Magyar Református Nevelés
1 református pedagógiai szaklap VIII. évf.
1 református pedagógiai szaklap VIII. évf.
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
FÉNYLÕ SZENVEDÉLYEINK SZÁZADOK<br />
7<br />
Matók Béla jóvoltából római kori kõtárral gazdagodtunk.<br />
A fizika szertárat évrõl-évre újabb eszközökkel bõvítették.<br />
A második emeleti folyosót ásványkincsekkel és természetrajzi<br />
gyûjteménnyel tették látványossá. A könyvtáros tanárok<br />
rendszeresen megvásárolhatták a humán és reál tantárgyak<br />
tanításához szükséges szakirodalmat. A könyvtár<br />
1938-ban Baranyi Irén adománya révén értékes XVI-<br />
XVII. századi könyvekkel lett gazdagabb. Késõbb Németh<br />
László adományozta Kossuth-díjának összegét iskolánknak<br />
könyvek vásárlására.<br />
A két világháború közötti idõszakban a legfontosabb<br />
változás 1930. január 31-én következett be, amikor iskolánk<br />
Bethlen Gábor nevét vette fel. E korszak kiemelkedõ<br />
tanárai közé tartozik Csépke Andor latin-görög szakos tanár,<br />
Szathmáry Lajos magyar-latin-görög szakos tanár, kiváló<br />
mûfordító, Tornyai Sándor fizikatanár. Tanulóink közül<br />
szép számmal voltak olyanok, akik a népi írók és Móricz<br />
Zsigmond, Németh László írásait olvasták, és eszméik, javaslataik<br />
terjesztésére törekedtek. A tanári karból fõleg<br />
Szathmáry Lajos segítségére számíthattak, akinek abban<br />
is szerepe volt, hogy az említett írók rendszeresen megjelentek<br />
városunkban, elõadásokat tartottak, konferenciákon<br />
vettek részt.<br />
1938-ban Szathmáry Lajos tanyai tanulók otthonának<br />
felállítását javasolta, Szénásy Gyula tanyai tanító ugyanis<br />
korábban felvetette, hogy a tanyán élõ népi tehetségek<br />
közül rendkívül kevesen tanulnak gimnáziumban. Az otthon<br />
lakói maguk gondoskodtak ellátásukról (pl. állatokat<br />
tartottak). Németh László író saját gondolatainak visszhangjaként<br />
értékelte az intézmény alapítását; és sokszori,<br />
sok száz pengõs küldeményét Cseresnyés címû színdarabja<br />
szerzõi jogdíjával is megtoldotta. Ezért hálából az otthon<br />
a Cseresnyés nevet vette fel. 1945-1948 között Németh<br />
László gimnáziumunkban tanított, és végzett értékes pedagógiai<br />
kísérleteket.<br />
Gimnáziumunk 1948-ban került állami kezelésbe. Az<br />
1956-os forradalom idején tanáraink és diákjaink is részesei<br />
voltak a helyi eseményeknek; sajnos, közülük sokan a forradalom<br />
leverését követõ megtorlásnak is áldozatai lettek.<br />
Bethlen Gábor nevét, szellemét és a Németh László-i<br />
minõségeszményt viszont sikerrel õrizte a tantestület a<br />
nehéz évtizedekben. Ebben igen nagy szerepe volt Grezsa<br />
Ferenc és Földesi Ferenc igazgatóknak. Munkálkodásuk<br />
nyomán a tárgyi feltételek is számottevõen javultak. 1964-<br />
ben iskolánkban építették ki az ország elsõ középiskolai<br />
nyelvi laboratóriumát, majd fizikai, kémiai és biológiai laboratóriumot<br />
is felszereltek. 1963-ban új épületszárnyat<br />
emeltek a fõépület és a tornaterem közé. Ugyancsak a hatvanas<br />
években került sor nagyszabású udvarrendezésre,<br />
díszkút készíttetésére (Kamocsay István szobrász, volt<br />
bethlenes diák alkotása), és ezzel párhuzamosan épült meg<br />
az udvari kosárlabdapálya, lelátóval, világítással. Szintén<br />
a 60-as évektõl kezdõdõen dombormûvek évrõl-évre gyarapodó<br />
sorozata díszíti a folyosókat. Megnyílt a díszteremnek<br />
is beillõ diákkönyvtár, és ezzel méltó helyre került<br />
Németh László adománya. Jelentõs munkát végzett két<br />
testnevelõ tanár: id. Balog Imre, aki a kosárlabdát, és Török<br />
Sándor, aki a vízilabdát honosította meg városunkban<br />
és iskolánkban.<br />
A hagyományápolást a Kádár-korszak egyáltalán nem<br />
szorgalmazta, nálunk azonban a tantestület az igazgatóval<br />
az élen ennek ellenére folytatta azt. 1973-ban nagyszabású<br />
ünnepséget szerveztek iskolánk fennállásának 250.<br />
évfordulójára, és felvették a kapcsolatot a nagyenyedi Bethlen<br />
Líceummal, és a zentai magyar tannyelvû gimnáziummal.<br />
1980-ban, Bethlen Gábor születésének 400. évfordulóját<br />
konferenciával köszöntötték. Az iskolaestre<br />
(Bethlen-estre) az irodalmi színpad értékes mûsort állított<br />
össze Bethlen Gáborról; s akkor különlegességnek számított,<br />
hogy zsoltárt is énekelt az énekkar! Ezekben az években<br />
sokat jelentett, hogy kiváló szaktanárok igyekeztek<br />
elültetni az ifjúságban a magyarságtudat és a határon kívüli<br />
magyarokkal való együttérzés eszméit; így Imre Mihály<br />
irodalomtörténész és Blazovich László történész. Városunk<br />
szellemi életét máig meghatározza, hogy akkori<br />
egyetlen gimnáziumként a Bethlen formálta a helyi értelmiség<br />
arculatát.<br />
1988-ban a romániai falurombolás elleni tiltakozásul<br />
a Bethlen Gimnázium tantestülete Erdély történetét és<br />
magyar vonatkozásait bemutató emlékfalat emelt. Gimnáziumunk<br />
1994-ben visszatért a <strong>Református</strong> Egyház kebelébe,<br />
és visszavette a Bethlen Gábor <strong>Református</strong> Gimnázium<br />
nevet. 1998-ban pedig egy visszaszerzett épületben<br />
megnyílt saját internátusunk, a Szathmáry Kollégium.<br />
„Alma mater”
Change language