belőle″ ″ XII évf 5 szám szakmai havilap 2004 május

Beton ⎯ tőlünk függ, mit alkotunk belőle″ 

″ 

XII. évf. 5. szám szakmai havilap 2004. május 

Kiadja: Magyar Cementipari Szövetség 

1034 Budapest, Bécsi út 120. 

Telefon: 250-1629 Telefax: 368-7628 Honlap: www.mcsz.hu

2004. május BETON XII. évf. 5. szám 

TARTALOMJEGYZÉK 

Dr. Gáspár László: Betonburkolatú kísérleti útszakaszokkal szerzett tapasztalatok ................................................... 3 

Pálfay Antal: Üzemeltetõi elvárások a betonburkolatú autópályákkal szemben ................................................ 4 

Dr. Kausay Tibor: Szemmegoszlás ......................................................................................................................... 8 

Berecz András: Különleges habarcsok .............................................................................................................. 12 

Valtinyi Dániel: A téli sózás hatása a vasbeton szerkezetekre ............................................................................ 14 

Szilvási András: A Magyar Betonszövetség hírei ................................................................................................. 16 

Dr. Tamás Ferenc: Betonos érdekességek a Cement and Concret Research c. folyóiratból ...................................... 20 

Murexin padlóburkolatok, ipari padlók ....................................................................................... 18 

Hírek, információk .................................................................................................................... 19 

Könyvjelzõ ................................................................................................................................ 22 

HIRDETÉSEK, REKLÁMOK 

BAU-TESZT KFT. (16.) CEMKUT KFT. (11.) COMPLEXLAB BT. (7.) 

DANUBIUSBETON KFT. (17.) DEGUSSA-ÉPÍTÕKÉMIA HUNGÁRIA KFT. (17.) ELSÕ BETON KFT. (22.) 

ÉMI KHT. (21.) EURO-MONTEX KFT. (7.) HOLCIM BETON RT. (11.) 

KEMIKÁL RT. (22.) MG-STAHL BT. (11.) PLAN 31 MÉRNÖK KFT. (23.) RUFORM BT. (23.) 

SIKA HUNGÁRIA KFT. (12., 24.) SPECIÁLTERV KFT. (7.) STABIMENT KFT. (1., 23.) WATFORD BT. (21.) 

KLUBTAGJAINK 

ÁKMI KHT. ASA ÉPÍTÕIPARI KFT. BAU-TESZT KFT. BETONPLASZTIKA KFT. BVM ÉPELEM KFT. 

CEMKUT KFT. COMPLEXLAB BT. DANUBIUSBETON KFT. 

DEGUSSA-ÉPÍTÕKÉMIA HUNGÁRIA KFT. DUNA-DRÁVA CEMENT KFT. ELSÕ BETON KFT. EURO-MONTEX KFT. 

ÉMI KHT. HOLCIM BETON RT. HOLCIM HUNGÁRIA RT. KARL-KER KFT. KEMIKÁL RT. 

MAGYAR BETONSZÖVETSÉG MAPEI KFT. MC BAUCHEMIE KFT. MG-STAHL BT. 

MUREXIN KFT. PLAN 31 MÉRNÖK KFT. RUFORM BT. SIKA KFT. SPECIÁLTERV KFT. 

STABIMENT KFT. STRONG & MIBET KFT. TBG HUNGÁRIA KFT. TESTOR KFT. WATFORD BT. 

ÁRLISTA 

Az árak az ÁFA - t nem tartalmazzák. 

Klubtagság díja (fekete-fehér) 

1 évre 1/4, 1/2, 1/1 oldal felületen: 99 000, 197 000, 393 000 Ft és 5, 10, 20 újság szétküldése megadott címre 

Hirdetési díjak klubtag részére 

Fekete-fehér: 1/4 oldal 11 825 Ft; 1/2 oldal 22 950 Ft; 1 oldal 44 650 Ft 

Színes: B I borító 1 oldal 119 600 Ft; B II borító 1 oldal 107 400 Ft; B III borító 1 oldal 96 500 Ft; 

B IV borító 1/2 oldal 57 700 Ft; B IV borító 1 oldal 107 400 Ft 

Nem klubtag részére a hirdetési díjak duplán értendõk. 

Elõfizetés 

Fél évre 2090 Ft, egy évre 4095 Ft. Egy példány ára: 410 Ft. 

BETON szakmai havilap 2004. május, XII. évf. 5. szám 

Kiadó és szerkesztõség: Magyar Cementipari Szövetség, telefon: 388-8562, 388-9583 Felelõs kiadó: Nagy István 

Alapította: Asztalos István Fõszerkesztõ: Kiskovács Etelka (tel.: 30/267-8544) Tördelõ szerkesztõ: Asztalos Réka 

A Szerkesztõ Bizottság vezetõje: Asztalos István (tel.: 20/943-3620). Tagjai: Dr. Hilger Miklós, Dr. Kausay Tibor, Kiskovács 

Etelka, Dr. Kovács Károly, Német Ferdinánd, Polgár László, Dr. Révay Miklós, Dr. Szegõ József, Szilvási András, Szilvási Zsuzsanna, 

Dr. Tamás Ferenc, Dr. Ujhelyi János 

Nyomdai munkák: Dunaprint Budapest Kft. 

Honlap: www.betonnet.hu 

Nyilvántartási szám: B/SZI/1618/1992, ISSN 1218 - 4837 

A lap a Magyar Betonszövetség (www.beton.hu) hivatalos információinak megjelenési helye. 

2

XII. évf. 5. szám BETON 2004. május 

Közlekedésépítés 

Betonburkolatú kísérleti útszakaszokkal szerzett tapasztalatok 1 

Magyarországon a betonburkolatú utak 

építése a következők szerint alakult: 

• 1935-1943 között 90 km/év (Európában a 

2. helyet jelentette), • 1947-1954 között 70 

km/év, • 1958-1975 között 15 km/év 

(autópálya is), • 1975-ben leállt a 

betonburkolatú autópálya építés, azonban 

készült pl. repülőtéri kifutópálya • 1997- 

ben laboratóriumi előkísérletek indultak a 

Közlekedéstudományi Intézetben, • 1999 

őszén megépült a Lenti-Letenye közötti 

kísérleti szakasz a 7538 sz. úton, • 2003- 

ban megépült a Gyula-Békéscsaba közötti 

kísérleti szakasz a 44 sz. úton. 

A 7538 sz. úton 4×500 méteres kísérleti 

szakasz épült, mindegyik szakasz alatt 15 

cm cementstabilizációs alapréteg és 10 cm 

homokos kavics védőréteg található. Az 

egyes szakaszok felső rétege: 22 cm 

hézagaiban vasalt, hagyományos betonburkolat, 

22 cm „mosott” felületű betonburkolat, 

17 cm folytonosan vasalt 

betonburkolat, 20 cm modifikált bitumenes 

aszfaltburkolat. Az egyes szakaszok 

állapotát félévenként ellenőrzik, úgymint az 

egyenletességet, keresztprofilt, csúszásellenállást, 

makroérdességet, felületállapotot, 

teherbírást, burkolatszélességet. 

Az egyenetlenség és az SRT érték 

változásait az 1., 2. ábra tartalmazza, ahol 

az időponti sorszámok jelentése: 

1: 1999. 08. 26., 2: 2000. 04. 26., 

3: 2000. 10. 05., 4: 2001. 04. 04., 

5: 2001. 10. 11., 6: 2002. 04. 10., 

7: 2002. 10. 02., 8: 2003. 10. 16. 

A teherbírás egyik jellemzőjének, az E 2 

modulus vizsgálatából az látszik, hogy az 

folytonosan vasalt és az aszfalt pályaszerkezet szinte 

ugyanazt az értéket, 1000-1300 Mpa-t éri el. A mosott 

felületű beton és a hagyományos beton modulusa 1700 

és 2300 Mpa között mozog. 

A repedések sűrűn alakultak ki a folytonosan vasalt 

beton pályaszerkezetnél, a minőség szempontjából 

repedések mennyisége döntő kérdés. 1999-ben 40 

körül mozgott méterenként, 2003. októberben a bal 

pályán 270, a jobb pályán 440 körül, mely már túl 

soknak minősül (3. ábra). 

Az úton nagy a kamionforgalom, komoly 

megterhelést jelent, mivel 2003 óta ott zajlik az M70 

1 A 2004. márc. 11-én tartott Betonút Szimpóziumon elhangzott előadás 

szerkesztett változata 

Szerző: Dr. Gáspár László 

Egyenletességi mérőszám (cm) 

18 

16 

14 

12 

10 

8 

6 

4 

2 

0 

1 2 3 4 5 6 7 8 

hagyományos beton 

folytonosan vasalt beton 

Mérési időpontok 

mosott felületű beton 

aszfalt (mZMA-12) 

1. ábra A felületi egyenetlenség átlagainak változása 

SRT érték 

80 

70 

60 

50 

40 

30 

20 

10 

0 

1 2 3 4 5 6 7 8 

hagyományos beton 


folytonosan vasalt beton 

mosott felületű beton 

aszfalt (mZMA-12) 

2. ábra A pálya csúszásellenállásának változása 

autóút építés munkahelyi forgalma. Általánosságban 

megállapítható, hogy • a hézagaiban vasalt betonburkolat 

mindkét változata kedvezően viselkedik, 

• a folytonosan vasalt betonburkolaton számos ún. 

punch-out található, • kezdődő romlások vannak az 

aszfaltburkolaton. 

A 44. úti mintaszakaszhoz a KTI-BME munkabizottság 

félig merev és kompozit pályaszerkezet 

variánsokat javasolt a nagy, nehéz forgalomhoz. A 

2003-ban megépült 350-400 méteres szakaszok: 

félig merev pályaszerkezet: 20 cm nagy modulusú 

aszfalt + 20 cm C12 beton, merev pályaszerkezet: 

25 cm hagyományos beton + 20 cm CKt, kompozit 

pályaszerkezet: 4 cm aszfalt + 25 cm folytonosan 

3


Repedések száma (db) 

500 

450 

400 

350 

300 

250 

200 

150 

100 

50 

0 

1 2 3 4 5 6 7 8 

bal oldal 

jobb oldal 


3. ábra Összes repedések száma a folytonosan vasalt 

betonburkolaton 

vasalt beton + 20 cm CKt. Az út állapotának ugyanazon 

jellemzőit rendszeres mérik, azzal a többlettel, 

hogy a gördülőzajt is figyelik. A szakirodalom a 

gördülőzajjal kapcsolatban azt írja, hogy a beton 

nyomába sem lép az aszfalt ilyen jellemzőjének. Ezzel 

szemben a mérések szerint az aszfalt és a beton 

gördülőzaja azonosnak mutatkozik. 

