Új ra megelevenedtek a bábok Ke nyér osz tás Böj ti ön vizs gá lat
201111_Layout 1 - Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT)
201111_Layout 1 - Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT)
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
evangélikus he<strong>ti</strong>lap 76. évfolyam, 11. szám g 2011. március 13. g <strong>Böj</strong>t 1. vasárnapja (Invocavit) Á<strong>ra</strong>: 250 Ft<br />
„Az örök élet azok nak jut <strong>osz</strong> tály ré szül,<br />
akik Jé zus Krisz tust e vi lá gi éle tük so rán<br />
az értük, mindannyiunkért meghalt és feltámadott<br />
Messiásnak tekintették és vallották.<br />
Nincs más út.”<br />
A kereszt <strong>ti</strong>tkai felé f 2. oldal<br />
„Csak re mél ni tu dom, hogy so <strong>ra</strong> im<br />
nyo mán öz<strong>ön</strong> le nek majd a szer -<br />
kesz tő ség be az ol va sói le ve lek,<br />
ame lyek nagy sze rű pa pi pél dák ról<br />
szól nak.”<br />
A 14. helyen f 3. oldal<br />
„Sok kis te le pü lé sen áll egy más mel lett a re for má tus<br />
és az evan gé li kus temp lom. Az egyik ben har min -<br />
can, a má sik ban ta lán tí zen van nak va sár na pon -<br />
ként. Nem le het ne eze ken a he lye ken együtt di csér -<br />
nünk Is tent?”<br />
EvÉl&levél f 15. oldal<br />
Nem kell tökéletesnek lenni! f 8. oldal<br />
Kiút a reménytelenségből f 9. oldal<br />
A nyelv megfékezése f 11. oldal<br />
Gyülekezettörténet la<strong>ti</strong>nul és tótul f 13. oldal<br />
Százhúsz éve hunyt el Ballagi Mór f 14. oldal<br />
Kommunikáció, azaz „bekopogta<strong>tás</strong>” f 15. oldal<br />
A szellemes anyagkezelés díja – Bib-li-á-ból jöt-tem (Ober ling Zsa nett Olaj ág báb cso port ja, Győr)<br />
<strong>Új</strong> <strong>ra</strong> <strong>megelevenedtek</strong> a <strong>bábok</strong><br />
Tizedik országos evangélikus bábfesz<strong>ti</strong>vál<br />
b A sok év a<strong>lat</strong>t olyannyi<strong>ra</strong> megemelkedett az egyházunk ifjúsági és gyermek<br />
<strong>osz</strong> tá lya ál tal ez idá ig ver seny ként meg hir de tett ren dez vény<br />
szín vo na la, hogy a <strong>ti</strong> ze dik, ju bi le u mi al ka lom már a báb fesz <strong>ti</strong> vál el -<br />
nevezést kapta. De valóban nehéz helyzetben is lett volna a zsűri márci<br />
us 5-én, ha <strong>ra</strong>ng sort sze re tett vol na fel ál lí ta ni az or szág ha tá ro kon<br />
be lül ről és túl ról ér ke zett <strong>ti</strong> zen egy hit ta nos cso port báb je le ne te kö -<br />
zött. A cin ko tai evan gé li ku sok gyü le ke ze <strong>ti</strong> ter mé ben meg tar tott ju -<br />
bi le u mi ta lál ko zón – ráadásként – a Kossuth-díjas Ka lá ka együt tes<br />
adott nagy si ke rű kon cer tet.<br />
A nap – Pál Marietta gyermekreferens<br />
kösz<strong>ön</strong>tője után – Vető István házigazda<br />
lelkész és a cinkotai hittanosok bábos<br />
áhítatával kezdődött. A Döbrentey<br />
Ildikó meseíró, Giovannini Kornél<br />
és G<strong>ra</strong>nasztói Szilvia bábművész, valamint<br />
Grendorf Péter lelkész alkotta<br />
négytagú zsűri kül<strong>ön</strong> értékelte az ötle<br />
tet, és – „ver se nyen kí vül” – ne kik<br />
ítélték a tárgyjáték díját.<br />
Az idén a chi lei asszo nyok ál tal<br />
össze ál lí tott li tur gi kus fü ze tek el ju -<br />
tot tak bör tö nök be, idő sott ho nok -<br />
ba, kórházakba is. Kül<strong>ön</strong> érdekesség,<br />
hogy idén egy olyan büntetés-végrehaj<strong>tás</strong>i<br />
intézetben is megtartották az<br />
alkalmat, amelynek fogvatartottjai kizárólag<br />
férfiak. Nem véletlenül indult<br />
el hazánkban az a kezdeményezés,<br />
Az idei báb fesz <strong>ti</strong> vál ki írá sa sze -<br />
rint a cso por tok ma guk ké szí tet te<br />
bá bok se gít sé gé vel a Mes ter sé gek és<br />
fog lal ko zá sok a Bib li á ban té ma -<br />
kör ben ad hat tak elő kö rül be lül<br />
hét per ces je le ne te ket. A cso por tok<br />
szín vo na las elő adá sa it, öt le tes báb -<br />
ja it és elő adás tech ni ká ját a nap vé -<br />
gén a zsű ri tag jai ér té kel ték. Ki -<br />
emel ték a po zi tí vu mo kat, va la mint<br />
<strong>Ke</strong> <strong>nyér</strong> <strong>osz</strong> <strong>tás</strong><br />
b A földkerekség közel kétszáz orszá<strong>gá</strong>ban gyűltek össze a keresztények<br />
már ci us 4-én, hogy meg ün ne pel jék a nők vi lág ima nap ját. A pén te ki<br />
isten<strong>ti</strong>sztele<strong>ti</strong> alkalmakon becslések szerint mintegy <strong>ti</strong>zenöt-<strong>ti</strong>zenhat<br />
mil lió (!) em ber vett részt vi lág szer te. Sok he lyen nem csu pán asszo -<br />
nyok, ha nem fér fi ak is ak tí van köz re mű köd tek az ima nap elő ké szí -<br />
té sé ben, meg szer ve zé sé ben. Ha zánk ban a Ma gyar or szá gi Egy há zak<br />
Öku me ni kus Ta ná csá nak szék há zá ból 1652 cím re pos táz ták az idei<br />
alkalom<strong>ra</strong> nyomtatott füzeteket, képeslapokat. Így közel nyolcszáz hazai<br />
gyü le ke zet ben tar tot ták meg az ima na pot, ke vés ki vé tel től – el -<br />
te kint ve fe le ke zet kö zi össze fo <strong>gá</strong>s sal.<br />
hogy ezt a márciusi első pénteket nők<br />
ima nap ja he lyett vi lág ima nap ként<br />
hirdessék meg a gyülekezetek.<br />
De nem csu pán a fér fi ak, ha nem a<br />
gyermekek is magukénak érezhették<br />
az alkalmat. Számos egyházi iskolában,<br />
óvo dá ban meg em lé kez tek az<br />
imanapról, mivel az internetről letölthetőek<br />
voltak olyan írások, amelyek<br />
hasz nos ta ná cso kat ad tak a gyen -<br />
gébb pon tok ki ja ví tá sá hoz, bár az<br />
elő adott da <strong>ra</strong> bok teo ló gi ai szem -<br />
pont ból nem ke rül tek gór cső alá…<br />
Mind a <strong>ti</strong> zen egy cso port ok le ve -<br />
lén sze re pelt az a díj is, amellyel a<br />
zsű ri a mun ká ju kat ér té kel te. A<br />
bá bo kat élet re kel tő gye re kek nem -<br />
csak szak mai ta ná csok kal és di -<br />
csé re tek kel „el lát va” tér het tek ha -<br />
za, ha nem az igés lap mel lé em lék -<br />
be egy-egy kéz bá bot is ma guk kal<br />
vi het tek.<br />
A jubileumi alkalom<strong>ra</strong> vendéget is<br />
hívtak a szervezők: a délután folyamán<br />
a Ka lá ka együt tes adott nagy si ke rű<br />
koncertet kicsik-nagyok örömére.<br />
g Bo da Zsu zsa<br />
A <strong>ti</strong>zedik evangélikus bábfesz<strong>ti</strong>válról<br />
kép ri por tunk a 7. ol da lon.<br />
kifejezetten az ifjabb kor<strong>osz</strong>tály számá<strong>ra</strong><br />
készültek.<br />
Ennek az évnek a közpon<strong>ti</strong> jelképe<br />
a chi le i ek szá má <strong>ra</strong> is oly fon tos<br />
táp lá lék, a ke <strong>nyér</strong> volt. E szim bó lu -<br />
mon keresztül javaik meg<strong>osz</strong><strong>tás</strong>á<strong>ra</strong><br />
bá to rí tot ták a vi lág ke resz té nye it a<br />
dél-amerikai ország asszonyai. Az ötezer<br />
ember megvendégelésének történetével<br />
emlékeztettek ar<strong>ra</strong>, hogy Jézus<br />
kezében a kevés megsokszorozódik.<br />
Miközben az egymás irán<strong>ti</strong> szoli<br />
da ri <strong>tás</strong> <strong>ra</strong> biz tat tak, Is ten ről tet tek<br />
bi zony sá got. Hi szen Jé zus ban – a<br />
meg tö re tett élő <strong>Ke</strong> <strong>nyér</strong> ben – ma ga<br />
Isten vállalt „szolidari<strong>tás</strong>t” a világgal.<br />
g B. P. M.<br />
Az ima na pi al ka lom után gyűj tött<br />
„morzsákról” lapunk 4. oldalán olvashat<br />
nak.<br />
FOTÓ: LUKÁCS GABI<br />
g Ri bár Já nos<br />
<strong>Böj</strong> <strong>ti</strong> <strong>ön</strong> <strong>vizs</strong> <strong>gá</strong> <strong>lat</strong><br />
Negy ven na pon ke resz tül – öt va sár -<br />
napon egészen biztosan – elhangzik<br />
az evangélikus templomokban a böjt<br />
szó. A hatodik vasárnapon a sokkal<br />
szívmelengetőbb kifejezést, a virágvasárnapot<br />
hasz nál juk, mert ez egy lát -<br />
ványos eseményt ír le: Jézus jeruzsálemi<br />
bevonulását. Ez a látványos esemény<br />
azon ban egye ne sen ve zet a<br />
golgotai kereszthez, de azon keresztül<br />
a harmadnap vá<strong>ra</strong>tlan történéseihez.<br />
A felfoghatatlan, de valóságos feltámadáshoz<br />
is, amely mustármagnyi<br />
kezdete egy hatalmas életfának,<br />
amelyet később egyháznak nevezünk.<br />
Igaz, van ennek a csodá<strong>lat</strong>os életfának<br />
ren ge teg szá <strong>ra</strong>z, le tört ága is, fonnyadt<br />
levele, kókadt virága, fanyar gyümölcse,<br />
ám minden lehangolóan negatív<br />
elem ellenére életesen él az életfa<br />
ezernyi á<strong>gá</strong>ban a világ minden táján.<br />
A va sár na pi is ten <strong>ti</strong>sz te le te ken a<br />
böjt meg ha tá ro zás nem vál to zik,<br />
csak a va sár na pok szá mo zá sa jel zi,<br />
hogy egyre közelebb vagyunk a megvál<strong>tás</strong><br />
művéhez. Imádságban csak azt<br />
kérhetjük, hogy egyre közelebb is kerül<br />
jünk a meg vál tó Jé zus sze mé lyé -<br />
hez, mert ez a tör té net a ve le va ló sze -<br />
mélyes kapcso<strong>lat</strong> nélkül üressé, erőtlen<br />
né, ár nyék ká vál to zik.<br />
Fájdalmasan sokan vannak, akik<br />
nem tudják, mire emlékezik a világkereszténység<br />
a nagyhéten. Kíváncsiskodó<br />
közvélemény-kutatók az elmúlt<br />
év<strong>ti</strong>zedekben nem is egyszer megkérdez<br />
ték az „ut ca em be rét”, mi ről is van<br />
szó nagyhéten és húsvét ünnepén. És<br />
világnéze<strong>ti</strong> beállítottságtól függően –<br />
megütközve, sajnálkozva vagy éppen<br />
diadalittasan – adták közre valóban elszomorító<br />
eredményeiket a sokszázalékos<br />
tudatlanságról.<br />
Min ket a le han go ló ered mény<br />
csak az örök élet össze füg gé sé ben<br />
szo mo rít el, mert egyéb ként de -<br />
mok<strong>ra</strong><strong>ti</strong>kus módon el kell ismernünk<br />
az el kár ho zás hoz va ló sze mé lyi sé gi<br />
jo got is. E szo mo rú té te lünk nek<br />
csak fo koz nia kel le ne misszi ói kül -<br />
de té sünk tu da tát, kü lö nö sen sze -<br />
retteink körében, hiszen ki szeretné<br />
ma <strong>gá</strong> nak az örök ké va ló ság bol dog -<br />
ságos üdvösségét elképzelni, ha a szívé<br />
hez leg kö ze lebb ál lók hi á nyoz ná -<br />
nak on nan?<br />
Oly nyug ta la ní tó kér dés ez, hogy<br />
be le gon dol ni sem me rünk, s lel ki<br />
nagyvonalúsággal bizakodunk a határtalan<br />
kegyelem működésében. Jézus<br />
hát ha még sem gon dol ta ko mo -<br />
lyan a Szent írás evan gé li u ma i ban<br />
és leveleiben olvasható kijelentéseit a<br />
kárhozatról és üdvösségről, vagy azt<br />
a kijelentését, hogy „aki hisz és meg -<br />
ke resz tel ke dik, üd vö zül, aki pe dig<br />
nem hisz, elkárhozik” (Mk 16,16).<br />
Ahe lyett, hogy kor tör té ne <strong>ti</strong>, for -<br />
ma tör té ne <strong>ti</strong> vagy óegy há zi re dak ci -<br />
ós (szerkesztői) szándékokat firtatva<br />
gyengítenénk ezeknek az egyértelmű,<br />
vi lá gos ki je len té sek nek a sú lyát, ta -<br />
lán ér de me sebb és lel ki ér te lem ben<br />
hasznosabb lenne elgondolkodni saját<br />
keresztény és tanítványi létünk súlyán,<br />
meg je le né si for má ján és azon,<br />
mekko<strong>ra</strong> ereje van a kívülállók felé.<br />
Ezért is – és má sért is – ér de mes len -<br />
ne eltűnődni a böjt igazi teológiai értel<br />
mén.<br />
Nem vitatjuk: besorolható a böjt szó<br />
alá a he lyes, il let ve a sze rény ét ke zés<br />
is, fon tos le het ez a meg kö ze lí tés is, je -<br />
„Ki szeretné ma<strong>gá</strong>nak az<br />
örökkévalóság boldogságos<br />
üdvösségét elképzelni, ha a<br />
szívéhez legközelebb állók<br />
hiányoznának onnan?<br />
lenthe<strong>ti</strong> az <strong>ön</strong>fegyelmet, az <strong>ön</strong>nevelést,<br />
de mi – evangélikus olvasatban – ennél<br />
sokkal többet feltételezünk. Lehet<br />
nagyon hasznos az <strong>ön</strong>megtartózta<strong>tás</strong><br />
a te rí tett asz tal mel lett, hasz nos a fe -<br />
lesleges kilók elleni küzdelem, a fogyókú<strong>ra</strong><br />
vagy betegség esetén a diéta. De<br />
ha az evangéliumi valóságot vesszük,<br />
sok kal több ről van szó, mint az „en -<br />
ni vagy nem en ni” kér dé sé ről. Nem ez<br />
itt a kérdés! Sokkal fontosabb ennél!<br />
A saját hitéletünk kisu<strong>gá</strong>rzó valósága<br />
és misszi ói erőnk mi att is sok kal fon -<br />
tosabb a böjt igei, teológiai értelmezése.<br />
A negyvenes szám mélyebb értelmé<br />
re szá mos he lyen utal a Szent írás.<br />
Negy ven esz ten dő (mint a pusz tai<br />
vándorlás időtartama) vagy negyven<br />
nap (mint Il lés vagy Jé zus ese té -<br />
ben): a negy ve nes szám fon tos szel -<br />
le mi tar ta lom <strong>ra</strong> utal. Ezen idő a<strong>lat</strong>t<br />
át kellett menni egy átformáló szellemi<br />
kohón, akár megkísértetve is. Elgondolkodtató<br />
módon ezt a „negyvenes”<br />
átmenetet még Isten Fia is vállalta,<br />
noha esetében feltehetően szükségtelen<br />
lett volna. S ezzel minket is<br />
fi gyel mez tet, hogy az előt tünk ál ló<br />
negyvennapos periódus felé óriási lelki<br />
felelősséggel kell fordulnunk. Ennek<br />
az idő szak nak meg van (meg<br />
kellene, hogy legyen) a maga felkészítő<br />
ere je a meg vál <strong>tás</strong> <strong>ti</strong>t ká nak iga zi<br />
meg ün nep lé sé re.<br />
Tavasszal emlegetni szokás, hogy<br />
a böj<strong>ti</strong> (dié<strong>tás</strong>) táplálkozás következté<br />
ben meg <strong>ti</strong>sz tul ha tunk a fe les le ges<br />
mér gek től, sa lak anya gok tól. De mi<br />
sok kal több re gon do lunk: a nem<br />
megvetendő tes<strong>ti</strong> kontroll mellett a<br />
lel ki <strong>ön</strong> <strong>vizs</strong> <strong>gá</strong> <strong>lat</strong> <strong>ra</strong>!<br />
Hitéletünk minősége függ attól, belenézünk-e<br />
a következő negyven nap<br />
a<strong>lat</strong>t ab ba a lel ki tü kör be, ame lyet a<br />
Szentírás tart elénk. Érezzük-e szükségét<br />
a lelki meg<strong>ti</strong>sztulásnak? Milyen<br />
is a lelki arcu<strong>lat</strong>unk? Esetleg nem miattunk<br />
riadnak-e el a közelünkben<br />
élők, akár még a sze ret te ink is Krisz -<br />
tus megváltó kegyelmétől?<br />
Adjon Isten Lelke böj<strong>ti</strong> bátorságot<br />
az <strong>ön</strong><strong>vizs</strong><strong>gá</strong><strong>lat</strong><strong>ra</strong>, és vezessen el bennün<br />
ket a meg <strong>ti</strong>sz tu lás for rá sá hoz, a<br />
golgotai kereszthez!<br />
A szerző evangélikus lelkész, a Nyu -<br />
gat-békési Egyházmegye esperese
2 e 2011. március 13. forrás<br />
Evangélikus Élet<br />
O<strong>ra</strong><strong>ti</strong>o<br />
œcumenica<br />
Mennyei Atyánk! Cso dá <strong>lat</strong> tal a lel -<br />
künk ben hul lunk térd re előt ted,<br />
mert meg szó lí tasz, és meg szó lít ha -<br />
tunk. Hall gass meg, Is te nünk, most<br />
is, ami kor ügyet len mon da tok ban<br />
tár juk eléd mind azt, ami a gon do la -<br />
tainkat betöl<strong>ti</strong>, tetteinket meghatároz<br />
za.<br />
Most, amikor az előttünk álló böj<strong>ti</strong><br />
na po kon út <strong>ra</strong> ke lünk, légy a tár -<br />
sunk. Le gyél a kéz, amely csen de sen<br />
meg érin <strong>ti</strong> a ke zün ket, az ajak, mely<br />
sut tog ja: ve led va gyok és ma <strong>ra</strong> dok<br />
mind vé gig.<br />
Áldd meg életünket, otthonunkat,<br />
a ránk bízottakat, akik szeretnek, és<br />
akiket szerethetünk. Éreztesd személy<br />
szerint minden emberrel, hogy<br />
terv szerin<strong>ti</strong> helyet adtál számá<strong>ra</strong> ebben<br />
a vi lág ban, és ér tel mes élet tel<br />
aján dé koz tad meg. Így áldj meg min -<br />
den ott hont, an nak me le gét és a te -<br />
rí tett asz talt. Add, Urunk, hogy szer -<br />
te a világon minden ember számá<strong>ra</strong><br />
legyen hajlék, ahol biztonságban élhet,<br />
legyen étel és ital az asz ta lon.<br />
Add, hogy ki vé tel nél kül min den ki<br />
érezze gondviselő jóságod éltető erejét.<br />
Kül<strong>ön</strong>ösen e forrongó, békétlenséggel<br />
teli hetekben, amikor sokan<br />
kényszerülnek elhagyni otthonukat,<br />
és ez zel bi zony ta lan ta laj <strong>ra</strong> lép nek.<br />
Add, Urunk, hogy fel is mer jük<br />
egy más ban a te rem tés rend jét, a<br />
gondviselés mozzanatait. Nyisd meg<br />
a szívünket, a szemünket, a fülünket,<br />
hogy lendületet kapjon a szeretetünk,<br />
és ész re ve gyük a szük sé get. Erő -<br />
sítsd azt a köteléket, amely egymáshoz<br />
fűz ben nün ket. Az irigy ség ere -<br />
jét, mely egy más tól el vá laszt, törd<br />
meg ben nünk.<br />
Aján dé kozz gyó gyu lást min den<br />
be teg szá má <strong>ra</strong>. Adj töb bet, mint<br />
amit ké rünk vagy re mé lünk. Ké -<br />
rünk azo kért, akik nek most kell<br />
szem be néz ni ük a vég ső uta zás sal.<br />
Kérünk a gyászolókért, szereteted, vigasz<br />
ta lá sod ölel je át őket.<br />
Áldd meg gyülekezeteinket, azt a<br />
közösséget, amelybe tartozunk; add,<br />
hogy a hit ben min den kor erő söd -<br />
jünk, a sze re tet ben szün te le nül nö -<br />
vekedjünk.<br />
Végül minden kérésünket, egész<br />
életünket a te kezedbe tesszük le. Legyen<br />
min den jó sá gos aka <strong>ra</strong> tod sze -<br />
rint. Ámen.<br />
SEMPER REFORMANDA<br />
„Minden szenvedő embernek lassan<br />
mú lik az idő, és min den bol dog nak<br />
gyor san. Kü lö nö sen mér he tet le nül<br />
las san mú lik azok nak, akik azt a<br />
belső fájdalmat érzik, hogy őket az Isten<br />
el hagy ta, és őtő lük el for dult;<br />
amint mondják, hogy a <strong>ti</strong>sztítótűzben<br />
egy ó<strong>ra</strong> ke se rűbb ezer esz ten dei tes <strong>ti</strong><br />
szenvedésnél a föld<strong>ön</strong>. Azért nincsen<br />
nagyobb szenvedés, mint a lelkiismeret<br />
szen ve dé se, amely ak kor áll be,<br />
ami kor Is ten, vagy is az igaz ság, igaz -<br />
sá gos ság, böl cses ség stb. el hagy , és<br />
nem ma <strong>ra</strong>d más, mint bűn, sö tét ség,<br />
só haj <strong>tás</strong> és fáj da lom. S ez csepp nyi<br />
íze lí tő a po kol és az örök kár ho zat<br />
kín já ból… A vissza for du lá s azon -<br />
ban bel ső vi gasz ta lás és bol dog re -<br />
mény ség ben va ló meg ma <strong>ra</strong> dás.”<br />
d Lu ther Már ton: Bűn bá na <strong>ti</strong><br />
zsoltá rok – A ha to dik zsol tár<br />
(Schu lek Ti bor for dí tá sa)<br />
BÖJT 1. VA SÁR NAP JA (IN VO CA VIT) – MT 16,21–27<br />
Bűn bá nat tal for dul junk a ke reszt <strong>ti</strong>t kai fe lé!<br />
b <strong>Böj</strong>t el ső he té nek éne ke, az Úr<br />
Jé zus, hoz zád ki ál tok (EÉ 75) a<br />
reformáció első generációjának<br />
kiemelkedő jelentőségű értéke.<br />
Amikor 1523-ban liturgiai reformjának<br />
kidolgozásához hozzáfogott, Luther<br />
azon nal fel is mer te, hogy nem<br />
csu pán a pré di ká ci ó nak, ha nem a<br />
gyü le ke ze <strong>ti</strong> ének nek is óri á si sze re -<br />
pe le het az új ta nok ter jesz té sé ben.<br />
Prédikátortársait és barátait levélben<br />
buzdította énekköltésre, s bár a körülötte<br />
tevékenykedő reformátorok<br />
egyi ke sem ha gyott hát <strong>ra</strong> az övé hez<br />
hasonló mennyiségű énekanyagot, e<br />
kisebb szerzők munkája is jelentősen<br />
hozzájárult ahhoz, hogy a nép ajkán<br />
im már anya nyel ven szó lal has son<br />
meg az éne kelt ige.<br />
Az Úr Jé zus, hoz zád ki ál tok szer -<br />
ző sé ge a 19. szá za dig <strong>ti</strong>sz tá zat lan<br />
volt; ek kor egy 1530-ból szár ma zó<br />
nyomtatvány került napvilág<strong>ra</strong>, mely<br />
tartalmazza he<strong>ti</strong> énekünket. E forrás<br />
ta nú sá ga sze rint a szö ve get Johann<br />
Agricola (1494–1566) tanár, teológus<br />
szerezte 1526/27 körül, aki – akárcsak<br />
Luther – Eislebenben született. Mély<br />
<strong>ti</strong>sztelettel és csodá<strong>lat</strong>tal viseltetett a<br />
reformátor iránt, 1515-ben lelkes tanít<br />
vá nya lett a wit ten ber gi egye te -<br />
men, és ha ma ro san szo ros ba rá <strong>ti</strong><br />
kap cso <strong>lat</strong> ala kult ki köz tük.<br />
Tanulmányai végeztével Agricolát<br />
az egyetem tanárává nevezték ki, később<br />
prédikátorként szol<strong>gá</strong>lt szülővárosában,<br />
majd Wittenbergben. 1540-<br />
ben a b<strong>ra</strong>ndenburgi választófejedelem<br />
udvari prédikáto<strong>ra</strong> lett, utóbb a fejedelemség<br />
szuperintendense. E pozíciójában<br />
is mindvégig a lutheri teológia<br />
terjesztésén fá<strong>ra</strong>dozott.<br />
Hamvazószerdán új szakaszába léptünk<br />
az egy há zi esz ten dő nek: ránk<br />
kösz<strong>ön</strong>tött a nagypéntek sötétségére<br />
fi gyel mez te tő, egy szer s mind a<br />
min dent fe lül mú ló fő ün nep, a hús -<br />
vét <strong>ra</strong>gyo<strong>gá</strong>sát előkészítő böj<strong>ti</strong> időszak.<br />
Mi más ról szól hat na az anya -<br />
szent egy ház – nem csu pán tes <strong>ti</strong>, ha -<br />
nem mindenekelőtt szívbéli – böjtölé<br />
se, ha nem ar ról, ami re böjt el ső va -<br />
sár nap já nak evan gé li u ma rá irá nyít -<br />
ja a figyelmünket: Krisztus Urunk kereszt<br />
jé nek <strong>ti</strong>t ka i ról?<br />
El ső ként azt a tényt kell új <strong>ra</strong> és új -<br />
<strong>ra</strong> bűnbánattal elfogadnunk, hogy az<br />
oly k<strong>ön</strong>nyen sátáni út<strong>ra</strong> tévedt Péterhez<br />
hasonlóan mi sem mindig ismertük<br />
Krisz tust úgy, aho gyan ő ki nyi -<br />
<strong>lat</strong>koztatta <strong>ön</strong>ma<strong>gá</strong>t. Nem k<strong>ön</strong>nyű<br />
megértenünk azt, hogy Krisztus kereszt<br />
je mö gött Is ten <strong>ti</strong> tok za tos aka -<br />
<strong>ra</strong> ta rej tő zik. Mint aho gyan nem<br />
volt k<strong>ön</strong>nyű meg ér te nie Pé ter nek<br />
sem, aki percekkel korábban őszintén<br />
és egyszerűen megvallotta: Jézus<br />
a Krisz tus, az élő Is ten Fia. Nem test<br />
és vér nyi <strong>lat</strong> koz tat ta ki ne ki ezt, ha -<br />
nem a mennyei Atya… A test és vér,<br />
az ember természetes értelme szerint<br />
a kereszt, a Messiás emberekért való<br />
szenvedése elképzelhetetlen, sőt<br />
megbotránkoztató esemény, amely<br />
még a kősziklahitű tanítványt is a sátáni<br />
gondolkodás szakadékának szélé<br />
re lö ki.<br />
Napjainkban új<strong>ra</strong>éled a régi korokban<br />
divatos tévtaní<strong>tás</strong>, hogy Jézus keresztje<br />
következmény volt: megszokottól<br />
eltérő, sokak szemében provokatív<br />
viselkedésének egyenes folyománya.<br />
Vállalása az ő részéről egyszerű<br />
következetesség volt: élete árán is<br />
vállalta elveit… Még egyszer szögezzük<br />
le: ez tév ta ní <strong>tás</strong>! Tá vozz tő lem,<br />
sá tán…! Má so dik szá za di egy ház -<br />
atyánk, Polikárp szmirnai püspök jelen<strong>ti</strong><br />
ki ránk ma<strong>ra</strong>dt, filippiekhez írt<br />
levelében: „Aki a kereszt bizonysá<strong>gá</strong>t<br />
nem vall ja, az a sá tán tól va ló.”<br />
Krisztus keresztje nem az események<br />
sze ren csét len össze ját szá sa<br />
vagy az emberi tar<strong>tás</strong> jele, hanem Isten<br />
üdvözítő aka<strong>ra</strong>ta. Pontosan azért<br />
kellett a Messiásnak keresztutat járnia,<br />
hogy meg sza ba dít son ben nün -<br />
ket a sátáni gondolkodás csapdájából,<br />
az őt olyan k<strong>ön</strong>nyen fél re is me rő té -<br />
velygésből. Biblikusabban vagy egyháziasabban<br />
szólva: azért, hogy megváltson<br />
bennünket.<br />
Krisztus keresztjének árnyékában<br />
elmélkedve ar<strong>ra</strong> is rá kell döbbennünk,<br />
hogy a keresztet vállaló Megváltó<br />
övéitől teljes tudatátformálást követel<br />
– és ugyan ezt aján dé koz za is ne -<br />
kik. Az em ber ugyan is több nyi re<br />
nem kí ván mást, mint meg men te ni a<br />
saját életét, megnyerni az egész világot.<br />
Elfogadott jelszavunk: valósítsuk<br />
meg <strong>ön</strong> ma gun kat! Ha elég ügye sek va -<br />
gyunk, eh hez még olyan ideo ló gi át is<br />
felhasználunk, amelyben előkelő helyet<br />
„adományozunk” Istennek…<br />
A pé te ri-sá tá ni vá lasz mö gött is<br />
fel fe dez he tünk ta lán va la mi ilyes -<br />
mit. A természetes emberi logika szerint<br />
a Messiás feladata alighanem az,<br />
hogy rend be te gye az éle tün ket,<br />
meg re gu láz za a ne künk nem tet -<br />
szőket, igazolja d<strong>ön</strong>téseinket, életvitelünket,<br />
választott utunkat. Ha úgy<br />
tetszik: bűneinket… Hogy minden<br />
ma <strong>ra</strong>d jon a ré gi ben. Krisz tus ke -<br />
resztje viszont éppen azt üzeni: semmi<br />
nem ma <strong>ra</strong>d hat a ré gi ben! Nagy baj<br />
van az éle tünk kel, és ha nem vi gyá -<br />
zunk, nem változunk, minden kicsúszik<br />
a markunkból. Miközben megpró<br />
bál juk meg va ló sí ta ni <strong>ön</strong> ma gun -<br />
kat, semmivé f<strong>osz</strong>lunk. Miközben<br />
meg akarjuk menteni az életünket, elveszítjük.<br />
Miközben megpróbáljuk<br />
Úr Jé zus, hoz zád ki ál tok<br />
CANTATE<br />
A VASÁRNAP IGÉJE<br />
meg nyer ni a vi lá got, kárt val lunk a<br />
lel künk ben.<br />
Mit adhat az ember váltságdíjul a<br />
lelkéért? A kérdésre a kereszten talál<br />
juk meg a vá laszt: em be ri ésszel<br />
ugyan fel nem fog ha tó, de Jé zus<br />
Krisz tus meg fi zet te a vált ság dí jat a<br />
lelkünkért! Semmi nem ma<strong>ra</strong>dhat tehát<br />
a régiben: vegyük fel a keresztünket,<br />
és kö ves sük őt. Ak kor is, ha sza -<br />
vai, cselekedetei, életünket irányító<br />
hatalmas aka<strong>ra</strong>ta érthetetlenek, olykor<br />
meg bot rán koz ta tók. Krisz tus<br />
hatalmas szavá<strong>ra</strong> távozik tőlünk a sátán,<br />
és meg újul az éle tünk.<br />
Krisz tus ke reszt je vé gül ar <strong>ra</strong> is<br />
ráébreszthet bennünket, hogy benne<br />
ta lál juk meg az örök élet egyet len<br />
esélyét. Amire Péter és vele együtt valamennyien<br />
képtelenek vagyunk, azt<br />
ő megtette: legyőzte a sátánt. Ma még<br />
cipeljük a keresztjeinket, ma még kísért<br />
bennünket a sátán, ma még bűnös<br />
óemberünk küzd a megújulásunk<br />
el len, de el j<strong>ön</strong> majd az idő, ami kor az<br />
Emberfia ismét közöttünk lesz, méghoz<br />
zá an gya la i nak di cső sé gé ben.<br />
Akkor nem lesz többé mellébeszélés,<br />
nem lesz többé alakoskodás, nem lesz<br />
több idő az igaz ság fel is me ré sé re<br />
sem, mert minden egyértelművé válik.<br />
Az örök élet azok nak jut <strong>osz</strong> tály -<br />
ré szül, akik Jé zus Krisz tust e vi lá gi<br />
életük során az értük, mindannyiunkért<br />
meghalt és feltámadott Messiásnak<br />
tekintették és vallották. Nincs<br />
más út. A menny or szág ba nem le het<br />
kül<strong>ön</strong>féle ügyesen elrejtett kiskapukon<br />
át be ol da log ni.<br />
A lutheránusok között 1527-ben<br />
kirobbant an<strong>ti</strong>nomisz<strong>ti</strong>kus vitában ő<br />
ma ga is he ve sen ál lást fog lalt. A ve -<br />
le el len té tes ál lás pont <strong>ra</strong> he lyez ke dő<br />
Me lancht hon a tör vény nyo ma té -<br />
kosabb hirdetését szorgalmazta, hogy<br />
az ta nít son he lyes élet ve ze tés re és<br />
bűn bá nat <strong>ra</strong>, Ag ric o la azon ban úgy<br />
tartotta, minderre csakis az evangélium<br />
hallga<strong>tás</strong>a öszt<strong>ön</strong>özhet. E vitában<br />
Lu ther nek is kény te len volt el -<br />
lent mon da ni, így az egy kor szo ros<br />
bará<strong>ti</strong> viszony már sohasem lett a régi<br />
közöttük.<br />
„Az igaz hi tet kí vá nom” – ír ja<br />
éne ké ben, s ez egész éle té nek mot tó -<br />
ja lehetne, hiszen mindvégig nyughatat<br />
la nul ke res te a he lyes utat és teo -<br />
ló gi ai meg győ ző dést. Ugyan ak kor<br />
azt is el mond ja, hogy mind ab ban a<br />
„nagy harcban, ellenkezésben”, amelyen<br />
ő is ke resz tül ment, nem a ma -<br />
ga ere jé ben bí zott, s er re ta nít ben -<br />
nün ket is.<br />
Az is me ret len ere de tű, 1526-ban<br />
le jegy zett dal lam nak ta lán leg szebb<br />
fel dol go zá sa az az or go na-elő já ték,<br />
mely J. S. Bach Or gel büch le in cí mű<br />
gyűjteményében található (Ich ruf zu<br />
dir, Herr Jesu Ch rist, BWV 639). A<br />
da <strong>ra</strong>b lí <strong>ra</strong>i hang vé te le mö gött az<br />
