureş,mediul său şi managementul său viitor. Principale concluzii sunt prezentate mai jos:• Chiar dacă locuitorii din România s-au delcarat mai satisfăcuţi de starea generalăa mediului, au părut să fie mai îngrijoraţi de problemele de mediu.• Pe baza opiniilor localnicilor, deteriorarea mediului îi preocupă mai mult pe locuitoriidin România, maghiarii raportând mai puţine probleme.• Ca şi o consecinţă românii sunt mai îngrijoraţi de problemele de mediu existenteşi de protecţia mediului natural.• Îngrijorarea pentru starea Mureşului este prezentă în ambele ţări. În Româniaprotecţia pădurilor pare să-i preocupe într-o măsură mai mare pe localnici.• Cea mai vizibilă şi totodată cea mai frecvent menţionată problemă de mediu oreprezintă poluarea cu deşeuri solide.• Chiar dacă calitatea apei s-a îmbunătăţit după 1990, proasta reputaţie a râului înacest sens este puternic întipărită în în memoria colectivă.• O pondere însemnată de riverani vizitează râul în mod frecvent, cea mai popularăactivitate reprezentând-o plimbările în lungul Mureşului.154

• Amenajările din vecinătatea râului afectează în principal localităţiile urbane, deaceea locuitorii din mediul rural nu sunt foarte satisfăcuţi de condiţiile actuale.• Respondenţii au considerat că Mureşul şi valorile sale naturale sunt apreciate maimult de către comunităţile locale din Ungaria.• De ambele părţi ale graniţei oamenii percep mai degrabă schimbările negativeasociate Mureşului. De aceea, sunt foarte îngrijoraţi de intervenţiile care le afecteazămediul natural aflat în proximitate.• Oamenii sunt mai degrabă împotriva utilizării industriale a Mureşului, acceptândîntr-o măsură sub aşteptări intervenţiile ce implică turismul (în Ungaria) şi protecţiaîmpotriva inundaţiilor.În concluzie am putut afla că locuitorii din lungul Mureşului din zona de câmpiesunt pesimişti în ceea ce priveşte prezentul şi viitorul râului. În acelaţi timp amconstatat că există nişte concepţii greşite la nivelul comunităţilor locale în ceea cepriveşte probleme generale care afectează râul. Prin urmare credem că informareapopulaţiei cu privire la anumite procese ar fi extrem de importantă. În acestfel riveranii ar accepta viitoarele decizii manageriale şi activităţi mult mai conştienţi.Se pare că cererea utilizării în scop recreaţional a râului este considerabilă,de accea amanajarea proximităţii acestuia ar fi foarte oportună. Considerăm că înacest fel relaţia locuitorilor cu râul ar fi şi mai strânsă, iar îmbunătăţirea condiţilorenviromentale, în special în România i-ar apropia şi mai mult pe oameni de Mureşîn viitor.155

Irodalom / BibliografieBabbie E. 2003. A társadalomtudományikutatás gyakorlata. Balassi Kiadó Budapest,p. 704.Bryman A. 2001. Methods of SociologicalResearch. Oxford University Press, p. 540.Firebaugh G. 2008. Seven Rules for SocialResearch. Princeton University Press, p.272.Letenyei L. 2004. Településkutatás. A településiés térségi tervezés társadalomtudományosalapozása. L’Harmattan KiadóBudapest, 147–185.Letenyei L., Rácz A. 2011. Mintavételterepmunka közben. In: Kurucz Erika(ed): Roma kutatások, 2010. Élethelyzeteka társadalom peremén. Nemzeti CsaládésSzociálpolitikai Intézet, Budapest, pp.45–75.Neuman W. L. 2006. ‚Social ResearchMethods: Qualitative and QuantitativeApproaches. Allyn & Bacon, p. 458.PMBH 2009. Planul de management albazinului hidrografic Mureş. AdministraţiaNaţională “Apele Române”, AdministraţiaBazinală de Apă Mureş, InstitutulNaţional de Hidrologie şi GospodărireaApelor, Bucureşti, vol. I, p. 308.156

ForewordGyörgy Sipos, Petru UrdeaRiver Maros/Mureş is our common heritage, a strong natural and economic linkbetween Hungary and Romania. The long term sustainability of its resources – thewater itself, the great amount of sandy sediment transported, or the exceptionallyimportant natural habitats of high biological and ecological values – is an elementaryinterest of the two countries.However, the availability and quality of these resources is endangered by several factors.From these the short and long term effects of past and present human interventionsand that of climate change have to be emphasized. Therefore, our research wasprimarily motivated by the investigation of the above key issues, which were addressedby initiating a uniform and complex transboundary research on the lowland sectionof the Maros/Mureş with the participation of the University of Szeged and the WestUniversity of Timişoara in the framework of the Hungary-Romania Cross-BorderCo-operation Programme 2007-2013. The reader holds in his or her hand the summarizedresults of this one and a half year long project.The investigation was primarily focusing on the Lipova–Szeged section of the Maros/Mureş. Partly because concerning its character and evolution it is a uniform and wellseparable unit, and partly because this section is investigated by several other crossborderprojects (ESHSE-MCA, Eco-bridge, MARIVMICCOLL, MAROS-HABITAT,NATPARKSHURO).Although we aimed to provide an as comprehensive insight to the processes relatedto the river as possible, being geographers and geomorpholgists we were mainly concentratingon factors which mostly determine the evolution of the river channel itself.The monitoring of channel changes can be important not only for water resource planning,but also from the aspect of biological, hydrological, water quality and economicquestions and problems. We assume that for laying the fundaments of future crossborderco-operations and strategic regional planning it is exceptionally important toexplore and map the changes characterising the river and the expectations formulatedby local societies.As during the project it was a central issue to introduce our activities to people livingalong the Maros/Mureş we were attempting to compose the studies published in thissummary in a way that they are understandable and hopefully useful not only for theprofessional audience but also for those locals and decision makers who are interested157

in or devoted for the river and would like to get an insight to its evolution. Consequently,the studies do not resemble exactly the classical language and structure of scientificpublications. Nevertheless, we considered it important to introduce the professionaldetails of the research and its methodology as well. Technical explanations wereseparated from the basic text by using smaller letter size and a single column layout.Additionally, at the end of each chapter, keeping in mind decision makers, we outlinedthe most important conclusions of the research. These sections can also be well distinguishedfrom the main text.The studies were prepared in Hungarian, Romanian and also in English. The Englishtext is at the end of the volume with references to figures in the Hungarian-Romanianparallel version. As a consequence figure captions are trilingual.Finally, we hope that the material introduced here will find the approval of both professionalsand non-professionals. Furthermore we believe that the research activity initiatedwithin the project will contribute to lay the fundaments of a sustainable rivermanagement and to preserve and improve the resources of the Maros/Mureş in thelong run.György Sipos and Petru UrdeaSzeged–Timişoara15. September 2012.AcknowledgementsHere we would like to thank for all the students who were participating in the field andlaboratory works during the research, special thanks go to: Tamás Právetz, OrsolyaTóth, Cristian Ardelean, Fabian Timofte, Zoltán Nagy, Gyula Pálovits, Sándor Vargaand Dóra Nagy. We are especially grateful to those sociology and geography studentsfrom both Szeged and Timişoara who aided the work of Attila Rácz and László Kicsiny(EX-ANTE 2002 Ltd.) during the social survey. We also thank the work of Tibor Seresand Károly Fiala (ATI-VIZIG) in coordinating and managing river surveys and the workof Árpád Kovács (ÁNTSZ) in providing gamma-spectroscopic data. Finally we have tothank for all those colleagues in Szeged, Timişoara, Békéscsaba and Oradea who participatedin the financial management and control of the project, and contributed to thesuccessful implementation of the research.158

The Maros / MuresPetru Urdea, György Sipos, Tímea Kiss, Alexandru OnacaRiver Maros/Mureş is the fourth largest waterflow of the Carpathian Basin after theDanube, Tisa and the Dravarivers. The alluvial fan of the river is among the mostextensive geographical units of the region. The river itself has a high energy andchanges quickly, thus the understanding of actual processes requires compound investigations.Before we start to introduce in detail the past, present and expectable evolution ofthe lowland section of the river it is important to get an overview on the characteristicsof its catchment, its hydrology and the most significant human impacts on the basis ofthe available literature.The Maros/Mureş is the most significant tributary of River Tisza/Tisa. It drainsthe water of the Transylvanian Basin into the direction of the Hungarian Great Plains(Fig. 1). Its total length is 769 km, while its so called lowland section from Lipova toSzeged is 175 km. It forms the border between Romania and Hungary on a 22 km sectionbetween Nădlac and Apátfalva. From the remaining length 122 km goes for Romaniaand 28 km for Hungary.Fig. 1. – page 10The catchment of the Maros/MureşThe area of the Maros/Mures catchment is approximately 30 000 km 2 , comprising thisway one fifth of the entire Tisza/Tisa catchment. The Maros/Mureş watershed is situatedmostly in Romania (92%). In terms of its shape it can be divided into two parts(Laczay 1975). The upstream part is rectangular (250x100 km), while the downstreamsection starting from Deva is elongated (200x30km) (Fig. 2). This feature slightly tempersthe ferocity of floods arriving from the mountainous sections, as flood waves flattenwhen they pass through the long lowland section without significant tributaries (Bogaand Nováky 1986). Still, the discharge of the river can be regarded highly fluctuating.The most elevated point of the catchment is the 2511 m high Peleaga Peak (RetezatMountains), while the lowest point is at 81 m at the outlet of the river near Szeged159

(Boga and Nováky 1986). The two sources of the Maros/Mureş is located on the westernslopes of the Hăşmaş Mountains near Izvorul Mureşului at a height of 850 m and 1350m (Fig. 2).Fig. 2. – page 11From the source to the outlet the river can be divided into four different sectionson the basis of slope conditions. The almost 110 km Upper Maros/Mureş passes theGiurgeului Basin (Fig. 3/A and 3/B) then it breaks through the Topliţa-Deda gorge inbetween the Căliman and Gurghiu Mountains (Fig. 3/C), built up mostly by volcanicrocks. The slope of this section is very high: in average 370 cm/km (Török 1977).The next reach between Deda and Alba Julia is the so called Middle Maros/Mures,which has a length of around 260 km. The river passes the Transilvanian Plain, the forelandsof the Gurghiu Mountains and the Târnava Hills (Fig. 3/D). Here it flows in avalley as wide as 15 km at certain sections (Fig 3/E and 3/F). This area is built up mostlyby sedimentary rocks, average slope is 50 cm/km.The 225 km long Lower Maros/Mures is stretching between Alba Julia and Lipovaalong a tectonic fault line separating the Apuseni Mountains and the SouthernCarpathians (Fig. 3/G and 3/H). On its way here slope decreases to 30 cm/km. TheLowland Maros/Mures reaches from Lipova (Lippa) to the outlet, has a length of172 km and a slope of 20 cm/km.Fig. 3. – page 13Based on borehole data the Maros/Mureş had started to build its alluvial fan in thePliocene, some 3–3.5 million years ago (Borsy 1989). During the Quaternary the socalled Ancient Maros/Mureş changed its direction frequently and deposited severalhundreds of meters of sediment in the unevenly sinking area of the southern GreatPlains. The alternation of glacial and interglacial periods determined the quantity ofwater drained and the amount and type of sediment transported by the river. Duringthe dry and cold glacials low mean discharges and coarse sediments were characteristicas a result of lower precipitation and increased physical weathering. In the meantimewarmer and wetter interglacial periods favoured chemical weathering and beside largerdischarges the transportation of fine grain sediments increased (Andó 2002). The riverhas developed dynamically throughout the Pleistocene and in the past 10 000 years ofthe Holocene period as well, which is reflected by a great number of abandoned paleochannels(Fig. 4).Fig. 4. – page 15160

The hydrological characteristics of the riverThe Maros/Mureş and its tributaries are mostly fed by precipitation and overland flow.Due to the geology of the catchment (overwhelmingly volcanic and crystalline rocks)and the high proportion of very steep slopes floods rise relatively quickly, and last foronly a short time. Based on the analysis of almost 500 smaller and larger flood waves,peak stages are reached in less than 10 days at Makó, and the passing of flood waves isalso fast. Long lasting inundations can only be observed downstream of Makó due tothe impounding effect of the Tisza/Tisa.Since the second half of the 19 th century, hydrological measurements have been continuouson the Maros/Mureş. For example daily water level measurements at the Makóand Arad station date back as far as the 1870s (Fig. 5). Stage data are measured from the“0” point of fluvio-meters, which were set to the level of the lowest water observed priorto the start of regular measurements. Later due to the decrease of water levels, as a matterof incision, negative values have also appeared in the records.Fig. 5. – page 16Two major floods may develop annually on the river. The first is due to snowmelt inearly spring, the second is caused by early summer rainfall usually in June. Boga andNováky (1986) have demonstrated that the maximum water delivery is characteristic inApril (15% of the total amount of water). The greatest flood on record ocurred in 1970with a peak discharge of 2210 and 2420 m 3 /s at Arad and Makó, respectively. The floodcaused severe problems on the entire river. Its development was related to heavy springrainfalls on the mountainous catchment which led to simultaneous snowmelt and thustorrent floods on the tributaries of the Maros/Mureş (Lucaciu 2006). After 1970 significantfloods occurred in 1974, 1975, 1981, 1998, 2000 and 2006, thus the recurrence ofmajor flood events is between 5 to 15 years.Following the April-June floods the rest of the year is characterized by low stages(Fig. 6). The so called low water period lasts approximately 10 months starting in Juneand terminating in next March, with a minimum water delivery at October (Boga andNováky 1986). The lowest stage on record was observed during September 2012, -109cm at Makó equalling a discharge around 30 m 3 /s. The decreasing tendency of valuesduring the past 20 years is partly due to climatic changes and increasing reservoir capacityon the tributaries in the upland catchment (Konecsny and Bálint 2009). Recently,incision can also have an effect on water level decrease, however, based on more than100 low water cross sections taken at Makó between 1987 and 2004, no change could bedetected in the level of the riverbed (Sipos 2006).Fig. 6. – page 18161

Compared to other rivers in the region the Maros/Mureş transports a huge amountof sediment. The mean discharge of suspended load is 263 kg/s (8 300 000 t/y). In themeantime the volume of bed load is 0.9 kg/s (28 000 t/y) (Bogárdi 1974). The amountof the annually transported suspended load is almost equal to the values of the Tiszaupstream of the Maros/Mureş estuary, while in terms of bed load the river carries asmuch as the Danube at Nagymaros (Fig. 7).Fig. 7. – page 19Human impacts from among the human interventions on the lowland section ofRiver Maros/Mureş, inevitably the regulation works of the 19 th c. were the most significant.The Maros/Mureş was the most important commercial and cultural link betweenTransylvania and the Great Plains. However, sudden and devastating floods and intensivechannel development had raised the need of uniform river regulations to protectsettlements and agricultural lands. The works had been started gradually from the middleof the 19 th c. according to the most up-to-date principles of the time, unfortunatelyworks could never be entirely completed.In its natural state, just like other rivers of the Great Plains the Maros/Mureş hadsustained and year by year flooded an extensive marshland, interlaced by numerousside channels of the river (Tóth 1993, 2000, Somogyi 2000, Ihrig 1973). The wildernessof the area was increasing during the Turkish occupation: previously cultivated landswere left behind and most of the settlements were devastated (Tóth 1993, Somogyi2000). Among these circumstances shipping and the economic use of the river couldnot improve (Laczay 1975)Following the withdrawal of the Turks, life returned to the river only by the middleof the 18th c. (Tóth 1993, Andó 2002). In this period people made their living primarilyby utilising the water covered, swampy land for animal breeding, logging and fishing).In the meantime, salt and timber transportation from Transylvania increased continuously.As time passed, however, the improvement of agriculture became indispensable.This and increasing commercial activity induced the first organised efforts for rivermanagement (Fig. 8). The same situation was apparent on other rivers as well. Finally,extensive efforts resulted the protection of 21 200 km 2 land on the Great Plains and alsothe irreversible transformation of the landscape (Dunka et al. 1996).Fig. 8. – page 21The regulation of the lowland section of the Maros/Mureş had started with leveeconstruction and the blocking of side channels in order to prevent extensive flooding(Török 1977). The place and track of levees still reflect an important character of theregulation work, namely flood control usually preceded cut-offs and channel training.Consequently, in most of the cases, levees follow the bank lines of original, pre-regulationmeanders (Ihrig 1973).162

