29.03.2013 Views

27. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

27. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

27. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

IX. Évfolyam Budapest, 1899. április hó 1. <strong>27.</strong> (781.) szám.<br />

KÖZTELEK<br />

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.<br />

Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.<br />

Nem tagoknak előfizetési díj:<br />

Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frtr 50 kr.<br />

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.<br />

L <strong>Mezőgazdasági</strong> országos kiállítás<br />

Szegeden.<br />

Védnök: ő cs. és kir. fensége József<br />

föherczeg ur.<br />

A kiállítás ideje: 1899. évi szeptember<br />

3—10-ig.<br />

Bejelentés határideje: I. főcsoport:<br />

Élö állatok és állati termények;<br />

II. főcsoport: <strong>Mezőgazdasági</strong> termények;<br />

III. főcsoport : 1. alcsoport<br />

: Szőlészet és borászat<br />

junius 1.<br />

III. főcsoport: 2. alcsoport: Kertészet<br />

és gyümölcs augusztus 1.<br />

IV. főcsoport: gépek és eszközök<br />

május 1.<br />

Bejelentési ivek kaphatók: Kiállítási<br />

iroda; Budapest, Köztelek ; az<br />

összes gazdasági egyesületeknél;<br />

az állattenyésztési felügyelőknél;<br />

a csoport-biztosoknál.<br />

Térdijak a bejelentéssel egyidejűleg az<br />

<strong>Országos</strong> Magyar Gazdasági Egyesület<br />

pénztárába küldendők be.<br />

Figyelmeztetés az OMGE.<br />

t. tagjaihoz.<br />

Az egyesület alapszabályai előírják,<br />

miszerint az évi tagdíj és alapítványi<br />

kamat mindenkor márczius végéig az<br />

egyesület pénztárába befizetendő.<br />

Miután tagjaink egy tekintélyes<br />

része az alapszabályok ezen intézkedésének<br />

még meg nem felelt, felkérjük<br />

tv tagjainkat, hogy ugy az esedé-<br />

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE.<br />

MegjeM miiiei szériás ésszomíatoa,<br />

kes, mint az esetleg hátralékos, tagdijakat<br />

és alapítványi kamatokat mielőbb<br />

beküldeni szíveskedjenek annál is<br />

inkább, mert a szegedi kiállítás alkalmából<br />

a kiállítás területére az ingyenes<br />

belépés kedvezményét csakis azon tagjaink<br />

vehetik igénybe, akik tagsági jegyüket<br />

a folyó évre kiváltják, illetve<br />

annak félmutatásával igazolják, hogy tagdíjfizetési<br />

kötelezettségüknek eleget tettek.<br />

A pénzek beküldésére legczélszerübben<br />

azon utalványlapok használhatók, amelyek<br />

a „Köztelek" f. évi első számával<br />

szétküldettek. Igazgató.<br />

Földmivelési és növénytermelési<br />

szakosztály ülése.<br />

(1899 márczius 28.)<br />

Jelen voltak gróf Szapáry Gyula elnöklete<br />

alatt: gróf Dessewffy Aurél, az OMGE. elnöke,<br />

gróf Zselénski Róbert, az OMGE. alelnöke,<br />

Cserháti Sándor, a szakosztály alelnöke, Brüll<br />

Mór, Hol ezer József, Heller Oszkár, Károly<br />

Rezső, Kodolányi Antal, Eoppély Géza, Löherer<br />

Andor, báró JUalcomes Jeromos, Mauthner<br />

Ödön, Miklós Ödön, Perczel Ferenez, Peregrini<br />

János, gróf Széchenyi Imre, Thaisz Lajos és<br />

gróf Teleki Arvéd, szakosztályi tagok, a tisztviselőkar<br />

részéről Forster Géza igazgató, Rulinek<br />

Gyula ügyvezető-titkár, Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár,<br />

Buday Barna társszerkesztő titkár<br />

és Jeszenszky Pál, titkár, mint előadó.<br />

Gróf Szapáry Gyula elnök, az ülést megnyitja,<br />

felkéri előadót az ülés első tárgyának<br />

előterjesztésére.<br />

Javaslat a ezukorrépamagtenyésztés felkarolása<br />

érdekélben.<br />

Jeszenszky Pál előadó: A hazánkbán termelhető,<br />

de ezidőszerint legnagyobbrészt külföldről<br />

behozott L magféleségek legfontosabbika<br />

a ezukorrépamag, amelynek termelése nálunk<br />

teljesen el van hanyagolva és ebbeli szükség-<br />

mmkmn<br />

_<br />

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Közteleit),<br />

Üllöi-űt 35. szám.<br />

Kéziratokat a szerkesztőség nem kiild v<br />

letünket úgyszólván egészen a külföldről szerezzük<br />

be. Évi szükségletünk pedig igen jelentékeny<br />

és túlzás nélkül állitható, hogy évenként<br />

egy millió forintot meghaladó értékű ezukorrépamagot<br />

hozunk be a külföldről.<br />

Amikor a növénytermelési szakosztály elhatározta,<br />

hogy kutatni fogja azokat a módokat,<br />

a melyek alkalmazásával a magtermelés<br />

nálunk fellendithető volna, akkor elhatározta<br />

azt is, hogy a ezukorrépamagtenyésztés felkarolása<br />

érdekében szükséges teendőket illetőleg<br />

a ezukorgyárosok véleményét kérjük be.<br />

Ez meg is történt. A ezukorgyárosok preczizirozták<br />

azokat a teendőket és föltételeket, a<br />

melyek a maguk részéről a maglermelés<br />

meghonosítása érdekében szükségesek lesznek.<br />

Ezekből meggyőződést szereztünk arról, hogy<br />

e téren eredményt csak akkor fogunk elérhetni,<br />

ha a termelők és ezukorgyárosok vállvetve<br />

együtt működnek, ha közös egyetértéssel állapítjuk<br />

meg a teendőket, ha egjmást kölcsönösen<br />

támogatjuk. Ebből á fölfogásból kiindulva<br />

méltóztatott a mult ülésen elhatározni, hogy a<br />

ezukorrépamagtenyésztés meghonosítása érdekében<br />

szükséges teendőket egy, az „<strong>Országos</strong><br />

Magyar Gazdasági Egyesület" és a Czukorgyárosok<br />

<strong>Országos</strong> Egyesülete" részéről kiküldött<br />

bizottság vitassa meg s javaslatait terjessze<br />

a szakosztály elé. Miután a kiküldött<br />

bizottság behatóan megvitatta azokat a részletkérdéseket,<br />

a melyek ez ügygyei kapcsolatosak,<br />

szabadjon talán csak az elvi jelentőségű<br />

megállapodásokat előterjesztenem.<br />

E tekintetben három fő tényezőt kell<br />

mérvadóul figyelembe vennünk, úgymint:<br />

1. A termelés fölkarolása érdekében<br />

teendő intézkedéseket.<br />

2. A ezukorrépamag-tenyésztés ellenőrzését<br />

és az e téren szükségessé váló kísérletek<br />

végrehajtását.<br />

3. A külföldről behozott magvak jó<br />

minőségének biztosítására irányuló intézkedéseket<br />

és a behozatal ellenőrzését a répamag<br />

gombabetegségeire való tekintettel.<br />

A ezukorrépamagtenyésztés meghonosításának,<br />

mint említeni szerencsém volt, alapföltétele<br />

az, hogy erre a gyárosok segitő<br />

kezet nyújtsanak. Erre számithatunk, mert a<br />

MAGYAR MEZŐGAZDÁK S Z Ö V E T K E Z E T E , BUDAPEST, V. ker., 1L /• O T M Í \ Y-1 TVZA 31. sz.<br />

A legfontosabb védekező eszkö-<br />

zök a szölöpusztitás megakadályo-<br />

zására a<br />

l Yermorel Yillefranche-i<br />

világhírű czég gyártmányai, melyek<br />

kizárólagos képviselői vagyunk<br />

Magyarországra.<br />

Mai számunk 38 oldal.<br />

a a peronospora<br />

elleni védekezésre, általunk szállítva<br />

és igazolványunkkal ellátott külde-<br />

ményeket a M. Á. V. körülbelül<br />

40% dijkedvezménynyel szállítják.


532 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HO 1. <strong>27.</strong> SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.<br />

