Vasárnapi Ujság 1874. 21. évf. 3. sz. január - EPA
Vasárnapi Ujság 1874. 21. évf. 3. sz. január - EPA
Vasárnapi Ujság 1874. 21. évf. 3. sz. január - EPA
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
32 VASÁRNAPI ÚJSÁG. XXI. ÉVFOLYAM <strong>1874.</strong> — 2. SZÁM.<br />
Legterjedelmesebb képes hetilap, niindketneoiü ifjúság<br />
<strong>sz</strong>amara.<br />
Előfizetési fölhívás<br />
KIS VASÍMAPI ÚJSÁG<br />
czimü<br />
ifjúsági képes hetilap<br />
1874-dik évi folyamára.<br />
Itt a karácsony, — a <strong>sz</strong>eretet, a családok ünnepe, melyen mindenki siet fölkeresni<br />
az övéit, hogy azokat kedves emlékkel, <strong>sz</strong>eretetének zálogával lepje meg. Az ifjúság egy <strong>sz</strong>erény,<br />
de hü és igaz barátja e napon <strong>sz</strong>intén bekopogtat övéihez, tihozzátok, kedveseim!<br />
s hi<strong>sz</strong><strong>sz</strong>tik, hogy látogatásával örömet fog okozni nektek, ha megsúgja, mi<strong>sz</strong>erint a jövő<br />
évben is hetenkint el-ellátogat hozzátok, mulattató, de egy<strong>sz</strong>ersmind tanulságos és<br />
<strong>sz</strong>ivnemesitft társalgással fű<strong>sz</strong>erezvén <strong>sz</strong>abad időtöket.<br />
Igen, a „Kis <strong>Vasárnapi</strong> Újság" ifjúit erővel folytatva pályafutását, a jövőben is<br />
kedvelt lapja igyek<strong>sz</strong>ik lenni a mindkét nemű ifjúságnak, — s hogy valóban az le<strong>sz</strong>,<br />
Isten segélyével és buzgó munkálkodásunk folytán bizton, reméljük.<br />
A kik a „Kis <strong>Vasárnapi</strong> Cjság"-ot ismerik, azok a jelen <strong>évf</strong>olyam minden egyes<br />
<strong>sz</strong>ámából eléggé meggyőződhettek arról, hogy ily gazdag és változatos tartalma<br />
Ifjúsági hetilap (<strong>sz</strong>erénytelenség nélkül mondhatjuk) hazánkban még nem létezett,<br />
sőt olyant a külföldön is csak keveset találhatni; mindamellett törekedni fogunk, hogy<br />
a jövő <strong>évf</strong>olyam mind tartalmasság, mind kfll-csin tekintetéből mes<strong>sz</strong>e túlhaladja<br />
az ideit A kik pedig a „Kis <strong>Vasárnapi</strong> <strong>Ujság</strong>"-ot még csak névről ismerik, azok bizonyára<br />
vágyat érzendnek vele közelebbről megismerkedni,ha rövid foglalatban elősoroljuk<br />
azt a sok <strong>sz</strong>ép, jó és ha<strong>sz</strong>nos dolgot, a mit vasárnaponkint hozni fog. Le<strong>sz</strong>nek benne:<br />
1. Mulattató elbe<strong>sz</strong>élések, regék, tündérmesék.<br />
II.<br />
III.<br />
IV.<br />
VI.<br />
Költemények, hazafias versek, <strong>sz</strong>avalmányok, alkalmi versezetek<br />
(kö<strong>sz</strong>öntők)<br />
Nevezetes férfiak és nók, tudósok, művé<strong>sz</strong>ek, hósök, gyermekbarátok,<br />
irók, költök, egvháziak, iparosok stb. életrajzai.<br />
Érdekes utleirások, <strong>sz</strong>árazföldi és tengeri kalandok, vadá<strong>sz</strong>kalandok,<br />
csataképek.<br />
Tanulságos történeti rajzok az Ó-, közép- és újkorból, valamint a<br />
hazai történelemből.<br />
Hazai és külföldi nevezetességek, emlékek, épületek, barlangok,<br />
tájré<strong>sz</strong>ek stb. leírásai.<br />
VII. Képek az állatvilágból; ritkább emlősök, <strong>sz</strong>árnyasok, hüllők stb.<br />
ismertetése.<br />
VIII. Felfödözések, találmányok története.<br />
IX. Termé<strong>sz</strong>eti tünemények magyarázata.<br />
X. Ifjúsági könyvtár, vagyis az ifjúság <strong>sz</strong>ámára irt legújabb könyvek<br />
XI.<br />
XII.<br />
XIII.<br />
XIV.<br />
XV.<br />
ismertetése.<br />
Aranymondatck, erkölcsi igazságok, egé<strong>sz</strong>ségi tanácsok.<br />
Nevettető adomák és ártatlan tréfák.<br />
Különféle társasjátékok, a <strong>sz</strong>abadban és a <strong>sz</strong>obában.<br />
Képtalányok, betű- és <strong>sz</strong>ámrejtvények, feladványok, — a megfejtők<br />
<strong>sz</strong>amára jutalmakkal ös<strong>sz</strong>ekötve.<br />
Krónika: fővárosi, vidéki s nagyvilági érdekes események és<br />
újdonságok.<br />
Azonfelül minden <strong>sz</strong>ámot több <strong>sz</strong>ebbnél <strong>sz</strong>ebb kép fog ékesiteni, megfelelő<br />
magyarázattal, ugy hogy a „Kis <strong>Vasárnapi</strong> <strong>Ujság</strong>"-ot öröm le<strong>sz</strong> csak nézni is, —<br />
hát még olvasni! Egy <strong>sz</strong>óval: rajta le<strong>sz</strong>ünk, hogy fiatal barátaink és barátnőink <strong>sz</strong>abad<br />
óráit minél élvezetesebbekké és ha<strong>sz</strong>nosabbakká tehessük<br />
Most pedig még néhány ő<strong>sz</strong>inte, bizalmas <strong>sz</strong>ót a t. <strong>sz</strong>ülőkhöz, nevelőkhöz, tanítókhoz<br />
sátalában az ifjúság barmijaihoz.<br />
Jel<strong>sz</strong>avunkhoz hiven: „A mulattatót ha<strong>sz</strong>nosan, a ha<strong>sz</strong>nost mulattatva", —<br />
a „Kis <strong>Vasárnapi</strong> Újság" <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tésénél mindig <strong>sz</strong>em előtt tartjuk, hogy lapunk kettős<br />
ezéljának tökéletesen megfeleljen a a serdülő ifjúságnak ép ugy, mint a kisebb gyermekeknek<br />
egyaránt mulattató és tanulságos lélek- és <strong>sz</strong>ivnemesító s értelemfejle<strong>sz</strong>tó<br />
olvasmányul <strong>sz</strong>olgáljon. Ha tehát a t. <strong>sz</strong>ülők, nevelők stb. gyermekeiket, illetőleg növendékeiket<br />
czél<strong>sz</strong>erü, ha<strong>sz</strong>nos, s nemcsak pillanatnyi örömet okozó, de tartós és nemes<br />
élvezetet nyújtó újévi ajándokkal óhajtják meglepni, — ezt tökéletesen elérik, ha <strong>sz</strong>ámukra<br />
a „Kis <strong>Vasárnapi</strong> <strong>Ujság</strong>"-ot megrendelik.<br />
Legyen <strong>sz</strong>abad remélnünk, hogy a t. <strong>sz</strong>ülök, tanitók és az ifjúság barátjai, méltányolva<br />
nagy horderejű törekvésünket, ennek minél sikeresebb megvalósítására segédkezet<br />
fognak nyújtani becses pártolásuk által.<br />
Isten velünk !<br />
K. Beniczky Irma,<br />
A „Kis <strong>Vasárnapi</strong> Újság" felelős <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tője.<br />
Kiadói <strong>sz</strong>ó.<br />
A „Kis <strong>Vasárnapi</strong> Újság" 1874-ben is megjelenik egé<strong>sz</strong> éven át, tehát az iskolai<br />
<strong>sz</strong>ünidő alatt is, hetenkint egy<strong>sz</strong>er, 16 oldalból álló nagy ivén, <strong>sz</strong>ámos képpel,<br />
<strong>sz</strong>ép fehér erős papíron, dí<strong>sz</strong>es kiállítással. A megjelenést illetőleg ugy intézkedtünk,<br />
hogy a „Kis <strong>Vasárnapi</strong> <strong>Ujság</strong>'-ot már vasárnap reggel valamennyi, még<br />
vidéki előfizetőink is megkaphassák.<br />
Előfizetési ár:<br />
Egé<strong>sz</strong> évre (jan.—deca.) 6 Irt. — kr.<br />
Félévre (jan.—jun.) 3 „ — „<br />
Negyedévre (jan.- márcz.) 1 „ 50 „<br />
I V Különös kedvezményül egé<strong>sz</strong>-éves előfizetőinket egy df<strong>sz</strong>es, keretbe<br />
ille<strong>sz</strong>thető naity képpel fogjuk meglepni, mely képnek bolti ára 8 frt. Megjegyzendő,<br />
hogy a jutalomképet azon féléves és negyedéves előfizetőink is megkapják, kik előfizetéseiket<br />
időnkint megújítva, a „Kis <strong>Vasárnapi</strong> <strong>Ujság</strong>"-ot egé<strong>sz</strong> éven át járatják.<br />
E jutalomképért semmi ntanfizetés nem jár.<br />
Minden félévben HZ első <strong>sz</strong>ámmal <strong>sz</strong>ínes borítékot küldünk, melybe a következő<br />
<strong>sz</strong>ámokat be lehessen rakni.<br />
Az előfizetési pénzeket(legezél<strong>sz</strong>erübb postai utalványnyal) mielőbb kérjükbeküldeni<br />
a „Kis <strong>Vasárnapi</strong> Újság" kiadó hivatalába (Pest, egyetem-utcza 4. <strong>sz</strong>.), hogy a<br />
lap <strong>sz</strong>étküldése semmi akadályt se <strong>sz</strong>envedjen.<br />
Egy<strong>sz</strong>erre beküldött 10 előfizető után a t. gyűjtőknek ti<strong>sz</strong>teletpéldánynyal <strong>sz</strong>olgálunk.<br />
Kelt Pesten, deczemberhóban, 187<strong>3.</strong><br />
„Franklin-Társulat",<br />
magyar irodalmi intézet és könyvnyomda (ezelőtt Heckenast Gu<strong>sz</strong>t v<br />
a „Kis <strong>Vasárnapi</strong> Újság" kiadó tulajdonosa.<br />
I SC^Teljesen megjelent*&M<br />
a „Frankiin-társulat" magyar irodalmi intézet kiadásában (Budapest,<br />
egyetem-utcza 4-dik <strong>sz</strong>ám alatt) megjelent és minden könyvkereskedésben<br />
kapható:<br />
HORYÁTH MIHÁLY.<br />
MAGYARORSZÁG<br />
TÖRTÉNELME.<br />
Az uj dolgozat második, bővített kiadása.<br />
1—4. kötet, ös<strong>sz</strong>esen 134y2 iv, nagy 8-r., di<strong>sz</strong>kiadásban ára 14 ft,<br />
5. és 6. » » 773 A » >» » » » 8 „<br />
7. és o. "'' A T> ^H^H ^^fl o •'<br />
Van <strong>sz</strong>erencsénk értesiteni az olvasóközönséget, hogy ezen második kiadás<br />
jelentékeny adalékokkal bővült; minélfogva nyolcz kötetből áll.<br />
Ezenuj kiadás korántsem egy<strong>sz</strong>erű lenyomata az első uj dolgozatnak,hanem<br />
ez gondos átvizsgálás alá vétetvén, hiányai a bécsi csá<strong>sz</strong>ári s kanczelláriai és<br />
egyéb nyilvános és magános levéltárakban intézett történeti nyomozások eredményei<br />
<strong>sz</strong>erint pótoltattak s bővíttettek. így például, a kere<strong>sz</strong>ténységnek hazánkban<br />
megalapitása, az erre vonatkozó kútfők egé<strong>sz</strong>en újból tanulmányozása után,<br />
most adatik itt elő<strong>sz</strong>ör a tárgy fontossága s érdekessége által <strong>sz</strong>intúgy, mint irodalmunk<br />
méltósága által igényelt terjedelemben s ok<strong>sz</strong>erűséggel; most állíttatnak<br />
itt elő<strong>sz</strong>ör <strong>sz</strong>emünk elébe mind azon egyéniségek, ré<strong>sz</strong>int bővebben is jellemezve,<br />
kik ezen nagy ténynek, mely nemzetünket a kere<strong>sz</strong>tény czivilizáczió keretébe<br />
bevonta, elóké<strong>sz</strong>itói, munkásai s végrehajtói voltának<br />
E kiadás alakjára nézve is nemcsak sokkal csinosabb s dí<strong>sz</strong>esebb az elébbinél,<br />
de a ré<strong>sz</strong>ben uj felo<strong>sz</strong>tás és berendezés; továbbá az események ide i a<br />
tárgyaknak az újonnan alkalmazott fejezet- és <strong>sz</strong>él-czimekben való kitüntetése<br />
által, sokkal könnyebben kezelhetővé s ha<strong>sz</strong>nálhatóvá tétetett.<br />
Az utolsó kötet egé<strong>sz</strong>en az 1825-ki or<strong>sz</strong>ággyűlésig vitetett s teljes kapcsolatba<br />
hozatott <strong>sz</strong>erző „Hu<strong>sz</strong>onöt év Magyaror<strong>sz</strong>ág történelméből" czimü munkájával<br />
— <strong>sz</strong>intén <strong>sz</strong>ámos adalékokkal bővült. Bocskay, Bethlen Gábor s a Rákóczy<br />
ak küzdelmei sok ré<strong>sz</strong>ben uj világításban tűnnek elő. A <strong>sz</strong>atmári békekötéshez,<br />
a pragmatika sanctióhoz, hizánknaa III. Károly, Mária Terézia s utódai alatti<br />
történelméhez, <strong>sz</strong>intén jelentékeny uj adatokat <strong>sz</strong>olgáltattak az ujabb történeti<br />
nyomozások és levéltári kutatások.<br />
Kilenczedik <strong>évf</strong>olyam.<br />
Jogtudományi Közlöny<br />
kapcsolatban a<br />
DÖNTVÉNYTÁR-ral<br />
és a törvénykezésre vonatkozó ös<strong>sz</strong>es<br />
Szabályrendeletek s) ffVÍh>mAnVAVPI<br />
Törvényjavaslatok j ^ujtemenyevej.<br />
Szaktudósok közreműködésével<br />
Szerke<strong>sz</strong>ti Kiadja:<br />
Dr. Dárdai Sándor. a Franklin-társalat.<br />
mr Előfizetési föltételek:<br />
Negyedévre (<strong>január</strong>—márczius) 3 forint.<br />
Félévre (<strong>január</strong>—június) 6 „<br />
Háromnegyedévre (<strong>január</strong>—<strong>sz</strong>eptember) 9 „<br />
Egé<strong>sz</strong> évre (<strong>január</strong>—deczember) 12 „<br />
A lap kiadó-hivatala ré<strong>sz</strong>éről legyen <strong>sz</strong>abad arra figyelmeztetni, hogy a „Jogtudományi<br />
Közlöny" nemcsak a legterjedelmesebb, hanem a legolcsóbb <strong>sz</strong>aklap, mert a<br />
felsorolt mellékletek külön be<strong>sz</strong>erzésénél a „rendeletek tára" évenkint 3 frtba, a „Döntvénytár"<br />
évenkint 4 frtba és a „törvényjavaslatok" évenkint legalább 2 foritba, tehát<br />
ös<strong>sz</strong>esen 9 frtba kerülnek, és igy a „Jogtudományi Közlöny" ezen mellekletek <strong>sz</strong>olgáltatásával<br />
a legolcsóbb <strong>sz</strong>aklap.<br />
Az előfizetési pénzek bérmentesen és a vidéJcről legczél<strong>sz</strong>erübben posta-utalvány<br />
utján küldendők<br />
a „Jogtudományi Közlöny'' kiadó-hivatalához<br />
Budapest, egyetem-utcza 4ik <strong>sz</strong>. alatt.<br />
A „Franklin-társulat magyar irodalmi intézet kiadásában megjelent (Budapest, egyetem-utcza<br />
4-ik.<strong>sz</strong>ám) és minden könyvkereskedésben kapható-<br />
MIM IIMffilK.<br />
Sze'chenyi és Vörösmarty. - Kossuth és Petőfi. - Deák és Arany.<br />
ira 60 krajezár.<br />
Kiadja és nyomatja a „Franklin-társulat" magyar irodalmi intézet és könyvnyomda, BudapMt (egyetem-utcza 4-ik <strong>sz</strong>ám).<br />
3-dik <strong>sz</strong>ám.<br />
ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a <strong>Vasárnapi</strong> Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egé<strong>sz</strong> évre 12 ft., félévre 6 ft.<br />
Csupán a <strong>Vasárnapi</strong> Újság: Egé<strong>sz</strong> évre 8 ft-, félévre 4 ft. Csupán a Politikai Újdonságok: Egé<strong>sz</strong> évre 6 ft., félévre3 ft. XXI. <strong>évf</strong>olyam.<br />
HIRDETÉSEK DIJA : Egy öt<strong>sz</strong>ör hasábozott petit sor, vagy annak helye egy<strong>sz</strong>eri igtatásnál 15 krajezár; több<strong>sz</strong>öri igtatásnál 10 krajezár. Bélyegdij külön minden igtatas után 30 krajezár.<br />
Kiadó-hivatalunk <strong>sz</strong>ámára hirdetményeket elfogad Bécsben : Oppelik Alajos, Wollzeile Nr. 22 és Haasenstein és Vogler, Wallfiscbgasse Nr. 10.<br />
KÉT<br />
SZABADSÁGHŐS.<br />
ysocki és Bixio!<br />
. . . Halnak, halnak, egyre<br />
halnak.<br />
Azok közül, kik 1848<br />
—49-ki <strong>sz</strong>abadságharezunknak<br />
elsőrendű hősei voltak,<br />
már alig egy vagy kettő van<br />
életben. A túlnyomó, a legnagyobb<br />
ré<strong>sz</strong> nyug<strong>sz</strong>ik már a<br />
föld alatt, nem zavarja többé<br />
semmi zsarnok álmát. Szabadságharezunk<br />
tábornokai, a tizenhárom<br />
aradi vértanún kezdve, Bé<br />
men, Kmettyn. Dembinskin,<br />
Guyonon, Mé<strong>sz</strong>ároson<br />
és a<br />
többi dicső bajnokon<br />
kere<strong>sz</strong>tül<br />
végig, elhullottak<br />
mind egymás<br />
után , legnagyobb<br />
ré<strong>sz</strong>t idegen ég alatt.<br />
Legközelebb Vysocki<br />
halálát jelenté a Parisból<br />
érkezett hir.<br />
O is egyike volt<br />
azoknak, kiknek előkelő<br />
<strong>sz</strong>erepet <strong>sz</strong>ánt a sors hazánk<br />
függetlenségi küzdelmeiben.<br />
Abból az or<strong>sz</strong>ágból<br />
sietett a ve<strong>sz</strong>ély<br />
idején hozzánk, mely oly<br />
rokon volt a balsorsban<br />
hazánkkal, s mely dicső<br />
háborúnknak annyi nemes<br />
bajnokot adott, kik<br />
közül <strong>sz</strong>ámosan haltak<br />
köztünk vértanú-halált, s<br />
kik közül három: Dembinski,<br />
Bem és Vysocki<br />
a legnagyobb állásra küzdöttek<br />
föl magukat a <strong>sz</strong>abadságért<br />
lángoló lelkesedésükkel<br />
, önzetlenségükkel<br />
és hadi erényeikkel.<br />
Vysocki 1809-ben<br />
<strong>sz</strong>ületett a lengyelor<strong>sz</strong>ági<br />
Podolinban, s Krzemieniczben végezvén<br />
tanulmányait, 1828-ban a lengyel hadseregbe<br />
lépett a tüzérséghez, s hazája<br />
akkori küzdelmeiben Skrzynecki csapatjába<br />
<strong>sz</strong>olgált, s miveltsége és kiváló<br />
katonai tulajdonai által nemsokára ezredesi<br />
rangot vivott ki. 1832-ben poro<strong>sz</strong><br />
területre lépett át Rybinsky tábornokkal<br />
együtt, s a reménytelen csaták után<br />
letévén kardját, Francziaor<strong>sz</strong>ágba ment,<br />
hol a fiatal ember katonai tanulmányokra<br />
adta magát, de hogy megélhessen, sokat<br />
dolgozott is. Legelő<strong>sz</strong>ör Toulonban, az<br />
ágyú - öntődében keresett alkalmazást,<br />
majd Metzbe ment katonai kiképzésre, s<br />
az ottani hadi - iskola egyik leg<strong>sz</strong>orgalmasabb<br />
látogatója volt. Állandó ös<strong>sz</strong>eköttetésben<br />
élt a lengyel exdiktatorral Mieroslawskyval,<br />
s több katonai könyvet is<br />
irtak együtt. Maga Vysocki legelő<strong>sz</strong>ör<br />
lengyel nyelven irta meg a hadakozások<br />
VYSOCKI. BIXIO NINO.<br />
kézikönyvét, mely 1842-ben jelent meg;<br />
1844-ben pedig a hadcsapatok fölo<strong>sz</strong>tásának<br />
<strong>sz</strong>abályzatait fejtegette egy terjedelmes<br />
munkában, mely a franczia katonai<br />
körökben is nagy figyelmet gerje<strong>sz</strong>tett.<br />
Vysocki akkor már Parisban lakott, hol<br />
a lengyel emigráczió <strong>sz</strong>ámára gyakran<br />
tartott katonai fölolvasásokat.<br />
Vysocki akkor jelent meg nálunk,<br />
mikor Bem, Dembinski s többi honfitársai,<br />
s ő alatta alakult (1848. okt. 19.) az<br />
első lengyel légió, melynek <strong>sz</strong>ervezését<br />
Kossuth már júniusban kívánatosnak jelentette<br />
ki. Mint őrnagy lépett a magyar<br />
<strong>sz</strong>abadságharcz <strong>sz</strong>olgálatába, s végig rendületlen<br />
hive maradt, ő fedezvén még<br />
Orsovánál is Kossuth és barátainak kivonulását.<br />
Az aradi vár alatt (decz. 14.) tanúsított<br />
bátor el<strong>sz</strong>ántságáért ezredesi rangot<br />
nyert, majd 1849. jun. 17-én az é<strong>sz</strong>aki
34 VASÁRNAPI UJSAG. XXI. ÉVFOLYAM. — <strong>3.</strong> SZIM.<br />
hadtest parancsnokságát bizták rá Deinbinski<br />
helyett, ki attól vis<strong>sz</strong>avonult, miután<br />
a korinammal ös<strong>sz</strong>eütközésbe jött<br />
a miatt, hogy nem engedték meg neki<br />
a betörést Galicziába. Később a középti<strong>sz</strong>ai<br />
haderő' vezérséget is rábízták, de<br />
nem fogadta el. mivel Dembinskit nevezték<br />
főparancsnoknak, fe<strong>sz</strong>ült vi<strong>sz</strong>ony lévén<br />
köztük.<br />
Yvsocki sok csatában vett ré<strong>sz</strong>t, nevezetesen<br />
Aradnál, Tápió-Bicskén és a váczi<br />
első ütközetnél, Nagy-Sarlónál, hol Kazinczyval<br />
együtt véres utczai harezban<br />
verte ki a Dreihann-dandárt; továbbá<br />
Isa<strong>sz</strong>egnél, Hatvannál, Szolunknál. Komáromnál,<br />
stb.<br />
Mint bátor és lelkes katonára emlékezik<br />
mindenki, a ki ismerte Vysoekit,<br />
ez igénvtelen külsejű, épen nem megnyerő<br />
arczu vezért, ki oly röviden és<br />
<strong>sz</strong>igorúan tudta kiadni a harezi parancsokat.<br />
A világosi fegyverletétel után Vysocki<br />
légiója az orsovai közlekedést fedezte,<br />
s aug. 20-án következő búcsu-nvilatkozatot<br />
intézett Magyaror<strong>sz</strong>ághoz, mely eléggé<br />
jellemzi Yysocki érzületeit:<br />
„A lengyel légió főparancsnoka a magyar<br />
nemzethez! Nem a magyar kormányhoz, hanem<br />
a magyar nemzethez <strong>sz</strong>ólunk, melylyel az eddig<br />
fennállott <strong>sz</strong>olgálatkötelezettség Magyarhon<br />
<strong>sz</strong>abadságharczában ös<strong>sz</strong>ecsatolt. Nem a kormányhoz;<br />
mert a nemzetgyűlés által törvényesen<br />
alkotott kormány meg<strong>sz</strong>űnt. Tábornokaitok<br />
egyike tulhatalomnak engedett,saz ellenséggeli<br />
alkudozás által a <strong>sz</strong>erencsétlen hareznak véget<br />
vetni remélt. Ez alkuban nem vehetünk s nem<br />
ve<strong>sz</strong>ünk semmi esetre ré<strong>sz</strong>t. Épen ugy nem<br />
akarunk ily tractatus létrejöttének akadályai<br />
lenni, ha a magyar nemzet megmentését ily<br />
alkuk által vélte e<strong>sz</strong>közölhetni.<br />
„Föladatott nekünk: az egyetlen közlekedést,<br />
mely Magyarhont Orsova által idegen<br />
hatalmakkal ös<strong>sz</strong>eköti, elfoglalni s fedezni. !<br />
E föladatot hiven teljesítők. De a körülmények j<br />
akkép állanak, hogy ínulhatlan <strong>sz</strong>ükség nyil- j<br />
vánul Magyarhon földét elhagyni, s letenni \<br />
<strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édaitok kezébe azon fegyvert, melylyel \<br />
egy évig ügyötökért küzdénk.<br />
„Veletek harczoltunk, tudjátok azt, nem<br />
mint zsoldosok, nem <strong>sz</strong>emélyes vagy önző nézetekből,<br />
hanem a reményben, hogy <strong>sz</strong>abadságtok<br />
kiküzdése s abban vett ré<strong>sz</strong>ünk egy további<br />
harcz alapo<strong>sz</strong>lopait képezendik éltünk folytonos<br />
czéljának, Lengyelhon <strong>sz</strong>abadségáérti<br />
