Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
IX. Évfolyam Budapest, 1899. április hó 1. <strong>27.</strong> (781.) szám.<br />
KÖZTELEK<br />
KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.<br />
Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.<br />
Nem tagoknak előfizetési díj:<br />
Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frtr 50 kr.<br />
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.<br />
L <strong>Mezőgazdasági</strong> országos kiállítás<br />
Szegeden.<br />
Védnök: ő cs. és kir. fensége József<br />
föherczeg ur.<br />
A kiállítás ideje: 1899. évi szeptember<br />
3—10-ig.<br />
Bejelentés határideje: I. főcsoport:<br />
Élö állatok és állati termények;<br />
II. főcsoport: <strong>Mezőgazdasági</strong> termények;<br />
III. főcsoport : 1. alcsoport<br />
: Szőlészet és borászat<br />
junius 1.<br />
III. főcsoport: 2. alcsoport: Kertészet<br />
és gyümölcs augusztus 1.<br />
IV. főcsoport: gépek és eszközök<br />
május 1.<br />
Bejelentési ivek kaphatók: Kiállítási<br />
iroda; Budapest, Köztelek ; az<br />
összes gazdasági egyesületeknél;<br />
az állattenyésztési felügyelőknél;<br />
a csoport-biztosoknál.<br />
Térdijak a bejelentéssel egyidejűleg az<br />
<strong>Országos</strong> Magyar Gazdasági Egyesület<br />
pénztárába küldendők be.<br />
Figyelmeztetés az OMGE.<br />
t. tagjaihoz.<br />
Az egyesület alapszabályai előírják,<br />
miszerint az évi tagdíj és alapítványi<br />
kamat mindenkor márczius végéig az<br />
egyesület pénztárába befizetendő.<br />
Miután tagjaink egy tekintélyes<br />
része az alapszabályok ezen intézkedésének<br />
még meg nem felelt, felkérjük<br />
tv tagjainkat, hogy ugy az esedé-<br />
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE.<br />
MegjeM miiiei szériás ésszomíatoa,<br />
kes, mint az esetleg hátralékos, tagdijakat<br />
és alapítványi kamatokat mielőbb<br />
beküldeni szíveskedjenek annál is<br />
inkább, mert a szegedi kiállítás alkalmából<br />
a kiállítás területére az ingyenes<br />
belépés kedvezményét csakis azon tagjaink<br />
vehetik igénybe, akik tagsági jegyüket<br />
a folyó évre kiváltják, illetve<br />
annak félmutatásával igazolják, hogy tagdíjfizetési<br />
kötelezettségüknek eleget tettek.<br />
A pénzek beküldésére legczélszerübben<br />
azon utalványlapok használhatók, amelyek<br />
a „Köztelek" f. évi első számával<br />
szétküldettek. Igazgató.<br />
Földmivelési és növénytermelési<br />
szakosztály ülése.<br />
(1899 márczius 28.)<br />
Jelen voltak gróf Szapáry Gyula elnöklete<br />
alatt: gróf Dessewffy Aurél, az OMGE. elnöke,<br />
gróf Zselénski Róbert, az OMGE. alelnöke,<br />
Cserháti Sándor, a szakosztály alelnöke, Brüll<br />
Mór, Hol ezer József, Heller Oszkár, Károly<br />
Rezső, Kodolányi Antal, Eoppély Géza, Löherer<br />
Andor, báró JUalcomes Jeromos, Mauthner<br />
Ödön, Miklós Ödön, Perczel Ferenez, Peregrini<br />
János, gróf Széchenyi Imre, Thaisz Lajos és<br />
gróf Teleki Arvéd, szakosztályi tagok, a tisztviselőkar<br />
részéről Forster Géza igazgató, Rulinek<br />
Gyula ügyvezető-titkár, Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár,<br />
Buday Barna társszerkesztő titkár<br />
és Jeszenszky Pál, titkár, mint előadó.<br />
Gróf Szapáry Gyula elnök, az ülést megnyitja,<br />
felkéri előadót az ülés első tárgyának<br />
előterjesztésére.<br />
Javaslat a ezukorrépamagtenyésztés felkarolása<br />
érdekélben.<br />
Jeszenszky Pál előadó: A hazánkbán termelhető,<br />
de ezidőszerint legnagyobbrészt külföldről<br />
behozott L magféleségek legfontosabbika<br />
a ezukorrépamag, amelynek termelése nálunk<br />
teljesen el van hanyagolva és ebbeli szükség-<br />
mmkmn<br />
_<br />
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Közteleit),<br />
Üllöi-űt 35. szám.<br />
Kéziratokat a szerkesztőség nem kiild v<br />
letünket úgyszólván egészen a külföldről szerezzük<br />
be. Évi szükségletünk pedig igen jelentékeny<br />
és túlzás nélkül állitható, hogy évenként<br />
egy millió forintot meghaladó értékű ezukorrépamagot<br />
hozunk be a külföldről.<br />
Amikor a növénytermelési szakosztály elhatározta,<br />
hogy kutatni fogja azokat a módokat,<br />
a melyek alkalmazásával a magtermelés<br />
nálunk fellendithető volna, akkor elhatározta<br />
azt is, hogy a ezukorrépamagtenyésztés felkarolása<br />
érdekében szükséges teendőket illetőleg<br />
a ezukorgyárosok véleményét kérjük be.<br />
Ez meg is történt. A ezukorgyárosok preczizirozták<br />
azokat a teendőket és föltételeket, a<br />
melyek a maguk részéről a maglermelés<br />
meghonosítása érdekében szükségesek lesznek.<br />
Ezekből meggyőződést szereztünk arról, hogy<br />
e téren eredményt csak akkor fogunk elérhetni,<br />
ha a termelők és ezukorgyárosok vállvetve<br />
együtt működnek, ha közös egyetértéssel állapítjuk<br />
meg a teendőket, ha egjmást kölcsönösen<br />
támogatjuk. Ebből á fölfogásból kiindulva<br />
méltóztatott a mult ülésen elhatározni, hogy a<br />
ezukorrépamagtenyésztés meghonosítása érdekében<br />
szükséges teendőket egy, az „<strong>Országos</strong><br />
Magyar Gazdasági Egyesület" és a Czukorgyárosok<br />
<strong>Országos</strong> Egyesülete" részéről kiküldött<br />
bizottság vitassa meg s javaslatait terjessze<br />
a szakosztály elé. Miután a kiküldött<br />
bizottság behatóan megvitatta azokat a részletkérdéseket,<br />
a melyek ez ügygyei kapcsolatosak,<br />
szabadjon talán csak az elvi jelentőségű<br />
megállapodásokat előterjesztenem.<br />
E tekintetben három fő tényezőt kell<br />
mérvadóul figyelembe vennünk, úgymint:<br />
1. A termelés fölkarolása érdekében<br />
teendő intézkedéseket.<br />
2. A ezukorrépamag-tenyésztés ellenőrzését<br />
és az e téren szükségessé váló kísérletek<br />
végrehajtását.<br />
3. A külföldről behozott magvak jó<br />
minőségének biztosítására irányuló intézkedéseket<br />
és a behozatal ellenőrzését a répamag<br />
gombabetegségeire való tekintettel.<br />
A ezukorrépamagtenyésztés meghonosításának,<br />
mint említeni szerencsém volt, alapföltétele<br />
az, hogy erre a gyárosok segitő<br />
kezet nyújtsanak. Erre számithatunk, mert a<br />
MAGYAR MEZŐGAZDÁK S Z Ö V E T K E Z E T E , BUDAPEST, V. ker., 1L /• O T M Í \ Y-1 TVZA 31. sz.<br />
A legfontosabb védekező eszkö-<br />
zök a szölöpusztitás megakadályo-<br />
zására a<br />
l Yermorel Yillefranche-i<br />
világhírű czég gyártmányai, melyek<br />
kizárólagos képviselői vagyunk<br />
Magyarországra.<br />
Mai számunk 38 oldal.<br />
a a peronospora<br />
elleni védekezésre, általunk szállítva<br />
és igazolványunkkal ellátott külde-<br />
ményeket a M. Á. V. körülbelül<br />
40% dijkedvezménynyel szállítják.
532 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HO 1. <strong>27.</strong> SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.<br />
czukorgyárosok egyesületének kiküldöttei azt a<br />
nagyjelentőségű kijelentőst tették a bizottsági<br />
tárgyalás alkalmával, hogy a czukorgyárosok<br />
a legnagyobb igyekezettel támogatják az egyesületünk<br />
által a czukorrépamagtenyésztés meghonosítására<br />
irányuló mozgalmat, hajlandók<br />
a czukorrépamagtermelésre vállalkozó gazdákat<br />
erkölcsileg és anyagilag támogatni olymódon,<br />
hogy a szükséges berendezéseket rendelkezésükre<br />
bocsájtják a termelők által termelt<br />
magot átveszik és minden lehető módon készek<br />
akcziónkat támogatni.<br />
Az első föltétel tehát arra nézve, hogy<br />
kezdeményezésünk sikeresj legyen, megvan.<br />
Tekintve azonban azt, hogy a czukorrépamagtenyésztés<br />
elsősorban nagy szakértelmet és<br />
megbízhatóságot tételez fel, a termelők részéről<br />
elhibázott dolog volna, ha a magtenyésztést<br />
általánosítani akarnók és a termelőket<br />
arrá biztatnók, hogy most már fogjanak hozzá<br />
a czukorrépamagtenyésztéshez. Ellenkezőleg<br />
csak ugy járhatunk el helyesen, ha nagyon is<br />
megválogatjuk azokat, a kik a tenvésztésre fölszólitandók,<br />
ha csak igen szük körben, néhány<br />
termelővel kezdjük meg a czukorrépamagtenyésztést.<br />
Legczélszerübbnek látszik tehát az, hogy<br />
az egyes czukorgyárakhoz tartozó termelési<br />
kerületekben csak 1—2 teljesen mégbizható<br />
és kellő szakértelemmel rendelkező termelő<br />
szólittassék fel a magtermelésre, illetve tenyésztésre,<br />
akiket á czukorgyárosok támogatnának,<br />
akiknek kezére járnának és akiktől a termelt<br />
magot azután át is vennék.<br />
A további feladat azután a tenyésztés<br />
megfelelő módon való irányítása és ellenőrzése;<br />
aminek teljesítésére a magyar-óvári növénytermelési<br />
kísérleti állomás hivatott, amely e<br />
téren már eddig is évek óta fejt ki munkásságot.<br />
Az állomásra vár azonban egy másik<br />
feladatnak a megoldása is. Nevezetesen: mindezideig<br />
még nincs megállapítva, hogy melyik<br />
tulajdonképpen a hazai viszonyaink közé beillő<br />
és annak leginkább njegfelelő répamagfajta.<br />
Ennek kiderítése a termelés eredményességének<br />
szempontjából elsőrendű feladat. A<br />
növénytermelési kísérleti állomásnak volna tehát<br />
feladata az, hogy a különféle talaj- és klimatikus<br />
viszonyoknak megfelelő külföldi és honi<br />
répafajtákkal összehasonlító kísérleteket végezzen,<br />
annak kipuhatolására, hogy az illető vidéken<br />
mely répafajok azok, amelyek minőség<br />
és mennyiség tekintetében a legjobb eredményt<br />
szolgáltatják. Ez természetesén igen nagy munkát<br />
és szakértelmet feltételező feladat, amelynek<br />
végzésére az állomás jelenlegi szervezetével,<br />
megfelelő beosztásával és az állomásnak<br />
bizonyos mérvű anyagi támogatásával képesítendő.<br />
A külföldről importált czukorrépamag legnagyobbmérvü<br />
ellenőrzését teszi szükségessé az a<br />
körülmény, hogy ujabban veszedelmes gombabetegségeket<br />
konstatáltak a külföldön tenyésstett<br />
czukorrépamagvakon. A külföldről importált<br />
magvakkal tehát e betegség hozzánk is<br />
behozatik és itt terjed. A répamagvaknak ezen<br />
gombabetegsége veszedelmes a czukorrőpatermelésre<br />
is és éppen ezért föltétlenül szükséges,<br />
hogy a külföldi répamag a behozatal alkalmával<br />
a betegségre vonatkozólag megvizsgáltassák<br />
és amennyiben a mag gombabetegség<br />
által megtámadottnak konstatáltatik, az<br />
esetben a mag immunizálandó, amelynek módját<br />
ma már a tudomány emberei ismerik. A<br />
behozott czukorrépamag megvizsgálása a magyar-óvári<br />
növénykóríani állomásra volna bízandó<br />
és eezélból az állomás megfelelő kibővítése<br />
és a szükséges szerelvényekkel való ellátása<br />
kívánatos.<br />
Méltóztatnak tudni, hogy a czukorrépamag<br />
minőségét illetőleg bizonyos normák szokásosak<br />
és vannak elfogadva a külföl'dön,<br />
amely normát megállapítják az illető magvak<br />
ésiraképességét, tisztasági fokát, víztartalmát<br />
stb. A gyárosok által kiosztatni szokott czukorrépamag<br />
minősége ellen a múltban gazdáink<br />
sokszor tettek panaszt és természetesen egészen<br />
jogos kívánsága a gazdaközönségnek az,<br />
hogy részükre a legjobb minőségű- mag szolgáltattassék<br />
ki, ami különben egyaránt érdeke<br />
a czukorgyárosoknak is.<br />
; Meggyőződést szereztünk róla, hogy a<br />
czukorgyárosok egyrésze még az úgynevezett<br />
magdeburgi normánál is szigorúbb feltételek<br />
mellett vásárolták a külföldről a magot, de<br />
hogy ez kivétel nélkül igy történjék, a czukorgyárosok<br />
egyesülete felkérendő volna, hogy<br />
odahatni szíveskedjék, hogy a czukorgyárosok<br />
kivétel nélkül a gyárak egy része által máris<br />
elfogadott módozatok mellett vásárolják a<br />
czukorrópamagot.<br />
A czukorrépamagtenyésztés meghonosítása<br />
és czéltudatos kifejlesztésének alapkellékei<br />
tehát, hogy eleinte csak kicsinyben, kevés<br />
számú és rigorózusan megválasztott termelővel<br />
kezdessék meg a tenyésztés. A tenyésztés<br />
ellenőrzése az előbb jelzett kísérletek keresztülvitele<br />
és a behozott magvaknak növénykórtani<br />
szempontból való ellenőrzése egészítik<br />
ki és teszik lehetővé a tenyésztést és annak<br />
fokozatos kifejlesztését.<br />
Az előterjesztettek értelmében a következő<br />
határozati javaslatot van szerencsém beterjeszteni.<br />
és elfogadásra ajánlani.<br />
1. Kérje fel az „<strong>Országos</strong> Magyar Gazdasági<br />
Egyesület" a „Magyar Czukorgyárosok<br />
<strong>Országos</strong> Egyesülete" utján, a hazai czukörgyárosokat,<br />
hogy a hazai czukorrépamagtenyésztést<br />
felkarolni szíveskedjenek oly módon,<br />
hogy a vidékükön erre vállalkozni hajlandó<br />
néhány termelőnek a szükséges szerelvényeket<br />
rendelkezésükre bocsássák s az általuk termelt<br />
magot átvenni magukat kötelezzék.<br />
Kéressenek föl továbbá a czukorgyárosok,<br />
hogy a termelőknek kiosztandó mag minőségére<br />
nagy súlyt helyezzenek s evégből ugyanoly<br />
föltételek mellett vásárolják be a czukorrépamagot,<br />
mint a hatvani és kaposvári gyárak<br />
teszik.<br />
2. Kéressék föl a földmivelésügyi miniszter,<br />
hogy ázon erkölcsi és anyagi támogatást,<br />
amelyben ezen termelési ágat az országos<br />
növénytermelési kísérleti állomás utján eddig<br />
részesítette, a jövőben még fokozottabb mértékben<br />
részesítse, vagy az által, hogy évente<br />
egy bizonyos összeget 2000—2500 frtot külön<br />
e czélrá fordít, vagy hogy a szükséges szakerőről<br />
gondoskodik. Bizassék meg az állomás<br />
a czukorrépatenyésztés vezetésével és azzal,<br />
hogy a magtenyésztés terén tudományod alapon<br />
kísérleteket végezzen.<br />
3. Kéressék föl a földmivelésügyi miniszter,<br />
hogy a külföldről bejövő czukorrépamag<br />
gombabetegségeinek megvizsgálásával a<br />
magyaróvári növénykórtani állomást megbízni<br />
s e czélból az állomást a .szükséges mérvben<br />
kibővíteni szíveskedjék.<br />
4. Az „<strong>Országos</strong> Magyar Gazdasági<br />
Egyesület" növénytermelési szakosztályának<br />
minden év őszén tétessék rövid jelentés a<br />
czukorrépamagtenyésztés állásáról.<br />
Löherer Andor : Örömmel üdvözli a javaslatot,<br />
nem elegendő azonban, hogy a magánosokat<br />
utaljuk a magtermelésre, hanem a<br />
czukorgyárosok is áldozzanak ez irányban. A<br />
kísérletek ellenőrzésére szükségesnek látja,<br />
hogy megkönnyítsük egyrészt a kísérleti állomások<br />
vezetőségének munkáját, s ezért czélszerünek<br />
tartom, hogy az „<strong>Országos</strong> Magyar<br />
Gazdasági Egyesület" is alakítson egy bizottságot,<br />
amely az egyes vidékeken konstatálná<br />
és ellenőrizné az elért eredményeket. Kívánja<br />
továbbá, hogy prémium adassék az oly czukorrépatermelőknek,<br />
akik megfelelő magas czukorrépatartalmu<br />
répát állítanak elő és kvantum<br />
tekintetében is eredményeket érnek el. — A<br />
határozati javaslathoz hozzájárul.<br />
Cserháti Sándor feleslegesnek tartja a<br />
bizottság kiküldését, melylyel az ellenőrzés<br />
nehezíttetnék. Ugy a gyárosok, mint az állomások<br />
évenkint tehetnének ide a szakosztály<br />
elő jelentést a kísérletek eredményéről.<br />
Koppéig Géza a főczélnak azt tartja<br />
hogy teljesen egészséges, betegségtől ment és<br />
fajtiszta mag állittassék elő. A határozati javaslatot<br />
helyesli s ahhoz csak azt a megjegyzést<br />
fűzi, hogy a kísérletezést az ország különböző<br />
részein akként kellene beosztani,. hogy<br />
lehetőleg a talaj és éghajlati viszony figyelembe<br />
vétessék.<br />
Szóló e téren innen-onnan tíz év óta<br />
folytat kísérleteket és elemi csapás okozta,<br />
hogy az elért eredmény nem olyan, a mint az<br />
kívánatos volna. Kijelenti, hogy a czukorgyárosok<br />
készséggel hozzájárulnak még áldozatok<br />
hozatalával is a czukorrépamag meghonosításához-.<br />
Ajánlja az előadói javaslatot elfogadásra.<br />
Gróf Szapáry Gyula elnök a vitát bezárja<br />
s kimondja a szakosztály határozataként, hogy<br />
a bizottság által beterjesztett javaslatot a szakosztály<br />
egyhangúlag elfogadja.<br />
A szakosztály javaslatai a magtermelés érdekében.<br />
Jeszenszky Pákelőadó beterjeszti a szakosztály<br />
által az ezidőszerint elhanyagolt növénytermelési<br />
ágak felkarolása érdekében az eddigi<br />
tárgyalások folyamán elfogadott javaslatokat.<br />
Tekintettel arra, hogy hazánkban a fümagvak<br />
egyes kerti magvak, czukorrépamag és<br />
némely ipari növények termelésének meghonosítása,<br />
illetve az eddiginél nagyobb mérvű<br />
felkarolása kívánatos, mondja ki a szakosztály,<br />
hogy szükségesnek tartja<br />
1. a szálas takarmány és kerti magvak termelése<br />
érdekében<br />
a) hogy a magyar-óvári növénytermelési<br />
kísérleti állomás utján állapíttassanak meg<br />
azon vetőmagvak, amelyek termelése hazánkban<br />
kívánatos és lehető s kiszemeltessenek<br />
azok a gazdaságok, amelyek ily magvak termelésére<br />
hajlandók;<br />
b) intéztessék felszólítás a gazdaközönséghez,<br />
hogy első sorban belföldön termelt<br />
vetőmagvakat vásároljon;<br />
c) az' értékesítés kérdésének megoldása<br />
czéljából egy nyilvántartó állomás szerveztes-<br />
Sék, vagy az OMGE. vagy a Magyar Mezőgazdák<br />
Szövetkezete közbejöttével, melynek hivatása<br />
lesz a vetőmagvak beszerzését és eladását<br />
szervezni.<br />
2. A czukorrépamagtenyésztés érdekében<br />
(lásd a mai ülésen elfogadott határozati javaslatot.)<br />
3. A komlótermelés érdekében<br />
a) a földmivelésügyi miniszter felkérendő,<br />
hogy a magyar komlónak gyártási czélokra<br />
való alkalmasságának kipuhatolása czéljából,<br />
egyes gyárakban összehasonlító kísérleteket<br />
végeztessen s azok eredményét az érdekeltség<br />
körében publikáltassa;<br />
b) a kormány felkérendő, hogy egy Budapesten<br />
létesítendő komlóaukczió szervezése<br />
czéljából a szükséges raktárhelyiségeket ingyen,<br />
illetve mérsékelt áron átengedni s az aukczióra<br />
felhozandó komlóra szállítási kedvezményt<br />
megadni szíveskedjék.<br />
4. Kender- és lentermelés érdekében<br />
a) a gazdaközönség figyelme felhívandó<br />
azon előnyökre, melyeket a földmivelésügyi<br />
miniszter e termelési ágak felkarolására nyújt;<br />
b) a földmivelésügyi miniszter felkérendő,<br />
hogy a kenderáztatók kijelölése iránt a vizjogi<br />
törvény épségben tartásával intézkedni szíveskedjék.<br />
Általánosságban a szakosztály szükségesnek<br />
tartja, hogy kereskedelmi szerződéseink<br />
lejártuk alkalmával oly módon ujitassanak<br />
meg, hogy hazai magtermelésünk lehetőleg<br />
megvődessék és előmozdittassék.<br />
Mautliner Ödön magkereskedő ajánlata fii- és<br />
egyéb magvak értékesítése tárgyában.<br />
Jeszenszky Pál előadó: Azon alkalomból,<br />
hogy a szakosztály elsőizben foglalkozott a fü-
<strong>27.</strong> SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1. 531<br />
és egyéb magvak termelésének felkarolása<br />
kérdésével, a szakosztályban fölszólalás történt<br />
az irányban, hogy annak, miszerint a magtermelés<br />
terén eredményt elérni nem tudunk,<br />
egyik oka az, hogy a magkereskedők nem<br />
támogatják a hazai magtermelést, sőt a külföldit<br />
favorizálják. Ez késztette Mauthner<br />
Ödön magkereskedőt arra, hogy egy beadványt<br />
intézzen egyesületünkhöz, amelyben kijelenti,<br />
hogy a maga részéről a hazai magtermelést<br />
a legnagyobb mértékben elősegíteni hajlandó<br />
s ennek érdekében az alábbi ajánlatot teszi:<br />
Olvassa •: „Ezennel kötelezőleg kijelentem,<br />
hogy a hazánkban produkálandó minden fü- és<br />
kerti magvakat, répamagvakat, egyáltalán gazdasági<br />
magvakat 20%-al árjegyzékemben rovatolt<br />
árakon alól beváltom, heremagvakat még<br />
kisebb százalékra. Tehát ha árjegyzékemben<br />
a csomós ebir 60. írtjával fog jegyeztetni,<br />
beváltom a termeivényt 48 frtért, ha répamag<br />
40 frt lesz, . 32 írtjával, komócsint ha 32 írt<br />
beváltom 25 frt JSo krért és igy tovább."<br />
Mauthner Ödön ezt az ajánlatot a következő<br />
feltételhez fűzi:<br />
1. A végből, hogy raczionális magtermeléshez<br />
foghasson a gazda, beruházásokra van<br />
szüksége; ezt tekintve, kész vagyok több évre<br />
is szerződni, hogy a beruházások törlesztődjenek.<br />
2. A szerződéses termelésre, a fajazonosság<br />
szempontjából csakis a tőlem eredő originális<br />
vetőmag használandó. 3. Mig velem a szerződéses<br />
viszony fennáll, addig a termelő más czégek<br />
részére szerződésileg nem termelhet. 4. A területeket,<br />
a melyeken a gazda részemre termel,<br />
jogom legyen termelés közben megtekinteni,<br />
vagy megbizottam által megtekintetni. 5. A<br />
foideken, a termény közt netán előforduló<br />
korcsot, vagy hamis növény-egyedeket, melyek<br />
a megtekintés alkalmával általam vagy megbizottam<br />
által mint olyanok konstaláltatnának,<br />
köteles a gazda eltávolítani. 6. Deczember hó<br />
ÍS-ig köteles a gazda a termelt magot szállitáiii.<br />
Ez időben már körülbelül megállapítható,<br />
hogy minő áron lesz árjegyzékemben a szállított'<br />
magféle rovatolva. Ezen árból 20%-ot<br />
levonván, lesz a gazdának a rendben leszállított<br />
és átvett magja' kiegyenlítendő, megjegyzem,<br />
högy addig is, mig az árjegyzék megjelenik<br />
a rendben leázáüilótt mag ára hozzávetőleges<br />
ár mellett rövátolíatnék az árjegyzékben,<br />
akkor-a különbözét pótlólag még ráözettetik.<br />
7. A gazda tartozik bejelenteni, hány holdat<br />
vet be részemre s ha többét termelne, mint<br />
amennyire a szerződés szól, akkor a- többlet<br />
iránt czégemet illeti meg az elsőbbség és a<br />
gazda csak azon esetben adhatja azt tovább,<br />
ha én igényt nem tartok reája. 8. Hibás terményt,<br />
éretlenül betakarított, esőverte, fülledt<br />
vagy dohos magot nem tartozom átvenni.<br />
