A mezei pockok (egerek) - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

A szénkéneggel való irtás, miként látjuk, szaporább
a kiöntésnél és a hohenheimi fogóval való
irtásnál. Mihelyt a munkás a szénkéneget a pocoklikba
beöntötte és a lyukat gondosan betömte, tovább
megy. A vízzel való kiöntéskor azonban várni kell s
a kiöntést esetleg meg is kell ismételni. A hohenheimi
fogó alkalmazásakor pedig ugyanarra az egy helyre
a munkásnak gyakran vissza kell térnie és utána
néznie, hogy vájjon a fogó fogott-e már, vagy hogy
vájjon a pocok ki nem szabadult-e másutt?
A szénkéneggel való irtáskor az eljárás az, hogy
a munkás, ha a pocoklikak betömése után 18—24
óra letelt, magával visz az arra készített szénkénegkanuában
(1. a 3. ábrát) körülbelül két kilogramm
szénkéneget és bejárja a pockos tanyákat, hogy
mindenütt a nyitva talált likba öt-öt gramm szénkéneget
beöntve, a lyukat rögtön betömje. Amely
lyuk nagy és körül van véve sok melléklyukkal,
jó, ha abba tiz, esetleg tizenöt gramm szénkéneget
is önt.
A szénkéneg-kanna, miként az a 3. ábrából kitűnik,
egy egyszerű pléh-edény, amelynek oldalához egy
tölcsér van odaforrasztva. E tölcsér kifolyócsöve ferde,
hogy vele a széndiszulfid a pocoklyuknak akár merőleges,
akár rézsútosan futó bejárójába beönthető legyen.
Hogy e cső nyílása földdel be ne tömődjék, kifolyó
nyílása keresztbe forrasztott két kengyellel vau föl- ,
szerelve. Az öt gramm szénkéneg kiméréséhez szolgál
a kanna dugójához erősített kis mérőedény, amelybe
épen csak öt gramm szénkéneg fér be. Ha a munkás
egy nyitott pocoklyukra reátalál, a tölcsér csövét abba
bevezeti, majd beönti a tölcsérbe a mérőedénnyel kiemelt
szénkéneget. Miközben a mérőedényt ismét
visszadugja a kannába, a szénkéneg addig befolyik a
pocoklyukba. A kannát fölveszi, a pocoklyukat pedig
csizmája sarkával jól betömi.
A két kilogramm szénkéneg, minthogy egy kevés
elpazarolódhatik belőle, elég lesz átlag 360 pocoklyukba.
Minthogy pedig ma egy métermázsa szénkéneg
ára az állami és a bizományi raktárakban
(1. alább) 33 K, egy kg-ja tehát 33 fillérbe s így a
fenti 360 pocoklyukhoz szükséges két kg-nyi szénkéneg
66 fillérbe kerül.
Ezen eljárás olcsósága akkor tűnik ki, ha a
tavaszi irtás költségét egybevetjük az őszi irtás költségével,
azaz, ha szembeállítjuk azt a két tényt, hogy
mennyibe kerül az irtás akkor, amikor a pocok kevés
s akkor, amikor az sok ? A felhozott kapuvári esetben
láttuk, hogy ott már augusztusban kat. holdankint
átlag 1375 drb. pocok volt. Ha fölvesszük, hogy egy-egy
pocokpár tavasztól augusztusig 200-ra szaporodott fel,
akkor tavasszal és kat. koldankint a fenti számmal
(1375) szemben átlag csak 6—7 pocokpár, azaz 12—14
drb. pocok volt. Míg az 1*75 drb. pocoknak augusztusi
irtásához szükséges szénkéneg ára 2 K 48 fillér lett
volna, tavasszal a 12—14 pocok kiirtásához csak
2 2 - 5 fillér ára szénkéneg kell. Ez elméleti számítás
s ha az utóbbi 12—14 pocoknak kikeresése 60-80
fillérbe is kerülne, az még mindig olcsóbb, mint az
nyári irtás.
Amilyen veszedelmes a szénkéneg a pocokra,
ha ez annak gázában és elzárt helyen (betömött lyukban)
van, olyan közömbös ez mind a mezei hasznos
vadra, legyen az nyúl, fogoly vagy íácán, mind az
összes házi állatainkra, tehát a földet túró sertésre és
legelőt járó állatokra. Az így megszénkénegezett pocföldön
állandóan tartózkodhatik és legelhet minden
áliat A sertést csak a szénkénegezéskor s az azt
3*
33