Vasárnapi Ujság 53. évf. 32. sz. (1906. augusztus 12.) - EPA
22.02.2013 • Views
Share Embed Flag

Vasárnapi Ujság 53. évf. 32. sz. (1906. augusztus 12.) - EPA

Vasárnapi Ujság 53. évf. 32. sz. (1906. augusztus 12.) - EPA

Vasárnapi Ujság 53. évf. 32. sz. (1906. augusztus 12.) - EPA

SHOW MORE
SHOW LESS
ePAPER READ
DOWNLOAD ePAPER
epa.oszk.hu

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

START NOW

512 VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />

Berketz István utóda<br />

Telefon (.3-36.<br />

Olcsó<br />

5 kiló ; IIJ (u-.auII ü.till k.<br />

jobb 12 K. fehér pehel) puha<br />

fo<strong>sz</strong>Uill IS K. 24 K. Iióf.'liér<br />

ppliclvpiihs fo<strong>sz</strong>l»u3i) K 36 K<br />

Szállítás portóniciiles, ulánvéltel.<br />

A kicserélés és vis<strong>sz</strong>avétel<br />

portomegtarités ellenében<br />

megrngcdietik. Stftt<br />

Benedikt Saclisel,<br />

Lolies (iO.<br />

l'ost l'ilsen, Brihmen.<br />

kelme-, selyemfestő- és verjyti<strong>sz</strong>titogyára,<br />

Budapest, Kinizsi-utcza 14-<br />

wm~ Vidéki megbizatások jutányosán és pontosan e<strong>sz</strong>közöltetnek. "Wl Telefon 63—36.<br />

Postaküldemények czimzcndők : IX., Kinizsi-uteza l-t, Árjegyzék ingyen.<br />

Csiz fürdőbe<br />

utazók figyelmébe!<br />

A Mnrgit-nyaralóban <strong>sz</strong>obák<br />

i koronától fí koronáid, a MorgU-ptínziöban<br />

ktdun <strong>sz</strong>oba ellotós<br />

és ki<strong>sz</strong>olgálattal elő- és VtC'<br />

évadi kor. ff) fill., fóéva.14 koronától<br />

kaphatók. Levele'; intézemlök<br />

Slurt/'i-nuaraló avagy<br />

penzió felügyelőségéhez. >*em<br />

HÍ épületek, t"hát e.ié<strong>sz</strong>séQrs<br />

lakások.<br />

vrravaflo<br />

CHINA-BOR VASSAL<br />

erősitő<strong>sz</strong>er gyengélkedők, vér<strong>sz</strong>egények én<br />

lábbadozók <strong>sz</strong>ámára. Étvágygerje<strong>sz</strong>tő, idegerősítő<br />

és vérjavitó <strong>sz</strong>er. 10852<br />

Kitűnő (z. Több mint 3500 orvosi vélemény.<br />

J. SERRAVALLO, Tricste Barcola.<br />

Vásárolható a gyógy<strong>sz</strong>ertárakban félliteres üveg kben<br />

á K -2.60, egé<strong>sz</strong> literes üvegekben á K 4.S0.<br />

Kitűnő minőségű<br />

kosarak, kézitáskák, toiletttáskák,<br />

női kalapbőröndök<br />

és bőrdí<strong>sz</strong>inűáruklegaagyobb<br />

vála<strong>sz</strong>tékban<br />

HELLÉR MÓR utóda<br />

bőröndösnél,<br />

Budapest, Károly-körút 3. <strong>sz</strong>ám-<br />

Képes árjegyzék vidékre ingyen és bérmentve.<br />

mstrywi<br />

.-.-.v<br />

••••.•'<br />

~j^^Sett*w^0am><br />

Sok millió előkelő úrhölgy ha<strong>sz</strong>nálja<br />

• viUcklxa Földea-féle<br />

MARGIT-CREMET,<br />

mely zsírtalan, ártalmatlan s rögtön <strong>sz</strong>épít.<br />

A Földea-fele MARG1T-CREME<br />

gyor an és biztosan ható ártalmatlan <strong>sz</strong>er<br />

<strong>sz</strong>eplők, májfoltok, bőratkák,<br />

pattanások, kiütések s mindennemű<br />

bőrbaj allén. A világ legelőkelőbb hölgyei<br />

ha<strong>sz</strong>nálják és etragadtalással be<strong>sz</strong>élnek annak<br />

páratlan és csodás hatásáról. Egy tégely elha<strong>sz</strong>nálása<br />

titán erről mindenki meg fog győződni<br />

£<br />

CD _ _ _ ^ _ _<br />

iaaaaaaaaaBBa<br />

LaaaaaaaaaaV*"^T^ .~TT9HHHHÉ<br />

'infx, •ÍJ. < VŰ?_--<br />

eö Iral , :~3í**imt'M Vw , .«46»^itt'r^'<br />

=o :^p<br />

rO tS) » --^-i..».-.«^-<br />

a 8 n %#* fi ^' # %.<br />

=o íBi.., ..•&<<br />

N<br />

603 ^ N -& ''^

51* VASÁENAPI ÚJSÁG. <strong>32.</strong> SZÁM. <strong>1906.</strong> <strong>53.</strong> ÉVFOLYAM.<br />

TIHANYI BAZALTTUFA SZIKLÁK A REMETELAKÁSOKNÁL. — Balogh Rudolf fényképe.<br />

Éj <strong>sz</strong>aki-tenger «Strand »-jait ismerő orvosaink<br />

és ott megfordult közönségünk fedezték fel a<br />

Balatont, mint fürdőhelyet. Az uralkodó éj<strong>sz</strong>aki<br />

<strong>sz</strong>elek a ve<strong>sz</strong>prém-mezőföldi és somogyi siker<br />

partokat a divatos tengeri fürdők hasonmásává<br />

te<strong>sz</strong>ik. Itt a déli parton a hullámok magasra<br />

turzanak, a viz meleg, és a selymes homokban<br />

órákig lehet heverni.<br />

Termé<strong>sz</strong>etes, hogy ennek megismerése után<br />

rohamosan elfoglalta a főváros közönsége a<br />

Balaton partjait<br />

Ott, a hol 15 év előtt bivalycsordáknál egyéb<br />

nem tanyázott, ma <strong>sz</strong>ázankint állnak a nyaralók.<br />

Az egyetlen Balatonfüred mellett a felső parton a<br />

Balatonfelvidéki kőhegyek alján : Almádi, Alsó-<br />

Örs, Bóvfülöp, Badacsony, Balaton-Győrök,<br />

Ke<strong>sz</strong>thely, a homokos sikérviz <strong>sz</strong>élű alsó parton:<br />

Kenése, Aliga, Balaton-Világos, Siófok,<br />

Szár<strong>sz</strong>ó, Szemes, Lelle, Boglár, Fonyód, Balaton-Kere<strong>sz</strong>túr<br />

és Balaton-Berény megannyi új<br />

fürdő- ós nyaralótelep, mely a Balatonpart ősi<br />

képét gyökeresen megváltoztatta.<br />

A 90-és évek elején mérnök barátaim, a kik a<br />

Balatont ós vízmélységeit fölmérték, a déli vasút<br />

őrházaiban leltek <strong>sz</strong>állást. Akkor már divatozni<br />

kezdett a balatoni nyaralás, de még ritka volt<br />

hozzá az alkalmatosság. Az egyik vasúti őrházban<br />

ismerős budapesti család nyaralt; mérnök<br />

barátomat esdve kérte a család úrnője, ne<br />

árulná el odahaza senkinek, hogy hol találkozott<br />

velük, mert ő azt tudatta barátnőivel, hogy<br />

villát béreltek a Balaton partján. Ma már az<br />

ilyen inkognitó nem sikerülne, mert a legtöbb<br />

balatonmenti vasúti őrház körül igazi villák<br />

épültek.<br />

Hogy a sok nyaraló- és fürdőtelep közül<br />

melyik <strong>sz</strong>ebb ós melyik jobb, azt eldönteni senki<br />

ne meré<strong>sz</strong>elje. Legföljebb azt mondhatjuk felőlük,<br />

hogy egyik jobb ós <strong>sz</strong>ebb, mint a másik.<br />

Úgy kell lennünk ezzel is, mint valamelyik<br />

nemes bort termő vidék pinczéivel: mindegyik<br />

bortermelőnek a maga bora izlik legjobban, ós<br />

nem illik, de ne is merjük a <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>éd borát<br />

gazdánkénál jobbnak mondani.<br />

Elég annyit mondanom, hogy az alsó part,<br />

nevezhetjük délinek vagy délkeletinek is. a<br />

strandos éj<strong>sz</strong>ak-tengeri fürdők utánzója, a felsőé<strong>sz</strong>aki<br />

vagy é<strong>sz</strong>aknyugati part pedig a Biviera,<br />

talán még inkább a dalmát partok hasonmása.<br />

A ki <strong>sz</strong>ives olvasóim közül Spalato és Trau<br />

között utazott és a Cinque-Castelli vidékét ismeri,<br />

nem fogja túlmeré<strong>sz</strong>nek látni azt, hogy a<br />

Balatonfüredtől Alsó-Örsig terjedő zalai partvidéket,<br />

az egymásba ölelkező Arács, Csopak,<br />

Paloznak és Lovas közbülső falvak fehérlő pinczéivel<br />

és jól termő <strong>sz</strong>őlőivel, a dalmát partmellékek<br />

legbájosabb ré<strong>sz</strong>eivel vonom párhuzamba.<br />

Talán még kedvesebb és jobb is a Balaton<br />

melléke az é<strong>sz</strong>aki tengernél és DalmácziánáL<br />

mert enyhébb, no meg azért is, mert<br />

közelebb van hozzánk és egé<strong>sz</strong>en a miénk.<br />

íme Siófok, Budapest Trouvilleje ma máiegynapos<br />

kirándulóhely. Nyári vasárnap vagy<br />

ünnepnapok délutánján a fővárosnak nem is az<br />

előkelő népe lepi el Siófokot.<br />

A siófoki fürdőtelep platános rívája a Balaton<br />

leg<strong>sz</strong>élesebb ré<strong>sz</strong>ére tekint, a <strong>sz</strong>emközti<br />

almádi partok, valamint Balaton-Füred derült<br />

időben is alig különböztethetők meg fegyverzetlen<br />

<strong>sz</strong>emmel.<br />

A platánok árnyékából a «Strand» siker vizében<br />

lubiczkoló, vagy ha leapad a viz, a vizes<br />

homokban sütkérező barátaink és barátnőinkkel<br />

cseveghetünk.<br />

Siófok kikötője a Balaton lefolyásában, az<br />

1865—6-ban ásott Siócsatorna torkában van.<br />

Kőből épült mólók, suhogó nyárfasor között<br />

nyilik ki a csatorna, melyben néha hat<br />

gőzös van kikötve. Három közülök a balatontavi<br />

halá<strong>sz</strong>ati ré<strong>sz</strong>vénytársulaté, mely tekintélyes<br />

flottával és sok 600 méter hos<strong>sz</strong>ú hálóval<br />

<strong>sz</strong>űri a Balatonból a fogast és a süllőt.<br />

A hazaérkező halá<strong>sz</strong>ok a sima, habzó hullámokban<br />

lubiczkolókat csakhamar el fogják űzni,<br />

mert a hos<strong>sz</strong>ú hálókat faállványokra kell <strong>sz</strong>áradásra<br />

teregetniök.<br />

Siófokról valamennyi gőzhajójárat Balatonfüredre<br />

vagy rajta át vezet.<br />

A Bakony tölgyesek koronázta kiágazásai<br />

alatt, — Balatonfelvidéknek nevezik az idevalók,—<br />

fek<strong>sz</strong>ik Balatonfüred.<br />

Siófoktól ugyancsak különbözik egé<strong>sz</strong> környezete.<br />

Itt nem a sikórvizü víz <strong>sz</strong>ólén fürödnek<br />

a vendégek, hanem a vízbe épített kosaras fürdőházban<br />

; a mélyebb vízben ú<strong>sz</strong>ók közelítik meg<br />

gőzösünket. A nyilt víztükör horgonyzó helyein<br />

a Stefánia Yacht-Egylet vitorlásai himbálóznak.<br />

Ha kedvező <strong>sz</strong>él leng és 15 vitorlás yacht fellobogózva<br />

kifutásra ké<strong>sz</strong>en áll, Balatonfüred<br />

élénk tengerparti képet tár elénk. Hozzá kedveset<br />

is, mert a vízi sport a gyermekvilágot is<br />

meghódította. A Yacht-egyletből fölvett tarka<br />

képen a fiatalság vitorlás csónakjai most bontanak<br />

kötelet. Siófokon, valamint a déli parton<br />

a vitorlázás nem igen lendülhet fel mindenütt.<br />

Elő<strong>sz</strong>ör is, mert az uralkodó éj<strong>sz</strong>aki <strong>sz</strong>él nem<br />

kedvez ennek; azután a siker parton ladikkal<br />

sem lehet kikötni, sem nagy viharok idején jól<br />

lemacskázni. A míg tehát odaát naphos<strong>sz</strong>at fürdeni<br />

<strong>sz</strong>eretnek, idefent Balatonfüreden inkább<br />

vitorláznak. A Balaton-felvidék azonkívül bájos<br />

kiránduló-helyekkel is kínálkozik. A ve<strong>sz</strong>prémnagyvázsonyi<br />

fensíkról lenyúló <strong>sz</strong>urdokvölgyek<br />

mindegyike <strong>sz</strong>ebbnél-<strong>sz</strong>ebb <strong>sz</strong>ögletekkel, friss<br />

<strong>sz</strong>iklából fakadó forrásokkal elégíti ki a látogatót.<br />

Csak a völgyekbe vezető utak ne volnának<br />

annyira melegek és kövektől döczögősek.<br />

Ezért <strong>sz</strong>ivesebben keresik föl Balatonfüred vendégei<br />

Tihanyt.<br />

Szemközt az a<strong>sz</strong>ófői öböl túlsó felén alig egy<br />

ágyulövésnyire Balatonfüredtől emelkednek a<br />

fél<strong>sz</strong>iget sötét bazalttufa <strong>sz</strong>iklái. Ezekben vannak<br />

a régi remetelakások nehezen megközelíthető<br />

<strong>sz</strong>iklavágásai. A hány<strong>sz</strong>or itt járok, mindig<br />

e<strong>sz</strong>embe jutnak keletindiai emlékeimből a Szalzett<br />

<strong>sz</strong>iget és Ellora elhagyott <strong>sz</strong>iklatemplomai,<br />

vagy a Belső-Ázsiában látott buddhista <strong>sz</strong>iklaoduk,<br />

melyekben simára borotvált fejű lámák<br />

most is pihenés nélkül mormolják az «Om mani<br />

padmi hum»-ot.<br />

Milyen kár, hogy jó ösvény és alkalmas kikötőhely<br />

hiányában kevesen látogatják a remetelakásokat<br />

és a közelükben lévő leánylakást,<br />

melyben nem is olyan régen egy e<strong>sz</strong>elős leány<br />

rejtőzködött. Mennyi kedves rege és elbe<strong>sz</strong>élés<br />

illik e helyre; régibb Íróink gyöngy<strong>sz</strong>emei itt<br />

támadtak; kimeríthetetlen anyagot nyújthat<br />

azonban még az ezutáni költő nemzedéknek is<br />

nemcsak e hely, hanem a tihanyi fél<strong>sz</strong>iget sok<br />

más pontja is.<br />

Ott van a fél<strong>sz</strong>iget alacsony nyakán a sok<br />

<strong>sz</strong>áz éves nagy <strong>sz</strong>ilfa, melytől az akarattyai nagy<br />

Bákóczy-fa ti<strong>sz</strong>ta időben meglát<strong>sz</strong>ik. A Csúcshegy<br />

az ő római őrtornyú romjaival, a Belső tó<br />

ós a benedekrendi kolostor és a falu alatt, a<br />

fél<strong>sz</strong>iget déli halmain elhelyezkedő gejzír kúpok,<br />

melyekből hajdan ötvennél több helyen forrásvíz<br />

<strong>sz</strong>ökött fel, mint az é<strong>sz</strong>akamenkai yellowstone<br />

national park tüneményei pompáztak itt<br />

valamikor. Legkeletibb előpostái és elhaló jelenségei<br />

voltak ezek annak a vulkánosságnak, mely<br />

Tapolcza és Badacsony - Tomaj környékén a<br />

földkerekségén páratlan <strong>sz</strong>épségű bazalthegyeket<br />

alkotta.<br />

Manapság Tihany vonzóereje a vis<strong>sz</strong>hang<br />

reliktumában és a kolostorban van.<br />

A történelem előtti Óvár déli sánczoldalán<br />

van a híres «Vis<strong>sz</strong>hang» halló helye. A kolostor<br />

sekrestyefalárol verődött vis<strong>sz</strong>a a hexameter.<br />

Most már nagyon ritkán, <strong>sz</strong>élcsendes napokon<br />

engedelmeskedik a vis<strong>sz</strong>hang felidózőinek. A<br />

tihanyi gyerekek hej be sok<strong>sz</strong>or hiába <strong>sz</strong>avalják<br />

a himnu<strong>sz</strong>t, a mohácsi vé<strong>sz</strong>be már nem is<br />

kezdenek bele. Valósággal lemondással végzik<br />

sikertelen előadásukat a <strong>sz</strong>okott, maguk <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tette<br />

rigmussal:<br />

• Szép a tihanyi kilátás, de nehéz a feljutás.<br />

Éljen!!!» Erre azután a jutalomdijat várják.<br />

A hírneves tihanyi vis<strong>sz</strong>hang is 10 év óta rekedt<br />

el ós azóta folyvást romlik. A templom körüli<br />

kopár köbörczöket ligetté nőtte be az apátság<br />

<strong>32.</strong> SZÁM. <strong>1906.</strong> <strong>53.</strong> KVFOLYAM. VASÁRNAPI ÜJSÁG. 515<br />

által ültetett kert; a vis<strong>sz</strong>hang tő<strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édságában<br />

pedig villa épült. Ez fogja el a vis<strong>sz</strong>hangot,<br />

bele<strong>sz</strong>ól és nem ad ki többet belőle két <strong>sz</strong>ótagnál.<br />

A fák növésével mindjobban elcsendesedik<br />

a hires Ekhó!<br />

Mintha jelképe volna ez annak, hogy a Balaton<br />

csendje és nyugalma tűnőben van. Partjain<br />

nyüzsög a nyaraló és előbb-utóbb Tihany is<br />

meg fog <strong>sz</strong>űnni a tó legcsendesebb helye lenni.<br />

Neve az ó-<strong>sz</strong>láv csendes <strong>sz</strong>ónak, vagy a magába<br />

zárkózott (remete) embernek névértelmét adja.<br />

Megmaradt azonban Tihanynak két <strong>sz</strong>éltében<br />

ismert nevezetessége. A kecskekörmöt áruló<br />

gyermeksereg az egyik. Akkor legmohóbb<br />

a kínálat, a mikor a kisbíró vezette ekhózás<br />

nem sikerült és a kecskeköröm-vásárból van<br />

még remény egy kis keresetre. A kecskeköröm<br />

regéje az elátkozott juhá<strong>sz</strong> pu<strong>sz</strong>tulásából<br />

<strong>sz</strong>ármaztatja e tihanyi emléktárgyakat. A geológus<br />

régóta megállapította, hogy a balatoni<br />

kecskekörmök a legutolsó tenger (mely az egé<strong>sz</strong><br />

magyaror<strong>sz</strong>ági medenczében az Alpok ós a<br />

Kárpátok között elterült) kagylói voltak. A magyar<br />

középhegység <strong>sz</strong>igetiajként emelkedett ki<br />

a tengerből. Most a tengerpartok körül lerakodott<br />

kagyló és csigafos<strong>sz</strong>iliákat a vis<strong>sz</strong>hang<br />

alatti <strong>sz</strong>iklafalban lelhetjük. E falakból mossa<br />

ki az eső a Congeria-kagylókat, melyeknek a<br />

tó háborgásai által görgetett és lekoptatott ré<strong>sz</strong>ei<br />

hasonlítanak kecskekörmökhöz.<br />

Tihanynak másik fenmaradt nevezetessége<br />

az ősi <strong>sz</strong>ent benedekrendű apátság. Altemplomának<br />

királysírja — I. Endréé — a kegyelet<br />

helye, a kolostor emeleti sarokablakából nyilik<br />

a leg<strong>sz</strong>ebb kép a Balaton nagy víztükrére.<br />

A Quarnero sem <strong>sz</strong>ebb az itt kiterjedő képnél.<br />

Ennek az ablaknak van más nevezetessége<br />

is. Ha egy fiatal legény lány oldalán rajta a<br />

Balatonra kitekint, évzártáig belőlük boldog<br />

pár le<strong>sz</strong>, ezt mondja a közhit. 15 év óta sok<br />

mátkapárt vezettünk mi el ettől az ablaktól,<br />

egyik sem bánta meg, hogy ide jött. A kolostortdélről,<br />

a Nyársashegyről nézve, egyik képünk<br />

ábrázolja.<br />

Siófok és Balaton-Füred <strong>sz</strong>emközti páros<br />

helyét a Balaton nyugati, hos<strong>sz</strong>abbik ré<strong>sz</strong>ében<br />