Örvendetes, hogy az 1975 és 1999 

közötti szünet után lassú élénkülés indult 

meg ezen az építőipari területen, és 

érdemben foglalkoznak a betonburkolatokkal. 

A kísérleti szakaszokon végzett 

vizsgálatok eredményei tényekkel támasztják 

alá az előnyöket. A szakminisztérium és 

a Nemzeti Autópálya Rt. felkarolta a témát, 

mert nyilvánvaló vált, hogy a rendkívül 

nagy forgalom miatt betonburkolat válik 

szükségessé. 

A külföldi előadásokból kitűnik, hogy 

érdemes lenne foglalkozni az ott már ismert 

kétrétegű betonburkolattal, melynek előnye, 

hogy csak a felső 5-7 cm-nek kell különlegesen 

jó minőségű ásványi anyagot, 

viszonylag nagy cementmennyiséget tartalmaznia. 

Itt is vannak azonban megoldandó 

kérdések: két külön beépítési folyamat, a 

kötővasak bevibrálása stb. 

A Közúti és Mélyépítési Szemle 2000. évi 9. száma 

egy speciális célszám volt, mely az útépítési 

betonburkolatokkal foglalkozott. Nagy eredmény, 

hogy az M0 autópálya 29-42 km közötti szakaszának 

kiviteli tendere betonburkolatot ír elő, valamint hogy a 

4 sz. úton is készült mintaszakasz. 

4 

Üzemeltetői elvárások a betonburkolatú autópályákkal szemben 1 

A betonburkolatú autópályákkal 

kapcsolatos üzemeltetési 

elvárások egyszerűen megfogalmazhatók. 

1400 

1200 

Az ilyen pályák 

• küszöböljék ki a korábbi 

1000 

800 

betonburkolatok hibáit, 

600 

• adjanak megoldást az aszfaltburkolatoknál 

fellépő 

400 

problémákra, 

• rendelkezzenek maradéktalanul 

a betonburkolatok 

200 

0 

előnyös tulajdonságaival, 

• biztosítsanak megfelelő (versenyképes) 

minőségű 

burkolatot. 

A korábbi betonburkolatok hibái 

Magyarországon 1964 és 1975 között építettek 

betonburkolatú autópályákat. 1977-ben az M7 

balpályája Budapest és Martonvásár közötti szakaszát 

le kellett zárni, mert annyira kikátyúsodott. 

Még abban az évben háromrétegű aszfaltburkolattal 

látták el. Az M7 balpálya további szakaszai 1985 és 

1 A 2004. márc. 11-én tartott Betonút Szimpóziumon elhangzott előadás 

szerkesztett változata 

félautópálya km 

Szerző: Pálfay Antal 

beton 

aszfalt 

1964 

1966 

1968 

1970 

1972 

1974 

1976 

1978 

1980 

1982 

1984 

1986 

1988 

1990 

1992 

1994 

1996 

1998 

2000 

2002 

1. ábra Gyorsforgalmi utak burkolatai 1964-től 2002-ig 

1988 között kaptak modifikált bitumenes vékonyaszfalt 

burkolatot. 

Kezdetben nehézséget okozott a kátyúk javítására 

vonatkozó technológia hiánya. A téli kátyúzás csak 

öntött aszfalttal volt megoldható. A jelentős 

mennyiségek miatt a mérnökség maga gyártotta az 

öntött aszfaltot. A később kialakult műgyantás javítás 

költségesen ugyan, de kiváló foltokat állított elő a 

betontáblákon, a befogadó beton azonban a javítások 

körül tovább bomlott.


A hidakon átvezetett vékony betonlemezek nem 

tudták elviselni a dilatációs feszültségeket, 8-10 

táblarobbanás keletkezett. Táblarobbanás két esetben 

a folyópályán is előfordult. 

A hézagok kezelése folyamatos feladatot jelentett. 

Kezdetben bitumenüst és „csóka" tartozott a 

technológiához, a feladatok növekedésével azonban 

aszfaltfőző és kiöntő kocsi alkalmazására volt szükség. 

A hézagkezelés folyamatossága a közeli felújítás 

hírére állt meg a 90-es évek közepén. A táblamozgások, 

aláüregelődések, repedések ezt követően 

fokozódtak. 

A hézagvasalás nélküli táblák elmozdulásai (2. 

ábra) mind az utazáskényelmi problémák, mind a 

betonburkolat általános megítélése szempontjából 

meghatározó jelentőségűek voltak. 

A táblamozgások megelőzésére 

[mm] 

(vasalás híján) a vízbehatolás megakadályozása 

bizonyult hatékonynak. 

Ebből a szempontból a legjobb 

eredményt a vékonyaszfaltos lefedés 

szolgáltatta. Itt a táblák nem mozdultak 

el, az utazáskényelmi hiányosságok a 

tükröződő betonhézagok szakszerűtlen 

kezeléséből adódtak. 

Az eddigi magyar beton autópályák 

egyik legfőbb hiányossága az volt, 

hogy nem váltották be az élettartamukhoz 

fűződő várakozásokat. 

Az M7 elejét 12, a végét 32 év után 

kellett felújítani. 

A frissen elkészült M7-esen téli 

üzemeltetési nehézségeket okozott, 

hogy tilos volt a sózás, helyette homokkal, 

salakkal folyt a síkosságmentesítés. 

Számos üzemeltetési körülmény csak az 

akkori alacsony forgalom mellett volt elképzelhető. 

A minőség hiánya a csatlakozó felületekre is 

rányomta bélyegét: a murvás, majd seprőgéppel 

eltávolítható aszfalt leállósáv, a szétmálló fehérbeton 

optikai vezetősáv egyaránt hozzájárultak a beton 

autópályákkal kapcsolatban kialakult kedvezőtlen 

összképhez. 

Az aszfaltburkolatokkal kapcsolatos problémák 

Az aszfaltburkolatok előnyei (utazáskényelem, 

alacsony zajhatás, könnyű javíthatóság, egyszerű felújítási 

technológiák, kis felújítási költségek), és a 

betonnal kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalatok miatt 

1975 után kizárólag aszfaltburkolatú autópályák 

épültek az országban. 

Az aszfaltburkolatú autópályák megjelenésével az 

aszfaltburkolatok problémái is megjelentek. 

Először a félmerev technológiából adódó repedések 

és az öregedés okoztak gondot, a bitumen 

hiányosságait is kezelni kellett, új pályaszerkezeti és 

30 

25 

20 

15 

10 

5 

0 

2. ábra Az M7 autópálya betontáblái 

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 

M1/J 61+400 M1/J 73+100 M1/J 102+500 

3. ábra Nyomvályú idősor az M1 autópályán 

4. ábra Nyomvályúmérés az M0 autóúton 

anyagszerkezeti megoldásokra volt szükség, a forráshiány 

pedig kényszermegoldásokat (különféle 

haszontalan, a pályaszerkezetre és a forgalombiztonságra 

nézve káros felületi bevonatokat) eredményezett. 

5


A nehézforgalom növekedésével nyilvánvalóvá 

vált, hogy az aszfaltburkolatok legvalószínűbb tönkremenetele 

a nyomvályúsodás (3. ábra). 

A plasztikus deformációnak ellenálló aszfaltszerkezetek 

építése egyre nagyobb felületeken szüntette 

meg a nyomvályúkat, de a nyomvályúsodás kockázata 

mindenütt fennmaradt. 

A nehézforgalom növekedése továbbra is fennáll, 

és olyan faktorok gyorsítják, mint a tengelyterhelések 

folyamatos növekedése és a nehézforgalom autópályákra 

terelődése. 

Az autópálya hálózaton kialakultak azok az útvonalak, 

amelyeken a nagy teherforgalom miatt a 

nyomvályúsodás veszélye különösen nagy. Ezek a 

pályaszerkezet méretezése szempontjából a K vagy R 

135 

kategóriájú útszakaszok, az M0 és a sugarasan befutó 

autópályák főváros közelében fekvő szakaszai. 

A nyomvályúsodás veszélyét fokozzák azok az 

építési kockázatok, melyek az aszfaltburkolatú 

autópályák tekintetében lassan jellemzőnek nevezhetők. 

A nyomvályúsodásra hajlamos rétegek 

kimarása és plasztikus deformációnak ellenálló réteg 

beépítése után az első évben keletkeztek nyomvályúk 

az M0 autóúton és az M1 több szakaszán. 

6 

5. ábra Torlódás az M0 autóúton 

92 56 

1028 

Teljes szigeteléscsere és részleges szigeteléscsere szegélycserével 

Korrózió elleni védelem 

Burkolatcsere, dilatáció és háttöltés javítása 

Egyéb 

6. ábra Főbb felújítási típusok 2003-ban az ÁAK Rt. területén 

Az építési kockázatok következménye, hogy a 

pályák nem tudják megfelelő minőségben végigszolgálni 

a tervezett élettartamukat, felújítási ciklusuk 

lerövidül. 

Az sem közömbös, hogy a burkolathibák kijavítására 

vonatkozó garanciák nehézkesen érvényesíthetők. 

Éppen a nagyforgalmú autópálya-szakaszokon 

nem közömbös a felújítások forgalomkorlátozó 

hatása. Ma nagyjából Budapest 60 km-es körzetére 

tehető az a terület, ahol a munkálatok alatt irányonként 

két forgalmi sávra lenne szükség. Ez a kapacitás 

keresztmetszeti korlátok miatt nem mindenütt 

biztosítható, így a felújítások torlódásokkal, a forgalom 

számottevő zavarásával járnak. 

Említést kell még tennünk az aszfaltburkolatú 

autópályák aszfalttal burkolt felüljáróiról. Ezek a 

hidak dilatációs szigetelési és sóvédelmi rendszereik 

miatt a burkolatokhoz hasonló ütemben igényelnek 

felújítást, a felújítás időigénye és forgalomzavaró 

hatása a burkolatfelújításénál is nagyobb lehet. 

A betonburkolatoktól várt előnyök 

A fentiek alapján megfogalmazhatók a betonburkolatokkal 

szembeni elvárások: 

• nagy élettartam (legalább 30 éves felújítási ciklusok), 

• bírja a nehézforgalmat és annak nehezen prognosztizálható 

növekedését, 

• álljon ellen a kivetődésnek, 

• kevés javítást (és forgalomzavarást) igényeljen, 

• legyen könnyen és szakszerűen fenntartható, 

• rendelkezzen megfelelő javítási technológiával, 

• javítási költségei arányosak legyenek, 

• utazáskényelmi szempontból kifogástalan 

legyen, 

• csökkenjen a gördülőzaj, 

• bírja a téli technológiákat (sózás, ekézés). 

