PDF file - 3,4 MB - Vulkanológiai kutatások... - Eötvös Loránd ...

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEMTERMÉSZETTUDOMÁNYI KARFÖLDRAJZ ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZETTERMÉSZETFÖLDRAJZI TANSZÉKA NÓGRÁD–GÖMÖRI BAZALTVIDÉK VULKÁNOSSÁGÁNAKÁTTEKINTÉSESZAKDOLGOZATKÉSZÍTETTEDÖMÖTÖR NIKOLETTTÉMAVEZETŐDR. KARÁTSON DÁVIDBUDAPEST2012

Tartalom1. Bevezetés ................................................................................................................... 32. Kutatástörténet ........................................................................................................ 43. A terület földrajzi helyzetének bemutatása........................................................... 54. Földtani felépítés ...................................................................................................... 74.1. Paleozoikum ...................................................................................................... 74.2. Kainozoikum ...................................................................................................... 75. Karancs-hegység és a közelebbi –ok .................................................................... 125.1. A Karancstól délebbre lévő bazaltelőfordulások ............................................ 125.2. A Karancstól északra lévő bazaltelőfordulások .............................................. 136. A Medves-fennsík és a közelében található bazaltkibukkanások ..................... 146.1. Medves-fennsík ................................................................................................ 146.2. A Medves-fennsíktól délebbre eső bazaltelőfordulások ................................. 166.3. A Medves-fennsíktól nyugatra eső bazaltelőfordulások ................................ 197. Cseres-hegység ....................................................................................................... 247.1. Ragyolctól az Ipolyig húzódó bazaltgerinc ..................................................... 247.2. Füleki-medence ............................................................................................... 257.3. Remete-tető – Kerek-hegy − Kis-, Nagy-Bucsony .......................................... 277.4. Monosza – Béna-hegy ................................................................................... 287.5. Pogányvár – Kis-Karád – Erős-ág – Bagolyhegy ........................................... 297.6. Tilic-hegy ......................................................................................................... 307.7. Ajnácskői-várhegy és a körülötte található bazalthegyek .............................. 318. Antropogén hatások .............................................................................................. 368.1. Bányászat ........................................................................................................... 369. Összegzés .................................................................................................................. 3810. Köszönetnyilvánítás .............................................................................................. 4011. Irodalomjegyzék ................................................................................................... 4112. Ábrajegyzék ........................................................................................................... 4713. Mellékletek ............................................................................................................ 482

1. BevezetésA Nógrád–Gömöri bazaltvidéket kettészeli az országhatár, de egykor az egészterülete Magyarországhoz tartozott. Nevét is innen kapta, a történelmi vármegyéknyomán. Trianon óta nagyobb része Szlovákiához tartozik. Három nagyobb egységreosztható, ebből kettő hazánkban található (Karancs és a Medves), egy pedig azországhatáron túl (Cseres-hegység, Cerová Vrchovina).Az első fontosabb dokumentum, amely a vizsgált vidéket leírja, RadványiFerencztől, Nógrád vármegye jegyzőjétől származik, az 1700-as évek elejéről. A XIX.század közepétől egyre nagyobb hangsúlyt kapott a tudományos vizsgálódás,megjelentek a földtani térképek és monográfiák. Az első nyomtatott példányt Hauer F.szerkesztésében 1867-74-ben Bécsben adták ki. 1943-ban Szentes F. 1:25 000méretarányú földtani térképe jelent meg magyarázóval. A teljes tájvédelmi körzetrőlelőször 1966-ban, Balogh Kálmán készített földtani térképet, szintén magyarázóval.Majd 20 évvel később, 1979-ben jelent meg a legújabb és legrészletesebb földtanitérkép a Medvesről, amelyet Bartkó L. készített. Ehhez 1992-ben adta ki Vass D. ésElecko, M. a szlovák rész földtani térképét. A legújabb kiadású térkép a Bükki NemzetiPark: A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet című kötetéhez tartozótérkép.A Nógrád–Gömöri bazaltvidék hazai részén nem csak az átfogó földtanitérképezés, hanem a vulkanológiai kutatások is kis jelentőséggel bírtak. Jugovics Lajosnevéhez fűződik a Magyarországra eső terület mindmáig legalaposabb ilyen irányúvizsgálata (1935, 1944, 1936-37, 1939-40), ami sajnálatos módon ma is alegrészletesebbnek számít.Munkám célja, hogy a fellelhető szakirodalmi források és egyéb, a területről szólónépszerű kiadványok, újságcikkek felhasználásával átfogó összegzést készítsek aNógrád-Gömöri bazaltvidékről.3

2. KutatástörténetA Nógrád–Gömöri bazaltvidék megismerését, feltérképezését már a XVIII. századlegelején elkezdték. Mint a bevezetésben említettem, a legelső (1710-1716) érdemileírás Radványi Ferencztől származott. Művében sok használható leírás található, éselsőként nála találkozhatunk a bazalt oszlopos elválásának leírásával, sőt a területentalálható széntelepekről is említést tett.1817-ben már földtani adatokat is tartalmaz és a kőzetek ásványtanitulajdonságairól is beszámol a Christian Andreas Zipser által írt mű.François-Sulpice Beudant, francia geológus földtani leírása 1822-ben jelent meg.Művében már külön tárgyalta a homokot, a ,,habkő konglomerátumot”, a ligniteshomokot, a porfiros amfibolandezitet és a bazaltot. A kőzetek keletkezési sorrendjét ispontosan állapította meg, és felismerte a különféle zárványokat is.A Csontos-árokban található, Ebeczky Emil által feltárt harmadidőszaki gerincesősmaradványokat először Szabó József említette 1861-ben, de csak 1863-ban KubinyiFerencz ismertette.Szabó József 1861-65 között jegyezte le az ajnácskői medence bazaltjait, majd1879-ben a karancsi andezitben található gránátokat és azok zárványait tanulmányozta.Az első nyomtatott földtani térképet a bécsi Földtani Intézet adta ki 1867-74-ben,Franz Hauer szerkesztésében.A területen az első feljegyzett fúrás 1888-ban történt, Karancsberény közelében.A szlovák területek egyik legfontosabb fúrása Balogfala mellett 2001 méter mélyrement le, és 1086 méteren érte el a Gömöri–egység kőzeteit (FRANKO, O. – VASS D.1981).A következő fontosabb földtani térképet magyarázóval Szentes Ferenc készítetteés 1943-ban jelent meg, 1:25 000-es méretarányban.Jugovics Lajos a XX. század első felében készítette el a máig legpontosabbföldtani leírásokat a területről. Legtöbb műve, amelyeket szakdolgozatombanhasználok, évi jelentés a Magyar Földtani Intézet számára. Leírásai részletesentárgyalják a vidék egyes bazaltelőfordulásait.1966-ban megjelent a Magyarországra eső természetvédelmi terület egészét lefedő1:200 000-es méretarányú térkép Balogh Kálmán szerkesztésében.4

Konečný, V., Miháliková, A. és Šímová, M. korszerű vizsgálatok, ésradiometrikus kormeghatározások segítségével megállapították a vulkáni működéskorát; Konečný, V. időrendileg hat aktivitási fázisba sorolta őket (KONEČNÝ, V. et al1995, MIHÁLIKOVÁ, A. 1966, MIHÁLIKOVÁ, A. - ŠÍMOVÁ, M. 1989).A közelmúltban főleg összefoglaló földrajzi tanulmányok jelentek meg a területtelkapcsolatban. 2007-ben jelent meg a Bükki Nemzeti Park sorozatának A Karancs–Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet című kötete, amely részletesen ésminden szempontból vizsgálta a területet. 2009-ben a Földrajzi Közleményekben amedvesi riolittufákról írt Pintér Zoltán, Prakfalvi Péter, Karancsi Zoltán és HorváthGergely.3. A terület földrajzi helyzetének bemutatásaDövényi Zoltán (Magyarország kistájainak katasztere című könyvében) aMedves-vidéket az Észak-magyarországi-középhegység északi medencéi közé sorolja.A Karancsot pedig az Észak-magyarországi-középhegységen belül, a Cserhát-vidékegyik kistájának jegyezte. A Medves-vidék 131 km 2 , és ennek 67,7%-a erdővel borítottterület. Magassága 200 és 638 méter között változik. Viszonylagos szintkülönbségeátlagosan 118 m/km 2 , vízfolyássűrűsége 4,5 km/km 2 , ami kétszerese az átlagosnak.Karancs területe 73 km 2 , amiből 69,2% erdővel fedett. A vidék magassága 184-727méter között változik, legmagasabb pontja a névadó Karancs csúcsa. Viszonylagosrelief energiája valamivel több, mint a Medvesé (140 m/km 2 ), vízhálózat sűrűségeviszont kicsit kevesebb, csak 4,2 km/km 2 . A Cseres-hegység a szlovák beosztás szerinta Nyugati-Kárpátok provincián belül, a Belső-nyugati-Kárpátok szubprovinciába, azonbelül pedig a Mátra−Sajó-egységbe sorolható. Maga a Cseres-hegység tája öt kisebbrészre tagolható: Mucsényi-hegység, Füleki-medence, Ajnácskői-hegység, Péterfalihegységés Bucsonyi-hegység (MAZÚR, E. – LUKNIŠ, M. 1978).A Karancs–Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet 234,8 km 2 -nyiterülete Magyarországon és Szlovákiában helyezkedik el (3. melléklet).Magyarországon a Karancs - Medves Tájvédelmi Körzet terül el, ez az összterület alig1/3-a (67,09 km 2 ). A másik egység, a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet (167,71 km 2 )Szlovákiában található meg. A Karancs–Medves területe a Tarján-patak pár száz méter5

széles, É-D irányú szerkezeti völgye mentén két részre oszlik. A karancsi egység csupán24 km 2 . Határai a következők: államhatár, Karancsberény, Karancslapujtő, Karancsalja,Salgótarján és Somoskőújfalu. A medvesi terület 43 km 2 . Határait az államhatár,Somoskőújfalu, Salgópuszta, Zagyvaróna, Szőröspuszta és Bárna alkotják. A Csereshegységszámottevőbb területét ugyancsak városokkal lehet lehatárolni: Csákányháza,Sátorosbánya, Ragyolc, Béna, Csomatelke, Sőreg, Tajti, Vecseklő, Egyházasbást,Óbást, Ajnácskő, Balogfala, Várgede, Bizófala, Kerekgede, Détér, Almágy, Dobfenek,Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Harmac, Jéne és a távolabb található önállóFüleki várhegy kis területe is ehhez az egységhez tartozik. (1. ábra)országhatárkistájkataszter szerintitájlehatárolástermészetvédelmiterületekvárosok1. ábra: Tájlehatárolások Magyarországkistájainak katasztere (Dövényi Zoltán,2010) alapján, és a természetvédelmikörzetek ábrázolása a Google Earthkivágatán (saját szerkesztés)6

tartalma pedig kb. 6% (VASS, D. et al. 1992). Felépítése, szedimentológiai jellemzőimaximum 400 méter mélységű, sós, nyílttengeri környezetre engednek következtetni(BÁLDI T. 1983, 1997). Kora mintegy 22-28 millió év.Az oligocén végétől a paleogén-beltenger feltöltődésnek indult. A DK-i partisávjában már sekélytengeri üledékek képződtek, kb. 600-800 méteres vastagságban. Ezthívjuk Pétervásárai Homokkő Formációnak (Füleki Formáció). Ennek anyaga atengerbe ömlő folyók hordalékából származik (SZTANÓ O. 1994, HÁMOR G. 2001,BÁLDI T. 2003). Összetétele finom- és középszemű homok, homokkő és kisebbmennyiségben kavicsos homokkő (HÁMOR G. 1985).Az eggenburgi korszak vége felé lassult vagy megszűnt a medence süllyedése, deaz üledék–felhalmozódás tovább folytatódott. Ezek már szárazföldi jellegű, folyamihordalékok voltak. Pl.: folyóvízi homok, kavics, és folyóvízi-ártéri-mocsári tarkaagyag.Ez az úgynevezett Zagyvapálfalvai Formáció (Bukovinkai Formáció), melyneklegalján a kavicsrétegek találhatóak, felette homokrétegek foglalnak helyet, melyet akár12 méteres vastagságban agyag borít. Maga a formáció a 200 méteres vastagságot iseléri (VASS, D. et al. 1992), kora 19-20 millió év (CSÁSZÁR G. et al. 1997).Az ottnangi korszakból valók a vulkánosság első komoly jelei a térségben. Afeltárások alapján több szakaszú és több kitörési központú működésre került sor. Ezek akitörések gyakran freatomagmás típusúak voltak, mert a térség egy részén még mindigvízborítás volt. A kitörések során nagy mennyiségű hullott és ár-piroklasztit fedte be afelszínt 10-30 méter vastagon. Az uránhasadási módszer szerint 20,1± 0,3 millió év, aK/Ar módszerrel mintegy 19,7± 0,2 millió év a kőzetek abszolút kora (REPČOK, I. 1987,KANTOR, J. et al. 1988). Tehát 19-20 millió éve játszódott le a vulkánosság. Ez aGyulakeszi Riolittufa Formáció (Bukovinkai Formáció riodácittufa-tufit) nevet kapta.Ezt követően az ottnangi korszak végén folytatódott az üledékképződés. Ezt aszárazföldi, folyóvízi-delta jellegű, ártéri-mocsári üledéksort a SalgótarjániBarnakőszén Formáció Nógrádmegyeri Tagozatának hívjuk. Vastagsága változó, delegfeljebb 10 méter, összetétele pedig kavicsos durvaszemű homok és tarkaagyaggerincesfauna-maradványokkal (HÁMOR G. 1997).Ezen a rétegsoron a Salgótarjáni Barnakőszén Formáció Kisterenyei Tagozata(Salgótarjáni Formáció Pótori Tagozata) telepedett meg. A még mindig meleg-nedvesszubtrópusi éghajlat [évi középhőmérséklet 18 o C, 1200 mm csapadék (SIMONCSICS P.8