czukorgyárosok egyesületének kiküldöttei azt a<br />

nagyjelentőségű kijelentőst tették a bizottsági<br />

tárgyalás alkalmával, hogy a czukorgyárosok<br />

a legnagyobb igyekezettel támogatják az egyesületünk<br />

által a czukorrépamagtenyésztés meghonosítására<br />

irányuló mozgalmat, hajlandók<br />

a czukorrépamagtermelésre vállalkozó gazdákat<br />

erkölcsileg és anyagilag támogatni olymódon,<br />

hogy a szükséges berendezéseket rendelkezésükre<br />

bocsájtják a termelők által termelt<br />

magot átveszik és minden lehető módon készek<br />

akcziónkat támogatni.<br />

Az első föltétel tehát arra nézve, hogy<br />

kezdeményezésünk sikeresj legyen, megvan.<br />

Tekintve azonban azt, hogy a czukorrépamagtenyésztés<br />

elsősorban nagy szakértelmet és<br />

megbízhatóságot tételez fel, a termelők részéről<br />

elhibázott dolog volna, ha a magtenyésztést<br />

általánosítani akarnók és a termelőket<br />

arrá biztatnók, hogy most már fogjanak hozzá<br />

a czukorrépamagtenyésztéshez. Ellenkezőleg<br />

csak ugy járhatunk el helyesen, ha nagyon is<br />

megválogatjuk azokat, a kik a tenvésztésre fölszólitandók,<br />

ha csak igen szük körben, néhány<br />

termelővel kezdjük meg a czukorrépamagtenyésztést.<br />

Legczélszerübbnek látszik tehát az, hogy<br />

az egyes czukorgyárakhoz tartozó termelési<br />

kerületekben csak 1—2 teljesen mégbizható<br />

és kellő szakértelemmel rendelkező termelő<br />

szólittassék fel a magtermelésre, illetve tenyésztésre,<br />

akiket á czukorgyárosok támogatnának,<br />

akiknek kezére járnának és akiktől a termelt<br />

magot azután át is vennék.<br />

A további feladat azután a tenyésztés<br />

megfelelő módon való irányítása és ellenőrzése;<br />

aminek teljesítésére a magyar-óvári növénytermelési<br />

kísérleti állomás hivatott, amely e<br />

téren már eddig is évek óta fejt ki munkásságot.<br />

Az állomásra vár azonban egy másik<br />

feladatnak a megoldása is. Nevezetesen: mindezideig<br />

még nincs megállapítva, hogy melyik<br />

tulajdonképpen a hazai viszonyaink közé beillő<br />

és annak leginkább njegfelelő répamagfajta.<br />

Ennek kiderítése a termelés eredményességének<br />

szempontjából elsőrendű feladat. A<br />

növénytermelési kísérleti állomásnak volna tehát<br />

feladata az, hogy a különféle talaj- és klimatikus<br />

viszonyoknak megfelelő külföldi és honi<br />

répafajtákkal összehasonlító kísérleteket végezzen,<br />

annak kipuhatolására, hogy az illető vidéken<br />

mely répafajok azok, amelyek minőség<br />

és mennyiség tekintetében a legjobb eredményt<br />

szolgáltatják. Ez természetesén igen nagy munkát<br />

és szakértelmet feltételező feladat, amelynek<br />

végzésére az állomás jelenlegi szervezetével,<br />

megfelelő beosztásával és az állomásnak<br />

bizonyos mérvű anyagi támogatásával képesítendő.<br />

A külföldről importált czukorrépamag legnagyobbmérvü<br />

ellenőrzését teszi szükségessé az a<br />

körülmény, hogy ujabban veszedelmes gombabetegségeket<br />

konstatáltak a külföldön tenyésstett<br />

czukorrépamagvakon. A külföldről importált<br />

magvakkal tehát e betegség hozzánk is<br />

behozatik és itt terjed. A répamagvaknak ezen<br />

gombabetegsége veszedelmes a czukorrőpatermelésre<br />

is és éppen ezért föltétlenül szükséges,<br />

hogy a külföldi répamag a behozatal alkalmával<br />

a betegségre vonatkozólag megvizsgáltassák<br />

és amennyiben a mag gombabetegség<br />

által megtámadottnak konstatáltatik, az<br />

esetben a mag immunizálandó, amelynek módját<br />

ma már a tudomány emberei ismerik. A<br />

behozott czukorrépamag megvizsgálása a magyar-óvári<br />

növénykóríani állomásra volna bízandó<br />

és eezélból az állomás megfelelő kibővítése<br />

és a szükséges szerelvényekkel való ellátása<br />

kívánatos.<br />

Méltóztatnak tudni, hogy a czukorrépamag<br />

minőségét illetőleg bizonyos normák szokásosak<br />

és vannak elfogadva a külföl'dön,<br />

amely normát megállapítják az illető magvak<br />

ésiraképességét, tisztasági fokát, víztartalmát<br />

stb. A gyárosok által kiosztatni szokott czukorrépamag<br />

minősége ellen a múltban gazdáink<br />

sokszor tettek panaszt és természetesen egészen<br />

jogos kívánsága a gazdaközönségnek az,<br />

hogy részükre a legjobb minőségű- mag szolgáltattassék<br />

ki, ami különben egyaránt érdeke<br />

a czukorgyárosoknak is.<br />

; Meggyőződést szereztünk róla, hogy a<br />

czukorgyárosok egyrésze még az úgynevezett<br />

magdeburgi normánál is szigorúbb feltételek<br />

mellett vásárolták a külföldről a magot, de<br />

hogy ez kivétel nélkül igy történjék, a czukorgyárosok<br />

egyesülete felkérendő volna, hogy<br />

odahatni szíveskedjék, hogy a czukorgyárosok<br />

kivétel nélkül a gyárak egy része által máris<br />

elfogadott módozatok mellett vásárolják a<br />

czukorrópamagot.<br />

A czukorrépamagtenyésztés meghonosítása<br />

és czéltudatos kifejlesztésének alapkellékei<br />

tehát, hogy eleinte csak kicsinyben, kevés<br />

számú és rigorózusan megválasztott termelővel<br />

kezdessék meg a tenyésztés. A tenyésztés<br />

ellenőrzése az előbb jelzett kísérletek keresztülvitele<br />

és a behozott magvaknak növénykórtani<br />

szempontból való ellenőrzése egészítik<br />

ki és teszik lehetővé a tenyésztést és annak<br />

fokozatos kifejlesztését.<br />

Az előterjesztettek értelmében a következő<br />

határozati javaslatot van szerencsém beterjeszteni.<br />

és elfogadásra ajánlani.<br />

1. Kérje fel az „<strong>Országos</strong> Magyar Gazdasági<br />

Egyesület" a „Magyar Czukorgyárosok<br />

<strong>Országos</strong> Egyesülete" utján, a hazai czukörgyárosokat,<br />

hogy a hazai czukorrépamagtenyésztést<br />

felkarolni szíveskedjenek oly módon,<br />

hogy a vidékükön erre vállalkozni hajlandó<br />

néhány termelőnek a szükséges szerelvényeket<br />

rendelkezésükre bocsássák s az általuk termelt<br />

magot átvenni magukat kötelezzék.<br />

Kéressenek föl továbbá a czukorgyárosok,<br />

hogy a termelőknek kiosztandó mag minőségére<br />

nagy súlyt helyezzenek s evégből ugyanoly<br />

föltételek mellett vásárolják be a czukorrépamagot,<br />

mint a hatvani és kaposvári gyárak<br />

teszik.<br />

2. Kéressék föl a földmivelésügyi miniszter,<br />

hogy ázon erkölcsi és anyagi támogatást,<br />

amelyben ezen termelési ágat az országos<br />

növénytermelési kísérleti állomás utján eddig<br />

részesítette, a jövőben még fokozottabb mértékben<br />

részesítse, vagy az által, hogy évente<br />

egy bizonyos összeget 2000—2500 frtot külön<br />

e czélrá fordít, vagy hogy a szükséges szakerőről<br />

gondoskodik. Bizassék meg az állomás<br />

a czukorrépatenyésztés vezetésével és azzal,<br />

hogy a magtenyésztés terén tudományod alapon<br />

kísérleteket végezzen.<br />

3. Kéressék föl a földmivelésügyi miniszter,<br />

hogy a külföldről bejövő czukorrépamag<br />

gombabetegségeinek megvizsgálásával a<br />

magyaróvári növénykórtani állomást megbízni<br />

s e czélból az állomást a .szükséges mérvben<br />

kibővíteni szíveskedjék.<br />

4. Az „<strong>Országos</strong> Magyar Gazdasági<br />

Egyesület" növénytermelési szakosztályának<br />

minden év őszén tétessék rövid jelentés a<br />

czukorrépamagtenyésztés állásáról.<br />

Löherer Andor : Örömmel üdvözli a javaslatot,<br />

nem elegendő azonban, hogy a magánosokat<br />

utaljuk a magtermelésre, hanem a<br />

czukorgyárosok is áldozzanak ez irányban. A<br />

kísérletek ellenőrzésére szükségesnek látja,<br />

hogy megkönnyítsük egyrészt a kísérleti állomások<br />

vezetőségének munkáját, s ezért czélszerünek<br />

tartom, hogy az „<strong>Országos</strong> Magyar<br />

Gazdasági Egyesület" is alakítson egy bizottságot,<br />

amely az egyes vidékeken konstatálná<br />

és ellenőrizné az elért eredményeket. Kívánja<br />

továbbá, hogy prémium adassék az oly czukorrépatermelőknek,<br />

akik megfelelő magas czukorrépatartalmu<br />

répát állítanak elő és kvantum<br />

tekintetében is eredményeket érnek el. — A<br />

határozati javaslathoz hozzájárul.<br />

Cserháti Sándor feleslegesnek tartja a<br />

bizottság kiküldését, melylyel az ellenőrzés<br />

nehezíttetnék. Ugy a gyárosok, mint az állomások<br />

évenkint tehetnének ide a szakosztály<br />

elő jelentést a kísérletek eredményéről.<br />

Koppéig Géza a főczélnak azt tartja<br />

hogy teljesen egészséges, betegségtől ment és<br />

fajtiszta mag állittassék elő. A határozati javaslatot<br />

helyesli s ahhoz csak azt a megjegyzést<br />

fűzi, hogy a kísérletezést az ország különböző<br />

részein akként kellene beosztani,. hogy<br />

lehetőleg a talaj és éghajlati viszony figyelembe<br />

vétessék.<br />

Szóló e téren innen-onnan tíz év óta<br />

folytat kísérleteket és elemi csapás okozta,<br />

hogy az elért eredmény nem olyan, a mint az<br />

kívánatos volna. Kijelenti, hogy a czukorgyárosok<br />

készséggel hozzájárulnak még áldozatok<br />

hozatalával is a czukorrépamag meghonosításához-.<br />

Ajánlja az előadói javaslatot elfogadásra.<br />

Gróf Szapáry Gyula elnök a vitát bezárja<br />

s kimondja a szakosztály határozataként, hogy<br />

a bizottság által beterjesztett javaslatot a szakosztály<br />

egyhangúlag elfogadja.<br />

A szakosztály javaslatai a magtermelés érdekében.<br />

Jeszenszky Pákelőadó beterjeszti a szakosztály<br />

által az ezidőszerint elhanyagolt növénytermelési<br />

ágak felkarolása érdekében az eddigi<br />

tárgyalások folyamán elfogadott javaslatokat.<br />

Tekintettel arra, hogy hazánkban a fümagvak<br />

egyes kerti magvak, czukorrépamag és<br />

némely ipari növények termelésének meghonosítása,<br />

illetve az eddiginél nagyobb mérvű<br />

felkarolása kívánatos, mondja ki a szakosztály,<br />

hogy szükségesnek tartja<br />

1. a szálas takarmány és kerti magvak termelése<br />

érdekében<br />

a) hogy a magyar-óvári növénytermelési<br />

kísérleti állomás utján állapíttassanak meg<br />

azon vetőmagvak, amelyek termelése hazánkban<br />

kívánatos és lehető s kiszemeltessenek<br />

azok a gazdaságok, amelyek ily magvak termelésére<br />

hajlandók;<br />

b) intéztessék felszólítás a gazdaközönséghez,<br />

hogy első sorban belföldön termelt<br />

vetőmagvakat vásároljon;<br />

c) az' értékesítés kérdésének megoldása<br />

czéljából egy nyilvántartó állomás szerveztes-<br />

Sék, vagy az OMGE. vagy a Magyar Mezőgazdák<br />

Szövetkezete közbejöttével, melynek hivatása<br />

lesz a vetőmagvak beszerzését és eladását<br />

szervezni.<br />

2. A czukorrépamagtenyésztés érdekében<br />

(lásd a mai ülésen elfogadott határozati javaslatot.)<br />

3. A komlótermelés érdekében<br />

a) a földmivelésügyi miniszter felkérendő,<br />

hogy a magyar komlónak gyártási czélokra<br />

való alkalmasságának kipuhatolása czéljából,<br />

egyes gyárakban összehasonlító kísérleteket<br />

végeztessen s azok eredményét az érdekeltség<br />

körében publikáltassa;<br />

b) a kormány felkérendő, hogy egy Budapesten<br />

létesítendő komlóaukczió szervezése<br />

czéljából a szükséges raktárhelyiségeket ingyen,<br />

illetve mérsékelt áron átengedni s az aukczióra<br />

felhozandó komlóra szállítási kedvezményt<br />

megadni szíveskedjék.<br />

4. Kender- és lentermelés érdekében<br />

a) a gazdaközönség figyelme felhívandó<br />

azon előnyökre, melyeket a földmivelésügyi<br />

miniszter e termelési ágak felkarolására nyújt;<br />

b) a földmivelésügyi miniszter felkérendő,<br />

hogy a kenderáztatók kijelölése iránt a vizjogi<br />

törvény épségben tartásával intézkedni szíveskedjék.<br />

Általánosságban a szakosztály szükségesnek<br />

tartja, hogy kereskedelmi szerződéseink<br />

lejártuk alkalmával oly módon ujitassanak<br />

meg, hogy hazai magtermelésünk lehetőleg<br />

megvődessék és előmozdittassék.<br />

Mautliner Ödön magkereskedő ajánlata fii- és<br />

egyéb magvak értékesítése tárgyában.<br />

Jeszenszky Pál előadó: Azon alkalomból,<br />

hogy a szakosztály elsőizben foglalkozott a fü-


<strong>27.</strong> SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1. 531<br />