Előadó: Mauthner ajánlatának ez a . lényege.<br />
Én a magam részéről ezt az ajánlatot<br />
figyelemreméltónak tartom, de miután a fümagtermelés<br />
terén nem rendelkezem a szükséges<br />
tapasztalatokkal, nem tudom megítélni,<br />
nincsenek-e a Mauthner által kikötött, feltételek<br />
között olyanok, amelyek a termelő szempontjából<br />
el nem fogadhatók. Amennyiben a feltételek<br />
ellen é szempontból kifogás nem tehető,<br />
akkor ezzel az ajánlattal szemben nem zárkózhatunk<br />
el s az kétségkívül megfontolást érdemel.<br />
Igaz ugyan, hogy a szakosztály elhatározta,<br />
hogy egy magközvetitőosztály. szerveztessék<br />
az OMGE. kebelében; de nézetem szerint<br />
a mig ezen intézmény életbelép és megerősödik,<br />
mindenesetre czélszerü és helyes<br />
volna Mauthner ajánlatát, feltéve, hogy a jelzett<br />
szempontból ellene aggály fel nem merül,<br />
a gazdaközönség figyelmébe ajánlani.<br />
Gróf Teleki ArvédAz előadó ur által<br />
előterjesztett ajánlattal szemben a következőket<br />
terjeszti elö.<br />
A közügynek vélek szolgálatot tenni, mikor<br />
az OMGE, részéről nyilvánított kívánság<br />
alapján egy budapesti magkereskedőnek az<br />
egyesülethez beadott vetőmagtermeltetési szerződése<br />
fölött a belém helyezett bizalomnak<br />
megfelelőleg nyiltán és részletesen fejezem ki<br />
véleményemet.<br />
Véleményem oda konklüdál, hogy ezen<br />
magszerződési mintáért sem általánosságban,<br />
sem részleteiben nem vállalhat az OMGE.<br />
semmi morális felelősséget, különösen, ha<br />
ebből a czukorrépatermelési szerződések mintájára<br />
országos qhablont akarnának fejleszteni.<br />
Én magam" a vetőmagvak termelésével,<br />
előkészítésével és forgalomba hozatalával 12<br />
év óta foglalkozom tanulmányokban, elméletben<br />
és gyakorlatban. Legelőrehaladottabb állapotokat<br />
e téren Németországban találtam.<br />
Ott egyfelől a termelő maga elárusító is,<br />
mint például Quedlinburg és vidéke majdnem<br />
összes gazdái, ezek között olyan is<br />
van, a ki 5000 holdon üz vetőmagtermelést,<br />
mint pl. Dippe. Továbbá Heine, Cimbal,<br />
Beseler, Paulsen. Ez lenne az ideális állapot.<br />
Ezt sajnos a nagy gazdaközönség minden<br />
tagja nem követheti, de van rá mód, hogy<br />
követhesse egy jó nagy része, az, amely a<br />
vetőmagvak termelését és előkészítését, tisztítását<br />
már érti, ezeknél már csak az értékesítés<br />
marad hátra, — igaz, a legfontosabb kérdés,<br />
de ennek módja már meg van oldva a gazdasági<br />
egyletek magközvetitő hivatala utján;<br />
Ilyen intézmény Németországban már évtizede,<br />
hogy létezik a Bund deutscher Landwirthe,<br />
de más gazd. egyletek kebelében is. Óriási az<br />
a haszon, a mely ezúton a gazdaközönségre<br />
háramlik: egyfelől ugjanis a termelő gazda<br />
magasabb árakat ér el, mint eddig, másfelől<br />
a vevő gazda alacsonyabb ároű"" szerzi be<br />
vetőmagszükségletét. Ennél a közvetítésnél<br />
azután, melyet maga a gazdaközönség: egylete<br />
utján végez, nem szükséges ám nagy százalék,<br />
100, 50, de még husz % sem, hanem elegendő<br />
oda 1—2%. Mert hiszen nincsen annyi hiábavaló<br />
üzleti költség, a mely nagyobb hazai<br />
magkereskedőinknél is 100,000-re rug, mert<br />
nem kell aranyos, tarka-barka árjegyzők, hirdetés<br />
100 különböző lapban, fényes kirakat<br />
stb. sth., hanem elég jó oda • egynéhányudvari<br />
szoba, hol a felek mintái tároltatnak<br />
és a hol az irodai. munka végeztetik, mely<br />
szintén egyszerűbb stylusban tartható és pusztán<br />
-a szakszerű adatoknak nyomtatványokba<br />
való beirásából állva, sokkal kevesebb személyzetet<br />
vehet igénybe.. Ha ezt a németek megtudták<br />
...csinálni és pedig világszerte elismert<br />
szép eredménynyel, éppen annyi joggal feltehető,<br />
, hogy ezen helyen megindítva, honnan<br />
már annyi a gazdát támogató sikeres kezdeményezés<br />
kiindult, ezen igen fontos vállalat is<br />
kellő eredményre vezetend.<br />
Könnyen mondhatná valaki, hogy micsoda<br />
következetlen egy egyesület az OMGE. Egy<br />
napon azt panaszolja fel, hogy a magkereskedők<br />
nem pártolják a magyar magtermelés<br />
ügyét, amennyiben nem veszik a magyar<br />
termésű vetőmagvakat és mikor aztán előáll<br />
e legnagyobb budapesti magkereskedő kész<br />
szerződéssel az átvételre, akkor pedig ellöki<br />
az egylet az ajánlatot.<br />
Mondhatná valaki micsoda ingatag egy<br />
ember Teleki Arvéd, már. mintegy 5—6 -év<br />
óta. több ízben tett a főváros nagyobb magkereskedőinek<br />
ajánlatot, hogy az árjegyzékükben<br />
jegyzett árnál 20%-al olcsóbban egész vetőmagtermését<br />
átadja nekik, — mint a hogyan<br />
tényleg megtörtént, — és, a mikor végre be^<br />
látják a gondolat helyességét, már megint más<br />
dolgon töri a fejét és ügyet sem vet ajánlatukra.<br />
Én részemről nem sokat törődöm azzal,<br />
hogy mit mondanak mások, mikor az igazságot<br />
keresem és a jónál jobbat találok, a<br />
magtermelési szerződésnél pedig jobbnak találom<br />
a gazd. egylet, által való magközvetitést<br />
és noha a magtermelési szerződés az én eszmém,<br />
az egyleti magközvetités ; .pedig másoké,<br />
szívesen lemondtam azon örömről, hogy az én<br />
kevésbé jó eszmém diadalát élvezzem, amidőn<br />
megtudtam azt, hogy az OMGE. kebelében<br />
már előkészíttették a másik, a gazdák össze-<br />
ségére hatástalanul nagyobb előnynyel biró<br />
eszméjét az egyleti magközvetitésnek. Ezek<br />
folytán azt kívánom, hogy a következetlenség<br />
vádja az OMGE.-t se busitsa jobban, mint<br />
magamat.<br />
Már most lássuk egy kicsit közelebbről<br />
azt a bizonyos magszerződést, melyről a teljesség<br />
kedveért meg kell mondanom, hogy<br />
több pontban a vevő előnyére tér el igen<br />
lényegesen az én ez irányú tervezetemtől.<br />
Ezen ujabban történt módosításokat általában<br />
nem jelezhetem szerencséseknek, megjegyzem,<br />
hogy ezen kritikánál abszolúte nem<br />
érintem Mauthner vagy más magkereskedő egyéniségét,<br />
hanem ugy tekintem ezen szerződési<br />
mintát, mint a melynek alapján a legmegbizhatatlanabb<br />
kereskedők is majd szerződni fognak<br />
kívánni.<br />
Azon pontban, hogy a magot a magkereskedő<br />
adja, nincsenek körülírva a feltételek.<br />
Pedig igen fontos feltétel szokott az lenni,<br />
hogy minő árt kell, hogy a gazda megtérítsen<br />
a vetőmagért, ha a vetés elemi okoknál fogva<br />
meghiusul.<br />
Részemről azt kötném ki, hogy a magkereskedő<br />
a vetőmagot teljesen díjtalanul szál-<br />
; litsa, ugyanis van hirem olyan esetről, melyben<br />
a vetőmag — csiraképtelen virágmag — fejében<br />
a természetesen szállítani nem tudó<br />
gazdának ezerekre menő összeget kellett<br />
fizetnie a vetőmag árában.<br />
Azon tétel, hogy a gazda csak a vele<br />
szerződött kereskedőnek adhassa el azon terményét,<br />
mely a szerződésben van foglalva,<br />
helyes és természetes. Az is, hogy a mag- ,<br />
, kereskedőnek joga legyen ellenőriztetni a termelő<br />
gazda földeit. Viszont azonban, hogy a<br />
kereskedő megbízottá a neki nem tetsző növényegyedeket<br />
a földről a gazdával eltávolíttassa,<br />
már nem lenne elfogadható, mert ezzel a<br />
kereskedő oly szokatlanul nagy ingerencziát<br />
nyérne a termelővel szemben, hogy az elkép-<br />
zelhetetlen viszályok és - bonyodalmak kutförrásává<br />
válnék.<br />
Vegyük például ázon esetet, mely -velem<br />
megtörtént: 400 kg. oberndorfi répamagot rendeltem<br />
egy magkereskedőnél, anyarépa termelése<br />
czéljából, mely czélt vele közöltem -is. A<br />
répa néhány héttel a kelés után gyanús levén,<br />
később közelebbről' megvizsgáltam és igen<br />
kevés oberndórfit találtam közte; a terület nagy<br />
levén, a dolog rendkívül bosszantott, mert<br />
divatból rég kiment haszontalan répafajok<br />
keverékének bizonyult a vetés; a törvényes<br />
megállapítás szerint pedig oberndorfi csak<br />
13% volt, ugy, hogy egytől-egyig'kénytélen<br />
voltam takarmányozási czélokra felhasználni a<br />
répát, mivel a sok válogatás ki sem fizette<br />
volna magát.<br />
Ha már most á magkereskedő nekem<br />
diktál: hogy ezt tessék kidobni, amazt anyarépának<br />
félretenni stb. a 'munkatöbbletet, mely<br />
az ő rossz mágja folytán ered, megtéteti velem,<br />
á származott kárért pedig nem szavatol;<br />
akkor a puszta véletlennek lenne kiszolgáltatva<br />
a gazda. Ismétlem, hogy itt nemcsak szolid,<br />
de csalárd magkereskedőkre való tekintettel is<br />
kell, hogy a szerződés pontozatait tekintsük.<br />
Ennélfogva ezen pontot csak ugy fogadhatnám<br />
el, ha a magkereskedő kötelezné magát<br />
a szállítandó vetőmagot állami plomb alatt<br />
azonosságra, tisztaságra és csiraképességre<br />
vizsgálva szállítani és azon esetre, ha olyan<br />
magfajnál, melynél a fajazonosság a magvizsgáló<br />
állomáson meg nem állapitható, pl.<br />
répa, murok, hagyma, repczekáposzta, tarlórépafélék<br />
stb. kötelezze magát azon terület kat.<br />
holdjáért, melyen a kevert, vagy nem fajazonos<br />
mag miveltetett a termelő gazdának kat.<br />
holdanként legalább 100 frtért megváltani termését<br />
és azzal szabadon rendelkezhetik a<br />
magkereskedő. Az én fenti esetemben a haszontalan<br />
répakeverék birtokomban maradt és<br />
a bécsi magkereskedő kat. holdanként 80 frt<br />
kártérítést ..fizetett.<br />
Ezen pontnál beveendő volna, hogy a
534 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HO 1. <strong>27.</strong> SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.<br />
magkereskedőnek jogában álljon a korcs<br />
maglermő növényeket saját költségén eltávolítani,<br />
de az eltávolított növények a kereskedő<br />
által szállított hibás magból eredvén, tartozik<br />
a kereskedő a gazdának annyi forintot fizetni,<br />
mint a hány %-kát kiteszik az eltávolított<br />
növények az illető föld összes növényzetének.<br />
A deczember 15-éig való szállítási kötelezettségével<br />
a jgazdának, szembe állítandó a<br />
kereskedő azon kötelezettsége, hogy az árui<br />
cséplés és tisztítás után azonnal átvegye és<br />
kifizesse. Az ármegállapításra vonatkozólag<br />
a tervezet szerint a magkereskédő határozná<br />
meg az alapárat. E helyett sokkal méltányonyosabb<br />
és egyszerűbb az előző évad árjegyzékét<br />
venni alapul és annak 20%-al kisebbített<br />
árait fogadni el egységárul, ha aztán a következő<br />
árjegyzékben magásabb ár jegyeztetik,<br />
akkor a külömbözetet utánafizeti a magkereskedő,<br />
ha pedig a következő árjegyzék ára<br />
olcsóbb, akkor a gazda fizeti vissza a különbözetet.<br />
A szerződés. 8-ik utolsó pontja : Hibás<br />
terményt, éretlenül takarult, esőverte, fülledt<br />
vagy dohos magot nem tartozom átvenni —<br />
abszolúte és teljesen elfogadhatatlan.<br />
Ha ez megmarad, akkor végnélküli a<br />
differenczia és per, hisz az érési fokozat oly<br />
sokfélé lehet, hogy valamely luczerna nézhet<br />
ki zölden és mégis lehet elsőrangú 96°/o csiraképességü<br />
vetőmag, más magnak már természete<br />
a nehéz dohosforma szag, mint pl. a<br />
Mauthner által tőlem legmagasabb árban átvett<br />
franczia perjeé, ezt nem szolid átvevő czég<br />
már ókul hozhatná fel az átvétel megtagadására.<br />
Ezért erre vonatkozólag csupán egy<br />
expedienst látok, mely ugy a kereskedő, mint<br />
a termelő igényeit egyaránt védeni van hivatva,<br />
t. i. minden mag, elszállítása előtt, ólomzároltassék<br />
hivatalosan, miután 4 átlagos minta<br />
vétetett volna belőle. Ezen mintákból 1 marad<br />
tartalékban a gazdánál, 1 a kereskedőnél, 2<br />
elküldetik 2 különböző magvizsgáló állomásra,<br />
ezek átlagos tisztasági ős csiraképességi vizsgálatai<br />
százalékainak szorzata mérvadó a mag<br />
minőséginek megítélésére. Erre vonatkozólag<br />
iéteznel már a magvizsgáló állomásokon az<br />
év terméséhez mérten megállapított átlagszámok<br />
és jogában álland a kereskedőnek, azon esetre,<br />
ha fentemiitett szorzat, a hivatalos átlagszámok<br />
szorzatának felét sem érné el, az áru átvételét<br />
megtagadni. Pl. ha a franczia perjére nézve<br />
hivatalos átlagul meg van állapítva az 1900-ik<br />
évre tisztaság 80%, csiraképesség 70%, tehát<br />
e két szám szorzata = 5600 és már most<br />
N. N. termelőgazda franczia perjetermésének<br />
csiraképessége 50%, tisztasága 40%, akkor<br />
ezen számok szorzata (2000) fenti 5600-nak<br />
még felét sem ütvén meg, a magkereskedő<br />
az átvételt meglagadhatná. De ha<br />
viszont az áru az 5600 számnak felét<br />
meghaladja, akkor a kereskedő tartoznék<br />
ugyan átvenni a terményt, de ahány százalékkal<br />
rosszabb az áru az átlagosnál, annyi<br />
százalék levonást eszközölhetne a fizetendő<br />
árból. Pl. ha termelő fenti franczia perjéjét<br />
annyira, kitisztítaná, hogy az 90% tisztaságúvá<br />
válnék, akkor csirakép . = 50% X tisztaság<br />
z= 90% = 4500-ra javult volna és feltéve,<br />
hogy a franczia perje ára a 20% levonása<br />
után 56 frtot tenne ki 5600 számú áruért;<br />
akkor a kereskedő ezen 4500 számú áruért<br />
45 frtot tartoznék fizetni.<br />
Ha ezen föltételeket a magkereskedők<br />
így el nem fogadnák, akkor szeszélyüknek teljesen<br />
ki lenne szolgáltatva az, aki nekik termelni<br />
merészkednék és haszon helyett kár és<br />
bosszúság'érné minden termelési idény alatt<br />
és főképp minden átvételkor, mert a latitudevel<br />
biró szerződést nagyon természetes, hogy<br />
a legbecsületesebb félek között is mindig az<br />
élelmesebbik aknázza ki a maga javára. Azt<br />
pedig, — bármely öntudatos is legyen a gazda<br />
— már elszigetelt életmódjánál fogva sem<br />
vallhatja, hogy ő az élelmesebbik fél.<br />
Ezért, ha rám méltóztatnak hallgatni,<br />
dobják a papírkosárba a Mauthner ajánlatát,<br />
dobják a tetejébe az én szép módosításaimat<br />
és csinálják meg a Köztelekben az OMGE.,<br />
vagy a gazd. egyletek szövetsége kebelében<br />
az egymásnak termelő és minden kényszer<br />
nélkül társuló független tagok magközvetitő<br />
irodáját.<br />
Mauthner Ödön magkereskedővel meglehetős<br />
élénk vételi és eladási helyzetben<br />
vagyok," amennyiben közelebbről is több tétel<br />
nagyobb mennyiségű vetőmagot adtam el neki<br />
termésemből elég jó áron és viszont különleges<br />
vetőmagvak iránt való szükségletemet<br />
nála fedeztem csak nemrégen is, továbbá az<br />
1899-iki termelési idényre kilónként 10 írtjával<br />
szerződve vagyok vele 50 kilóig terjedő balinkai<br />
.káposztamagtermésemet neki átadni, mégis<br />
ma azt mondom, hogy az egész tervezetet,<br />
eltekimvé egyes hátrányos, sőt elfogadhatatlan<br />
pontjaitól, általánosságban sem ajánlhatom<br />
elfogadásra és pedig:<br />
1. Mert a Németország gazdái által<br />
létesített szövetkezeti magellátó intézményekkel<br />
üzleti összeköttetésben is állván, személyes<br />
tapasztalatból merítem azon meggyőződésemet,<br />
hogy ezen tisztán gazdák által létesített magközvetitő<br />
intézmények oly olcsón és áldásosán<br />
dolgoznak ugy a termelő, mint a magvakat<br />
elvető gazda előnyére, hogy ma-holnap Németország<br />
magkereskedői teljesen meg fognak<br />
szűnni hazájuk gazdáit gazdasági magvakkal<br />
ellátni és mindinkább a külföldnek, ritka<br />
gazdasági magspeczialitásokkal, konyha- és<br />
diszkerti magvakkal való ellátására szorulandnak.<br />
Ezen állitásom igazolására szolgálhat<br />
nagyon sok magyar gazdatársam kezében levő<br />
polyglott vagy pláne tiszta magyar nyelvű<br />
erfurti magárjegyzék.<br />
2. Márczius 15-én a Köztelken Rubinek<br />
titkár úrtól hallottam, hogy fent vázolt eszme<br />
már a Köztelken is nemcsak a tanulmányozás,<br />
de az előkészítésnek is olyan stádiumában van,<br />
hogy csak hónapok kellenek a megvalósítására;<br />
az idei magértékesitési - idény már lejáró-, a<br />
magtermelési évad pedig megnyilófélben lévén,<br />
a hónapok előttünk vannak, sőt több, mint<br />
egy félév; ezalatt az egész dolgot kényelmesen<br />
nyélbe lehet ütni és akkor olyan dolog van<br />
megcsinálva, hazánk gazdái részére, melynél<br />
egy sem fizeti ki jobban magát; mig a szerződéses<br />
magtermelés soha sem lesz a magyar<br />
gazda ínyére, sem pedig a gazdaközönség<br />
összeségének előnyére.<br />
3. Azért nem ajánlhatom a tervezetet<br />
elfogadásra, mivel magam már sok év óta<br />
foglalkozom a vetőmagvak termesztésének<br />
ügyével, forgalombahozatalával, üzletével is és<br />
azt találom, hogy a termesztés, mint üzlet, a<br />
lehető leggyöngébb, valamit érővé csak akkor<br />
fejlődik, ha a termelő vetőmagvak egyenesen<br />
a fogyasztó-gazdának értékesítheti; eközben<br />
nyer a termelő és nyer a vevő gazda, azt<br />
pedig semmivel sem tudnám indokolni, hogy<br />
ezen fontos ágát a jövedelemnek kezünkből<br />
kiereszszük. Mi szükség még itt is a közvetítőre,<br />
hisz még a mai szövetkezeti világban is<br />
marad még elég tér a közvetítőknek; pedig<br />
épp a mai szövetkezeti világban lenne szégyen<br />
az, ha olyan téren is, ahol a gazda gazdának<br />
termel, tehát épp a vetőmagvak körül is, közvétitőre<br />
szorulnánk.<br />
Ezzel adná a magyar gazda valóban<br />
tanújelét annak, hogy éretlen még arra, hogy<br />
a czivilizált európai gazdák körébe léphessen.<br />
Én nem hiszem, hogy a gazdatársaim ilyen<br />
élhetetlenek lennének, nem hiszem, mert látom<br />
azt a sok jó akaratot mindenfelől ; ide csak<br />
egy kis impulzus kell, egy olyan előkelő ős<br />
országos hirü és tekintélyű helyről, mint a<br />
minőnek jelenlegi miniszterelnökünk is jellemezte<br />
egyletünket: az <strong>Országos</strong> Magyar Gazdasági<br />
Egyletet.<br />
Most, miután a közélet örvendetes átalakulása<br />
idejét elértük, bizton remélhetjük a<br />
kormány hathatós támogatását is, ha olyan<br />
dolgot kezdeményezünk, m*ly elvitázhatlanul a<br />
. gazdák összéségének ügyét van hivatva előmozditaní.<br />
De a „self help" elve, melynek különösen<br />
gazdasági tevékenységünk terén, minél<br />
tágabb tért szeretnők biztosítva látni, azt kívánja,<br />
hogy először kezdjünk magunkon segíteni<br />
: létesítsük az egyleti magközvetitős igen<br />
hiányzó intézményét, mutassunk fel sikert,<br />
azáltal majd felkeltetik aztán önmagától minden<br />
illetékes tényező figyelme.<br />
A mondottakból folyólag a következő<br />
határozati javaslatot van szerencsém beterjeszteni<br />
és elfogadásra ajánlani.<br />
Határozati javaslat.<br />
Mondja ki a növénytermelési szakosztály,<br />
h ogy :<br />
1. Mauthner Ödön urnák azon ajánlatáért,<br />
miszerint kész volt tervezetet mutatni<br />
be magtermeltetési szerződésre, köszönet<br />
szavaztassák.<br />
2. Ezen szerződési mintát azonban a<br />
szakosztály a gázdaközönségre nézve előnyösnek<br />
nem Ítélvén, azt erkölcáileg nem támogathatja,<br />
3. kimondja e helyett a sürgősségét<br />
sgy az OMGE. kebelében felállítandó magközvetitő<br />
intézmény létesítésének.<br />
Kodolányi Antal: Nem osztja gróf Teleki<br />
Arvéd véleményét, hanem azt óhajtja, hogy<br />
Mauthner ajánlata a gazdaközönséggel közöltessék,<br />
mert ezzel még az OMGE. nem vállal<br />
semmi felelősséget s,akinek tetszik, Mauthnerrel<br />
a magtermelősre nézve szerződésre léphet.<br />
Cserháti Sándor: Hozzájárul gróf Teleki<br />
Arvéd javaslatához és ily szerződős elfogadását<br />
már azért sem tudná elfogadni, mert ha<br />
ugyanily ajánlattal járulna több magkereskedő<br />
is az ÖMGE.-hez, ki biztosithatná a gazdát<br />
arról, hogy a kereskedők nem-e fogják idebent<br />
10%-al olcsóbban árulni a magot azért,<br />
hogy leszorítsák a mag árát, mig a külföldön<br />
a termelőktói átvett magot drágán értékesítenék.<br />
Mauthner Ödön: Kijelenti, hogy ajánlata<br />
megtételénél a hazafiasság vezette. Sajnálja,<br />
hogy indítványa hajptörést szenvedett, de ő<br />
nem is annnyira az itthoni elhelyezést kontemplálja<br />
indítványával, hanem az itthon termelt<br />
magvak külföldre való kivitelét.<br />
Ezen tervét, daczára hogy itt az OMGE.ben<br />
vele hajótörést szenvedett, folytatni fogja<br />
s reméli, hogy a kellő sikerrel.<br />
Gróf Dessewffy Aurél: Az itt felvetett indítványokra<br />
nézve választó vonalat tenne,<br />
mert bár igaz az, hogy részünkről az volna kívánatos,<br />
hogy minél kevesebb külföldi mag jöjjön be,<br />
és hogy magszükséglétünket magunk tudjuk<br />
előállítani, sőt hogy külföldre is kivihessünk,<br />
de azt az álláspontot nem fogadhatja el, hogy<br />
e tekintetben a közvetítés teljesen feleslegessé<br />
válhatik. — Azon fölmerült eszmét, hogy itt a<br />
központban egy magközvetitő osztály, vagy<br />
szövetkezet létesíttessék, igen egészséges és<br />
helyes eszmének tartja, de kérdés, vájjon<br />
képes lenne-e a külföldi kivitel tekintetében<br />
olyan eredményt elérni, mint a' melyet magánczőgek<br />
elérnek. — Odakonkludál, hogy mondja<br />
ki a szakosztály, miszerint Teleki Arvéd gróf<br />
határozati javaslatát átteszi a választmányhoz bővebb<br />
megfontolás végett. Mauthnér Ödön a maga<br />
szóbanforgó ajánlatát úgyis fent fogja tartani, ami<br />
mindenesetre egy oly dolog, amely soktermelőt fog<br />
a magtermelésre buzdítani, de ezt miiit erkölcsi<br />
testület: az OMGE csak magánvállalkozásnak<br />
tekintheti és arra szankczióját nem adhatja.<br />
Bubinek Gyula: A szövetség választmánya<br />
határozatából folyólag volt alkalma<br />
Németországban a Berlinben székelő német<br />
gazdasági egyesület magközvetitő állomását<br />
tanulmányozni s az arról tett jelentése, illetve<br />
javaslata alapján a választmány egy bizottságot<br />
küldött ki, a melynek föladata iéit volna<br />
az OMGE. kebelében egy hasonló intéeraényt<br />
seervezni.