Minőségi elvárások 

A hazai betonútépítés a minőség hiánya 

miatt vallott kudarcot. Egy ilyen fiaskó 

megismétlődése beláthatatlan következményekkel 

járhat, ezért nagyon fontos a megfelelő 

referencia, gyakorlott személyzet és 

a legkorszerűbb géppark alkalmazása. 

A betonburkolathoz fűződő útgazdálkodási 

érdekek csak akkor érvényesíthetők, ha 

ezt az úthasználók is támogatják, emiatt az 

utazáskényelmi, környezeti, esztétikai és tartóssági 

követelmények különösen nagy jelentőségűek. 

A technológia újszerűségére és a termék értékére 

tekintettel rendkívüli fontosságú a garanciális és 

szavatossági feltételek korrekt meghatározása.


SPECIÁLTERV Építőmérnöki Kft. 

MINŐSÉG 

MEGBÍZHATÓSÁG 

MUNKABÍRÁS 

Tevékenységi körünk: 

- hidak, mélyépítési szerkezetek, műtárgyak, 

- magasépítési szerkezetek, 

- utak tervezése 

- szaktanácsadás, 

- szakvélemények elkészítése 

FRANK-FÉLE SZÁLLÍTÁSI PROGRAM 

A FRANK cég 30 éves tapasztalatával 

20 országba szállítja a vasbeton-gyártó 

iparág részére különleges árucikkeit, 

melyek rendelkeznek vizsgálati 

bizonyítványokkal és – Magyarországon 

egyedülállóan – ÉMI minõsítéssel. 

Egyenkénti/pontszerû 

távtartók rostszálas 

betonból 

Felületi távtartók 

rostszálas betonból 

„U-KORB” márkajelû 

alátámasztó kosarak 

talphoz, födémhez, 

falhoz acélból 

Cím: 1031 Budapest, Nimród u. 7. 

Telefon: (36)-1-368-9107 

240-5072 

Internet: www.specialterv.hu 

EURO-MONTEX 

Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. 

1106 Budapest, Maglódi út 16. 

Telefon: 262-6039 • tel./fax: 261-5430 

® 

COMPLEXLAB Bt. 

cím: 1031 Budapest, Petur u. 35. 

tel: 243-3756, 243-5069, 454-0606, fax: 453-2460 

info@complexlab.hu, www.complexlab.hu 

TERMÉKEINK 

Laboratóriumi eszközök, műszerek, berendezések és bútorok 

széles skálájával állunk rendelkezésükre. 

Most beton vizsgálathoz kötődő termékeink közül 

ajánlunk néhányat: 

- törőgépek 

- terülésmérő asztal és roskadásmérő szett 

- friss beton levegőtartalom mérő 

- műanyag és fém sablonok 

- rázóasztalok, vibrátorok 

- műanyag érlelő tartály 

- labor méretű betonkeverők 

- vízzáróság vizsgáló berendezés 

- nedvességtartalom meghatározó 

- beton teszt kalapács 

- vágó berendezések 

Minden termékünk rendelkezik CE-tanúsítvánnyal, és megfelel a 

nemzetközi szabványoknak. 

KÉRJE INGYENES KATALÓGUSUNKAT ÉS ÁRAJÁNLATUNKAT! 

7


Fogalom-tár 

Szemmegoszlás (szemeloszás, szemszerkezet, 

szemcseméret eloszlás, szemcsenagyság összetétel) 

Szemmegoszlás: Korngrößenverteilung, 

Kornzusammensetzung 

Szemmegoszlás vizsgálat: Siebverfahren 

(szitavizsgálat) 

Szemmegoszlási görbe: Sieblinie (német) 

Szemmegoszlás: Grading, particle size 

distribution 

Szemmegoszlás vizsgálat: Granulometry, 

sieving method (szitavizsgálat) 

Szemmegoszlási görbe: Grading curve (angol) 

Szemmegoszlás: Composition 

granulométrique, granularité 

Szemmegoszlás vizsgálat: Granulométrie, 

analyse granulométrique 

Szemmegoszlási görbe: Courbe 

granulométrique (francia) 

A szemmegoszlás (szemeloszlás) a szemhalmazok 

(cementek {}, adalékanyagok {}, zúzottkövek {}, 

kőanyag és egyéb őrlemények stb.) fontos geometriai 

tulajdonsága, amely a szemnagyság szerinti összetétel 

kifejezője. Sokszor szemszerkezetnek is nevezik, valójában 

a szemmegoszlás a többi geometriai fogalommal, 

a szemalakkal {} és a szemérdességgel együtt alkotja 

a szemszerkezetet. 

A szemmegoszlás elméletileg valamely adott szemnagyságnál 

kisebb szemek tömegének az összes szem 

tömegéhez viszonyított hányadosa, a szemnagyságok 

összességére, tömegarányban (vagy tömeg %-ban) 

kifejezve, ha valamennyi szem testsűrűsége {} 

azonos. Ha a szemek testsűrűsége nem azonos, akkor 

lévén geometriai fogalomról szó, a szemmegoszlást a 

szemek térfogat viszonyainak kifejezőjeként, térfogatarányban 

(vagy térfogat %-ban) kell értelmezni. Az 

elméleti fogalom a gyakorlat számára számos további 

fogalmi és eljárásbeli kérdés megfogalmazását teszi 

szükségessé. 

A szemnagyságot a szabálytalan alakú, érdes 

felületű szemek idealizálásával, a helyettesítő, sima 

felületű gömb átmérőjével fejezzük ki. A szemnagyság 

meghatározása a szemek nagy számára tekintettel nem 

egyenként, hanem halmazos eljárással, szemmegoszlás 

vizsgálattal történik, ami valószínűségi folyamat, ezért 

eredménye a matematikai statisztika eszközeivel írható 

le. A szemnagyság meghatározás (szemmegoszlás vizsgálat) 

halmazos eljárása 0,063 mm szemnagyság felett a 

szitavizsgálat, 0,063 mm szemnagyság alatt az ülepítés. 

Gyakorlati értelemben a szemnagyság 0,063 mm felett 

annak a legkisebb négyzetes nyílású szitának a nyílása, 

amelyen a szem még áteshet, 0,063 mm alatt pedig az 

ülepítés eredményéből (a Stokes törvény felhasználásával) 

számított gömbátmérő [Beke, 1963.]. 

1. megjegyzés: 1972 óta az ipari gyakorlatban az osztályozásnál 

és a laboratóriumi szitavizsgálat során is 

valamennyi szita négyzetes nyílású (németül: Maschensieb 

és Quadratlochsieb). 1972 előtt a 3,0 mm-nél 

nagyobb lyukbőségű sziták nyílása köralakú (németül: 

Rundlochsieb) volt [Beton-Kalender 1972. 

II. kötet p. 6.]. Az átszámítás a kör átmérője (Φ) és 

a megfelelő négyzet oldalhossza ( ) között: 0,8·Φ 

= . Általában a 3,0 mm-nél kisebb lyuk-bőségű, 

négyzetes nyílású sziták fémfonatosak (németül: 

Maschensieb), a 3,0 mm-nél nagyobbak lyukasztott 

acél-, gumi-, műanyaglemezek (németül: Quadratlochsieb). 

A lyukasztott lemezeket sok esetben, de 

nem kizárólag, rostáknak is nevezik. 

2. megjegyzés: Ha a szabálytalan alakú szemet olyan 

ellipszoiddal helyettesítjük, amelynek fő méretei „h” 

hosszúság > „s” szélesség > „v” vastagság, akkor 

ez az ellipszoid elméletileg az „s” nyílású szitán 

esik át, következésképpen a szemnagyság a szem 

„s” szélesség méretének felel meg, és „d” betűvel 

jelölik. A legnagyobb szemnagyság {} jele: d max , 

D max , a legkisebbé d min . 

Az adalékanyag szemmegoszlás vizsgálatát szitálással 

az MSZ 18288-1:1991 nemzeti, illetve az MSZ EN 

933-1:1998 európai, ülepítéssel az MSZ 18288-2:1984 

nemzeti, illetve homokegyenérték módszerrel az MSZ 

EN 933-8:1999 európai, metilénkék módszerrel az 

MSZ EN 933-9:1999 európai szabvány szerint lehet 

elvégezni. A cementek őrlési finomságát az MSZ EN 

196-6:1992 európai szabvány szerint lehet meghatározni. 

3. megjegyzés: A visszavont nemzeti szabványok irodalomként 

továbbra is használhatók és hivatkozhatók. 

Az MSZ EN 933-1:1998 európai szabvány a 

szitavizsgálatot kiszárított, majd megmosott, azután 

újra kiszárított és lehűlt mintán végezteti el. A 

mosóvízzel eltávozott finomrész mennyiségét a mosás 

előtti és utáni tömegmérésből meg kell határozni, és 

hozzá kell adni a szitavizsgálat során a 0,063 mm 

nyílású szitán áthullott anyaghoz. Az alkalmazandó 

vizsgálósziták az MSZ EN 933-2:1998 európai 

szabvány szerint a 0,063 mm nyílású kezdő szitához 

tartozó, a Tyler-féle szitasorból kialakult „duplázódó” 

nyílású sziták sora, illetve az ISO 565:1990 nemzetközi 

szabvány R20 jelű szitasorozatából kiválasztott, 

egyébként szükséges sziták. Az R20 jelű szitasorozat 

nyílásai 0,063 mm és 125 mm között 10 1/20 = 10 0,05 = 

1,122 arányban, az MSZ 18288-1:1991 nemzeti és az 

8


MSZ EN 933-2:1998 európai szabványok „duplázódó” 

szitanyílásai 10 lg2 = 10 0,30103 = 10 6,0206/20 ~ 10 6/20 = 

(10 1/20 ) 6 = 2 arányban emelkednek, azaz az R20 jelű 

nemzetközi szitasorozat minden hatodik tagjával 

találkoznak (például: 0,063; 0,071; 0,079; 0,089; 

0,100; 0,112; 0,125 mm). 

A szemmegoszlás vizsgálat eredménye a folytonos 

(nem szakadásos), tapasztalati szemmegoszlási görbe, 

amelynek független változója a szemnagyság, függő 

1. ábra Betonadalékanyag szemmegoszlási határgörbék és határértékek 

változója a szitanyíláson átesett összes szem tömegaránya 

vagy tömeg %-a (esetleg térfogataránya vagy 

térfogat %-a). A szemmegoszlási görbét célszerűen 

logaritmus beosztású, általában 0,063 mm szemnagyságnál 

kezdődő abszcisszatengely felett szokás ábrázolni. 