igaz hitet kereső lélek kétségei, belső<br />
vívódásai is megjelennek, amelyeket<br />
a bal kéz kavargó kísérőszólama<br />
szemléltet. Segítsen bennünket böjt<br />
el ső va sár nap ján ez a mű is a be fe lé<br />
for du lás <strong>ra</strong> és az el csen de se dés re!<br />
g Fekete Anikó<br />
<strong>Böj</strong>t him nu sza<br />
Invocavit: „Segítségül hív, és én meghall<br />
ga tom – így szól az Úr –, ve le le -<br />
szek nyomorúsá<strong>gá</strong>ban, kiszabadítom<br />
és megdicsőítem.” (lásd Zsolt 91,15; LK)<br />
Ki ál tunk, és Is ten meg hall gat, ki -<br />
szabadít a nyomorúságból. A zsoltároshoz<br />
hasonlóan tanít imádkozni<br />
minket Johann Agricola, Luther refor<br />
má tor tár sa és egyik utol só vi ta -<br />
partnere. Ők ketten a wittenbergi<br />
egyetem falai között küzdöttek Isten<br />
előtt meg áll va, böj töl ve a hit <strong>ti</strong>sz ta -<br />
sá <strong>gá</strong> ért.<br />
Szombathelyi gyülekezetünk nagyon<br />
sze re <strong>ti</strong> ezt az éne ket, el ső ver -<br />
sét gyak<strong>ra</strong>n énekeljük az isten<strong>ti</strong>szteleten<br />
az egyetemes k<strong>ön</strong>yörgés bevezetéseként.<br />
A prédikáció<strong>ra</strong> fennhangon<br />
hitvallással válaszoló gyülekezet<br />
Krisz tus hoz ki ált ének szó val: Jé zus<br />
Krisz tus hoz, aki a mi egyet len köz -<br />
ben já rónk Is ten nél, aki nek a ne vé re<br />
a Szentlélek felerősí<strong>ti</strong> kéréseink hangját.<br />
A kö nyör gé sek vé gén az egész<br />
gyü le ke zet ki ált: Urunk, hall gass<br />
meg minket! Segítséget kérünk életünk<br />
höz és szol <strong>gá</strong> la tunk hoz a vi lág -<br />
ban. Segítséget kérünk a ránk bízottaknak,<br />
akiknek imádsá<strong>gá</strong>t felkaroljuk,<br />
vagy he lyet tük mond juk el.<br />
Agricola éneke a mai vasárnapon<br />
az isten<strong>ti</strong>sztelet himnuszává nemesülhet.<br />
Sőt a böjt him nu szá nak is ne vez -<br />
Bűnbánattal kérdezzük meg magunktól<br />
a böjt első napjaiban: hányadik<br />
he lyet fog lal ják el a min den nap -<br />
jainkban az e világi élet minőségével<br />
kapcso<strong>lat</strong>os törekvések – és hányadik<br />
he lyen áll az örök élet irán <strong>ti</strong> vá gya ko -<br />
zás, a kereszt megváltó Krisztusában<br />
való hit? Pedig Krisztus dicsősége<br />
böjtben is letagadhatatlan bizonyosság:<br />
ha hittel tekintünk rá, akkor a javunk<strong>ra</strong>,<br />
ha megütközünk <strong>ra</strong>jta, akkor<br />
a kárhozatunk<strong>ra</strong>.<br />
<strong>Böj</strong>t el ső va sár nap ja ha gyo má -<br />
nyosan a sátán legyőzőjeként állítja<br />
elénk az Úr Jé zust. Ő az, aki meg sza -<br />
badít bennünket – nem a sátán által<br />
ránk zúdított sok rossztól, szenvedésektől,<br />
keresztektől, hanem mindenek<br />
előtt a be lénk köl tö zött, ben -<br />
nünket megfertőző sátáni gondo<strong>lat</strong>ok<br />
tól.<br />
Bi za lom mal foly tas suk te hát szí -<br />
vünk – eset leg tes tünk – böj tö lé sét<br />
a következő hetekben, mert a bűnbána<strong>ti</strong><br />
idő sötétségének leple a<strong>lat</strong>t már<br />
most meg-meg csil lan a győz tes<br />
Krisz tus di cső sé ge, amely hús vét<br />
ünnepén fogja mindent elsöprő erővel<br />
be<strong>ra</strong>gyogni az életünket, hogy bepillanthassuk<br />
abba az örök dicsőségbe,<br />
amely a Krisztus-hívőt e világ elmúl<br />
ta után vár ja.<br />
g Tu bán Jó zsef<br />
Imádkozzunk! Mindenható Istenünk,<br />
aki a böjt negy ven nap ja a<strong>lat</strong>t össze -<br />
törsz ben nün ket, hogy an nál na -<br />
gyobb örömmel ünnepelhessük a feltámadás<br />
legszentebb ünnepét: adj<br />
erőt ne künk, hogy min den kor ké szek<br />
le gyünk küz de ni bű ne ink el len, és<br />
megújuljunk a te aka<strong>ra</strong>tod szerint az<br />
Úr Jé zus Krisz tus ál tal, aki ve led és a<br />
Szent lé lek Is tennel él és u<strong>ra</strong>l ko dik<br />
mind örök k<strong>ön</strong>-örök ké. Ámen.<br />
hetjük, hisz megadja az alaphangot a<br />
böjtölésre való felhíváshoz: Forduljatok<br />
Istenhez, kiáltsatok Jézushoz, és<br />
ne engedjétek, hogy a kísértő eltérítsen<br />
<strong>ti</strong>teket a kegyelemtől! A sötétség<br />
ne borítsa el a világosságot!<br />
Együtt kiálthatunk Istenhez ezzel<br />
az ének kel, ne hogy erőt ve gyen <strong>ra</strong>j -<br />
tunk és egyházunkon a kétségbeesés,<br />
amely bátortalanná és bénulttá tesz.<br />
Zeng je aj kunk, hogy az igaz hi tet kí -<br />
vánjuk: a sok zavaros taní<strong>tás</strong>, szokás<br />
és erkölcsi zűrzavar ne homályosítsa<br />
el értelmünket!<br />
Re mény ség nél kül sem él he tünk.<br />
Az igaz reménység megmentő hálóként<br />
feszül a halál sötét mélysége fölött.<br />
<strong>Böj</strong>t lelkigyakor<strong>lat</strong>án új<strong>ra</strong> és új<strong>ra</strong><br />
szembesülünk a bűn hatalmával és<br />
Isten megváltó kegyelmével. A kereszt<br />
a sze re tet je le, ame lyet, test vé -<br />
re im, ne le gye tek res tek ma ga tok <strong>ra</strong><br />
vet ni! Gon dol juk vé gig, a moz du <strong>lat</strong><br />
mögött mi rejlik: a megfeszített és feltámadott<br />
Krisztusról való tanúságtétel!<br />
Ő meg vál tott en gem, és én hoz -<br />
zá tartozom; Jézustól kapom az erőt<br />
ah hoz, hogy tud jak „meg bo csá ta ni<br />
más nak”.<br />
<strong>Böj</strong>tben egyél kevesebbet, ne mulass,<br />
ne lógj órá kon át a ne ten, és tarts<br />
magad körül több csendet! Ezek nem<br />
formaságok, hanem céljuk, hogy Isten<br />
igéje egyre inkább eledelünkké legyen.<br />
Isten igéje szent táplálékunk,<br />
amely az úrvacsorában átélhetően ad<br />
szabadságot és csendes, de annál intenzívebb<br />
böj<strong>ti</strong> örömöt.<br />
„Tu dom, nem hagysz el vesz nem.”<br />
Ez nem szerzett tudás, hanem kiböjtölt<br />
tapaszta<strong>lat</strong>a hitünknek. <strong>Böj</strong>t, kiál<br />
<strong>tás</strong>, meg tar ta <strong>tás</strong>. „Úr Jé zus, se gíts<br />
en gem!” Ámen.<br />
g G. La bos sa György
Evangélikus Élet evangélikus élet<br />
2011. március 13. f 3<br />
Szolidari<strong>tás</strong>ról Sárváron<br />
b Egy há zunk es pe re sei az<br />
el múlt hét kedd jén egy<br />
sár vá ri well ness ho tel be<br />
vonultak. No nem pihenni,<br />
ha nem dol goz ni. Az<br />
esedékes esperesi tanácsko<br />
zás hely szí ne volt<br />
ugyanis az említett sárvári<br />
hotel. Az értekezlet napirendjén<br />
– egyebek mellett<br />
– is mét a szo li da ri tá -<br />
si tör vény sze re pelt,<br />
amellyel kap cso <strong>lat</strong> ban<br />
Mun tag And rás, a zsi nat<br />
nem lel ké szi el nö ke és<br />
Szemerei János ka pos vá ri<br />
esperes-lelkész adott tájékoz<br />
ta tót.<br />
Mun tag And rás egy Ex celtáb<br />
lá zat se gít sé gé vel mu tat ta<br />
be az espereseknek, hogy miként<br />
lehet majd kiszámítani a<br />
gyülekezetek által befizetendő<br />
nyugdíjjárulékot. Az előadó<br />
hang sú lyoz ta: erő fe szí té sük<br />
ar <strong>ra</strong> irá nyult, hogy a tör vény<br />
ere de <strong>ti</strong> cél ja, a szo li da ri <strong>tás</strong><br />
meg va ló sul jon, vagy is azok a<br />
gyülekezetek kapjanak támoga<strong>tás</strong>t,<br />
amelyek valóban rászorul<br />
nak.<br />
A ter ve zet ki dol go zó i nak<br />
reménysége az, hogy ebben az<br />
új rendszerben a gyülekezeteknek<br />
nem kell többet befizetniük,<br />
mint amennyit eddig<br />
fi zet tek or szá gos já ru lék cí -<br />
mén. Ál ta lá nos ság ban az<br />
mond ha tó el, hogy az új tör -<br />
vény bevezetésével nem növekednek<br />
a gyülekezetek befizeté<br />
si ter hei, bár két ség kí vül<br />
lesz nek olyan – te he tő sebb –<br />
gyülekezetek, amelyeknek a fize<br />
té si kö te le zett sé gei nő ni<br />
fog nak. A szo li da ri tá si tör -<br />
vény mos ta ni, re mél he tő leg<br />
utolsó változatát egyébként a<br />
májusi zsina<strong>ti</strong> ülésszakon fogják<br />
majd meg tár gyal ni a kül -<br />
döt tek.<br />
A tanácskozás további részében<br />
Bence Imrének, a Bu dai<br />
Egy ház me gye es pe re sé nek<br />
elő ter jesz té se nyo mán ar ról<br />
be szél get tek egy há zunk kö -<br />
zép ve ze tői, mi ként le het ne<br />
tu da to sab ban for dul ni a mű -<br />
ködésképtelenség határá<strong>ra</strong> került<br />
gyülekezetek, illetve lelkésze<br />
ik fe lé. Mi le gyen ott, ahol<br />
a szol<strong>gá</strong><strong>lat</strong> ellá<strong>tás</strong>a szinte már<br />
re mény te len? Ezt a kér dést<br />
azért is fel kell ten ni, mert ez<br />
a kilá<strong>tás</strong>talan állapot ezeknek<br />
a gyülekezeteknek a lelkészei<br />
re is ki hat, akik <strong>ön</strong> hi bá ju kon<br />
kívül kerültek ilyen helyzetbe.<br />
A meg fá <strong>ra</strong> dás, ki égés, a szol -<br />
<strong>gá</strong><strong>lat</strong> örömének elvesztése fenyege<strong>ti</strong><br />
az ilyen körülmények<br />
között szol<strong>gá</strong>lókat. Megfogalma<br />
zó dott, hogy ki mun kált<br />
st<strong>ra</strong>tégiá<strong>ra</strong> volna szüksége egyhá<br />
zunk nak ah hoz, hogy ezt a<br />
kérdést megnyugtató módon<br />
kezelni tudja.<br />
A tanácskozás végén az espe<br />
re sek sé tát tet tek – Takács<br />
Zoltán Bálint múzeumigazgató<br />
szakavatott vezetésével – az<br />
egykor a Nádasdy család fészkének<br />
számító sárvári várban.<br />
g Kiss Mik lós<br />
Pi lá tus és Hét ima<br />
A ke len föl di evan gé li kus<br />
temp lom adott ott hont múlt<br />
va sár nap a Ká kay Ist ván műveiből<br />
álló koncertnek. A Magyarországi<br />
Evangélikus Egyház<br />
Országos Irodájának igazga<br />
tó ja a kö zel telt há zas ren -<br />
dez vé nyen so kak szá má <strong>ra</strong> új<br />
ol da lá ról, mu zsi kus ként mu -<br />
tat ko zott be: ál ta la meg ze né -<br />
sített verseket szólaltatott meg<br />
együt te se, a Po é zis, il let ve a<br />
Can ter ino ve gyes kar és a<br />
Grá di csok kama<strong>ra</strong>kórus.<br />
A zeneileg igényes produkciót<br />
Korányi András rövid áhítata<br />
<strong>osz</strong>totta két részre.<br />
Az est el ső fe lé ben – Mózes<br />
Margit vezényletével – Reményik<br />
Sándor Pilátus című versét<br />
éne kel te a ze né szek kel<br />
együtt több mint hat van ta got<br />
számláló énekkar, a második<br />
részben pedig 20. századi magyar<br />
köl tők – Ady Endrétől Rónay<br />
Györ gy<strong>ön</strong>, Haj nal An nán,<br />
Bródy Lászlón, Weöres Sándoron<br />
át Áprily Lajosig és Sík Sán -<br />
dorig – jól és ta lán ke vés bé jól<br />
Thomas Dahl vendégszol<strong>gá</strong><strong>lat</strong>a<br />
ismert versei szólaltak meg az<br />
énekesek tolmácsolásában.<br />
g Kiss Tamás<br />
(For rás: Evan ge li kus.hu)<br />
A SZERZŐ FELVÉTELE<br />
„Sárvártúrán”<br />
FOTÓ: SZABÓ ANDRÁS<br />
Az Evangélikus Hittudományi<br />
Egye tem Egy ház ze nei Tan -<br />
székének meghívásá<strong>ra</strong> a hamburgi<br />
St. Petri-templom kántor-or<br />
go nis tá ja és Bach-kó -<br />
ru sá nak ve ze tő je ven dé ges -<br />
ke dett a na pok ban Bu da pes -<br />
ten. Thomas Dahl vasárnap a<br />
Deák téri templomban koncer<br />
te zett, hét főn pe dig a teo -<br />
lógián vezetett három részből<br />
ál ló egy ház ze nei kur zust. (A<br />
német sztárvendéggel készült<br />
interjút lapunk következő számá<br />
ban ol vas hat ják.)<br />
g Mé szá ros Gá bor<br />
fel vé te le<br />
A Deák téri templom ambójánál Finta Gergely tanszékvezető<br />
kösz<strong>ön</strong><strong>ti</strong> a balján álló német orgonaművészt<br />
A 14. he lyen<br />
A GfK cso port rendszeresen felméri,<br />
hogy a kül<strong>ön</strong>böző hiva<strong>tás</strong>okban dolgo<br />
zók nak mi lyen a bi zal mi in de xük<br />
a lakosság körében. A közelmúltban<br />
napvilág<strong>ra</strong> került húszas lista élén –<br />
ta lán nem meg le pő – a tűz ol tók áll -<br />
nak, aki ket a pos tá sok és a ta ná rok<br />
követnek. Az abszolút sereghajtók<br />
pedig a poli<strong>ti</strong>kusok, akiket csak az újság<br />
írók és a rek lám szak em be rek<br />
előz nek meg.<br />
A felmérés a papokkal kapcso<strong>lat</strong>os<br />
bi zal mi in dex re is rá kér de zett. Nos,<br />
az eredmény nem éppen lelkesítő: ötven<br />
pont tal a 14. he lyen vé gez tünk.<br />
Ha nem is ki eső he lyen, de az al só kö -<br />
zépmezőnyben. Az előző évhez képest<br />
két hellyel csúsz tunk vissza.<br />
Az okokon és a kitörési pontokon<br />
gondolkozom, hiszen ezekkel az adatokkal<br />
mindannyiunknak szembesülnük<br />
kell. Le het per sze mon da ni,<br />
hogy ezek a szá mok nem ál ta lá ban az<br />
egy ház <strong>ra</strong>, ha nem „csak” a ve ze tő i re<br />
vo nat koz nak. Ál tat hat juk ma gun -<br />
kat az zal is, hogy mind ez nem fel tét -<br />
lenül az evangélikus lelkészeket értékeli,<br />
továbbá korholhatjuk a bulvármé<br />
di át, hogy mi lyen dif fe ren ci á <strong>lat</strong> -<br />
lanul minősít akkor, amikor egyházi<br />
em be rek vélt vagy va lós szennyes<br />
ügye it te re ge <strong>ti</strong> ki. Ám ne dug juk<br />
homokba a fejünket! Egyrészt számos<br />
kül föl di or szág ban sok kal na gyobb<br />
papi botrányok derültek ki, a lelkészek<br />
irán<strong>ti</strong> bizalom nemzetközi mértéke<br />
mégis lényegesen magasabb (58<br />
százalék), mint nálunk. Másrészt az<br />
evangélikusság egyik gyengeségére jól<br />
rávilágított az a szociológiai felmérés,<br />
amelyet a st<strong>ra</strong>tégiai munka keretében<br />
vé gez tünk el.<br />
Az ada tok sze rint döb be ne te sen<br />
kevesen fordulnak lelkészükhöz személyes<br />
gondjaikkal. Más szóval saját<br />
<strong>vizs</strong> <strong>gá</strong> la ta ink is meg erő sí <strong>ti</strong>k azt a<br />
tényt, hogy a lelkészek esetében nem<br />
annyi <strong>ra</strong> bi zal mi, mint in kább bi zal -<br />
mat lan sá gi in dex ről be szél he tünk.<br />
Per sze nincs új a nap a<strong>lat</strong>t. A pa -<br />
pok Is te ne cí mű, 1907-ben írt ver sé -<br />
ben Ady End re is vé le ményt for mál<br />
egy képzeletbeli ko<strong>ra</strong>beli felmérésen:<br />
„Én vé re im, bú sak, sze gé nyek, / Tu -<br />
dom én azt, hogy kell az ének, / <strong>Ke</strong>ll<br />
a zsol tár, kell a fo hász, / <strong>Ke</strong>ll a hit,<br />
de ne higgye tek / So ha a pa pok is te -<br />
né nek.”<br />
Bő év szá zad dal ké sőbb ne künk<br />
ma gunk nak kell vá laszt ke res nünk<br />
ar <strong>ra</strong> a kér dés re, hogy a leg kü l<strong>ön</strong> bö -<br />
zőbb hiva<strong>tás</strong>ú – egyszerű vagy iskolá<br />
zott –, va la mint a kü l<strong>ön</strong> bö ző kor -<br />
<strong>osz</strong>tályokhoz tartozó emberek körében<br />
mi lyen kép él a pa pok ról. Em lí -<br />
tett bel ső egy há zi fel mé ré sünk nyo -<br />
mán elő ször an nak oka it kel le ne<br />
meg <strong>vizs</strong> <strong>gá</strong>l nunk, hogy mi ért nem<br />
dö röm böl nek a pa ró ki ák és a lel ké -<br />
szi hi va ta lok aj ta ján sa ját hí ve ink.<br />
Mi ért akar ják „ma guk meg ol da ni”<br />
éle tük meg annyi gond ját? Le het,<br />
hogy a ho r<strong>osz</strong> kó pok <strong>ra</strong> job ban fi -<br />
gyelnek, mint lelkészeik útmuta<strong>tás</strong>á<strong>ra</strong>?<br />
Egyáltalán, jelen vannak-e közöttük<br />
a pap ja ik?…<br />
A minap a belügyminiszter egy fóru<br />
mon ar ról be szélt, hogy a rend -<br />
ÉGTÁJOLÓ<br />
őröknek ki kell szállniuk autóikból,<br />
hogy ér dem ben lát ha tó ak, meg szó -<br />
líthatóak legyenek a legkisebb települé<br />
se ken is. Ha egy lel kész – jó eset -<br />
ben – csak e-mail ben kom mu ni kál<br />
híveivel, akkor hogyan lehet a szemébe<br />
néz ni? Ha csak fel hú zott ab la kú<br />
autóval suhan keresztül a falun, akkor<br />
miként szólítható meg?<br />
Per sze ne le gyünk igaz ság ta la -<br />
nok: ma gam is tu dom, hogy mi lyen<br />
sok lel kész vé gez erő fe let <strong>ti</strong>, ál do za -<br />
tos mun kát. Csak re mél ni tu dom,<br />
hogy so <strong>ra</strong> im nyo mán öz<strong>ön</strong> le nek<br />
majd a szer kesz tő ség be az ol va sói<br />
le ve lek, ame lyek nagy sze rű pa pi<br />
pél dák ról szól nak. Ez zel együtt en -<br />
gem nyo maszt ez a bi zo nyos 14. hely.<br />
<strong>Ke</strong> re sem ben ne a ma gam fe le lős sé -<br />
gét is, hogy püs pök ként nem ve szí -<br />
tem-e el a hí vek, be le ért ve a lel ké -<br />
szek bi zal mát.<br />
A bel ső egy há zi össze füg gé sek<br />
után a külső körülményeket is meg<br />
kell <strong>vizs</strong><strong>gá</strong>lnunk. Lehetséges, hogy a<br />
sze ku la ri zá ció mind na gyobb tér -<br />
nyerésével folyamatosan csökken a<br />
lelkészek és az egyház társadalmi jelen<br />
lé te. Ám ész re kell ven ni, hogy a<br />
még ná lunk is el vi lá gi a so dot tabb<br />
Nyugaton lényegesen nagyobb a lelkészek<br />
bizalmi indexe. A nemzetközi<br />
átlag a mi 50 százalékunkkal szemben<br />
58 százalék. Ennek csak részben<br />
le het oka a kom mu nis ta múlt, hi szen<br />
a rendszerváltozás idején kiemelkedően<br />
magas volt az egyházakkal és a<br />
lelkészekkel kapcso<strong>lat</strong>os pozitív vá<strong>ra</strong>kozás.<br />
Tartok tőle, hogy az elmúlt<br />
húsz év ben nemigen ta lál tuk meg a<br />
releváns társadalmi jelenlét formáit.<br />
Vagy vissza hú zód tunk a ma <strong>gá</strong>n élet<br />
biz ton sá gos nak vélt fa lai kö zé, vagy<br />
annál nagyobb vehemenciával követeltük<br />
jogainkat a nyilvánosság előtt.<br />
Vagy gyá va nyu szi ként, vagy pré dá -<br />
<strong>ra</strong> leső or<strong>osz</strong>lánként viselkedtünk. Ismereteim<br />
szerint egyik sem eredeztet<br />
he tő a bib li ai ha gyo mány ból.<br />
A 14. hellyel va ló őszin te szem be -<br />
sülés komoly változásokat is eredményez<br />
het. Az okok be mu ta tá sá hoz<br />
ha son ló an itt is a bel ső és a kül ső<br />
összefüggésekre utalok. <strong>Ke</strong>zdjük ezúttal<br />
az utóbbival. Nem szabad belenyugodnunk<br />
abba, hogy nincs társadal<br />
mi sú lyunk. Ezt azon ban nem<br />
külső eszközökkel érhetjük el, hanem<br />
an nak ko mo lyan vé te lé vel, ami re<br />
prófétai és jézusi mandátumunk van.<br />
A „vigasztaljátok, vigasztaljátok népe<br />
met” (Ézs 40,1) na pi pa <strong>ra</strong>n csá nak<br />
teljesítésével vagy éppen az irgalmas<br />
sa ma ri tá nus pél dá za tá nak szün te -<br />
len megélésével. Más szóval a leszakadó<br />
rétegek irán<strong>ti</strong> szolidari<strong>tás</strong>sal, a<br />
legnemesebb protestáns hagyománynak<br />
számító igényes és értékorientált<br />
oktató-nevelő munkával, az emberek<br />
kérdéseinek és kételyeinek komolyan<br />
vételével, valamint a – harsányságtól<br />
és <strong>ön</strong> ér dek től men tes – fo lya ma tos<br />
tár sa dal mi je len lét tel. A szo cio ló -<br />
gusok kérdése ugyan a papság<strong>ra</strong> vonatkozott,<br />
ám a protestáns hagyomány<br />
ban val lott egye te mes pap ság<br />
elve talán itt is érvényes lehet, és minden<br />
hívőnek, minden evangélikusnak<br />
megvan a maga felelőssége e téren is.<br />
A változásoknak azonban belül kell<br />
elkezdődniük. Akkor fognak több<br />
bi za lommal fordulni felénk, ha ben -<br />
nünk is meg erő sö dik a bi za lom.<br />
Mind a má sik em ber, mind Is ten iránt.<br />
Be szé des a ma gyar nyelv: va la ki -<br />
be vetjük bizalmunkat, ahogy a magve<br />
tő szór ja a ma got. A jé zu si pél dá -<br />
zatból tudjuk: útfélre, sziklás helyre,<br />
tö vi sek kö zé is (Mt 13,3–9)… A csa -<br />
lódások utáni bőséges termés mindenért<br />
kárpótolja a magvetőt! Az Isten<br />
irán<strong>ti</strong> bizalmat pedig a múlt vasárnapi<br />
ige is ébresztgette bennünk (és ez<br />
le gyen a mos ta ni „ked di ka lács”):<br />
„Bíz zál az Úr ban tel jes szív ből…”<br />
(Péld 3,5)<br />
Fabiny Tamás püspök<br />
Északi Egyházkerület
4 e 2011. március 13. keresztutak<br />
Evangélikus Élet<br />
El hí va tá sunk<br />
és szol <strong>gá</strong> la tunk kö zös<br />
Kö zös ta nács ko zást tar tott a ME ÖT és az Ali ansz<br />
b A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) ope<strong>ra</strong>tív<br />
testülete (D. Sze bik Im re, Tarr Zol tán, dr. Tarr Klá <strong>ra</strong>, dr. Mé szá ros<br />
Kálmán, Csernák István, Kalota József, dr. Bóna Zoltán) és a Ma gyar<br />
Evangéliumi Szövetség (Aliansz) elnöksége (dr. Szabó Dániel, dr. Mészáros<br />
Kálmán, Szeverényi János, Szuhánszky Gábor) február 28-án első<br />
ízben tartott közös megbeszélést közös elhívásukról és a közös szol<strong>gá</strong><strong>lat</strong><br />
lehetőségéről.<br />
A tanácskozáson részt vevők személye<br />
is bi zo nyí tot ta, hogy a kö zös<br />
szol<strong>gá</strong><strong>lat</strong> nemcsak szükséges és lehetsé<br />
ges, ha nem több te rü le ten már<br />
meg is va ló sult: kö zü lük töb ben<br />
mindkét testületnek tagjai. Az összefo<br />
<strong>gá</strong>st tük rö zi ezen kí vül a te le pü lé -<br />
si lel ki pász to ri kö rök szé les kö rű<br />
együttműködése, az Október a reformá<br />
ció hó nap ja el ne ve zé sű ren dez -<br />
vénysorozat keretében zajló közös<br />
szol <strong>gá</strong> la tok, a há zas ság he té nek közös<br />
kezdeményezése és lebonyolí<strong>tás</strong>a,<br />
va la mint a 2012-re ter ve zett Reménység<br />
fesz<strong>ti</strong>vál közös szervezése is.<br />
Ez utób bin F<strong>ra</strong>nk lin G<strong>ra</strong> ham – Billy<br />
G<strong>ra</strong> ham fia – lesz az ige hir de tő és a<br />
Billy G<strong>ra</strong> ham Evan gé li zá ci ós Tár -<br />
saság az anyagi terhek nagyobbik felét<br />
hor do zó társ szer ve ző.<br />
Az esz me cse re meg erő sí tet te,<br />
hogy a már fo lya mat ban lé vő kö zös<br />
mun ka gaz da gí tá sá <strong>ra</strong> még szá mos<br />
konk rét le he tő ség kí nál ko zik. Az<br />
ilyen ter vek kö zött em lí tet ték a Ba -<br />
<strong>lat</strong>on-NET-et, amely Aliansz-kezdemé<br />
nye zés, de a szer ve zők szí ve sen<br />
várják a MEÖT intézményes bekapcsolódását.<br />
A másik terv az ökumeni<br />
kus ta nács ál tal kez de mé nye zett<br />
és nép sze rű sí tett el kép ze lés, ne ve -<br />
ze te sen az, hogy a menny be me ne -<br />
tel és pünkösd napja közöt<strong>ti</strong> időszak<br />
is nyer jen öku me ni kus szí ne ze tet.<br />
Az el kép ze lés sze rint in téz mé nyek<br />
Aliansz teológiai műhely<br />
A Magyarországi Evangéliumi Szövetség<br />
(Aliansz) Piliscsabán tartotta<br />
szokásos évi teológiai műhelyét febru<br />
ár 21–22-én. Az evan gé li zá ci ó ról<br />
Szu hánsz ky Gá bor me to dis ta lel -<br />
kész, az újszövetségi teológiát ért kihí<br />
vá sok ról dr. Bal la Pé ter, a Ká ro li<br />
Gás pár Re for má tus Egye tem rek to -<br />
<strong>ra</strong> tar tott elő adást.<br />
A fe le ke ze <strong>ti</strong> leg szí nes kö zös ség<br />
ki ér té kel te az Ali ansz mun ká ját,<br />
prog<strong>ra</strong>mjait. Az elmúlt években megszaporodtak<br />
a feladatok, a lehetőségek;<br />
a résztvevők örömmel konstatálták,<br />
hogy a szövetség munkájának főren<br />
de ző je és d<strong>ra</strong> ma turg ja vég ső so -<br />
ron ma ga az élő Úr.<br />
és gyü le ke ze tek ek kor – im má ron<br />
nem csak a ja nu á ri kel le met len, ha -<br />
nem a ko <strong>ra</strong> nyá ri sok kal kel le me -<br />
sebb idő ben is – öku me ni kus is ten -<br />
<strong>ti</strong>sz te le te ket, vi gí li á kat, csa lá di na -<br />
po kat, ki rán du lá so kat ren dez het -<br />
nek. Az Ali ansz el nök sé ge kész -<br />
ség gel aján lot ta köz re mű kö dé sét<br />
ez utób bi prog <strong>ra</strong>m be ve ze té sé hez,<br />
meg va ló sí tá sá hoz, nép sze rű sí té sé -<br />
hez. Ez zel a lé pés sel az öku me né li -<br />
turgikus szintjén is kifejeződik a két<br />
kö zös ség Krisz tus ban va ló egy sé ge,<br />
amely nek egyéb ként a ja nu á ri ima -<br />
hét ese té ben még hí já val va gyunk.<br />
Mint is me re tes, a Ma gyar or szá -<br />
gi Egy há zak Öku me ni kus Ta ná csát<br />
egy há zak al kot ják, a Ma gyar Evan -<br />
géliumi Szövetség tagsá<strong>gá</strong>t pedig az<br />
evan gé li um iránt el kö te le zett hí -<br />
vek – a ME ÖT tag egy há za i ból és<br />
azokon kí vül is. Ugyan ak kor az<br />
öku me ni kus ta nács alap ok má nya<br />
sze rint a szer ve zet együtt mű kö dő<br />
part ne re ket is szí ve sen lát. E part -<br />
ner ség re – amely la za, ám a kö zös<br />
szol<strong>gá</strong><strong>lat</strong> szempontjából inspi<strong>ra</strong>tív és<br />
meg erő sí tő együtt mű kö dés – hív ta<br />
meg az ökumenikus tanács ope<strong>ra</strong>tív<br />
testülete a Magyar Evangéliumi Alian<br />
szot mint egye sü le tet. A meg hí -<br />
vást az Aliansz vezetői örömmel fogad<br />
ták.<br />
g Dr. Bó na Zol tán,<br />
a ME ÖT fő <strong>ti</strong>t ká <strong>ra</strong><br />
Az elmúlt években országos ha<strong>tás</strong>ú<br />
al kal ommá vált a Ba la ton-NET, az<br />
imahét, a házasság hete. Több „hálózatban”<br />
(válóháló, pásztorkör, romamisszió,<br />
sá fár ság, női misszió, gyü le -<br />
kezetplántálás) kiterjedt munka folyik.<br />
Mindezekről olvasni lehet a szervezet<br />
honlapján is: www.aliansz.hu.<br />
A dél-afrikai Fokvárosban 2010 októberében<br />
rendezett világevangélizáci<br />
ós kong resszus ha tá sá <strong>ra</strong> há rom<br />
munkacsoport is alakult, amely ajánlásokat<br />
tesz az egyházak, gyülekezetek<br />
szá má <strong>ra</strong>. A há rom té ma a mun -<br />
kahelyi misszió, a gyülekezetek kilépé<br />
se a vi lág ba és a kül misszió.<br />
g Sze ve ré nyi Já nos<br />
b He lyén va ló a cím, hi szen a 2011<br />
jel ké pé nek a ke nye ret vá lasz tó<br />
chilei asszonyok éppen az ötezer<br />
em ber meg ven dé ge lé sé nek<br />
evan gé li u mi tör té ne tét je löl ték<br />
ki a nők már ci us 4-i vi lág ima -<br />
napjának igehirdetési alapigéjéül.<br />
Ott, a Ge ne zá re <strong>ti</strong>-tó part ján<br />
<strong>ti</strong>zenkét tele kosár<strong>ra</strong> való ke<strong>nyér</strong><br />
gyűlt össze a ma <strong>ra</strong> dé kok ból…<br />
Az aláb bi ak ban né hány Pest<br />
me gyei gyü le ke zet ima na pi él -<br />
ményeinek „morzsáit” gyűjtöttük<br />
össze.<br />
Az alber<strong>ti</strong> evangélikus gyülekezetben<br />
kül<strong>ön</strong>ös varázsuk van az imanapi alkalmaknak.<br />
Az egyházközség szeretetotthonnal,<br />
iskolával és óvodával is<br />
rendelkezik. Ilyenkor ezeknek az intézményeknek<br />
a munkatársai is aktív<br />
szerepet vállalnak a liturgia felolvasásában,<br />
a terem díszítésében. Az egyik<br />
óvó nő el ső al ka lom mal vett részt<br />
ilyen alkalmon. „Miközben olvastam<br />
a fü zet ből a rám bí zott so ro kat, lel ki -<br />
leg ma gam is töl tőd tem” – mond ta<br />
búcsúzáskor a gyülekezet lelkészének.<br />
Ő nem nevelkedett vallásos családban,<br />
a chilei asszonyok vallomását hallgatva<br />
azon ban rá döb bent, hogy a szí ve<br />
mé lyén – ösz tö nö sen – min dig is Is -<br />
ten tör vé nyét kö vet te. Most már tu -<br />
datosan akarja a krisztusi, <strong>ön</strong>feláldozó<br />
szeretetet megélni családjában és<br />
a rábízott gyermekek között.<br />
Alber<strong>ti</strong> az a gyülekezet, ahol már<br />
a nyolc va nas évek ele jén meg tar -<br />
tot ták az ima na pi al kal ma kat az ak -<br />
kori papné, R<strong>osz</strong>ík Mihályné odaadó<br />
szol <strong>gá</strong> la ta nyo mán. Me lit ta né ni az<br />
idei al kal mat így fog lal ta össze: „Cso -<br />
<strong>Új</strong> fe je zet a svéd–ma gyar<br />
evangélikus kap cso la tok ban<br />
<strong>Új</strong> sza kasz kez dő dött a svéd–ma gyar<br />
evangélikus egyházkerüle<strong>ti</strong> kapcso<strong>lat</strong>ok<br />
<strong>ti</strong>zennégy éves történelmében.<br />
Mar<strong>ti</strong>n Lind, a Linköpingi Egyházkerü<br />
let püs pö ke, aki még 1997 ja nu ár -<br />
jában írt alá együttműködési me<strong>gá</strong>llapodást<br />
a Déli Egyházkerület akkori<br />
püspökével, D. dr. Har ma <strong>ti</strong> Bé lá -<br />
val, ez év márciusával nyugdíjba vonult.<br />
A svéd egy ház ne mes ha gyo má -<br />
nyai szerint Lind püspök felemelő ünnepi<br />
isten<strong>ti</strong>sztelet keretében tette le<br />