1959)] kedvező feltételeket biztosított a barnakőszéntelepek kialakulásához. A képződéshárom szakaszos volt, így I., II. és III. telepet lehet elkülöníteni. Az első kettő csökkentsósvizű tengerparti körülmények között, a harmadik pedig már édesvízi mocsárifeltételek között jött létre (HÁMOR G. 1997).A kárpáti korszak két formációja az Egyházasgergei Homokkő Formáció(Kékkői Formáció Kürtösi Tagozat) és a Garábi Slír Formáció (Kékkői FormációSzécsénkei Tagozat). A parti térségben keletkezett, gyakran keresztrétegzett homokkőjellemzően diszkordánsan települ az alatta található kőszenes rétegekre. Függőlegeskiterjedése akár 20-30 méter is lehet, összetétele szerint karbonátos kötőanyaggalcementált homok, agyag, kőzetlisztes és kavicsos részek alkotják és kagyló–maradványok is előfordulnak benne. Karbonáttartalma 5-20% (JÁMBOR Á. et al. 1966).A Garábi Slír a mélyebb tengeri területeken ülepedett le, 100-200 méteres vastagságban.Felépítő rétegei finomhomokos és agyagos aleurit és agyagmárga.A szerkezeti mozgások révén megindult miocén kori andezitvulkánosság a bádenikorszakában is folytatódott: Karancsi Andezit Formáció (Sátorosi Andezit Formáció).Ehhez a vulkáni folyamathoz köthető pl. a Karancs és a Sátoros lakkolitja (1. melléklet),és a zagyvarónai Vár-hegy biotitamfibolandezit-telére. A lakkolit a felszín alattmegszilárdult magmatest, amely a fedőüledékeket felboltozza, majd ha az akésőbbiekben lepusztul, felszínre kerül a szubvulkáni test. Ahol a forró magmaérintkezett az üledékréteggel, ott kontaktpala keletkezett. K/Ar kormeghatározásalapján, a Sátoroson 13,5 millió éve (BADASARJAN, G. et al. 1968), egy karancsikőbányából való minta alapján pedig 14,9 millió éve (BALOGH K. 1977) történhetett abenyomulás. Ekkor hidrotermális ércesedés folyamán alakultak ki a telérek, melyekólom-cink-tartalmú ércásványokat tartalmaznak, kevés arany- és ezüst tartalommal.Pliocén-pleisztocén: Salgóvári Bazalt Formáció (Cseresi Bazalt Formáció). Aplio-pleisztocén alkálibazalt-vulkánosság (amely kis részben a miocénbanmegkezdődött) legjellemzőbb vonása a freatomagmás és magmás robbanásos vulkánitevékenység. Leggyakoribb felszínformái a maarok, a salakkúpok, a kürtőkitöltések(neckek) és diatrémák. Utóbbira – a freatomagmás aktivitás gyökérzónáira – jellemző abreccsás kőzet és a kőzetanyagban előforduló nagy méretű ásvány- és kőzetzárványok,melyek nagyobb mélységből származnak. A xenolitok épsége arra enged következtetni,9

hogy a magmafeláramlás nagyon gyors volt (DIENES I. 1971, JÁNOSI M. 1984, EMBEY-ISZTIN A.– DOBOSI G. 1997, HARANGI SZ. 2000).A térség bazaltvulkanizmusa a radiokarbonos kormeghatározás alapján hat fázisrakülöníthető el (KONEČNÝ, V. et al. 1995, 2004):I. 8-6,4 millió éve (késő pannóniai-pontuszi korszak): Patakalja (Podrečany),Pinc (Pinciná), Jelsőc (Jelšovec)II. 5,5-3,7 millió éve (dáciai korszak): Salgó, Kis-Salgó, Pogányvár, Somoskő,Monosza, Szár-kőIII. 2,9-2,6 millió éve (romániai korszak): ajnácskői Vár-hegy, Hegyes-kő,Szilváskő és a Medves egy részeIV. 2,3-1,6 millió éve (kora pleisztocén): Buda vulkán és az ebből kifolytvárgedei lávaár, Szilvágy, a Hármashatár-hegy bazaltkibukkanásai, aterbelédi lávaár és a Medves bazalt platója (KONEČNÝ. V. et al. 2004)V. 1,5-1,1 millió éve (középső pleisztocén): Dobogó (Dunivá hora), Ragács(Ragáč), bucsonyi vulkán lávatakaróiVI. Az utolsó fázist – kőzettanilag vizsgálható, megfelelő bazalt hiányában, akörnyező günz és mindel teraszok elhelyezkedése alapján – kb. 400 000évesnek becsülik (VASS, D. et al. 1992).A pleisztocénben és a holocénben a szerkezeti mozgásoknak köszönhetőenerőteljes emelkedések is történtek, és ezzel párhuzamosan intenzív erózió is zajlott.Ezek a folyamatok jelentősen átformálták az eredeti tájképet. Eredeti helyzetükhözképest egyes területek magasabbra, míg mások alacsonyabbra kerültek. A kiemelkedőegységeket sokkal erőteljesebben sújtotta a külső erők felszínformáló ereje, ígyáltalában nehéz rekonstruálni az eredeti térszínt, illetve a vulkáni formákat. Azinterglaciálisokban nagy szerepet kapott a folyók felszínformálása, aminek révénvölgybevágódások jöttek létre. Nagy területeket fedtek be a folyami üledékek; kavics,homok, agyag (2. melléklet). Az éghajlat változásait a folyó menti teraszok is jóltanúsítják, amelyek a kormeghatározásban is szerepet játszhatnak. Jellemző folyamatvolt a lejtős tömegmozgás, és az aprózódás is. Ekkor alakultak ki a hegyeket övezőbazalt-törmeléklejtők.10

2. ábra: A Nógrád-Gömöri bazaltvidék tárgyalt bazaltelőfordulásai(Saját szerkesztésű térkép Jugovics Lajos ábrái és a A Karancs-Medves és a Cseres-hegység TVK címűkönyv 27. oldalán található térképe alapján. A számok a dolgozatban leírt bazaltelőfordulások)11

5. Karancs-hegység és a közelebbi bazaltkibukkanások 1A Karancs-hegycsoport, mint láttuk, idegen tájegység a Medvesvidék egészénbelül, ugyanis fő felépítő kőzete az andezit. Csupán a keleti, az északi és a déli szélsőterületein van bazalt. A miocén végén felnyomult andezites magma az oligocén koriüledékrétegek alatt rekedt, azokat felpúpozta, s csak később, az erózió révén bukkantfelszínre. A felnyomulás közben nagy repedéseket alakított ki a felette települt homok-,homokkő rétegekben, és ezeket a repedéseket telérek töltötték ki. Ezután a kőzettömegetszerkezeti mozgások szabdalták fel, amelyek a miocéntól a pleisztocénig jelentősenátformálták a táj arculatát. Bizonyos egységek kibillentek, mások kiemelkedtek,lesüllyedtek. Viszonylagos közelségében a pleisztocénben történt bazaltvulkanizmusttörmelékszórás nyitotta meg kb. 2-2,2 millió éve, a felújult törésvonalak mentén,hasadékvulkánként és csatornákon át (BARTKÓ L. 1979). Ezen működés soránharánttelérek (dyke-ok), telérek, kisebb kúpok és lávafolyások jöttek létre.5.1. A Karancstól délebbre lévő bazaltelőfordulásokKővár (5.1.1): ma már csak egy erősen erodált vulkáni maradvány tárul elénk.Tengerszint feletti magassága 301 méter, de környezetéből csak kb. 30 méterrelemelkedik ki, átmérője 70-90 méter. Egy robbanásos kitörés révén került felszínre abarna bazalttufa. Sok lapilli, bomba, lávafoszlány és zárvány található a keménykőzetbe ágyazódva. Később ezt a tufaréteget bazaltláva törte át, és egy hengereshasadékot töltött ki. A bazalttufát helyenként megégette a kiömlő láva és kisebbnagyobbteléreket alkotott benne. A tufaréteg közvetlen közelében pados-lemezesszerkezetű, de attól távolodva egyre szebb, oszlopos formát ölt.Pipis-hegy (5.1.2): a Karancs üledékes alapjának egyik elvégződése a Pipishegy,melynek nyugati területén két bazalt- és bazalttufa–telér (2-3 m) található.1 A Karancs-hegység és a közelebbi bazaltkibukkanások című fejezet JUGOVICS L. 1936-37-es, 1944-esés 1969-es művei alapján készült.12

Felépítő kőzetük ugyanaz, ebből következtethetően ugyanazon vulkáni működés soránkeletkeztek, azonban az eredeti vulkán teljesen eltűnt, így rekonstruálni nem lehet azalapállapotot. Bazalttufájuk barna, homokos, bazaltjuk pedig sötétszürke, és JugovicsLajos leírása alapján arra következtethetünk, hogy oszlopos elválású.Kercsek - és Havas-tető (5.1.3): két igen kicsi bazalttelér emelkedik ki a HavastetőÉK-i oldalából ÉNy-DK-i csapással. Neve azért kettős, mert ikercsúcsokról vanszó. Az eredeti vulkáni felépítményt az erózió itt is teljesen eltüntette. Homokkőbőlemelkednek ki a telérek, kapcsolat nincs köztük, de kőzetük egységes: világosszürke,finom szemcsés, pados-lemezes bazalt.5.2. A Karancstól északra lévő bazaltelőfordulásokHáromhatár-hegy (5.2.1): a Karancs északi oldalán elterülő, 20-30 méter vastagbazalt láva. Szerkezete: pados-lemezes, a felső régióban vékonyabban rétegelt, azalsóbb részén pedig már oszlopos elválású. Színe szürke, felszín-közelben könnyenmállik, laza szerkezetű lesz.Szilvágy-Laposa (5.2.2): kb. 1 km hosszú, ÉK-DNy irányú 150-400 méter szélesbazaltgerinc. Kelet felé elkeskenyedik, és egy 414 méteres kis csúcsban végződik,melynek oldalai meredekek. A Béna-patak völgyéig legfeljebb 10-15-cmszemcsenagyságú kőzettörmelék fedi, és 3 terasz különíthető el 286-360 méteresmagasság között. ÉNy-on még két kisebb kibukkanás tartozik a Szilvágy-Laposáhozamiket az erózió már leszakított róla. A kisebbik (385 m) kúp bazaltból és bazalttufábóláll. A fő gerinc bazaltja szürke, tömött szövetű, jól hasadó, lemezesen elváló kőzet.13