<strong>27.</strong> SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1. 531<br />
Időközben a megindított tárgyalások más<br />
irányba terelődtek, a „ Hangya"-val és a<br />
„Magyar Meződazdák Szövetkezeté*-vei egyezmény<br />
köttetett s a szövetkezetek ügykörébe<br />
tereltetett ezen kérdés. Szerinte azonban ezen<br />
szövetkezetek mellett ily közvetítő iroda szervezése<br />
nem volna felesleges, s épp azt tendálja<br />
Teleki Arvéd javaslata, hogy ne egy szövetkezet,<br />
hanem egy olcsó regivel dolgozó közvetítő<br />
iroda szerveztessék. Abban a véleményben<br />
van különben, hogy a két javaslat nem zárja<br />
ki, hanem kiegészíti egymást. Mauthner javaslata<br />
bizonyos mértékig az egyesület erkölcsi<br />
támogatását involválná, mely semmi körülmények<br />
között meg nem adható, mert ha<br />
Mauthner ajánlata elfogadtatok, ez a többi<br />
kereskedőket is hasonló ajánlattételre fogja<br />
indítani.<br />
Azt ajánlja tehát, hogy az ajánlat a<br />
„Köztelek" lapban tétessék közzé azzal, hogy<br />
az egyesület semmi álláspontot e tekintetben<br />
-el nem foglal sem pro, sem kontra, hanem<br />
csakis a közvetítő iroda mellett tesz javaslatot<br />
a választmánynak.<br />
Mauthner Ödön: megjegyzi, hogy ajánlata<br />
megtevésével egyéb czélja nem volt, minthogy<br />
. tudomására hozza a szakosztálynak, illetve<br />
az „Omgé"-nek eZen szándékát azzal a váddal<br />
szemben, amit itt a legutóbbi ülések egyikéri<br />
elhangzott a magkereskedők eljárásával szemben.<br />
Szóló nem kívánja az „Omge" égisét<br />
ajánlatához.<br />
Perezél Ferencz: Azt kéri, hogy ilyen<br />
fontos beadvány korábban közöltessék az érdekeltekkel,<br />
esetleg a „Köztelek"-lap utján, hogy<br />
a hozzászólani kívánók elkészülhessenek arra.<br />
Egyébként Teleki Arvéd gróf javaslatát fogadja<br />
e1.<br />
Forster Géza: Szintén Teleki Arvéd<br />
gróf ajánlatát fogadja el.<br />
Mauthner ajánlatát, mely sok félreértésre<br />
adott okot, szóló ugy fogja fel, hogy Mauthner<br />
hajlandó egyes magtermelő gazdákkal szerződéses<br />
viszonyba lépni és ezt az „OMGE",<br />
mint országos testület utján óhajtaná a gazdaközönség<br />
tudomására hozni. Szóló amellett<br />
van, hogy az „OMGE."' sem égisét, sem protektorátusát<br />
vállalkozásához nem adhatja, annyit<br />
azonban szükségesnek tart, hogy a gazdák részére<br />
esetleg szerződési mintát állapitana meg<br />
az „OMGE.", amelyet a gazdák a kereskedőkkel<br />
kötendő ilynemű ügyleteiknél vezérfonalul<br />
használnának.<br />
Gróf Szapáry Gyula elnök: Az első kérdésre<br />
nézve, hogy gróf Teleki Arvéd javaslata<br />
elfogadtassák, a szakosztályban véleménykülönbség<br />
nincs, tehát az oly értelemben tétetik<br />
át a választmányhoz, hogy á magközvetitő<br />
iroda kérdésével ez indítvány kapcsolatba hozassák.<br />
A Mauthner-féle szerződésre nézve<br />
leghelyesebb volna, hogy a szakosztály tudomásul<br />
venné Mautner azon czélját, hogy a<br />
gazdaközőnséggel a magtermelésre nézve szerződéses<br />
viszonyba óhajt lépni.<br />
Széchényi Imre gróf: A határozat formulázására<br />
nézve azt jegyzi meg, hogy annak<br />
első részét elfogadja. Mauthner ajánlatát azonban<br />
szóló a napirendről levenni kívánná; csak<br />
annyit kiván megjegyezni, hogy a Mauthnerféle<br />
javaslatban kontemplált 20°/o illuzórius<br />
az esetben, ha a kereskedő ugy fogja fel a<br />
dolgot, hogy a 20% esetleg a másod és harmadosztályra<br />
is vonatkoznék.<br />
Mauthner Ödön azt válaszolja ezen<br />
aggályra, hogy a 20%-ot csakis az elsőosztályu<br />
magvakra vonatkoztatja és azzal egészíti ki<br />
még ajánlatát, hogy a termelési czélokra tőle<br />
vett magvak árát természetben szállított magvak<br />
árával jogosultak a termelők kiegyenlíteni.<br />
Jeszenszky Pál előadó kijelenti, hogy Teleki<br />
gróf felszólalása meggyőzte őt arról, hogy<br />
a szóbanforgó ajánlat a termelők szempontjából<br />
aggályos s ázért elfogadja gróf Teleki javaslatát.<br />
. . .<br />
Gróf Szapáry Gyula elnök határozatként<br />
kimondja, hogy a szakosztály gróf Teleki Arvéd<br />
határozati javaslatát azzal teszi át a választmányhoz,<br />
hogy az a közvetitő-iroda kérdésével<br />
kapcsolatba hozassák. Másrészt Mauthner azon<br />
szándékát, hogy a gazdaközönséggel a magtermelés<br />
tekintetében szerződéses viszonyba<br />
óhajt lépni, tudomásul veszi és ugy Mauthner<br />
ajánlatát, mint az erre vonatkozó felszólalásokat<br />
az egyesület közlönyében közzétenni határozza<br />
a gazdaközönség tájékoztatása végett.<br />
Végül előadó javaslatára elhatározta a<br />
szakosztály, hogy az egyesület által rendezni<br />
szokott évi sörárpavásárt az idén nem<br />
tartja meg Budapesten, hanem azt a szegedi<br />
kiállítással kapcsolatban rendezi.<br />
A földbirtok adóssága.<br />
A lapok közlése szerint a földmivelésügyi<br />
miniszter rendeletéből a központi<br />
statisztikai hivatal a földbirtok jelzálogos<br />
adósságára vonatkozó adatokat<br />
a telekkönyvekből most kezdi összeálli- i<br />
tani, hogy a jelzálogos terhek mennyiségéről<br />
és természetéről, melyek a magyar<br />
földbirtokon nyugosznak, végre tiszta képet<br />
nyerhessünk.<br />
Őszintén szólva, amennyire várjuk<br />
ezen adatoknak végre-valahára pontos<br />
és teljes egybeállítását, annyira félünk<br />
tőlük, mert meggyőződésünk, hogy ezek<br />
az adatok sokkal szomorúbb képet fognak<br />
a földbirtok jelzálogos adósságairól<br />
föltüntetni, mint a milyenre az állapotok<br />
ismerete mellett is elkészülve vagyunk.<br />
Különösen félünk pedig a kisbirtokokra vonatkozó<br />
adatoktól, a melyek mai hitelrendszerünk<br />
mellett a törlesztéses j elzáloghitelböl<br />
jóformán teljesen ki vannak<br />
zárva s kénytelenek még a jelzáloghitelt<br />
is a vidéki pénzintézetektől —az uzsoratörvénynek<br />
ez intézetekre vonatkozó kivételes<br />
rendelkezése miatt — valóságos<br />
uzsorakamat mellett beszerezni.<br />
Lássuk csak, hogy állunk a jelzáloghitel<br />
tekintetében ? A magyar földhitelintézet,<br />
mint tisztán társadalmi intézmény<br />
a nyerészkedés teljes kizárásával három<br />
évtizeden keresztül a magyar föld jelzáloghitelének<br />
nagy részét nemcsak kielé-,<br />
gitette, hanem azt időről-időre olcsóbbá<br />
is tette. A magyar földhitelintézet működésének<br />
befolyása alatt a többi jelzálogüzletekkel<br />
foglalkozó nagy pénzintézetek<br />
hasonló módon kitűnően működtek<br />
már csak azért is, hogy a magyar<br />
földhitelintézettel sikeresen versenyezhessenek.<br />
Ezeknek az intézeteknek a jelzáloglevelei<br />
ugy idehaza, valamint a külföldön<br />
a legkeresettebb tőkebefektetési papírokat<br />
képezik. Ugy hogy bátran elmondhatjuk,<br />
hogy a jelzáloghitel-üzletekkel foglalkozó<br />
nagy pénzintézetek feladatuknak teljesen<br />
megfelelnek, hivatásukat kitűnően töltik<br />
be, mert a jelzálog-hitelt állandóan olcsóbbá<br />
tették, sőt a hozzájuk forduló<br />
hitelkeresöket kielégíteni is tudják.<br />
Ámde, hogy állunk ezekkel a jelzálog-intézetekkel<br />
általában? A magyar<br />
földhitelintézet alapszabályai értelmében<br />
1000 frton aluli törlesztéses kölcsönöket<br />
nem engedélyezhet. A többi jelzáloghitelüzletekkel<br />
foglalkozó intézetek ugyan<br />
ebben a tekintetben nincsenek megkötve, -<br />
azonban tekintve azt a körülményt, hogy<br />
e közpoöti intézetek lelkiismeretes becslési<br />
eljárása, a hitel engedélyezésével<br />
egybekötött formalitások igen nagy költségeket<br />
okoznak, ezen intézetek által<br />
nyújtott jelzáloghiteleket sem vehetik<br />
igénybe, csakis a nagyobb összegeknél,<br />
mert a kisebb hitelösszegeket ezen aránylagos<br />
nagy költségek annyira terhelik,<br />
hogy a hitelt magát teszik rendkívüli<br />
drágává.<br />
E visszás helyzetnek káros voltát<br />
vezető férfiaink már régebben felismerték<br />
és a kisebb birtokosok jelzálog-hiteligényeinek<br />
kielégítésére megalkották a kisbirtokosok<br />
földhitelintézetét, hogy ez az<br />
intézet töltse be azokat a hiányokat, a<br />
melyeket a nagy jelzálog-intézetek teljesíteni<br />
nem voltak képesek. Ámde mit<br />
tapasztalunk? Azt, hogy a kisbirtokosok<br />
földhitelintézete, egyéb bajoktól eltekintve,<br />
központosított működésénél fogva, hasonlóképpen<br />
igen nagy költségek mellett<br />
képes csak a jelzáloghitelt engedélyezni,<br />
ennek folytán a kisbirtokosok földhitelintézetének<br />
jelzálogos kölcsöneit sem a<br />
kisbirtokosok veszik igénybe, hanem<br />
csakis a nagy- és középbirtokosok, akiknek<br />
nagyobb összegű hiteligényeivel a<br />
költségek nagysága arányban állván, azt<br />
el is birja.<br />
A kisbirtok tehát és a valódi középbirtok<br />
ilyenformán ki van zárva a legelőnyösebb<br />
törlesztéses jelzáloghitel igénybevehetésétöl<br />
annálinkább, mert a jelzálogintézetek<br />
által engedélyezett kölcsönök<br />
záloglevelekben folyósittatván, a kisösszegeknél<br />
a záloglevelek árfolyamvesztesége<br />
is aránytalanul terhesebb, mint a nagyösszegü<br />
hiteleknél.<br />
A kis- és a valódi középbirtokok<br />
jelzálog-hitelük kielégítése tekintetében<br />
tehát teljesen a vidéki pénzintézetekre<br />
vannak utalva. Hogy az ezeknél beszerzett<br />
jelzáloghitelnek mennyivel drágábbnak<br />
kell lennie, elég arra reámutatnunk,<br />
hogy ez intézetek vagy foglalkoznak záloglevelek<br />
kibocsátásával vagy nem. Az<br />
első esetben ezen kisebb intézetek a<br />
maguk zálogleveleit csak igen nehezen<br />
és nagy árfolyamveszteséggel, magasabb<br />
kamatozás mellett képesek elhelyezni és<br />
ezen a módon jelzáloghitelüzletük kielégítésére<br />
tőkéket beszerezni. Ennek természetszerű<br />
hátrányát a jelzáloghitelt<br />
igénybe vevők szenvedik, amennyiben<br />
csak drága kölcsönöket köthetnek. Ha<br />
pedig ez intézetek zálogleveleket nem<br />
bocsájtanak ki, hanem készpénzt adnak<br />
a hiteligénylőknek — amint azt a legtöbb<br />
vidéki pénzintézet gyakorolja, —<br />
magától értetölég igen drága kölcsönöket<br />
adnak. Mert ezek az intézetek nemcsak<br />
hogy a legmagasabb kamatláb<br />
mellett dolgoznak, hanem még ahhoz<br />
is nagyon értenek, hogy mindenféle<br />
illetékek, irási dijak, kölcsönszerzési<br />
költségek stb. czimén annyira megdrágítsák<br />
a jelzáloghitelt is, hogy annak kamatai<br />
az uzsora határát a legtöbb esetben<br />
nemcsak elérik,, hanem tul is lépik,<br />
így történik azután az, hogy amely kis-
gazda egyszer kénytelen volt birtokát<br />
megterhelni, abból soha többé ki nem<br />
eviczkél, hanem mindjobban belekeveredik,<br />
mint a burokban, minél jobban<br />
rugkapálódzik, minél inkább szabadulni<br />
akar töle, annál jobban belebonyolódik.<br />
Ez okozza azután azt, hogy a jelzálogilag<br />
biztositott követelései a vidéki pénzintézeteknek<br />
évről-évre gyarapodnak<br />
nemcsak, hanem hogy ez intézetek követeléseiknek<br />
realizálására annyi birtokárverést<br />
kénytelenek kérni és sok esetben<br />
az elárverezett birtokot más árverező<br />
hiányában maguknak megtartani.<br />
Hogy ebben a tekintetben a vidéki<br />
intézeteknek kevéssé rigorózus eljárása<br />
a becsléseknél és a hitelek engedélyezésénél<br />
szintén közrejátszik, azt<br />
elég egyszerűen megemlíteni, de lényegében<br />
még is a felsorolt okoknak kell a<br />
kisbirtokok oly példátlan megterheltetését<br />
és könnyű forgalmazását tulajdonítanunk.<br />
Tisztában kell lennünk azzal, hogy<br />
ezek az állapotok immár teljesen tarthatatlanok.<br />
Jam proximus ardet Ucalegon!<br />
Elérkeztünk az utolsó perczeihez annak<br />
az időnek, a midőn segíteni még lehet<br />
és már igazán szükséges. Hálával kell a<br />
törvényhozásnak működése iránt viseltetnünk,<br />
hogy a kisemberek személyi hitelének<br />
rendezésére a hitelszövetkezeti<br />
törvényt végre valahára megalkotta és<br />
életbeléptette. Nagy lépés ez a kisemberek<br />
hitelszükségleteinek kielégítése terén, melynek<br />
üdvös eredményei meggyőződésünk<br />
szerint rövid idő alatt máris jelentkezni<br />
fognak. Azonban be kell ismernünk, hogy<br />
bármekkora eredményt várjunk is töle,<br />
egészben véve csekélység ahhoz a feladathoz,<br />
a melynek a jelzálogterhek<br />
könnyítését és olcsóbbá tételét kell eszközölnie.<br />
A meglevő terhes jelzálog-kölcsönök<br />
ko nvertálása, a kisbirtokosok j elzáhitelénék<br />
megalkotása s jelzálog-hitelrendszerének<br />
újjáalakítása elkerülhetetlenül<br />
szükséges Hiszszuk is, hogy az erre vonatkozó<br />
munkálatok mihamarább megkezdődnek,<br />
hisz elérkezett már az ideje annak,<br />
amidőn a mezőgazdaság érdekeit nem<br />
egy társadalmi. psztály magánérdekeinek<br />
tekintik, hanem a mezőgazdaság nemzetfentartó<br />
fontosságát kezdik hangoztatni,<br />
amidőn elismerik, hogy állami életünk<br />
szükségleteinek kielégítése és ezen közgazdasági<br />
és kulturális fejlődésünk a<br />
mezőgazdaság boldogulásától függ. A<br />
köztudatba mind mélyebb gyökeret ver,<br />
hogy a mezőgazdaság súlyos helyzetén<br />
társadalomnak és a kormányzatnak hathatós<br />
eszközökkel kell segítenie, ellenkező<br />
esetben nemcsak az általános pauperizmus<br />
terjed fokozott mértékben,<br />
hanem állami háztartásunk is minden<br />
eddigi csillogó külszine daczára a csőd<br />
örvénye felé közeledik,<br />
t Miképp történjék mármost a kisbirtok<br />
jelzáloghitelének szervezése ? a fölött a<br />
nézetek nagyon elágazók lehetnek. A<br />
magunk részéről ezen a téren is a szövetkezeti<br />
alakulást tartjuk a legtermészetesebbnek<br />
és a legegészségesebbnek. Egy<br />
a társadalom és a magántőkék részvéte-<br />
6 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HO 1. <strong>27.</strong> SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.<br />
lével és garancziájával felruházandó<br />
központi jelzáloghitelszövetkezet esetleg<br />
kapcsolatban a már fennálló országos<br />
központi hitelszövetkezettel és a kötelékébe<br />
tartozó községi hitelszövetkezetekkel<br />
a lehető legolcsóbban lehetne képes a<br />
kisbirtokosok jelzáloghitel-igényeit kielégíteni.<br />
A hitelképesség megállapítása és<br />
mértékének megszabása, a jelzáloghitel<br />
alapját képező ingatlanok megbecslése, a<br />
kölcsönök iránti kérvények benyújtása és<br />
megbirálása, a kölcsönök folyósítása, a<br />
folyósított kölcsönök kiszolgáltatása, az<br />
esedékes törlesztési részletek nyilvántartása,<br />
sürgetése és beszedése: a községi<br />
szövetkezetek, mint segédszervezetek által<br />
a legkönnyebben, legolcsóbban és<br />
legnagyobb eredménynyel volna megoldható.<br />
Tudjuk, hogy sokan talán mosolylyal<br />
fogadják azt az eszmét és talán a mostan<br />
dívó szövetkezeti láz egyik szimptomájának<br />
lesznek hajlandók tekinteni. De<br />
ezeknek szives figyelmébe ajánljuk, hogy<br />
eszménk nem uj és nem is példátlan.<br />
Bajorországban, ahol pedig a földbirtok<br />
érdekei a nemzet közgazdaságában az<br />
ipar mellett mégis csak eltűnök, hasonló<br />
alapon szervezett paraszt-jelzálogintézet<br />
rövid idejű fennállása alatt is fényes<br />
eredményeket ért el. Nem a külföldi<br />
példa lemásolását ajánljuk, csak a külföldi<br />
eszme felhasználását és viszonyainkhoz<br />
való alkalmazását. Meg vagyunk<br />
győződve, hogy erős akarattal, a társadalmi<br />
irányadó tényezőknek közreműködésével<br />
és az állam hathatós támogatásával<br />
sikerülni fog, mert sikerülnie<br />
kell a kisbirtokososztálynak a létért való<br />
küzdelemben uj és az eddigieknél hatalmasabb<br />
fegyvert adni kezébe.<br />
Se. Z.<br />
NÖVÉNYTERMELÉS.<br />
Rovatvezető : Kerp -Jy KAiméu.<br />
A zöldtakarmány gazdasági<br />
fontossága.<br />
Ű A gazda gyakorlati értékét és szakértelmét<br />
két helyen keresem: a szérűskertben<br />
meg az . istállóban; ha a szérűskert is, az<br />
istálló is tele van, — persze előbbi takarmánynyal<br />
az utóbbi jó marhával, —kalapot emelek<br />
a gazda előtt, mig ha a takSrmánykert még<br />
szalmában sem bővelkedik, a tavaszi munkát<br />
megkezdő jármos-ökrök csípőjére pedig a béres<br />
tarisznyáját akaszthatja, az ilyen gazdaságban<br />
még a szememet sem pihentetem meg szívesen.<br />
Nem túlzok tisztelt gazdatársaim amidőn<br />
fenti állításomnak adok kifejezést; mert hát<br />
van-e kérdés a gazdaságban, mely jobban<br />
igénybe venné a gazda intelligencziáját, mint<br />
azon arány helyes felállítása, mely egy gazdaság<br />
élőleltára, állatállománya, és a takarmányforda<br />
összhangzatos voltában nyeri kifejezését.<br />
Mert mi történik akkor, ha az állatállomány<br />
csekély, a takarmány sok? A takarmány kellőképpen<br />
nem értékesíthető, általa a gazdaság<br />
kevésbé jövedelmező, a trágyázás a kívánatos<br />
mértékben nem eszközölhető: a talajgazdaság<br />
fogyóban van, ennek ellensúlyozására az ugartartás<br />
lép előtérbe s létre jön az extensiv,<br />
külterjes gazdaság. —Pedig ez még a kedvezőbb<br />
eset! — Lássuk csak az érem másik<br />
oldalát: ha sok a marha, s kevés a takarmány?<br />
Kifogyott az eleség, a szérűskert<br />
szalmakazaljaihoz kell nyulnunk ; az alommal<br />
takarékoskodnunk kell, mert az a takarmányozásra<br />
szükséges; sok a rossz marha, kevés a<br />
trágya, nem tudunk a kellő mértékben trágyázni<br />
; az ökrök erőtlenek, képtelenek vagyunk<br />
a talajmunkálatokat okszerűen végezni; földjeink<br />
soványak, gazosak lesznek, buza helyett<br />
konkolyt, pipacsot, búzavirágot, vadborsót teremnek,<br />
marháinkba hálni jár az élet, a bőrkereskedővel<br />
kell a legtöbb üzletet kötnünk, á<br />
végeredmény: üres bugyelláris.<br />
Sok marha, sok takarmány, ez ma a<br />
helyes gazdálkodás alapja.<br />
Hogy szérűskertünk a takarmánykazalokban<br />
sohasem szűkölködjék, azt azáltal érhetjük<br />
el, ha a fordarendszer egy magas százalékát<br />
biztosítva a takarmánynövényeknek és folyton<br />
a hosszú télre gondolva, a száraz takarmány<br />
etetését a nyári hónapok alatt a lehető szűk<br />
korlátok közé szorítjuk, s ebből kifolyólag az<br />
állatállomány ez idő alatti táplálására elegendő<br />
zöldtakarmányról gondoskodunk.<br />
Különösen indokolt leend ez elvek megszivlelése<br />
az idei tél után, melynek példátlan<br />
szárazsága nem nyújt kilátást arra, hogy<br />
természetes kaszálóink után a szokásos mennyiségű<br />
szénára, sarjura számithassunk.<br />
Megérkezett a vetés ideje. — Szántóföldjeink<br />
egy nagyobb hányadát vessük ma el<br />
takarmányokkal, s biztosítsunk olyan helyet<br />
azokon a zöldtakarmányoknak is, hogy azok<br />
őszig ne fogyjanak el.<br />
A zabosbükköny alá szánt tábláknak egy<br />
részét vessük el már most, egy hét múlva egy<br />
másik, két hét múlva esetleg egy harmadik<br />
részletét. Egy részlet ne legyen nagyobb mint<br />
oly terület, mely marháink takarmányozására<br />
a második, harmadik ráta kaszáihatásáig elég<br />
leend. — Tartsuk szem előtt, hogy a korábbi<br />
vetéseknél adjunk több vetőmagot holdanként<br />
s a keverékben több bükkönyt, hogy az esetleges<br />
fagyos idő bekövetkeztével jusson is,<br />
maradjon is. A tömeget vessük ez apróbb<br />
részletek elvetése után 2—3 héttel, de hagyjunk<br />
fel vettetlenül későbbre is egy kisebb területet,<br />
mely ismét apróbb részletekben 7—10 napi<br />
időközben vettessék el; ezeknél kevesebb<br />
vetőmagot s a keverékben is kevesebb bükkönyt<br />
használjunk.<br />
A zabosbükkönynyel ha elkészülünk, megkezdhetjük<br />
a csalamádé vetését. Ebből is czélirányos<br />
lesz egy-két részlet korai vetést megkoczkáztatni,<br />
de ennek vetését egész aratásig<br />
folytathatjuk oly apróbb területeken, a melyek<br />
állatainkat az ujabb vetés beéredéséig, kaszáihatásáig<br />
ellátni képesek. Igen helyesen cselekszünk,<br />
ha a kukoriczával kevés bükkönyt vagy<br />
borsót is vetünk, vagy a kukoriczára kölest,<br />
mohart szórunk ki, s azután hengereztetünk,<br />
mert e takarmányok a kukoricza többnyire<br />
magas szára alatt töltik ki a tért, s a termés<br />
tömegesebb, Ízletesebb, értékesebb lesz.<br />
Sem a bükköny, sem a csalamádé korai<br />
vetésénél ne gondoljunk arra, hogy az kifagyhat,<br />
vagy a későbbi vetésnél, hogy a szárazság<br />
miatt nem sikerül, mert a kifagyott, vagy<br />
szárazság miatt hiányosan kelt takarmányt<br />
alkalomadtán újra lehet vetni, de igen nagy<br />
kalamitás, ha — a mikor legjobban kellene —<br />
kifogy a zöldeleség.<br />
Mindezeket egybefoglalva kiváló gond<br />
fordittassék arra, hogy folyton rendelkezésre<br />
álljon a szükséges zöldtakarmány, és ' pedig<br />
inkább sok mint kevés, mert a felesleg jó időben<br />
felszáritható, csapadékdus időjárásnál pedig<br />
zsombolyázható.<br />
A fentiek tekintetbe vételével aztán<br />
bizonyosak lehetünk abban, hogy egész<br />
augusztus végéig, szeptember elejéig mindig<br />
van takarmány; kezdjük a luczemával, lóherrel;<br />
folytatjuk a zabosbükkönnyel, utána esetleg<br />
újra a luczerna, lóhere második kaszálásával,<br />
azután kitart a csalamádé, mint '! emlitém<br />
szeptember elejéig, a midőn ott, ahol czukorrépát<br />
termelnek, a répafej következik, ott pedig<br />
ahol ennek termelésével nem foglalkoznak<br />
esetleg a tarlólóher; végre őszszel a takar-
<strong>27.</strong> SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1. 531<br />
mánytök majd a takarmányrépa; a felszárogatott<br />
szálas takarmány pedig a szérűskertben<br />
hatalmas kazlakban díszeleg örömére, megnyugvására<br />
gazdájának, akinek télen át öröm<br />
istállójába lépni, hatalmas trágyatelepeit nézni<br />
s akinek ökreit nem kell a barázdából rúddal<br />
felemelni, sem szalmaalágyujtással akkor, a<br />
midőn a tavaszi munkák megkezdése idején,<br />
azok erejére, kitartására legnagyobb szükség<br />
volna. — A jól müveit, kellő trágyaerőben<br />
lévő föld aranyat terem s a végeredmény téli<br />
bugyelláris. Horváth Jenő.<br />
magyar marha tenyésztésével legjelentékenyebb<br />
mértékben foglalkozók alig vehettek ez adatok<br />
felől tudomást.<br />
A Köztelken tartott előadásom nyomán<br />
legyen szabad tehát e tenyészet felől egyetmást<br />
elmondanom annál inkább, mivel most alkalmam<br />
nyílt az akkor közölt adatok kiegészítésére.<br />
A tenyészet 1879-ben alapíttatott a tulajdonos<br />
által, részben a gróf Bethlen Kamillóféle<br />
kis-teremei hírneves gulyából eredő, részben<br />
pedig erdélyi kisebb kiváló szarvasmarhatenyésztőktől<br />
vásárolt tehenekkel, melyekre<br />
Bojtár 2 éves tenyészbika, Sperker Ferenez szentdemeleri tenyészetéből.<br />
ÁLLATTENYÉSZTÉS.<br />
Rovatvezető: Monostori Károly.<br />
Gyorsan fejlődő darvas magyar<br />
marhák.<br />
Az 1896. évi ezredéves kiállításon a jury<br />
egyik hazai szarvasmarhatenyésztőnketa milleniumi<br />
nagy éremmel kitüntetvén jelezte, hogy<br />
ezt az elismerést „a gyorsabb fejlődés és hizodalmasság<br />
fokozásáért" adja, oly valami érdemért<br />
tehát, a ínelylyel ezen kiállításon más<br />
nem dicsekedhetett.<br />
Oly magyar primogén marhákról volt szó<br />
ugyanis akkor, a melyek fejlődés és suly dolgában<br />
jelentékenyen kimagaslottak a nagv átlagból.<br />
Kellett, hogy feltűnést keltsen ez a tény,<br />
mert hiszen a magyar állattenyésztők közvéleménye<br />
s általában a köztudat szerint minden<br />
egyéb volt ezer év alatt a magyar darvas<br />
marha, csak nem gyors fejlődő; nem csodálható<br />
hát, ha első pillanatokban hihetetlennek<br />
tűnt fel a dolog azok előtt, a kik ezen tenyészet<br />
felől azelőtt tudomással nem birtak ős<br />
megbocsátható, hogy akadtak akkor olyanok<br />
is, a kik a kiállított példányok tisztavérüségében<br />
kételkedtek.<br />
Ezen uj jellegű magyar marhák előállítója<br />
Sperlcer Ferencz ur Szt.-Demeteren Erdélyben,<br />
azóta is produkálja a szóban forgó tipusu állátindividuumokat<br />
s e téren immár követője is<br />
akadt Teleki Arvéd grófban, Drassón s akadt<br />
bizonyára máshol is, csakhogy ezidéig még nem<br />
vehettünk tudomást felőlük.<br />
Sperker ur nagy figyelemre méltó tenyészetéről<br />
szórványos, szűkszavú közleményeket<br />
hoztak ugyan egyeá lapok, de ezen közleményekből<br />
kellő tájékozást nyerni alig lehetett s<br />
a vonatkozó adatok különben is királyhágóntuli<br />
lapokban látván nyilvánosságot, az ősi<br />
elsősorban egy — Zöld Anfal balavásári tenyészetéből<br />
származó bika alkalmaztatott. Ezt követte<br />
egy Hunyadi nevü mezőhegyes)', utána<br />
egy, a kolozsvári állami tenyészetből vett<br />
Viola nevü, majd egy ugyanonnan eredő Sobri<br />
nevü s végre egy a mezőhegyesi állami gulyából<br />
vásárolt Attila nevü bika.<br />
Utóbbi időben, 1896-től kezdve a mümellékletünkön<br />
feltüntetett, saját nevelésű Sobri<br />
nevü bikát alkalmazza a tenyésztő, az egyöntetűség<br />
és jelleg általánosítása czéljából.<br />
Ez állat kiválóan korrekt testalkatú, erős<br />
csontozatu s a mennyire szopós, és egyéves<br />
borjairól Ítélni lehet, kitűnő átörökítő képességgel<br />
bír. Ugy T, mint 2 és 3 éves korában<br />
Kolozsvárit és Székely-Kereszturon az első<br />
aranydijat nyerte. Született 1894-ben fabr.<br />
28-án jelenleg tehát 5 éves.<br />
Magassága a marón 150 cm.<br />
„ a háton 148 „<br />
afarkbubon 148 „<br />
a fartőn : 148 ,<br />
övmérete . . . . . 218 „<br />
testhossza .. . . . 220 „<br />
súlya 917 kiló<br />
Sperker urnák következetesen szem előtt<br />
tartott főczélja volt és czélja ma: lehető gyorsan<br />
nagy testsúlyra vergődő borjak, kivált bikák<br />
előállítása s illetőleg a gyorsabb fejlődés<br />
és hizodalmasság fokozása. Az eszköz, mit e<br />
czél elérésére felhasznált, volt a tenyészállatok<br />
szigora kiválasztása nemcsak korrek alkat<br />
és súlyos test szem előtt tartásával, hanem a<br />
kellő átörőkitő képességet nem mutató egyedek<br />
kérlelhetlen kiselejtezésével. Eszköz volt<br />
továbbá a csontot és izomzatot képző, fehér ;<br />
jében és foszforsavas mészben gazdag takarmány,<br />
melyen borjait, növendékeit tartotta,<br />
végül pedig állatai erőinek gyakorlása, hogy<br />
az edzettség, ellenállóképesség a gyorsabb fejlődés<br />
mellett seszénvedjen csorbát.<br />
AKisküküllő részben lapályos, részben hegyes<br />
fekvésű, kitűnő ivóvízzel biró s kedvező<br />
éghajlatú völgyében levő csekély terjedelmű<br />
szent-demeteri gazdaság szóban forgó tenyészetének<br />
birtokosa, a mennyiben ezideig minden<br />
eladó állatját oly áron volt képes másnak<br />
átengedhetni, a milyen árt hizlalt áruval elérni<br />
képes nem lett volna, hizlalással nem foglalkozott<br />
s így erre — különösen a gyarapodásra<br />
és vágósulyra vonatkozó adatok sajno3,, nem<br />
állanak rendelkezésemré; de mikor valaki —<br />
mint Sperker ur — 600 kilót meghaladó élemedett<br />
tenyésztehenek felett rendelkezik és<br />
saját nevelésű 5 éves bikája — mint már jelzém<br />
— 917 kilót nyom tenyész kondiczióban;<br />
eléggé bizonyítja, hogy itt egy oly fejlődéssel<br />
lehet dolgunk, a melynek párja a magyar<br />
marhánál legalább is nagy ritkasság.<br />
Felettén érdekes volna, ha a fejlődés menetét<br />
olyképpen lehetne — mérlegelések alapján<br />
— feltüntetnünk, a mint azt pl. gróf Teleki<br />
Arvéd drassói állatainál lehet; azonban<br />
Sperker urnák mérleg nem áll rendelkezésére<br />
I s a közölt sulyok kiállításokon derittettek ki.<br />
Zsivány 1 éves bika, Sperker Ferenez szeritdemeteri tenyészetéből. BC
538 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HO 1. <strong>27.</strong> SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.<br />
Érdekes volna tudni ugyanis, hogy menynyiben<br />