és egyéb magvak termelésének felkarolása<br />

kérdésével, a szakosztályban fölszólalás történt<br />

az irányban, hogy annak, miszerint a magtermelés<br />

terén eredményt elérni nem tudunk,<br />

egyik oka az, hogy a magkereskedők nem<br />

támogatják a hazai magtermelést, sőt a külföldit<br />

favorizálják. Ez késztette Mauthner<br />

Ödön magkereskedőt arra, hogy egy beadványt<br />

intézzen egyesületünkhöz, amelyben kijelenti,<br />

hogy a maga részéről a hazai magtermelést<br />

a legnagyobb mértékben elősegíteni hajlandó<br />

s ennek érdekében az alábbi ajánlatot teszi:<br />

Olvassa •: „Ezennel kötelezőleg kijelentem,<br />

hogy a hazánkban produkálandó minden fü- és<br />

kerti magvakat, répamagvakat, egyáltalán gazdasági<br />

magvakat 20%-al árjegyzékemben rovatolt<br />

árakon alól beváltom, heremagvakat még<br />

kisebb százalékra. Tehát ha árjegyzékemben<br />

a csomós ebir 60. írtjával fog jegyeztetni,<br />

beváltom a termeivényt 48 frtért, ha répamag<br />

40 frt lesz, . 32 írtjával, komócsint ha 32 írt<br />

beváltom 25 frt JSo krért és igy tovább."<br />

Mauthner Ödön ezt az ajánlatot a következő<br />

feltételhez fűzi:<br />

1. A végből, hogy raczionális magtermeléshez<br />

foghasson a gazda, beruházásokra van<br />

szüksége; ezt tekintve, kész vagyok több évre<br />

is szerződni, hogy a beruházások törlesztődjenek.<br />

2. A szerződéses termelésre, a fajazonosság<br />

szempontjából csakis a tőlem eredő originális<br />

vetőmag használandó. 3. Mig velem a szerződéses<br />

viszony fennáll, addig a termelő más czégek<br />

részére szerződésileg nem termelhet. 4. A területeket,<br />

a melyeken a gazda részemre termel,<br />

jogom legyen termelés közben megtekinteni,<br />

vagy megbizottam által megtekintetni. 5. A<br />

foideken, a termény közt netán előforduló<br />

korcsot, vagy hamis növény-egyedeket, melyek<br />

a megtekintés alkalmával általam vagy megbizottam<br />

által mint olyanok konstaláltatnának,<br />

köteles a gazda eltávolítani. 6. Deczember hó<br />

ÍS-ig köteles a gazda a termelt magot szállitáiii.<br />

Ez időben már körülbelül megállapítható,<br />

hogy minő áron lesz árjegyzékemben a szállított'<br />

magféle rovatolva. Ezen árból 20%-ot<br />

levonván, lesz a gazdának a rendben leszállított<br />

és átvett magja' kiegyenlítendő, megjegyzem,<br />

högy addig is, mig az árjegyzék megjelenik<br />

a rendben leázáüilótt mag ára hozzávetőleges<br />

ár mellett rövátolíatnék az árjegyzékben,<br />

akkor-a különbözét pótlólag még ráözettetik.<br />

7. A gazda tartozik bejelenteni, hány holdat<br />

vet be részemre s ha többét termelne, mint<br />

amennyire a szerződés szól, akkor a- többlet<br />

iránt czégemet illeti meg az elsőbbség és a<br />

gazda csak azon esetben adhatja azt tovább,<br />

ha én igényt nem tartok reája. 8. Hibás terményt,<br />

éretlenül betakarított, esőverte, fülledt<br />

vagy dohos magot nem tartozom átvenni.<br />

Előadó: Mauthner ajánlatának ez a . lényege.<br />

Én a magam részéről ezt az ajánlatot<br />

figyelemreméltónak tartom, de miután a fümagtermelés<br />

terén nem rendelkezem a szükséges<br />

tapasztalatokkal, nem tudom megítélni,<br />

nincsenek-e a Mauthner által kikötött, feltételek<br />

között olyanok, amelyek a termelő szempontjából<br />

el nem fogadhatók. Amennyiben a feltételek<br />

ellen é szempontból kifogás nem tehető,<br />

akkor ezzel az ajánlattal szemben nem zárkózhatunk<br />

el s az kétségkívül megfontolást érdemel.<br />

Igaz ugyan, hogy a szakosztály elhatározta,<br />

hogy egy magközvetitőosztály. szerveztessék<br />

az OMGE. kebelében; de nézetem szerint<br />

a mig ezen intézmény életbelép és megerősödik,<br />

mindenesetre czélszerü és helyes<br />

volna Mauthner ajánlatát, feltéve, hogy a jelzett<br />

szempontból ellene aggály fel nem merül,<br />

a gazdaközönség figyelmébe ajánlani.<br />

Gróf Teleki ArvédAz előadó ur által<br />

előterjesztett ajánlattal szemben a következőket<br />

terjeszti elö.<br />

A közügynek vélek szolgálatot tenni, mikor<br />

az OMGE, részéről nyilvánított kívánság<br />

alapján egy budapesti magkereskedőnek az<br />

egyesülethez beadott vetőmagtermeltetési szerződése<br />

fölött a belém helyezett bizalomnak<br />

megfelelőleg nyiltán és részletesen fejezem ki<br />

véleményemet.<br />

Véleményem oda konklüdál, hogy ezen<br />

magszerződési mintáért sem általánosságban,<br />

sem részleteiben nem vállalhat az OMGE.<br />

semmi morális felelősséget, különösen, ha<br />

ebből a czukorrépatermelési szerződések mintájára<br />

országos qhablont akarnának fejleszteni.<br />

Én magam" a vetőmagvak termelésével,<br />

előkészítésével és forgalomba hozatalával 12<br />

év óta foglalkozom tanulmányokban, elméletben<br />

és gyakorlatban. Legelőrehaladottabb állapotokat<br />

e téren Németországban találtam.<br />

Ott egyfelől a termelő maga elárusító is,<br />

mint például Quedlinburg és vidéke majdnem<br />

összes gazdái, ezek között olyan is<br />

van, a ki 5000 holdon üz vetőmagtermelést,<br />

mint pl. Dippe. Továbbá Heine, Cimbal,<br />

Beseler, Paulsen. Ez lenne az ideális állapot.<br />

Ezt sajnos a nagy gazdaközönség minden<br />

tagja nem követheti, de van rá mód, hogy<br />

követhesse egy jó nagy része, az, amely a<br />

vetőmagvak termelését és előkészítését, tisztítását<br />

már érti, ezeknél már csak az értékesítés<br />

marad hátra, — igaz, a legfontosabb kérdés,<br />

de ennek módja már meg van oldva a gazdasági<br />

egyletek magközvetitő hivatala utján;<br />

Ilyen intézmény Németországban már évtizede,<br />

hogy létezik a Bund deutscher Landwirthe,<br />

de más gazd. egyletek kebelében is. Óriási az<br />

a haszon, a mely ezúton a gazdaközönségre<br />

háramlik: egyfelől ugjanis a termelő gazda<br />

magasabb árakat ér el, mint eddig, másfelől<br />

a vevő gazda alacsonyabb ároű"" szerzi be<br />

vetőmagszükségletét. Ennél a közvetítésnél<br />

azután, melyet maga a gazdaközönség: egylete<br />

utján végez, nem szükséges ám nagy százalék,<br />

100, 50, de még husz % sem, hanem elegendő<br />

oda 1—2%. Mert hiszen nincsen annyi hiábavaló<br />

üzleti költség, a mely nagyobb hazai<br />

magkereskedőinknél is 100,000-re rug, mert<br />

nem kell aranyos, tarka-barka árjegyzők, hirdetés<br />

100 különböző lapban, fényes kirakat<br />

stb. sth., hanem elég jó oda • egynéhányudvari<br />

szoba, hol a felek mintái tároltatnak<br />

és a hol az irodai. munka végeztetik, mely<br />

szintén egyszerűbb stylusban tartható és pusztán<br />

-a szakszerű adatoknak nyomtatványokba<br />

való beirásából állva, sokkal kevesebb személyzetet<br />

vehet igénybe.. Ha ezt a németek megtudták<br />

...csinálni és pedig világszerte elismert<br />

szép eredménynyel, éppen annyi joggal feltehető,<br />

, hogy ezen helyen megindítva, honnan<br />

már annyi a gazdát támogató sikeres kezdeményezés<br />

kiindult, ezen igen fontos vállalat is<br />

kellő eredményre vezetend.<br />

Könnyen mondhatná valaki, hogy micsoda<br />

következetlen egy egyesület az OMGE. Egy<br />

napon azt panaszolja fel, hogy a magkereskedők<br />

nem pártolják a magyar magtermelés<br />

ügyét, amennyiben nem veszik a magyar<br />

termésű vetőmagvakat és mikor aztán előáll<br />

e legnagyobb budapesti magkereskedő kész<br />

szerződéssel az átvételre, akkor pedig ellöki<br />

az egylet az ajánlatot.<br />

Mondhatná valaki micsoda ingatag egy<br />

ember Teleki Arvéd, már. mintegy 5—6 -év<br />

óta. több ízben tett a főváros nagyobb magkereskedőinek<br />

ajánlatot, hogy az árjegyzékükben<br />

jegyzett árnál 20%-al olcsóbban egész vetőmagtermését<br />

átadja nekik, — mint a hogyan<br />

tényleg megtörtént, — és, a mikor végre be^<br />

látják a gondolat helyességét, már megint más<br />

dolgon töri a fejét és ügyet sem vet ajánlatukra.<br />

Én részemről nem sokat törődöm azzal,<br />

hogy mit mondanak mások, mikor az igazságot<br />

keresem és a jónál jobbat találok, a<br />

magtermelési szerződésnél pedig jobbnak találom<br />

a gazd. egylet, által való magközvetitést<br />

és noha a magtermelési szerződés az én eszmém,<br />

az egyleti magközvetités ; .pedig másoké,<br />

szívesen lemondtam azon örömről, hogy az én<br />

kevésbé jó eszmém diadalát élvezzem, amidőn<br />

megtudtam azt, hogy az OMGE. kebelében<br />

már előkészíttették a másik, a gazdák össze-<br />

ségére hatástalanul nagyobb előnynyel biró<br />

eszméjét az egyleti magközvetitésnek. Ezek<br />

folytán azt kívánom, hogy a következetlenség<br />

vádja az OMGE.-t se busitsa jobban, mint<br />

magamat.<br />

Már most lássuk egy kicsit közelebbről<br />

azt a bizonyos magszerződést, melyről a teljesség<br />

kedveért meg kell mondanom, hogy<br />

több pontban a vevő előnyére tér el igen<br />

lényegesen az én ez irányú tervezetemtől.<br />

Ezen ujabban történt módosításokat általában<br />

nem jelezhetem szerencséseknek, megjegyzem,<br />

hogy ezen kritikánál abszolúte nem<br />

érintem Mauthner vagy más magkereskedő egyéniségét,<br />

hanem ugy tekintem ezen szerződési<br />

mintát, mint a melynek alapján a legmegbizhatatlanabb<br />

kereskedők is majd szerződni fognak<br />

kívánni.<br />

Azon pontban, hogy a magot a magkereskedő<br />

adja, nincsenek körülírva a feltételek.<br />

Pedig igen fontos feltétel szokott az lenni,<br />

hogy minő árt kell, hogy a gazda megtérítsen<br />

a vetőmagért, ha a vetés elemi okoknál fogva<br />

meghiusul.<br />

Részemről azt kötném ki, hogy a magkereskedő<br />

a vetőmagot teljesen díjtalanul szál-<br />

; litsa, ugyanis van hirem olyan esetről, melyben<br />

a vetőmag — csiraképtelen virágmag — fejében<br />

a természetesen szállítani nem tudó<br />

gazdának ezerekre menő összeget kellett<br />

fizetnie a vetőmag árában.<br />

Azon tétel, hogy a gazda csak a vele<br />

szerződött kereskedőnek adhassa el azon terményét,<br />

mely a szerződésben van foglalva,<br />

helyes és természetes. Az is, hogy a mag- ,<br />

, kereskedőnek joga legyen ellenőriztetni a termelő<br />

gazda földeit. Viszont azonban, hogy a<br />

kereskedő megbízottá a neki nem tetsző növényegyedeket<br />

a földről a gazdával eltávolíttassa,<br />

már nem lenne elfogadható, mert ezzel a<br />

kereskedő oly szokatlanul nagy ingerencziát<br />

nyérne a termelővel szemben, hogy az elkép-<br />

zelhetetlen viszályok és - bonyodalmak kutförrásává<br />

válnék.<br />

Vegyük például ázon esetet, mely -velem<br />

megtörtént: 400 kg. oberndorfi répamagot rendeltem<br />

egy magkereskedőnél, anyarépa termelése<br />

czéljából, mely czélt vele közöltem -is. A<br />

répa néhány héttel a kelés után gyanús levén,<br />

később közelebbről' megvizsgáltam és igen<br />

kevés oberndórfit találtam közte; a terület nagy<br />

levén, a dolog rendkívül bosszantott, mert<br />

divatból rég kiment haszontalan répafajok<br />

keverékének bizonyult a vetés; a törvényes<br />

megállapítás szerint pedig oberndorfi csak<br />

13% volt, ugy, hogy egytől-egyig'kénytélen<br />

voltam takarmányozási czélokra felhasználni a<br />

répát, mivel a sok válogatás ki sem fizette<br />

volna magát.<br />

Ha már most á magkereskedő nekem<br />

diktál: hogy ezt tessék kidobni, amazt anyarépának<br />

félretenni stb. a 'munkatöbbletet, mely<br />

az ő rossz mágja folytán ered, megtéteti velem,<br />

á származott kárért pedig nem szavatol;<br />

akkor a puszta véletlennek lenne kiszolgáltatva<br />

a gazda. Ismétlem, hogy itt nemcsak szolid,<br />

de csalárd magkereskedőkre való tekintettel is<br />

kell, hogy a szerződés pontozatait tekintsük.<br />

Ennélfogva ezen pontot csak ugy fogadhatnám<br />

el, ha a magkereskedő kötelezné magát<br />

a szállítandó vetőmagot állami plomb alatt<br />

azonosságra, tisztaságra és csiraképességre<br />

vizsgálva szállítani és azon esetre, ha olyan<br />

magfajnál, melynél a fajazonosság a magvizsgáló<br />

állomáson meg nem állapitható, pl.<br />

répa, murok, hagyma, repczekáposzta, tarlórépafélék<br />

stb. kötelezze magát azon terület kat.<br />

holdjáért, melyen a kevert, vagy nem fajazonos<br />

mag miveltetett a termelő gazdának kat.<br />

holdanként legalább 100 frtért megváltani termését<br />

és azzal szabadon rendelkezhetik a<br />

magkereskedő. Az én fenti esetemben a haszontalan<br />

répakeverék birtokomban maradt és<br />

a bécsi magkereskedő kat. holdanként 80 frt<br />

kártérítést ..fizetett.<br />

Ezen pontnál beveendő volna, hogy a


534 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HO 1. <strong>27.</strong> SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.<br />