6. A Medves-fennsík és a közelében található bazaltkibukkanások6.1 Medves-fennsík 2Alapzata apró szemcsés, porló glaukonitos homokkő, amelyben sok biotit,muszkovit és a felső szintjeiben kvarckavics-darabok találhatóak. Erre vékony, tömöttszövetű, növénymaradványos riolittufa–réteg került, amire újra (durvaszemcsés,kvarcban gazdag, biotitot, földpátot és horzsakődarabokat tartalmazó) homokkőtelepült. Erre a felső üledékes rétegre került a kora pleisztocén (2,3-2,61 millió év) korúbazalt (JUGOVICS L. 1934). Magassága 520-571 méter. K-Ny irányban 2-2,5 km széles,É-D-i kiterjedése 6-6,5 km. Ezt a 12,8 km 2 -nyi területet 11-107 méter vastagságban fedia bazalt. Ezt az összefüggő takarót több kitörési központból kiömlött láva és tufaalkotja. A bazalt azonban nem mindenhol egyforma. Színben is eltérőek, néholoszlopos, de túlnyomó többségben pados-lemezes elválású. Bazalttufájából két féle van:az első kitörésből származó nagyobb tömegű, normál kifejlődésű, és az erre települtvékonyabb (0,2-2,5 méter) kristálytufa-réteg, amely vulkáni hamuszórás révén jött létre.Az alsó tufaréteg nem mindenhol található meg a területen, ellenben a kristálytufával,ami az egész vidéket lefedte. Egymásra általában konkordánsan települnek. [Ez akristálytufa eltér az általános tufáktól. Sárgásbarna-vörösbarna, porózus, egyenleteskifejlődésű, egynemű kőzet. Xenolitok, üledékből kiszakított részek nincsenek benne.Kaolinszerű alapanyaga van, a lapilli, az augit és olivin kristályok, valamint az amfiboltartalma miatt kapta a kristálytufa elnevezést (JUGOVICS L. 1934).] A törmelékszórástkét lávafolyás követte, melynek során először függőleges elhelyezkedésű, vastagoszlopos, szürkésfekete bazalt került a felszínre, majd erre 6-8 m vastag, pados-lemezesszerkezetű, világosszürke és sötétszürke bazalt települt. A lávaöntésekkel párhuzamosanis volt törmelékszórás. Ezek nem voltak olyan jelentősek, mint a két fő törmelékszórásifolyamat. Általában a szürke pados elválású bazaltba ékelődik be, 3-10 méteresvastagságban, anyaga pedig az alsó tufáéval rokon. Kristálytufa csak a szürke bazaltalatt található. A működés bélyegei alapján elmondható, hogy először jellegzetes2A Medves-fennsík című alfejezethez JUGOVICS L. 1935-ös és 1939-40-es művei szolgáltak alapul.14

freatomagmás kitörésekről, majd aaktivitásról beszélhetünk.gáztalanodott magmából történt lávaöntőMedves-Magossa (6.1.1): a Medves-fennsíkot létrehozó kitörések egyikközpontja. 90-120 méterrel magasodik környezete fölé (5.-6. melléklet). Egykorikitörési centrum létét bizonyítja, hogy valóban kráterhez hasonló morfológiai képetmutat, és a bányászat során egy 30 m átmérőjű bazaltáttörést találtak, ami valószínű,hogy a krátert tápláló egyik oldalkürtő lehetett. Csúcsának felső egyharmadán vörösszínű, szivacsszerű láva települt, ami arra utal, hogy gyorsan hűlt ki. Alatta már tömöttszövetű, zárványban, kvarckavicsban és égetett agyagban gazdag. 20°-kal a csúcstengelye felé dőlő bazaltkőzet található.Kopaszka-hegy (6.1.2): más néven Dobogó-hegy: ugyancsak kitörési központlehetett, és a Medves-Magosától 1 km-re É-ra található. Korát K/Ar módszerrel1,32±0,1 és 1,22±0,1 millió évesnek állapították meg (KONEČNÝ, V. et al. 2004).Többszöri törmelékszórás és lávafolyás építette fel. Az alsó tufa normál kifejlődésű, kb.5 m vastag és sok felszakított üledékes kőzet tarkítja (KONEČNÝ, V. et al. 2004). Ezendiszkordáns településű kristálytufa, azon pedig 22 m vastag szürke, pados-lemezeselválású bazalt található. A tufa közelében 1-2 m-es sávban lávás kifejlődésű. Erreújabb tufaréteg rakódott le, 6 m-es vastagságban. Ezen újból pados, 29 méter vastagbazalt települt, mely a csúcsrégióban 13 méter vastagon szürke bazaltláva lesz. Előzőkettő mellett még a Gizella-telepi (macskalyuki-bánya melletti) kisebb bazaltkúp voltkitörési centrum.Bükkrét-tető (6.1.3): 470 m magas, eredetileg a medvesi bazaltplató ÉNy-ifolytatása volt, de az erózió leszakította, így ma egy 427 m magas homoknyeregválasztja el őket. Bazaltja szürke, vízszintes településű, pados-lemezes szerkezetű kőzet.A hegy oldalát a csúcstól lefelé 390 m magasságig bazaltomlás fedi.Kelenc-hegy (6.1.4): 482 m magas, lapos tetejű hegy, alapzata homok, kavicsoshomokés glaukonitos homokkő. Egyszeri lávaömlés fedte be, világosszürke, egyenletes15

vastagságú, vízszintes településű, pados-lemezes szerkezetű, jól hasadó, apró szemcsés,bazalttal.6.2 A Medves-fennsíktól délebbre eső bazaltelőfordulások 3Somlyó (6.2.1): nagy kiterjedésű lávafolyások, lávatakarók és vulkáni kúpokalakították ki a területet, de az erózió jelentősen felszabdalta és elpusztította. A hegylábánál jellemző a bazalttörmelék. Heves, változatos működés jellemezte, lávafolyásokés törmelékszórások váltották egymást. A bazalttal fedett területek nincsenek teljesentufával takarva, inkább csak az ÉK-i gerincen (Kótai-hegy: 495 m), kb. 35 méteresvastagságban. Szerkezete pados-lemezes, nagy szemű, kemény, sok lapilli,bazaltbomba- és kőzetzárvány-tartalommal, színe pedig világosbarna. Az egykori krátervalószínűleg nem a mai csúccsal esik egybe, hanem onnan ÉK-re feltételezik (abányászat során feltárt egykori lávaáttörés alapján). A csúcson települ a legnagyobbszálban álló bazalttömeg, mely kb. 200 m széles és 600 m hosszú. DK-i részén egy 15méter magas kiemelkedés van. Hasonló, taréjszerű gerincet a Fánya-kő keskenygerincén alkot a szálban álló bazalt. A Kerekerdő nevű lapos csúcson (447,8 m), amelya Somlyó déli oldalán található egy nagyobb bazalttömeg terül el az alsó miocénszéntelepet áttörve.Kis-Somlyó (6.2.2): ugyancsak miocén kori homokkő alapzaton települ. A hegyformája dómszerű és É-i irányban megnyúlt bazaltkúp. Felépítő kőzete(sötétkékesszürke, tömött szövetű, pados elválású bazalt) sok homokkő- ésagyagzárványt tartalmaz. Közelében még három különböző kitörés által létrehozottbazaltkúp található. Az egyik közvetlenül a Kis-Somlyó tövében van, a másik kettőkisebb kiemelkedés a Ny-i és az ÉNy-i területektől 200-300 méterre terül el. Bazaltjukkülönböző, de közös bennük, hogy mind a kettő alsó miocén korú szénréteget tört át.3 A Medves-fennsíktól délebbre eső bazaltelőfordulások című alfejezet alapirodalmai JUGOVICS L. 1935-ös és 1936-37-es jelentései.16

Pécs-kő (6.2.3): a Kis-Somlyótól északra található, kétféle vulkáni működésépítette fel a meredek oldalú vulkánt. Törmelékszórás nyitotta a folyamatot, aminekkövetkeztében tufaréteg takarta be az oligocén-miocén üledékeket. Ez adja fő felépítőanyagát. Ezt követte a lávafolyás, amely a tufarétegeket törte át és töltötte ki az ezáltalkeletkezett két nagyobb hasadékot. Az egyik telér a hegy déli oldalán húzódik K-Nyirányban, vastagsága 5-10 méter között változik. A másik, az északi oldalon 20-40méter átmérőjű, ott kb. henger alakú, függőleges hasadékot tölt ki a bazalt. A bazaltazonban ma már inkább csak a kúp tövében mállottan, törmelékben található. Oszloposbazalt is látható Pécs-kőn, de az omlások miatt már csak kevés törmelék formájában.Kisőr-hegy (6.2.4): Pécs-kőtől K-re, a Kis-Szilváskőtől DNy-ra található. Azoligocén homokréteget lávakitörés során felszínre került 15-20 méter vastag bazalt fedi.Kőzete likacsos, sok amfibolzárvány van benne, színe pedig sötétszürke. A mai kúpfeltehetően egy kürtőkitöltés, neck (PRAKFALVI P. et al. 2007).Petik-Lázatető (6.2.5): a Kisőr-hegytől ÉNy-ra helyezkedik el, más névenPocikvár. Csupán 35 méter átmérőjű bazaltkúp, ami valószínűleg az egykorikráterkitöltés maradványa. Szürkésfekete, tömött szövetű bazalt alkotja.Szép-hegy (6.2.6): szabályos vulkáni kúp alakú kráterkitöltés (PRAKFALVI P. etal. 2007), 534 méter tengerszint feletti magasságú, azonban a térszínből csak 23méterrel emelkedik ki. Egyszeri lávafolyás alakította ki, sötétszürke, tömött szerkezetű,finom szemcsés, néhol pados elválású bazaltkőzet építi fel, kb. 30 méter vastagon.Kis-Szilváskő (6.2.7): csak lávafolyás alakította ki, amely ugyancsak szenettartalmazó üledékes rétegekre ömlött. Bazaltja pados-lemezes elválású, világosszürke.Nagy-Szilváskő (6.2.8): a vulkáni kőzetek itt is alsó miocén szenet magába záróhomokrétegekre települtek. Lávafolyások nyitották a sort, amelyek az alatta lévő üledékfelső 20-25 cm-ét megpörkölték. Az alsó lávaréteg bazaltja tömör, jól kifejlődött,szabályos, sokszögű oszlopos elválású szürke kőzet. Erre likacsos, barnásvöröses17

lávafolyás települt, majd mindezeket nagy szemű, réteges bazalttufa fedte be. A hegyfelső részén a szénbányászat miatti megsüllyedésekkel kialakult szurdokszerű árkokbannéhol hullámos rétegződést láttató hamu-, lapillirétegek és vulkáni bombabecsapódásokfreatomagmás kitörésekre utalnak (PRAKFALVI P. et al. 2007).Bagó-kő (6.2.9): törmelékszórás nyitotta a kitörés folyamatát, majd a lávafolyásrévén szürkésfekete, tömör bazalt fedte be. Öt-hatszöges oszlopos elválású tufája szürkeés tömeges. (JUGOVICS L. 1935) Az utóbbi három bazaltkúp (Kis-Szilváskő, Nagy-Szilváskő, Bagó-kő) egy DDK-ÉÉNy-i csapású gerincet alkot, koruk mintegy 2,2-3,8millió év körüli. Valószínűleg a Kis-Szilváskő és a Bagó-kő a Nagy-Szilváskőparazitakúpjai. Többfázisú kitörésre adnak következtetést az üde lávakőzetek, salakosbreccsáslávák és a lapillitufák egymáson lévő rétegei (PRAKFALVI P. et al. 2007).3. ábra: Földtani szelvény a Szilváskőn keresztül Prakfalvi Péter szerkesztésében(A Karancs–Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet, 2007)18

6.3 A Medves-fennsíktól nyugatra eső bazaltelőfordulások 4Kis-Salgó (6.3.1): más néven Boszorkány-kő (3. ábra). A hegy jól láttatja alávaömlés és robbanásos működés váltakozását. Mára azonban ennek csak egylepusztult éles gerince maradt meg, 571 m-es magassággal. A vulkáni működésfreatomagmás törmelékszórással indult egy ÉÉNy-DDK-i irányú hasadék mentén(JUGOVICS L. 1935), de az is elképzelhető, hogy a mai éles gerinc az egykori vulkánirétegek tektonikus kipreparálódása (Karátson D. szóbeli közlése). A vegyes vulkánitufaanyag sok salakszemcsét és litoklasztot (sokszor zárványokkal, pl.: riolittufa,tarkaagyag) tartalmaz (5. ábra). Ezt követően láva nyomult fel (PRAKFALVI P. et al.2007). Megszilárdulása után ez vékony lemezes elválású (4. ábra), néhol pedig vékony,négy-, öt-, hatszögletes oszlopos felépítésű, szürkésfekete bazalt lett (JUGOVICS L.1935). Előfordul még az úgynevezett kukoricacsöves bazalt is. Ez a megjelenési formaa bazalt üveges anyagának átkristályosodása és a nagy besugárzás révén fellépőfeszültség hatására alakul ki (a kis kristályos gócok gömb alakban pattognak le, így akőzet felületén kis bemélyedéseket hagynak hátra) (PRAKFALVI P. et al. 2007).4. ábra: A Boszorkány-kő látképe dél felől, a turistaútról, mögötte balra Salgó vára(saját fénykép)4 A Medves-fennsíktól nyugatra eső bazaltelőfordulások című alfejezet fő forrása JUGOVICS L. 1935-ös és1971-es műve.19

5. ábra: A Boszorkány-kő csúcsa, pados-lemezes elválású, murvásodó bazalttal(saját fénykép)20