püspöki palástját, süvegét, pásztorbotját<br />
és keresztjét az impozáns linkö<br />
pin gi dóm temp lom ol tá rá <strong>ra</strong>. A<br />
március 2-án tartott hálaadáson részt<br />
vett Gáncs Pé ter, a Déli Egyházkerület<br />
jelenlegi lel ké szi ve ze tő je is.<br />
Az elnök-püspök Linköpingből a<br />
Mor zsa sze dés<br />
dá<strong>lat</strong>os dolog látni, hogyan cselekszik<br />
Is ten a vi lág más or szá ga i ban. Jé zus<br />
kezébe kell adnunk a »kenyerünket<br />
és halunkat«, vagyis mindazt, amink<br />
van. Az ő te nye ré ben a ke vés is ál dás -<br />
sá vá lik.”<br />
Irsán va sár nap dél után sze re tet -<br />
vendégségre hívták össze a gyülekezet<br />
tagjait. Így adódhatott, hogy szép<br />
számmal képviseltették magukat férfi<br />
ak is ezen a „női” al kal mon. Bár -<br />
dossy Ti bor né nyu gal ma zott pap né<br />
szerint ilyenkor nem számítanak a kilo<br />
mé te rek: „Olyan volt, mint ha a<br />
chileiek itt lettek volna nálunk, s mi<br />
őná luk. Gond ja ik a mi bá na tunk,<br />
örö me ik a mi örö me ink is.”<br />
A mag ló di gyülekezet asszonyainak<br />
az imanapon asztal<strong>ra</strong> került ke<strong>nyér</strong><br />
ről eszük be ju tott, hogy egy<br />
nógrádi községben kenyeret süt éhező<br />
hit ta no sa i nak az evan gé li kus lel -<br />
késznő. Az imanapi perselypénzt ők<br />
er re a cél <strong>ra</strong> aján lot ták fel.<br />
svéd evangélikusok fővárosába, Uppsa<br />
lá ba uta zott az új lin kö pin gi püs -<br />
pök, Mar<strong>ti</strong>n Modéus ünnepélyes beik<br />
ta tá sá <strong>ra</strong>, amely re a tör té nel mi ka -<br />
tedrálisban került sor Anders Wejryd<br />
ér sek szol <strong>gá</strong> la tá val.<br />
Min den re mény meg van ar <strong>ra</strong>,<br />
hogy a püspökvál<strong>tás</strong> nem jelent majd<br />
törést a két egyházkerület testvéri<br />
kap cso la tá ban, amely nek ke re te it<br />
immár közel másfél év<strong>ti</strong>zede írásos<br />
do ku men tum sza bá lyoz za. Az öt -<br />
éven ként fe lül <strong>vizs</strong> <strong>gá</strong>lt, ed dig már<br />
kétszer meghosszabbított partnerkap<br />
cso la <strong>ti</strong> szer ző dés leg fon to sabb<br />
pont jai a kö vet ke zők: rend sze res<br />
imád ság egy má sért, in for má ció- és<br />
tapaszta<strong>lat</strong>csere, valamint közös teoló<br />
gi ai mun ka.<br />
A Magyarországi Egyházak Ökume<br />
ni kus Ta ná csa fő <strong>ti</strong>t ká <strong>ra</strong> ként Bó -<br />
na Zol tán nak hi va tal ból is fi gye -<br />
lem mel kel lett kí sér nie a női vi lág -<br />
ima nap elő ké szü le te it. A fő <strong>ti</strong>t kár<br />
azon ban egy na gyon ked ves kö zös -<br />
ség, a du na var sá nyi re for má tu sok<br />
lel ki pász to <strong>ra</strong> is. Már ci us 4-én, pén -<br />
te ken ő temp lo ma hát só so <strong>ra</strong> i nak<br />
egyikében húzódott meg szerényen.<br />
Óvónők és tanítónők olvasták fel Alber<strong>ti</strong>ben az imanapi liturgia szövegét<br />
Az ima na pi is ten <strong>ti</strong>sz te le tet – ahol e<br />
so rok író ja szol <strong>gá</strong>lt ige hir de tés sel –<br />
felesége, Gizella, a gyülekezet másik<br />
lel ké sze ve zet te. Nem kis öröm töl -<br />
töt te el azon ban a du na var sá nyi<br />
asszonyokat, amikor Bóna Zoltán két<br />
nappal később – vasárnapi prédikáci<br />
ó já ban – az ima nap <strong>ra</strong> hi vat ko -<br />
zott. A chi lei asszo nyok hi te, ne héz -<br />
sé gek ben is ren dü let le nül Krisz tus -<br />
<strong>ra</strong> mutató szol<strong>gá</strong><strong>lat</strong>a őt is meg<strong>ra</strong>gadta.<br />
Reménységünk szerint így történt<br />
ez idén má sutt is…<br />
g B. Pin tér Már ta<br />
Ez utób bi je gyé ben az idén nyá ron<br />
immár a negyedik svéd–magyar lelkészkonferenciá<strong>ra</strong><br />
kerül sor, ezúttal<br />
Vadstenában, ahol mindhárom egyházkerületünkből<br />
összesen tíz magyar,<br />
a linköpingi kerületből pedig tíz svéd<br />
lelkész készül megvitatni a vasárnapi<br />
isten<strong>ti</strong>szteletnek, valamint a szentségek<br />
mai értelmezésének és gyakor<strong>lat</strong>ának<br />
izgalmas kérdéseit. Két éve ba<strong>lat</strong>onszárszói<br />
üdülőnk adott otthont<br />
ha son ló teo ló gi ai kon zul tá ci ó nak,<br />
amelynek hivatalos nyelve az angol.<br />
Az új lin kö pin gi püs pök, Mar <strong>ti</strong>n<br />
Modéus még nem járt hazánkban, így<br />
örömmel fogadta a Déli Egyházkerület<br />
meghívását egy közeljövőben terve<br />
zett ma gyar or szá gi lá to ga <strong>tás</strong> <strong>ra</strong>.<br />
g G. P.<br />
FOTÓ: TÚRI KRISZTINA<br />
Evangélikus egy há zi szemé lyi ség<br />
az Emberi Méltóság Tanácsában<br />
Dr. Lom ni ci Zol tán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke meghívta<br />
a szervezet tagjainak sorába D. Sze bik Im re nyugalmazott evangélikus püspököt,<br />
a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnökét, aki<br />
el fo gad ta a meg <strong>ti</strong>sz te lő fel ké rést.<br />
A múlt év már ci u sá ban ala kult po li <strong>ti</strong> ka men tes, szé les kö rű tár sa dal -<br />
mi össze fo <strong>gá</strong> son ala pu ló, <strong>ön</strong> ál ló jo gi sze mé lyi ség gel ren del ke ző szer ve -<br />
zet cél ja az em be ri jo gok és az em be ri mél tó ság vé del me. A ta nács <strong>ti</strong>sz -<br />
teletbeli elnöke Oláh György Nobel-díjas kémikus, az alelnökök egyike<br />
Kányádi Sándor költő, az alapító tagok között van – mások mellett – Buzánsz<br />
ky Je nő, az egykori A<strong>ra</strong>nycsapat tagja, Si pőcz Er nő, a Ma gyar–Iz -<br />
<strong>ra</strong>eli Bará<strong>ti</strong> Társaságok és Körök Országos Szövetségének tagja, valamint<br />
Tempfli Jó zsef nyu gal ma zott nagy vá <strong>ra</strong> di püs pök.<br />
d Forrás: Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa<br />
Uppsalai csoportkép – középen, a tanzániai püspök jobbján pásztorbottal kezében az új linköpingi püspök, Mar<strong>ti</strong>n Modéus
Evangélikus Élet kultúrkörök<br />
2011. március 13. f 5<br />
A Pákh csa lád a for <strong>ra</strong> da lom<br />
és sza bad ság harc szol <strong>gá</strong> la tá ban<br />
In ter jú Pákh Mik lós sal<br />
b Olvasóink bizonyá<strong>ra</strong> jól ismerik azt az élethelyzetet, amikor az addig<br />
laza ismerősi, bará<strong>ti</strong>, esetleg kollegiális kapcso<strong>lat</strong> egy vá<strong>ra</strong>tlanul napvi<br />
lág <strong>ra</strong> ke rü lő kö zös ér dek lő dé si te rü let ha tá sá <strong>ra</strong> át ala kul, szo ros sá<br />
válik. Így jártunk mi is, e beszélgetés krónikása és interjúalanya. Már<br />
évek óta közösen vettünk részt egy minőségirányí<strong>tás</strong>i szakfolyói<strong>ra</strong>t szerkesztőbizottsági<br />
munkájában, amikor kiderült: egyikünk az Evangéli<br />
kus Élet szer ző je, Pákh Mik lós pe dig (nem csak) a ne ves lu the rá nus<br />
fa mí lia, a Pákh csa lád le szár ma zott ja, de egy ben ku ta tó ja és kró ni -<br />
kása is. Annak a családnak, amely – szoros egyházi kötelékei mellett –<br />
az 1848–49-es for<strong>ra</strong>dalom és szabadságharc időszakában is példamuta<br />
tó an szol <strong>gá</strong>l ta nem ze tét.<br />
– Miklós, kezdjük egy rövid bemutat<br />
ko zás sal!<br />
– 1931-ben születtem. A budapes<strong>ti</strong><br />
re for má tus gim ná zi um ban ta -<br />
nul tam, majd át ke rül tem a Szent<br />
István Gimnáziumba, ott érettségiztem.<br />
Ví zi lab dá zó ként az újon co -<br />
kon és az ifi ken át ve ze tett az út a<br />
magyar bajnokságba, a Ganz-Mávag<br />
csa pa tá ba, de Szol no kon és Sze ge -<br />
den is ját szot tam. A ka to nai szol <strong>gá</strong> -<br />
<strong>lat</strong> le tel te után, 1955-től az új pes <strong>ti</strong><br />
Bá nya gép gyár ban, majd a Ganz -<br />
ban mint mi nő ség el len őr dol goz -<br />
tam, az tán mé rő szo ba-ve ze tői be -<br />
<strong>osz</strong> <strong>tás</strong> ba ke rül tem, ké sőbb pe dig a<br />
mi nő ség-el len őr ző <strong>osz</strong> tály ve ze tő -<br />
je let tem.<br />
A Mérnöktovábbképző Intézetben<br />
1968-ban el vé gez tem a fel ső fo kú<br />
mű sza ki el len őr zé si ve ze tő kép ző<br />
szak tan fo lya mot. 1975-től a Gép -<br />
ipari Tudományos Egyesület Műszaki<br />
Szol<strong>gá</strong>ltató Iroda vezetője és a Minő<br />
ség irá nyí tá si Szak <strong>osz</strong> tály <strong>ti</strong>t ká <strong>ra</strong><br />
vol tam. 1991-ben meg ala kult a Ma -<br />
gyar Minőség Társaság, amelynek fő<strong>ti</strong>t<br />
ká <strong>ra</strong>, majd ügy ve ze tő igaz ga tó ja<br />
let tem. 2003-ban vo nul tam nyug ál -<br />
lo mány ba, de ta valy nyá rig ta nács -<br />
adóként több helyen is aktívan tevékeny<br />
ked tem.<br />
– Hon nan ered a Pákh csa lád?<br />
Med dig le het vissza ve zet ni a csa -<br />
lád fát?<br />
– A Pákhok ősei az Árpád-házi királyok<br />
által behívott és a Felvidékre,<br />
a mai Szlovákia területére letelepített<br />
szász bá nyá szok vol tak. A bá nya vá -<br />
rosok levéltá<strong>ra</strong>iban őrzött i<strong>ra</strong>tok szerint<br />
az évszázadok folyamán a családnév<br />
Packhról először Páckh<strong>ra</strong>, végül<br />
Pákh<strong>ra</strong> változott. Az idővel több ág<strong>ra</strong><br />
bom lott csa lád tag jai so kat ad tak<br />
a ma gyar ság nak.<br />
– Kik voltak a legnevesebb Pákhok?<br />
Hogyan kapcsolódtak az ország történelmének<br />
nevezetes eseményeihez,<br />
így az 1849–49-es for <strong>ra</strong> da lom hoz és<br />
szabadságharchoz?<br />
– Pákh Mi hály (1759–1858) a <strong>ti</strong> szai<br />
evangélikus egyházkerület szuperinten<br />
den se, az az püs pö ke volt. A for -<br />
<strong>ra</strong> da lom ban és sza bad ság harc ban<br />
való részvétele miatt a császári hadbíróság<br />
halál<strong>ra</strong> ítélte. <strong>Ke</strong>gyelmet kapott,<br />
de az életfogy<strong>ti</strong>glani várbört<strong>ön</strong>re<br />
vál toz ta tott fog ság ból csak sú -<br />
lyos megbetegedése árán szabadult,<br />
és pár évi lel ké szi szol <strong>gá</strong> <strong>lat</strong> után<br />
meghalt. Petőfi többször vendégeskedett<br />
a csa lád nál Dob si nán, Rozs -<br />
nyón, és egy ver sé ben Pákh Mihálynét<br />
sa ját sze re tett édes any já hoz ha -<br />
sonlította. Tíz gyermekük született.<br />
Fiai közül Pákh Al bert (1823–1867)<br />
író és újságíró a csaknem hét év<strong>ti</strong>zedet<br />
meg élt Vasárnapi <strong>Új</strong>ság alapítójaként<br />
és főszerkesztőjeként, több irodalmi<br />
folyói<strong>ra</strong>t szerkesztőjeként működött,<br />
a szabadságharc utáni irodalmi<br />
élet meghatározó alakjaként emlí<strong>ti</strong><br />
a szakirodalom. Az Akadémiának<br />
és a Kis fa lu dy Tár sa ság nak is tag ja<br />
volt. A sze gény sor sú Pe tő fit <strong>ön</strong> zet -<br />
le nül tá mo gat ta, és szo ros ba rát ság<br />
fűzte őket egymáshoz.<br />
Öccse, Pákh Ká roly (1828–1909)<br />
ta nár és is ko la igaz ga tó volt az ig lói<br />
evan gé li kus gim ná zi um ban. 1848–<br />
49-ben <strong>ön</strong>kéntes, utóbb a honvédségnél<br />
teljesített szol<strong>gá</strong><strong>lat</strong>ot. Világosról<br />
betegen tért haza, majd egy for<strong>ra</strong>dalmi<br />
ih le té sű ver se mi att vár fog ság <strong>ra</strong><br />
ítélték, és Olmützben <strong>ra</strong>boskodott.<br />
Pákh Mi hály uno ká ja – az én nagy -<br />
apám –, Pákh Al bert (1869–1956) a<br />
19. szá za di nagy ma gyar or vos pro -<br />
fesszorok tanítványa, humanista hiva<br />
<strong>tás</strong> szem lé le tét tő lük kap ta. Az el -<br />
ső vi lág há bo rú ban tá bo ri kór ház -<br />
pa<strong>ra</strong>ncsnokként szol<strong>gá</strong>lta a hazáját.<br />
Édesapám öccse, Pákh Pál (1899–<br />
A SZERZŐ FELVÉTELE<br />
1971) katonai építész volt századosi<br />
<strong>ra</strong>ng ban. A má so dik vi lág há bo rú<br />
idő sza ká ban a <strong>Ke</strong> le <strong>ti</strong>-Kár pá tok ban<br />
kiépített védelmi rendszer, az Árpádvonal<br />
egyik építésvezetőjeként dolgo<br />
zott. 1956-ban el hagy ta az or szá -<br />
got, az Egyesült Államokban, Cleveland<br />
ben te le pe dett le. 1971 te lén el -<br />
tűnt, majd ami kor a hó el ol vadt,<br />
megtalálták a holttesttét. Gyilkosság<br />
ál do za ta lett.<br />
– Csa lád já nak tör té ne té ről gyer -<br />
mekkorában hall az ember a szüleitől,<br />
nagyszüleitől. De a tudatos odafi<br />
gye lés, a mö göt tes dol gok <strong>ra</strong> va ló<br />
nyitottság – ha egyáltalán kialakul –<br />
érettebb személyiséget kíván. Nálad<br />
mi kor és ho gyan tör tént ez a „mi nő -<br />
sé gi” vál <strong>tás</strong>?<br />
– Pontosan meg tudom mondani,<br />
hogy mi kor és ho gyan. Édes apám,<br />
Pákh Mik lós (1898–1976) ka to na -<br />
<strong>ti</strong>szt volt. 1940-ben részt vett a má -<br />
so dik bé csi d<strong>ön</strong> tés utá ni er dé lyi be -<br />
vonulásban, és elkerült Kolozsvár<strong>ra</strong>.<br />
Itt kapcsolódik a történethez a kiváló<br />
evangélikus köl tő, Reményik Sándor<br />
(1890–1941), aki nek az ere i ben<br />
szin tén Pákh-vér folyt, hi szen Pákh<br />
Mi hály püs pök déd uno ká ja volt.<br />
Nagy apám és Re mé nyik Sán dor,<br />
mint rokonok, állandó levelezésben<br />
álltak – mind a ketten szerettek írni.<br />
Apám ilyenformán ismerte Reményik<br />
cí mét. El ment hoz zá, be cs<strong>ön</strong> ge tett.<br />
Kijött egy szobalány. Apám bemutatkozott,<br />
de mivel katonaruhában volt,<br />
a szol <strong>gá</strong> ló bor zasz tó an meg ijedt,<br />
hogy jött egy ka to na, és ta lán el<br />
akar ja vin ni a köl tőt. Apám el mond -<br />
ta, hogy Re mé nyik Sán dort ke re si.<br />
„Nincs itt hon, nincs itt hon” – is mé -<br />
tel get te a szol <strong>gá</strong> ló le ány. Nem en -<br />
ged te be.<br />
Apám otthagyta a névjegykártyáját,<br />
vissza ült a ko csi ba, és vissza tért<br />
szol<strong>gá</strong>la<strong>ti</strong> helyére. Nagyapámnak később<br />
Re mé nyik meg ír ta, mi tör tént<br />
ez után: „Úr is ten! Ez a Pákh Al bert -<br />
nak a fia! És ma ga nem en ged te be!”<br />
– mond ta, mi kor a szo ba lány be vit -<br />
te és oda ad ta ne ki a név jegy kár tyát.<br />
De hon nan tud ta vol na az a szo ba -<br />
lány, egy erdélyi kislány?… Fogalma<br />
sem volt a csa lá di dol gok ról. Így a két<br />
em ber so ha sem ta lál ko zott.<br />
Re mé nyik egy esz ten dő re rá el -<br />
hunyt. Amikor apám hazajött Erdélyből,<br />
és ezt el me sél te ne kem, a ki lenctíz<br />
éves gyer mek nek, a tör té net fel -<br />
keltette az érdeklődésemet a család<br />
múlt ja iránt. „Ho gyan is van ez a Re -<br />
mé nyik?” „Hogy van nak ezek a csa -<br />
ládi dolgok?” Erre határozottan emlék<br />
szem. Ek kor kér tem meg apá -<br />
mat, hogy kezdjen el mesélni. Aztán<br />
elő ke rült, hogy ki volt az író Pákh Al -<br />
bert, beszélt Mihályról, az evangélikus<br />
püspökről. Ekkoriban már iskolá<br />
ba jár tam, ta nul tam tör té nel met,<br />
meg hit tan <strong>ra</strong> is jár tam, és ezek is se -<br />
gí tet tek <strong>ti</strong>sz tán lát ni, hogy ki ki cso -<br />
da. Aztán minden évben lementünk<br />
Kőszegre, nagyapámhoz, aki nagyon<br />
szeretett, rengeteget mesélt nekem,<br />
ren ge te get ta ní tott…<br />
– Hol vannak az országban Pákhem<br />
lék he lyek?<br />
– Ig lón, ahol Pákh Károly gim ná -<br />
zi u mi igaz ga tó volt, az evan gé li kus<br />
templomban, az oltár<strong>ra</strong>l szemköz<strong>ti</strong>,<br />
bal ol dal ról a har ma dik pad sor ban<br />
volt egy réz táb la, <strong>ra</strong>jta a neve. Ott jár -<br />
tam kor az ő he lyén ül het tem! A vá -<br />
ros főutcáján, rézsút szemben a gimná<br />
zi um mal, föld szin tes la kó há zá -<br />
nak két ab la ka kö zött már vány táb la<br />
hir det te, hogy ott élt. De ezen fel vi -<br />
dé ki em lék he lyek je len le gi sor sá ról<br />
saj nos nincs in for má ci óm.<br />
A fő vá ros sal kap cso la to san ér de -<br />
mes meg em lí te ni, hogy Pákh Al -<br />
bert 1867-ben, a ki egye zés évé ben<br />
halt meg Pesten. Azt a díszsírhelyet,<br />
amely most a <strong>Ke</strong>repesi temetőben található,<br />
a város ajándékozta. A síremlékét<br />
az általa korábban szerkesztett<br />
Va sár na pi <strong>Új</strong> ság ol va sói ál tal lét re -<br />
hozott emlékbizottság gyűjtése nyomán<br />
emel ték. Ez egy csa lá di sír bolt.<br />
1948-ban még lé te zett egy má sik<br />
sírbolt, de az abban nyugvókat exhumálni<br />
kellett, mivel azt a temetőrészt<br />
szanálták. Akkor a csontokat áthelyez<br />
ték eb be a sír bolt ba. Ezt édes -<br />
apám in téz te.<br />
Az tán tel tek-múl tak az évek, édes -<br />
apám, édes anyám is meg halt, így<br />
őket is ide te met tem. Én ez zel a sír -<br />
<strong>ra</strong>l ma is tö rő döm. Né hány év vel ez -<br />
előtt meg csi nál tat tam, ezért néz ki<br />
úgy, ahogy a Pákh ősök meg ér dem -<br />
lik. Én is itt fo gok nyu god ni, a ne vem<br />
már ki van ír va. Az em ber ha lan dó,<br />
így ezzel is foglalkozni kell…<br />
g Re zsa bek Nán dor<br />
A családi ház. Gyermekkorom tündér<br />
vi lá ga nincs se hol. Sem mi nem<br />
ma<strong>ra</strong>dt belőle. A gyökereit a nagyszoba<br />
alá növesztő hatalmas nyárfát kivág<br />
ták, a hűs vi zet cse peg te tő ar té -<br />
zi kutat betemették. Oda a mindent<br />
termő kert, a selyemvirágokat bontó<br />
meggyfa is. Egy fabódé árválkodik<br />
a be já <strong>ra</strong>t mel lett, ott kap ják a je gyet<br />
a be ál ló au tók, hogy bent őriz zék<br />
őket. Egyszerű betonbunker lett az<br />
em lé kek től ros ka do zó vá sár he lyi<br />
ház. Áll tam az ud va ron, né mán, s úgy<br />
éreztem, mintha valaki géppisztollyal<br />
le te rí tett vol na; nem volt sza vam a<br />
vá <strong>ra</strong>t lan fáj da lom <strong>ra</strong>.<br />
* * *<br />
Hamvas Béla: Naplók. A huszadik<br />
század egyik legnagyobb gondolkodójának<br />
életműsorozatát zárja le a két<br />
kötet. Szerzőjüket nem volt k<strong>ön</strong>nyű<br />
követni, hiszen mindig já<strong>ra</strong>tlan utakon<br />
tört elő re. Ham vas mun ká it nem<br />
kapcsolhatjuk a filozófiához, az irodalomhoz,<br />
a vallások egyetlen irányzatá<br />
hoz sem, még is mind ben nük van.<br />
Nem volt előd je, nem volt sza va it to -<br />
vábbgondoló tanítványa, napjainkban<br />
mégis mindenki hivatkozik rá.<br />
In du lá sát, kü lö nös vál lal ko zá sát<br />
meg ha tá roz ta édes ap já nak, Ham -<br />
vas Jó zsef nek az éle te, aki pap ta nár<br />
volt, a po zso nyi evan gé li kus lí ce -<br />
um ban ta ní tott.<br />
A napló nem hasonlít a megszokott<br />
formákhoz. Csupa töredék, lázasan<br />
leírt mondat. K<strong>ön</strong>yveinek a váz<strong>lat</strong>a.<br />
Az 1942–45 közöt<strong>ti</strong> esztendők néhány<br />
oldal csupán: a háború borzalmairól,<br />
a hazátlanságról. Azután egyre sűrűbben<br />
jegyzi le gondo<strong>lat</strong>ait; 1946-tól<br />
1968-ig ível a „<strong>ti</strong>t kos” üze net.<br />
A megjelölt részeket visszalapozom:<br />
„Is ten előtt sen ki se mond hat -<br />
ja ma <strong>gá</strong>t jó nak. Előt te nincs ér dem.<br />
Min den nagy tu laj don sá gunk az ő<br />
aján dé ka. Ma gam ban úgy hí vom,<br />
hogy az ima tüze. Sokáig mintha hiá<br />
ba hív tam vol na. Mint ha el for dult<br />
volna tőlem. Talán épp legnehezebb,<br />
életem legsötétebb napjaiban. Azután<br />
egy szer re, mint mi kor a füs t<strong>ön</strong> a<br />
láng hir te len át tör, ki ál tá som el ér te.<br />
És meg hal lot ta.”<br />
* * *<br />
Feb ru ár. Mi lyen <strong>ra</strong>p szo di kus volt<br />
az idő. Szakadt a hó, elolvadt, hirtelen<br />
tíz fok kal me le gebb lett. Ké sőbb<br />
új ból ko pog tat tak ko <strong>ra</strong> reg gel az<br />
éhező mada<strong>ra</strong>k, figyelmeztetve, hogy<br />
még nincs vé ge. „A ku tya nem eszi<br />
meg a te let” – mond ták gye rek ko -<br />
rom ban az öre gek. Ezek a hosszú fe -<br />
hér éjszakák, kihűlt szobák, mikor<br />
föl éb red tünk a dü h<strong>ön</strong> gő éji szél vo -<br />
nyí<strong>tás</strong>á<strong>ra</strong>. Fekete felhők mögül ha kisza<br />
ba dult a nap, és kis idő re ki sü tött,<br />
fá <strong>ra</strong>dt ar cun kat azon nal be le már -<br />
tot tuk a gyó gyí tó fény be. Eszünk be<br />
jutottak a kiürült kamrák, a gy<strong>ön</strong>yörű<br />
hangversenyek, a medvék ébredése,<br />
de azt hi szem, leg töb ben ar <strong>ra</strong> gon -<br />
doltunk, abban reménykedtünk, nem<br />
tart már so ká ig, messzi út já ról a ta -<br />
vasz újból megérkezik.<br />
* * *<br />
Hor vát bor. Vin ko Seb rek ki ál lí tá sa<br />
a Táncszínház <strong>Ke</strong>rengő Galériájában.<br />
A most het ven éves mű vész fo tói a<br />
ha gyo má nyo kat és a kor társ mo -<br />
dern irány za to kat öt vö zik. Mun ká -<br />
i nak spekt ru ma a do ku men tá ci ós<br />
képektől a sajtófotókon át a művészi<br />
fel vé te le kig ter jed.<br />
Sebrek nemcsak remek képíró, de<br />
a nemzetközi vizuális művészetek értő<br />
elem ző je is. Kri <strong>ti</strong> kái év <strong>ti</strong> ze dek<br />
óta meg je len nek szak la pok ban, és a<br />
Zágrábi Fotóklub szorgalmas elnöke<br />
Jegy zet la pok<br />
(Nap ló, 2011)<br />
is. Búcsúzáskor megajándékoz egy<br />
üveg bor <strong>ra</strong>l. „Ez a leg jobb ná lunk!” –<br />
mond ja mo so lyog va. Ott hon föl -<br />
bontjuk, és dicsérjük mindannyian.<br />
Más nap ki de rül, nem iga zán jó. Úgy<br />
látszik, a családias hangu<strong>lat</strong>, a közös<br />
történelem, a friss barátság alaposan<br />
megzavarta ítélőképességünket.<br />
* * *<br />
Buszsofőr. Egy év után új <strong>ra</strong> itt, a 156-<br />
os buszon a kedves, régi fiatalember.<br />
Jó napot kíván, a Pető Intézetnél helyet<br />
kér egy beteg kisfiúnak. A meredek,<br />
nagy ívű ka nyart las san ve szi be,<br />
a me<strong>gá</strong>llónál óvatosan fékez. Apró figyelmesség<br />
és örökös beszéd. „Vigyázzanak<br />
maguk<strong>ra</strong>!” – mondja búcsúzáskor.<br />
„Ma front van. A szív be te gek<br />
igyanak deci vörösbort!” – tanácsolja<br />
indulás után. És a zsúfolt kocsiban<br />
fölengednek a szótlan emberek, megszólítják<br />
egymást. Milyen kevés kell:<br />
pár jó szó, és más kép pen lát juk a re -<br />
ménytelennek tűnő hétköznapot.<br />
* * *<br />
Szentendrei délelőtt. A<strong>ra</strong>nykereszt<br />
a főtéren, szűk utcák, fényben föl<strong>ra</strong>gyogó<br />
templomok. Mindez csak nekem<br />
ér de kes, mert a Du na-part kö -<br />
ze lé ben két ku tyát – egy ha tal mas<br />
bernáthegyit és gombolyag kölkét –<br />
cso dál nak az em be rek. A kő pa don<br />
ül nek, fi a tal gaz dá ja pe dig si mo gat -<br />
ja, ma ga mel lé hív ja, ve zény sza vak -<br />
kal biztatja a jószágot. És Pici produkál<br />
ja ma <strong>gá</strong>t. Vé gül a nő ar cát nya lo -<br />
gat ja, jobb ról és bal ról, az után a há -<br />
tá<strong>ra</strong> fekszik. Legtöbben tapsolnak, és<br />
fi nom cso ko lá dé val kí nál ják.<br />
* * *<br />
Erdélyi barátok. Két év után új <strong>ra</strong><br />
együtt, öre gek és fi a ta lok. Sze gé -<br />
nyek, de az ap ró aján dé kok őszin te<br />
szívvel készültek. Mind hasznos, egyszerű<br />
és erede<strong>ti</strong> da<strong>ra</strong>b. Vacso<strong>ra</strong> után<br />
vörösbort bontunk, és beszélgetünk.<br />
A 16. században létesített Házson<strong>gá</strong>rdi<br />
temetőről, a pusztí<strong>tás</strong>ról! „<strong>Új</strong>ból<br />
ron<strong>gá</strong>lják a magyar sírokat!” – mondja<br />
szomorúan Károly. Három márvány<strong>osz</strong>lopot<br />
néhány napja da<strong>ra</strong>bok<strong>ra</strong><br />
tör tek. Két ala pít vány is har col az<br />
emlékhely megóvásáért, de hiába.<br />
Még a művelődési miniszterhez is írtak<br />
levelet, de válasz<strong>ra</strong> se méltatták<br />
őket. Mi lehet a megoldás? Térfigyelő<br />
ka me rák? Nem. Ha vég re meg vál -<br />
tozna a történelemszemlélet, az lenne<br />
a reményteljes jövő. Ha a gyűlölet<br />
utolsó lángjai is kihunynának.<br />
* * *<br />
Kós And rás. Egyszerű, szép portréfilmet<br />
készített Mohi Sándor a kolozsvári<br />
szobrászról. Nézem az arcát, látom-e<br />
édesapja, Kós Ká roly vonásait?<br />
A hor gas orr, a száz ba ráz da hi ány zik,<br />
pedig ő is a kilencven felé közeledik.<br />
A Varjúvá<strong>ra</strong>t látjuk, a családi fészket;<br />
a sö tét bar na fa meg ko pott, de a sztá -<br />
nai kő el len állt az idő vas fo <strong>gá</strong> nak.<br />
Kós And rás nagyszerű szobrász.<br />
Tehetséges, főleg a fafa<strong>ra</strong><strong>gá</strong>s mestere.<br />
1938-ban végzett a főiskolán, négy<br />
év <strong>ti</strong> ze den át ta ní tott, oly kor több<br />
tan szé ken is. „<strong>Ke</strong> vés szó val, mert a<br />
művészetet nem lehet magyarázni” –<br />
mondja szenvedélyesen. Azután a<br />
zsúfolt műteremben sétálunk, a polcok<br />
roskadoznak: finoman megmunkált<br />
fejek, törékeny lányalakok, jeles<br />
sze mé lyi sé gek. „Ezek szen tek. Er -<br />
dély szent jei!” – mu tat ja, és mind -<br />
egyiknek a hátá<strong>ra</strong> csap egyet. Ébresz<strong>ti</strong><br />
Kós Ká rolyt, Tótfalusi Kis Miklóst,<br />
Apáczai Csere Jánost… Egyetemes érté<br />
kű élet mű s na gyon mai. Tisz ta lá -<br />
<strong>tás</strong>ú örök üzenetek az új évszázadban.<br />
g Feny ve si Fé lix La jos
6 e 2011. március 13. kultúrkörök<br />
Evangélikus Élet<br />
HIRDETÉS<br />
A farkasré<strong>ti</strong> ökumenikus esték következő alkalmán, március 14-én, hétfőn<br />
18.30-kor Nagy pál Sza bolcs római katolikus világi teológus (Békés<br />
Gellért Ökumenikus Intézet, Pannonhalma) és Rozs-Nagy Szil via evangélikus<br />
lelkész A meg<strong>osz</strong>tottság botránya és a sokszínűség kihívása címmel<br />
tart előadást és vezet beszélgetést. Helyszín: evangélikus–református<br />
templom, Budapest XI., Németvölgyi út 138. Sok szeretettel várunk<br />
min den ér dek lő dőt!<br />
HIRDETÉS<br />
Hús vé <strong>ti</strong> <strong>ra</strong>jz- és imád ság pá lyá zat gyer me kek nek<br />
A Ma gyar or szá gi Evan gé li kus Egy ház (MEE) Gyer mek- és If jú sá gi<br />
Osz tá lya imád ság író- és <strong>ra</strong>jz pá lyá za tot ír ki Jézus szenvedéstörténete és<br />
hús vét ün ne pe témakörben. A gyermekek öt kor<strong>osz</strong>tályban pályázhatnak:<br />
óvo dá sok, 1–2., 3–4., 5–6. és 7–8. <strong>osz</strong> tá lyo sok.<br />
A <strong>ra</strong>j zok A/4-es mé ret ben ké szül je nek, hasz nál ha tó szí nes ce ru za,<br />
filc toll, zsír kré ta vagy fes ték. Az ol vas ha tó for má ban be kül den dő<br />
imádságok tetszőleges terjedelemben készülhetnek. Kérjük, hogy a <strong>ra</strong>jzok<br />
és az imád sá gok há tul ján sze re pel jen a ké szí tő ne ve, élet ko <strong>ra</strong> (<strong>osz</strong> -<br />
tá lya), a mű cí me, il let ve a pá lyá zó lak cí me, gyü le ke ze te és ok ta tá si in -<br />
téz mé nyé nek ne ve.<br />
A be ér ke zés ha tár ide je: áp ri lis 13., szer da.<br />
A cím, ahová várjuk a munkákat: MEE Gyermek- és Ifjúsági Osztály,<br />
1450 Bu da pest, Pf. 21.<br />
A pályázat eredményét honlapunkon április 18-án jelentetjük meg, és<br />
a dí ja kat még hús vét előtt pos tá <strong>ra</strong> ad juk.<br />
A pályázó gyermekek legfeljebb három <strong>ra</strong>jzot és három imádságot küldhet<br />
nek be.<br />
Az egyes kor<strong>osz</strong>tályokban az első három helyezett részesül ajándékban.<br />
Szeretettel várjuk a <strong>ra</strong>jzokat és az imádságokat!<br />
HIRDETÉS<br />
Egy há zi és ze nei tár <strong>lat</strong> ve ze té sek Mun ká csy<br />
Krisz tus-tri ló gi á já nál a Ma gyar Nem ze <strong>ti</strong> Ga lé ri á ban<br />
Az Asz ta li Be szél ge té sek Kul tu rá lis Ala pít vány a Ma gyar Nem ze <strong>ti</strong> Ga -<br />
lériával és a Munkácsy Alapítvánnyal együttműködve hatrészes sorozatot<br />
szer vez Mun ká csy Mi hály Krisz tus-tri ló gi á já ról a Ma gyar Nem ze <strong>ti</strong><br />
Ga lé ri á ban.<br />
A prog <strong>ra</strong>m so ro zat keretében négy al ka lommal egy-egy felekezet –<br />
a gö rög ka to li kus, a ró mai ka to li kus, a re for má tus, illetve az evan gé li -<br />