Fonyód és Badacsony alakítják.<br />

Mind a két hely a Balatonnak páratlanul<br />

remek pontja. A fonyódi hegy <strong>sz</strong>igetként emelkedik<br />

ki a somogyi Nagy-berek nádasvizéből,<br />

két várhegyének, valamint többi tölgyes<br />

tetőjének tengelyében egy-egy bazalt o<strong>sz</strong>lop<br />

rejtőzik. Ezeknek lehet kö<strong>sz</strong>önni, hogy víz és<br />

<strong>sz</strong>él el nem hordották az utolsó vulkánrudimentumok<br />

körül a laza homokot, mely a fonyódi<br />

hegy zömét alkotja. A Balaton felőli függélyes<br />

fal fokán elterülő villasorból leg<strong>sz</strong>ebb Zalamegye,<br />

így tartja legalább a somogyiak közhite.<br />

Bitkán nyugodt a fonyódi hegy lábánál a Balaton<br />

; rendes háborgása, turzása az egyik képen<br />

lát<strong>sz</strong>ik; a fonyódi magas falat is a Balaton<br />

nyeste le.<br />

A genreképeknek nincs se <strong>sz</strong>eri se <strong>sz</strong>áma e<br />

parton, csak végig kell járni a delelő gulyák ós<br />

csordák lepte parton, hogy a festő vá<strong>sz</strong>nára<br />

motívumokat leljen. A mi képünk lajtos csacsija<br />

nem utolsó a sok csendélet között.<br />

A Badacsony, a balatoni hegyek örege, ezer<br />

lábnyira emeli fejét a Balaton viztükre fölé. Turistának,<br />

<strong>sz</strong>őlős gazdának, nyaralónak, legújabban,<br />

mióta bánya nyilt meg bazaltjában, kőfejtőnek<br />

egyaránt jelentős és kedves helye.<br />

Csonka kúpjának fensíkját sűrű erdő fedi, <strong>sz</strong>áz<br />

méter vastag bazalttakaróját hatalmas pillérek<br />

övezik. Azután le a viz<strong>sz</strong>inóig 200 méter magassági<br />

körben gyűrűként lepi el a badacsonyi és<br />

a lábdi <strong>sz</strong>őlőhegy a kúphegy <strong>sz</strong>elídebb lejtőinek<br />

több mint kétharmadát. A <strong>sz</strong>őlők altalaja homok<br />

és agyag, olyan mint a somogyi halmokban<br />

; a porló bazalt<strong>sz</strong>iklákból lepergő kőmurva<br />

málladéka azonban úgy megjavítja a sivár altalajt,<br />

hogy rajta a hires badacsonyi kéknyelű,<br />

muskotály ós auvergnei gerezd, hazánk egyik<br />

legzamatosabb fajtájú borát termi.<br />

A remek badacsonyi hegyet is a bazalttakarónak<br />

lehet kö<strong>sz</strong>önni. A mikor a környéken<br />

még — miként a somogyi halmokban—mintegy<br />

200 méter magasan a_Balaton tükre felett egé<strong>sz</strong><br />

Tapolczáig hullámos* tér<strong>sz</strong>ín volt, több helyen<br />

bazaltláva folyt ki és terült <strong>sz</strong>ét a kürtők körüL<br />

Később folyóvíz, <strong>sz</strong>él megbolygatta a homokos<br />

tér<strong>sz</strong>int ós elhordotta laza anyagát. A súlyos és<br />

kemény bazalttakarók azonban, miként levélnehezékek<br />

az alattuk fekvő papírlapokat, megvédték<br />

alapjukat az elhordatástól. Ekként maradt<br />

meg a Badacsony- és a Szent György<br />

hegy.<br />

A Badacsonyon vannak a zalavármegyei régi<br />

nemzetségek nyári tanyái. A Bogyayak, a Skublicsok<br />

nyári kúriái a zöldelő <strong>sz</strong>őlők közül me<strong>sz</strong><strong>sz</strong>iről<br />

fehérlenek. Legfelül lát<strong>sz</strong>ik a Kisfaludy<br />

Sándor háza, a melyben ő Himfy <strong>sz</strong>erelmeit<br />

irta. Képünk ezt az irodalomtörténetileg nevezetes<br />

hajlékot felülről mutatja és egy<strong>sz</strong>ersmind<br />

azt a gyönyörű tájképet is, mely a költő Íróa<strong>sz</strong>talától<br />

a Balatonra és Fonyódra nyílott.<br />

Itt állva, megérti az ember, hogy miért kellett<br />

Kisfaludy Sándornak itt verselnie és úgy<br />

irnia, a mint Himfy <strong>sz</strong>erelmeiben ós regéiben<br />

múzsája megnyilatkozott. A Balaton mélabús<br />

hangulata sehol sem olyan erős ós <strong>sz</strong>ivet megragadó,<br />

mint a Badacsonyból. A magyarság<br />

igazi lelkülete ömlik el a tájképen. Erős és hirtelen<br />

mozzanattal <strong>sz</strong>ülte meg a Föld belseje a<br />

vulkáni hegyet, de az erő megnyilatkozása nem<br />

sokáig tartott és' nem terjedt mes<strong>sz</strong>ire. Nyomában<br />

sülyedt le a teknő, melybe a Balaion <strong>sz</strong>olid<br />

vize ös<strong>sz</strong>együlemlett. Környezetében <strong>sz</strong>elid lelkületű<br />

mívelt lakosság telepedett meg. A rómaiak<br />

ideje óta érik itt a BZŐIŐ, és hogy nemes'<br />

bort adott a hegy már akkor, arról a Badacsony<br />

tetején talált finom ötvösségű Pomonia bronz<strong>sz</strong>obrocska<br />

tanúskodik, melynek a rómaiak áldoztak.<br />

A <strong>sz</strong>őlőmívelés mindenütt a legmíveltebb és<br />

leg<strong>sz</strong>elídebb népet neveli; ilyen a Balaton-felvidéki<br />

polgárság is. A balaton-menti falvak legrégibb<br />

kéménynélküli házai — a régi füstpénz<br />

korából — kerítés, meg kapu nélkül sorakoznak<br />

egymás mellé. Sok<strong>sz</strong>or egy fedél egymás megett<br />

több háztüzet takar békességben.<br />

A tó legnyugatibb sarkán van Ke<strong>sz</strong>thely város.<br />

Magasan a víz tükre felett egy hegyháton<br />

nyúlik el. Festetich Ta<strong>sz</strong>iló gróf tornyos palotája<br />

és a plébánia csúcsos templomtornyával a<br />

tóról érkezőnek nagy város képét nyújtja.<br />

Siófok után Ke<strong>sz</strong>thely vízpartja a legélénkebb.<br />

Legtöbb gyakorlati érzékkel Ke<strong>sz</strong>thely építette<br />

és látja el fürdő-telepét. A télen is hélybenm<br />

áradó városi lakosság ügyessége nyilvánul meg<br />

itt. Ke<strong>sz</strong>thely az egyedüli hely a Balaton partján,<br />

mely télen is megélénkíti a tavat. Legkönyebben<br />

Ke<strong>sz</strong>thelynél fagy be a Balaton; akkor a<br />

korcsolya- és gyalog<strong>sz</strong>ánkó- vagy fakutya-sport<br />

épen olyan élénkké varázsolja a partot, mint a<br />

nyári fürdőzés és csolnakázás. Ke<strong>sz</strong>thelyről a<br />

napfelköltét ábrázolja czímképünk.<br />

Nem a Balaton partján fek<strong>sz</strong>ik ugyan, hanem<br />

nyugatra a várostól, a Kis-Balaton mocsarai felé<br />

nyíló legközelebbi völgyben Hévíz, de azért ez<br />

is <strong>sz</strong>orosan a Balaton-vidék termé<strong>sz</strong>etadta nevezetességeihez<br />

tartozik.<br />

Ott fek<strong>sz</strong>ik a Héviz meleg tava, mely többnyire<br />

32° C. fokos, a hol a túl a dunai középhegység<br />

hirtelen végződik. A meleg tó feneke<br />

36 méter mély tölcsért formál, melyből örvényléssel<br />

bugyog a víz <strong>sz</strong>ínéig a dolomitból fakadó<br />

kristályti<strong>sz</strong>ta meleg viz. A Héviz tavából melegvizű<br />

csatorna folyik a Kis-Balatonba, oda telepített<br />

tropikus tündérrózsák dí<strong>sz</strong>lenek vizén.<br />

Mes<strong>sz</strong>eföldről látogatják e meleg tavat a rheumásak<br />

és kö<strong>sz</strong>vényesek. A föld népe is sűrűn<br />

keres és talál gyógyulást a csatorna meleg vizében<br />

; tagjainak bénaságát a fekete korpának tulajdonítja,<br />

mely a forrástól ös<strong>sz</strong>ehordott tőzegmaradványból<br />

áll. Ebbe a fürdőzők térdig, sőt<br />

övig belesülyedve várják a gyógyulást vagy legalább<br />

a fájdalmak csillapodását.<br />

Ez a néhány kép a Balaton-mellék változatosságát<br />

eléggé illu<strong>sz</strong>trálja. Szépet, tanulságosat<br />

és érdekeset azonban nemcsak a viz<strong>sz</strong>éle nyújt,<br />

hanem épen annyit a távolabbi környezet is.<br />

Ezt azonban még alig ismeri a nagy közönség,<br />

sőt még maga a Balaton melletti értelmiség<br />

sem. Pedig akkor lép majd csak igazán míveltető<br />

és <strong>sz</strong>órakoztató <strong>sz</strong>erepébe a Balaton, ha<br />

nemcsak <strong>sz</strong>ázankint fogják <strong>sz</strong>éldelni a vizi<br />

járművek, hanem valamennyi fürdő- és nyaralóhely<br />

vendégeit jó turistautakon a környék<br />

<strong>sz</strong>ép pontjaira is elküldheti. Legjobban esik<br />

a balatoni fürdő a zalai hegyek közt tett<br />

félnapi erős má<strong>sz</strong>kálás után.<br />

Lóczy Lajos.<br />

NYÁR KÖZEPÉN.<br />

Egy levél híja sincs a fáknak,<br />

Az egé<strong>sz</strong> erdő csupa élet.<br />

Tele van nótával, fiókával.<br />

A madár-fé<strong>sz</strong>ek.<br />

Az ég ragyogó boltozatja<br />

Gondtalanul nevet a tájra,<br />

A gömbölyödő, érő gyümölcsre,<br />

Nyiló virágra.<br />

Most van az ég, föld, — a termé<strong>sz</strong>et<br />

Nyári delelő pompájában,<br />

Nagy erejének teljes-teljében,<br />

Férfi korában!<br />

. . . Boldog vagy, oh, nyári termé<strong>sz</strong>et,<br />

Hogy te nem törőd<strong>sz</strong> a jövővel,<br />

Jobb is nem tudnod : hogy megöreg<strong>sz</strong>el<br />

Te is az ő<strong>sz</strong><strong>sz</strong>el!<br />

Lásd, minekünk hiába van nyár,<br />

Hiába nyíl ezer virágunk :<br />

Napos mezőnkön balgán, borongón,<br />

Aggódva járunk.<br />

Oh, mert mi tudjuk, liogy a rózsa<br />

Mire kinyílik : semmivé lett . . .<br />

Hogy ha<strong>sz</strong>talan <strong>sz</strong>ép: mint a rózsa<strong>sz</strong>ál,<br />

Mint egy harmatcsepp, annyi az élet!<br />

Szabolcska Mihály.<br />

NYÁRI VIHAR<br />

(Fogazzaro Mirandá-jából.)<br />

A <strong>sz</strong>omorú, a sárga ház-sorok közt<br />

Görbedve futottak<br />

A járó-kelők ;<br />

Villámok gyújtogattak<br />

Világot az úton előttük.<br />

A <strong>sz</strong>él ta<strong>sz</strong>igált, kiabált:<br />

Előre I előre í<br />

Mint a levél, mely a magasba himbál,<br />

Mint a hullám, mely tajtékozva hintál,<br />

Mint a viharmadár,<br />

Szárnya <strong>sz</strong>abadján, mely vijjogva jár:<br />

Zavart örömtül elragadt<br />

Szivem úgy vert s dagadt.<br />

Előre ! előre !<br />

Ki a falak közül!<br />

Sírtak a fák odakünn ;<br />

Nagy, ritka, hangos<br />

Csöppek hullottak.<br />

Ide, a költő homlokára<br />

Hulljon e csókok élet-árja,<br />

Oh, Termé<strong>sz</strong>et, anyám!<br />

Sápadva, lihegve,<br />

Égnek és földnek egybe dörgő hangján<br />

Kiáltozni haliám:<br />

Szabad ! <strong>sz</strong>abad ! <strong>sz</strong>abad 1<br />

Szabad dalok, <strong>sz</strong>abad <strong>sz</strong>erelmek,<br />

Viharok, <strong>sz</strong>envedelmek !<br />

Virág le<strong>sz</strong> a porból,<br />

Por le<strong>sz</strong> a virágból,<br />

Szabad, minden <strong>sz</strong>abad!<br />

Ola<strong>sz</strong>ból fordította : Zempléni Árpád.<br />

AZ ÉLET TITKAIBÓL<br />

Elbe<strong>sz</strong>élés.<br />

Irta Isaák Mártha.<br />

Oh, a <strong>sz</strong>egény, <strong>sz</strong>egény, <strong>sz</strong>egény «<strong>sz</strong>ép Gyula»!<br />

.. . Hogy mindig ő jut e<strong>sz</strong>embe egy idő óta,<br />

mikor így felém fordítja titokzatos kerek képét<br />

a holdvilág, és a patakon túlról, Betty meg Helónke,<br />

lágyan csengő énekhangokkal <strong>sz</strong>övik át<br />

a kert ködfátyolos levegőjét .. . Ő jut e<strong>sz</strong>embe,<br />

a soha sem látott méla patikus, a ki körfésűvel<br />

tűzte föl bal<strong>sz</strong>emóbe hulló hajfürtjét, s a kit<br />

<strong>sz</strong>épnek neveztek a Körös partján, a Berettyó<br />

partján, a hová sorsa hányta, s idefönt az Ipoly<br />

mentén is a kisváros kisas<strong>sz</strong>onyai, s a kit ón,<br />

ha ismerem, a lágysága miatt gyűlölök vala ...<br />

S a kiről meg az anyjáról mégis be<strong>sz</strong>élnem kell,

SIÓFOK PLATÁNSOROS RIVÁJA. HAZAÉRKEZŐ HALÁSZOK A SIÓFOKI HÁLÓTEREGETŐN.<br />

HALÁSZ-GŐZÖS A SIÓ-CSATORNÁBAN.<br />

BALATONFÜRED KIKÖTŐJE (A STEFÁNIA YACHT-EGYLET HÁZÁBÓL NÉZVE). A BALATON LEFOLYÁSA A SIÓ-CSATOBNÁN. FONYOD1PABT A HULLAMTUBZASSAL.<br />

BADACSONY-HEGY A GŐZÖS MOLÓJÁBÓL. A TIHANYI KOLOSTOR A NYÁBSAS-HEGYRŐL, A HÁTTÉBBEN BALATONFÜREDDEL.<br />

BALATONI KÉPEK-~ Balogh Rudolf fényképei.<br />

KISFALUDY SÁNDOR HÁZA FELÜLRŐL, A HÁTTÉRBEN A FONYÓDI HEGYGYEL.<br />

NP

is<br />

hogy <strong>sz</strong>abaduljak az emlékétől. A történetük<br />

vis<strong>sz</strong>hangja azért jutott hozzám, hogy elmondjam.<br />

A történetük, mely olyan, mint egy csöpp<br />

lakat a millió közül, mely a mindennapi élet<br />

meg<strong>sz</strong>ámlálhatatlan titkait őrzi. Ki kell nyitni.<br />

Ki kell nyitni. Addig nem nyug<strong>sz</strong>om én sem.<br />

És <strong>sz</strong>ép Gyula,meg az anyja, kísérteni járnak...<br />

Itt történt a hangonyi erdőben, hogy megtalálták<br />

<strong>sz</strong>ép Gyulát, két hétre rá, hogy hatvan<br />

forinttal a zsebében, meg a jobbik puskájával a<br />

vállán elindult vadá<strong>sz</strong>ni. A nagybátyjához indult,<br />

a nagy erdő túlsó oldalára, hogy még egy<strong>sz</strong>er<br />

megnézi a sápadt Sárikát, aztán le<strong>sz</strong>ámol<br />

az élettel, abban a másik kis városban, a hol<br />

erre a sok keserűségre éretlenül, meg<strong>sz</strong>ületett.<br />

A pénz arra lett volna, hogy eltemessék, mert<br />

azt mondja azon az esőáztatta papiroson, a melyet<br />

a zsebében találtak: «Még a föld <strong>sz</strong>inón<br />

találnak felejteni!*<br />

Hát majd úgy történt. . . mert a hangonyi<br />

erdő sűrű bozótjai ott fogták. Mes<strong>sz</strong>ebb nem<br />

birta vinni a bánatát Gyula, csak az örökzöld<br />

fáig, mit a hangonyiak Bzerint, titokzatos melegforrások<br />

tartanak télen is ébren . . . Odáig czipelte,<br />

a mi vinni valója volt. Ott letette, ledobta<br />

a földre. Talán kiáltotta is hozzá, hogy: nem<br />

birom ! De csak a falevelek hallották, meg a fű,<br />

meg a nagy kalapú gombák, meg a hangos ember<strong>sz</strong>ótól,<br />

puska<strong>sz</strong>ótól megriadt madarak, meg<br />

a hangyák annak a fának az odújában, a melyik<br />

mellé lezuhant. Az a mázna kis lány is<br />

tudta talán, mi történt, a ki <strong>sz</strong>üntelen sírdogált<br />

két hét óta, hogy miért, az Isten se vette volna<br />

ki belőle? Úgy hogy a kere<strong>sz</strong>tanyja <strong>sz</strong>áz<strong>sz</strong>or is<br />

megátkozta azt az órát, mikor e<strong>sz</strong>ükbe jutott,<br />

hogy a nyakukba ve<strong>sz</strong>ik — nyűgnek.<br />

Hogy az anyja tudta-e ? Nem mondta. Mikorra<br />

Gyula holtteste hazakerült, egy fiatal provizor<br />

már otthonosan sürgött-forgott a <strong>sz</strong>ép Gyula<br />

patikájában és a kisas<strong>sz</strong>onyok csak oly <strong>sz</strong>ivesén<br />

és sűrűn vették a fogcseppeket. Hát igaz, hogy<br />

a patika nem «maradhatott», s hogy ez a fiatalember<br />

úgy csöppent be egy este, mintha a sors<br />

küldte volna segítségül. Az igazított el temetést,<br />

mindent.<br />

Hogy az özvegy mikor siratta el egyetlen gyerekét,<br />

azt nem látta senki. Hogy hány<strong>sz</strong>or jutott<br />

e<strong>sz</strong>ébe az a <strong>sz</strong>ó, a mivel akkor délután Gyula<br />

vadá<strong>sz</strong>ni ment: úgyis édesanyámé minden ! —<br />

azt nem <strong>sz</strong>ámolta meg senki. Hanem a változást,<br />

a mi a fösvény, házsártos as<strong>sz</strong>onyon történt,<br />

egy darab idő múlva a vak is meglátta.<br />

Az egymásba nyiló három <strong>sz</strong>ép <strong>sz</strong>oba, a hová<br />

senki a lábát se tette, míg Gyula élt, egy<strong>sz</strong>er<br />

csak megtelt világossággal. Szobalány kisa<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ony<br />

húzta félre a nehéz függönyöket, hogy a<br />

nap besüssön. A sok drága <strong>sz</strong>ép bútor megmozdult,<br />

élni kezdett; fiókokat nyitogattak, zártak;<br />

a <strong>sz</strong>ekrényekbe vadonatúj öltözőruhák kerültek,<br />

a konyhából fürdő<strong>sz</strong>oba lett a provizor <strong>sz</strong>ámára,<br />

és a <strong>sz</strong>akácsné már nem tudta, hogy hol<br />

áll a feje, mikor a gazdag patikusné egy-egy<br />

ebédről rendelkezni kezdett . . .<br />

Szó se volt többet róla, hogy a patikát eladják,<br />

pedig míg Gyula élt, tiz e<strong>sz</strong>tendő alatt<br />

három<strong>sz</strong>or költözködtek Magyaror<strong>sz</strong>ág egyik<br />

végiből a másikba, mindig olyankor, mikor a<br />

Gyula lágy <strong>sz</strong>ive végkép megolvadt és kijelentette,<br />

hogy most már csakugyan megházasodik<br />

. . . Eettenetes keserűség <strong>sz</strong>állta meg ilyenkor<br />

az özvegy <strong>sz</strong>ivét. Ezt a sorsot érdemelte ő ?<br />

A fiú apja egy garas nélkül halt meg. Ő kineveltette<br />

Gyulát, vele ment városról-városra, hogy<br />

megőrizze a ro<strong>sz</strong>tól, meg hogy többet ne költsön<br />

. . . Patikát rendezett be neki, s ez a kö<strong>sz</strong>önet<br />

. . . As<strong>sz</strong>onyt akar a házhoz hozni, a ki<br />

legyeket bocsát majd a sötéten, hűvösen tartott<br />

<strong>sz</strong>obákba nyáron, télen meg kályhafüsttel pi<strong>sz</strong>koltatja<br />

be a falakat As<strong>sz</strong>onyt, a ki neki nem<br />

tet<strong>sz</strong>ik. A ki miatt ké<strong>sz</strong> elhagyni ezt a jó Körösvidéket,<br />

a hol egy holt ága a folyónak minden<br />

e<strong>sz</strong>tendőben <strong>sz</strong>állít hú<strong>sz</strong>-hu<strong>sz</strong>onöt tifu<strong>sz</strong>os beteget.<br />

