A mezei pockok (egerek) - Országos Mezőgazdasági Könyvtár
A mezei pockok (egerek) - Országos Mezőgazdasági Könyvtár
A mezei pockok (egerek) - Országos Mezőgazdasági Könyvtár
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
14<br />
csapás számba menő pusztítók ellen, mint amilyen<br />
pocokjárás, a hernyórágás, cserebogárjárás stb. eseti<br />
folytatunk, mind hiábavalók lesznek.<br />
15. A belterjes gazdálkodás és a pocol<br />
irtás. — Mielőtt áttérnék az egyes védekezésmódc<br />
ismertetésére, szeretném különösen kiemelni, hogy<br />
mezőgazdasági haladásunknak még csak fél munká,<br />
az, ha mi földünket úgy míveljük, mint amiként azt<br />
rohamosan haladó mezőgazdasági általános tudomár<br />
(növénytermesztés, talajmívelés, trágyázás, gépek has<br />
nálata, termékek értékesítése, állattenyésztés) kívánjf<br />
a haladásnak másik, nehezebb munkája az, hogy<br />
ily nagy munkával, nagy költséggel termesztett te<br />
mést lehetőleg teljes értékében meg is mentsük. A nag<br />
költséggel elért csekély haszonnak vége az elszeg<br />
nyedés. Ma kis költséggel már nem lehet többé gaj<br />
dálkodni s innen van, hogy a kártevő állatoktól eret<br />
kár is súlyosabb, mint hajdanában. Az ilyen kártev<br />
nemcsak nagyobb kárt tesz a remélt nagyobb gazd<br />
sági haszonban, hanem kárt tesz azzal is, hogy miatt<br />
hiába való maga a költségesebb gazdasági munka<br />
Aki a gazdasági viszonyok belső életébe behatóa<br />
bepillant, igazat fog adni nekem, ha azt mondo<br />
hogy ma már ott vagyunk, hogy mennél jobban aka<br />
valaki gazdálkodni, annál többet kell költenie a kái<br />
tevők irtására, mert csak így lehet reménye, hog<br />
egyéb munkája nem vész kárba.<br />
Mielőtt a kötelező és országos védekezés szerva<br />
zésére áttérnék, szükséges, hogy lássuk, miként lelie<br />
a <strong>mezei</strong> <strong>pockok</strong> ellen védekezni, hogy azután a köte<br />
lező irtás szervezetébe fölvehessük azokat az eljárás*<br />
kat, amelyek alkalmazása mindenütt lehetséges<br />
így követelhető is.<br />
_<br />
II. Védekezés a <strong>mezei</strong> <strong>pockok</strong> ellen.<br />
16. Általános teendők az irtás előtt. —<br />
Mielőtt a pocokirtáshoz hozzá fognánk, tudnunk kell,<br />
hogy hol tanyázik tavasszal a pocok ? A pocok-keresés,<br />
valamint utána az irtás, már március és áprilisban<br />
kezdődjék, mihelyest a föld megszikkadt és járható.<br />
A pocokkeresés abban áll, hogy elsősorban a<br />
megmunkálásra nem kerülő helyeken tanyázó <strong>pockok</strong>atkutassuk<br />
ki. Ilyenek a sok éves avarfűvel betakart,<br />
olykor csalitos-bokros helyek, a különféle utak, árkok<br />
gyöpös partjai, a különféle töltések oldalai, a dűlők<br />
és kisebb-nagyobb táblák mesgyéi s mindezek között,<br />
elsősorban azok, amelyek partos fekvésűek, mert<br />
— mint láttuk — a lapos helyekről elmenekülő, vagy<br />
kiszoruló <strong>pockok</strong> veszedelem idején leginkább itt telepednek<br />
le. Nagy gonddal megvizsgálandók a határban<br />
maradt szalmakazlak is, hogy vájjon nincs-e bennük<br />
pocok? Mennél régibb az ilyen szalma-, törek- vagy<br />
kukoricaszárkazal, annál inkább bizonyos, hogy van<br />
benne pocok is. Nem kevesebb gond fordítandó a határon<br />
áthaladó vasúti töltésekre és árkaikra, mert ezek<br />
: s igen kedves tanyái a pocoknak. Az ilyen helyen a<br />
pockot nem nehéz megtalálni, mert nemcsak a lakott<br />
likjai, hanem a hozzájuk vezető kitaposott és kirágott<br />
friss útjai is kétségtelenül elárulják, hogy<br />
melyik a lakott pocoktanya és melyik likjában van<br />
pocok is?<br />
Ugyancsak ilyen beható vizsgálat alá kell venni<br />
ama földeket is, amelyeket szintén március és április<br />
I hónapokban természetes okoknál fogva vetés, vagy vala-<br />
1 mely termesztett növény nem borít Ilyenek a különféle<br />
takarmányföldek, a mesterséges kaszálók, lucernások,<br />
a lóherések, a biborliere, a nyúlszapúka-táblák (Anthyl-<br />
fit