kus – püspöke tart tár<strong>lat</strong>vezetést. Ehhez egyházzenei bemutató kapcsoló<br />
dik, melyen az adott felekezet böj <strong>ti</strong> dallamai csendülnek fel. Két al -<br />
ka lom me di tá ció, me lyen két kor társ ze ne szer zőnek a Mun ká csy-tri -<br />
ló gi á ról szó ló ze nei al ko tá sa hallható, míg két ne ves teo ló gus el mél ke -<br />
dés sel ké szül.<br />
Már ci u si prog <strong>ra</strong> mok<br />
• Már ci us 12., me di tá ció: Je le nits Ist ván pi a ris ta szer ze tes és Vukán<br />
György Emer ton-dí jas ze ne szer ző, zon go <strong>ra</strong> mű vész<br />
• Március 19., tár<strong>lat</strong>vezetés: Fabiny Tamás evangélikus püspök, Finta Gergely<br />
orgonaművész és az Evangélikus Hittudományi Egyetem kórusa<br />
(az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány 100. rendezvénye)<br />
• Már ci us 26., tár <strong>lat</strong> ve ze tés: Kocsis Fülöp gö rög ka to li kus püs pök és a<br />
Szent Ef rém fér fi kar (ve ze tő: Bubnó Tamás)<br />
Helyszín: Magyar Nemze<strong>ti</strong> Galéria, „A” épület. <strong>Ke</strong>zdési időpontok: 15 ó<strong>ra</strong>.<br />
A prog<strong>ra</strong>mokon részt venni a kiállí<strong>tás</strong><strong>ra</strong> szóló belépőjegy birtokában lehet.<br />
Elő ren del ésre a Ma gyar Nem ze <strong>ti</strong> Ga lé ria hon lap ján van mód.<br />
HIRDETÉS<br />
Fel vé te li<br />
A Bap<strong>ti</strong>sta Teológiai Akadémia felvételt hirdet államilag finanszírozott<br />
kép zé se i re a 2011/2012-es tan év re. A kép zé sek, az egész éle ten át tar tó<br />
ta nu lás je gyé ben, min den kor <strong>osz</strong> tály előtt nyi tot tak.<br />
Teo ló gia alap kép zé si szak (BA)<br />
A kép zés so rán 3 spe ci a li zá ció vá laszt ha tó:<br />
– gyülekeze<strong>ti</strong> lelkipásztor: azoknak, akik élethiva<strong>tás</strong>ként szeretnének<br />
klasszi kus lel ki pász to ri fel ada to kat el lát va szol <strong>gá</strong>l ni (ige hir de tés, lel ki -<br />
gon do zás, ta ní <strong>tás</strong>…);<br />
– missziói: azoknak, akik szeretnének felkészülni a bibliakör-vezetői,<br />
ifjúságvezetői, evangélizációs munkatársi, misszionáriusi feladatok vala<br />
me lyi ké re is;<br />
– szociális lelkigondozó: azok nak, akik szak sze rű en sze ret né nek se -<br />
gít sé get nyúj ta ni tes <strong>ti</strong>-lel ki ter het hor do zó em ber tár sa ink nak.<br />
A szakon teológus szakképzettség szerezhető. A képzés ideje 8 félév.<br />
Búza Barna rendíthetetlen op<strong>ti</strong>mizmu<br />
sa, de rű je és mély hi te an nak az<br />
élet <strong>ra</strong>j zi k<strong>ön</strong>yv nek a lap ja in is át su -<br />
<strong>gá</strong>rzik, amelyet még a művész életében<br />
kezdett el készíteni Bé res Klá <strong>ra</strong><br />
és Bé res Me lin da. Bar na bá csi –<br />
aho gyan so kan hív ták – min dig is<br />
nagy öröm mel me sélt éle té ről és<br />
azokról a történelmi korszakokról,<br />
amelyekben élt és alkotott. Az üs tö -<br />
kös csil la got ho zott cí mű, fo tók kal<br />
gaz da gon il luszt rált kö tet hí ven ad -<br />
ja vissza Barna bácsi sikerekkel és<br />
próbatételekkel teli életútját, választékos<br />
és sajátos humor<strong>ra</strong>l fűszerezett<br />
szó for du la ta it.<br />
A k<strong>ön</strong>yvből megtudhatjuk, hogy a<br />
református fiúcska miért zsidó iskolá<br />
ban ta nult meg ír ni-ol vas ni, s ho -<br />
gyan ministrált a katolikus misén. A<br />
Klebelsberg támoga<strong>tás</strong>a című fejezetben<br />
elolvashatjuk, hogyan került a<br />
felvételi <strong>vizs</strong><strong>gá</strong>n legtöbb pontot elért<br />
<strong>ti</strong>zenhét éves fiatalember az akkori<br />
kultuszminiszter engedélyével a Képző<br />
mű vé sze <strong>ti</strong> Fő is ko lá <strong>ra</strong> – egy év vel<br />
a fel vé te li kor ha tár a<strong>lat</strong>t.<br />
Bú za Bar na azt is fel idé zi, hogy ró -<br />
mai öszt<strong>ön</strong>díja végén miként hívatta<br />
őt, a szinte még pályakezdő fiatalembert<br />
– szobrászmunkája elismeréseként<br />
– személyes kihallga<strong>tás</strong><strong>ra</strong> XI. Pi -<br />
Száz esz ten dő „sze le tei”<br />
k<strong>ön</strong>yv ben és ki ál lí tá son<br />
b Bár na gyon sze ret te vol na, Te rem tő je más ként gon dol ta, és nem en -<br />
ged te, hogy Bú za Bar na szob rász mű vész száz gyer tyát fújhasson el<br />
a születésnapi tortáján… Valamivel több mint két hónap hiányzott tavaly<br />
a december 30-ai ünnepséghez, amikor a vallásában református,<br />
ám öku me ni kus gon dol ko dá sú al ko tó ok tó ber 16-án vég leg le tet te a<br />
vésőt és a kalapácsot. Idén februárban barátai és <strong>ti</strong>sztelői zsúfolásig<br />
meg töl töt ték elő ször a bu dai Kle bels berg Kul túr kú ri át, hogy az éle -<br />
téről szóló k<strong>ön</strong>yv bemutatójával, majd néhány nap múlva a Molnár-<br />
C. Pál Műterem- és Lakásmúzeum Tavasz termét, hogy a munkáiból<br />
válogatott kiállí<strong>tás</strong> megnyitójával emlékezzenek a számos kitüntetésben<br />
ré sze sí tett mű vész re.<br />
us pápa. Tanulságos történet, hogy<br />
1944-ben mi ként lett „az igaz ság if jú<br />
baj no ka” egyik perc ről a má sik <strong>ra</strong><br />
munkaszol<strong>gá</strong><strong>lat</strong>os a Nyilaskeresztes<br />
Párt u<strong>ra</strong>l ma a<strong>lat</strong>t; őri ző an gya lai<br />
azon ban ez idő a<strong>lat</strong>t is szá mos élet -<br />
veszélyes helyzetből kimenekítették.<br />
A kommunista érában poli<strong>ti</strong>kailag<br />
megbízhatatlan egyénnek számított.<br />
„Ne kem már ko ráb ban is vol tak kul -<br />
<strong>ti</strong> kus mun ká im, azo kért meg azt<br />
vág ták a fe jem hez, hogy a kle ri ká lis<br />
re ak ció uszá lyá ba ke rül tem, hogy<br />
meg mé te lyez tek a pa pok, és így én<br />
nem vagyok alkalmas semmire” – olvas<br />
hat juk az Út ke re sés c í mű fe j e -<br />
zet ben. Hogy mi ként si ke rült a leg -<br />
vadabb kommunista időben az állandó<br />
megfigyelés a<strong>lat</strong>t tartott Százados<br />
ú<strong>ti</strong> mű vész te le pen el ké szí te nie az<br />
al bert fal vai Szent Mi hály-plé bá nia -<br />
temp lom szá má <strong>ra</strong> a Szent Mi hályszob<br />
rot, s hogy ki cso da va ló já ban<br />
Ikar o vics – nos, ez is sze re pel a kö -<br />
tet ben.<br />
Nemcsak szakmai körökben övezte<br />
elismerés Búza Barnát, de lakóhelyén<br />
is köz <strong>ti</strong>sz te let ben állt. Ezt az<br />
1971-i évi or szág gyű lé si vá lasz tá sok<br />
is bizonyítják. A k<strong>ön</strong>yvben Barna bácsi<br />
így elevení<strong>ti</strong> ezt fel: „Major Tamással,<br />
a nép sze rű szí nésszel szem ben<br />
en gem in dí tot tak a vá lasz tá so kon.<br />
Ere de <strong>ti</strong> leg nem is én let tem vol na a<br />
má sik hi va ta los je lölt, de so kan vol -<br />
tak azok, akik mint a Fővárosi Tanács<br />
Kulturális Bizottsá<strong>gá</strong>nak elnökét már<br />
meg sze ret tek és el is mer tek, ezért<br />
meg tet tek je lölt nek. Az em be rek<br />
nem a vak vi lág ba vok sol tak, az Or -<br />
szággyűlés művészstátuszát szavazták<br />
meg. A vá lasz <strong>tás</strong> kor öt ezer sza -<br />
vazattal többet kaptam, mint Major<br />
Ta más. Meg jegy zem, ő volt az el ső,<br />
aki g<strong>ra</strong>tulált. Szinte hihetetlen volt ez<br />
a nagy si ker a szá mom <strong>ra</strong>, hi szen<br />
Ma jor Ta mást min den ki is mer te.<br />
Rá adá sul Aczél György is messze me -<br />
nő leg őt tá mo gat ta, min den áron őt<br />
akar ta kép vi se lő nek. Az tán vé gül<br />
mégis én lettem. Rossz néven is vette<br />
ezt Aczél György, mi vel Ma jor ban<br />
el vesz tett egy okos és fur fan gos tá -<br />
mogatót. (…) Tulajdonképpen ennek<br />
kö sz<strong>ön</strong> he tem, hogy nem kap tam<br />
meg a Kos suth-dí jat. A bat to nyai<br />
emlékmű elkészülte után felterjesztettek<br />
rá, mindenki egyhangúlag támogatott,<br />
fel is kerültem a kitüntetettek<br />
lis tá já <strong>ra</strong>, de Aczél az utol só pil -<br />
la nat ban ki húz ta a ne vem.”<br />
Hogy Bú za Bar na mél tán kapta<br />
vol na-e meg a mű vé szek nek ad ha tó<br />
leg na gyobb ha zai el is me rést, azt<br />
min den ki el d<strong>ön</strong>t he <strong>ti</strong>, ha el lá to gat a<br />
fő vá ros XI. ke rü le té ben ta lál ha tó<br />
Molnár-C. Pál Múzeumba, és megtekin<strong>ti</strong><br />
a február 24-én nyílt, Száz év<br />
remény című kiállí<strong>tás</strong>t. Itt bronz kisplasz<br />
<strong>ti</strong> kái mel lett töb bek kö zött lát -<br />
ható a sümegi ferences kegytemplom<br />
szá má <strong>ra</strong> fá ból fa <strong>ra</strong> gott ke reszt út<br />
vagy a Luther Márton <strong>ti</strong>szteletére készí<br />
tett ér me is.<br />
A Molnár-C. Pál Bará<strong>ti</strong> Kör egyébként<br />
e tár <strong>lat</strong> mel lett több más ren dez -<br />
vénnyel is em lé ket ál lít a ta valy szá -<br />
za dik élet évé ben el hunyt Bú za Bar -<br />
ná nak.<br />
g – bo dazs –<br />
Béres Klá<strong>ra</strong> – Béres Melinda: Az üstökös<br />
csillagot hozott. Történetek Búza<br />
Barna szobrászművész életéből.<br />
Akovita Kiadó, Budapest, 2011. Á<strong>ra</strong>:<br />
3600 fo rint. • Száz év re mény – Bú -<br />
za Barna emlékkiállí<strong>tás</strong>a. Molnár-C.<br />
Pál Műterem- és Lakásmúzeum, 1118<br />
Budapest, Ménesi út 65. Megtekinthe<br />
tő jú ni us 18-ig.<br />
Teo ló gia mes ter kép zé si szak (MA)<br />
A kép zés re azok je lent ke zé sét vár juk, akik már ren del kez nek dip lo -<br />
má val, és ér dek lőd nek a hit tu do mány iránt. A sza kon ok le ve les teo -<br />
ló gus (MA in Theo logy/Di vi nity) szak kép zett ség sze rez he tő. A kép -<br />
zés ide je 4 fél év.<br />
Kán tor alap kép zé si szak (BA)<br />
Olyan érdeklődőket várunk, akik szakszerűen szeretnének részt venni<br />
az ének-zenei szol<strong>gá</strong><strong>lat</strong>ban. A szakon kántor szakképzettség szerezhető.<br />
A kép zés ide je 6 fél év. A sza kon be lül vá laszt ha tó kép zé si irány: if -<br />
jú sá gi ze ne (gos pel).<br />
Jelentkezési határidő: 2011. április 30.<br />
A jelentkezési lap letölthető intézményünk honlapjáról (www.bta.hu) vagy<br />
a tanulmányi hivataltól igényelhető (cím: 1068 Budapest, Benczúr u. 31.;<br />
telefon: 1/342-7534/131 vagy 20/886-0846; e-mail: tanulmanyi@bta.hu).<br />
Dr. Al má si Ti bor rek tor<br />
FOTÓK: BODA ZSUZSA
Evangélikus Élet fókusz<br />
2011. március 13. f 7<br />
Mes ter sé gek és fog lal ko zá sok a Bib li á ban<br />
10. országos evangélikus bábfesz<strong>ti</strong>vál – képekben<br />
Ve tő Ist ván és a cin ko tai gye re kek a reg ge li áhí ta tért a tárgy -<br />
já ték dí ját kap ták<br />
Az igényes technika díja – A mag ve tő és há rom fia (Ober ling<br />
Zsa nett Mus tár ma gok báb cso port ja, Győr)<br />
A kor<strong>osz</strong>tályi együttműködés díja – Ka in és Ábel<br />
(Kle nócz kyné Su lyok An na cso port ja, Bá tony te re nye)<br />
A mű vé szi ki fe je ző e rő dí ja – Isten országa (Kalit Eszter és<br />
Pa lo csay Ki só Ka ta cso port ja, Ko lozs vár)<br />
A ki tű nő rög t<strong>ön</strong> zés dí ja – Foglalkozások a Bibliában? (Füller<br />
Tí mea Szi vár vány báb cso port ja, Ten ge lic)<br />
Az élő báb dí ja – Evezz a mély re! (Ta másy Ta más né cso port -<br />
ja, Budapest-Zugló)<br />
A bib li ai üze net dí ja – Na ne izélj már! (Nagy Pan ka cso port -<br />
ja, Pi lis csa ba és a pest hi deg kú <strong>ti</strong> Gyer mek bár ka)<br />
A szo ci á lis ér zé keny ség dí ja – A leg szebb mes ter ség (Oro dán<br />
Krisz <strong>ti</strong> na cso port ja, Nagy ve leg)<br />
Ka lá ka-kon cert<br />
Az élő Bib lia dí ja – Egy kisfiú utazása a Bibliával (Óváriné<br />
Ur bán Ani kó cso port ja, Tol na né me di)<br />
A lelkes csapatmunka díja – A té koz ló fiú (Kle nócz kyné Su -<br />
lyok An na cso port ja, Szú pa tak)<br />
Egy kosár jutalombáb<br />
Az ígéretes kezdet díja – A té koz ló apa (Óvá ri né Ur bán Ani -<br />
kó cso port ja, Ta má si)<br />
A bábfesz<strong>ti</strong>válról további fotók láthatók a gyermek- és ifjúsági <strong>osz</strong>tály honlapján (www.gyio.hu), illetve egyházunk közpon<strong>ti</strong><br />
oldalán (www.evangelikus.hu).<br />
FOTÓK: LUKÁCS GABI
8 e 2011. március 13. panoráma<br />
Evangélikus Élet<br />
A bé ka min dig<br />
bé ka ma <strong>ra</strong>d<br />
(Zsolt 45,3)<br />
– Mi lyen sze ren csés va gyok –<br />
mondta a béka, miközben tükörképét<br />
cso dál ta a víz tük ré ben –, gyö -<br />
nyörű szép vagyok, jobban úszom, és<br />
na gyob bat ug rom, mint bár ki más.<br />
Meg még zöld is va gyok, és a zöld<br />
meg éppen a kedvenc színem. Békának<br />
len ni a leg szebb do log a vi lá gon.<br />
– És én? – kér dez te a ka csa. – Én,<br />
ugye, hó fe hér va gyok. En gem nem<br />
ta lálsz szép nek?!<br />
– Nem – mond ta a bé ka –, mert<br />
te még egy ici pi cit sem vagy zöld.<br />
– Az nem, vi szont tu dok re pül ni.<br />
Fi gyelj csak! – mond ta a ka csa, és<br />
szárny <strong>ra</strong> kap va né hány kört írt le a le -<br />
ve gő ben.<br />
– Fantasz<strong>ti</strong>kus! Nagyszerű! – kiáltot<br />
ta a bé ka őszin te el <strong>ra</strong> gad ta <strong>tás</strong> sal.<br />
– Tu dod, mit, én is re pül ni aka rok!<br />
– Te azt nem tudsz!<br />
Ami kor a bé ka egye dül ma <strong>ra</strong>dt,<br />
hoz zá fo gott a re pü lés gya kor lá sá -<br />
hoz. De még fel sem tu dott emel ked -<br />
ni a földről. Rettentően csalódottnak<br />
érez te ma <strong>gá</strong>t:<br />
– Én csak egy mi hasz na bé ka va -<br />
gyok, aki még re pül ni sem tud!<br />
Hir te len jó öt le te tá madt. Fel má -<br />
szott egy dom bocs ká <strong>ra</strong>, és fel ér ve,<br />
amint a kacsa tette, gyors nekifu<strong>tás</strong>sal<br />
készült első repülésére. Karjait kiter<br />
jeszt ve ha tal mas ug rás sal ve tet te<br />
ma <strong>gá</strong>t a le ve gő be – és nagy csob ba -<br />
nás sal esett a fo lyó ba. De leg alább<br />
ott hon érez te ma <strong>gá</strong>t a víz ben.<br />
Ahogy kimászott a vízből, meglátta<br />
a pat kányt.<br />
– Tud hat nád – mond ta a pat -<br />
kány –, hogy a bé kák nem tud nak re -<br />
pül ni.<br />
– És te tudsz?<br />
– Ter mé sze te sen nem, mert nin -<br />
cse nek szár nya im. Én mást tu dok,<br />
pél dá ul ki vá ló épí tész va gyok.<br />
De ez a bé kát nem ér de kel te.<br />
Inkább a par<strong>ti</strong> sa<strong>ra</strong>t túró disznónál<br />
ér dek lő dött, hogy az tud-e úsz ni.<br />
– Úsz ni? Is ten ments, at tól biz to -<br />
san rosszul len nék. De én tu dom a<br />
leg fi no mabb sü te ményt süt ni!<br />
– Sütni biztosan én is kiválóan tudok<br />
– gon dol ta ma <strong>gá</strong> ban a bé ka, és<br />
si et ve ha za in dult, hogy be bi zo nyít -<br />
sa nagyszerű képességét. Amit csak<br />
hirtelenjében talált, egy tepsibe szórta,<br />
és be tol ta a for ró sü tő be.<br />
– Na ugye, megy ez – mond ta elé -<br />
gedetten –, csodá<strong>lat</strong>os lesz az íze, ha<br />
meg sült.<br />
De alig telt el pár perc, foj to ga tó<br />
füst töl töt te be a kony há ját.<br />
– Hát még süt ni sem tu dok. Én<br />
csak egy mi hasz na bé ka va gyok… –<br />
és bor zasz tó an el szo mo ro dott.<br />
Az tán még sze re tett vol na a bé ka<br />
úgy ol vas ni, mint a nyúl, és mi vel sem<br />
olvasni, sem sütni, sem repülni, sem<br />
építkezni nem tudott, egyre boldogta<br />
la nabb nak érez te ma <strong>gá</strong>t.<br />
– Ti mind sok kal oko sab bak vagy -<br />
tok ná lam. Én sem mit sem tu dok,<br />
csak egy unalmas, egyszerű zöld béka<br />
vagyok… – panaszkodott a nyúlnak.<br />
– Ugyan, ugyan, te bé ka. Én sem<br />
tu dok re pül ni meg süt ni, sőt még<br />
úsz ni sem tu dok, mint te. Mert én<br />
nyúl va gyok. Te meg bé ka vagy. És<br />
ezért szeretünk mindnyájan téged…<br />
Gon do la ta i ba mé lyed ve lé pett a<br />
bé ka a fo lyó hoz, hogy új <strong>ra</strong> meg -<br />
szemlélje tükörképét.<br />
– Hát ez va gyok én. Egy zöld bé -<br />
ka, csíkos fürdőnadrágban – és egyszer<br />
re, ma ga sem tud ta, mi ért, vég -<br />
telen boldogság fogta el. Örömében<br />
hatalmasat ugrott, amekkorát csak a<br />
bé kák tud nak. Ez már szin te olyan<br />
volt, mint ha re pül ne…<br />
Forrás: Mindennapi és nem egészen<br />
min den na pi tör té ne tek. Vá lo gat ta<br />
Hézser Gábor. Kálvin Kiadó, Budapest,<br />
2009.<br />
Nem kell tö ké le tes nek len ni!<br />
Rabbi vagyok, s minél többet foglalkozom<br />
az emberek problémáival, illet<br />
ve mi nél őszin téb ben <strong>vizs</strong> <strong>gá</strong> lom<br />
sa ját éle te met, an nál in kább úgy lá -<br />
tom, hogy sok szen ve dés ar <strong>ra</strong> a té ves<br />
nézetre vezethető vissza, mely szerint<br />
tökéletesnek kell lennünk, az emberek<br />
csak ak kor sze ret nek min ket.<br />
Semmi sem okoz szorongatóbb érzést,<br />
mint an nak a tu da ta, hogy nem<br />
vagyunk méltók a szeretetre. És semmi<br />
sem táplálja jobban e meggyőződé<br />
sün ket, mint az a gon do <strong>lat</strong>, hogy<br />
ha va la mi rosszat te szünk, az zal<br />
okot adunk Is ten nek és a hoz zánk kö -<br />
zel ál lók nak ar <strong>ra</strong>, hogy ne sze res se -<br />
nek bennünket.<br />
A tökéletességnek ezt az igényét a<br />
szü le ink ül tet het ték be lénk, akik<br />
őszin tén sze ret tek ben nün ket, és<br />
en nek bi zo nyí té ka ként leg ap róbb<br />
hibáinkat is kijavították, szüntelenül<br />
jobb teljesítményre sarkallva minket.<br />
Meg a ta ná <strong>ra</strong> ink, akik csak a hi bát -<br />
lan dol go za to kat tar tot ták di csé ret -<br />
re mél tó nak, és in ge rült té vál tak,<br />
va la hány szor hi bát kö vet tünk el.<br />
Egyszer részt vettem egy tehetségesnek<br />
mondott tanítónő másodikosok<br />
nak tar tott órá ján. He lyes írá si<br />
gya kor lás ke re té ben két csa pat <strong>ra</strong><br />
<strong>osz</strong> tot ta az <strong>osz</strong> tályt. Min den gye rek<br />
kapott egy betűt az ábécéből. Aztán<br />
a ta ní tó nő mon dott egy szót, és<br />
azok nak, akik nek a be tű je sze re pelt<br />
az adott szó ban, ki kel lett sza lad ni -<br />
uk hozzá, hogy helyesen kibetűzzék<br />
a szót. Az a csa pat, mely elő ször lett<br />
kész, pon tot ka pott, a hi ány zó vagy<br />
felesleges betűkért viszont levonásban<br />
ré sze sültek a gyerekek.<br />
Fél ó<strong>ra</strong> le for <strong>gá</strong> sa a<strong>lat</strong>t ta nú ja vol -<br />
tam an nak, hogy jó né hány gye rek -<br />
nek javult a helyesírása, mások pedig<br />
megtanulták a keserű leckét, hogy<br />
las sú ak, bu ták, és a csa pa tuk nak<br />
csak pontveszteséget hoztak. A tanítónő<br />
hangjában egyértelmű rosszallás<br />
ér ző dött. Tá vo zó ban azon mor -<br />
fon dí roz tam, mi ér tel me en nek.<br />
De ami a leg szo mo rúbb, ta lán<br />
vallási vezetőink is ugyanezt a tudatot<br />
plán tál ták be lénk – hogy Is ten a<br />
jó és a rossz szi go rú el ve i hez mér<br />
bennünket, tud minden rossz cselekedetünkről,<br />
még leg<strong>ti</strong>tkosabb gondo<br />
la ta ink ról is, s min den el kö ve tett<br />
vétkünk elszakít bennünket a szerete<br />
té től. De hát mi ért ítélt vol na<br />
ben nün ket Is ten ele ve bu kás <strong>ra</strong>,<br />
olyan ma gas mér cét ál lít va elénk,<br />
mely nek alig ha nem egyi künk sem<br />
képes megfelelni? Túl jól ismer minket,<br />
semhogy tökéletességet követeljen<br />
tő lünk!<br />
Val lá si szem lé le tem leg ta lá lóbb<br />
sum má za tát egy au tó lök há rí tó já <strong>ra</strong><br />
<strong>ra</strong>gasztott matricán olvastam: „Isten<br />
mindenképpen szeret téged.” Istennek<br />
csa ló dást okoz hat jó né hány<br />
tettünk, de sohasem csalódhat abban,<br />
hogy kik is vagyunk valójában: a jó és<br />
a rossz tudásának következményeivel<br />
küsz kö dő, esen dő em be rek.<br />
Szün te le nül tö re ked nünk kell ar -<br />
<strong>ra</strong>, hogy mi nél job bá vál junk, de em -<br />
ber nek len ni so ha nem je lent het<br />
tö ké le tes sé get. Oly sok szor ke rü -<br />
lünk bo nyo lult hely ze tek be, hogy<br />
nincs ember, aki mindig helyesen olda<br />
ná meg e konflik tu so kat. Da vid<br />
Burns pszi chi á ter írt egy szer egy<br />
ne ves ügy véd ről, aki be te ge sen félt<br />
at tól, hogy ha hi bá zik, vagy el ve szít<br />
egy pert, a kol lé <strong>gá</strong>i töb bé nem fog -<br />
ják <strong>ti</strong>sztelni. Amikor mesélt nekik erről<br />
a félelméről, meglepődve hallotta,<br />
hogy a kol lé <strong>gá</strong>i csak még job ban<br />
kedvelték, mert emberibbnek tűnt a<br />
sze mük ben.<br />
Ugyancsak emlékszem olyan esetekre,<br />
amikor be kellett vallanom a<br />
gyerekeimnek, hogy valamit rosszul<br />
tet tem, s mennyi re fél tem, hogy<br />
ezért kevésbé fognak <strong>ti</strong>sztelni. Megle<br />
pőd ve ta pasz tal tam, hogy csak<br />
még jobban szerettek, amiért kész<br />
voltam beismerni a hibáimat. Többet<br />
je len tett ne kik az őszin te sé gem,<br />
mintha tökéletes lettem volna.<br />
Az em be rek né ha nem tud ják el -<br />
viselni a hibáinkat. Szüleinknek talán<br />
tökéletes gyerekekre van szükségük,<br />
a házastársunk azért nyaggat a hibáinkért,<br />
mert szeretné, ha megjavulnánk.<br />
Ba rá ta ink eset leg azért en -<br />
gesz tel he tet le nek, mert ku dar cunk<br />
épp sérülékeny időszakukban érte<br />
őket.<br />
Az ilyen rea<strong>gá</strong>lások bűntudatot ébreszt<br />
het nek ben nünk. De mi előtt<br />
elmerülnénk az <strong>ön</strong>vádban, meg kell<br />
kérdeznünk magunktól, valóban indokolt-e.<br />
Néhány évvel ezelőtt egy héten belül<br />
két idős asszony halt meg a hit köz -<br />
ségünkben. Egyazon délután kerestem<br />
fel mindkét családot. Az első helyen<br />
a leg idő sebb fiú ez zel fo ga dott:<br />
„Az én hi bám, hogy anya meg halt.<br />
Ragaszkodnom kellett volna hozzá,<br />
hogy költözz<strong>ön</strong> Floridába, el kellett<br />
vol na vin nem őt er ről a ször nyű hi -<br />
deg hely ről. Ha így te szek, még ma is<br />
él ne.”<br />
Próbáltam megvigasztalni, azután<br />
el men tem a má sik csa lád hoz, ahol<br />
szin tén a leg idő sebb fiú így szólt<br />
hozzám: „Úgy érzem, én tehetek róla,<br />
hogy a ma ma meg halt. Bár csak ne<br />
erősködtem volna annyi<strong>ra</strong>, hogy költöz<br />
z<strong>ön</strong> Flo ri dá ba! A hosszú re pü lő -<br />
út és a hir te len ég haj <strong>lat</strong> vál to zás túl<br />
sok volt ne ki.”<br />
Ha indokolt a bűntudat, vigyázzon,<br />
hogy az ér zés a tett re vo nat koz zék,<br />
ne <strong>ön</strong> ma <strong>gá</strong> <strong>ra</strong>! A bűn tu dat fon tos<br />
öszt<strong>ön</strong>ző szerepet játszik a változásban.<br />
De fe les le ges, sőt ká ros, ha az<br />
egyént megbénítja annak tudatával,<br />
hogy értéktelen és szeretetre érdemte<br />
len.<br />
Ami kor rosszat te szünk, olyan<br />
hely ze tet te rem tünk, amelyben<br />
énünk jobbik fele harcba keveredik a<br />
gyen gébb, <strong>ön</strong> zőb bik fe lé vel. Oda az<br />
egység érzése, mely képessé tesz ar<strong>ra</strong>,<br />
hogy számunk<strong>ra</strong> fontos dolgokat<br />
cselekedjünk.<br />
Harmincéves pályafu<strong>tás</strong>om során<br />
<strong>ra</strong>bbiként a legnehezebb – s egyben<br />
leg sze mé lye sebb – be szé det jom<br />
kippurkor mondtam egy évvel az<br />
után, hogy fi unk, Aaron <strong>ti</strong> zen négy<br />
éves korában meghalt. Az engesztelés<br />
zsi dó ün ne pe ez, ami kor meg bé -<br />
ké lünk, az az meg <strong>osz</strong> tott, gyar ló<br />
énünk is mét egy sé ges sé vá lik. Tud -<br />
tam, elsődlegesen arról kell beszélnem,<br />
mit jelentett számom<strong>ra</strong> Aaron<br />
elvesztése, és hogyan vagyok képes<br />
mégis hinni egy olyan világban, ahol<br />
gyermekek halnak meg.<br />
Gon do la ta i mhoz az ösz t<strong>ön</strong> zést<br />
Shel Silverstein A hiányzó rész cí mű<br />
kis k<strong>ön</strong>yvéből vettem, mely voltaképpen<br />
fel nőt tek nek írt tün dér me se.<br />
Egy kerékről szól, melyből hiányzott<br />
egy rész. Jóko<strong>ra</strong> körcikket vágtak ki<br />
belőle. A kerék szerette volna, ha<br />
semmije sem hiányzik, szeretett volna<br />
új<strong>ra</strong> teljes lenni, ezért útnak indult<br />
meg ke res ni a hi ány zó ré szét. De<br />
mint hogy hi bás da <strong>ra</strong>b volt, és csak<br />
na gyon las san tu dott gu rul ni, út -<br />
köz ben rá cso dál koz ha tott a vi rá -<br />
gok<strong>ra</strong>. Elbeszélgetett a gilisztákkal. Élvezte<br />
a napsütést. Kül<strong>ön</strong>féle da<strong>ra</strong>bok<strong>ra</strong><br />
buk kant, de egyik sem il lett hoz -<br />
zá. Ott is hagy ta őket mind az út szé -<br />
lén, és to vább ke re sett.<br />
Az tán egy nap ta lált egyet, amely<br />
tökéletesen illett hozzá. A kereket boldog<br />
ság töl töt te el – vég re tel jes egész<br />
lett, semmije sem hiányzik! Ma<strong>gá</strong>ba<br />
illesztette hát az új<strong>ra</strong> meglelt da<strong>ra</strong>bot,<br />
és gu rul ni kez dett. Most, hogy tel je -<br />
sen ke rek lett, szél se be -<br />
sen tudott pörögni-forog<br />
ni, túl gyor san, sem -<br />
hogy észrevegye az útszéli<br />
virágokat, vagy szóba<br />
elegyedhessen a gilisz<br />
ták kal. Ami kor rá -<br />
döbbent, mennyire másnak<br />
tű nik a vi lág, ha ilyen<br />
gyorsan gurul, me<strong>gá</strong>llt,<br />
az út szé lé re dob ta meg -<br />
lelt da <strong>ra</strong>b ját, és las san<br />
továbbgördült – új<strong>ra</strong> hiányosan.<br />
A tör té net ta nul sá -<br />
ga – mu tat tam rá –,<br />
hogy kü lö nös mó don<br />
sok kal tel je seb bek va -<br />
gyunk, ha valamiben hiányt szenvedünk.<br />
Az az ember, akinek mindene<br />
meg van, bi zo nyos ér te lem ben sze -<br />
gény. Soha nem fogja megtudni, mit<br />
je lent só vá rog ni va la mi után, re -<br />
ménykedni valamiben, táplálni a lelkét<br />
valami jobb ígéretével. Soha nem<br />
lesz ré sze a fel eme lő él mény ben,<br />
hogy valaki, aki szere<strong>ti</strong>, megadja neki,<br />
amit mindig szeretett volna, amire<br />
olyan rég óta vá gyott.<br />
Ép és egész sé ges az az em ber, aki<br />
el fo gad ta lé té nek kor lá ta it, aki nek<br />
volt hoz zá bá tor sá ga, hogy le szá -<br />
moljon az illúzióival, s nem érezte kudarcnak,<br />
amiért így tett. Van valami<br />
tökéletesség abban a lényben, aki<br />
meg ta pasz tal ta: elég erős ah hoz,<br />
hogy épen ke rül j<strong>ön</strong> ki egy t<strong>ra</strong> gé di á -<br />
ból, aki el ve szít he <strong>ti</strong> sze ret te it, és<br />
mégis teljes személy ma<strong>ra</strong>d. Megjárta<br />
a maga poklát, és sértetlenül került<br />
ki be lő le.<br />
Az élet nem hol mi csap da, me lyet<br />
Is ten ál lí tott ne künk, hogy el ítél -<br />
hes sen min ket, ha be le esünk. Az<br />
élet nem helyesírási verseny, ahol hiá<br />
ba ír tál jól meg annyi szót, ki zár nak,<br />
ha egyet is el vé tesz. In kább a base -<br />
ball idény hez ha son lít, ahol a leg -<br />
jobb csapat is elveszí<strong>ti</strong> a mérkőzései<br />
har ma dát. Cé lunk az, hogy több<br />
mérkőzést nyerjünk, mint amennyit<br />
el ve szí tünk.<br />
Ha el fo gad juk, hogy a gyar ló ság<br />
ré sze em be ri mi vol tunk nak, és to -<br />
vább él jük, sőt él vez zük az éle tet,<br />
olyan tel jes ség re te he tünk szert,<br />
mely ről má sok csak ál mo doz hat -<br />
nak. Meg győ ző dé sem sze rint ez az,<br />
amit Is ten el vár tő lünk – nem a tö -<br />
ké le tes sé get, nem is azt, hogy so ha<br />
többet ne hibázzunk, hanem a „légy<br />
tel jes” kí vá nal mát.<br />
S vé gül, ha elég bát <strong>ra</strong>k va gyunk ah -<br />
hoz, hogy sze res sünk, erő sek ah -<br />
hoz, hogy meg bo csás sunk, nagy lel -<br />
kű ek, hogy <strong>osz</strong> toz zunk má sok örö -<br />
mé ben, és böl csek, hogy tud juk, a<br />
mérhetetlen szeretetből mindünknek<br />
bőven jut, akkor a teljességnek olyan<br />
fokát tapasztalhatjuk meg, melyet <strong>ra</strong>jtunk<br />
kí vül más te remt mény so ha<br />
nem is mer het meg.<br />
Visszatérhetünk a pa<strong>ra</strong>dicsomba.<br />
g Har old S. Kush ner<br />
Is me ret len for rás ból.