— Úgyis az enyém minden! — jelentette ki<br />

kereken; de rettentő gyanújától, hogy Gyula<br />

titokban megeskü<strong>sz</strong>ik, nem tudott megnyugvást<br />

találni, csak mikor csakugyan elköltözködtek a<br />

Berettyó mellé. Ott se volt maradás. A rokonság<br />

egy hamis, barna<strong>sz</strong>emű árvalányt sózott a<br />

nyakába, a kinek a kedvéért Gyula már harmad-<br />

_ap kivette a hajából a körfésűt és lenyíratta a<br />

VASÁRNAPI ÜJSAG.<br />

bal <strong>sz</strong>emébe hulló fürtöt, hogy majdnem katonásan<br />

nézett ki. Az özvegyet a rákövetkező éj<strong>sz</strong>aka<br />

kilelte a hideg. Heggel, még korán, elvitte<br />

a húgát egy czipősboltba és vett neki végkielégítésül<br />

egy pár gombos czipőt, a kiselejtezett<br />

árú közül. A jobb lábra, meg a bal lábra való<br />

is, egyoldalra gombolódott; az egyik nagyobb<br />

volt egy <strong>sz</strong>ámmal és a bélése az egyiknek piros,<br />

a másiknak kék; — azzal vis<strong>sz</strong>aküldte oda, a<br />

honnan jött. De három hónapra rá ugyanezt a<br />

lányt «eladós»-nak nevezték ki a városkába, és<br />

azzal a fenyegetéssel jött vis<strong>sz</strong>a, hogy: várjuk<br />

el a végét!<br />

Az özvegy megint megfutamodott.<br />

— Úgyis az enyém minden ! — jelentette ki<br />

megint az okvetetlenkedő Gyulának és nem nézett<br />

kárt, költséget, de vitte magával a három<br />

<strong>sz</strong>ép <strong>sz</strong>obabútort, meg a fiát az Ipoly mellé. Volt<br />

hát már három patikájuk, meg egy se, mert a<br />

tize<strong>sz</strong>tendei várakozási idő, hogy a jogot megválthatták<br />

volna, még nem telt le. Pedig a<br />

<strong>sz</strong>örnyű izgalom, hogy menekülni kell, megint<br />

jelentkezett három e<strong>sz</strong>tendő múlva. Gyula azzal<br />

jött, hogy menyas<strong>sz</strong>onya van. A kis lány nem<br />

tudja még a <strong>sz</strong>ándékát, de <strong>sz</strong>eretik egymást és<br />

hat hét alatt, ha törik, ha <strong>sz</strong>akad, meg le<strong>sz</strong> az<br />

esküvő.<br />

Az özvegy megmutatta, hogy nem.<br />

Ös<strong>sz</strong>etörte a Gyula akaratát.<br />

A harmincznyolcz e<strong>sz</strong>tendős gyenge «gyerek»<br />

a vállára vette a puskáját ós azzal zárta be az<br />

ajtót:<br />

— No hát, legyen az édes anyámé minden,<br />

ha úgyis az édes anyámé minden!<br />

Hogy felengedt-e a rettenetes dacz az öreg<br />

as<strong>sz</strong>ony <strong>sz</strong>iveben, mikor ólomkoporsóba zárva,<br />

két hét múlva haza jött a fia, nem tudta meg<br />

senki; mert hogy mi volt köztük, mikor elváltak,<br />

azt se tudta senki.<br />

Mondom, azt, hogy Gerőnó megbomlott, annál<br />

inkább megtudták. No hát meg is tudhatták,<br />

mert ezüstcsipkével dí<strong>sz</strong>ített nehéz fekete<br />

bársonyruhájában, ezüst csipkefőkötővel, meg<br />

sötétvörös rózsákkal a fején, a leghos<strong>sz</strong>abb utczán,<br />

a főutczán, a melyik az egé<strong>sz</strong> várost át<strong>sz</strong>elte,<br />

ment esküdni a templomba a Gyula<br />

anyja, meg a provizor.<br />

Három hónappal ezután a provizor meg<strong>sz</strong>ökött.<br />

Csakhogy előbb ös<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>edett és eltakarított<br />

a háztól minden értékes ingóságot és<br />

nagy ös<strong>sz</strong>eg ké<strong>sz</strong>pénzt.<br />

Az öreg as<strong>sz</strong>ony nem lármázott, hagyta futni.<br />

A cselédséget elzavarta, a függönyöket ös<strong>sz</strong>ehúzta,<br />

az ablaktáblákat betette, a patikát elkótyavetyélte,<br />

s maga úgy élt még valahol elbújva<br />

egy kis hátulsó <strong>sz</strong>obában, rettentő fösvénységben.<br />

Csak akkor gyújtott gyertyát, mikor<br />

pénzt dugdosott a három <strong>sz</strong>ép <strong>sz</strong>oba drága<br />

bútoraiba. Uzsorakamatokat. Furcsa, ös<strong>sz</strong>ea<strong>sz</strong>ott<br />

múmia lett belőle, de a <strong>sz</strong>eme csak úgy izzott a<br />

kapzsiság lángjától még kilenczven e<strong>sz</strong>tendős<br />

korában is. Az tartotta benne a lelket. Hogy<br />

sarkát verő fekete haja nem ő<strong>sz</strong>ült meg és nem<br />

ritkult meg soha, csudaként jegyezték fel róla.<br />

. . . Hogy ebben a rettenetes logikus rendben,<br />

ebben a sivár világosságban hol a titok?<br />

Nem tudnám megmondani. De valahol, a történet<br />

«mögött» ott rejtőzik mégis a titkot őrző<br />

csöpp lakat s a bele illő kulcsnak csak egyetlen<br />

rándulására lenne csak <strong>sz</strong>ükség, hogy kitudódjók,<br />

ez a kegyetlen lánczolat hol kapcsolódott<br />

egybe elő<strong>sz</strong>ör?<br />

Az öreg as<strong>sz</strong>ony hagyatékában talált «Ipolysági<br />

Hírnök* agyonsárgult <strong>sz</strong>ámára gondolok.<br />

A "Csipkedő krónikán rovatának <strong>sz</strong>avaira:<br />

«. . . Városunk leg<strong>sz</strong>ebbjét, a csak tizenöt évű<br />

V. . . Juliannát vette ma nejéül, az ismeretes<br />

mellény királ' G . . . Attilla. Beavatottak kén<strong>sz</strong>erről,<br />

könnyekről, titkos mátkaságról be<strong>sz</strong>éltének<br />

— mással. De az oltár előtt egybegyülekezett<br />

<strong>sz</strong>ép társaság csak gazdag mivű lakodalmi<br />

ruhákat, kedvetölt öröm<strong>sz</strong>ülőket látott,<br />

«igen» <strong>sz</strong>ót hallott és <strong>sz</strong>erencsekivánatokat.<br />

Hogy mi van a menyas<strong>sz</strong>onyi fátyol mögött,<br />

azt nem kutatta ... Az incselkedni <strong>sz</strong>okott,<br />

Ámor lelke rajta.»<br />

. . . Hát, a mit a lakodalmi közönség a legritkább<br />

esetekben lát előre, egy torz élet, egy<br />

gyönge ivadék végzete rejtőzködött a menya<strong>sz</strong><strong>sz</strong>onyi<br />

fátyol mögött!<br />

<strong>32.</strong> BZAM. <strong>1906.</strong> <strong>53.</strong> Í.VFOLYAM.<br />

AZ UTOLSÓ SZOLGÁLAT.<br />

(1849 augu<strong>sz</strong>tus 11.)<br />

1849 augu<strong>sz</strong>tus 11-ikón egy fél <strong>sz</strong>ázad hu<strong>sz</strong>árral<br />

az Ó-Aradról Lúgos felé vezető útvonalon<br />

előőrsön voltam. Őr<strong>sz</strong>emeim egy ré<strong>sz</strong>ének<br />

a közeli Dreispitz falu alatt táborozó ellenség<br />

mozdulatát kellett megfigyelni, míg két alti<strong>sz</strong>ti<br />

őrjárat az új-aradi utat <strong>sz</strong>emmel tartotta.<br />

A félóránként beérkezett <strong>sz</strong>óbeli jelentések<br />

<strong>sz</strong>erint esti nyolcz óráig a helyzet nem változott<br />

ugyan, de azért embereimmel folyton felkantározott<br />

lovaink mellett álltam.<br />

A <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>éd falukból hallat<strong>sz</strong>ó esti harang<strong>sz</strong>ó<br />

a nélkül is nyomott hangulatunkra még jobban<br />

hatott.<br />

Hi<strong>sz</strong>en mindnyájan tudtuk és éreztük, hogy<br />

a reánk tört hú<strong>sz</strong><strong>sz</strong>oros túlerő ellen magunkat<br />

most sokáig már nem tarthatjuk.<br />

Embereim mindannyian legalább két kapitulácziót<br />

ki<strong>sz</strong>olgált kemény marczona katonák<br />

voltak. Bajtársaik. nagyobb ré<strong>sz</strong>e a Drávánál<br />

megkezdett s onnan idáig úgy<strong>sz</strong>ólván naponta<br />

lefolyt kisebb-nagyobb csatákban elpu<strong>sz</strong>tult.<br />

Családjaikról és hozzátartozóikról az egé<strong>sz</strong> hadjárat<br />

alatt hírt sem kaptak, de néhány a hadifogságból<br />

meg<strong>sz</strong>ökött bajtársaktól azt hallották,<br />

hogy az ellenség a magyar seregben <strong>sz</strong>olgáló<br />

lovas vagy gyalog sorezredek hadi fogságba került<br />

ti<strong>sz</strong>tjeit többnyire rögtön ítélő katonai bíróság<br />

elé állítja s kivégezteti, a legénységet pedig<br />

vasban töltendő 20—25 évi sánezmunkára küldi.<br />

— Ily formán jobb volna — monda az egyik<br />

alti<strong>sz</strong>t, ki mellén az I. Miklós czártól, mint<br />

az ezred tulajdonosától egy bécsi <strong>sz</strong>emle alkalmával<br />

kapott érmet viselt — ha erőnket egy<br />

nagy attakban kiadva elpu<strong>sz</strong>tulnánk, semhogy<br />

mint dezentorokat felkössenek vagy sánczba<br />

küldjenek.<br />

Habár katonai pályámat csakis 1848. évi február<br />

28-ikán mint a bécsi Therezianumból kimustrált<br />

hadnagy kezdtem meg, az tudtam és<br />

az egé<strong>sz</strong> hadjárat alatt megtapa<strong>sz</strong>taltam, hogy<br />

a világ első katonája a magyar hu<strong>sz</strong>ár, ki rettenetes<br />

kardján kívül még józan és ti<strong>sz</strong>ta felfogással<br />

is bir.<br />

Már nem emlék<strong>sz</strong>em ti<strong>sz</strong>tán, mit feleltem<br />

Halá<strong>sz</strong> strázsamester föntebbi kijelentésére, de<br />

annyit mondottam, hogy a fővezérben föltétlenül<br />

megbízom, ki a mint eddig láttuk és tapa<strong>sz</strong>taltuk,<br />

a maga árnyékától nem <strong>sz</strong>okott megijedni.<br />

Halk hangon folytatott be<strong>sz</strong>élgetésünket egy<br />

lovas küldöncz megérkezése <strong>sz</strong>akította félbe, ki<br />

<strong>sz</strong>ámomra a fővezéri irodából egy <strong>sz</strong>olgálati levelet<br />

hozott. A <strong>sz</strong>okásos téritvény aláirása után<br />

a küldöncz ismét Ó-Aradra ügetett vis<strong>sz</strong>a.<br />

A nemet nyelven irt parancs, melyet hos<strong>sz</strong>ú<br />

évek során, mint drága emléket őrizgettem —<br />

ekkóp <strong>sz</strong>ólt:<br />

«Az új-aradi útvonalon felállított előörsség parancsnokának<br />

meghagyatik, hogy ma, augu<strong>sz</strong>tus<br />

11-ikén éjjel tíz és tizenkét óra közt Ó-Aradról<br />

Lúgos felé induló három födeles hintóban ülő<br />

utasokat a tábori jel<strong>sz</strong>ó megkérdezése nélkül az<br />

előőrsökön bocsássa át, esetleg a leg<strong>sz</strong>élsőbb<br />

őr<strong>sz</strong>emig <strong>sz</strong>emélyesen kisérje el.»<br />

Hogy mi történt augu<strong>sz</strong>tus 10-ikén és 11 -ikón<br />

az aradi-várban, arról nekem tudomásom nem<br />

volt, de nem is lehetett, mivel egyenesen a táborból<br />

kellett előőrsi <strong>sz</strong>olgálatra vonulnom.<br />

Egyébiránt a vett parancs nyomán rögtön intézkedni<br />

<strong>sz</strong>ükséges lévén, mindenekelőtt az<br />

Ó-Arad felé álló őr<strong>sz</strong>emeket igazíttattam útba<br />

azután pedig hasonló czélból Halá<strong>sz</strong> strázsamestert<br />

oly meghagyással küldtem a leg<strong>sz</strong>élsőbb<br />

őr<strong>sz</strong>emekhez s az új-aradi utón czirkáló őrjáratokhoz,<br />

hogy az egé<strong>sz</strong> utat oda ós vis<strong>sz</strong>a vágtatva<br />

tegye meg.<br />

Ily módon aztán már tizedfól órakor megtudtam,<br />

hogy: «semmi ujság» vagyis, hogy<br />

minden csendes s a Lúgos felé vezető utón az<br />

ellenség nem mutatkozott.<br />

Néhány perczczeltiz óra után lovaink füleiket<br />

hegyezve nyugtalankodni kezdtek s annyira<br />

nyerítettek, hogy <strong>sz</strong>ájukat kendővel be kellett<br />

kötni.<br />

Miután a ló különösen éj<strong>sz</strong>akának idején<br />

más ló ne<strong>sz</strong>ét nagy távolságból é<strong>sz</strong>re ve<strong>sz</strong>i,<br />

biztosra vettem, hogy a várt hintók nemsokára<br />

megérkeznek.<br />

És úgy is történt. Rövid idő múlva a kerekek<br />

nyikorgását ti<strong>sz</strong>tán ki lehetett venni. A sötétségből<br />

elő<strong>sz</strong>ör egy nagy üveges hintó bontako-<br />

SZÁM. <strong>1906.</strong> <strong>53.</strong> ÉVFOLYAM. VASAKNAPI ÚJSÁG. 519<br />

zott ki, utána még két valamivel kisebb üveges<br />

hintó jött. Midőn az első hintó a ti<strong>sz</strong>tásra ért,<br />

melyen embereimmel a lovak mellett álltam!<br />

abból egy hang <strong>sz</strong>ólalt meg: «a ti<strong>sz</strong>t urat<br />

kérem!»<br />

A ki életében Kossuth Lajos hangját csak<br />

egy<strong>sz</strong>er hallotta, ezt soha többé el nem felejthette.<br />

E hangban oly valami megható erő rejlett,<br />

mely az embert megigézte. Ötvenhét hos<strong>sz</strong>ú év<br />

múlt el, mióta ama hangot utoljára hallottam,<br />

de elfelejteni nem tudom.<br />

— Parancsoljon, kormányzó úr! — mondám<br />

a <strong>sz</strong>okásos jelentkezés után.<br />

— Szabad az út? — kérdé a kormányzó.<br />

— Teljesen <strong>sz</strong>abad. Egyébiránt ha kormányzó<br />

úr parancsolja, a leg<strong>sz</strong>élsőbb őr<strong>sz</strong>emekig el<br />

fogom kisérni. Az ellenség előőrsei Dreispitz<br />

alatt még mindig mozdulatlanul állnak. Sem<br />

gyalog, sem pedig lovas őrjáratokat nem vettünk<br />

é<strong>sz</strong>re !<br />

E pillanatban érkezett meg a félórai jelentés,<br />

hogy «semmi ujság», — mit a kormányzóval<br />

azonnal közöltem.<br />

— Ügy hát mehetünk! — monda Kossuth.<br />

A lovak elindultak.<br />

Lóra kapva, nyolcz hu<strong>sz</strong>árral a leg<strong>sz</strong>élsőbb<br />

őr<strong>sz</strong>emig folyton a kormányzó hintaja mellett<br />

ügettem.<br />

A második hintóban gróf Batthyány Kázmér<br />

ült nejével, a harmadik hintóban pedig két nő<br />

s egy férfiú.<br />

A kormányzó mellett — a mint utóbb megtudtam<br />

— Stuller Ferencz ült.<br />

A menet most egy kis dombon álló kukoricza<br />

góréhoz ért.<br />

Ekkor Kossuth az ablakon át kezet nyújtva,<br />

ezt monda: «Kö<strong>sz</strong>önöm fáradozását, Isten<br />

önnel!»<br />

Ez volt utolsó <strong>sz</strong>olgálatom . . .<br />

Augu<strong>sz</strong>tus 12-én menetelés Aradról Világosra.<br />

Augu<strong>sz</strong>tus 13-ikán délután hatodfélórakor<br />

oro<strong>sz</strong> hadifogságban.<br />

AZ ELSŐ KRAJCZÁROS NYÁRI SZÍNHÁZ<br />

PESTEN 1794-BEN.<br />

Hazai <strong>sz</strong>inművó<strong>sz</strong>etünk múltjának kutatóit a<br />

dolog termé<strong>sz</strong>ete <strong>sz</strong>erint sokkal jobban érdekelték<br />

eddig a nyelvért és nemzetiségért folytatott<br />

gigá<strong>sz</strong>i harczok vi<strong>sz</strong>ontagságai, semmint a <strong>sz</strong>ínház<br />

mint lokális intézmény története. Ezt a<br />

mostoha elbánást a régi pesti német <strong>sz</strong>íné<strong>sz</strong>ei<br />

nemcsak azért nem érdemli, mert fejlődése<br />

ös<strong>sz</strong>efügg és párhuzamosan halad a magyar<br />

<strong>sz</strong>íné<strong>sz</strong>et úttörőinek törekvéseivel, de azért sem,<br />

mert a mit vis<strong>sz</strong>atükröz, az a főváros történetének,<br />

társadalmi és művelődési múltjának<br />

egy jelentős lapja, melyre vonatkozólag még<br />

<strong>sz</strong>ámos felkutatlan adatot foglal magába Pest<br />

város archívuma.<br />

A pesti és budai <strong>sz</strong>ínházak bérletét 1786-ban,<br />

mint ismeretes, Schmalegger Johanna, az első<br />

pesti állatheccz vállalkozója, ennek fia Károly<br />

és Bulla Ferencz vették át, miután Schmaleggerék<br />

állatait Tuschl Sebestyén vásárolta meg,<br />

oly feltétellel, hogy a míg a mai Bazilika helyén<br />

feküdt új arénát felépíti, állataiért Schmaleggerné-Tiék<br />

ós tulajdonostársának. Lehner Tóbiásnak<br />

napi 30 krt fizet. A <strong>sz</strong>ínházak bérlete tárgyában<br />

Schmaleggerek és Bulla közt megkötött<br />

<strong>sz</strong>erződés a ha<strong>sz</strong>on mefelezésén alapult s Bulla<br />

a rendező ügykörét vállalta magára, közvetítette<br />

a <strong>sz</strong>erződéseket, míg Schmaleggemé ruhatárát,<br />

könyvtárát és dí<strong>sz</strong>leteit bocsátotta a vállalat<br />

rendelkezésére. Bulla felesége volt a primadonna,<br />

Schmalegger Károly és felesége pedig<br />

mint balletmester és első tánczos nyertek alkalmazást.<br />

A napi bevételekből megállapodás <strong>sz</strong>erint<br />

10 frton felül egyik társ sem utalványozhatott<br />

a másik beleegyezése nélkül.<br />

Három évre kötötték meg a <strong>sz</strong>erződést, de<br />

még le sem járt ez az idő s már egyenetlenségek<br />

támadtak, miknek következtében Schmaleggemé<br />

perrel <strong>sz</strong>orította Bullát a <strong>sz</strong>erződós<br />

betartására. Számadásra <strong>sz</strong>ólította fel Bullát s<br />

ellenezte némely tag <strong>sz</strong>erződtetését a milyen<br />

volt Keil, Halbe ós Schlufer, s addig is, míg<br />

Bullával el<strong>sz</strong>ámol, hatósági biztos rendeltetett<br />

ki a <strong>sz</strong>ámadások ellenőrzésére.<br />

BALATONMELLÉKl ZALAI PARASZTHÁZ. Balogh Rudolf fényképe.<br />

A <strong>sz</strong>ínházi vállalattal kapcsolatban Bulla a<br />

budai «Vörös Szűcs»-nél rendezett bálok vezetését<br />

is átvette Komberger János lottó-gyűjtő<br />

társaságában s e czélból a «Vörös Szűcs» vendéglősétől,<br />

Beichard Kristóftól farsang idejére<br />

heti 15 írtért bérbe vette a <strong>sz</strong>álát négy <strong>sz</strong>obával<br />

együtt. De ez a vállalat sem ütött be s<br />

Komberger is perelni volt kénytelen Bullát,<br />

ré<strong>sz</strong>int 69 frt bérleti ös<strong>sz</strong>eg iránt, ré<strong>sz</strong>int 59 írt<br />