vágnak össze ez adatok pl. a drassói<br />
adatokkal, melyekből czélszerünek vélem a<br />
következőket már most közölni.<br />
1896. őszi bikák :<br />
átlag<br />
Születési suly 28 kg.<br />
1 éves korban 2947 kg.<br />
2 éves korban 480 kg.<br />
1898. őszi üszök :<br />
átlag<br />
Születési suly 23'1 kg.<br />
1 éves korban 242 kg.<br />
2 éves korban 360 kg.<br />
1897. őszi bikák:<br />
átlag<br />
Születési suly 26 2 kg.<br />
1 éves korban 285 kg.<br />
1897. ősz<br />
Születési suly<br />
1 éeres korban<br />
üszők ;<br />
átlag<br />
25'4 kg.<br />
242. kg,<br />
1898. őszi bikák :<br />
átlag<br />
33-5 kg.<br />
341 kg. [16 drb.<br />
34 kg. 1,<br />
340 kg. J l<br />
30 kg. 1,<br />
272 kg.f<br />
Születési suly 28 kg. 38 kg.j<br />
1898. őszi üszői-. L d r b.<br />
átlag maximum<br />
Születési suly 25 kg. 30 kg.J<br />
A mennyiben Sperker ur ökröt egyáltalán<br />
nem tart, hanem az összes gazdasági munkákat<br />
lovaival és tenyészteheneivel végezteti,<br />
tejgazdálkodást annál kevésbbé üz, mivel a<br />
legközelebbi kisváros, hol a tejet értékesíteni<br />
lehetne, 32 kilométernyire fekszik. Tekintve azonban,<br />
hogy a tehénlétszám pótlására meghagyott<br />
s beosztott üszőknél a testalakulás korrektsége<br />
és a hatalmas nagy alkat mellett kezdettől<br />
fogva súlyt fektetett arra is, hogy azok<br />
jó tejelő anyáktól származzanak s mert. az<br />
üszőket már 1V2 éves korukban felhágatja, a<br />
tenyészet tejelőképesség tekintetében is fejlődött,<br />
ugy hogy több tehén van ott, a mely ha<br />
hosszasabban nem igáztatik, a leborjazás utáni<br />
hónapokban megadja a 10—12 litert. 1892ben<br />
Kolozsvárit több bíráló szemeláttára Sperker<br />
ur egyik 8V2 éves tehene, mely alatt szopós<br />
borjú volt, egy fejésre 10 litert adott.<br />
Nagy tejelőképességet elérni oly tehenekben,<br />
melyek folytonosan igáztatnak s melyeknek<br />
megtenyésztésáben a főczél a gyors<br />
fejlődés és hizodalmasság — felfogásom szerint<br />
se léhet s pedig a mi a test nagyságot,<br />
súlyt, gyors fejlődést illeti, ugy Sperker ur magyar<br />
állatai aligha elmaradnak az Erdélyben<br />
nevelt bármiféle nyugati marha mögött<br />
A szent-demeteri üszőket 2 1 k éves korukban<br />
már igába fogják, erre aztán felhágatják,<br />
ugy, hogy 372 éves korukban ellenek először.<br />
Az állatok' tél§n jó levegőjű istállóban<br />
állnak, a növendékek szabadon, a felnőttek lekötve.<br />
Gondozásukra, takarmányozásukra nagy<br />
figyelmet fordítanak. A teheneket télen nyáron<br />
istállón eteti a tulajdonos, hogy a munkáltatásra<br />
mindig kéznél legyenek.<br />
A növendékek nyáron jó és bővizű erdei<br />
legelőn járnak, éjjel-nappal a szabad; ég alatt.<br />
Ugy az üsző-, mint a bikaborjuk már a<br />
szoptatás alatt is, minél korábban, zab-, vagy<br />
ennek hiányában árpa-, tengeri- s bab vagy borsódarakeverék<br />
evésére szoktattatnak, miből eleinte<br />
ad libitum kapnak, csak arra figyelve, hogy<br />
több ne adassék, mint mennyit a kis borjak egyszerre<br />
megbírnak enni.. Emellett kapnak kitűnő<br />
minőségű réti vagy lóher, luCzerna vagy<br />
baltaczimszénát, melyek virágzásban kaszáitattak.<br />
Féléves koruktól kezdve, 1 éves korukig<br />
már kimérve kapják a takarmányt és pedig az<br />
abrakfélékből az üszőborjak 2—3 litert, a<br />
bikaborjak 3—4 litert fejenkint és naponta. Egyéves<br />
korban a mondott legelőre kerülnek s az<br />
üszők többé erőtakarmányt sem télen, sem<br />
nyáron nem kapnak mindaddig, mig 2> x k éves<br />
korukban le nem ellenek.<br />
A bikaborjuk a második évben is kapnak<br />
erőtakarmányt és pedig a mondott abrakfélékből<br />
3—4 litert, az imént emiitett széna és részben<br />
szalma mellett. Télen minden állat polyvával<br />
vagy szecskával kevert répát is kap. A<br />
tehenek s üszők ellés után 5—6 hétig és a<br />
hetekig tartó tavaszi és őszi szántás idején is<br />
kapnak erőtakarmányt — ha jut; ha nem jut,<br />
ugy jó széna evés mellett végzik munkájukat<br />
a szántások alkalmával.<br />
Mint látjuk, kivált az 1 éves korig takarmányoz<br />
Sperker ur dúsan s igy van ez<br />
helyesen, mert legtöbbet ez időben növekszik<br />
s kell is hogy növekedjék a borjú.<br />
Hogy mennyire kedveltek és keresettek<br />
Sperker urnák ekként megtenyésztett állatai,<br />
az kitűnik mindenekelőtt abból, hogy ezideig<br />
2 éves bikáit 300—500 s számfeletti üszőit és<br />
selejt tehenet 150—200 frtért, otthon portáján<br />
mindig eladta s a nagy keresletnek eleget<br />
tenni nem is képes. Bikavevői között van<br />
számos község és magánbirtokos.<br />
Igy Teleki G. gróf örökösei, Haller János<br />
gróf, Kemény Béla báró, Somogyi Albert,<br />
Bethlen Árpád gróf, Tholdalagi László gróf,<br />
Máriaffy Lajos, Teleki Károly gróf, Teleki József<br />
gróf, Ugrón Miklós, Lázár Imre gróf, Hye<br />
Adrienne, Mezey Lajos, Bornemissza András<br />
báró, Repeczky András gyömörmegyei, Bassó<br />
József,Bácsay Gyula jász-nagy-kunszolnokmegyei<br />
birtokosok stb.<br />
A szent - demeteri (posta, Nagy-Kend,<br />
Udvarhely megye) állatok, mint 4 rendbeli<br />
képeinken is látszik, impozáns magas, hosszú,<br />
mély és széles alkatúak. A kifejlett és szebb<br />
példányok méretei czentiméterekben a' következők,<br />
összehasonlítva azokat a Tormai könyvében<br />
felhozott inezőhegyesi átlagokkal.<br />
a maron 141 146 145 150<br />
a háton 139 143 143 148<br />
a farbubon 141 147 145 148<br />
a fartőn 140 141 145 148<br />
Övméret 222 225 192 218<br />
Törzshossz . . . . 186 187 — —<br />
Testhossz . . . . — 210 ' 220<br />
Suly, kilóban . . . 580 700 615 917<br />
Feltűnő e méretekből a Sperker-féle állatok-hátvonalának-kitűnő<br />
egyenessége, és a jelentékeny<br />
suly, mely ne áilag ugyan, de mint<br />
ilyen is, több mint, a mezőhegyesi. Érdekes,<br />
hogy a szent-deméteri állatok , között járványos<br />
betegség még sohasem fordult elő s hogy azok,<br />
a kik e tenyészet felől azon hiedelemben éltek,<br />
hogy a forszírozott etetés oly fokú elpetyhülést<br />
idéz elé az individumokban, aminőt<br />
a nyugati marháknál tapasztalunk, be látják<br />
ma már, hogy a hol 20 év óta ökör nem tartatik,<br />
hanem a tenyésztehenek végeznek el<br />
minden gazdasági munkát s a hol a növendékek<br />
télen is kellő mozgatásban részesittetnek,<br />
nyáron pedig egész életüket a szabad ég alatt<br />
legelőn töltik, ott piuha, elpetyhült, sérülékeny<br />
szervezetű állatok nem keletkezhetnek.<br />
A ki a mondottak után egy beható pillantást<br />
vet a képeinken ábrázolt Sperker-féle<br />
darvas primigéniusokra—az kell, hogy örömét<br />
lelje a szép állatokban s kell, hogy őszintén<br />
gratuláljon a tenyésztőnek, ki úttörő volt e<br />
térén s ki ilyen fényes, erődményekhez ért<br />
máris.<br />
Be van már immár bizonyítva ezen és<br />
más példával is, hogy az ősi magyar primigenis<br />
okkal-móddal gyorsabban fejlődővé tehető<br />
anélkül, hogy edzett, egészséges szervezetéből<br />
veszítene, be van bizonyítva, hogy a magyar<br />
husos-árumarha nem jámbor óhajtás többé,<br />
hanem máris létező valami s nem lehet kétség<br />
afelett, hogy "ez a típus és magyar primogén<br />
tejelő-jelleg, számban és tökéíetesbedésben<br />
hovatovább csak öregbedni fog és sok hazai<br />
tenyésztőt felszabadit azon lidércznyomás alól,<br />
melyet a nyugati marha gyakorol mindénült<br />
ott, ahová nem való, ahol nem kedvező életfeltételei<br />
és kényes, sérülékeny szervezete<br />
miatt nem díszlik, kalamitásokat okoz és károkat<br />
zúdít ugy a magán, mint a közvagyonra.<br />
A jövő kétségtelenül ugy fog alakulni,<br />
hogy a tultenyésztett, sérülékeny nyugati marha<br />
elvesztendi lábai alul mindenütt ott a talajt,<br />
ahol nincsenek és nem lehetnek meg a feltételek<br />
ilyen magas nemességü állatok prosperálására;<br />
általános kivánalom leend mihamar<br />
oly modern marha, amely bár mérsékeltebb<br />
hasznosítású húsban és tejben, de egyszersmind<br />
egészségesebb, rezisztensebb szervezetű. Amikor<br />
a kívánalmaknak megfelelöleg modernizáljuk<br />
tehát darvas marhánkat, sok mindent szabad<br />
áldozatul hoznunk, csak éppen az egészséges,<br />
ellenálló szervezetet nem. Fel kell<br />
adnunk ebből valamit okvetlenül, ha tejelő<br />
és hustipusra törekszünk, de csakis<br />
valamit hozzunk hát abból áldozatul, mert<br />
ellenkező esetben a konkurrencziának éppen<br />
azon fegyverét ejtjük ki kezeinkből, amelylyel<br />
a nyugati marhát leggyengébb oldaláról óhajtjuk<br />
megtámadni és legyőzni. A fajtánkban Oly<br />
becses hatalmas élő motorok előállítását nagy<br />
kiterjedésben folytatni tanácsos, de kell, hdgy<br />
a modern kívánalmaknak megfelelő egyéb<br />
hasznosítású jellegek kidolgozását is folytassuk,<br />
kivált mindenütt ott, ahol — mint pl. Erdélyben<br />
— arra minden viszony és körülmény<br />
kedvező. Az úttörők munkáját látva én nem.<br />
félem a~ jövőt, mert a jó példák követéséről<br />
biztos vagyok s áz illetékes főbb körök pártfogását<br />
, és támogatását is biztosra veszem; j<br />
Tovább és előre hát a jól megválasztott<br />
ösvényen a sikerrel kecsegtető czél felé!<br />
Monostori Károly.<br />
HALÁSZAT.<br />
Rovatvezető: Landgráf Jtaoí.<br />
Halgazdaságok eredményei.<br />
11.<br />
5. Gróf Wimpfen simontornyai (Tolnamegye)<br />
uradalmában mintegy 130 kat. hold<br />
kiterjedésű rendszeres tógazdaság áll Corchus<br />
Béla kezelésében üzemben. Mult évben nagyon<br />
sokat szenvedett a tenyésztés a száraz nyár<br />
és őszelő alkalmával beállott vízhiány miatt;<br />
ezenkívül a tavak egy elvadult malomárokból<br />
tápláltatván, igen sok csuka is jutott azokba,<br />
amelyek aztán erősen tizedelték az ivadékot.<br />
Az őszi lehalászás eredménye -105 holdról<br />
6756 kgr. volt; átlagban tehát egy kat, hold<br />
64 kgrot termelt, Volt a 19 tó között olyan,<br />
a melyben a kétéves halak is csak 20 kgrot<br />
nőttek holdanként, ami tisztán csak kedvezőtlen<br />
évszaknak tudható be; mért volt<br />
viszont olyan tó iS7 még pedig a legnagyobb<br />
— 30 kat. hold kiterjedésű, — amelynek<br />
elegendő vizeiévén, a tavaszszalbetett-1567 kg.<br />
sulyu 3134 drb. kétéves halból az őszi lehalászásnál<br />
kifogtak 2847 drbot 4558 kg.<br />
súlyban; a gyarapodás tehát 2991 krgot tesz<br />
ki, vagyis kat. holdanként közel 100 kgot.<br />
A tógazdasághoz tartozik ujabban egy<br />
25 kat. holdnyi öreg malomtó is. Azelőtt<br />
természetesen folyton viz borította fenekét,<br />
amelyet a nád s más durvább vízinövény<br />
egészen felvert. Az 1896/97-ki télen át aztán<br />
szárazon tartották és 1897. tavaszán beletettek<br />
4435 drb egyéves pontyivadékot 532 kgr.<br />
súlyban. A halak két évig maradtak benn.<br />
1898. év őszén kifogtak 2712 drb háromévest<br />
3132 kgr. súlyban. A sulyszaporulat két év<br />
alatt ilykép 2600 kgrot tett ki; egy kat. hold<br />
egy év alatt tehát 52 kg. halhúst nevelt. Ami
<strong>27.</strong> SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1. 531<br />
ilyen eddig semmi hasznot nem hajtó elvadult<br />
víznél mindenesetre nagyon is jelentékeny<br />
értéket képvisel. -<br />
Az egész tógazdaság, jövedelmezőségének<br />
megítélésére természetesen nem lehet mértékadó<br />
ennek a vizben szűkölködő esztendőnek<br />
az eredménye; tekintettel a bérleti viszonyra,<br />
bajosabb dolog is a szükségelt adatokat összegyűjteni..<br />
Annyit jegyezhetünk meg csak, :hogy<br />
a bérlő az uradalommal 15 évre kötött szerződést,<br />
oly feltétellel, hogy az összes befektetési<br />
költségeket maga fedezi s fizet holdanként<br />
15 frt évi bért a máskülönben bizony nagyon<br />
silány, nedves rétterületért; de még ezekkel<br />
a súlyos feltételekkel is virágzik a tógazdaság,<br />
amiben azonban bizonyára nagy része van<br />
a vezető gyakorlati szakértelmének és tevékenységének.<br />
Corchus Bélának nem kis érdeméül<br />
tudandó különben be, hogy vállalkozó munkássága<br />
a tógazdaságok müvelésének hazánkban<br />
mind nagyobb térfoglalását eredményezi,<br />
A következőkben felsorolandó esetekben<br />
részint mint bérlő, részint mint feles vállalkozó<br />
szerepel s az ott elért eredmények az ő<br />
tevékenységét dicsérik.<br />
6. Gróf Zichy Nándor duna-adonyi ura*<br />
dalmában (Fehérmegye) Czikola pusztán egy<br />
méglevő mintegy 80 kat. holdnyi elhanyagolt<br />
öreg tó körül mintagazdaság létesült, megfelelő<br />
nyújtó, költő és teleltető tavakkal. Összes kiterjedése<br />
meghaladja most már a 100 kat.<br />
hóidat.<br />
Mult évben az ivadékot még a sirtiontornyai<br />
tógazdaság szolgáltatta. A nagy tavat,<br />
amely előtte való télen át szárazon állott, benépesítették<br />
tavaszszal 5750 darab kétéves<br />
pontytyal 3125 kgr. súlyban; őszszel kifogtak<br />
4928 drbot 10,372 kgr. súlyban. A sulyszaporulat<br />
ilykép 7247 kgr.. volt 80 kat. holdon;<br />
esik tehát egy katasztrális holdra 90 kgr.<br />
Hogy ez a hozam az elvadult tófenék<br />
megfelelő javításával még fokozható lesz, kétséget<br />
nem szenved. .<br />
Bámulatos azonban az az eredmény,<br />
amelyet a kötöttebb talajú, száraz, gyepes<br />
legelőn létesített ny.ujtó tavaknál értek el.<br />
Három tóba összesen 15 kat. holdnyi terjedelemben,<br />
beletettek tavaszszal 10,000 drb<br />
egyéves ivadékot 100 kgr. súlyban:; kifogtak<br />
őszszel 7660 drb kétéves halat 4165 kgr.<br />
súlyban. A növekedés 15 kat holdon 4065 kgr.<br />
volt; egy kat. hold tehát 271 kgr. halhúst<br />
nébelt tavasztól őszig.<br />
Bizonyára csak a teljes öserejében lévő<br />
talajon érhető el ily eredmény.<br />
7. Gróf Zichy Aladár vajtai uradalmában<br />
(Fejérmegye) Egres pusztán a Nádor-csatorna<br />
szelte Sárréten egy 30 kat. holdnyi tavat<br />
létesítettek. Tekintettel a kedvező földszinalakulásra<br />
s hogy a tó a meglévő malomcsatornából<br />
minden nehézség nélkül táplálható<br />
a berendezés költsége alig került kat. holdanként<br />
20 frtba. A terület maga laza, tőzeges<br />
talajú nagyon silány legelő volt eddig.<br />
; Tavaszszal beletettek 2865 drb simontornyai<br />
kétéves pontyot 1Ö34 kgr. súlyban;<br />
Őszszel kifogtak 2265 drbot 4265 kgr. sulylyal.<br />
Egy kat. holdon tehát 90 kgr. husszaporulatot<br />
értek el.<br />
A halat azonnal értékesítették métermázsánként<br />
60 írtjával. A tó feles haszonra<br />
volt a vállalkozó kezelésében.<br />
8. Ugyanezen uradalom szomszédos pusztáján<br />
Őrsön (Fejérmegye) is hozzáfogtak a haltenyésztéshez.<br />
Benépesítettek egy régi már<br />
azelőtt meglévő 6 kat. holdnyi tavat, amely<br />
azonban az előző télen üresen állott s egy<br />
újonnan létesített 4 kat. holdnyi tavat. Mindkét<br />
tóba egyenlő számú* 2000 drb, s egyenlő<br />
sulyu, 44 kgr., egyéves ivadékot tettek. Őszkor<br />
a nagyobb, de régi tóból lehalásztak 1117 drb<br />
halat 570 kgr. súlyban, a kisebb, de ujabból<br />
pedig 1116 drbot 561 kgr. súlyban. Mig tehát<br />
a réginél kat. holdanként csak 90 kg. hús-<br />
szaporulatot értek él, addig az új tóban 130<br />
kilogrammot.<br />
Nagyon meggyőzően mutatja ez a példa,<br />
mennyit veszít az a talaj termőképességéből, a<br />
melyet folyton viz borit, mért szükséges tehát<br />
a halastavakat legalább télen át teljesen szárazon<br />
tartani.<br />
9. Gróf Zichy János nagy-lángi uradalmában<br />
(Fejérmegye) Csősz [pusztán egy keskeny<br />
völgyecskében kereszttöltések segítségével 10<br />
kisebb tóból álló tógazdaságot létesitettek,<br />
mintegy 17 kat. hold terjedelemben. A berendezés<br />
költsége holdanként körülbelül 30 "frtot<br />
tett ki.<br />
Ez év tavaszán az egyik kétholdas tóban<br />
már próbát tehettek. Simontornyán tavaszszal<br />
kikelt pontyivadékot helyeztek bele, mintegy<br />
4000 drbot. Súlyról itt természetesen még szó<br />
nem lAetett. Őszszel kifogtak 871 drb egyéves<br />
halat 216 kgr, súlyban. A halak tehát<br />
csáknem elérték átlagban 1 A kgot és egy• kat.<br />
holdról 108 kgr. halhúst nyertek.<br />
Az ivadékot a készen lévő teleitetőbe<br />
helyezték ; jövőre tovább növesztik.<br />
Azt hiszszük a felsorolt példák eléggé változatos<br />
viszonyok közül vannak véve a tekintetben,<br />
hogy a halgazdaságok jövedelmezőségéről<br />
megfelelő tájékozást nyújtsanak. Meg kell jegyeznünk,<br />
hogy az elért eredmények messze túlhaladják<br />
a külföldi s különösen az ausztriai és<br />
németországi tógazdaságokból ismert ereeményeket;<br />
ennek magyarázatát kedvezőbb éghajlati viszonyainkban<br />
és a jobb talajban kell keresnünk.<br />
A mint a példákból kitűnik, még a legnagyobb<br />
befektetések is teljesen megtérülnek<br />
már egy-két év alatt. A termelt anyag értékesítése<br />
kérdést se szenved, oly kedvezőek a<br />
piaczi viszonyok. Hiszen nálunk a hal még<br />
drága élvezeti czikk s nem rendes tápszer. A<br />
fogyasztó közönség mégegyszer oly nagy árt<br />
fizet érte a piaczon kicsinyben való vásárlásnál,<br />
mint a hogyan a nagyban való eladások történnek.<br />
Nagyon sokat lehet s kell még termelnünk,<br />
hogy a kereslet s kínálat között a termelő<br />
tisztességes hasznának biztosításával a megfelelő<br />
egyensúly beálljon.<br />
Mindezek után pedig bizonyára jogosult<br />
az, hogy a legnagyobb reménységeket füzzük<br />
a Jtialtenyésztésnek, mint uj mezőgazdasági termelési<br />
ágnak hazánkban való megfelelő térfoglalásához.<br />
Bépássy Miklós.<br />
KÜLFÖLDI SZEMLE.<br />
. Németország. A kismolnárok pusztulása.<br />
A kismolnárok sorba beiratkoztak a „Deulsche<br />
Müll'erbund" kötelékébe, hogy annak védpajzsa<br />
alatt oltalmat találjanak. Az eléjük tett kérdőitekbe<br />
majdnem valamennyien sanyarú helyzetüket<br />
a távolabb levő malomóriások üzemének<br />
tulajdonítják, melyek mindenfelé annyi<br />
őrleményt szállítanak, hogy nekik őríenivalójuk<br />
már nem akad. A nagymalmok versenyképességét<br />
meg leplezetlenül az állami támogatásra<br />
vezetik vissza. A harczi kismolnárok<br />
nagyobbrésze tönkre is ment ezért; másfelé<br />
meg fürészgyárakká alakítják át a malmokat.<br />
A baj ellen mindaddig nem remélhető orvoslás,<br />
mig az állam a nagymalmoknak nyújtott<br />
adószállitási kedvezményt s vámhitelt nem<br />
korlátozza. Nálunk a helyzet analóg, azzal a<br />
hozzáadással, hogy az idegen olcsó buza vámmentes<br />
behozatával támogatott nagymalmok<br />
nemcsak a kismalomipar létküzdelmét nehezítik,<br />
hanem a mezőgazdaságnak is kárára<br />
vannak.<br />
Francziaország. A borok czukrozása. A<br />
franczia szőlőtermelők egyesületei valóságos<br />
hadjáratot indítanak a borok czukrozása ellen,<br />
mert nézetük szerint azzal a borhamisításnak<br />
a legtágabb tere kínálkozik; amellett sokan<br />
nem is czukrot, hanem glikozákat alkalmaznak,<br />
mely anyag az egészségnek van ártalmára. A<br />
czukortiJalom ellen számos termelő szólal<br />
fel, mert akárhány esetben czukorban szűkölködő<br />
mustjához kell, hogy czukort pótoljon, a<br />
rendes erjedés elősegítése czéljából. Egyébiránt<br />
a hideg időjárás, vagy a peronoszpora jelenléte<br />
is csökkenti a szőlő czukortartalmát. A bordeauxi<br />
szőlőtermelők szindikátusa belátván, miszerint<br />
a szégyenteljes borhamisítást másképp nem<br />
lehet beszünteini, hacsak a szőlőtermelők a<br />
bör, illetve a must szokásos czukrözásáról le<br />
nem mondanak, felhívást intézett utóbbihoz, •<br />
hogy hozza meg a hazai szőlőtermelésnek áldozatát<br />
s annak kedvéért mondjanak le a czuk- :<br />
rozásról — csakhogy a borpancsolásnak vége<br />
vettessék ! Ehhez, mit szólnak a promóntori '<br />
bornianipulánsok, kik közlönyük útján urbí et<br />
orbi nyíltan bevallották, hogy a czukrozást.<br />
gliczerinezést, olasz borral való házasitást,<br />
mint térmészetes borkezelési módot folytatják ?<br />
Oroszország. A gabonakereskedők csalárdsága.<br />
A königsbergi német lapnak Pétervárról<br />
ugyancsak furcsa gabonakereskedelmi fogásokról<br />
irnak. Az orosz gabonaexportnál — írja a<br />
levelező — egészen meglepő dolgok jutnak<br />
napfényre; Most, hogy az orosz pénzügyminisztérium<br />
keblében a gabonakereskedelmet :<br />
szabályozó koriferenczián tárgyalnak, a német<br />
s a franczia importőrök panasza is meghallgatásra<br />
lelt, melyben az orosz exportálókat<br />
csalással vádolják, mert a külföldre szánt<br />
gabona közé szemetet, kavicsot, homokot, meg<br />
minden képzelhető nehezitőanyagot kevertek.<br />
A visszaélés már annyira fejlődött, hogy a<br />
külföldi vevők már alig mertek orosz gabonakereskedővel<br />
üzletbe bocsátkozni, s e helyett<br />
inkább amerikaiakkal tettek kísérletet. Az<br />
orosz versenyképesség helyreállítása a most<br />
összeült konferenczia czélja, s azon módokat<br />
keresik, hogy a visszaélést megszüntessék,<br />
mely valószínűleg ugy lesz, elérhető, hogy az<br />
export a pénzügyminisztérium szakközegeinek<br />
felügyelete mellett történjék a jövőben. Közelebb<br />
pedig a bírói rendeletek egész sorozata<br />
leend kibocsátva, melyek a gabonahamisitást<br />
magas pénzbüntetéssel és az áru konfiskálásával<br />
rendelik büntetni.<br />
LEVÉLSZEKRÉNY.<br />
Kérdés.<br />
181. kérdés. Egy négyéves csikóm régibb<br />
idő óta hasmenésben szenved, próbáltam<br />
takarmányt változtatni, állatorvos által irt<br />
gyógyszerrel kúrálni, de hasztalan, amint vizet<br />
iszik, hasmenése megujul. Csakis az használ,<br />
ha ivóvizét a legszűkebbre szorítom, de igy<br />
meg sovány, erőtlen. Kérek valamely kipróbált<br />
jó gyógymódra nézve szivés útbaigazítást.<br />
Batta. L. Gy.<br />
182. kérdés. Van-e kihatása az ökrök :<br />
kondicziójára annak, hogy azok alól a trágya<br />
kihordatik és friss alommal pótoltatik, vagy<br />
hogy az ökrök alatt a trágya úgyszólván évnegyedről<br />
évnegyedre felgyüjtetik ? Mily hatása<br />
lehet az istállóban tartott trágyának az ökrök ;<br />
emésztési képességére' és ebből kifolyólag<br />
kondicziójára? Se. F.<br />
183. kérdés. Luczernásomba a vakondokok ,<br />
annyira elszaporodtak, hogy turásuk egymást<br />
éri; félek, hogy majd kaszálni sem léhet<br />
a íuczernát rendesen. Mit tegyek, hogy a<br />
vakondokokat elpusztítsam? L. L.<br />
184. kérdés. A többi között van- egy<br />
tehenem, mely egy borját felnevelt, de azóta<br />
már háromszor elvetélt. Mit tegyek ez ellen? :<br />
P. P.<br />
185. kérdés. A kezelésem alatt levő<br />
ménes csikóállománya minden évben nagyon<br />
sokat szenved a rozsféregtől. Már többféle<br />
szert is alkalmaztam, hogy a rozsférget kifejlődési<br />
ideje előtt távolitsam el, de sikertelenül.<br />
Bozsnak, Santoninnak, Bicinusolaj és<br />
Terpentinnek alkalmazása nem vezetett sikerre.<br />
Májusban — mihelyt a ménes legelőre jár — -
540 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1. Éf. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.<br />
úgyis kipotyognak a rozsférgek, de én előbb,<br />
márczius és áprilisban, a fejletleneket szeretném<br />
eltávolítani a csikókból és szives tanácsot<br />
kérek e részben.<br />
L.-Szt. Miklós. R. P.<br />
186. kérdés. Tehenészetemből a szopós<br />
borjuk 4—5 hetes korukban nagyobbrészt<br />
eladásra kerülnek, mivel a fősúlyt a tejprodukezióra<br />
kell fektetnem. A borjukat e<br />
hóban előre eladtam élősúlyra egy mészárosnak.<br />
Szeretnék azonban e 4—5 hétig is a<br />
a borjuknak tetszés szerinti mennyiségben elszopott<br />
tejen kivül valamit még nyújtani, hogy<br />
azok az átadásig egészen jól meghívnának.<br />
Kérek szives útbaigazítást az iránt, hogy mit<br />
adjak a borjuknak? És hány napos korukban<br />
kezdhető ezen kérdezett adagolás?<br />
S. Gy.<br />
Felelet<br />
Csikó hasmenése. (Felelet a 181. kérdésre)<br />
Miután hasmenés különféle bélbajoknak lehet<br />
tünete, a kezelés pedig ez utóbbiak szerint<br />
módosul, lehetetlen igy látatlanba valamely<br />
gyógyszert ajánlani. Mindenekelőtt tehát gondos<br />
megfigyeléssel és vizsgálattal a hasmenés oka<br />
felől kellene tisztába jönni s különösen kutatni<br />
kellene, vájjon a csikónak nincsenek-e bélféregei,<br />
mely esetben a megfelelő féregellenes<br />
kezelést kellene foganatosítani. Szóval a jelen<br />
esetben csak képzett állatorvos adhat a vizsgálat<br />
eredmén\ éhez képest tanácsot.<br />
Napi és állandó alom. (Felelet a 182 ik<br />
kérdésre.) Istállóban az állatok állóhelye, vagy<br />
mozgási tere, azoknak fekvőhelye is egyszersmind,<br />
tehát fontos annak milyensége<br />
nem csak azért, mert nyugvó helyet, ágyat van<br />
hivatva szolgáltatni, hanem fontos azért is,<br />
mivel hivatva van az a bélsárt, vizeletet felfogni<br />
s azokkal együtt trágyázó anyagot szolgáltatni<br />
s mert éppen ürülékekkel folyton bemocskoltatik,<br />
egészségi tekintetben is figyelemre<br />
méltó az annálinkább, mivel az állat abból<br />
enni is szokott.<br />
Már most az alom lehet olyan, a melyet<br />
minden éjjelre frissen, szórnak fel — ez a<br />
napi alom; és lehet olyan, a melyet hosszabb<br />
időre készítenek — ez az állandó alom.<br />
Az állandó alomnak kivált juh akolban<br />
van helye, vagy oly ló-istállóban, a melyben<br />
az állatok edénybe vizelésre vannak szoktatva,<br />
mert a juh és ló bélsara kemény, az kevésbé<br />
mocskolja az almot s gyökeresebben hordható<br />
ki a/ alomról, m nt a marha-trágya, amely hig<br />
és sók.<br />
Bár tehát minden tekintetben indokoltabb<br />
ökrök alá napi álmot adni, megfelel azoknak<br />
az állandó alom is, ha gond fordittatik arra,<br />
hogy annak az állatok előtt levő része tiszta<br />
és jó szalmáju legven, naponta friss réteggel<br />
bfborittassék, a vizelet lefolyhasson s a ganaj<br />
folytonosan eltávolíttassák.<br />
Ez esetben minden tekintetben tűrhetővé<br />
válik az állandó alom s az ökrök egészségi<br />
állapotát, emésztő képességét, munkabírását<br />
hátrányosan nem érinti.<br />
Ha azonban ott az emberi munkaerő<br />
igénybevétele túlságosan nem drágítja a napi<br />
almozást, ugy ennek igénybevételét ajánlom.<br />
Vakondok irtása. (Felelet a 183. kérdésre).<br />
A vakondokoknak nagyobb területű luezernásból<br />
való kiirtása nemcsak nagy vesződséggel jár,<br />
de egyúttal költségos is. A legradikálisabb eljárás<br />
volna mindenesetre az, hogy ha a vakondokoknak<br />
táplálékul szolgáló rovarokat kiirtani<br />
tudnók. — Minthogy ez a bevetett földben<br />
szinte kivihetetlen, tehát már előzetesen kell<br />
gondoskodni arról, hogy a vakondokok a leendő<br />
luczernásban táplálékot ne találhassanak. E<br />
czélból az illető földi észnek sertésekkel való<br />
gyakori járatása igen ajánlatos, mert azok<br />
túrás közben nemcsak a rovarokat falják fel,<br />
hanem sok vakondokot is elpusztítanak, illetőleg<br />
azok azon. területről elvándorolnak. —<br />
Állítólag jó szolgálatot tesz a bevetett földben<br />
elszaporodott vakondokok ellen, ha azok járataiba<br />
több helyen petróleummal vagy bűzös<br />
kátránynyal jól beitatott rongyokat helyeznek<br />
el. Ilyen eljárás folytán a vakondokok az illető<br />
földről mind elvándorolnak. Megpróbálás végett<br />
ajánlhatom a szénkéneget is, a mely talán a<br />
h.-mezővásárhelyi szénkénegraktárban megkaphaló<br />
volna (pl. 25 kg.); ezt kellene a<br />
vakondok friss járataiba önteni, hogy annak<br />
gőze a vakondokot megfojtsa. — Ezt azonban<br />
mind csak kipróbálás végett ajánljuk.<br />
Jablonowski.<br />
Ismételten elvetélő telién. (Felelet a<br />
184-ik kérdésre.) Oly tehénnel, mely három<br />
éven keresztül elvetél, nem érdemes tovább<br />
bajlódni, mert valószínűleg oly ivarszervi baja<br />
van, amely gyógyithatlan, Tenyésztésre ne adja<br />