The training of the main river channel also started in the middle of the 18 th c., however,interventions were usually local and meant the cut-off of a single meander. Fromthe middle of the 19 th c. more extensive and uniform works started (Fig. 9 and 10), butthese were time to time hindered by the conflicting interests of municipalities andlandlords (Tóth 1993). By the late 19 th c., however, 33 cut-offs were completed betweenLipova and Szeged (Fig. 11), which resulted that the originally 260 km lowland sectionwas shortened to 170 km (Laczay 1975, Török 1977). The effect of cut-offs was positivein terms of flood prevention as water drainage became faster. The towns of Aradand Makó were relieved of flood hazard. Besides, due to the drastic decrease in length,the slope of the Maros/Mureş doubled (from 14 cm/km up to 28 cm/km) and the riverincised at certain sections nearly 1 m (Laczay 1975). Simultaneously the energy of theriver also increased, which lead to bank erosion and at the apparent sediment transportrate to the development of large sand bars. These conditions made navigation, a majorreason for the regulations, almost impossible (Gillyén 1912).Fig. 9. – page 23Fig. 10. – page 24Fig. 11. – page 25The stabilisation of the channel and the riverbanks started in the late 19 th c., with theaim of facilitating shipping. In this period twice as many boats, and twice as much cargoarrived at Szeged on the Maros/Mureş than on the Tisza/Tisa. Therefore, the initiation ofsteam shipping was also among the plans (Tóth 2002). Works were started on the Conop–Arad section in 1865. On concave banks stone revetments were applied, on convex banksbrushwood groins were installed (Fig. 12). Motivated by the success of the Conop-Aradproject and the problems of navigation on downstream sections works were continuedon the Makó-Szeged reach. Here, in the lack of stone mostly brushwood was used forthe stabilisation of the banks (Bogdánfy 1906). The next plan was to extend bank stabilisationto sections downstream of Arad (Gillyén 1912). Works had been started in 1912(Török 1977), however, the construction could not be finished as World War I. broke out.Fig. 12. – page 26Regulation works were partially restarted only after World War II. In the 1950s and1960s the Makó-Szeged section was finalised by using stone structures. Meanwhile onthe Romanian and the joint Romanian-Hungarian section only small and local measureswere implemented, uniform and complex river training seems to be out of reachfor a long time (Fig. 13). Consequently, the river can almost freely develop betweenPecica and Makó, while upstream of Arad it flows in a quasi artificial channel as a resultof intensive mining. Unmanaged river reaches, such as the border section, nevertheless,provide the means of studying quasi natural processes and the long term reaction of theriver to human interventions.163

Fig. 13. – page 27The most important human impacts recently have been reservoir construction on theupland reaches and gravel and sand extraction on the lowland sections. Reservoir constructionstarted in the early 1980s. At present the total water storage capacity equals700 million m 3 from which 300 million m 3 can be used for permanent storage and flowcontrol (Konecsnyi and Bálint 2009). This quantity is substantial if we consider that themean annual flow volume of the Maros/Mureş is 5800 million m 3 at Arad. As a result inaverage years 5%, in low water years 10% of the total discharge can be retained (Konecsnyiand Bálint 2009). As a comparison the total annual water consumption of Hungaryand Romania is 5500 and 7300 million m 3 , respectively (OECD 2002). Although waterrelease is almost continuous from reservoirs, as the largest ones are used for hydropowergeneration, water storage has an inevitable role in the decreasing discharges ofMaros/Mureş. Besides, during the peak operation of stations small flood waves appearon the river, significantly affecting the low water regime. The largest structures arelocated on the Strei and Sebeş (Fig. 14), but there are several smaller ones on the Arieşand Târnave. The thermal power stations of Iernut and Deva-Mintia also utilize a significantamount of water, but it is drained back to the river (Konecsnyi and Bálint 2009).Fig. 14. – page 28Fig. 15. – page 29Gravel and sand has been extracted from the river for a long time, however in thepast decade the volume of mining increased significantly. For example in 2011 on theRomanian section 920 000 m 3 of sand and gravel were extracted from the river officially(SGA Arad 2012). On the Hungarian section an additional 100 000 m 3 is removed(MBFH Szolnok 2012). The activity is the most intensive on the Pauliş-Mândruloc section,where both the banks and the channel itself are practically mined away (Fig. 15).The possible results of these interventions are not fully explored yet. It is importanttherefore to investigate the response of the river to different types of human impact.This may also help to develop best practices to monitor the long term development ofthe Maros/Mureş in order to aid sustainable river management.164

ConclusionsIn this section we have reviewed the available information on the hydrogeographicaland hydrological characteristics of the Maros/Mureş river and its catchment.We also took a glance on the most important human interventions affecting theriver. Based on these information the following brief conclusions can be made:• The river has a high slope even on its lowland sections, which provides a considerableenergy for fluvial processes.• The alluvial fan of the Maros/Mureş also reflects an intensive fluvial developmentin the past, which was controlled by climatic and tectonic processes. However,the chronology and the dynamics of its evolution have not been resolved yet.• The discharge of the river is highly variable. The largest floods are caused bythe sudden melting of winter precipitation. Low water periods are long lasting.Unfortunately it is not known how hydrology will be affected by climate changein the future.• The Maros/Mureş delivers a great amount of sandy, gravely sediment, which is ofhigh economic value, but the sediment budget and its short term change has notbeen assessed so far.• 19 th century regulations changed considerably the morphology of the river. Themost obvious consequences of interventions were incision and widening at certainsections. However, the long term morphological responses of the lowlandsection have not been studied before.• Present day human impacts can have a significant role in determining the hydrologyand morphology of the river, but the detection and modelling of changesneed a complex monitoring strategy.Although there are valuable earlier studies in relation with the river, numerousquestions concerning its past, present and future are still unanswered. The assessmentof these is only possible by the means of the most up-to date methods. In thenext chapters we will attempt to give an insight how we addressed the above mentionedissues in the framework of our scientific research project.165

ReferencesAndó M. 2002. A Tisza vízrendszer hidrogeográfiája. SZTE Természeti FöldrajziTanszék, Szeged.Boga L., Nováky B. (eds.) 1986. Magyarországvizeinek mőszaki-hidrológiai jellemzése.A felszíni vízkészlet mutatói: Maros.Vízgazdálkodási Intézet, BudapestBogárdi J. 1974. Sediment Transportin Alluvial Streams. Akadémiai Kiadó,Budapest.Bogdánfy Ö. 1906. A természetes vízfolyásokhidraulikája. Franklin Társulat,Budapest.Borsy Z. 1989. Az Alföld hordalékkúpjainaknegyedidőszaki fejlődéstörténete.Földrajzi Értesítő 38/3–4: 211-224.Dunka S., Fejér L., Vágás I. 1996. A verítékeshonfoglalás. A Tisza szabályozástörténete. Budapest: Vízügyi Múzeum,Levéltár és Könyvgyűjtemény:215Gillyén J. 1912. A Maros hajózhatósága.Vízügyi Közlemények 1912/4: 70–72.Ihrig D. (eds.) 1973. A magyar vízszabályozástörténete. VÍZDOK, Budapest.Konecsny K., Bálint G. 2009. Low waterrelated hydrological hazards along thelower Mureş/Maros river. Riscuri şicatastrofe, 872022071584-5273Laczay I. 1975. A Maros vízgyűjtője ésvízrendszere. In Vízrajzi Atlasz Sorozat19 Maros. VITUKI, Budapest; 4–7.Lucaciu M. 2006.Territorial flood defensea Romaian perspective, In TransboundaryFloods: Reducing Risks Through FloodManagement, Marsalek J., Stancalie G.,Balint G. (eds.), Nato Science Series:IV Earth and Environmental Sciences.72,:315-333Sipos Gy. 2006. A meder dinamikájánakvizsgálata a Maros magyarországi szakaszán.Doktori értekezés. SZTE TermészetiFöldrajzi és Geoinformatikai Tanszék,Szeged.Somogyi S. (ed.) 2000. A XIX. századifolyószabályozások és ármentesítésekföldrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon.MTA FKI, Budapest.Tóth F. 1993. Településtörténet–városkép.In Makó Monográfiája 4. – Makótörténete a kezdetektől 1849-ig, BlazovichL (eds.). Makó; 295–327.Tóth F. 2000. Apátfalva. In Száz magyarfalu könyvesháza, Balázs P, Balsay I, BuzaP, Kosáry D (eds.). Nemzeti KulturálisÖrökség Minisztériuma, Budapest.Tóth F. 2002. A közlekedés. In MakóMonográfiája 5. – Makó története 1849-től1920-ig, Szabó F (szerk). Makó; 197–219.Török I. (ed.) 1977. A Maros folyó0–51,33 fkm közötti szakaszának szabályozásiterve. Alsótiszavidéki VízügyiIgazgatóság, Szeged.Ujvári I. 1972. Geografia apelor României,Edit. Ştiinţifică, Bucureşti.166

The past of the riverTímea Kiss, Petru Urdea, György Sipos, Borbála Sümeghy, Orsolya Katona,Orsolya Tóth, Alexandru Onaca, Florina Ardelean, Fabian Timofte, Cristian Ardelean,Árpád KovácsThe clues for deciphering the past evolution of River Maros/Mureş are hidden inits vast alluvial fan, located in Békés, Csongrád, Arad and Timiş counties (Fig. 1).A great number of abandoned channels are recording the history of a very activeriver, the evolution of which was greatly influenced by the climatic and morphologicalconditions of the time. When was the river the most dynamic? How much waterdid flow in the abandoned channels from Sannicolau Mare to Orosháza? When didthe most abrupt changes occur in its evolution? A large set of questions for which wesought answers in the first phase of our research.Fig. 1. – page 34By finding the answers for the questions above it will be possible to reconstruct thedynamics of the alluvial fan development in the past several thousands of years, and toreveal further relationships concerning the evolution of ancient river channels and theprevailing climatic conditions on the catchment. Why are these investigations importantfrom the aspect of the present and the future of River Maros/Mureş? The answer israther complex: with the help of these data the long term behaviour of the river systemcan be understood, the magnitude of extremities that occurred and might occur in thefuture can be estimated, and the capacity of the river for adjustment can be assessed.MethodsFor the mapping of the ancient Maros/Mureş channels the best available data sourceswere applied on both sides of the border. The investigation was based on 1:10 000scale Hungarian and 1:25 000 scale Romanian topographical maps. As the resolutionof Romanian maps and contour lines were inadequate for detailed mapping at certainlocations, satellite images and aerial photographs were also applied for the investigation.Although Hungarian territories could occasionally be mapped in more detail, characteristicchannel types and related morphology could be detected and mapped quite preciselyon the entire alluvial fan. This meant that both meandering sections with related167

point bars, and braided channels with their complex in-channel bar systems were quitewell identifiable (Fig. 2).Fig. 2. – page 35During the mapping of abandoned river channels, sections with meandering, braided andanastomosed pattern were differentiated (Fig. 2) (Rust 1978, Rosgen 1984, Schumm 1985).The planform view of the channel usually reflects the hydrogeographical, hydrological andenvironmental parameters, determining both fluvial forms and processes in a river system.These so-called controlling parameters are closely related to the climate, geology, geomorphologyand vegetation of the catchment, and rivers thus will always develop their uniquemorphology by adjusting themselves to the conditions above.Meandering rivers are usually characterised by medium channel slope and discharge,mixed sediment composition, medium or strong vegetation control on the banks. These willresult the development of well developed meanders and point bar systems. On the otherhand, braided rivers are usually characterised by high channel slope and discharge, increasedbed-load transport and weak vegetation control on the banks. These conditions are usuallymet at dry and cold climate and at high energy rivers leaving the mountains and entering thelowlands. Rivers of this type are characterised by wide and shallow anabranching channels,levees running along the branches and midchannel bars and islands. Anastomosing riversusually have a low channel slope, they transport mainly suspended sediment, and vegetationcontrol is considerable in their case. Close to their estuaries rivers will usually have this pattern.Anastomosing rivers are also anabranching, but islands which separate branches aremuch larger, and they are usually dissected from earlier floodplain surfaces.In case of ancient meandering rivers the calculation of past discharge is usually basedon channel parameters such as meander radius, amplitude or channel width (Gábris1986, Timár and Gábris 2008). The idea behind these calculations is that the change indischarge values will naturally be resembled in the size of meanders, namely the greaterthe discharge is, the larger, wider and higher radius bends will develop. By utilising themeander parameters and discharge data of numerous present day rivers it is possibleto determine a regionally valid functional relationship, based on which past, so calledpalaeo-discharges can be calculated from the size of abandoned channels (Gábris 1986).As the first step of our research we aimed to develop regionally valid equations, whichin the given geographical setting and at given channel size define the relationshipbetween channel parameters and the bankfull or channel forming discharge as preciseas possible (Williams 1984). For determining the functions above the earliest possibledischarge data (from the 1930s) was plotted against the natural pre-regulation meanderparameters (radius, arc length, chord length) of different rivers on the Tisza catchment(Sümeghy and Kiss 2011). As a result, we were able to determine what discharge andconsequently what climatic conditions were responsible for the development of the differentmeandering channels on the alluvial fan (Fig. 3).168