hareznak, mely nélkül Magyarhon függetlensége<br />
sem megtartható, sem kivihető elérésében.<br />
Ügyötökérti harezban czélunk volt az is, hogy<br />
köztetek s a <strong>sz</strong>láv és román törzsek közt közbenjárók<br />
legyünk, kik egy <strong>sz</strong>erencsétlen politika<br />
által elleneitekké lettek, de kik bölcs belátás<br />
8 igazság<strong>sz</strong>eretet által egykor — bizton<br />
reméljük — álladalmatok hű raga<strong>sz</strong>kodó polgártársai<br />
leendenek.<br />
„Őrizzétek meg nemes <strong>sz</strong>iveitekben fenyegetett<br />
földetekre jöttünk emlékét! Őrizzétek<br />
meg, mint mi, a haza iránti hűséget, annak<br />
jövője s meg<strong>sz</strong>abaditásábani hitet; és e nagy<br />
áldozatok nem ve<strong>sz</strong>endnek el; és jövend idő,<br />
midőn, adja isten, veletek egyesülve, a <strong>sz</strong>ent<br />
harezot megujitandjuk. Igazság<strong>sz</strong>ereteteteknél<br />
emlékezzetek akkor, hogy mindvégig veletek<br />
maradánk. Ó-Orsova, aug. 20-ikán 1849.—<br />
Vysocki J. s. k., tábornok."<br />
t' is. mint annyi sokan, török földre<br />
menekült a későim Kiutaliiába internálták.<br />
Innen Angliába utazott, honnan<br />
1853-ban Franeziaxtt<strong>sz</strong>ágba tért s bensőbb<br />
ös<strong>sz</strong>eköttetésbe lépett a lengyel menekültekkel.<br />
A hatvanas években az ola<strong>sz</strong> kormány<br />
lengyel katonai iskolát alapított<br />
Cuneoben, s annak igazgatójává Vysoekit<br />
nevezte ki. Az intézet nem tet<strong>sz</strong>ett<br />
az<br />
oro<strong>sz</strong> kormánynak, és annak meg<strong>sz</strong>űnte<br />
tését sürgetvén, ez be is következett<br />
Vysocki újra Francziaor<strong>sz</strong>ágba, nevezetesen<br />
Parisba tért, hol lengyel iskolát<br />
nyitott, melyet eléggé látogattak, de<br />
mikor III. Napóleon a lengyel emigránsok<br />
ellen <strong>sz</strong>igorúan kezdett föllépni, ez<br />
iskolát is becsukták, miáltal Vysocki<br />
egvik fő anyagi táma<strong>sz</strong>át ve<strong>sz</strong>tette el.<br />
Az ujabb lengyel fölkeléseknél, nevezetesei)<br />
az 1863-kinál, Vysocki a külföldi<br />
komitében vett tevékeny ré<strong>sz</strong>t. Hazájába<br />
nem mehetett, mert vi<strong>sz</strong>ontagságteljes<br />
élete megtörte erejét.<br />
Sanyarú helyzetének' híré jött Magyaror<strong>sz</strong>ágra<br />
is s a „Hon" egy francziü hirlap<br />
nyomán értesítvén a közönséget <strong>sz</strong>abadságharezunk<br />
egyik elsőrendű bajnokának<br />
<strong>sz</strong>erencsétlenségéről, azon e<strong>sz</strong>me megpenditése<br />
mellett, hogy az épen akkor tervezett<br />
honvédmenháznak Vvsoeki legyen<br />
a legelső lakója, gyűjtést rendezett<br />
<strong>sz</strong>ámára. Az ekkép egybegyűlt ös<strong>sz</strong>eg<br />
elfogadására csak nehezen lehetett rábe<strong>sz</strong>élni.<br />
Végre elfogadta s a következő levélben<br />
kö<strong>sz</strong>önte meg:<br />
„Uraim! Önök 1871. <strong>sz</strong>ept. 29-dikén irt<br />
levelét vettem s abból értesültem, hogy önök<br />
Magyaror<strong>sz</strong>ágon gyűjtést rendeznek <strong>sz</strong>ámomra.<br />
Indíttatva érzem magamat, hogy kifejezzem<br />
önök iránt ő<strong>sz</strong>inte hálámat s nem annyira a<br />
nekem küldött anyagi segélyért, habár az igazat<br />
megvallva, jelenleg nem dicsekedhetem valami<br />
fényes helyzettel, — mert politikai pályámon<br />
sohasem igyekeztem vagyonra <strong>sz</strong>ert tenni", s igy<br />
nagyon termé<strong>sz</strong>etes, hogy öregségem napjaira<br />
meg<strong>sz</strong>orult helyzetbe kellé jutnom. De a mit<br />
mindenekfölött <strong>sz</strong>ivem mélyéből kö<strong>sz</strong>önök, az,<br />
hogy önök hú<strong>sz</strong> hos<strong>sz</strong>ú év után is megemlékeztek<br />
egy öreg katonáról, ki <strong>sz</strong>erencséjének és<br />
bü<strong>sz</strong>keségének tartja, hogy akkor ő is harczolhatott<br />
az önök <strong>sz</strong>abadságáért, az önök függetlenségeért.<br />
E megemlékezés igen drága nekem<br />
s viga<strong>sz</strong>talására <strong>sz</strong>olgál <strong>sz</strong>áműzetésem <strong>sz</strong>omorú<br />
napjainak. Fogadják rokon<strong>sz</strong>envem érzelmének<br />
ő<strong>sz</strong>inte nyilvánítását. Üdv és testvériséo-! ;<br />
Vysocki."<br />
Hogy a honvédmenház lakója lehessen,<br />
abban megakadályozta ez év jan.<br />
3-kán bekövetkezett halála.<br />
Két hazája is volt s mégis idegen<br />
földön kellé meghalnia. De abban a nagy<br />
temetőben, melyet Magyaror<strong>sz</strong>ág történetkönyvének<br />
nevezünk*, a legjobbaké<br />
között leend följegyezve az ő neve is.<br />
A <strong>sz</strong>abadságnak egy másik bajnoka,<br />
kit <strong>sz</strong>intén a közelebb elhunyt jelentékeny<br />
emberek között kell följegyeznünk, Bixio<br />
Nino. 0 nem volt kizárólag a mienk, de<br />
a mennyiben a világ<strong>sz</strong>abadság, melynek<br />
kiváló hőse volt, az egé<strong>sz</strong> világé. — bizonyára<br />
a magunkénak is tartamijuk<br />
őt, a mig <strong>sz</strong>abadságra törekvő nép le- j<br />
Bixio Nino Ola<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ágnak Garibaldi<br />
után a legnép<strong>sz</strong>erűbb fia volt. 1821-ben,<br />
Genuában <strong>sz</strong>ületett, s eleinte kereskedői<br />
pályára ké<strong>sz</strong>ült. De az ola<strong>sz</strong> ifjúságot azidőben<br />
lelkesitő áramlattól ragadtatva, ő<br />
is katona lett, s valamint Garibaldi, ő is<br />
a <strong>sz</strong>árdiniai tengeré<strong>sz</strong>etben <strong>sz</strong>olgált. 1N47ben<br />
Genuában ő is egyik indítója, volt<br />
azoknak a mozgalmaknak, melyek Piemont<br />
és Szardínia királyát, Károly Albertet<br />
rábírták, hogy or<strong>sz</strong>ágának alkotmányt<br />
adjon.<br />
1849-ben ré<strong>sz</strong>t vett Kóma megvédésében<br />
a francziák ellen és vis<strong>sz</strong>averte<br />
Oudinot-ot.<br />
Az Au<strong>sz</strong>tria ellen 1859-ben viselt háborúban<br />
Garibaldi zá<strong>sz</strong>lója alá esküdött<br />
s , mi , nt ., ezredes az ^alpesi vadá<strong>sz</strong>ok"<br />
zá<strong>sz</strong>lóaljának parancsnoka lett.<br />
De legkiválóbb <strong>sz</strong>ereplése a marsalai<br />
expediezíó idejére esik. Azon „ezer hős"<br />
másodika volt ő, kik két hajón indulva,<br />
ki<strong>sz</strong>álltak Marsalánál és Szicziliát elfoglalták,<br />
ü volt az egyik hajó, a „Piemont"<br />
parancsnoka. A ki<strong>sz</strong>álló apró, de vakmerő<br />
csapat élén, Garibaldi oldala mellett<br />
küzdött Calatifiminél és Palermónál,<br />
hol meg is sebesült, majd Reggiónál és<br />
Volturnónál.<br />
A két Sziczilia meghódítása után,<br />
miután Garibaldi is egyesült a királyi<br />
sereggel, — tábornok lett s <strong>sz</strong>ülővárosa,<br />
Genua megvála<strong>sz</strong>tá or<strong>sz</strong>ággyűlési képviselőjének.<br />
Itt a baloldalon ült, de függetlenségét<br />
minden irányban megőrizve,<br />
nem csatlakozott sem a kormánypárthoz,<br />
sem az ellenzékhez.<br />
1866-ban Alessandria parancsnoka lett,<br />
s mint ilyen vett ré<strong>sz</strong>t az Au<strong>sz</strong>tria ellen<br />
folytatott háborúban. A sadowai csata<br />
után Ola<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ág egyik nagy hadtestének<br />
lett parancsnoka § később lekö<strong>sz</strong>önvén a<br />
képviselőségről, <strong>sz</strong>enátorrá vála<strong>sz</strong>tatott.<br />
1870-ben ré<strong>sz</strong>t vett a Róma ellen<br />
indított fegyveres vállalatban s Civita-<br />
Vechiát elfoglalva, Cadorna tábornokkal<br />
egyesült s Róma ostromakor <strong>sz</strong>emélyesen<br />
jelen volt a Porta Pia betörésénél, melyen<br />
kere<strong>sz</strong>tül a győző sereg bevonult,<br />
az örök városba. A pápa tartományai és<br />
fővárosa elfoglaltattak, a béke és rend<br />
helyre állt. de Bixio nem tudott pihenni.<br />
A tenger volt az ő éltető eleme. Lemondott<br />
a hadparancsnokságról s ismét kereskedelmi<br />
hajóra ült.<br />
Meg kell emlitenünk még, hogy Bixio<br />
volt a hevesebb Garibaldi mellett a mérséklő<br />
elem. 0 volt, ki Ola<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ág két<br />
legnevezetesebb férfiát, Garibaldit és Cavourt<br />
egymással kibékítette, kik egy<br />
emlékezetes parlamenti ülés alatt ös<strong>sz</strong>ezörrentek.<br />
Garibaldi ugyanis hazafias lelkesedése<br />
által elragadtatva Cavour grófot<br />
azzal vádolta, hogy az ola<strong>sz</strong>okat polgárháborúra<br />
fogja kény<strong>sz</strong>eríteni. A mini<strong>sz</strong>ter<br />
vis<strong>sz</strong>autasította e vádat, s leírhatatlan<br />
jelenet lett a kamrában, melyből ve<strong>sz</strong>élyes<br />
következmények is <strong>sz</strong>ármazhattak<br />
volna. Bixio fölállt helyéről, s közvetítő<br />
gyanánt lépett föl ..Cavour gróf", monda,<br />
„kétségkivül nagylelkű; a mai ülés első<br />
ré<strong>sz</strong>ét ki kell törülnünk emlékezetünkből.<br />
Szerencsétlenségre súlyos <strong>sz</strong>avak mondattak,<br />
melyeket azonban örök időre el kell<br />
felejtenünk.''<br />
Bixio az utolsó időben minden politikai<br />
akcziótól vis<strong>sz</strong>avonulva, egyedül a<br />
tengeré<strong>sz</strong>etnek élt. Épen egy kelet-ázsiai<br />
expediczióra indult, midőn útközben, deczember<br />
14-én Szumatra <strong>sz</strong>igetén elragadta<br />
az ott uralkodó járvány, alig 53<br />
éves korában ....<br />
Harcz, küzdelem és folytonos munka<br />
volt e két <strong>sz</strong>abadsághős egé<strong>sz</strong> élete; kevesen<br />
érdemelték meg a hálás utókor emlékezetét<br />
és az örök békét oly igazán,<br />
mint ők.<br />
Merengés.<br />
— <strong>1874.</strong>jan. 1. —<br />
Egy év lepergett, vontatott futása<br />
A vén órából egy kis <strong>sz</strong>em homok,<br />
Jelöli útját sok <strong>sz</strong>ép s nagy bukása,<br />
Egy uj lobor sincs, csak kopár romok.<br />
Ily e<strong>sz</strong>tendőt rég értek már a vének,<br />
Eoskadt kü<strong>sz</strong>öbjén sírva lépek át<br />
A templomokban pana<strong>sz</strong>os az ének.<br />
Sírokról zengi a költő dalát.<br />
JANUÁR 18. <strong>1874.</strong><br />
Kárpáti <strong>sz</strong>él süvölt, felettünk tombol,<br />
Sirjokba űzi tán a lelkeket,<br />
Kik egy halálból, <strong>sz</strong>ázezer halomból<br />
Hozzánk sietnek ... egy év ölte meg!<br />
S az első reg borús mezben kilépve,<br />
Halvány a nap, s nem volt sugár felül,<br />
Mig rá tekinténk, lágy derűt <strong>sz</strong>ínébe"<br />
Jós <strong>sz</strong>em se' láthatott, reményjelül.<br />
A bölcs: beteg, dalát költő feledte,<br />
Egy zá<strong>sz</strong>lót sem tart óriási kar,<br />
A törpe faj toroz, verseng felette,<br />
S a czifra <strong>sz</strong>ó önérdeket takar.<br />
És milliók vezértelén rohannak,<br />
Lidércz nyomába, keskeny ál-uton . . .<br />
Hit és haza rég elfeledve vannak,<br />
S az uj bálvány is ingoványba von.<br />
Én nem örültem, a midőn fölötted<br />
Az uj nap, ím hat éve már, kikelt,<br />
Hazám! sugári nem áldásra jöttek,<br />
Almelegének nem adtam hitelt;<br />
Olvastam a történet tarka lapján,<br />
És láttam a jelenlét fiait,<br />
Ott az erő nem fért meg <strong>sz</strong>űk alapján,<br />
A gyöngeség önművén döbben itt.<br />
Csüggedten állok, nincsen ír kezemben,<br />
Hazám, hazám, te újra nagy beteg!<br />
Ha volna lángé<strong>sz</strong> érző kebelemben,<br />
Leg<strong>sz</strong>ebb dalom elzengeném neked;<br />
Mint uj Kapi<strong>sz</strong>trán, <strong>sz</strong>őrroezben, s <strong>sz</strong>ivemben<br />
Ihlettel, lángigékkel ajkamon,<br />
Lefesteném hajh, vérbibor <strong>sz</strong>ínedben<br />
Történetünket, s bús képed' — oh hon!<br />
Kiűzném a kufárt <strong>sz</strong>ent csarnokodbúi,<br />
És a hívatlant oltáridtul el,<br />
El, a ki tétlen nagy jutalmat koldul, —<br />
Szövetkezném igazzal és hűvel;<br />
Nagy <strong>sz</strong>ívben lelne a dal menedéket,<br />
Nagy név riadna Árpád örökén . . .<br />
— — De hajh! csak törpe gyermeked van néked,<br />
Csak törpe, beteg s törpe vagyok én!<br />
Egy év lepergett — — s mi nyomába támad.<br />
Vásári zaj, csüggedt, <strong>sz</strong>orongva kél,<br />
De sóhajából nem jut a hazának,<br />
Fillért ve<strong>sz</strong>ítni mind, 8 áldozni fél.<br />
Oh, mind, ki hű, jőjön, perczet se késve!<br />
Imádkozzék: gyógyuljon a beteg!<br />
Tán enyhül, értök, isten büntetése<br />
S a jobb kort tán ez újév hozza meg!<br />
Gáspár Imre.<br />
A SORS ÉS SEMMI MÁS.<br />
— Életkép. -<br />
Irta: TOLNAI LAJOS.<br />
(Vége)<br />
— Én csak apámon, anyámon, a testvéreimen<br />
akarok segíteni — ezt mondtad.<br />
— Azt — <strong>sz</strong>ólott közbe mogorván az<br />
öreg ember.<br />
— Ugy? — vála<strong>sz</strong>olt nénéd — hát<br />
Mari nem jut e<strong>sz</strong>edbe?<br />
— Én <strong>sz</strong>eretem most is — igaz, ezt<br />
mondtad.<br />
— El kell onnan jönnöd — biztatott<br />
nénéd.<br />
— Most még nem tehetem.<br />
— Nem-e, édes öcsém! Tudom én,<br />
hogy mért nem, engem nem csal<strong>sz</strong> meg,<br />
ha <strong>sz</strong>egény Marit megcsalod is, én tudom,<br />
hol jár az e<strong>sz</strong>ed, mi rontotta meg a <strong>sz</strong>ivedet.<br />
Szereted a <strong>sz</strong>ép lovakat, meg a hintót,<br />
az uri társaságot. Nem igy be<strong>sz</strong>élt-e.<br />
Károly, a nénéd? Hm! — folytatá elmosolyodva,<br />
<strong>sz</strong>elídebb tekintettel a jó a<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ony<br />
— én is ültem egy<strong>sz</strong>er hintón, mikor<br />
apámat kivitették a gazdag Mizsey ur temetésére.<br />
Szép, <strong>sz</strong>ép, édes ringázni az embernek<br />
magát az ugrós puha párnán: kellemes<br />
elgondolkozni', mikor a lovak ugy<br />
csattognak a kemény, ti<strong>sz</strong>ta utón; <strong>sz</strong>ép<br />
nézni, mikor ugy föltartják azokat a vékony<br />
hegyes kis füleiket, majd meg a fejüket<br />
VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />
lefelé vágják, s mennek, mintha csak repülnének;<br />
az inas kevély parádés ruhájában<br />
csak azért ül olyan hegyesen a kocsis<br />
mellett, hogy már mes<strong>sz</strong>iről meglásson<br />
mindenkit, s figyelmeztesse jó előre a<br />
<strong>sz</strong>egényebb utasokat, hogy: íélre-félre —<br />
oda bent a puha selyem párnán, <strong>sz</strong>épen<br />
felöltözködve egy nagyságos ur ül a kedves<br />
feleségével. .ló. jó. édes Karolyom,<br />
egyet se <strong>sz</strong>ólj, csak a testvéreid.meg annak<br />
a lelketlen apádnak a kedvééit öltél a<br />
meleg bélléses hintóban, különben elhi<strong>sz</strong>em<br />
örömcstebb rázattad volna magadat<br />
a mi ró<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>ekerünkön egyet se <strong>sz</strong>ólj;<br />
én, tudod, <strong>sz</strong>eretlek, meg <strong>sz</strong>erettelek is mindig,<br />
nem <strong>sz</strong>erettem mást soha. pedig elegen<br />
kértek— hallgass, ne védelmezd magadat,<br />
a mi elmúlt, jó hát. ugy mondom:<br />
elmúlt, annak meg kellett történni, de<br />
hogy miért? azt soha se tudom. Különben<br />
nem azért voltam pap leánya, hogy<br />
az isteni gondviselésbe meg ne nyugodjam.<br />
Megnyugodtam, megnyug<strong>sz</strong>om. Látom<br />
ugy is, hiába vagyunk jók, kegyesek,<br />
istenfélők, — semmik vagyunk oda,<br />
hogy csináljunk valamit: a sors és<br />
semmi más. Ennyi az c
36 VASÁRNAPI UJSAG. XXI. ÉVFOLYAM. — <strong>3.</strong> SZÁM.<br />
<strong>sz</strong>ólitalak, hogy ekkora ostobaságot ne<br />
tégy. Pénzed, tudom hogy nincs, s én<br />
sem adhatok. Kell öreg napjaimra. Kölcsön<br />
nem kérek senkitől, de én sem adok<br />
senkinek. Ez nálam évek óta •elv, s elvemhez<br />
hű <strong>sz</strong>oktam maradni. A karakter egy<br />
férfinál az első, de neked erről soha se<br />
volt ti<strong>sz</strong>ta fogalmad"<br />
— Nem — kiáltott föl az öreg ember,<br />
öklével nagyot csapva az a<strong>sz</strong>talra — s<br />
<strong>sz</strong>embe fordult velünk. — Nem, én soha<br />
nem tudtam mi a karakter! hogy apámat,<br />
anyámat úrrá tehessem, magamat eladtam,<br />
<strong>sz</strong>eretőmet, mátkámat megcsaltam;<br />
nem! — hogy öcsémet kivegyem a rongyból<br />
s alispánná tegyem: a nevemet oda<br />
írtam a koldusok közé<br />
— Oda nem, Károly, mig én élek;<br />
mig ez az én két kezem elbírja a mosást,<br />
varrást; mig a jó isten az igaz munkát<br />
megáldja: addig, édes öregem, egy csepp<br />
okod sincs búsulni. Ez, a mi most következik,<br />
nem nehéz dolog már én nekem<br />
doktor •ur, — fordult a nő én felém, —<br />
csak arra tudtam magamat nehezen elhatározni,<br />
hogy mikor <strong>sz</strong>egény Károly mindenkitől<br />
elhagyatva, megvettetve Kadocsán<br />
betegen feküdt: oda menjek a beteg ágyához,<br />
s azt mondjam: Károly, Hollós<br />
Károly itt vagyok, nem mentem még<br />
férjhez, mert <strong>sz</strong>erettelek, eljöttem, hogy<br />
ápoljalak. A ki meg<strong>sz</strong>ól, hadd <strong>sz</strong>óljon,<br />
én <strong>sz</strong>ámolok az én istenemmel. Hanem<br />
végre mert ha <strong>sz</strong>égyenkezve, ha sirva is:<br />
megtettem, a <strong>sz</strong>ivem oda vitt.<br />
Hollós Károly ur oda borult neje<br />
vállára, — s én nem tudom, de a férfinak,<br />
főként öreg embernek olyan furcsán<br />
álló zokogással monda: Kö<strong>sz</strong>önöm,<br />
édes Marim, mindenem vagy, mindenki-<br />
nél jobb, igazabb e földön, hanem többé<br />
azokról a ro<strong>sz</strong>akról ne be<strong>sz</strong>élj.<br />
— Ne ugy-e? — tördelé a nő az<br />
elérzékenyedésnek, gúnynak, haragnak<br />
különös vegyületével — ne <strong>sz</strong>óljak? ne<br />
ám, mert te még, a milyen bolond <strong>sz</strong>ived<br />
volt, bizonyosan még most is <strong>sz</strong>ereted<br />
őket.<br />
Hollós ur a kezeivel mutatta, hogy<br />
ez utóbbi állítás merő képtelenség; hörgött,<br />
mint a megkergetett ember, zihált,<br />
nevetett és hahotázva kaczagott.<br />
Hollósné, ki minden gyöngéd <strong>sz</strong>ive<br />
daczára is é<strong>sz</strong>re sem akarta venni, hogy<br />
az erőtlen, boldogtalan ember mint vonaglik,<br />
vergődik •— ismét hozzám fordult<br />
és csöndesen folytatta:<br />
— Termé<strong>sz</strong>etesen Károly <strong>sz</strong>egény azt<br />
gondolta: legjobb le<strong>sz</strong>, ha meghal; a<br />
<strong>sz</strong>égyen, gyalázat, csalódás, megvettetés<br />
Korcsolyázás a pesti városligetien. — («A jégen» czimü czikkhez.)<br />
ugy is mind eljött, mire való volna hát<br />
itt élni még! Oh, oh, valamikor én is<br />
igy gondolkoztam, egy nap <strong>sz</strong>áz<strong>sz</strong>or is<br />
kimentem a Duna partjára, hogy bele<br />
vetem magam, minek ugy is, — ha minden<br />
elve<strong>sz</strong>ett: de a lelkem apámnak az<br />
a sok <strong>sz</strong>ép tanítása: „boldogok a kik<br />
sirnak, mert ők megviga<strong>sz</strong>taltatnak";<br />
„soha se láttam, hogy az ur elhagyta<br />
volna az övéit"; ismét: „higyj, s a te<br />
hited megtartand tégedet" — mindig,<br />
mintha megfogták volna a ruhám <strong>sz</strong>élét,<br />
s csöndes jól eső hangon mondták volna:<br />
te, nézd csak, a nagy isten amott néz a<br />
magas felhőkből, nem <strong>sz</strong>égyenled-e magad<br />
pap-leány létedre? Vis<strong>sz</strong>amentem, dolgoztam,<br />
imádkoztam, s nem is vettem<br />
é<strong>sz</strong>re, mikor ké<strong>sz</strong> öreg lettem. Oh uram !<br />
ilyenkorra már kitöredezik ám a <strong>sz</strong>ivből<br />
minden, az is, a mi fájt, az is, a mi jól<br />
esett! Különben, édes doktor ur, nem<br />
történik itt más, csak a mi meg van<br />
irva. Kri<strong>sz</strong>tus urunk monda: elvégeztetett<br />
minden! El! No, hát ha el: hát menjen<br />
minden a maga rendjén. Ugy is ment.<br />
Károly fölgyógyult, elvett, én mégis<br />
Hollós Károlyné lettem; igaz, a kedves<br />
<strong>sz</strong>ülötte földünkről elköltöztünk, ide e<br />
távol hegyek közé, a hol senkink sincs,<br />
csak a nagy idegenség— no meg az a nagy<br />
isten a fennvalókkal . . . Nem ve<strong>sz</strong>tünk<br />
el! Tizennégy e<strong>sz</strong>tendeje, hogy itt élünk;<br />
Károly eleinte hivatalt keresett, mindenütt<br />
azt vetették: öreg ember mit akar? mai<br />
nap nem öreg embereké már a világ,<br />
halni, meghalni öreg, az volna a legjobb.<br />
Az, —• mondám — annak a gono<strong>sz</strong> lelketeknek,<br />
dehogy nem; kellene ? Azért sem<br />