magkereskedőnek jogában álljon a korcs<br />

maglermő növényeket saját költségén eltávolítani,<br />

de az eltávolított növények a kereskedő<br />

által szállított hibás magból eredvén, tartozik<br />

a kereskedő a gazdának annyi forintot fizetni,<br />

mint a hány %-kát kiteszik az eltávolított<br />

növények az illető föld összes növényzetének.<br />

A deczember 15-éig való szállítási kötelezettségével<br />

a jgazdának, szembe állítandó a<br />

kereskedő azon kötelezettsége, hogy az árui<br />

cséplés és tisztítás után azonnal átvegye és<br />

kifizesse. Az ármegállapításra vonatkozólag<br />

a tervezet szerint a magkereskédő határozná<br />

meg az alapárat. E helyett sokkal méltányonyosabb<br />

és egyszerűbb az előző évad árjegyzékét<br />

venni alapul és annak 20%-al kisebbített<br />

árait fogadni el egységárul, ha aztán a következő<br />

árjegyzékben magásabb ár jegyeztetik,<br />

akkor a külömbözetet utánafizeti a magkereskedő,<br />

ha pedig a következő árjegyzék ára<br />

olcsóbb, akkor a gazda fizeti vissza a különbözetet.<br />

A szerződés. 8-ik utolsó pontja : Hibás<br />

terményt, éretlenül takarult, esőverte, fülledt<br />

vagy dohos magot nem tartozom átvenni —<br />

abszolúte és teljesen elfogadhatatlan.<br />

Ha ez megmarad, akkor végnélküli a<br />

differenczia és per, hisz az érési fokozat oly<br />

sokfélé lehet, hogy valamely luczerna nézhet<br />

ki zölden és mégis lehet elsőrangú 96°/o csiraképességü<br />

vetőmag, más magnak már természete<br />

a nehéz dohosforma szag, mint pl. a<br />

Mauthner által tőlem legmagasabb árban átvett<br />

franczia perjeé, ezt nem szolid átvevő czég<br />

már ókul hozhatná fel az átvétel megtagadására.<br />

Ezért erre vonatkozólag csupán egy<br />

expedienst látok, mely ugy a kereskedő, mint<br />

a termelő igényeit egyaránt védeni van hivatva,<br />

t. i. minden mag, elszállítása előtt, ólomzároltassék<br />

hivatalosan, miután 4 átlagos minta<br />

vétetett volna belőle. Ezen mintákból 1 marad<br />

tartalékban a gazdánál, 1 a kereskedőnél, 2<br />

elküldetik 2 különböző magvizsgáló állomásra,<br />

ezek átlagos tisztasági ős csiraképességi vizsgálatai<br />

százalékainak szorzata mérvadó a mag<br />

minőséginek megítélésére. Erre vonatkozólag<br />

iéteznel már a magvizsgáló állomásokon az<br />

év terméséhez mérten megállapított átlagszámok<br />

és jogában álland a kereskedőnek, azon esetre,<br />

ha fentemiitett szorzat, a hivatalos átlagszámok<br />

szorzatának felét sem érné el, az áru átvételét<br />

megtagadni. Pl. ha a franczia perjére nézve<br />

hivatalos átlagul meg van állapítva az 1900-ik<br />

évre tisztaság 80%, csiraképesség 70%, tehát<br />

e két szám szorzata = 5600 és már most<br />

N. N. termelőgazda franczia perjetermésének<br />

csiraképessége 50%, tisztasága 40%, akkor<br />

ezen számok szorzata (2000) fenti 5600-nak<br />

még felét sem ütvén meg, a magkereskedő<br />

az átvételt meglagadhatná. De ha<br />

viszont az áru az 5600 számnak felét<br />

meghaladja, akkor a kereskedő tartoznék<br />

ugyan átvenni a terményt, de ahány százalékkal<br />

rosszabb az áru az átlagosnál, annyi<br />

százalék levonást eszközölhetne a fizetendő<br />

árból. Pl. ha termelő fenti franczia perjéjét<br />

annyira, kitisztítaná, hogy az 90% tisztaságúvá<br />

válnék, akkor csirakép . = 50% X tisztaság<br />

z= 90% = 4500-ra javult volna és feltéve,<br />

hogy a franczia perje ára a 20% levonása<br />

után 56 frtot tenne ki 5600 számú áruért;<br />

akkor a kereskedő ezen 4500 számú áruért<br />

45 frtot tartoznék fizetni.<br />

Ha ezen föltételeket a magkereskedők<br />

így el nem fogadnák, akkor szeszélyüknek teljesen<br />

ki lenne szolgáltatva az, aki nekik termelni<br />

merészkednék és haszon helyett kár és<br />

bosszúság'érné minden termelési idény alatt<br />

és főképp minden átvételkor, mert a latitudevel<br />

biró szerződést nagyon természetes, hogy<br />

a legbecsületesebb félek között is mindig az<br />

élelmesebbik aknázza ki a maga javára. Azt<br />

pedig, — bármely öntudatos is legyen a gazda<br />

— már elszigetelt életmódjánál fogva sem<br />

vallhatja, hogy ő az élelmesebbik fél.<br />

Ezért, ha rám méltóztatnak hallgatni,<br />

dobják a papírkosárba a Mauthner ajánlatát,<br />

dobják a tetejébe az én szép módosításaimat<br />

és csinálják meg a Köztelekben az OMGE.,<br />

vagy a gazd. egyletek szövetsége kebelében<br />

az egymásnak termelő és minden kényszer<br />

nélkül társuló független tagok magközvetitő<br />

irodáját.<br />

Mauthner Ödön magkereskedővel meglehetős<br />

élénk vételi és eladási helyzetben<br />

vagyok," amennyiben közelebbről is több tétel<br />

nagyobb mennyiségű vetőmagot adtam el neki<br />

termésemből elég jó áron és viszont különleges<br />

vetőmagvak iránt való szükségletemet<br />

nála fedeztem csak nemrégen is, továbbá az<br />

1899-iki termelési idényre kilónként 10 írtjával<br />

szerződve vagyok vele 50 kilóig terjedő balinkai<br />

.káposztamagtermésemet neki átadni, mégis<br />

ma azt mondom, hogy az egész tervezetet,<br />

eltekimvé egyes hátrányos, sőt elfogadhatatlan<br />

pontjaitól, általánosságban sem ajánlhatom<br />

elfogadásra és pedig:<br />

1. Mert a Németország gazdái által<br />

létesített szövetkezeti magellátó intézményekkel<br />

üzleti összeköttetésben is állván, személyes<br />

tapasztalatból merítem azon meggyőződésemet,<br />

hogy ezen tisztán gazdák által létesített magközvetitő<br />

intézmények oly olcsón és áldásosán<br />

dolgoznak ugy a termelő, mint a magvakat<br />

elvető gazda előnyére, hogy ma-holnap Németország<br />

magkereskedői teljesen meg fognak<br />

szűnni hazájuk gazdáit gazdasági magvakkal<br />

ellátni és mindinkább a külföldnek, ritka<br />

gazdasági magspeczialitásokkal, konyha- és<br />

diszkerti magvakkal való ellátására szorulandnak.<br />

Ezen állitásom igazolására szolgálhat<br />

nagyon sok magyar gazdatársam kezében levő<br />

polyglott vagy pláne tiszta magyar nyelvű<br />

erfurti magárjegyzék.<br />

2. Márczius 15-én a Köztelken Rubinek<br />

titkár úrtól hallottam, hogy fent vázolt eszme<br />

már a Köztelken is nemcsak a tanulmányozás,<br />

de az előkészítésnek is olyan stádiumában van,<br />

hogy csak hónapok kellenek a megvalósítására;<br />

az idei magértékesitési - idény már lejáró-, a<br />

magtermelési évad pedig megnyilófélben lévén,<br />

a hónapok előttünk vannak, sőt több, mint<br />

egy félév; ezalatt az egész dolgot kényelmesen<br />

nyélbe lehet ütni és akkor olyan dolog van<br />

megcsinálva, hazánk gazdái részére, melynél<br />

egy sem fizeti ki jobban magát; mig a szerződéses<br />

magtermelés soha sem lesz a magyar<br />

gazda ínyére, sem pedig a gazdaközönség<br />

összeségének előnyére.<br />

3. Azért nem ajánlhatom a tervezetet<br />

elfogadásra, mivel magam már sok év óta<br />

foglalkozom a vetőmagvak termesztésének<br />

ügyével, forgalombahozatalával, üzletével is és<br />

azt találom, hogy a termesztés, mint üzlet, a<br />

lehető leggyöngébb, valamit érővé csak akkor<br />

fejlődik, ha a termelő vetőmagvak egyenesen<br />

a fogyasztó-gazdának értékesítheti; eközben<br />

nyer a termelő és nyer a vevő gazda, azt<br />

pedig semmivel sem tudnám indokolni, hogy<br />

ezen fontos ágát a jövedelemnek kezünkből<br />

kiereszszük. Mi szükség még itt is a közvetítőre,<br />

hisz még a mai szövetkezeti világban is<br />

marad még elég tér a közvetítőknek; pedig<br />

épp a mai szövetkezeti világban lenne szégyen<br />

az, ha olyan téren is, ahol a gazda gazdának<br />

termel, tehát épp a vetőmagvak körül is, közvétitőre<br />

szorulnánk.<br />

Ezzel adná a magyar gazda valóban<br />

tanújelét annak, hogy éretlen még arra, hogy<br />

a czivilizált európai gazdák körébe léphessen.<br />

Én nem hiszem, hogy a gazdatársaim ilyen<br />

élhetetlenek lennének, nem hiszem, mert látom<br />

azt a sok jó akaratot mindenfelől ; ide csak<br />

egy kis impulzus kell, egy olyan előkelő ős<br />

országos hirü és tekintélyű helyről, mint a<br />

minőnek jelenlegi miniszterelnökünk is jellemezte<br />

egyletünket: az <strong>Országos</strong> Magyar Gazdasági<br />

Egyletet.<br />

Most, miután a közélet örvendetes átalakulása<br />

idejét elértük, bizton remélhetjük a<br />

kormány hathatós támogatását is, ha olyan<br />

dolgot kezdeményezünk, m*ly elvitázhatlanul a<br />

. gazdák összéségének ügyét van hivatva előmozditaní.<br />

De a „self help" elve, melynek különösen<br />

gazdasági tevékenységünk terén, minél<br />

tágabb tért szeretnők biztosítva látni, azt kívánja,<br />

hogy először kezdjünk magunkon segíteni<br />

: létesítsük az egyleti magközvetitős igen<br />

hiányzó intézményét, mutassunk fel sikert,<br />

azáltal majd felkeltetik aztán önmagától minden<br />

illetékes tényező figyelme.<br />

A mondottakból folyólag a következő<br />

határozati javaslatot van szerencsém beterjeszteni<br />

és elfogadásra ajánlani.<br />

Határozati javaslat.<br />

Mondja ki a növénytermelési szakosztály,<br />

h ogy :<br />

1. Mauthner Ödön urnák azon ajánlatáért,<br />

miszerint kész volt tervezetet mutatni<br />

be magtermeltetési szerződésre, köszönet<br />

szavaztassák.<br />

2. Ezen szerződési mintát azonban a<br />

szakosztály a gázdaközönségre nézve előnyösnek<br />

nem Ítélvén, azt erkölcáileg nem támogathatja,<br />

3. kimondja e helyett a sürgősségét<br />

sgy az OMGE. kebelében felállítandó magközvetitő<br />

intézmény létesítésének.<br />

Kodolányi Antal: Nem osztja gróf Teleki<br />

Arvéd véleményét, hanem azt óhajtja, hogy<br />

Mauthner ajánlata a gazdaközönséggel közöltessék,<br />

mert ezzel még az OMGE. nem vállal<br />

semmi felelősséget s,akinek tetszik, Mauthnerrel<br />

a magtermelősre nézve szerződésre léphet.<br />

Cserháti Sándor: Hozzájárul gróf Teleki<br />

Arvéd javaslatához és ily szerződős elfogadását<br />

már azért sem tudná elfogadni, mert ha<br />

ugyanily ajánlattal járulna több magkereskedő<br />

is az ÖMGE.-hez, ki biztosithatná a gazdát<br />

arról, hogy a kereskedők nem-e fogják idebent<br />

10%-al olcsóbban árulni a magot azért,<br />

hogy leszorítsák a mag árát, mig a külföldön<br />

a termelőktói átvett magot drágán értékesítenék.<br />

Mauthner Ödön: Kijelenti, hogy ajánlata<br />

megtételénél a hazafiasság vezette. Sajnálja,<br />

hogy indítványa hajptörést szenvedett, de ő<br />

nem is annnyira az itthoni elhelyezést kontemplálja<br />

indítványával, hanem az itthon termelt<br />

magvak külföldre való kivitelét.<br />

Ezen tervét, daczára hogy itt az OMGE.ben<br />

vele hajótörést szenvedett, folytatni fogja<br />

s reméli, hogy a kellő sikerrel.<br />

Gróf Dessewffy Aurél: Az itt felvetett indítványokra<br />

nézve választó vonalat tenne,<br />

mert bár igaz az, hogy részünkről az volna kívánatos,<br />

hogy minél kevesebb külföldi mag jöjjön be,<br />

és hogy magszükséglétünket magunk tudjuk<br />

előállítani, sőt hogy külföldre is kivihessünk,<br />

de azt az álláspontot nem fogadhatja el, hogy<br />

e tekintetben a közvetítés teljesen feleslegessé<br />

válhatik. — Azon fölmerült eszmét, hogy itt a<br />

központban egy magközvetitő osztály, vagy<br />

szövetkezet létesíttessék, igen egészséges és<br />

helyes eszmének tartja, de kérdés, vájjon<br />

képes lenne-e a külföldi kivitel tekintetében<br />

olyan eredményt elérni, mint a' melyet magánczőgek<br />

elérnek. — Odakonkludál, hogy mondja<br />

ki a szakosztály, miszerint Teleki Arvéd gróf<br />

határozati javaslatát átteszi a választmányhoz bővebb<br />

megfontolás végett. Mauthnér Ödön a maga<br />

szóbanforgó ajánlatát úgyis fent fogja tartani, ami<br />

mindenesetre egy oly dolog, amely soktermelőt fog<br />

a magtermelésre buzdítani, de ezt miiit erkölcsi<br />

testület: az OMGE csak magánvállalkozásnak<br />

tekintheti és arra szankczióját nem adhatja.<br />

Bubinek Gyula: A szövetség választmánya<br />

határozatából folyólag volt alkalma<br />

Németországban a Berlinben székelő német<br />

gazdasági egyesület magközvetitő állomását<br />

tanulmányozni s az arról tett jelentése, illetve<br />

javaslata alapján a választmány egy bizottságot<br />

küldött ki, a melynek föladata iéit volna<br />

az OMGE. kebelében egy hasonló intéeraényt<br />

seervezni.


<strong>27.</strong> SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1. 531<br />