58 kr. ko<strong>sz</strong>tpénz miatt, a mit Bulla és tőle meg<strong>sz</strong>ökött<br />

<strong>sz</strong>íné<strong>sz</strong>ei: Slowens, Schidbeck, Schlufer<br />

fogya<strong>sz</strong>tottak a «Vörös Szűcs»-nól.<br />

így álltak a dolgok, mikor a budai bérlet<br />

megújítása közeledvén, Schmaleggemé és Bulla<br />

társasága felo<strong>sz</strong>lott s a pesti és budai <strong>sz</strong>ínházat<br />

is az állatheezez vállalkozója, Tuschl Sebestyén<br />

vette kezelése alá. De még ekkor sem jutott<br />

nyugvóra a pesti ós budai <strong>sz</strong>ínházak sorsa. Mert<br />

1790 január 14-ikén vi<strong>sz</strong>ont Tuschl mint főbérlő<br />

úgy a pesti, mint a budai <strong>sz</strong>ínház bérlői<br />

jogát a várossal kötött <strong>sz</strong>erződés lejártáig, azaz<br />

hat évre, félévenként előre fizetendő 950 frt évi<br />

bérért Unwerth grófra ruházza át, a kinek ezzel<br />

jogot ád arra, hogy mindenféle látványosságot,<br />

<strong>sz</strong>índarabot és «zenci akadémiákat» vándortársaságokkal<br />

is előadathasson, úgy hogy a főbérlő<br />

csak oly előadásokra tartja fönn magának a jogot,<br />

melyekben nem a <strong>sz</strong>ínházakban, hanem<br />

magánhelyeken, vagy a heczcz-köröndben fellépő<br />

vándortársaságok működnek. Egyúttal<br />

mindkét <strong>sz</strong>ínházban a frissítők ki<strong>sz</strong>olgálását is<br />

magának tartotta fenn Tuschl továbbra is.<br />

Unwerth gróf azonban 1793 márczius 23-án<br />

maga is Busch Jenőre ruházta át <strong>sz</strong>erződését<br />

minden terhével és jogával, úgy a mint<br />

közte és Tuschl között létrejött, kiterje<strong>sz</strong>tve<br />

egyúttal a <strong>sz</strong>erződést azokra a megállapodásokra<br />

is, melyek időközben a «Hót vála<strong>sz</strong>tó»nál<br />

rendezett álarczos-bálok, valamint a magyar<br />

<strong>sz</strong>ínjáték tárgyában történtek.<br />

Tudvalevő ugyanis, hogy az építendő új <strong>sz</strong>ínház<br />

helyéül a Váczi-kapu előtti tér volt ki<strong>sz</strong>emelve,<br />

s itt nyert engedelmet az első magyar<br />

<strong>sz</strong>ínját<strong>sz</strong>ó társaság is működése megkezdésére.<br />

Ám az Unwerth gróffal, mint albérlővel megkötött<br />

<strong>sz</strong>erződés feltételei igen terhesek voltak,<br />

miért is a magyar <strong>sz</strong>iné<strong>sz</strong>társaság a helytartótanácshoz<br />

fordult az eredeti pontozatok enyhítéseért.<br />

A budai helytartótanács (gróf Zichy<br />

Károly, Skerlecz Ferencz, Nyitray Mátyás) le<br />

is irt a városhoz, utasítva úgy azt, mint az albérlőt<br />

a megfelelő módosításokra, mire Pest<br />

város ré<strong>sz</strong>éről Kogler József és Sarlay József,<br />

a magyar <strong>sz</strong>íntársulat ré<strong>sz</strong>éről pedig Kelemen<br />

Lá<strong>sz</strong>ló ós Bózsa. Márton érintkezésbe léptek<br />

újólag Unwerth-tel, ré<strong>sz</strong>ben hogy alkalmasabb<br />

helyet e<strong>sz</strong>közöljenek ki, ré<strong>sz</strong>int pedig hogy<br />

további kedvezményeket nyerjenek.<br />

Unwerth most azzal az indokolással, hogy ő<br />

nem bocsáthat rendelkezésére úgy a magyar,<br />

mint a német társulatnak megfelelő modern<br />

<strong>sz</strong>inbázat, azt tanácsolt), hogy gondoskodjék a<br />

magyar társulat külön <strong>sz</strong>ínház felállításáról,<br />

addig is egé<strong>sz</strong> éven át advent és vásár idején s<br />

nagyobb sokadalmak alkalmával minden ünnepen<br />

és vasárnapon tarthat előadásokat napi két<br />

arany befizetése ellenében. Ezt a magyar társaság<br />

el is fogadta 8 azonkívül megegyeztek abban,<br />

hogy a kifügge<strong>sz</strong>tendő falraga<strong>sz</strong>okon mindkét<br />

társaság, úgy a magyar, mint a német, kölcsönösen<br />

mellőzze a nemzeti érzékenységet<br />

sértő czélzásokat.<br />

Ez volt a fő<strong>sz</strong>erződésnek az az utólagos módosítása,<br />

mely Buscht is kötelezte. Busch azonban<br />

kárpótolni akarta magát e konczes<strong>sz</strong>iókért,<br />

s ezért felha<strong>sz</strong>nálva Tuschl-n&k két heti Bécsben<br />

időzósét, távolléte alatt sürgős beadványt<br />

intézett a városhoz, hogy engedje meg neki egy<br />

úgynevezett krttjczáros <strong>sz</strong>ínház (Kreutzer Theater)<br />

felállítását. Sikerült is 1794 április 5-ikén<br />

a tanácstól kie<strong>sz</strong>közölnie az engedély sürgős<br />

megadását, bár eleinte az volt a vélemény, hogy<br />

a dologba Tuschl-nak mint főbérlőnek is van<br />

bele<strong>sz</strong>ólása, s ezért czél<strong>sz</strong>erű volna döntés előtt<br />

megvárni Tuschl hazaérkezését. De Busch, a ki<br />

husvétre akarta megnyitni az új nyári <strong>sz</strong>ínházat,<br />

oly argumentumokkal ecsetelte ez ügy<br />

hala<strong>sz</strong>thatlanságát, felhozva egyebek közt, hogy<br />

tagjait már <strong>sz</strong>erződtette s nekik előleget is<br />

adott s így fizetni kénytelen őket, továbbá hogy<br />

Tuschl <strong>sz</strong>erződósében nem élt semmi korlátozással<br />

az úgynevezett (íreczitáló előadások" átengedése<br />

tekintetében; hogy végre is a város<br />

kijelölte a nyári <strong>sz</strong>ínház helyét a váczi-kapu<br />

előtt, 12 ölnyi frontban a promenade felé s<br />

oldalt hét ölnyi terjedelemben a belváros felé.<br />

Csak azt kötötte ki a város, hogy az ott álló<br />

kútnál egy őrtanya emeltessék a város költségén,<br />

arczczal a promenádra, hat drabant <strong>sz</strong>ámára,<br />

a mely vásár idején is alkalmas legyen<br />

őrházul <strong>sz</strong>olgálni. Szükségesnek jelezte még a<br />

város egy ki<strong>sz</strong>áradt vén fa eltávolítását is, mely<br />

<strong>sz</strong>eles időben ve<strong>sz</strong>élyeztette volna a <strong>sz</strong>ínház<br />

biztonságát, és az ott tanyázó terhes <strong>sz</strong>ekerek<br />

és taligák áttételét a dunaparti Mázsaházhoz.<br />

Busch 1796-ig kérte a konczes<strong>sz</strong>iót, a mit<br />

meg is adtak, azzal a hozzáadással, hogy ha<br />

időközben a városnak <strong>sz</strong>üksége volna a térre,<br />

azt a vállalkozó minden ellenmondás nélkül<br />

tartozik lerontani, addig is pedig a dologtalan<br />

nép távoltartása végett e helyet bekeríteni.<br />

Végül kötelezte a város Buscht, hogy évenként<br />

egy önmaga által kijelölendő nap egé<strong>sz</strong> bevételét<br />

a kórházi vagy <strong>sz</strong>egényalap javára <strong>sz</strong>olgáltassa<br />

be, a kirendelt őröket pedig sajátjából<br />

fizesse.<br />

Mire Tuschl hazaért, már bevégzett helyzetet<br />

talált maga előtt. Kénytelen volt jó arczot vágni<br />

a játékhoz. Tiltakozott ugyan főbórlői joga kiját<strong>sz</strong>ása<br />

ellen, mert — úgymond — a Buschsal<br />

való <strong>sz</strong>erződés csak a fennálló két <strong>sz</strong>ínházra<br />

vonatkozott, végül azonban mégis megelégedet<br />

a konczes<strong>sz</strong>ió némely pontjainak revidiáláeával,<br />

annál inkább, mert az Unwerth gróffal kötött

520 VASÁRNAPI ÜJSÁG. ;ü. SZÁM. l!MI(i. <strong>53.</strong> ÉVFOLYAM.<br />

KECSKEKÖRMÖT KÍNÁLGATÓ GYERMEKHAD A KISBIROVAL TIHANYBAN.<br />

átruházási <strong>sz</strong>erződés egy póthatározmánya tényleg<br />

úgy magyarázta a vitás pontot, hogy Tuschl<br />

jogfentartása nem a reczitáló <strong>sz</strong>ínművekre, hanem<br />

oly vándortársulatokra vonatkozott, melyek<br />

nem <strong>sz</strong>ínházban, hanem magánhelyeken<br />

vagy amfiteátrumban működnek, mint equilibristák,<br />

angol műlovasok, tüzijátókosok, marionettek,<br />

stb. Ez volt oka, hogy Tuschl, bár előrebocsátotta,<br />

hogv ő ép azért vette át a <strong>sz</strong>ínházak<br />

bérletét, mert kárpótolni kívánta magát amfiteátrumáért,<br />

a hol évenként legfeljebb harmincz<br />

előadást tarthat, miből kifolyólag 50 ezer frt<br />

deficzitje van, mégsem kívánt nehézséget gördíteni<br />

a nyári <strong>sz</strong>ínház megvalósulása elé, csak<br />

figyelmeztette a tanácsot, hogy az ilyen krajczáros<br />

állandó <strong>sz</strong>ínház a közönség ízlésére és<br />

művelődésére nagy befolyással van s azért<br />

óhajtandó, hogy a tanács jövőre a nagy <strong>sz</strong>ínházak<br />

prosperálására fokozottabb gondot fordítson.<br />

Egyébként jogai megóvása s az amfiteátrumával<br />

<strong>sz</strong>emben kifejtendő káros konkurrenczia<br />

megelőzése érdekében beérte azzal, hogy a<br />

Busch-nák adandó konczes<strong>sz</strong>ió feltételei közt<br />

ott legyen az, hogy az új nyári <strong>sz</strong>ínházban ne<br />

lehessen vasár- és ünnepnapokon esti hat óra<br />

előtt képeket kifügge<strong>sz</strong>teni és ját<strong>sz</strong>ani, s hogy<br />

ne működhessék a krajczáros <strong>sz</strong>ínházban más<br />

<strong>sz</strong>emélyzet, mint a krajczáros <strong>sz</strong>inház rendes<br />

<strong>sz</strong>emélvzete.<br />

A HÉVIZ KOZOS FÜRDŐJE.<br />

BALATONI KÉPEK:. — Balogh Rudolf fényképei.<br />

BALATONFÖLDVÁR A FÖLDSÁNCZOKRÓL NÉZVE.<br />

Sok huzavona után végre megkezdődhettek a<br />

krajczáros <strong>sz</strong>ínház előadásai, de kezdetben még<br />

a hatóságok nem nagyon meleg pártolása mellett.<br />

A budai helytartótanács pl. 1795 október<br />

20-iki leiratában <strong>sz</strong>ükségesnek tartja figyelmeztetni<br />

a várost, hogy mivel a nyár már elmúlt,<br />

a <strong>sz</strong>ínház előadásai be<strong>sz</strong>üntetendők, a továbbiakra<br />

nézve pedig véleményes jelentést kér a<br />

tanácstól, hogy jövőre egé<strong>sz</strong> nyárra engedélyeztessék-e<br />

a <strong>sz</strong>ínház, vagy csak vásárok alkalmával<br />

s mely órában?<br />

Még <strong>sz</strong>igorúbb hangú a helytartótanács ugyanazon<br />

évi deczember elsei átirata, melyben<br />

tudomására hozza Pest városának, hogy Ő Felsége<br />

értesülvén arról, hogy Pesten naponként<br />

krajczáros <strong>sz</strong>íni előadások tartatnak, melyek a<br />

cselédséget megrontják azzal, hogy a díjak olcsósága<br />

által odacsődítve, <strong>sz</strong>olgálatát elhanyagolja<br />

s ró<strong>sz</strong> társaságokba keveredik, azért az előadásokat<br />

ezennel betiltja, illetőleg csupán vásár<br />

idejére korlátozza, s akkor is csak kellő ellenőrzés<br />

mellett, hogy a jó erkölcsökbe ütköző dolog<br />

ne történjék.<br />

Ezek az intézkedések érzékenyen érintették<br />

Buscht, ki épen akkor a városhoz is támogatásért<br />

folyamodott, tekintettel arra, hogy a pestvárosi<br />

<strong>sz</strong>ínház düledező állapota s a fokozottabb<br />

kényelmi igények által okozott javítási munkálatok<br />

máris 591 írtját emé<strong>sz</strong>tették fel, csupán<br />

építési anyagokra és munkadíjakra, nem <strong>sz</strong>ámítva<br />

ide az új dekorácziók be<strong>sz</strong>erzési költségeit<br />

s a magyar előadások által <strong>sz</strong>ükségessé<br />

tett kiadási többletet. Méltányos volt tehát, hogy<br />

a helytartóság 1796 augu<strong>sz</strong>tus 22-én kibocsátott<br />

újabb rendeletében hozzájárult ahhoz, hogy a vásárok<br />

idejében 14 napon át mindennap tarthasson<br />

előadásokat, különben pedig vasár- és ünnepnapokon<br />

is, és minden oly napon, melyen a<br />

nagy <strong>sz</strong>ínházban nem ját<strong>sz</strong>anak. Föltétlenül<br />

kikötötte azonban ezúttal is, hogy a <strong>sz</strong>inház<br />

esti hat óra előtt ne nyittassék ki s 10 órakor<br />

mindenesetre vége legyen az előadásnak. A pesti<br />

<strong>sz</strong>inházbiztos bizatott meg egyúttal a felügyelettel<br />

arra nézve, hogy rögtönzések ne történjenek,<br />

s csak oly darabokat adjon a <strong>sz</strong>inház,<br />

melyek a czenzurán kere<strong>sz</strong>tül mentek s melyek<br />

minden rendes <strong>sz</strong>ínházban elját<strong>sz</strong>hatok. Végre<br />

a belépő díjakat is <strong>sz</strong>abályozta a helytartótanács,<br />

megállapítván, hogy az első helyen 20 kr., a<br />

másodikon 10, ós a harmadikon hét kr. legyen.<br />

Különben ugyanazon rendőri eljárás alá helyezte<br />

a <strong>sz</strong>ínházat, mint a többit. Nem volt kifogása<br />

aztán a helytartótanácsnak a <strong>sz</strong>ínház<br />

megnyitása ellen a következő évi József-napi<br />

vásár idejében sem.<br />

Meddig állt fenn a pesti krajczáros <strong>sz</strong>inház,<br />

nem tudjuk, de bizonyos, hogy fennállása, működése<br />

nem maradhatott nyom nélkül a főváros<br />

népe gondolkozásában ÓB lelkében. V. S.<br />

<strong>32.</strong> SZÁM. <strong>1906.</strong> <strong>53.</strong> ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÜJSAG. r,2l<br />

A HÉTRŐL.<br />

Idegenforgalom. Azt hi<strong>sz</strong>em, nem sok «kérdés*<br />

van, a melynek akkora magyar irodalma<br />

lenne, mint az idegenforgalom kérdésének.<br />

A mely kérdés különben nem is kérdés, mert<br />

bizonyos, hogy idegenforgalom Magyaror<strong>sz</strong>ágon<br />

olyan mértékben, hogy nemzetgazdasági tényező<br />

<strong>sz</strong>ámba jöhetne, nincsen. Hogy miért nincsen,<br />

holott lehetne és hogy mit kellene csinálni, hogy<br />

legyen; erről minálunk minden nyáron annyi<br />

czikk, tanulmány, fejtegetés ós brosúra jelenik<br />

meg, hogy egy bibliotéka kitelne belőle. Az<br />

idegenforgalom mindenesetre kívánatos dolog.<br />

Erkölcsileg is, anyagilag is ha<strong>sz</strong>nos minden<br />

or<strong>sz</strong>ágnak, a mely oly <strong>sz</strong>erencsés, hogy megadatott<br />

neki a világjáró világ érdeklődése, tehát<br />

megérdemli, hogy mi is kívánkozzunk rá. De<br />

hogy csakugyan annyira fontos-ó, hogy legyen<br />

és annyira lesujtó-ó, hogy nincsen, a mennyire<br />

a homloktérbe nyomul a kérdése, abban már<br />

hajlandók lennénk kételkedni. Budapest is, meg<br />

egé<strong>sz</strong> Magyaror<strong>sz</strong>ág is bizonyára megérdemelné,<br />

hogy or<strong>sz</strong>ágútja legyen a <strong>sz</strong>épet és érdekeset<br />

kereső globetrotter-világnak: de vájjon csakugyan<br />

az-ó nekünk a legnagyobb bajunk, hogy<br />

nem az ? Annyira rendben van-é a házunk tájéka<br />

már, hogy semmi se hiányzik többe, csak a<br />

vendég? És valóban a legsürgősebb befektetés<br />

•. • • • • • • H<br />

gpw ** sam M<br />

«#**<br />

KOCK. A FINN VOROSGARDA KAPITÁNYA, TISZTJEIVEL,<br />

A DUMA TAGJAI A VYBORGI PÁLYAUDVARON.<br />

A DUMA TAGJAINAK TANÁCSKOZÁSA A VYBOROI ERDŐBEN.<br />

HERZENSTE1N KÉPVISELŐ TÁRSAIVAL VYBORGBAN. (Két nappal meggyilkoltatása előtt.)<br />

az lenne-ó ebben az or<strong>sz</strong>ágban, a mely az ide<br />

forgatandó idegen érdeklődését fölhívja és kényelmét<br />

<strong>sz</strong>olgálja? Hol vannak azok a keretek,<br />

a melyek mohón várják, hogy az idegenforgalom<br />

betöltse őket? Vájjon a helyett, hogy folyton<br />

az idegennek kínáljuk itthoni ujságezikkekben<br />

Magyaror<strong>sz</strong>ág <strong>sz</strong>épségeit, nem volna é egé<strong>sz</strong>ségesebb,<br />

ha elsősorban mi magunk élnénk<br />

velük? A világjárók or<strong>sz</strong>ágútja, a divatos fürdők<br />

és divatos városok <strong>sz</strong>ezonban tele vannak<br />

magyar emberrel; hogyan lenne kíváncsi az<br />

idegen, a mi érdekes és <strong>sz</strong>ép helyeinkre, látván,<br />

hogy a magyaroK se kíváncsiak reájuk ? És ha<br />

ezeknek okaik vannak rá, hogy elmenjenek<br />

hazulról, ugyanezeket az okokat akczeptálja az<br />

idegen is, hogy ne siessen ide. Mert nem <strong>sz</strong>abad<br />

elfelejtenünk, hogy az utazó világ se csupa<br />

milliomos, az angolok egy igen nagy ré<strong>sz</strong>e például<br />

azért kó<strong>sz</strong>ál folyton, mert Svájczban,<br />

Itáliában olcsóbban megél, mint otthon az ő<br />

drága hazájában. Ha idegenforgalmat akarunk,<br />

kezdjük azon, hogy maradjunk itthon, ára<strong>sz</strong><strong>sz</strong>uk<br />

el mi magunk azokat a helyeinket, a hol idegeneket<br />

is <strong>sz</strong>eretnénk látni. Ide rakjuk a garasainkat,<br />

hogy ezeket a helyeket virulóvá ós<br />

kívánatossá tegyük. Akkor aztán jönni fognak<br />

az idegenek is, a mi példánkon látva, hogy van<br />

miért és mire jönniük.<br />

*

522<br />

SEABORG.<br />

A milánói (üz. A magyar iparművé<strong>sz</strong>et legnagyobb<br />

dicsőségét és legnagyobb <strong>sz</strong>erencsétlenségét<br />

érte meg Milanóban. Ez a tárlat letagadhatatlan<br />

és kétségtelen sikerünk volt egé<strong>sz</strong><br />

Európa előtt. Ugo Ojelli, a világhírű ola<strong>sz</strong> műkritikus<br />

azt irta róla, hogy gyöngye volt az<br />

egé<strong>sz</strong> világkiállításnak, a «Frankfurter Zeitung"<br />

pedig abban a nekrológusban, a melyet a pu<strong>sz</strong>tulása<br />

után neki <strong>sz</strong>entelt, kijelenti, hogy a mit<br />

a magyarok ezúttal az iparművé<strong>sz</strong>et terén produkáltak<br />

olyan volt, hogy frisseség. érdekesség,<br />

eredetiség és művé<strong>sz</strong>i gondosság dolgában vele<br />

egymás nemzet se vetekedhetett. így irtak a bírálók,<br />

a közönség pedig vásárolt. Egy más kiállítás<br />

tárgyain se lógott oly sűrűn a czédula: vendita<br />

(elkelt.) Ha csakugyan igaz, hogy anarkisták<br />

gono<strong>sz</strong> keze hamva<strong>sz</strong>totta el: ez a gono<strong>sz</strong> kéz<br />