el, mert a vevővel pörbe keveredhetik, inkább<br />
javítsa fel a. tehenet s mészárosnak adja át.<br />
Rozsférgek elliajtása. (.Felelet a 186.<br />
kérdésre.) A lovak gyomrában élősködő rozsférgek<br />
vagy bőgölyálczák nagy szívósságuknál<br />
fogva általában igen nehezen hajthatók el. A<br />
régebben alkalmazott szerek közül még aránylag<br />
legtöbb eredményt lehet elérni a terpentinolajjal,<br />
melyet tejbe keverve adunk be az állatoknak.<br />
Ujabban Perroncito és Bosso, olasz<br />
tanárok, mint kitűnő hatású szert nagyon ajánlják<br />
a szénkéneget, melyet gelatina-tokokban kell<br />
beadni. Egy-egy tok 12—15 grm szénkéneget<br />
tartalmazzon és ilyen adagokból 4—5-öt lehet<br />
két órai időközökben egy nap alatt beadni.<br />
A szénkéneg elbódítja, talán részben el is öli<br />
a férgeket, melyek ennek folytán leválnak a<br />
gyomor faláról és a bélsárral kiürülnek, hogy<br />
a kiürülés gyorsan történjék, czélszerü a szénkéneg<br />
alkalmazását követő napon riczinusolajat<br />
adni be az állatoknak.<br />
A végbélben tartózkodó férgeket szappanos<br />
vagy eczetes vizzel való kiöblítéssel lehet<br />
onnan eitávolitani; szintén jó eljárás a végbél<br />
falát belülről valamely zsiradékkal, pl. vazelinnel<br />
bekenni, mire a férgek a zsiros falról leválnak,<br />
illetőleg nem tapadnak hozzá !<br />
Amennyiben kérdésttevő a szénkéneget<br />
megfogja kisérleni, igen érdekes volna, ha azután<br />
idevonatkozó tapasztalatait lapunk utján<br />
közölné. —y.—<br />
VEGYESEK.<br />
Mai számunk tartalma: Oldal.<br />
Az OMGE. közleményei 531<br />
Földmivelési és növénytermelési szakosztály ülése. 531<br />
A földbirtok adóssága. Sz. Z. 535<br />
Növénytermelés.<br />
A zöldtakarmány gazdasági fontossága. Horváth J. 536<br />
Állattenyésztés.<br />
Gyorsan fejlődő darvas magyar marhák. Monostori<br />
Károly 837<br />
Halászat.<br />
Halgazdaságok eredményei. Bépássy Miklós 538<br />
Külföldi szemle 539<br />
Levélszekrény. _•_. 539<br />
Vegyesek _ _ ... 540<br />
Kereskedelem, tőzsde. 541<br />
Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — Erzsébet<br />
gőzmalom. — Lujza gőzmalom. — Here<br />
magvak. — Vetőmagvak. — Apolló kőolajfinomitógyár<br />
részv.-társ. — A központi vásárcsarnok<br />
árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmi<br />
czikkek árairól. — Állatvásárok: Budapesti<br />
szurómarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár.<br />
— Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár.<br />
Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. —<br />
Ingatlanok árverései (20000 forint becsértéken<br />
felül.).- 543<br />
Brüll Mór a „Magvar Mezőgazdák Szövetkezetéinek<br />
ügyvivő igazgatója márczius hó<br />
30 án hivatalos helyiségében agyszélhüdés<br />
következtében 53 éves korában hirtelen elhuny t<br />
Brüll, Szirák nógrádmegyei községben született,<br />
s tanulmányainak befejeztével atyjának gazdaságában<br />
teljes odaadással és vasszorgalommal<br />
törekedett gazdasági ismereteit kiterjeszteni és<br />
tökéletesbbiteni, később önálló gazdálkodása<br />
alatt különösen az állattenyésztés terén nagy<br />
sikereket ért el s szakértelme e téren oly általános<br />
elismerésben részesült, hogy nemcsak<br />
állandó tagja volt a hazai tenyészáílat-kiállitások<br />
biráló-bizottságainak, hanem a midőn a<br />
földmivelési kormány a nyugati tájfajtáknak<br />
hazánk minél szélesebb köreiben való meghonosítását<br />
munkaprogrammjába felvette, nem<br />
egyszer azon kitüntető megbízásban is részesítette,<br />
hogy a tenyészállat-anyagnak helyszínén<br />
való kiválasztása czéljából őt Tirol és<br />
Vorarlbergbe küldötte ki, hol a legkeményebb<br />
téli időjárás daczára hónapokig úgyszólván<br />
gyalog járta be az Alpok legelhagyatottabb<br />
majorjait. Tevékeny részt vett továbbá a budapesti<br />
központi tejcsarnok megalapításában. és<br />
vezetésében, s ezzel kapcsolatban a szarvasszói<br />
és mácsai borjunevelő telepek létesítésében.<br />
A 80-as évek végén létesült a „Magyar<br />
gazdák hadsereg ellátó szövetkezete" a Köztelken,<br />
melynek .fennállásáig tevékeny igazgatósági<br />
tagja volt, s a midőn ezen intézmény munkakörének<br />
kiterjesztése vált szükségessé, ő is azon<br />
lelkes hazafiak sorai között volt, kik a „Magyar<br />
Mezőgazdák Szövetkezetét" megteremtették!<br />
A kezdet nehézségeinek leküzdése után, mint<br />
ügyvivő igazgató teljes munkásságát a „Magyar<br />
Mezőgazdák Szövetkezete" ügyeinek szentelte.<br />
Már a mult télen hosszú ideig tartó, súlyos<br />
betegség támadta meg erős szervezetét, de<br />
családja odaadó ápolása visszaragadta a halál<br />
torkából és látszólag üjult erővel látott ismét<br />
munkához; a lappangó baj azonban kikezdette<br />
már szervezetét, s bár délvidékén keresett<br />
üdülésről e napokban jó kedvvel és visszanyert<br />
erővel tért haza, végzetét, mely munkás<br />
életét kioltotta, nem kerülhette el. Hült tetemét<br />
f. hó 2-án, vasárnap délelőtt 10 órakor helyezik<br />
a kerepesi-út melletti sirkert halottas házából<br />
örök nyugalomra.<br />
A Magyar Gazdaszövetség igazgató választmánya<br />
folyó évi április 6-án d. u. 4 órakor á<br />
szövetség helyiségében, (Üllői-ut 8.) ülést tart.<br />
Tárgyak: 1. Ügyvezető előterjesztése; 2.<br />
Zselénsky Róbert gróf előadása a buzaringről.<br />
3. Bernát István előadása a keletindiai uzsoratörvényekről.<br />
4. Löeherer Andor indítványa a<br />
a gabna árjegyzése tárgyában.<br />
Tejgazdasági iskola. 1899. évi május<br />
hó l én nyílik meg a nagy-szécsényi tejszövetkezetnél<br />
(Nógrádmegyében) létesített<br />
állami tejgazdasági munkásnőket képző iskolának<br />
ujabb — félévre terjedő — tanfolyama.<br />
Az ide való felvételért kifogástalan előéletű és<br />
legalább is 16 évet betöltött nők pályázhatnak,<br />
kik teljes ellátásban (esetleg e helyett havonta<br />
15 frt ellátási dijban) és 4 frt havi bérben<br />
részesülnek. Az • ez iskolába való felvételért a<br />
kérvények keresztlevél, iskolai és erkölcsi<br />
bizonyítványokkal felszerelve a nagy-szécsényi<br />
tejszövetkezet igazgatóságához intézendők<br />
április hó 20-ig.<br />
Nagybirtokos és bérlők figyelmét felhívom,<br />
egy értelmes, rendkívüli nagy tapasztalatú,<br />
becsületes és ritka szorgalmú gazdatisztre,,<br />
ki állását rövid idő alatt változtatni<br />
fogja. É környék birtokosai, a kereskedővilág<br />
és bárki, ki őtet ismeri, legmelegebben fogja<br />
ajánlani, mint kiváló egyént. 3 bizonyítványt<br />
mutat fel, 14, 8 és 9 évekről, mely időt"<br />
nagybirtokok általánosan elismert kitűnő kezelésével<br />
töltött el. Bővebb felvilágosítást nyújt<br />
N. N. titkár ur Budapest, Vár, Országház-utcza<br />
19. szám 1. em. ajtó 8.
<strong>27.</strong> SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM,<br />
Szuperfoszfát<br />
k a l n l t , c h i l i s a l é t r o m ,<br />
k é n ^ a v a § - k á l l 9 k é n -<br />
N i i v a N - a i i i i i i o i i i a k<br />
Szölőtrágyacompositio<br />
és egyéb mütrágyaféléket elismert kitűnő<br />
minőségben ajánl a<br />
M H<br />
üM g A RI A "<br />
MŰTRÁGYA,KÉNSAYÉSYEGYI IPAR<br />
RÉSZYÉNYTÁRSASÁG<br />
B U D A P E S T E N , ,<br />
VI. KER. VÁCZI-KÖRÚT 21. SZAM.<br />
Részletes utasítások kívánatra ingyen<br />
és bérmentve.<br />
f 1898. évi forgalom: 26,239 mm. i<br />
Felhívjuk<br />
a t. cz. gazdaközönség<br />
figyelmét<br />
Ji =" «-y<br />
/ a budapesti fflpjü-aiiiczira,/<br />
:lvilágositással szolgál:<br />
HELLERM.s TÁRSA,<br />
BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 13. ,<br />
Millenniumi nagyérem nagyban termelés,<br />
kivitel és versenyképességért.<br />
ó-gyár r.-t.<br />
Részvénytőke 3,000.000 korona.<br />
Gyár : Pozsony.<br />
Iroda : Budapest, V., Váczi-körut 38.<br />
Táviratok : APOLLO BUDAPEST.<br />
Budapest telefon 2692. « Pozsony telefon 195.<br />
Petroleum, ugrom, nyersucium, murai iumm,<br />
rektifikált benzin minden minőségben, gazolin,<br />
ásvány-, kenőolajok, la. hengerolaj, l-a. gépolaj,<br />
orsóolaj, tengelyolaj, tovotte-zsir paraffin.<br />
Stearin- és paraffin-gyertyák.<br />
Az olaj bizalmi czikk.<br />
Ásvány-, gép- és hengerolajokat szállítunk<br />
nyersanya. ból előállítva,<br />
nindenkof egyenlő ininősésben és a ki egy ízben<br />
szükségletét ismét újból náíunk<br />
fogja fedezni, mivel szolidan szolgáljuk ki.<br />
Kérünk tehát próba-megrendeléseket.<br />
Apollo kőolajfiiioinitó-gyár részvénytársaság.<br />
Iroda : Budapest, V., Váczi-köriit 33.<br />
KÖZTELEK, 1899. APRILISja(^L_<br />
ALAPÍTTATOTT 1872.<br />
SCHOTTOLA ERNŐ, BUDAPEST.<br />
Műszaki közp. üzlet: Gyár :<br />
VI., Andrássy-űt 3. VI., Réray-u. 16.<br />
Fonciére-palota. (Saját telepen.)<br />
Gőzcséplőgépek javítására és felszerelésére ajánlok<br />
Dobsineket<br />
bármely kívánt profilban,<br />
Kenö'sselenczéket<br />
minden létező rendszerben,<br />
Csapágyfémet<br />
legkiválóbb minőségben,<br />
Szíjakat<br />
legjobb szinbőrböl,<br />
Kenderhevedereket<br />
duplán és háromszorosan keresztbe szőve, vala-1<br />
mint a hozzávaló pléh felvonóserleg éket.<br />
ségleti czikkben.<br />
Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve.<br />
»<br />
REMINGTON"<br />
ÍRÓGÉPEK<br />
v i l á g h í r ű e k .<br />
VALLÁS-és KÖZOKTATÁSÜGYI<br />
magy. kir. minister<br />
KERESKEDELEM,TŐZSDE.<br />
Budapesti gabonatőzsde.<br />
{Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi<br />
szég jelentése.)<br />
Napi jelentés 1899. márczius 30.<br />
1899. évi márczius hó 30-án a gabona-csarnokban<br />
a titkárságnál bejelentett gabona eladások<br />
lajstroma.<br />
képesek az utolsó napok erős áreséseit helyrehozni.<br />
Egyes határidők nevezetesen az áprilisi és májusi buza<br />
árfolyamai ugyan ma javulást mutatnak, de csekely<br />
részvét miatt ez nagyobb mérvű nem lehetett.<br />
Készbuza ma jól volt kínálva, a malmok azonban<br />
még mindig nem vásárolnak, csupán egyes malmok<br />
a napiszükségletet szerzik be. A mai forgalom 12,000<br />
mmázsa, mely mennyiség változatlan árak mellett kelt el.<br />
Eladatott:<br />
Tiszávid.:<br />
Fehérm.:<br />
Tolnai :<br />
Ő-becsei :<br />
100<br />
:g frt 10.40<br />
, „ 10.35<br />
,. » 10-35<br />
, ,10 30<br />
„ „ 10-25<br />
, „ 10.15<br />
. „ 10.15<br />
„ „ 10.10<br />
„ „ 10-<br />
„ „ io - —<br />
„ » 9'85<br />
» „ 10-35<br />
„ „ 10.20<br />
3-70 '<br />
950<br />
10.35<br />
Hivatalos Közlöny-bői.<br />
„A vallás és közoktatás-<br />
100 ,<br />
ügyi magy. kir. minister a<br />
_ Remington írógépet (kaphatói Rozsban teljesen- szünetelt üzlet. Budapest<br />
Glogoivski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér 7-75 frtig ér el.. ,<br />
18. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tanin-<br />
Árpában gyenge a forgalom, takarmányczélokra<br />
tézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. 6-50 frtig kél el helyben illetve Kőbányán.<br />
Tengeriben ugy a kereslet, mint a kínálat csök-<br />
Festékpárna mellőzve. — 4-szeres billenkent, mi az árakra bénitólag hatott s mintegy 5 kr.<br />
tyű 8-szoros helyett. — Legfinomabb árapadást idézett elő. Budapesten 4'60 frtig, ennek tá-<br />
acélszerkezet. — Közismert nagy tartósvolságában 4-52V2 frtig kél el,<br />
ság. — Központi vezeték nélkül. — Tel<br />
Zab változatlan-5-HO—6-15 frt ér el.<br />
jes magyar és német billentyűzet. — Min-<br />
Határidők daczára a magasabb külföldnek, naden<br />
betűnek csak 1 billentyűje. — Leggyobb áremelkedést' nem értek el.<br />
nagyobb sokszorosító képességgel.<br />
Déli 12 órakor következőképp áll:<br />
A RBMINGTONT nagy sikerrel használják.<br />
Köttetett. Déli tárlat.<br />
A magy. kir. bel-, a földmivel iz igazság-, a<br />
Buza áprilisra . . 9-19 -"29 9-35—36<br />
„ májusra . . 9-22--31 9'24-25<br />
Fiumei kormánjzóság, — Magy. kir. államvasu<br />
gatósága, M. kir. államvasi tak ( 1 t t i.<br />
, októberre . . í<br />
kir. államvasutak gépgyára^ ~^^kes'fflvi<br />
Rozs ápr. . . . C _•_—-•— 7-65—<br />
Tengeri máj. . . .<br />
gitoisá^af'Ságocsf — Magy. Mezőgazdák szö'<br />
Zab ápr. . . . (<br />
Bpest. Reé Jen6 püspöki urad. bérlő Veszpi<br />
Káp.-repcze aug.<br />
Kéler Zoltán, gróf Festetich urad. ügyésze Bu(<br />
Győri püspökségi központi iroda Győr. Osztr. n<br />
társ. urad. igazg. Budapest. Zichy<br />
gróf urad. számvevői hivatala Bpest., I., Kr:<br />
22. M. kir. állami jőszigigazgatóság Ara<br />
Siess. (Goldftnger Gábor szeszgyári képviselő<br />
nél, iparkamaránál, ügyvédeknél, megyéknél, vá<br />
tudósítása.)<br />
közjegyzőknél, erdészeknél, íróknál, tanárokn<br />
A szeszüzletben a lefolyt 14 napban az üzletmenet<br />
kielégítő volt és tartós vételkedv folytán a szesz-<br />
nélkül küldünk saját költ árak azonnali szállításra változatlanul a legutóbbi zár-<br />
ország bármely részébe díjmentes belatjegyzés szerint záródnak. Elkelt finomított szesz<br />
mutatásra es az egyszerű kezelés begyakorlására 54.50—54.75 frtig nagyobb vevőknek és 55—55.25 frton<br />
.bárhova ugyancsak,saját költségünkre küldjük ki kisebb vevőknek. Élesztő szesz gyerebb vételkedv foly-<br />
tisztviselőinket. — Árjegyzék bérmentve é8 ingyen. tán 25 krral olcsóbban, 54.50 frt kelt nagyban vevők<br />
<strong>Mezőgazdasági</strong> szeszgyárak által kontingens nyers-<br />
1 Erzsébet-tér 16. szesz változatlan áron volt kínálva és több tétel 17<br />
frton kelt. A légutolsó napokban olcsóbb, bécsi kontin-<br />
Reiuington Írógépek és Edison-mimeograp<br />
gens nyersszeszjegyzések folytán az irányzat lanyhább<br />
jogosított eladási telepe.<br />
lett és kontingens nyersszesz 0-25 írttal olcsóbb áron<br />
kelt el. - .
542 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HO 1. <strong>27.</strong> SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.<br />
A kontingens nyersszesz ára Budapesten 17.00— i<br />
17.25 forint.<br />
A kivitel a lefolyt 14 napban néhány nagyobb<br />
tétel finomított szeszt vásárolt, mely Dél-Törökország<br />
felé lett szállítva.<br />
Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. Győr,<br />
Kenyérmező, Arad, Temesvár valamivel olcsóbban.<br />
Bécsi jegyzes 18. 18.30 frt kontingens nyers-<br />
Prágai jegyzés 53.50 frt adózott és 17.50—<br />
—.— frt adózatlan szeszért.<br />
Trieszti jegyzés 10.75—11.50 frt kiviteli szeszért<br />
90°/o hektoliterje.<br />
Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz<br />
54 50-54 75 frt, élesztőszesz 54 50—55 75 frt, nyersszesz<br />
adózva 53 50—5375 frt, nyersszesz adózatlan<br />
(exkontingens) 13- 13-13 frt, denaturált szesz 19 50 '<br />
—20 — frt. Kontingens nyersszesz —. ;—.<br />
Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérmentve<br />
budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés<br />
mellett értendők.<br />
Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.)<br />
Valamennyi magfélének forgalma folytatólag is.<br />
igen élénk volt < s a váratlanul beköszöntött fagy sem<br />
csillapíthatta a nagy keresletet. Általában minden vetőmagfélének<br />
csak a legjobb minősége felé irányul az érdeklődés,<br />
ezek aztán teljes árak mellett keltek el. í<br />
Oíyan körülmény ez, mely annál is inkább méltó érdeket<br />
kelt, mert csaknem mindennap hoz ujabb kínálatokat<br />
hanyatló árak mellett, a nélkül azonban, hfgy kétes<br />
minőségűek miatt kivívhatnák a gazdák figyelmét,<br />
Ha már most tekintetbe/veszszük, hogy p. o. a luczerna,<br />
lóher, répamag stb.-nek megbízható minőségben már szűkebben<br />
van és árukat nagyon tartják, akkor önkényt<br />
következik, hogy az emiitett, látszólag obsó kínálatok<br />
csak arra szolgálnak, hogy nem megbízható minőségű<br />
árunak és megmaradt régibb készleteknek vásárt<br />
teremtsenek.<br />
Vörös lóherének finomabb és köz^pfajtáit továbbot<br />
is jól keresték s különösen az északi vidékeinkre<br />
nagyobb mennyiségek vásároltattak.<br />
Luczerna a múlt heti árakat jól fentartotta és<br />
igen élénk volt a vásárlási kedv.<br />
Bépamaqból ezen évadban olyan nagy szükséglet<br />
érvényesül, a minő már évek óta nem volt. Az<br />
elejétől fogva szilárd irányzatot nem bírta lelohasztani<br />
a nagy tömegekben piaczra vetett régi áru, '<br />
mirithogy a szolid kereskedelem erélyesen állást foglalt<br />
a túlkapások ellen és e figyelmeztetések nyomán<br />
gardáink is óvatosabban jártak el szükségletűk beszerzése<br />
körül.<br />
Mindennemű fümagva\ után olyan jelentékeny<br />
kereslet nyilvánul, hogy a termelési helyekről ujólagosan<br />
nagy mennyiségek hozattatása vált szükségessé.<br />
Jegyzések nyersáruért. 100 kilónkint Budapesten.<br />
Vörös lóhere, mult évi . . 48—50 frt.<br />
Vörös'lóhere uj . . . . . 54—58 „<br />
Luczerna, franczia, . . . 70—80 ,<br />
Luczerna, olasz, . . . . 58—62 „<br />
Luczerna, magyar, . . . 56—62 ,<br />
Baltaczim . . . . . . . 14—15 „<br />
Muhar . . 5'50—6-50 „<br />
Bükköny . „<br />
Heremagvak ólomzárolása. *)<br />
A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állómás<br />
az 1898/99. idényben f. évi márczius hó 30-ig bezárólag<br />
az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél<br />
a következő mennyiségű vetőmagvakat ólom-<br />
Luczerna Lóhere Összesen<br />
métermázsa<br />
Mauthner Ödön, ' Budapest 273 4 2663 - 5397<br />
Haldek Ignácz, Budapest ... 701 1727 2428 .<br />
Klein Vilmos Szatmár 111 1364 1475<br />
Magy. mezőg. szöv. Bpest ___ 460 675 1135<br />
Frommer A. H. utódalj Bpest 466 627 1093<br />
Deutsch Gyula, Budapest ... .399. 638 1037<br />
Ifj. Freund Sámuel, 'Szatmár , 43. 717 ,7§0<br />
Beimel és fia Budapest ... 260. . 314 574<br />
Hollander A. és fia, Ungvár. 23 .243 268<br />
Boross és Szalay ... :. 130 125 255<br />
Kramer, Lipót Budapest ... 59 174 ;233<br />
Szávoszt Emil, Budapest ... 87 136 223 •<br />
Radváner I. L. Budapest 69 115 184<br />
Fuchs Fülöp és fia, Budapest 135 16 151<br />
Lamberger Károly Bpest ... 60 16 76<br />
Gr. Teleki Arvéd, Drassó... 72 — 72-<br />
Singer Zsigmond, Budapest 36 \ 27 63<br />
Felsenburg, B.-G}armat ... — 40 40<br />
;Feldmann Mór, Szatmár ... — 12 12 _<br />
Nöthling Vilmos Budapest... 8 — 8<br />
" Kesznfer Izidor, M.-Sziget — — 7 7<br />
Összesen— ... 5853 9638 15491<br />
l )- 5 q Biborhere, 13 zs. Baltaczim, 7 zs; Árvarozsnok,<br />
3 -zs. Vérfejü csábair, 11 zs. Franczia -perje,<br />
4 zs. Angol perje, 6 zs. Csomós ebir.<br />
*) A hazai mezőgazdaságra nézve káros amerikai<br />
eredetű hereféle magvakat a magvizsgáló állomás<br />
nem plombozza.<br />
Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása<br />
a .Köztelek" részére. Budapest, 1899. márcz. 30-án.<br />
Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta<br />
súlynak értve, zsákostul, budapesti Vasúti vagy hajóállomáshoz<br />
szállítva:<br />
A és B dara —.— frt.<br />
Buza (3 1 2 3 4 5 6 7 7Va<br />
liszt: frt 16.20 15.60 15.— 14.40 13.7013.20 12.2010.6)8.30<br />
Lujza Gőzmalom Részvény-Társaság üzleti tudósítása<br />
a „Köztelek" részére. Budapest, 1899. márcz. 30.<br />
Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként,<br />
zákostul. Kötelezettség nélkül.<br />
- 15.40 14.80 14.20 13.80 13.— 12.40-10.40 8,20'<br />
Takarmányliszt Korpa<br />
Az Apolló kőolajflnomitógyár-részvénytársaság<br />
üzleti .tudósítása a „Köztelek" számára. Budapest, 1899.<br />
márcz.' 30.•<br />
Mai áraink :<br />
Olaj: I. rendű Apolló-henger.olaj, világos 27-50 frt<br />
„ „ „ sötét 24 50 „<br />
„ „ orosz gépolaj világos 17.50 „<br />
legfinomabb amerikai tovotte zsir 28.— „<br />
finom „ „ „ 26.— „<br />
nettó 100 kgként, hordóval együtt, tiszta göngysulyszámitással,<br />
fizetendő készpénzben 2°/o engedménynyel,<br />
vagy 4 havi váltóval, Pozsonyban átvéve. Ugyanezen<br />
olajok Budapesten átvéve 1 frttal drágábbak.<br />
Petroleum: Liliom császárolaj . 23-50 frt<br />
egysziv kőolaj . . 20-50 „<br />
háromsziv kőolaj . 19'50 „.<br />
csillagkereszt- kőolaj 19'— „<br />
nettó 100 kgként, hordóval együtt, 20°/o tara, készpénzben<br />
engedmény nélkül Pozsonyban átvéve. Ugyanezen<br />
kőolajok Budapesten átvéve 50 krral drágábbak.<br />
.4 központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban<br />
(en gros) eladott élelmiczikkek árairól.<br />
Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének<br />
jelentése 1899. márczius hó 29-rőt.<br />
Kielégítő hozatalok mellett forgalmunk élénk •<br />
csupán husnemüekben gyengült az enyhébb időjárás<br />
következtében a fogyasztás. A borjú ára ismét 4—5<br />
krral esett vissza.<br />
Husnemüek. A marhahús ára változatlan, borjut<br />
38—40 kron adtunk kilónkint hosszan mérve ; a középminőségü<br />
bárány 4-50—5 frttal lett páxonkint eladva.<br />
Füstölthus és sonka kevésbé keresett, ára nem emelkedett.<br />
Kolbász 50, szalonna 52—56 kr. kilónkint.<br />
Baromfi ma több érkezett és pedig többnyire szerb<br />
áru, mely miatt az árak emelkedése megakadt.<br />
Vadból csupán vaddisznó került .eladásra 60—64<br />
kron kilónkint.<br />
Halból egy küldemény ponty 40—50 kron ment<br />
kilónkint. Az élőhalnak ára meglehetősen felemelkedett:<br />
harcsa 1.40 frt, süllő 0.80-1-50 fíton kilónkint.<br />
Tejtermékek. Teavaj gyorsan kelt, a . szükséglet<br />
még mindig tart, az árak valamivel javultak. Turó már<br />
több érkezik, ára nagyban 14—16 kr. kilónkint. Groisajt<br />
I.-rendü 64—67 kron, gyengébb minőségű 60—62<br />
kron kelt.<br />
Tojás, daczára a jobb hozataloknak, tartott áron<br />
keít. Ma is 31—31.5 írtig fizették a nagy ládát s 44<br />
drbot adtunk egy frtért; a többi 10) drbos tolásládát<br />
2'40 frton adtuk. A kivitel szünetel, mivel a helyi<br />
fogyasztók jobb árakat fizetnek.<br />
Zöldségbőljnéhány küldemény szép saláta 3'5 frton<br />
kelt 100 drbonként, gomba pedig 3' frton ugyancsak<br />
100 drbonként.<br />
Gyümölcs. Fajalmát eladtunk 27—30 frton métermázsánként<br />
; szép válogatott aprót pedig 10 frton. Az<br />
eper drbját 15 kron, a körtét kilónként 30 kron's a<br />
dió mázsáját -18—20 frton adtuk.<br />
Fűszer és italok. A méznek 40 kron kelt kilója<br />
s a szilvóriumot 70 kron adtuk literenként.<br />
Hng. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52-54,<br />
II. oszt. 50-52, III. oszt. 48—50, eleje I. oszt. 48—50,<br />
II. oszt. 42—48, III. oszt. 40—42, borjúhús hátulja I.<br />
oszt. 52 —60, II. oszt. 40—52, eleje I. oszt. 42—54, II.<br />
oszt. 30—42, birkahús hátulja l. oszt, 44—48, II. oszt.<br />
42—44, eleje I. oszt. 40—44, II. oszt. 38—40, bárány<br />
eleje ldbO. 0'—.hátulja •——•—, sertéshús magyar<br />
szalonnával elsőrendű 1 q 51 -53 0, vidéki 40—48, szalonna<br />
nélkül elsőrendű 54—56, vidéki 38—46, sertéshús<br />
pörkölt 40 0—46, sertéshús szerb szalonnával —<br />
, szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar<br />
—•—•—, idegen (vidéki) sonka nyers 1 kg.<br />
70—90, füstölt belf. csonttal 0 50—Q-8, csont nélkül 0-70<br />
—1-00, sonka füstölt külf. csont nélkül —•—•—,<br />
szalonna sózott 1 q 48 0—50 0, füstölt 52'—54', sertészsír<br />
hordóval 55 5—56'0, hordónélkül 53 0—53 5, kolbász<br />
nyers 1 kg. , füstölt 60—90, szalámi belföldi 130<br />
—140, külföldi ——, malacz szopós élő 1 db 2- 3'—,<br />
tisztított 0-70—80.<br />
Baromfi, a) Elő. Tyúk 1 pár frt 1 50—2 00,<br />
csirke 9 00—1'60, kappan hizott .2 60—3 00, sovány —<br />
0.—, récze bízott 2 70—3 6 ), sovány 2'40-t:2'80, lud<br />
hízott 5 00—6 80, sovány 31)0^-3 60, pulyka hizott 6'00<br />
- 7 00 sovány 2-50—3'—. b) Tisztított Tyúk 1 db frt<br />
0 65-0 75, 1 kg. , csirke 1 db 050-0 60, 1 kg.<br />
, kappan hizott 1 db 1 50 —1 80, 1 kg. —• •—,<br />
récze hizott 1 db 1 20—1 50, 1 kg. 65-68. félkövér 1 db<br />
1 20 - 1-50, lud hizott 1 db 2-50—3 00. 1 kg. 68—070,<br />
félköv. 1 db 0 80—2-50, 1 kg. 44—52, pulyka hízott<br />
1 db 2 20—2-50,1 kg. 60—65. félkövér 1 db 1-— 3 50,<br />
1 kg. 46 -55, ludmáj 1 db 15-1-50, 1 kg. 1 50-20 -, (<br />
ludzsír 1 kg. 0 8—1 00, idei liba 1 db —-•—.<br />
Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 1-00—1 40, csuka 1-C0<br />
- 1 40, ponty (dunai) 0 60 -1 00, süllő —•-—•—, kecsege<br />
0-—0-0, máma —'50— 90, czompó 0 50—0 90.<br />
ingolna 0- 0"—, apró kevert 0-25— 0"35, lazacz ,<br />
pisztráng 0' 0 —.<br />
Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09,<br />
lefölözött 0-06—0-07, tejszín 0' 0—, tejföl0-20—0-28,<br />
tehénvaj (tea) 1 kg. 100—120,1. rendű 0 80—0 90. II. r.<br />
53-60-—•, olvasztott 0-50—60, Margarin I, rendű<br />
0-—, II. rendű 0- 0-—, tehéntúró 0-14—0-16, juhturó<br />
38—48, liptói 0-40—0-50, juhsajt 0'3í—48, emmenthali<br />
sajt 1-10—1-10, groji sajt 0-50-0-66.<br />
Liszt és kenyérnemil. Fehér kenyér 1 kg. frt<br />
13-0—18-0, barna kenyér 110—14-0, rozskenyér 11-0<br />
—11-0. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•—,<br />
2 —•—, 3 —•—, 4 —•—, S —•—.<br />
Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stokeriui<br />
24—35, borsó héjas magyar 7-00—15-—, koptatott<br />
magyar 13—15, külföldi 17—22, bab fehér apró 6—7,<br />
aagy 6—8, szines 7-00—10.<br />
Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 30 0—31-50<br />
SI. oszt. (1440 db.) 22-0—23"0, meszes 24 -26, orosz tojás<br />
100 db. —, tea tojás 2-20—2 40, törött tojás 0"— 0-—<br />
Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt .2. 4-—, 1 q<br />
2-9 -3 0, Petrezselyem 100 kötés 2 0—4-0,1 q 2 3 00<br />
zeller 100 drb 150—180, karalábé 1'0—1"60 vöröshagyma<br />
100 köt. 0-00—0-00, 1 q 3 00—4-50. foghagyma 100 köt<br />
-• v'l 1 20-—30—, vörösrépa 100 drb 1-00—1-80,<br />
fehérrépa , fejeskáposzta 0 0- -00, kelkáposzta 100 drb<br />
1-00—4 00, vörös káposzta 0- •— fejessaláta 3-00'—<br />
. 10 0. kötött saláta 0-0—0'00, burgonya, rózsa 1 q 1 50<br />
2 20, sárga 1 8 J-3-0.0, külföldi —• fekete retek 100<br />
drb 0-80—2-00, uborka nagy salátának 100 db —•—•—,<br />
savanyítani való 100 db 0-0—0-0, savanyított 1'80—2-00,<br />
zöld papr. 0- 0-—, tök főző —•——•—, zöldbab •—•'0,<br />
zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —• •—, fejtett 1 lit.<br />
—•—, tengeri 100 cső 0--0-, karfiol 100 db 10-0—1410,<br />
paradicsom 1 kg. 0 -—0"—, spárga 0-——0 —, torma<br />
1 q 6-8.<br />
Gyümölcs. Fajalma 1 qfrt 16—30, köz. alma 7'—14,<br />
fajkőrte , közönséges körte , szilva magvaváló<br />
0-0—0-0, vörös —•—, aszalt 9—24, cseresnye faj<br />
—• : , közönséges 0 , meggy faj — -—•,' közönséges<br />
, ringló —• , baraczk kajszin ——,<br />
őszi , dinnye görög nagy 1 db ——0"00, kicsi<br />
, sárga faj 0 0—0 - —, 1 kg. közönséges —-—<br />
szőlő 1 kg. 0- 0-—, csemege , dió (faj, papirhéju)<br />
—• , közönséges 15 5—20, mogyoró 30—33,<br />
gesztenye magyar 0 , olasz 18—24, narancs messiuai<br />
100 db 1-00—3 0, pugliai —•—•—, mandarin 2 00—<br />
3 00, czitrom 1 00—1 23, füge hordós 1 q 18—24, koszorús<br />
16 —20—, datolya 40—44, mazsolaszőlő 46—76,<br />
ügres 1 lit. 0-—, eper 1 kg. •— kr.<br />
Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt<br />
30—60, II. rendű 20—30, csöves , (szárított)<br />
. köménymag , borsókmaga<br />
- | . mák 1 q. frt 25—30, méz csurgatott 0-40—<br />
>50, sejtekben 1 kg. —•—-•—, szappan szín 20—25,<br />
Stözönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit.<br />
0 40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi<br />
pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz palaczkbrn<br />
Hideghusvásár a Garay-téri élelmi piaczon.<br />
1899. márcz. 31-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság<br />
jelentése a ,Köztelek* részére.) Felhozott Budapestről<br />
40 árus 27 db sertést, 0 árus — db süldőt, 5000 kg.<br />
friss hust, 3500 kg. füstölt húst, 400 kg. szalonnát, 50Q<br />
kg. hájat.
