ÓVODÁSOKNAK AJÁNLJUK (4–6 éves korig)

Óvodásoknak ajánljuk (4–6 éves korig) Óvodásoknak ajánljuk (4–6 éves korig)
Bevezető
A játék varázslat. Nemcsak jelképesen, hanem a szó szoros értelmében. A játék átváltoztatás.
Átalakul tőle az ember, sőt a körülöttünk lévő világ is. Modern társadalmunk
elfelejtette ezt az ősi tudást, de a gyermekek még ösztönösen emlékeznek rá. A legtöbb
ember azt gondolja, hogy a játék alapvetően a gyerekeknek való, legfeljebb rögtön hozzátesz
néhány kivételt, például, hogy a sport, az más.
A legtöbb ember nem ismeri a varázslat realitását, és ezt úgy fogalmazza meg, hogy
nem hisz benne. Modern társadalmunk a varázslatot a fantázia birodalmába, a hitet a
vallásba üldözte. Az ókori játékokban mindez még nem vált szét. A játék egyszerre volt a
léleknek utat mutató szakrális eszköz, és a nevelés, az oktatás és a szakmai készségeket
megalapozó tudás elsajátításának eszköze.
Császárok, miniszterek, hadvezérek és a köznép egyaránt tanult a játék segítségével.
Minél magasabb szintű tudásra volt szükség, annál többet játszottak. A legmagasabb
szint az átváltoztatás képessége.
A játékkal önmagunkat, sőt környezeti adottságainkat, a körülöttünk lévő világot is meg
tudjuk változtatni. Akár tökéletesen. Ez a varázslat. E tudás minden emberben benne
rejlik, mint a mag, ami virágzásra vár. A legtöbb, amit a gyermekeinknek adhatunk, hogy
segítünk teret adni ennek a varázslatos készségnek. Bölcsen, szelíden, mindenki örömére.
Mert a játék a felnőtt számára is öröm, a fejlődés, az átváltoztatás képességének
alapvető eszköze.
Minden korosztálynak és mindenféle karakternek megvannak a saját játékai.
Szívből reméljük, hogy Te, aki e sorokat olvasod, szintén meg fogod találni ezeket. Ha a
gyermekeknek valami igazán különlegeset szeretnél adni, szükséged lesz arra, hogy ezt
a tapasztalatot te magad is megszerezd!
Használati utasítás
Aczél Zoltán, játékkutató és játékfejlesztő
Ennek a kis e-könyvecskének a szerkesztésekor az volt a szándékunk, hogy mindenkit
inspiráljunk játszani és a játékot eredeti rendeltetése szerint, arra használni, hogy az ember
több legyen tőle, lélekben gazdagodjon és készségei fejlődjenek.
Rövid ismertetőnk betekintést nyújt a 4–6 éves korú gyermek játékának lélektanába.
Ezután olyan játékajánló következik, amelyben minden egyes játéknál kiemeltük, milyen
készséget fejleszt leginkább. Ez alapján úgy lehet játékot választani, hogy szem előtt tartjuk,
melyek a gyermek erősségei, amelyekre építeni lehet, illetve a gyengéi, amelyekben
szeretnénk, ha fejlődne.
Óvodásoknak ajánljuk (4–6 éves korig)
az óvodáskorú gyermek játékai és azok lélektana
A 4–6 éves óvodás korú gyermekek iskolába kerülésére most már nem elegendőek a
megfelelő testi adottságok, valamint a szociális érettség, ezeken kívül bizonyos képességekkel,
készségekkel is rendelkezniük kell.
Korunkban egyre többen tartják fontosnak gyermekük korai fejlesztését. Ezt alátámasztja
az az elmélet, amely szerint a gyermekek észbeli képességeinek fejlődéséhez
a kulcsot az életének első éveiben – vagyis az agysejtek fejlődésének időszakában –
szerzett tapasztalatai jelentik. Ezeket a legintenzívebben az első három évben szerzi,
hiszen hároméves korra a gyermeki agy teljesítőképessége eléri a felnőtt agy 80%-át,
iskolába lépéskor a gyermek agyának a tömege a felnőttének a 90%-a. Ekkor fejlődik ki
a homloklebeny, amely a humán funkciók, akarati tevékenységek központja. Ezért olyan
hihetetlenül fontos a gyermekek ezen életszakaszában az ingergazdag környezet.
A gyermek megismerő tevékenységének fejlődése óvodás korban is elsősorban a játékon
keresztül történik, hiszen ez a fő tevékenysége.
A fejlesztésben két ellenkező irányzat érvel egymás ellen a következő kérdésekben:
● Elég-e önmagában a szabad játék, vagy fejlesszük-e a gyereket?
● Vajon a szabad játék során elsajátítja-e minden gyermek az iskolához szükséges képességeket,
készségeket?
● Mi van azokkal a gyerekekkel, akik valamilyen oknál fogva később fejlődnek, vagy nem
elég ingergazdag a környezetük, illetve hárítják a szabad játék során azokat a helyzeteket,
amelyekben nem elég ügyesek? (pl: idegrendszeri éretlenségben szenvedők,
hátrányos szociokultúrájú gyermekek)
● Egy átlagos, netán kiemelkedő képességű gyermek esetében a fejlesztő játékok a tehetséggondozást
milyen mértékben támogatják?
Reméljük, saját tapasztalatok alapján mindenki meg fogja találni a válaszokat ezekre a
kérdésekre.
Természetesen nem arról van szó, hogy van egy-két játék, és akkor a dolog ki van pipálva,
hiszen annak függvényében, hogy milyen játéktípust játszik a gyerek, más és más
képességek sajátíthatóak el.
Vegyünk sorra néhány, erre a korra jellemző játéktípust annak tekintetében, hogy milyen
készségekre van hatással:
A gyakorló játékok során (2–4 év között)
● a rendezgetésre, pakolgatásra, mert maga a rakosgatás jelenti a gyerek számára az örömforrást,
a felnőttek pedig sokszor nem is igen értik, hogy miért szereti ezt annyira csinálni.
● a taktilis – érintés alapú – ingerekre, amelyek során tapasztalatot szerez a különböző
anyagokkal kapcsolatban,
● szem-kéz koordinációra, ami az íráshoz elengedhetetlen,
● sorbarendezésekre,
● válogatásokra, halmazképzésre, összehasonlításokra (méret, szín, forma szerint).
A fantáziajátékok (4 évtől)
● erősítik szociális kapcsolatait,
● segítik értelmezni, feldolgozni a szociális világot,
● gyakoroltatják a társas szerepeket, a nyelvi, kommunikációs, szociális készségeket.
Szabály-játékok során (5 évtől)
● fejlődik az önkontrollja, hiszen meg kell várni, amíg sorra nem kerül,
● erősödik a szabálytudata (rá is érvényes az, ami másra),
● fejlődnek az értelmi képességei,
● a szociális, kommunikációs készségeit használnia kell,
● erősödik a kudarctűrése, hiszen nem baj, ha megtapasztalja, hogy nem mindenben
ő a legügyesebb. Sok gyerek az iskolában döbben rá arra, hogy vannak nála
jobbak is, főleg azok, akiket otthon mindig csak dicsértek, mindig hagyták, hogy ők
nyerjék meg a társasjátékot.
2 3