Időközben a megindított tárgyalások más<br />

irányba terelődtek, a „ Hangya"-val és a<br />

„Magyar Meződazdák Szövetkezeté*-vei egyezmény<br />

köttetett s a szövetkezetek ügykörébe<br />

tereltetett ezen kérdés. Szerinte azonban ezen<br />

szövetkezetek mellett ily közvetítő iroda szervezése<br />

nem volna felesleges, s épp azt tendálja<br />

Teleki Arvéd javaslata, hogy ne egy szövetkezet,<br />

hanem egy olcsó regivel dolgozó közvetítő<br />

iroda szerveztessék. Abban a véleményben<br />

van különben, hogy a két javaslat nem zárja<br />

ki, hanem kiegészíti egymást. Mauthner javaslata<br />

bizonyos mértékig az egyesület erkölcsi<br />

támogatását involválná, mely semmi körülmények<br />

között meg nem adható, mert ha<br />

Mauthner ajánlata elfogadtatok, ez a többi<br />

kereskedőket is hasonló ajánlattételre fogja<br />

indítani.<br />

Azt ajánlja tehát, hogy az ajánlat a<br />

„Köztelek" lapban tétessék közzé azzal, hogy<br />

az egyesület semmi álláspontot e tekintetben<br />

-el nem foglal sem pro, sem kontra, hanem<br />

csakis a közvetítő iroda mellett tesz javaslatot<br />

a választmánynak.<br />

Mauthner Ödön: megjegyzi, hogy ajánlata<br />

megtevésével egyéb czélja nem volt, minthogy<br />

. tudomására hozza a szakosztálynak, illetve<br />

az „Omgé"-nek eZen szándékát azzal a váddal<br />

szemben, amit itt a legutóbbi ülések egyikéri<br />

elhangzott a magkereskedők eljárásával szemben.<br />

Szóló nem kívánja az „Omge" égisét<br />

ajánlatához.<br />

Perezél Ferencz: Azt kéri, hogy ilyen<br />

fontos beadvány korábban közöltessék az érdekeltekkel,<br />

esetleg a „Köztelek"-lap utján, hogy<br />

a hozzászólani kívánók elkészülhessenek arra.<br />

Egyébként Teleki Arvéd gróf javaslatát fogadja<br />

e1.<br />

Forster Géza: Szintén Teleki Arvéd<br />

gróf ajánlatát fogadja el.<br />

Mauthner ajánlatát, mely sok félreértésre<br />

adott okot, szóló ugy fogja fel, hogy Mauthner<br />

hajlandó egyes magtermelő gazdákkal szerződéses<br />

viszonyba lépni és ezt az „OMGE",<br />

mint országos testület utján óhajtaná a gazdaközönség<br />

tudomására hozni. Szóló amellett<br />

van, hogy az „OMGE."' sem égisét, sem protektorátusát<br />

vállalkozásához nem adhatja, annyit<br />

azonban szükségesnek tart, hogy a gazdák részére<br />

esetleg szerződési mintát állapitana meg<br />

az „OMGE.", amelyet a gazdák a kereskedőkkel<br />

kötendő ilynemű ügyleteiknél vezérfonalul<br />

használnának.<br />

Gróf Szapáry Gyula elnök: Az első kérdésre<br />

nézve, hogy gróf Teleki Arvéd javaslata<br />

elfogadtassák, a szakosztályban véleménykülönbség<br />

nincs, tehát az oly értelemben tétetik<br />

át a választmányhoz, hogy á magközvetitő<br />

iroda kérdésével ez indítvány kapcsolatba hozassák.<br />

A Mauthner-féle szerződésre nézve<br />

leghelyesebb volna, hogy a szakosztály tudomásul<br />

venné Mautner azon czélját, hogy a<br />

gazdaközőnséggel a magtermelésre nézve szerződéses<br />

viszonyba óhajt lépni.<br />

Széchényi Imre gróf: A határozat formulázására<br />

nézve azt jegyzi meg, hogy annak<br />

első részét elfogadja. Mauthner ajánlatát azonban<br />

szóló a napirendről levenni kívánná; csak<br />

annyit kiván megjegyezni, hogy a Mauthnerféle<br />

javaslatban kontemplált 20°/o illuzórius<br />

az esetben, ha a kereskedő ugy fogja fel a<br />

dolgot, hogy a 20% esetleg a másod és harmadosztályra<br />

is vonatkoznék.<br />

Mauthner Ödön azt válaszolja ezen<br />

aggályra, hogy a 20%-ot csakis az elsőosztályu<br />

magvakra vonatkoztatja és azzal egészíti ki<br />

még ajánlatát, hogy a termelési czélokra tőle<br />

vett magvak árát természetben szállított magvak<br />

árával jogosultak a termelők kiegyenlíteni.<br />

Jeszenszky Pál előadó kijelenti, hogy Teleki<br />

gróf felszólalása meggyőzte őt arról, hogy<br />

a szóbanforgó ajánlat a termelők szempontjából<br />

aggályos s ázért elfogadja gróf Teleki javaslatát.<br />

. . .<br />

Gróf Szapáry Gyula elnök határozatként<br />

kimondja, hogy a szakosztály gróf Teleki Arvéd<br />

határozati javaslatát azzal teszi át a választmányhoz,<br />

hogy az a közvetitő-iroda kérdésével<br />

kapcsolatba hozassák. Másrészt Mauthner azon<br />

szándékát, hogy a gazdaközönséggel a magtermelés<br />

tekintetében szerződéses viszonyba<br />

óhajt lépni, tudomásul veszi és ugy Mauthner<br />

ajánlatát, mint az erre vonatkozó felszólalásokat<br />

az egyesület közlönyében közzétenni határozza<br />

a gazdaközönség tájékoztatása végett.<br />

Végül előadó javaslatára elhatározta a<br />

szakosztály, hogy az egyesület által rendezni<br />

szokott évi sörárpavásárt az idén nem<br />

tartja meg Budapesten, hanem azt a szegedi<br />

kiállítással kapcsolatban rendezi.<br />

A földbirtok adóssága.<br />

A lapok közlése szerint a földmivelésügyi<br />

miniszter rendeletéből a központi<br />

statisztikai hivatal a földbirtok jelzálogos<br />

adósságára vonatkozó adatokat<br />

a telekkönyvekből most kezdi összeálli- i<br />

tani, hogy a jelzálogos terhek mennyiségéről<br />

és természetéről, melyek a magyar<br />

földbirtokon nyugosznak, végre tiszta képet<br />

nyerhessünk.<br />

Őszintén szólva, amennyire várjuk<br />

ezen adatoknak végre-valahára pontos<br />

és teljes egybeállítását, annyira félünk<br />

tőlük, mert meggyőződésünk, hogy ezek<br />

az adatok sokkal szomorúbb képet fognak<br />

a földbirtok jelzálogos adósságairól<br />

föltüntetni, mint a milyenre az állapotok<br />

ismerete mellett is elkészülve vagyunk.<br />

Különösen félünk pedig a kisbirtokokra vonatkozó<br />

adatoktól, a melyek mai hitelrendszerünk<br />

mellett a törlesztéses j elzáloghitelböl<br />

jóformán teljesen ki vannak<br />

zárva s kénytelenek még a jelzáloghitelt<br />

is a vidéki pénzintézetektől —az uzsoratörvénynek<br />

ez intézetekre vonatkozó kivételes<br />

rendelkezése miatt — valóságos<br />

uzsorakamat mellett beszerezni.<br />

Lássuk csak, hogy állunk a jelzáloghitel<br />

tekintetében ? A magyar földhitelintézet,<br />

mint tisztán társadalmi intézmény<br />

a nyerészkedés teljes kizárásával három<br />

évtizeden keresztül a magyar föld jelzáloghitelének<br />

nagy részét nemcsak kielé-,<br />

gitette, hanem azt időről-időre olcsóbbá<br />

is tette. A magyar földhitelintézet működésének<br />

befolyása alatt a többi jelzálogüzletekkel<br />

foglalkozó nagy pénzintézetek<br />

hasonló módon kitűnően működtek<br />

már csak azért is, hogy a magyar<br />

földhitelintézettel sikeresen versenyezhessenek.<br />

Ezeknek az intézeteknek a jelzáloglevelei<br />

ugy idehaza, valamint a külföldön<br />

a legkeresettebb tőkebefektetési papírokat<br />

képezik. Ugy hogy bátran elmondhatjuk,<br />

hogy a jelzáloghitel-üzletekkel foglalkozó<br />

nagy pénzintézetek feladatuknak teljesen<br />

megfelelnek, hivatásukat kitűnően töltik<br />

be, mert a jelzálog-hitelt állandóan olcsóbbá<br />

tették, sőt a hozzájuk forduló<br />

hitelkeresöket kielégíteni is tudják.<br />

Ámde, hogy állunk ezekkel a jelzálog-intézetekkel<br />

általában? A magyar<br />

földhitelintézet alapszabályai értelmében<br />

1000 frton aluli törlesztéses kölcsönöket<br />

nem engedélyezhet. A többi jelzáloghitelüzletekkel<br />

foglalkozó intézetek ugyan<br />

ebben a tekintetben nincsenek megkötve, -<br />

azonban tekintve azt a körülményt, hogy<br />

e közpoöti intézetek lelkiismeretes becslési<br />

eljárása, a hitel engedélyezésével<br />

egybekötött formalitások igen nagy költségeket<br />

okoznak, ezen intézetek által<br />

nyújtott jelzáloghiteleket sem vehetik<br />

igénybe, csakis a nagyobb összegeknél,<br />

mert a kisebb hitelösszegeket ezen aránylagos<br />

nagy költségek annyira terhelik,<br />

hogy a hitelt magát teszik rendkívüli<br />

drágává.<br />

E visszás helyzetnek káros voltát<br />

vezető férfiaink már régebben felismerték<br />

és a kisebb birtokosok jelzálog-hiteligényeinek<br />

kielégítésére megalkották a kisbirtokosok<br />

földhitelintézetét, hogy ez az<br />

intézet töltse be azokat a hiányokat, a<br />

melyeket a nagy jelzálog-intézetek teljesíteni<br />

nem voltak képesek. Ámde mit<br />

tapasztalunk? Azt, hogy a kisbirtokosok<br />

földhitelintézete, egyéb bajoktól eltekintve,<br />

központosított működésénél fogva, hasonlóképpen<br />

igen nagy költségek mellett<br />

képes csak a jelzáloghitelt engedélyezni,<br />

ennek folytán a kisbirtokosok földhitelintézetének<br />

jelzálogos kölcsöneit sem a<br />

kisbirtokosok veszik igénybe, hanem<br />

csakis a nagy- és középbirtokosok, akiknek<br />

nagyobb összegű hiteligényeivel a<br />

költségek nagysága arányban állván, azt<br />

el is birja.<br />

A kisbirtok tehát és a valódi középbirtok<br />

ilyenformán ki van zárva a legelőnyösebb<br />

törlesztéses jelzáloghitel igénybevehetésétöl<br />

annálinkább, mert a jelzálogintézetek<br />

által engedélyezett kölcsönök<br />

záloglevelekben folyósittatván, a kisösszegeknél<br />

a záloglevelek árfolyamvesztesége<br />

is aránytalanul terhesebb, mint a nagyösszegü<br />

hiteleknél.<br />

A kis- és a valódi középbirtokok<br />

jelzálog-hitelük kielégítése tekintetében<br />

tehát teljesen a vidéki pénzintézetekre<br />

vannak utalva. Hogy az ezeknél beszerzett<br />

jelzáloghitelnek mennyivel drágábbnak<br />

kell lennie, elég arra reámutatnunk,<br />

hogy ez intézetek vagy foglalkoznak záloglevelek<br />

kibocsátásával vagy nem. Az<br />

első esetben ezen kisebb intézetek a<br />

maguk zálogleveleit csak igen nehezen<br />

és nagy árfolyamveszteséggel, magasabb<br />

kamatozás mellett képesek elhelyezni és<br />

ezen a módon jelzáloghitelüzletük kielégítésére<br />

tőkéket beszerezni. Ennek természetszerű<br />

hátrányát a jelzáloghitelt<br />

igénybe vevők szenvedik, amennyiben<br />

csak drága kölcsönöket köthetnek. Ha<br />

pedig ez intézetek zálogleveleket nem<br />

bocsájtanak ki, hanem készpénzt adnak<br />

a hiteligénylőknek — amint azt a legtöbb<br />

vidéki pénzintézet gyakorolja, —<br />

magától értetölég igen drága kölcsönöket<br />

adnak. Mert ezek az intézetek nemcsak<br />

hogy a legmagasabb kamatláb<br />

mellett dolgoznak, hanem még ahhoz<br />

is nagyon értenek, hogy mindenféle<br />

illetékek, irási dijak, kölcsönszerzési<br />

költségek stb. czimén annyira megdrágítsák<br />

a jelzáloghitelt is, hogy annak kamatai<br />

az uzsora határát a legtöbb esetben<br />

nemcsak elérik,, hanem tul is lépik,<br />

így történik azután az, hogy amely kis-


gazda egyszer kénytelen volt birtokát<br />

megterhelni, abból soha többé ki nem<br />

eviczkél, hanem mindjobban belekeveredik,<br />

mint a burokban, minél jobban<br />

rugkapálódzik, minél inkább szabadulni<br />

akar töle, annál jobban belebonyolódik.<br />

Ez okozza azután azt, hogy a jelzálogilag<br />

biztositott követelései a vidéki pénzintézeteknek<br />

évről-évre gyarapodnak<br />

nemcsak, hanem hogy ez intézetek követeléseiknek<br />

realizálására annyi birtokárverést<br />

kénytelenek kérni és sok esetben<br />

az elárverezett birtokot más árverező<br />

hiányában maguknak megtartani.<br />

Hogy ebben a tekintetben a vidéki<br />

intézeteknek kevéssé rigorózus eljárása<br />

a becsléseknél és a hitelek engedélyezésénél<br />

szintén közrejátszik, azt<br />

elég egyszerűen megemlíteni, de lényegében<br />

még is a felsorolt okoknak kell a<br />

kisbirtokok oly példátlan megterheltetését<br />

és könnyű forgalmazását tulajdonítanunk.<br />

Tisztában kell lennünk azzal, hogy<br />

ezek az állapotok immár teljesen tarthatatlanok.<br />

Jam proximus ardet Ucalegon!<br />

Elérkeztünk az utolsó perczeihez annak<br />

az időnek, a midőn segíteni még lehet<br />

és már igazán szükséges. Hálával kell a<br />

törvényhozásnak működése iránt viseltetnünk,<br />

hogy a kisemberek személyi hitelének<br />

rendezésére a hitelszövetkezeti<br />

törvényt végre valahára megalkotta és<br />

életbeléptette. Nagy lépés ez a kisemberek<br />

hitelszükségleteinek kielégítése terén, melynek<br />

üdvös eredményei meggyőződésünk<br />

szerint rövid idő alatt máris jelentkezni<br />

fognak. Azonban be kell ismernünk, hogy<br />

bármekkora eredményt várjunk is töle,<br />

egészben véve csekélység ahhoz a feladathoz,<br />

a melynek a jelzálogterhek<br />

könnyítését és olcsóbbá tételét kell eszközölnie.<br />

A meglevő terhes jelzálog-kölcsönök<br />

ko nvertálása, a kisbirtokosok j elzáhitelénék<br />

megalkotása s jelzálog-hitelrendszerének<br />

újjáalakítása elkerülhetetlenül<br />

szükséges Hiszszuk is, hogy az erre vonatkozó<br />

munkálatok mihamarább megkezdődnek,<br />

hisz elérkezett már az ideje annak,<br />

amidőn a mezőgazdaság érdekeit nem<br />

egy társadalmi. psztály magánérdekeinek<br />

tekintik, hanem a mezőgazdaság nemzetfentartó<br />

fontosságát kezdik hangoztatni,<br />

amidőn elismerik, hogy állami életünk<br />

szükségleteinek kielégítése és ezen közgazdasági<br />

és kulturális fejlődésünk a<br />

mezőgazdaság boldogulásától függ. A<br />

köztudatba mind mélyebb gyökeret ver,<br />

hogy a mezőgazdaság súlyos helyzetén<br />

társadalomnak és a kormányzatnak hathatós<br />

eszközökkel kell segítenie, ellenkező<br />

esetben nemcsak az általános pauperizmus<br />

terjed fokozott mértékben,<br />

hanem állami háztartásunk is minden<br />

eddigi csillogó külszine daczára a csőd<br />

örvénye felé közeledik,<br />

t Miképp történjék mármost a kisbirtok<br />

jelzáloghitelének szervezése ? a fölött a<br />

nézetek nagyon elágazók lehetnek. A<br />

magunk részéről ezen a téren is a szövetkezeti<br />

alakulást tartjuk a legtermészetesebbnek<br />

és a legegészségesebbnek. Egy<br />

a társadalom és a magántőkék részvéte-<br />

6 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HO 1. <strong>27.</strong> SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.<br />