6. ábra: A Boszorkány-kő aljában kibukkanó freatomagmás eredetű törmelékes összlet(saját fénykép)Nagy-Salgó (6.3.2): a vulkáni működés (kb. 5,2 millió éve) először egy vulkánitufából álló sáncot épített a kráter köré (PRAKFALVI P. et al. 2007), majd ezt lávafolyástöltötte ki (PRAKFALVI P. et al. 2007), sötétszürke, tömör, vastag, szabálytalan oszloposelválású bazalttal (JUGOVICS L. 1935) (6. ábra). A piroklasztitból álló gyűrű akésőbbiekben lepusztult, mára csak a kürtőt kitöltő, kihantolódott kürtő/kráter kitöltés,neck látható (PRAKFALVI P. et al. 2007). Oldalain nagy kőtengerek találhatók, amelyekaz eróziónak és az antropogén felszínformálásnak egyaránt köszönhetők (HORVÁTH G.1991).21

7. ábra: A Salgó-vár aljának vastag, töredezett bazaltoszlopai (saját fénykép)Somoskő (6.3.3): a környező oligocén kori laza üledékes kőzetből 50 méterrelemelkedik ki a mára melyen lepusztult vulkáni kúp belső részének maradványa(kürtőkitöltés). Kora 4 millió év körüli (KONEČNÝ, V. et al. 1995, PRAKFALVI P. et al.2007). A vulkáni működés törmelékszórással kezdődött. Tufája barna, tömeges, sokapró lapilli-, lávadarab- és kevesebb xenolit-tartalommal. A várhegy oldalán kb. 15méter vastag gyűrűt alkot, amelyet láva töltött ki a későbbiekben. A láva a tufávalhatáros régiókban lávabreccsát alkot, bazalt- és bazalttufa-darabokkal. Lukacsosszövetből tömött oszlopos elválásba megy át. Bazaltja fekete, friss kőzet, finomszemcsés, tömött szövetű, elegyrész nélküli és nagy nyomószilárdságú. Az oszlopokcsoportosan nőttek össze, és ezek a csoportok egymáshoz képest kuszán helyezkednekel (JUGOVICS L. 1935). Kivétel a hegy K-ÉK-i oldala, ahol 492 méter magasan 16 méterhosszú, függőleges bazaltoszlopok láthatók (JUGOVICS L. 1939-40).22

8. ábra: A somoskői „bazaltomlás”, egyike a Kárpát-medence legszebbbazaltoszlopainak (http://www.pihenek.hu/szallas-karancs-medves/)Strázsa-hegy (6.3.4): a Medves lávafolyásának leszakadt bazaltfoltja. Afelszínmozgások szakították le.Nyerges-hegy (6.3.5): más néven Bagó-kő, 462 m magas. A vulkáni működéstörmelékszórással indult, melynek során tömeges, néhol lávadarabokat is tartalmazóbazalttufa került a felszínre. Az ezt követő lávafolyás áttörte a tufaréteget és nagydarabjait magával ragadta. Kőzete szürkés-fekete, oszlopos megjelenésű bazalt.23

7. Cseres-hegység7.1 Ragyolctól az Ipolyig húzódó bazaltgerinc 5Maza-hegy (7.1.1): a hegy alapját oligocén kori homok- és kavicsrétegekképezik, amelyek végighúzódnak szinte az egész Karancs-hegység alatt, és ezt fedi avulkáni kőzet. Összefüggő vulkáni takaró már nem található rajta, inkább csakfoszlányok (törmelékes, sötétszürke, réteges bazalt).Rátkai-erdő (7.1.2): déli része hasadékkitöltés révén jöhetett létre, 10-15 méterszéles és egyre szélesebbé válik a 357 méteres magasságig, onnan pedig takaróválaposodik. Bazaltja a megszokott, szürke kőzet, amely darabokra esik szét.Haraszt-hegy (7.1.3): körülbelül 30 méter vastag, sötétszürke, gömbhéjas mállástmutató bazalt fedi a kettős csúcsot (350 m), amelyeknek lejtői igen meredekek, csúcsaikpedig az erózió által lekerekítettek.Összességében ezen a három hegyen kívül még kettő található a területen, aMaza-hegy a Rátkai-erdő és a Harszt-hegy közé ékelődve, de ezek névtelenek. A Mazahegyés a Rátkai-erdő között egy 362 méteres bazaltcsúcs található, amelynek délilejtőin világosbarna bazalttufa bukkan ki, mely kristálytufa kifejlődésű, sok augit- ésolivin-kristállyal. A Rátkai-erdő és a Haraszt-hegy vonulatai közé pedig bazalttakaróvalfedett gerinc ékelődik. Kőzete szürke, pados-lemezes, likacsos szövetű. Ezt a hosszanelnyúló, öt hegyből álló bazalt-területet az erózió erősen lepusztította, és egy nagyobbegységgé formálta. Az öt részből álló hegyvonulat Ragyolctól Fülekig húzódik.(3.melléklet)5 A Ragyolctól az Ipolyig húzódó bazaltgerinc, a Füleki-medence és a Remete-tető – Kerek-hegy − Kis-,Nagy-Bucsony című alfejezetek irodalmi alapjául JUGOVICS L. 1944-es műve, illetve KONEČNÝ, V. et al.(2004): Guidebook to the Southern Slovakia Alkali Basalt Volcanic Field című könyv szolgált.24

Hegyes-domb (7.1.4), Csirkejátszó-hegy, Csurgó-hegy (7.1.5), Bábi-hegy(7.1.6), Sáfi-hegy (7.1.7): Fülektől egészen az Ipolyig tartó, 6-7 km hosszú, 150-1200 mszéles vonulat, amely az előbbi öttagú bazaltgerinc térbeli folytatása. Csaklávafolyásból állt a vulkáni működés, amely a homok-homokkő alapzatra ömlött ki. Abazalt vastagsága 20-30 m között változik, a Sáfi-hegyen a legvastagabb. Ahol azagyagos réteggel érintkezett a láva, ott vörös-vörösesbarnássá égette, de van, ahol márvörösbarna agyaggal találkozott és barnás-fekete kontaktréteggé metamorfizálta. Azüledékes alap közvetlen közelében a kihűlő láva kb. 1 méter vastagon lávabreccsátalkot, és ez megy át tömött szerkezetű kőzetbe. A két réteg határán szabályos, rövid (50cm), vastag, függőleges oszlopos elválás fedezhető fel. Kőzete tömött szövetű,világosszürke színű, kiemelkedően sok augit- és olivin-kristály-tartalommal. A Csurgó-,Bábi-, Sáfi-hegyeknél összefüggő, szürkés, apró-szemű bazalt található. A felszínirétegek ezen a bazaltvidéken is gömbhéjas elválásra és mállásra hajlamosak.Nagy-Kárgics-hegy (7.1.8): kúp formájú hegy, átmérője kb. 250 m.Környezetéből 70 méterrel magasodik ki, abszolút magassága 389 m. Kőzete K/Arkormeghatározás alapján 5,43±0,4 millió év (KONEČNÝ, V. et al 2004). Csaklávakitörés építette fel az egykori vulkánt, amiből ma már csupán a kráterkitöltés maradtmeg. Bazaltja szürkés-fekete, tömött szövetű, oszlopos elválású. Oszlopai csoportokbarendeződve jelennek meg, vastagságuk és dőlésirányuk változó. Lejtőin kvarckavicstalálható, kivéve a meredekebb keleti oldalt.7.2 Füleki-medence 5Füleki-várhegy (7.2.1): nagy, heves kitörés során a törmelékszórás hatalmasvulkáni kúpot épített fel. A vulkán központja maga a várhegy volt, és tőle délre, 400méterre található egy másik tufa–domb, amelyet az erózió szakított le a 243 m magassziklakúptól. A ma látható bazalttufa–felépítmény már a kráterkitöltés kihantoltmaradványa. Kora 2,3±0,47 millió év (BALOGH K. et al. 1981). A tufa réteges, gyakrankereszt-rétegzettséget mutat és Ny-DNy-i dőlésű. Kőzete barna, közepesszemcseméretű, kemény, fő felépítői a tufa és az apró lapilli, azonban az alsó részen25

jelentős mennyiségű ásványos elegyrész fordul elő, amely a fekü agyagából éshomokkövéből származik. Ezen kívül xenolitokat is tartalmaz, amelyeket a kitörés azalsóbb kőzetrétegekből ragadott magával, de a vulkáni bombák és lávafoszlányok nemjellemzőek. ÉK-i oldalán függőleges rétegződésű, megégetett, apokás homokkőtalálható. Hasonlóképpen a következő, Veres-hegy ÉK-i lábánál is 18-20 méternyiapokás homokkő van.Veres-hegy (7.2.2): dómszerű, kúp formájú, K-en és É-on meredek, ellenben Nyés D felé lankásan lejt. Egykori maar kráter -falmaradványa lehet (PRAKFALVI P. et al.2007), melynek átmérője kb. 700 m (KONEČNÝ, V. et al. 2004). Kb. 50-60 méterrelemelkedik ki a térszínből, bazalttufája szürke és barnás színű, rétegzett, általában DK-időlésű, néhol (Ny-DNy-on) hullámos. Anyagát az üledékes rétegekből felszakítottglaukonitos homokkő ásványai (csillám, kvarc) uralják. A zárványok mennyisége istöbb, pl.: homoklencsék és vörösösre oxidált homokkő. Lávafoszlányok és bombákritkán fordulnak elő, néhol apró sötétbarna foltok, rétegek láthatóak a nagyobb lapillitartalom miatt.Sárkány-hegy (7.2.3): a hegy alapja, mint a többi esetben is kavics, kavicsoshomok,homok és agyagos-homok. 335 m magas elnyúlt hegy, 750 m hosszú, 50-70 mszéles, lapos és kb. 20 méter vastagon fedi a bazaltláva, amely sötétszürke, lemezeselválású. A felszínen lévő rétege mállik, kifakul, és ugyanitt az egykori terasztörmelékmaradékaként sok kvarckavics található.Kercseg-tető (7.2.4): ugyancsak oligocén korú üledékes alapon kis kúp alakúbazaltcsúcs emelkedik 302 m magasságig. Kőzete világosszürke, aprószemcsés bazalt.26

7.3 Remete-tető – Kerek-hegy − Kis-, Nagy-Bucsony 5Remete-tető (7.3.1): két lapos csúcsból áll: a nyugati 404 m, a keleti 456 m. Amagasabbat törmelékszórás és lávafolyás fedi, 20-25 méter vastagon. A kitöréstörmelékszórással kezdődött. Ez a tufa barna színű tufa, finom- és durvaszemcsésrétegek váltakozásából áll. Összetétele: lapilli, vulkáni homok, bazaltbomba éslávafoszlányok. A második szakasz lávaöntés volt, aminek következtében vastag pados,sötétszürke bazalt került a felszínre, illetve a D-DK-i oldalon bazaltláva is található,vörösbarna színben, kimagaslóan sok olivin kristállyal. Az alacsonyabb csúcs felépítésétlávafolyás indította, amely ma a hegy D-DNy-i oldalán terül el. Szürke, vízszintestelepülésű, pados szerkezetű, tömött szövetű bazalt. (A felszínen lévő rétegek mind akettő csúcson murvásodnak.) Ezt barna, aprószemcsés hamuszórása követte, majd ismétlávafolyás kezdődött. Kőzete sötétszürke, likacsos-porózus bazalt volt, amely 2-3 mmagas sziklafalakat is alkot a csúcs É-i oldalán.Kerek-hegy (7.3.2): Fülektől ÉK-re egy nagy bazaltvidék terül el, ennek egyiktagja. Az oligocén glaukonitos homokkövön két részre osztható bazalttakaró terül el. Azalsó része, 350 m-ig, tömött-szövetű, pados-lemezes elválású, onnan feljebb a 417 m-estetőig pedig vörösbarna, lávás, lávabreccsás bazalt található.Kis-, Nagy-Bucsony (7.3.3): a terület két jól megőrzött salakkúpja. Felépítésük:durván rétegzett vulkáni törmelék, bombák és tufák. A Nagy-Bucsony a fiatalabb,tetején egy tál alakú mélyedés található a régi kráter helyén, és hozzá egy lávafolyáskapcsolódik. Ez a hosszabbik lávafolyás. ÉK-felé folyt, egy völgyet követve Guszonáig(szlovák neve Husina), ahol ÉNy-ra fordult, amíg el nem érte a fő völgyet (ÉK-DNYirányban) és egészen Nagydarócig húzódik. Az idősebb lávafolyás észak felé folytkisebb nyugatias kanyart leírva, és 275-300 m magasságban végződik el. K/Arkormeghatározás alapján 1,16±0,3 millió − 1,42±0,31 millió (KONEČNÝ, V. et al. 1995,2002) éve lehetett aktív a vulkán.27