halunk meg. Hozzá fogtunk ahhoz, a mit<br />
tudtunk; férjem instáncziákat irt az ügyes-<br />
bajos <strong>sz</strong>egényeknek, s mert <strong>sz</strong>egény, nyomorult<br />
nagyon sok van: keresetünk, fris<br />
munkánk mindig volt. Én gyógyítottam,<br />
értettem valamit a sebek 'gyógyításához;<br />
főkép volt egy nagyon jó <strong>sz</strong>emorvosságom<br />
— a lelkem apámtól tanultam ezt is —<br />
s boldogultunk. Megbecsülnek bennünket,<br />
<strong>sz</strong>eretnek, csak ugy tartanak, mintha<br />
urak volnánk, a templomban maguk az<br />
elöljárók ültettek bennünket az urak<br />
padjába. Doktor ur, lelkem, maradjon<br />
holnapig, jöjjön el velünk a templomba;<br />
olyan papunk van, mintha csak boldogult<br />
édes apámat látnám, sürü tömött ő<strong>sz</strong> haja,<br />
fekete <strong>sz</strong>eme, borotvált ábrázatja, magas<br />
erős termete, s az a mély rezgő, <strong>sz</strong>ivreható<br />
orgona-hangja. Oh milyen <strong>sz</strong>épen<br />
be<strong>sz</strong>élt a multkoris arról, hogy: „Valaki<br />
e SY gyermeknek gondját fölve<strong>sz</strong>i:<br />
én nekem ve<strong>sz</strong>i föl gondomat." Sze-<br />
«<br />
^<br />
/<br />
A. királyi várkert és a budai Danapart. — (A közmunkatanács által elfogadott tervrajz után fára rajz. Haske )
38 VASÁRNAPI UJSAG. XXI. ÉVFOLYAM. — <strong>3.</strong> SZÁM.<br />
gény Károlyomra gondoltam, a kicsordult<br />
a köny a <strong>sz</strong>ememből.<br />
A két öreg ös<strong>sz</strong>eborult — s félre<br />
kellett fordulnom, hogy vis<strong>sz</strong>atarthatom<br />
könyeimet elrejtsem.<br />
— Elvégeztetett, elvégeztetett minden<br />
— mondogatáni eddig aoha nem érzett<br />
édes megnyugvással magamban, midőn<br />
másnap reggel haza felé siettem: — a mi<br />
nek meg kell történnie: történjék. Igen.<br />
ma is azt mondom, s tagadhatlanul ugy<br />
van: a sors és semmi más!<br />
A királyi várkert és a budai Dunapart<br />
átalakítása.<br />
A főváros budai Dunapartja rövid idő<br />
múlva nem le<strong>sz</strong> többé kicsinylett és lenézett<br />
mostohatestvére a pestinek. A közmunkatanács<br />
<strong>sz</strong>abályozási terve bevonta körébe a budai<br />
partot is egé<strong>sz</strong> hos<strong>sz</strong>ában, kezdve a jövő év<br />
elejére elké<strong>sz</strong>ülő nagy margit<strong>sz</strong>igeti Ilidtől egé<strong>sz</strong>en<br />
le a Csepel-<strong>sz</strong>igetig. Néhány év leforgása<br />
után a budai Dunapart közmondásos elhagyatott<br />
és elhanyagolt állapotának már csak hire<br />
leend fönn, s a ki akkor fogja majd látni e<br />
hos<strong>sz</strong>ú partvonalt gránitfalazatu rakpartjával,<br />
befásitott a<strong>sz</strong>faltjárdáival, s a pesti oldalnak<br />
megfelelő palotasorával, annak nehéz le<strong>sz</strong><br />
elhinnie, hogy kevés idő előtt még az elhanyagoltság<br />
képét tüntette föl e partoldal, melynek<br />
legnagyobb ré<strong>sz</strong>én még a múlt <strong>sz</strong>ázadban emelt<br />
régi és korhadt épületek <strong>sz</strong>égyenkeznek a pesti<br />
part nagy<strong>sz</strong>erű palotasorának átellenében.<br />
A főváros Duna-felőli ré<strong>sz</strong>ének panorámája<br />
végtelenül sokat nyer <strong>sz</strong>épség és ös<strong>sz</strong>hangzatra<br />
nézve a budai Duna-oldal <strong>sz</strong>abályzása és kiépítése<br />
által. Mintha egy deli termetű, magas<br />
növésű férfiút, kinek minden tagja az arányosság<br />
kinyomatát viseli magán, karöltve látnánk<br />
sétálni egy apró, púpos és sarlólábu emberkével<br />
— oly benyomást gyakorol reánk a két<br />
átellenes part, egyik víztől csókolt, nyílegyenes<br />
rakpartfalazatával és a Duna tükréig levivő<br />
lépcsőzetével, másika a hullámok <strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>élyétől<br />
egyenetlenné mosott és rendezetlen partjával.<br />
Amaz arányos magasságú, három- és négyemeletes<br />
uj palotasorával, — emez még a <strong>sz</strong>omorú<br />
törökvilág jellegét föltüntető apró emeletes<br />
házaival, melyeket néhány időközben épült<br />
palota és nagy bérház csak <strong>sz</strong>emsértőbbekké<br />
te<strong>sz</strong>.<br />
De, mint már mondtuk, maholnap uj,<br />
impozáns,rendezett alakban fog előttünk állani<br />
a budai Dunapart. A lánezhidtól le- és fölfelé<br />
már tetemes hos<strong>sz</strong>aságban vonul végig az uj<br />
budai rakpart, s a már ké<strong>sz</strong>en álló ré<strong>sz</strong> élénk<br />
fogalmat nyújt arról, minő igazi világvárosias<br />
folyópartja le<strong>sz</strong> a magyar fővárosnak, ha elké<strong>sz</strong>ül<br />
a főváros közötti Duna-<strong>sz</strong>abályozás naoy<br />
műve. Egy fél mérföldnél hos<strong>sz</strong>abb vonalon<br />
két gránitfal közé le<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>orítva a méltóságteljesen<br />
tovahömpölygő folyam, s a két part mentén<br />
a paloták és házóriások beláthatlan során<br />
fog megnyugodni a bámuló <strong>sz</strong>em.<br />
S e nagy átalakítás, mely Budapestet a<br />
világnak leg<strong>sz</strong>ebb folyóparttal biró városává<br />
teendi, kézzelfogható közelségben áll előttünk,<br />
s már előre veti jövő fényének sugarait. A közmunkatanács<br />
sokoldalú működésének eoyik<br />
kiváló oldalát még mindig a budai Dunapart<br />
<strong>sz</strong>építésének sok tapintatot és izlést igénylő<br />
kérdése képezi, s annak eredménye a királyi<br />
palota és várkert környékének <strong>sz</strong>abályozására<br />
vonatkozó terv is, mely ha létesülni fog, nagyban<br />
emelendi a budai ré<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>épségét, ugv a vár<br />
és várkert Tabán felőli, mint dunai oldalán.<br />
Nem lehet e helyen föladatunk ré<strong>sz</strong>letesen<br />
ismertetni azt a sok" gonddal ké<strong>sz</strong>itett tervet,<br />
melyet e <strong>sz</strong>abályozásra vonatkozólag a közmunkatanács<br />
mű<strong>sz</strong>aki o<strong>sz</strong>tályában Keitter Ferencz<br />
már a legapróbb ré<strong>sz</strong>letekig elké<strong>sz</strong>ített, s<br />
melyet a közmunkatanács már magáévá is tett<br />
— elég ha átalánosságban érintjük meg, hogv<br />
<strong>sz</strong>ermte a királyi palota és várkert körnvéke<br />
es ezzel együtt Buda egé<strong>sz</strong> déli és nyú°-oti<br />
ré<strong>sz</strong>e oly nagymérvű <strong>sz</strong>épitésnek néz eléje, minő<br />
valóban méltó az or<strong>sz</strong>ág fővárosának azon<br />
ré<strong>sz</strong>éhez, hol a király palotája emelkedik. E<br />
nagy terv nemcsak arra fordit figyelmet, hogy<br />
a várba nyugotról és délről fölvezető utak<br />
helyett ujak építtessenek s illetőleg a már meglevők<br />
<strong>sz</strong>élesbekké, kényelmesebb és kevésbbé<br />
lejtősekké tétessenek — a miért <strong>sz</strong>ükségessé is<br />
fog válni a mostani fehérvári kapu, az ezt <strong>sz</strong>egélyző<br />
bástyafalak, a kapu melletti katonai<br />
laktanya 9 a kapu déli oldalán levő közbástya<br />
lerombolása — hanem <strong>sz</strong>abályozza a palota és<br />
várkert egé<strong>sz</strong> környékét is. s az utóbbit jelentékenyen<br />
bőviti. Hogy magában a várban mily<br />
nagymérvű áralakításokat te<strong>sz</strong> a <strong>sz</strong>abályozási<br />
terv, kitűnik azon ré<strong>sz</strong>letekből is, hogy <strong>sz</strong>erinte<br />
nemcsak egy uj utcza építése s egy másik <strong>sz</strong>űk<br />
utczának beépítése leend <strong>sz</strong>ükséges a Szent-<br />
György téren, hanem a tér felé álló volt főőrségi<br />
ház és evangélikus templom lerombolása is.<br />
Fő figyelmet kellett azonban forditania<br />
a közmunkatanácsnak a várkert Duna felőli<br />
oldalas az annak mentén elterülő házsornak<br />
<strong>sz</strong>abályozására, miután e ré<strong>sz</strong> nem takartatik<br />
el a rakparton emelendő házak által,<br />
hanem <strong>sz</strong>abadon néz a pesti aldunasor nagy<br />
palotáira. S ez az átalakítás a közmunkatanács<br />
egy régebbi határozata folytán már tava<strong>sz</strong><strong>sz</strong>al<br />
fog megkezdetni, mivégből a királyi várkert<br />
aljában emelkedő dí<strong>sz</strong>telen házsor eltávolítására<br />
nézve már megtörténtek a <strong>sz</strong>ükséges előintézkedések.<br />
Képünk a közmunkatanács terve<br />
<strong>sz</strong>erinti budai partot tünteti elő a „Széchenyi<br />
"-<strong>sz</strong>állodától a „ Debreczen " - <strong>sz</strong>állodáig.<br />
Az átalakitás, melyen e vonal már közelebb<br />
át fog menni, első tekintetre kellemesen <strong>sz</strong>embeötlő.<br />
A megnagyobbított királyi várkert<br />
minden ré<strong>sz</strong>ről <strong>sz</strong>abadon néz a Dunára, nem<br />
levén előtte semminemű magasabb épület,miután<br />
a „Széchenyi"-8zállodától a „Debreczen"<strong>sz</strong>állodáig<br />
terjedő mostani jobbadára alacsony<br />
emeletes házakból álló épületsor leromboltatik,<br />
helyét egy Ízléses és könnyed stylben emelt<br />
bazár<strong>sz</strong>erü épületsor foglalván el, mely egyedül<br />
boltokat fog tartalmazni. Ez előtt terjed<br />
el aztán jelentékeny <strong>sz</strong>élességben az uj rakpart,<br />
hatalmas gránitfalazata, a<strong>sz</strong>faltjárdája,<br />
fasora és lég<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>kandalaberjaival — valódi<br />
vilá gvárosias kép a Dunáról vagy a pesti oldal<br />
corso-járól tekintve. Reméljük, hogy e munka<br />
kivitele nem fog hos<strong>sz</strong>ura nyúlni, s hogy a<br />
főváros budai Dunapartjának le<strong>sz</strong> rövid idő<br />
múlva egy olyan kiépített ré<strong>sz</strong>e, melyen megelégülve<br />
nyughatik a hazafi és az idegen <strong>sz</strong>eme<br />
egyaránt.<br />
A mangrovok között.<br />
— Elbe<strong>sz</strong>élés. —<br />
Mayne Reid kapitánytól.<br />
(Folytai ás.)<br />
Hogy kényelembe tegyem magam, menynyire<br />
a körülmények megengedik, oly helyet<br />
<strong>sz</strong>emeltem ki, hol az ágak <strong>sz</strong>orosan ös<strong>sz</strong>e voltak<br />
<strong>sz</strong>övődve s azon végig feküdtem, mint a hogy a<br />
pecsenyét végig nysjtják a rostélyon. De mielőtt<br />
elaludtam volna, óvatosságból lombsátort<br />
hajtottam ös<strong>sz</strong>e magam körül, hogy azzal testemet<br />
megvédelmezzem. Különben igen könnyen<br />
leeshettem volna a mocsárba, s igy a kajmánoknak<br />
estem volna zsákmányául.<br />
Helyzetem elég kényelmetlen volt — hogyne<br />
<strong>sz</strong>óljak semmit a mosquitók (legyek) <strong>sz</strong>úrásáról,<br />
melyek ezrenként repkedtek körülöttem.<br />
A mangrove - mocsár legalkalmasabb<br />
helyök e kártékony állatoknak, hol legnagyobb<br />
erejökben érzik magukat.<br />
De fáradságom, mely a folytonos, több,<br />
mint két 'órai kú<strong>sz</strong>ás eredménye volt, egyesülve<br />
az egé<strong>sz</strong> napon kere<strong>sz</strong>tül' tartott ijedtséggel<br />
s aggódással, végre legyőzött s az elkerülhetlen<br />
<strong>sz</strong>unnyadás bekövetkezett.<br />
Mennyi ideig feküdtem ott öntudatlanul,<br />
azt csak később tudtam megmondani, midőn<br />
ös<strong>sz</strong>ehasonlítva az időt, azt egy órányinak találtam.<br />
Ez idő alatt rettenetes álmaim voltak<br />
s félelmet keltő látványok vonultak fél-éber<br />
érzékeim előtt. Ott volt többek közt házigazdám<br />
Don Mariano Agüera, s az ő <strong>sz</strong>ép nővére,<br />
most már mint menyas<strong>sz</strong>onyom; angyalként<br />
nézett ki, fénylő arany diadémmal homlokán,<br />
arcza azonban halvány s <strong>sz</strong>omorú volt. Mellette<br />
két ördög állt: az egyik fényesen öltözködve,<br />
hasonló Lucziferhez; a másik feketébb s nagyobb<br />
volt, mint valami Vulkán, bőre be volt<br />
kormosodva s mintegy megjegyezve alvilági<br />
kovácsainak <strong>sz</strong>ikrái által. Az első alakot képzetem<br />
a goajiróról vette; a másik mintegy Gaspardo<br />
leírása által jött létre az „El Cocodrilo"ról.<br />
E két főördög mellett volt még egy<br />
néhány kisebb, apródaik. A fiatal leány fenyegetve<br />
lenni lát<strong>sz</strong>ott s ve<strong>sz</strong>élyben. Hallottam,<br />
hogy nevemet kiáltja s nevemen <strong>sz</strong>ólit, hogy<br />
jöjjek segítségére.<br />
S éreztem, hogy nem vagyok képes. Megvoltam<br />
kötve, sem lábamat, sem kezeimet nem<br />
mozgathattam. Mégis iparkodtam rajta, s ez<br />
iparkodásom, az ő folytonos kiabálásaival, fölébre<strong>sz</strong>tett<br />
álmomból.<br />
Valóban ös<strong>sz</strong>e voltam kötve, a mint fölébredve,<br />
jól láthattam. A faágak közzé kevertem<br />
magam. Tehát itt nem ját<strong>sz</strong>ott a képzelem;<br />
a kiáltásokban sem, csakhogy azok nem<br />
Engracia Agüeratól jöttek, hanem a quamadártól,<br />
e rigófajtól, mely Cuba cienegáiban<br />
gyakran előfordul.<br />
Meg<strong>sz</strong>abadulva álmám varázsától, de nem<br />
<strong>sz</strong>abadulva meg annak kellemetlenségeitől,<br />
hallgatózva feküdtem ott. Mert az éjimadár<br />
kiáltásában valami sajátságos volt, eltérő rendes<br />
hangjától. Valóban ismét hallottam, világosan<br />
hallat<strong>sz</strong>ott, mint valamely csatakiáltás.<br />
Nem hallgattam tovább reá. Más, sokkal<br />
nagyobb fontosságú hangok vették igénybe<br />
figyelmemet, kétségtelenül emberi hangok. E<br />
mellett a fák között még oly zaj is hallat<strong>sz</strong>ott,<br />
mint midőn a menésközben meghajtott<br />
ágak<br />
előbbi helyökre vis<strong>sz</strong>apattannak.<br />
Bizonyosan El Cocodrilo vis<strong>sz</strong>atér lakhelyére,<br />
valamely <strong>sz</strong>övetségese kíséretében, gondoltam.<br />
A hold e közben fölkelt s több nyilt helyet<br />
megvilágított a mangrovok között. Egy ily<br />
nyilas volt közel ahhoz, a hol ültem; mert most<br />
már elhárítottam a lomb-sátor tetejét s ülő helyzetre<br />
emelkedtem föl. A halvány sugarak ferdén<br />
ere<strong>sz</strong>kedtek le a földre, de két setét alakot é<strong>sz</strong>re<br />
lehetett vennem. Mindkettő emberi alak volt,<br />
habár valami Ördögi munkával foglalkoztak.<br />
Világos lett előttem, hogy itt valami<br />
ró<strong>sz</strong><br />
történik.<br />
A fák gyökerein tova kapa<strong>sz</strong>kodva mindketten,<br />
valami terhet vittek magukkal. E teher<br />
hos<strong>sz</strong>as alakú volt, koporsó, vagy holttetem<br />
lehetett, de inkább az utóbbi.<br />
Minő zsákmány lehet ez, melyhez, hogy a<br />
Cocodrilo kunyhójába von<strong>sz</strong>olhassa, segitségre<br />
van <strong>sz</strong>ükség. Bizonyára valamely kedves tárgy,<br />
könnyen megrongálható, vagy eltörhető!<br />
Míg igy tanakodtam, a két alak terhével<br />
egé<strong>sz</strong>en közel jött ahhoz a helyhez, hol ültem.<br />
Itt már világosan láttam alakjaikat, mert a<br />
holdvilág, a falevelek nyilasain kere<strong>sz</strong>tül, egy<br />
pillanatra arezukra sütött. Csak egy pillantást<br />
vethettem rajok, de ez is elég volt, hogy ama<br />
képzetemet megerősítse, mintha most is aludnám,<br />
s álmodnám! Mert e két arcz tökéletesen<br />
olyan volt, mint az épen most elmosódott látványok,<br />
azaz: a két főördög arcza.<br />
Tovább is figyelemmel nézve őket, valamit<br />
vettem é<strong>sz</strong>re, midőn már csaknem elve<strong>sz</strong>tettem<br />
<strong>sz</strong>emem elől alakjokat. A két alak között fénylett<br />
valami; mereven néztem reá, <strong>sz</strong>ivem dobogása<br />
csaknem meg<strong>sz</strong>űnt s a vér gyorsan járt<br />
ereimbe. Valami fehéres tárgy lógott le köztök.<br />
ügy lát<strong>sz</strong>ott, mint valamely könnyű, <strong>sz</strong>ínezett<br />
kendő, vagy másnemű női ruha.<br />
Mily nő lehet az, kit itt hurczolnak? S ha<br />
nő, vájjon él-e még, vagy már csak holttetem sa<br />
fehér ruha, melybe burkolva van, a halotti<br />
lepel?<br />
Kedvem jött reá, hogy utánok menjek,<br />
megnézzem őket. Ez több volt, mint kíváncsiság.<br />
Valóban egé<strong>sz</strong>en másnemű érzelem volt,<br />
mintha ismételve látnám magam előtt azokat a<br />
jeleneteket, melyek álmomban nyugtalanítottak.<br />
Lehetséges-e, hogy az az alak, melyet a<br />
többiek magukkal von<strong>sz</strong>oltak, ő — Engracia<br />
Agüera.<br />
Nem, nem! E föltétel igen képtelen<br />
nagyon hihetetlen. S a mily izgatott állapotban<br />
voltam, nem kételkedhettem benne, hoffv csalódtam.<br />
* J<br />
Valóban ugy le<strong>sz</strong>, ugy, miot elébb hittem,<br />
hogy t. í. a <strong>sz</strong>ökött rab<strong>sz</strong>olga s <strong>sz</strong>övetségese<br />
rablásuk utolsó dolgához jutottak, s a lopott<br />
jó<strong>sz</strong>ágot most elrejtik. Lehet, hogy valami<br />
csempé<strong>sz</strong>és volt. A mit Gaspardo elbe<strong>sz</strong>élt a<br />
goajiróról, az utóbbi való<strong>sz</strong>ínűbbnek lát<strong>sz</strong>ott.<br />
JANUÁR 18. <strong>1874.</strong> VASÁRNAPI UJSAG.<br />
Gondolkodva, arra az eredményre jutottam'<br />
< } a csempé<strong>sz</strong>eket magukra hagyom legalább<br />
ez éj<strong>sz</strong>akára. A véletlen utján fölfedeztem titkos<br />
helyöket. Ha házigazdám tulajdonát sértették<br />
meg, tudni fogom, hogy mi baj van s<br />
lépéseket tehetek, hogy azt fölfedezzem.<br />
A hold világosan sütött s azt hittem, hogy<br />
most már meglelem az utat, mely a mangrove<br />
mocsárból kivezet. Ez annál könnyebb lehetett,<br />
mert megjegyeztem az irányt, melyről a két<br />
ember közeledett felém, kik termé<strong>sz</strong>etesen a<br />
<strong>sz</strong>áraz földről jöttek.<br />
Már fölkeltem, hogy nyomaikat keressem,<br />
midőn valami sajátságos tárgy lepett meg, mely<br />
segítségemre <strong>sz</strong>olgált.<br />
Fölfelé tekintve, az égen fényes pontokat<br />
láttam. Nem a hold volt ez s nemis a csillagok,<br />
hanem pirossárga <strong>sz</strong>ínű világ, melyet könnyen<br />
lehetett valamely égés fényének gondolni. Lehetetlen,<br />
vagy a tűz a mangrovok közt lett<br />
volna, vagy épen tul rajta a tengeren. A tűz,<br />
bárminő volt is, bizonynyal a <strong>sz</strong>áraz földhöz<br />
tartozott.<br />
E fényt, mint vezető csillagot tekintve,<br />
gyorsan ugrottam föl. Csakhamar elértem a<br />
mangrove-sürüség <strong>sz</strong>élét s leugorva a gyökér<br />
hálózatról egy<strong>sz</strong>erre <strong>sz</strong>ilárd földet éreztem lábaim<br />
alatt.<br />
Körül tekintve é<strong>sz</strong>revettem , hogy ismert<br />
helyen jöttem ki; ez volt az a hely, hol a flamingóra<br />
lőttem. Közel volt a fa, melyhez kötöttem<br />
lovamat s belépve arra a helyre, csakugyan<br />
ott találtam a <strong>sz</strong>egény állatot, melyet, mint<br />
engem is, a mosquitók rettenetesen megkínoztak.<br />
Gyenge nyerítéssel fejezte ki örömét megérkezésemen.<br />
Gyorsan levettem a zablát a faágról<br />
s nyakára vetvén a kötőféket, a nyeregbe<br />
uorottam. Miután az utat jól ismertem, a ti<strong>sz</strong>ta<br />
holdvilágnál nem téve<strong>sz</strong>thettem el s igy útnak<br />
indultam.<br />
Alig hú<strong>sz</strong> perez múlva ott voltam a kávételepitvényen<br />
s a ház felé tartottam.<br />
Nem, nem a ház felé. Ház már nem volt<br />
itt: csak a falak lát<strong>sz</strong>ottak, rongyos fedelökkel,<br />
melyből láng lövelt ki s <strong>sz</strong>ikrák <strong>sz</strong>álltak az<br />
ég felé.<br />
A sétányon végig tekintettem a királyi<br />
pálmák sorai közt s a tért annak végén elő<strong>sz</strong>ör<br />
mintegy a napfény által megvilágítva láttam,<br />
csakhogy a nagy tüz veres világításában.<br />
Nem volt <strong>sz</strong>ükség hallanom, hogy a tüz<br />
nem magától eredt. Ö<strong>sz</strong>tön<strong>sz</strong>erűleg tudtam ezt,<br />
a valami <strong>sz</strong>erencsétlenséget is sejtettem, mely<br />
a tűznél is ro<strong>sz</strong>abb. Szivem is lángolni éreztem<br />
s megsarkantyúzva lovamat, gyorsan rohantam<br />
közelebb.<br />
Midőn közel értem, láttam a köröskörül<br />
futkosó népet, férfiakat és as<strong>sz</strong>onyokat aggódó<br />
tekintettel, a világított háttér felé fordulva.<br />
Hallottam jaj kiáltásukat és sírásaikat —<br />
mindannyian rémületet, vagy <strong>sz</strong>omorúságot<br />
fejeztek ki.<br />
Egy pillanat alatt köztök voltam, és vizsgáltam<br />
arezukat, ha vájjon nincs-e köztök két<br />
fehér — az égő ház ura s úrnője?<br />
Sehol egy fehér arcz, mindnütt fekete,<br />
barna és sárga — a telepitvény rab<strong>sz</strong>olgái és<br />
jobbágyai.<br />
Egy férfi elém sietett; megállott lovam<br />