<strong>27.</strong> SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1.<br />
Vidékről és pedig: Nagy-Kőrös 2 árus 36 sertést,<br />
Czegléd 2 árus .20 sertést, Szabadszállás 1 árus 2<br />
sejtést, Monor 2 árus 3 sertést és 15 süldőt, összesen<br />
7 árus él drb sertést és 15' drb sertést.<br />
Forgalom élcnk. Árak a következők: Friss sertéshús<br />
1 kg. 50-64. 1 q 5Ó00— 51Ó0, söldőhus 1 kg.<br />
64—72, 1 q 5600—öOOO. füstölt sertéshús 1 kg. 64—72<br />
1 16200—6400, szalonna zsírnak 1 kg. 56—60,, 1 q 5-0 ;<br />
;,nO>', füstölt szalonna 1 kg. 64—72, 1 q , háj<br />
1 kg. 56—SO, 1 q. , -disznózsír 1 kg. 64—66,<br />
1 q - , kocsonyahús 1 kg. 40—48, 1 kg.<br />
. füstölt sonka 1 kg. 76—80, 1 q 6400—6800 krig.<br />
HideghnRvásar az Orczy-uti élelmi piaczon. 1899.<br />
márezius hó 31-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság<br />
jelentése a ,Köztelek' részére). Felhozott Budapestről<br />
38 áras 7 db sertést, 0 árus 0 db süldőt, 1600 kg.<br />
friss hust, 1600 kg. füstölt hust, 600 kg. szalonnát,<br />
360 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg.<br />
hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahúst,<br />
— kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, —<br />
kg. töpörtőt.<br />
Forgalom élénk. Árak a következők: Friss sertéshús<br />
1 kg. 54—72, 1 q 5000—5100, süldőhus 1 kg.<br />
— , 1 q •—t , füstölt, sertéshús 1 kg. 60—72,<br />
1 q 5800—6000, szalonna zsirnak 1 kg. 52—54, 1 q<br />
6200 , füstölt szalonna 1 kg. 56—60, 1 q t^- 1 ——<br />
, háj 1 kg. 56—58, 1 q 5600 , disznózsír 1<br />
kg. 60 , 1 q , kocsonyahús 1 kg. 36—40,<br />
1 q , füstölt sonka 1 kg. 60—90, 1 q<br />
—— krig, kolbász 1 kg. —, Disznósajt 1 kg.<br />
hurka —, 1 drb -—j—, töpörtő 1 kg. krig.<br />
Budapesti takarmányrásar. (IX. kerület Mesterutcza,<br />
1899. márcz. 31. & székesfővárosi vásárigazgatóság<br />
jelentése a ,Köztelek* részére). Felhozatott a szokott<br />
községekből 31 szekér réti széna, 12 szekér muhar-<br />
13 zsupszalma, 1 szekér alomszalma, 0 szekér taksrmányszalma.,<br />
1 szekér tengeriszár, 5 szekér epéi)<br />
takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles siű.l,<br />
€00 zsák szecska. A forgalom lanyha Árak q-ként a<br />
következők: réti széna 240—340, muhar uj 300—350,<br />
zsupszalma 160—180, alomszalma 140—140, egyéb<br />
takarmány ——, lóhere í takarmányszalma<br />
, tengeriszár 1000—1000, luczerna<br />
, sarjú , szalmaszecska 180—190, széna<br />
, uj , zabosbükköny 300—320. összei<br />
kocsiszám 69, suly 55200 kg.<br />
Allatvásárok.<br />
Budapesti gznrómarhavásar. Márezius hó 30-án.<br />
A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság<br />
Jelentése.<br />
Felhajtatott: 1048 drb belföldi, — db galicziai,<br />
drb tiroli, 9 db növendék élő borjú, 1612 db élő<br />
bárány; 27 drb belföldi, — drb galicziai, — drb<br />
tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borin, 5825 drb<br />
ölött bárány, 6 drb élő kecske, 3 drb ölött.<br />
A vásár lanyha lefolyású volt.<br />
Árak a következők: Elő borjuk: belföldi —•—•—<br />
írtig, kivételesen — írtig dbonkint, 30—38 írtig, kivételesen<br />
*—- frtig súlyra, növendék borjú 19—23 frtig,<br />
kivételesen — frtig dbonkint, — •— frtig súlyra<br />
Ölött borjú : belföldi 32—42 frtig, tiroli frt, galicziai<br />
frtig, növendék borjú frtig dbkint,<br />
ölött bárány 3 0-60 frtig, bécsi ölött borjú , kiv.<br />
— frtig súlyra. Elő bárány 3-75^6 5 frtig, kivételesen írtig<br />
élő kecske —•—•—írtig páronkint. Hizlalt ürü — .<br />
Budapesti juhvásár. 1899. niárezius hó 27-én. (A<br />
székesfővárosi közvágóhid és marhavásár igazgatóság<br />
jelentése a "Köztelek" részére).<br />
Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 485, feljavitott<br />
juh —, kisorolt kos —, kiverő juh —, bárány —,<br />
kecske , boszniai —, szerbiai —, angol keresztezés<br />
—, romániai — durvaszőrü — db.<br />
Birkavásár lassú lefolyású volt.<br />
Árak a következők: Belföldi hizlalt ürü 19—22'<br />
frtig páronkint, 22' 23'5 frtig 100 kiló élősúly szerint,<br />
kiv. — frtig, feljavitott juhok 16'0—20'— páronkint, 21-—<br />
22-50 frtig súlyra, kisorolt kosok —• •— pár., kiv.<br />
frtig, kiverő juh 0-00 "0 páronkint, —'——'—• kiv.<br />
' frtig súlyra, bárány "0, kecske —, kiv. frt pár.<br />
anya juh 0- •— pár., suly, szerbiai —•- ,<br />
durvaszőrü frtig párkint, 100 kiló után 20 frt.<br />
Budapesti gazdasági és tenyészmarSiavásár. 18<br />
évi márezius hó 30-án. (4 budapesti közvágóhid<br />
marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részt<br />
Felhajtatott: 153 db, úgymint: jármos ökör elsőmin.<br />
db, közép 34 db, alárendelt — db. Fejőstehén : fpbér<br />
O drb, tarka 84 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó 20,<br />
fehér — db, jármosbivaly — db," bonyhádi 15 db,<br />
hizlalni való ökör — db, üsző 0 db.<br />
5 volt, áz árak váltó-<br />
Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos<br />
ökör , középmin. jármos ökör — pár.,<br />
alárendelt minőségű jármos ökör"————, hizlalni<br />
való, jármosbivaly — é. s., frtig páronkint.<br />
jobb minőségű jármos ökör —' mm.-kint é. s.,<br />
tarka bekötni való ökör frtig. Fejőstehenekért és<br />
pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert<br />
származású tehén 70—120, bonyhádi tehén 110—Í60<br />
kiv, — frtig, tinó " frtig páronkint.<br />
Budapesti vágómarhavásár. 15<br />
30-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatoság<br />
jelentése a „Köztelek' tészére.) Felhajtatott: 2299 db<br />
nagy vágómarha, nevezetesen : 1253 db magyar és tarka<br />
ökör, 373 db magyar és tarka tehén, 459 db szerbiai<br />
ökör, — db boszniai ökör, — db boszniai tehén, 35 db<br />
szerbiai tehén, 81 db bika és 98 db bivaly.<br />
Minőség szerint: ; 740 darab elsőrendű hízóit<br />
1295 db középminöségü és 264 db alárendelt min. bika<br />
db elsőrendű hizott ökör, db középminőségű<br />
ökör és — db alárendelt min. ökör; — db<br />
elsőrendű hizott tehén, — db középminöségü tehén,<br />
— db alárendelt minőségű tehén.<br />
A kisebb felhajtág. következtében az irányzat<br />
szilárdabb volt s az árak általánosságban 1 írttal sőt<br />
szerbiai közepes minőségű ökröknél 2 frttal is emelkedtek<br />
100 kgkint. A külföldi kereslet tartós.<br />
Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar<br />
ökör jobb minőségű 29" 33"—, kivételesen —• ,<br />
hízott magyar ökör középminöségü 24-50—29 —, alárendelt<br />
minőségű magyar ökör 20- 25'—, jobb minőségű<br />
magyar és tarka tehén 20—32-—, kivételesen tarka<br />
tehén ——•—, magyar tehén középmin., 20 32-—,<br />
alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 20—<br />
32' , szerbiai ökör jobb minőségű 24- 28-50, kiv.<br />
—•—, szerbiai ökör középminöségü 20;—23—, szerbiai,<br />
ökör alárendelt minőségű — - •—, szerbiai bika<br />
22' 31'—, kivételesen —•—, szerbiai bivaly 16.—21.<br />
kiv. .22 — frtig métermázsánkint élősúlyban.<br />
Budapesti lóvásár. Budapest, 1899. márcz. 30-án.<br />
(A budapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek"<br />
részére).<br />
A vásár forgalma közepes volt.<br />
Felhajtatott összesen 578 db. Eladatott 319 db.<br />
Jobb minőségű lovakból hátas 10 db, eladatott 2 db,<br />
145—170 frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 14 db,<br />
eladatott 2 db 130—230 frtért, nehezebb kocsiló<br />
(hintós) 30 db, eladatott 7 db 140—165 frtért, igás<br />
kocsiló (nehéz nyugoti taj) 80 db, eladatott 25, db 100—<br />
165 frtért, ponny. — db, eladatott 0 db frtért;<br />
közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló'<br />
stb.) 100 db, éladatott 45 db -60—90 frtért, könnyebb<br />
félék (parasztló stb.) 140 db, eladatott 90 db 20—55<br />
frtért; alárendelt minőségű lovakból 204 db, eladatott<br />
148 db 7—30 frtért. Bécsi, vágóra vásároltatott 97 db,<br />
az állatkert és kutyák részére vásároltatott 3 db, tulajdonjogra<br />
gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre<br />
gyanús: ló leföglaltátott — db, takonykór miatt<br />
gyepmesterhez küldetett f- db.<br />
Kőbányai sertésvásár. 1899. Márezius 31. (Első<br />
magyar sertéshizlaló-részvénptársaság telefon-jelentése a<br />
„Köztélek" részére.) A vásár csendes volt. Heti átlagárak<br />
: Magyar válogatott 32Í)—380 kg. nehéz 50-0—51-5,<br />
280—300 kg. nehéz 49- 50-— kr, öreg: 300 kg... tuli<br />
47-0-49-00 kr, vidéki sertésköjmyü 47'0^-49'0 kr. Szerb<br />
kr. Román ^iszta klgi páronkint 45 klgr. életsulylevonás<br />
és 4°/o engedmény szokásos. — Eleségáralc:<br />
Tengeri ó 4'80—'— - frt, árpa 6'80 frt Kőbányán<br />
átvéve. Helyi állomány: Máíoz. 24. marad: 33100 drb<br />
Felhajtás: Belföldről;,1346 drb, Szerbiából 1777 darab,<br />
Romániából drb, egyéb államokból darab.<br />
Összesen 3126 db. Főösszeg 36226 db. Állomány<br />
és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra<br />
(I—X. kerület) 1069 drb, belföldre Budapest<br />
környékére 528 drb, Bécsbe 223 drb, Csehországba,<br />
Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába,. :Ő32 db.<br />
Német birodalomba^— drb, egyéb országokba — db,<br />
A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elhullott<br />
1, vaggonból kirakatott hulla 7, borsókásnak<br />
találtatott 27, összesen 35; db. Összes elhajtás 2487,<br />
darab. Maradt állomány33739 drb, A részvény-szállásokban<br />
6339 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban<br />
maradt ? 2862 drb. Felhajtás: Szerbiából<br />
1777 db, Romániából drb, összesen 4638 drb.<br />
Elhajtás: 1800 drb, maradt állomány 2838 drb és<br />
pedig 2838 drb szerb és — db román. Az egészségügyi<br />
szemlénél jan. 1-től máig 123 drb a fogyasztás alól ki-<br />
" és technikai czélokra feldolgoztatott.<br />
Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken<br />
felül.)<br />
(Kivonat a hivatalos lapból.) ,<br />
Ápr. 4.; M.-Vadnai , a tkvi ha- Örményi 158793<br />
Budapesti. ..<br />
kir. tvszék<br />
Kulai<br />
kir. jbiróság<br />
531<br />
a tkvi ha- Martinelli .11140(6<br />
toság - . Antal, ..<br />
a tkvi ha- AÍS. báranya 8000jS<br />
. tóság • bácsi ev. ref.<br />
egyh. megye<br />
Ápr. 5. Kecskeméti<br />
kir. tvszék<br />
a tkvi ha- Nagy<br />
tóság Balázs<br />
24000<br />
Apr. 6. . V Budapesti a tkvi ha- Agner 124485<br />
kir, tvszék. tóság Lajos<br />
Ápr. 6. Bpesti 1—111. . a tkvi ha- Csávolszky 65507<br />
ker. kir. jbiróság tóság Lajos<br />
Ápr. 8. Aradi<br />
' kir, tvszék<br />
a tkvi ha- Szelle<br />
tóság . József<br />
31211<br />
Apr.' 12. Budapesti<br />
kir. tvszék<br />
a tkvi ha- Martinelli 129677<br />
tóság Antal<br />
Apr. 13. Budapesti<br />
kir. tvszék<br />
a tkvi ha- Deutsch 218205<br />
tóság Imréné<br />
Ápr. 15. Komáromi<br />
kir. tvszék<br />
a tkvi ha- Uray<br />
hatóság Imréné<br />
64218<br />
Ápr. - Í5. Budapesti<br />
kir. tvszék<br />
a tkvi ha- Beer<br />
tóság Vilmos<br />
125252<br />
Ápr. 17. Budapesti<br />
kir. tvszék<br />
a tkvi ha-. Pálfy<br />
tóság ' Ferencz<br />
273831<br />
Ápr. 21, Budapesti,<br />
kir. tvszék<br />
a tkvi ha- Kohn<br />
tóság Lajos<br />
185134<br />
Ápr. 21. Csákovai<br />
kir. jbiróság<br />
a tkvi ha- b. Rajacsich 40795''<br />
tóság György<br />
Ápr. 24. Budapesti<br />
kir. tvszék<br />
a tkvi ha- Fuchs<br />
tóság Karolina<br />
63821<br />
Apr. 24. Budapes'i<br />
kir. tvszék<br />
a tkvi ha- Fuchs<br />
tóság Karolina<br />
67808<br />
Ápr. <strong>27.</strong> M.-Ludasi<br />
kir. jbiróság<br />
a tkvi ha- Betegh<br />
tóság Ferencz<br />
26893<br />
Ápr. 28. Kassai<br />
kir. tvszék<br />
a tkvi ha- Forgách<br />
tóság József<br />
56662<br />
Máj. 5. Belovári<br />
kir. tvszék<br />
a tkvi ha- gr. Bereh- 1.072524<br />
tóság told Arthur<br />
Máj. 13.<br />
Máj. 15.<br />
Máj, 16.<br />
kir. tvszék<br />
Nezsideri<br />
kir. jbiróság<br />
a tkvi ha- Sztarék -8<br />
tóság Frigyes .<br />
' a tkvi ha- Haroska 2<br />
tóság Ferencz<br />
a tkvi ha- Doraer 3:<br />
tóság ' Emil ...,<br />
a tkvi ha- Gedeon. . 2<br />
tóság Parti János<br />
:.»C ©rsss. nany.,eraxd. cjryenfil®* tt»I»J««<br />
Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és<br />
kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatóin.<br />
— Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán ax<br />
0. M. G.K. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Badaj<br />
Barma has, az 0. M. G. E. titkára. "<br />
ÍEIsőrangu hazai g y á r t m á n y ^<br />
I MAGYAR |<br />
m<br />
I<br />
Magyarország legnagyobb és egyedüli<br />
| gazdasági gépgyára,]<br />
mely a gazdálkodáshoz szükséges<br />
00" összes "Öl<br />
gazdasági gépeket gyártja.<br />
Rendelések megtétele előtt kérjük minden Ifi<br />
szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk I I<br />
fordulni.<br />
Részletes árjegyzékkel<br />
j i* rakszw-0 felvilágosítással dljmeatsswi ázol- H
544 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1. Éf. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.<br />
<strong>Országos</strong> Magyar Kölcsönős Rtositó Szövetkezet.<br />
BUDAPESTEN, VIII., József-körűt 8.<br />
ElnS c: TELEKI GÉZA gróf. Alelnök: CSAVOSSY BÉLA.<br />
Igazgatósági tágoi :<br />
ANDRÁSSY GÉZA gróf, BUJANOVICS SÁNDOR, DESSBWFFY ARISTID, PÜSPÖKY EMIL,<br />
RUBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILA!ISY ZOLTÁN, SZŐNYI ZSIGMOMD,<br />
AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOÍilTG SZÖVETKEZET a gazdaközönség<br />
általános elismerése szerint ugy a tüz- iiint a jégbiztosítás terén hiven<br />
megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség<br />
évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek<br />
teljes megelégedését vivta ki magának, az<br />
épület és átalány (pausclial) biztosításnál<br />
rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet<br />
pusztán csak a díjakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; —<br />
minden más illeték kizárásával.<br />
A takarmány és szalmáseleség<br />
biztosítása egy intézetnél sem eszközölhető oly olcsón és oly kedvező feltételek<br />
mellett mint a szövetkezetnél.<br />
@ÜT Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték<br />
nagyságára — a tiszta díjból ,5°/o díjengedményben részesülnek.<br />
Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal<br />
terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek.<br />
Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut<br />
8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024<br />
IiUTZ-féle valódi, teljesen ólommentes<br />
Porczellán-zománcfestékkel<br />
falakon és mennyezeteken oly mosható, igen elegáns és évekig tartó mázolat<br />
éretik el, melyen penész és gombaképzódes teljesen lehetetlen. — Gazdasági<br />
üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságokban, évek óta kitönően bevált, tej- és<br />
vajkezelési helyiségek, gépházak, konyhák, fürdőszobák, kiesetek, f stállók stb.<br />
részére, valamint mindott, ahol tisztaságra nagy gondot fordítanak. — Alkalmazása<br />
rendkívül egyszerű és olcsó. — Szakkörökből való,számos elismerő<br />
nyilatkozatta], mintával, színkártyával és prospektussal szívesen szolgálnak az<br />
egyedüli gyárosok<br />
LIITZ EDE és TÁRSA POZSONY, Gyár-ut 20. sz.<br />
1898. Szolnokon és Eperjesen ismét I. dijak ;<br />
KUHNE E.<br />
Magyarország legrégibb gazdasági gépgyára<br />
MOSOIVBM (1856)<br />
ajánlja a bekövetkező tavaszi idényre :<br />
Sack rendszerű aczél egyes, kettős és hármas<br />
ekéit, Laacke-féle szántóföld és rétboronáit,<br />
eredeti „H&IB18já9*Ba Drill"<br />
hegyes yidékre jsK©S©MÍ Drill"<br />
gabona osztályozó<br />
csak KÜHHÍE E.-nél.<br />
BEHÁH' ITJ<br />
„DIADAL" ROSTÁJA,<br />
Uj árjegyzék (1899) kívánatra bérmentve.<br />
FŐRAKTÁR:<br />
Budapest, Váczi-körut 57/a sz.<br />
kis gazdáknak ,JubÍBeum OrilB'<br />
sorvetőgépeit leszállított árakon.<br />
Magtárszelelök, rosták, konkolyozók folyton<br />
készletben.<br />
Quperfosztatok «<br />
állati és<br />
—; ásványi eredetűek,<br />
a legmegbízhatóbb, a legjobban bevált és a les/olcsóbb<br />
foszforsavas trágyaszerele, minden talajra alkalmasak.<br />
Tartalmaznak 10—20% vizben oldható foszforsavat.<br />
Vegytaríalomért feltétlenül szavatolunk. — Szárítva és finoman örülve.<br />
Tekintettel a rövid tenyészidöre s e műtrágyák gyors hatására<br />
nélkülözhetetlen a tavaszi vetéseknél.<br />
Kétannyi mennyiségű czitrátban pldható foszforsavval sem pótolható hatása.<br />
Ajánlok továbbá:<br />
Csontlisztet, Chilisalétromot, kénsavas ammoniákot,<br />
kálisót, kainitot, különleges műtrágyákat kapás és<br />
kalászos növények alá, tliemenani szab. szuperfoszfátgypszet<br />
hórések trágyájául és az istállótrágya konzerválására;<br />
takarmánymeszet stb. bárhova versenyképes<br />
áron szállit:<br />
Kénsav és ® Cü!í/ ,al HTTT3 fS JT Ludenburg-Themenau<br />
műtrágyagyár Q U & l X ^ i M é s Lissek Rostok m.<br />
Központi iroda: Prága, Heinrichsgasse <strong>27.</strong><br />
Vintschgaui hasas tehenek<br />
f e j e l é s ! k é p e s s é g<br />
^ 2 5 0 0 — 3 0 0 0 Siiesr, |<br />
melyet több oldali bizonylatokkal igazolhatok,<br />
kaphatók<br />
P I C K O S W A L D n á i<br />
VIII. Külső Kerepesi-út 1. sz.<br />
Magfyar fenyőimig 1 perg-ető intézet<br />
és erdészeti magkereskedés<br />
Faragó Béla ZALA-EGERSZEGEN.<br />
Kitüntetve díszoklevél, arany és ezüstéremmel. Legutóbb a m<br />
vásárhelgi gazdasági kiállításon dicsérő aranyoklevéllel!<br />
Ajánl kedvezményes vasúti szállítás mellett mindennemű hazai és exot<br />
legmagasabb csiraképességü<br />
Erdészeti magvakat<br />
és kocsányos és kccsánytalan tölgymakkot.<br />
Árjegyzék és számos erdészeti hatóság elismerő nyilatkozatainak gyűjteménye<br />
kivánatra bérmentve küldetik. ' 7327<br />
HIRDETÉSEK<br />
Korszakalkotó találmány, megbecsülhetetlen<br />
értékű szállodák, vendéglök<br />
s minden egyes háztartás<br />
részére.<br />
Ára darabonként csak 90 kr. (A<br />
pénz előleges .beküldése mellett portómentesen<br />
megküldve.<br />
K A R L B E N D E R I.,<br />
wiert iv/i ii. '<br />
felvétetnek a kiadóhivatalba!<br />
BUDAPEST,<br />
Üllői-nt 25-dib «•&».