7.4 Monosza (7.4.1) – Béna-hegy (7.4.2) 6A Medves-fennsíktól északra található 4 km hosszú, 200-450 m széles ÉNy-DKcsapású (PRAKFALVI P. et al. 2007) bazalttakaró (4. melléklet). Noha a Medvestől csakegy, kis homokkőnyereg választja el, mégsem a szerves folytatása. Alapzata oligocénkori üledékes homok, kavicsos-homok, kavics és apokás homokkő. A miocén korúszénréteg és a riolittufa-szint itt hiányzik.A vulkáni működés kezdetekor a felszín észak felé alacsonyodott, a legmagasabbés a legalacsonyabb pontja csak 380 m és 500 m körül lehetett. Ez a lejtés a bazalttakarókialakulása után is megmaradt. Ma a legmagasabb pontja a Monosza 585 m-rel, alegalacsonyabb a 466 m-es Béna-hegy. A vulkánosság kora 4,76±0,44 millió év(KONEČNÝ, V. et al. 2004). Törmelékszórás nyitotta a kitörési folyamatot, de ez nemvolt egységes az egész területen. Az északi részeken csak egy tufaszint ismerhető fel,délen viszont kettő. Délebbre tehát feltehetően hevesebb volt a működés. Az alsótufaszint normál kifejlődésű, barnás, jól rétegzett, lávafoszlányokkal, bombákkal észárványokkal tarkított képződmény. Az erre települő réteg szövete és ásványosösszetétele állandóbb, xenolitot nem tartalmaz, azonban sokkal több benne a lapilli, alávafoszlány, az augit- és olivin-kristály. A kitörés valószínűleg egy központból történtfolyamatosan, ugyanis a két tufaréteg nem különül el egymástól éles határral.A törmelékszórás után kétféle bazalt ömlött. A Monosza vulkán salakkúpjábólindult a lávaár, ami egy ÉNy-DK irányú ősvölgybe folyt (PRAKFALVI P. et al. 2007). Anagyobb kiterjedésű bazalt világosszürke, pados-lemezes, nagyobb szemcsés, olivindús,néhol oszlopos elválású és az egész gerincet befedi. A másik bazalttípus csak a DK-K-ioldalon található meg. Tömött szövetű, színe kékesszürke, olivin–tartalma kicsi,azonban apró földpátléceket tartalmaz. A tufa és a bazalt érintkezésénél a tufa lávávalitatódott át, felette lávabreccsa, azon lávás és likacsos tömött-szövetű bazalt települt,egymásba fokozatos átmenetet képeznek. A felszínen lévő bazaltrétegek érdekes mállástmutatnak, „ragyásak” lesznek és kis erőhatásra gömböcskékre esnek szét.6 JUGOVICS L. 1939-40-es kutatásai és KISS G. (2007): A Karancs-Medves és a Cseres-hegységTájvédelmi Körzet című könyve szolgált alapul a Monosza – Béna-hegy, a Pogányvár – Kis-Karád –Erős-ág – Bagolyhegy és a Tilic-hegy című alfejezetek megírásához.28

7.5 Pogányvár (7.5.1)– Kis-Karád (7.5.2)– Erős-ág (7.5.3) – Bagolyhegy (7.5.4) 6Három irányban ágazik el, és ezt a három nyúlványt, illetve egy központibbszakaszát illetik e nevekkel. A nyugati, É-D irányú 2,5 km hosszú és 150-250 m szélesgerinc déli felét Kis-Karádnak nevezik, ez 575 m magas. Ennek a gerincnek a középsőrészén lévő 545 m magas részt Erős-ágnak, az északi területet, amely 514 m, pedigBagolyhegynek nevezték el. Ettől keletre van a Pogányvár (581 m) nevű rész, mely alegnagyobb tömegét adja a fennsíknak.Alapzata ugyancsak üledékes kőzetekből áll: homok, glaukonitos homokkő,riolittufa, nagy szemű homokkő. Maga a vulkanizmus törmelékszórással indult,melynek során barna-vörösbarna, tömeges kőzet borította be a felszínt. Összetétele:lapilli, apró vulkáni bombák, lávafoszlányok, vulkáni homok, és magával ragadottxenolit, kavics, homok és riolittufa. A lávafolyás során két különböző megjelenésűbazalt keletkezett. Dominál a szürke, pados-lemezes kőzet, amely a takaró szélén 6-30m magas sziklafalat alkot. A kisebb tömegű szürke, finomszemcsés, tömött szövetű, sokföldpátlécet, de kevés olivint és augitot tartalmazó bazalt 1-2 méteres átmérőjű,kőzsákos, függőleges oszloposságot mutat, pl. a Kis-Karád oldalán. Ebből arrakövetkeztettek, hogy a Karád önálló kitörés volt (SZEPESHÁZY K. 1942, JUGOVICS L.1940, 1944, 1948). A fennsík oldalait kőtengerek veszik körül. Pogányvár déli és északioldalán két kisebb bazaltkúp települt, amelyek eltérő kőzetűek, mint a tárgyalt fennsík.Anyaguk szinte fekete, tömött szövetű, egynemű, elegyrész nélküli bazalt, és vékonyoszlopos megjelenésű.Itt kell megemlíteni még a Sőregi-Bagolyvárat (7.5.5), ami ugyanebből azalapzatból emelkedik ki, 85 m-es viszonylagos magasságával (PRAKFALVI P. et al.2007), Sőreg település közvetlen közelében (8. ábra). Kora 4±0,3 millió év (KONEČNÝ,V. et al. 1995). Az ellipszis formájú kráterkihantolódás fő felépítő kőzete a bazalttufa,amelyben 1-2 m vastag bazalttelérek települnek, főleg a csúcsrégióban. Az üledék és abazalt találkozásánál kontakt hatás nem jött létre (JUGOVICS L. 1939-40). Az alsóbbrétegekben vulkáni tufabreccsa települ homokkődarabokkal és bazalttörmelékkeltarkítva. Ennek jellege, a szintén előforduló vulkáni–üvegdarabokkal a freatomagmáskitörésre utal. A szikla magasabb régiójában durvább szemcsés tufa, hamu és taviüledék rétegsorai váltakoznak. A csúcsot lávafoszlányok és összesült bombák építik fel.29

9. ábra: Sőregi-Bagolyvár (http://medvegyu.organic.hu/2000_08_Cseres/01/slides/File0667.html)7.6. Tilic-hegy 6A pogányvári fennsík homokos, homokköves aljzatának az ÉK-i részén található a482 m magas és 250 m átmérőjű, meredek falú bazaltkúp, amelynek oldalain rövidoszlopos elválású bazalt van. Ma már csak a kihantolt kráterkitöltés van meg, amilávaöntés nélküli, kürtőben megszilárdult bazalt (PRAKFALVI P. et al. 2007). Kőzeteszürkésfekete, tömött szövetű, elegyrész nélküli, különbözően hajló, vékony oszlopos,legfeljebb 40-50 cm átmérőjű bazalt. A hegyet bazaltmurva övezi.30

7.7. Ajnácskői-várhegy és a körülötte található bazalthegyek 7Ajnácskő (7.7.1): fő tömege oligocén kori homok és homokkő, amely maszabályos, meredek falú, kúp-formát alkot, 3-4 m vastag löszréteggel a tetején. Erretelepült a bazalttufa-réteg. Kora K/Ar módszer alapján 2,58±0,22 millió év (BALOGH K.1981), uránhasadási kormeghatározással pedig 2,49 millió év (REPČOK, I. 1981).Bazalttufája barna, durvaszemcsés, sok lapillit, földpátot, biotit-lemezeket és idiomorfaugit kristályokat tartalmaz. Bazaltdarabok, lávafoszlányok és üledékes kőzetdarabok isfellelhetőek benne. A tufaréteget bazalttelérek törték át: négy kb. 1 méter vastagvertikális és több kisebb lávabreccsás telér bontja meg a tufarétegeket. Ez a bazalt sokkicsi xenolitot tartalmaz. Színe szürke és tömött szövetű.10. ábra: Az Ajnácskői-várhegy diatrémája(http://medvegyu.organic.hu/2000_08_Cseres/?page=1)7 Az Ajnácskői-várhegy és a körülötte található bazalthegyek című alfejezet JUGOVICS L. 1944-es műve,KONEČNÝ, V. et al. (2004): Guidebook to the Southern Slovakia Alkali Basalt Volcanic Field és KISS G.(2007): A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet című könyvek alapján íródott.31

Matrács-hegy (7.7.2): közvetlenül az oligocén kori homokos üledékre folyt ki azegyszeri lávaömlés, kb. 10 m vastagon. Kőzete egynemű, szürke, tömött szövetű.Általában nyugodt, vízszintes településű.Borkúti-tető (7.7.3): három összefüggő részből áll, amelyeket csakcsapásirányuk választ el egymástól. A legdélebbi fekvésű, DNy-ÉK irányú egysége alegnagyobb (427 m magas) és legszélesebb (800-900 m hosszú és 50-150 m széles). Alegészakabbi területe is DNy-ÉK csapású, 700 m hosszú és alig 6-7 illetve 10-20 mszéles. A kettő között pedig egy É-D-i csapású 700-800 m hosszú, keskeny gerinc terülel. Kialakulásuk egyszeri lávafolyás révén történt, kőzete világosszürke, aprószemcsésbazalt, amely az oligocén alapot fedte be és ma vízszintes, pados-lemezes megjelenésű.Vékony és vastagpados rétegek váltakoznak. A felső 3-4 méteren a bazalt vastagabb,durván oszlopos, sokszor porózus és likacsos, alatta 3-5 méteres vastagságban pedigvékony–lemezes.Ragács (7.7.4): a Borkúti gerinccel kapcsolatban áll, annak az északifolyatatásában található, de képződésük nem azonos. Korát 1,39±0,19 millió évesnekmérték (BALOGH K. et al. 1981). Ragácsot változatos lávaöntés és törmelékszórásformálta. Lávafolyás nyitotta meg a vulkanizmust, amit törmelékszórás és ismételtenlávaömlés követett. A csúcsrégiót az első lávafolyás és ÉK-en, kisebb tömegben (100 mhosszan) bazalttufa is alkotja. (Csak itt van tufaréteg, ami arra utal, hogy atörmelékszórás csak erre kis területre terjedt ki.) A láva és a tufa átmenete folyamatos,tehát a kitörés során is közvetlen egymás után törtek felszínre. A bazalt szivacsos-sejtesszerkezetű, pár cm-től akár 15 cm-es nagyságig terjedő lávadarabok halmaza,lávabreccsája. Ezen kívül kenyéralakú és csavarodott formájú vulkáni bombák istarkítják. A csúcs lávás bazaltját részben bazalttelérek alkotják. Három jelentősebbtelérből kettő csúcsként emelkedik ki, egy pedig a hegy ÉNy-i oldalában egy 17 mszéles és 1-2 m vastag, kipreparálódott asztallapra hasonlító forma. A vulkáni működésgázdús lehetett, ugyanis több nagy hasadék és henger alakú üreg tanúskodik a gázok,gőzök kitörési helyéről. Pl. a főcsúcson egy 150-180 cm átmérőjű, 15 méter mély,függőleges gázkitörési tölcsér látható (bár elképzelhető a fatörzsüreg-, fatörzslenyomat-32

eredet is). Oldalában pedig 20 cm széles kénsáv húzódik. A főcsúcs legmagasabb (537m) a három közül, lávabreccsás bazalt építi fel, míg a másik kettőt tömött szövetű,pados-lemezes szerkezetű bazalt. A hegyet bazaltkőtenger veszi körül.Zaboda-kő (7.7.5): a vulkáni hegycsúcs DNy-ÉK-i irányban megnyúlt, és lejtőittörmelékes bazalt fedi. Az oligocén korú üledékes alapot először a törmelékszórás fedtebe világosbarna színű, középszemcsés, jól rétegzett bazalttufával. Erre ömlött később aláva. Egynemű, szürke színű, tömött szövetű, nagy olivin-tartalommal és kicsitkevesebb augittal. Az érintkezési felületen a bazalt vörösbarna lávás kőzetet alkot. Acsúcsot szegélyező meredek falak vastagpados kifejlődésű bazaltból állnak,alacsonyabban pedig lávás-szivacsos szerkezetű bazalt tárul fel.Hegyes-kő (7.7.6): a hegy északi oldalát és a csúcsrégióját két egymástólfüggetlen és különböző bazalt építi fel. A csúcsrészt nagyobb tömegben törmelékszórásépítette fel, és erre folyt rá a kevesebb láva. A bazalttufa vastagpados, keménykifejlődésű, barnás színű, durvaszemcsés, és sok xenolitot tartalmaz. A csúcson lévőtufa 1-2 m vastag és 155°-13°-os dőlésű, a csúcsot körülvevő tufagallér pedig 40-45 mvastag és 165°-21°-os dőlésű. Ezt a lávafolyás 7 méter vastagon borítja. Bazaltjaegynemű, szürke, tömött szövetű, nagyon kevés olivin-tartalommal. Kora 2,6±0,2 millióév (BALOGH K. IN: KONECNY, V. et al. 1999).A Hegyes-kő északi oldala és a Zabodakő között bevágódó völgy hegyeskőioldalán áll az Ördögkő nevezetű szikla, amely egy kihantolódott hasadékkitöltés.Kőzete durvaszemcsés, tömött szövetű, rétegzettség nélküli, breccsás bazalt. Ezek arétegek 368 m-ig települnek. Felette már homok- és homokkő-sávok vannak, majd 410m-től bazalttufa.Sasbükk (7.7.7): a hegy hosszirányban kissé megnyúlt (500 m hosszú, 200 mszéles). A vulkáni működés során kisebb tömegű bazalttufa-réteg került az üledékesalapzatra. Ez csak néhol bukkan a felszínre, mert bazaltomlás fedi. Erre a törmelékestufaszintre ömlött ki a már sokkal nagyobb tömegű láva. Sötétszürke, tömött szövetű. Ahegy Ny-i és D-i oldalain található bazalt pados-lemezes, a csúcson lévő és a D-isziklafal kőzete alsóbb szintje pedig bazaltláva, amiben sok amfibol hasadási prizma33