fejénél. A tüz fényénél megismertem Gaspardót.<br />
A nélkül, hogy vártam volna, mit mond,<br />
kérdem:<br />
„Hol vannak: Don Mariano s Dona Engracia?"<br />
„Oda — mindkettő oda van! oh! Sennor!<br />
nem <strong>sz</strong>omoru-e ez v-<br />
„Oda vannak! Hogyan? A tüz! Mit jelent<br />
mindez? Mondd csak. Gyorsan, gyorsan!"<br />
„Istenemre! caballero, nem tudom. Magam<br />
sem tudom. Csak egy félórája jöttem haza. S<br />
magam is ugy találtam mindent, mint most<br />
látja; csakhogy a tüz nem volt oly nagy. Megkisérlettük<br />
elfojtani, de nem lehetett; a régi<br />
ház el fog pu<strong>sz</strong>tulni."<br />
„Ki tette ezt?"— kérdem nyugtalanul.<br />
Valami sejtelem súgta nekem, hogy jól ismerem<br />
-i tettest.<br />
„Igen; azt mondják, hogy Batabanoból<br />
katonák jöttek az urat elfogni, mert ő egyike a<br />
patriótáknak. De ő megsejdítve ezt, elment 8 a<br />
katonák nélküle tértek vis<strong>sz</strong>a. Később, midőn<br />
tnár éj<strong>sz</strong>aka volt, mások jöttek, kik nem voltak<br />
katonák, hanem álezázott emberek. Ezek voltak,<br />
kik a Sennoritát elrabolták s a nagy házat<br />
fölgy u J tott ák. A ház azóta folytonosan ég, s ő<br />
<strong>sz</strong>egény ... senki sem tudja, hova vitték, vagy<br />
mi történt vele."<br />
Az elsőt tudtam, de a másik dolog ismeretlen<br />
volt előttem. Rettenetes gondolat kinzotta<br />
lelkemet. Most már nem kételkedtem,<br />
hogy az, a mit a két rabló magával von<strong>sz</strong>olt,<br />
Engracia Agüera volt. De vájjon élt-e még<br />
akkor? vagy meggyilkolták? s a mit én láttam,<br />
csak teteme volt?<br />
„Istenem! Istenem!" Sóhajtok lelki küzdelmemben<br />
s rettenetes félelem <strong>sz</strong>állott meg.<br />
„Gaspardo! te derék ember vagy; nemde<br />
koczkára mernéd tenni éltedet, hogy a kisa<strong>sz</strong><strong>sz</strong>onyt<br />
megmenthessük, nemde ?"<br />
„Tiz<strong>sz</strong>er is, uram; csak mondja meg:<br />
hogyan? Tegyen próbára Sennor: majd meglátja."<br />
„Hozd elő puskádat s lovadat."<br />
„Itt vannak."<br />
Lovára mutatott, mely ott állott a. kerítéshez<br />
kötve.<br />
„Gyorsan tehát, kövess engem. Ne ve<strong>sz</strong>ítsünk<br />
egy pillanatot sem!"<br />
A cazador a nyeregbe ugrott. En le sem<br />
<strong>sz</strong>álltam s gyorsan ellovagoltunk, a veres lángokat<br />
magunk után hagyva.<br />
Egyenesen a La Zapata mocsár felé mentünk.<br />
Alig hú<strong>sz</strong> perez alatt ott voltunk annak<br />
<strong>sz</strong>élénél.<br />
Le<strong>sz</strong>állva, biztosságba helyeztük lovainkat,<br />
ugyan ahhoz a fához kötve, melynél az én<br />
lovam a délutánt s estét töltötte. Bekötöttük a<br />
lovak <strong>sz</strong>áját, hogy ne tudjanak nyeríteni. Tervünk<br />
óvatosságot követelt s csendességet, hogy<br />
a rablókat megleshessük.<br />
Útközben elbe<strong>sz</strong>éltem Gaspardónak, a mi<br />
velem történt s közöltem vele tervemet, mit ö<br />
egé<strong>sz</strong>en helyeselt.<br />
Ké<strong>sz</strong>ek voltunk két magunkhoz hasonló<br />
erejű emberrel megküzdeni, hogy vis<strong>sz</strong>avegyünk<br />
tőlök egy foglyot, a kit bizonynyal nem<br />
adnak át küzdelem nélkül. Mindkét oldalról a<br />
harcz életre és halálra <strong>sz</strong>ól, ember ember ellen<br />
s termé<strong>sz</strong>etesen kétségbeesett küzdelem leend.<br />
Társam is tudta ezt, de nem félt. Még tréfálva<br />
be<strong>sz</strong>élt csontjairól s csaknem oly lázas volt,<br />
mint én, hogy munkánkat megkezdjük.<br />
Ennélfogva nem aggódhattam a fölött,<br />
hogy társam elhagy vagy megcsal.<br />
Csak attól féltem, hogy nem le<strong>sz</strong>ek képes<br />
<strong>sz</strong>embe állani az ellenséggel. Vájjon lehetséges<br />
le<strong>sz</strong>-e ismét föltalálnom a nyomokat a rab<strong>sz</strong>olga<br />
kunyhójához? E kérdés igen agga<strong>sz</strong>tott,<br />
azonban a cazador ebben is segítségemre lett.<br />
Miután elmondtam aggodalmamat, kinyilatkoztatta,<br />
hogy ő biztosan meg fogja lelni az utat.<br />
Ugy be<strong>sz</strong>élt, mintha egé<strong>sz</strong>en jártas volna itt.<br />
Esti kóborlásaim közben é<strong>sz</strong>revettem egy fát,<br />
mely nagyobb volt, mint körülette a többi;<br />
nem mangrove volt ez, habár köztök nőtt. E fa<br />
közel volt a meg<strong>sz</strong>ökött rab<strong>sz</strong>olga lakhelyéhez.<br />
Különösen megjegyeztem ezt magamnak már<br />
előbb, hogy ha netán e helyre kellend vis<strong>sz</strong>ajönnöm,<br />
azt a <strong>sz</strong>áraz földről is megismerhessem.<br />
Éjeire hamarább volt <strong>sz</strong>ükségem, mint hittem.<br />
Most vizsgálni kezdtem.<br />
„Én jól ismerem e fát", monda a vadá<strong>sz</strong>.<br />
„Ez egy mahagua, mely oly magvakból nő, mit<br />
a madarak hoznak a mangrovok közé. Emlék<strong>sz</strong>em<br />
reá, hogy már lőttem is rajta egy madarat,<br />
egy nagy ragadozó sast, mely ágain ült. Ha ez<br />
az a hely, akkor egé<strong>sz</strong> biztosan odavezetem önt,<br />
habár már évekkel előbb lőttem azt a madarat.<br />
A fa miatt ne aggódjék, föltéve, hogy meg<br />
tudja mutatni nekem azt az utat, melyről be<strong>sz</strong>élt,<br />
Ha valaha ember csu<strong>sz</strong>káit e gyökerek<br />
között, én biztosan megtalálom a nyomokat,<br />
még ha csak holdvilágunk van is. Ne féljen,<br />
caballero! Jöjjön, mutassa meg azt a helyet, a<br />
hol a mocsárból kijött."<br />
Miután elvezettem őt a nyomra. lett a<br />
vezető s fölhívott, hogy kövessem.<br />
(Vége követk.)<br />
Hall kapitány é<strong>sz</strong>aksarki expedicziója.<br />
Majdnem három éve múlt már, hogy Hall<br />
kapitány a „Poláris" nevű hajón Uj-York kikötőjét<br />
elhagyta és az é<strong>sz</strong>aksarki jégvidékek<br />
ismeretlen, titok<strong>sz</strong>erü tömkelegébe mélyedt. A<br />
nagy köztársaság kormánya mindazzal bőven<br />
ellátta őt, mi az expedicziósikerét biztosíthatta.<br />
E»y nagy nemzet jókivánatai kisérték meré<strong>sz</strong><br />
;<br />
útjában s nem rettenve vis<strong>sz</strong>a sem ama borza<strong>sz</strong>tó<br />
ve<strong>sz</strong>élyektől, melyekkel majdnem valamennyi<br />
elődének küzdeni kellett, sem Franklin<br />
J. és emberei <strong>sz</strong>omorú sorsától, sem végre a<br />
Kané és Hayes által kiállott <strong>sz</strong>envedésektől —<br />
a bátor kutató tengerre <strong>sz</strong>állt azzal a <strong>sz</strong>ilárd<br />
elhatározással, hogy vagy fölkeresi az é<strong>sz</strong>aki<br />
sarkot, vagy ott vé<strong>sz</strong> el ama rideg jégpu<strong>sz</strong>taságok<br />
örökké tartó éj<strong>sz</strong>akájában. Egyébaránt<br />
az óhajtott sikert biztosnak tartotta. Szándékának<br />
véghezvitelére öt évet fog <strong>sz</strong>entelni —<br />
mondogatá gyakran — s vérmes*, határozott,<br />
vakmerő termé<strong>sz</strong>ete kizárt leikéitől minden<br />
kételyt <strong>sz</strong>ándékának sikerülése iránt. Xem is<br />
lehetett volna egykönnyen alkalmasabb embert<br />
kapni egy ilyen vállalatra, ki a sarki tengerek<br />
és tartományok akadályain és ve<strong>sz</strong>élyein anynyira<br />
uralkodni tudjon, mint Hall kapitány. A<br />
Sir John Franklin által vezérelt s majdnem<br />
nyomtalanul eltűnt expediczió maradványainak<br />
felkeresése végett már két<strong>sz</strong>er járta be<br />
Hall e rideg égalju tájakat, huzamosb időig ott<br />
élvén a ben<strong>sz</strong>ülöttek hókunyhóiban, épen ugy,<br />
mintha ő maga is <strong>sz</strong>ületett e<strong>sz</strong>kimó lett volna.<br />
Velők együtt nyers húst evett és fókazsirt<br />
ivott. Utoljára már annyira vitte az e<strong>sz</strong>kimóságban,<br />
hogy egy napon 15 font nyers húst<br />
evett meg s 2 x /j pint halzsirt ivott meg rá! E<br />
zord vidékből egy egé<strong>sz</strong> e<strong>sz</strong>kimó családot, férjet,<br />
nőt és egy leánygyermeket vitt magával<br />
haza Amerikába és ezek a becsületes hű<br />
emberek barátai és kisérői voltak élete utolsó<br />
pillanatáig. Első utazásában két évet töltött<br />
a Baffin-Öböl partjain, második expedicziója<br />
alkalmával öt évig volt elve<strong>sz</strong>ve az örökös hó<br />
birodalmában. Volt tehát elég módja megismerkedni<br />
a sarkvidéki átázások nélkülözéseivel<br />
és akadályaival, <strong>sz</strong>envedéseivel és gyönyöreivel,<br />
s mikor második útjából végre majdnem<br />
öt évi távollét után. barátjai és ismerősei nagy<br />
örömére hirtelen előkerült, az élet és egé<strong>sz</strong>ség<br />
volt maga, mintha e hos<strong>sz</strong>ú idő alatt a legnagyobb<br />
kényelemben töltötte volna idejét. Meg<br />
sem pihent jó formán és már ismét ujabb terveken<br />
törte a fejét: <strong>sz</strong>ilárdul elhatározta, hogy<br />
elődeit okvetetlenül tul haladja és hazája<br />
lobogóját az é<strong>sz</strong>aki sarknál fogja kitűzni.<br />
Hogy mily közel volt czéljához, mikor<br />
titok<strong>sz</strong>erü halála, melynek oka és körülményei<br />
máig sem ismeretesek eléggé, oly váratlanul<br />
állta el diadalutját, — hogy mennyire jutott az<br />
é<strong>sz</strong>aki sark vidékét fedő sürü lepel fóllebbentésében,<br />
ez iránt a fölfedezéseiről s élete utolsó<br />
napjairól eddig köztudomásra jutott adatok<br />
nem nyújtanak kellő fölvilágositást. Annyi<br />
bizonyos, hogy az egy Parryt kivéve, valamennyi<br />
elődénél tovább jutott é<strong>sz</strong>ak felé s már<br />
ott állt ama sötét, ismeretlen világ véghatárán,<br />
mely képzelmét mindig oly élénken foglalkodtatá<br />
s meré<strong>sz</strong> vállalataiban biztatá, csalogatá.<br />
Ekkor aztán a „Poláris" 1871 ő<strong>sz</strong>én eltűnt a<br />
világ <strong>sz</strong>emei elől. Bemélyedt a Smith-öbölbe,<br />
hol már ő előtte Morton és Hayes egy é<strong>sz</strong>aki<br />
oczeán duzzadó hullámait vélték fölfedezhetni,<br />
— tovább hatolt mindegyikénél s Grönland<br />
nyugoti partján a közelgő tél elől biztos kikötőbe<br />
menekült. A hajóról Hall kutyák által<br />
vont <strong>sz</strong>ánakon a sarki tenger irányában é<strong>sz</strong>ak<br />
felé nagy kirándulást tett s az é<strong>sz</strong>aki <strong>sz</strong>élesség<br />
82-ik fokáig és ltj-ik perczéig hatolt, tehát a<br />
legnagyobb magasságig, melyet az emberi<br />
erély és kitartás valaha elérni képes volt. Szivét<br />
a siker fölött érzett öröm és bü<strong>sz</strong>keség<br />
daga<strong>sz</strong>totta, midőn e kirándulásának véghatárához<br />
ért s vidáman, reménynyel telve és a legjobb<br />
egé<strong>sz</strong>ségben tért vis<strong>sz</strong>a elhagyott hajójához<br />
és társaihoz. Itt aztán 1871. november 8-án<br />
hirtelen meghalt. Bár egé<strong>sz</strong>sége nem lát<strong>sz</strong>ott<br />
megtámadva utóbbi fáradságteljes vállalata,<br />
által, mégis az okozhatta hirtelen halálát, mely<br />
<strong>sz</strong>omorúsággal tölte el az expediczió valamenynyi<br />
emberét. Ott helyezték örök nyugalomra<br />
Grönland örökös hóleple alá. a sarkvidéki éjek<br />
sötét árnyékában. Társai könnyezve állták<br />
körül durván ös<strong>sz</strong>etákolt fakoporsóját, melyre<br />
az é<strong>sz</strong>ak-amerikai Egyesült-Államoknak csillagokkal<br />
behintett lobogója volt terítve. Ilyen<br />
koporsóban pihent meg örökre az a bátor lelkit<br />
hős. ki hét telet élt át a magas é<strong>sz</strong>ak kietlen<br />
jégvidékein, távol a müveit világtól, s a ki életét a<br />
tudományért oly gyakran koczkára tévé. Mint<br />
a tábornok a csatatéren, ő is azon a helyen halt<br />
el, a melynek i<strong>sz</strong>onyatait ugy <strong>sz</strong>ólva kihívta<br />
maga ellen és le is tudta győzni azelőtt mind-<br />
39
40 ».- VASÁRNAPI UJSAG. XXI. ÉVFOLYAM. — <strong>3.</strong> SZÁM.<br />
annyi<strong>sz</strong>or. A kis temetési menet <strong>sz</strong>omorúan<br />
indult meg a koporsóval rendeltetési helyére.<br />
Téli öltözetökbe burkolva, kezökben lámpákkal<br />
mendegéltek a „Poláris" emberei a sötét<br />
sarki éjben a koporsó mellett; a <strong>sz</strong>ánra tett<br />
koporsót matrózok húzták s a hű Joe és felesége<br />
Hannah a többi e<strong>sz</strong>kimókkal együtt sirva<br />
kisérték <strong>sz</strong>eretett főnökük, vezérök és barátjok<br />
földi maradványait. A tengerparttól körülbelől<br />
egy angol [mérföldnyire, a kőkeményre fagyott<br />
földben ástál? meg a sírt Hall kapitány <strong>sz</strong>ámára;<br />
miután aj megsiratott vezér holttestét alábocsátották<br />
sjkiki egy göröngyöt dobott a koporsóra<br />
éa emlékül a sirhantról egy maroknyi földet<br />
vett magához, a sirt nagy kődarabokkal berakták,<br />
hogy a vadállatok föl ne dúlhassák s föléje<br />
egy kere<strong>sz</strong>tet állitottak Hall nevével s életéveinek<br />
(50) <strong>sz</strong>ámával. A hó nem sokára fehér<br />
halotti lepellel vonta be a <strong>sz</strong>omorú <strong>sz</strong>ertartás<br />
helyét, hol a tudomány egyik derék harczosa<br />
pihen 8 a lobogó é<strong>sz</strong>aki fény valami különös,<br />
varázsragyogást terje<strong>sz</strong>tett <strong>sz</strong>ét a föld kerekségének<br />
e legé<strong>sz</strong>akibban fekvő kere<strong>sz</strong>tes sirja<br />
fölé. Hol találhatott volna életéhez méltóbb<br />
temetőhelyet a meré<strong>sz</strong> utazó, mint e<br />
jégvidéken, hova mindig oly igen<br />
vágyott, s a hol Franklin, Hudson<br />
és Barentz s a velők együtt elve<strong>sz</strong>ett<br />
utasok örök álmukat alu<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ák!<br />
Az expedicziót derék vezérének<br />
halálával <strong>sz</strong>erencsecsillaga is csakhamar<br />
elhagyta. A „Poláris" a telet<br />
ott várta végig a kikötőben s a következő<br />
év júniusának 8-án a legénység<br />
egy ré<strong>sz</strong>e két csónakon é<strong>sz</strong>ak felé<br />
kirándulást kísérlett meg, a melynek<br />
eredményéről most még csak annyit<br />
tudunk, hogy a Kané által fölfedezett<br />
nyilt sarki tengert ők is elérték<br />
s július 8-án a hajóhoz vis<strong>sz</strong>atérve a<br />
hazautazáshoz <strong>sz</strong>ükséges előké<strong>sz</strong>ületeket<br />
azonnal megtették. 1872. aug.<br />
12-én a „Poláris" útnak indult délfelé,<br />
de már 15-én annyira körülvették<br />
az ú<strong>sz</strong>ó jéghegyek, hogy a legénység<br />
a hajó elhagyását vélvén <strong>sz</strong>ükségesnek,<br />
a ké<strong>sz</strong>leteket és csónakokat<br />
egy hatalmas terjedelmű jégtáblára<br />
kezdette ki<strong>sz</strong>állítani. E munka közben<br />
a „Polaris"-t a heves rohamu délnyugoti<br />
<strong>sz</strong>él a fedélzetén marad Buddington<br />
kapitánynyal (ki Hall elhunyta<br />
után a parancsnokságot átvette)<br />
és a legénység egy ré<strong>sz</strong>ével horgonyairól<br />
hirtelen el<strong>sz</strong>akította s roppant<br />
sebességgel dél felé hajtotta,<br />
ott hagyván 19 embert az élelmi <strong>sz</strong>erek<br />
jó nagy ré<strong>sz</strong>ével együtt a sivatag<br />
jégmezőn. A mi ezután bekövetkezett,<br />
az még eddig páratlanul áll a<br />
sarkvidéki fölfedező utazások történetében.<br />
Sem Kané, a kinek élethalálharczot<br />
kellett vivnia Grönland<br />
partjain a jégtenger borzalmaival,<br />
sem Ro8s, Parry és M'Clintock nem<br />
voltak oly képzelhetetlen <strong>sz</strong>envedéseknek<br />
kitéve, mint az a kis csapat,<br />
mely Tyson kapitány vezérlete alatt<br />
ez ú<strong>sz</strong>ó jégmezőn rekedt. A különös<br />
na<strong>sz</strong>ád lassan ere<strong>sz</strong>kedett alá dél felé<br />
a Baffin-öböl háborgó hullámain, a kegyetlen<br />
viharok által mindegyre több darabba<br />
zúzatva, és tengeré<strong>sz</strong>ekből s e<strong>sz</strong>kimó férfiakból,<br />
nőkből és gyermekből álló <strong>sz</strong>erencsétlen utasait<br />
egyik töredező jégdarabról a másikra menekülni<br />
kény<strong>sz</strong>erítve. Hanem a menekülők mindig hűségesen<br />
ös<strong>sz</strong>etartottak. Koromsötét sarkvidéki<br />
éjben, komor felhőktől borított csillagtalan,<br />
fénytelen ég alatt, i<strong>sz</strong>onyú hidegeket <strong>sz</strong>envedve<br />
s csupán a közelökbe tévedt fókák és<br />
jeges medvék nyers húsával táplálkozva, hókunykókban<br />
guggolva, néha pedig hajléktalanul,<br />
met<strong>sz</strong>ően fagyos vizben térdig lubiczkolva,<br />
majdnem hét egé<strong>sz</strong> hónapig bolyongtak e valóban<br />
<strong>sz</strong>ánalomra méltó <strong>sz</strong>erencsétlenek a végtelennek<br />
lát<strong>sz</strong>ó jégtengeren, mig végre az Atlanti<br />
oczeán enyhébb vidékére juthattak, hol őket<br />
Labrador fél<strong>sz</strong>iget partjától 40 mfldre 187<strong>3.</strong><br />
április 29-én a „Tigress" nevű czethalá<strong>sz</strong>gőzös<br />
kapitánya <strong>sz</strong>envedéseiktől meg<strong>sz</strong>abadította. így<br />
végződött e borza<strong>sz</strong>tó kaland, melynek hét havi<br />
tartama alatt a jégmező lakói a legnagyobb<br />
életve<strong>sz</strong>élyek, nélkülözések és <strong>sz</strong>envedések között<br />
1500 mérföldnyi utat tettek meg.<br />
A „Poláris" fedélzetén maradt utazók<br />
sorsa nem volt irigylendőbb, mint a többieké.<br />
A hullámoktól hányt-vetett hajóval, mindjárt<br />
a hogy parthoz értek, kikötöttek s a telet a<br />
„Poláris" de<strong>sz</strong>káiból és gerendáiból durván ö<strong>sz</strong><strong>sz</strong>etákolt<br />
kunyhókban töltötték el, pár jó lelkű<br />
e<strong>sz</strong>kimó kegyelmén tengődve. 187<strong>3.</strong> <strong>január</strong>jában<br />
két csónakot ké<strong>sz</strong>ítettek és ezeken június<br />
23-kán haza indultak. Sok ve<strong>sz</strong>ődség után a<br />
Melville-öbölbe értek, hol aztán a „Ravenscraig"<br />
nevű skót czethalá<strong>sz</strong> hajó föl<strong>sz</strong>edte őket.<br />
A hos<strong>sz</strong>as bolyongás alatt élelmi <strong>sz</strong>erök s minden<br />
más ké<strong>sz</strong>letök teljesen elfogyott. Szept.<br />
19-én érkeztek meg az említett hajó fedélzetén<br />
Dundee-be (Skótor<strong>sz</strong>ágban), honnan Buddington<br />
kapitány és emberei néhány napi pihenés<br />
után útra keltek hazájok: az é<strong>sz</strong>ak-amerikai<br />
Egyesült-Államok felé.<br />
Bár Hall expediczíója, mint látjuk, a<br />
lehető leg<strong>sz</strong>erencsétlenebb véget ért, mindazáltal<br />
egyike volt a legsikerdúsabb ily<strong>sz</strong>erü vállalatoknak.<br />
A „Poláris", ámbár csak csekély<br />
erejű folyami gőzös volt, ös<strong>sz</strong>esen 30 emberrel<br />
(ide értve a nőket, gyermekeket és a nyolcz<br />
Hall kapitány temetése az é<strong>sz</strong>aki sarkvidéken.<br />
e<strong>sz</strong>kimót is) oly utat tett meg, a melyet azelőtt<br />
sokkal hatalmasabb jármüvei is majdnem lehetetlennek<br />
tartottak. A földrajz és termé<strong>sz</strong>ettudományok<br />
<strong>sz</strong>ámára <strong>sz</strong>erzett sok<strong>sz</strong>erü tapa<strong>sz</strong>talatok<br />
és vivmányok valódi mérve még csak<br />
ezután fog kitűnni, ha Hall kapitány jegyzetei<br />
nyomán az expediczió történetét s eredményeit<br />
az amerikai kormány közrebocsátja.<br />
Egyveleg.<br />
Sámi Lajos.<br />
— Egy amerikai czethalá<strong>sz</strong>, Potter kapitány,<br />
a „Glacier" parancsnoka legutóbbi sarkvidéki<br />
utazása alatt pénztárczákat és konyha<strong>sz</strong>ereket<br />
talált s hozott haza Uj-Bedfordba (Egyesült-Államok,<br />
Massachusetts állam), melyek az elve<strong>sz</strong>ett Sir<br />
John Franklinéi voltak. E tárgyakat Potter kapitány<br />
e<strong>sz</strong>kimóktól vásárolta ös<strong>sz</strong>e, kik azt állítják,<br />
hogy Franklin ós emberei az ottani zordon termé<strong>sz</strong>et<br />
csapásai alatt és nem a vad ben<strong>sz</strong>ülöttek gyilkos<br />
kezei által ve<strong>sz</strong>tek el.<br />
A kfi<strong>sz</strong>én ára folytonosan emelkedik s ez<br />
okból néhány angol mérnök újra megpendité azt a<br />
régi e<strong>sz</strong>mét, hogy a tengerparti gyártelepek<br />
hydraulikus gépeinek mozgásba hozatalát a hullámok<br />
apálya és dagálya által előidézett roppant<br />
erővel kísértsék meg. Az ide vonatkozó kísérleteket<br />
Saint-Malo közelében fogják megtenni.<br />
— III. Napóleon holtteste e hó 9-ón, mint a<br />
csá<strong>sz</strong>ár halálának <strong>évf</strong>ordulóján, az uj sirboltba<br />
vitetett át, melyet Eugénia a templom mellett<br />
építtetett; azon koporsóba tették, melyet Viktória<br />