Ilyen ábrázolásmód mellett a duplázódó 

szitanyílások az abszcisszatengelyen log2 távolságra 

esnek egymástól. A szemmegoszlás lehet folytonos (a 

görbe érintője legfeljebb csak a d min és d max helyen 

vízszintes), lehet közel egyszemű és lehet 

szemhiányos, amit lépcsősnek is neveznek. A lépcsők 

megengedett száma általában egy, legfeljebb kettő, 

hosszuk log2, esetleg 2·lg2 lehet, és értelemszerűen a 

szemtartomány második negyedében (például 16 mm 

legnagyobb szemnagyság esetén 4-8 mm, esetleg 2-8 

mm) között kell elhelyezkedniük. 

4. megjegyzés: A lépcsős szemmegoszlással készült 

betonokat hazánkban először Mihailich Győző 

műegyetemi tanár vizsgálta 1941-ben. Megállapította, 

hogy a lépcsős szemmegoszlású adalékanyagok 

gyakran épp oly jók beton készítésre, mint 

a folytonos szemmegoszlásúak. 

A nemzeti és európai betonadalékanyag termékszab- 

ványok illetve az MSZ EN 206-1:2002 európai 

betonszabvány nemzeti alkalmazási dokumentuma 

(NAD, amely az MSZ 4798-1:2004 számot viseli) 

szerint a szemmegoszlási görbéknek lényegében a 

legnagyobb halmaztömörségek tartományát határoló 

határgörbék, illetve a határértékek között kell futniuk, 

de ebben a tekintetben szerepe van a finomsági 

modulusnak {} is. A határgörbék és a határértékek 

abszcissza pontjait a szabványos szitasorozatok tagjainak 

szitanyílásai adják. A homok, homokos kavics és 

kavics termékek régi MSZ 18293-1979 nemzeti 

szabvány szerinti „duplázódó” szitasora és az európai 

betonadalékanyag {} termékszabvány (MSZ EN 

12620:2003) és az új nemzeti beton {} szabvány 

(MSZ 4798-1:2004) „duplázódó” szitasorai között 

nincs lényeges különbség, ezért a nemzeti homok, 

homokos kavics és kavics határgörbék könnyen 

illeszthetők az európai szemmegoszlási határértékek 

közé (1. ábra). 

Zúzottkövek tekintetében a beton- és aszfalttechnológia 

eltéréseiből kifolyólag kissé más a helyzet. 

A beton és az aszfalt technológia egyik különbségét az 

adja, hogy míg a beton- és vasbetonszerkezet eleme 

általában egy rétegben készül és keresztmetszetében 

homogén, addig az aszfalt útburkolat általában többrétegű, 

különböző legnagyobb szemnagyságú aszfaltrétegek 

egymásra építésével készül, így keresztmetszetében 

nem homogén. Az aszfaltrétegek, illetve 

frakcióiknak hazai szemnagysághatárai, és az ezekhez 

igazodó zúzottkő frakcióhatárok ezért nem mindenhol 

egyeznek meg a betontechnológia „duplázódó” frakcióhatáraival. 

A zúzottkőbeton {} készítése során erre a 

9


különbségre, amíg fennáll, figyelemmel kell lenni. 

Meg kell jegyezni, hogy az útbetonokra külön európai 

szabvány kiadása várható. 

A tapasztalati szemmegoszlási görbe az elméleti 

eloszlás görbe közelítése. Az elméleti eloszlás görbe 

függvény alakjának felírásával és a szemeloszlás 

jellemzők analitikus számításával sokan foglalkoztak. 

Elsőként Gates 1915-ben, majd ezt követően a legnevesebbek, 

Gaudin 1926-ban, Rosin, Rammler és 

Sperling 1933-ban, Bennett 1936-ban, Schuhmann 

1940-ben, Kolmogorov 1941-ben, Rényi 1950-ben, Fáy 

és Zselev 1961-ben publikálták az őrlemények 

szemeloszlására vonatkozó elméletüket. Ezek az 

elméletek egymástól nem függetlenek. A Fáy-Zselevféle 

renormált lognormális eloszlás a Kolmogorov és 

Rényi által alkalmazott lognormális eloszlásból redukciós 

tényezővel számítható. A lognormális eloszlást a 

normális eloszlásból lehet a független változó transzformációjával 

előállítani. A normális eloszlás és a 

Rosin-Rammler eloszlás egyaránt az e-alapú exponenciális 

függvény származéka, amiből kapcsolatuk 

kimutatható. A Rosin-Rammler eloszlás sorbafejtett 

alakjának első tagja a Schuhmann eloszlást 

szolgáltatja. Ezek az elméletek többnyire a cement, a 

szénpor stb. aprításával kapcsolatosak, így 

többségükben a finom-szemek tartományára 

vonatkoznak (de például Rényi Alfréd egyetemi tanár 

elméletéhez Lázár Jenő okl. villamosmérnök kőtörési 

kísérletei szolgáltatták az adatokat), következésképpen 

a beton- és az aszfalt-építésben kevéssé terjedtek el, 

mégis az adalékanyagok szemmegoszlás jellemzői 

{} számításának alapját adják [Kausay, 1975]. 

A betontervezés {} folyamatához hozzátartozik a 

legkedvezőbb – a legnagyobb halmaztömörségű, 

illetve legkisebb hézagtérfogatú – szemmegoszlás 

keresése. Fuller 1907-ben központi elhelyezkedésű 

másodfokú parabola alakjában írta fel a legtömörebb 

adalékanyag szemmegoszlás függvényét. Más alakú 

görbéket javasolt többek között Bolomey 1926-ban, 

Palotás 1936-ban, Graf 1950-ben [Palotás, 1980]. Az 

újabb kutatási eredmények a betonadalékanyag víz- és 

pépigényének meghatározását teszik lehetővé a 

szemmegoszlás függvényében [Ujhelyi, 1995]. 

A szemmegoszlás tervezés {} a szemmegoszlási 

görbe számszerűsítését teszi szükségessé. Ilyen számok 

a szemmegoszlás jellemzők {}, és azok legfontosabbika, 

a finomsági modulus {}. 

Felhasznált irodalom: 

[1] Beke Béla: Aprításelmélet. Szilikátkémiai monográfiák 

IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963. 

[2] Beton-Kalender 1972. Verlag von Wilhelm Ernst 

& Sohn. Berlin-München-Düsseldorf, 1972. 

[3] Palotás László - Balázs György: Mérnöki szerkezetek 

anyagtana. 3. kötet. Beton - habarcs - kerámia 

- műanyag. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1980. 

[4] Kausay Tibor: Homokos kavicsok és zúzott 

adalékanyagok szemeloszlásjellemzőinek analitikus 

megállapítása. Mélyépítéstudományi Szemle. 

XXV. évf. 1975. 4. szám. p. 155-164. 

[5] Ujhelyi János: Beton és vasbeton készítése 

(MÉASZ ME-04.19:1995 műszaki előírás) 

[6] MSZ 4798-1:2004 Beton. 1. rész: Műszaki feltételek, 

teljesítőképesség, készítés és megfelelőség. 

Az MSZ EN 206-1 és alkalmazási feltételei 

Magyarországon 

[7] MSZ 18288-1:1991 Építési kőanyagok szemszerkezeti 

és szennyeződési vizsgálata. A szemmegoszlás 

vizsgálata szitálással (Megjegyzés: A 

nemzeti szabvány irodalomként érvénytelenítése 

után is használható.) 

[8] MSZ 18288-2:1984 Építési kőanyagok szemszerkezeti 

és szennyeződési vizsgálata. Szemmegoszlás 

vizsgálata ülepítéssel (Megjegyzés: A 

nemzeti szabvány irodalomként érvénytelenítése 

után is használható.) 

[9] MSZ EN 933-1:1998 Kőanyaghalmazok geometriai 

tulajdonságainak vizsgálata. 1. rész: A szemmegoszlás 

meghatározása. Szitavizsgálat 


tulajdonságainak vizsgálata. 2. rész: A szemmegoszlás 

meghatározása. Vizsgálósziták, a 

szitanyílások névleges mérete 


tulajdonságainak vizsgálata. 8. rész: A 

finomszemtartalom meghatározása. Homokegyenérték-módszer 


tulajdonságainak vizsgálata. 9. rész: A finomszemtartalom 

meghatározása. Metilénkék módszer 

[13] MSZ EN 196-6:1992 Cementvizsgálati módszerek. 

6. rész: Az őrlési finomság meghatározása 

[14] MSZ EN 206-1:2002 Beton. 1. rész: Műszaki feltételek, 

teljesítőképesség, készítés és megfelelőség 

[15] MSZ EN 12620:2003 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) 

betonhoz 

[16] ISO 565:1990 Test sieves. Woven metal wire 

cloth, perforated plate and electroformed sheel. 

Nominal size of openings 

Jelmagyarázat: 

{} A szócikk a BETON szakmai havilap valamelyik 

korábbi számában található. 

{} A szócikk a BETON szakmai havilap valamelyik 

következő számában található. 

Dr. Kausay Tibor 

betonopu@axelero.hu 

http://www.betonopus.hu 

10


Holcim Beton Rt. 

Vezérigazgatóság 

1121 Budapest 

Budakeszi út 36/c 

Tel.: (1) 398-6041 • fax: (1) 398-6042 • www.holcim.hu 

CEMKUT Cementipari 

Kutató-fejlesztõ Kft. 

1034 BUDAPEST, BÉCSI ÚT 122-124. 

1300 Budapest, Pf. 230. 

Telefon: 388-3793, 388-4199, 368-8433 

Fax: 368-2005 Honlap: www.mcsz.hu 

E-mail: cemkut@mcsz.hu 

A Nemzeti Akkreditálási Rendszerben (NAT) 501/0864 

számon akkreditált független vizsgálólaboratórium 

A 4/1999. (II.24.) GM rendelet alapján 052/2002 

számon kijelölt vizsgálólaboratórium 

TEVÉKENYSÉGEINK 

cement-, mész-, gipsz- és egyéb 

szilikátipari termékek és nyersanyagok 

vizsgálata, ezen termékek minőségének 

javítására és a termékválaszték bővítésére 

irányuló kutatások, fejlesztések, 

betontechnológiai vizsgálatok, 

lég- és portechnikai mérések, hatástanulmányok 

készítése, munkahelyi por, 

zaj, szerves légszennyezők mérése, 

hazai és nemzetközi szabványosítás, 

kutatás, szakértői tevékenység 

BETONÜZEMEK 

Központi Vevõszolgálat 

1138 Budapest 

Váci út 168. F. épület 

Tel.: (1) 329-1080 

Fax.: (1) 329-1094 

Rákospalotai Betonüzem 

1615 Budapest, Pf. 234. 

Tel.: (1) 889-9323 

Fax.: (1) 889-9322 

Kõbányai Betonüzem 

1108 Budapest, Ökrös u. 

Tel.: (30) 436-5255 

Dél-Budai Betonüzem 

1225 Budapest 

Kastélypark u. 18-22. 