lével és garancziájával felruházandó<br />

központi jelzáloghitelszövetkezet esetleg<br />

kapcsolatban a már fennálló országos<br />

központi hitelszövetkezettel és a kötelékébe<br />

tartozó községi hitelszövetkezetekkel<br />

a lehető legolcsóbban lehetne képes a<br />

kisbirtokosok jelzáloghitel-igényeit kielégíteni.<br />

A hitelképesség megállapítása és<br />

mértékének megszabása, a jelzáloghitel<br />

alapját képező ingatlanok megbecslése, a<br />

kölcsönök iránti kérvények benyújtása és<br />

megbirálása, a kölcsönök folyósítása, a<br />

folyósított kölcsönök kiszolgáltatása, az<br />

esedékes törlesztési részletek nyilvántartása,<br />

sürgetése és beszedése: a községi<br />

szövetkezetek, mint segédszervezetek által<br />

a legkönnyebben, legolcsóbban és<br />

legnagyobb eredménynyel volna megoldható.<br />

Tudjuk, hogy sokan talán mosolylyal<br />

fogadják azt az eszmét és talán a mostan<br />

dívó szövetkezeti láz egyik szimptomájának<br />

lesznek hajlandók tekinteni. De<br />

ezeknek szives figyelmébe ajánljuk, hogy<br />

eszménk nem uj és nem is példátlan.<br />

Bajorországban, ahol pedig a földbirtok<br />

érdekei a nemzet közgazdaságában az<br />

ipar mellett mégis csak eltűnök, hasonló<br />

alapon szervezett paraszt-jelzálogintézet<br />

rövid idejű fennállása alatt is fényes<br />

eredményeket ért el. Nem a külföldi<br />

példa lemásolását ajánljuk, csak a külföldi<br />

eszme felhasználását és viszonyainkhoz<br />

való alkalmazását. Meg vagyunk<br />

győződve, hogy erős akarattal, a társadalmi<br />

irányadó tényezőknek közreműködésével<br />

és az állam hathatós támogatásával<br />

sikerülni fog, mert sikerülnie<br />

kell a kisbirtokososztálynak a létért való<br />

küzdelemben uj és az eddigieknél hatalmasabb<br />

fegyvert adni kezébe.<br />

Se. Z.<br />

NÖVÉNYTERMELÉS.<br />

Rovatvezető : Kerp -Jy KAiméu.<br />

A zöldtakarmány gazdasági<br />

fontossága.<br />

Ű A gazda gyakorlati értékét és szakértelmét<br />

két helyen keresem: a szérűskertben<br />

meg az . istállóban; ha a szérűskert is, az<br />

istálló is tele van, — persze előbbi takarmánynyal<br />

az utóbbi jó marhával, —kalapot emelek<br />

a gazda előtt, mig ha a takSrmánykert még<br />

szalmában sem bővelkedik, a tavaszi munkát<br />

megkezdő jármos-ökrök csípőjére pedig a béres<br />

tarisznyáját akaszthatja, az ilyen gazdaságban<br />

még a szememet sem pihentetem meg szívesen.<br />

Nem túlzok tisztelt gazdatársaim amidőn<br />

fenti állításomnak adok kifejezést; mert hát<br />

van-e kérdés a gazdaságban, mely jobban<br />

igénybe venné a gazda intelligencziáját, mint<br />

azon arány helyes felállítása, mely egy gazdaság<br />

élőleltára, állatállománya, és a takarmányforda<br />

összhangzatos voltában nyeri kifejezését.<br />

Mert mi történik akkor, ha az állatállomány<br />

csekély, a takarmány sok? A takarmány kellőképpen<br />

nem értékesíthető, általa a gazdaság<br />

kevésbé jövedelmező, a trágyázás a kívánatos<br />

mértékben nem eszközölhető: a talajgazdaság<br />

fogyóban van, ennek ellensúlyozására az ugartartás<br />

lép előtérbe s létre jön az extensiv,<br />

külterjes gazdaság. —Pedig ez még a kedvezőbb<br />

eset! — Lássuk csak az érem másik<br />

oldalát: ha sok a marha, s kevés a takarmány?<br />

Kifogyott az eleség, a szérűskert<br />

szalmakazaljaihoz kell nyulnunk ; az alommal<br />

takarékoskodnunk kell, mert az a takarmányozásra<br />

szükséges; sok a rossz marha, kevés a<br />

trágya, nem tudunk a kellő mértékben trágyázni<br />

; az ökrök erőtlenek, képtelenek vagyunk<br />

a talajmunkálatokat okszerűen végezni; földjeink<br />

soványak, gazosak lesznek, buza helyett<br />

konkolyt, pipacsot, búzavirágot, vadborsót teremnek,<br />

marháinkba hálni jár az élet, a bőrkereskedővel<br />

kell a legtöbb üzletet kötnünk, á<br />

végeredmény: üres bugyelláris.<br />

Sok marha, sok takarmány, ez ma a<br />

helyes gazdálkodás alapja.<br />

Hogy szérűskertünk a takarmánykazalokban<br />

sohasem szűkölködjék, azt azáltal érhetjük<br />

el, ha a fordarendszer egy magas százalékát<br />

biztosítva a takarmánynövényeknek és folyton<br />

a hosszú télre gondolva, a száraz takarmány<br />

etetését a nyári hónapok alatt a lehető szűk<br />

korlátok közé szorítjuk, s ebből kifolyólag az<br />

állatállomány ez idő alatti táplálására elegendő<br />

zöldtakarmányról gondoskodunk.<br />

Különösen indokolt leend ez elvek megszivlelése<br />

az idei tél után, melynek példátlan<br />

szárazsága nem nyújt kilátást arra, hogy<br />

természetes kaszálóink után a szokásos mennyiségű<br />

szénára, sarjura számithassunk.<br />

Megérkezett a vetés ideje. — Szántóföldjeink<br />

egy nagyobb hányadát vessük ma el<br />

takarmányokkal, s biztosítsunk olyan helyet<br />

azokon a zöldtakarmányoknak is, hogy azok<br />

őszig ne fogyjanak el.<br />

A zabosbükköny alá szánt tábláknak egy<br />

részét vessük el már most, egy hét múlva egy<br />

másik, két hét múlva esetleg egy harmadik<br />

részletét. Egy részlet ne legyen nagyobb mint<br />

oly terület, mely marháink takarmányozására<br />

a második, harmadik ráta kaszáihatásáig elég<br />

leend. — Tartsuk szem előtt, hogy a korábbi<br />

vetéseknél adjunk több vetőmagot holdanként<br />

s a keverékben több bükkönyt, hogy az esetleges<br />

fagyos idő bekövetkeztével jusson is,<br />

maradjon is. A tömeget vessük ez apróbb<br />

részletek elvetése után 2—3 héttel, de hagyjunk<br />

fel vettetlenül későbbre is egy kisebb területet,<br />

mely ismét apróbb részletekben 7—10 napi<br />

időközben vettessék el; ezeknél kevesebb<br />

vetőmagot s a keverékben is kevesebb bükkönyt<br />

használjunk.<br />

A zabosbükkönynyel ha elkészülünk, megkezdhetjük<br />

a csalamádé vetését. Ebből is czélirányos<br />

lesz egy-két részlet korai vetést megkoczkáztatni,<br />

de ennek vetését egész aratásig<br />

folytathatjuk oly apróbb területeken, a melyek<br />

állatainkat az ujabb vetés beéredéséig, kaszáihatásáig<br />

ellátni képesek. Igen helyesen cselekszünk,<br />

ha a kukoriczával kevés bükkönyt vagy<br />

borsót is vetünk, vagy a kukoriczára kölest,<br />

mohart szórunk ki, s azután hengereztetünk,<br />

mert e takarmányok a kukoricza többnyire<br />

magas szára alatt töltik ki a tért, s a termés<br />

tömegesebb, Ízletesebb, értékesebb lesz.<br />

Sem a bükköny, sem a csalamádé korai<br />

vetésénél ne gondoljunk arra, hogy az kifagyhat,<br />

vagy a későbbi vetésnél, hogy a szárazság<br />

miatt nem sikerül, mert a kifagyott, vagy<br />

szárazság miatt hiányosan kelt takarmányt<br />

alkalomadtán újra lehet vetni, de igen nagy<br />

kalamitás, ha — a mikor legjobban kellene —<br />

kifogy a zöldeleség.<br />

Mindezeket egybefoglalva kiváló gond<br />

fordittassék arra, hogy folyton rendelkezésre<br />

álljon a szükséges zöldtakarmány, és ' pedig<br />

inkább sok mint kevés, mert a felesleg jó időben<br />

felszáritható, csapadékdus időjárásnál pedig<br />

zsombolyázható.<br />

A fentiek tekintetbe vételével aztán<br />

bizonyosak lehetünk abban, hogy egész<br />

augusztus végéig, szeptember elejéig mindig<br />

van takarmány; kezdjük a luczemával, lóherrel;<br />

folytatjuk a zabosbükkönnyel, utána esetleg<br />

újra a luczerna, lóhere második kaszálásával,<br />

azután kitart a csalamádé, mint '! emlitém<br />

szeptember elejéig, a midőn ott, ahol czukorrépát<br />

termelnek, a répafej következik, ott pedig<br />

ahol ennek termelésével nem foglalkoznak<br />

esetleg a tarlólóher; végre őszszel a takar-


<strong>27.</strong> SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1. 531<br />

mánytök majd a takarmányrépa; a felszárogatott<br />

szálas takarmány pedig a szérűskertben<br />

hatalmas kazlakban díszeleg örömére, megnyugvására<br />

gazdájának, akinek télen át öröm<br />

istállójába lépni, hatalmas trágyatelepeit nézni<br />

s akinek ökreit nem kell a barázdából rúddal<br />

felemelni, sem szalmaalágyujtással akkor, a<br />

midőn a tavaszi munkák megkezdése idején,<br />

azok erejére, kitartására legnagyobb szükség<br />

volna. — A jól müveit, kellő trágyaerőben<br />

lévő föld aranyat terem s a végeredmény téli<br />

bugyelláris. Horváth Jenő.<br />

magyar marha tenyésztésével legjelentékenyebb<br />

mértékben foglalkozók alig vehettek ez adatok<br />

felől tudomást.<br />

A Köztelken tartott előadásom nyomán<br />

legyen szabad tehát e tenyészet felől egyetmást<br />

elmondanom annál inkább, mivel most alkalmam<br />

nyílt az akkor közölt adatok kiegészítésére.<br />

A tenyészet 1879-ben alapíttatott a tulajdonos<br />

által, részben a gróf Bethlen Kamillóféle<br />

kis-teremei hírneves gulyából eredő, részben<br />

pedig erdélyi kisebb kiváló szarvasmarhatenyésztőktől<br />

vásárolt tehenekkel, melyekre<br />

Bojtár 2 éves tenyészbika, Sperker Ferenez szentdemeleri tenyészetéből.<br />

ÁLLATTENYÉSZTÉS.<br />

Rovatvezető: Monostori Károly.<br />

Gyorsan fejlődő darvas magyar<br />

marhák.<br />

Az 1896. évi ezredéves kiállításon a jury<br />

egyik hazai szarvasmarhatenyésztőnketa milleniumi<br />

nagy éremmel kitüntetvén jelezte, hogy<br />

ezt az elismerést „a gyorsabb fejlődés és hizodalmasság<br />

fokozásáért" adja, oly valami érdemért<br />

tehát, a ínelylyel ezen kiállításon más<br />

nem dicsekedhetett.<br />

Oly magyar primogén marhákról volt szó<br />

ugyanis akkor, a melyek fejlődés és suly dolgában<br />

jelentékenyen kimagaslottak a nagv átlagból.<br />

Kellett, hogy feltűnést keltsen ez a tény,<br />

mert hiszen a magyar állattenyésztők közvéleménye<br />

s általában a köztudat szerint minden<br />

egyéb volt ezer év alatt a magyar darvas<br />

marha, csak nem gyors fejlődő; nem csodálható<br />

hát, ha első pillanatokban hihetetlennek<br />

tűnt fel a dolog azok előtt, a kik ezen tenyészet<br />

felől azelőtt tudomással nem birtak ős<br />

megbocsátható, hogy akadtak akkor olyanok<br />

is, a kik a kiállított példányok tisztavérüségében<br />

kételkedtek.<br />

Ezen uj jellegű magyar marhák előállítója<br />

Sperlcer Ferencz ur Szt.-Demeteren Erdélyben,<br />

azóta is produkálja a szóban forgó tipusu állátindividuumokat<br />

s e téren immár követője is<br />

akadt Teleki Arvéd grófban, Drassón s akadt<br />

bizonyára máshol is, csakhogy ezidéig még nem<br />

vehettünk tudomást felőlük.<br />

Sperker ur nagy figyelemre méltó tenyészetéről<br />

szórványos, szűkszavú közleményeket<br />

hoztak ugyan egyeá lapok, de ezen közleményekből<br />

kellő tájékozást nyerni alig lehetett s<br />

a vonatkozó adatok különben is királyhágóntuli<br />

lapokban látván nyilvánosságot, az ősi<br />

elsősorban egy — Zöld Anfal balavásári tenyészetéből<br />

származó bika alkalmaztatott. Ezt követte<br />

egy Hunyadi nevü mezőhegyes)', utána<br />

egy, a kolozsvári állami tenyészetből vett<br />

Viola nevü, majd egy ugyanonnan eredő Sobri<br />

nevü s végre egy a mezőhegyesi állami gulyából<br />

vásárolt Attila nevü bika.<br />

Utóbbi időben, 1896-től kezdve a mümellékletünkön<br />

feltüntetett, saját nevelésű Sobri<br />

nevü bikát alkalmazza a tenyésztő, az egyöntetűség<br />

és jelleg általánosítása czéljából.<br />

Ez állat kiválóan korrekt testalkatú, erős<br />

csontozatu s a mennyire szopós, és egyéves<br />

borjairól Ítélni lehet, kitűnő átörökítő képességgel<br />

bír. Ugy T, mint 2 és 3 éves korában<br />

Kolozsvárit és Székely-Kereszturon az első<br />

aranydijat nyerte. Született 1894-ben fabr.<br />

28-án jelenleg tehát 5 éves.<br />

Magassága a marón 150 cm.<br />

„ a háton 148 „<br />

afarkbubon 148 „<br />

a fartőn : 148 ,<br />

övmérete . . . . . 218 „<br />

testhossza .. . . . 220 „<br />

súlya 917 kiló<br />

Sperker urnák következetesen szem előtt<br />

tartott főczélja volt és czélja ma: lehető gyorsan<br />

nagy testsúlyra vergődő borjak, kivált bikák<br />

előállítása s illetőleg a gyorsabb fejlődés<br />

és hizodalmasság fokozása. Az eszköz, mit e<br />

czél elérésére felhasznált, volt a tenyészállatok<br />

szigora kiválasztása nemcsak korrek alkat<br />

és súlyos test szem előtt tartásával, hanem a<br />

kellő átörőkitő képességet nem mutató egyedek<br />

kérlelhetlen kiselejtezésével. Eszköz volt<br />

továbbá a csontot és izomzatot képző, fehér ;<br />

jében és foszforsavas mészben gazdag takarmány,<br />

melyen borjait, növendékeit tartotta,<br />

végül pedig állatai erőinek gyakorlása, hogy<br />

az edzettség, ellenállóképesség a gyorsabb fejlődés<br />

mellett seszénvedjen csorbát.<br />

AKisküküllő részben lapályos, részben hegyes<br />

fekvésű, kitűnő ivóvízzel biró s kedvező<br />

éghajlatú völgyében levő csekély terjedelmű<br />

szent-demeteri gazdaság szóban forgó tenyészetének<br />

birtokosa, a mennyiben ezideig minden<br />

eladó állatját oly áron volt képes másnak<br />

átengedhetni, a milyen árt hizlalt áruval elérni<br />

képes nem lett volna, hizlalással nem foglalkozott<br />

s így erre — különösen a gyarapodásra<br />

és vágósulyra vonatkozó adatok sajno3,, nem<br />

állanak rendelkezésemré; de mikor valaki —<br />

mint Sperker ur — 600 kilót meghaladó élemedett<br />

tenyésztehenek felett rendelkezik és<br />

saját nevelésű 5 éves bikája — mint már jelzém<br />

— 917 kilót nyom tenyész kondiczióban;<br />

eléggé bizonyítja, hogy itt egy oly fejlődéssel<br />

lehet dolgunk, a melynek párja a magyar<br />

marhánál legalább is nagy ritkasság.<br />

Felettén érdekes volna, ha a fejlődés menetét<br />

olyképpen lehetne — mérlegelések alapján<br />

— feltüntetnünk, a mint azt pl. gróf Teleki<br />

Arvéd drassói állatainál lehet; azonban<br />

Sperker urnák mérleg nem áll rendelkezésére<br />

I s a közölt sulyok kiállításokon derittettek ki.<br />

Zsivány 1 éves bika, Sperker Ferenez szeritdemeteri tenyészetéből. BC


538 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HO 1. <strong>27.</strong> SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.<br />