királyné a csá<strong>sz</strong>ár özvegyének ajándékozott. Csak<br />
körülbelől két<strong>sz</strong>ázan, kik külön meghívást kaptak,<br />
vettek ré<strong>sz</strong>t az ünnepélyen a chislehursti templomban.<br />
Csupán az excsá<strong>sz</strong>árnó ós fia térdeltek III<br />
Napóleon koporsójánál. A Bonaparte-család tagjai<br />
közül jelen voltak: Bonaparte Jerome, Murát<br />
Lucián herczeg és Bonaparte Louis Lucián herczeg.<br />
A templomi <strong>sz</strong>ertartásokat a south-warki püspök<br />
végzó. Ezek végeztével megnyíltak a halotti kápolna<br />
ajtói, ott volt a koporsó, fölötte egy bíborterítő,<br />
melybe arany koronák voltak hímezve. A csá<strong>sz</strong>árné<br />
<strong>sz</strong>olgái fölemelték a koporsót és a <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>éd sirboltba<br />
fektették, a hová őket a legmélyebb gyá<strong>sz</strong>ba<br />
öltözött csá<strong>sz</strong>árné és fia követték. A<br />
sirbolt gót stylben és caeni márványból<br />
van építve, ugy hogy III. Napóleon<br />
holtteste franczia falak közt nyug<strong>sz</strong>ik.<br />
A koporsót egyetlen gránitdarabból<br />
Aberdeen ké<strong>sz</strong>ité; rajta van egy kere<strong>sz</strong>t<br />
csupán e fölirattal: „Napóleon R. J. P."<br />
A koporsó előré<strong>sz</strong>én e <strong>sz</strong>avak vannak<br />
bevésve: „E koporsó Eugénia csá<strong>sz</strong>árnénak<br />
<strong>sz</strong>enteltetett, <strong>sz</strong>ívélyes ré<strong>sz</strong>véte<br />
jeléül Viktória királynőtől R. 187<strong>3.</strong>"<br />
— Cuba <strong>sz</strong>igeten a spanyolok által elitélt<br />
s kivégzett lázadók <strong>sz</strong>ámát 40,000-re<br />
te<strong>sz</strong>ik; a csatában elesetteket nem lehet<br />
föl<strong>sz</strong>ámítani. A lázadók pedig kivégeztek,<br />
vagy harczban megöltek ös<strong>sz</strong>esen 75,000<br />
spanyolt. — Ez mind a <strong>sz</strong>abadság nevében<br />
történt.<br />
— Az o<strong>sz</strong>trák-magyar sarkvidéki expediczióról<br />
a következő hirt ve<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ük:<br />
Miután séma norvégiai, sem más halá<strong>sz</strong>ok<br />
a Spitzbergák közelében, vagy Nowaja-Semla<br />
körül a „Tegetthof'-fal nem<br />
találkoztak, sem hirt róla nem hallottak,<br />
a legnagyobb való<strong>sz</strong>ínűséggel állitható,<br />
hogy a sarkvidéki expediczió azon időben,<br />
midőn a halá<strong>sz</strong>atok megkezdődnek,<br />
Nowaja-Semla é<strong>sz</strong>aki csúcsát már elhagyta.<br />
Ily körülmények között nem<br />
való<strong>sz</strong>ínű, hogy a Tegetthof sorsáról<br />
<strong>1874.</strong> október előtt, midőn a vis<strong>sz</strong>atérés<br />
fog megtörténni, hirt hallanánk.<br />
— Persiában közelebbről a kormány<br />
egy bizottságot küldött ki ama<br />
borza<strong>sz</strong>tó pestis okainak kipuhatolására,<br />
mely az or<strong>sz</strong>ág lakosságát a múlt óv<br />
folytán annyira megtizedelte. E bizottság<br />
néhány tagja most azt állítja, hogy a járvány<br />
egy nagy terjedelmű barlang fölnyitása<br />
következtében terjedt <strong>sz</strong>ét, melybe<br />
az 1832. táján dühöngött kholera áldozatai<br />
voltak temetve. E barlang talajának<br />
minősége késleltette a hullák és a<br />
bennök rejlő kóranyagok <strong>sz</strong>ótbomlását,<br />
s onnan terjedtek ós harapóztak <strong>sz</strong>ót<br />
e kórcsirák s velők együtt az i<strong>sz</strong>onyú járvány is.<br />
— Drága távírda. Ámult évben (1873-ban)<br />
London és Sydney (Au<strong>sz</strong>trália fővárosa) közt távírda<br />
ös<strong>sz</strong>eköttetést hoztak létre, mely — miként<br />
mondják — sok ha<strong>sz</strong>not hajt be, noha egy sürgöny<br />
föladása — <strong>sz</strong>avanként 10 shilling (5 frt.) — Oly<br />
költséges, hogy a magánha<strong>sz</strong>nálatot majdnem lehetetlenné<br />
te<strong>sz</strong>i.<br />
— A virágkedvelőknek. A <strong>sz</strong>obai növényeknek,<br />
főleg télen, nincs nagyobb ellenségük, mint a por.<br />
Bebizonyított dolog, hogy a <strong>sz</strong>obákban vagy<br />
növényházakban telelő növények sokkal könnyebben<br />
kiállják a telet, ha leveleiket időnként langyos<br />
vizbe mártott finom <strong>sz</strong>ivacscsal a portól megti<strong>sz</strong>títjuk.<br />
Apró levelű növényeknél az öntözés, vagy<br />
leloesolás ajánlható, a mit <strong>sz</strong>abadban csak enyhe<br />
időben lehet e<strong>sz</strong>közölni. A gyakori, például gyönge<br />
<strong>sz</strong>appanos vizzel való mosás a rovarokat is eltávolítja.<br />
— Bécsben a múlt évben 216 öngyilkosság<br />
fordult elő, mig 1872-ben 172 eset.<br />
JAKUAE 18. 1874 VASÁRNAPI UJSAG. 41<br />
A gyermek-játékok ügyében.<br />
Örömmel olvastam a „<strong>Vasárnapi</strong> Újság"<br />
ez évi 1-ső <strong>sz</strong>ámában György Aladár<br />
nyomós értekezését, melylyel a XVII. <strong>sz</strong>ázadi<br />
német gyermek-játékokat ábrázoló<br />
képet kisérte; s a mint meglepett egyfelől<br />
az az egybetalálkozás, mely a menynyire<br />
gyermek-koromra vis<strong>sz</strong>aemlékezem,<br />
ezek és a magyaror<strong>sz</strong>ágiak között létezik:<br />
ugy sajnálattal gondoltam másfelől<br />
arra, hogy mai napság az efféle játékok<br />
már mind <strong>sz</strong>ükebb-<strong>sz</strong>ükebb körre húzódnak<br />
ös<strong>sz</strong>e s ma-holnap annyira kimennek<br />
a <strong>sz</strong>okásból, hogy egynémelyiknek utoljára<br />
csak a neve marad fenn az idősbek<br />
ajkain a nélkül, hogy azok módját<br />
valaki meg tudná magyarázni.<br />
E körülményt valóságos ve<strong>sz</strong>teségnek<br />
kell mondanunk; mert a játékokba, azonfelül<br />
hogy az egyetemes emberi tevékenységi<br />
ö<strong>sz</strong>tön ereje nyilatkozik bennök,<br />
van valami, a mi azoknak saját külön<br />
jelleget is kölcsönöz, határozottan egyik<br />
vagy másik nemzet physiognomiáj ára utal,<br />
s igy azok enyé<strong>sz</strong>tével egy-egy sajátsága<br />
enyé<strong>sz</strong>ik el a népnek, melyeknek helyébe<br />
sok<strong>sz</strong>or idegen elemek fé<strong>sz</strong>kelik meg<br />
magukat. Pedig az individualitás elmosódása<br />
mint egyebekben, ugy itt is mindig<br />
határozott ve<strong>sz</strong>teség, ha azon átalános<br />
testképző elem ve<strong>sz</strong>tét nem tekintjük is,<br />
mely az efféle testedző játékokkal együtt jár.<br />
Nagyon helyesen te<strong>sz</strong>nek tehát német<br />
.<strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édaink, a kik fölismervén s becsülni<br />
tudván a gyermek-játékok fontosságát<br />
ugy nevelési, mint nemzeti<br />
<strong>sz</strong>empontból, ezeket nemcsak elenyé<strong>sz</strong>ni<br />
nem engedik, a mennyiben még fenn<br />
vannak, de sőt a meglevőket értékesiteni,<br />
fölha<strong>sz</strong>nálni is igyekeznek. Egé<strong>sz</strong> irodalommal<br />
birnak már, mely ezzel foglalkozik.<br />
Könyveik vannak, melyekben a<br />
gyermek- és népjátékok egybegyüjtvék,<br />
megmagyarázvák s melyek alapján a régieket<br />
vi<strong>sz</strong>ont életbe lehet léptetni; Kloss<br />
pedig, a német testgyakorlat-irók egyik<br />
jelesbike, kinek könyvei több mint 30<br />
év óta a legkiválóbbak közé tartoznak a<br />
testgyakorlat-irodalomban, ujabban azt is<br />
megkisérlette, miképen lehetne a különböző<br />
játékokat az alkalmazott testgyakorlatok<br />
közé fölvenni.<br />
Csak minálunk nem igen gondolnak<br />
még erre, s épen e nem-gondolásnak fő<br />
oka, hogy gyermekeink köréből ma-holnap<br />
kive<strong>sz</strong>nek a testedző játékok, s<br />
helyöket oly foglalkozások töltik be,<br />
a melyek testet-lelket egyaránt tönkre<br />
te<strong>sz</strong>nek.<br />
Hogy ennyire közönyössé lett népünk<br />
s gyermek-ifjúságunk a játékok iránt,<br />
nem kis befolyással voltak arra azok a<br />
tilalmazások is, a melyekkel ezekre nézve<br />
a <strong>sz</strong>ülék, tánitók az iskolákban viseltettek,<br />
tagadhatatlan levén, hogy ezek némelyei<br />
nem ritkán, meré<strong>sz</strong> voltoknál<br />
fogva, csakugyan ve<strong>sz</strong>élyesek is lehettek;<br />
pedig ez csak ott állhatott, a hol kellő<br />
vigyázat s felügyelet nélkül mentek végbe<br />
a játékok. Bárhogy történt is, s bármely<br />
czélból: elég, hogy a gyermekekben megfoevatkozott<br />
a kedv a tiltott valami iránt,<br />
a megfogyatkozott kedv közönyösséget<br />
<strong>sz</strong>ült, s ez végül azt az állapotot idézte<br />
elő, a melyben most vagyunk.<br />
Pedio* a gyermek-mulatozási módok e<br />
neme egvkor igen virágzó és változatos<br />
volt. Tanusitják azt a régibb korból<br />
fennmaradt némely följegyzések, melyek<br />
egé<strong>sz</strong> sorát foglalják magukban a gyermek-játékoknak.<br />
Égy ilyen bejegyzés találtatik a <strong>sz</strong>igeti<br />
ref. lyqzeum régibb jegyzőkönyvei<br />
egyikében, melyet ezennel közlök az olvasókkal<br />
:<br />
1802. decz. 11.<br />
Iskolai gyűlés; 127. <strong>sz</strong>ám.<br />
Minthogy a ját<strong>sz</strong>ásból sok baj <strong>sz</strong>okott<br />
következni: annálfogva ös<strong>sz</strong>eirattak azon játéknemek,<br />
melyek a tanulógyermekek között leginkább<br />
vannak <strong>sz</strong>okásban, s e sorozatból megláthatni,<br />
melyek tilalmasok s melyek vannak<br />
megengedve.<br />
I. Laptajáték. Ez többféle.<br />
1) Nagy kiverő; <strong>sz</strong>abad.<br />
2) Párosdi; <strong>sz</strong>abad.<br />
3) A ki kap, az üt; <strong>sz</strong>abad.<br />
4) Percze; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
5) Hóhérosdi s benforgó; <strong>sz</strong>abad.<br />
6) Lovaslapta:<br />
a) A midőn a másikon ül s a<br />
fenn ülők kézről kézre bocsátják<br />
a laptát, s a játékosoknak<br />
meghatározása <strong>sz</strong>erint<br />
ös<strong>sz</strong>emennek s viaskodnak;<br />
nem <strong>sz</strong>abad.<br />
b) Vagy pedig a lapta elejtése<br />
után a fenn ülők el<strong>sz</strong>aladnak;<br />
nem <strong>sz</strong>abad.<br />
c) Vagy a földhöz vert laptákat<br />
kapják meg; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
II. Birakózás, mely ismét sokféle.<br />
1) Két <strong>sz</strong>emély közt; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
2) Több <strong>sz</strong>emély közt, mint kettő;<br />
nem <strong>sz</strong>abad.<br />
III. Királyosdi; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
IV. Kocsi-pecsi; <strong>sz</strong>abad.<br />
V. Katonásdi, mely többféle.<br />
1) Vagy csak exercitiumból áll;<br />
<strong>sz</strong>abad.<br />
2) Vagy viaskodnak; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
VI. Pipe;nem <strong>sz</strong>abad.<br />
VII. Tünősdi; <strong>sz</strong>abad.<br />
VIII. Kigyófark:i,amikor sokak egybefogódzván,keringenek;<br />
nem <strong>sz</strong>abad.<br />
IX. Lovasdi; <strong>sz</strong>abad.<br />
X. Lapoczkásdi; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
XI. Czicze; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
XII. Libásdi; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
XIII. Künn a bárány, benn a farkas;<br />
^H <strong>sz</strong>abad.<br />
XIV. Bábjáték; <strong>sz</strong>abad.<br />
XV. Sitty; <strong>sz</strong>abad.<br />
XVI. Hélya; <strong>sz</strong>abad.<br />
XVII. Szitásdi; <strong>sz</strong>abad.<br />
XVIII. Olajtörés; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
XIX. Angyal; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
XX. Torzonborz; <strong>sz</strong>abad.<br />
XXI. Csűrök; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
XXII. Koczka; <strong>sz</strong>abad.<br />
XXIII. Borsot törni; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
XXIV. Di<strong>sz</strong>nósdi; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
XXV. Gómbosdi. A gomb helyett kővel<br />
<strong>sz</strong>abad, mert nyerekedni játékban<br />
nem <strong>sz</strong>abad.<br />
XXVI. Kapcsosdi; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
XXVII. Motóllásdi; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
XXVIII. Csípi csóka; <strong>sz</strong>abad.<br />
XXIX. Gyertyásdi; <strong>sz</strong>abad.<br />
XXX. Malmosdi; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
XXXI. Bak-fitty:<br />
1) Nyolczas; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
2) Egyes; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
XXXII. Hodósdi; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
XXXIII. Kankurja; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
XXXIV. ördöghintó, vagy lóginya. A<br />
gyermekeknek nem <strong>sz</strong>abad.<br />
XXXV. Ördög-motólla; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
XXXVI. Paritya. A mezőn <strong>sz</strong>abad igen jó<br />
vigyázassál, de mások közt nem<br />
<strong>sz</strong>abad.<br />
XXXVII. Teke; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
XXXVHI. Karikázás; nem <strong>sz</strong>abad.<br />
XXXIX. Bodzafa-puskázás.<br />
XL. Sikanyó; vigyázassál <strong>sz</strong>abad.<br />
E sorozat mintegy 50-féle változatát<br />
mutatja a gyermek-játékoknak s csupán<br />
egy iskola tanulói között: hát még ha a<br />
többiekéit is ismernők, vagyismernők azokat<br />
is, a melyek az iskolából kikelt,<br />
tehát nagyobb korú, fiatalság körében<br />
divatoztak s divatoznak? És ez 50-ből<br />
hetven év múlva a mai gyermek-sereg<br />
alig ismer, alig gyakorol tizet.<br />
Valóban itt az ideje, hogy ezekre is<br />
terje<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ük ki figyelmünket, s necsak<br />
azokat igyekezzünk megmenteni, adván<br />
rólok pontos leírásokat, a melyek jelenleg<br />
is még <strong>sz</strong>okásban vannak, hanem<br />
azokat is igyekezzünk följegyezni, egybegyűjteni,<br />
megmagyarázni, a melyeknek<br />
már csak emlékezete van fenn.<br />
Mai időbeli embereinktől nem várhatjuk,<br />
hogy pl. 70 év előtti dolgokat<br />
tudjanak: hanem azért ne hagyjunk föl<br />
az ügygyei. A hajdanhoz közelebb korú<br />
öregbeket kell tolmácsokul megkérni, s<br />
a mikről ők fölvilágositásokat adnak, azokat<br />
tegyük mi irásba.<br />
Szép példáink vannak a követésre a Kisfaludy-társaság<br />
„Magyar Népköltési Gyűjtemény<br />
"-e uj folyamában, mely mind<br />
L, mind II. kötete bőven foglal magában kisebb<strong>sz</strong>erü<br />
gyermekjátékokat (1.350—358;<br />
II. 280—315 lapokon), s a milyeneket<br />
még bizonynyal többeket is lehetne ö<strong>sz</strong><strong>sz</strong>együjteni<br />
a haza többi vidékeiről.<br />
Ily módon kellene egybe<strong>sz</strong>edni a serdültebbek<br />
játékait, igy az ifjakéit, még<br />
pedig lehető sietséggel, mig őket az idő<br />
enyé<strong>sz</strong>tő hatalma feledékenységbe nem<br />
sodorja.<br />
Kívánatos, hogy gondosabb embereink<br />
ne vegyék süketségre figyelmeztető<br />
<strong>sz</strong>avaimat. Idővel, ha egybe le<strong>sz</strong>nek<br />
állitva, akad, hi<strong>sz</strong>em, oly emberünk is.<br />
a ki, fölismervén bennök a képző elemeket,<br />
földolgozza őket s értékesiteni fogja<br />
a mai napig nagyon elhanyagolt testi<br />
nevelésben; s a gymna<strong>sz</strong>tütai gyakorlatoknak<br />
egy oly alkalmazott ágát fogjuk<br />
általok meghonositani, mely az egy<strong>sz</strong>erű<br />
elemi gyakorlatok egyformaságát<br />
a concret-csoportozatok által kellemesen<br />
fogja, a ha<strong>sz</strong>nos mellett, változatossá tenni.<br />
A jégen.<br />
— Föv&roai tárcza. —<br />
Szilágyi István.<br />
Ugy tet<strong>sz</strong>ik nekem, mintha évről-évre angolosodnánk<br />
egy keveset, <strong>sz</strong>okásaink és <strong>sz</strong>órakozásaink<br />
dolgában itt a fővárosban. A kissé különcz, sőt<br />
olykor excentrikus, de mindig eredeti és gyakorlati<br />
fólfogásu John Buliba bele<strong>sz</strong>erettünk é<strong>sz</strong>revétlenül,<br />
egymásután lesve el tőle, hogyan öltözködik,<br />
hogyan lakik, hogyan edzi testét, üzi el unalmát és<br />
<strong>sz</strong>erez magának élvezetet és gyönyörűséget ködös<br />
<strong>sz</strong>igethonában, a hol a sport a spleen gyógy<strong>sz</strong>ere,<br />
mint a chinin a hideglelésé. Valóságos élet<strong>sz</strong>ükség,<br />
mely nélkül igazi angol nem is képzelhető, legyen<br />
aztán a sport tárgya akár költséges versenyparipa,<br />
akár karcsú versenycsolnak, akár az ártatlan<br />
„c r i c k e t", akár az oldalbordákat zuzó öklözés.<br />
Néhány év előtt beérte John Bull iránti elismerésünk<br />
azzal, hogy magunkra öltöttük ruhatárának<br />
sajátságos darabjuit: az elpu<strong>sz</strong>tithatlan nemezkalapot<br />
— a melyen meg sem lát<strong>sz</strong>ik, ha az ember<br />
egy éj<strong>sz</strong>akán át párna gyanánt ha<strong>sz</strong>nálta a vasúti<br />
waggonban — vagy a vízhatlan esőköpenyt, a<br />
„waterproof-ot, az esernyő e hatalmas versenytársát;<br />
vagy a mindenre alkalmas plaidet, ezen ezermestert<br />
a ruhadarabok között, és tán még a „Kamáslit"<br />
is, a mely per<strong>sz</strong>e a mi solid csizma<strong>sz</strong>árunkkal<br />
föl nem ér. S a mint ruhatárunkban hóditólag<br />
foglalt magának tért az angol, vagy legalább angolnak<br />
állított gyártmány, ugy áldozni kezdtünk lakásaink<br />
s azok berendezése tekintetében is a brit
42<br />
komfortnak, mely a ha<strong>sz</strong>nost a kellemessel, a czél<strong>sz</strong>erüséget<br />
a kényelemmel oly ös<strong>sz</strong>hangzatosan<br />
tudja megegyeztetni. Háziuraink között ugyan<br />
nem igen találkozott utánzója az angoloknak, a kik<br />
kizárólagosan egy család <strong>sz</strong>ámára <strong>sz</strong>eretik építeni<br />
a házakat — hi<strong>sz</strong> nálunk az az építés föladata, hogy<br />
minél több bérbeadható lakást préseljen ki egy<br />
épületből — hanem azért tagadhatlan, hogy legújabban<br />
épült bérházaink berendezésében már<br />
mégis van nyoma az angol komfortnak. A lako<strong>sz</strong>tályok<br />
gondosabb elkülönítését egymástól, a konyhákba<br />
vezetett vizet és lég<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>t, a kettős ajtókat<br />
és nagy ablakokat, a födött és tágas folyosókat az<br />
angoloktól lestek el építé<strong>sz</strong>eink, s aligha a háziurak<br />
kárára.<br />
Angol gyártmány ós angol komforttal terjed<br />
aztán a sport angol nemei iránti elő<strong>sz</strong>eretet is, a<br />
mint hogy ez utóbbiak növekedő fölkarolása ismét<br />
nagyobb kelendőséget biztosit az előbbieknek. Egyaránt<br />
látjuk ezt nagyobb dolgok és csekélységek<br />
tekintetében is. Valamint a „turf" lovagjai <strong>sz</strong>emében<br />
csak az a j o c k e y, a kit Albion ködborus ege<br />
alatt <strong>sz</strong>ült a brit anya, ugy a vizi sport embere<br />
előtt csak az a csolnak, a melynek oldalbordáit<br />
angol hajóácsok <strong>sz</strong>akértő keze faragta ki. S nem<br />
maradna el mögöttük a jégsport egyik valamirevaló<br />
híve sem, a ki csak angol gyártmányú korcsolyára<br />
eskü<strong>sz</strong>ik. John Bull meglehet velünk elégedve valóban,<br />
a miért nyomdokaiban iparkodunk járni a<br />
sport terén- Alkalmazzuk ló- és agáridomitóit, és<br />
importáljuk nemcsak versenyparipáit 03 falkáit,<br />
hanem csolnakait ós korcsolyáit is. Még <strong>sz</strong>i<strong>sz</strong>egő és<br />
selypítő be<strong>sz</strong>édét is megtanultuk törni ugyalíogy.<br />
A lóversenytér porondján s a városligeti jég tükrén<br />
a „bon ton"-hoz tartozik most azt kérdeni egymástól<br />
hogy: How do you do sir? A mire<br />
bizony néha aztán olyan feleletet kap az ember,<br />
hogy Vámbéry, Budenz és Hunfalvy együttvéve<br />
sem tudnák kisütni, hogy angolul volt-e mondva,<br />
vagy cseremi<strong>sz</strong>ül. Shakespeare és Byron <strong>sz</strong>elleme<br />
bocsásson meg az illetőknek az angol nyelv ellen<br />
intézett merényletükért!<br />
S minthogy már jégről <strong>sz</strong>óltunk, maradjunk<br />
meg a jégen, a budapesti korcsolya-egylet városligeti<br />
jegén, mely ez idő <strong>sz</strong>erint a főváros <strong>sz</strong>ínének gyülhelye<br />
a délutáni órákban. A jégsport csak pár éve<br />
honosult meg nálunk, és <strong>sz</strong>ívesen elismerjük, hogy<br />
e ré<strong>sz</strong>ben a korcsolya-egyletet illeti meg a legfőbb<br />
érdem. Tagjai — buzgó, galánt, életrevaló fiatal<br />
emberek — oly ügyes propagandát tudtak csinálni<br />
a sport e testet-lelket üditö nemének, hogy ma már<br />
az egylet sima jégpályája légyottja a fővárosi közönség<br />