<strong>27.</strong> SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK inv*9. ÁPRILIS HO 1. 545<br />
G R A E P E L H U G Ó<br />
gép- és rostalemez-gyár, m alom-építészet<br />
Árjegyzékek és részletes ajánlatok szívesen küldetnek.<br />
írj.<br />
Budapest,<br />
Fehér denka kiváló szép .<br />
Ezerjó hárslevelű<br />
Furmint<br />
Kotztf P á l<br />
V., Lipót-körut 18. szám.<br />
Vígszínház mellett, a nyugati pályaudvar, Margithid<br />
közelében.<br />
A t. ez. közönségnek további pártfogását kérve,<br />
ajánlja Garrett legújabb szerkezetű compound-gözmozgonyait,<br />
félstabil és stabil alakban, amelyek 40°/o tüzelő-anyag-megtakaritással<br />
dolgoznak. Gőzmozdonyokat<br />
és gözcséplöket négyszer forditható aczél dobsinekkel,<br />
toldást nem igénylő szalmarázókkal s nagy szita-felülettel<br />
minden nagyságban.<br />
Minden fajta lovas cséplőkészleteket, arató- és<br />
vetőgépeket, szecskavágókat, répavágókat és minden<br />
más gazdasági gépeket.<br />
Vidéken lakó szolid ügynökök kerestetnek.<br />
Kitüntetve 1898. Prága arany éremmel.<br />
Wlichl István<br />
s gyökeres vesszőtermelő i<br />
és ojtványtelepei központi kezelőségénél TATA-TOVAROSON a következő:<br />
Olasz rizling... ... ... ... .<br />
Rakk v. Járdovány... ... .<br />
Sárfehér ... ...<br />
Semillon blank ..<br />
Sauvignon blank ... ... ..<br />
Szlajikamenka ... ... ..<br />
Zöld sylvani ... ..<br />
w s í m a v e s s z ö k e l a d ó k m<br />
4 frt 50 kr.<br />
4 frt 50 kr.<br />
4 frt 50 kr.<br />
3 frt 50 kr.<br />
Zöld Veltelini<br />
Kövidinka<br />
Vörös dinka...<br />
Tramini fűszeres<br />
Veltelini piros .<br />
Carbenet franc .<br />
Kadarka<br />
Merlott<br />
Oportó ... ...<br />
Nagy burgundi . 3 frt - kr.<br />
, 15 frt — kr.<br />
Szőlővesszeim teljesen szokványszerüek, fajtiszták, jégverés- és peronospora mentesek. Az árak<br />
csomagolás nélkül értendők a mit önköltségen számitok. Fenti fajokból gyökeressel is szolgálhatok,<br />
a melyről — valamint sima és gyökeres csemege vesszőről külön árjegyzékkel szolgálhatok.<br />
Több száz elismerő levél tanúskodik pontos és lelkiismeretes kiszolgálásról.<br />
Telefon (interurbán) 36. Sürgönyezim: Michl Tata.<br />
MARSHALL SONS & L—<br />
VEZÉRÜGYNÖKE.<br />
BUDAPESTEK, V. KÜLSŐ VÁCZI-UT 46.<br />
A .1 Á XI.:<br />
Gőzmozgonyokat fa, szén. és szalmafütésre, uti<br />
mozdonyokat, Brittania locomobolikat gömbölyű tüzszekrénynyel.<br />
Cséplőgépeket, kombinált gabona- és lóherecséplögépeket,<br />
lóherecséplö-gépeket, morzsolóval kombinált cséplő-<br />
Szalmakazalrakó-g épeket.<br />
Fekvő gőz-gépeket és kazánokat,<br />
Albion fűkaszáló- és aratógépeket.<br />
A legjobb és legolcsóbb mázoló olaj és<br />
fakonserváló szer<br />
a több mint 20 éven át kipróbált<br />
Utánzásoktól óvakodjunki<br />
„CARBOLINEUM"-GYÁR,<br />
Avenarius R. Amstetten N.-Ö.<br />
Iroda: WIEN, III/l, HAUPTSTRASSE 84.<br />
Haszonbérbeadó<br />
birtok.<br />
Pestmegyében, Péczel község határárában<br />
egy 827 magyar hold területű<br />
földbirtok<br />
minden szükséges gazdasági<br />
épülettel és lakóházzal együtt<br />
1900 évi február hó l-töl<br />
kezdve hosszabb időtartamra<br />
haszonbérbe<br />
adandó.<br />
Felvilágosítás nyerhető<br />
Dr. Nyiri István<br />
ügyvéd irodájában:<br />
763 *<br />
V.. Hűlvűfiy- utcza 21. sz. alatt.
546 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1. Éf. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.<br />
Fuchs és Sehliehter<br />
tejgazdasági gép§k éö tejgazdasági edények gyára<br />
(Magyarország egyedüli gyára)<br />
Budapest, VI., Angyalföld, Jász-utcza 7. szára.<br />
T e j s z ö v e t k e z e t e k és t e j g a z d a s á g i telepek<br />
berendezése.<br />
A HOLLER-féle Carlshütte-i „Balance Separator" r. t. Ausztria-<br />
Magyarország és a Balkán államok egyedüli képviselői.<br />
R e n d e s v e v ő i n k k ö z ü l f e l s o r o l j u k :<br />
a „Budapesti Központi Tejcsarnok<br />
Szövetkezetet", úgyszintén az<br />
aradi, pécsi stb. tejcsarnokokat<br />
és számos nagy liazai gazdaságot.<br />
23 darab egy és kétéves számfeletti<br />
Telivér - Rambouillet tenyészkos,<br />
gyönyörű példányok,<br />
i g e n j u t á n y o s á r é r t e l a d ó k .<br />
Bővebbet:<br />
L o v a g F r e y s t a d t l e r J e n ő u r a d a l m i i n t é z ő s é g é n é l ,<br />
Tőt-Vázsony, Veszprémmegye. 7022<br />
O o s<br />
-V'/fcs<br />
j a - -<br />
*<br />
a<br />
r « o s é s ' " - ^<br />
4 K<br />
Tervek, költségvetések, tanácsadás<br />
bármely tejgazdasági kérdésben<br />
díjmentesen.<br />
$ Gróf SERÉNYI BÉLA ur putnoki uradalmában circa<br />
H 50—60 darab 1—2 és 3 éves részben Etsehthali, részben<br />
siementhali, Berni keresztezésü 1—2 és 3 éves<br />
üsző és ökörtinó<br />
eladóc<br />
Megkeresések uradalmi irodához Putnokra intézendők.<br />
Vörostarka tinó<br />
é s Ü S Z Ő<br />
g 3 évesek és pedig hiz<br />
ra és későbbi szerzi<br />
l e g o l c s ó b b á r é r t v á l l a l k o z n a k<br />
W E I L L E R é s E I S N E R Kis-ízelli kereskedők.<br />
€erao¥§k¥íl Comp.<br />
raeiíúaHasáffi gépgyára<br />
BÖHMISCH BROD bei PRAG.<br />
gazdasági gépeit ós eszkö<br />
' lóbapa 1 ím 1 ' i i- [>.' - éhez, kukoricza, burgonya,<br />
íálatban. Ezen lőkapát mint<br />
3z, 'vatry combínálva 3, 4 és 5 sorhoz állítjuk<br />
, 22, írt, a eombinált 3 soros 90 frt; 4 soros íw i<br />
Chilisalétromszóró<br />
i ::<br />
ható oldalrRszfikltBl drbja tO és SO^forlut. Hat- ésnyo:<br />
i VSSUTi intéz tettk^el. '
<strong>27.</strong> SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1. 531<br />
OAXZ és TÁRSA<br />
Petróleummal és adómentes<br />
benzinnel hajtott motorok<br />
gazdaság czéljaira<br />
(BÁNK! és CSONKA szab. rendszere).<br />
Mechwart-féle gőzekék és<br />
petroleumekék.<br />
Hengerszékek, köjáratok és teljes<br />
malomberendezések.<br />
Turbinák. — Villamos világítási és<br />
Részletes árjegyzékeinket ki vanatra megküldjük, erőátviteli berendezések. 953. sz.<br />
droguistáinál.í<br />
KWIZDA-féle szabadalm. bokavédő<br />
gummiből.<br />
okavédök szürké, fekete, barna és<br />
dig bal- és jobb lábra^^bokavédő^megmérve<br />
6t 0m ' keU g* es<br />
A. szab. bokavédő ára;<br />
Képes árjegyzékek ingyen és bé mar.tve.<br />
Kwizda J. Ferencz<br />
! kir. oszt.-magy., román kfr. és bolgár f jedelmi<br />
udvari szillitó<br />
ker. gyógyszerész, Korneubm-g Bécs mellett.<br />
Gáspár-félo,,Székely kincs" két kitűnő )<br />
faj keresztezéséből nyert: korai rózsaszín<br />
kifli burgonya, mely mesés bőtermősége és<br />
betegségellentálló képességénél fogva eddig páratlanul<br />
áll. — A rumó alakja: kifli. Szine: szép<br />
rózsaszín. Husa: sárga. Érési idejC : julius köze- 1.<br />
pétől váltva érik, de azért májusig csirázattamrl (<br />
eltartható. Mint kitűnő csemege és leghálásabb \<br />
gazdasági faj méltán nevezhető a jövő burgonyájának.<br />
50 Ko. 6.50, 25 Ko. 3.60, 10 Ko. 2.—, 5 Ko. 1.20.<br />
J^as^onbéFleti<br />
hirdetmény.<br />
Méltóságos Gyulai István gróf ur tulajdonát<br />
képező murányi földbirtok (Temesmegye;<br />
vasúti állomás az Arad-Temesvári<br />
vonalon Tinga és Orczyfalva, a Temes-Lippai<br />
vonalonBruckenau) folyó évi november lió<br />
1-től ujnbbi B—9 -évre. haszonbérbe adatik.<br />
A földbirtok területe 1300 m, hold legjobb<br />
minőségű . szántóföldek, urilak, gazdasági<br />
épületek, istállók, cselédlak, szárazmalom<br />
stb. legjobb karban. Haszonbérleti ajánlatok<br />
a megajánlott évi bérösszeg egy negyedével<br />
az uradalmi igazgatósághoz, Arad<br />
(Forray-utcza 2. (a Lukácsy ház) nyújtandók<br />
be f. évi május hó 1. napjáig, a hol a haszonbérletre<br />
vonatkozó minden egyéb feltételek<br />
megtekinthetők, esetleg' írásban megküldhetők.<br />
Aradon, 1899. márcziuö" hó 25-én.<br />
Qppppppppppppppppppp/Z<br />
Éve* óta kitűnő páUílcnati bizonyait • fcabkáváftoz.<br />
Ideg-, és gyomor-bajoknál, vérszegénységnél orvosilag<br />
ajánlva. — Legkedveltebb bávéital a csaüdok<br />
Nagy fehér<br />
YOliKSHIRE sertések<br />
tiszta tenyészet.<br />
Fiatftt tenyászállatokat olcsó áron szállít:<br />
GVTSVER WAL TVNC FEILING,<br />
• Post: Os térin ff, Obév Osterr.<br />
Élősövény.<br />
;us tövis vagy tüskés lepényfa).<br />
ímennyi sövény-nö legelső. Gyorsan fejlődik, nem<br />
netézlk tminf ákáóz >.)sürü, izmos (15-r25 cm: ágas,<br />
töviseivel eiuuei" es uwmi • aiiamak 1 ellenláll ; ' főölőnye, hogy<br />
igyag,. homok, meszes, köves,- szikes stb. talajban kitűnően<br />
díszlik. Szőlők, kertek, legelők; udvarok, majorok, temetők stb.<br />
körülkerítéséhez felülmulhatlan, legolcsóbb, örökös sövényt képez.<br />
Ezer darab csemete ára e f-jrt, elegendő kétszáz méferre. Minden<br />
megrendeléshez rajzokkal ellátott, nyomtatott ültetési és. kezelési<br />
utasítás mellékeltetlk. Ismertető árjegyzék ingyen és bér-<br />
Spes, 100 kiló 28 frt,<br />
>Jtványok szokván;<br />
SzAlőültető.<br />
Szabadalmazva Ausztria-Magyarország és Franoziaországban.<br />
- Egyszeri lenyomással 12 cm., széles és tetszés szerint 40—60<br />
I I t csinál, molvból a tőidet kiemeli, kitűnő<br />
erodménynyel használható bármilyen gyökpres és sima<br />
!'.'.'<br />
ték, egyébnemü kerti ültetvénye. , MŐSÖvény és bármi dugványok<br />
!•-.•• I - ' • " : .:•••••• • •<br />
elsőre°n^ oklívéí e ?896-<br />
iB.m ezresre nieuu eiiomero leve.e'k Snyttjik Mtünő'K fcitünő gyakorlati<br />
képességét s főként »zt, hogy szőlészet, ? >t, * gyümölcsészet - " 1<br />
romlik ttf k az egész értékét S pedigí' bárSbel^szükségfs ^Uynemü<br />
lyukak fúrásánál 2-3nap alatt könnyű és-gyors működésével<br />
már behozza. A lapokban hirdetett szabadalmazott, de nagyrészben<br />
használatképtelen uj találmáoyoli megrendelése tartózkodóvá<br />
"" ' —"-ítirott, ós még mindig<br />
szaporodó elismerő iratok és kitüntetések szerint mindönki idonkia a tá tárgy<br />
cz°lszerüségéről biztosítva van. Ára aczélból, erős kivitelben 4 frt<br />
50 kr., 10 darab 40 frt.<br />
Megrendelhető a SZŐLŐOJTVÁNY-1ELEP<br />
KEZELŐ SEGÉ-nél 7434<br />
XAGY-KÁGYA, u. p. SZÉKELYHÍD.<br />
. HAMPSHIRE DOWN" JUHOK.<br />
Kitűnő hus, jó gyapjú, nagy suly.<br />
Ezen kiválóan értékes<br />
angol juh-fajta<br />
bámulatosan korai<br />
ezenkívül pedig oly .erős szervezetüek, tiogy<br />
minden éghajlathoz alkalmasak,<br />
és a hus minőségére nézve egyedül állanak.<br />
Közelebbi felvilágosítást nyújt<br />
JAMES E. RAWLENCE,<br />
a Hampshire Down juhtenyésztők szövetségénsk titkárja,<br />
SAL1SBURY, England.<br />
STAHEL és LENNEK<br />
TRIEUR6YÁB,EMJ:»S&<br />
Ajánljuk<br />
minden gabona<br />
tisztítására.<br />
& kiló nyersterménybeküldése<br />
mellett<br />
speciális<br />
trieurt<br />
készítünk.<br />
Lekopott trieurköpenyt gyorsan és olcsón ujjal felcssrélünk.<br />
Kívánatra képes árjegyzékkel szolgálunk bérmentve.<br />
Jutalék meUett szolid elárusítók alkalmazást
548 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HO 1. <strong>27.</strong> SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.<br />
Még minden résztvett aratőgépversenyen, ép ugy julius hó 11-én Hédmező-Vásárhelyen<br />
is a lét első díjjal aranyérmekkel lett kitüntetve.<br />
P9T Mc Cormick<br />
a világ legrégibb arató- és fükaszálőgépgyára Chicagóban.<br />
Magyarországi kizárólagos vezérképviselősége<br />
BUDAPESTEN MULLER ÓS WEISZ VI., Gyár-Utcza G6.<br />
Ajánlják: a legmegbízhatóbb MC CORMICK „HUNGÁRIA" kévekötő<br />
aratógépet, a legtökéletesebb MC CORMICK „DAISY" marokrakó aratógépet<br />
és a legújabb s legjobb MC CORMICK „NEW 4." füsaszálógépet.<br />
Számos kitüntetés és elismerő levél igazolja<br />
Mc Cormick gyártmányú gépek bámulatos tökéletességét:<br />
Gépeink nagy számban, a gazdák teljes megelégedésére az ország minden részén<br />
működésben vannak.<br />
SZIVATTYÚK MERLEGEK.<br />
minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági<br />
és iparczélokra.<br />
l-BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás<br />
módszer szerint inoxydált szivattyúk<br />
rozsda ellen védve.<br />
E. Leinhaas, Freiberg in Sachsen<br />
gépgyár, rézműves és kazánkovács<br />
ajánlja mint hosszú évek óta specialista, teljes<br />
mezőgazdasági szeszfőzdé it,<br />
szeszfínomitó-ités élesztőgyár berendezés eit,<br />
ugyszinte minden egyes e szakmába vágó gépeit és<br />
eszközeit,<br />
gőzgépek et és gőzgépkazánok-at.<br />
W Magyarországon eddig 26 szeszgyárat rendeztem be.'Vi<br />
Előnyös referencziák.<br />
legújabb, javított rendszerű tizedes,;<br />
dos és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi,<br />
közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra.<br />
Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommerlegek.<br />
Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.<br />
Arie9yiéke \ W. GARVENS, Wien, 8 '' 8 * 14 "'<br />
ingyen és bérmentve. Schwarzenbergstrasse 6.<br />
Nincs többé PERONOSPÓRA.<br />
WrolitL q<br />
A legjobb é§ legbiztosabb peronospofa elleni szer.<br />
Hazslinszky-féle magyar Restiiutionsüuid lovaknál<br />
irendjáyül erősítő folyadék, azonkívül rándulásnál, izmok<br />
''máféVsegéAél és trainignél kitűnő hatású gyógyszer ára<br />
1 frt 20 kr. Ilazslinszky-íele magyar Korneuburgi állattáppor<br />
lovaknál, szarvasmarhánál és-juhoknál mint<br />
kitűnő étvágyjavitó és tejszaporítö szer nélkülözhetlen<br />
a gazdaságokban, ára 70 és 35 kr. — Beszerezhető :<br />
HAZSLINSZKY KÁRÓLY állatgyógyászati laboratóriumában és<br />
patikájában, Budapest, VIII., Rökk-Szilárd-u. 28. Megren.<br />
delhető minden magyarországi patikában. Csak Hazslinszky-félét<br />
tessék kérni!!<br />
Budapest, Andrássy-nt 30.<br />
- Elvállal minden néven nevezendő<br />
ASZFALTBURKOLÁST,<br />
valamint szárazzátételi munkák teljesítését jótállás mailett<br />
legolcsóbban. Elismert legjobb minőségű aszfaltanyag<br />
vidékre is szállíttatik.<br />
TELEFON. TELEFON<br />
Láncz-szivattyuk<br />
viz, trágyáié, Melasse, kátrány és más folyadék<br />
részére.<br />
Aránylag olcsóbb, mint bármely más szer, mert kiadóbb, erősebb és teljesen<br />
peronospóra mentessé teszi a szőlőket, burgonyát, veres szőlőt stb.<br />
Árak:' kiló' 40 kr., 1 kiló SO kr., 6 kiló (1 holdnyi területre ele-<br />
gendő) -4 frt SÓ kr.<br />
Egyedül kapható : LÁSZLÓ JÓZSEF gyógyszerésznél és vegyészeti<br />
laboratóriumában Maros-Uj várt, Erdély.<br />
Kolozsvárt kapható BUUGER FRIGYES gyógyáru kereskedésében.
<strong>27.</strong> SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK inv*9. ÁPRILIS HO 1. 549<br />
mérleg szerkezetek.<br />
A szabadalmazott Fairbanks-mérlegek százados rendszerűek, toló-<br />
I sélyos fémmérőkarral bírnak s a hidra tett terhet minden f»ntai<br />
I egyenlően mérlegelik.<br />
Tartósság, pontosság és fefinnjü kezelésüknél fogra ugy<br />
I hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert leckilünőbb mérlegek.<br />
j Gazdasági-, szekér., marha-, zsák- és raktári<br />
mérlegeinket<br />
I ezélszerü és a ezélnak megfelelő szerkezetüknél fogva különösen a gazdák, gazda-<br />
| ságok és uradalmak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban,<br />
| melyek sulyokkal számított jobb kivitelű tizedes<br />
mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés,<br />
csomagolás és loco vasútra való feladás<br />
költségei már benfoglaltatnak. — Gazdasági<br />
egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek.<br />
I, Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. Megrendelések<br />
közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut<br />
14. czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágosít) 1 -"'<br />
szintén központi irodánk szolgál.<br />
FÁIEBANKS MÉRLEG és GÉPGYÁR részvény-társaság, •<br />
BUDAPEST, Andrássy-ut 14. Gyár: Külső Váozi-ut 156.<br />
Knuth Károly<br />
mérnök és gyáros.<br />
- QYÁK ÉS IBODA:<br />
BUDAPEST,<br />
VII. tter., ©aray-utcza «—(<br />
, őszén-, olaj- és<br />
váladékból nyert gázok értékesítését<br />
czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak,<br />
nagyobb épületek és gyárak számára.<br />
Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok<br />
gyorsan készíttetnek.<br />
IjLegjobb minőségű kőagyag-osÖTek raktáron<br />
| Szőlő- és borgazdasági tanfolyamok néptanítók részére.<br />
Pályázati hirdetmény.<br />
A szölömivelés szempontjából kiváló fontossággal biró községekben alkalmazott néptanítók részére az e téren<br />
működő szakközegek vezetése alatt az alábbi helyeken a folyó évben is<br />
4 hétre terjedő szóló- és borgazdasági tanfolyamok fognak rendeztetni.<br />
1. A tanfolyam czélj a az, hogy az azon résztvevő néptanítók a szőlő- és borgazdaság terén, különös tekintettel<br />
az elpusztult szőlők felújítására, elméletileg és gyakorlatilag kiképeztessének; oly czélból, hogy e szakmában a<br />
népiskolákban s a gazdasági ismétlő-iskolákban a tanulóknak kellő oktatást nyújthassanak s általában az illető községben<br />
a szőlő- és borgazdasági ismeretek terjesztése s a szőlőfelújítás előmozdítása érdekében hathatósan közreműködjenek.<br />
2. Az egész tanfolyam 4 hétre terjed és 2 részben- tart a tik meg és pedig a tanfolyam első része tavaszszal,<br />
a második pedig : őszszél 14—14 napon át. A tanfolyam.^ mind a két időszakban, tehát az egész négy héten át<br />
ugyanazon tanítók vesznek részt.<br />
3. A tanfolyamok helyéről és idejéről a következő kimutatás nyújt tájékozást:<br />
Sor-<br />
A; tanfolyam helye<br />
A t a n f o 1 y a.'j tn ideje<br />
tavaszszal 1<br />
'<br />
őszszel<br />
1 Vácz. ... ... ... ... ... április 27-től május 10-ig<br />
október 12-től október 25-ig<br />
\ 2 Pécsvárad ...<br />
„ 14-től , 27-ig •<br />
3 Kaposvár... ... : n n » » 12-től . 25-ig ,<br />
4 Tapoícza „ 16-tól „ 29-ig<br />
: 5 Veszprém ... 18-tól » 31-ig<br />
6 Pozsony >•*.- ... >.. .... ,: n „ ' ' „ 14-től „• 27-ig<br />
. 7 Eger ... .... ... 12-től . 25-ig<br />
8 Tarezal ... „ n n v 14-től . 27-ig<br />
9 Beregszász 16-tól „ 29-ig<br />
10 Szilágy-Somlyó... ... „ „ , „ 12-től . 25-ig<br />
11 ' Bihar-Diószeg ... ... » n n n 14-től . 27-ig<br />
12 Ménes „_ : ... _•' s n „ „ 12-től „ 25-ig •<br />
13 Nagy-Enyed. „ » i „ „ 16-tól . 29-ig •<br />
14 Torda... „ 14-től . „ 27-ig<br />
4. A tanfolyamokra első sorban olyan néptanítók fognak felvétetni, a kik tekintet nélkül arra, vájjon állami,<br />
községi vagy felekezeti iskoláknál vannak-e alkalmazva, oly községben működnek, a hol a phylloxera a szőlőket már<br />
elpusztította, vagy nagy mértékben pusztítja s a hol a lakosság első sorban a szőlömivelésre, illetőleg az elpusztult,<br />
szőlők felújítására van utalva.<br />
5. A tanfolyamokra felvett tanítók útiköltségeik s a lakás és élelmezési költségek fedezésére az egész 4 heti<br />
tanfolyam tartamára egyenként 60 forint átalányt kapnak, mely összegnek fele, azaz 30 forint a tavaszi, másik fele<br />
pedig az őszi tanfolyam első napján szabályszerű nyugtájukra a tanfolyam vezetője által fog az illetőknek kifizettetni.'<br />
6. A tanfolyamokra felvett néptanítók mind az elméleti, mind a. gyakorlati munkákban pontosan és szorgalmasan<br />
résztvenni tartoznak.<br />
7. Felhivatnak azok a néptanítók, kik ezeken a tanfolyamokon résztvenni óhajtanak, hogy 50 kros bélyeggel<br />
ellátott kérvényeiket,, a melyben életkoruk, nyelvismeretük, tényleges alkalmaztatásuk valamely nyilvános népiskolánál<br />
s a szőlő- és borgazdaság terén esetleg történt eddigi működésűk is felemlítendő — s ezen körülmény közvetlen iskolai<br />
hatóságaik által is igazolandó — folyó évi április hó 8-ig az illetékes kir. tanfelügyelőjük utján,<br />
az illetékes kerületi szőlészeti és borászati felügyelőhöz nyújtsák be.<br />
Budapesten, 1899. márczius hóban.<br />
Fölilmivelésügyi m. kir- miniszter.
550 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1. Éf. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.<br />
^layton & Shuttleworth q<br />
J mezőgazdasági gépgyárosok Q) Budapest V á | Z Ú t<br />
<br />
1 c 1 ,,<br />
által a legjutány" '" ' —t, .<br />
Eladó<br />
még JÁLICS GÉZA szó'ló's-gyáli (u. p. Gyál)<br />
szó'ló'telepén<br />
Riparia Partalisra ojtott Olasz rizling<br />
Vitis Solonisra ojtott Olasz rizling<br />
Riparia portalisra ojtott Chasselas croquant<br />
liísojtvánj. Továbbá Merlot, Carbenet és Othello<br />
direkttermö amerikai sima szőlővessző.<br />
INTÉZŐSÉG.<br />
B E S S E M E R - F E S T É K<br />
(VÉDJEGY:ÜLLŐ) , „<br />
a legjobb, évekig tartó ROZS©AVEDO ASIAfi<br />
vaa- és hullámbádogtetők, szerkezetek, harántrudak, rácsok, gépek stb.: részére.<br />
Mint famázolat is kitűnő konzerváló szer.<br />
Tartósabb, szaporább és a különféle behatásoknak sokkal jobban ellenáll, mint minium<br />
és Olajfestmény. — Alkalmazasa egyszerű éa olcsó.<br />
Gazdasági üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságokban, szeszgyárakban<br />
stb. évek óta kitűnően bevált.<br />
Szakkörökből való számos elismerő-nyilatkozattal, mintával színkártyával szívesen<br />
szolgálnak az egyedüli gyárosok<br />
LTJTZ EDE és TÁRSA, Pozsony, Gpr-iit 20.<br />
Vetésre<br />
ajánlok kitűnő minőségű fajtiszta, tartósságban, bőhozamban,<br />
keményitőtartal" iiban alig felülmúlható, mindén talajra, de különösén<br />
lazább, fekete vagy homokos talajra alkalmas:<br />
Hortensia burgonyát.<br />
A legutolsó évjárat átlag termése 80-100 métermázsa 1300 D-öles<br />
holdanként, keményitőtartalma 19—»S%; különösen gazdasági<br />
szeszgyárosoknak kiválóan ajánlatos fajta, de asztali czélokra is<br />
• kitűnő minőségű. Ára vaggonrakományokban vagyis legalább 100 q rendelésénél<br />
2 frt 50 kr., kisebb tételekben 3 frt métermázsánként, zsákok önköltségbenszámittatnak<br />
fel, vagy rendelő által küldendők. Rendelések hozzám intézendők<br />
és királytelki gázd. ihtézőségem által,' mig, a készlet tart, sorrendben<br />
fagymentes időben effectuáltatni. -•••.'.<br />
H a a s Ignáez, N y í r e g y h á z a . 7isi<br />
Kocsira szerelt és háton hordható<br />
PERMETEZŐ KÉSZÜLÉKEK<br />
a repcsén kipusztítására, l5°/o-os . vasvitriol oldattal<br />
(töbszörösen bevált) szállít gyári árak mellett<br />
különböző rendszerben és magyságbán .<br />
i. HELLER, Wien, ll/2.Praterstr.49.<br />
Kimerítő prospectusok kívánatra ingyen és<br />
bérmentve. "SW 7533<br />
u t c z í i i 1 o k r n o t i v o k ,<br />
gőzcséplőgépek hajtására a rSherczegi vasmüvekből. A gépek vásárlásánál<br />
mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szives tudakozódások<br />
E r z h e r z o g S i c h e C ^ m e ^ a S - D i r e c i i o n<br />
in Teschen in Schlesien,<br />
1AHSCHALL A.<br />
kocsi-, hajtó-, lovagló- és istállószergyár,<br />
gözfürésze és fahajlitó telepe<br />
Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz.<br />
Ajánlja:<br />
landauer broom, félfedeles, nyitott vadászkocsijait<br />
és hintóit, igen könnyű és elegáns kivitelben és<br />
a legkülönfélébb alakokban.<br />
5 elsőrangú éremmel kitüntetve.<br />
Tiszt! és polgári lovagló eszközök I<br />
Géphajtószijak. Lószerszámok, uri fogatok és gazdasági lovak részére.<br />
: Mintaraktár a kereskedelmi muzeum állandó kiállításában Budapesten, Városliget.<br />
KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.