található. Ez arra utal, hogy a már régebbi bazaltrétegekbe friss láva nyomult be, illetvetörte át és gyorsan hűlt ki.Malom-hegy (7.7.8): a vulkáni kőzet mindössze 20-22 méteres vastagságbantelepült a hegyre, és lapos dóm alakot kölcsönöz a csúcsnak. Törmelékszórással indult avulkánkitörés, amely csak a csúcs DK-i részét fedte be bazalttufával. Tufája apró-,finomszemcsés, rétegzett, szürke színű kőzet. Ezen a tufafolton kívül még a hegy DK-ioldalában van kisebb tufa–előfordulás, de annak anyaga más. Az előbbi tufával ellenbenez durvaszemcsés, rétegei északi dőlésűek. Feltételezhetően az ajnácskői vulkántörmelékszórásából származik. A Malom-hegy kevés bazaltja világosszürke, tömöttszövetű, finomszemcsés kőzet.Szár-kő (7.7.9) és Suhaj-kő (7.7.10): észak-dél irányban megnyúlt ikercsúcsotalkotnak, és egyben a terület legmagasabb és legnagyobb tömegű bazalthegyei a Ragácsután. A Szár-kő a délebbi, a Suhaj-kő az északabbi. Koruk 4,63±0,2 millió év (BALOGHK. IN: KONEČNÝ, V. et al. 1995).A Szár-kő a nagyobb és magasabb (485 m), mintegy 500 m hosszan kiemelkedőgerinc, amelynek északi része először K-Ny-irányba, majd D-re hajlik el. Déli részétegy 75 m magas sziklafal határolja, amelyet 55 m magas, függőleges, 30-50 cmátmérőjű bazaltoszlopok díszítenek. Az oszlopok alatt pedig 15-20 méteres sávbanbazaltomlás található. Három kisebb csúcs alkotja. Keleti oldalán a csúcstól lefelé 30 és50 méter között, 22 m vastag sziklafalat alkot a bazalttufa, de É-i és DNy-i régiói feléelvékonyodik, eltűnik. Déli területeit csak lávafolyás építi fel, ami kivételnek számít,mert mindenhol máshol található tufa is a láva alatt. Bazalttufája világosbarna, tömeges,sok lapillit és lávabombát tartalmaz. A törmelékszórás folyamatosan váltott átlávafolyásba, ugyanis a tufa felső rétegét a láva átkeverte. A hegyet felépítő bazaltváltozó vastagságú, pados-lemezes kifejlődésű, mélyebb szintekben pedig tömbös lesz.A felszínen gömbölyded elválású mállást mutat és murvásodik.A Suhaj-kő alacsonyabb (441 m) és kevés, vékony tufaréteg fedi, ami csak anyugati oldalon bukkan felszínre a bazalttakaró alól. Tufája barna, tömött szövetű,gyengén rétegzett, bazaltja sötét-kékesszürke, tömött szövetű, finomszemcsés, könnyenmálló, ragyásodó, murvásodó kőzet.34

Bagó-kő (7.7.11): a Szár-kőtől K-re található salakkúp. Felépítése: összesültbombák, lávafoszlányok és láva. Radiometrikus kormeghatározás alapján korát1,43±0,2 millió évnek állapították meg (KONEČNÝ, V. et al. 2004).Cserép-kő (7.7.12): a láva közvetlenül a glaukonitos homokkő alapzatra folyt ki.Megszilárdulása után a bazalt világosszürke, tömött szövetű, elegyrész nélküli és nemhasadó kőzet lett. Nagy, 50-100 cm-es átmérőjű függőleges oszlopos elválású, néholpados szerkezetű, könnyen málló, murvásodó.Lebedő-tető (7.7.13): morfológiája egyszerű, azonban a bazalt kifejlődése annálérdekesebb. Tufa csak a DNy-i részén található, máshol a láva közvetlenül az apokáshomokkő alapra települt. Csúcsát 4-5 m vastagságban tömött szövetű bazalt fedi, demindenhol máshol típusos lávabreccsa, amely likacsos, porózus-szerkezetű. A kitörésgázdús voltára nem csak a likacsos kifejlődés utal, hanem a néhol 50-80 cm átmérőjűüregek is.Berekvár (7.7.14): kitörése törmelékszórással kezdődött, vastag, barna színű, jólrétegzett tufa rakódott le. Rétegdőlése Ny-i és É-i irányban változik, ugyanis a későbbilávafolyás néhol áttörte és/vagy felpúpozta a tufatakarót. A heves lávakitörésbizonyítéka a sok nagy, akár méteres, levált tufadarab. A bazalt a tufa bázisán rövid,oszlopos elválású, majd távolabb pados-lemezes lesz.Buda (7.7.15) − Várgede (7.7.16): a Hegyes-kőtől északra helyezkednek el,koruk K/Ar kormeghatározás alapján igen fiatal 1,69±0,22 millió év. A Buda-hegy egysalakkúp, amihez lávafolyás is csatlakozik, azonban már csak a kihantolódottkürtőkitöltés látható. A rövidebb lávafolyás délebbi irányba folyt és ma 360 mmagasságig emelkedik. A hosszabbik lávaár a Gortva ősvölgyében folyt észak felé,enyhe északkeleti elkanyarodással egészen Várgedéig. Összesen 4,5 km hosszú. Ahólyagos bazalt–breccsa 10-30 m vastagon fedi a felszínt. A legtöbb helyen oszlopos éspados-lemezes elválást mutat.35

8. Antropogén hatásokAz első jelentősebb tájformáló tevékenység az ember megjelenése miatt amezőgazdálkodás és az erdőirtás volt. Főleg az utóbbi növeli az erózió hatását. Eztkövetően említhetjük az építkezéseket. A középkorban kisebb falvak, illetve váraképítése volt jellemző. Ehhez sok bazaltot használtak fel, amit a közelben külfejtésseltermeltek ki. A kőzet kitermelése során sok bazalttörmelék keletkezett, amely néholmáig is fedi a hegyek lejtőit. Tehát a törmeléklejtők nem mind az erózió eredményei,hanem sokszor antropogén eredetűek. A XIX. századtól meginduló nagyobb szabásúépítkezések során is sok követ használtak fel, városok és utak építésére. A technikafejlődésének kezdetekben pedig a szénre volt nagy szüksége. Amikor elkezdődött abányászat ipari méretű elterjedése, nagy méretekben megváltoztatta meg az egykorinyugodt környezetet. Bányásztelepülések jöttek létre, utakat építettek a bányákhoz akönnyebb szállítás és elérés érdekében.8.1. BányászatA területen fellelhető ásványkincsek és hasznosítható nyersanyagok fontosszerepet játszottak a vidék történelmében. Nagyon sokáig csak a fát hasznosították,építéshez és tüzeléshez egyaránt. Már a XIII. században megkezdődött a bazalt mintépítőkő fejtése, de nem volt tudatos, megtervezett a bányászata. Csak ott termelték ki afelszíni rétegeket, ahol éppen építőkőzetre volt szükség. A szenet eredetileg nemtartották ásványkincsnek, csupán helyi érdekességnek, mivel a felszínen lévő rétegeifüstölve égtek, de nem tudták, mi lehetne ennek a haszna. Az első szén- és kőbányákattudatosan a XIX. században nyitották meg. Az első szénbányát a Medves-fennsíkon,Szilárdi Ödön nyitotta meg 1867-ban. A Karancs környékén elsőként feltehetőenKarancsberény mellett, az Antal-Barbara-táróból bányásztak 1851-ben (HANTKEN M.1878, SZVIRCSEK F. 2000). A Cseres-hegységben az első szénbánya, illetve az elsőkutatások 1860-ban, Csákányháza mellett az Ibolya-táróban történtek (SZVIRCSEK F.1992). Az első bazaltbányát a Nyerges-hegyen Janssen Alfonz nyitotta meg 1878-ban,ez a Bremszi-bánya volt (JUGOVICS L. 1939-40). A Cseres-hegység első36

azaltbányáiban az 1920-as években kezdték meg a kőfejtést, pl. Szívágyi-bánya(JUGOVICS L. 1944). Az első bányanyitások után szaporodni kezdtek és sok helyi lakosmegélhetését adták már ekkor, ám a legnagyobb jelentőséggel a világháborúk idejénbírtak. Az aránylag hamar megépült Budapest−Salgótarján vasútvonal lehetővé tette agyors szállítást. Több helyen azonban éppen azért nem volt kedvező a bányanyitás, mertnem volt jó a közlekedés, esetleg csak a legközelebbi nagyvárosokat tudták ellátni.Mára már csak az elhagyatott bányabejáratok, a külszíni bányagödrök és ahegyoldalakba vájt mélyedések tanúskodnak az egykor virágzó és fontos gazdaságiszerepkörről. A szénbányák az 1960-as évekre kimerültek és bezártak. A kőbányákviszont tovább tudták ellátni a szükségleteket. Az elsőként feltárt bányák között lévőMacskalyuki-bánya zárt be utolsóként, 2003-ban, 123 évnyi működés után.11. ábra: Százéves tárna bejárata(http://www.hangyamate.hu/Almenuk/Foldrajz/macskakolyuk-banya.htm)37

9. ÖsszegzésDolgozatom célja a Nógrád–Gömöri vidék bazaltelőfordulásainak bemutatása éscsoportosítása volt földtani és vulkanológiai szempontból. Többféle csoportosítástalkalmaztam. Az egyik a regionális áttekintés, egyben a bazaltelőfordulásokcsoportosítása, ez a dolgozat folyamán a címekben és az alcímekben jelenik meg. Egyegycsoportot az ugyanabból a kitörésből származó területek alkotnak, illetve ahol ilyenazonosság nincs, ott a területi elhelyezkedésük szerint szerepelnek együtt. A másikosztályozás a táblázatban jelenik meg, amelyben összegyűjtöttem a legtöbbbazaltkibukkanásról a fontosabb adatokat és azokat tulajdonságaik, a rendelkezésre állóalapadatok szerint rendszereztem. Jól látható, hogy a legtöbb helyen a bazalt oszloposés pados-lemezes megjelenésű. Ami a vulkáni formákat és a vulkáni morfológiát illeti,legtöbbször ma már csak a lepusztult kráterek, kúpok maradványai és a kihantoltkürtőkitöltések maradtak meg. Az eredeti vulkánok felépítését nehéz rekonstruálni, deazért vannak olyan területek, ahol biztosan tudjuk nem csak azt, hogy hol lehettek akitörési központok, hanem azok eredeti formáját.Az 1. ábra térképén minden említett bazaltterületet feltüntettem. Ezeketszámokkal jelöltem, amelyek a dolgozatban minden név mellett zárójelben jelennekmeg, és a 7. melléklet táblázatának az első oszlopa is ezeket a jelöléseket tartalmazza.Így próbáltam szemléletesebbé tenni, hogyan helyezkednek el egymáshoz képest.Ugyanez volt a célom az 1. ábrával, amin a kétféle tájlehatárolást rajzoltam be.Szerettem volna érzékeltetni, hogy mennyiben tér el egymástól − igen jelentősen − atermészetvédelmi tájlehatárolás és a kistáj kataszter szerinti felosztás.Munkám során igyekeztem a lehető legtöbb elérhető szakirodalmi forrástfeldolgozni. A legtöbb földtani és vulkanológiai adatot Jugovics Lajos kutatásaibólhasználtam fel, mert az eddigi legalaposabb és legtágabb elemzést ő készítette aterületről. Sajnos azonban e források elég régiek, az író természetszerűleg gyakran nema mai szakkifejezéseket használta illetve a frissebb – de sajnos főleg csak a szlovákiaioldalon folyt − kutatások felülírták Jugovics adatait. A szlovák (magyar és angolnyelvű) irodalom feldolgozását is feladatomnak tekintettem, igyekeztem az általuk38

használt elnevezéseket és szakkifejezéseket összhangba hozni a magyar oldalonhasználtakkal. Remélhetőleg a kutatómunkát és a magyar-szlovák együttműködéstelőbbre viszi a nemrég létrehozott Nógrád-Novohrad Geopark.39