Fig 3. – page 37For creating the equations, the values of bankfull discharge (Q b) were taken from the HydrologicalYearbooks of the 1930’s. This ensured that the investigations were made on onlyslightly deformed, close to natural state cross-sections where bankfull discharges couldresemble the original values. Only the data of those gauging stations were applied wherecross-sectional measurements were regular during the 1930s, thus first bankfull water levelthen the related bankfull discharge could be determined. Altogether 18 stations met this criteria,7 on the Tisza and 11 on its tributaries.Meander parameters – radius of curvature (Rc), bend length (L) and chord length (H) –were determined on 5 meanders in the direct vicinity of gauging stations by digitizing riverbanks from the maps of the 3 rd Military Survey (1882–1884). The reason for using this mapseries was that planform deformation due to river regulation and management was not significantat this time. The radius of curvature was determined based on a circle being tangentialat least in 3 points to the centre line of the channel. Bend length was taken as the distancealong the centre line between the midpoints of two neighbouring straight sections separatingbends (inflection sections). Chord length was taken as the straight distance between inflectionmid points. Measurements were made by ArcGIS 9.2.After plotting the collected discharge data against measured meander parameters secondorder polinomial functions were formulated. The correlation coefficients (R 2 ) of these werein all case 0.7 or higher, which refers to a relatively strong statistical relationship between theparameters. It is very important to note, however, that the calculated equations are valid onlyin the domain of the investigated discharge values and meander parameters (Table 1).The palaeo-discharge of rivers, leaving behind numerous channels on the Maros/Mureşalluvial fan, was calculated by the equations determined above. For the calculations only thedata of well developed, mature bends (Laczay 1982) were used (Fig. 3), since Gábris (1986)has proved before that these are the most suitable for discharge calculations.Table 1. – page 39.The method above is only applicable for meandering river channels. In case ofstraight and braided sections a different approach is needed. In their case we calculatedthe bankfull, and thus channel forming discharge using the Manning equation, based onthe cross-sectional area and the slope of channels (Baker et al. 1988). The area and otherparameters of palaeochannel cross-sections were determined by sedimentological andgeoelectrical (ERT) investigations. Slope was determined from digital terrain modelsmade from topographic maps and SRTM data.Sedimentological and geoelectrical profiles were acquired at 6 study sites, representingboth meandering and braided river sections. The primary aim of the measurementswas to identify the level of the original riverbed usually marked by coarser sediments.This way the average depth of chanels could be determined. In all, around 2 000 m ofgeophysical sections were measured (Fig. 4) and 38 drillings were made (maximumdepth: 5.40 m, mean depth 2–3 m). Cores were sampled at every 10 cm, this way169

approximately 1 600 samples were collected (Fig. 5). These were then analysed by anautomated laser grain size analyser (Fritsch Analysette 22 MicroTec plus) purchased inthe framework of the present project. During the investigations, besides determiningdischarge values, we also explored the relationship between grain size and geoelectricaldata, we determined site specific electric resistance values, and we made estimations forthe energy conditions of past riverflows.Fig. 4. – page 40Fig. 5. – page 41Two dimensional geoelectric profiling (ERT) was made by a PASI system, equipped with 32electrodes (Fig. 4). Profiles were acquired by using the Wenner alpa (Wα) electrode array,having the advantage that compared to other arrays it enables faster profiling and it is lesssensitive to horizontal inhomogeneity (Milsom 2003). To achieve the necessary resolution,electrode spacing was set to 2 m. The evaluation of profiles was made by software RES2DINV.Sediment samples for granulometric measurements were treated by HCl and H 2O 2toremove their carbonate and organic content, then after drying they were gently crushed.Prior to the measurements samples were homogenised for 3 min in the ultrasonic chamberof the measurement apparatus (36 kHz, 60 W) (Fig. 5). Measurements were made by twolinearly polarised He–Ne lasers in the green (532 nm, 7 mW) and infrared (940 nm, 9 mW)domain. The grain-size range measured by the device is 0.08–2000 μm, analyses are made on108 channels, thus a quasi continuous grain-size spectrum is received. Measurements wererepeated three times in case of each sample, and results of the third measurement were usedfor further analysis (Kun et al. 2012). During the evaluation different statistical parameterswere determined (mode, median, standard deviation, skewness, kurtosis, and te values ofD10, D50 and D90) to describe the coditions of sedimentation and flow energy.The bankfull discharge of palaeochannels was determined by using the Manningequation, which requires cross-sectional parameters and channel slope as input data(Q b= A * R 2/3 * S 1/2 * 1,49/n, i.e. Q b= w * d 5/6 * S 1/2 * 1,49/n, where A – cross-sectional area,R – wetted perimeter of the cross-section, S – channel slope, w – channel width, d – channeldepth, n – Manning roughness coefficient). The equation has only one restriction, namely thewidth of the river must be greater than its depth by at least one order of magnitude (Baker etal. 1988). The value of the roughness coefficient in the equation is usually between 0.03 and0.08 in case of natural waterflows. The roughness value used for the calculations (n=0.056)was determined on the basis of discharge measurements at the Makó gauging station. Besidethe palaeo bankfull discharge the velocity (v = R 2/3 * S 1/2 * 1,49/n, where v: the mean velocityof the waterflow) and the specific streampower (ω = φ * g * Q * S/w, where ω: specificstreampower, φ: density of the liquid, g: gravitational acceleration) of plaeo-rivers were alsodetermined. Cross-sectional parameters were determined at several points on each channel,values were averaged and their standard deviation was built in the error of the final results(Taylor 1983).170

The age of abandoned channels was determined by OSL (optically stimulated luminescence)measurements. With the help of this method it is possible to determine thetime when the sandy-silty sediments, building up the investigated channels, were lastexposed to sunlight. This also tells the depositional or burial age of sediments and thusthe age of different channel forms. Consequently, sediments must not be exposed tolight during sampling, and all laboratory work must be done in a dark room. Measurementsare preceded by several chemical and physical procedures which aim at the separationof the quartz content of the samples (Fig. 6).In all 27 samples were collected from the sediments of those palaeo-channels whichare characteristic representatives of different channel generations, i.e. the main coursesof ancient riverflows. Sampling was made on those forms (primarily point bars andislands) which could be clearly related to the last active phase of channel formation andsediment deposition.Fig. 6. – page 44Fig. 7. – page 46For the OSL dating the sandy 90–150 μm and 150–220 μm quartz fraction of sedimentswere used (Fig. 6). The main steps of laboratory pretreatment were the following: removalof carbonate and organic matter content with acids (HCl, H 2O 2), separation of the quartzgrains by heavy liquid density separation (LST), purifying the sample with hydrogen-fluoride(HF) etching and gluing the pure quartz sample onto stainless steel discs with silicone. Theexact aim of the measurements is to determine the amount of radioactive dose (palaeodose)absorbed by the sample since its burial, which can be done through complex tests and measurements(Novothny and Ujházy 2000, Onac 2004, Sipos et al. 2009).The amount of absorbed palaedose was determined with a RISØ TL/OSL DA-15 automatedluminescence reader equipped with a radioactive beta source. Samples were stimulatedwith 470 nm blue light. For the measurements the widely used single aliquot regenerationprotocol (SAR) was used with all its test for determining adequate measurementparameters (Wintle and Murray 2006). Each sample was divided into numerous subsamples(48–72 pcs), measurement results were analysed statistically (Galbraith et al. 1999) and themost probable value of absorbed dose was identified (Fig. 7).Age calculation needs one further parameter, the amount of absorbed dose per unit timein other words dose rate, which is determined by the amount of naturally occurring radioactiveelements (uranium, thorium, potassium) in the sediment. The concentration of thesewas measured by using a Canberra type low background Ge gamma spectrometer.171

ResultsGeomorphologyBased on the mapping and geomorphological evaluation, the total area of the alluvialfan is nearly 10 000 km 2 (Fig. 1). It is located mainly in Békés and Arad counties, butsignificant territories are situated in Csongrád and Timiş, and smaller parts extend evento Serbia. In the north the fan is bordered by the Körös/Criş River. However, the abandonedchannels of the Maros/Mureş reach as north as Békéscsaba. West and southwestof the fan the floodplain of the Tisza, in the south the channels of the Béga/Bega aresituated (Fig. 8). There is more than 30 m difference between the lowest and highestpoints of the alluvial fan. Although the entire alluvial fan is subsiding, some areas sinkat a lower pace and form relative uplifts. As a consequence the river developed a spectacularvalley with terraces in between the Battonya High and the Vinga Plateau (Fig. 9).Based on the abandoned river channels, several generations were identified (Fig. 8).Discharge calculation and dating was focused on these major paths of fluvial activity.The pattern of channel generations was different, and the size of channels also showeda great variety. These facts already indicated that fluvial forms developed at very differentdischarges, meaning that the climate on the catchment was oscillating from timeto time. The pattern and size of channels, however, is also influenced by their situationon the alluvial fan, the composition of the transported sediment and the slope of thearea. In this sense the alluvial fan can be separated into three zones (Fig. 8). The first,upper zone extends to the Orosháza–Battonya–Lovrin line, has a slope of 20–25 cm/km and characterised mostly by braided channels. The second, middle zone is a narrowstripe with 25–30 cm/km where most of the past riverflows – even those beingbraided – developed large meanders. In the third, lower zone slope decreases to 22–27cm/km, certain channels return to their upper zone pattern, but in most of the casesmeandering becomes dominant. The steep middle zone can be regarded as the borderof intensive sediment accumulation. Upstream of this area the anabranching braidedrivers deposited large amounts of bedload on the alluvial fan, downstream the role offiner sediments is greater (Fig. 8).The largest, at some locations 2 km wide, braided channels are related to threemajor channel generations situated on the Nagykamarás–Pusztaottlaka–Csanádapáca–Orosháza line, the Kunágota–Pitvaros–Kövegy–Apátfalva line and in Romania thePeriam–Lovrin–Comloşu Mare line (Fig. 8). These channels are characterised by enormousislands and natural levees, which rise over the plane of the alluvial fan by 1.5–2 m,providing thus safe sites for the settlement of people and cultures living in the region inthe past.Most of the channels, detectable on the surface, however, were left behind by themeandering ancestors of the river. The largest bends are located northeast of Makóand near Mezőkovácsháza, Csabacsűd and Zimandu Nou (Fig. 8). Sometimes, e.g. in172

the vicinity of Periam or Tótkomlós it is clearly visible how younger generations canoverwrite older ones, and practically wash away and rearrange previous channel forms.Another interesting geomorphological phenomenon is when the discharge of a riverdecreases and as a result the original large meanders are frilled by smaller, secondarybends (misfit phenomenon). Probably the best examples for this process can be foundnear Csanádalberti and Királyhegyes (Fig. 8).Fig. 8. – page 49Fig. 9. – page 50Discharge and hydrologyBased on the geometric parameters of meanders and the area of cross-sections, the calculateddischarge values varied in a wide range in the past. The largest cross-sectionswere found at the braided channels of Orosháza and Kövegy (Fig. 10). We suppose thatwhen the river just filled these channels it could transport 2000–2500 m 3 water per second(Table 2. and 3.), however, during floods much higher amounts of water could bedrained thhrough the channels of the ancient Maros/Mureş. Just for comparison, thepresent day bankfull discharge of the river at Makó is 600–700 m 3 /s, while during therecord flood of 1970 its discharge was 2420 m 3 /s. It can be imagined what power theriver could have in the past when it flowed in the direction of Orosháza, Kövegy orPesac. This enormous amount of water was drained in relatively shallow (mean depth:2–3 m, maximum depth: 4–5 m) but 1–2 km wide channels, in which huge bars andislands, still detectable on the surface, could develop (Fig. 10).Fig. 10. – page 51In periods when the Maros/Mureş drained the water of the catchment throughmeandering channels the amount of transported water was presumably lower. Althoughmeander parameters at some channel generations occasionally imply 1500–2000 m 3 /sdischarges. However, on the basis of their cross-sectional area the same channels indicatesignificantly lower discharges (Table 2. and 3.). The possible reason of disambiguityis that although the Maros/Mureş developed large meanders, the channels were shallowdue to the large sediment load. Thus, depth was not as much as it could be expectedon the basis of other meandering rivers, such as the present-day Tisza/Tisa. As a consequence,these channels transported less water, than it was assumed on the basis ofplanform channel parameters. All these point to the necessity to use both methods fordischarge reconstruction in the future.Table. 2. – page 53Table. 3. – page 53173

Based on the comparison of geophysical and sedimentological data, coarse bed-loadsediments can be clearly recognised on the geoelectrical profiles (Fig. 11). Therefore,geophysical measurements can be applied more widely in the future for determiningpast channel cross-sections and discharges.On the basis of discharge and slope data, the mean velocity of the river could be asmuch as 1 m/s in case of certain braided channels. This means that the Maros/Mureşcould have a considerable stream power. However, the so-called specific stream power,exerted on a unit surface of the channel, was close to the values of the present dayMaros/Mureş at Makó (Table 3).By investigating the grain size distribution of sandy, silty, sometimes fine gravel sizedchannel sediments the conditions of sediment transport were also reconstructed. Atsites close to the proximal part of the alluvial fan, such as Horia and Pesac, bed loadtransport was dominant and highly turbulent flows were characteristic. Towards thewest the turbulent character of the flow decreased and thus channel sediments becamemore and more sorted. Parallel to this the electric resistance of sediments decreasessignificantly towards the edge of the alluvial fan. Resistance, as it was mentioned beforeis in a strong relationship with mean grain size (Fig. 12).Fig. 11. – page 54Fig. 12. – page 55The development of the alluvial fan the key information for the reconstruction ofalluvial fan development was provided by the OSL dating of sediments. By the means ofthe measured ages the variation in morphology and discharge could be evaluated froma historical perspective, and the development of the alluvial fan could be interpreted inthe context of past climatic changes. The results of the OSL measurements can be seenin Table 4, however, Fig. 13 showing not just OSL ages but the palaeochannels of thealluvial fan is more informative.Table 4. – page 56In the past nearly 20 thousand years the Maros/Mureş frequently changed its courseon its vast alluvial fan. From the investigated channel generations the Battonya–Mezőkovácsháza–Makópalaeochannel proved to be the oldest, its meanders started todevelop ca. 17–18 thousand years ago (Table 4 and Fig. 13). At this time, in the graspof the last Ice Age the climate was very cold and dry in Europe and in the region aswell, and the vegetation was also scarce. During this period (Older Dryas) glacierswere advancing in the elevated regions of the Southern and Eastern Carpathians. Theyreached their maximum extension 16–17 thousand years ago (Urdea et al. 2011). Consequently,discharge data of meandering channels dated for this period on the alluvialfan are reflecting lower water supply compared to present day values (Table 2 and 3).174

The water of the Maros/Mureş found its way into this direction for 2–3 thousandyears. Then, around 15–16 thousand years ago a braided channel arriving from thedirection of Tótkomlós cleared away the meandering forms (Fig. 13). From time to timehowever the river revisited the abandoned Mezőkovácsháza meanders, and as a consequence11 thousand years ago the Száraz Ér/Er developed some much smaller bendswithin the original meanders (misfit phenomenon) (Fig. 13).The Kunágota–Kövegy braided channel generation, erasing the meandering formsof the Mezőkovácskáza palaeochannels signed the beginning of a new period (BöllingInterstadial) around 15–16 thousand years ago (Nádor et al. 2005, Gábris és Nádor2007, Mezősi 2011). Climate became milder and lead to the intensive melting of glacierson the upland catchment, while the amount of precipitation also increased considerably.Floods arriving in consecutive pulses lead to the development of several braidedand meandering palaeochannels of similar age being around 14–15 thousand years old(Table 4). These were draining the water of the Maros/Mureş towards the Tisza throughthe Medgyes egyháza–Pusztaföldvár–Békéssámson, Kétegyháza–Nagyszénás andKétegy háza–Csabacsűd corridors (Fig. 13). These channel generations on their uppersections were braided, while near the edge of the alluvial fan they left behind meanderingchannels. The development of the seemingly older braided sections was probablyfacilitated by the fact that during the transition from the cold and dry Older Dryas,vegetation was probably scarce and could not stabilise entirely the channel banks. Largemeanders, such as those near Csabacsűd might have appeared a little later by the expansionof a denser vegetation regime (Sümegi et al. 2002). Based on the age data, it is notobvious whether this period was characterised by quick channel changes or the identifiedchannel generations were functioning simultaneously. Anyhow, the bankfull dischargeof the Kunágota-Kövegy channel was nearly 2000 m 3 /s, while those going northwardsfrom the direction of Kétegyháza drained 1000 m 3 /s water individually (Table2 and 3). This way the river could presumably have two or three main channels in thisperiod.Fig. 13. – page 59The Medgyesegyháza–Orosháza braided channel generation, having the largestchannels on the alluvial fan, can be clearly separated in time from the above systems(Table 4 and Fig. 13). It could be the main channel of the Maros/Mureş around 10–12thousand years ago. The development of this system, draining 2500–2800 m 3 /s watereasily, can also be related to a cooling event and subsequent warming. Based on earlierresearch, around 12–13 thousand years ago ice was advancing again on the uplandcatchment (Reuther et al. 2007, Urdea et al. 2011). Following the so called Younger Dryasperiod intensive warming occurred which was dissected by several short term coolingphases. These conditions were highly favourable for the development of the enormousbraided channels near Orosháza. Nevertheless, water was presumably drained through175

older channels as well, which resulted e.g. the development of the already mentionedMezőkovácsháza misfit meanders (Fig. 13).Although in the past 10–11 thousand years the Holocene period brought a relativelystable climate in Europe (Járainé Komlódi 1969), temperature and precipitation couldstill fluctuate from time to time. The next chapter in the development of the alluvialfan started 7–8 thousand years ago. After entering the lowlands the Maros/Mureş firstflowed in a north-west direction, but then suddenly shifted towards south-southwestand passed south of the Battonya High (Fig. 13). The sudden channel shift, termed asavulsion might have been caused by intensive sediment accumulation on the northernhalf of the alluvial fan. The translation of the direction of flow is indicated by meanderingchannels near Horia–Zimandcuz–Arad and a more significant braided channelsituated on the Periam–Lovrin line (Fig. 13). These channel generations had a similarage, however, their pattern and morphology was very different. In this period (Holocene,Atlantic Phase) the formation of braided channels could be explained by increasedprecipitation and discharge (2000 m 3 /s at Lovrin). However, by this time the area isassumed to be covered by forests, making river banks more stable, which is unfavourablefrom the aspect of the development of braided forms. Further research is necessaryto resolve the discrepancy above.The Periam–Lovrin channel was active for only a short time. 6 thousand years agothe Maros/Mureş found its present course from East to West along the axis of the alluvialfan (Cornea et al. 1979), occupying several smaller meandering channels on theSanpetru German–Sannicolau Mare line. The discharge of the fluvial system decreasedby this time, however, based on certain meanders, bankfull discharges could be over1000 m 3 /s (Table 2).The Maros/Mureş occupied finally its present channel 4–5 thousand years ago.Although the river had a natural outlet to the Aranka system towards the south until theriver regulations of the 19 th c., most of the water has been drained since then (Fig. 13).176