Evangélikus Élet panoráma<br />
2011. március 13. f 9<br />
Az 1929–33 közöt<strong>ti</strong> súlyos gazdasági<br />
vi lág vál ság vé gig sö pört az egész<br />
gló bu szon. Már ezt meg elő ző en is<br />
csökkenni kezdett az ipari termelés,<br />
nőtt a munkanélküliség s vele együtt<br />
a szegénység, a nyomor. Az utcá<strong>ra</strong> került<br />
emberek reménytelennek látták<br />
jövőjüket, fokozódott az elkeseredettség.<br />
A sú lyos bo dó vál ság nak so kan<br />
váltak áldozataivá, közöttük nagyszüle<br />
im és szü le im is. Annyi <strong>ra</strong> el sze gé -<br />
nyed tek, hogy édes anyám nak már<br />
gyógy szer re sem ju tott pén ze. Egy -<br />
re be te gebb lett, míg vé gül a ko má -<br />
ro mi kór ház ban már nem tud ták<br />
meg men te ni az éle tét. Pár hó nap<br />
múl va édes apám is meg halt. He ten<br />
ma <strong>ra</strong>d tunk ár ván, én fél éve sen.<br />
Istennek legyen hála, hogy éppen<br />
e sú lyos gaz da sá gi vál ság ide jén in -<br />
dult lel ki meg úju lás a Fel vi dé ken, s<br />
ennek eredményeképpen a legnehezebb<br />
években nyílt árvaház Kisk<strong>osz</strong>má<br />
lyon, Lé ván, Ko má rom ban. Mi -<br />
lyen cso dá la to sak az Úr nak dol gai!<br />
Ebben a reménytelennek látszó világban<br />
szám ta lan he lyen ko moly lel ki<br />
élet indult el. Sátorokban rendezett<br />
konferenciákon találkoztak a lelki<br />
meg úju lást ke re sők. A sú lyos anya -<br />
gi gondok mellett sem jelentett problé<br />
mát a há rom sze re tet in téz mény<br />
fenntar<strong>tás</strong>a. A lelkileg ébredező embe<br />
rek ké pe sek vol tak a ke vés ből is<br />
fenn tar ta ni ada ko zá suk kal az Is ten<br />
Lelkének munkálkodásával létrejött<br />
ár va há za kat.<br />
S ami ennél fontosabb, a konferenciák<br />
nyomán sok községben jöttek<br />
létre olyan lelki közösségek, amelyek<br />
a megújulást, az ébredési mozgalmat<br />
erősítették. Sokan tértek meg, és fogad<br />
ták el Jé zust Meg vál tó juk nak.<br />
Én mint kisgyermek gyak<strong>ra</strong>n lettem<br />
fi gyel mes az ár va ház ud va rán fel ál -<br />
lított sátorokból hallható lelkes énekszó<br />
<strong>ra</strong>: „Amint va gyok, sok bűn<br />
a<strong>lat</strong>t…”, „A nagy mély ség ből szün te -<br />
len…”, „Óh, ne félj, ne ret tegj, én ve -<br />
led va gyok…”, „Vé gig meg álld a nagy<br />
tusát…”, és más, biztató hallelujaénekek<br />
is felhangzottak. A felvidéki falvak<br />
ban és vá ro sok ban Is ten né pe<br />
re mény tel je sen vál lal ta a nél kü lö -<br />
zést. Tud ta, hogy Is ten a leg ki lá <strong>tás</strong> -<br />
talanabb helyzetekben is kirendeli a<br />
szükségeseket. Valóban, naponként<br />
születtek csodák az imameghallga<strong>tás</strong>ok<br />
so rán. Ez az ele ven lel ki élet se -<br />
gítette elviselni a nagy nyomorúságot,<br />
amely ál dá sul szol <strong>gá</strong>lt az Úr ban hí -<br />
vők szá má <strong>ra</strong>.<br />
Ezt az ál dást én is szám ta lan szor<br />
megtapasztaltam tes<strong>ti</strong> és lelki életemben.<br />
Megbizonyosodtunk, hogy nem<br />
a gaz da sá gi vál ság a leg főbb oka bé -<br />
kétlen és reménytelen életünknek,<br />
Ki út a re mény te len ség ből<br />
ha nem az, hogy el for dul tunk Is ten -<br />
től. Bizonyosak voltunk abban, hogy<br />
csak a hoz zá va ló vissza té ré sünk<br />
old ja meg föl di gond ja in kat, és a<br />
szerényebb körülmények között is lelki<br />
leg bol dog, meg elé ge dett éle tet<br />
tudunk élni. Valóban, az ő közelsége<br />
adott békességet, nyugalmat a benne<br />
bí zók nak.<br />
Ez a lelki megújulás sokakat <strong>ra</strong>gadott<br />
ma <strong>gá</strong> val. Is ten né pe ép pen ak -<br />
kor gya<strong>ra</strong>podott, erősödött lelkileg,<br />
amikor földi nehézségek próbálták<br />
meg népünket. Hála legyen az Úrnak,<br />
hogy megtapasztalhattuk az ő hatalmát<br />
és gondoskodó szeretetét!<br />
Egy ké sőb bi vál ság nak is ta nú ja<br />
vol tam a má so dik vi lág há bo rú utá -<br />
ni évek ben. 1947 és 1948 nya rán ta -<br />
nítóképzős növendékként a délvidéki<br />
ébredési mozgalomba kapcsolódtam<br />
be. Népünk ismét reménytelennek<br />
látta jövőjét, kül<strong>ön</strong>ösképpen a falusi<br />
és tanyasi földművelők. Elkezdődött<br />
a padlások lesöprése és az ártatla<br />
nul meg bé lyeg zett em be rek el íté -<br />
lése, bebört<strong>ön</strong>zése. Isten Szentlelke<br />
azon ban e ne héz hely zet ben is mun -<br />
kálkodott.<br />
Egy szívbe markoló élményemre<br />
még ma is emlékezem. A nyári szünidő<br />
met Tót kom ló son töl töt tem a<br />
Felvidékről áttelepített árvaházi nevelőmnél,<br />
aki ma<strong>gá</strong>val hozta a komáromi<br />
Timótheus k<strong>ön</strong>yvesbolt értékeit,<br />
közöttük sok Bibliát, evangéliumi<br />
k<strong>ön</strong>yveket. Azt a megbíza<strong>tás</strong>t kaptuk<br />
Is ten től, hogy jár juk be a kör nye ző<br />
fal va kat, ta nyá kat, és vi gyünk Bib li -<br />
ákat, evangéliumi k<strong>ön</strong>yveket az ott<br />
élők nek, hir des sük Is ten sze re te tét,<br />
bűnbocsátó kegyelmét, adjunk lelki<br />
vigaszt az elkeseredett embereknek.<br />
Az egyik nap Csa nád apá cán jár -<br />
tunk, amikor ar<strong>ra</strong> lettünk figyelmesek,<br />
hogy a faluban összegyűj<strong>ti</strong>k és elhurcolják<br />
az úgynevezett kulákokat.<br />
Félelem fogott el bennünket. A legna<br />
gyobb meg le pe té sünk re azon ban<br />
a falu határában lelkes éneklésre lettünk<br />
figyelmesek. Egy kivilágított, hatal<br />
mas sá tort pil lan tot tunk meg,<br />
ahonnan csodá<strong>lat</strong>os erővel hallelujaénekek<br />
hangzottak. Éppen ez zúgott<br />
ütemesen, hatalmas erővel a késő es<strong>ti</strong><br />
órában: „Bízom benned, U<strong>ra</strong>m Jézus,<br />
/ Ben ned bí zom egye dül. / Kit te hű<br />
ke gyel med ár ja hor doz, / Az biz ton<br />
üd vö zül. / (…) Gon dot is vi selsz Te<br />
ró lam, / Hor dod min den ter he met,<br />
/ Hogy ne bíz na szí vem ab ban, / Ki<br />
en gem úgy sze ret.”<br />
Be men tünk a sá tor ba, s óri á si<br />
meg le pe tés ért ben nün ket: ha tal -<br />
mas bűnvalló közösség k<strong>ön</strong>yörgött Isten<br />
hez bo csá na tért han gos sí rás sal,<br />
zoko<strong>gá</strong>ssal, majd megújult szívvel<br />
bol do gan tet tek bi zony sá got Is ten<br />
megbocsátó kegyelméről. Csodá<strong>lat</strong>os<br />
lel ki él mény volt érez ni a Lé lek mun -<br />
káját a viharzó és k<strong>ön</strong>yörtelen világi<br />
erők ha tal mas ko dá sá val szem ben.<br />
Sok lélek nyerte el ekkor bűneinek<br />
bocsánatát, akik hálaadással indultak<br />
örömüket továbbadni a megkeseredett<br />
em be rek nek, el mon da ni, hogy<br />
Isten hatalmas úr, ő mindenek felett<br />
va ló, sze ret min ket, és el hoz za a<br />
sza ba du lás örö mét. Bol dog idő szak<br />
volt ez a mi éle tünk ben is.<br />
Ma még sú lyo sabb gaz da sá gi,<br />
pénz ügyi, mo rá lis vál ság sújt ja né -<br />
pün ket. Az a biz ta tó, hogy so kan<br />
gondolkodunk egyféleképpen: igazi<br />
meg ol dást csak a lel ki meg úju lás<br />
hozhat. Annyi bűn terheli népünket,<br />
annyi vi szály és meg nem ér tés van<br />
közöttünk! A gyűlölködés bűne terhel<br />
ben nün ket, nem tud juk iga zán<br />
sze ret ni egy mást; el for dul tunk<br />
mennyei Atyánktól. Családok bomlanak<br />
fel, gyermekek ma<strong>ra</strong>dnak szülők<br />
nélkül. A bűnözés hatalmas mére<br />
te ket öl tött. Nem ze tünk és né -<br />
pünk sú lyos ve szély ben van! So kan<br />
kilá<strong>tás</strong>talannak látják nemzetünk jövő<br />
jét. Sok az el ke se re dett idős és fi -<br />
a tal, akik nem lát nak ki utat eb ből a<br />
sú lyos hely zet ből.<br />
Mi, Isten gyermekei hirdessük ország<br />
szer te, hogy van meg ol dás, de<br />
csak őná la! Mi le het az? A na gyon ko -<br />
moly és mély lel ki meg úju lás, Is ten -<br />
hez való visszatérés. Boruljunk le Isten<br />
előtt bűn bá nó szív vel, vall juk<br />
meg bűneinket, kérjük megbocsátó<br />
kegyelmét. Ő megújítja életünket, s<br />
ez zel min den más prob lé mánk is<br />
meg ol dó dik. Az ő sza ba dí tó ere jé re<br />
van szüksége népünknek. Biztosak lehe<br />
tünk ab ban, hogy ő meg bo csát,<br />
szeretetébe fogad, és megk<strong>ön</strong>yörül<br />
<strong>ra</strong>j tunk.<br />
Bízzuk tehát jövőnket őreá, őáltala<br />
bol dog jö vő vár ma gyar né pünk -<br />
re. Higgyük el, a vi lág u<strong>ra</strong> nem fog<br />
cserbenhagyni bennünket. Legyen<br />
ér te ál dott az ő szent ne ve!<br />
g Szen czi Lász ló<br />
Lom ta la ní <strong>tás</strong><br />
Régi nagy házak régi nagy padlásai régen<br />
rejtegették az élet lomjait. Törött<br />
bútor, lyukas edény, molyrágta bunda,<br />
divatjamúlt ruha, fej nélküli szobor,<br />
megvakult tükör mint használhatatlan<br />
lim lom a pad lás <strong>ra</strong> ke rült, a bag lyok,<br />
denevérek, egerek, pókhálók birodalmába,<br />
átadva a lassú enyészetnek.<br />
Volt valami temetői hangu<strong>lat</strong>a azoknak<br />
a padlásoknak, ahova előbb-utóbb<br />
a családi ereklyék is felkerültek. Néha<br />
értékes da<strong>ra</strong>bok is, melyek meghibásodtak,<br />
ódivatú holmik, amelyeket<br />
az újí tó uno kák nem be csül tek.<br />
Az tán egy szer csak ki jött a pa <strong>ra</strong>ncs<br />
a bom bá zá sok ide jén: Lom ta la ní ta -<br />
ni a pad lá so kat!<br />
Jaj, mi min den ke rült ak kor nap -<br />
vi lág <strong>ra</strong>! Mennyi tö rött hol mi, amit<br />
per sze sen ki sem tört el. Le tűnt évek<br />
megrokkant tanúi. Mennyi lommá<br />
vált erek lyé je a múlt nak! És ki de rült,<br />
hogy abban a sejtelmes félhomályban<br />
nincs <strong>ti</strong> tok, nincs sem mi, csak por, pi -<br />
szok, pók há ló és pe nész.<br />
Csak ki kel lett nyit ni a pad lás ab -<br />
lakot, hogy besüss<strong>ön</strong> a nap, befújjon<br />
a szél, s egyszeribe más tanyát kerestek<br />
a denevérek, baglyok, de még az<br />
ege rek is.<br />
Va jon nem vol na-e jó az éle tünk<br />
ho má lyos zu ga i ban is el kez de ni a<br />
lom ta la ní <strong>tás</strong>t, <strong>ön</strong> ként, nem vár va<br />
meg egy kül ső, kru dé lis pa <strong>ra</strong>n csot?<br />
Ablakot nyitni és szélnek ereszteni<br />
a gondokat, félelmeket. Beengedni<br />
a vi lá gos sá got a sok össze vissza do -<br />
bált lom közé. Mennyi ócska sérelem,<br />
rejtegetett szégyen, takargatott szenvedély.<br />
Mennyi tudott vagy <strong>ön</strong>tudatlan<br />
bosszú vágy, tar to ga tott ha <strong>ra</strong>g<br />
gyűlt ben nünk össze az idők fo lya -<br />
mán, amit nem <strong>ti</strong>sz táz tunk, nem<br />
rendeztünk el, csak bedobáltunk a lelkünk<br />
lom tá rá ba, hogy ott ész re vét -<br />
le nül meg la pul jon. És az áb rán dok,<br />
ál mok, vá gyak meg fa kult ron gya it<br />
ugyan mi nek őriz get jük erek lyék<br />
gya nánt? Le sán tult am bí ci ók, meg -<br />
penészedett csalódások ugyan minek<br />
sza po rít ják még min dig a lo mot?<br />
Tele vagyunk jajjal, bajjal, panasszal<br />
úgy, hogy nincs hely a szí vünk ben jó<br />
me leg ér zé sek nek, az agyunk ban<br />
friss, új gondo<strong>lat</strong>oknak, bátor, elszánt<br />
új<strong>ra</strong>kezdéseknek, mert mindent betöltenek<br />
a lomok. Kicsi bosszúság tartós<br />
ha <strong>ra</strong>g <strong>gá</strong> nő, ha ide jé ben ki nem<br />
se per jük. Ki csi csa ló dás sö tét de -<br />
presszi ó vá da gad, ha hagy juk.<br />
A padlástakarí<strong>tás</strong> sem kicsi dolog,<br />
de a szívünk kamráit rendbe, <strong>ti</strong>sztába<br />
ten ni még sok kal ta ne he zebb.<br />
Már pe dig kell, ha nem aka runk el -<br />
pusztulni az állandóan szaporodó lomok<br />
ful lasz tó ter he a<strong>lat</strong>t.<br />
Hogy mi ként kezd jünk hoz zá?<br />
Hát elő ször is áll junk egy szer szó -<br />
ba <strong>ön</strong> ma gunk kal. Hoz zuk nap vi lág -<br />
<strong>ra</strong> a rejtegetett gondo<strong>lat</strong>ainkat. Valljuk<br />
be ma gunk nak mind azt, amit le -<br />
tagadtunk, s aztán valljuk be másnak,<br />
amit el hall gat tunk. Min den ről le -<br />
het beszélni, ha a jóaka<strong>ra</strong>t diktálja. Az<br />
el hall ga tott dol gok ból fa <strong>lat</strong> <strong>ra</strong> kunk<br />
magunk köré, amitől aztán elma<strong>gá</strong>nyo<br />
so dunk, vagy is – hogy mai szó -<br />
val él jek – el ide ge ne dünk.<br />
A fa lak tég lán ként <strong>ra</strong> kód nak le -<br />
nyelt, <strong>ti</strong>sz tá zat lan fél re ér té sek ből,<br />
tehát téglánként kell lebontani. Tisztázni<br />
kell a homályos, zavaros ügyeket<br />
ak kor is, ha ez a bon <strong>tás</strong> ne héz és<br />
fá <strong>ra</strong>d sá gos mun ka. Csak ezen az<br />
áron kap le ve gőt, fényt az éle tünk.<br />
Csak ezen az áron vá lunk el vi sel he -<br />
tővé a magunk s a környezetünk számá<br />
<strong>ra</strong> is.<br />
Ismeretlen testvér, aki ezt olvasod:<br />
láss hoz zá már is a lel ked zu ga i nak<br />
lom ta la ní tá sá hoz! Meg lá tod: meg -<br />
k<strong>ön</strong>nyeb bülsz.<br />
g Zsin dely né Tü dős Klá <strong>ra</strong><br />
For rás: Zs. Tü dős Klá <strong>ra</strong>: Is ten mar -<br />
kában. 12. kiadás. Kálvin Kiadó, Buda<br />
pest, 2008.<br />
„Menj már! Mi re vársz? Nem lesz<br />
zöldebb!” Így türelmetlenkednek az<br />
autóvezetők társaikkal, akiket túlságo<br />
san las sú nak ta lál nak. Én is szok -<br />
tam né ha ilye ne ket mon da ni: „Kis -<br />
lány, mi len ne, ha je lez nél? Itt nem<br />
tudsz bal<strong>ra</strong> kanyarodni! A sebváltó a<br />
jobb ke zed nél van. Hol sze rez ted a<br />
jog sid?”<br />
Az ilyen egy ol da lú pár be szé dek<br />
sokszor jóval durvábbak szoktak lenni,<br />
mint a fen<strong>ti</strong> példákban. Egy árnya<strong>lat</strong><br />
tal ba rát sá go sabb meg jegy zé se -<br />
ket ten nék, ha az előt tem ügyet len -<br />
kedő kocsijának a hátulján ott látnám<br />
a „ta nu ló” jel zést.<br />
Egy biz tos: a meg kü l<strong>ön</strong> böz te tő<br />
táb la ha tá sá ról meg <strong>osz</strong> la nak a vé le -<br />
mé nyek. Az egyik új ság köz vé le -<br />
mény-kuta<strong>tás</strong>t tett közzé. A felmérés<br />
szerint az emberek kül<strong>ön</strong>bözőképpen<br />
vélekednek: „A tanuló jelzés semmit<br />
sem ér, el len ke ző leg, in kább ag -<br />
resszí veb bé te szi a köz le ke dő ket.”<br />
„Min dig a ta pasz tal tabb ve ze tők<br />
akarnak az erősebbek lenni.” „Egyszerűen<br />
hülyének nézik az embert, minden<br />
ki volt ma ga is kez dő va la mi kor,<br />
de erre senki sem gondol.” „Nem vagyunk<br />
ké pe sek te kin tet tel len ni a<br />
las sabb, gyen gébb ké pes sé gű em -<br />
bertársaink<strong>ra</strong> még az autóvezetésnél<br />
sem” – ilyes for mák a vá la szok.<br />
Ha engem is megkérdeztek volna,<br />
egyértelműen a „tanuló” tábla mellett<br />
érveltem volna. Véleményem szerint<br />
bölcs do log a ta nu ló nak tu dat nia<br />
má sok kal is kez dő mi vol tát, hi szen<br />
fris sen meg szer zett jo go sít vá nyá val<br />
egyszerre belecsöppen a közlekedés<br />
tolakodó, zsúfolt forgata<strong>gá</strong>ba. Jó, ha<br />
van bátorsága kimondani: „Emberek,<br />
még új va gyok a pá lyán, hagy ja tok<br />
en gem is ér vé nye sül ni!” E sza vak<br />
A kez dők<br />
Nem si ke rül het min den el ső re<br />
mö gött per sze az az óva tos re mény -<br />
kedés húzódik meg, hogy bízhatunk<br />
a többiek megértésében és elnéző jóindu<strong>lat</strong>ában.<br />
Mások pedig talán legalább<br />
annyit haj lan dó ak el is mer ni,<br />
hogy egy kezdőnek egyszerűen nem<br />
megy job ban.<br />
Azt gon do lom, a hit tel is így va -<br />
gyunk. El kezd jük, be gya ko rol juk,<br />
vé gül meg ta nul juk. És ezen a té ren<br />
sok szor a meg ér tés szik rá ja sincs<br />
meg ben nünk. Elő ször is, sen ki sem<br />
sze ret kez dő len ni. Van nak, akik at -<br />
tól szen ved nek, hogy hit ben még<br />
nem növekedtek óriássá, mintha ez<br />
egyik napról a másik<strong>ra</strong> sikerülhetne!<br />
Erőt kell ven nünk ma gun kon, hogy<br />
ki mond has suk: „Saj ná lom, még új<br />
vagyok köztetek.” Másfelől ott vannak<br />
a ta pasz tal tak, akik a hit ben<br />
kezdők legkisebb ügyetlenségét sem<br />
nézik el. A „tapasztaltak” az egyházban<br />
– türelmetlenül dudáló autósok<br />
mód já <strong>ra</strong> – né ha úgy meg ijesz <strong>ti</strong>k a<br />
„kezdőket”, hogy azok leginkább a<br />
„garázsba” tennék a hitüket, és gyalog<br />
vagy biciklivel haladnának tovább,<br />
és inkább egyáltalán nem is merészkednének<br />
ki a megpróbálta<strong>tás</strong>okkal<br />
teli „autópályá<strong>ra</strong>”, a belá<strong>tás</strong> nélküli hívők<br />
kö zé.<br />
Mi ért olyan nép sze rű és von zó a<br />
fi a ta labb, de akár az idő sebb kez dő<br />
hí vők szá má <strong>ra</strong> is a né met evan gé li -<br />
kus egy há zi na pok, a Kirchen tag<br />
két éven te meg tar tott ren dez vé nye?<br />
Mert ott olya nok is van nak, akik<br />
nem ru <strong>ti</strong> nos hí vők. A ke resz tyé -<br />
nek itt in kább el né zik egy más nak a<br />
néha előforduló bizonytalanságokat<br />
és bot lá so kat, mint ott hon a temp -<br />
lom ban vagy a Gus tav Adolf Ott -<br />
hon ban.<br />
A pél dá val csak ar <strong>ra</strong> sze ret nék<br />
utalni, hogy aki a jövőben kezdőnek<br />
érzi ma<strong>gá</strong>t, merje ezt felvállalni. Egyút<br />
tal ké rek min den kit, aki a hit ben<br />
„gyakorlottnak” tartja ma<strong>gá</strong>t, legyen<br />
elnéző irántuk, akik most tanulják a<br />
hi tet, most szer zik az el ső ta pasz ta -<br />
la to kat és te szik meg az el ső lé pé se -<br />
ket, ame lye ket egy kor ő ma ga is<br />
meg tett.<br />
Hol len nénk már, ha nem kap tunk<br />
vol na esélyt és nem len ne to vább <strong>ra</strong><br />
is lehetőségünk kipróbálni, mire vagyunk<br />
képesek?<br />
g Ulrich Fick<br />
Forrás: Ulrich Fick: Bárhol megtörténhe<br />
tett… Kál vin Ki adó, Bu da pest,<br />
1997.
10 e 2011. március 13. hirdetés<br />
Evangélikus Élet<br />
HIRDETÉS<br />
HIRDETÉS<br />
HIRDETÉS<br />
Iro dal mi dél után<br />
„Hullongó tollak voltunk egyedül,<br />
– szár nyak let tünk egy más sal”<br />
(Váci Mihály) mottóval, a szerelem<br />
té ma kö ré ben iro dal mi dél -<br />
utánt tar tunk már ci us 20-án,<br />
vasárnap délután 5 ó<strong>ra</strong>kor a budahegyvidéki<br />
evangélikus templom<br />
ban (Bu da pest XII., Kék Go -<br />
lyó u. 17.). A ma gyar iro da lom<br />
legszebb szerelmes versei mellett<br />
ke vés bé is mert mű vek is el -<br />
hang za nak <strong>ti</strong>zenhat ta gú iro -<br />
dalmi előadói <strong>gá</strong>rdánk tolmácsolá<br />
sá ban, öt ze nei be tét tel. A<br />
mű sort szer kesz tet te: Ba kos né<br />
Kar dos Pi ros ka. A nép da lo kat<br />
ének lik: dr. Ecse di Zsu zsan na,<br />
Bo ró kay Ré ka, Ben ce Zsolt, Tó -<br />
ta Kin ga. Fu vo lán köz re mű kö -<br />
dik: Bin der né Só lyom Tün de.<br />
Az al ka lom <strong>ra</strong> min den ér dek lő -<br />
dőt sze re tet tel vá runk!<br />
HIRDETÉS<br />
Szeretettel hívunk minden érdeklődőt<br />
a következő evangélikus<br />
kül misszi ói est re. Idő pont:<br />
már ci us 21., hét fő 18–20 ó<strong>ra</strong>.<br />
Hely szín: MEE Or szá gos Iro da,<br />
Ül lői ú<strong>ti</strong> ta nács te rem (1085 Bu -<br />
da pest, Ül lői út 24.). Té ma: Találkozásaim<br />
Dél-Afrikában. Előadó:<br />
Hu lej Eni kő evan gé li kus<br />
lelkész.<br />
A nyugdíjas papnék következő<br />
ta lál ko zó ját már ci us 26-án 9.30<br />
és 15.00 kö zött a Bu da pest-<strong>Ke</strong> -<br />
lenföldi Evangélikus Egyházközség<br />
tanácstermében (1114 Budapest,<br />
Bocs kai út 10.) tart juk. A<br />
nap témája: Nemzedékek együtt.<br />
Előadó: dr. Szabóné Mát<strong>ra</strong>i Mari<br />
an na püs pök he lyet tes, az<br />
Evangélikus Hittudományi Egyetem<br />
Gya kor la <strong>ti</strong> In té ze té nek ve -<br />
zetője. Minden érdeklődő papné<br />
és papnő testvérünket szeretettel<br />
hívjuk és várjuk. Jelentkezés<br />
már ci us 20-ig az aláb bi szer ve -<br />
zők egyikénél: Missu<strong>ra</strong> Tiborné,<br />
telefon: 1/365-8486 vagy 20/824-<br />
5496, e-mail: <strong>ti</strong>bor.missu<strong>ra</strong>@luthe<strong>ra</strong>n.hu;<br />
Szirmai Zoltánné, tele<br />
fon: 1/336-5206 vagy 20/824-<br />
2790, e-mail: margit.szirmai@luthe<br />
<strong>ra</strong>n.hu.<br />
A Magyar Televízió kettes csator<br />
ná ja, az m2 már ci us 11-én 18<br />
ó<strong>ra</strong> 17 perces kezdettel mutatja<br />
be a Sze pes ség – A Ge ner si c hek<br />
nyo má ban cí mű fil met. Tör té -<br />
nel mi múl tunk je les vá ro sai,<br />
Késmárk, Lőcse, Szepesszombat<br />
és Nedec láthatóak az összeállí<strong>tás</strong><br />
ban, amely egy több na pos és<br />
több nyel vű kon fe ren ci á ról szá -<br />
mol be. A kez de mé nye ző a bu -<br />
dapes<strong>ti</strong> Dr. Genersich Antal Alapít<br />
vány volt más ha zai, va la -<br />
mint szlo vák és len gyel part ne -<br />
reivel. A közös múlt történelmi<br />
je le nünk al ko tó ja is le het, ha<br />
akar juk. Eh hez az is kell, hogy<br />
megismerjük a múltat és a jelent;<br />
ebből következik a film mottója:<br />
Ak kor és most – Then and Now.<br />
(Is mét lés már ci us 14-én 12.09-<br />
kor a Magyar Televízió egyes<br />
csa tor ná ján.)<br />
A fil met meg hív ták az I. ma -<br />
gyar do ku men tum film-fesz <strong>ti</strong> -<br />
vál <strong>ra</strong>, ame lyet Los An ge lesben<br />
(USA, Ka li for nia) ren dez nek<br />
meg már ci us 25 és 31. kö zött.<br />
Társszervező Bokor Balázs nagykö<br />
vet, a Ma gyar Köz tár sa ság<br />
Los Angeles-i főkonzulja.<br />
HIRDETÉS<br />
Tisztelt Gyülekeze<strong>ti</strong> Vezetőségek! <strong>Ke</strong>dves Kórusvezetők és Együttesveze<br />
tők!<br />
Sze ret ném fel hív ni min den érin tett fe gyel mét, hogy az egy ház ze nei<br />
mun ka tá mo ga tá sá <strong>ra</strong> az egy ház ze nei bi zott ság ki ír ta a pá lyá za tot. Április<br />
15-ig lehet anyagi támoga<strong>tás</strong>t kérni a pályázatban leírt feltételek szerint.<br />
A pályáza<strong>ti</strong> kiírás megtalálható és letölthető: http://egyhazzene.luthe<br />
<strong>ra</strong>n.hu/pa lya zat/pa lya za <strong>ti</strong>-ki i <strong>ra</strong> sok.<br />
Ugyanitt található az orgonajaví<strong>tás</strong>ok támoga<strong>tás</strong>á<strong>ra</strong> kiírt pályázat is,<br />
mely nek be adá si ha tár ide je má jus 15.<br />
Vár juk az át gon dolt, meg ala po zott pá lyá za to kat, hogy a se gít ség va -<br />
lóban oda kerülj<strong>ön</strong>, ahol ez a munka anyagi támoga<strong>tás</strong>t érdemel.<br />
Erős vár a mi Is te nünk!<br />
<strong>Ke</strong>ndeh Gusztáv bizottsági elnök<br />
HIRDETÉS<br />
Evan gé li kus gyer mek- és if jú sá gi pá lyá zat<br />
Ki író: A Ma gyar or szá gi Evan gé li kus Egy ház Gyer mek- és If jú sá gi Osz -<br />
tá lya (GYIO).<br />
Pályázhatnak: evangélikus egyházmegyék, evangélikus egyházközségek,<br />
evan gé li kus ok ta tá si in téz mé nyek, evan gé li kus cser kész csa pa tok,<br />
evan gé li kus egye te mi gyü le ke ze tek.<br />
A pá lyá zat cél ja<br />
A) Evan gé li kus gyü le ke ze tek, ok ta tá si in téz mé nyek gyer mek- és/vagy if -<br />
júsági prog<strong>ra</strong>mjainak/rendezvényeinek támoga<strong>tás</strong>a. Előnyt élveznek azok<br />
a pá lyá za tok, ame lyek leg alább há rom evan gé li kus gyü le ke zet és/vagy<br />
okta<strong>tás</strong>i intézmény közösen megtervezett és lebonyolított prog<strong>ra</strong>mját mutatják<br />
be. Egyházunk gyülekezeteinek, okta<strong>tás</strong>i intézményeinek együtt<br />
munkálkodása új táv<strong>lat</strong>okat nyit a gyermek- és ifjúsági munka területén,<br />
ezért a jövőben kiemelten szükséges az együttműködésre való hajlandóság<br />
éb resz té se, fej lesz té se, tá mo ga tá sa. Kér jük, hogy a ter ve zett prog -<br />
<strong>ra</strong>m/rendezvény részletes prog<strong>ra</strong>mtervét mellékeljék a pályázathoz.<br />
B) Evangélikus gyülekezetekben, egyházmegyékben, okta<strong>tás</strong>i intézményekben<br />
ifjúsági alkalmak megrendezéséhez szükséges felszereléscsomagok beszerzésének<br />
támoga<strong>tás</strong>a. Idén az aláb bi ak <strong>ra</strong> le het pá lyáz ni (gyü le ke ze -<br />
tenként egy csomag<strong>ra</strong>):<br />
– 1 db stan dard ca jon + 1 db PTP ca jon tok + 10 da <strong>ra</strong>b Zarándokének;<br />
– 1 db Cort Earth 70 gi tár + 1 db PTP gi tár tok + 10 da <strong>ra</strong>b Za rán dok -<br />
ének.<br />
C) Evangélikus gyülekezetekben, egyházmegyékben, okta<strong>tás</strong>i intézményekben<br />
gyermekalkalmak megtar<strong>tás</strong>át segítő felszereléscsomagok beszerzésé<br />
nek tá mo ga tá sa. Idén az alábbiak<strong>ra</strong> lehet pályázni (gyülekezetenként<br />
egy cso mag <strong>ra</strong>):<br />
– német kiadású, komoly nyelvtudást nem igénylő segédanyagok + 2<br />
db fel nőtt bab zsák fo tel + 2 db gyer mek bab zsák fo tel;<br />
– né met ki adá sú, ko moly nyelv tu dást nem igény lő se géd anya gok + 3<br />
db fel nőtt bab zsák fo tel;<br />
– német kiadású, komoly nyelvtudást nem igénylő segédanyagok + 6<br />
db gyer mek bab zsák fo tel.<br />
A fentebb felsorolt segédanyagcsomagról részletes tájékoztató találha<br />
tó a http://gyio.hu ol da lon.<br />
Az eszközök megvásárlása közpon<strong>ti</strong>lag történik, a nyertes pályázók<br />
– előzetes egyeztetés után – az Üllői ú<strong>ti</strong> országos irodában vehe<strong>ti</strong>k át őket<br />
má jus 24-től.<br />
Pá lyá za <strong>ti</strong> cél ként a há rom ka te gó ria (A, B és C) kö zül csak egy vá laszt -<br />
ha tó!<br />
Kér jük, hogy a pá lyá za tot egy pél dány ban, pos tai úton jut tas sák el a<br />
gyer mek- és if jú sá gi <strong>osz</strong> tály cí mé re: 1450 Bu da pest, Pf. 21.<br />
Az A kategória elszámolásaként egyaránt kérünk tartalmi és pénzügyi<br />
elszámolást! A B és C kategória elszámolásaként csak tartalmi beszámolót<br />
kérünk, pénzügyit nem.<br />
A pályázaton szét<strong>osz</strong>tható támoga<strong>tás</strong>ok 2011-ben rendelkezésre álló<br />
kerete: 5 000 000 Ft, kiegészülve az ifjúsági offertóriummal, melynek becsült<br />
össze ge: 2 000 000 Ft.<br />
A be nyúj tott pá lyá za to kat a gyer mek- és if jú sá gi bi zott ság tag jai bí -<br />
rál ják el. Az el bí rá lá si fo lya mat le zá rá sa után a tá mo ga tot tak lis tá ja a<br />
http://gyio.hu hon la pon fog meg je len ni.<br />
A pá lyá za tok pos tá <strong>ra</strong> adá si ha tár ide je: 2011. áp ri lis 15. 24.00.<br />
A pályázatok beérkezéséről minden pályázó e-mailben visszaigazolást<br />
kap. A ki írt ha tár időn túl pos tá <strong>ra</strong> adott, va la mint a for mai kö ve tel -<br />
mé nyek nek nem meg fe le lő pá lyá za tok ér vény te le nek.<br />
Abban az esetben, ha a pályázó a kapott támoga<strong>tás</strong>ról nem számol el<br />
a megadott határidőig, elvesz<strong>ti</strong> a következő évre szóló pályázási jogosultsá<br />
<strong>gá</strong>t, to váb bá a pá lyá za ton nyert tá mo ga <strong>tás</strong> tel jes egé szét kö te les<br />
vissza fi zet ni.<br />
A pályázatot és a pályáza<strong>ti</strong> elszámolást (tartalmit, pénzügyit egyaránt)<br />
a pá lyá za tért fe le lős sze mély nek, to váb bá in téz mé nyek ese tén az in téz -<br />
mény igazgatójának, gyülekeze<strong>ti</strong> pályamunka esetén a gyülekeze<strong>ti</strong> elnökség<br />
tagjainak, egyházmegyei pályamunka esetén pedig az egyházmegyei<br />
el nök ség tag ja i nak szük sé ges alá ír ni és le pe csé tel ni.<br />
Az el bí rá lás idő pont ja: 2011. má jus 5.<br />
A ki fi ze tés ha tár ide je: 2011. má jus 31.<br />
Az el szá mo lás ha tár ide je: 2011. no vem ber 23.<br />
Pályázni csak hiánytalanul kitöltött pályáza<strong>ti</strong> űrlapon, elszámolni csak<br />
hi ány ta la nul ki töl tött el szá mo lá si űr la pon le het. Mind két űr lap meg ta -<br />
lál ha tó és le tölt he tő a http://gyio.hu ol da lon, va la mint a GYIO-tól kér -<br />
he tő pos tai úton, te le fa xon és e-mail ben egy aránt.<br />
A tar tal mi és pénz ügyi el szá mo lást pos tai úton, te le fa xon és e-mail -<br />
ben egyaránt elfogadjuk. A pénzügyi elszámoláshoz szükséges mellékelni<br />
a pá lyá za <strong>ti</strong> cél meg va ló sí tá sát iga zo ló szám lák má so la tát.<br />
A GYIO el ér he tő sé gei: 1450 Bu da pest, Pf. 21, fax: 1/486-3541, e-mail:<br />
mee.gyio@gmail.com.<br />
HIRDETÉS<br />
HIRDETÉS<br />
Bol do gok, akik lát hat ják!<br />
Már konkrét formát öltöttek az Ökumenikus Tanulmányi Központ (ÖTK)<br />
ez évi tervezett első bibliaismere<strong>ti</strong> látoga<strong>tás</strong>ának részletei. Ezúttal a Szentírás<br />
utolsó k<strong>ön</strong>yvében, a Jelenések k<strong>ön</strong>yvében felsorolt hét kis-ázsiai gyülekezet<br />
helyszíneit keresik fel. Ezeken a helyeken alakultak ki a 3–5. században<br />
a kereszténység ősközösségei, és az ott lezajlott zsinatok vetették<br />
meg a ma már az egész la kott föl d<strong>ön</strong> el ter jedt egy há zak alap ja it. A<br />
szerző, János apostol boldognak mondja a k<strong>ön</strong>yv olvasóit (vö. Jel 1,3), de<br />
bol do gok le het nek a lá to ga tók is.<br />
Időpont: május 19–27. (9 nap, 8 éj sza ka). Nyugat-Törökország a jelenleg<br />
forrongó a<strong>ra</strong>b világban tovább<strong>ra</strong> is biztonságos és kényelmes feltételeket<br />
teremt a látogató keresztény csoportok számá<strong>ra</strong>. Az izgalmas történelmi<br />
helyeknek – közöttük Rodostónak, II. Rákóczi Ferenc fejedelem egykori<br />
száműzetése helyszínének – a felkeresése gazdagító lelki élményt ígér.<br />
Az ez évi má so dik lá to ga <strong>tás</strong>t Jé zus nyo má ban cím mel a Szent föld re,<br />
a mai Iz <strong>ra</strong> el be ter vez zük szep tem ber 7. és 15. kö zött.<br />
Mindkét útról részletes tájékozta<strong>tás</strong>t nyújt a jelentkezőknek az ÖTK (cím:<br />
1114 Bu da pest, Bocs kai út 15. III. em. 3.; te le fon: 1/466-4790; e-mail: ta nul -<br />
manyikozpont@gmail.com) vagy Gimesi Zsuzsa lelkész (telefon: 70/508-<br />
7624; e-mail: ssngms@citromail.hu). Várjuk szíves érdeklődésüket.<br />
A Magyarországi Evangélikus Egyház<br />
Gyűjte mé nyi Ta ná csá nak pá lyá za ta<br />
A Magyarországi Evangélikus Egyház Gyűjteményi Tanácsa pályázatot<br />
ír ki gyülekezetek részére. A pályázat célja: elősegíteni a gyülekeze<strong>ti</strong> gyűjtemények<br />
– k<strong>ön</strong>yvek/k<strong>ön</strong>yvtá<strong>ra</strong>k, levéltári és i<strong>ra</strong>tanyag – működését, rende<br />
zé sét és ál lag meg óvá sát.<br />
Pá lyá za <strong>ti</strong> tud ni va lók<br />
1. A pályázók köre: evangélikus egyházközségek, amelyek nem rendelkeznek<br />
az országos gyűjteményi keretből támogatott szakgyűjteménnyel.<br />
2. Pá lyáz ni csak hi ány ta la nul ki töl tött űr la pon le het, amely a<br />
http://gyt.luthe<strong>ra</strong>n.hu/palyazat címen letölthető, illetve a gyűjteményi<br />
ta nács cí mén igé nyel he tő: 1085 Bu da pest, Ül lői út 24. Te le fon: 20/824-<br />
3881. E-mail: gy uj te me nyi.ta nacs@lu the <strong>ra</strong>n.hu.<br />
3. A pá lyá zat pos tá <strong>ra</strong> adá sá nak ha tár ide je: 2011. áp ri lis 5. Cím: MEE<br />
Gyűjteményi Tanács, 1085 Budapest, Üllői út 24. Határidőn túl érkezett<br />
pá lyá za to kat nem fo gad ha tunk el.<br />
4. A benyújtott pályázatok elbírálásáról a nyertes pályázókat 2011. má -<br />
jus 1-jé ig ér te sít jük.<br />
5. A pályázat megvalósí<strong>tás</strong>ának ideje: 2011. má jus 1. – 2011. no vem ber 30.<br />
6. Ha a gyülekezet több témá<strong>ra</strong> is pályázik, minden egyes témához (pályá<br />
za <strong>ti</strong> al pont hoz) kü l<strong>ön</strong> űr la pot kell kitöltenie.<br />
7. A megpályázott összeghez <strong>ön</strong>részt kell biztosítani (mértékét lásd<br />
a pá lyá za <strong>ti</strong> té mák nál).<br />
8. Nem pá lyáz hat nak azok a gyülekezetek, amelyek 2008–2010-ben<br />
nem küldték vissza a gyűjteményi felmérés kérdőíveit, vagy nem számoltak<br />
el korábbi pályázatukkal.<br />
9. Elszámolás: Az elnyert összegről és az elvégzett munkáról 2011. december<br />
20-ig kell elszámolni. Ehhez mellékelni kell:<br />
– az elvégzett munkákkal kapcso<strong>lat</strong>os beszámolót és a gyülekezet nevé<br />
re ki ál lí tott szám lák má so la tát;<br />
– a k<strong>ön</strong>yvekről és/vagy az i<strong>ra</strong>tanyagról készült jegyzékek máso<strong>lat</strong>át,<br />
il let ve a szá mí tó gé pes táb lá za tot a pá lyá zat ban elő ír tak sze rint;<br />
– a beszerzett eszközökkel, tárgyakkal kapcso<strong>lat</strong>os, a gyülekezet nevé<br />
re ki ál lí tott szám lák má so la tát.<br />
Ha a pályázó a kapott összegről nem számol el, a teljes összeget vissza<br />
kell utalnia a Magyarországi Evangélikus Egyház számlájá<strong>ra</strong>, és a következő<br />
három évben nem pályázhat.<br />
Pá lyá za <strong>ti</strong> té mák<br />
1. Ren de zés és fel dol go zás: hely be li szak em be rek, gyűj te mé nyi elő adók<br />
vagy az országos gyűjteményeken keresztül kért szakember által elvégzett<br />
mun ka dí já <strong>ra</strong> le het pá lyáz ni.<br />
1.1. A gyülekezet k<strong>ön</strong>yveiről leltár készítése: a k<strong>ön</strong>yvek bepecsételése,<br />
leltári számmal való ellá<strong>tás</strong>a, leltárk<strong>ön</strong>yvbe való beírása és jegyzék készítése<br />
OpenOffice Calc vagy Microsoft Excel táblázatban. Pályázni lehet<br />
100 k<strong>ön</strong>yvnél nagyobb mennyiség feldolgozásához szükséges munkadíj<strong>ra</strong>:<br />
megbízási díj<strong>ra</strong> és annak járulékai<strong>ra</strong> vagy számlás kifizetésre. A<br />
meg pá lyáz ha tó összeg maximum brut tó 150 000 Ft + <strong>ön</strong>rész 15%.<br />
1.2. A gyü le ke zet le vél tá ri és/vagy i<strong>ra</strong>t anya <strong>gá</strong> nak a ren de zé se: az i<strong>ra</strong> -<br />
tok rendezése, jegyzetelése (a csomók/dossziék/kötetek sorszámmal való<br />
ellá<strong>tás</strong>a); csomagolás (dossziéba, köpperszalaggal átkötés – nyitott polcon<br />
tárolás esetén dobozolás); levéltári jegyzék készítése szövegszerkesztő<br />
vel, az i<strong>ra</strong>t egy sé gek szám sor rend jé ben (a fon to sabb i<strong>ra</strong> tok ról da <strong>ra</strong>b -<br />
szintű jegyzék). Pályázni lehet munkadíj<strong>ra</strong>: megbízási díj<strong>ra</strong> és annak járu<br />
lé ka i <strong>ra</strong> vagy szám lás ki fi ze tés re. A meg pá lyáz ha tó összeg maximum<br />
brut tó 200 000 Ft + <strong>ön</strong>rész 15%.<br />
2. Állagmegóvás: a gyülekezet k<strong>ön</strong>yveinek és/vagy levéltári/i<strong>ra</strong>tanya<strong>gá</strong>nak<br />
és/vagy műtárgyainak biztonságos megőrzését segítő eszközök beszerzése,<br />
beruházás (pl. riasztó, zár, zárható szekrény, levéltári és k<strong>ön</strong>yvdobozok,<br />
terítők tárolásá<strong>ra</strong> alkalmas henger). A megpályázható összeg max.<br />
brut tó 200 000 Ft + <strong>ön</strong>rész 15%.<br />
3. Anyak<strong>ön</strong>yvek restaurálta<strong>tás</strong>a (a restaurálta<strong>tás</strong>t az Evangélikus Országos<br />
Levéltáron [EOL] keresztül kell lebonyolítani; az EOL által megbízott<br />
res ta u rá to rok vég zik). 25% <strong>ön</strong> részt kell vállalnia a gyülekezetnek –<br />
a restaurálta<strong>tás</strong> teljes összegét a pályázat elnyerése után, az adott anyak<strong>ön</strong>yv<br />
restaurátori felmérését követően tudjuk kifizetni (általában 150<br />
ezer és 400 ezer fo rint kö zöt <strong>ti</strong> összeg szo kott len ni).