bizonyára oda nyúlt, a hol legtöbbet árthatott.<br />

Élete és halála a mi <strong>sz</strong>ép tárlatunknak tehát<br />

egyaránt bizonysága volt kiválóságának. Tragikuma<br />

megpecsételte dicsőségét és <strong>sz</strong>omorú sorsában<br />

van valami fájdalmas harmónia. Olyanforma,<br />

mint egy primadonnáéban, a ki fiatalon,<br />

váratlanul, első sikereinek érintetlen ragyogásában<br />

hal meg. Ez.a mi kiállításunk is akkor<br />

halt meg, mikor leg<strong>sz</strong>ebb volt. Fölo<strong>sz</strong>lás nélkül:<br />

mielőtt még <strong>sz</strong>éthurczolták volna. Együtt, egységesen,<br />

művé<strong>sz</strong>i rendezése teljességében. Az<br />

anyagi kár fölbecsülhető, az erkölcsi ve<strong>sz</strong>teséget<br />

megmérni nem lehet. De ez se pótolhatatlan<br />

és ez az egé<strong>sz</strong>nek nem utolsó dicsősége. Nagy<br />

sikere egy élő erőnek volt a sikere, nem egy<br />

letűnt multó, hanem egy föltűnt jövendőé. Az<br />

alkotás elpu<strong>sz</strong>tult, de mestere él és értékét,<br />

jogát megbizonyította. Ezért nem volt eredménytelen<br />

ez a tragikus sorsú kiállítás és ezért nem<br />

mondható a pu<strong>sz</strong>tulása véglegesnek. A kik megcsinálták,<br />

tudnak még ilyet csinálni és annyit<br />

már is elértek, hogy bárhol is jelenjenek meg<br />

ezután a világ <strong>sz</strong>eme elsősorban őket keresi.<br />

Azoké is, a kik már látták a munkájukat, azoké<br />

is, a kiket ebben a vágyukban ez a kata<strong>sz</strong>trófa<br />

megakadályozott.<br />

*<br />

Antizsurnalizmus. Nyilatkozatok kapcsán, a<br />

melyeket a német birodalom mindig érdekes és<br />

mindig aktuális csá<strong>sz</strong>árja egy franczia újságírónak<br />

tett, most nagyon sok <strong>sz</strong>ó esik a sajtóban<br />

az úgynevezett antizsurnalizmusról. A sajtóellenességrőL<br />

Arról, hogy igen sokan vannak,<br />

a kik a sajtót, vagy ő<strong>sz</strong>intébb meghatározással:<br />

az újságírót nem <strong>sz</strong>eretik Az újságírók, a kiknek<br />

már a hivatásuk megköveteli azt, hogy<br />

ezen a világon minden dologra reagáljanak, azt<br />

lehet mondani, hogy már a mesterségüknél<br />

fogva igen érzékeny emberek. Nem csoda tehát,<br />

ha erősen reagálnak minden olyan dologra, a<br />

mely őket a legközvetlenebbül érinti, a mi annál<br />

érthetőbb, mert alig van testület vagy<br />

<strong>sz</strong>akma, a melyről több igazságtalan előítélet<br />

vagy balvélemény fé<strong>sz</strong>kelte volna be magát a<br />

társadalomba, mint a sajtó hadseregéről. Az érzékenység<br />

tehát érthető is, megokolt is és —<br />

mégse helyén való. A sajtó hivatásának kérdése<br />

nem értelmi kérdés. Alakulásának törvényeit<br />

nem a tet<strong>sz</strong>és vagy nem tet<strong>sz</strong>és <strong>sz</strong>abják meg.<br />

Erejének forrása és hivatásának czélja nem a<br />

<strong>sz</strong>eretetreméltóság. Az újság a maga tartalma<br />

<strong>sz</strong>erint se nem csúnya, se nem <strong>sz</strong>ép, se nem<br />

VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />

kellemes, se nem kellemetlen, se nem jó, se<br />

nem ró<strong>sz</strong>; hanem van benne <strong>sz</strong>ép is, csúnya is,<br />

kellemes is, kellemetlen is, jó is, ró<strong>sz</strong> is az élet<br />

és az események termé<strong>sz</strong>ete <strong>sz</strong>erint, a melyeknek<br />

krónikája. Az egyik embert megörvendezteti,<br />

a másikat megríkatja sok<strong>sz</strong>or egy és ugyanazzal<br />

a hírével, a nélkül, hogy maga a lap<br />

barátja lenne az egyiknek, vagy ellensége a<br />

másiknak. A <strong>sz</strong>eretetreméltóság is <strong>sz</strong>ép erény,<br />

a minthogy egy <strong>sz</strong>ál rózsa gyönyörű dí<strong>sz</strong>e egy<br />

<strong>sz</strong>ép lány hajának: de Herkules bizonyára<br />

nem tűzött egy <strong>sz</strong>ál rózsát a fürtéi közé és<br />

Bismarcknak se az volt az ambicziója, hogy<br />

megnyerő modorú urnák tartsák. Vilmos csá<strong>sz</strong>ár<br />

kifakadt az újságok ellen, de — nem tud<br />

meg lenni nélkülük, harag<strong>sz</strong>ik rájuk, de mit se<br />

tehet ellenük. Szó és valóság így egymás mellé<br />

állítva egy vallomás, olyan bók, a melynél<br />

nagyobbat senki se mondhat senkinek. Bizonyság<br />

rá, hogy a német csá<strong>sz</strong>ár sokkal jobban<br />

tudatában van a sajtó óriási hatalmának, mint<br />

azok az újságírók, a kiket a kifakadása haragra<br />

lobbant. Sőt haragra lobbant a német csá<strong>sz</strong>árnál<br />

kisebb potentátok kifakadása is.<br />

Szezon. A <strong>sz</strong>ezon a nagyváros életrendjének<br />

az a kor<strong>sz</strong>aka, mikor a társaság hivatalosan is<br />

idehaza van. Budapesten ennek a kor<strong>sz</strong>aknak,<br />

ennek az időnek a határvonalait a <strong>sz</strong>ínházak<br />

kapuin jelzik. A <strong>sz</strong>ezon akkor kezdődik, mikor<br />

a kő<strong>sz</strong>inházak kapui kinyílnak és akkor végződik,<br />

mikor ezek a kapuk bezáródnak. Konstatálni<br />

kell, hogy a <strong>sz</strong>ínházak kapui <strong>sz</strong>erint a <strong>sz</strong>ezon<br />

terjedelme megrövidült Budapesten. Mert míg<br />

ezelőtt a két nyári hónapon át minden kő<strong>sz</strong>inház<br />

zárva volt, most már íme augu<strong>sz</strong>tus első<br />

harmadában megjelenik a bekopogtató <strong>sz</strong>ezon<br />

vizitkártyája: az első <strong>sz</strong>ínlap, ezúttal a Király<strong>sz</strong>ínházé,<br />

a melyben már ját<strong>sz</strong>anak. Hamarosan<br />

jön utána a többi is és még nem hullt le a fákról<br />

az utolsó sárga levél, bizonyára megle<strong>sz</strong> az<br />

első premiere is, a, nagy <strong>sz</strong>ezon induló állomása,<br />

így bekö<strong>sz</strong>öntvén a <strong>sz</strong>ezon, a fővárosi ember<br />

nem érzi többé olyan tűrhetetlennek a hőséget<br />

sem abban az üdítő tudatban, hogy most már<br />

bátran és <strong>sz</strong>abadon lehet itthon az is, a ki eddig<br />

is itt volt a város falai között.<br />

EGY PARLAMENT AZ ERDŐBEN.<br />

— Az elkergetett duma. —<br />

Akármi volt az első duma élete az oro<strong>sz</strong><br />

nemzet <strong>sz</strong>abadságharczának drámájában, akár<br />

egy fölvonás volt, akár egy fölvonás köz: az<br />

bizonyos, hogy nem tartott sokáig. Rövid<br />

ideig élt; de vi<strong>sz</strong>ont az is lehetséges, hogy<br />

rövid időre halt is meg. Az angol mini<strong>sz</strong>terelnök,<br />

Gampbell-Bannerman legalább így jelentette<br />

be a fölo<strong>sz</strong>latása hírét a Londonban ülésező<br />

interparlamentáris konferencziának:<br />

— A duma meghalt; éljen a duma !<br />

Ezelőtt három héttel még a tauriai palota<br />

volt a tanácskozó helye az oro<strong>sz</strong> nemzet törvényhozásának,<br />

ezelőtt két héttel már a terijoki-i<br />

erdő, Viborg határában. A hajlékot, a mit<br />

a czár adott, elvette a czár; másikat csak a jó<br />

Isten adhatott, a kinek még a czár se paran­<br />

A SEABORGI ERŐD EGYIK LEÉGETT RÉSZE.<br />

<strong>32.</strong> SZÁM. <strong>1906.</strong> <strong>53.</strong> ÉVFOLYAM.<br />

csol. Július 21-ről 22-re virradóra <strong>sz</strong>ületett meg<br />

a csá<strong>sz</strong>ári parancs, a mely elvette az oro<strong>sz</strong> nemzet<br />

<strong>sz</strong>avát és másnap volt a históriai futás, a<br />

duma menekülése át az oro<strong>sz</strong> határon, Finnor<strong>sz</strong>ágba,<br />

hogy még egy<strong>sz</strong>er megállapodván az<br />

erdőben, tiltakozását a nemzet nevében kifejezze,<br />

így ért véget az oro<strong>sz</strong> alkoimány történetének<br />

első fejezete, a mely kezdődött Szentpétervárott,<br />

Katalin czárnő egykori palotájában<br />

és végződött a terijoki erdőben, Isten <strong>sz</strong>abad<br />

ege alatt. Hogy hol fog folytatódni, majd meglátjuk<br />

akkor, ha elo<strong>sz</strong>lott a lőporfüst, a melynek<br />

felhője most elborítja a fehér czár birodalmát.<br />

Egy parlament az erdőben: példátlan, megragadó<br />

és tragikus kép. Tragikus, mert ez a<br />

parlament üldözött emberek csoportja, a kiknek<br />

a feje fölött a fölingerelt önkény dühe<br />

lebeg. Azért vonultak ki az erdőbe is, a hol<br />

nincs se pad, se elnöki emelvény, se <strong>sz</strong>ónoki<br />

pulpitus, se gyorsíró-a<strong>sz</strong>tal, hogy ennek a dühnek<br />

a ve<strong>sz</strong>edelmét rá ne idézzék a városra,<br />

melynek falain kívül tanácskoztak. A jó Istent<br />

meg nem büntetheti még az oro<strong>sz</strong> czár sem, a<br />

miért a fák lombját sátorul adta az elkergetett<br />

parlamentnek. Itt állottak fatörzseknek táma<strong>sz</strong>kodva<br />

az oro<strong>sz</strong> nép első képviselői, körülvéve<br />

az erdő rejtelmével, ki<strong>sz</strong>olgáltatva a <strong>sz</strong>abad termé<strong>sz</strong>et<br />

elemeinek, megfo<strong>sz</strong>tva minden hatalmuktól,<br />

a mit nekik az alkotmány adott: de<br />

azért együtt és el<strong>sz</strong>ántan minden bekövetkezhetőre.<br />

Nézve a képet, a melyben a fotográfus<br />

masinája ezt a jelenetet megörökítette — a hol<br />

a história jelen van, ott ma már a fotográfus is<br />

okvetetlenül megjelenik — mondom, elnézve<br />

ezt a sajátságos képet, az embernek okvetetlenül<br />

az első kere<strong>sz</strong>tények jutnak az e<strong>sz</strong>ébe;<br />

az üldözöttek, a kik barlangokban és erdőkben<br />

gyűltek ös<strong>sz</strong>e és mártírok vérével hintették meg<br />

az utat a rejtekhelyektől a diadalig.<br />

Ezek is termik, ime, a mártírokat. Ezeknek is<br />

omlik a vérük. Hány fek<strong>sz</strong>ik immár némán a<br />

földben azok közül, a kik itt az erdőben még<br />

be<strong>sz</strong>édesek voltak: ki tudná <strong>sz</strong>ámon tartani?<br />

Egy közülök, Herzenstein, a ki a duma agrárprogrammját<br />

megcsinálta, ott maradt mindjárt<br />

az erdő <strong>sz</strong>élén a tenger partján. Ott lőtték agyon<br />

ismeretlen tettesek. Mihajlicsenkót néhány nappal<br />

később Kronstadtban végezték ki katonai<br />

bíróság ítéletére. Kót<strong>sz</strong>áznegyvenbárman érkeztek<br />

dumakópviselők Viborgba: vájjon hányat<br />

hurczoltak már közülük vérpadra és hányat<br />

börtönbe ?<br />

Az oro<strong>sz</strong>-japán háború idején egy<strong>sz</strong>er egy<br />

' fénykép fölvételt láttam egy angol illu<strong>sz</strong>trált<br />

lapban. Egy csapat japán katona ment, kezükben<br />

a puskával, egy meredek hegyfal tövében.<br />

Valamelyik erősség megvívására, ostromra indultak.<br />

Egy, a sor <strong>sz</strong>élén menő katona, abban a<br />

pillanatban, mikor a fotográfus lekapta a csapatot,<br />

véletlenül hátranézett. Valóságos gyerekarcz,<br />

üde és gömbölyű, de rajta valami különös,<br />

nem kény<strong>sz</strong>eredett, de mégis olyan <strong>sz</strong>omorú<br />

mosoly, hogy az embernek a látására okvetetlenül<br />

a <strong>sz</strong>ivébe vágott az érzés : ez az ember a<br />

halálba megy.<br />

Én ma is látom ezt az arczot és a mint a kép<br />

elembe villan: <strong>sz</strong>inte fojtogat. Hová mégy testvérem<br />

: te <strong>sz</strong>egény fiú, tele el<strong>sz</strong>ántsággal és a<br />

<strong>32.</strong> SZÁM. <strong>1906.</strong> <strong>53.</strong> KYFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 523<br />

tieid diadalának vágyával? Vájjon mi lett belőled?<br />

Él<strong>sz</strong>-e még, vagy már rég sirat anyád és<br />

menyas<strong>sz</strong>onyod tízezer más sirató anyával és<br />

gyá<strong>sz</strong>oló menyas<strong>sz</strong>onynyal?<br />

A mint nézem a duma képviselők csoportjának<br />

képét a pályaudvaron, ugyanez az érzés fog<br />

el? Hová utaztak és hová utaznak a história<br />

ez utasai ? Mely állomásra vi<strong>sz</strong>i őket nemzetük<br />

végzete ? Melyik utazik a dicsőségbe ? Melyik a<br />

vértanuságba? Melyik az árulásba?<br />

A MI HÁROM VENDÉGLÁTÓNK.<br />

(A Lord Mayor, — a parlament, — a király.)<br />

London, július végén.<br />

A világot befoglaló három<strong>sz</strong>öget az angol lólek<br />

<strong>sz</strong>ámára ez a három pont jelzi: királyhűség,<br />

alkotmányos érzés és a munka ti<strong>sz</strong>telete. Ezen<br />

a hármon nyug<strong>sz</strong>ik a nemzeti, az állami és a<br />

polgári nagyság. Míg az első két érzés termé<strong>sz</strong>etesen<br />

az uralkodó és a kormányelnök alakjához<br />

kapcsolódik, addig a polgári, a mindenható<br />

munkának, az angol iparnak és világkereskedelemnek<br />

törekvései az angol ember <strong>sz</strong>ámára<br />

a Lord Mayor <strong>sz</strong>emélyében nyernek alakot.<br />

Mind a három hatalom olyan különálló, hogy ha<br />

idegen földről idekerült nevezetes vendég fogadásáról<br />

van <strong>sz</strong>ó, a három közül egynek-egynek A WINDSORI KIRÁLYI KASTÉLY.<br />

a ré<strong>sz</strong>vétele a fogadásban elég arra, hogy azt a<br />

vendéget bü<strong>sz</strong>kévé tegye. De hát még mikor<br />

aztán mind a hárman fogadnak, vendégelnek va<br />

lakit, a Lord Mayor, a parlament ós a király,<br />

úgy mint azt a múlt héten lezajlott interparlamentáris<br />

konferenczia tagjaival tették, a melynek<br />

a lefolyása a magyarokat már azért is kell<br />

hogy érdekelje, mert a magyar csoport kimagasló<br />

<strong>sz</strong>erepet ját<strong>sz</strong>ott Apponyi Albert gróf <strong>sz</strong>ónoklatai<br />

révén.<br />

Annak a mélyén pedig, hogy ez a három legnagyobb<br />

vendéglátó miért üdvözölte a békekongres<strong>sz</strong>ust,<br />

nagyon súlyos és nagyon ti<strong>sz</strong>teletreméltó<br />

okok rejlenek. A Lord Mayor, London<br />

kereskedelmi és polgári életének vezéralakja<br />

kell, hogy rokon<strong>sz</strong>envet érezzen a békee<strong>sz</strong>me<br />

iránt, mert hi<strong>sz</strong>en az iparra, kereskedelemre<br />

mi lehetne a nemzetközi békénél áldásosabb ?<br />

A parlament is kellett, hogy megti<strong>sz</strong>telje őket,<br />

nemcsak mert 22 más állam parlamentje küldött<br />

ide követeket, hanem mert most, mikor a<br />

tory párt önző politikájának bukása után a<br />

ti<strong>sz</strong>ta, táglátkörű liberális e<strong>sz</strong>mék nagy bajnoka,<br />

Campbell Bannerman mini<strong>sz</strong>terelnök került a<br />

kormányra, a ki annak idején a búr háború miatt<br />

is ugyancsak keményen támadta a tory kormányt,<br />

most termé<strong>sz</strong>etesen <strong>sz</strong>impátiával van az angol<br />

kormány az emberileg legmagasabb e<strong>sz</strong>me, a<br />

világbéke iránt is.<br />

A Lord Mayor! A... a «meg<strong>sz</strong>entelt két négy<strong>sz</strong>ögmértföldnek*<br />

a Citynek polgárkirálya. Nem<br />

lehet semmiség annak a <strong>sz</strong>íne elé jutni, a kinek<br />

a hatalmát <strong>sz</strong>imbolikusan még ma is <strong>sz</strong>épen jelzi<br />

AZ ANGOL PARLAMENT PALOTÁJA.<br />

A «MANSION HOUSE* LONDONBAN. (A Lord Major palotája).<br />

az a <strong>sz</strong>okás, hogy mikor az újonnan megkoronázott<br />

király elő<strong>sz</strong>ör megy hivatalosan a Citybe,<br />

neki is engedelmet kell kérnie a belépésre a<br />

Lord Mayortól. A király vaskeztyűs vitéze kopogtatta<br />

meg minden ilyen alkalommal a kaput,<br />

s mikor aztán a Lord Mayor engedelmet adott,<br />

akkor léphetett csak be az uralkodó. Mivel hogy<br />

azt a meg<strong>sz</strong>entelt területet, a világ vagyonosságának<br />

középpontját, a Cityt nem királyok<br />

kardjai, hanem iparűzők vésői, kalapácsai <strong>sz</strong>erezték<br />

meg a nemzetnek: az ott zuhatagban<br />

ömlő ezüst és arany nem vérdíj, hanem a munka<br />

dija. Mikor réges-régen az angol nemzeti bankot<br />

or<strong>sz</strong>ágnagyok, uralkodó herczegek akarták<br />

megalkotni: nem ment. Pedig erő<strong>sz</strong>akos hatalmaskodásuk<br />

egé<strong>sz</strong> hevével akaríák. Hanem mikor<br />

a munka emberei fogtak hozzá, a kalmárok,<br />

gyárosok, akkor aztán létrejött az a bank, a<br />

melyről nem csoda, ha átment a világ tudatába<br />

az a mondás: «Ha bukik a bank, bukik Angolor<strong>sz</strong>ág;<br />

ha bukik Angolor<strong>sz</strong>ág, bukik a világ.»<br />

Ez a Lord Mayor volt hát a házigazdánk a<br />

kongres<strong>sz</strong>us első estéjén. Palotájának, aMansion<br />

Housenak egé<strong>sz</strong> környéke fénykóvéket <strong>sz</strong>óró<br />

lámpáktól világos. De kell is a fény, mert a fogatoknak,<br />

bérkocsiknak olyan tömege kavarog<br />

az egé<strong>sz</strong> téren, hogy ott a mesebeli hydra vala

524 VASÁRNAPI OSÁC. <strong>32.</strong> SZÁM. <strong>1906.</strong> <strong>53.</strong> KVFOLYAM.<br />

?&H- at<br />

mennyi fejét elve<strong>sz</strong>tené ; csak a londoni policeman,<br />

a rendőr nem ve<strong>sz</strong>ti el a magáét, pedig<br />

neki csak egy van; de azt az egyet magasan<br />

hordja a tömeg fölött. Jó hat lábnyira van az a<br />

fej a földtől. Kivált a Mansion House köré kiválogatott<br />

rendőröké! Úgy válogatják ki őket,<br />

mint a fenyőerdőből az árbocznak valót. Úgy<br />

állnak aztán sorban az előcsarnok mentén, folyosón,<br />

föl egé<strong>sz</strong>en a nagy egyptomi terem bejáratáig,<br />

a hol aztán a sötétkék egyenruhák vonala<br />

bevégződik, mert annak a teremnek a kü<strong>sz</strong>öbén<br />

már a skarlátvörös nehéz selyem meleg ragyogása<br />

árad; ilyenből van a házigazdánk redős<br />

palástja meg a körében levő aldermaneké is.<br />

Itt ugyancsak nincs úgy, hogy a házias<strong>sz</strong>ony<br />

estélyi dí<strong>sz</strong>ruhája mellett a háziúr csak amolyan<br />

árnyfolt; inkább a Lady Mayoressnekkerül önmegtagadásba<br />

az ilyen <strong>sz</strong>ereplés; ugyan mivel<br />

ragyogná már túl a bradfordi silk mercer-ék<br />

legnehezebb gyártású láng<strong>sz</strong>in selymét, a melyet<br />

még <strong>sz</strong>ázezer forint ára ék<strong>sz</strong>erké<strong>sz</strong>let is dí<strong>sz</strong>ít.<br />