ConclusionsIn this section we have investigated the past dynamics of the Maros/Mureş River.By the help of the above presented complex research the key events of the evolutionof River Maros/Mureş could be reconstructed for the past 18–20 thousand years.Our general conclusions are the following:• Numerous abandoned channel generations could be identified on the surface ofthe alluvial fan, resembling a considerable fluvial activity.• In case of meandering channels past discharge values could be determined usingplanimetric parameters, however, in case of braided channels geophysical andsedimentological methods were necessary to reconstruct cross-sections and discharges.The two approaches need to be applied together in the future.• Channel generations near Orosháza, Kövegy and Pesac could transfer bankfulldischarges between 2000–2500 m 3 /s. However during floods significantly higheramount of water could arrive from the catchment.• The formation period of the different channel generations could be successfullyresolved using optically stimulated luminescence (OSL). Results have shown thatthe river was developing much dynamically than it was previously expected.• Major changes in fluvial processes occurred 15-16, 11-12 and 7–8 thousand yearsago. These events occurred when the climate started to warm up after cold periods.Severe floods developed as a matter of increasing rainfall and intensive meltingof glaciers on the upland catchment.All this highlights how dynamically the river responded to ever changing geomorphologicaland environmental conditions. It could also be seen how significantchanges could occur in the climate of the region in a few thousand years, leading togreat differences in the amount of water drained, the power and destructive forceof floods. The revealed relationships may serve as a sound starting point for futureresearch and planning.177

ReferencesBaker V.R., Kochel R. C., Patton P. C.1988. Flood geomorphology, John WileyNew YorkCornea I., Dragoescu I. Popescu M.,Visarion M. 1979. Harta mişcărilor crustaleverticale recente pe teritoriul R.S.R.,Stud. Cercet. Geol. Geofiz., Geogr., Geofizică,17/1: 3–20.Fiala K., Sipos Gy., Kiss T., Lázár M. 2007.Morfológiai változások és a vízvezetőképességalakulása a Tisza algyői és a Marosmakói szelvényében a 2000. évi árvíz kapcsán.Hidrológiai Közlöny, 87/5,: 37–46.Gábris Gy. 1986. Alföldi folyóink holocénvízhozamai. Alföldi Tanulmányok: 35–48.Gábris Gy., Nádor A. 2007. Long-termfluvial archives in Hungary: response ofthe Danué and Tisza rivers to tectonicmovements and climatic changes duringtha Quaternary: a review and new synthesis.Quaternary Science Reviews 26:2758–2782.Galbraith R. F., Roberts R.G., Laslett G.M.,Yoshida H., Olley J. M. 1999. Optical datingof single and multiple grains of quartzfrom Jinmium rock shelter, northern Australia:Part I, Experimental design and statisticalmodels. Archaeometry 41: 339–364.Járainé Komlódi M. 1969. Adatok az Alföldnegyedkori klíma-és vegetációtörténetéhezII. Botanikai Közlöny 56/1,: 43–55.Kun Á., Barta K., Katona O., 2012. AzM43-as autópálya által indukált 2010-11-es belvíz talajtani hatásai, A VI. MagyarFöldrajzi Konferencia Tanulmánykötete:483–494Laczay, I. 1982. A folyószabályozás tervezésénekmorfológiai alapjai. Vízügyi Közlemények1982: 235–254.Mezősi G. 2011. Magyarország természetföldrajza.Akadémia Kiadó, Budapest:108–117.Milsom J. 2003. Field geophysics, JohnWiley & Sons Ltd, The Atrium, SouthernGate, Chichester, England.Nádor A., Thamóné Bozsó E., MagyariÁ., Babinszki E., Dudko A., Tóth Z. 2005.Neotektonika és klímaváltozás együtteshatása a Körös-medence késő-pleisztocénvízhálózat-fejlődésére. A Magyar ÁllamiFöldtani Intézet Évi Jelentése: 131–148.Novothny Á., Ujházy K. 2000. A termoésoptikai lumineszcens kormeghatározáselméleti alapjai és gyakorlati kérdései anegyedidőszaki kutatásokban. FöldrajziÉrtesítő 49/3-4: 165–187.Onac B.P. 2004. Clepsidrele geologiei.Introducere in geocronologia izotopica.Ed. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca: p. 176178

The ever changing riverGyörgy Sipos, Tamás Právetz, Orsolya Katona, Florina Ardelean, Fabian Timofte,Alexandru Onaca, Tímea Kiss, Ferenc Kovács, Zalán TobakRiver Maros/Mureş has been active not only in the past, but it is still one of themost dynamically changing rivers of the Carpathian Basin. No wonder, since ithas a huge sediment load, its slope is relatively high and floods are fierce even onits lowland sections. The Maros/Mureş is one of the most important natural resourcesof the region. Its water maintains natural habitats and agriculture, the gravel and sandextracted from its channel are important building materials, furthermore, it has gotoutstanding natural values. People have always intended to make an economic use ofthe river, but usually have not considered the long term consequences. This happenedduring the regulations in the 19 th century and currently as well, when the river is subjectedto intensive mining (Fig. 1).What factors do determine the recent development of the river? How has itresponded to the different human interventions? What changes characterise its channelin the short and long runs? In this phase of the research we were mainly looking for theanswers of these questions. The investigations were focused on the 175 km long lowlandreach of the river. However, at four representative sections channel development wasmonitored by regular surveys. Based on our research results, expectable future changesand key points of intervention can be determined to support sustainable river management.Besides, the fundaments of a multi-stage, long-term monitoring activity were laiddown, which can provide further data for management and planning.Fig. 1. – page 66MethodsThe most straightforward way to monitor river evolution and river response to humaninterventions is to analyse maps and aerial photographs. Sometimes the spatial andtemporal resolution of these data sources is not adequate to reconstruct changes indetail, but they are definitely suitable for studying longer term tendencies (Laczay 1982,Hooke 1995, Lóczy et al. 2012).179

With the help of maps, aerial photographs and satellite images the history of theMaros/Mureş channel could be investigated in the perspective of 180 years. We aimedto collect all available data sources from each date possible (Table 1). The earliest mapswhich could be used for partial reconstruction date back to 1829. However, the maps ofthe Second Military Survey, made in the 1860s, were chosen to be the uniform startingpoint. These maps have several advantages: they are fairly precise, pre-regulation meanderscan be identified on them easily and they are available for the whole Lipova–Szegedsection. Unfortunately, concerning further data sources only the latest satellite imagesfrom 2005 and 2006 are accessible also for the entire section. In many cases maps arenot detailed enough for precise analysis, and measurements can be better done by usingaerial photos and satellite images (Sipos 2006). The earliest available aerial photos forthe Romanian section are from 2005, however, the common border section and theHungarian section has been photographed in every decade from 1950. Thus, the mostdetailed evaluations were carried out mainly on these sections (Fig. 2). Nevertheless,there were so intensive changes on the Romanian section in the last 50 years that lessdetailed maps were still adequate for the analysis.Finally, data sources were available from 6 and 13 dates for the Romanian andHungarian sections, respectively (Table 1). Data were integrated into a uniform geoinformaticalsystem, i.e. maps and photos were georeferenced. During the analysis thechanges of bank line, centre line, channel width and the area of islands were investigated.By the help of these measurements it is possible to reveal the dynamics of the river at differentsections, and conclusions can be drawn in terms of the direction of future changes.Fig. 2. – page 69The geocorrection of the aerial photos and satellite images were made by ERDAS Imagine 8.6and ArcGIS 9.3 softwares. Topographical maps from the early 1980s were applied as referencemaps on both the Romanian and Hungarian sections. The maps were of 1:25 000 and a1:10 000 scale, respectively (Fig. 2). Aerial photos and all historical maps were geocorrectedto these map series. The precision of certain data sources (Table 1) were calculated by thedeviation of well-identifiable fix points, on both the base maps and the other data sources(e.g. road intersections, corners of buildings).As a next step key features were vectorised by using ArcView 3.2 and ArcGIS 9.3 softwares.Data were then transformed into the same projection system (UTM34) for enablingthe joint analysis and management of Romanian and Hungarian data. River developmentcould be assessed by overlaying these layers and quantifying differences.Table 1. – page 71180

People living near the Maros/Mureş know quite well that the channel of the riverchanges rapidly. Sand bars emerge at different locations year-by-year and their form isalso changing. The reasons for such dynamic processes are the significant amount ofsediment and the vast energy of the river (Fiala et al. 2007, Sipos et al. 2008).The bedload of the river, composed of sand and fine gravel, is a widely renownedbuilding material in the region, and used extensively in both countries. The supply isseemingly continuous: pits created during the extraction of the sediment are filled upquickly during the next flood. It is a question however, how much sediment can beremoved from the channel without further consequences, and what changes can beinduced by the visible overexploitation? The answer to these questions is not simple; itrequires the continuous surveying of the river channel and the monitoring of the sedimentload. These conditions are not met in case of the Maros/Mureş, that is why weconsider the investigations below very important.The most intensive quarrying activity on the lowland section of the river is apparentjust upstream of Arad (Fig. 1). The location of study sites (Lipova–Arad–Pecica–Apátfalva)were chosen in order to be able to assess channel processes and changes of theannual sediment budget upstream and downstream of the mining activity (Fig. 3). Thelength of each site was around 2 km, they were similar in having a wide and shallow socalled riffle section and two adjacent deeper, pool sections upstream and downstream(Fig. 4). The surveys were made with the help of professionals and equipments of theLower-Tisza Water Directorate. During the project time 4 measurement campaignscould be carried out, at Apátfalva further two surveys were made. The mapping of thechannel was made either by motorboat or by wading but always along the same crosssections to ensure the comparability of data and results.Using the above method only the annual changes of the sediment household, orchanges related to one flood event can be assessed. The estimation of short term sedimenttransport requires a different approach. Traditionally, measurements are madewith sediment traps placed on the surface of the riverbed (Kiss et al. 2008). In the presentresearch an attempt was made to monitor short-term sediment transport by performingfrequent cross-sectional surveys. The investigations were made at the Makógauging station along a fixed steel wire, occasionally in 5 minute intervals (Fig. 5).Fig. 3. – page 73Fig. 4. – page 74Fig. 5. – page 75181

The spacing of cross-sections at the study sites was in average 40 m, i.e. less than the halfof the width of the river (100–150 m) (Fig. 4). Longitudinal sections were also measuredduring the investigations. The route of the first survey was folllowed during furthermeasurements, tracking was accomplished using a Trimble Juno GPS, having a 2–5 maccuracy. Measurements were made both at high water (June 2011 and 2012) and at lowwater (September 2011 and October 2012). During high water surveys mapping was madewith the help of a motorboat and using an ADCP RioGrande current meter and a river bedprofiler (Fig. 6). The operational characteristics of ADCP is described in detail by Goda andKrikovszky (2002). The exact measurement track and the absolute height of the water levelwere recorded by a Topcon Hyper Pro differential GPS having a cm range accuracy in bothhorizontal and vertical terms. At low water, however, sand bars emerged and parts of theriver bed got over the water level. These areas were surveyed by a Sokkia Set650rx totalstation, the exact position and altitude of which was also determined by the differential GPS,thus measurements on water and dryland could be coupled (Fig. 6).Since the investigations were carried out on both Romanian and Hungarian river sections,the GPS data were uniformly transformed to UTM, while height values were determinedwith reference to the WGS 84 ellipsoid. From the surveyed data digital elevation models(DEM) were made by using software ArcGIS 9.3. Interpolation was made by kriging at aspatial resolution of 2 m. DEMs were then subtracted to determine the amount of volumechange. During the analysis survey to survey change, i.e. net sediment volume difference,aand the sum of erosion and accumulation, i.e. total or absolute sediment volume differencewere calculated and normalised to 1 river kilometer. In order to determine the amount of thetotal error related to different measurement equipments, GPS tracking and digital terrainmodelling a 500 m river section was measured twice within a few hours at low water. Basedon the comparison, approximatelly 1000 m 3 measurement error was estimated for a one kmsection.The measurement of short term bedload transport was carried out at the Makó gaugingstation by the help of a GSSI ground penetrating radar equipped with a 200 MHz antennaand an ADCP StreamPro, both mounted on a plastic boat (Fig. 5 and 6). The entire crosssection was surveyed in every 30 minutes, while the 30 m wide thalweg was assessed in 10minute intervals. The ground penetrating radar enabled high accuracy measurements, fromwhich the changes in cross sectional area could be precisely calculated. With the help ofthe ADCP the movement of river bottom could also be measured. The amount of bedloadmoving through the cross-section in unit time was estimated by combining these two methods.The measurements, however, need to be calibrated by traditional sediment traps in thefuture.Fig. 6. – page 77182