10. KöszönetnyilvánításSzeretném megköszönni témavezetőmnek, Dr. Karátson Dávidnak aszakdolgozatom megírásához nyújtott folyamatos segítségét. Köszönettel tartozom mégPrakfalvi Péternek és Balázs Csabának, akik főleg a szlovák területtel kapcsolatoskérdéseimet válaszolták meg. Továbbá szeretném megköszönni Dr. Sik Andrásnak aDDM térképek elkészítését és Dr. Mari Lászlónak, Dr. Horváth Gergelynek és BugaLászlónak a térképek beszerzésében nyújtott segítségét.40

11. IrodalomjegyzékBADASARJAN, GEVORG P. – VASS, DIONÝZ – KONECNY, VLASTIMIL (1968): Resultof absolute age determination of rocks in central and eastern Slovakia. GeologickyZbornik Geologica Carpathica. Bratislava.19. 2. pp. 419-425.BÁLDI TAMÁS (1983): Magyarországi oligocén és alsó miocén formációk −Akadémiai Kiadó. Budapest. 292 p.BÁLDI TAMÁS (1997): Az észak-magyarországi alsó miocén kőzetrétegtani tagolódása− In: Haas János (szerk.): Fülöp József-emlékkönyv. Akadémiai Kiadó. Budapest.pp. 215–230.BÁLDI TAMÁS (2003): Egy geológus barangolásai Magyarországon. Az utolsóhúszmillió év nyomában − Vince Kiadó.Budapest. 200 p.BALLA ZOLTÁN (1989): A diósjenői diszlokációs öv újraértékelése. – A MagyarÁllami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 1986. Évi jelentése. pp. 45-57.BALOGH KADOSA – MIHÁLIKOVÁ, ANNA – VASS, DIONÝZ (1981): Radiometricdating of basalts in southern and central Slovakia. Západné Karpaty ser. geol. 7.pp. 113–126.BALOGH KADOSA (1977): Jelentés a Magyar Állami Földtani Intézet és az MTAAtommag Kutató Intézet között 1977. február 25-én létrejött 778 812 ATOMKItémaszámú szerződés keretében 40 db hazai kőzet-, ill. ásványmintán végzettK/Ar kormeghatározás elvégzéséről. Kézirat.BARTKÓ LAJOS (1979): Jelentés a Salgótarján-Észak terület földtani kutatásáról. −Kézirat. Magyar Geológiai Szolgálat AdattárBEUDANT, FRANCOIS-SULPICE (1822): Voyage mineralogique et geologique enHongrie pendant l’anneé 1818. I–III., IV. Atlas. Paris, chez Verdiére, libraire quaides Augistins 25.41

CSÁSZÁR GÉZA (szerk.) (1997): Magyarország litosztratigráfiai alapegységei.Táblázatok és rövid leírások − Magyar Állami Földtani Intézet. Budapest. 114 p.DIENES ISTVÁN (1971): Klinopiroxén megakristályok a medvési bazaltból. A MagyarÁllami Földtani Intézet évi jelentése az 1968. évről. pp. 125–130.DÖVÉNYI ZOLTÁN (2010): Magyarország kistájainak katasztere. MTAFöldrajztudományi Kutatóintézet. Budapest. p. 876.EMBEY-ISZTIN ANTAL – DOBOSI GÁBOR (1997): A Kárpát–Pannon Térség neogénalkáli bazaltjainakFÜLÖP JÓZSEF (1990, 1994): Magyarország geológiája. Paleozoikum I–II. AkadémiaiKiadó, Budapest.FRANKO, ONDREJ – VASS, DIONÝZ (1981): Výskyt a pôvod CO2 vo vrte FV-1,Blhovce. Geol. práce 74. pp. 121–132.HAAS JÁNOS (szerk.) (1996): Magyarázó Magyarország földtani térképe akainozoikum elhagyásával és Magyarország szerkezetföldtani térképe címűtérképlapokhoz. Magyar Állami Földtani Intézet. Budapest.HÁMOR GÉZA (1985): A Nógrád-Cserháti kutatási terület földtani viszonyai −Geologica Hungarica Series Geologica 22. 307 p.HÁMOR GÉZA (1997): A magyarországi miocén fejlődéstörténete és ősföldrajza. In:Haas János (szerk.): Fülöp József-emlékkönyv. Akadémiai Kiadó. Budapest. pp.231–250.HÁMOR GÉZA (2001): Miocen paleogeography of the Carpathian Basin. Explanatorynotes to the Miocene paleogeographic maps of the Carpathian Basin 1: 3 000 000.Magyar Földtani Intézet. Budapest. 71 p.HANTKEN MIKSA (1878): Magyar korona országainak széntelepei és szénbányászata.Légrády Testvérek. Budapest42

HARANGI SZABOLCS (2000): A medence belseji alkálibazalt-vulkánosság. In:Karátson Dávid (szerk.): Magyarország földje. Pannon enciklopédia. Kertek 2000Kiadó. pp. 69–71.HORVÁTH GERGELY (1991): A nógrádi bazaltvulkánosság. Földrajzi Értesítő XL. évf.1991. 3-4. füzet, pp. 339-346.HOVORKA, DUŠAN – LUKÁČIK, EDUARD (1972): Xenoliths in andesites of the massifsKaranč and Šiator (Southern Slovakia) and their geological interpretation.Geologica Carpathica 23. 2. pp. 297–309.JÁNOSI MELINDA (1984): A Nógrád–Gömöri bázisos vulkanitok kőzet- ésmegakristály zárványainak kőzettani-geokémiai vizsgálata. ELTE Szakdolgozat.Kézirat. Magyar Geológiai Szolgálat Adattár.JUGOVICS LAJOS (1940): Adatok a Somoskő és Rónabánya-környékibazaltelőfordulások ismeretéhez. A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi jelentéseaz 1933–35. évekről 4. pp. 1511–1516JUGOVICS LAJOS (1942): Salgótarján és Bárna környékén előforduló bazaltok ésbazalttufák. A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi jelentése 1936–38. évekről 2.pp. 957–969.JUGOVICS LAJOS (1944): Adatok a nógrád-gömöri bazaltterület ismeretéhez. Magy.Kir. Földt. Int. Évi jel. Függelék. 4, 6. Budapest. pp. 277–328.JUGOVICS LAJOS (1948): Somoskő–Fülek–Ajnácskő között települőbazaltelőfordulások. A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi jelentése 1939–1940-ről. pp. 1–50.JUGOVICS LAJOS (1969): A Karancs hegy andezitjének kőzettani-kőzetmechanikaivizsgálata, kiadja: Magyar Állami Földtani Intézet: Építőanyag XXI. Évf. 1969. 9.szám 332-334.p.43

JUGOVICS LAJOS (1971): Észak-magyarországi – Salgótarján környéki –bazaltterületek. A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1968. évről, pp.145–165.JUGOVICS LAJOS (1979): I. Jelentés a Salgótarján Északi terület földtani kutatásáról. –Magyar Állami Földtani Intézet.KÉRI JÁNOS (1973): Nagybátony 324/I. sz. szerkezet és vízkutató fúrás. Kézirat.Magyar Geológiai Szolgálat Adattára.KISS GÁBOR, BARÁZ CSABA, GAÁLOVÁ, KATARÍNA, JUDIK BÉLA (2007): AKarancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet. − Bükki Nemzeti ParkIgazgatóság, Eger, 382 p.KONEČNÝ, VLASTIMIL – LEXA, JAROSLAV – BALOGH KADOSA– KONEČNÝ, PATRIK(1995): Alkali basalt volcanism in southern Slovakia: volcanic forms and timeevolution. Acta Vulcanologica 7. 2. pp. 167–171.KONEČNÝ, VLASTIMIL – LEXA, JAROSLAV – BALOGH, KADOSA (1999): Neogene–Quaternary alkali basalt volcanism in Central and Southern Slovakia (WesternCarpathians). Geolines. 9. pp. 67–75.KONEČNÝ, VLASTIMIL – LEXA, JAROSLAV – KONEČNÝ, PATRIK – BALOGH KADOSA–ELEČKO, MICHAL – HURAI, VRATISLAV – HURAIOVÁ, MONIKA – PRISTAŠ,JÁN – SABOL, MARTIN – VASS, DIONÝZ (2004): Guidebook to the SouthernSlovakia Alkali Basalt Volcanic Field. ŠGÚDŠ. Bratislava.KONEČNÝ, VLASTIMIL − LEXA, JAROSLAV − BALOGH KADOSA (1999): Neogene-Quaternary alkali basalt volcanism in Central and Southern Slovakia (WesternCarpathians). Geolines 9. Pp. 67-75.MAROSI SÁNDOR – SOMOGYI SÁNDOR (szerk.) (1990): Magyarország kistájainakkatasztere I–II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. BudapestMAZÚR, EMIL – LUKNIS, MICHAL (1978): Regionálne geomorfologické clenenie SSR.Geografický casopis 30. Bratislava. pp. 101-125.44

MIHÁLIKOVÁ, ANNA (1966): Petrografická a petrochemická charakteristika bazaltovjuhovýchodného Slovenska. Západné Karpaty 5. Bratislava. pp. 151–199.MIHÁLIKOVÁ, ANNA – ŠÍMOVÁ, MARTA (1989): Geochémia a petrológia miocénnopleistocénnychalkalických bazaltov stredného a južného Slovenska. ZápadnéKarpaty 12. Bratislava. pp. 7–142.OFKFV (1971): Somoskőújfalu 3. sz. fúrás befejező jelentése. Újravizsgálat. Kézirat.Magyar Geológiai Szolgálat Adattár.PÉCSI MÁRTON (1989): Magyarország Nemzeti Atlasza. Kartográfiai Vállalat.BudapestPRAKFALVI PÉTER – BALOGH KADOSA (1998): Neogén vulkanitok a Kárpát–Pannonrégióban. Észak-magyarországi bazaltok. Kézirat. Magyar Geológiai SzolgálatAdattár.REPČOK, IVAN (1981): Datovanie niektorých stredoslovenských neovulkanitovmetódou stôp po delení uránu (fission track). Západné Karpaty min., petr., geoch.,metalogen. 8. Bratislava.SIMONCSICS PÁL (1959): A Salgótarján vidéki miocén barnakőszén palinológiaivizsgálata. Földtani Közlöny 89. 1. pp. 71–84.SZEPESHÁZY KÁLMÁN (1942): A gömöri Ajnácskő környékének bazaltos kőzetei.Mathematikai és Természettudományi Értesítő. Budapest.SZTANÓ ORSOLYA (1942): The tide-influenced Pétervására Sandstone, early Miocene,Northern Hungary: sedimentology, paleogeography and basin development.Geologica Ultraiectina Mededelingen van de Facultiet AardwetenschappenUniversiteit Utrecht 120. Pp. 1-154SZVIRCSEK FERENC (1992): Bányászati nyersanyagkutatás (barnaszén és lignit) és abányatermelés története Nógrád megyében a 19-20. Században. Nógrádi TörténetiMúzeum. Salgótarján45

SZVIRCSEK FERENC (2000): Bányászkönyv. A bányászati nyersanyagkutatás(barnakőszén és lignit) és a bányaművelés története Nógrád megyében a 19–20.században. Nógrád Megyei MúzeumVASS, D. – ELEČKO, M. (1992): Vysvetlivky ku geologickej mape Lučenskej kotliny aCerovej vrchoviny 1:50 000. Geol. ústav D. Štúra. Bratislava. pp. 7-196.ZIPSER, CHRISTIAN ANDREAS (1817): Versuch eines topographisch mineralogischenHandbuches von Ungarn. Oedenburg.46