Evangélikus Élet élő víz<br />
2011. március 13. f 11<br />
<strong>Ke</strong>zd jük a böj töt Lutherrel!<br />
Sze mel vé nyek öt ve ned óegy há zi evan gé li u ma (Lk 18,31–34) alap ján<br />
mondott egyházi beszédéből – bátorító taní<strong>tás</strong><br />
a vak kol dus imád sá <strong>gá</strong>hoz<br />
„A vak ról szó ló má so dik rész ben<br />
meg ta nít ben nün ket az evan gé lis ta<br />
a he lyes kol du lás mes ter sé gé re,<br />
hogy ne tar tóz kod junk s ne szé -<br />
gyen kez zünk Is ten től erőt és se gít -<br />
sé get kér ni, s hogy a kö nyör gés ben<br />
ki tar tók le gyünk. (…) Mert aki ad -<br />
dig akar vá <strong>ra</strong> koz ni, amíg mél tó le -<br />
end ar <strong>ra</strong>, hogy Is ten ne ki va la mit<br />
adjon, az bizonyá<strong>ra</strong> sohasem fog vala<br />
mit kér ni. (…)<br />
Ez az igazi, valódi koldus, aki a mi<br />
Istenünknek tetszik. Jegyezzük meg<br />
te hát jól e pél dát, lép jünk mi is így az<br />
Úr Krisz tus elé, ki ált sunk hoz zá, s<br />
kér jük őt: U<strong>ra</strong>m, sze gény bű nös va -<br />
gyok, add, hogy or szá god hoz zám is<br />
eljöjj<strong>ön</strong>. Bocsásd meg vétkemet. Segíts<br />
<strong>ra</strong>j tam itt, se gíts amott; nyújts se -<br />
gedelmet, állj mellém mindenható támoga<strong>tás</strong>oddal<br />
mindennemű tes<strong>ti</strong> és<br />
lelki bajaimban. Aki így koldul, s meg<br />
nem lan kad a kö nyör gés ben, he lye -<br />
sen s Is ten nek tet sző leg cse lek szik;<br />
mert ő nem un do ro dik, mi ként mi,<br />
em be rek. (…)<br />
Az ilyen imád ság, mely szí vó san<br />
kitart, s a k<strong>ön</strong>yörgésben ma<strong>gá</strong>t megzavartatni<br />
nem engedi, Istennek tetszésére<br />
van. Látjuk ezt a koldus példá<br />
já ból. (…) Így kérj és kö nyö rögj<br />
bát<strong>ra</strong>n, s ne kételkedjél, hogy Isten az<br />
ő Fi á nak, a Krisz tus nak ér de mé ért<br />
meg ad ja, ami re ád néz ve jó és hasz -<br />
nos. (…) De vi gyázz, hogy meg ne<br />
res tülj, ha nem ki tar tó légy! (…)<br />
Tá mo gasd, ó, U<strong>ra</strong>m, a te anya -<br />
szent egy há za dat, és vi lá gol tasd kö -<br />
zöt tünk a te igé det. Nincs itt he lye az<br />
én kegyességem fölöt<strong>ti</strong> vitatkozásnak,<br />
elég az, hogy nagy szük ség ben va -<br />
gyok, s te kész vagy szí ve sen meg ad -<br />
ni, ami tes <strong>ti</strong> leg és lel ki leg ja vam <strong>ra</strong><br />
van. Ha így imád ko zol szí vós ki tar -<br />
NO VEL LA ÍRÓ-PÁ LYÁ ZA TUNK ANYAGAIBÓL<br />
Bu da pes ten, a Fe ren ci ek te rén nagy<br />
nyüzsgés fogadta az aluljáróból érkezőket.<br />
Apa és fia kéz a kéz ben sé tál tak fel<br />
a lépcsőn. Palkó felnézett az édesapjá<br />
<strong>ra</strong>, aki a gon do la ta i ba me rül ve<br />
húz ta ma ga után. Édes ap ja vas tag<br />
szem üve gén meg csil lant a fény,<br />
ahogy kiléptek a térre, s kopogó lépteik<br />
elől galambok <strong>ra</strong>ja emelkedett fel<br />
az égbe. Palkó tekintete továbbsiklott,<br />
és a szeme befogadta a téren magaso<br />
dó fe ren ces temp lom kar csú, ele -<br />
<strong>gá</strong>ns szi lu ett jét.<br />
Ap ja meg tor pant egy pil la nat <strong>ra</strong> a<br />
tér közepén, és szó<strong>ra</strong>kozottan hunyorgott<br />
körbe, mint aki elfelejtette,<br />
mer re is tart.<br />
– Apa – kér dez te Pal kó, alig túl ki -<br />
a bál va a té ren höm pöly gő em be rek<br />
és az utakon robogó járművek zaját<br />
–, a plé bá nos bá csi az is ko lá ban azt<br />
mondta, Isten országa mindenhol ott<br />
van, igaz ez?<br />
– Hm?<br />
– Hol van a Jó is ten? Tény leg ott<br />
van mindenhol? – kérdezte Palkó, és<br />
vá<strong>ra</strong>kozó tekintettel nézett fel édesap<br />
já<strong>ra</strong>, aztán a temp lom <strong>ra</strong>.<br />
Édesapja követte a tekintetét, majd<br />
nagyot sóhajtott. Még csak tíz éves –<br />
gon dol ta.<br />
– Tud ni aka rod, hol van?<br />
– Igen.<br />
– Gye re, meg mu ta tom!<br />
Palkó szeme elkerekedett.<br />
– Meg tudod mutatni? Azt hittem,<br />
csak a mennyországban találkozhatunk<br />
ve le.<br />
– Gyere, megmutatom neked! –<br />
Az zal ma ga után húz ta fi át a temp -<br />
lom felé. Palkó izgatottan lépett be.<br />
A kin <strong>ti</strong> me leg után érez te bő rén az<br />
épület hűvös levegőjének simoga<strong>tás</strong>át.<br />
Karján felmeredtek a szőrszálak.<br />
A pa dok üre sek vol tak, né hány em -<br />
ber imád ko zott a szen tek szob <strong>ra</strong>i<br />
előtt.<br />
<strong>Ke</strong>resztet vetettek, majd egy padhoz<br />
men tek, és be csusszan tak.<br />
Pal kó lop va fi gyel te édes ap ját,<br />
amint lassú mozdu<strong>lat</strong>okkal leveszi a<br />
szemüvegét, és békés pillan<strong>tás</strong>át körbehordozza<br />
a templom festményein,<br />
szob<strong>ra</strong>in, hogy végül megpihentesse<br />
a főoltáron. Palkó is azt figyelte.<br />
Percekig ültek szótlanul, hallgatták<br />
a csen det és az imád ko zók halk mo -<br />
<strong>ra</strong> ját.<br />
A <strong>ti</strong>t kok <strong>ti</strong>t ka<br />
Vé gül a fiú szó lalt meg.<br />
– Édesapa, most megmutatod, hol<br />
van? – suttogta, s a biztonság kedvéért<br />
még a ke zét is a szá ja elé tet te.<br />
Édes ap ja sze re tő moz du <strong>lat</strong> tal ka -<br />
rol ta át, és szin tén sut tog va fe lelt.<br />
– Itt van.<br />
Palkónak ismét elkerekedett a szeme,<br />
s fé lén ken né zett kö rül a temp -<br />
lomban. Kíváncsi kis szeme ide-oda<br />
járt, majd egy pon ton meg állt, és még<br />
jobban elképedt. Édesapja követte a<br />
te kin te tét, és ne vet ve for dult vissza<br />
a fiú felé; Palkó egy levágott kezet vett<br />
ész re a szó szék ma ga sán.<br />
– Nem – mond ta édes ap ja még<br />
min dig mo so lyog va –, az nem a Jó -<br />
isten keze, csak egy kézfeszület.<br />
Pal kón lát szott, hogy meg emész <strong>ti</strong><br />
és el<strong>ra</strong>ktározza az információt, majd<br />
beleegyezően bólintott, és elfordult,<br />
hogy to vább ke res gél jen. Öt tel jes<br />
per cig for gat ta a fe jét, de ő bi zony<br />
nem látott semmit, csak élettelen képeket<br />
és arcokat a falakon.<br />
– Édesapa – suttogta csalódottan<br />
–, én nem ta lá lom.<br />
– Nem? – kér de zett vissza az apa,<br />
mí melt cso dál ko zás sal. – No, várj<br />
<strong>tás</strong> sal, ak kor hoz zád is így szól, mi -<br />
ként a vak hoz: Mit akarsz, hogy cse -<br />
le ked jem ve led? Láss! A te hi ted<br />
meg tar tott té ged; mert ha va la ki<br />
imád ko zik, és nem hisz, az a mi<br />
Urunkat kicsúfolja. A hit pedig egyedül<br />
ab ban áll, hogy Is ten a Krisz tus -<br />
nak, az ő Fi á nak, a mi Urunk nak ér -<br />
deméért irántunk kegyelmes leend,<br />
meghallgat, megoltalmaz, megszabadít<br />
és üdvösségre vezérel bennünket.<br />
Er re se gél jen min ket a mi drá ga<br />
Urunk és Üd vö zí tőnk, a Jé zus Krisz -<br />
tus. Ámen.”<br />
g Vá lo gat ta: G. A.<br />
For rás: dr. Lu ther Már ton: Há zi<br />
kincs tár. B<strong>ra</strong> unsch weig–Po zsony,<br />
1896. 289–293. o. Ol vas ha tó és le tölt -<br />
he tő: http://www.ga <strong>ra</strong> inyh.hu/lu -<br />
ther/ha zi kincs tar.htm.<br />
csak, majd meg mu ta tom pon to san,<br />
hol van.<br />
Palkó szeme felcsillant.<br />
– De tu dod-e, Pal kó fi am, hogy ez<br />
a <strong>ti</strong>t kok <strong>ti</strong>t ka? Mert aki meg ta lál ja a<br />
Jóisten orszá<strong>gá</strong>t, az a legnemesebb és<br />
legcsodá<strong>lat</strong>osabb <strong>ti</strong>tok birtokába jut.<br />
Palkó a fejét tekergette, majd bólo<br />
ga tott, majd is mét meg te ker te.<br />
– Jól van, jól van. Gye re!<br />
Kicsúszott a padból, Palkó pedig<br />
utá na i<strong>ra</strong> mo dott. Fel le sett édes ap já -<br />
<strong>ra</strong>, aki meredten bámulta a szent helyet<br />
a főoltáron, ahol Jézus lakik. Oda<br />
me gyünk? – kérdezte ma<strong>gá</strong>ban.<br />
De édes ap ja hir te len meg for dult,<br />
és el in dult ki fe lé a temp lom ból.<br />
– Apa – ki ál tott utá na ijed ten –,<br />
hát nem a tab re… tan ber… tan ber -<br />
nák lá num ban la kik a Jó is ten?<br />
– Nem – szólt az apa hát <strong>ra</strong> sem<br />
for dul va. – Gye re, most meg mu ta -<br />
tom!<br />
Pal kó iz ga tot tan sza ladt utá na.<br />
Édes ap ja meg állt a fő be já <strong>ra</strong> tot és a<br />
temp lom ha jót el vá lasz tó üveg fal<br />
előtt, amely nek a két ol da lán nyí ló<br />
üvegezett ajtaján lehetett ki-be járni.<br />
Majd le né zett fi á <strong>ra</strong>.<br />
– Itt van – mond ta.<br />
Palkó értetlenül nézett körül.<br />
– Itt?<br />
– Pon to san itt.<br />
Palkó körbekémlelt, de nem látott<br />
sem mit.<br />
– Itt nincs sem mi.<br />
– Ott van – mu ta tott elő re az<br />
édesapja, valahova az üvegen túl, a főbejá<strong>ra</strong>t<br />
felé, melyen most élesen tört<br />
be a fény, mert va la ki épp be lé pett az<br />
épü let be.<br />
– Kint? – kér dez te Pal kó.<br />
– Nem. Nézd csak, ott van.<br />
Édes ap ja ma ga elé húz ta a fi át.<br />
– Ott van, nem lá tod?<br />
Pal kó néz te, néz te, de nem lá tott<br />
semmit. Akkor az újonnan jött látoga<br />
tó be csuk ta a be já <strong>ra</strong> <strong>ti</strong> aj tót, és<br />
Palkó meglátta. Meglátta saját maga<br />
tükörképét. Ámultan nézett rá.<br />
– Bi zony – sut tog ta az édes ap ja. –<br />
Jézus azt mondta, Isten országa benne<br />
tek van! Fi am, hi á ba is töl te nél el<br />
éveket azzal, hogy odakint keresed,<br />
a Jóistent csak magadban találhatod<br />
meg. Ez a <strong>ti</strong>t kok <strong>ti</strong>t ka, ha ezt meg ér -<br />
ted, a lel ked bol do gan me rül het el a<br />
Jó is ten min den aján dé ká ban.<br />
g Var ga Pé ter<br />
A nyelv meg fé ke zé se<br />
A kom mu ni ká ci ós szak ér tők úgy<br />
tart ják, hogy a leg több üz let em ber -<br />
nek, ve ze tő nek na pon ta mint egy<br />
harminc beszélgetése, megbeszélése<br />
van; éle té nek húsz szá za lé kát be -<br />
széddel töl<strong>ti</strong>; elmondott szavai évente<br />
hat van hat – egyen ként nyolc száz<br />
ol da las – k<strong>ön</strong>y vet töl te né nek meg.<br />
Az átlagos férfi napi húszezer szót<br />
mond ki. Az át la gos nő vi szont har -<br />
mincezret. (Talán ez megmagyarázza,<br />
hogy egyes fér jek nek mi ért nem ma -<br />
<strong>ra</strong>d már mondanivalójuk, amikor este<br />
hazaérnek, és a feleségük szeretne<br />
beszélgetni velük: a férfi már elhasználta<br />
aznapi „keretét”, míg a feleség további<br />
tízezer szót kíván még elmondani.)<br />
Világunk a beszélők vilá<strong>gá</strong>vá vált,<br />
és ennek mi is részei vagyunk: beszélge<br />
tős rá dió mű sort hallgatunk, te le -<br />
víziós beszélgetést nézünk, telefonálunk<br />
au tó ban vagy bár hol má sutt a<br />
mo bi lunk ról.<br />
A gond a kö vet ke ző ez zel: mi nél<br />
többet beszélünk, annál nagyobb az<br />
esé lye an nak, hogy a szánk baj ba<br />
sodor minket! Álljon itt néhány egysze<br />
rű ta nács a Bib li á ból, hogy meg -<br />
fékezzük a nyelvünket.<br />
Gondolkozzon, mielőtt megszólalna!<br />
Tart son egy kis szü ne tet, és gon dol -<br />
kozzon, mielőtt kinyitná a száját. „A<br />
bölcs szívű értelmesen beszél, és ajkával<br />
is gya <strong>ra</strong> pít ja a tu dást.” (Péld 16,23)<br />
Intelligens emberek gondolkodnak,<br />
mielőtt megszólalnának. Amit mondanak,<br />
az sokkal meggyőzőbb. „Amit<br />
mond az em ber, an nak a gyü möl csé -<br />
ből fog jól lak ni a tes te, és amit a be szé -<br />
de te rem, az zal kell jól lak nia.” (Péld<br />
18,20) Együtt kell él ned min den ál ta -<br />
lad kiejtett szó következményével.<br />
Min dig az igaz sá got mond ja!<br />
H ET I Ú TR AVAL Ó<br />
„Azért je lent meg az Is ten Fia, hogy<br />
az ördög munkáit lerontsa.” (1Jn 3,8b)<br />
Gyak<strong>ra</strong>n visszatartjuk az igazságot,<br />
hogy elkerüljük a konfliktusokat. Nem<br />
aka runk vi hart, de ez a hoz zá ál lás vé -<br />
gül csak ront a dol go kon. A becs te len -<br />
ség rombolja a kapcso<strong>lat</strong>okat. „Aki<br />
kacsingat, fájdalmat okoz…” (Péld 10,10)<br />
Az iga zi ba rát őszin te lesz Ön nel. „Aj -<br />
ka kat csó kol az, aki he lyes vá laszt ad.”<br />
(Péld 24,26) „Aki figyelmezte<strong>ti</strong> az embereket,<br />
az végül kedvesebb lesz annál,<br />
aki csak hí ze leg.” (Péld 28,23)<br />
Az igazságot mindig szeretetben<br />
mondja!<br />
Soha ne használja az igazságot ar<strong>ra</strong>,<br />
hogy föld be d<strong>ön</strong> göl j<strong>ön</strong> ve le em be -<br />
reket. „Van, akinek a fecsegése olyan,<br />
mint a tőr dö fés, a böl csek nyel ve pe -<br />
dig gyó gyít.” (Péld 12,18) „Aki aggódik<br />
szí vé ben, az le vert té lesz, a jó szó vi -<br />
szont felvidítja.” (Péld 12,25)<br />
A beszédünk gyógyítson, ne pedig<br />
se bez zen!<br />
Meg gon do <strong>lat</strong> lan sza vak kal gyak -<br />
<strong>ra</strong>n lassabban gyógyuló sebeket okozunk,<br />
mint ha fi zi ka i lag meg ütöt tük<br />
volna az illetőt. Ezért gondosan meg<br />
kell vá lo gat ni a sza va in kat, hogy<br />
olyanokat használjuk, amelyek pozitív,<br />
jótékony ha<strong>tás</strong>t gyakorolnak a<br />
má sik <strong>ra</strong>. „Semmiféle bomlasztó beszéd<br />
ne jöj j<strong>ön</strong> ki a szá to kon, ha nem<br />
csak ak kor szól ja tok, ha az jó a szük -<br />
sé ges épí tés re, hogy ál dást hoz zon<br />
azok <strong>ra</strong>, akik hall ják.” (Ef 4,29)<br />
És végül: kérje Istent, hogy segítsen<br />
kordában tartani a száját!<br />
Na gyon sze re tem, aho gyan az<br />
egyik angol bibliafordí<strong>tás</strong>ban szerepel<br />
a 141. zsol tár 3. ver se: „Se gíts,<br />
U<strong>ra</strong>m, hogy csukva tudjam tartani a<br />
számat!”<br />
g Dr. Rick War ren<br />
For rás: Mon day Man na<br />
<strong>Böj</strong>t el ső he té ben az Út mu ta tó reg -<br />
geli és he<strong>ti</strong> igéi a sátán legyőzőjét állítják<br />
elénk erőforrásként; mert „Jézus<br />
is meg kí sér te tett és szen ve dett,<br />
ezért se gít het azo kon, akik meg kí sér tet nek” (Zsid 2,18; LK). Krisz tus ha lál -<br />
<strong>ra</strong> adta ma<strong>gá</strong>t értünk, hogy el ne vesszünk bűneinkben, hanem a belé vetett<br />
élő hit ál tal el nyer jük az örök éle tet. Az em ber ős bű ne, hogy olyan ná akar<br />
len ni, mint az Is ten (lásd 1Móz 3,5). Urunk meg kí sér té sé nek tör té ne té ben<br />
az ör dög há rom csá bí tó, ha zug mon da ta („ha”) s Jé zus há rom, Ószö vet sé get<br />
idé ző igé je („meg van ír va”) áll. „Nem csak a tes <strong>ti</strong> ke <strong>nyér</strong> rel él az em ber, de<br />
Istennek minden igéjével.” (GyLK 729) Nekünk sem kell Istent provokálnunk,<br />
sem a sá tánt imád nunk, se ve le szó ba áll nunk! „…mert meg van ír va: Az U<strong>ra</strong>t,<br />
a te Is te ne det imádd, és csak ne ki szol <strong>gá</strong>lj!” (Mt 4,10; lásd 1Jn 2,16.17) Mi is<br />
„járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk,<br />
és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk” (Zsid 4,16). „Nem<br />
fé lek hát a kí sér tés től, hi szen ar <strong>ra</strong> va ló az, hogy a hi tem meg erő söd jék, és a<br />
fe le ba rá tom pe dig az én meg kí sér te té sem ben és győ zel mem ben vi gasz ta ló<br />
pél dát lás son” – bá to rít Luther. Számá<strong>ra</strong> (is) az ördög személyes és élő szellemi<br />
hatalom, akivel haláláig viaskodik. János szerint „erről ismerhetők meg<br />
az Isten gyermekei és az ördög gyermekei: aki nem cselekszi az igazságot, nem<br />
az Is ten től van, és az sem, aki nem sze re <strong>ti</strong> a test vé rét” (1Jn 3,10). Jól is mer -<br />
jük a ke gyes Jób tör té ne tét: a sá tán rá gal maz za az Úr előtt, de ő a baj ban is<br />
is ten fé lő ma <strong>ra</strong>d. Min den gaz dag sá ga, gyer me ke el pusz tul, még is ezt tud ja<br />
mon da ni: „Az Úr ad ta, az Úr vet te el. Ál dott le gyen az Úr ne ve! Még eb ben<br />
a helyzetben sem vétkezett Jób.” (Jób 1,21–22) Kiállta a hit próbáját; rá és ránk<br />
is áll Pál ta ní tá sa: „Is ten pe dig hű sé ges, és nem hagy <strong>ti</strong> te ket erő tö k<strong>ön</strong> fe lül kí -<br />
sérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy<br />
el bírjátok azt viselni.” (1Kor 10,13) Ő meg ígér te: „Segítségül hív engem, ezért<br />
meghallgatom őt…” (Zsolt 91,15; Károli-fordí<strong>tás</strong>) Ez Jakab három böj<strong>ti</strong> tanácsa:<br />
„En ge del mes ked je tek azért az Is ten nek, de áll ja tok el len az ör dög nek, és<br />
elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. (…) Alázzátok<br />
meg magatokat az Úr előtt, és ő felmagasztal <strong>ti</strong>teket.” (Jak 4,7–8.10) Jé -<br />
zus élete, halála, feltámadása főpapi isten<strong>ti</strong>sztelet volt embertestvéreiért: „…irgalmas<br />
és hű főpap legyen az Isten előt<strong>ti</strong> szol<strong>gá</strong><strong>lat</strong>ban, hogy engesztelést szerez<br />
zen a nép bű ne i ért.” (Zsid 2,17) Já nos lát hat ta, hogy Jé zus Krisz tus ezer -<br />
éves földi u<strong>ra</strong>lma kezdetén egy angyal meg<strong>ra</strong>gadja a sárkányt, az ősi kígyót,<br />
és meg kö tö zi ezer esz ten dő re (lásd Jel 20,2). Aki két szer szü le <strong>ti</strong>k e föl d<strong>ön</strong><br />
(tes <strong>ti</strong> leg és a Lé lek ál tal újon nan), az csak egy szer hal meg! „Bol dog és szent<br />
az, aki nek ré sze van az el ső fel tá ma dás ban: eze ken nincs ha tal ma a má so -<br />
dik ha lál nak.” (Jel 20,6) És ha már e föl d<strong>ön</strong> „az élet né kem Krisz tus, / A ha -<br />
lál nye re ség. / Ez az én re mény sé gem: / <strong>Ke</strong>z det té lesz a vég.” (EÉ 504,1)<br />
g Ga <strong>ra</strong>i And rás
12 e 2011. március 13. gyermekoldal<br />
Evangélikus Élet<br />
Szerkesztette: Boda Zsuzsa<br />
Gyakori madár Magyarországon. Ha<br />
jártatok már a tavaszi réteken, legelő<br />
k<strong>ön</strong>, biz to san jól is me ri tek. Aki<br />
még sem lát ta, an nak el mon dom,<br />
hogy a kisebb galamb nagyságú madár<br />
nak hosszú, hát <strong>ra</strong>-, majd a vé gén<br />
előrehajló bóbitája van, fekete mellénye<br />
a<strong>lat</strong>t a hasoldala hófehér. Amikor<br />
a ta va szi ré tek fe lett csa pong,<br />
messziről fekete-fehér madárnak látszik.<br />
Hangja nagyon jellegzetes, kissé<br />
panaszosnak tűnő „bé-bic” kiál<strong>tás</strong>,<br />
in nen kap ta ma gyar ne vét is.<br />
Éber, szemfüles madár, a legelők és<br />
a rétek egyik őre. Gyak<strong>ra</strong>n figyeltem,<br />
amint egy tojás<strong>ra</strong>bló dolmányos varjú<br />
közeledtére a környék összes bíbice<br />
ne ki tá mad, jaj gat va csa pong nak<br />
körülötte, és igyekeznek elűzni fészkeik<br />
környékéről. A varjú talán érzi,<br />
hogy rossz ban sán <strong>ti</strong> kál, nem sze re <strong>ti</strong><br />
a fel tű nést sem, ezért igyek szik mi -<br />
előbb el tűn ni a kör nyék ről. De a bí -<br />
bicek ugyanígy támadják a fészek felé<br />
közeledő kóbor kutyát, macskát<br />
vagy a ró kát is.<br />
A bíbic nyílt területek mada<strong>ra</strong>, erdő<br />
be so ha nem megy. Leg in kább a<br />
szikes legelőket kedveli, de megtaláljuk<br />
a to cso gós ré te ken, és ha ott ki -<br />
<strong>ön</strong> té sek van nak, a szán tó kon is.<br />
A legjobb aka<strong>ra</strong>ttal sem lehetne fészeképítő<br />
művésznek nevezni. Négy,<br />
kör te ala kú, olaj zöl des ala pon nagy,<br />
A bíbicek még a varjút is elijesz<strong>ti</strong>k<br />
bar nás fe ke te fol tok kal min tá zott<br />
to já sa a pusz ta föl d<strong>ön</strong> fek szik. A<br />
hím előzőleg sekély mélyedést kapar,<br />
amelybe párja a közelből kevés szá<strong>ra</strong>z<br />
növényi szá<strong>lat</strong> hord, és már kész<br />
is a fé szek. Ha ko rán j<strong>ön</strong> a ta vasz,<br />
március végén már tojásokat <strong>ra</strong>knak,<br />
de a többség áprilisban kezd költeni.<br />
A fi ó kák jó há rom hét a<strong>lat</strong>t kel nek<br />
ki, fészekhagyók, alig szá<strong>ra</strong>dtak meg,<br />
már futnak, és a szüleiket köve<strong>ti</strong>k.<br />
Tollak helyett pihéik vannak, repülni<br />
nem tudnak; ha szüleik veszélyt jelző<br />
hang ját meg hall ják, szo ro san a<br />
föld höz la pul nak. Bar nás szür ke, fe -<br />
HUMORZSÁK<br />
Bí bic<br />
MESÉLNEK AZ ÁLLATOK<br />
ketén foltozott hátuk úgy beleolvad<br />
a környezetbe, hogy szinte nem is lehet<br />
észrevenni őket. Csak öthetes koruk<br />
tól re pül nek.<br />
A bíbicek rovarokkal, pókokkal,<br />
csi <strong>gá</strong>k kal és rész ben ap ró gyom -<br />
mag vak kal táp lál koz nak. Gyak <strong>ra</strong>n<br />
láttam, amint a madár lábával topogva<br />
riasztotta ki rejtekéből a rovart<br />
vagy a pó kot, ame lyet az tán nyom -<br />
ban el is ka pott. Ok tó ber ben nagy<br />
csapatokba verődnek, leeresztett halastavak<br />
iszapján néha több száz bóbi<br />
<strong>tás</strong> ma da <strong>ra</strong>t lát tam együtt. E hó vé -<br />
gén és no vem ber ben in dul nak Dél-<br />
Európa felé. Magyarországon gyűrűzött<br />
bí bi cek egye bek mel lett Olaszés<br />
F<strong>ra</strong>nciaországban, az Ibériai-félszigeten,<br />
Marokkóban kerültek kézre.<br />
Ami saj nos több nyi re azt je len <strong>ti</strong>,<br />
hogy le lőt ték őket.<br />
g Sch midt Egon<br />
Kér dé sek<br />
1. Mit gon dolsz, a hím vagy a to jó bó -<br />
bi tá ja hosszabb?<br />
2. Hogy néz nek ki a fi a tal bí bi cek?<br />
3. Va jon hány pár él ha zánk ban?<br />
(Válaszok: 1. a hímé; 2. a bóbitájuk<br />
egészen rövid, szárnyuk barnás, mellpaj<br />
zsuk – par ted li jük – ki sebb; 3.<br />
30-40 ezer pár)<br />
Két ember utazik egy helikopteren. Azt kérdi az<br />
egyik:<br />
– Te, mi ez a bigyó itt felettünk?<br />
– Valószínűleg a légkondi, mert amióta nem<br />
pörög, nagyon izzad a pilóta.<br />
RAJZ: BUDAI TIBOR<br />
b Mostani hatrészes sorozatunkban<br />
Illés próféta történetét eleve<br />
nít jük fel. Min den rész hez<br />
tartozik egy rejtvény is. Oldjátok<br />
meg, és a he lyes meg fej té se ket<br />
össze gyűjt ve küld jé tek el szer -<br />
kesztőségünk címére (Evangélikus<br />
Élet szer kesz tő sé ge, 1085<br />
Bu da pest, Ül lői út 24.). A bo rí -<br />
ték <strong>ra</strong> ír já tok rá: Gyer mek vár.<br />
4.<br />
Aháb király palotája mellett egy Nábót<br />
ne vű em ber nek volt sző lő je.<br />
Gyö nyö rű kert volt ez, és mi vel kö -<br />
zel volt a ki rály jez ré e li ott ho ná hoz,<br />
na gyon sze ret te vol na meg sze rez ni.<br />
Mond ta is Ná bót nak:<br />
– Add ne kem a sző lő det, hadd le -<br />
gyen az én ker tem, mert kö zel van a<br />
házamhoz. Adok neked helyette egy<br />
jobb sző lős ker tet, de ha aka rod, ak -<br />
kor pénz ben fi ze tem meg az árát.<br />
A szom széd azon ban hal la ni sem<br />
akart a do log ról.<br />
– Az Úr őriz zen meg at tól, hogy<br />
odaadjam neked az atyai örökségemet!<br />
A királyt nagyon elkeserítette a válasz,<br />
annyi <strong>ra</strong>, hogy ágy nak esett, és<br />
sem mit nem evett.<br />
Je zá bel ki rály né azon ban azt<br />
mond ta a fér jé nek.<br />
– Hogy szo mor kod hat így egy ki -<br />
rály? Nem te vagy Izráel u<strong>ra</strong>lkodója?<br />
<strong>Ke</strong>lj fel, egyél, és légy jóked vű! Majd<br />
én meg szer zem ne ked azt a sző lőt.<br />
Nagyon gon<strong>osz</strong> volt Jezábel, és<br />
semmitől sem rettent vissza. Levelet<br />
írt Aháb ne vé ben, le pe csé tel te a ki -<br />
rály gyűrűjével, majd elküldte azoknak<br />
a véneknek és nemeseknek, akik<br />
egy vá ros ban lak tak Ná bót tal. A le -<br />
vél ben pe dig ez állt:<br />
– Hív já tok össze a né pet, hir des -<br />
se tek böj töt! Ná bót ül j<strong>ön</strong> elő re, ve le<br />
szembe pedig állítsatok két hitvány<br />
em bert! Ez a két em ber vá dol ja meg<br />
Nábótot azzal, hogy átkozta az Istent<br />
és a ki rályt. Ha ez meg tör tént, vi gyé -<br />
tek őt a városon kívülre, és kövezzétek<br />
ha lál <strong>ra</strong>!<br />
A le vél cím zett jei min dent úgy is<br />
tet tek, aho gyan a ki rály né meg ír ta<br />
ne kik. A vé gén le vél ben ér te sí tet ték<br />
Jezábelt.<br />
Aháb király pedig birtokba vette az<br />
áhí tott sző lőt.<br />
<strong>Ke</strong>d ves Gye re kek!<br />
Az Úr el küld te hoz zá Il lést, és<br />
megüzente neki, hogy tudja, mi történt<br />
Ná bót tal. Ezért meg fog ja őt<br />
büntetni: ahol a kutyák felnyalták Nábót<br />
vérét, ugyanott fogják Ahábét is.<br />
Sőt még a hoz zá tar to zói is mind<br />
meg fog nak hal ni.<br />
A ki rály, ami kor ezt meg hal lot -<br />
ta, zsák ru há ba bújt, és böj töl ni<br />
kez dett. Az Úr tud ta, hogy sok<br />
rossz do log nak Aháb fe le sé ge volt<br />
az oko zó ja, és lát ta, a ki rály<br />
mennyi re meg bán ta mind azt, ami<br />
tör tént. Ezért meg ígér te, hogy a ve -<br />
szedelem Aháb fiainak az idején fog<br />
be kö vet kez ni.<br />
Old já tok meg a ke reszt rejt vényt, és<br />
meg tud já tok, mi lyen az Úr.<br />
1. Nem fo gyott ki az öz vegy asszony fa -<br />
ze ká ból<br />
1<br />
2<br />
3<br />
4<br />
5<br />
6<br />
7<br />
8<br />
9<br />
Ételkereső<br />
Ki mit evett? A tálakban található<br />
betűkből olvassátok össze a<br />
megfejtést. Melyik tálból ki evett?<br />
Jákób<br />
Illés<br />
A pusztában vándorló nép<br />
<strong>Ke</strong>resztelő János<br />
GYERMEKVÁR<br />
2. Ilyen volt a Ná bó tot vád ló két<br />
ember<br />
3. Nem fo gyott ki az öz vegy asszony<br />
kor só já ból<br />
4. Aháb fe le sé ge<br />
5. Ez a gyümölcs termett Nábót kertjé<br />
ben<br />
6. Po<strong>gá</strong>ny isten, akit hiába hívott segítségül<br />
négyszázötven papja<br />
7. Kar mel-…<br />
8. Ilyen volt Aháb, ami kor Ná bót<br />
nem ad ta ne ki a kert jét<br />
9. Ezek is vol tak az ál do za <strong>ti</strong> ol tá ron<br />
RAJZ: JENES KATALIN
Evangélikus Élet »presbiteri«<br />
2011. március 13. f 13<br />
Gyü le ke zet tör té net la<strong>ti</strong>nul és tó tul<br />
b Kül<strong>ön</strong>leges dokumentumot őriz<br />
a Csömöri Evangélikus Egyházköz<br />
ség i<strong>ra</strong>t tá <strong>ra</strong>. A vas kos pa -<br />
pírtáblába kötött, kopott disznóbőr<br />
gerinccel megerősített, több<br />
mint két száz éves kéz i<strong>ra</strong>t alig öt -<br />
ven lapot foglal ma<strong>gá</strong>ban, amelye<br />
ket száz éven át szá mos kéz<br />
írt tele kül<strong>ön</strong>féle időpontokban<br />
és ügyek ről la <strong>ti</strong>n, szlo vák és ma -<br />
gyar nyel ven. Ez a ter je de lem re<br />
cse kély, még is rend kí vül sok -<br />
ré tű kéz i<strong>ra</strong>t igen nagy ér té ket<br />
képvisel nemcsak a csömöri gyülekezet,<br />
de tágabb értelemben az<br />
evan gé li kus egy ház szá má <strong>ra</strong> is.<br />
Az el ső év szám 1717, ez ko ráb bi,<br />
mint bármilyen más dátum, amelyet<br />
a gyülekezettel kapcso<strong>lat</strong>ban eddig ismer<br />
tünk.<br />
ját ha <strong>ra</strong>ng hoz az evan gé li kus gyü -<br />
le ke zet.<br />
A történe<strong>ti</strong> összefoglaló mellett a<br />
kézi<strong>ra</strong>t másik legértékesebb forrása az<br />
U T O L S Ó Á L L O M Á S Á H O Z É R K E Z E T T<br />
A PÜS PÖK VÁ LASZ TÁ SI KAM PÁNY<br />
Pres bi te ri csen des nap<br />
Győ rött<br />
b Az el múlt esz ten dő ben, no vem ber el se jén kez dő dött a Nyu ga <strong>ti</strong> (Du -<br />
nántúli) Egyházkerületben a püspökválasz<strong>tás</strong> folyamata, mégpedig a<br />
je lö lé si el já rás meg in dí tá sá val. A püs pök je löl tek lis tá ját a ja nu ár 8-<br />
án Rév fü lö p<strong>ön</strong> meg tar tott rend kí vü li egy ház ke rü le <strong>ti</strong> köz gyű lés vég -<br />
legesítette, a jelöltek ezután indultak „kampánykörút<strong>ra</strong>”. A kerület hat<br />
egyházmegyéjéből ötben már megfordultak, és fórumokon találkoztak<br />
az érdeklődő gyü le ke ze <strong>ti</strong> tagokkal. Az el múlt hét szom bat ján a<br />
kampánykörút utolsó állomásaként a Győr-Mosoni Egyházmegye presbi<br />
te ri csen des nap ján vett részt a két püs pök je lölt, Ben c ze And rás és<br />
Sze me rei Já nos. Az ese mény hely szí ne a győ ri Öreg temp lom volt.<br />
A csömöri egyházközség történetének<br />
el ső idő sza ká ról na gyon hi á -<br />
nyosak az ismereteink. Tudjuk, hogy<br />
1690-ben a te le pü lést még „el pusz -<br />
tult nak”, „Csö mör-pusz tá nak” ne -<br />
vez ték. 1720-ban azon ban már negy -<br />
ven két ház tar <strong>tás</strong>t ír tak itt össze,<br />
ame lyek va la mennyi en lu the rá nus<br />
val lá sú ak vol tak, és sa ját temp lo -<br />
muk is volt. Az 1740-ben dü h<strong>ön</strong> gő<br />
pes<strong>ti</strong>sjárvány a lakók háromnegyedét<br />
elvitte, templomukat is elveszítették,<br />
s az egyházközség megszűnt.<br />
A következő hí<strong>ra</strong>dás ötven évvel<br />
későbbről, 1787-ből származik, amikor<br />
G<strong>ra</strong>s sal ko vich An tal her ceg tá -<br />
moga<strong>tás</strong>ával ismét gyülekezetté szerve<br />
ződ tek a hí vek: ha nem is <strong>ön</strong> ál ló<br />
egy ház köz ség gé, de leg alább Cin -<br />
kota leányegyházává. Az ezt követő<br />
újabb het ven éven át megint igen ke -<br />
veset tudtunk a gyülekezet történeté<br />
ről. Leg alább is mos ta ná ig.<br />
Egyházközségünk 2010 ko<strong>ra</strong> tavaszán<br />
kezdett hozzá saját honlapjának<br />
(csomor.luthe<strong>ra</strong>n.hu) elkészítéséhez.<br />
Jo hann Gyu la lel kész a hon lap gyü -<br />