Efféle ékköves lánczot a kerületi mayorek is viselnek,<br />

de azok csak a fekete <strong>sz</strong>alonöltöny fölé<br />

vetik a nyakukba és azoké csak aranyozott ezüst,<br />

a Lord Mayoró vert arany. így estélyek alkalmával<br />

pedig a hatalmi jelvényeinek legnyomósabbikát<br />

(a <strong>sz</strong>ó <strong>sz</strong>oros értelmében véve a súlyt)<br />

nem is viseli a Lord Mayor. Az a mace, az arany<br />

buzogány. Ezt csak lovon <strong>sz</strong>okta maga előtt<br />

vinni, mikor a hivatalos ünnepélyeken kilovagol.<br />

Békekonferencziát buzogánynyal, karddal<br />

fogadni mégsem volna styl<strong>sz</strong>erű. A legélesebb<br />

fegyver itt ma az ezüst dessertkés és villa, a<br />

mivel fáradhatatlanul hadakoznak is fenn a<br />

buffet-teremben a vendégek, még pedig a legna­<br />

A TÁTRA-LOMNICZI PALACE-SZALLO ELŐTT.<br />

KIRÁNDULÁSA «STOLKJERI»-VEL.<br />

gyobb nemzetközi egyetértéssel. Francziák a<br />

rajnai lazaczból csinált sandwichet csak olyan<br />

politikai önmegtagadással élvezik, mint a németek<br />

a franczia pezsgőt; a svájczi pain d'épice<br />

csak úgy fogy az oro<strong>sz</strong>ok közt mint a svájczi<br />

vendégek közt az oro<strong>sz</strong> kaviár. Azt nem árulom<br />

el, milyen nyelven hallottam arról való kérdéseket,<br />

hogy: «Hát mást nem kapunk enni?»<br />

Mert a kit Londonban kilenczre hívnak reception-ra,<br />

nyilvános fogadásra, annak tudnia kell,<br />

hogy ott vacsora <strong>sz</strong>ámba menő lakomának nem<br />

telepedhetik neki; oda mindenki ebédről jön;<br />

aztán meg, hogy az angol tizenegy óra körül<br />

nehéz vacsorának nem állna elébe, azt már hatalmas<br />

egé<strong>sz</strong>ségük, Karlsbadba nem kívánkozó<br />

jó gyomruk és ti<strong>sz</strong>ta, fehér-piros arce<strong>sz</strong>ínük is<br />

mutatja. Tizenegynél tovább nem tari<strong>sz</strong>nyázza<br />

el a társaság az éj<strong>sz</strong>akát; holnap dolgozni kell;<br />

érzik mindnyájan, legjobban maga, bibortaláros<br />

házigazdánk, a Lord Mayor.<br />

Ebéd a parlament palota Westminster Halljában<br />

! Elképzeli-e ezt a világias gondolatot<br />

az, a ki látta azt a lélegzetfojtó fenségű góth<br />

csarnokot, a melynek <strong>sz</strong>ürke kőcsipkébe ve<strong>sz</strong>ő<br />

ivei <strong>sz</strong>édítő magasban borulnak ös<strong>sz</strong>e, mig az<br />

o<strong>sz</strong>lopokról életnagyságú fehér <strong>sz</strong>obrok állnak<br />

őrt, Anglia nagy törvényhozói nagy <strong>sz</strong>abadsághőseinek<br />

hadura az, hogy őrködjenek annak a<br />

birodalomnak jövőjén, a melynek múltját ők<br />

alkották meg s jelenét ők tették azzá, a mi ? De<br />

nem csak ezek a sugárzó alakok vannak ott<br />

jelen: sötét árnyak is; árnyai azoknak, a kiket<br />

nagy, súlyos bűnökért, pártütésért, hazaárulásért<br />

itt állítottak törvény elé és itt ítéltek el. Élet­<br />

KÉPEK A TÁTEÁBÓL. - Jelfy Qj„la feayképei.<br />

halálra <strong>sz</strong>óló ítéletek; vérengző háborúkra <strong>sz</strong>óló<br />

hadizenetek innen röppentek el régen ebből a<br />

teremből, a hol ma Európa ös<strong>sz</strong>es parlamentjeinek<br />

követei ülnek együtt, azok, a kik már hinni<br />

tudnak az arbitráczióban és hinni abban, hogy<br />

adott az Isten hatalmasabb e<strong>sz</strong>közt is a nemzetközi<br />

viták elintézésére katonák kardjánál, hóhér<br />

pallosánál: adott az embereknek <strong>sz</strong>ivet és elmét,<br />

a melynek mélységei és magasságai olyanok,<br />

hogy nincs az a politikai probléma, a mit háború<br />

nélkül meg ne oldjanak majd.<br />

Ezerkét<strong>sz</strong>áz vendég ült a<strong>sz</strong>talhoz a Westminster<br />

Hallban. Sajátságos, most a mikor,<br />

Istennek hála, a fejedelmi parlament palota minden<br />

zugát a liberális e<strong>sz</strong>mék pezsdítő, aczélos<br />

levegője járja át, azért magában a Westminster<br />

Hallban, mikor nem politikáról, csak ünnepélyről<br />

volt <strong>sz</strong>ó, olyan érdekes volt a régi <strong>sz</strong>okások<br />

fentartását látni. Például azt, hogy mig a többiek<br />

<strong>sz</strong>ana<strong>sz</strong>ét mind egyforma kerek a<strong>sz</strong>taloknál<br />

ültek, a lord kanczellár hos<strong>sz</strong>ú a<strong>sz</strong>tala emelkedettpódiumon<br />

állott. Minden pohárkö<strong>sz</strong>öntőt,<br />

a mi az előre megállapított programm <strong>sz</strong>erint<br />

sorra került, a lord kanczellár háta mögött álló<br />

biborruhás, aranyves<strong>sz</strong>ős toastmaster jelentett<br />

be vontatott, éneklő hangon. A felálló <strong>sz</strong>ónoknak<br />

aztán legjobban arra kell ügyelnie, hogy<br />

rang <strong>sz</strong>erint apostrophálja a jelenlevők sorait<br />

pl. a lord kanczellár igy kezdi: «Exczellencziás<br />

uraim, lordok, hölgyek és urak.» De van hétnyolcz<br />

ré<strong>sz</strong>ből álló meg<strong>sz</strong>ólítás is, úgy, hogy<br />

hos<strong>sz</strong>abb magánál a toastnál, a mint a német<br />

filozófiai professor <strong>sz</strong>erelmes versével esett meg,<br />

a ki hétsoros czimet adott a négysoros strófának.<br />

Szerettem volna azokat, a kik a békee<strong>sz</strong>me<br />

haladásában még nem hi<strong>sz</strong>nek, ott látni magunk<br />

közt, mikor a zenekar egymásután ját<strong>sz</strong>otta el<br />

hu<strong>sz</strong>onkét or<strong>sz</strong>ág nemzeti himnu<strong>sz</strong>át; azok a<br />

dallamok, a melyek régen ellenségeskedés, bo<strong>sz</strong>ú<br />

érzéseit ébre<strong>sz</strong>tették a más nemzetbeliek <strong>sz</strong>ivében,<br />

hogyan ragadta most őket meleg, tüntető<br />

tapsokra, baráti kéz<strong>sz</strong>orításra; hogyan éljenezték<br />

tüntetőleg az angolok a Wacht am Eheint,<br />

a németek a Marseillaiset, milyen meleg fogadtatás<br />

kö<strong>sz</strong>öntötte a Eákóezyt meg a <strong>sz</strong>abad<br />

Amerika «Yankee Doodle»-ját. Ös<strong>sz</strong>eolvadt a<br />

sok hang a testvériség nagy himnu<strong>sz</strong>ává.<br />

A termé<strong>sz</strong>ettan arra tanít bennünket, hogy<br />

mikor valamenyi <strong>sz</strong>in ös<strong>sz</strong>eolvad, akkor fehér<br />

támad belőle, majd ha a nemzetek <strong>sz</strong>inei mind<br />

egyetértően olvadnak ös<strong>sz</strong>e egy közös lobogóvá,<br />

az a fehér zá<strong>sz</strong>ló le<strong>sz</strong>, a béke lobogója.<br />

Harmadik vendéglátónk már maga a brit birodalom<br />

koronás ura volt, Edward király, a<br />

kinek -windsori kastélyába az imént említett<br />

lakoma után mentünk ki. Az a zivataros erejű<br />

éljenzés, a mely még a parlament ebédjén az<br />

angol királyhymnust fogadta, nemcsak a vendégek<br />

adója volt a vendéglátó or<strong>sz</strong>ág királyának<br />

nyújtva, hanem a békee<strong>sz</strong>me embereinek<br />

hódolata is az iránt, a ki maga is királyi kard<br />

helyett a fehér zá<strong>sz</strong>lót tartja kezében s a kinek<br />

neve már uralkodása első napjától kezdve:<br />

Edward, a béke<strong>sz</strong>erző. Hi<strong>sz</strong>en trónrajutásával<br />

esett ös<strong>sz</strong>e a dólafrikai béke s a fehér zá<strong>sz</strong>lónak<br />

KIRÁNDULÁS A CSORBA-TÓHOZ NÉGYESFOGATTAL.<br />

<strong>32.</strong> SZÁM. <strong>1906.</strong> <strong>53.</strong> KVFOLYAM. \ASAKNAPI ÚJSÁG. 525<br />

azóta is felesküdt hive maradt minden bonyadalmas<br />

kérdésben.<br />

. . . Eobogva gördültek fel a kocsik a windsori<br />

palota udvarára, a mely a maga régies,<br />

középkori vár jellegével, tornyaival, donjónjaival,<br />

barbicanjaival a legkirályiabb lakóhelyek<br />

egyike. Egé<strong>sz</strong> Európában talán csak a budai<br />

vár <strong>sz</strong>ebb kívülről. Megkapóan egyéni, nemzeti<br />

vonása pedig oly erős ennek a várnak, hogy<br />

<strong>sz</strong>inte olyan formán be<strong>sz</strong>él hozzánk, mintha<br />

egy vérbeli, törzsökös angol nagyúrral találkoznánk.<br />

Annak, a ki nem közeledhetik<br />

hozzá s csak mes<strong>sz</strong>iről látja, csupa méltóság,<br />

csupa nyugodt, komoly erő az egé<strong>sz</strong>, <strong>sz</strong>inte<br />

nem is ment egy kis merevségtől. De tárjon<br />

csak ajtót az embernek a maga otthonában;<br />

nincs fogható hozzá otthonias, derűs, meleg<br />

nyájasságban. Sok megmutogatott királyi kastélyban<br />

éreztem azt, hogy míg a czeremóniamester<br />

dirigálja az embert, addig csak meg<br />

lehet ott élni; de például bir-e ott valaki hos<strong>sz</strong>ú<br />

téli estén egy jó kar<strong>sz</strong>ékben regényt olvasni,<br />

vagy elbe<strong>sz</strong>élgetni, vagy meginni egy csé<strong>sz</strong>e<br />

teát ? A windsori kastélyban elképzelem. Kedélyes,<br />

elragadó nagyúri otthon az egé<strong>sz</strong>. Az<br />

ebédlő sem olyan, a hol azt hi<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ük, hogy az<br />

ebéd első fogása gyanánt nyársakat hordanak<br />

körül, a mit mindenkinek el kell nyelnie, hogy<br />

aztán a <strong>sz</strong>erint viselkedhessek.<br />

Ez a palota nem <strong>sz</strong>obasor, hanem otthon.<br />

Még a mesébe illő kincsek sem fo<strong>sz</strong>tják meg<br />

ettől a jellegtől; pedig itt van a Tippu Tib<br />

aranytrónja is, a melynek a karját tevő két<br />

aranysárkánya diónyi smaragdot hord <strong>sz</strong>em<br />

gyanánt; — itt van a hires drágakő madár is,<br />

akkora mint egy sirály, s a tollazatának minden<br />

árnyalatát drágakőből rakták ös<strong>sz</strong>e. Itt van a<br />

Gordon tábornok bibliája egy olyan kis házikóba<br />

belehelyezve, a melynek a rajzokkal ékes<br />

hegykristály oldalfalai maguk egy vagyon.<br />

A Gainsborough-, Eubens-, Van Dyck- képek eredetijeinek<br />

hos<strong>sz</strong>ú soráról nem is <strong>sz</strong>eretek ott<br />

<strong>sz</strong>ólni, a hol csak pénz <strong>sz</strong>erint értékel valamit<br />

az ember. Mert mikor azokat itt egy<strong>sz</strong>erre<br />

eredetiben, <strong>sz</strong>ázával látja meg az ember, a<br />

mit olajnyomatban, fényképben is ti<strong>sz</strong>telettel<br />

nézett, úgy érzi magát, mint a görög vándor, a<br />

ki előtt Phöbus egy<strong>sz</strong>erre, váratlanul a maga<br />

egé<strong>sz</strong> sugárzó erejével jelent meg.<br />

Nem hiába ismerte el egé<strong>sz</strong> Európa az angol<br />

királyt a legjobb műizlésű emberek egyikének,<br />

de Windsor kastélyt is ő tette azzá, a mi.<br />

Viktória királyné halála után kocsi<strong>sz</strong>ámra hordatta<br />

ki a bár drága, de művé<strong>sz</strong>ileg nem <strong>sz</strong>ép<br />

és kinosan merev «early Victorian» stylű dolgokat<br />

; azután a <strong>sz</strong>ínpadi királyi termekre emlékeztető<br />

örökös skarlát és arany dekorácziókat<br />

helyettesíttette tompa, tört, gyönyörködtető<br />

<strong>sz</strong>ínekkel; — mikor Edward király lépett a<br />

windsori kastély birtokába, olyan volt az, mint a<br />

csipkerózsa várába lépő király érkezése, mindaz,<br />

a mi addig merev mozdulatlanságban ve<strong>sz</strong>tegelt,<br />

az megmozdult, élni kezdett. — Fal<br />

mellé lapult kerevetek, karos<strong>sz</strong>ékek kinos, egye-<br />

nes vonalait megtörték; odapenderítették rézsut,<br />

kere<strong>sz</strong>tbe, félkörbe kandalló köré, erkélyablak<br />

mellé, épen <strong>sz</strong>aka<strong>sz</strong>tott olyan <strong>sz</strong>ögben, a<br />

hogy az a legkedélyesebb.<br />

Mig mi a kastélyt járjuk be, lenn a bársonyos<br />

pázsit zöldjón mintha égő piros pipacs-bokréta<br />

támadt volna a kertben: a katonai zenekar<br />

helyezkedett el, hogy zene is legyen, mialatt mi<br />

a királyi orangeriában uzsonnázunk. Méternyi<br />

magas, vert ezüst vázák, kürtök, kosarak tartják<br />

a rózsa, gardénia és <strong>sz</strong>egfű bokrétákat a<br />

teaa<strong>sz</strong>talokon; azt meg, a mi a virágokon kivül<br />

volt rajta, — azt <strong>sz</strong>ivtelenség lenne felsorolnom<br />

azok előtt, a kik nem voltak ott.<br />

Társaságunk egy lengyel tagja mondta: lám,<br />

az angol király nem fél vendégeket bocsátani<br />

be a palotájába; — már a pétervári palotában<br />

mindig attól re<strong>sz</strong>ketnének, hogy valaki bombát<br />

rejt el!<br />

Edward féljen, a béke<strong>sz</strong>erző? Királyok <strong>sz</strong>ámára<br />

sincs védő<strong>sz</strong>árny olyan, melynek védelme<br />

alatt biztosabban nyughatnak,, mint a békegalamb<br />

<strong>sz</strong>árnya. Ginevemé Győri Ilona.<br />

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.<br />

A (Budapesti Szemle> augu<strong>sz</strong>tusi kötete gazdag<br />

és értékes tartalommal jelent meg. Kezdődik a<br />

könyv Joob Lajos terjedelmes tanulmányának első<br />

ré<strong>sz</strong>ével, a melyben Mengemek a nemrég elhalt<br />

TÁTRA-LOMNICZ.<br />

KÉPEK A TÁTEÁBÓLi. — Jelfy Gyula fényképei.<br />

KILÁTÁS A TÁTRA-LOMNICZI PALACE-SZÁLLÓBÓL.<br />

bécsi egyetemi profes<strong>sz</strong>ornak az új államtanról irt<br />

munkájával foglalkozik igen beható és világos<br />

kritikai méltatással. A politikai tanulmány után<br />

<strong>sz</strong>épirodalmi tanulmány következik Baros Gyulától,<br />

a ki Balassa Bálint tanítványának, Rimay Jánosnak<br />

<strong>sz</strong>erelmi költé<strong>sz</strong>etét ismerteti Bimay 26 <strong>sz</strong>erelmes<br />

versét a minapában adta ki irodalmi hagyatékának<br />

kegyeletes őrzője, báró Radván<strong>sz</strong>ky Béla.<br />

Bogdánfi Ödön Budapest vízvezetékéről és csatornázásáról<br />

irt czikket, Szabó Karoly Sand George<br />

és leánya nem régiben kiadott levelezését ismerteti.<br />

Seprődy János Eötvös Károlynak Káldy Gyuláról<br />

dolgozatára te<strong>sz</strong> reflexiókat. A <strong>sz</strong>épirodalmi ré<strong>sz</strong>ben<br />

Fogazzaro «A <strong>sz</strong>ent* czímű regényének első, és<br />

a Ferhád és Sirin török mese befejező közleményét<br />

találjuk. Az ola<strong>sz</strong> regényt Vetési József, a török<br />

mesét Mé<strong>sz</strong>áros Gyula fordította. Ebben a ré<strong>sz</strong>ben<br />

van még Lévay Józsefnek egy kedves, <strong>sz</strong>elid hangulatú<br />

költeménye és Heine «Két lovag >-jának<br />

Vargha Gyulától való értékes műfordítása. Gazdag<br />

az tÉrlesítöt rovat is. A tBudapesti Szemle»<br />

Gyulai Pál <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tésében a Franklin-Társulat<br />

kiadásában jelenik meg minden hónap elsején.<br />

Egy <strong>sz</strong>ám ára két korona.<br />

Borura-derű. Egy kis, hú<strong>sz</strong> oldalas füzet, a<br />

czímlapján tulipán, benne pedig Szendröi Józsefnek<br />

tizenhat költeménye. Mind a tizenhat hazafias<br />

vers, tele égő magyar érzéssel, a mi a legnagyobb<br />

erényük ezeknek a költeményeknek. Hogy sajátos<br />

karaktert kapjon az érzése, ahhoz Szendröi nem<br />

elég erős egyéniség, de azért a lantja elég éretesen<br />

zeng, a vers érezhetőleg könnyen ömlik az ajkáról<br />

és van néhány igen sikerült költői képe. A füzet

526 VASÁRNAPI ÚJSÁG. <strong>32.</strong> SZÍM. <strong>1906.</strong> <strong>53.</strong> ÉVFOLYAM.<br />

Sopronban jelent meg dr. Baán Endrénének és<br />

jobaházi Dó'ry Pálnénak ajánlva. Az ára 50 fillér,<br />

a jövedelme fele az Or<strong>sz</strong>ágos Tulipán-egyesületé.<br />

Hulló csillagok. Ko<strong>sz</strong>tolámzky István, a ki ezzel<br />

a czímmel egy kötet verset adott ki Déván, meghiggadt<br />

lélek. Viharzó, nagy <strong>sz</strong>envedelmeket nem<br />

énekel, annál dúsabban inspirálja a <strong>sz</strong>envedés.<br />

Nem a lázongó, hanem a gyá<strong>sz</strong>oló <strong>sz</strong>envedés, nem<br />

forradalmi, hanem rezignáló érzés, a mely nehéz<br />

perczeiben egy-egy <strong>sz</strong>elid, méla dallal könnyít<br />

magán. Nem minden dala világos kifejezése az<br />

érzésének, a <strong>sz</strong>ava néha nehézkes, homályos, a<br />

formával való birkózásban elakadó, de mind mögött<br />

érzik az ő<strong>sz</strong>inteség, a mi átmelegíti a verseket.<br />

Témájukban a versek meglehetősen változatosak,<br />

érzék dolgában körülbelül egy <strong>sz</strong>inten állanak.<br />

Új könyvek.<br />

tlhidapcsli Szemle*. Augu<strong>sz</strong>tusi <strong>sz</strong>ám. Szerke<strong>sz</strong>ti<br />