azon ré<strong>sz</strong>ének, melyet egyébkor csak a zártkörű<br />
tánczvigalmakon és nagy hangversenyeken <strong>sz</strong>oktunk<br />
együtt látni a redoute gázcsillárai alatt. És<br />
mindamellett, ha o<strong>sz</strong>tályozni akarnók a sportnemeket,<br />
azt kellene mondanunk, hogy a korcsolyázás a<br />
demokráczia sportja. Nemcsak azért, mivel bizonyos<br />
vagyoni helyzetet nem föltételez, mint akár a túrion,<br />
akár a hajós-egyletek csolnakjaiban való megjelenés,<br />
hanem azért is, mivel a jég hátán érintkezésbe<br />
— és pedig olykor ugyan.sak érezhető<br />
érintkezésbe hozza a társadalom különböző o<strong>sz</strong>tályait<br />
egymással. Ez nem olyan sport, melyet csak<br />
a <strong>sz</strong>ületési és vagyonaristokrátia űzhet, hanem<br />
mindenki, a kinek egy pár korcsolyája s egy belépti<br />
jegyre való pénze van. A test ügyességét egyaránt<br />
fejle<strong>sz</strong>theti és tökólesbitheti e sportnem állal gazdag<br />
és <strong>sz</strong>egény, a történelmi név örököse ugy, mint az<br />
igénytelen munkáscsalád sarjadéka. A jég tükre<br />
demokratikusabb tér, mint a Rákos porondja.<br />
Ez a sportnem egyébiránt az, melynek apasága<br />
nem kizárólag az angoloké. A korcsolyázás<br />
valamennyi é<strong>sz</strong>aki tartományban sport, és Hollandiában<br />
még inkább, mint Angliában. A tengerrel<br />
határos, folyók ós csatornák által kere<strong>sz</strong>tül-kasul<br />
<strong>sz</strong>elt Hollandban egé<strong>sz</strong> télen át nyüzsög a korcsolyázók<br />
élénk ós mozgékony tömege a jég hátán, és<br />
mindenuapi dolog egé<strong>sz</strong> családokat látni, a kik<br />
korcsolyán te<strong>sz</strong>nek meg három-négy mérföldnyi<br />
utat valamely <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>éd városba ismerőseik meglátogatására.<br />
Ott a gyermek majdnem a járással<br />
együtt tanulja a korcsolyázást is, fiu vagy leány.<br />
az mindegy. Amerika — Jackson Haines, a nálunk<br />
is ismert korcsolyavirtuoz hazája — hasonlókép<br />
elöl jár a jógsport mivelésében, s é<strong>sz</strong>aki ré<strong>sz</strong>ének<br />
télen tükörsimaságu lappá fagyó tavai hatalmas<br />
térrel kínálkoznak a korcsolyázóknak.<br />
Nálunk a fővárosban a városligeti tó jégpályájára<br />
<strong>sz</strong>orítkozik e sport híveinek edző foglalkozása.<br />
Az idén a tél frigyre lépett a korcsolyázókkal, kárpótolni<br />
akarván őket való<strong>sz</strong>inülega múltév langyos<br />
időjárásáért, mely alig engedte keményre fanyni a<br />
VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />
! tó csekély vizét. Most azonban már öt hét óta <strong>sz</strong>ii<br />
lárdul tart a jégtükör s a téli nap veröfényének<br />
nincs még csak annyi melege sem, hogy meglágyítsa<br />
pár órára a felületét. Aeolus arczot pirosító mogorvasá"
köröknek tétessék lehetségessé. A nemzeti<br />
<strong>sz</strong>inház pedig egé<strong>sz</strong> nagy játékrendet és törzstagokat<br />
ad át a nép<strong>sz</strong>ínháznak.<br />
— Az ..Apolló" czimü folyóirat újévi folyamából<br />
megjelent az első <strong>sz</strong>ám, tartalmasán és<br />
változatosan ös<strong>sz</strong>eállítva. Első darabja egy<br />
ré<strong>sz</strong> Thomasnak ép most napirenden levő „Mignon"<br />
dalművéből, zongorára irva; továbbá<br />
„Album-lap" Gobbi Henriktől; „Szabadságinduló"<br />
Ti<strong>sz</strong>a Aladártól; „Nem a <strong>sz</strong>emed mégse,<br />
még se" , Huber Károlytól. A folyóirat most<br />
borítékban jelenik meg, melyre zené<strong>sz</strong>eti<br />
czikkek- és hirek vannak nyomva. Egyes <strong>sz</strong>ám<br />
ára 50 kr. Előfizetési ára egé<strong>sz</strong> évre 6 frt,<br />
félévre 3 forint, s <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>ti Fellegi Viktor.<br />
(Budapest, viziváros, iskola-utcza 681. <strong>sz</strong>.)<br />
•/. Uj zenemüvek. A három király hátán<br />
bekö<strong>sz</strong>öntött a farsang vig herczege, s <strong>sz</strong>orgalmas<br />
kiadóink, a Tabor<strong>sz</strong>ky és Parsch czég, gondoskodtak<br />
róla, hogy vig zenével fogadhassuk és<br />
muzsikális utón kisérhessük kora sírjába. A<br />
nevezett czégnél ujabban megjelentek: Müller<br />
Ottótól: „Minnie Davies négyes" (ára 60 kr)<br />
az angol dalénekesnő képével és kedvencz dalaiból<br />
ös<strong>sz</strong>eállítva. E dallamok csak ugy tűrhetők,<br />
ha az ember látta Daviest s tőle magától hallotta<br />
e különben unalmas angol lebuj-dalok<br />
előadását. A pesti táncz-zene<strong>sz</strong>erzők legjelesbikeifj.Fahrbach<br />
Fülöp karmester három sikerült<br />
művel <strong>sz</strong>erepel névsorunkon: A „Kicsinyek<br />
<strong>sz</strong>ámára" rezgő-polka (50 kr), megjárja nagyok<br />
<strong>sz</strong>ámára is, a „Federleicht" rezgő-polka (50 kr),<br />
egyike e jeles fiatal <strong>sz</strong>erző legsikerültebb és<br />
máris nép<strong>sz</strong>erűvé vált <strong>sz</strong>erzeményeinek, ugy<br />
<strong>sz</strong>intén az „Ő<strong>sz</strong>i lombok" keringő (ára 80 kr),<br />
mely egy<strong>sz</strong>erű és keresetlen modorával a Lannerféle<br />
walzerek romlatlan irányára emlékeztet.<br />
Asbóth Vilmos „Szerecsen induló"-ja (60 kr),<br />
mint Neger-Marsch már bejárta fővárosunk zúg<br />
zene-lokalitásaités nem egy fütyülő su<strong>sz</strong>terinasnál<br />
talált vi<strong>sz</strong>hangra. Söderson H. a „Brölleps-<br />
Marsch" (Ná<strong>sz</strong>induló) és „Btrölleps-Garden"<br />
(A ná<strong>sz</strong>háznál) zongora-átiratát, a svéd hölgyquartett<br />
e két kedvelt dalát adja, kevésbbé<br />
sikerült átdolgozásban, mint milyen Deutsch<br />
Willy hasonló czimü átirata. — Magyar <strong>sz</strong>erzőink<br />
közül Ti<strong>sz</strong>a Aladár: „Nép<strong>sz</strong>erű indulók"<br />
gyűjteményét inditá meg (ára zongorára füzetenként<br />
80 kr.). Az I-ső füzet a Rákóczi-induló<br />
eléggé sikerült és könnyű átiratát és egy „Jókai<br />
induló" czimü csinálmányt tartalmaz. „Sajó<br />
kutyám" zongorára ugyanazon <strong>sz</strong>erzőtől (00 kr),<br />
lassújában elég csinos, frissében a <strong>sz</strong>erző <strong>sz</strong>okott<br />
chablon<strong>sz</strong>erü átirati modorában van tartva.<br />
Sokkal jobb átirat és gondosabb átdolgozásról<br />
tanúskodik Ti<strong>sz</strong>a Aladár: „Here tyu tyu tyu—"<br />
csárdása, mely legdivatosb csárdásaink néhányját<br />
adja, bár könnyű, de magyar zamatu átiratban<br />
és gondosabb ös<strong>sz</strong>eállítással, mint <strong>sz</strong>erzőnél<br />
meg<strong>sz</strong>oktuk. Bayer F. „Goldene Melodicn<br />
Krone"-je czimü könnyű dalgyűjteménye zongorára<br />
(ára 80 kr) emlékeztet egy verkli-kótagyüjteményre.<br />
Soha ennyi elcsépelt legkülönfélébb<br />
fajtájú dallamot együtt! Hanem hogy<br />
nagyon kevés tudománynyal ját<strong>sz</strong>hatók, az<br />
bizonyos, és ebben van egyetlen érdemük.<br />
Ugyancsak ifj. Fahrbach Fülöptől megjelent<br />
a „Wettausstellungs-Marsch" zongorára<br />
(ára 60 kr.), egyike legsikerültebb polka-indulóinknak.<br />
Angyal A. „Krachpolká"-ja (ára<br />
50 kr.). erő<strong>sz</strong>akolt humoros ös<strong>sz</strong>eállítással és<br />
hasonló czimlappal; hanem azért többet ér<br />
Louis Katzau: „Schöne Frau'* polka-francaisejánál,<br />
mely semmivel se jobb, se ro<strong>sz</strong>abb, mint<br />
<strong>sz</strong>erzőnek korábbi 39 opusa. Legtöbbet ér a<br />
czimlap ezen is, mint a többin.<br />
Közintézetek, egyletke.<br />
— A magyar tud. akadémia jan. 12-iki ülésén<br />
Pul<strong>sz</strong>ky Ferencz ég Hen<strong>sz</strong>lmann Imre érdekes<br />
előadásokat tartottak. Pul<strong>sz</strong>ky értekezésének<br />
tárgya az avarok miveltsége volt. Mindenek-<br />
-előtt a magyar fold régi lakóinak műveltségi<br />
maradványait nyomozva, azon eredményre jut,<br />
hogy az itt lakott avarok egv nagyré<strong>sz</strong>e valój<strong>sz</strong>iaüleg<br />
egyesült a magyarokkal s kétségtelen,<br />
hogy sokkal hos<strong>sz</strong>abb ideig laktak e hazában,<br />
mint minden más nép. A leleteknél többnvire<br />
az érmek tekinthetők főutmutatókul, azonban<br />
ezek igen ritkák hazánkban s muzeumunkban<br />
az o<strong>sz</strong>tropatakai, kunágotai, <strong>sz</strong>entendrei, ozorai,<br />
verédi és galgóczi leletek ilyenek. Az utóbbi a<br />
magyar vezérek korából való, az első még az<br />
VASÁRNAPI UJSAG. xxi. ÉVFOLYAM. - <strong>3.</strong> SZÁM.<br />
első <strong>sz</strong>ázadokból eredt, a többi az avaroké. A<br />
leletekben sok rablott tárgy van s barbár igen<br />
kevés. Barbár jellegre mutat az arany s ék<strong>sz</strong>er<br />
tömörebb ha<strong>sz</strong>nálata vagy az ékitések durvasága.<br />
A barbár korból legelső emlék a kunágotai<br />
a Justinian korából eredt emlékekkel. Előadó<br />
néhányat ezen emlékekből ré<strong>sz</strong>letesen leir.<br />
A legtöbb ezüst és aranyék<strong>sz</strong>er a <strong>sz</strong>íj ékitésére<br />
<strong>sz</strong>olgált. A <strong>sz</strong>entendrei lelet a kunágotaival<br />
igen hasonló. Fülbevalók, finom byzanti jellego-el,<br />
itt fordulnak elő elő<strong>sz</strong>ör, legnagyobb nevezetessége<br />
két kengyelvas, melyet a rómaiak<br />
még nem ismertek s csak itt fordul elő legelő<strong>sz</strong>ör.<br />
Az ozorai kincs nemtelenebb keverékü<br />
ezüst edényei a kunágotainál egy <strong>sz</strong>ázaddal<br />
későbbiek, de még igen hasonlítanak hozzájok.<br />
A római művé<strong>sz</strong>et nyomai már ekkor tökéletesen<br />
eltűntek. A <strong>sz</strong>entendrei leletben legnevezetesebb<br />
a kengyelvas és patkó, melyek azt<br />
bizonyítják, hogy az avarok már ha<strong>sz</strong>nálták e<br />
lovagi maradványokat, melyből egy<strong>sz</strong>ersmind<br />
az is következik, hogy lovasságuk volt a csatában,<br />
mikor még azoknak döntő <strong>sz</strong>ereplését a<br />
harczokban alig ismerték, s e <strong>sz</strong>erint ők kezdték<br />
meg a lovagkort. A legtöbb emlék és ék<strong>sz</strong>er,<br />
mely a föld alól előkerül, nem saját ké<strong>sz</strong>ítményük,<br />
de idegen jó<strong>sz</strong>ág. Nálok egyedül a fényűző<br />
mesterségek terjedtek el: mint a kovács, ötvös,<br />
<strong>sz</strong>íjgyártó és <strong>sz</strong>abó; müveltségök igen alacsony<br />
turáni fokon állott. — A második előadást,<br />
<strong>sz</strong>intén régé<strong>sz</strong>eti tárgyról, Hen<strong>sz</strong>lmann<br />
Imre tartá, rendes tagi <strong>sz</strong>ékét foglalván el<br />
„Tanulmányok agóth művé<strong>sz</strong>etről" czimü értekezésével.<br />
A legrégibb góth népek némely<br />
művé<strong>sz</strong>i hagyományairól, s különösen a spanyolor<strong>sz</strong>ági<br />
yeklai ásatások alkalmával fölfedezett<br />
emlékekről <strong>sz</strong>ólt, melyeknek gyp<strong>sz</strong> lenyomatai<br />
a bécsi világtárlaton is ki voltak állítva.<br />
Legnevezetesebb közöttük két poharat tartó<br />
alak s ezeknek minden apró di<strong>sz</strong>itményéről a<br />
ré<strong>sz</strong>letes tanulmányban gazdag értekezés tüzetesen<br />
<strong>sz</strong>ól. Hasonló alakokat egykor Jerney<br />
hajlandó lett volna Herodot leírása nyomán<br />
magyar vagy skitha emléknek tartani, Hen<strong>sz</strong>lmann<br />
azonban kimutatja, hogy tévedett, mert<br />
azok góth ké<strong>sz</strong>ítmények.<br />
— Az írók és művé<strong>sz</strong>ek társasága vasárnap<br />
tartotta évi közgyűlését. A' tagok oly nagy<br />
<strong>sz</strong>ámmal jelentek meg, hogy alig lehetett mozdulni<br />
az ugy is <strong>sz</strong>űk helyiségekben,mely kényelmetlenség<br />
azonban nem fog ismétlődni, minthogy<br />
a társaság májusban átköltözködik a hatvani<br />
és ujvilág-utcza sarkán levő Ilkey-féle<br />
házba, hol hat tágas, egymásba nyiló teremben<br />
kellő kényelemről le<strong>sz</strong> gondoskodva. — Az ez<br />
évi jelentést S z a n a Tamás titkár olvasta föl,<br />
utalva a társaság által adatni <strong>sz</strong>okott estélyekre,<br />
a Li<strong>sz</strong>t-ünnepélyre, a tervben levő Erkel-jubileumra<br />
stb. Az anyagi eredményeket illetőleg<br />
a jelentés kiemeli, hogy bár a társaság a kezdet<br />
nehézségeivel küzdött, mégis 543 frtnyi töbletet<br />
mutathat föl, és a jövő fél-évben már teljesen<br />
meg<strong>sz</strong>abadul adóssságaitól. A társaságnak<br />
jelenleg már 197 helybeli és 20 vidéki tagja<br />
van. — A jelentést éljenzéssel fogadták; éljenzéssel<br />
fogadtatott azon jelentés is, hogySzana<br />
Tamás a kör javára 500 frtnyi titkári dijáról<br />
lemondott. Végül még elfogadtatott azon indítvány,<br />
hogy a jövő közgyűléstől fogva a tagsági<br />
dij 36 írtról 24 írtra fog le<strong>sz</strong>állittatni. Ezek után<br />
aközgyülés áttértati<strong>sz</strong>tujitásra. Elnöknekismét<br />
Szigligeti Edét kiálták ki egyhangúlag; dr.<br />
Hatala Péter és Telepi Károly alelnökök,<br />
Szana Tamás titkár és Aigner Lajos pénztárnok<br />
vála<strong>sz</strong>tás nélkül továbbra is meghagyattak<br />
ti<strong>sz</strong>tségeikben. Vála<strong>sz</strong>tmányi tagoknak is jobbára<br />
azokat vála<strong>sz</strong>tották meg, a kik eddig voltak.<br />
Egyház és iskola.<br />
— A prímást, mint uj bibornokot, e hó 14én<br />
nagy ünnepélyességgel fogadták <strong>sz</strong>ékvárosában,<br />
E<strong>sz</strong>tergomban. Harangok zúgása, mozsarak<br />
dörgése közt érkezett meg; s bandériumok<br />
meg küldöttségek kisérték. Az üdvözlő be<strong>sz</strong>édet<br />
gr. Forgách Ágoston czimzetes püspök és<br />
főispáni helyettes mondta.<br />
— A budapesti egyetemi könyvtár igazgatója<br />
Toldy Ferencz, mint a hivatalos lapban megjelent<br />
királyi kézirat jelenti, saját kérelmére<br />
állásától fölmentetett, s helyébe dr. Horváth<br />
Árpád egyetemi tanár és eddigi könyvtári<br />
első őr neveztetett ki.<br />
— A ti<strong>sz</strong>ántúli ref. egyházkerület gyűlése e hó<br />
10-én kezdetett meg Debreczenben a főiskolai<br />
gyűlésteremben, Révé<strong>sz</strong> Bálint püspök és gr.<br />
Dégenfeld Imre főgondnok elnöklete alatt. Jelen<br />
voltak még: Ti<strong>sz</strong>a Kálmán, Várady Gábor,<br />
Móricz Pál, Molnár György stb. A püspök<br />
megnyitója után Illyés Bálint kisúj<strong>sz</strong>állási ref.<br />
lelké<strong>sz</strong> egyházkerületi aljegyzővé fölavattatott<br />
ünnepélyesen s az esküt letette. Majd a középtanodai<br />
javaslatról <strong>sz</strong>óló küldöttségi jelentés<br />
tárgyaltatott, annak elveit lényegtelen változtatással<br />
az egyházkerület magáévá tette s ez<br />
értelemben emlékiratot terje<strong>sz</strong>t a vallás és közoktatás<br />
mini<strong>sz</strong>tériumhoz. A küldöttségi jelentés<br />
közkézen forog.<br />
— Olteanu püspök Nagy-Váradra költözvén,<br />
eddigi egyházmegyéjétől Krassótól és <strong>sz</strong>ékhelyétől<br />
Lúgostól meleg hangon irt levélben<br />
búcsúzott el.<br />
Balesetek, elemi csapások.<br />
— Szerencsétlenség a vasútnál. A kassaoderbergi<br />
vasúti vonalon f. hó 5-én reggel 8<br />
óra felé, midőn a munkások a házmagasságú<br />
hófuvatag átmet<strong>sz</strong>ésével foglalkoztak, vasúti<br />
vonat érkezett, melynek jeladását a hófuvatagban<br />
dolgozó munkások a <strong>sz</strong>él miatt nem vehették<br />
é<strong>sz</strong>re. Az utolsó pillanatban, midőn a vonat<br />
csak pár lépésnyi távolságban volt, a munkások<br />
a hófuvatag falához lapultak : a tér<br />
azonban igen <strong>sz</strong>űk levén, a vaggonok lépcsője<br />
a munkások közül többet magával ragadott,<br />
hármat ve<strong>sz</strong>élyesen megsebesített, sőt egy<br />
munkást azonnal életétől fo<strong>sz</strong>tott meg.<br />
— TŰZ. Nagy-Emőkén (Nyitramegye)<br />
decz. 31-én éjfélkor tűz ütött ki, mely 15 házat<br />
hamva<strong>sz</strong>tott el, legnagyobb ré<strong>sz</strong>ben ép azon<br />
házakat, melyek az 1872-iki tűzvé<strong>sz</strong> után csak<br />
most épültek föl.<br />
Mi újság?<br />
— T. előfizetőinktől mind a <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tőség —<br />
a melyre különben ez a dolog nem tartozik,<br />
mert az előfizetések be<strong>sz</strong>edésével, a lapok csomagolásával<br />
és postára-küldésével, mint már<br />
több<strong>sz</strong>ör megjegyeztük, nem a <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tőség,<br />
hanem a kiadó-hivatal foglalkozik, — mind a<br />
kiadó-hivatal nagy <strong>sz</strong>ámmal vett reklamácziókat<br />
e hét folytán, sőt a megelőző héten is a<br />
lapok elmaradása miatt. De ki ennek az oka ?<br />
Ila nyíltan és ő<strong>sz</strong>intén kell <strong>sz</strong>ólanunk, Benki<br />
más, mint a t. előfizetők. A legtöbben deczember<br />
utolsó vagy <strong>január</strong> első napjaiban te<strong>sz</strong>ik<br />
postára az előfizetést tartalmazó leveleiket, vagy<br />
posta-utalványaikat, s 3-kán, 4-kén, 5-kén már<br />
sokan pana<strong>sz</strong>kodnak, hogy nem kapják a lapot.<br />
A kiadó-hivatal figyelmezteti az ily reklamáló<br />
urakat, legyenek <strong>sz</strong>ivesek tekintetbe venni,<br />
hogy levelök vagy utalványuk föladása után<br />
azoknak Budapestre <strong>sz</strong>állítása egy-két napot<br />
igénybe ve<strong>sz</strong>; a mig a postáról a kiadó-hivatalba<br />
jut, az ismét egy-két nap, sőt több is volt<br />
az újév körüli napokban, a mikor a küldemények<br />
rendkívüli megtorlódása miatt a postán<br />
sem győzték a leveleket, utalványokat a rendes<br />
időben kézhez juttatni, ugy hogy volt eset rá,<br />
hogy csak 4—5 nap múlva jutottak a kiadó<br />
hivatalhoz, például <strong>január</strong> 7-én, a mely napon<br />
csupán a mi kiadó-hivatalunk ezer<strong>sz</strong>áz pénzes<br />
levelet és utalványt kapott, a melyek közt még<br />
deczember utolsó napjaiban föladottak is találkoztak.<br />
A beérkezett leveleket pedig a kiadóhivatalnak<br />
rendes könyveibe pontosan be kell<br />
vezetni, a czim<strong>sz</strong>alagokat ki<strong>sz</strong>edetni, kinyomatni,<br />
revideálni, o<strong>sz</strong>tályozni — mindez annyi<br />
időt és munkát igényel, hogy lehetetlen azt<br />
kívánni, hogy a t. előfizetők már aznap megkapják<br />
a lapot, a mikor megrendelésok beérkezett,<br />
így van ez mindenütt, s nem is lehet máskép;<br />
s épen e baj elkerülésére <strong>sz</strong>olgálna a hírlapoknak<br />
deczember havában több<strong>sz</strong>ör közzé<br />
tett azon figyelmeztetése az előfizetőkhöz, hogy<br />
megrendeléseiket ne hagyják az utolsó napokra,<br />
ha azt akarják, hogy a lap küldésében fönakadás<br />
ne történjék. —Különben kiadó-hivatalunk<br />
ma már annyira előhaladhatott munkájában,<br />
hogy mindazon előfizetőknek, kiknek megrendelése<br />
<strong>január</strong> 17-ig kezeihez jutott, a lapot<br />
megküldhette. Ugy hi<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ük, ezentúl csak <strong>sz</strong>órványosan<br />
merülhet föl pana<strong>sz</strong>, s a Franklintársulat<br />
kiadó-hivatala nem fog késedelmezni<br />
abban, hogy a jogos igényeket jövőre is pontosan<br />
kielégítse.<br />
— A király e hó 13-án este elutazott Budapestről<br />
Bécsben. A királyné pedig e hó 10-én<br />
JANUÁR 18 <strong>1874.</strong><br />
ment egyenesen Münchenbe Gizella főherczegnő<br />
látogatására. Az uralkodó febr. 9-én indul<br />
Szent-Péter várra az oro<strong>sz</strong> czár látogatására.<br />
— Gizella főherczegnő leánykájának kere<strong>sz</strong>telője<br />
hétfőn délben volt. A kis herczegnő Erzsébet<br />
Ludovica Franciska Mária Jozefa nevet<br />
kapott. Kere<strong>sz</strong>tanyja Elizabetha főherczegas<strong>sz</strong>ony,<br />
Károly Ferdinánd főherczeg neje. Királyné<br />
ő felsége két hetet fog Münchenben<br />
tölteni, hol nem a királyi lakba <strong>sz</strong>állt meg, hanem<br />
„a Bair. Hof" nevű <strong>sz</strong>állodába. E hó 13-án d. u.<br />
4 órakor Gizella főherczegnő apósának, Luitpold<br />
herczegnek palotájában di<strong>sz</strong>lakoma volt,<br />
melyen a herczeg családján kivül királynénk<br />
is jelen volt, ki előtte való nap <strong>sz</strong>ülőit is meglátogatta<br />
Posenhofban, s együtt tért vis<strong>sz</strong>a<br />
velők Münchenbe.<br />
— A honvédség főruharaktárát, melyről a<br />
múltkor Albrecht főherczeg is oly nagy elismeréssel<br />
nyilatkozott, a király meglátogatta<br />
e hó 12-én, több főti<strong>sz</strong>t kiséretében. Szende<br />