Érdekes volna tudni ugyanis, hogy menynyiben<br />

vágnak össze ez adatok pl. a drassói<br />

adatokkal, melyekből czélszerünek vélem a<br />

következőket már most közölni.<br />

1896. őszi bikák :<br />

átlag<br />

Születési suly 28 kg.<br />

1 éves korban 2947 kg.<br />

2 éves korban 480 kg.<br />

1898. őszi üszök :<br />

átlag<br />

Születési suly 23'1 kg.<br />

1 éves korban 242 kg.<br />

2 éves korban 360 kg.<br />

1897. őszi bikák:<br />

átlag<br />

Születési suly 26 2 kg.<br />

1 éves korban 285 kg.<br />

1897. ősz<br />

Születési suly<br />

1 éeres korban<br />

üszők ;<br />

átlag<br />

25'4 kg.<br />

242. kg,<br />

1898. őszi bikák :<br />

átlag<br />

33-5 kg.<br />

341 kg. [16 drb.<br />

34 kg. 1,<br />

340 kg. J l<br />

30 kg. 1,<br />

272 kg.f<br />

Születési suly 28 kg. 38 kg.j<br />

1898. őszi üszői-. L d r b.<br />

átlag maximum<br />

Születési suly 25 kg. 30 kg.J<br />

A mennyiben Sperker ur ökröt egyáltalán<br />

nem tart, hanem az összes gazdasági munkákat<br />

lovaival és tenyészteheneivel végezteti,<br />

tejgazdálkodást annál kevésbbé üz, mivel a<br />

legközelebbi kisváros, hol a tejet értékesíteni<br />

lehetne, 32 kilométernyire fekszik. Tekintve azonban,<br />

hogy a tehénlétszám pótlására meghagyott<br />

s beosztott üszőknél a testalakulás korrektsége<br />

és a hatalmas nagy alkat mellett kezdettől<br />

fogva súlyt fektetett arra is, hogy azok<br />

jó tejelő anyáktól származzanak s mert. az<br />

üszőket már 1V2 éves korukban felhágatja, a<br />

tenyészet tejelőképesség tekintetében is fejlődött,<br />

ugy hogy több tehén van ott, a mely ha<br />

hosszasabban nem igáztatik, a leborjazás utáni<br />

hónapokban megadja a 10—12 litert. 1892ben<br />

Kolozsvárit több bíráló szemeláttára Sperker<br />

ur egyik 8V2 éves tehene, mely alatt szopós<br />

borjú volt, egy fejésre 10 litert adott.<br />

Nagy tejelőképességet elérni oly tehenekben,<br />

melyek folytonosan igáztatnak s melyeknek<br />

megtenyésztésáben a főczél a gyors<br />

fejlődés és hizodalmasság — felfogásom szerint<br />

se léhet s pedig a mi a test nagyságot,<br />

súlyt, gyors fejlődést illeti, ugy Sperker ur magyar<br />

állatai aligha elmaradnak az Erdélyben<br />

nevelt bármiféle nyugati marha mögött<br />

A szent-demeteri üszőket 2 1 k éves korukban<br />

már igába fogják, erre aztán felhágatják,<br />

ugy, hogy 372 éves korukban ellenek először.<br />

Az állatok' tél§n jó levegőjű istállóban<br />

állnak, a növendékek szabadon, a felnőttek lekötve.<br />

Gondozásukra, takarmányozásukra nagy<br />

figyelmet fordítanak. A teheneket télen nyáron<br />

istállón eteti a tulajdonos, hogy a munkáltatásra<br />

mindig kéznél legyenek.<br />

A növendékek nyáron jó és bővizű erdei<br />

legelőn járnak, éjjel-nappal a szabad; ég alatt.<br />

Ugy az üsző-, mint a bikaborjuk már a<br />

szoptatás alatt is, minél korábban, zab-, vagy<br />

ennek hiányában árpa-, tengeri- s bab vagy borsódarakeverék<br />

evésére szoktattatnak, miből eleinte<br />

ad libitum kapnak, csak arra figyelve, hogy<br />

több ne adassék, mint mennyit a kis borjak egyszerre<br />

megbírnak enni.. Emellett kapnak kitűnő<br />

minőségű réti vagy lóher, luCzerna vagy<br />

baltaczimszénát, melyek virágzásban kaszáitattak.<br />

Féléves koruktól kezdve, 1 éves korukig<br />

már kimérve kapják a takarmányt és pedig az<br />

abrakfélékből az üszőborjak 2—3 litert, a<br />

bikaborjak 3—4 litert fejenkint és naponta. Egyéves<br />

korban a mondott legelőre kerülnek s az<br />

üszők többé erőtakarmányt sem télen, sem<br />

nyáron nem kapnak mindaddig, mig 2> x k éves<br />

korukban le nem ellenek.<br />

A bikaborjuk a második évben is kapnak<br />

erőtakarmányt és pedig a mondott abrakfélékből<br />

3—4 litert, az imént emiitett széna és részben<br />

szalma mellett. Télen minden állat polyvával<br />

vagy szecskával kevert répát is kap. A<br />

tehenek s üszők ellés után 5—6 hétig és a<br />

hetekig tartó tavaszi és őszi szántás idején is<br />

kapnak erőtakarmányt — ha jut; ha nem jut,<br />

ugy jó széna evés mellett végzik munkájukat<br />

a szántások alkalmával.<br />

Mint látjuk, kivált az 1 éves korig takarmányoz<br />

Sperker ur dúsan s igy van ez<br />

helyesen, mert legtöbbet ez időben növekszik<br />

s kell is hogy növekedjék a borjú.<br />

Hogy mennyire kedveltek és keresettek<br />

Sperker urnák ekként megtenyésztett állatai,<br />

az kitűnik mindenekelőtt abból, hogy ezideig<br />

2 éves bikáit 300—500 s számfeletti üszőit és<br />

selejt tehenet 150—200 frtért, otthon portáján<br />

mindig eladta s a nagy keresletnek eleget<br />

tenni nem is képes. Bikavevői között van<br />

számos község és magánbirtokos.<br />

Igy Teleki G. gróf örökösei, Haller János<br />

gróf, Kemény Béla báró, Somogyi Albert,<br />

Bethlen Árpád gróf, Tholdalagi László gróf,<br />

Máriaffy Lajos, Teleki Károly gróf, Teleki József<br />

gróf, Ugrón Miklós, Lázár Imre gróf, Hye<br />

Adrienne, Mezey Lajos, Bornemissza András<br />

báró, Repeczky András gyömörmegyei, Bassó<br />

József,Bácsay Gyula jász-nagy-kunszolnokmegyei<br />

birtokosok stb.<br />

A szent - demeteri (posta, Nagy-Kend,<br />

Udvarhely megye) állatok, mint 4 rendbeli<br />

képeinken is látszik, impozáns magas, hosszú,<br />

mély és széles alkatúak. A kifejlett és szebb<br />

példányok méretei czentiméterekben a' következők,<br />

összehasonlítva azokat a Tormai könyvében<br />

felhozott inezőhegyesi átlagokkal.<br />

a maron 141 146 145 150<br />

a háton 139 143 143 148<br />

a farbubon 141 147 145 148<br />

a fartőn 140 141 145 148<br />

Övméret 222 225 192 218<br />

Törzshossz . . . . 186 187 — —<br />

Testhossz . . . . — 210 ' 220<br />

Suly, kilóban . . . 580 700 615 917<br />

Feltűnő e méretekből a Sperker-féle állatok-hátvonalának-kitűnő<br />

egyenessége, és a jelentékeny<br />

suly, mely ne áilag ugyan, de mint<br />

ilyen is, több mint, a mezőhegyesi. Érdekes,<br />

hogy a szent-deméteri állatok , között járványos<br />

betegség még sohasem fordult elő s hogy azok,<br />

a kik e tenyészet felől azon hiedelemben éltek,<br />

hogy a forszírozott etetés oly fokú elpetyhülést<br />

idéz elé az individumokban, aminőt<br />

a nyugati marháknál tapasztalunk, be látják<br />

ma már, hogy a hol 20 év óta ökör nem tartatik,<br />

hanem a tenyésztehenek végeznek el<br />

minden gazdasági munkát s a hol a növendékek<br />

télen is kellő mozgatásban részesittetnek,<br />

nyáron pedig egész életüket a szabad ég alatt<br />

legelőn töltik, ott piuha, elpetyhült, sérülékeny<br />

szervezetű állatok nem keletkezhetnek.<br />

A ki a mondottak után egy beható pillantást<br />

vet a képeinken ábrázolt Sperker-féle<br />

darvas primigéniusokra—az kell, hogy örömét<br />

lelje a szép állatokban s kell, hogy őszintén<br />

gratuláljon a tenyésztőnek, ki úttörő volt e<br />

térén s ki ilyen fényes, erődményekhez ért<br />

máris.<br />

Be van már immár bizonyítva ezen és<br />

más példával is, hogy az ősi magyar primigenis<br />

okkal-móddal gyorsabban fejlődővé tehető<br />

anélkül, hogy edzett, egészséges szervezetéből<br />

veszítene, be van bizonyítva, hogy a magyar<br />

husos-árumarha nem jámbor óhajtás többé,<br />

hanem máris létező valami s nem lehet kétség<br />

afelett, hogy "ez a típus és magyar primogén<br />

tejelő-jelleg, számban és tökéíetesbedésben<br />

hovatovább csak öregbedni fog és sok hazai<br />

tenyésztőt felszabadit azon lidércznyomás alól,<br />

melyet a nyugati marha gyakorol mindénült<br />

ott, ahová nem való, ahol nem kedvező életfeltételei<br />

és kényes, sérülékeny szervezete<br />

miatt nem díszlik, kalamitásokat okoz és károkat<br />

zúdít ugy a magán, mint a közvagyonra.<br />

A jövő kétségtelenül ugy fog alakulni,<br />

hogy a tultenyésztett, sérülékeny nyugati marha<br />

elvesztendi lábai alul mindenütt ott a talajt,<br />

ahol nincsenek és nem lehetnek meg a feltételek<br />

ilyen magas nemességü állatok prosperálására;<br />

általános kivánalom leend mihamar<br />

oly modern marha, amely bár mérsékeltebb<br />

hasznosítású húsban és tejben, de egyszersmind<br />

egészségesebb, rezisztensebb szervezetű. Amikor<br />

a kívánalmaknak megfelelöleg modernizáljuk<br />

tehát darvas marhánkat, sok mindent szabad<br />

áldozatul hoznunk, csak éppen az egészséges,<br />

ellenálló szervezetet nem. Fel kell<br />

adnunk ebből valamit okvetlenül, ha tejelő<br />

és hustipusra törekszünk, de csakis<br />

valamit hozzunk hát abból áldozatul, mert<br />

ellenkező esetben a konkurrencziának éppen<br />

azon fegyverét ejtjük ki kezeinkből, amelylyel<br />

a nyugati marhát leggyengébb oldaláról óhajtjuk<br />

megtámadni és legyőzni. A fajtánkban Oly<br />

becses hatalmas élő motorok előállítását nagy<br />

kiterjedésben folytatni tanácsos, de kell, hdgy<br />

a modern kívánalmaknak megfelelő egyéb<br />

hasznosítású jellegek kidolgozását is folytassuk,<br />

kivált mindenütt ott, ahol — mint pl. Erdélyben<br />

— arra minden viszony és körülmény<br />

kedvező. Az úttörők munkáját látva én nem.<br />

félem a~ jövőt, mert a jó példák követéséről<br />

biztos vagyok s áz illetékes főbb körök pártfogását<br />

, és támogatását is biztosra veszem; j<br />

Tovább és előre hát a jól megválasztott<br />

ösvényen a sikerrel kecsegtető czél felé!<br />

Monostori Károly.<br />

HALÁSZAT.<br />

Rovatvezető: Landgráf Jtaoí.<br />

Halgazdaságok eredményei.<br />

11.<br />

5. Gróf Wimpfen simontornyai (Tolnamegye)<br />

uradalmában mintegy 130 kat. hold<br />

kiterjedésű rendszeres tógazdaság áll Corchus<br />

Béla kezelésében üzemben. Mult évben nagyon<br />

sokat szenvedett a tenyésztés a száraz nyár<br />

és őszelő alkalmával beállott vízhiány miatt;<br />

ezenkívül a tavak egy elvadult malomárokból<br />

tápláltatván, igen sok csuka is jutott azokba,<br />

amelyek aztán erősen tizedelték az ivadékot.<br />

Az őszi lehalászás eredménye -105 holdról<br />

6756 kgr. volt; átlagban tehát egy kat, hold<br />

64 kgrot termelt, Volt a 19 tó között olyan,<br />

a melyben a kétéves halak is csak 20 kgrot<br />

nőttek holdanként, ami tisztán csak kedvezőtlen<br />

évszaknak tudható be; mért volt<br />

viszont olyan tó iS7 még pedig a legnagyobb<br />

— 30 kat. hold kiterjedésű, — amelynek<br />

elegendő vizeiévén, a tavaszszalbetett-1567 kg.<br />

sulyu 3134 drb. kétéves halból az őszi lehalászásnál<br />

kifogtak 2847 drbot 4558 kg.<br />

súlyban; a gyarapodás tehát 2991 krgot tesz<br />

ki, vagyis kat. holdanként közel 100 kgot.<br />

A tógazdasághoz tartozik ujabban egy<br />

25 kat. holdnyi öreg malomtó is. Azelőtt<br />

természetesen folyton viz borította fenekét,<br />

amelyet a nád s más durvább vízinövény<br />

egészen felvert. Az 1896/97-ki télen át aztán<br />

szárazon tartották és 1897. tavaszán beletettek<br />

4435 drb egyéves pontyivadékot 532 kgr.<br />

súlyban. A halak két évig maradtak benn.<br />

1898. év őszén kifogtak 2712 drb háromévest<br />

3132 kgr. súlyban. A sulyszaporulat két év<br />

alatt ilykép 2600 kgrot tett ki; egy kat. hold<br />

egy év alatt tehát 52 kg. halhúst nevelt. Ami


<strong>27.</strong> SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1. 531<br />