Tel.: (1) 424-0041 

Fax: (1) 207-1326 

Dunaharaszti Üzem 

2330 Dunaharaszti 

Iparterület, Jedlik Á. u. 

T/F: (24) 537-350, 537-351 

Kistarcsai Üzem 

2143 Kistarcsa 

Nagytarcsai út 2/b 

Tel.: (28) 506-545 

Tatabányai Üzem 

2800 Tatabánya 

Szõlõdomb u. 

T: (34) 512-913, 310-425 

Fax: (34) 512-911 

Komáromi Üzem 

2948 Kisigmánd, 

Újpuszta 

Tel.: (34) 556-028 

Székesfehérvári 

Betonüzem 

8000 Székesfehérvár 

Takarodó út 

Tel.: (22) 501-709 

Fax.: (22) 501-215 

Gyõri Üzem 

9027 Gyõr, Fehérvári u. 75. 

Tel.: (96) 516-072 

Fax: (96) 516-071 

Sárvári Üzem 

9600 Sárvár, Ipar u. 3. 

Tel.: (95) 326-066 

Tel.: (30) 268-6399 

Debreceni Üzem 

4031 Debrecen, Házgyár u. 17. 

Tel.: (52) 535-400 

Fax: (52) 535-401 

KAVICSÜZEMEK 

Abdai Kavicsüzem 

9151 Abda-Pillingerpuszta 

T/F: (96) 350-888 

Hejõpapi Kavicsbánya 

Tel.: (49) 703-003 

T/F: (60) 385-893 

ÉRDEKELTSÉGEK 

Ferihegybeton Kft. 

1676 Budapest 

Ferihegy II Pf. 62 

T/F: (1) 295-2490 

BVM-Budabeton Kft. 

1117 Budapest 

Budafoki út 215. 

T/F: (1) 205-6166 

Óvárbeton Kft. 

9200 Mosonmagyaróvár 

Barátság út 16. 

Tel.: (96) 578-370, 

(96) 211-980 

Fax: (96) 578-377 

Délbeton Kft. 

6728 Szeged 

Dorozsmai út 35. 

T: (62) 461-827; fax: - 462-636 

KV-Transbeton Kft. 

3700 Kazincbarcika, Ipari út 2. 

Tel.: (48) 311-322, 510-010 

Fax: (48) 510-011 

Betomix-Transbeton Kft. 

4400 Nyíregyháza 

Tünde u. 18. 

T: (42) 461-115; fax: - 460-016 

KV-Transbeton Kft. 

3508 Miskolc, Mésztelep u. 1. 

Pf. 22.; T/F: (46) 431-593 

Csaba-Beton Kft. 

5600 Békéscsaba, Ipari út 5. 

T/F: (66) 441-288 

Szolnok Mixer Kft. 

5000 Szolnok, Piroskai út 1. 

Tel.: (56) 421-233/147 

Fax.: (56) 414-539 

11


Habarcsok 

Különleges habarcsok 

A hagyományos beton és habarcs összetételeket gyakran kell felcserélnünk speciálisan alkalmazható 

habarcsokra, betonokra. Ezekre elsősorban akkor van szükség, ha aláöntésekről, precíziós kiöntésekről, 

gyorskötő szilárdulási viselkedésről (rövidre szabott technológiai idők esetén), vagy betonjavítások esetében, 

nagy vastagságban történő alkalmazásról beszélünk. 

Kulcsszavak: kiöntőhabarcsok, rögzítőhabarcsok, javítóhabarcsok 

Kiöntőhabarcsok 

A speciális habarcsok egyik legelterjedtebb 

alkalmazott típusai a kiöntőhabarcsok, 

precíziós aláöntő anyagok. 

Jellemző tulajdonságuk az, hogy 

egyszerűen vízzel keverhetőek, konzisztenciájuk 

folyós, önthető, a rendelkezésükre 

álló teret teljes mértékben 

kitöltik, zsugorodásmentesek. Szemszerkezetük 

változó lehet annak megfelelően, 

hogy nagyságrendileg milyen 

széles az az alkalmazási tartomány 

melyben felhasználhatóak. (Ennek megfelelően 

a legnagyobb szemnagyság 

lehet akár 3 - 4 mm, de ettől kisebb is. ) 

Ezen anyagrendszerek általában 3-8 cm 

vastagságú kiöntések elkészítésére alkalmasak, 

gyorsan szilárdulnak, struktúrájuk 

szerkezeti és felületi oldalról nézve is homogén, egyenletes. Amennyiben a technológia megköveteli, az 

anyagok nagyobb vastagságú kitöltésekhez is alkalmazhatóak, de ebben az esetben szükséges az anyagok dúsítása 

nagyobb szemnagyságú – általában 4-8 mm – tűziszárított kvarckavics adalékkal. A szerkezeti kitöltések, és 

precíziós aláöntések elkészítésének nélkülözhetetlen anyagrendszerei a Sikagrout és a Sika Vergussmörtel 

rendszerek. 

Rögzítő habarcsok 

A rögzítő habarcsok általában gyors 

kötésű, egyszerűen bedolgozható anyagok. 

Lehetnek műgyanta, metakrilát, 

vagy akár cementbázisúak is. A rögzítő 

habarcsok alkalmazási területének jelentős 

szelete a különböző akna elemek, 

akna keretek rögzítése, ragasztása. 

Hagyományosan rögzítésre, az akna 

elemek pozicionálására készített habarcsok 

sok esetben helyszínen kevert, és 

előállított anyagok, ebből kifolyólag 

tulajdonságaik – szilárdság, vízzáró 

képesség stb. – nem egyenletesek, illetve 

az általános technológiával készült 

habarcsok esetében a megfelelően gyors 

szilárdulás is hagy kívánni valót maga után. 

Az akna elemek és aknakeretek biztonságos, gyors és vízzáró rögzítéséhez nyújt segítséget a Sika FastFix-4. 

A szóban forgó vízépítési és csatornázási elemek rögzítésénél fontos a gyors kötés és a terhelhetőség, és az 

egyszerű bedolgozási technológia. 

A Sika Fastfix-4 egykomponensű, cementbázisú rögzítőhabarcs, melyet az építés helyszínén egyszerűen vízzel 

megkeverve – akár kézi keverőeszközökkel is – alkalmazhatunk. 

12 

Nyomószilárdság ( N/mm2 ) 


80 

70 

60 

50 

40 

30 

20 

10 

0 

70 

60 

50 

40 

30 

20 

10 

0 

Sika Vergussmörtel-512 

nyomó és húzószilárdsági értékei + 20 o C-on 

2 óra 3 óra 24 óra 7 nap 28 nap 

Eltelt idõ ( óra / nap ) 

Sika FastFix-4 

nyomószilárdsági értékei + 5 o C-on illetve + 20 o C-on 

2 óra 3 óra 4 óra 6 óra 24 óra 7 nap 28 nap 

Eltelt idõ ( óra / nap )


A korai magas szilárdsági tulajdonságok 

lehetővé teszik, hogy a 

kész szerkezet, vagy összeépített 

elem bedolgozás után néhány órával 

igénybe vehető, nem szükséges 

területlezárás, vagy hosszan tartó 

forgalom elterelés sem. 

Javítóhabarcsok, felületkiegyenlítő 

anyagok vízszintes felületen 

A javítóhabarcsok alkalmazásának 

nem elhanyagolható területe 

A Sika FastFix gépi és kézi eljárással is keverhető 

a meglévő, károsodott, degradálódott 

ipari padlószerkezetek javítása 

sem. Szükség lehet kis vastagságú 

kiegyenlítésre, javításra egy időben 

olyan felületeken, ahol nincs lehetőség 

5-8 cm vastagságú esztrich 

vagy betonlemez utólagos készítésére. 

Előfordulhat a gyors terhelhetőség 

igénye, a javításnak a már 

működő termelési technológiák 

rövid leállási idejében történő 

A Sika FastFix-4 bedolgozása és az aknaelemek rögzítése elkészítése. 

A gyors és bevonattal átvonható 

megoldást a Sikafloor-Level cementalapú, egykomponenses önterülő kiegyenlítőanyag család adja, mely elemei 

segítségével akár 5-75 mm vastagságú felületkiegyenlítést is készíthetünk, gyors terhelhetőséggel és gyors 

átvonhatósággal. 


90 

80 

70 

60 

50 

40 

30 

20 

10 

0 

SikaPatch-4 

nyomószilárdsági értékei + 5 o C-on illetve + 20 o C-on 

2 óra 4 óra 24 óra 28 nap 

Eltelt idõ ( óra / nap ) 

Hasonló vastagságok esetén alkalmazható 

a Sika-Patch-4 önterülő felületkiegyenlítő 

és javítóhabarcs is, 

különbség az előzőekben említett 

anyagrendszerekhez képest az ultragyorskötő 

tulajdonsága, melyet legegyszerűbben 

a 30-45 perc utáni lépésálló 

terhelhetőséggel szemléltethetünk. 

Az építés, javítás és szereléstechnológia 

rohamos fejlődése, a kivitelezésre, 

fejújításra fordítható idők 

rövidsége hozta magával ezen egyszerűen 

alkalmazható, felhasználó barát 

rendszerek kifejlesztését, és alkalmazását 

a gyakorlatban. 

Végezetül nem marad más hátra, mint hogy alkalmazzuk ezeket az anyagrendszereket, és elmondható lesz az, 

hogy a „Jó munkát rövid idő alatt is el lehet végezni” a megfelelő minőségben. 

A megfelelő technológia kiválasztásában a Sika Hungária Kft. szakemberei állnak a felhasználók 

rendelkezésére. 

Berecz András 

Sika Hungária Kft. 

1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 4 

Telefon: 06-1-371-2020 

Fax: 06-1-371-2022 

E-mail: info@hu.sika.com 

13


Korrózióvédelem 

A téli sózás hatása a vasbeton szerkezetekre 

Szerző: Valtinyi Dániel 

A cikk a téli sózás hatására a vasbeton szerkezeteknél létrejövő károsodásokra hívja fel a figyelmet, részletezve 

a sótartalmú víz tulajdonságait, valamint kitér a beton oldható kloridion tartalmának meghatározására. 