mini<strong>sz</strong>ter, b. Fejérváry államtitkár és Fábry<br />
ezredes által fogadtatván, a helyiségeket és<br />
ké<strong>sz</strong>leteket behatóan megvizsgálta, és a czél<strong>sz</strong>erü<br />
kezelésre, valamint a mindenütt tapa<strong>sz</strong>talt<br />
rendre nézve ugy a mini<strong>sz</strong>ter, mint Fábri<br />
parancsnok irányában legnagyobb megelégedését<br />
fejezte ki.<br />
— A főváros építkezései 1874-ben. A pesti és<br />
budai mérnöki hivatalok föl<strong>sz</strong>ólittattak, terje<strong>sz</strong>tenék<br />
elő javaslataikat a folyó évben e<strong>sz</strong>közlendő<br />
építkezésekre vonatkozólag. Ez meg'is történt<br />
s a Pestre nézve javasolt építkezések költségei<br />
4.425,875 írtra voltak előirányozva: a Budán<br />
e<strong>sz</strong>közlendő középitkezésekre pedig 442,058 frt<br />
igényeltetnék. Ebből uj iskolák építésére 74,500<br />
frt, régi iskolák jó karbantartására 15,000 frt,<br />
csatornázásra 24,000 frt, kövezésre 340,000 frt<br />
esnék.<br />
— Horn Edét múlt hó folytán a Parisban<br />
három év óta működő „Sociéte de legislation<br />
comparée" tagjául vála<strong>sz</strong>totta. Horn Ede a társulat<br />
föl<strong>sz</strong>ólitására megigérte a napokban, hogy<br />
a magyar parlament múlt évi működéséről s<br />
működésének eredményeiről méltányló jelentést<br />
fog ké<strong>sz</strong>íteni a nevezett társulat által kiadott<br />
„Annuaire de legislationétrangére" jövő május<br />
havában megjelenendő 3-ik <strong>évf</strong>olyama <strong>sz</strong>ámára.<br />
— Az uzsora-törvényekről az aradi „Alföld"<br />
hos<strong>sz</strong>asabb czikket közöl, mely azon alape<strong>sz</strong>méből<br />
indul ki, hogy a hitel- és tőkeforgalom<br />
átalános elvi <strong>sz</strong>abadságának fentartása mellett<br />
az állam, tekintetbe véve saját speczialis vi<strong>sz</strong>onyainkat<br />
s különösen az alsóbb o<strong>sz</strong>tályok műveltségi<br />
állapotát, ezen alsóbb és <strong>sz</strong>egényebb<br />
o<strong>sz</strong>tályokat az uzsora káros hatásaitól lehetőleg,<br />
a mennyire jó törvényekkel ezt egyátalán<br />
tehetni, védeni köteles. Ez okból a czikk azt<br />
ajánlja, hogy egé<strong>sz</strong>ben véve a kamatláb megállapítása<br />
jövőre is a kölcsönvevő és kölcsönadó<br />
<strong>sz</strong>abad beleegyezésére bizassék, de ott, hol<br />
a kölcsönös<strong>sz</strong>eg a 200 ftot meg nem haladja s<br />
a kölcsönvevő akár biztos kézi, akár jelzálogot<br />
ad, az állam a kamatláb maximumát körülbelül<br />
18 <strong>sz</strong>ázalékban állapítsa meg. Egy<strong>sz</strong>ersmind<br />
megemlítjük, hogy Nagyvárad város közgyűlésén<br />
Gyalokay ur indítványt tett az uzsoratörvény<br />
vis<strong>sz</strong>aállításának kérelmezésére.<br />
— Sport. Batthyány Elemér gróf, Orczy<br />
Elek báró és Teschetwertin<strong>sz</strong>ky hg pár nap<br />
előtt utaztak el Trie<strong>sz</strong>tbe, honnan Brindisin,<br />
Alexandrián és asuezi csatornán át Kalkuttába<br />
mennek oro<strong>sz</strong>lánt vadá<strong>sz</strong>ni.<br />
— Drága stóla czimen megrovólag említik<br />
a lapok, hogy Hedry Ernő képviselő nejének<br />
temetésekor az eperjesi r. k. plébános, daczára<br />
hogy a stolapénz és a hulla<strong>sz</strong>állitás dija már<br />
Pesten meg lett fizetve, a be<strong>sz</strong>entelésért a halottas<br />
háznál, és mert az utczán végig kisérte<br />
460 frt 20 kit követelt. Nem páratlan eset<br />
Hónapi- é*<br />
Hetinap<br />
Vasár<br />
Héifo<br />
Kedd<br />
Szerd.<br />
Csőt.<br />
Pént.<br />
Szóm.<br />
Kat liolikus és protestáns<br />
naptár<br />
VASÁRNAPI UJSAG.<br />
u g van > de bizonyára egyike azoknak, a melyek '<br />
a papok javadalmazásának rendezését sürgős<br />
kérdésnek tekintetik.<br />
Halálozások.<br />
Horváth György, Kecskemét városának<br />
nem régiben megvála<strong>sz</strong>tott egyik képviselője<br />
, elhunyt e napokban. A boldogult<br />
irodalmi téren is foglalkozott, s tőle birjuk<br />
„Don Quijote" első magyar fordítását. Müveit<br />
férfiú és derék hazafi hunyt el benne.<br />
Kelemen János, 1848 előtt alor<strong>sz</strong>ágbiró,<br />
s Biharmegye egyik legérdemesb fia,<br />
meghalt Szerepen 81 éves korában s e hó 10-én<br />
temették N.-Váradon.<br />
S á r v á r y Imre, mini<strong>sz</strong>terelnökségi o<strong>sz</strong>tálytanácsos,<br />
ki nem régiben ment haza Debreczenbe,<br />
ott a <strong>sz</strong>ülői háznál borotvával elmet<strong>sz</strong>é<br />
nyakát, s ennek folytán meghalt. 37 éves volt,<br />
és igen képzett, <strong>sz</strong>orgalmas ti<strong>sz</strong>viselő, kinek<br />
halálát mind a fővárosban, mind Debreczenben<br />
sokan fájlalják. A <strong>sz</strong>erencsétlen tett elkövetésére<br />
régi betegsége ragadta, nem tudván abból<br />
kiépülni.<br />
Bemard L i p ó t, a m. kir. bányafőügynökség<br />
igazgatója, <strong>sz</strong>éles körökben ti<strong>sz</strong>telt<br />
férfiú, meghalt Budapesten 52 éves korában.<br />
Szerelmey Miklós, m. kir. vasúti<br />
mérnök s a Londonban élő ismeretes Szerelmey<br />
fia, elhunyt e hó 9-én 29 éves korában.<br />
Kuttner Sándor, sebé<strong>sz</strong>tudor s a főváros<br />
egyik halottkéme, ki sok iskolai könyvet<br />
is irt, elhunyt e hó 11-én.<br />
Lukács M ó r n é, <strong>sz</strong>ül. Birly Kri<strong>sz</strong>tina<br />
as<strong>sz</strong>ony, pár év előtt fővárosunk társaséletének<br />
egyik kiváló tagja, e napokban hunyt el<br />
Meranban, 35 éves korában. Férje, kit e csapás<br />
ért, irodalmunk egyik régi, jeles munkása.<br />
Elhunytak még: V u 1 g á n János, a győri<br />
káptalan volt mérnöke, Győrben; Aminger<br />
Pál, Koburg herczeg vasműgyárainak főpénztárnoka<br />
78 éves korában Budapesten; özv.<br />
Csorba Józsefné, <strong>sz</strong>ül. Patzkó Jozefa, 75<br />
éves korában Budapesten; Ferencz Józsefné,<br />
<strong>sz</strong>ül. Simon Mária, e hó 9-én 58 éves korában<br />
Marosvásárhelytt, hová gyermeke, Zsuzsanna<br />
Szá<strong>sz</strong> Róbertné látogatására utazott; Kéry<br />
Kálmánná, <strong>sz</strong>ül. D5ry Irma e hó 7-én 36<br />
éves korában Völcsen; Ozv. M a d u r o v i t z<br />
Elekné, <strong>sz</strong>ül. Edvi-Illés Kornélia, e hó 14-én<br />
Budapesten.<br />
Á külföld halottjai közül megemlitjük<br />
Schleich Edét, e kitűnő tájképfestőt s a<br />
müncheni akadémia tanárát, kitől sok hazánkfia<br />
(többi közt Mé<strong>sz</strong>öly is) nyert oktatást. —<br />
Most érkezett hozzánk lady Lyell, a hires<br />
angol geolog Charles Lyell neje, halálának híre,<br />
ki több hó előtt hunyt el, s ki a magyar emigraczio<br />
iránt oly sok rokon<strong>sz</strong>envet és áldozatké<strong>sz</strong>séget<br />
tanúsított, hogy koporsójára nekünk<br />
is illő elmondani: béke legyen fölötte.<br />
Nemzeti <strong>sz</strong>inház.<br />
Péntek, jan. 9. .,Valería." Eredeti tragédia<br />
5 felv. Irta Szigligeti.<br />
Szombat, jan. 10. „A troubadour." Opera<br />
4 felv. Zenéjét <strong>sz</strong>erzetté Verdi. (Szigeti Ede ur<br />
fóllépteül.)<br />
Vasárnap, jan. 11. ..A czigány." Eredeti<br />
nép<strong>sz</strong>ínmű 3 felv. Irta Szigligeti.<br />
Hétfő, jan. 12. „A gyöngéd rokonok." Vígjáték<br />
3 felv. Irta Benedix; ford. Radnótfáy.<br />
Kedd, jan. 1<strong>3.</strong> ..Faust." Opera 5 felv. Zenéjét<br />
<strong>sz</strong>erzetté Guonod. (Szigeti Ede ur utolsó<br />
fóllépteül).<br />
Szerda, jan. 14. Elő<strong>sz</strong>ör: ..Csók." Eredeti<br />
vigjáték 3 felv. Irta Dóczi Lajos.<br />
Csütörtök, jan. 15. ,.A fekete dominó.'-<br />
Vigopera 3 felv. Zenéjét <strong>sz</strong>erzetté Auber.<br />
HETI-NAPTÁR.<br />
G8rö"g oro<strong>sz</strong><br />
naptár<br />
Izraeliták<br />
naptára<br />
Nap<br />
Hold<br />
hos<strong>sz</strong>a kél | nyugi hos<strong>sz</strong>a I kél nyög-<br />
Január<br />
jan.(ó) Kizlev R. II c p. ó. p. f.<br />
D 2 J. <strong>sz</strong>. neve D 2 Piroska ! 6 F Epiphaina<br />
^M | 298 16 7 46 299<br />
Marius<br />
Márins 7 Ker. János<br />
lSabatB. | 299 17 7 46 314<br />
Fábián és Sebast. Fáb.,Örzséb '. 8 György<br />
•> I 300 18 7 4ő 828<br />
Ágnes <strong>sz</strong>űz Ágnes I 9 Polieuct<br />
3Jázon |801 19 7 43 343<br />
Anaztáz Vincze ;10 N.Gergely<br />
4 302 20 7 42 359<br />
B As<strong>sz</strong>. eljegyz. Imrike 11 Theodoz<br />
5 Mo3 21 • 12<br />
Timótb Timó'h 12 Titiána<br />
6 Sab. Va. 304 22 7 89 4 45 26<br />
Hold változása. 3 Első negyed 25. reggeli 1 óra 56 pereskor.<br />
ó. p.<br />
8 05<br />
9 2ó<br />
9 46<br />
10 6<br />
10 25<br />
10 43<br />
11 3<br />
Szerke<strong>sz</strong>tői mondanivaló.<br />
— Be<strong>sz</strong>terczebánya. F. J. A megnyugvás<br />
valóban tehetségre mutató kis költemény. Uj e<strong>sz</strong>me<br />
nem igen van benne; de termé<strong>sz</strong>etes é<strong>sz</strong>járás, ő<strong>sz</strong>inte<br />
hang, egy<strong>sz</strong>erű, tul nem fe<strong>sz</strong>itett, meleg érzelem.<br />
Ha a nyelv nehézségei még itt-ott ki nem rínának<br />
(pl. a két utolsó sorban az a név elő két<strong>sz</strong>er is<br />
elhagyása, a hol pedig nyelvtanilag nélkülözhetlen,<br />
stb.) még tán közölhető is volna. Egyelőre félre<br />
te<strong>sz</strong>Szük, abban a reményben, hogy idővel sokkal<br />
jobbat is kaphatunk onnan.<br />
— VáCZ. J. L. A Byronból fordított apróságok<br />
kevéssé sikerültek, nem ilyen hang, erő, nyelv, kifejezés<br />
az eredetié. Legjobb volna még az utolsó<br />
(„Volnék csak") — de az csak végstrófája egy<br />
nagyobbacska, gyönyörű versnek, mely két<strong>sz</strong>er is<br />
(Kerényi, Szá<strong>sz</strong> K. által) jobban le van már<br />
magyarra forditva.<br />
— Pannonhalma. F. Fogadja kö<strong>sz</strong>önetünket<br />
az érdekes közleményért. A kivánt példányokat a<br />
kiadó-hivatal által megküldettük.<br />
— Kunhegyes. K. L. Helyi érdekű dolgokra<br />
vonatkozó föl<strong>sz</strong>ólalásokat, megrovásokat csak az<br />
esetben közölhetünk minden kihagyás vagy változtatás<br />
nélkül, ha az illető levél irója a mondottakért<br />
nevének aláírásával is felelősséget vállal. A <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tőség<br />
csak oly dologért vállalhat felelősséget,<br />
a mit ismer.<br />
— T.-FUred. B. Zs. A levelet átadtuk a kiadóhivatalnak<br />
elintézés végett.<br />
A „<strong>Vasárnapi</strong> Újság" 187<strong>3.</strong> évi folyamából a<br />
| 3, 5, 6, 11, 12, 16—23 és 44-ik <strong>sz</strong>ám teljesen<br />
kifogyván, e <strong>sz</strong>ámokból néhány példányt vis<strong>sz</strong>avált<br />
- a kiadó -hivatal.<br />
ó. p.<br />
8 31<br />
6 56<br />
7 22<br />
8 47<br />
10 9<br />
U 31<br />
regg<br />
SAKKJÁTÉK.<br />
7 3 7-dik s z á in u feladvány.<br />
A nagy<strong>sz</strong>oiubaii iCUietétóU<br />
Sötét.<br />
a b c d e<br />
Világos<br />
f R<br />
Világos indul 3 a második lépésre mattot mond.<br />
A 732-dik <strong>sz</strong>ámú feladvány megfejtése.<br />
(Gérrrz.Károlytól Sárospatakon.)<br />
Vil. S8t.<br />
1. Vb8-g8 Ke± —ío<br />
2 Fd6-M . . . Kfó-el<br />
<strong>3.</strong> Vg8 — eti teL<strong>sz</strong>. <strong>sz</strong>er.<br />
4. Fhi—gl niat'.<br />
Helyesen fejtették meg: Ve<strong>sz</strong>prémben: Fülöp József<br />
— Qelwén: Glesinger Zsigmond. — Debrczenben:<br />
Zagyva Imre — Sziget-Csépen: Mayer Károly — Ctdczán:<br />
Pick Mór. - Sdrotpatakon: Géreci Károly és<br />
llubay Gyula — A penti *>akk-kör.<br />
Étfvidértesitések: Czáczdn: P. M. A kijavította<br />
ujounan beküldött 3 lépé>es feladvány ismét hibás.<br />
2. Vfi—f7 sötét, Vezér a2—b3-ra lép ét nincs mat.<br />
Hibaigazítás: A 735. <strong>sz</strong>. feladványban Pap Dezsőtói<br />
a világos Király h?-röl f7-re teendő át<br />
TARTALOM.<br />
Két <strong>sz</strong>abadsághős (két arczképpel). Merengés.<br />
— A sors és semmi más (vége). — A<br />
királyi várkert és a budai Dunapart átalakítása<br />
(képpel). A mangrovok között (folyt.). — Hall<br />
kapitány é<strong>sz</strong>ak-sarki expedicziója (képpel). —<br />
Egyveleg. — Melléklet: Ágyermek-játékok ügyében.<br />
— Ajégen (képpel). — A Balaton mellől. —<br />
Irodalom és művé<strong>sz</strong>et. — Közintézetek, egyletek.<br />
— Egyhái és iskola. - Balesetek, elemi csapások*<br />
— Mi újság? — Nemzeti <strong>sz</strong>inház. — Szerke<strong>sz</strong>tő*<br />
mondanivaló. — Sakkjáték. Heti naptár.<br />
Felelős <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tő Nagy Miklós.<br />
(L. ezukor-uteza 11. <strong>sz</strong>.)
46 VASÁRNAPI UJSAG. XXI ÉVFOLYAM <strong>1874.</strong> - <strong>3.</strong> SZÁM.<br />
HIRDETÉSEK.<br />
•c^r Előfizetési felhívás "^8<br />
a<br />
<strong>Vasárnapi</strong> Újság és Politikai Újdonságok<br />
Alulirt kiadó-társulat hírlapjai kiadásánál a baladó kor és a hó-lapolvasó<br />
közönség fokozott igényeit tartván <strong>sz</strong>em előtt, költséget és fáradságot<br />
nem kiméivé, igyekezett e két évtized óta fennállóé közkedveltségben ré<strong>sz</strong>esülő<br />
testvérlapoknt amaz igényekhez mérten állítani ki. így fölismerve a<br />
bécsi közkiállitáshan rejlő nagy horderejű művelődés-történeti mozzanatot,<br />
a világtárlat megnyitása óta egé<strong>sz</strong> az év végéig a bécsi kiállításról egy<br />
csaknem hasonterjedelmü képes lapot adott a „<strong>Vasárnapi</strong> Újság"<br />
mellékletéül. A politikai események teljes heti krónikáját tartalmazó<br />
„Politikai Ujdonságok"-atpedig a „Magyar Gazda" czimü gazdasági uj<br />
melléklappal gyárapitottuk.<br />
Hogy a közönség ré<strong>sz</strong>éről tanúsított nagyobb mérvű pártolást kiérde<br />
A <strong>Vasárnapi</strong> Újság<br />
és<br />
Politikai Újdonságok együtt:<br />
Egé<strong>sz</strong> évre (<strong>január</strong>—deczember) . . . 12 ft.<br />
Félévre (<strong>január</strong>-június) 6 „<br />
Évnegyedre (<strong>január</strong>—márczius) . . . 3 „<br />
1874-dik évi folyamára.<br />
Előfizetési föltételek:<br />
melhessük : a „<strong>Vasárnapi</strong> Újság" terjedelmét a jövő évtől kezdve hetenként<br />
egy fél ívvel növeljük, ugy hogy a „<strong>Vasárnapi</strong> Újság" jövőre állandóan<br />
két ivnyi tartalommal fog megjelenni, mi által lehetővé válik,<br />
hogy e lap nagyobb terjedelmű <strong>sz</strong>épirodalmi müveket (regényeket, elbe<strong>sz</strong>éléseket)<br />
is folytonosan közölhessen.<br />
Az így megnövekedett s két ívre terjedő lapnak minden ré<strong>sz</strong>ében egyképen<br />
di<strong>sz</strong>es kiállítására és pontos <strong>sz</strong>étküldésére a legnagyobb gondot<br />
fogjuk fordítani.<br />
Franklin-Társulat<br />
magyar irodalmi intézet és könyvnyomda.<br />
postai <strong>sz</strong>étküldéssel vagy Budapesten házhoz hordva.<br />
f|£S~ Csupán "g^i<br />
a<br />
<strong>Vasárnapi</strong> Újság:<br />
Egé<strong>sz</strong> évre (<strong>január</strong>—deczember) . . . 8 ft.<br />
Félévre <strong>január</strong>—juinus) 4<br />
Évnegyedre (<strong>január</strong>—márczius) . . . 2 „<br />
BCs* Csupán "?Í33<br />
a<br />
Politikai Újdonságok:<br />
Egé<strong>sz</strong> évre (<strong>január</strong>—deczember) . 6 ft. — kr.<br />
Félévre (<strong>január</strong>-június) . . . . 3 „ _ ,.<br />
Évnegyedre (<strong>január</strong>—márczius) . 1 „ 50<br />
| * < ^ Egyes előfizetések legczél<strong>sz</strong>erübben1 postai utalvány által e<strong>sz</strong>közölhetők, a melyre bérmentesítésül csak egy darab 5 krájczároV<br />
•á*-* 7 * béi ? e S kívántatik. Tíz előfizetett példányra gyűjtőinknek egy ti<strong>sz</strong>teletpéldánynyal <strong>sz</strong>olgálunk.<br />
A <strong>Vasárnapi</strong> Újság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatala<br />
_____ (Pest, egyetem-utcza 4-dik <strong>sz</strong>ám alatt).<br />
A legbiztosabb és legkellemesebb <strong>sz</strong>er<br />
váltóláz ellen,<br />
különösen gyermekeknél, kik a keserű Chinint máskép bevenni nem képesek, a<br />
Chinin-csokoládé<br />
és a<br />
Chinin-czukor<br />
Hozsnyay M. gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>től ZombanTolnamegyében, melyeket a magyar<br />
orvosok és termé<strong>sz</strong>et-vizsgálók nagygyűlése<br />
Fiúméban pályadíjjal ko<strong>sz</strong>orúzott.<br />
Kapható vagy megrendelhető a birodalom minden jóhirü gyógy<strong>sz</strong>ertárában-<br />
•BT" A hamisításoktól óvakodni kell! 'W&<br />
Mindenki csak a Rozunyny 91.-fele palyako<strong>sz</strong>oruzott ké<strong>sz</strong>ítményt<br />
kérje és fogadja eí. 135 (10-0)<br />
Utánvét mellett küld <strong>sz</strong>ét a már 1849 óta fennálló °__>3_j<br />
Lukovits József-féie<br />
fii<strong>sz</strong>er-, tíiea-, rum- és borkereskedés<br />
Pesten, az or<strong>sz</strong>ág-ut s czukor-utcza sarkán:<br />
ft. kr<br />
ft.kr.<br />
1 font legfin.czukor ára süveg <strong>sz</strong>ámra — 31 1 font finom melange thea .... 3, 4 —<br />
finom czukor süveg <strong>sz</strong>ámra — 30 1 v pecco virág-thea 4, 5, 6 —<br />
közép<strong>sz</strong>erű czukor ára ... . — 28 1 zománczolt thea-<strong>sz</strong>elencze, '/jfont<br />
legfinomabb Cuba kávé . . . 5 - melange thea-tartalommal . . 1 50<br />
* jamaika kávé . . 4 80 1 ugjanaz '/« font tartalommal . . 1 —<br />
mokka arábiai káv. 4 50 1 pint brazíliai rum » . . 1 —<br />
• ceylon . , 4 50 1 » cuba tum » . . 1 60<br />
arany-java kávé .... 4 50 l » valódi Jamaica rum 2 10<br />
campinos kávé...... 4 — 1 » » legfin. Jamaica rum . 2 80<br />
campos v<br />
3 80 1 font csokoládé 60-80 kr 1 20<br />
legfinomabb rizs ....<br />
— 80 1 » thea-sütemény 1 —<br />
közép<strong>sz</strong>erű » \ .<br />
—<br />
_<br />
70 1 hordócska oro<strong>sz</strong> sardina 2<br />
oro<strong>sz</strong> thea 23<br />
145 (12—20)<br />
ki.fS"íí ^ Ü<br />
mé S mmdennemü pezsgő-, a<strong>sz</strong>tali- és csemege boraimat,<br />
továbbá Milly es flóra gyertyákat, Liebich-féle huskivonatot, s minden az e <strong>sz</strong>akba<br />
vágó áruczikkeket. Az utolsó posta, vagy vasúti állomás pontos feljegyzése kéretik.<br />
§mr Valódi árok- és ^olymértékért jótállás biztosíttatik.<br />
Lukovits József.<br />
A Franklin-társulat<br />
kiadásában Badapesten, (egye'em-ntcza 4-dik <strong>sz</strong>ám) megjelentek és minden könyvkereskedésben<br />
kaphatók:<br />
A magyar váltójogi eljárás<br />
az 1840-ki s 1844-ki törvényczikkelyek,<br />
or<strong>sz</strong>ágbírói értekezletek határozatai és némely ujabb legfelsőbb rendeletek<br />
<strong>sz</strong>erint. Rend<strong>sz</strong>eresen előadva példákkal és iromány-mintákkal, különös<br />
tekintettel az o<strong>sz</strong>t. váltójogi eljárásra.<br />
Irta KARVASY ÁGOST.<br />
Harmadik kiadás. (152 lap, 8-rét.) Fűzve lfrt.<br />
A bölcsé<strong>sz</strong>eti jogtudomány kézikönyve.<br />
Ös<strong>sz</strong>ehasonlító tekintettel a tételesjogi intézményekre.<br />
Dr. Schilling J. A, után Dr. Werner Rudolf.<br />
Második tetemesen rövidített kiadás.<br />
(Nagy 8-ret, XII és 483 lap.) Ára 3 frt 50 kr.<br />
KAÜTZ GYULA.<br />
NEMZETGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGYTAN.<br />
A m. tud. akadémia által Marczibányi-drjjal jutalmazott dolgozat.<br />
Második átdolgozott és javított kiadás.<br />
I. kötet: Nemzetgazdaságtan rend<strong>sz</strong>ere 4 forint.<br />
II. kötet: Pénzügytan 2 frt.<br />
FIEDLER IGNÁCZ~<br />
gyakorlati alkalmazása.<br />
Harmadik kiadás. (XXIV, 274 lap, 8-rét.) Fűzve 2 frt 40 kr.<br />
JANUÁR 18. 1874 VASÁRNAPI UJSAG. 47<br />
T. ez. Török József<br />
gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong> urnák Budapesten.<br />
Az emberiség elleni vétket követnék el, ha hallgatnék<br />
arról, miként nőm <strong>sz</strong>abadulását borza<strong>sz</strong>tó<br />
fájdalmaitól karjaiban egyedül csak az öntől vett<br />
kösivényvá<strong>sz</strong>onnak kö<strong>sz</strong>önheti. Mit <strong>sz</strong>egény nőm<br />
<strong>sz</strong>envedett, leírni nem lehet; éjjel-nappal <strong>sz</strong>ünet nélkül<br />
tartó jajgatása engem átható <strong>sz</strong>ánalomra gerje<strong>sz</strong>tvén,<br />
én is betegeskedtem. Kegyed, ti<strong>sz</strong>teletreméltó<br />
emberbarát, kérésemre <strong>sz</strong>íveskedett a kivánt vá<strong>sz</strong>nat<br />
tüstént megküldeni, s én azt juniushó 14-én meg is<br />
kaptam. A fájdalmad ínég az nap engedtek, és — hála<br />
az égnek!— 16-án már nyoma sem volt. Isten áldja<br />
meg önt! ez legbensőbb hálám kifejezése, mert nőmnél<br />
sem fürdők, sem orvosi <strong>sz</strong>erek nem ha<strong>sz</strong>náltak.<br />