<strong>27.</strong> SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. iiPRILIS HO 1. 551<br />
A Saclt-féle legujahlb rendszerű<br />
sortaneti-agfépeic<br />
1897. évben a számos külföldi kitüntetéseken kivül a kisbéri nemzetközi<br />
vetőgépversenyen első dijjal<br />
- ® Á L L A M I A R A N Y É R E M M E L ©Ü<br />
is a lévai nemzetközi vetőgépversenyen a nagy üzemre való sorbavetőgépek<br />
csoportjában szintén az első dijjal<br />
— ARANYÉREMMEL =====<br />
PR0PPERSAMU<br />
mez6gazdssági gépraktárában<br />
Bydapest. WDJ Wácsiakerut 52. ss.<br />
tartatnak készletben, a hol azok, valámint a legjobb szecskavágó-, és<br />
répavágógépek, kitűnő takarmányfüllesztök s járgányok jutányos<br />
áron szerezhetők.<br />
Árjegyzékek és bárminemű felvilágosításuk kész:éggel adatnak<br />
ingyen és bérmentve. 7482<br />
Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság.<br />
3EST£f8,<br />
r., Akadéffiia-uícza lO. sz.<br />
Telefon, iypgönyczim : „CERES" Budapest.<br />
Telefon.<br />
ÁrJegryaéfekeS és részletes KfllSs ajánlatöRKal kMnatri
552 KÖZTELEK, 1899 ÁPRILIS HO 1 <strong>27.</strong> SZÁM. 9-ÍK É V F O L Y A M .<br />
Miért<br />
legtartósabb a hajlított fáiból<br />
készült Imtor?<br />
1. Mert ilyen bútor minden főrésze egy<br />
darabból van hajlítva s nem eshetik széjjel.<br />
2. Mert minden darabja válogatott párolt<br />
fából készült.<br />
3. Mert a székek ülése vagy nádtól fonott,<br />
vagy vízhatlan fából készült és romlásnak<br />
ellentáll.<br />
4. Mert az egész bútor egyes részei csavarok czélszerü alkalmazása<br />
folytán oly szilárdan vannak egymáshoz erősítve, hogy a<br />
leggyakoribb használat esetén is éveken át sem gyengül meg s nem<br />
roncsolódik.<br />
Ilyen bútort mintegy 250 különféle alakban és számtalan<br />
szinváltozatban készít és raktáron tart a<br />
BÚTORGYÁR<br />
Turócz-Szent-Mártonban.<br />
" J E L E I N VILMOS"a<br />
, ,, magkereskedő „ , ,<br />
magtermeles. S Z A T M Á R . üzlet.<br />
Ajánlja kiváló minőségii gazdasági magvait, főkép államilag<br />
őlomzárolt<br />
M h e r e m a g o t<br />
stb., mindenféle gazdasági magot.<br />
Sajáttermésíi konyhakerti s virágmagvainak, valamint<br />
fa- és rázsaiskolájának képes árjegyzékét kívánatra<br />
Mii küldi<br />
Klein Vilmos<br />
magkereskedő SZATMÁR. 7451<br />
Számos uradalom elismerő levele rendelkezésre áll.<br />
Kitüntetve<br />
1897. Kisbér nemzetközi vetőgépverseny első dij: állami arany érem.<br />
Lévai nemzetközi vetőgépverseny első dij: nagy üzemre arany érem.<br />
1898. Hódmezővásárhelyi vetőgépverseny első dij: arany érem.<br />
Marosvásárhelyi vetőgépveíseny első dij: arany érem.<br />
WEISER J. C. gazdasági gépgyára<br />
MGY-HMIZ SÁX.<br />
Ajánlja:<br />
islwe Magyarország<br />
legújabb és<br />
7583<br />
szabad, kiváltható kapacsuklyókkal<br />
ellátott<br />
L A - O R B L L<br />
sorvetó'gépét, továbbá szab. ..Pcrfecta" olcsó és igen jó, könnyű vetőgépét<br />
legjobb szerkezetű Sack-reidszerü aczélekéit, boronáif, járgányait, szénagyüjtöitj<br />
rostáit és mindenféle gazdasági gépeit.<br />
„Planet jr."rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, á 10 frt.<br />
Árjegyzék ingyen és bérmentve.<br />
is gazdaságok részére ajánlja a -<br />
Drezdai Motorgyár r.-t.<br />
(e. Morltz HiUe Drezda-Altstadt.)<br />
legújabb szabadalm. szerkezetű gíx-, petróleumig<br />
benzinmotorait és mozgonyait nagyszerű<br />
Vezérképviselet: Gellért Ignácz Budapest<br />
ALAPÍTTATOTT 1802. EYBEN.<br />
Bánhegyi C. J.<br />
„Az arany kalapácshoz" IV., Rostély-utcza 13.<br />
L ó s z e r s z á m w©B*@flék é s k e S I é k e k .<br />
Kész istrángok, angol gyeplők, nyergek, lovagló szerek. Nyeregszappan,<br />
angol bőrlakok, szerszámmáz, Kwizda-fluid.<br />
Halászati czikkek. Szabadalmazott patkány és egérfogók.<br />
Szerszám nagykereskedés minden iparág résZére.<br />
—— — Árjegyzék irigyen és bérmentve. " ^—<br />
Egész éven át r<br />
ELADÓ<br />
LÁSZLÓ ÉS TÁRSAI nagy-iklódi—kis-jenői— széplaki<br />
vizszilvási legelő gazdaságából<br />
twr a vásárinál minden körülmények között egyöntetűbb<br />
• és jelentékenyen mérsékeltebb áru<br />
erdélyi magyar faj gazdasági szarvasmarha<br />
elsőrendű Mai igás ökör és tinóság.<br />
Áz anyagot hazánk legnagyobb és legtekintélyesebb<br />
uradalmai ismerik és vásárolják teljes<br />
megelégedésre.<br />
Hogy az egyes uradalmak jelentékenyebb szükségletüket<br />
minél egyöntetűbb anyagban szerezhessék meg,<br />
ugy rendezkedtünk be, hogy előre meghatározott feltételek<br />
mellett direct megbízásokat is hajthassunk végre,<br />
melyeknek kifogástalan kiviteléről eddig is velünk összeköttetésben<br />
álló uradalmak szives felvilágosítást adnak.<br />
Legelőink, valamint tanyáink közvetlen vasúti<br />
állomások mellett feküsznek. Rakodások vétel napján<br />
hajthatók végre. Vonatközlekedés naponként délelőtt<br />
kétszer — délután kétszer.<br />
LÁSZLÓ ÉS TÁRSAI, Kolozsvárit, Nagy-ntcza 1. sz.<br />
ÁctienfieseMaft Stahlwerke Weissenfels<br />
ezelőtt Goeppinger & Co.<br />
Weissenfels, Oberkrain.<br />
Szabadalmazott
<strong>27.</strong> SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK inv*9. ÁPRILIS HO 1. 553<br />
Kitünű minőségű<br />
kristály mészkőből<br />
égetett,<br />
fehérmész,<br />
(fával égetve)<br />
nagy (Motaelllitia szálíttatik:<br />
1. Vidéki állomásokra (különösen<br />
Pest-Pilis-Solt, Heves, Bács-Bodrog,<br />
Jász-Nagy-K.-Szolnok, Csanád, Békés,<br />
Esztergom, Komárom, Tolna stb. vármegyékállomásaira)<br />
vasúti kocsirakományokban;<br />
2. Budapesten az épületekhez,<br />
vagy a főváros körül fekvő telepekre<br />
és falvakra, kocsi fuvaronként<br />
A legjobb és legolcsóbb<br />
égetett mész.<br />
^efyér, ipari czéloVa kiválóan alkalmas<br />
kristály mészkő,<br />
PiliS-VÖrÖSVár vasútállomáson feladva, kapható<br />
bármily mennyiségben és tetszés szerinti nagyságú<br />
darabokban.<br />
5r Megbízható czégekkel, nagyobb mennyiségre,<br />
egy vagy több évre<br />
előnijög Szállítási szerződés \úMi\,<br />
Részletes felvilágosítást ad és megrendeléseket elfogad<br />
Baross Károly gazdasaga<br />
FjlÍN-§záiitó, (Pest vármegye)<br />
Utolsó vasút és távirő : Pilis- Vörösvár.<br />
BIZONYÍTVÁNY.<br />
(Bélyeg és pecséthelye). A kir. József<br />
műegyetem műszaki mechanikai laboratóriumában<br />
végzett kísérletek eredményéről.<br />
Tárgy: Baross Károly ur pilis-szántói,<br />
Pest-Pilis-Solt és Kiskun megyebeli birtokáról<br />
származó mészkő.<br />
Kisérlet: A beküldött mészkő a következő<br />
vegyi összetételű:<br />
CaO„ ... ... '. 52,921<br />
C02... 42,54<br />
A1A 0,43<br />
Fe203<br />
0,24<br />
MgO ......._. 1,03<br />
Alkaliák ... 0,52<br />
Si02.__ ... ... ... 0,35<br />
Nedvesség 1,67<br />
99,70<br />
mely összetétel szerint a kő égetés utján ad<br />
tehát: 55,49% oly égetett meszet, melyben a<br />
CaO._.95,37°/o-ot tesz; azaz igen tiszta égetett<br />
meszet.<br />
A műegyetem mech. laboratóriumában eszközölt<br />
égetés oly égetett meszet eredményezett,<br />
melynek fajsúlya egész darabban (volumensuly)<br />
volt:<br />
Y=2,87<br />
azaz lemért 19,668 gr. égetett mészdarabnak,<br />
térfogata : 6,863 cm 3 -nek találtatott.<br />
A laboratóriumban égetett mészszel tett ojtási<br />
kisérletek a következő eredményüek voltak:<br />
1. 450 gr. ojtott mész, melynek tehát 2,866 volumensuly<br />
mellett, térfogata 157 cm 3 volt; 957 gr., azaz 2,13<br />
suly arányban vizzel feleresztve, adott 1407 gr. oly pépet,<br />
melynek térfogata 1,076 liter volt; vagyis annak sűrűsége,<br />
y=l,31-et tett. Az eredetileg 157 cm 3 köbtartalmu<br />
mészkő, az 1,31 sűrűségű pépen 1076 cm 8 -re oszolván<br />
fel az: 6,85-szörös szaporulatot adott.<br />
2. Ismét 450 gr. ojtott mész, 6.88 gr. vizzel megojtatván,<br />
a nyert 1138 gr. pép 845 cm 8 térfogattal, azaz<br />
7=1,35 sűrűséggel birt. Eme 1,53 suly arányban vett<br />
vizzel feleresztett pépben, a mész tehát 5,38-szoros szaporulatot<br />
mutatott.<br />
Mind a két ojtási kísérletnél a mész a legkevesebb<br />
szemcse visszahagyása nélkül teljesen feloszlott.<br />
VÉLEHIÉIlYi Az igen tiszta nyersanyagból nyert<br />
égetett mész, anyagában tömött, tehát elporlásra kevésbé<br />
hajlandó; ojtási képességében és szaporaságában is<br />
igen kitűnő; mely mindkét eredmény a pilis-szántói<br />
meszet első minőségű, kitűnő tulajdonságú mésznek<br />
jellegezik.<br />
BUDAPEST.<br />
Pecsét helye: .- .<br />
A m. kir. József műegyetem , . T, . „ x . , ,<br />
műszaki mechanikai<br />
klr - J° zsef műegyetemi tanar,<br />
laboratóriuma. a mech. labor, főnöke.
554 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HO 1. <strong>27.</strong> SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.<br />
Van szerencsénk ajánlani<br />
szavatolt tisztaságú<br />
A legmagasabb<br />
dijakkal<br />
kitüntetett Thomasfoszfátlisztet<br />
382 dijjal kitüntetve. 1898. évi Bécsi Separator-versenyen l-sü dij.<br />
ALFA SEPARATOR RESZY.-TARS.<br />
ezelőtt PFANHAUSER A.<br />
BUDAPEST, VII. Erzsébet-körut 45. sz.<br />
Tejszövetkezetek és tejgazdasági telepek<br />
berendezése.<br />
Tejgazdasági eszközök és gépek gyártása,<br />
1898. évi gyártás 28,209 fölöző gép.<br />
Árjegyzékek, tervek és költségvetések díjmentesen.<br />
szavatolt 15—20% citrátban oldható foszforsavtartalommnl és<br />
85—100% porfinomsággal.<br />
Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen sovány<br />
talajok javítására, kitűnő' hatású sz összes gabonanemüek, kapás és olajnövények,<br />
lóhere és luczerna, szíílft, komló és Verti veteményekre, kiváltképen<br />
a rétekre, legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb foszfor<br />
sav trágya tekmteUeliuitásának tartósságára, felülmúlja az összes<br />
szuperfoszfátokat. — A czitrálban oldható foszforsav-tartalomért<br />
SMTatOMittt vállalunk, netaláni hiányt ínegtéritünk. Árajánlatokkal,<br />
szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál<br />
A csehországi Tliomasművek prágai foszfátliszt<br />
eladási irodájának vezérképviselősége<br />
a magyar korona orsz. területén<br />
KALMÁR VILMOS, Vll., Erzsébet-kSrut 34' szám.<br />
OTartellin a legfinomabb dohánynemesitő trágya kiz. eladása. Kainit.<br />
Szati. iejszéííiíé Hannái<br />
tölgyfádéi<br />
A legolcsób, legtartósabb és legkényelmesebb<br />
szállításra és<br />
*> tejgazdasági üzemhez.<br />
OSEAE MAETH p TePS EN<br />
Prospectnsok lngycji és bérmentve.<br />
Fehér Miklós<br />
gépgyára<br />
BUDAPEST, IX., Üllöi-ut 23. szám.<br />
Ajánlja a m. k. államvasutak, gépgyárában<br />
készült gőzeséplő garnitúrákat ,Componnd'<br />
locomobilokat stb., raktáron<br />
tart .mindennemű gazdasági gépet, benzin<br />
lokomobilokat, földmivelési eszközöket,<br />
- jó! kijavított<br />
lokomobilokat és cséplőgépeket<br />
különböző gyártmány és nagyságban. Ajánlja<br />
jól felszerelt gépműhelyét gépek javítására és<br />
malomszerelvények gyártására. Csereüzletek<br />
lokomobil éa. cséplőgépekre köttetnek.<br />
„Millenium" arató- és fiikaszálógépek.<br />
Jutányos árak és előnyös fizetési feltételek,<br />
ómmal Árjegyzék ingyen, és "bérjaa.ezvb-ö'e. |miii;:i.<br />
Répa-, szőlő- és burgonyák apák<br />
keményített aczélpléhből, forrasztott nyakkal, la. minőség.<br />
Trágyáié osztó<br />
egyszerű és praktikus szerkezettel,<br />
átmérője 65 m/m. — Javításnak nincs<br />
1 ábra. Alul hajlított,<br />
a hordó dongára<br />
erősíthető,<br />
cá 6V2 kíló sulyu,<br />
ára daraboként<br />
5 frt.<br />
2 ábra. Egyenes, a<br />
hordó fenekére erősith<br />
tő, ea 41/2 kiló<br />
sulyu, darabonként<br />
4 frt 25 kr.<br />
Sjíédküldés rövidség kedvéért utvánvét mellett.<br />
: IViegrendélést idejekorán kérek! 1<br />
B.tl:IRTII 8ÁRDOR<br />
Bécs, 3 /3 Salesianergasse 8/1.<br />
Lapunk bekötési táblája<br />
í frt ®6 kpért (poríómenteses)<br />
kapható kiadóhivatalunkban.<br />
j V ö r d s t e r k a t i n ó<br />
p teljesen prima, 1—2 esetleg 3 éves nálam minden mennyiségben \<br />
kapható olcsó áron.<br />
% .Későbbi úgyszintén, prima 1—3 éves tarka üsző szállításra vállal- \<br />
^ kozom. 7402 |<br />
HENRIK IGNÁCZ Szalónak (Vasmegye).
<strong>27.</strong> SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK inv*9. ÁPRILIS HO 1. 25<br />
BUDAPEST, Muzeum-kírat 35.<br />
, H. Paucksch részvénytársaság fióktelepe.<br />
PAUCKSCH:<br />
Törzsgyárunk LANDSBERG a W.<br />
gépgyár, vasöntöde, gőzkazán-gyár és rézműves-műhely<br />
53 érés fennállása óta<br />
mint legkiválóbb különlegességét<br />
legjobban jövedel-<br />
rendezett be a<br />
^sűs*-"- ^ m m wsf— Kö ülbelül 1700 telepet állítottunk fel 50 év óta.<br />
üüsP<br />
Szállítjuk továbbá a szükséges berendezéseket szeszfinomitók,<br />
keményítőgyárak, tejgazdaságok, malátagyárak és sörfőzdék számára.<br />
Paucksch, Budapest, iuzeum-körut 35. czimre kérjük.<br />
(Gyártelep: Kőbánya.)<br />
KIS HIRDETÉSEK.<br />
KONKOLYOZÓK<br />
GraepelHügé<br />
Bndapet^/kMsii yáíii-nt 46.<br />
MalomberencLezési<br />
Á.x]agymábt ingy«n ás Tt<br />
Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei,<br />
továbbá állást keresők adók hirdetményei<br />
Tétetnek fel e kedvezményes rovatban.<br />
Csalí oly le- ,-1. Ui-e yálaszolunk, melyekkel Tálasára szükséges le-eélbély eget Tagy levelezőlapot hMdenek.<br />
Eladó feuyöcsemeték<br />
Biehn János és fenyőfácskák.<br />
aszfalt- é^átrtay^erm<br />
Luczfenyö (Pice<br />
BMJDesí, Kispest és MezStelegl.<br />
Kerestetik<br />
egy tiszta vérű llpizzai c<br />
2—3 éves jő hágőképes— hibamentes.<br />
Korongby Gyula nagy-<br />
A legjobb minőségű uj és<br />
használt vízhatlan<br />
takaró- "SWI<br />
PONYVÁK,<br />
Gazdaságikisbiblia.<br />
ZSÁKOK<br />
JÜL<br />
Ijliíf'ijiilWj<br />
iKÉOEKOTö<br />
Kérjen ön mindenkor<br />
joeMns"-le<br />
csontolajat,<br />
mely<br />
kerékpárok- és<br />
fejő- és tenyészmarhát<br />
ü z i i a t t y n<br />
ár-
556 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HO 1. <strong>27.</strong> SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.<br />
Mauthner Ödön<br />
c s á s z, és ki r. udvari száiBitó magkereskedése<br />
Budapest, Andrássy-uf 23.<br />
He ajánl: mm<br />
Impregnált burgundi tabarmányrépamagot.<br />
Az impregnált répamag rohamos térhódítása a fegfényesebb bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy mily nagyok az<br />
impregnált mag előnyéi a nem impregnált fölött.<br />
Az impregnált mag gyorsabban és jelentékenyen erőteljesebb csirákkal kel ki, mint a közönséges mag; az első<br />
időszakban gyorsabban és bujábban növekszik, a répavetés kifogástalan s tökéletes állományának és az elgondolható legnagyobb<br />
hozamoknak ezáltal a legjobb biztositékát nyújtja; már az első 4 hét alatt mintegy 8 napi<br />
előrehaladottságot mutat oly növényekkel szemben, melyek közönséges répamagból, illetve<br />
közönséges jó kereskedelmi áruból keltek. Összehasonlító termelési kísérletek alkalmával az<br />
impregnált répamag jóval kevésbé, de a legtöbb esetben éppen semmit sem szenvedett<br />
a rovaroktól, különösen a drótféregtöl, azután a gyökérüszögtöl sem, azonfelül még figyelembe<br />
kell vennünk, hogy a répamagon tapadó összes mikroorganismák, csirgombák stb. a számos<br />
répabetegségeknek ezen áthurczolói teljesen és biztosan megöletnek az impregnálási eljárás<br />
által, mely utóbbi abból áll, hogy a répamag egy bizonyos időtartamra kénes savval és<br />
klórgázzal érintkezik.<br />
Ez teszi érthetővé azt a nagyon is gyakran előforduló jelenséget, melyet a gazda<br />
ez ideig nem birt magának megmagyarázni: Előfordult ugyanis, hogy nem impregnált répamag,<br />
mely a magvizsgáló állomás, vagy a gazdának mesterséges csiráztatóján igen szépen csírázott,<br />
a szabadba elvetve sókkal gyöngébben kelt ki. Az egyszerű oka ennek abban rejlik, hogy<br />
Csillag-védjegy. a répamag külburokján élősködő mikroorganismákat, baktériumokat stb. a mesterséges<br />
o-siráztatönak magas hőfoka megölte; a szabadba vetett nem impregnált magon azonban háborittatlanul folytathatták romboló<br />
munkájukat és a különben csiraképes mag a gazda nagy ámulatára nem kelt ki. —• Az<br />
impregnált répamagnál ilyen esély természetesen teljesen ki van zárva, mivelhogy —<br />
mint már említettük is, — az impregnálási eljárás teljesen elpusztítja a bactsriumoliat.<br />
Mauth ner-féle javított impregnált sárga eckendorfi 100 kilo 54 frt.<br />
Mauthner-féle javított impregnált vörös eckendorfi 100 kilo 54 frt.<br />
Mauthner-féle javított impregnált és kitüntetett kerek<br />
lapos sárga obemdorfi . . . 100 kilo 46 frt.<br />
Mauthner-féle 'javított impregnált és kitüntetett kerek<br />
lapos vörös obemdorfi . . . 100 kilo 48 frt.<br />
Mauthner féle javított impregnált és kitüntetett vörös<br />
Mammuth (óriás) . . . . 100 kilo 48 frt.<br />
Mauthner-féle valódi impregnált sárga olajbogyóalaku<br />
óriás 100 kilo 48 frt. Bikafej-védjegy.<br />
WT Impregnált magot tartalmazó zsákok egyik oldalán a CSILLAG-VÉDJEGY, a másik oldalán a BIKAFEJ-VÉDJEGY<br />
van feltüntetve.<br />
Nem impregnált eredeti ólomzárolt quedlinburgi<br />
takarmányrépamag.<br />
Sárga eckendorfi . . . . 100 kilo 50 frt. Champion Yellow Globe . 100 kilo 44 frt.<br />
Sárga kerek obemdorfi. . 100 kilo 42 frt. Sárga olajbogyó alakú óriás 100 kilo 42 frt.<br />
Nagy vörös Mammuth . . 100 Mlo 44 frt. Vörös olajbogyó alakú óriás 100 kilo 44 frt
<strong>27.</strong> SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK inv*9. ÁPRILIS HO 1. 557<br />
Hintetem ár IS s>4i( 3* kr., ezen feiül minden<br />
ma 3 kr., felttaí betűkkel 4 kr. Cam közlcséc«<br />
minden beik tatásnál 39 kr. bélyegilleték. KIS<br />
S S<br />
BETÖLTENDŐ ÁLLAS.<br />
""Kerestetik^ 51<br />
nden járásban<br />
P l<br />
ÁLLÁST<br />
ggaaws<br />
HIRDETÉSEK.<br />
P B<br />
ÁLLATOL<br />
"növendék ökör' 5<br />
és üsző borjakat<br />
ILIIN ÉS BPÍTZER<br />
Bar 7oL e :<br />
1—S-3 éves<br />
tinók és "<br />
üszők<br />
^ ü á i P<br />
vállalkozik;<br />
Spiegel Ármin<br />
t i n ó és üszök<br />
mnuL<br />
Gmk •e«lttiiiH> p> izaíb,<br />
rigai lenmag,<br />
fehér bokorbab,<br />
királyné<br />
székéig tengeri<br />
ötven kilós zsákokban<br />
nagy mennyiségben<br />
is kapható<br />
Gróf Teleki Arvéd nr<br />
Haldek<br />
cs. és kir. j Fensége<br />
udvari szállítója,<br />
BUDAPEST, Károly-S: örüt 9,<br />
ajánl:<br />
Luczerna-<br />
á frt 75,<br />
* 70,<br />
„ , 65,<br />
Vöröshoromagot<br />
magyar frt 55- 65,<br />
Baltacint frt 14,<br />
Biborhere „ 22.<br />
Füraagvak:<br />
Francziaperj e frt 42,<br />
Réti csenkesz „ 42,<br />
Angol perje „ 22,<br />
Olasz perje , 26,<br />
Réti komócsin „ 22,<br />
Takarmánynövények |<br />
Cukorcirok IVt9 l ,V<br />
Csillagfürt Mér „ 9 I<br />
Köles fehér frt 10<br />
Muhar r „ 8 .<br />
Bükköny , 7i/aV<br />
Burnótfü „ 9<br />
Takarmányrépát:<br />
eredeti" oberndorfi<br />
frt '40|<br />
eredeti olabogyó- "<br />
alakú frt 40<br />
eredeti Mammuth<br />
frt 40<br />
takarmánycukorrépa<br />
í - frt 30i<br />
hazai Oberndorfi<br />
(gr. Cbotek term.) frt 37<br />
Czukorrépa:<br />
Imperial frt 28<br />
Székelyi ^fr/lO,<br />
Cinquantino „ 8,<br />
Lófogu „ 8,<br />
Páduai „ 8,<br />
Nyárirepcze,, 15.
558 KÖZTELEK, 1899. ÁPLILIS HÓ 1. 27 SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM,<br />
COZEKÉKET,<br />
G0Z-UTIHENGEREKET<br />
és<br />
GŰZ-UTIMOZDONYOKAT<br />
a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít<br />
JOHN FOWLER & Co.<br />
BUDAPEST-KELENFÖLD' "Sir 1<br />
Iroda, raktár, javítóműhely.<br />
Közlekedés vasúton és villamos vasúton.<br />
F r i e d B a e n d e r<br />
szabadalmazott<br />
szalntakazalozója<br />
(Elevátor)<br />
2Va—12 lóerejü gözcséplő<br />
készletekhez<br />
a mozgony megterhelése<br />
nélkül alkalmazkató<br />
Megtakarít a gőzcséplésnél<br />
6—8 embert<br />
naponta. _ _____<br />
1000 drb<br />
| .1... MAnrlnn FRIEDLENDER JÓZSEF mezőgazdasági<br />
LEKOS r^dílliur, gép-, szélmotor- és szivattyugyar magyarországi<br />
vezérképviselete.<br />
Budapest, VIII., Külső.Kerepesi-ut 1. a központi pályaudvar meHett,<br />
Kimerítő árjegyzék ingyen és bérmentve.<br />
MALOMberendezéseket<br />
teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint<br />
gépöntvényeket<br />
gazdasági gépműhelyek részére .gyárt és szállit:<br />
malomépitő<br />
gépgyára és<br />
Wörner J. és Társa<br />
vasöntödéje<br />
Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz,<br />
WOHANKA és TÁRSA Budapest, V., Váczi-körut 76. sz.<br />
felhívjuk a t. ga&daközönség becses figyelmét saját tenyésztésű<br />
czukorrépamagokra.<br />
Répáinkat kiterjedt különböző fekvésű és talajviszonyu földeken termeljük és igy képesek vagyunk bármely talaj számára a megfelelő magot szállítani:<br />
Termelünk pedig:<br />
1. WOHANKA-féle czukordus, nagyon ajánlható mély fekvésű, zsiros talaj számára, nedvesebb éghajlat' alatt, kitűnő térmést nyújt..<br />
2. WOHANKA-féle termény dus, magasabb fekvésű, soványabb talajban, szárazabb vidékeken, sokkal nagyobb t'erményeredményt nyújt,<br />
amint az összes külföldi nemek, megfelel ugy a répatermelő igényének, mint a czukoriparosok követelményeinek.<br />
ÜWT Legnagyobb raktár mindenféle technikai és gyári berendezési czikkekben. "TŰS!<br />
.Ptoia* irodalmi és nyomdai résjvénytársa.aíis nyomása Budapest, (Költeted.