Results180 year evolutionIn its pre-regulation state the lowland section of the Maros/Mureş could be divided into10 units on the basis of flow-direction and the degree of meandering. These units haddifferent channel pattern and dynamics (Fig. 7). On the 175 km lowland reach 5 veryactive sections, affected by sudden slope change, can be identified. This can be importantfrom the aspect that on these areas increased channel dynamics can be suspectedat present and also in the future.The first very active section could be identified between Pauliş and Mândruloc.Bifurcating channels, sand bars and islands marked the border of the upland and lowlandzones, where the slope of the river decreased suddenly (Fig. 7).Between Mândruloc and Arad the river developed mild bends indicating lower slopeand less energy. Going downstream, mature meanders appeared again, some of themwere asymmetric and over-developed, signing slope change and the eastern edge of theBattonya High (Fig. 7). A little more downstream, between Zădăreni and Pecica, evenlyspaced, stable and well developed bends appeared.The third very active section can be found downstream of Pecica (Fig. 7), here meanderswere congested and signed the western edge of the uplift zone. The river compensatedslope increase by growing large meanders. Between Semlac and Nădlac theMaros/Mureş changed its direction and followed a fault line (Laczay 1975). Mostlybraided features could be identified here, bends were slightly developed and the rivercourse was fairly stable. The same was true for the Nădlac–Cenad section, but bendswere more mature.The fourth section with increased energy and activity could be identified betweenCenad and Makó (Fig. 7). This zone developed as that the river reached the edge of itsalluvial fan, where slope and energy increased again. Forms were similar to those nearPauliş and Mandruloc. Downstream of Makó, well developed mature bends were characteristic,but near the estuary several distorted meanders could be identified. Thesedeveloped as a matter of very moderate slope conditions (Fig. 7).Fig. 7. – page 79Concerning the Semlac–Szeged section we found that on the basis of 1829 and 1865maps the difference in the values of certain horizontal parameters reached as much as8–10%, due to natural cut-offs and meander development (Sipos 2006). This can betaken as the natural variability of the river in the investigated 30–40 year time span.Forms and processes were significantly changed however by river regulations in the19 th century. Channel slope and energy increased considerably, which lead to erosionand channel widening at several locations (Török 1977). Sections which were stabilised183

later in the 20 th century by revetments, such as reaches downstream of Lipova, nearArad, Pecica, and downstream of Makó have changed only a little in the past 50 years.However, there were some sections which faced considerable changes after the regulations.Especially those areas developed dynamically where banks were not stabilisedand channel activity was high before the regulations as well (Fig. 8).Fig. 8. – page 80A very good example for accelerated change is the section between Păuliş andMândruloc (Fig. 8). On this section cut-offs and regulation resulted a considerable,30% loss in river length (from 25.5 km to 18.6 km). The Maros/Mureş gave a sensitiveanswer to human intervention and started to develop new meanders, first at a higherpace, then by the 1980s the process slowed down (Fig. 8). In the past 30 years the rate ofchange doubled, and between 1980 and 2006 the length of the Păuliş–Mândruloc reachincreased from 20.9 to 23.1 km, equalling a nearly 100 m annual length growth. Theacceleration of meander development can clearly be related to intensive in channel miningand consequently increasing bank erosion. At certain sections artificial diversionalso contributed to length increase. The present length of the river has not reached preregulationvalues, thus further erosion can be suspected in the future, which can mostlyendanger the village of Mândruloc.Increased fluvial activity could be identified on the Pecica–Semlac section as well(Fig. 9), however here the most dramatic changes occurred rather between the regulationsand the 1950s. In its natural state the section was 29.1 km, then its lengthwas reduced by more than 50% to 13.9 km. Meander formation started here as well,but mostly downstream of Pecica where the river was less controlled (Fig. 9). By the1950s river length grew to 19.3 km, which meant more than a 100 m annual lengthincrease. Since then changes only affected the reactivating meandering zone, where oneof the meanders by now is close to a natural cut-off (Fig. 9). Compared to the Păuliş–Mândruloc section the effect of gravel and sand extraction is much less visible, i.e. cutbank erosion was less vigorous here in the past 30–40 years.Concerning the entire Romanian section a general river length increase can bedetected since the regulations in the 19th century. This is due to the natural responseof the river, attempting to return to its original pattern and morphology. Other parameters,such as river width and extension of mid channel islands also showed significantchanges, but these will be more precisely shown in case of the third unit introduced: theborder section between Romania and Hungary.Fig. 9. – page 82The 22 km long border section has a unique history, as from the time of its regulationin the 19 th century it has just slightly been affected by human intervention. It is therefore184

a good indicator of hydrological and morphological changes determined by both naturaland artificial processes (Fig. 10). In its natural state, this section had a meandering,anastomosing pattern, the total length of the main channel was 40,5 km, which wasreduced to 23,8 km by the regulations. As opposed to the previous sites river lengthhardly increased since then, though this section was untouched and could developalmost freely. Slight meander development could only be detected on the originallymeandering, highly stable section between Nagylak and Čenad (Fig. 11).Why did meanders not start to develop on the previously meandering and anastomosingreach near Apátfalva in the past 150 years? The reason is that river pattern andprobably sediment dynamics were changed so dramatically, that Maros/Mureş reacheda new equilibrium state (Sipos and Kiss 2007). This state is characterised by braided features,such as a wide and shallow channel, and actively changing mid-channel sand barsand islands, which greatly contribute to the stability of present day energy conditionsof the river. The dynamics of braided features were investigated in more detail with thehelp of aerial photographs from each decade since 1950.Fig. 10. – page 84Fig. 11. – page 85Based on our present and previous investigations (Sipos and Kiss 2003, Kiss andSipos 2009), we found that the formation of islands in the channel is a compound process.The core of vegetated islands develop when high rising bar surfaces, formed duringmajor floods, are colonised by poplar and willow seedlings. The final stabilisation ofbar surfaces can occur if long lasting low and medium water periods follow colonisationand seedlings can grow. This way the form will be resistant to further floods (Fig. 12).In general approximately 4–5 years pass between the colonisation and the stabilisationof islands (Sipos 2006).The stabilised forms, however, will develop further fairly dynamically. They canmigrate in the channel as their upstream end is eroded and their downstream end isbuilt further, as the island generates further sediment deposition at its lower end (Fig.12). The migration of islands can be as much as 10 m/year in average.Fig. 12. – page 86Growing islands in the end can be attached to the banks when their side channels aresilted up (Fig. 11). This process is important in influencing the hydraulics of the mainchannel and generates bank erosion and further island formation. These phenomenacan be understood as part of a cyclic evolution in which there are phases of island initiation,migration and assimilation (Fig. 13). Cyclic changes are mostly related to 1–2 kmreaches where the river is extremely wide: 200–250 m from bank to bank (Sipos et al.2007). These widened units are called braids, and have a key role to preserve the longer185

term stability of the river reach, since braids are dissipating a large part of the river’senergy, which anyway would be used for meander formation (Sipos and Kiss 2004, Kissand Sipos 2007).Fig. 13. – page 87As a consequence of the above, the number and extension of islands and the widthchange of braided units is a good indicator of river stability (Sipos et al. 2007). Our aerialphoto based analysis has shown that on the border section between Nădlac and Makóthe number of mid-channel islands decreased from 26 to 21, while their average areaincreased significantly from 0.5 ha to 1.2 ha in the past 60 years. This is due to the lowwater, low energy periods of the 1990s and 2000s, enabling the colonisation of emergingbar surfaces. In the meantime an overall channel narrowing can also be detected, whichaffects mostly braided units (Fig. 14). On the border section average width decreasedfrom 180 to 156 m between 1953 and 2006 which is more than a 10% narrowing.Fig. 14. – page 88Table 2. – page 89In case of the Pecica–Nădlac section narrowing was also detectable, here averagewidth decreased from 170 m to 165 m between 1980 and 2006 (Table 2). Similarly, thenumber of active islands also decreased. These processes are apparent thus on the entirelowland reach of the Maros/Mureş, of course with the exception of areas where miningis present.As a consequence we suggest that the role of island systems and braids is constantlydiminishing in controlling the energy conditions of the river. This can lead to acceleratederosion processes and finally a return to the original form and pattern at sectionswhere the river can develop freely (e.g. the Nădlac–Apátfalva section). Nevertheless,based on the rate of changes detected, we can assume that these processes can lead to asignificant rearrangement only in the long run.As it was shown, the trend of changes is similar, however, their rate is variable at differentsections of the river. Mostly those units are developing actively, where tectonicprocesses are apparent. However, less rapid changes on more stable sections may alsolead to unwanted erosion at river control structures or other human infrastructures(e.g. the Pecica bridge) and the loss of some natural values. Therefore, in the long runthere is an increasing strong need for monitoring changes, in order to develop the beststrategy for preserving both river stability (lack of erosion) and natural values (islandsand braid systems).In the framework of the present project we generated therefore a uniform GIS systemfrom all available Romanian and Hungarian map and image resources. This databasewill serve as a reference for the further monitoring of future river development.186

Short term channel developmentAs it was mentioned before, River Maros/Mureş transports a huge amount of bedload.Sediment movement in the form of dunes and bars has a key role in sustaining the stabilityand the morphology of the river, since a portion of the energy of the flowing wateris used for the transportation and reallocation of these forms. Besides, the sandy gravelybedload, being a first class construction material, is one of the most important naturalresources in the region. These were the most important reasons why we investigatedthe sediment household and sediment budget of the Maros/Mureş at different sections.The first survey site was located just upstream of the main quarrying activity, nearLipova (Fig. 3). On this section the slope of the river, determining its energy and sedimenttransporting capacity, is around 20 cm/km. The riverbed is mainly composed ofgravel, subordinately sand and silt are also present.At this site the architecture of the riverbed has hardly changed between the measurementcampaigns. Significant bed load pulses could be detected (Fig. 15). Over the fourmeasurement campaigns the net variation in sediment quantity was minimal and nooverall erosion or accumulation could be detected (Table 3). Absolute changes, i.e. thequantity of sediment reworked in the form of bars, did not exceed 20 000 m 3 per riverkilometre (Table 3). This means that the amount of bed load entering the lowland sectionof the Maros/Mureş river was probably not significant during the period of investigation.Fig. 15. – page 92Table 3. – page 93Near Arad, downstream of the main mining activity, slightly greater changes wereexperienced. Due to its 20 cm/km slope the energy of the river remains relatively highat this section. The riverbed is mainly built up by consolidated gravel and clay. Erosionalfeatures, both lateral and vertical, are clearly identifiable. However, during the two yearsof our measurements no significant incision was detected, rather net accumulation wasexperienced (Table 4). This was mainly related to the continuous silting up of left behindquarrying pools (Fig. 16). Measurement to measurement absolute changes were higherthan in case of Lipova and reached 30 000 m 3 per river kilometre. However, no bedloadpulses moving through the system were identified (Fig. 16). In all, the site did not experiencesignificant changes, nevertheless the amount of the transported and reworkedbedload is estimated to be higher than upstream. One reason can be increased sedimentproduction due to the erosion of disrupted banks resulted by mining activity.Fig. 16. – page 94Table 4. – page 95187

At the Pecica site changes and riverbed dynamics were similar, although as a matterof decreasing water surface slope (10 cm/km) the energy of the Maros/Mures is lower.The reason for higher activity is that the river bed is composed of medium and coarsesand which can be reworked and transported by the river more easily. During the measurementperiod the situation and dimension of sand bars did not change, morphologywas more variable at the thalweg (Fig. 17). Concerning the sediment balance an insignificantnet accumulation was detected, being close to measurement error (Table 5).Absolute changes were little bit lower, than at Arad and were around 25 000 m 3 perriver kilometre (Table 5). Along the Pecica section, therefore, we experienced moderatechannel dynamics and sediment transport.Fig. 17. – page 96Table 5. – page 96Going even more downstream channel changes became much more remarkable.At the last measurement site, near Apátfalva, water surface slope is around 15 cm/kmwhile the river bed is composed of medium and coarse sand. As a consequence, theenergy and sediment entrainment capacity are higher compared to the Pecica site. Nevertheless,channel dynamics and morphological variability was far more significant,than expected on the basis of the sediment balance at upstream sites (Fig. 18). Largesediment pulses could be identified on the basis of successive surveys: sand bars shifteddownstream, and new forms appeared in the channel (Fig. 18). All these mean that alarge amount of bedload must have passed along this section. Based on the surveys,a massive net accumulation can be detected (Table 6), which is due to the developmentof a large sand bar during the high water season of 2012 (Fig. 18).Absolute changes, i.e. the sum of erosion and accumulation reached 50 000–70 000m 3 per river kilometre (Table 6), which is twice as much as in case of the other surveysites. This means that minimum 100 000–120 000 m 3 of sand can be moved alongthe Apátfalva system annually. Naturally, at the thalweg, where sediment movementis continuous even at low waters, a significant amount of additional bed load can betransported. The question may arise: What can be the source of this increased sedimentsupply?Fig. 18. – page 98Table 6. – page 99As we have seen, where the Maros/Mureş enters the plains the sediment householdis balanced and a moderate amount of material moves in the river bed at average floodsand at low water. The large scale sediment extraction on the Pauliş–Măndruloc sectionresults large artificial pools in the channel, which trap bed load arriving from upstream.By reaching Arad and Pecica only a slight, at Apátfalva an abrupt increase can bedetected in the amount of the transported sediment. The later can only be explained188

if the river, freed from its bed load artificially, produces a significant amount of additionalsediment somewhere on the Pecica–Apátfalva reach. In this respect the activelydeveloping meanders upstream of Semlac can have a key role (Fig. 3), since here by theerosion of the outer banks a significant amount of sediment can be introduced to thechannel. Based on the above, it is obvious that the development of the river is greatlyinfluenced by intensive sand extraction, resulting erosion at certain sections and consequentaccumulation on others.Another question is, how the sediment supply of downstream reaches can changein the future? In order to determine if there is a decreasing trend in bedload volumefurther investigations are necessary. However, we can compare the present results atApátfalva to our previous measurements (Kiss and Sipos 2007), since between 2003 and2005 this site was already surveyed along the same cross-sections like now. Based onearlier and present average depth values, normalised to the same water level, we cansee that 2011–2012 depths are generally greater, i.e. the channel is seemingly incising.Though the trend is not obvious, as by the development of large sand bars lower valuescan also occur (Table 7). In all however, we can expect a decreasing trend in sedimentsupply even at Apátfalva in the long run, which can result a gradual incision and bankretreat as a matter of erosion.Table 7. – page 100The measurements started in this project must be continued in order to monitor thesediment household of the Maros/Mureş River. This is important not only because ofeconomic reasons, but as we have seen earlier, channel sediments are crucial in maintainingthe morphological stability and the natural values of the river as well. As a matterof fact we will continue to survey the Lipova, Arad, Pecica and Apátfalva sites in thefuture, but from now on with a newly purchased sonar system.With the help of the monitoring activity above only longer term changes and trendscan be detected, the investigation of short term sediment movement requires more frequentmeasurements. These can help to finally calculate the amount of bed load transportedin the form of dunes. This would be crucial in controlling sediment extractionand in the sustainable management of resources.Therefore, as a part of the research we attempted to elaborate a survey procedurewhich allows high resolution and fast at-a-station (one cross-section) measurements.The tests were made at the Makó gauging station along a fix cable, using a georadarand an acoustic device. The surveys were made during a small flood wave (water level:120 cm) and at low stages (water elvel: -70 cm). During the flood we used only the georadarfor measurements, and an average 6 m 2 change was experienced in the cross-sectionin 30 minutes (Fig. 19). The movement of 10–20 cm high dunes was clearly identifiable(Fig. 19). At low water not just the cross-sectional change but the velocity of theriverbed “movement” was also measured with the help of the acoustic device. This timewe experienced an average 0.6 m 2 change in 30 minutes in the total cross-section, and189

a 0.2 m 2 change in 10 minutes concerning the thalweg. The velocity of riverbed movementwas around 1.2 cm/s. Based on this we estimated a 20–25 m 3 sediment deliveryin one day. Results are therefore promising and indicate realistic values, however, thetechnique should be calibrated to classical sediment trap methods.Sediment discharge values definitely show a great fluctuation in response to waterlevel and river energy. Therefore, in the future day-to-day measurements are plannedat different water levels combining georadar and acoustic techniques. These tests willhopefully result a fast and effective way of sediment monitoring on River Maros/Mureş.Fig. 19. – page 102ConclusionsIn this section we have introduced the results of our analysis on the evolution ofthe Maros/Mureş since the great regulation works of the 19th century. By usingfield measurement techniques we also attempted to investigate short term riverbed dynamics and the sediment budget of the river at different sections. The mostimportant conclusions of our work are the following:• The pre-regulation course of the river on its lowland reach was greatly determinedby tectonic processes. The most active sections developed where slopeconditions changed significantly: at the entrance to the plains, near the BattonyaHigh, at the rim of the alluvial fan and near the estuary.• Following the regulations and the shortening of the river, incision and wideningoccurred. The Maros/Mureş responded to these changes in different ways.• At previously active, tectonically affected sections the length of the river hasgrown considerably by the development of new bends. Here the river gave arobust answer to human interventions and returned to its original morphologyin a short time.• On the Cenad–Apátfalva section the river was more sensitive to interventionsand a new equilibrium state developed with a much different pattern, than before.This section is a good indicator of changes in hydrological and morphologicalprocesses, since it has remained fairly intact since the regulations.• The evolution of islands is a cyclic process controlled by hydrological regime ofthe river and colonising vegetation.• In the past 30-50 years the number of islands and the average width of the riverhave been continuously decreasing on the lowland section. This means a slow butsteady return to the original morphology and heralds an intensifying erosion onuncontrolled sections.190