Vegye ezennel kö<strong>sz</strong>önetemet s lelkiismeretesen fogok<br />
törekedni e gyógy<strong>sz</strong>ert közmegismertetésre juttatni.<br />
Gyóma, 187<strong>3.</strong> július hóban.<br />
166 (1-3) Hübscher Bernát és Júlia.<br />
Nyilvános elismerés.<br />
A <strong>sz</strong>envedő emberiség érdekében bizonyítom ezennel,<br />
hogy 5.a párisi atalános tapa<strong>sz</strong>," mely Török József ur<br />
gyógy<strong>sz</strong>ertárában (Budapest, király-uteza) kapható, valamint<br />
általam ugy családom által mindennemű sebek és daganatoknál<br />
oly eredménynyel ha<strong>sz</strong>náltatott, hogy ennek gyógyereje rendkívülinek<br />
nevezhető. Kívánom, hogy soraim — ezen gyógy<strong>sz</strong>er<br />
jobb terje<strong>sz</strong>tése iránt — közöltessenek, mivel ezáltal még sok<br />
<strong>sz</strong>envedő találhat segélyt.<br />
Philipp Antal,<br />
a<strong>sz</strong>talos az első mugy vas-iti kocsigyárban<br />
167 (1—3) Budapest, kőbányai ut. " '<br />
Cs. és kir. <strong>sz</strong>abadal<br />
mázott, a maga nemé<br />
ben egyetlen hatású<br />
• patkány- és egér<br />
irtó<strong>sz</strong>er. Egy bádog doboz ára 1 ft., 6<br />
doboz 5 ft. o. é.<br />
__________" í Cs. és kir. <strong>sz</strong>ab. gyökere<br />
mi ^ / sen ható poloska-Irtó<strong>sz</strong>er,<br />
^B i^\bútorok <strong>sz</strong>ámára-Egy üveg<br />
V^«^* ára 40 kr. 6 üveg 8 ft. o.é.<br />
Fölülmulhatlan hatású poloska-lrtoftze<strong>sz</strong>,<br />
falazat <strong>sz</strong>ámára. Festésnél, me<strong>sz</strong>elésnél<br />
vagy falak mázolásánál a festékbe,<br />
mé<strong>sz</strong>be vagy vakolatba keverésre<br />
alkalmas. Egy pintes üveg ára 1 ft., 6<br />
pintes üveg 5 ft. o. é. 1 pintes üveg elégséges<br />
egy középnagyságú <strong>sz</strong>obára.<br />
Specialitás, kitűnően<br />
biztos és gyökeresen<br />
ható sváb-bogar<br />
(Heimchen) Irtó-por.<br />
1 csomag ára 30 kr.,<br />
6 csomag ára 1 ft. 60 kr.<br />
Valódi persa rovar- por,<br />
a bolhák, molyok,legyek,hangyák<br />
stb. kiirtására. Egy nagy<br />
Üveg ára 40 kr., 6 nagy üveg<br />
% ft 0. é. — '/• f° nt 5 5 kr -> V><br />
font 1 ft., 1 font 1 ft. 90 kr.<br />
SV* A legcsekélyebb megrendelések<br />
is, a illeték beküldése vagy utánvét mel<br />
lett, pontosan teljesíttetnek. Minden<br />
czikkhez a <strong>sz</strong>ükséges ha<strong>sz</strong>nálati utasítás<br />
mellékelve van. 65 (24 -24) +<br />
8W" Nagybani ár<strong>sz</strong>abályok a t. ez.<br />
gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong> és kereskedő urak kívánatára<br />
dij- és bérmentesen megküldetnek.<br />
8PO~* Alólirt gyár, kölcsönös megegyezés<br />
folytán, egy<strong>sz</strong>ersmind városi hasak,<br />
falusi birtokok, gyárak, áruraktarak,<br />
kórházak és egyes helyiségeknek <strong>sz</strong>emélyzete<br />
által a nevezett férgektőlimeg<br />
ti<strong>sz</strong>títására kezesség mellett vállalkozik.<br />
• V Azon hathatós eredmények kö<br />
*ttl, melyek féreg-irtó <strong>sz</strong>ereim alkalma<br />
zasa által elérettek, csupán a következő<br />
ket vagyok bátor kiemelni: a magy. kir<br />
mini<strong>sz</strong>ter-elnökség és magy. kir. belügymini<strong>sz</strong>térium<br />
palotái; továbbá Festericb<br />
Ágoston és Festetich Dénes grófok p»<br />
iotái stb. stb.<br />
Számos megrendelést vár:<br />
RF.1SS II .<br />
magyar, kir. <strong>sz</strong>ab. vegy<strong>sz</strong>erek gyára a<br />
férgek gyökeres kiirtására<br />
Pesten, bárom korona-nteza •. st.<br />
A „Franklin-társulat" magyar irodalmi intézet kiadásában, (Budapest, egyetem-utcza<br />
4-ik <strong>sz</strong>ám) megjelent és minden könyvárusnál kapható:<br />
DE GERANDO ÁGOSTNE<br />
GRÓF TELEKI EMMA<br />
GÖKÖG0KSZÁGILEVELEI<br />
ÉS<br />
A EÉGI ATTIKÁNAK<br />
hiteles kútfők utáni leírása.<br />
Egy térképpel s 9 réz- és famet<strong>sz</strong>vénynyel (nagy 8-rét, 22Q lap) fűzve 4 frt.<br />
A derék grófné, ki ép oly élvezetes, mint tanulságos könyvei által is oly jó <strong>sz</strong>olgálatot tett hazai<br />
ifjúsági irodalmunknak, most nem kisebb kö<strong>sz</strong>önetre kötelezi le mindazokat, kik a klas<strong>sz</strong>ikus világ ismeretetését,<br />
elme-, <strong>sz</strong>iv- és izlésnemesitö s képző befolyásánál fogva fontosnak tartják. Az élvezetes irálylyal.<br />
a bizalmas levelezés fe<strong>sz</strong>telen bájával, s az e<strong>sz</strong>medús és tanulságos előadási modorban tartott mú<br />
nyomdai kiállitása is ritka di<strong>sz</strong>li s Athenae térképén kivül három gyönyörű rézmet<strong>sz</strong>vény s azokkal<br />
vetekedő <strong>sz</strong>épségű hat famet<strong>sz</strong>vény di<strong>sz</strong>iti, melyek a görög művé<strong>sz</strong>et nagy alkotásait sikerülten ábrázolják.<br />
WEBER GYÖRGY<br />
I VILÁGTÖRTÉNET TAN KÖN YVI ii<br />
Tekintettel a miveltségre, irodalomra és vallásra.<br />
A XI. kiadás után magyarítva. (>"a?y 8-rét.)<br />
I. kötet. Az óvilág története. (IV. 296 lap) fűzve 2 frt. 40 kr.<br />
II. kötet. A népvándorlás s az egyistenhivés megalapítása. A középkor (400 lap) fűzve 2 frt. 40 kr.<br />
III. kötet. Az újkor története a franczia forradalomig. (373 1.) f. 2 frt.<br />
IV. kötet. Az újkor története a franczia forradalomtól korunkig (IV. 202 lap) fűzve 2 frt.<br />
V. kötet. A német és magyar irodalom története, vázlata és az egé<strong>sz</strong> műre vonatkozó tárgvmutsitó.<br />
(8-r. 432 1.) fűzve 2 frt. 40 kr.<br />
w ___» «áW %&W Y>ft>T %l>f V&tf zA# ^Éff ^ÉM lA# afe %Éf ttÉff %itf ^1W ^É* cAf %C* oftff %Érf 1<br />
Háztartásokban íiélfct'üözlietleii<br />
közha<strong>sz</strong>nú vegytani ké<strong>sz</strong>ülékek.<br />
A <strong>sz</strong>obapadlók önmaga be-<br />
3re<strong>sz</strong>téséhez „<strong>sz</strong>obati<strong>sz</strong>titó segélye nélVöl'<br />
Bútorok s egyéb tárgyak<br />
felfrissítéséhez<br />
Kaillau lakkja, fntett, n«m fényezett búto<br />
Ércznemúek ti<strong>sz</strong>tításához<br />
Labome H.-fele F>leu d'argent pur , kitünö pft-<br />
Wischin W. padló-fénypépje kőzépnagy<br />
Bágti <strong>sz</strong>obának elegendő doboz frt 1.<br />
MíUler F. C. eaontchouc-pépje , nagyobb<br />
dob íz frt 1.30.<br />
KaiiUn A via<strong>sz</strong>k-pépje, lfnte doboz frt 1.30.<br />
' K;ül!an A. <strong>sz</strong>obapadló-alapmézgaja frt<br />
LM és fénylakk-mézg&ja frt 1 30, folye<br />
kony állapotban van s együtt ha<strong>sz</strong>náltat:-<br />
• Kaillan A. folyékony padló-Tia<strong>sz</strong>kfesteke,<br />
1 fontos öreg 75 kr.<br />
'< Kártékony féreg, bogár, egér,<br />
patkány sat. irtó-<strong>sz</strong>erek<br />
magyaror<strong>sz</strong>ági főraktára:<br />
• Kies Gnttmann patkány , egér , mezei<br />
egér, vakandok és svAbbogar-irtósíere,<br />
pléh-doboz utasítással frt 1.20.<br />
t Ries Guttmann poloska-irtó-folyadéka,<br />
> üvegcséje 65 kr. Ismételadóknak engedek<br />
i Zackerl I. rovarirtó-pora, üvegcsében 35 kr,<br />
L ; rok. náákoBarakaak: sat . l fontos üveg frt 2<br />
Wischin fényesítő pépje lényeiett hato^<br />
rokhoz 80 kr<br />
Müller T. folyékony fényesitöje ténye<br />
zett bátorokhoz 85 kr.<br />
Maase K. nniverzál-lakkja 60 kr.<br />
Wagner Günther firná<strong>sz</strong>a 45 kr.<br />
Folyékony enyv és kitűnő<br />
raga<strong>sz</strong>tó-pépek.<br />
Nadler hideg folyékony enyve honi ké'<br />
' fzitmény, 50 kr.<br />
Wagner fehér folyékony enyTe.'iJ és G5kr<br />
l'oi'le Manche a l'roid Iinmoiilim.<br />
Mend al Cement 50 kr Ka^a<strong>sz</strong>ték<br />
Vernion Lajostól 25 kr. Cemcnt-C'eraiiiiqne<br />
59 kr. Amerikai nuiverzal-eement<br />
35 kr . kitünö raga<strong>sz</strong>tó<strong>sz</strong>=rek törőtl<br />
porczellán, üreg, kristú.ly, agyag, tajtéktárgyak<br />
sat. <strong>sz</strong>ámára.<br />
4 íontos pléh-dobozban S0 kr, pléhből ké<strong>sz</strong>ült Fehérnemü-jelzó, irótenták<br />
fúvókban öo kr. poloskairtó-folyadéka<br />
üvegcséje 50 kr.<br />
Perry Márkin? ink 4 kr. Jetoline frt 1<br />
, lasecticide Vicát, legjobb párizi rovarirtó' Wagner necessairfe : jeizotentaX. alphabe-<br />
<strong>sz</strong>er, üvegcsékben 30, 45 és 75 kr. tnmot sat tárta'mázó , frt 2.ÖJ. Fl^nyé<strong>sz</strong>o<br />
', Bauar és Ha molyirtó folyadéka 40 kr. tenta a titkos levelezé-hez, 25 kr. Uék levélbélyegrzö<br />
tenta 25 kr, finom fehér<br />
Szobafüstölök.<br />
tenta 25 kr, legfinomabb carmin- tenta<br />
30 kr Fritsch reform-kivonata, ára frt 1.<br />
[ Füstöln.<strong>sz</strong>álas 50 kr . frt 1. Királyi fus Kitűnő masol6-ícnta. 35 és $5 kr. Viola<br />
tölö-porCOkr . Ftistölö-gyertyáeskak kék irotenta, 35 kr. Anilinkr-k iró<br />
Bt) kr Füstölő-papír 25 Er. Valódi tenta,45kr Alizarin irotenta, 10.20kr<br />
bretfeldi viz 40kr Lnbin <strong>sz</strong>ohafiistöló<br />
esseneziaja 85 kr, frt 1.40. £an de vie Kitünö fogti<strong>sz</strong>titó<strong>sz</strong>erek.<br />
de I,avaude 30 kr . legfinomabb frt 1 40<br />
Uesinfectio Flnid SS kr Violapor, . Sttio de Houtemarü illatos fogpépe 35 l r.<br />
fehérnemű közé. csomagja 9) kr.<br />
Dr. Pfeffermann fogpépe frt 1 2ti.<br />
l'opp J. G. növény-foffpora 03 kr, ana-<br />
;Kitünö pecsétti<strong>sz</strong>titó-<strong>sz</strong>erek tlicrin fospépje frt 1.22, anatherin<br />
<strong>sz</strong>ájvize Irt 1.40.<br />
' Brönner - fi'Ie pecsét - via 20 es 50 kr Anatherln-<strong>sz</strong>ajviaarákhoz czimzett gyógy-<br />
nqna aromatica 80 kr , angol pecnéttárból Bécsben, 40 kr.<br />
eSS«IICEla 70Vr, Leyknra M. pet*s.f-v.z#* Dr. Faber M. K- kitűnő fogrpora „PuritaB<br />
35 kr. phon 30 kr. henzin 25 kr. illatos<br />
epe-pec»£f tinmtttó <strong>sz</strong>appan aíikr. Gr?-*<br />
-r fxtiiii'tor keztyfíkneS 40 kr , oneri<br />
VOJr tPDtaf-jitok elrávolitására. 30 kr.<br />
fc rtsi ezüstölö <strong>sz</strong>er. dobosa frt 1.35.<br />
Oakey angol ezüstmüTes <strong>sz</strong>appana, 50 kr.<br />
Straabésflaezüstneniii-tÍMztitóporal5k.<br />
Niernsee t" eziístti<strong>sz</strong>titó golyói, dbjaákr.<br />
Niernsee kitiino porai ércstAraryak ré<strong>sz</strong>ére<br />
, levelekben 5 Kr, nagyobb csomagok<br />
ban.20 kr, kerek dobozokban 10, 15 és 20 kr<br />
Prágni ti<strong>sz</strong>tító kö, G és 10 kr.<br />
SzarvasbÓrök ezüetnemüek ti<strong>sz</strong>titásáboz, I<br />
frttói 1 írt 50 k'ig.<br />
Rozsdati<strong>sz</strong>t, rngany. meglepő hatású 20kr<br />
Müller F axiconja acz^lárúk és fegyrerek<br />
rozsdát-íli ti<strong>sz</strong>tításához.<br />
frt 1<br />
Dr Uathé Rubin fogrpora frt 1.<br />
Trpu Nuglisch fogrpépe S\ kr, chinahéjf«»:<br />
pora 40 kr.<br />
Pelletier M. J valódi odontinje frt 2.25.<br />
1 tégely 80 kr.<br />
Franczia rozsda ellen óvó zsir, 75 kr<br />
ingol késti<strong>sz</strong>títo-desVkaeskAk. 50 kr.<br />
1 doboz ti<strong>sz</strong>tito-por hozzá 50 kr.<br />
Kwizda állatgyógy<strong>sz</strong>erei.<br />
Resti tilt io Flnid, lo?ak <strong>sz</strong>ámára frt 1.40.<br />
Kornenburgi marhapor, csomagja 42<br />
es 84 kr<br />
Erősítő táplálék lórik és marhák ré<strong>sz</strong>ére,<br />
csomagja 30 kr. 1 ládácska 3 frt.<br />
Sertéspor, csomagja 63 kr.<br />
Wyöeypor házi <strong>sz</strong>árnyasok ré<strong>sz</strong>ére,<br />
ctomagja 50 kr.<br />
Kutya labdacsok az ebkor és re<strong>sz</strong>etteég i<br />
ellen, katnlya frt 1.<br />
Pata-kenocs, doboz frt 1.25.<br />
Különfélék.<br />
őalopeau parist kenőcse a tyúk<strong>sz</strong>emek ,<br />
klirtAsara. S5 kr.<br />
VIIS tynk<strong>sz</strong>em-karikák, tuczatja Sí kr,<br />
fa^jda^anatokoak 50 kr.<br />
Tyuk<strong>sz</strong>eHi-ráspolyok, 25 kr.<br />
Tyuk<strong>sz</strong>em-kesek, 05 krtól 1 frt 30 krig.<br />
l'aehou-aromatisé", » lélekzést üditó, dohány^zagot<br />
eltávolító labdacsok, 50 kr. t<br />
Anodym Neklaces . régi jókirü , valódi angol<br />
CjV'riiiek.fofrsyönsy ök, frt <strong>3.</strong><br />
Hayr-dye, Abt W. legújabb, teljesen ártatlan<br />
bajresto<strong>sz</strong>ere utasítással, frt <strong>3.</strong>50. '<br />
Maczusky dióhéj-ké<strong>sz</strong>ületei , a megő<strong>sz</strong>ült ]<br />
hajnak <strong>sz</strong>őke, barna vagy fekete sane ris<strong>sz</strong>a<br />
nyerésére:<br />
l>in-olaj. barna és fekete hajhoz, 1 é» 2 frt<br />
nió-kenöes, barna it fekete hajhoz, frt 2.<br />
Itió-ki vonat, <strong>sz</strong>őke, barna és fekete hajnúl<br />
rógtón hatÁ. frt <strong>3.</strong><br />
ISF*Anyák különös figyelmébe ajánljuk GEHRIG testvérek berlini I-M mp gyó^Tsxerés: és ünú <strong>sz</strong>állító<br />
gyermekek fogzását előmozdító villanyos fogzó-§zalagjait.<br />
A f .>gzás a gyermek csirádzó életében az első jelentékeny tevékenység Ezen bársony-<strong>sz</strong>alagok az eddig feltalált <strong>sz</strong>erek között leghíirhatösab- *<br />
•baknak bizonyultak ezen gyakran életve<strong>sz</strong>élyes átmenet könnyű és fájdaloranélköli e<strong>sz</strong>közlésére, 8 azzal járó^ görcsök éa lázaktóli rnegmen- <<br />
télére, mi czelra a fogzás jelentkezésénél a gvermek nyakára köttetnek s egé<strong>sz</strong> tartamán át rajta hagyatnak. ,<br />
?.Iin
48<br />
VASÁRNAPI UJSAG.<br />
XXI. ÉVFOLYAM <strong>1874.</strong> — <strong>3.</strong> SZÁM.<br />
A Franklin-Társulatnál<br />
Buda-Pesten, egyetem-utcza 4-dik <strong>sz</strong>ám alatt<br />
megjelentek<br />
az 1874-dik évre <strong>sz</strong>óló<br />
átalánosan kedvelt dús tartalmit<br />
HA* 1 AKAIi<br />
úgymint:<br />
Lidércz-naptár.<br />
Rémtörténetek, kalandok, bűnesetek, lélekjelenéeek, tündérregék stb.<br />
gyűjteménye. — Sok képpel. — Fűzve ára 60 kr.<br />
István bácsi naptára.<br />
Fűzve ára 50 kr.<br />
Protestáns uj képes-naptár, !<br />
Fűzve ára 50 kr.<br />
Falusi gazda naptára.<br />
Szerke<strong>sz</strong>ti dr. Farkas Mihály, földbirtokos. — Fűzve ára 80 kr. ]<br />
Kossuth naptár.<br />
Szerke<strong>sz</strong>ti Honfi Tihamér. — Fűzve ára 40 kr.<br />
Honvéd naptár.<br />
(Egyúttal katonai naptár.)<br />
Szerke<strong>sz</strong>ti Aldor Imre. — Fűzve ára 60 krajczár.<br />
Népzá<strong>sz</strong>ló-naptár.<br />
A magyar nép <strong>sz</strong>ámára. — Szerke<strong>sz</strong>ti Álrior Imre. — Fűzve 40 kr.<br />
Nemzeti<br />
nagy képes naptár.<br />
Szépirodalmi és ismeretterje<strong>sz</strong>tő tartalommal, terjedelmes és pontos<br />
ti<strong>sz</strong>ti névtárral, <strong>sz</strong>ámos képpel. Szerke<strong>sz</strong>ti Áldor Imre. Fűzve 1 ft.<br />
mindennemű hivatalnokok, ügyvédek, jegyzők, orvosok, gazdati<strong>sz</strong>tek,<br />
utazók és üzérek <strong>sz</strong>ámára. — Kötve 1 ft. 20 kr.<br />
i<br />
Magyar nők házi naptára.<br />
Szerke<strong>sz</strong>ti Beniczky Irma. — Fűzve ára 60 kr.<br />
Nevessünk!<br />
Uj humori<strong>sz</strong>tikus naptár.<br />
Fűzve ára 40 kr.<br />
Jícucr tHu|trirter<br />
fűt ttttgctrtt tttró 2tol)ciibih^cit<br />
93teté (jeljeftet 50 ^reu^er.<br />
Naptári jegyzék-könyvecske<br />
gazdák <strong>sz</strong>ámára.<br />
Kötve ara 1 ft.<br />
Balpárti nép-naptár.<br />
Szerke<strong>sz</strong>ti Vasgyúró Tamás. - Füzvo ára 50 kr.<br />
Borá<strong>sz</strong>ati naptár.<br />
Szerke<strong>sz</strong>tette dr. Nyáry Ferencz igazgató-tanár. - Fűzve ára 80kr.<br />
Uj fali naptár.<br />
Egé<strong>sz</strong> ív, ára 20 krajczár.<br />
H t tt t x<br />
(Sin gan$er 23ogen, $reig 20 ^reuger.<br />
Kiadja és nyomatja a „Franklin-társulat" magyar irodalmi intézet és könyvnyomda, Budapest (egyetem-utcza ,<br />
4-dik <strong>sz</strong>ám.<br />
ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a <strong>Vasárnapi</strong> Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egé<strong>sz</strong> évre 12 ft., félévre 6 ft.<br />
Csupán a <strong>Vasárnapi</strong> Újság: Egé<strong>sz</strong> évre 8 ft, félévre 4 ft. Csupán a Politikai Újdonságok: Egé<strong>sz</strong> évre 6 ft., félévre3 ft. XXI. <strong>évf</strong>olyam.<br />
HIRDETÉSEK DIJA : Egy öt<strong>sz</strong>ör hasábozott petit sor, vagy annak helye egy<strong>sz</strong>eri igtatásnál 15 krajczár; több<strong>sz</strong>öri igtatásnál 10 krajczár. Bélyegdij külön minden igtatás után 30 krajczár.<br />
Kiadó-hivatalunk <strong>sz</strong>ámára hirdetményeket elfogad Bécsben : Óppelik Alájön. Wollzeile Kr. 22 és Haasensteln és Vogler, Wallnscbgasse Nr. 10.<br />
BARO<br />
BÁNFFY JÁNOS.<br />
(1810-187<strong>3.</strong>)<br />
kétségtelen, hogy a leghíresebb<br />
emberek nem mindig a legkitűnőbbek.<br />
Arra, hogy valaki<br />
<strong>sz</strong>éles körben ismeretes és<br />
nagyhatású legyen, hogy <strong>sz</strong>erepeljen,<br />
nép<strong>sz</strong>erűséget nyerjen,*<br />
[magas polczra emelkedjék<br />
s milliók sorsára, hazája vagy a<br />
világ állapotára döntő vagy mara-<br />
.. dandójihefolyást gyakorolhasson, a<br />
kiváló belső tulajdonokon kivül még<br />
sok külsőségnek s esetlégnek is kell<br />
hozzájárulnia. Nem <strong>sz</strong>ólunk azokról,<br />
kik hű-hó által pillanatnyi olcsó nép<strong>sz</strong>erűségre<br />
s talán döntő befolyásra<br />
is tettek <strong>sz</strong>ert s egy őrzetlen pillanatban<br />
népek sorsát is tarthatták kezökben.<br />
De a valóban nagyra termett emberek-<br />
1 % nek is, a belső érdemen s erkölcsi és értelmi<br />
v rátermettségen kivül még egy sereg külső<br />
esetleges tulajdonra is van <strong>sz</strong>ükségök, hogy<br />
érvényesíthessék becsesebb tulajdonaikat.<br />
Szónoki hang, bátorság s külső a parlamenti<br />
pályán, testi edzettség s meré<strong>sz</strong>ség<br />
a hadvezérül, és sok más, a mi nélkül lehet<br />
valaki nagy, de nem lehet hires, nem <strong>sz</strong>erepelhet<br />
s nem dönthet ott, hol milliók<br />
sorsára fordul a koczka. Igaz, hogy belső<br />
j élességek s valódi érdem nélkül nem<br />
maradhat senki állandóan a magaslaton,<br />
hova. talán csak <strong>sz</strong>erencse emelte; de a<br />
belső j élesség s valódi érdem magában<br />
nem elég, hogy oda fölemelkedhessek.<br />
S mégis: kisebb-e az érdem, mert nélkülözi<br />
a föltünó'ség tulajdonait? S a híresség<br />
mulhatatlan-e valakinek igazi j élességéhez?<br />
Nem megvetendő, sőt nem is<br />
kicsinylendő tulajdonok a közéletben, kétségkívül;<br />
s mint a <strong>sz</strong>óló művé<strong>sz</strong>etben az<br />
e<strong>sz</strong>mei béltartalomhoz külformának is kell<br />
járulni, nemcsak hogy hatása, hanem hogy<br />
tökélyes is legyen, ugy a művé<strong>sz</strong>etek<br />
ama legnagyobbikában, az államok és társadalmak<br />
vezetésében is. De azért érdem<br />
marad az érdem föltünés nélkül is; az<br />
e<strong>sz</strong>me a forma csinja nélkül is becses,<br />
mint a tokaji bor fapohárban is dicső<br />
ital; s a kitűnőség képzelhető, sőt gyakran<br />
található, híresség nélkül is.<br />
B. Bánffy János a közéletben, nagy<br />
körben legalább, nem volt hires ember.<br />
A kik, az ujabb (1867-diki) unió után,<br />
a pesti képviselőházban, mint Tordamegye<br />
felső kerületének képviselőjét látták,<br />
s a csaknem vak, és csaknem siket embert<br />
figyelemmel kisérték, a mint füléhez<br />
ille<strong>sz</strong>tett halló-csövével a <strong>sz</strong>ónokokhoz<br />
ment, s majd a jobb, majd a bal<br />
vagy <strong>sz</strong>élső-bal egy-egy padjában ült le,<br />
hogy valamit halljon a be<strong>sz</strong>édből, vagy<br />
a mint uton-utfélen mindenkit meg<strong>sz</strong>ólított,<br />
el-elfogott, egyről másról be<strong>sz</strong>élgetni,<br />
a mi a másik félnek sok<strong>sz</strong>or nehezen<br />
mehetett: azok talán csak egy km-iózus<br />
vén embernek tartották, a ki nem tehetve<br />
BÁRÓ BÁNFFY JÁNOS.<br />
az életben már semmit, nem tudva, hogy<br />
ölni el az időt, beállt képviselőnek (<strong>sz</strong>ámnak<br />
a <strong>sz</strong>ámba) s elkallódik a klubban,<br />
a társaságokban, a tevékeny és a tétlen<br />
emberek tarka vegyületében.<br />
De a ki egy<strong>sz</strong>er huzamosan be<strong>sz</strong>élt<br />
vele, elcsodálkozott roppant olvasottságán,<br />
teljesen megemé<strong>sz</strong>tett, jól rendezett s ti<strong>sz</strong>tázott<br />
ismeret- és e<strong>sz</strong>mekincsén s élénk,<br />
fiatal lelkű érdeklődésén a közélet minden<br />
ágazata, minden mozzanata iránt. A kik<br />
pedig gyakrabban érintkeztek vele s közelebbről<br />
ismerték, oly embert bámultak<br />
benne, a ki fiatal kora óta tanulva és munkáikod<br />
Víl , íl roppant terjedelmű elméleti<br />
ismereteket a gyakorlati élet ép oly<strong>sz</strong>éles-