Kulcsszavak: utak sózása, molekuláris fagyáspontcsökkenés, kloridion tartalom 

Vége a télnek. A tavaszi melegtől minden jég és hó 

elolvadt, az eső és a közterület fenntartók locsolása 

lemossa a szennyeződéseket, és láthatóvá válik a 

beton- és vasbeton felületek télen keletkezett nagy 

mértékű károsodása: a térbetonok és útfelületek durva 

felmaródása; a kátyúk tízezrei; a lefeszített betonfedések 

a hídszegélyeken, oszlopokon, pilléreken, 

hídfőkön, lábazatokon; a szabaddá vált rozsdás 

vasalatok; a szárazabb helyeken visszamaradt fehér 

sólerakódások. Mert a múlt század 60-as éveitől egyre 

kevesebb a hómunkás hólapáttal, nyeles jégvágóval; a 

korszerű fűtési rendszerek elterjedésével megszűnt a 

csúszásmentesítő salakszórás; és a téli úttisztító 

géppark fő fegyvere az ipari sót vagy sózott homokot 

kiszóró berendezés lett. Szakirodalmi adatok szerint a 

közutak és hidak sózására használt éves sómennyiség 

az 1965-66 évi téli 1700 tonnáról 1995-96 telére kb. 

80 000 tonnáig nőtt. Ehhez jön még a lakóházak körüli 

járdákra, üzemi közlekedőfelületekre, szabadtéri 

parkolókra kiszórt só. Kétségtelen, hogy a mechanikus 

eltakarításnál kényelmesebb és gyorsabb a jég- és 

hóolvasztó sózás, de pillanatnyi előnyei mellett 

mérhetetlen károsodásokat okoz. 

A sótartalmú víz tulajdonságai 

A télen nemkívánatos hó és jég a víz szilárd 

halmazállapotú, kristályos formája. A 0 o C-os hó (jég) 

felolvasztásához 334 J/g hő szükséges, ugyanannyi, 

mint a 0 o C-os víz +80 o C-ra felmelegítéséhez. A tiszta 

víz nem egyedi, H 2 O molekulákból álló halmaz, 

hanem szőlőfürtszerű aggregátum, amelyet az alapvető 

datív vagy ionos kötések mellett nagyságrendileg 

kisebb kötéserősségű, ún. hidrogénhidak (Van der 

Waals-kötés) tartanak össze. 

A molekulaszerkezetet az 1. ábra mutatja. Látható, 

hogy az aggregátum átmérője többszöröse az egyedi 

vízmolekula d = 2,7Å átmérőjénél, továbbá, hogy a 

hidrogénhidas kapcsolódás miatti közelség révén 

hamarabb alakulhat ki a jég kristályszerkezete, vagyis 

a fagyás. Ha azonban valamilyen energia hatására 

(sugárzás, mágneses tér, erős töltésű ionok jelenléte) a 

kis kötésenergiájú kötések felszakadnak, az aggregátum 

időlegesen egyedi vízmolekulákra aprózódik, 

vagy/és hidroxónium és hidroxid ionokra disszociál: 

2H 2 O ≡ H 3 O + + OH - 

Ezek a kis átmérőjű vízrészecskék sokkal 

mozgékonyabbak, jóval szűkebb kapillárisokba is be 

tudnak hatolni, nehezebben tudnak visszaállni a 

kristályszerkezetet – fagyást – közelítő rendezettségbe. 

1. ábra A víz molekulaszerkezete 

2. ábra A betonfelület megfagyása 

14


3. ábra Vízben oldott sók fagycsökkentő hatása 

4. ábra A kémiai korróziós hatások 

Ezért tud a sólé sokkal mélyebbre hatolni a 

betonfelületekbe, mint a tiszta víz; és ezért fagy meg 

alacsonyabb hőmérsékleten. 

A jelenség neve: molekuláris fagyáspontcsökkenés, 

ami azt jelenti, hogy az oldószer (itt a víz) 

a benne oldott anyagok mennyiségétől, minőségétől és 

a légnyomástól függően a tiszta állapothoz képest 

alacsonyabb fagyáspontú (és magasabb forráspontú) 

lesz. A kiszórt só oldódásához és a jég/hó olvadásához 

szükséges hőmennyiséget az alapfelület – esetünkben a 

beton – biztosítja, amely ennek hatására lehűl, a túlhűlt 

sóoldat mélyen behatol a pórusokba, úgyhogy a felső 

betonréteg hőmérséklete néhány perc alatt 10-15 o C- 

kal is csökkenhet. A rétegenként eltérő nedvességtelítettségű 

és hőmérsékletű betonban a fagyásiolvadási 

ciklusváltozások hatására olyan húzófeszültségek 

alakulnak ki, amelyek az egyszerű, felületi 

fagykárosodástól eltérő réteges, kagylószerű felrepedésekhez 

vezetnek (2. ábra). Az egyes vízben oldott 

sók fagypontcsökkentő hatásának mértékére néhány 

adatot szolgáltat a 3. ábra. 

Itt kell megjegyezni, hogy ugyancsak a víz 

fagyáspontcsökkentését okozzák a hozzákevert 

szerves, egy- és többértékű alkoholok (pl. metanol, 

glikol, glicerin fagyálló folyadékok), valamint aminok 

(pl. karbamid), azonban eltérő hatásmechanizmussal: 

az erős elektronnegatívitású oxigénatomokkal 

kialakított vegyes, hidrogénhidas aggregátumok révén 

távolítják el egymástól a kristályosodáshoz közeledni 

kívánó vízmolekulákat. 

A sózás hatásai 

A téli olvasztó sózás károsító hatásai különösen 

erősek a kontinentális éghajlatú Kárpát-medencében, 

ahol a fagyási-olvadási ciklusok változása nemcsak 

évszakon, hanem néhány napon belül is gyakori 

hőterhelést jelent. Ezért – és a sokszor gyenge 

minőségű, pórusgazdag betonminőség, valamint nem 

elegendő betonfedés vastagságok miatt – hazánkban is 

gyorsabban alakulnak ki a már ismertetett fizikai 

roncsolódások. 

Ezek mellett igen jelentős, hogy a túlhűtött sólével 

behatoló kloridionok a betonacél mélységéig elérve az 

acél igen gyors lyuk- illetve pontkorrózióját 

okozhatják, amely a karbonátosodott vasbetonban 

kialakuló oxidációs korróziónál sokkal veszélyesebb 

(pH-értéktől független); nem a terhelhető betonacélkeresztmetszet 

fokozatos csökkenését, hanem gyors 

elszakadását okozhatja. A kémiai hatások között 

jelentősége van a behatoló kloridionok és a cementkő 

alumináthidrátjai közötti reakcióknak is, amelyekben 

vízben nem oldható komplex kloridhidrátok 

keletkeznek. Ezek az ettringithez és taumazithoz 

hasonló duzzadási nyomást fejthetnek ki, ami mintegy 

rásegít a roncsoló húzófeszültségekre (4. ábra). 

Vizsgálatok 

A téli olvasztó sózás beton- és vasbetonkárosító 

hatásainak bizonyítására – a szemmel látható 

15


elváltozások felismerése mellett – a beton oldható 

kloridion tartalmának meghatározása alkalmas, a 

felület különböző pontjain és mélységeiből kivett 

minták vizsgálatával. 

Összehasonlítási alapként szolgálhatnak ugyanazon 

szerkezet nem sózott részeiből kivett minták vizsgálati 

eredményei, vagy a betonösszetétel ismeretében az 

egyes alapanyagoknál – pl. a MÉASZ-04.19:1995 

szerint – megengedett maximális kloridiontartalmak 

súlyozott összege. Vizsgálati tapasztalatok szerint az 

erősen sózott szerkezetekből helyesen vett minták 

vízoldható kloridiontartalma nagyságrendekkel felülmúlja 

az összehasonlítási alapértékeket akkor is, ha 

tudjuk, hogy a pórusokba hatoló sólé kloridion 

tartalmának kb. 40-45 %-a oldhatatlan Friedel-só 

formában megkötődik. 

Igen fontos azonban, hogy a mintavételt és 

vizsgálatot közvetlenül a téli időszak után kell 

elvégezni, mivel a sótartalom a tavaszi-nyári eső, szél, 

úttakarító locsolás hatására nagy mértékben 

kimosódhat, és a járműforgalom is lehordhatja a 

felületről. Emiatt a szakirodalomban sokszor októberinovemberi 

mintavételek eredményei alapján hozott 

következtetések meglehetősen kétes értékűek. 

∗ 

∗ 

Beton vizsgálatok 

MSZ EN 12350 

MSZ EN 12390 

szerint 

(Békéscsaba, Budapest, Kaposvár, Kecskemét, 

Miskolc, Szeged, Zalaegerszeg) 

BAU-TESZT Minőségvizsgáló Kft. 

Budapest, 1116 Építész u. 40-44. 

Tel.: 06-1/205-6214 

Fax: 06-1/205-6266 

www.bauteszt.hu 

Szövetségi hírek 

A Magyar Betonszövetség hírei 

Szerző: Szilvási András 

A Magyar Cementipari Szövetség március 11-én a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében rendezte meg a 

Nemzetközi Betonút Szimpózimot. Az előadások a betonútépítés nemzetközi és magyar tapasztalatait tekintették 

át sokrétű bemutató anyag kivetítésével. A megrendezéshez gratulálunk. 

∗ ∗ ∗ 

A Magyar Betonszövetség elnöksége új tagok felvételét hagyta jóvá. 

16 

• AVERS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 

2541 Lábatlan, Rákóczi út 286. 

Vezetője: Fűr Kovács István ügyvezető 

• BETON CENTER Kft. 

6000 Kecskemét, Klebelsberg Kúnó u. 15/A 

Vezetője: Kanizsai Mihály ügyvezető 

• LASSELSBERGER Hungária Kft. 

1239 Budapest, Grassalkovich út 255. 

Vezetője: Dr. Walter András igazgató 

∗ ∗ ∗ 

A MSZ EN 206-1:2002 betonszabvány Nemzeti Alkalmazási Dokumentációval bővítve várhatóan júliusban 

jelenik meg. Szövetségünk elkészíti a szabvány-alkalmazás részletes oktatási anyagát, melyet a sikeres 

„Országjáró” népszerűsítő program folytatásaként az év végén, több helyszínen egy-egy napos oktatás keretében 

előadunk.


Degussa-Építőkémia Hungária Kft. 

Központi iroda és raktár: 1222 Budapest, Háros u. 11. • Tel.: 226-0212 • Fax: 226-0218 • info@degussa-cc.hu 

Területi iroda és raktár: 8900 Zalaegerszeg, 74-es út • Tel./fax: (92) 314-350 • zala.admin@degussa-cc.hu 

www.degussa-cc.hu 

DANUBIUSBETON 

Transzportbeton értékesítés, szállítás, szivattyúzás. 

Hétvégén is, a vonatkozó rendeletek figyelembevételével ! 

Hagyományos és egyedi receptúrák, polisztirol-beton. 

Betonjaink 4 frakciós osztályozott adalékanyagból készülnek. Receptúráink 1 m³ tömörített 

betonra vonatkoznak. A minõség és mennyiség garantált, melyet jól felszerelt 

laboratóriumunk folyamatosan ellenõriz. 