lekezettörténe<strong>ti</strong> fejezetéhez anyagot<br />
keresve bukkant rá az i<strong>ra</strong>ttár mélyén<br />
ar<strong>ra</strong> a kötetre, amelybe 1916-ban beleütötték<br />
az akkor <strong>ön</strong>állóvá vált csömöri<br />
egyházközség i<strong>ra</strong>ttári pecsétjét.<br />
Az ezt megelőző utolsó bejegyzés év<strong>ti</strong>zedekkel<br />
korábbról származik. A<br />
kézi<strong>ra</strong>tos kötet és a lapjai közé helyezett<br />
szá mos <strong>ön</strong> ál ló do ku men tum<br />
már el ső át né zés re is olyan je len tő -<br />
sé gű nek ígér ke zett, hogy el ha tá roz -<br />
tuk: teljes egészében közzétesszük a<br />
gyü le ke zet hon lap ján, di gi ta li zál va,<br />
át írás ban és for dí <strong>tás</strong> ban is.<br />
A kéz i<strong>ra</strong> tot 1798-ban kezd te el ír -<br />
ni az akkori csömöri evangélikus iskolamester,<br />
Klinger János. A bevezető<br />
ol da lak kü lö nö sen is je len tő sek,<br />
ezeken ugyanis a csömöri gyülekezet<br />
első száz viszontagságos évét foglalta<br />
össze la<strong>ti</strong>n nyelven, számos olyan<br />
ok i<strong>ra</strong> tot is be má sol va vagy idéz ve,<br />
amelyek erede<strong>ti</strong>je má<strong>ra</strong> már elveszett,<br />
s csak in nen tu dunk ró luk.<br />
Az össze fog la ló szá mos ed dig is -<br />
meretlen történe<strong>ti</strong> adalékot tartalmaz<br />
ezekből a ko<strong>ra</strong>i évekből az első parókia<br />
építéséről, az első lelkészek meghívásáról,<br />
a környező falvak evangélikus<br />
gyülekezeteivel való kapcso<strong>lat</strong>tar<strong>tás</strong>ról.<br />
Megtudhatjuk, hogy a gyülekezetet<br />
valószínűleg 1722-ben alapította<br />
Ja kobeus Sá mu el lel kész, az el -<br />
ső pa ró kia épít te tő je. Ennek az<br />
épületnek a mes ter ge ren dá ját,<br />
<strong>ra</strong>jta a la<strong>ti</strong>n nyelvű feli<strong>ra</strong>ttal, Klinger<br />
Já nos még lát ta, és a feli<strong>ra</strong>tot<br />
le is má sol ta az utó kor szá má <strong>ra</strong>.<br />
Olvashatunk a császári és a földesúri<br />
hatalom visszaéléseiről, a<br />
templom, lelkészlak és iskola 1740-<br />
es elkobzásáról és az azt követő év<strong>ti</strong>zedek<br />
megpróbálta<strong>tás</strong>airól, amikor<br />
a csömöri evangélikusoknak<br />
kötelező volt a katolikus templomba<br />
járniuk és a katolikus papot és<br />
iskolamestert eltartaniuk.<br />
De szép sorokat olvashatunk<br />
azok ról a hí vek ről is, akik en nek el -<br />
lenére <strong>ti</strong>tokban átjártak a cinkotai<br />
evangélikus gyülekezetbe, s így<br />
őriz ték meg hi tü ket kis hí ján negy -<br />
ven éven át. Az ő állhatatosságuknak<br />
kösz<strong>ön</strong>hető a csömöri evangélikus<br />
gyülekezet fennma<strong>ra</strong>dása.<br />
Az evan gé li kus is ten <strong>ti</strong>sz te le -<br />
tet csak II. Jó zsef ren de le tei nyo -<br />
mán, 1787-től en ge dé lyez ték új <strong>ra</strong><br />
Csö mö r<strong>ön</strong>. Kl in ger Já nos rész le te -<br />
sen be szá mol a csö mö ri hí vek kez -<br />
de mé nye zé sé ről is ko la, ta ní tó lak<br />
és isten<strong>ti</strong>sztele<strong>ti</strong> ház építésére, az ezt<br />
szer ve ző egy ház gond no kok ról s az<br />
if jabb G<strong>ra</strong>s sal ko vich An tal her ceg<br />
eh hez szük sé ges nagy lel kű föld- és<br />
épí tő anyag-ado má nyá ról. Nagy<br />
gonddal dokumentálja, hogyan <strong>osz</strong>toz<br />
tak a csö mö ri evan gé li ku sok és<br />
ka to li ku sok a ko ráb ban kö zö sen<br />
vásárolt ha<strong>ra</strong>ng költségein, s hogyan<br />
ju tott en nek nyo mán 1793-ban sa -<br />
eddig ismeretlen, legkorábbi fennma<strong>ra</strong>dt<br />
1722-es csömöri lelkészi híványlevél<br />
pontos máso<strong>lat</strong>a 1798-ból.<br />
Minthogy a csömöri evangélikus<br />
gyülekezetet „a felső vármegyékből behívott”,<br />
azaz szlovák telepesek alapították,<br />
ezért a lelkész feladatait és javadalmazását<br />
összegző levelet a gyüleke<br />
zet „tót” nyel ven ír ta, az az a szlo vák<br />
irodalmi nyelv 1800-as évekbeli kialakulása<br />
előt<strong>ti</strong> saját tájszólásán, amelynek<br />
ké sei vál to za tát még az utób bi<br />
években is beszélték az öregek Csömör<strong>ön</strong>.<br />
A levél – valamint a gyülekezettör<br />
té net több más, ugyan eb ben a táj -<br />
szólásban írott betoldása – ilyenformán<br />
az „első csömöri nyelvemléknek”<br />
is te kint he tő. Kü lö nö sen ér de kes,<br />
hogy amikor Klinger János la<strong>ti</strong>n nyelven<br />
összefoglalja az egyház földjeit,<br />
ezek pontos elhelyezkedését is a helyi<br />
szlovák tájszólásban használt nevük<strong>ön</strong><br />
adja meg a la<strong>ti</strong>n szövegbe beszúrva.<br />
A kézi<strong>ra</strong>t és a hozzá kapcsolódó oki<strong>ra</strong>tok<br />
feldolgozását folyamatosan végez<br />
zük. Ha ma ro san be fe jez zük és<br />
közzétesszük a gyülekezet honlapján<br />
a teljes 18. századi anyag átírását és fordí<strong>tás</strong>át,<br />
amelynek bevezető oldalai a<br />
csomor.luthe<strong>ra</strong>n.hu oldalon, a Történe<strong>ti</strong><br />
források menüpontban olvashatók.<br />
A csömöri példa más egyházközségek<br />
számá<strong>ra</strong> is hasznos lehet. A mai<br />
Ma gyar or szág evan gé li kus kö zös -<br />
ségeinek túlnyomó része a csömörihez<br />
ha son ló an ké sei ala pí tá sú, és<br />
csak II. József türelmi rendeletét köve<br />
tő en in dul ha tott fej lő dés nek. De<br />
hát ha i<strong>ra</strong>t tá ruk ban ott rej tőz nek az<br />
azt megelőző év<strong>ti</strong>zedek vagy akár évszá<br />
zad tör té ne té nek em lé kei is? Ér -<br />
demes lenne leporolni őket, hogy fele<br />
dés be ne men jen azok nak az elő -<br />
dök nek az em lé ke, akik a ne héz<br />
idők ben is hű ek ma <strong>ra</strong>d tak az őse ik ál -<br />
tal örö kül ha gyott hit val lás hoz.<br />
g Dr. Sa jó Ta más<br />
Az egyházmegye minden gyülekezetéből<br />
szép számmal érkeztek érdeklődők,<br />
hogy megismerhessék a jelölteket,<br />
prog<strong>ra</strong>mjukat, illetve a fórumon<br />
kérdéseket intézhessenek hozzá<br />
juk.<br />
A csen des nap Ócsai Zol tán győ -<br />
ri igazgató lelkész áhítatával kezdődött.<br />
A megjelenteket Koháry Ferenc<br />
lébényi lelkész, egyházmegyei missziói<br />
előadó kösz<strong>ön</strong>tötte, majd átadta a<br />
szót a fórumot mo de rá ló Kiss Mik -<br />
lósnak, a Győr-Mosoni Egyházmegye<br />
es pe re sé nek, aki rö vi den vá zol ta a<br />
püs pök vá lasz tá si fo lya mat ed di gi<br />
ese mé nye it.<br />
A prog<strong>ra</strong>m szerint Bencze András<br />
és Szemerei János először húsz-húsz<br />
percben szólhatott <strong>ön</strong>ma<strong>gá</strong>ról, eddigi<br />
szol <strong>gá</strong> la tá ról, il let ve ar ról, mi -<br />
lyen nek sze ret né lát ni a 21. szá zad<br />
evangélikus egyházát. A két előadás<br />
után következett a tulajdonképpeni<br />
fó rum, ame lyen a hall ga tók az egy -<br />
há zi élet szám ta lan te rü le tét érin tő<br />
kér dést tet tek fel a két je lölt nek.<br />
Szó ba ke rült – egye bek mel lett – a<br />
misszió, a di gi tá lis lel ké szi szol <strong>gá</strong> la <strong>ti</strong><br />
napló, az egyháztagság fogyása és elöre<br />
ge dé se, az öku me né, a püs pö ki<br />
Hallgatói kérdés a püspökjelöltekhez – képünk bal szélén Szemerei János, jobb<br />
szélén Bencze András (középen Kiss Miklós esperes)<br />
székhely kérdése, a szolidari<strong>tás</strong>i törvény,<br />
a válságba került lelkészek és<br />
gyü le ke ze tek éle te, az új li tur gia,<br />
egy há zunk anya gi hely ze te…<br />
A presbiteri csendesnap délutáni<br />
ré szé ben a győ ri Pé ter fy Sán dor<br />
Evangélikus Okta<strong>tás</strong>i Központ diákjai<br />
mutatkoztak be, színvonalas műsor<strong>ra</strong>l<br />
ajándékozva meg az egybegyűlteket.<br />
Ezután úrvacso<strong>ra</strong>i isten<strong>ti</strong>sztelettel<br />
fejeződött be a Győr-Mosoni<br />
Egyházmegye presbiteri csendesnapja.<br />
Az isten<strong>ti</strong>szteleten Ittzés János, a<br />
Nyuga<strong>ti</strong> (Dunántúli) Egyházkerület<br />
püspöke szol<strong>gá</strong>lt. Segítői a győri gyülekezet<br />
lelkészei – Csorba János és Jánosa<br />
At<strong>ti</strong>la – vol tak.<br />
g K. M.<br />
Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Nyuga<strong>ti</strong> (Dunántúli) Egyházkerület püs -<br />
pök jelöltjei lapunk jövő he<strong>ti</strong>, március 20-i számában ígértek válaszolni a szer -<br />
kesz tő ségünk által hozzájuk intézett „párhuzamos kérdéssor<strong>ra</strong>”.<br />
HIRDETÉS<br />
Szeretettel hívjuk az érdeklődőket az evangélikus nők klubjának következő<br />
alkalmá<strong>ra</strong> március 19-én, szombaton 10 ó<strong>ra</strong>i kezdettel az országos<br />
iro da ut cá ról nyí ló ter mé be (Bu da pest VI II., Ül lői út 24.). Ven dég: Gulá<br />
csi né Fa bu lya Hil da országos szlovák lelkész, aki Ragaszkodás a gyöke<br />
rek hez cím mel szól egy há zunk ban be töl tött sa já tos szol <strong>gá</strong> la ta i ról.<br />
HIRDETÉS<br />
A Jé zus Test vé rei Ökumenikus Diakóniai Rend so ron kö vet ke ző ülé sét<br />
– a budapes<strong>ti</strong> evangélikus egyetemi lelkészséggel együttműködésben –<br />
már ci us 17-én 15.30-kor tart ja a ME ÖT-szék ház ta nács ter mé ben<br />
(1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 3.). Az előadás címe: A kibontakozás<br />
teo ló gi á ja. Min den ér dek lő dőt sze re tet tel vá runk.<br />
HIRDETÉS<br />
Kon fir man dus ta lál ko zó a sop ro ni lí ce um ban<br />
A Nyuga<strong>ti</strong> (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület idei kerüle<strong>ti</strong> konfirmandustalálkozója<br />
április 2-án és 3-án, szombat délelőtt 9 órától vasárnap<br />
dé lig lesz a sop ro ni evan gé li kus lí ce um ban. A szál lás és az ét ke zés<br />
költségeit az egyházkerület állja. A részletes prog<strong>ra</strong>mról érdeklődni, illetve<br />
a hétvégére jelentkezni március 16-ig lehet Mesterházy Balázs evangé<br />
li kus lel kész nél a ba lazs.mes ter hazy@gmail.com e-mail cí men.<br />
FOTÓ: MENYES GYULA
14 e 2011. március 13. krónika<br />
Evangélikus Élet<br />
Gartai István emlékezete<br />
Gartai István 1911. ja nu ár 8-án szü -<br />
letett Komáromban. Hároméves volt,<br />
amikor szülei három gyermekükkel az<br />
édesanya szülővárosába, Sopronba<br />
költöztek. Itt végezte tanulmányait.<br />
A soproni evangélikus líceumban<br />
tett érettségi után a Magyar Királyi Erzsébet<br />
Tudományegyetem Evangélikus<br />
Hittudományi Karán készült a lelkészi<br />
szol<strong>gá</strong><strong>lat</strong><strong>ra</strong>. 1935-ben avatta lelkésszé<br />
Sopronban D. Ka pi Bé la püspök.<br />
Az ország kül<strong>ön</strong>böző vidékein hat<br />
egyházközségben – Nagyszokolyon,<br />
Ge csén, Kar dos kú ton, Sal gó tar ján -<br />
ban, Ta ta bá nyán, 1938-ban Kis te re -<br />
nye–Pásztón – végezte segédlelkészi<br />
szol<strong>gá</strong><strong>lat</strong>át. 1942-ben feleségül vette<br />
Elek Kamilla óvónőt. Házasságukból<br />
há rom le ány szü le tett: Ilo na, Ka -<br />
milla és Már ta.<br />
1943-ban a kis te re nye–pász tói<br />
gyü le ke zet lel ké szi szol <strong>gá</strong> <strong>lat</strong> <strong>ra</strong> hív ta<br />
meg. Boldogan költöztek be első és<br />
egyet len csa lá di fész kük be. A szép,<br />
dim bes-dom bos nóg rá di tá jon a<br />
szórványok között sokszor napi harminc-negyven<br />
kilométert is kerékpáro<br />
zott, ki té ve az idő já rás vi szon tag -<br />
sá ga i nak. Szol <strong>gá</strong> la tát min dig öröm -<br />
mel és alá zat tal vé gez te. Het ven öt<br />
évesen, kissé megfá<strong>ra</strong>dva, három isten<strong>ti</strong>sztele<strong>ti</strong><br />
szol<strong>gá</strong><strong>lat</strong> után Pásztóról<br />
HIRDETÉS<br />
A hónap k<strong>ön</strong>yve – márciusban<br />
a Luther Kiadótól 30% kedvezménnyel<br />
Bar tos né S<strong>ti</strong> asny Éva:<br />
Há bo rú ban bé kes ség ben<br />
A Bo <strong>gá</strong>r ut cai gyer mek ott hon la kó i nak<br />
csodás meg me ne kü lé se<br />
Vásárolja meg a hónap k<strong>ön</strong>yvét<br />
kedvezményesen! Erede<strong>ti</strong> á<strong>ra</strong>: 980 forint.<br />
http://bolt.luthe<strong>ra</strong>n.hu/ • E-mail: kiado@luthe<strong>ra</strong>n.hu<br />
Fax: 1/486-1229 • 1085 Bu da pest, Ül lői út 24.<br />
Isten<strong>ti</strong>sztele<strong>ti</strong> rend • 2011. március 13.<br />
hazatérve mondta családjának: „Jobban<br />
ér zem ma gam, mint reg gel, mert<br />
a pásztói gyülekezet engem felüdít,<br />
a pásztói gyülekezetnek jövője van.”<br />
1957-ben választották meg a Nógrádi<br />
Evangélikus Egyházmegye esperesének.<br />
E <strong>ti</strong>sztét <strong>ti</strong>zennyolc éven keresztül<br />
látta el lelkiismeretesen, legjobb<br />
tu dá sa sze rint. Ez idő a<strong>lat</strong>t <strong>ti</strong> zen -<br />
kilenc lelkészt iktatott be hivatalába.<br />
1987-ben vo nult nyug díj ba.<br />
Gartai István köz<strong>ti</strong>szteletnek örvendett<br />
lakóhelyén. A település társadalmi<br />
és kulturális életében aktívan<br />
részt vett, szellemi és kulturális felemelkedését<br />
szívügyének tekintette. Fél<br />
évszázados tevékenységéért Bátonyterenye<br />
város <strong>ön</strong>kormányza<strong>ti</strong> képviselőtestülete<br />
1993. augusztus 20-án Bátonyterenyéért<br />
emlékgyűrűvel tüntette ki.<br />
Ötvenkét évnyi lelkészi szol<strong>gá</strong><strong>lat</strong><br />
után, 1993. november 20-án hívta haza<br />
az élet és ha lál u<strong>ra</strong>. 1993. no vem ber<br />
24-én a kisterenyei temetőben nagy<br />
részvét mellett kísérték utolsó útjá<strong>ra</strong><br />
szerettei, lelkészek, volt gyülekezete és<br />
távolabbi gyülekezetek hívei, <strong>ti</strong>sztelői.<br />
Pásztón, az evangélikus templomban<br />
a kö zel múlt ban em lé kez tünk<br />
meg ró la.<br />
g Le hocz ky J. End re<br />
lelkész (Sámsonháza)<br />
Evan gé li kus mű so rok a Ma gyar Te le ví zi ó ban<br />
Már ci us 13-án, va sár nap az m1-en 10.25-kor Evan gé li kus ma ga zint lát -<br />
ha tunk. Az adást az m2-n 13.20-kor meg is mét lik. Ugyan csak már ci us<br />
13-án Evan gé li kus if jú sá gi mű sort néz he tünk meg az m1-en 10.50-kor,<br />
az m2-n 13.45-kor.<br />
Ünnepi isten<strong>ti</strong>szteletet tartanak március 15-én 9 ó<strong>ra</strong>kor a Deák téri<br />
evangélikus templomban. Igét hirdet Gerőfiné dr. Brebovszky Éva.<br />
<strong>Böj</strong>t 1. vasárnapja (Invocavit). Liturgikus szín: lila. Lekció: 2Kor 6,1–10;<br />
1Móz 3,1–13. Alapige: Mt 16,21–27. Énekek: 75., 275.<br />
I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. 11.<br />
(úrv.) Balicza Iván; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Veperdi Zoltán;<br />
II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördö<strong>gá</strong>rok u. 9. de. fél<br />
10. (úrv., családi) Fodor Viktor; Csillaghegy–Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth<br />
László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; <strong>Új</strong>pest, IV., Lebstück M.<br />
u. 36–38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Káp<strong>osz</strong><strong>tás</strong>megyer, IV. Tóth Aladár út 2–4. de. 9.<br />
Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.)<br />
Gáncs Péter; du. 6. (asztali beszélgetések); VII., Városlige<strong>ti</strong> fasor 17. de. háromnegyed 10.<br />
(angol nyelvű) Pelikán András; de. 11. (úrv.) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó<br />
Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, kétnyelvű családi) Gulácsiné Fabulya Hilda;<br />
VIII., Karácsony S. u. 31–33. de. 9. (úrv.) Szabó Bertalan; IX., Haller u. 19–21., I. emelet<br />
de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Gát u. 2. (katolikus templom) du. 6. (vespe<strong>ra</strong>) Koczor Tamás;<br />
Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. (úrv.) Benkóczy Péter; <strong>Ke</strong>lenföld, XI., Bocskai út 10.<br />
de. 8. (úrv.) dr. Joób Máté; de. fél 11. (úrv.) dr. Joób Máté; du. 6. (vespe<strong>ra</strong>) Missu<strong>ra</strong> Tibor; XI.,<br />
Németvölgyi út 138. de. 9. Missu<strong>ra</strong> Tibor; Budagy<strong>ön</strong>gye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9.<br />
(úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta;<br />
XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.)<br />
Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV.,<br />
Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom)<br />
de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10–11. de. 10. Bör<strong>ön</strong>te Márta;<br />
Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de.<br />
9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Wiszkidenszky András; Rákoskeresztúr,<br />
XVII., Pes<strong>ti</strong> út 111. de. 10. Wiszkidenszky András; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de.<br />
9. Nagyné Szeker Éva; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Nagyné Szeker Éva;<br />
Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszen<strong>ti</strong>mre, XVIII., Rákóczi<br />
út 83. (református templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10.<br />
Széll Bulcsú; XIX., Hun<strong>gá</strong>ria út 37. de. 8. Széll Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de.<br />
10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII.,<br />
Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza;<br />
Pilisvörösvár (református templom) du. 2.; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekeze<strong>ti</strong> terem) de.<br />
fél 10. (családi) dr. Lacknerné Puskás Sá<strong>ra</strong>.<br />
Összeállította: Boda Zsuzsa<br />
Száz húsz éve hunyt el Bal la gi Mór<br />
b A ma gyar or szá gi pro tes tan <strong>ti</strong>z -<br />
mus egyik kimagasló, 19. századi<br />
alakjá<strong>ra</strong>, Ballagi Mór<strong>ra</strong> emlékez<br />
tek ha lá lá nak száz hu sza dik<br />
évfordulója alkalmából február<br />
25-én a pápai Pedagógus Művelő<br />
dé si Ház ban.<br />
Bal la gi élet mű ve az egye te mes ma -<br />
gyar kul tú <strong>ra</strong> ér té kes ré sze, ta lán<br />
nincs még egy olyan ne ves ma gyar<br />
tu dós, aki <strong>ti</strong> zen hat nyel ven be szélt,<br />
kö zöt tük olyan nyel ve ken is, mint az<br />
óhé ber, a la <strong>ti</strong>n, az ógö rög és szanszk -<br />
rit – emel te ki elő adá sá ban a ne ves<br />
ma gyar iro da lom kri <strong>ti</strong> kus, Do mo kos<br />
Mátyás öz ve gye, Se bes tyén Ilo na. A<br />
Nap Kiadó vezetője azért vállalkozott<br />
Ballagi Mór mélta<strong>tás</strong>á<strong>ra</strong>, mert kiadója<br />
a közelmúltban reprintként megjelentette<br />
Ballagi 1873-ban kiadott, 83<br />
ezer címszavas munkáját, A ma gyar<br />
nyelv teljes szótárát.<br />
A k<strong>ön</strong>yvbemutatóval egybekötött<br />
megemlékezésen a Pedagógus Művelődési<br />
Ház intézményvezetője Dé ry<br />
Tibort idéz te: „A nyelv ado má nya nél -<br />
kül nem lehet kereskedni, sem országot<br />
igazgatni.” Tehát az íróknak, poli<br />
<strong>ti</strong> ku sok nak és az ér tel mi sé gi ek nek<br />
min dent el kell kö vet ni ük az anya -<br />
nyelv tá mo ga tá sa ér de ké ben –<br />
mondta <strong>Ke</strong>recsényi Zoltán. (A rend -<br />
EGY OR SZÁG, AHOL FOR RA DA LOM VAN: AZ EGYIP TO MI KE RESZ TÉ NYEK<br />
REMÉNY SÉG GEL ÉS AG GO DA LOM MAL SZEM LÉ LIK A PO LI TI KAI FEJ LE MÉ NYE KET<br />
Egy hosszú elnyomás története<br />
b A mint egy nyolc mil lió lel ket<br />
számláló egyiptomi kereszténység<br />
a leg mar kán sabb ere je a ke -<br />
reszténységnek a Közel-<strong>Ke</strong>leten.<br />
Egyiptom nyolcvanmilliós lakossá<strong>gá</strong>nak<br />
tíz százaléka keresztény. Mondhat<br />
nánk: „még”. Hi szen az isz lám 7.<br />
szá za di ter jesz ke dé se előtt egész<br />
Egyiptom keresztény volt. Azóta állandó,<br />
mindmáig tartó nyomás neheze<br />
dik a ke resz té nyek re, hogy isz lám<br />
hit re tér je nek. Ami kor pél dá ul egy<br />
keresztény férfi muszlim nővel akar<br />
há zas sá got köt ni, előbb musz lim -<br />
má kell len nie. Ha egy ke resz tény nő<br />
muszlimhoz megy feleségül, vállalnia<br />
kell, hogy a születendő gyermekek<br />
mind musz li mok lesz nek.<br />
Ez csak egyik pél dá ja an nak a<br />
nyílt tö rek vés nek, hogy az egyip to -<br />
mi keresztények száma egyre csökken<br />
jen. Így ért he tő, hogy az utób bi<br />
két száz év a<strong>lat</strong>t a ke resz té nyek ará -<br />
nya mintegy tíz százalék<strong>ra</strong> fogyatkozott.<br />
Ez zel együtt a mint egy nyolc mil -<br />
lió egyiptomi Krisztus-követő a legmarkánsabb<br />
ereje a kereszténységnek<br />
a Közel-<strong>Ke</strong>leten. Mintegy kilencven<br />
százalékuk tartozik a kopt ortodox<br />
népegyházhoz, amelyet negyven éve<br />
III. Se nu da pátriárka (a kopt pápa)<br />
kormányoz.<br />
A kopt annyit je lent: egyiptomi. A<br />
koptok a fá<strong>ra</strong>ók korában élt egyiptomi<br />
ak le szár ma zot tai. Ko ráb ban túl -<br />
nyomórészt pa<strong>ra</strong>sztok és kézművesek<br />
voltak, de a kormányhivatalok írno<br />
kai is kö zü lük ke rül tek ki. Így volt<br />
ez még a 19. szá zad ban is. A kop tok<br />
– annak kösz<strong>ön</strong>hetően, hogy közülük<br />
sokan látogatták a nyuga<strong>ti</strong> missziók<br />
iskoláit – műveltségükkel kiemelkedtek<br />
a muszlimok közül. Az ország<br />
meghatározó orvosai, mérnökei, jo<strong>gá</strong><br />
szai mind kop tok vol tak. A 20. szá -<br />
zad második felében több keresztény<br />
aka dé mi kus el hagy ta az or szá got,<br />
ha gyó szó tár be mu ta tó val ar ról is<br />
meg em lé kez tek a szer ve zők, hogy<br />
feb ru ár 21-én volt a nem zet kö zi<br />
anya nyel vi nap.)<br />
Az 1815-ben szü le tett, zsi dó szár -<br />
mazású Ballagi Mór életútját Politzer<br />
Sándor, a helyi zsidó kulturális egyesület<br />
elnöke ismertette. Ballagi a városhoz<br />
ezer szállal kötődő tudós volt.<br />
1831-től a pápai Beth-Hammid<strong>ra</strong>sban<br />
ta nult, Tal mud-ta ní tó nak ké szült.<br />
Filozófiát 1836–1837-ben a Pápai Református<br />
Főiskolán hallgatott. Egészen<br />
fiatalon vált a zsidók egyenjogúsí<strong>tás</strong>ának<br />
élharcosává. Jó tollú újságíróként<br />
1840-ben – Eötvös József<br />
bizta<strong>tás</strong>á<strong>ra</strong> – megírta Zsidókról című<br />
röpi<strong>ra</strong>tát, mellyel az országgyűlésben<br />
is elismerést keltett.<br />
Hamarosan összetűzésbe került viszont<br />
a zsidóság vezető köreivel. Áttért<br />
az evan gé li kus val lás <strong>ra</strong>, meg ke -<br />
resztelkedett, később azonban kálvinistává<br />
lett. Ballagi Mór tehát a magyarországi<br />
protestan<strong>ti</strong>zmus egyik kima<br />
gas ló, 19. szá za di alak ja is.<br />
Nyel vé sze <strong>ti</strong> te vé keny sé ge mel lett<br />
teológiai munkássága is elismerésre<br />
méltó, a budapes<strong>ti</strong> Református Teoló<br />
gi ai Aka dé mia hit tan és Szent -<br />
írás-ma gya rá zat tan szé ké nek ta ná -<br />
<strong>ra</strong> ként is mű kö dött, amel lett, hogy<br />
poli<strong>ti</strong>kusként országgyűlési képviselővé<br />
is megválasztották. Zsidó szárma<br />
zá sú ként ő volt az el ső, aki a<br />
mi vel Egyip tom ban pe ri fé ri á <strong>ra</strong> szo -<br />
rul tak.<br />
A keresztények kivándorlása mégis<br />
behatárolt ma<strong>ra</strong>dt. Ez összefügg az<br />
egyiptomi kereszténység lelki megúju<br />
lá sá val. A nagyszá mú misszi ói<br />
iskola a koptok többségének lehetővé<br />
tette, hogy először a Bibliát olvassa,<br />
majd más keresztény irodalmat is.<br />
A bib lia ol va sás ered mé nye ként sok<br />
kopt élő Krisz tus-hit re ju tott. A 20.<br />
szá zad hú szas éve i től az egész kopt<br />
egyházban elterjedtek a vasárnapi iskolák.<br />
A felébredt hitű keresztények<br />
<strong>ön</strong>tudatosan az országban ma<strong>ra</strong>dtak,<br />
hogy itt szol <strong>gá</strong>l ják Krisz tust.<br />
A misszi ói is ko lák be fo lyá sa a<strong>lat</strong>t<br />
sok kopt evangélikus vagy katolikus<br />
lett. Kopt evan gé li kus és kopt ka to -<br />
li kus gyü le ke ze tek is ala kul tak. Az<br />
evangélikus igehirdetésnek kül<strong>ön</strong>ösen<br />
nagy ha tá sa volt. Ez az óhi tű ke -<br />
resztények számá<strong>ra</strong> keserű tapaszta<strong>lat</strong>ot<br />
jelentett, de a kül<strong>ön</strong>böző hitvallá<br />
sok itt még sem kü lö nül tek úgy el,<br />
mint Nyugaton. A muszlim többség<br />
egységnek látja őket. Az ökumenikus<br />
törekvések is egyre közelebb hozzák<br />
egymáshoz az egyiptomi keresztény<br />
egy há za kat.<br />
A ke resz té nyek és a musz li mok<br />
kap cso la ta<br />
Az egyip to mi ke resz té nyek nek a<br />
több sé gi la kos ság gal va ló vi szo nya<br />
két fé le. Leg több jük tá vol él a musz -<br />
li mok tól, és tá vol ság tar tó ve lük<br />
szemben. Mások a poli<strong>ti</strong>kában mégis<br />
ke re sik a kö ze le dést a ha son ló an<br />
gon dol ko dó mér sé kelt musz li mok -<br />
hoz, mi vel ők is az ál lam de mok <strong>ra</strong> -<br />
<strong>ti</strong> zá lá sát re mé lik. A ke resz té nyek<br />
tud ják, hogy csak egy li be rá li sabb<br />
gaz da sá gi rend szer ben vál hat nak<br />
egyen jo gú pol <strong>gá</strong> rok ká. A leg utób bi<br />
kairói tüntetéseken ez a jelszó is felbukkant:<br />
„Egyenlőséget a kereszt és a<br />
fél hold kö zött!”<br />
A keresztények egy harmadik csoportja<br />
– melynek képviselői minden<br />
Magyar Tudományos Akadémia rendes<br />
tag ja lett. 1891-ben Bu da pes ten<br />
hunyt el.<br />
A pápai megemlékezésen Sebestyén<br />
Ilo na – a tar tal mas élet mű is -<br />
mertetésén túl – bevezette a jelenlévőket<br />
a Ballagi-féle nagyszótár <strong>ti</strong>tkaiba.<br />
Rámutatott, hogy a szótár remekül<br />
bemutatja, milyen volt nyelvünk<br />
a 19. század második harmadának végén.<br />
A szó tár nem csak a ma ga ko rá -<br />
ban számított igen jó gyakorla<strong>ti</strong> kézi<br />
k<strong>ön</strong>yv nek, ha nem nap ja ink ban is<br />
sok ta nul ság gal szol <strong>gá</strong>l, leg fő kép -<br />
pen azáltal, hogy megfontolt értelmezé<br />
sei nyo mán az az óta el telt majd -<br />
nem százötven esztendő szókincsbeli<br />
változásai, módosulásai is tudatosulnak<br />
ben nünk.<br />
Se bes tyén Ilo na az egye te men<br />
ma gyar–tör té ne lem szak <strong>ra</strong> járt,<br />
gyak<strong>ra</strong>n kötött ki társaival k<strong>ön</strong>yvtá<strong>ra</strong>k<br />
ban, sok szor kel lett utá na néz nie<br />
en nek-an nak, és sok szor azt ta pasz -<br />
tal ta, hogy nem le het hoz zá jut ni a<br />
szükséges irodalomhoz. Ez idő tájt írt<br />
egy cik ket Hi ány zó k<strong>ön</strong>y ve ink cím -<br />
mel, fel hív va a fi gyel met az olyan,<br />
forgalomban nem lévő, de nélkülözhe<br />
tet len mun kák <strong>ra</strong>, mint Bal la gi<br />
ma gyar nyel vi szó tá <strong>ra</strong>. Ak kor meg -<br />
fo gad ta, hogy – ha lesz rá le he tő sé -<br />
ge – pó tol ni fog ja ezt a hi ányt. Ki -<br />
adó ként pó tol ta.<br />
g EÉ<br />
felekezetben megtalálhatók – lelki elkötelezettséget<br />
érez ar<strong>ra</strong>, hogy bölcs<br />
óvatossággal próbálja megközelíteni<br />
a muszlimokat a Bibliával és az evangéliummal.<br />
Ebben fontos szerep jut<br />
a mű hol das tévének és az in ter net -<br />
nek. Jóllehet Egyiptomban hivatalosan<br />
<strong>ti</strong>los a ke resz tény misszió, kre a -<br />
tívan mégis megtalálják a kiskapukat<br />
a tör vény ben.<br />
De ele in te egy musz lim is sok ne -<br />
hézségbe ütközik, ha keresztény hitre<br />
tér. Egyiptomban ugyanis csak az<br />
isz lám <strong>ra</strong> le het le <strong>gá</strong> li san át tér ni. Az<br />
iszlámról más hitre térőket az iszlám<br />
vallási törvények (saria) halálbüntetéssel<br />
fenyege<strong>ti</strong>k. A Mubá<strong>ra</strong>k-rezsim<br />
az áttérést mint „nyilvános izga<strong>tás</strong>t”<br />
két év bört<strong>ön</strong>nel büntette.<br />
A nemrég kitört népfelkelés idején<br />
az egyiptomi keresztények visszafogottan<br />
viselkedtek. Sok tudósí<strong>tás</strong> jelent<br />
meg arról, hogy imá<strong>ra</strong> gyülekeznek<br />
templomaikban. A fiatalabb keresztények<br />
közül többen mégis eufóri<br />
á val üd vö zöl ték a for <strong>ra</strong> dal mat.<br />
Több sza bad sá got és a hi va tá suk te -<br />
rén esély egyen lő sé get vár nak tő le.<br />
So kan azon ban ag go da lom mal<br />
te kin te nek a to váb bi fej le mé nyek<br />
elé. A ka to nák ve szik át a ha tal mat?<br />
Az isz lam is ták (Musz lim Test vé ri -<br />
ség) va jon nem fog ják-e ki hasz nál -<br />
ni a hely ze tet, hogy lé pés ről lé pés re<br />
ha lad va nyerjenek teret? Ön mér -<br />
sék le tet ta nú sí ta nak, vagy a <strong>ra</strong> di ká -<br />
lis erők kezébe kerül az ország sorsa?<br />
Ebben a bizonytalan helyzetben sok<br />
egyip to mi ke resz tény há lá val te kint<br />
az értük imádkozó és a szolidari<strong>tás</strong>nak<br />
sok más jelét is adó világkereszténységre.<br />
g Eber hard Tro e ger<br />
Az írás a Glau be und Heimat cí mű,<br />
Türingiában kiadott közép-németországi<br />
egyházi lap február 27-i számában<br />
je lent meg. For dí tot ta: Vég he lyi<br />
Antal.