• Channel and bedload dynamics upstream of the most intensive mining activitywere moderate during the monitoring activity of the past 2 years, sediment pulsescould not be identified.• Downstream of the mining activity the bedload budget varied more intensivelysince more sediment is produced by the river as a matter of erosion induced bymining.• The greatest changes were realised on the border section, where significant bedloadpulses were detected, suggesting an increased sediment discharge, which isexplained by erosion on upstream sections.• Longer term investigations of the sediment budget at Apátfalva indicate, however,that there is a decreasing sediment supply from upstream.These changes underline the secondary effects of human interventions on thedevelopment of the river and the possibility of intensifying channel processes in thefuture. However, the investigations and results outlined above can serve as a goodstart to follow channel changes along the lowland reach of the river. We laid downthe framework of three monitoring activities to detect the horizontal development,sediment household and short term sediment delivery of the river. These measurementsand results can highly contribute to the sustainable management of theMaros/Mureş. We do hope besides that in spite of the changing environment andconditions expected in the future the river’s hydrological, ecological and economicresources can be maintained by the joint efforts of the two neighbouring countries.191

ReferencesFiala K., Sipos Gy., Kiss T., Lázár M.2007. Morfológiai változások és a vízvezető-képességalakulása a Tisza algyői ésa Maros makói szelvényében a 2000. éviárvíz kapcsán. Hidrológiai Közlöny. 87/5:37–46.Goda L., Krikovszky S. 2002. Mozgóhajósvízhozammérés ADCP mérőberendezéssel.Vízügyi közlemények 84/4: 527–550.Hooke J.M. 1995. River channel adjustmentto meander cutoffs on the RiverBollin and River Dane, northwest England.Geomorphology. 14: 235–253.Kiss T., Fiala K., Sipos Gy. 2008. A terepihordalékhozam-mérő eszközök és módszerekI. (Hagyományos eszközök és ahazai gyakorlat). Hidrológiai közlöny88/4: 58–62.Kiss T., Sipos Gy. 2007. Braid-scale channelgeometry changes in a sand-beddedriver: Significance of low stages. Geomorphology84/3-4: 209–221.Kiss T., Sipos Gy. 2009. Dendrológiaalkalmazása a geomorfológiai kutatásoksorán: a szigetvándorlás vizsgálata aMaros magyarországi szakaszán. FöldrajziKözlemények 133/1: 13–21.Laczay I. 1975. A Maros vízgyűjtője ésvízrendszere. In Vízrajzi Atlasz Sorozat19 Maros. VITUKI, Budapest, 4–7.Laczay I. 1982. A folyószabályozás tervezésénekmorfológiai alapjai. Vízügyi Közlemények1982: 235–254.Lancaster S.T., Bras R.L. 2002. A simplemodel of river meandering and itscomparison to natural channel. HydrologicalProcesses 16: 1–26.Lóczy D., Kertész Á., Lóki J., Kiss T., RózsaP., Sipos Gy., Sütő L., Szabó J., Veress M.2012. Recent Landform evolution in Hungary.In Recent Landform Evolution theCarpatho-Balkan-Dinaric Region, LóczyD, Stankoviansky M, Kotarba M. (eds).Springer Dordrecht, Heidelberg-London-New York, pp. 205–247.Sipos Gy. 2006. A meder dinamikájánakvizsgálata a Maros magyarországi szakaszán.PhD dolgozat, p. 138.Sipos Gy., Fiala K., Kiss T. 2008. Changesof cross-sectioinal morphology andchannel capacity during an extreme floodevent, Lower Tisza and Maros Rivers,Hungary. Journal of EnvironmentalGeography 1/1-2: 41-51.Sipos Gy., Kiss T. 2003. Szigetképződés ésfejlődés a Maros határszakaszán. VízügyiKözlemények 85/4: 225–238.Sipos Gy., Kiss T. 2004. Evaluation ofmorphological stability on the lowerreaches of River Maros, Hungary.Geomorphologia Slovaca 4/1: 52–62.Sipos Gy., Kiss T., Fiala K. 2007. Morphologicalalterations due to channelizationalong the Lower Tisza and Maros Rivers.Geographica Fisica e Dinamica Quaternaria30: 239–247.Török I. (ed.) 1977. A Maros folyó0–51,33 fkm közötti szakaszának szabályozásiterve. Alsótiszavidéki VízügyiIgazgatóság, Szeged.192

Climatic perspectivesViktória Blanka, Gábor Mezősi, György Sipos, Boudewijn van Leeuwen,Petru Urdea, Alexandru OnacaThe future evolution of the Maros/Mureş is determined basically by the amount ofwater drained and the volume of sediment transported by the river. It has beenshown earlier how dynamically the river was changing in the past 20 000 yearswhen it was wandering around on its alluvial fan. Its evolution was primarily determinedby the long and short term variation of climate (temperature and precipitation).Meanwhile, we have also seen that the fluvial system is still very active and it is sensitiveto external impacts. From among these forcing factors climate change, getting moreand more obvious, and human interventions do have a key role. In the near future theseissues will greatly determine both flood and low water discharges and the intensity ofchannel development.When addressing the future of the Maros/Mureş the major questions were: How willclimate change on the catchment during the 21 st century? Can these variations influencethe regime of the river and the total annual volume of water drained? The tendenciesof future changes were explored by using regional climate models. Nevertheless,the calculation of direct changes related to river evolution and runoff is going to be thetask of the near future.Nowadays the warming of the global climate system is becoming increasingly obvious.A large number of investigations have demonstrated that the actual changes of thetemperature and precipitation will have significant effects on all factors of the environment,and can also alter the rate of the geomorphologic processes (Dikau and Schrott1999). In the past decades climate extremities have become more and more pronouncedalso in the Carpathian Basin. The models predict a continuous, but uneven temperaturerise, with the most intense increase occurring in the summer months. The change intotal annual precipitation in the models is not significant; however, the temporal distributionis expected to become more uneven: decreasing summer and increasing winterprecipitation (Bartholy et al. 2008, Szabó et al. 2011, Csorba et al. 2012). Climate simulationsdo also emphasize that extreme weather events may occur more frequently inthe next century. This will be especially true for drought periods which will be longerand more severe than before (Szépszó et al. 2008).193

Before investigating possible changes, let’s see the present and near past features ofthe climate on the Maros/Mureş catchment. In general we can say that the area is dominatedby westerly airflows, though from time to time the effect Eastern-European andMediterranean air masses are also significant (Csoma 1975)The annual mean temperature on the catchment is between 4–11 °C, though there isa great territorial variation, determined primarily by the topography. As a general rulethe value of the mean annual temperature is increasing continuously in an east-westdirection, though the source area of the Arieş is the coldest. In the Giurgeu Mountainsthe mean annual temperature in the 20 th c. has been 4–6 °C, in the Transylvanian Basin8–9 °C, west of the Arad–Oradea line it has been just above 10 °C, while southwest ofthe Nadlac–Szeged line it has been above 11 °C (Csoma 1975, Andó 2002).70–80% of the water drained by the river is originating from precipitation (Andó1993, 2002). Still, there is no close relation between floods and the temporal distributionof precipitation (Andó 2002), as the greatest floods are initiated by the melting ofsnow, accumulating in the winter period. The spatial distribution of precipitation showsa great variation. At the source of the river annual values are around 600 mm, goingdownstream this amount can double on the western slopes of the Gurghiu Mountains,but reaching the closed Transylvanina basin it falls back to 600 mm again. It increasesagain in the region of the Sebeş and Retezat Mountains. West of Lipova precipitationdecreases continuously (Csoma 1975).MethodsThe most up-to date and accepted method to describe and quantify the processesrelated to climate change, is the application of climate models. Climatic changes concerningthe entire Earth are best predicted by global numerical models. These incorporatethe most important processes and relationships acting in and between the majorelements of the Earth system (atmosphere, oceans, continents, ice sheets, biosphere,society). The horizontal resolution of global models, however, is only around 100 km,which does not provide adequate information for performing smaller scale, regionalanalyses (Szépszó and Zsebeházi 2011).For the investigation of smaller areas, such as countries or a drainage basin of a river,the so called regional climate models can be applied. The resolution of these is muchbetter than that of global models, since input data are more detailed and smaller scalerelationships can be considered. As a consequence, atmospheric processes and surfacechanges can be predicted more precisely for a given area (van der Linden and Mitchell2009, Szabó et al. 2011). Large, Earth scale processes are incorporated to the regionalmodels on the basis of a chosen global model, the data of which will later also determinethe possible end values of the regional forecast (Giorgi and Bates 1989, Giorgi 1990).The projection of climate processes to the future includes several uncertainties. Theseare caused by the natural oscillation of the climatic system, the complicated relationships194

etween environmental elements, the limitations concerning the resolution of input dataand the hardly predictable social-economic processes (Cubasch et al. 2001, Hawkinsand Sutton 2009). From among the factors above mankind can affect mostly social-economicprocesses, and most of all, these factors can significantly determine the rate ofclimate change. As the exact direction of social and economic development cannot beprecisely foreseen, the Intergovernmental Panel of Climate Change (IPCC) elaboratedmore, exactly six, scenarios for future change. These scenarios presume different degreegreen house gas emissions (carbon dioxide, methane, etc.) on the basis of several factors,but primarily considering the changes in human population and energy consumption.Forecasted emission data then determine fundamentally the output values of the differentmodels. Scenarios can be described as optimistic, pessimistic or intermediate (Fig. 1).Fig. 1. – page 112For the purposes of estimating future climatic processes on the Maros/Mureş catchment,two regional models were applied (ALADIN and REMO). Both models work withthe A1B scenario, which assumes a moderate increase in the emission of greenhousegases and an average degree of global warming (Fig. 1). For making comparisons, temperatureand precipitation data were investigated. Expected changes were examined forthose periods of the year which are the most important in terms of floods and low waterperiods. At present our aim was to demonstrate the tendency of changes, but later on thebasis of these data further models can be generated in terms of runoff and water balance.Several climate models comprise the territory of the Carpathian Basin, these are theALADIN, the REMO, the PRECS and the RegCM (Szépszó et al. 2008). When analysing theMaros/Mureş catchment, the change of climatic parameters was calculated on the basis ofthe French ALADIN (www.cnrm.meteo.fr/aladin) and the German REMO (www.remo-rcm.de) models, since these models are based on the A1B scenario, which is an intermediate typeof social-economic models on the future. Concerning population numbers the A1B scenarioassumes an increase till the middle of the century and a decrease later, besides, it foresees afast economic growth, the quick spread of new and more efficient technologies and a balancebetween the use of fossil and renewable energy sources (IPCC 2007).The horizontal resolution of the applied model data is approximately 25 km. The modelswere ran by the Numerical Modelling and Climate Dynamics Division of the HungarianMeteorological Survey. The models provide daily temperature and precipitation data for the2021–2050 and the 2071–2100 periods. Results are given as the difference from the dailyaverage values of the 1961–1990 reference period. From the daily data series average valueswere calculated for those months which are important in terms of the hydrology of theMaros/Mureş. Values were calculated for the grid points, interpolation between points wasmade by using kriging.195

ResultsWarmer winters with slightly more precipitationCompared to the reference values both models predict an average 1.3–1.4 °C temperatureincrease for the 2021–2050 period in the winter months (Fig. 2). However, in alonger perspective the models forecast somehow different values. According to theREMO the rise of mean temperature can be as much as 3.9 °C for 2071–2100, which isa substantial increase. The ALADIN predicts a little lower increase, being around 2.1 °C(Fig. 2). However, even if we take the more optimistic version a significant warming canbe expected on the entire catchment. If we take a look at Fig. 2, in the first modellingperiod temperature rise seems to be uniform on the catchment. However, later the EasternCarpathian tributaries and the lowland section of the river can be more affected.Concerning the entire catchment, average precipitation values calculated by thetwo models are very different. According to the ALADIN, practically no change canbe expected, while the REMO predicts a 22 mm increase for 2021–2050 and 34 mmfor 2071–2100 (Fig. 3). Average values though hide some regional differences. Bothmodels agree that there can be a notable increase in precipitation in the area of theGiurgeu Mountains, while only a slight increase (REMO) or even a substantial decrease( ALADIN) can be expected in the west (Fig. 3).Based on the above, it seems well supported that due to general warming the averagesnow reserve will decrease on most of the sub-catchments. Nevertheless, at higheraltitudes in the Eastern Carpathians the snow reserves might be higher than earlier asa matter of precipitation increase. It remains a question however, how torrent thesefloods can be in the future, as this is mostly determined by the intensity of snow melt.Fig. 2. – page 114Fig. 3. – page 115Warmer springs, uncertain change in early summer precipitationMarch and April temperature is very important from the aspect of snow melt and thereforethe development of floods. Based on the models, a general temperature increase canbe expected (Fig. 4). For the first period (2021–2050) an average 1.1–1.5 °C growth is suggested.By the second period (2071–2010) this value can be as much as 2.4 °C (REMO)or 3.1 °C (ALADIN). Warming up can be more intensive in the Transylvanian Basin andon the lowlands, however the Eastern catchment can also face an approximately 1.0 °Clater a 2.0 °C temperature increase in the spring period during the 21 st century (Fig. 4).196