Gyáraink Pesten, Budán és Csömörön találhatók. 

Telephelyeink kétmûszakos nyitvatartással üzemelnek. 

Betonrendelés: 

IX. ker. Hajóállomás u. 1. III. ker. Bojtár u. 76. 2141 Csömör, Kölcsey u. 49. 

Telefon: 1/215-5603, 216-2843 Telefon: 1/367-2604 Telefon: 28/447-456 

Mobil: 30/931-7665 Tel./fax: 1/367-2635 Fax: 28/447-918 

Levélcím: 1095 Budapest, Hajóállomás u. 1. Tel./fax: 215-0874; 215-6317 

Cégünk DIN EN ISO 9001 szabvány szerinti minõsítéssel rendelkezik. 

A Danubiusbeton híd Ön és a minõség között. 

17


Ipari padlók 

Murexin padlóburkolatok, ipari padlók 

Napjainkban egyre több ipari park, gyártócsarnok, 

teremgarázs épül, melyek elképzelhetetlenek lennének 

megfelelő ipari padló nélkül. Ám nem mindegy, 

milyen ipari padló készül, hisz ez alapvetően 

befolyásolja mind az épület értékét, mind a benne 

végezhető munka mi-nőségét. Nem elhanyagolható 

szempont az sem, hogyan védjük meg drága 

épületszerkezeteinket a különböző mechanikai és 

egyéb (például vegyi) hatásoktól. 

Magyarországon igen kedvelt ipari padlótípus a monolit 

módszerrel készülő, úgynevezett beszóró-adalékos 

beton. Külföldön, ahol óriási hagyományai vannak az 

ipari padló készítésének, már régen nem használják ezt 

a technológiát, szívesebben látják a műgyanta padlókat. 

A MUREXIN műgyantarendszer epoxigyantákból 

álló hézagmentes padló- és falbevonati rendszer, 

mellyel széleskörű vegyi és mechanikai terhelésre 

igénybevehető, esztétikus ipari és egyéb használatú 

padlók alakíthatók ki, változatos felületi struktúrával, 

több mint 100 féle színben. 

A műgyanta padlók több fajtája ismeretes, ezek 

közül a legegyszerűbb a műgyanta impregnálás, melyet 

a Murexin Kft. által gyártott és forgalmazott EP 1 

Epoxi impregnáló néven ismerünk. Oldószertartalmú, 

színtelen, kétkomponensű expoxigyanta, nedvszívó 

alapfelületek – különösen betonaljzatok – pormentesítésére, 

sav-, lúg-, olaj- és üzemanyagálló impregnálására. 

Az impregnálás lényege, hogy az egyébként 

porózus betonfelület felső néhány milliméteres 

rétegébe beszívódva igen erős felületi szilárdítást ér el, 

egy alig észlelhető filmréteget képezve a külső kérgen, 

megakadályozva a cementszemcsék levegőbe jutását, 

felületi kavicsok kipergését, valamint a felületre jutó 

folyékony vagy szilárd anyagok leszívódását, kártételét. 

A műgyanták másik nagy csoportját képezik azon 

bevonatok, melyek magasabb esztétikai és szilárdsági 

igények kielégítésére alkalmasak. Ezek rendszerben alkalmazandók, 

melynek elemei meghatározott sorrendben 

követik egymást. Az EP 70 BM többcélú epoxigyanta, 

mely oldószermentes, modifikált, sárgásan 

áttetsző anyag. Vastag rétegben is kikeményedik, ütésálló, 

nem szappanosodik és messzemenően feszültségmentes 

az alapfelülettel szemben. Alapozóbevonatként, 

önálló bevonatként, habarcskészítéshez is alkalmazható. 

Az alapozás megszilárdulása – 24 óra – után az 

EP 30 következik, mely négy alapszínben és számos 

RAL szerinti színben rendelhető. Igény szerint csúszásmentes 

kialakítással készíthető, narancsos, homokszórt 

felületek képezhetők. Az epoxi kiemelkedően jó 

szilárdsági tulajdonságai miatt a minimumra csökkenti 

a szükséges rétegvastagságot, ami így 1,0-1,5 mm. 

A EP 3 oldószermentes, kétkomponensű, önterülő, 

színes epoxigyanta, padló és oldalfalfelületek kopás-, 

ütés- és vegyszerálló bevonatának készítésére alkalmas. 

Élelmiszer-engedélyezett, igény szerint csúszásmentes 

felületkialakítással. 

Az epoxigyanták között természetesen megtalálhatók 

a szigorú uniós előírások szellemében kifejlesztett 

vizes bázisú anyagok is, ilyen az EP 10, ezek 

különösen jól használhatók zárt terekben, ahol az 

egészségvédelem miatt légzőkészülék használata lenne 

szükséges. Az alapszínen kívül számos RAL-színben 

gyártható. 

Fokozott repedésveszély és mozgó aljzat esetén (pl. 

aszfalt) poliuretán anyagú gyantát, PU 3 bevonatot 

használunk. A PU 3 oldószermentes, poliuretán bázisú, 

két komponensű, kikeményedve tartósan rugalmas, 

ütés- és kopásálló, jó kémiai ellenállóképességű műgyanta 

bevonat. 

A műgyanta bevonatok közül kiemelendő az EP kőszőnyeggyanta, 

mely oldószermentes, kétkomponensű, 

színtelen, UV-stabil epoxigyanta, UV-stabil lakkozáshoz, 

dekoratív, nyíltpórusú, lépésbiztos, kőszőnyeg 

készítéséhez, kül- és beltérben egyaránt alkalmazható, 

lépcsők, teraszok, bemutatótermek, egyéb felületek 

18


bevonására. Számtalan színben különféle felületi formák 

alakíthatók ki. 

Csarnokok, ipari létesítmények aljzatának, monolit 

ipari padlók kialakításához különféle felület 

keményítő anyagokat alkalmazunk. 

Padlószilárdító 100: ásványi padló-beszóróanyag, 

formatartást biztosít az esztrichnek és betonnak, Aljzatbetonokba 

acélháló vasalat helyett használható. 

Mind a monolit ipari padlók, mind a műgyanta 

bevonatok lehetővé teszik az extrém terhelések, 

teherautó-, targoncaforgalom, erős vegyi terhelések 

miatt keletkező károk kiküszöbölését. Ezen anyagok, 

rendszerek használatával évtizedekre elfelejthető a 

felújítás és javítás minden gondja. 

Murexin Kft. 

1103 Budapest, Noszlopy u. 2. 

Telefon: 262-6000, fax: 261-6336 

E-mail: murexin@murexin.hu 

Honlap: www.murexin.hu 

HÍREK, INFORMÁCIÓK 

kopásálló betonpadlók és aljzatok monolit koptatórétegének 

előállítására. Anyagszükséglet kb. 3-4 

kg/m 2 , alapszín szürke, de egyéb színek előállítása is 

lehetséges. 

Padlószilárdító 400 szilíciumkarbid tartalmú szóróanyag 

magas kopási ellenállású és olajálló ipari padlók 

előállítására, műhelyekben, garázsokban, raktárakban 

és termelő üzemekben kiválóan alkalmazható. Anyagszükséglete 

szintén kb. 3-4 kg/m 2 . 

Javasoljuk Technofiber alkalmazását, mely műanyagrost 

szálerősítő anyag, cementesztrichek esetén a 

zsugorodási repedések kialakulásának csökkentésére. 

Az MFT acélhaj nagyszilárdságú, bordázott felületű, 

hullámos kiképzésű acélszál. Kitűnő szilárdságot és 

különösen monolit betonlemezek készítéséhez ajánljuk. 

Az építõipar területén 2003-ban 10 %-kal csökkent 

a szabadalmi bejelentések száma (2002-ben 

a csökkenés 6 %-os volt). A csökkenés egyaránt 

tapasztalható a hazai és a külföldi eredetû bejelentéseknél. 

A magasépítés körébe tartozó találmányok 

között kiemelt helyet foglaltak el az épületek 

hõszigetelésével kapcsolatos megoldások. Jellemzõ 

volt az elemek könnyítésére és az egyszerûbben 

szerelhetõ megoldások kialakítására való 

törekvés. Ezen a területen az új oltalmi igények 

száma mintegy 10 %-kal csökkent. 

Tovább folytatódott a mélyépítés, a víz- és 

csatornaépítés tárgyú találmányok számának 

csökkenése, és alacsony szinten maradt a vasútépítési 

bejelentések száma. Az útépítés területén 

nagyobb részt a közlekedés biztonságát növelõ és 

a zajt csökkentõ, kiegészítõ létesítményekre vonatkozó 

bejelentések érkeztek, jellemzõen az 

autópályák építésével összefüggõ találmányokra 

igényeltek oltalmat. 

Az általános épületszerkezetek tárgykörében 15 

%-os volt a csökkenés, a bejelentések az 

egyszerûbb építési technológiák kidolgozására 

irányultak. Nyílászárókra vonatkozó bejelentések 

ebben az évben alig voltak. A környezetvédelmi 

bejelentések számában korábban tapasztalt növekedés 

2003-ban visszafordult, a csökkenés elérte 

a 8 %-ot. Továbbra is jelentõs a hulladékgazdálkodási 

találmányok száma, bár az elmúlt évben 

5 %-kal csökkent. Jelentõs a füstgázok tisztítására 

vonatkozó bejelentések mennyisége is. A 

környezetvédelem hagyományos területét jelentõ 

szennyvíztisztítási, iszapkezelési technoló-giák iránti 

szabadalmi igények száma 8 %-os visszaesést 

mutat. 

Bõvebb információ a Magyar Szabadalmi 

Hivatal honlapján található: www.mszh.hu. 

19


Lapszemle 

Betonos érdekességek a CEMENT AND CONCRETE RESEARCH 

c. folyóiratból 

A CCR 2003. 5. számában megjelent cikk nem 

műszaki szempontból fontos, inkább kultúrtörténetileg 

érdekes. Három görög szerző [1] ókori habarcsokat 

vizsgált, melyek Kréta szigetén a minoszi időkben 

keletkeztek. Ennek az az érdekessége, hogy az ókori 

habarcsok jó állapotban maradtak, de a helyreállítás 

során olyan habarcsokat használtak, melyek fizikaikémiai, 

mechanikai és esztétikai értéke a régi habarcsokkal 

nem kompatibilis. 

Az ókori habarcsokat négy csoportba lehet osztani 

az alapanyagok szerint: mész, hidraulikus mész, mész + 

téglatörmelék, mész + puccolános anyaggal készültek. 