12. Ábrajegyzék1. ábra: Tájlehatárolások Magyarország kistájainak katasztere (Dövényi Zoltán,2010) alapján, és a természetvédelmi körzetek ábrázolása a Google Earth kivágatán(saját szerkesztés) ............................................................................................................. 62. ábra: A Nógrád-Gömöri bazaltvidék tárgyalt bazaltelőfordulásai(Saját szerkesztésű térkép Jugovics Lajos ábrái és a „A Kranacs-Medves és aCseres-hegység TVK” című könyv 27. oldalán található térképe alapján. Aszámok a dolgozatban leírt bazaltelőfordulások.) .......................................................... 113.ábra: Földtani szelvény a Szilváskőn keresztül Prakfalvi Péter szerkesztésében(A Karancs–Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet, 2007) ............................. 184.ábra: A Boszorkány-kő látképe dél felől, a turistaútról, mögötte balra Salgó vára(saját fénykép) ................................................................................................................. 195.ábra: A Boszorkány-kő csúcsa, pados-lemezes elválású, murvásodó bazalttal(saját fénykép) ................................................................................................................. 206.ábra: Boszorkány-kő aljában kibukkanó freatomagmás eredetű törmelékesösszlet(saját fénykép) ................................................................................................................. 217.ábra: A Salgó-vár aljának vastag, töredezett bazaltoszlopai(saját fénykép) ................................................................................................................. 228.ábra: A somoskői „bazaltomlás”, egyike a Kárpát-medence legszebbbazaltoszlopainak(http://www.pihenek.hu/szallas-karancs-medves/) ......................................................... 239.ábra: Sőregi-Bagolyvár(http://medvegyu.organic.hu/2000_08_Cseres/01/slides/File0667.html) ....................... 3010.ábra: Az Ajnácskői-várhegy diatrémája(http://medvegyu.organic.hu/2000_08_Cseres/?page=1) .............................................. 3111.ábra: Százéves tárna bejárata(http://www.hangyamate.hu/Almenuk/Foldrajz/macskakolyuk-banya.htm) ................... 3747

13. Mellékletek1. mellékletA Nógrád-Gömöri bazaltvidék magyarországi részének földtani térképefolyóvízi üledékpiroklasztikum(agglomerátum,lapillitufa, tufa)salakkúpKarancsi Andezit Formáció,Sátorosi Andezit Formációholocénpliovén–alsó-pliocén–alsópleisztocénmiocén (bádeni)Gyulakeszi Riolittufa Formáció,Bukovinkai FormációZagyvapálfalvai Formáció,Bukovinkai FormációIlonavölgyi TagozatTajti Tagozat, Hangonyi Tagozatmiocén(eggenburgi)miocén (egrieggenburgi)Salgótarjáni Formációmiocén (ottnangi)(A Karancs–Medves és Cseres-hegység TVK című könyv térkép mellékletének kivágata, saját szerkesztésűjelmagyarázattal)48

2 . mellékletA Nógrád–Gömöri bazaltvidék szlovákiai részének földtani térképeholocénpleisztocén-holocénpleisztocénbazalt lávaagglomerátumtufa és lapilli tufaagglomerátum, lapillitufaagglomerates, lapilli tufa:::::::::::::: diatréma kitöltés(pala, homokkő,:::::::::::::: tufa és nem vulkáni anyagokneck-ek, dyke-okandezit gránáttalmeszes, morzsalékos aleurolittengeri maradványokkal:::::::::::::: homokkő ,kereszt rétegzett:::::::::::::: homokkőszürke homokkőfluviális, proluviálisüledékek(homok, kavics, agyag)eolikus-deluviális, proluviálisüledékekhomok, homokos-kavics,agyagoskavicspliocénpleisztocénmiocén (bádeni)miocén(eggenburgi)(Cerová Vrchovina: Geologicko –Náučné Mapy Slovenska kivágata,saját szerkesztésű jelmagyarázattal)49

3. melléklet 8A Nógrád–Gömöri bazaltvidék DDM alapú perspektivikus és magasság színezettnézete729 m131 m50

4. melléklet 8Perspektivikus és magasság színezett nézeten DNy-ról a Medves-fennsík, a Karancsés a Somlyó-hegycsoportMonoszaMedves-fennsíkKarancsSomlyó729 m131 m51

5. melléklet 8A Nógrád–Gömöri bazaltvidék egy szelvénnyel a Medves-fennsíkon és a Medves-Magossán keresztül1. szelvényMedves-fennsíkMedves-Magossa729 m131 m52

6. melléklet 81. számú szelvény a Medves-fennsíkon keresztül, érintve a Medves-Magossátmagasság(m)Medves-Magossavörös színű, szivacsszerű lávakőzettömött szövetű bazaltszelvény hossza (m)8 A DDM 10 térképek a HM Térképészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságadatbázisából, az 1:50 000 méretarányú állami topográfiai térkép szintvonalrajzából készültek, és Dr. SikAndrás nyitotta meg és állította össze a szelvénnyel együtt, az ESRI ArcGIS 10 Desktop programhasználatával.53

7. mellékletÖsszegző táblázat a dolgozatban tárgyalt bazaltelőfordulások fontosabbtulajdonságairólszámozás bazaltelőfordulásmagasságszlovák nevea 2. ábrán neve(m)bazalt jellemző megjelenése vulkáni működés kora (millió) vulkán-morfológia7.7.1 Ajnácskő Hajnáčka 335 freatomagmás törmelékszórás, telérek 2,49–2,58±0,22 diatréma7.1.6 Bábi-hegy Babský vrch 330 vastag oszlopos lávafolyáskihantolódott lávafolyásmaradvány6.2.9 Bagó-kőerodált tufagyűrű,Bagova skala 515 karcsú oszlopos freatomagmás törmelékszórás, lávafolyás 2,2 -3,8Szilváskő-től É-rakürtőkitöltés7.7.11 Bagó-kő,Szár-kőtől K-reBagova skala 394 törmelékszórás, lávafolyás 1,43±0,1 kürtőkitöltés7.5.4 Bagoly-hegy Soví vrch 514 pados-lemezes törmelékszórás, lávafolyás7.4.2 Béna-hegy Belinská hora 466 lávafolyás 4,76±0,44 lávafolyás7.7.14 Berekvár 346 rövid oszlopos,pados-lemezes törmelékszórás, lávafolyás7.7.3 Borkúti-tető 427 pados-lemezes,durván oszlopos lávafolyás 1,39±0,19 salakkúpmaradvány7.7.15 Buda Guda 413 oszlopos, pados-lemezes lávafolyás 1,69±0,22 salakkúp6.1.3 Bükkrét-tető 470 pados-lemezes lávaömlés 2,3–2,61±0,19 vulkáni hegy7.7.12 Cserép-kő Črepvastag oszlopos, néhol padoslemezes417 lávafolyás 4,1±0,37.1.5 Csurgó-hegy 349 vastag oszlopos lávafolyás7.5.3 Erős-Ág 545 pados-lemezes törmelékszórás, lávafolyás7.2.1 Füleki-várhegy Fil’akov-ský hrad 243 rétegzett, kereszt rétegzett freatomagmás törmelékszórás 2,3±0,47 maar-krater maradvány7.1.3 Haraszt-hegy Chrast 350 rétegzett lávafolyás5.2.1 Háromha-tár-hegy Tri Chotáre 446 pados-lemezes,oszlopos lávafolyás bazalt lávafolyás7.1.4 Hegyes-domb 339 vastag oszlopos lávafolyás7.7.6 Hegyes-kő Ostrá skala 451 vastagpados törmelékszórás,lávafolyás 2,6±0,2 kürtőkitöltés6.1.4 Kelenc-hegy/Duhár-hegyDuhár 477 pados-lemezes lávaömlés 2,3–2,61±0,197.2.4 Kercseg-tető Kerčik 302 lávafolyás5.1.3 Kercsek-,Havas-tető502/499 pados-lemezes szubvulkános-ság telérek7.3.2 Kerek-hegy Okruh-lica 417 pados-lemezes lávakitörés, freatomagmás aktivitásmaar maradvány,salakkúpmaradvány7.3.3 Kis-Bucsony Malý Bučeň 475 lávafolyás,törmelékszórás 1,16±0,3 salakkúpmaradvány7.5.2 Kis-Karád Malý Karad 575 pados-lemezes,oszlopos törmelékszórás, lávafolyás 4,3±0,2 kürtőkitöltés6.2.4 Kisőr-hegy 487 lávakitörés kürtőkitöltés6.3.1 Kis-Salgó/Boszorkány-kő571 vékony oszlopos, lemezes törmelékszórás, lávafolyás kb.: 5,26.2.2 Kis-Somlyó 505 pados lávakitörés6.2.7 Kis-Szilváskő 620 pados-lemezes lávafolyás, törmelékszórás 2,2-3,8 parazita-kúp,tufagyűrű maradványa (?)6.1.2 Kopaszka-hegy/Dobogó-hegyDunivá hora 607 pados-lemezes törmelékszórás, lávakitörés 1,32± 0,1 és 1,22±0,1 salakkúpmaradvány5.1.1 Kővár 301 pados-lemezes,oszlopos törmelékszórás, lávafolyás vulkáni maradvány7.7.13 Lebedő-tető 397 tömött szövetű törmelékszórás, lávakitörés7.7.8 Malom-hegy Mlynský kopec 363 rétegzett tufa törmelékszórás, lávaöntés kürtőkitöltés7.7.2 Matrács-hegy Matrač 410 vízszintesen rétegzett lávafolyás7.1.1 Maza-hegy Maza 355 rétegzett lávafolyásaprózódott törmelékes bazaltfedés6,1 Medves-fennsík 520-571 pados-lemezes,oszlopos freatomagmás törmelékszórás, lávafolyásbazalt lávaplató, salakkúp2,3-2,61±0,19maradvány6.1.1 Medves-Magossa Medve-dia Výšina 659 oszlopos, pados-lemezes törmelékszórás, lávafolyás 2,3-2,61±0,19 salakkúpmaradvány7.4.1 Monosza Monicapados-lemezes,néhol vékony585oszlopostörmelékszórás, lávafolyás4,76±0,44 salakkúpmaradvány7.3.3 Nagy-Bucsony Vel’ký Bučeň 514 törmelékszórás, lávafolyás 1,42±0,31 salakkúpmaradvány7.1.8 Nagy-Kárgics-hegy Vel’ké Hradište 387 oszlopos lávafolyás 5,43±0,4 kürtőkitöltés6.3.2 Nagy-Salgó 625 szabálytalan oszlopos hamuszórás, lávafolyás kb.: 5,2 kürtőkitöltés6.2.8 Nagy-Szilváskő 628 oszlopos lávafolyás, törmelékszórás 2,6-2,9 bazaltkúp6.3.5 Nyerges-hegy/Bagó-kőBagova skala 462 oszlopos törmelékszórás, lávafolyás vulkáni kúp maradvány6.2.3 Pécs-kő 544 törmelékes-oszlopos törmelékszórás, lávafolyás6.2.5 Petik-Lázatető/Pocikvártömött szövetű lávafolyás kürtőkitöltés5.1.2 Pipis-hegy 380 oszlopos telérek telér7.5.1 Pogányvár Pohanský hrad 578 pados-lemezes törmelékszórás, lávafolyás 4,7±0,3 salakkúpmaradvány7.7.4 Ragács Roháč/Ragáč 536 pados-lemezes lávakitörés,törmelékszórás, lávafolyássalakkúpmaradvány, neck,1,39±0,19dyke7.1.2 Rátkai-erdő 357 rétegzett lávafolyás hasadék-kitöltés7.3.1 Remete-tető:kisebb csúcsBukovina 404 pados,tömbös lávafolyás, hamuszórás,lávafolyás salakkúpmaradvány7.3.1 nagyobb csúcs Bukovina 456 vastagpados törmelékszórás, lávafolyás salakkúpmaradvány7.1.7 Sáfi-hegy Šafy 302 vastag oszlopos lávafolyás7.2.3 Sárkány-hegy Sarkan 341 lemezes lávafolyás7.7.7 Sasbükk Šašina 441 pados-lemezes törmelékszórás, lávafolyás6.2.1 Somlyó 584 pados-lemezes törmelékszórás, lávafolyás egykori kráter6.3.3 Somoskő Šomoška 526 oszlopos salakkszórás, lávafolyás 4,06±0,06–4,08±0,03 kütrőkitöltés7.5.5 Sőregi-Bagolyvár Šurice – Soví hrad 313 törmelékszórás, telérek 4±0,3 diatréma6.3.4 Strázsa-hegy pados-lemezes,oszlopos lávafolyás 2,3-2,61±0,197.7.10 Suhaj-kő Šuhajova skala 441 rétegzett tufa törmelékszórás, lávakitörés 4,63±0,2 vulkáni hegy7.7.9 Szár-kő Steblová skala 468 oszlopos, pados-lemezes törmelékszórás, lávakitörés 4,63±0,2 kürtőkitöltés6.2.2 Szép-hegy 534 néhol pados lávafolyás kürtőkitöltés5.2.2 Szilvágy-Laposa 432 lemezes lávafolyás, törmelékszórás bazalt lávafolyás7,6 Tilic Tilič 478 rövid oszlopos lávakitörés kürtőkitöltés7.7.16 Várgede Hodejov 260 (város) oszlopos, pados-lemezeslávafolyás, salakkúp, freatomagmástörmelékszórás1,69±0,22 salakkúp, lávafolyás, maar7.2.2 Veres-hegy Cervený vrch 253 rétegzett törmelékszórás 2,3±0,47 maar-kráter maradvány7.7.5 Zaboda-kő Zaboda 486 vastagpados törmelékszórás, lávafolyás 2,6±0,2 vulkáni hegy(Saját szerkesztés, a dolgozatban felhasznált szakirodalmi források alapján)54