Gyulai Pál, kiadja a Franklin-Társulat, megjelenik<br />

minden hónap elsején. Előfizetési ára egy évre<br />

24 korona. Egy <strong>sz</strong>ám ára két korona.<br />

Borura-derü. Költemények; irta Szendröi József.<br />

Megjelent Sopronban; ára 50 fillér.<br />

Hulló csillagok. Költemények; irta Ko<strong>sz</strong>tolán<strong>sz</strong>ky<br />

István. Megjelent Déván. Az ára két korona.<br />

EGYVELEG.<br />

* AXIX-ik <strong>sz</strong>ázad lefolyása a világon ingyen <strong>sz</strong>éto<strong>sz</strong>tott<br />

bibliák súlya 30,700tonnára (1 tonna = 1000<br />

kiló) rúg.<br />

A legújabb amerikai ös<strong>sz</strong>etételű, divatos kellemes,<br />

vonzó illatot ára<strong>sz</strong>tó parfeum a • Diana varfeumt,<br />

Urak, hölgyek egyaránt csodákat be<strong>sz</strong>élnek a pikáns,<br />

elbűvölő illatáról, melyet a pesti uri hölgyek egy<strong>sz</strong>erre<br />

felkaptak. Eredeti 5 koronás nagy üvegekben <strong>sz</strong>állítja<br />

a magyaror<strong>sz</strong>ági főraktár Erényi Béla Diana-gyógy<strong>sz</strong>ertára,<br />

Budapest, Károly-körut 5.<br />

Bob-hashajtó a legkellemesebb (10 fillér.)<br />

HALÁLOZÁSOK.<br />

Elhunytak a közelebbi napokban : EAÁB JÓZSEF,<br />

<strong>sz</strong>epesegyházmegyei áldozár, kápo<strong>sz</strong>tafalui plébános,<br />

aranymisés pap, Szepesvármegye törvényhatósági<br />

bizottsági tagja, 82 éves korában Kápo<strong>sz</strong>tafalun.<br />

— KBESZTA JÓZSEF máv. főmérnök, 46 éves<br />

korában Kolozsvárt. — SÓLYOM FEKETE FERENCZOT.,<br />

a dévai királyi törvény<strong>sz</strong>ék nyűg. elnöke, a hunyadmegyei<br />

történelmi és régé<strong>sz</strong>eti társulat megalapítója<br />

és örökös ti<strong>sz</strong>teleti elnöke, jogi és történelmi<br />

iró, 67 éves korában Déván. — BABIOLOVICS KÁROLY<br />

volt e<strong>sz</strong>éki polgármester és az ottani kereskedelmi<br />

és iparkamarának több éven át volt elnöke, 65<br />

éves korában E<strong>sz</strong>éken. — JOANOVITS MIKLÓS 73 éves<br />

korában Budapesten. — DOMBY KÁBOLY, nyűg.<br />

jegyző, Somogy vármegye volt bizottsági tagja,<br />

59 éves korában Vá<strong>sz</strong>olyban. •— SZILVÁS GÉZA<br />

közigazgatási bírósági díjnok, 25 éves korában<br />

Termé<strong>sz</strong>etes<br />

Salvator<br />

vasmentes<br />

Lifhion-forrás<br />

kitüno hatású<br />

VMa-, hólyag-, rheuma- és kö<strong>sz</strong>vénybántalmaknál,<br />

viseleti nehézségeknél, ozukorbeteerségeknól a légző-<br />

•• emé<strong>sz</strong>tési <strong>sz</strong>árak humtalnál.<br />

Budapesten főraktár Édeskuty L. urnái.<br />

Első Leánykiházasitasi Egylet m. <strong>sz</strong>. Gyermek-<br />

és életbiztositó intézet Budapest, VI., Terézkörut<br />

40—42. <strong>sz</strong>. Alapíttatott 1863. Folyó óv július<br />

havában 1.576,200 K értékű biztosítási ajánlat nyújtatott<br />

be és 1.378,200 K értékű uj biztosítási kötvény<br />

állíttatott ki. Biztosított ös<strong>sz</strong>egek fejében 61,511 K 75 f.<br />

fizettetett ki. 1906 január 1-től július 31-éig bezárólag<br />

10.137,600 K értékű biztosítási ajánlat nyújtatott<br />

be és 8.764,200 K értékű uj biztosítási kötvény állíttatott<br />

ki. Biztosított ös<strong>sz</strong>egek fejében a folyó évben<br />

• r )86,890 E 75 t s az intézet fennállása óta 10.752,790 E<br />

05 f. fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás<br />

minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek<br />

és legelőnyösebb feltételek mellett.<br />

A rohitschi „TEMPEL-forrás" borral<br />

rendkívül üdítő hatású és<br />

az egé<strong>sz</strong>séget előmozdító.<br />

Nagybani raktár Magyaror<strong>sz</strong>ág ré<strong>sz</strong>ére:<br />

IIO V V M A NNJÓZS É F, Budapest,<br />

Báthory-uteza 8.<br />

KODAK<br />

kamarák napfény-tekercsfilmek ré<strong>sz</strong>ére K 6.50-től<br />

•gén 400 koronáig.<br />

Budapesten. — KÁDÁR JÁNOS, m. kir. pénzügyi<br />

tanácsos, <strong>sz</strong>ámvevőségi főnök, 65 éves korában<br />

Nagy<strong>sz</strong>ebenben. — VISONTAY JÁNOS, az 1848—49.<br />

<strong>sz</strong>abadságharezban honvéd főhadnagy, később gimnáziumi<br />

igazgató, a já<strong>sz</strong>berényi gimnáziumnak<br />

<strong>sz</strong>ervezője és alapítója, utóbb Budapesten fó'reáliskolai<br />

tanár, a bécsi Földtani Akadémia tagja,<br />

40 év óta városi virilis képviselő, 78 éves korában<br />

Já<strong>sz</strong>berényben. — STEINEB SÁMUEL, <strong>sz</strong>éplaki földbirtokos,<br />

Biharmegye törvényhatósági bizottságának<br />

tagja, 73 éves korában. — FIEDLEB SÁNDOR<br />

JÓZSEF pénzügyigazgatási ti<strong>sz</strong>tviselő, volt pestmegyei<br />

<strong>sz</strong>ámvevő, 47 éves korában Budapesten. — GOM-<br />

BOSSY FEBENCZ 48-as főhadnagy, nyűg. m. kir. erdőtitkár,<br />

78 éves korában Be<strong>sz</strong>terczebányán. — RADÓ<br />

BÉLA kiadóhivatali főhivatalnok, Budapesten. —<br />

CSAPÓ JÓZSEF nyűg. tanitó 83 éves korában. —<br />

BALLÁ ISTVÁN, volt 48-as honvéd, 87 éves korában<br />

Újvidéken. Halálát két fia, Ballá Aladár újvidéki<br />

főispán és Ballá Árpád, az újvidéki függetlenségi<br />

párt elnöke, gyá<strong>sz</strong>olja. — PÜSPÖKY GBACZIÁN lovag,<br />

nyűg. hu<strong>sz</strong>árkapitány és ismert genealógiai kutató<br />

51 éves korában Budapesten. — Kis-enyedi és alsó<strong>sz</strong>entmihályfalvi<br />

SIGMOND DEZSŐ 62 éves korában<br />

Budapesten. — CSIGÓ KÁLMÁN honvédhu<strong>sz</strong>ár-<strong>sz</strong>ázados<br />

39 éves korában Gyulake<strong>sz</strong>in. — PAUSINGEB BÓ­<br />

DOG, m. kir. pénzügymini<strong>sz</strong>teri <strong>sz</strong>ámvizsgáló, 49 éves<br />

korában, Budapesten.<br />

Ozv. BÓNI8 SÁMTJELNÉ, <strong>sz</strong>ül. négyesi Szepessy<br />

Hona, 78 éves korában. Az elhunyt menye volt<br />

Bónis Sámuel 1848. évi államtitkárnak, később<br />

koronaőrnek és kúriai tanácselnöknek, sógornője<br />

dr. Korányi Frigyes egyetemi tanár, főrendiházi<br />

tagnak. — Ozv. NOVOTNY ISTVÁNNÉ dr.-né, <strong>sz</strong>ül.<br />

Seipel Anna 65 éves korában Nyitrán. — Lá<strong>sz</strong>lófalvi<br />

id. EÖRDÖGH EÓBERTNÉ 45 éves korában Budapesten.<br />

— Ozv. losádi báró GYÓRFFY LAJOSNÉ <strong>sz</strong>ül.<br />

losádi báró Gyó'rffy Mária, 76 éves korában Kra<strong>sz</strong>nán.<br />

— EIEDL ANTALNÉ, <strong>sz</strong>ül. Freyberger Sarolta<br />

34 éves korában Pécsett. — HUSZÁR ALBERTNÉ,<br />

<strong>sz</strong>ül. Vieder Friderika 44 éves korában Kolozsvárott.<br />

— Ozv. HORVÁTH PÁLNÉ, <strong>sz</strong>ül. nemes Ducreux<br />

Karolina 86 éves korában Budapesten. — Özv.<br />

felső-boldogas<strong>sz</strong>onyfalvi PÁLL KÁROLYNÉ, <strong>sz</strong>ül. bogarasi<br />

Görög Anna 96 éves korában Marosvásárhelyen.<br />

— Özv. TAKÁCS JÁNOSNÉ, <strong>sz</strong>ül. Désy Erzsébet,<br />

80 éves korában Nagybányán. — Özv. VARGA<br />

LAJOSNÉ, <strong>sz</strong>ül. kolláti Bakos Erzsébet 76 éves korában<br />

Panyolán. — WOLFF ANNA 57 éves korában<br />

Tordán. — Özv. DIVALD KÁROLYNÉ, <strong>sz</strong>ül. Steinhübel<br />

Róza 66 éves korában Bártfafürdőn. — TRAUTMANN<br />

HENRIKNÉ, <strong>sz</strong>ül. Krist Irma, 35 éves korában Budapesten.<br />

— Özv. WOLFF GÁBORNÉ, <strong>sz</strong>ül. Lukács Lujza<br />

86 éves korában Tordán. — AMBRÓZY GYÖBGY báróné,<br />

<strong>sz</strong>ül. borosjenői Muzslay Izabella 86 éves korában<br />

Abbáziában. — SZILÁRD JÁNOSNÉ, <strong>sz</strong>ül. Wimmer<br />

Antónia 79 éves korában Szölgyén-Hidegvölgyben.<br />

— Özv. budaméri UJHÁZY SÁNDOBNÉ, <strong>sz</strong>ül.<br />

westfáliai nemes Förtsch Friderika, 7 7 éves korában.<br />

— HEBTELENDY ADOLFNÉ, <strong>sz</strong>ül. Wiener Paula,<br />

20 éves korában Budapesten.<br />

Lábizzadás<br />

kéz és hónaljak izzailisa ellen<br />

egyetlen biztos <strong>sz</strong>er a « Sttocinbalzsamo,<br />

meg<strong>sz</strong>üntet minden<br />

bűzös helyi izzadást a legrövidebb<br />

idő alatt. 1 üveg ára 2 kor. Postán<br />

<strong>sz</strong>étküldi Prágay Elemér gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong><br />

Ú<strong>sz</strong>ód, Kalocsa melleit.<br />

javítja az étkek izét.<br />

Ké<strong>sz</strong>íti Maggi Gyula és Társa, Bregenz.<br />

PREMOésPOCO<br />

SAKKJÁTÉK.<br />

2496. <strong>sz</strong>ámú feladvány. Dr, Gold Samutól, Newyork.<br />

6<br />

ú<br />

4<br />

3;<br />

2<br />

1<br />

SÖTÉT.<br />

M<br />

W iir<br />

IP á IP IP<br />

a b o tv a t g a<br />

VILÁGOS.<br />

Világos indul és a harmadik lépésre mattot ad.<br />

Szerke<strong>sz</strong>tői üzenetek.<br />

O. G. I. Nagyon <strong>sz</strong>ívesen ve<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ük a kilátásba<br />

helyezett ezikket. Jelen tartózkodási helyén nem tudjuk<br />

közelebbi czímét, azért vála<strong>sz</strong>olunk itt, és nem<br />

levélben.<br />

A rózsafa. Zavarosan megirt, lapos dolog, csupa<br />

üres <strong>sz</strong>ót ad ott, a hol eleven életet várnánk.<br />

Petőfi <strong>sz</strong>erelme. Nagy <strong>sz</strong>orgalommal, gonddal ké<strong>sz</strong>ült<br />

tanulmány, jó volna felolvasásnak valami<br />

<strong>sz</strong>űkebb körű estélyen, de lapunkba nem való, mert<br />

sem adataiban, sem <strong>sz</strong>empontjaiban nincs semmi oly<br />

új dolog, a mely közlését indokolttá tenné épen<br />

lapunkban, a mely Petőfi élete s munkássága felkutatásában<br />

és ismertetésében oly nagy <strong>sz</strong>erepet<br />

ját<strong>sz</strong>ott mindig.<br />

Nyár elején. Könny a dal helyett. Jelentéktelen<br />

apróságok, bár megírásukban van egy kis hangulatosság.<br />

KÉPTALÁNY.<br />

A 29-ik <strong>sz</strong>ámban megjelent képtalány megfejtése<br />

Harcz nélkül nincs győzelem.<br />

Felelős <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tő: Hoitsy Pál.<br />

Szerke<strong>sz</strong>tőségi iroda: Budapest, IV., Keáltanoda-u. 5.<br />

Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.<br />

vásároljon Svájczj selymet!<br />

Kérjen mintát a mi újdonságainkról feketében, fehérben vagy<br />

<strong>sz</strong>ínesben K 1.15-től egé<strong>sz</strong> K 18-ig méterenkint.<br />

Különlegesség: Selyemkelmék társasági, menyas<strong>sz</strong>onyi, báli<br />

és iitczai toilettokra, valamint blousokra, bélésre stb.<br />

Mi csak jótállással kezeskedett selyem<strong>sz</strong>övetet adunk el direkt<br />

magánfeleknrk, vám- és portomentesen a lakásba<br />

<strong>sz</strong>állítva.<br />

SCHWEIZER & Co., Luzern TJ 31. (Svajcz.)<br />

Selyem<strong>sz</strong>övet-kivitel- Kir. udv. <strong>sz</strong>állító.<br />

Hazai termék!<br />

Mlg eddig a régi bőrbetegségek, a legkülönbözőbb súlyos<br />

idegbajok (neurastlienia, vitiistáncz). a sápkór, a női<br />

arezot eléktelenítő pattanások s a női <strong>sz</strong>ervek lmrutos<br />

megbetegedéseinek kezelésénél csekély értékű idegen<br />

vizekre vollnnk utalva, addig ujabban<br />

a PARÁDI ARSEN i e m?<br />

olyan kincsünk van, mely minden eddigi arsensavas viznél<br />

(Honcegno Leuco) hatásosabb, könnyebben emé<strong>sz</strong>thető »<br />

manapság már, minthogy legelőkelőbb orvosi tekintélyeink felkarolják<br />

s a fogya<strong>sz</strong>tók egé<strong>sz</strong> serege dicséri hatásait, hazánkban<br />

csaknem kizárólagos keresletnek örvend.<br />

Ijgy postaláda (7 palaczk) parádi arsen vastartalma gyógyvizet<br />

Magyaror<strong>sz</strong>ág ös<strong>sz</strong>es portaállomásaira i korona 7(T fillérért<br />

bermenteaen <strong>sz</strong>állít a<br />

r<br />

Főraktár: ÉDESKUTY L. tóJftfi&fS:<br />

Kapható minden gyógytárban és megbízható füazerkereskedéaken.<br />

kamarák üveglemezek ré<strong>sz</strong>ére és Premofilm-packok<br />

(napfény töltés) 22 koronától<br />

egé<strong>sz</strong> 915 koronáig.<br />

Prospektusok ingyen és bérmentve mindenütt kaphatók.<br />

KODAK Ltd. WIEN, I., GRABÉN 29. <strong>sz</strong>ám.<br />

<strong>32.</strong> SZAM. <strong>1906.</strong> <strong>53.</strong> ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 527<br />

Sok millió előkelő úrhölgy ha<strong>sz</strong>nálja<br />

a világhírű Földes-féle<br />

MARGIT-GREMET,<br />

mely zsírtalan, ártalmatlan s rögtőn <strong>sz</strong>épit.<br />

A Földes-féle MARG1T-CREME<br />

gyor an és biztosan ható ártalmatlan »zer<br />

sseplők, májfoltok, bőratkák,<br />

pattanások, kiütések s mindennemű<br />

borbaj ellen. A világ legelőkelőbb hölgyei<br />

ha<strong>sz</strong>nálják és elragadtatással be<strong>sz</strong>élnek annak<br />

páratlan és csodás hatásáról. Egy tégely elha<strong>sz</strong>nálása<br />

után erről mindenki meg fog győződni<br />

Postán utánvétellel vagy a pénz elő- ÜSI/1„„<br />

zetes beküldése után küldi a ké<strong>sz</strong>ítő: f 01(16$<br />

Legkedveltebb, legjobb haifesiő<strong>sz</strong>er a<br />

MELANOGENE<br />

fekete és barna <strong>sz</strong>ínben.<br />

Ezen kitűnő és ártalmatlan ké<strong>sz</strong>ítmény<br />

nyel hajat, <strong>sz</strong>akált, baju<strong>sz</strong>t pár<br />

perez alatt feketére vagy barnára lefesteni.<br />

A <strong>sz</strong>in álbandó és a termé<strong>sz</strong>etes<br />

<strong>sz</strong>íntől meg nem különböztethető.<br />

Ártalmatlan és alkalmazása<br />

igen egy<strong>sz</strong>erű. Nem pi<strong>sz</strong>kít. 11284<br />

Ára 2 korona 80 fillér.<br />

Ir08 437 557 645 721 741 1 1 932 1021<br />

1 1 230 500 622 721 732 812 1 1 c>58 1031!<br />

Péczel ind. 434 515 '553 618 629 650 733 810 907 11'-'7<br />

Budapest k. p. u. érk. 532 600 635 650 710 735 815 845 945 1210 1240 130 310 540 7ÜH 752 812 852 912 101Q 1025 HJil<br />

1 Megjegyzések, áz esti 6 érától reggeii 5 ora 39 perczig terjedő éjjeli idő a perezek aláhúzásával van megjelölve. — liy.-v. — Gyors-vonal. — Sz.-v. — Sze stély-vonaL — V.-v. — Vegves vonat<br />

— Tv. u.-az — Tehervonat wemély<strong>sz</strong>íllilással. — " — Feltételes megállás, — f — csak fel<strong>sz</strong>állás — / — csak le<strong>sz</strong>állás. — » GödöUő és Budapest k p a között május 20-tól bezárólag wuiemb r 9 i;; vasár-<br />

*• ünnepnapokon ,7. ulisok fel<strong>sz</strong>állása ki tan zárva. — c Jnmas l-iől közlekedik. — e Csak hétköznapokon közlekedik. (IJtts»y'>i»»i nem lijaziatik 1

528 VASÁRNAPI ÜJSAG.<br />

3á. SZÁM. <strong>1906.</strong> <strong>53.</strong> KVFOLYAM.<br />

\ tir#í kitíl tiit gégehurútban, tüdővérzésben,<br />

xVSZllj[l.cl.Jjci,Il$ tüdőbajban, gyomorbajban<br />

Szenvedők kertsenek arnyi idOt és vizsgálják meg a gyógvnlást bizonyító alábbi iratokat. Ez csak elenyé<strong>sz</strong>ő csekély <strong>sz</strong>áma a folyton beérkezőknek Minden megjegyzés nélkül közöljük<br />

őket, mert a tapa<strong>sz</strong>talat azt mutálja, hogy a <strong>sz</strong>envedő közönség nriga tudja le.'jobban megalkotni a véleményét. A levélkivonatok, nem tekintve osekély stiláris módosításokat, <strong>sz</strong>ó<strong>sz</strong>erm<br />

zeresen biclcg kéz ea lao. — végzési nehézség;. — A iegze<br />

rendetlen <strong>sz</strong>ívverés, cs<strong>sz</strong>cLötvc nagy félelemérzéssel. — Kevés alvás. — Ros<strong>sz</strong> emé<strong>sz</strong>tés stb. A kúra folytatására a baj pontos leirása <strong>sz</strong>üLséges, el kell mondani,<br />

mi a foglalkozása és hogy hideg-e a láb. — így cziuiezzük:<br />

Kur-Insti(iit„Spiro spero* Dresden-Niederlössnitz,, Schulslr. 271. A.<br />

Tüdőbaj, vérköpés<br />

A legntóbbi 5 év minden tava<strong>sz</strong>án ts ő<strong>sz</strong>én leginkább<br />

t idol.unitban betegedtem meg s állapotom, daczára az orvosi<br />

sígélynek és sok ajánlott <strong>sz</strong>ernek, évről-évre ros<strong>sz</strong>abodutt. s<br />

utóbbi időben több<strong>sz</strong>ör munkaképtelen is letttm, sőt több<br />

botig Ágyban is kellett időznöm. Erösebb munkánál állandóan<br />

<strong>sz</strong>ívdobogást kaptam, valamint <strong>sz</strong>úró fájdalmak nyilaitik<br />