These changes suggest that in an average year early spring snowmelt can be faster inthe upland catchment. This does not necessarily mean greater floods, because we haveseen the total snow reserve can be slightly lower. Nevertheless, in years of higher winterprecipitation the chance of the development of extreme floods can increase.Fig. 4. – page 116Based on previous observations, the second potential flood of the year can occur as aconsequence of May and June rainfalls (Andó 2002). Model predictions are ambiguousin this respect (Fig. 5). According to average data calculated for the entire catchment,the REMO forecasts an insignificant change for the 2021–2050 period, and a substantial50 mm decrease for 2071–2100. On the other hand ALADIN predicts an approximately30 mm increase for the first period, and just a minor increase for the second (Fig. 5).The pattern of change is also different. According to the ALADIN model, the most significantincrease can be expected in the middle of the drainage basin. On the contrarythe REMO heralds the most significant decrease also to this area (Fig. 5). Therefore, thedirection of change in this case is highly uncertain.Consequently, it is almost impossible to tell whether the significance of early summerrain-fed floods will increase or decrease. If we take the average of the two models thenrather insignificant changes can be expected.Fig. 5. – page 117Hot and dry summersAs it was mentioned earlier, the low water period starts sometime in July (Boga andNováky 1986). From August discharges can be as low as 50 m 3 /s. The volume of waterarriving to the lowland sections is primarily determined by the intensity of evaporationand the amount of precipitation supply on the catchment. Of course, human interventions,such as water storage, can also be of great significance.In this respect July–August temperatures are very important. Both models forecastan increase, being between 1.4 °C (REMO) and 3.0 °C (ALADIN), for the first modellingperiod (2021–2050). Concerning the second period (2071–2100) the increase canbe even more significant, reaching 5.0 °C (REMO) or 5.5 °C (ALADIN) (Fig. 6). Theexpected temperature growth is fairly uniform on the catchment, however, according tothe ALADIN, warming will mostly affect the Gurghiu Mountains and the lowland areas,while the REMO predicts the most intensive increase on the middle part of the catchment(Fig. 6). Therefore, the spatial pattern for warming cannot be unambiguously determined.In the meantime, there is a high chance for the decrease of summer precipitationas well. Regarding the average values for the entire catchment the ALADIN model197

forecasts a 20 mm decrease for 2021–2050, while according to the REMO, catchmentaverages may not change (Fig. 7). However, both models agree that by 2071–2100 precipitationloss can be around 55 mm, affecting mostly the middle part of the catchment.The decrease can be less intensive in the western slopes of the Hargitha, Giurgeu andGurghiu Mountains (Fig. 7).Concerning the summer period, therefore, increasing evaporation and decreasingprecipitation can be forecasted. This can lead to a significant reduction in average discharges,which may result an increasing water shortage during the low water periodstarting from July–August.Fig. 6. – page 119Fig. 7. – page 120Warmer autumns with hardly changing precipitationBased on previous observations (Konecsny and Bálint 2007), usually the September–Octoberperiod brings the lowest discharges on the Maros/Mureş (sometimes only30–40 m 3 /s). If catchment scale average temperature change is considered the two modelsare in good agreement (Fig. 8). For 2021–2050 both models forecast a temperatureincrease, being around 2–3 °C, while between 2071–2100 average warming can be asmuch as 4–5 °C. Concerning the spatial distribution of temperatures, warming mightaffect less the slopes of the Apuseni Mountains and the Gurghiu Mountains, but inthe Transylvanian Basin and the Târnava Tableland temperature rise can be dramatic(Fig. 8).Precipitation change is less obvious on the basis of the models, and catchment scaleaverages seem to stay more or less the same as the 1961–1990 reference values (Fig. 9).The calculated few mm changes are insignificant and they are within the error of theprediction.The high correspondence of the two models suggests that there is going to be a significantwarming in the early autumn period. In the meantime average precipitation valueswill hardly change, which can finally result a more intensive water loss through evaporation.This can lead to the development of long drought periods along the Maros/Mureş.Fig. 8. – page 121Fig. 9. – page 122Hydrological perspectivesAlthough we have seen that in certain cases the two models do not reinforce each other,there are some clearly recognisable tendencies in terms of future climate. Warming198

will be general both in spatial and temporal terms. However, lower lying closed areas,such as the Transylvanian Basin, can be more severely affected. It seems also clear thattemperature rise will be the most significant in the summer–autumn period, though theREMO model forecasts significantly warmer winters as well. In the meantime, changesin precipitation are harder to predict. What seems obvious though is that the late summerperiod will face a significant precipitation decrease on the basis of average values.Changes in other seasons are less unambiguous.If annual mean values are considered, a significant 1.4 °C (REMO) and 2.0 °C (ALA-DIN) temperature increase can be predicted already for 2021–2050. Moreover, by2071–2100 overall warming can be 3.6 °C (ALADIN) and 3.8 °C (REMO) compared tothe values of the 1961–1990 reference period (Fig. 10). Interestingly, annual precipitationvalues show a slight increase for 2021–2050 in case of the ALADIN model, but forthe 2071–2100 period both models forecast a significant, 20–50 mm decrease (Fig. 11).Taking into consideration that the average precipitation is between 600–1000 mm onthe catchment, this means a 5–10% reduction in annual runoff. The decrease can beeven more significant if increasing evaporation is accounted, but further modelling isnecessary to explore these relationships.Fig. 10. – page 123Fig. 11. – page 124Concerning the hydrological regime of the river we can expect a more uniformrunoff during the winter, however, early spring snow melt can be more intensive. Inthe meantime early summer floods might be less significant. Therefore, the frequencyand average magnitude of floods will slightly decrease, however, if conditions are suitable(high winter precipitation and fast snowmelt) extreme floods can of course occur.Although several climate-related studies emphasize the relevance of high-precipitationextremes (Szépszó et al. 2008), these will be characteristic mostly on the western halfof the Carpathian Basin (Horányi et al. 2009). Consequently, from a climatic aspect thehazards and conflicts related to floods and flood protection will not increase significantlyalong the Maros/Mureş in the near future.On the other hand, results show that summer and autumn low water extremes maybe more frequent, and severe water shortage may occur along the lower section of theriver from time to time. Moreover, as we have seen, total annual runoff will certainlydecrease in the long run. According to Konecsny (2010), there are already periods withsignificant water deficit, meaning that the discharge is lower than the statistically determinedaverage low water value. Thus, the main problems and conflicts related to thechanging regime of the river will be related primarily to low water events.199

ConclusionsIn this section we presented calculations concerning the future climate of theMaros/Mureş catchment. We also outlined the tendency of expectable changesconcerning the hydrological regime of the river. The most important conclusionsare the following:• Due to increasing temperatures at winter the average snow reserve can decreaseon several sub-catchments. Nevertheless, at higher altitudes greater reserves maydevelop, since models herald a slight increase in winter precipitation.• Spring snowmelt can be faster in the upland catchment, thus in years when winterprecipitation is high the probability of extreme floods can increase. In general,however, the magnitude of floods is expected to decrease.• Based on the models, considerable changes in the volume of early summer rainfedfloods are not expected.• For the summer and early autumn period dramatically increasing temperatureand decreasing precipitation can be forecasted. This can lead to a significantreduction in average discharges.• On a catchment scale mean annual temperature is expected to increase by 1.4-2.0 °C and 3.6-3.8 °C in average by 2021–2050 and 2071–2100, respectively. Meanannual precipitation presumably will only slightly change by the first modellingperiod, however, for 2071–2100 the models forecast a significant, 20–50 mmdecrease.• Considering the above a 5–10% reduction can be expected in annual runoff, andthe severity of droughts will certainly increase.Consequently, the main problems and conflicts of the future will be related primarilyto low water events. Industrial, agricultural, ecological and recreational demandsneed to be harmonised as each of these will grow during the increasingly hot anddry summer period. All these problems call for a unified water management strategywith a sustainable share of resources between the upstream and lowland sectionsof the river and also between the two neighbouring countries.200

Irodalom / BibliografieAndó M. 1993. The geography of theMures River. Acta Geographica Szege diensis 31: 1–9.Andó M. 2002. A Tisza vízrendszerhidrogeográfiája. SZTE Természeti FöldrajziTanszék, Szeged.Bartholy J., Pongrácz R., Gelybó Gy.,Szabó P. 2008. Analysis of expectedclimate change in the Carpathian Basinusing the PRUDENCE results. IdőjárásQuarterly Journal of the HungarianMeteorological Service 112: 249–264.Boga L., Nováky B. 1986. Magyarországvizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése:Maros. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest.Cubasch U., Meehl G., Boer G., StoufferR. , Dix M., Noda A., Senior C., RaperS., Yap K. 2001. Projections of FutureClimate Change, In Climate Change2001: The Scientific Basis, J.T Houghton,Y. Ding, D.J. Griggs, M. Noguer, P.J. Vander Linden, X. Dai, K. Maskell, and C.A.Johnson (eds). Contribution of WorkingGroup I to the Third Assessment Reportof the Intergovernmental Panel.Csoma J. 1975. A Maros hidrográfiája.In Vízrajzi Atlasz Sorozat 19 Maros.VITUKI, Budapest. 7–12.Csorba P., Blanka V., Vass R., Nagy R.,Mezősi G. 2012. Hazai tájak működésénekveszélyeztetettsége új klímaváltozásielőrejelzés alapján. Földrajzi Közlemények136/3: 237–253.Dikau R., Schrott L. 1999. The temporalstability and activity of landslides inEurope with respect to climatic change(TESLEC): main objectives and results.Geomorphology 30: 1–12.Giorgi F. 1990. Simulation of regionalclimate using a limited area model nestedin a general circulation model. Journal ofClimatology 3: 941–963.Giorgi F., Bates G., 1989. The ClimatologicalSkill of a Regional Model over ComplexTerrain. Monthly Weather Review117: 2325–2347.Hawkins E., Sutton R., 2009. The potentialto narrow uncertainty in regional climatepredictions. Bulletin of AmericanMeteorological Society 90: 1095–1107.Horányi A., Csima G., Szabó P., SzépszóG. 2009. Regionális klímamodellezésaz Országos Meteorológiai Szolgálatnál.MTA előadás 2009.09.15.(http://www.met.hu/doc/tevekenyseg/klimamodellezes/MTA-2009.09.15.pdf)IPCC 2007. Climate Change 2007:The Physical Science Basis. WorkingGroup I Contribution to the FourthAssessment Report of the IPCC. Editedby S. Solomon, D. Qin, M. Manning,Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M.Tignor, H.L. Miller. Intergovernmental201

Panel on Climate Change, CambridgeUniversity Press, New York, p. 996(http://www.ipcc.ch)Konecsny K. 2010: A kisvizek főbb statisztikaijellemzői a Maros folyó alsó szakaszán.Hidrológiai Közlöny 90/1: 45–55.Konecsny K., Bálint G. 2010. Low waterrelated hydrological hazards along thelower Mureş/Maros river. In Riscuri şicatastrofe, Universitatea „Babeş-Bolyai”.Facultatea de Geografie. Laboratorul deriscuri şi hazarde. Casa Cărţii de Ştiinţă.Cluj-Napoca 8/6van der Linden P., Mitchell J.F.B. (eds.)2009. ENSEMBLES: Climate Changeand its Impacts: Summary of researchand results from the ENSEMBLES project.Met Office Hadley Centre, Exeter,UK. (http://ensembles-eu.metoffice.com/docs/Ensembles_final_report_Nov09.pdf)Szabó P., Horányi A., Krüzselyi I., SzépszóG. 2011. Az Országos Meteorológiai Szolgálatregionális klímamodellezési tevékenysége:ALADIN-Climate és REMO.36. Meteorológiai Tudományos Napokbeszámolókötete. Budapest, 87–101.Szépszó G., Zsebeházi G. 2011. AzENSEMBLES projekt regionális modelleredményeinekalkalmazhatóságaMagyarország éghajlatának jellemzésére.36. Meteorológiai Tudományos Napokbeszámolókötete. Budapest, 59–75.Szépszó G., Bartholy J., Csima G., HorányiA., Hunyady A., Pieczka I., PongráczR., Torma Cs. 2008. Validation ofdifferent regional climate models overthe Carpathian Basin. EMS8/ECAC7Abstracts 5, EMS2008–A–00645.202

Social ExpectationsGyörgy Sipos, Attila Rácz, Mircea Ardelean, Petru Urdea, Orsolya Katona,Borbála Sümeghy, János RakonczaiThe Maros/Mureş is our common heritage. It is has to be managed not just for thesake of industry and agriculture, but also for people living at the settlements alongthe river. Therefore, for the achievement of a successful and sustainable managementthe role and opinion of local societies is highly important.As it was previously shown, the river has been exerted to large scale direct and indirecthuman interventions with positive and also negative outcomes. The most currentproblems from a geographical and hydrological aspect are related to changes in channeldynamics due to significant sand and gravel extraction and decreasing water supply asa result of climate change. These problems are already altering the appearance and theenvironment of the river and will determine how it will look like in the future.The main questions in the last phase of the research were: what environmental conflictsdo people realise on the two sides of the border? Is the Maros/Mureş important inthis respect? How do local people use and perceive the river? And finally, what are thekey expectations in terms of utilisation and management?MethodsIn order to develop a complex view on the attitude and expectations of people concerningtheir environment and the Maros/Mureş river, several activities were organisedduring the project. Among these the most important was a social survey in October2011, during which more than 1000 people, living at towns and villages located alongthe river, were questioned on the issues mentioned above. Besides, workshops andmeetings were held at various locations, where the scientific results were introduced forlocals and stake holders and participants were asked about their ideas and opinion onthe river and its future.Before performing the survey itself, orienteering interviews were made, duringwhich some residents of Apátfalva, Makó and Lipova were asked on the environmentalissues of their settlement. These interviews also provided an opportunity to test the203

preliminary questions of the survey. The results of this qualitative analysis providedthe base for the generation of the questions applied in the direct, quantitative phase ofthe research. This procedure increased the reliability of the survey, as our preliminaryexpectations concerning the possible opinion of the people could be tested and filtered.In its final form the questionnaire contained 32 questions. Most of them were closedended,i.e. the respondents could choose from predefined answers. However, there werealso some open-ended questions, where respondents could articulate comprehensiveideas and opinions. The average time of completing an interview was 10–15 minutes.Fig. 1. – page 133The investigation was made with the participation of university students who werealready experienced in social surveys. They formed groups of two, consisting of oneHungarian and one Romanian interviewer (Fig. 1). In all 22 groups were participatingin the survey, which was carried out at the following locations: Sâmbâteni, Cicir,Mândruloc, Arad, Pecica, Semlac, Magyarcsanád, Apátfalva, Makó, Kiszombor andMaroslele (Fig. 2).The number of required interviews at a given settlement was determined on the basisof settlement’s weight concerning the total population of the region. This way the mostquestionnaires: 345 and 230 were planned for Arad and Makó, while the least: 20 and 25for Magyarcsanád and Sâmbâteni. In all, 1062 surveys were completed finally.The survey was made using the random walking method, meaning that the interviewerswere allowed to ask anybody within a previously set zone. The delineation ofinterview zones also prevented the repeated questioning of respondents (Fig. 3).Fig. 2. – page 134The overall methodology of the research was both qualitative and quantitative. As Letenyei(2004) emphasizes the two approaches can and should be combined in social researches,as certain issues can only be evaluated on the basis of expert oriented interviews, while theoverall representatitvity can only be reached by alienating ourselves from the respondentsand using statistical methods (Bryman 2001).During social surveys representativity is a key issue for increasing the reliability of theinvestigation, however, reliability does not automatically mean that the results are valid at thesame time. By definition the accuracy of the survey is measured by its reproducibility, i.e. thepossible difference between the results of repeated data acquisition (Babbie 2003, Firebaugh2008). Validity on the other hand means whether the answers and results received for theresearch questions are relevant or not (Babbie 2003, Firebaugh 2008). This highly dependson good question formulation, and that responders understand the questions and providemeaningful answers (Letenyei and Rácz 2011). Reliability in general can be increased by randomsampling and larger samples (Neuman 2006). In case of the present research the typicalways of random sampling (from phone books or municipal records) were not possible to204

use at the given resources and time. Representativity and reliability was partly ensured byquestioning a large sample (0.2 % of population at Arad, 1.0 % at Makó and 1.2 % at other settlements)and by designating separate interview zones at each settlement either to cover theentire settlement, or to represent each of the urban geographical districts (Fig. 3). The validityof the surveys was based on preliminary interviews and the local experience of expertsstudying the geographical and environmental problems along the river for a long time. Thecombination of qualitative and quantitative techniques provided thus the means of a reliableand valid.The questionnaire was mostly made up of closed-ended nominal, ordinal and multioptional questions. Warm up questions were related to the major challenges of the settlementand values worth of protection. In the second set of questions respondents were askedabout environmental issues in general, then about problems related to the Maros/Mureşitself. Subsequently, the relationship of locals to the river was explored, i.e. how frequent andwhat for they visit it. Finally, their preference concerning future management and mitigationof problems was investigated. The interview was closed by entering some of the socialparameters (age, gender, education, occupation) of the respondent.ResultsFig. 3. – page 136Evaluation of settlements and their environmentThe first questions of the survey were related to the general state of the settlement andits environment and the importance of environmental issues in comparison with other,mostly social and economic problems.We found that 73% of the responders do like the settlement where they live, however,there were great differences in terms of the two countries. Interestingly, nearly 81% ofRomanians were very satisfied, while only 63% of Hungarians felt the same. This canprobably be related to the west-east economic division of both countries (Arad Countyis part of the western developed region of Romania, while Csongrád is among the lessdeveloped terriotories of Hungary), making Romanians a little more satisfied. Differencesin terms of settlement type were not clear. Although Arad and Pecica scored3.78 and 3.68 on a scale of 4, the largest value was reached at Maroslele: 3.80. In themeantime, the least favoured settlements were Magyarcsanád (3.15), Makó (3.33) andCicir (3.33).The general state of the settlement could be evaluated on a 5 point rating scale. Inthis respect the results were even more striking. A significant break was experienced invalues, i.e. Hungarian citizens evaluated the state of their settlement in average to 3.50,while in Romania this value was 3.85 (Fig. 4).Fig. 4. – page 137205