Ezt többféle eljárással vizsgálták, pl. mikroszkópi 

vékonycsiszolattal, röntgendiffrakcióval, termikus analízissel, 

sav hatására felszabaduló szén-dioxid mennyiséggel 

(ebből és az előző módszerből a karbonizáció 

mértékére lehet következtetni), infravörös spektroszkópiával 

és vízben oldható ionok mennyiségével. 

Érdekes, hogy viszonylag kevés a habarcsokban a 

kalcium-karbonát (valószínűleg az évezredek esőzései 

során kioldódott). Az ókori mesterek a mész 

mellett sokféle hidraulikus adalékot is használtak, 

pl. mesterséges és természetes puccolánt (szantorini 

földet). 

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a 

restaurációs munkákhoz célszerű azonos nyersanyagokat 

és technikákat használni, mint az ókori mesterek. 

* * * 

Dél-koreai szerzők [2] a nem-tengeri betonszerkezetek 

acélbetétjének korróziója következtében beálló 

időállóságot tanulmányozták, három tényező hatására: 

karbonizáció, olvasztósók használata (pl. 

sózás) és sós tengeri homok alkalmazása. 

Ez utóbbi a magyar felhasználó számára 

nem érdekes, ezért erről nem is írok. A 

leggyakoribb módszer az elektrokémiai 

vizsgálat, de ezt csak 150 nap után szabad 

alkalmazni, mert a hidratációs folyamat és a 

betonban maradó víz megváltoztatja az 

eredményeket. Öt különböző vasbeton hidat 

vizsgáltak, melyeknél a karbonizációs 

mélység 3,6-8,3 mm volt. A vasveszteség 

erősen függ a kloridion-mennyiségtől, a 

nedvesség-tartalomtól és a betonfedés vastagságától. 

Emiatt a korrodáló ionok mennyisége és a vasveszteség 

gyenge, de határozott pozitív korrelációs értéket mutat, 

az R 2 = 0,6053. 

* * * 

Egy izraeli szerző [3] a beton készítéséhez 

adalékanyagként tört régi betont használt. Ehhez 

először „régi betont” (R) készített (ennek 28 napos 

szilárdsága 28 Mpa volt), melyet az ettől számított 1, 3 

és 28 nap múlva pofástörőn különböző szemszerkezetű 

adalékanyaggá aprította, és tanulmányozta az elkészült 

„visszaforgatott beton” (V) tulajdonságait. Ha csak régi 

betont használt adalékként, akkor a V minősége 

gyengébb volt, mint a „szűz” betoné – azonos vízcement 

tényezővel készült V beton adalékként való 

felhasználása kb. 25 %, sőt fehércement esetében 30- 

40 % szilárdságcsökkenést eredményezett. Az R 

használata adalékanyagként hasonló problémákat vet 

fel, mint a könnyű adalékanyagoké. 

* * * 

Három kínai kutató [4] injektálásra használt 

cementpépeket vizsgált. A hagyományos technológia 

ugyanis nem alkalmas arra, hogy a vékony 

kőzetrepedésekbe hatoljon. Az új technológia lényege: 

a cementet vízzel együtt őrlik, ilyenkor a cementpép 

minden alkotója 40 µm-nél apróbb, az átlagos szemnagyság 

mindössze 10 µm. A nedvesen őrölt cement 

injektálhatósága sokkal jobb, mint a hagyományos 

módszer; hátránya, hogy a kötésidő valamivel rövidebb 

és a szilárdság kisebb. Ezen plasztifikátorokkal lehet 

segíteni. Az új eljárást már több nagy völgyzárógátnál 

alkalmazták. A nedves őrlés technológiája az 1. ábrán 

látható. 

1. ábra Nedves őrlési technológia 

* * * 

Gőzölés előtt az előregyárott betont pihentetni kell. 

20


Török kutatók [5] azt vizsgálták, hogy mennyi 

legyen ez a pihentetési idő, és összefüggést találtak 

a beton kötésideje és a pihentetési idő között. A 

beton kötésidejét (t) az ASTM C 403 szabvány 

szerint mérték. Kétféle betont használtak, az egyiknél 

a t 235, a másiknál 220 perc volt. A pihentetési idő 

t, t–1, t-2 és t-3 óra volt; a gőzölés paraméterei: 

80 o C/5 óra, illetve 80 o C/10 óra. Összehasonlításképpen 

szobahőmérsékletű (normál) érlelést is végeztek. 

A gőzölt beton szilárdsága egy napos korban 

nagyobb volt, mint a normál érlelés esetén, de 3, 7, 

28 és 90 napos korban már kisebb. Optimális a 

szilárdság, ha a pihentetési idő azonos a beton 

kötésidejével. 

* * * 

A cementpépek viszkozitása természetesen függ 

a szemcseméret-eloszlástól. Dél-koreai és japán kutatók 

[6] ezt az összefüggést vizsgálták cement + 

pernye rendszereken. A szemcse-méret-eloszlást lézerdiffrakcióval 

vizsgálták, meghatározva a Rosin-Rammler 

eloszlás n értékét, a (látszólagos) viszkozitást pedig 

rotációs viszkoziméterrel. Az találták, hogy a cement 

fluiditása nő, ha az n értéke csökken (azaz a 

szemcseméret-eloszlás szórása nagyobb). 

Felhasznált irodalom: 

[1] Maravelaki-Kalaitzaki, P. – Bakolas, A. – Moropoulou, 

A.: Physico-chemical study of Cretan 

ancient mortars. CCR 33 [5] 651-661 (2003) 

[2] Jung, W.Y – Yoon, Y. S. – Sohn, Y. M.: Predicting 

the remaining service life of land concrete by steel 

corrosion. CCR 33 [5] 663-677 (2003) 

[3] Katz, A.: Properties of concrete made with 

recycled aggregate from partially hydrated old 

concrete. CCR 33 [5] 703-711 (2003) 

[4] Huang, Z. – Chen, M. – Chen, X.: A developed 

technology for wet-ground cement slurry with its 

applications. CCR 33 [5] 729-732 (2003) 

[5] Erdem, T. K. – Turanli, L. – Erdogan, T. Y.: Setting 

time: An important criterion to determine the 

length of the delay period before steam curing of 

concrete. CCR 33 [5] 741-745 (2003) 

[6] Lee, S. H. – Kim, H. J. – Sakai, E. – Daimon, M.: 

Effect of particle size distribution of fly ash – 

cement system on the fluidity of cement pastes. 

CCR 33 [5] 763-768 (2003) 

Dr. Tamás Ferenc 

Veszprémi Egyetem Szilikát- és Anyagmérnöki Tanszék 

E-mail: tamasf@almos.vein.hu 

EGYEDI ÉS RAGASZTOTT 

ACÉLSZÁLAK 

BETONERÕSÍTÉSHEZ 

Kiváló minõség, versenyképes ár! 

statikai számítás 

ajánlatadás 

mintaküldés 

tanácsadás 

Gyártás: 

Kizárólagos képviselet: 

BAUMBACH Metall GmbH Watford Bt. 

Sonneberger Strasse 8. 1119 Budapest 

D-96528 Effelder Petzvál u. 25. 

Tel.: 36/1/203-4348 

Fax: 36/1/203-4348 

Mobil: 36/30/933-1502 

watfordbt@axelero.hu 

21


130 éve … a szakértő szakipar … 

KÖNYVJELZÕ 

Déry Attila: 

Történeti szerkezettan 

KALCIDUR ® KONCENTRÁTUM 

Beton és vasbeton szerkezetek szilárdulásgyorsítására 

és a beton fagyvédelmére 

kifejlesztett adalékszer, most még 

gazdaságosabb formában. Kloridtartalmú, 

korróziógátló inhibitort tartalmaz. 

SORIFLEX 2K FOLYÉKONYFÓLIA 

Oldószermentes, cementbázisú, vizes 

diszperziós vízszigetelő anyag. Rendkívül 

rugalmas, tartós, kültérben és ellenoldali 

víznyomás esetén is alkalmazható. 

Egyéb 

speciális betonadalékszerek 

széles választéka kedvező áron! 

Vevőszolgálat és értékesítés: 

Budapest, IX., Tagló u. 11-13. 

Telefon: 215-0446 

Debrecen, Monostorpályi u. 5. 

Telefon: 52/471-693 

Ez a könyv a Történeti anyagtan folytatása. 

Akár az elõzõ kötet, ez sem szabályos építéskivitelezési 

szakkönyv, hanem a már megszerzett 

tudás és gyakorlati ismeretek kiegészítõje. Azokat 

a régi építési eljárásokat foglalja össze, amelyek az 

elmúlt évtizedekben vagy évszázadokban már 

feledésbe merültek. 

Bajza József: 

Szemrevételezéses épületdiagnosztika 

A tankönyv a tervezhetõ épületfenntartási 

tevékenység elsõ és nélkülözhetetlen teendõjeként 

az épületszerkezetek diagnosztizálási módszereit 

rendszerbe foglalja. Ismerteti a takart 

szerkezetek felismerésének módját és fizikai avulásuk 

jelenségeit. 

Minden szerkezet vonatkozásában felsorolja 

azokat a vizsgálati módszereket, melyek segítségével 

megállapítható a károsodás mértéke. A 

leírtakat szemléletes fénykép és ábraanyag 

egészíti ki. 

22


PLAN 31 Mérnök Kft. 

1052 Budapest, Semmelweis u. 9. 

Tel: 327-70-50, Fax: 327-70-51 

Irodánk elsősorban ipari és kereskedelmi 

létesítmények tartószerkezeti 

tervezésével foglalkozik. 

Statikus mérnökeink nagy gyakorlattal 

rendelkeznek előregyártott és monolit 

vasbeton szerkezetek tervezésében, 

építészmérnökeink engedélyezési és teljes 

kiviteli dokumentációk elkészítésében. 

BETONACÉL 

1115 BUDAPEST, Bartók B. u. 152. 

Tel.: 204-8975, 382-0270 

Fax: 382-0271 

E-mail: iszomor@axelero.hu 

Honlap: www.ruformbetonacel.hu 

2475 KÁPOLNÁSNYÉK, PF. 34. 

Tel.: (22) 368-700 

Fax: (22) 368-980 

www.plan31.hu 

BETONACÉL 

az egész országban! 

A folyósítók új generációja 

Folyósítók: FM F, FM S, FM 6, FM 31, FM 40, FM 93, FM 95, FM 212, FM 352 

STABIMENT HUNGÁRIA Kft. Vác, Kőhídpart dűlő 2. 

Levélcím: H-2601 Vác, Pf.: 198. Tel./fax: (36)-27/316-723 

E-mail: stabiment@stabiment.hu Honlap: www.stabiment.hu 

23

24 

2004. május BETON XII. évf. 5. szám

belőle″ ″ XII évf 5 szám szakmai havilap 2004 május

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?