át Inporzkáimat, melyek azután a moll és hát tájékára<br />

húzódtak. Ez légzésemet olyannyira megnehezítette, hogy<br />

tiidőgynladástól tartottam, mi által munkám is kimondhatatlan<br />

teherré lett nékem. Ezenkívül állandóan hidegek voltak<br />

kezeim s lábaim, berekedtem s köpésem véres volt, valamint<br />

idő közönkint éjjeli izzadtság is gyötört.<br />

Hogy ily körülmények között sokáig nem élhetek, ezt beláttam<br />

s ezért segély után tudakozódtam.<br />

Figyelmes lettem .Spiro spero» gyógyintézet egy hirdetésére,<br />

mely a reichenbergi újságban megjelent, s az elért<br />

sikerek engem is arra inditotlak, hogy ez intézethez forduljak.<br />

Már néhány hét múlva az utasításoknak <strong>sz</strong>igorú betartása<br />

folytán, legnagyobb örömömre, javulást vettem é<strong>sz</strong>re.<br />

Néha-néha kis vis<strong>sz</strong>aesés mutatkozott, de mindig nekibátorodva,<br />

a rendelkezések <strong>sz</strong>igorú betartása utján egé<strong>sz</strong>ségemet<br />

vis<strong>sz</strong>anyertein. Az előbbi rohamok, mint <strong>sz</strong>ívdobogás,<br />

vérköpés, mell- és hátfájdalmak és még több, legnehezebb<br />

munkánál sem ismétlődtek s azt hi<strong>sz</strong>em, legutóbbi utasítások<br />

betartásával ezektől teljesen meg le<strong>sz</strong>ek <strong>sz</strong>abadítva.<br />

Ezéit hálára vagyok lekötelezve a nyújtott segélyért s a<br />

<strong>sz</strong>íves kezelésért, s kötelességemnek tartom minden betegnek<br />

ez intézetet figyelembe ajánlani.<br />

Teljes ti<strong>sz</strong>telettel vagyok hálára kötelezetten<br />

I'ricdrich Antal, Morchensternben<br />

A feuti aláírás hitelességet bizon.iitja: Morchenstern.<br />

(V. H.) Po<strong>sz</strong>el Vilmos Károly, polgármester,<br />

Gyomor- és bélbaj.<br />

Ezennel legnagyobb kö<strong>sz</strong>önetemet fejezem ki a«Spiro spero«<br />

gyógyintézetnek, gyomor- és bólbnjom teljes gyógyításáért.<br />

Ilárom évvel ezelőtt influenzában betegedtem meg; nemsoká:<br />

a emé<strong>sz</strong>tési nehézségek és főfájás mutatkoztak, valamint<br />

h.ves <strong>sz</strong>úrás a lapocskákban. A test állandóan fölpuffadt volt<br />

8 <strong>sz</strong>ékelésemet csak mestersége en tudtam fontai tani. Étvágytalanság,<br />

valamint álmatlanság napirenden voltak. Té<strong>sz</strong>tás<br />

ételeket és főzeléket nem élvezhettem, mert pynmorfoijdalmaiin<br />

meggátoltak ebben. Mindekhez még ogy évvel<br />

ezelőtt meghűlés folytán vesegörcsök is csatlakoztak. Ha<br />

orvosi regéiyt vettem igénybo, ez egy ideig enyhülést hozott,<br />

de a régi baj mindig njra és njra előállt. Az elmúlt télen<br />

kezemhez jutott a «Spiro spero» gyógyintézet eredményes<br />

kezeléséről egy ujsághinl • tméiiy : áprilisban hozzáfordultam<br />

t kértem tanác3:'.t. Ctasltisait legpontosabban betartva, nc-<br />

Kiti'mő niinűséf/ü<br />

kosarak, kézitáskák,<br />

toilett-táskák, női kalapbőröndök<br />

és bőrdi<strong>sz</strong>műáruk<br />

legnagyobb<br />

vála<strong>sz</strong>tékban<br />

HELLER MÓR utóda<br />

bőröndösnél, 11713<br />

Budapest, Károly-körut 3. <strong>sz</strong>.<br />

Képes árjegyzék vidékre ingyen és bérmentve.<br />

G/ermvaffo,<br />

CHINA'BOR VASSAL<br />

orősitő<strong>sz</strong>er gyengélkedők, vér<strong>sz</strong>egények és<br />

lábbadozók <strong>sz</strong>ámára. Étvágygerje<strong>sz</strong>tő, idegerősitő<br />

és vérjavité <strong>sz</strong>er. 11500<br />

Kitűnő Íz. Több mint 41X10 orvosi vélemény.<br />

J. SERRAVALLÓ, Trieste Barcola.<br />

Vásárolható a gyógy<strong>sz</strong>ertarakban félliteres üvegekben<br />

á K 3.60, égési literes üvegekben á K 4.80.<br />

Ha ő<strong>sz</strong>ül a haja<br />

ne ha<strong>sz</strong>náljon mást, mint a<br />

„STELLA"-HAJVIZET,<br />

mert ez nem hajfestő, de oly vegyi ös<strong>sz</strong>etételű <strong>sz</strong>er,<br />

mely a haj eredeti <strong>sz</strong>ínét adja vis<strong>sz</strong>a. Üvegje 2 K.<br />

ZOLTÁN BÉLA gyógy<strong>sz</strong>ertárában,<br />

Budapest, V 49, Szabadságtér, Sétatór-utoza<br />

•árkán. 11186<br />

hány hét múlva éreztem már, hogy bajom mindinkább végét<br />

járja. Nemsokára teljesen elmultak, <strong>sz</strong>ékelésem rendes lett s<br />

étvágyam helyreállt. Most, hála Istennek, teljes gyógyulásomat<br />

jelenthetem.<br />

Valamennyinek, kik hasonló betegségben <strong>sz</strong>envednek, legmelegebben<br />

ajánlom ez intézetet.<br />

Teljes ti<strong>sz</strong>telettel és hálával Obstmeyer Mária,<br />

Enzersdorf, Fiséba mellett, u. p. Klein Neusiedel.<br />

Az aláírás valódiságáról tanúságot te<strong>sz</strong> :<br />

Enzersdorf, Fischa mellett. Pobep Mihály, polgármester.<br />

Tüdőbaj.<br />

Újság révén tudomásomra jutott becses czimük s bizalommal<br />

fordultam segélyért Önökhöz. Két és fél év óta <strong>sz</strong>envedtem<br />

kimondhatatlan fájdalmas <strong>sz</strong>úrásban és köhögésben;<br />

teljesen lesoványodva és erőtlenül kínlódtam; olyannyira,<br />

hogy helybeli orvosok gyógyításom lehetőségéről lemondtak.<br />

Mindennek daczára nekibátorodtam, s tSpiro speroi gyógyintézethez<br />

fordultam abban a reményben, hátha mégis lehetséges<br />

egé<strong>sz</strong>ségem helyreállítása. Legnagyobb örömömre már<br />

rövid idő múlva jelentést küldhettem, hogy gyógykezelésük<br />

nagyon megkönnyítette bajomat. Még ma is azt mondhatom,<br />

hogy tüdőbetegségemtől teljesen meg<strong>sz</strong>abadultam.<br />

E bizonyítványom azért késett mai napig, mert meg akartam<br />

győződni, vájjon állandó-e gyógyulásom. Minthogy máig<br />

legcsekélyebb jel sem mutat arra, hogy vis<strong>sz</strong>atérne, legmelegebb<br />

kö<strong>sz</strong>önetemet s hálámat fejezem ki s <strong>sz</strong>ívesen egyezem<br />

bele, hogy e hálairatomat nyilvánosságra hozzák.<br />

Kitűnő ti<strong>sz</strong>telettel<br />

Koutny Ferenoz, Wien, V, Jahn-utcza 42.<br />

(P. H.) Kerületi elüljáró: Hrnza Lipót, Wien.<br />

Tüdöcsúcshurut, tüdővérzés.<br />

Teljes egy évig volt rajtam sápadtság legnagyobb mértékben<br />

s még vér<strong>sz</strong>egény is voltam. Ezenkívül 19U4 május havában<br />

meghűlés folytán tüdöcsűcshurut is társult előbbi bajaimhoz.<br />

Oly magas fokra hágó t ez, hogy több<strong>sz</strong>ör vért<br />

köhögtem, később nyalkát. Egé<strong>sz</strong> éjjeleket kellett átvirra<strong>sz</strong>tanom,<br />

a gégében folyton hörgő s sipoló hang gyötört, étvágyom<br />

pedig teljesen elhagyott. Több orvost kerestem föl,<br />

de ezek mindig csak kevés könnyebbülést <strong>sz</strong>er(ztek, de egé<strong>sz</strong>ségem<br />

teljes helyreállítását nem érték el. Történt, hogy egy<br />

alkalommal iSpiro speroi gyógyintézet hirdetése magára<br />

vonta figyelmemet; hozzáfordultam tehát segélyért. Miután<br />

az adott utasításokat becsületesen betartottam, ma, hála<br />

Istennek, teljesen jól érzem magam. Nagy hálára köteleztek<br />

lo s minden <strong>sz</strong>envedőnek gyógykezelésüket legmelegebben<br />

ajánlom majd. Biztos vagyok benne, hogy senki se sajnálja<br />

egé<strong>sz</strong>sége helyreállítása érdekében ez aránylag csekély költ-<br />

LÓgíket. Teljes ti<strong>sz</strong>telettel<br />

Bilzer M. kisas<strong>sz</strong> »ny, Irelent'ral, P. Obsrkotzau.<br />

Külön magyar levelezés.<br />

Vértes-iéle Sósbor<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong><br />

Minden házban <strong>sz</strong>ükséges.<br />

LUSER L.-féle turista tapa<strong>sz</strong>.<br />

Biztosan és gyorsan ható <strong>sz</strong>er, tyúk<strong>sz</strong>em,<br />

<strong>sz</strong>emölcs és talp, valamint a sarok bőr<br />

keményedései, to­<br />

vábbá mindennemű<br />

börel<strong>sz</strong>aruaodás<br />

ellen. A hatás<br />

ért jótállás<br />

vállal<br />

tátik. .<br />

Központi<br />

<strong>sz</strong>étküldést<br />

raktár:<br />

SCHWESI L,<br />

ÍZ<br />

MEIDLIITQ-BÉCS.<br />

j p y Csak akkor valódi, ha min-<br />

1 r den ha<strong>sz</strong>nálati utasítás és minden<br />

tapa<strong>sz</strong> a mellettes védjegygyei és<br />

aláírással el van látva, azért is erre<br />

ügyelni kell.— 1 doboz ára 120 kor.<br />

Vidékre 1'65 kor,elöíetesbekölde» mellett bérment.<br />

Magyaror<strong>sz</strong>ági főraktár: 105Í9<br />

Török József gyógy<strong>sz</strong>., Budapest, Királv-u. <strong>12.</strong> Andrássv-ót 26.<br />

Budapest, I.T Mé<strong>sz</strong>áros-utcza 68. <strong>sz</strong>ám<br />

Gyárt Paplrtányért, bonbomert é» Jardinet-dobozokat. Sajtolt kerek dobozokat,<br />

legmentí sen elzárható, ös<strong>sz</strong>ehajtható dobozokat, pólyák, kötógyapot, stb.<br />

e»ma«olAsára. Hintődobozok, valamint hnsott lemez-cövek tet<strong>sz</strong>és <strong>sz</strong>erinti úafcvságban.<br />

Teaz-dobozok Vt küogr.-tól 10 küogr.-ig, valamint 6, 10 és 90 filléres tea<br />

c 60 magolásához<br />

G ő z e r ő r e berendezve. 3 0 0 mnnk&B.<br />

&api gyártás 150,000 dobó*. 1131<br />

Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. <strong>sz</strong>ám.<br />

A<strong>sz</strong>tma, gégehurut.<br />

Fiam meghűlés folytán gégéim rútban megbetegedi tt.<br />

A baj újból s újból megismétlődött a leggondosabb ápolás<br />

daczára; nem ha<strong>sz</strong>nált semmiféle <strong>sz</strong>er. Betegségének állandó<br />

kísérője légzési nehézség s fojtó rohamok voltak', ugy hogy<br />

komolyan aggódtam egé<strong>sz</strong>sége helyreállításáért. Legnagyobb<br />

<strong>sz</strong>ükségemben újság révén a nSpiro sperot gyógyintézet hirdetésére<br />

lettem figyelmes, s bizalommal fordultam hozzá<br />

segélyért. Miután a betegség tüneteit ré<strong>sz</strong>letesen tudomásár,]<br />

hoztam az intézetnek, a gyógykezelés megkez Ifcdött, mindent<br />

az utasításoknak megfelelően betartottam, s a kívánt eredmény<br />

nem sokáig késett. Igaz, hogy a kúra kezdetén fiam<br />

lesoványodott s nagyon gyenge volt, de ez csakhamar megjavult;<br />

fiam mindinkább erőteljesebb lett, jó <strong>sz</strong>ínét vis<strong>sz</strong>anyerte<br />

s a három havi kezelés eredménye, ő<strong>sz</strong>intén mondva,<br />

teljes fölépülés volt. Ezt főképp a jó Isten útin a «Spiro sproi<br />

gyógyintézet czéltndatos és eredményes kezelésének ko<strong>sz</strong>on!) -<br />

tem, s minden betegnek és <strong>sz</strong>envedőnek legmelegebben ajánlhatom,<br />

hogy hasonló helyzetben csak e:; intézethez fordulj >n.<br />

Legnagyobb hálával és kö<strong>sz</strong>önettel maradok a nagvtekintetű<br />

intézetnek teljes ti<strong>sz</strong>telettel Bechthold József,<br />

Wien, XVII., Helbling-ntcza 11. ajtó G.<br />

(P. H.) Föntebbieket igazolja: Rest Pius, községi biró.<br />

Höflein a Duna m.<br />

Orr-, torok- és gégehurut.<br />

Körülbelül hat év óta <strong>sz</strong>envedtem idült s megrögzött orr-,<br />

torok- és gégehurutban, mely sok keserű és nehéz órát tzerzett<br />

nekem. Állandó főfájásom volt, a torokban heves csiklandozást<br />

éreztem, mely <strong>sz</strong>áraz volt, s ragadós nyálkával<br />

födve. A gégén alul kellemetlen nyomást éreztem, mely sok<strong>sz</strong>or<br />

nagyon fájdalmas is volt. A lélegzés sok bajt okozott.<br />

s időről időre nagyon gyengén működött csak. Munkámat<br />

ugyan végezhettem, de csak nagynehezen. Legc.-okélyebh<br />

megerőltetésnél izzadtság lepett meg, mely <strong>sz</strong>ivdobogással<br />

együtt lépett föl. Több orvos segítségét vettem igénybo, de<br />

sajnálatomra, eredmény nélkül. Az orvosok azt vála<strong>sz</strong>ollak,<br />

hogy ez idült hurut, mely csak nagynehezen gyógyulhat.<br />

Üjság utján figyelmes lettem becses intézetükre s elhatároztam,<br />

hogy gyógykezelésüket ve<strong>sz</strong>em igénybe. Egyideig<br />

ha<strong>sz</strong>náltam kúrájukat s csodálatomra, napról-napra állapotom<br />

javult, mig végre teljes gyógyulásom beállt. Teljesen egé<strong>sz</strong>ségesnek<br />

érzem magam és erőmet is vis<strong>sz</strong>anyertem. Bizonyítéka<br />

ennek, hogy múlt vasárnap ötórás utat végeztéin kerékpárral,<br />

mi bizonyára kitartást igényel. Jogosan állithatom<br />

tehát, hogy Istennek és önöknek kö<strong>sz</strong>önhetem örömteli napjaimat.<br />

Ezért fáradozásukért legforróbb kö<strong>sz</strong>önetet mondok.<br />

Teljes ti<strong>sz</strong>telettel Schórner András, Küschwitz.<br />

A fönti aláírás hitelességét bizonyítja:<br />

Dcnk, polgármester, Kautendorf község közigazgatása.<br />

S E R AI L-A RCZKENOCS,<br />

az arozot ti<strong>sz</strong>títja, fehéríti és bársonypnhává te<strong>sz</strong>i. Egy<br />

tégely ára 1 kor. 40 fill., kis tégely ára 70 fl'll.<br />

Serail-<strong>sz</strong>appan, Epe-<strong>sz</strong>appan kitűnő toilett <strong>sz</strong>appanok<br />

a kenőcs ha<strong>sz</strong>nálatához. Serail - créme nappali<br />

ha<strong>sz</strong>nálatra, Serail-ponder kiváló finom arezpor három<br />

<strong>sz</strong>ínben, fehér rózsa<strong>sz</strong>ín és créme. Egy doboz ára 1 kor.<br />

Ké<strong>sz</strong>íti R O Z S N TAT M AT TA S gyógy<strong>sz</strong>ertára,<br />

Aradon, Szabadság-tér.<br />

5 kiló ; uj fo<strong>sz</strong>tott 9.60 K,<br />

jobb 12 K, fehér pehelypnha<br />

fo<strong>sz</strong>tott 18 K, 24 K, hófehér<br />

pehelypnha fo<strong>sz</strong>tott30 K 36 K<br />

Szállítás portómentes, utánvéttel.<br />

A kicserélés és vis<strong>sz</strong>avétel<br />

portomegtérités ellenében<br />

megengedtetik. 3494<br />

Benedlkt Sachsel,<br />

Lobes 60.<br />

Post Pilsen, Böhmen.<br />

33. SZ. <strong>1906.</strong> (<strong>53.</strong> ÉVFOLYAM.)<br />

Szerke<strong>sz</strong>tőségi iroda: IV. Keáltanoda-utcza 5.<br />

Kiadóhivatal: IV. Egyetem-nteza 4.<br />

SHAKESPEARE VAROSA.<br />

Stratford on Avon, 1906 augu<strong>sz</strong>tus.<br />

EGY MAGAS KEREKŰ Mail Coach állott a <strong>sz</strong>álloda<br />

elé, hogy fel<strong>sz</strong>edje a látogatókat<br />

hos<strong>sz</strong>ú derekára és aztán annak a négy<br />

angol lónak a segélyével elvigye őket Warwickből,<br />

az Avon melletti Stratfordba. Abba a városkába,<br />

a mely meghúzódva fek<strong>sz</strong>ik egy kis<br />

patak<strong>sz</strong>erű folyó mellett, és a melyből a <strong>sz</strong>entföldi<br />

Bethlehem után a legtöbb fény, a legtöbb<br />

lelki öröm áradt az emberekre; elvigye az utasokat<br />

ahhoz a helyhez, a mely örök dicsőségben<br />

él a földön, mindaddig, míg csak emberi<br />

lények mozognak e sártekén. Az álló csillagok<br />

neve ép oly biztosan van beiktatva az ég burájára,<br />

mint Shakespeare neve a Parnassus egére,<br />

ott ő a nap, s a mióta feljött, csaknem egyforma<br />

dicsőséggel ragyog ott, és minden más csillag<br />

csak ő körüle forog, körüle csoportosul.<br />

Gyönyörű idő volt, mikor a kocsi elhagyta<br />

Warwickot, ezt a kis angol várost, a melynek<br />

<strong>sz</strong>ivében egy csodakastély áll, a Warwickok ősi<br />

fé<strong>sz</strong>ke. A Mail Coach egé<strong>sz</strong>en megtelt kirándulókkal,<br />

a kik két világré<strong>sz</strong>ből verődtek ös<strong>sz</strong>e.<br />

Nagy ré<strong>sz</strong>ök amerikai volt, a kik átrándulva az<br />

öreg Európába, ide siettek, hogy <strong>sz</strong>ent kegyelettel<br />

rójják le Shakespeare sírjánál a nagy<br />

költő iránti hódolatukat. A kocsis megpattogtatta<br />

ostorát és a jármű útra kelt, hogy úgy két<br />

óra alatt befussa útját Stratford on Avonig. Az<br />

egé<strong>sz</strong> út egy kedves élvezet, zöld halmokon, fás<br />

völgyeken vezetve végig, kies képeket idézve az<br />

ember elé. Az Avon folyócska meg fel-felcsillan<br />

egy-egy kanyarulatával és élénk vis<strong>sz</strong>fénynyel<br />

jelzi ezüstös folyamútját, a mint sima habjai<br />

ös<strong>sz</strong>ecsapódnak a nap kedves sugaraival. A láthatár<br />

sarkát mindenütt finom pára<strong>sz</strong>erű köd<br />

lepi el, mintha a táj ősiségét akarná jelezni és<br />

a ködpatinát akarattal borítaná a látképre.<br />

A lovak egyforma koczogással baladnak és a<br />

kocsin ülők <strong>sz</strong>ót <strong>sz</strong>óba kötve ös<strong>sz</strong>ebarátkoznak,<br />

úgyannyira, hogy mire föltűnik az út hajlatánál<br />

Shakespeare városa, már úgy érzik, mintha<br />

egy család tagjai, vagy legalább is régtől fogva<br />

egy társaság tagjai volnának. Gondolatban egyek<br />

is, mert bármely nép <strong>sz</strong>ülötte közeledik is<br />

Stratford felé, mindenikük lelkét a nagy költő<br />

emléke foglalja el, lelkének varázsa tölti be.<br />

Gondolatmenetük egy irányt nyer, ezért le<strong>sz</strong>nek<br />

egymásnak jó ismerőseikké oly hamar. Elő<strong>sz</strong>ör<br />

egy kis út<strong>sz</strong>éli korcsma lát<strong>sz</strong>ik, csak aztán<br />

rgxwpi 4,\V<br />

IA<br />

Hr&ű^<br />

ÉS<br />

*A<br />

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!