Based on these answers, we expected that Romanians will be positively biased interms of the state of environment as well. However, this was not the case, since on a5 point scale they environment scored 3.39 while in Hungary it reached 3.66 (Fig. 5).According to locals, environmental conditions (water, air, soil, nature) are the bestaround Kiszombor (3.98), Mândruloc (3.89) and Maroslele (3.88), while the worst valueswere reported not surprisingly from Arad (3.26) (the largest, most industrialisedsettlement), though Magyarcsanád (3.26) and Sâmbâteni (3.38) were represented also atthe lower end of the list (Fig. 5).We attempted to evaluate the above results on the basis of sociological parameters(gender, age, education) as well, but in general no significant relationships were realised,the only exception was that the state of environment was evaluated worse by peoplehaving a university diploma.Fig. 5. – page 138The first group of questions was finished by asking people on the greatest problems ofthe future. Responders could answer freely, and surveyors marked the most appropriatepoint from a predefined list, composed on the basis of the orienteering interviews. Asexpected, the greatest issue on both sides of the border was unemployment. The secondgreatest problem, municipal waste water was mostly appointed at villages (Kiszombor,Mândruloc, Cicir). The third most important issue was however environmental deterioration(Fig. 6). In all, 7.3% of the responders thought that this can be a great problemin the future. Mostly the residents of Cicir, Sâmbâteni and Mândruloc were concernedof environmental problems. There is a great difference, however, between Romanian(11.4%) and Hungarian (3.1%) values, partly biased by the results of Arad (13.9%) (Fig. 7).Fig. 6. – page 139Fig. 7. – page 140Environmental problems along the Maros/MureşThe following questions were already focusing on the Maros/Mureş. The river wasranked to be the 2nd and 3rd most important natural value at Hungarian and Romaniansettlements, respectively (Fig. 8). The first place was taken by forests in Romaniaand by clean air in Hungary. It is noteworthy that in case of Arad the importance offorests (40%) outscored clean air (27%), which we expected anyway to be on the firstplace. People mentioned the Maros/Mureş in the first place at the highest rate in Makó(33%), Apátfalva (31%), Mândruloc (29%) and Arad (28%) (Fig. 8). The Maros/Mureşwas preferred the most by respondents with a university or college degree, as 32% ofthem considered the river as the most important natural value in the area. In terms of206

people of secondary and primary educational background these values were 25% and19%, respectively. Those who visit the Maros/Mureş regularly (73% of respondents)were more concerned of the river (27%) and forests (34%), than those who, not. Thelater group voted mostly for clean air (46%).The next question was open-ended, and inquired about the last environmental problemthe responder had met. In all 25% of the people reported something in relation withthe river. The settlements where Maros/Mureş related answers were the most frequentwere Arad (33%), Mândruloc (60%) and interestingly Apátfalva (47%). Responders atMândruloc emphasized the destruction of the river bank by mining, while at Apátfalvapeople were mostly concerned of pollution and the state of forests along the river.Fig. 8. – page 141Finally, respondents were asked to select 3 environmental problems from a list of7 which affect the Maros/Mureş the most. On both sides of the border solid-waste disposalwas considered to be the most important issue (Fig. 9). This is understandable,as plastic bottles drifting on the river and heaps of garbage on the floodplain are wellvisible and understandable problems for everybody (Fig. 10). Based on the results, however,the problem of solid wastes is more apparent along the Romanian section. If settlementsare taken then the people of Apátfalva (91% of respondents), Semlac (86%) andMândruloc (83%) are the most aware of this problem.The second and third places were taken by industrial and sewage water contamination(Fig. 9). Although water quality has improved considerably through the years(PMBH Mureş 2009), the Maros/Mureş has still got a quite bad reputation among localsin this respect. Sewage water was highlighted by the greatest number of respondentsin Arad (71%) and Pecica (69%), while industrial pollution was mostly emphasized inArad (50%) and Apátfalva (50%). Interestingly, with the exception of the residents ofArad, Romanian respondents were significantly less worried of industrial pollution,than their Hungarian counterparts. During preliminary interviews we also realised thatHungarians say that water quality problems are mostly related to Romanian industry.Tree logging seems to be a significant issue on both sides of the border (Fig. 9), however,Hungarians assume it a slightly greater problem, which is interesting if we considerthat Romanian respondents were much more concerned about the state of forests in anearlier question. A possible reason can be that at settlements, such as Cicir, hardly anyforests remained by now.According to Romanian people (35%), gravel and sand mining proved to be thefourth most important environmental problem affecting the river (Fig. 11). Not surprisingly,residents of Cicir (93%) and Sambateni (92%) were very much concerned, thoughone-third of respondents at Arad were also emphasizing this issue.In all, we can see that locals are usually aware of the problems in relation with theMaros/Mureş. However, they are mostly concerned of those things which are apparentat their settlements and they are unaware of overall processes along the river.207

Fig. 9. – page 143Fig. 10. – page 144Fig. 11. – page 144Relationship to the riverThe third block of questions was aiming to explore the relationship of locals to theMaros/Mureş. From those surveyed 73% claimed that they visit the river regularly.There is a slight but not very significant difference between genders in this respect, as78% of men and 68% of women answered yes for this question. A much more significantdependence was found in terms of the educational level of respondents. Only 49% ofpeople with primary education visit the river regularly, while in terms of those havingsecondary and tertiary levels this proportion grows to 75% and 89%, respectively. Thisobservation can be explained by various factors, e.g. differences in the overall mobility,economic situation and age of the respondents. However, we did not expect such a strongrelationship in this respect. Concerning the spatial differences we found that on theRomanian side 81%, while on the Hungarian side only 63% of people visit the river fromtime to time (Fig. 12). This value is partly biased by Arad, as the river flows through thecity. However, if we exclude the results of Arad, Romanian values are still higher (70%).Visiting the river seems to have a clear relationship with the physical distance andthe accessibility of the riverside from the settlement. It is noteworthy, however, that forexample at Kiszombor only 41% of respondents visit the river, while in case of Maroslele,situated much farther from the river, this value is 66%. The result received at Makó(68%) was also lower than expected, since here the accessibility is fairly good and variousrecreational facilities are available on the riverside (Fig. 12). However, the most importantthing is that more than two-third of local people is related in some ways to theriver, thus their needs and expectations have to be considered during river management.Fig. 12. – page 146Those who visit the river regularly were also asked for what purpose they do this.Respondents could choose from several options (Fig. 13). The most frequently markedactivities, regardless of location, age, gender and educational level was walking on theriverside, fishing, and bathing in the river (Fig. 13). In Romania 89%, in Hungary 80% ofrespondents who visit the river go there with the purpose to take a walk. The differenceis not significant and caused mainly by the results of Arad (93%). Around one-fourthof the people visiting the Maros/Mureş do fishing and angling (Fig. 14). The third mostpopular activity was bathing. In this respect Hungarian results were significantly higher,which is probably due to the availability of more facilities along the Hungarian section.Similar differences were found in case of water sports and agricultural activity, referringto a more diverse use of the river on the Hungarian side (Fig. 14).208

Fig. 13. – page 146Fig. 14 – page 147Changes and expectationsIn the final part of the survey people were asked to evaluate the changes experienced bythem and the attitude and expectations of local communities in terms of future developments.In all 59% of respondents reported that the state of the river is changing. Theanswers varied only in relation with the nationality of respondents, namely 67% of Hungariansand 54% of Romanians observed a change. In terms of the direction of change(positive or negative) results were very similar on both side of the border. In all 70% ofrespondents realising a change reported negative processes. The distribution of answerswas only affected by settlement type, namely positive change was marked a little morefrequently by urban residents (33%), than people living in villages (22%). The reasonbehind the difference might be that people living in Arad, Makó or Pecica can experiencemore developments next to the river.Respondents were also asked what information circulate on the river in their community.Most of the answers were related to increasing pollution and decreasing waterlevels as the most widely known and believed changes. Positive answers were mostlyreferring to riverside developments in Makó and Arad.We also asked locals whether their community respects the river and its natural valuesor not. The evaluation was made on a 4 point rating scale. Only slight differenceswere found between the two countries, as average values were 2.49 and 2.69 in Romaniaand Hungary, respectively. Therefore, on a community level people suggest that theriver is slightly more valued in Hungary than in Romania. In terms of different settlementswe did not find significant variability either. The lowest settlement averages weremeasured at Arad (2.41) and Mândruloc (2.42), while the highest at Kiszombor (2.97)and Magyarcsanád (2.75). It is noteworthy that the average result among people whodo not visit the Maros/Mureş regularly was 2.73, while among those who have a moredirect relationship to the river it was 2.53, suggesting that the later group is more pessimisticor more sensitive concerning the state of the river and its environment.As the local use of the river is greatly determined by the state of the riverside weasked the opinion of people how well the riverside is managed at their settlement, andwhat impression it makes for them. The evaluation was made again on a 4 point ratingscale. In this respect a significant difference was found between the two countries:Romanian and Hungarian settlements scored in average 2.17 and 2.90, respectively(Fig. 15). In Romania the worst results were received at Cicir (1.33) and Mândruloc(1.66), while the conditions at Arad (2.28) and Pecica (2.15) seem to be better (Fig. 15).Thus, great scale mining and the destruction of natural values are striking for locals too.On the other side of the border settlement averages were significantly higher. Villageswhere the riverside is unmanaged scored around 2.5, while Makó earned an outstanding209

3.05 (Fig. 15), which is definitely due to the recreational developments (adventure park)made lately on the riverside.Fig. 15. – page 150We found that there are significant differences in how many people are interestedin environmental issues on the two sides of the border. On a 3 point scale Romaniancitizens (reaching 2.45) proved to be much more concerned, than their Hungariancounterparts (2.15). We assume that this is because in Romania and especially along theMaros/Mureş environmental deterioration is more advanced and obvious. This was alsoproved by another question, inquiring on the severity of environmental pollution on alocal level. On a 4 point scale Romanians considered the problem more severe (3.19),than Hungarians (2.86).The final question of the survey aimed to explore the opinion of people on theacceptable degree of human intervention on the Maros/Mureş. Answers were not influencedby the gender, age or educational level of respondents, however, there were someremarkable differences between the two countries. In average 17% of respondents saidthat no intervention should be allowed on the river, but in this respect the Hungarianvalue (22%) was significantly higher than the Romanian (12%) (Fig. 16). The refusal ofinterventions was the highest at Apátfalva (27%), Semlac (26%) and Makó (25%).The greatest difference was observed, however, in terms of interventions related totourism. It is striking that Hungarian respondents (26%) seemed to be much less supportivein this respect, than Romanian (51%) people (Fig. 16). Based on the differencewe assume that Hungarians are either pessimistic in terms of developments, or they arenot aware of the river’s touristic potential. On the other hand Romanian residents probablysee an important opportunity in developments or simply they think that any softinterventions related to tourism would help to improve the deteriorated environment ofthe river.Fig. 16. – page 152Not surprisingly, flood protection was the most supported type of possible interventions(60%), and it was equally accepted on both sides of the border (Fig. 16). Nevertheless,we expected higher values in this case. A possible explanation for lower supportcan be that according to a previous question only 56% and 44% of respondents are afraidof the floods of the Maros/Mureş in Hungary and Romania, respectively. This resultis especially interesting in case of Hungarian settlements, which are more endangered(most of the Romanian settlements surveyed are situated well above the flood level ofthe river), and suggests that the memory of the 1970 catastrophic flood is fading.Hard interventions were less favoured by local people, though Romanian residentswere significantly more supportive. 25% of them said that interventions relatedto the improvement of river navigation (dredging, constructions of stone structures)210

are acceptable (Fig. 16), while in case of Hungarian residents this value was only 15%.Finally, in average only 11% of the respondents said that industrial interventions such asmining should be allowed in the future. In this respect the values measured in the twocountries were less different (Fig. 16).ConclusionsIn this section we have introduced the results of our survey that was made in order to maplocal attitudes concerning the river, its environment and its future management. The mainconclusions in brief are the following:• Although Romanians were more satisfied with the general state of their settlement, thanHungarians, they seemed to be rather worried about the status of the environment.• Based on local opinions, the deterioration of environment is a very significant issue inRomania. Hungarians reported fewer problems.• As a consequence, Romanian people are more concerned of environmental issues andenvironmental protection.• People are equally concerned of the state of the Maros/Mureş on both sides of the border.In Romania, however, the protection of forests seemed to be a more crucial issue for locals.• The most visible and therefore the most frequently mentioned environmental problem issolid waste disposal.• Although water quality has improved since the 1990s, the bad reputation of the river inthis respect remained.• A considerable proportion of people visit the river regularly, and the most popular activityis walking on the riverside.• Riverside developments characterise mostly urban settlements, therefore, people in villagesare less satisfied with the condition of the river.• Respondents assumed that the Maros/Mureş and its natural values are respected slightlymore by local communities in Hungary.• On both sides of the border people see rather negative changes in the state of the river.Nevertheless, they are mostly concerned of things affecting their close environment.• People are rather against the industrial utilisation of the Maros/Mureş, developmentsrelated to tourism were supported less than expected in Hungary and the most acceptedinterventions are related to flood protection.In all we found that people living along the lowland section of the Maros/Mureş are a littlepessimistic concerning the present and the future of the river. We assume, however, that thereare certain misbeliefs on a community level in relation with the general problems affectingthe river. Consequently, we think that the informing of people on apparent processes wouldbe very important. This way they would accept future management decisions and activitiesmore easily. As seemingly there is a considerable demand for the recreational use of the river,the supporting of riverside developments would be highly desirable. We assume that this waythe relationship of local people to the river would be more direct, and the necessary improvementof environmental conditions, especially in Romania, would attract more people to theMaros/Mureş in the future.211

Irodalom / BibliografieBabbie E. 2003. A társadalomtudományikutatás gyakorlata. Balassi Kiadó Budapest:p. 704.Bryman A. 2001. Methods of SociologicalResearch. Oxford University Press: p. 540.Firebaugh G 2008. Seven Rules for SocialResearch. Princeton University Press: p.272.Letenyei L. 2004. Településkutatás. A településiés térségi tervezés társadalomtudományosalapozása. L’Harmattan KiadóBudapest: 147–185.Letenyei L., Rácz A. 2011. Mintavételterepmunka közben. In: Kurucz Erika(ed): Roma kutatások, 2010. Élethelyzeteka társadalom peremén. Nemzeti CsaládésSzociálpolitikai Intézet, Budapest: pp.45–75.Neuman W. L. 2006. ‚Social ResearchMethods: Qualitative and QuantitativeApproaches. Allyn & Bacon: p. 458.PMBH 2009. Planul de management albazinului hidrografic Mureş. AdministraţiaNaţională “Apele Române”, AdministraţiaBazinală de Apă Mureş, InstitutulNaţional de Hidrologie şi GospodărireaApelor, Bucureşti, vol. I: p. 308.212