Evangélikus Élet mozaik<br />
2011. március 13. f 15<br />
Kom mu ni ká ció, az az „be ko pog ta <strong>tás</strong>”<br />
Magyarország ismét a nemzetközi hírek<br />
egyik kiemelt szereplője lett. Ezúttal<br />
nem az EU-elnökségnek vagy a<br />
médiatörvénynek kösz<strong>ön</strong>hetően, hanem<br />
pusz tán ami att, hogy Mark<br />
Zuc ker berg, a Fa ce book kö zös sé gi<br />
oldal alapítója és fő részvényese vett<br />
egy kiskutyát. Mégpedig egy pulit. És<br />
a világnak a „külföldi részén” értelemszerűen<br />
meg kell magyarázni, hogy<br />
ez az ér de kes hang zá sú név ma gyar<br />
te re lő ku tya- faj tát ta kar.<br />
A http://www.facebook.com/beast.<br />
the.dog cí men a ku tya sa ját pro fil ol -<br />
dalt ka pott, ame lyen jó Pa lo Al tó-i<br />
„közszereplőként” saját maga <strong>osz</strong>tja<br />
meg életének legfőbb eseményeit. Szó<br />
sincs per sze ar ról, hogy a blö ki egy -<br />
maga képes kezelni a közösségi oldalt,<br />
viszont ez rávilágít egy igen érdekes<br />
irányzat<strong>ra</strong>: a gazdák megszemélyesítve<br />
helyezik fel kedvenceiket<br />
a vi lág há ló <strong>ra</strong>.<br />
Ez az öt let egy szer re iz gal mas és<br />
bi zarr. Ar <strong>ra</strong> mu tat rá ugyan is, hogy<br />
a mai em ber éle té ben a vir tu á lis lé -<br />
tezés kezd hasonlóan fontossá válni,<br />
mint a va ló di vi lág, annyi <strong>ra</strong> leg -<br />
alább is min den kép pen, hogy so kak<br />
a házi kedvenceiket is „magukkal vigyék”<br />
oda is, és a sa ját ju ké val meg -<br />
egye ző „élet for mát” biz to sít sa nak<br />
neki: ha a gazdinak van profiloldala,<br />
ak kor le gyen a ku tyus nak is.<br />
A közösségi oldalak szépen átveszik<br />
az ott hon sze re pét. Most már nem -<br />
csak a velünk egyen<strong>ra</strong>ngúakkal tarthatjuk<br />
a kapcso<strong>lat</strong>ot <strong>ra</strong>jtuk, hanem<br />
Miközben a március 18–20-án Berekfür<br />
dőn tar tan dó Pro tes táns Mé dia -<br />
Mű hely fó ku szá ban ko runk mé di u -<br />
ma, az internet áll majd, testvéregyházunk<br />
középiskoláiban – igen helyesen<br />
– to vább <strong>ra</strong> is a nyom ta tott saj -<br />
tót te kin <strong>ti</strong>k az új ság írás sal ka cér ko -<br />
dók leg<strong>ra</strong>ngosabb gya kor ló te re pé -<br />
nek. Leg alább is er re utal, hogy múlt<br />
pén te ken a Re for má tus Pe da gó gi ai<br />
Intézet ismét sikerrel invitálta Budapest<br />
re az egy ház fenn tar tá sá ban<br />
működő középfokú intézmények lapja<br />
i nak ké szí tő it.<br />
A di ák új sá gok szer kesz tői ré szé -<br />
re szer ve zett szak mai nap <strong>ra</strong> kö zel<br />
HIRDETÉS<br />
Annyi <strong>ra</strong> bol dog vol tam, ami kor An nát fel vet ték! Nem<br />
mint ha ne let tem vol na biz tos ben ne, de hát ak kor is: az el -<br />
ső iga zi meg mé ret te tés! És most gim na zis ta, még hoz zá az<br />
egyik leg jobb is ko lá ban. Ez nem is ne künk volt annyi <strong>ra</strong> fon -<br />
tos, mint inkább neki, hiszen kisko<strong>ra</strong> óta mondogatja, hogy<br />
or vos akar len ni, már pe dig ah hoz jó je gyek kel le nek, itt pe -<br />
dig erős a bio ló gia ok ta <strong>tás</strong>.<br />
Mos ta ná ban vi szont el bi zony ta la nod tam: a lá nyom<br />
mint ha már nem len ne a ré gi. Szor gal mas most is, ta nul so -<br />
kat, csak va la hogy nem bír ja olyan jól. Gyak <strong>ra</strong>n ar <strong>ra</strong> nyi tok<br />
be, hogy lá tom, al szik a k<strong>ön</strong>yv fö lött. „Ilyen tí pus” – mond -<br />
ja elnézően a nagyapja, de azért… nem mondogathatjuk ezt<br />
egész éle té ben. Most ké ne iga zán ele mé ben len nie, más gye -<br />
rek meg sem áll az ő ko rá ban!<br />
Igaz, az evés ben sem, An na pe dig ab ban is ne héz eset. A<br />
zöldséget nem szere<strong>ti</strong>, nagy ritkán lehet egy-egy pa<strong>ra</strong>dicsomot,<br />
répát belédiktálni, ar<strong>ra</strong> pedig egyáltalán nem lehet rávenni,<br />
hogy új ízeket kipróbáljon. Épp ezért kül<strong>ön</strong>ösen furcsa,<br />
hogy nemrég közölte: vegetáriánus lesz, és azóta megve<br />
tés sel tol ja el ma <strong>gá</strong> tól a virs lit meg min den olyan ételt,<br />
amely nek „va la mi kor sze me volt” – ő így mond ja. Müz lit<br />
eszik állandóan, gyümölcsöt, kétszersültet sajttal és efféléket.<br />
Vé kony is per sze, de azért nem át la gon alu li.<br />
EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ<br />
Rovatgazda: Nagy Bence<br />
azok kal is, akik ma guk nem ké pe sek<br />
a számítógép haszná<strong>lat</strong>á<strong>ra</strong>. Nemsoká<strong>ra</strong><br />
az zal is szá mol ni le het, hogy kü l<strong>ön</strong> -<br />
féle intelligens eszközök áttörik ezt az<br />
aka dályt. Mint egy két éve olyan esz -<br />
közt eszkábált egy informa<strong>ti</strong>kus, amely<br />
vá<strong>ra</strong>ndós felesége hasá<strong>ra</strong> szíjazva egy<br />
Twitter-státusüzenetet küldött minden<br />
egyes al ka lom mal, ami kor a mag -<br />
zat rúgott egyet. Hasonló megoldás elképzelhető<br />
a velünk élő háziál<strong>lat</strong>oknak<br />
is. Automa<strong>ti</strong>kusan elkészülő fotó,<br />
amikor a cica egy moz<strong>gá</strong>sérzékelővel<br />
ellátott labdát pofoz, vagy reklamáló<br />
üzenet arról, amikor a kutya<br />
tálkájában lecsökkent a vízszint. Bárhol<br />
va gyunk is ép pen, olyan lesz,<br />
mintha otthon lennénk, éppen kapcso<strong>lat</strong>ban<br />
a kedvencünkkel.<br />
A virtuális világnak egy komoly<br />
hiányossága biztosan van: hogy mindössze<br />
az otthonunk kivetülésének tud<br />
jó terepe lenni. Az ember azonban társadalomban<br />
élő en<strong>ti</strong><strong>tás</strong>, nemcsak a saját<br />
házában-lakásában éli az életét, hanem<br />
a mindennapjai szerves részeként<br />
bizonyos intézményeket is látogat. A<br />
virtuális világ azonban korántsem<br />
olyan terep, amelyen ezek a szervezetek<br />
jól mű köd né nek, ugyan is az em -<br />
Írják a diákéletet<br />
fél száz if jú toll for ga tó se reg lett<br />
össze. A délelőtt folyamán három iskolaújságot<br />
mutattak be részletesebben<br />
is a szer kesz tői. Míg a nagy kő -<br />
rö si A<strong>ra</strong>ny Já nos Re for má tus Gim -<br />
ná zi um A<strong>ra</strong>ny élet cí men meg je le nő<br />
szí nes pe ri o di ká ját és a <strong>ti</strong> sza kécs kei<br />
Re for má tus Kol lé gi um Di ák lap ját<br />
egy aránt A/5-ös mé ret ben sok szo ro -<br />
sít ják, ad dig a bu da pes <strong>ti</strong> Ba ár–<br />
Ma das Re for má tus Gim ná zi um<br />
Ba Ár lap cí men meg je le nő fo lyó -<br />
i<strong>ra</strong> ta A/4-es mé ret ben bi zo nyít ja,<br />
berek legtöbbje számá<strong>ra</strong> éppen azért<br />
kényelmes a virtuális tér, mert megszabadulhatnak<br />
a valódi életüket jellemző<br />
kötöttségektől. A virtuális térben<br />
nem kell is ko lá ba jár ni, nem kell há -<br />
zi fel ada tot ír ni, vagy nem kell ott ül -<br />
ni vasárnap délelőtt<strong>ön</strong>ként a tömött<br />
vagy éppen üres templomi padsorban.<br />
Pár nappal ezelőtt egyházunk híroldalának,<br />
az Evangelikus.hu-nak a<br />
szerkesztője a F<strong>ra</strong>terNet egyházi levelezőlistán<br />
írta, hogy az oldal saját fóruma<br />
mennyire nincsen haszná<strong>lat</strong>ban,<br />
és hogy mos ta ná ban már a kö zös sé -<br />
gi oldalakon érdemesebb a missziót<br />
folytatni. A trend jól megfigyelhető: az<br />
interneten most már egyre kevésbé látogatunk<br />
el más oldalak<strong>ra</strong>, hogy ott<br />
töltsünk el hosszabb-rövidebb időt,<br />
helyette kedvenc közösségi oldalunkat<br />
tartjuk folyamatosan megnyitva.<br />
In kább már az az „ott hon”, és a vir tu -<br />
ális világban nem is mindig szeretünk<br />
kiruccanni onnan, kivéve persze, ha<br />
a barátaink csábítanak erre.<br />
De egy szer ve zet vagy egy ház ese -<br />
tén éppen olyan ellenállással kerülhetünk<br />
szembe, mintha személyesen<br />
kopogtatnánk be valakihez. Ugyanazt<br />
a félelmet vagy köz<strong>ön</strong>yt kell legyőzni,<br />
mint ami kor azt kell el ér nünk, hogy a<br />
küszöb<strong>ön</strong> belülre engedjenek minket.<br />
A közösségi médiában zajló kommunikáció<br />
olyan, mintha valakit éppen<br />
most látogatnánk meg. Felkészülünk<br />
alaposan, mit is fogunk neki mondani<br />
az ajtóban, hogy beengedjen…<br />
g Nagy Ben ce<br />
Egy <strong>ti</strong> né dzser nek is kell a „meg erő sí tés”<br />
A há zi or vos ré gi jó ba rá tunk, sze rin te egy sze rű en ar ról<br />
van szó, hogy An na hir te len nőtt, és a szer ve ze te még nem<br />
mindenben tudta követni a változásokat, ezért olyan fá<strong>ra</strong>dékony.<br />
Az pedig, hogy mindenféle „fu<strong>ra</strong>” étkezési szokást<br />
vesz fel, csak ar ról szól, hogy ki akar ja fe jez ni, ő egy egyé -<br />
ni ség, aki min dent más hogy csi nál, mint a fel nőt tek. Ami<br />
rend ben is van, de azért nem bán nám, ha ki csit több ét vá -<br />
gya és ener gi á ja vol na. A vi szony lag egy ol da lú és vi ta min -<br />
szegény táplálkozás nyilván semmilyen életkorban nem tesz<br />
jót az egész ség nek, de a pu ber <strong>tás</strong> idő sza ká ban kü lö nö sen<br />
nem. Már csak et től is k<strong>ön</strong>nyen le het fá <strong>ra</strong> dé kony. Azt is ész -<br />
re vet tem, hogy az utób bi évek ben töb bet volt be teg, mint<br />
má sok az ő ko rá ban.<br />
Sem mit nem sze ret nék eről tet ni ná la, nem is na gyon le -<br />
het, de tu dom, hogy amíg nem vál toz nak az evé si szo ká sai,<br />
mu száj va la hogy pó tol ni a vi ta mint, nyom ele me ket, ás vá -<br />
nyi anyagokat.<br />
A leg jobb meg ol dást er re a Bé res nél ta lál tam meg: na -<br />
pon ta C-vi ta mint és Bé res Csep pet ada go lok ne ki. Igen,<br />
Bé res Csep pet, hi szen tév hit, hogy gye re kek ne szed het -<br />
nék. Amint el ér ték a tíz ki lót, már is le het ad ni ne kik, per -<br />
sze ki sebb dó zis ban, mint egy fel nőtt nek – a test súly tól<br />
füg gő en.<br />
A Béres Csepp ® vény nél kül kap ha tó ro bo rá ló gyógy szer.<br />
A koc ká za tok ról és a mel lék ha tá sok ról ol vas sa el a be teg tá jé koz ta tót,<br />
vagy kér dez ze meg ke ze lő or vo sát, gyógy sze ré szét!<br />
hogy fe ke te-fe hér ben is le het szí nes -<br />
nek len ni.<br />
A pre zen tá ci ó kat tör té ne te sen a<br />
be rek für dői mé dia mű helyt szer ve ző<br />
Pro tes táns <strong>Új</strong> ság írók Szö vet sé gé nek<br />
(Prúsz), il let ve az Evan gé li kus Élet<br />
szerkesztőségének képviselői voltak hivat<br />
va vé le mé nyez ni. A dél utá ni kis -<br />
csoportos foglalkozásokon a Reformátu<br />
sok Lap já nak mun ka tár sai lát -<br />
ták el hasznosítható tanácsokkal a fiatalokat,<br />
akiknek mo<strong>ti</strong>vációjáról ekképp<br />
árul ko dott az egyik új ság mot -<br />
tó ja: „Él jük a di ák éle tet, ne csak<br />
tűr jük!”<br />
g – tépintér –<br />
BCS1103PR<br />
EVÉL&LEVÉL&LEVÉL<br />
Vá <strong>ra</strong>n dós hét vé ge<br />
Ja nu ár vé gén bo rús, hi deg, ba rát ság ta lan idő volt. Né há nyan azon ban egy<br />
hétvégén keresztül nagyon keveset érzékeltünk mindebből…<br />
Amikor elkezdtük szervezni az első evangélikus vá<strong>ra</strong>ndóshétvégét, sok félelem<br />
és vá<strong>ra</strong>kozás volt bennem is. De ar<strong>ra</strong> a legop<strong>ti</strong>mistább perceimben sem<br />
szá mí tot tam, hogy azok, akik – da col va az idő já rás vi szon tag sá ga i val – el -<br />
j<strong>ön</strong>nek ezen a szürke pénteken Piliscsabá<strong>ra</strong>, villámgyorsan, mintha csak egy<br />
kap cso lót kap csol nánk fel, me leg ség gel és fénnyel tud ják meg töl te ni a Bé -<br />
thel Evangélikus Misszi ói Ott hont.<br />
Nem vol tunk so kan, akik ott tud tunk len ni, és ez, azt hi szem, jó volt. Ahá -<br />
nyan, annyifélék:<br />
babát várva vagy<br />
ter vez ve, egye -<br />
dül vagy társ sal,<br />
esetleg nagyobb<br />
gyermekkel vagy<br />
nagy csa lá dos -<br />
ként. Még is kö -<br />
zösség teremtődött<br />
már az el ső<br />
es te, és a há rom<br />
nap a<strong>lat</strong>t a sok -<br />
fé le sé günk ből<br />
na gyon gaz dag<br />
egész tu dott ki -<br />
bontakozni. A jelen lévő kisgyermekek igyekeztek el<strong>osz</strong><strong>lat</strong>ni a leendő szülők<br />
fejében lévő rózsaszín ködöt: nem lesz min dig k<strong>ön</strong>nyű.<br />
Beszélgettünk sok mindenről, Mády An na segítségével ismerkedhettünk<br />
a vá <strong>ra</strong>n dós ság, a szü lés és a gyer mek ágy fi zi kai, lel ki, szel le mi ki hí vá sa i val.<br />
Egészséges táplálkozásról – meg is kóstoltuk az egészséges eledeleket –, hordozásról,<br />
mosható pelenkáról szóltak a workshopok. Túlzás lenne Szántó Enikő<br />
áhítatainak „csendjéről” beszélni, de a mondanivaló keresztülzengett a gyermekzsivajon.<br />
A szombat es<strong>ti</strong> teaházban már igazi közösség voltunk. Vasárnap<br />
az is ten <strong>ti</strong>sz te le tet kö ve tő en a fe ren ces vi lá gi rend pi lis csa bai kö zös sé -<br />
gé nek né hány tag ja ven dé ges ke dett ná lunk. A va sár na pi té ma – spi ri tu a li -<br />
<strong>tás</strong> a családban – annyi<strong>ra</strong> gazdagnak és szerteágazónak bizonyult, hogy a mai<br />
na pig hi á nyo lom a foly ta <strong>tás</strong>t.<br />
Szeretném ezúton is megkösz<strong>ön</strong>ni a résztvevőknek és a szervezőknek a<br />
hihetetlen élményt, a Női Missziói Szol<strong>gá</strong><strong>lat</strong>nak, valamint az Északi és a Déli<br />
Egy ház ke rü let nek a nagy lel kű tá mo ga <strong>tás</strong>t. Őszin tén re mé lem, hogy ha ma -<br />
ro san lesz foly ta <strong>tás</strong>!<br />
Ba logh Már ta<br />
2017-re ké szü lve szorosabb protestáns együttműködés<br />
volna kívánatos<br />
Megkezdődött a készülődés a reformáció elindulása ötszázadik évfordulójának<br />
megünneplésére. Egyházaink szeretnék, ha 2017 a reformáció éve lenne. Hetvenhatodik<br />
évembe lépve én nem tervezek néhány hónapnál távolabb<strong>ra</strong>, de aki<br />
öt száz éves lesz, an nak sza bad, és egy ilyen je len tős ese mény előtt kell is.<br />
Az ün nep lé sen és az örö m<strong>ön</strong> túl ez az év for du ló azon ban fon tos fel ada -<br />
tok meg ol dá sá <strong>ra</strong> is kell, hogy hív jon ben nün ket. Úgy gon do lom, hogy örö -<br />
münket korlátozná és rontaná, ha reformátusok és evangélikusok a gyakorla<br />
<strong>ti</strong> élet ben, „az egy ház hét köz nap ja i ban” nem tud nánk meg ta lál ni az<br />
együttműködésnek, az egymáshoz való közeledésnek intenzívebb módját az<br />
évforduló alkalmából. Magyarországon, ellentétben például Németországgal,<br />
sajná<strong>lat</strong>os módon igen messze került egymástól a református és az evangélikus<br />
egyház. Nincs egyházaink között együttműködés olyan területeken<br />
sem, ahol ez ter mé sze tes és szük sé ges len ne.<br />
Gondolok itt elsősorban egyik fontos feladatunk<strong>ra</strong>, a hitokta<strong>tás</strong><strong>ra</strong>. Sok helyen<br />
szórványhelyzetben vagyunk, ezért ott a hittan<strong>ra</strong> járó gyerekek száma csekély.<br />
Evangélikus lelkészek gyak<strong>ra</strong>n tartanak hittanórát egy-két gyereknek, de<br />
ez nem csak egy órát je lent, ha nem hoz zá kell ad ni a köz le ke dés ben el töl tött<br />
időt, és költségekkel is jár. Kivételes esetekben vannak ugyan vegyes református–evangélikus<br />
csoportok is, de miért ne lehetne ez általános gyakor<strong>lat</strong> mindenütt<br />
a szórványban? Tudom, hogy a közös hitokta<strong>tás</strong> megszervezésének sokszor<br />
az anya gi kér dé sek áll ják út ját, de er re kell meg ol dást ta lál ni.<br />
A taní<strong>tás</strong>beli kül<strong>ön</strong>bségek ezen a téren aligha jelenthetnek akadályt. Remélhetőleg<br />
nincs olyan hitoktató, aki Áb<strong>ra</strong>hám történetével kapcso<strong>lat</strong>ban vagy<br />
Jézus példázatainak elmondásakor olyan dogma<strong>ti</strong>kai kérdéseket tárgyalna,<br />
amelyekről a két egyház véleménye kül<strong>ön</strong>böző. Ha vannak is ilyen kérdések,<br />
azok a 16. szá zad kér dé sei, nem pe dig a mai fi a ta lo ké. De még az se len ne baj,<br />
ha a fiatalok meg tudnának ismerkedni a taní<strong>tás</strong>beli kül<strong>ön</strong>bségekkel is.<br />
Másik megoldandó probléma lenne énekesk<strong>ön</strong>yveink sokfélesége. Természetesen<br />
mindig lesz református és lesz evangélikus énekesk<strong>ön</strong>yv. De miért<br />
nem lehet azt megvalósítani, hogy közös énekeink ugyanavval a szöveggel<br />
szerepeljenek mindkettőben? Persze új énekesk<strong>ön</strong>yvet nem adnak ki évente,<br />
tehát változtatni nem lehet azonnal, de éppen ezért lenne jó most elkezdeni<br />
az egyeztetést, hogy 2017-re közös alkalmainkon összhangban énekelhes<br />
sünk együtt Is ten di cső sé gé re.<br />
Talán nehezebb lenne az isten<strong>ti</strong>szteletek területén az együttműködés. Sok<br />
kis te le pü lé sen áll egy más mel lett a re for má tus és az evan gé li kus temp lom.<br />
Az egyik ben har min can, a má sik ban ta lán tí zen van nak va sár na pon ként.<br />
Mindkét lelkész utazik oda, talán más isten<strong>ti</strong>sztelet megtar<strong>tás</strong>a után vagy előtt.<br />
Nem lehetne ezeken a helyeken együtt dicsérnünk Istent? Nem ugyanaz az<br />
evangélium van a középpontban mindkét isten<strong>ti</strong>szteleten? Nem testvérek vagyunk-e<br />
a hitben? Ennek átgondolása is hosszú távú feladat, de kezdhetnénk<br />
már most avval, hogy megismerjük egymás isten<strong>ti</strong>szteletét, és észrevesszük<br />
egymás értékeit.<br />
Kétségtelen, hogy nem k<strong>ön</strong>nyű sok év<strong>ti</strong>zedes, talán évszázados beidegződéseken<br />
változtatni. Az is közismert, hogy változta<strong>tás</strong>okat keresztülvinni talán<br />
az egyházban a legnehezebb, de a Szentlélek ereje nagyobb, mint a bennünk<br />
lévő tehetetlenségi erő. Engedjük, hogy a Lélek ereje megújítson bennün<br />
ket. Ne vár juk, hogy bi zott sá gok ala kul ja nak, ha nem kezd jünk el itt és<br />
most egy más fe lé for dul ni!<br />
Szilas At<strong>ti</strong>la (Vár pa lo ta)<br />
FOTÓ: KISS TAMÁS
16 e 2011. március 13. Evangélikus Élet<br />
HIRDETÉS<br />
A Gabonamag Alapítvány köszö<br />
ni Önök nek, hogy a 2010. év -<br />
ben felajánlott személyi jövedelemadó<br />
egy százalékából rendelkeztek<br />
javunk<strong>ra</strong>. A befolyt összeget<br />
gyer mek vé del mi in téz mé -<br />
nyekben tartott foglalkozások<strong>ra</strong>,<br />
gyermekek nyári táborozta<strong>tás</strong>á<strong>ra</strong><br />
használjuk fel. Aki tehe<strong>ti</strong>, segítse<br />
szol<strong>gá</strong><strong>lat</strong>unkat tovább<strong>ra</strong> is.<br />
Gabonamag Alapítvány<br />
Adószám: 19635710-1-43<br />
www.gabonamag.hu<br />
HIRDETÉS<br />
Cím vál to zás: D. Sze bik Im re<br />
nyugalmazott püspök új lakás- és<br />
pos tai cí me: 1026 Bu da pest,<br />
Volkmann u. 10. A telefonelérhető<br />
ség vál to zat lan.<br />
VASÁRNAP<br />
8.04 / MR6 Ré gió Rá dió<br />
Zsi na to ló (va sár na pi<br />
öku me ni kus mű sor)<br />
8.00 / Ci vil Rá dió (Bu da pest)<br />
Lé lek han go ló<br />
Az Evan gé li kus Rá dió misszió<br />
össze ál lí tá sa<br />
10.25 / m1<br />
Evan gé li kus ma ga zin<br />
(is mét lés: 13.20 / m2)<br />
10.50 / m1<br />
Evan gé li kus if jú sá gi mű sor<br />
11.00 / Bar tók rá dió<br />
Ze nei ABC. Ben ne:<br />
Hän del: Sa la mon – Sá ba<br />
királynőjének érkezése<br />
12.05 / Du na Tv<br />
Élő egy ház (val lá si hír adó)<br />
15.05 / Bar tók rá dió<br />
Ju bi la te Deo. Év szá za dok<br />
egy há zi mu zsi ká ja<br />
21.15 / Bar tók rá dió<br />
Az emberi hang dicsérete<br />
HÍREK, HIRDETÉSEK<br />
HÉTFŐ<br />
50 ÉVE HARANGÖNTÉS<br />
ŐR BOTTYÁN BAN<br />
GOM BOS MIK LÓS<br />
a<strong>ra</strong>ny ko szo rús<br />
ha <strong>ra</strong>ng <strong>ön</strong> tő mes ter<br />
Ki v á l ó ma g y ar s z ak em b e rek ál t al ké s z í tett ,<br />
kül föl d<strong>ön</strong> is el is mert ma gyar ter mé ke ket<br />
gyártunk a ha<strong>ra</strong>ngokkal kapcso<strong>lat</strong>os<br />
bármely munkához.<br />
Re fe ren cia: www.ha <strong>ra</strong>n gon tes.hu.<br />
Levélcím: 2162 Őrbottyán, Rákóczi u. 121.<br />
Mo bil: 30/948-9575, fax: 28/361-770.<br />
E-mail: gombosmi@ha<strong>ra</strong>ngontes.hu.<br />
H A L Á L O Z Á S<br />
Fáj da lom mal tu dat juk, hogy<br />
Scholz Lász ló né szül. Ul re ich<br />
Lujza életének 95. évében, február<br />
26-án elhunyt. Március 19-én,<br />
szombaton 11 ó<strong>ra</strong>kor temetjük a<br />
De ák té ri temp lom ban.<br />
A gyászoló család<br />
12.20 / Kos suth rá dió<br />
A bé csi for <strong>ra</strong> da lom ról<br />
13.30 / Kos suth rá dió<br />
Erős vár a mi Is te nünk!<br />
Az evan gé li kus egy ház<br />
félórá ja<br />
16.10 / m1<br />
<strong>Ke</strong> rek Fer kó<br />
(ma gyar film, 1943) (78')<br />
20.15 / Du na Tv<br />
A lánc hí di csa ta<br />
(ma gyar do ku men tum film)<br />
19.35 / Bar tók rá dió<br />
Az MR Szim fo ni kus<br />
Zenekarának hangversenye<br />
22.20 / M. Ka to li kus Rá dió<br />
Egy bőr dzse kis pap<br />
val lo má sai<br />
23.00 / Rá dió 17 (Bu da pest)<br />
Lé lek han go ló. Az Evan gé li kus<br />
Rá dió misszió össze ál lí tá sa<br />
(on-line adás:<br />
www.<strong>ra</strong> dio17.hu)<br />
KEDD<br />
13.30 / Kos suth rá dió<br />
Egy há zak a for <strong>ra</strong> da lom ban<br />
16.35 / m1<br />
Petőfi Vándorszínház<br />
18.05 / m1<br />
A kőszívű ember fiai<br />
(ma gyar film, 1965) (78')<br />
19.04 / Pe tő fi rá dió<br />
Mit kí ván a ma gyar ze ne<br />
A for <strong>ra</strong> da lom és sza bad ság -<br />
harc értékei a fiatalok kedvenc<br />
ze né i ben<br />
19.35 / Bar tók rá dió<br />
Köz ve tí tés a Ma gyar Ál la mi<br />
Ope <strong>ra</strong> ház ból<br />
Er kel Fe renc: Bánk bán<br />
21.35 / m1<br />
Kos suth- és Szé che nyi-dí jak<br />
át adá sa<br />
22.55 / Du na Tv<br />
Cseh Ta más: Összes da lok<br />
idő rend ben<br />
Fe hér ba bák<br />
APRÓHIRDETÉS<br />
Templomok, templomtornyok felújí<strong>tás</strong>a,<br />
villámvédelem kiépítése.<br />
29 év referenciával. Bede László,<br />
30/943-5089.<br />
Toronysisak javí<strong>tás</strong>át, festését, bádogo<br />
zá sát, vil lám há rí tók el ké szí té sét<br />
vál la lom. Tö rök La jos, 93/375-194.<br />
A kelenföldi gyülekezet bérbe kívánja<br />
ad ni az iro dák fö löt <strong>ti</strong>, Bocs kai út -<br />
<strong>ra</strong> né ző, 2 és fél szo bás, ét ke zős,<br />
cirkófűtéses, felújított állapotban levő<br />
lakását. Érdeklődni az 1/361-2159-<br />
es vagy a 20/824-2907-es te le fon szá -<br />
mokon lehet.<br />
evangélikus élet. éled. éled?<br />
VASÁRNAPTÓL VASÁRNAPIG<br />
Ajánló a rádió és a televízió műso<strong>ra</strong>iból március 13-ától március 20-áig<br />
SZERDA<br />
13.22 / Kos suth rá dió<br />
Apám ka ka sa<br />
Vál to za tok klasszi kus ma gyar<br />
gye rek ver sek re<br />
13.30 / Kos suth rá dió<br />
„Te ben ned bíz tunk ele i től<br />
fogva…”<br />
A re for má tus egy ház fél órá ja<br />
14.00 / Bar tók rá dió<br />
A hét zeneszerzője: Liszt<br />
Ferenc. A kö zép kor és a re ne -<br />
szánsz nyo má ban<br />
15.05 / m1<br />
Ma gyar va gyok? Nem an nak<br />
születtem (magyar dokumentum<br />
film, 2009)<br />
16.00 / PAX<br />
Én va gyok a jó pász tor<br />
A Zá ke us Mé dia cent rum<br />
evan gé li zá ci ós mű so <strong>ra</strong><br />
21.00 / Du na Tv<br />
Pánik<br />
(ma gyar já ték film, 2008) (90')<br />
<strong>Új</strong> nap – új kegyelem<br />
Va sár nap<br />
Ak kor meg tud ják a né pek, ame lyek kö rü löt te tek meg ma <strong>ra</strong>d tak, hogy én, az<br />
Úr épí tet tem új já a rom ba dőlt vá ro so kat, és én ül tet tem be a pusz tá vá lett<br />
földet. Ez 36,36 (Jak 5,11; Mt 4,1–11; Zsid 4,14–16; Zsolt 64) Ezeregyszáz éve<br />
itt élünk és küz dünk mi, magyarok e föl d<strong>ön</strong>, ki-ki épí <strong>ti</strong> szű kebb la kó he lyét,<br />
s általa is gya<strong>ra</strong>podik e nép. De mindig jöttek korok, melyekben minden romba<br />
dőlt: a hit és az or szág is. Ta tár, tö rök, la banc, né met, or<strong>osz</strong>, a glo ba li zá -<br />
ció u<strong>ra</strong>i és csatlósaik. Azután új<strong>ra</strong> béke jött, és j<strong>ön</strong> majd megint. Építhetünk<br />
há zat és ha zát, de csak az zal a hit tel, hogy va ló já ban az Úr fog ja a kő mű ves<br />
és a föld mű ves ke zét.<br />
Hét fő<br />
Szen tel tes sék meg a te ne ved. Mt 6,9 (Jer 14,21; 1Jn 3,7–11/12/; 1Sám 6,1–7,1)<br />
„Is ten ne ve amúgy is szent, még is azt kér jük eb ben az imád ság ban, hogy ne -<br />
künk is szent le gyen.” (Luther Márton: Kis káté) Isten kiá<strong>ra</strong>sztotta ránk szentségét,<br />
és naponként hív a megszentelődésre. „Szentek legyetek – mond ja –,<br />
mert én, az Úr, a <strong>ti</strong> Is te ne tek szent va gyok.” (3Móz 19,2) A k<strong>ön</strong>yvtáros bélyegző<br />
je meg je lö li a k<strong>ön</strong>y vet, hogy min den ki lát has sa, ho va is tar to zik az adott<br />
kiadvány. Isten a keresztvízzel fogadott szent népe tagjává, azóta igéjével igazgat,<br />
terelget, hogy a hétköznapok isten<strong>ti</strong>szteletein, iskolában, munkában, csalá<br />
di éle tünk ben, já rá sunk ban-ke lé sünk ben meg szen tel tes sék az ő ne ve.<br />
<strong>Ke</strong>dd<br />
Jé zus ezt mond ta Pé ter nek: „Te Pé ter vagy, és én ezen a kő szik lán épí tem fel<br />
egy há za mat, és a po kol ka pui sem fog nak di a dal mas kod ni <strong>ra</strong>j ta.” Mt 16,18<br />
(Zak 2,9; Jób 1,1–22; 1Sám 7,2–17) Ha tal mas ígé ret ez. Az egy ház mind örök -<br />
re megma<strong>ra</strong>d, nem győznek <strong>ra</strong>jta ártó szándékú emberek és az őket mozgató<br />
ha tal mas sá gok. En nek az egy ház nak csu pán csak egy el len sé ge van, s ez<br />
a mi szí vünk fé lel me, rest sé ge. Az örök ké meg ma <strong>ra</strong> dó egy ház nem a Krisz -<br />
tus-tagadó Péterek, hanem a Krisztust Úrnak valló életek hitéből épül, s ma<strong>ra</strong>d<br />
meg örök ké.<br />
Szer da<br />
Félelemmel töltsétek el jövevénységetek idejét. 1Pt 1,17 (Ézs 26,9b; 1Kor 10,9–<br />
13; 1Sám 8,1–22) Amikor föléd magasodik egy hatalmas sziklaszirt, vagy mikor<br />
gé pen szállsz fö lé be a táj nak, s oda lent oly pa rá nyi min den, ak kor tu -<br />
dod meg igazán, hogy minden mélységnél és minden magasságnál nagyobb<br />
az Is ten. A csen des lé pé sek szent cso dá la tá val kö ze ledj hoz zá na pon ként,<br />
<strong>ti</strong>sz teld őt, mint éle ted Urát és al ko tó dat, mert el j<strong>ön</strong> majd a nap, mi kor min -<br />
den szik la szirt nél ma ga sabb <strong>ra</strong> tor nyo sul nak előt ted mu lasz tá sa id, vét ke id.<br />
S ha va ló ban meg is mer ted őt, előt te meg áll va meg lát ha tod majd sze re te -<br />
té nek mély sé ge it.<br />
Csütörtök<br />
Nagyon korán, a hajnali szürkületkor felkelt Jézus, kiment, elment egy lakatlan<br />
hely re, és ott imád ko zott. Mk 1,35 (Zsolt 59,17; Jak 4,1–10; 1Sám 9,1–14)<br />
Amikor megéhezünk, gyomrunk tájékán furcsa, égető érzés keletkezik, olykor<br />
meg is kor dul a ha sunk. Ha meg szom ja zunk, ki szá <strong>ra</strong>d a szánk, ki cse re -<br />
pesednek ajkaink. Testünk bámu<strong>lat</strong>os figyelmességgel jelzi dolgaink rendezetlenségét.<br />
Találékony módokon segít <strong>ra</strong>jtunk, hogy semmiben ne szenvedjünk<br />
kárt. Ami kor az imád sá got ha nya gol juk, lát szó lag nem tör té nik sem -<br />
mi. Nincs belső riasztóberendezés, amely jelezné a bajt. Ezért fontos Jézus<br />
példája, aki életével és szavaival egyaránt imádkozni tanít, hogy lelkünk minden<br />
na pi ke nye rét is asz ta lunk <strong>ra</strong> te gye.<br />
CSÜTÖRTÖK<br />
16.25 / Du na Tv<br />
Miért éppen Magyarország?<br />
(do ku men tum film-so ro zat)<br />
19.35 / Bar tók rá dió<br />
Fe lejt he tet len<br />
hangversenyek az MR<br />
archívu má ból<br />
Ver di: Rek vi em<br />
20.04 / Kos suth rá dió<br />
Rádiószínház<br />
Kos suth és Gör gey<br />
21.10 / Bar tók rá dió<br />
Szent Ágos ton:<br />
A bol dog élet ről<br />
Fel ol vas sa: Ter nyák Zol tán<br />
21.20 / m2<br />
Bisz ku és a töb bi ek –<br />
A leg vi dá mabb ba <strong>ra</strong>kk<br />
(ma gyar do ku men tum filmso<br />
ro zat)<br />
0.10 / HBO<br />
Meg vál <strong>tás</strong><br />
(ame ri kai–ar gen <strong>ti</strong>n film -<br />
dráma, 2008) (102')<br />
PÉNTEK<br />
10.00 / Bar tók rá dió<br />
Ben ne: Or lan do di Las so:<br />
Bűn bá na <strong>ti</strong> zsol tár<br />
13.45 / m2<br />
Jel kép tár. Az eke<br />
13.50 / m2<br />
Kalandozó. Tunézia ten ger -<br />
partjától az erdélyi fürdők<strong>ön</strong><br />
át a komáromi termálig<br />
14.00 / Bar tók rá dió<br />
A hét zeneszerzője: Liszt<br />
Ferenc. Ben ne: Köl tői és<br />
vallá sos har mó ni ák<br />
21.40 / m1<br />
XV. La jos – a sö tét ség ki rá lya<br />
(f<strong>ra</strong>n cia film, 2009) (91')<br />
23.15 / m1<br />
Val lá sok az ókor rom ja in<br />
A keresztény művészet<br />
Szíriában<br />
23.25 / Du na Tv<br />
Az utolsó szabadtéri<br />
mo zi elő adás<br />
(kí nai já ték film, 2004) (100')<br />
SZOMBAT<br />
12.05 / Du na Tv<br />
Is ten ke zé ben<br />
Jónás útja<br />
12.35 / M. Ka to li kus Rá dió<br />
Leg ked ve sebb k<strong>ön</strong>y ve im<br />
Csu kás Ist ván író ked venc ol -<br />
vas má nyai<br />
15.30 / Szent Ist ván Rá dió<br />
(Mis kolc, Eger)<br />
Öku me né<br />
Társ egy há zak fél órá ja<br />
17.00 / PAX<br />
Sebő Fe renc cel Vá mos Mik lós<br />
beszélget<br />
19.00 / Du na Tv<br />
Csiky Gergely: Buborékok<br />
A Nemze<strong>ti</strong> Színház előadásának<br />
fel vé te le<br />
21.00 / m1<br />
A salemi b<strong>osz</strong>orkányok<br />
(ame ri kai film drá ma, 1996)<br />
(118')<br />
21.00 / m2<br />
Pi af (f<strong>ra</strong>n cia film, 2007) (131')<br />
VASÁRNAP<br />
9.00 / Ci vil Rá dió<br />
Bach-ta lál ka<br />
10.45 / m1<br />
Kérdések a Bibliában<br />
10.55 / m1<br />
Re for má tus ma ga zin<br />
11.25 / m1<br />
Evan gé li kus if jú sá gi mű sor<br />
16.00 / Bar tók rá dió<br />
Össz ki adás<br />
Liszt Fe renc összes or go na -<br />
műve<br />
21.01 / Kos suth rá dió<br />
Turini nyár<br />
Szakonyi Károly<br />
hang já té ka<br />
21.15 / Bar tók rá dió<br />
Az emberi hang dicsérete<br />
Ben ne:<br />
Mar <strong>ti</strong> nov: Mis sa Rus si ca<br />
22.15 / Du na Tv<br />
Az elszánt diplomata<br />
(an gol–né met já ték film, 2005)<br />
(124')<br />
Péntek<br />
Amit szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, <strong>ti</strong> is ugyanazt csele<br />
ked jé tek ve lük. Mt 7,12 (3Móz 19,13; Zsid 2,11–18; 1Sám 9,15–10,16) Va ló -<br />
ban a<strong>ra</strong>ny sza bály ez, mert az em ber sze re <strong>ti</strong> <strong>ön</strong> ma <strong>gá</strong>t. Oly kor job ban min -<br />
den más nál. Min den jó val el hal moz za ma <strong>gá</strong>t, s má sok tól is ha son ló jót re -<br />
mél. Ám ezt csak ak kor vár hat ja jog gal, ha ő is min dig meg te szi em ber tár -<br />
sá val, amit az övé hez ha son ló hely zet ben tő le vár na. „Hi á ba fü rösz töd <strong>ön</strong> -<br />
ma gad ban, / Csak más ban mos ha tod meg ar co dat.” (Jó zsef At <strong>ti</strong> la)<br />
Szom bat<br />
Min de nért há lát ad ja tok, mert ez az Is ten aka <strong>ra</strong> ta Jé zus Krisz tus ál tal a<br />
<strong>ti</strong> ja va tok <strong>ra</strong>. 1Thessz 5,18 (Ám 4,11b; Jel 20,1–6; 1Sám 10,17–27) A fel ke lő<br />
na pért, az új reg ge lért, s mert rám mo soly gott a min dig szo mo rú szom -<br />
széd, este az elvégzett munkáért, családomért, vagyis a jó dolgokért k<strong>ön</strong>nyű<br />
szív vel adok há lát. Ám az ige ezt mond ja: min de nért. Te hát azért is, ha nem<br />
süt a nap, megint mor cos a szom széd, és a mun ka sem úgy si ke rült, mint<br />
re mél tem, sőt a nem sze re tem ma <strong>gá</strong> <strong>nyér</strong>t is há lát kell ad nom, mert Is ten -<br />
től va ló, aho gyan a min de nért há lás szív pa <strong>ra</strong>n csa is tő le jő. Mert ő sza -<br />
bott mér té ket minden nek, még a há lánk nak is. Azt kér te: Jé zus sal le gyen<br />
tel jes éle tünk.<br />
g Szar ka Ist ván<br />
FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!<br />
Evangélikus Élet – A Magyarországi Evangélikus Egyház he<strong>ti</strong>lapja<br />
E-mail: evelet@luthe<strong>ra</strong>n.hu • EvÉlet on-line: www.evelet.hu, www.evangelikuselet.hu<br />
Hirdetésfelvétel: hirdetes@evelet.hu.<br />
Szerkesztőség: 1085 Bu da pest, Ül lői út 24. Tel.: 1/317-1108; 20/824-5519, fax: 1/486-1195.<br />
Szerkesztőségvezető: Bo da Zsuzsa (zsu zsa.bo da@lu the <strong>ra</strong>n.hu). Szerkesztőségi <strong>ti</strong>tkár (előfizetési és hirdetési ügyek<br />
referense): Vitális Judit (judit.vitalis@lu the <strong>ra</strong>n.hu).<br />
Fő szer kesz tő: T. Pin tér Ká roly (ka roly.pin ter@lu the <strong>ra</strong>n.hu). Olva só szer kesz tő: Dob so nyi Sán dor (san dor.dob so nyi@lu -<br />
the <strong>ra</strong>n.hu). Korrektor: Sinkáné Zombory Katalin (katalin.zombory@luthe<strong>ra</strong>n.hu). Ter ve ző szer kesztő / EvÉlet on-line:<br />
Nagy Ben ce (bence.nagy@gmail.com). Rovatvezetők: Boda Zsuzsa – <strong>Új</strong> nap – új ke gye lem (zsuzsa.boda@lu the <strong>ra</strong>n.hu),<br />
Ecsedi Zsuzsa – Cantate (ezsu@luthe<strong>ra</strong>n.hu), <strong>Ke</strong>n deh K. Pé ter – O<strong>ra</strong><strong>ti</strong>o oecume ni ca (pe ter.ken deh@lu the <strong>ra</strong>n.hu),<br />
Véghe lyi An tal – A va sár nap igé je (antal.veg he lyi@lu the <strong>ra</strong>n.hu).<br />
Ki ad ja a Lu ther Ki adó (ki ado@lu the <strong>ra</strong>n.hu) 1085 Bu da pest, Ül lői út 24. Tel.: 1/317-5478, 1/486-1228; 20/824-5518;<br />
fax: 1/486-1229. Fe le lős ki adó: <strong>Ke</strong>ndeh K. Péter (peter.kendeh@luthe<strong>ra</strong>n.hu).<br />
Nyom dai elő ál lí <strong>tás</strong>: Konsilo Kft. (1022 Budapest, Tapolcsányi u. 6.). Felelős vezető: Nagy Zoltán.<br />
Áru sít ja a ki adó és a Ma gyar Pos ta Rt. (ÜLK) IN DEX 25 211, ISSN 0133-1302<br />
Előfizethető közvetlenül a kiadónál vagy postautalványon. Az előfizetési díj belföld<strong>ön</strong> (illetve Románia és Szlovákia<br />
területén) ne gyed év re 3250 Ft, fél év re 6500 Ft, egy év re 13 000 Ft, európai országba egy évre 43 800 Ft (168 euró), egyéb<br />
külföldi országba egy évre 51 200 Ft (196 euró). Csak a min den hó nap 15-ig be ér ke ző le mon dá so kat tud juk az azt kö ve tő<br />
hónap elsejével töröltetni, ellenkező esetben még egy hó na pig jár az új ság. Beküldött kézi<strong>ra</strong>tokat nem őrzünk meg és nem<br />
küldünk vissza. Az adott lapszámba szánt kézi<strong>ra</strong>tokat a megelőző hét csütörtökéig kérjük leadni! A hétfő délutáni lapzártakor<br />
kizárólag a hétvégi eseményekkel összefüggő (és a szerkesztőséggel előzetesen egyeztetett) írásokat tudjuk figyelembe venni.<br />
Az e-ma il ben küldendő kézi<strong>ra</strong>tokat az eve let@lu the <strong>ra</strong>n.hu, a hirdetéseket a hirdetes@evelet.hu címre várjuk.<br />
1 133130 211110