ilyen eddig semmi hasznot nem hajtó elvadult<br />

víznél mindenesetre nagyon is jelentékeny<br />

értéket képvisel. -<br />

Az egész tógazdaság, jövedelmezőségének<br />

megítélésére természetesen nem lehet mértékadó<br />

ennek a vizben szűkölködő esztendőnek<br />

az eredménye; tekintettel a bérleti viszonyra,<br />

bajosabb dolog is a szükségelt adatokat összegyűjteni..<br />

Annyit jegyezhetünk meg csak, :hogy<br />

a bérlő az uradalommal 15 évre kötött szerződést,<br />

oly feltétellel, hogy az összes befektetési<br />

költségeket maga fedezi s fizet holdanként<br />

15 frt évi bért a máskülönben bizony nagyon<br />

silány, nedves rétterületért; de még ezekkel<br />

a súlyos feltételekkel is virágzik a tógazdaság,<br />

amiben azonban bizonyára nagy része van<br />

a vezető gyakorlati szakértelmének és tevékenységének.<br />

Corchus Bélának nem kis érdeméül<br />

tudandó különben be, hogy vállalkozó munkássága<br />

a tógazdaságok müvelésének hazánkban<br />

mind nagyobb térfoglalását eredményezi,<br />

A következőkben felsorolandó esetekben<br />

részint mint bérlő, részint mint feles vállalkozó<br />

szerepel s az ott elért eredmények az ő<br />

tevékenységét dicsérik.<br />

6. Gróf Zichy Nándor duna-adonyi ura*<br />

dalmában (Fehérmegye) Czikola pusztán egy<br />

méglevő mintegy 80 kat. holdnyi elhanyagolt<br />

öreg tó körül mintagazdaság létesült, megfelelő<br />

nyújtó, költő és teleltető tavakkal. Összes kiterjedése<br />

meghaladja most már a 100 kat.<br />

hóidat.<br />

Mult évben az ivadékot még a sirtiontornyai<br />

tógazdaság szolgáltatta. A nagy tavat,<br />

amely előtte való télen át szárazon állott, benépesítették<br />

tavaszszal 5750 darab kétéves<br />

pontytyal 3125 kgr. súlyban; őszszel kifogtak<br />

4928 drbot 10,372 kgr. súlyban. A sulyszaporulat<br />

ilykép 7247 kgr.. volt 80 kat. holdon;<br />

esik tehát egy katasztrális holdra 90 kgr.<br />

Hogy ez a hozam az elvadult tófenék<br />

megfelelő javításával még fokozható lesz, kétséget<br />

nem szenved. .<br />

Bámulatos azonban az az eredmény,<br />

amelyet a kötöttebb talajú, száraz, gyepes<br />

legelőn létesített ny.ujtó tavaknál értek el.<br />

Három tóba összesen 15 kat. holdnyi terjedelemben,<br />

beletettek tavaszszal 10,000 drb<br />

egyéves ivadékot 100 kgr. súlyban:; kifogtak<br />

őszszel 7660 drb kétéves halat 4165 kgr.<br />

súlyban. A növekedés 15 kat holdon 4065 kgr.<br />

volt; egy kat. hold tehát 271 kgr. halhúst<br />

nébelt tavasztól őszig.<br />

Bizonyára csak a teljes öserejében lévő<br />

talajon érhető el ily eredmény.<br />

7. Gróf Zichy Aladár vajtai uradalmában<br />

(Fejérmegye) Egres pusztán a Nádor-csatorna<br />

szelte Sárréten egy 30 kat. holdnyi tavat<br />

létesítettek. Tekintettel a kedvező földszinalakulásra<br />

s hogy a tó a meglévő malomcsatornából<br />

minden nehézség nélkül táplálható<br />

a berendezés költsége alig került kat. holdanként<br />

20 frtba. A terület maga laza, tőzeges<br />

talajú nagyon silány legelő volt eddig.<br />

; Tavaszszal beletettek 2865 drb simontornyai<br />

kétéves pontyot 1Ö34 kgr. súlyban;<br />

Őszszel kifogtak 2265 drbot 4265 kgr. sulylyal.<br />

Egy kat. holdon tehát 90 kgr. husszaporulatot<br />

értek el.<br />

A halat azonnal értékesítették métermázsánként<br />

60 írtjával. A tó feles haszonra<br />

volt a vállalkozó kezelésében.<br />

8. Ugyanezen uradalom szomszédos pusztáján<br />

Őrsön (Fejérmegye) is hozzáfogtak a haltenyésztéshez.<br />

Benépesítettek egy régi már<br />

azelőtt meglévő 6 kat. holdnyi tavat, amely<br />

azonban az előző télen üresen állott s egy<br />

újonnan létesített 4 kat. holdnyi tavat. Mindkét<br />

tóba egyenlő számú* 2000 drb, s egyenlő<br />

sulyu, 44 kgr., egyéves ivadékot tettek. Őszkor<br />

a nagyobb, de régi tóból lehalásztak 1117 drb<br />

halat 570 kgr. súlyban, a kisebb, de ujabból<br />

pedig 1116 drbot 561 kgr. súlyban. Mig tehát<br />

a réginél kat. holdanként csak 90 kg. hús-<br />

szaporulatot értek él, addig az új tóban 130<br />

kilogrammot.<br />

Nagyon meggyőzően mutatja ez a példa,<br />

mennyit veszít az a talaj termőképességéből, a<br />

melyet folyton viz borit, mért szükséges tehát<br />

a halastavakat legalább télen át teljesen szárazon<br />

tartani.<br />

9. Gróf Zichy János nagy-lángi uradalmában<br />

(Fejérmegye) Csősz [pusztán egy keskeny<br />

völgyecskében kereszttöltések segítségével 10<br />

kisebb tóból álló tógazdaságot létesitettek,<br />

mintegy 17 kat. hold terjedelemben. A berendezés<br />

költsége holdanként körülbelül 30 "frtot<br />

tett ki.<br />

Ez év tavaszán az egyik kétholdas tóban<br />

már próbát tehettek. Simontornyán tavaszszal<br />

kikelt pontyivadékot helyeztek bele, mintegy<br />

4000 drbot. Súlyról itt természetesen még szó<br />

nem lAetett. Őszszel kifogtak 871 drb egyéves<br />

halat 216 kgr, súlyban. A halak tehát<br />

csáknem elérték átlagban 1 A kgot és egy• kat.<br />

holdról 108 kgr. halhúst nyertek.<br />

Az ivadékot a készen lévő teleitetőbe<br />

helyezték ; jövőre tovább növesztik.<br />

Azt hiszszük a felsorolt példák eléggé változatos<br />

viszonyok közül vannak véve a tekintetben,<br />

hogy a halgazdaságok jövedelmezőségéről<br />

megfelelő tájékozást nyújtsanak. Meg kell jegyeznünk,<br />

hogy az elért eredmények messze túlhaladják<br />

a külföldi s különösen az ausztriai és<br />

németországi tógazdaságokból ismert ereeményeket;<br />

ennek magyarázatát kedvezőbb éghajlati viszonyainkban<br />

és a jobb talajban kell keresnünk.<br />

A mint a példákból kitűnik, még a legnagyobb<br />

befektetések is teljesen megtérülnek<br />

már egy-két év alatt. A termelt anyag értékesítése<br />

kérdést se szenved, oly kedvezőek a<br />

piaczi viszonyok. Hiszen nálunk a hal még<br />

drága élvezeti czikk s nem rendes tápszer. A<br />

fogyasztó közönség mégegyszer oly nagy árt<br />

fizet érte a piaczon kicsinyben való vásárlásnál,<br />

mint a hogyan a nagyban való eladások történnek.<br />

Nagyon sokat lehet s kell még termelnünk,<br />

hogy a kereslet s kínálat között a termelő<br />

tisztességes hasznának biztosításával a megfelelő<br />

egyensúly beálljon.<br />

Mindezek után pedig bizonyára jogosult<br />

az, hogy a legnagyobb reménységeket füzzük<br />

a Jtialtenyésztésnek, mint uj mezőgazdasági termelési<br />

ágnak hazánkban való megfelelő térfoglalásához.<br />

Bépássy Miklós.<br />

KÜLFÖLDI SZEMLE.<br />

. Németország. A kismolnárok pusztulása.<br />

A kismolnárok sorba beiratkoztak a „Deulsche<br />

Müll'erbund" kötelékébe, hogy annak védpajzsa<br />

alatt oltalmat találjanak. Az eléjük tett kérdőitekbe<br />

majdnem valamennyien sanyarú helyzetüket<br />

a távolabb levő malomóriások üzemének<br />

tulajdonítják, melyek mindenfelé annyi<br />

őrleményt szállítanak, hogy nekik őríenivalójuk<br />

már nem akad. A nagymalmok versenyképességét<br />

meg leplezetlenül az állami támogatásra<br />

vezetik vissza. A harczi kismolnárok<br />

nagyobbrésze tönkre is ment ezért; másfelé<br />

meg fürészgyárakká alakítják át a malmokat.<br />

A baj ellen mindaddig nem remélhető orvoslás,<br />

mig az állam a nagymalmoknak nyújtott<br />

adószállitási kedvezményt s vámhitelt nem<br />

korlátozza. Nálunk a helyzet analóg, azzal a<br />

hozzáadással, hogy az idegen olcsó buza vámmentes<br />

behozatával támogatott nagymalmok<br />

nemcsak a kismalomipar létküzdelmét nehezítik,<br />

hanem a mezőgazdaságnak is kárára<br />

vannak.<br />

Francziaország. A borok czukrozása. A<br />

franczia szőlőtermelők egyesületei valóságos<br />

hadjáratot indítanak a borok czukrozása ellen,<br />

mert nézetük szerint azzal a borhamisításnak<br />

a legtágabb tere kínálkozik; amellett sokan<br />

nem is czukrot, hanem glikozákat alkalmaznak,<br />

mely anyag az egészségnek van ártalmára. A<br />

czukortiJalom ellen számos termelő szólal<br />

fel, mert akárhány esetben czukorban szűkölködő<br />

mustjához kell, hogy czukort pótoljon, a<br />

rendes erjedés elősegítése czéljából. Egyébiránt<br />

a hideg időjárás, vagy a peronoszpora jelenléte<br />

is csökkenti a szőlő czukortartalmát. A bordeauxi<br />

szőlőtermelők szindikátusa belátván, miszerint<br />

a szégyenteljes borhamisítást másképp nem<br />

lehet beszünteini, hacsak a szőlőtermelők a<br />

bör, illetve a must szokásos czukrözásáról le<br />

nem mondanak, felhívást intézett utóbbihoz, •<br />

hogy hozza meg a hazai szőlőtermelésnek áldozatát<br />

s annak kedvéért mondjanak le a czuk- :<br />

rozásról — csakhogy a borpancsolásnak vége<br />

vettessék ! Ehhez, mit szólnak a promóntori '<br />

bornianipulánsok, kik közlönyük útján urbí et<br />

orbi nyíltan bevallották, hogy a czukrozást.<br />

gliczerinezést, olasz borral való házasitást,<br />

mint térmészetes borkezelési módot folytatják ?<br />

Oroszország. A gabonakereskedők csalárdsága.<br />

A königsbergi német lapnak Pétervárról<br />

ugyancsak furcsa gabonakereskedelmi fogásokról<br />

irnak. Az orosz gabonaexportnál — írja a<br />

levelező — egészen meglepő dolgok jutnak<br />

napfényre; Most, hogy az orosz pénzügyminisztérium<br />

keblében a gabonakereskedelmet :<br />

szabályozó koriferenczián tárgyalnak, a német<br />

s a franczia importőrök panasza is meghallgatásra<br />

lelt, melyben az orosz exportálókat<br />

csalással vádolják, mert a külföldre szánt<br />

gabona közé szemetet, kavicsot, homokot, meg<br />

minden képzelhető nehezitőanyagot kevertek.<br />

A visszaélés már annyira fejlődött, hogy a<br />

külföldi vevők már alig mertek orosz gabonakereskedővel<br />

üzletbe bocsátkozni, s e helyett<br />

inkább amerikaiakkal tettek kísérletet. Az<br />

orosz versenyképesség helyreállítása a most<br />

összeült konferenczia czélja, s azon módokat<br />

keresik, hogy a visszaélést megszüntessék,<br />

mely valószínűleg ugy lesz, elérhető, hogy az<br />

export a pénzügyminisztérium szakközegeinek<br />

felügyelete mellett történjék a jövőben. Közelebb<br />

pedig a bírói rendeletek egész sorozata<br />

leend kibocsátva, melyek a gabonahamisitást<br />

magas pénzbüntetéssel és az áru konfiskálásával<br />

rendelik büntetni.<br />

LEVÉLSZEKRÉNY.<br />

Kérdés.<br />

181. kérdés. Egy négyéves csikóm régibb<br />

idő óta hasmenésben szenved, próbáltam<br />

takarmányt változtatni, állatorvos által irt<br />

gyógyszerrel kúrálni, de hasztalan, amint vizet<br />

iszik, hasmenése megujul. Csakis az használ,<br />

ha ivóvizét a legszűkebbre szorítom, de igy<br />

meg sovány, erőtlen. Kérek valamely kipróbált<br />

jó gyógymódra nézve szivés útbaigazítást.<br />

Batta. L. Gy.<br />

182. kérdés. Van-e kihatása az ökrök :<br />

kondicziójára annak, hogy azok alól a trágya<br />

kihordatik és friss alommal pótoltatik, vagy<br />

hogy az ökrök alatt a trágya úgyszólván évnegyedről<br />

évnegyedre felgyüjtetik ? Mily hatása<br />

lehet az istállóban tartott trágyának az ökrök ;<br />

emésztési képességére' és ebből kifolyólag<br />

kondicziójára? Se. F.<br />

183. kérdés. Luczernásomba a vakondokok ,<br />

annyira elszaporodtak, hogy turásuk egymást<br />

éri; félek, hogy majd kaszálni sem léhet<br />

a íuczernát rendesen. Mit tegyek, hogy a<br />

vakondokokat elpusztítsam? L. L.<br />

184. kérdés. A többi között van- egy<br />

tehenem, mely egy borját felnevelt, de azóta<br />

már háromszor elvetélt. Mit tegyek ez ellen? :<br />

P. P.<br />

185. kérdés. A kezelésem alatt levő<br />

ménes csikóállománya minden évben nagyon<br />

sokat szenved a rozsféregtől. Már többféle<br />

szert is alkalmaztam, hogy a rozsférget kifejlődési<br />

ideje előtt távolitsam el, de sikertelenül.<br />

Bozsnak, Santoninnak, Bicinusolaj és<br />

Terpentinnek alkalmazása nem vezetett sikerre.<br />

Májusban — mihelyt a ménes legelőre jár — -


540 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1. Éf. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.<br />

úgyis kipotyognak a rozsférgek, de én előbb,<br />

márczius és áprilisban, a fejletleneket szeretném<br />

eltávolítani a csikókból és szives tanácsot<br />

kérek e részben.<br />

L.-Szt. Miklós. R. P.<br />

186. kérdés. Tehenészetemből a szopós<br />

borjuk 4—5 hetes korukban nagyobbrészt<br />

eladásra kerülnek, mivel a fősúlyt a tejprodukezióra<br />

kell fektetnem. A borjukat e<br />

hóban előre eladtam élősúlyra egy mészárosnak.<br />

Szeretnék azonban e 4—5 hétig is a<br />

a borjuknak tetszés szerinti mennyiségben elszopott<br />

tejen kivül valamit még nyújtani, hogy<br />

azok az átadásig egészen jól meghívnának.<br />

Kérek szives útbaigazítást az iránt, hogy mit<br />

adjak a borjuknak? És hány napos korukban<br />

kezdhető ezen kérdezett adagolás?<br />

S. Gy.<br />

Felelet<br />

Csikó hasmenése. (Felelet a 181. kérdésre)<br />

Miután hasmenés különféle bélbajoknak lehet<br />

tünete, a kezelés pedig ez utóbbiak szerint<br />

módosul, lehetetlen igy látatlanba valamely<br />

gyógyszert ajánlani. Mindenekelőtt tehát gondos<br />

megfigyeléssel és vizsgálattal a hasmenés oka<br />

felől kellene tisztába jönni s különösen kutatni<br />

kellene, vájjon a csikónak nincsenek-e bélféregei,<br />

mely esetben a megfelelő féregellenes<br />

kezelést kellene foganatosítani. Szóval a jelen<br />

esetben csak képzett állatorvos adhat a vizsgálat<br />

eredmén\ éhez képest tanácsot.<br />

Napi és állandó alom. (Felelet a 182 ik<br />

kérdésre.) Istállóban az állatok állóhelye, vagy<br />

mozgási tere, azoknak fekvőhelye is egyszersmind,<br />

tehát fontos annak milyensége<br />

nem csak azért, mert nyugvó helyet, ágyat van<br />

hivatva szolgáltatni, hanem fontos azért is,<br />

mivel hivatva van az a bélsárt, vizeletet felfogni<br />

s azokkal együtt trágyázó anyagot szolgáltatni<br />

s mert éppen ürülékekkel folyton bemocskoltatik,<br />

egészségi tekintetben is figyelemre<br />

méltó az annálinkább, mivel az állat abból<br />

enni is szokott.<br />

Már most az alom lehet olyan, a melyet<br />

minden éjjelre frissen, szórnak fel — ez a<br />

napi alom; és lehet olyan, a melyet hosszabb<br />

időre készítenek — ez az állandó alom.<br />

Az állandó alomnak kivált juh akolban<br />

van helye, vagy oly ló-istállóban, a melyben<br />

az állatok edénybe vizelésre vannak szoktatva,<br />

mert a juh és ló bélsara kemény, az kevésbé<br />

mocskolja az almot s gyökeresebben hordható<br />

ki a/ alomról, m nt a marha-trágya, amely hig<br />

és sók.<br />

Bár tehát minden tekintetben indokoltabb<br />

ökrök alá napi álmot adni, megfelel azoknak<br />

az állandó alom is, ha gond fordittatik arra,<br />

hogy annak az állatok előtt levő része tiszta<br />

és jó szalmáju legven, naponta friss réteggel<br />

bfborittassék, a vizelet lefolyhasson s a ganaj<br />

folytonosan eltávolíttassák.<br />

Ez esetben minden tekintetben tűrhetővé<br />

válik az állandó alom s az ökrök egészségi<br />

állapotát, emésztő képességét, munkabírását<br />

hátrányosan nem érinti.<br />

Ha azonban ott az emberi munkaerő<br />

igénybevétele túlságosan nem drágítja a napi<br />

almozást, ugy ennek igénybevételét ajánlom.<br />

Vakondok irtása. (Felelet a 183. kérdésre).<br />

A vakondokoknak nagyobb területű luezernásból<br />

való kiirtása nemcsak nagy vesződséggel jár,<br />

de egyúttal költségos is. A legradikálisabb eljárás<br />

volna mindenesetre az, hogy ha a vakondokoknak<br />

táplálékul szolgáló rovarokat kiirtani<br />

tudnók. — Minthogy ez a bevetett földben<br />

szinte kivihetetlen, tehát már előzetesen kell<br />

gondoskodni arról, hogy a vakondokok a leendő<br />

luczernásban táplálékot ne találhassanak. E<br />

czélból az illető földi észnek sertésekkel való<br />

gyakori járatása igen ajánlatos, mert azok<br />

túrás közben nemcsak a rovarokat falják fel,<br />

hanem sok vakondokot is elpusztítanak, illetőleg<br />

azok azon. területről elvándorolnak. —<br />

Állítólag jó szolgálatot tesz a bevetett földben<br />

elszaporodott vakondokok ellen, ha azok járataiba<br />

több helyen petróleummal vagy bűzös<br />

kátránynyal jól beitatott rongyokat helyeznek<br />

el. Ilyen eljárás folytán a vakondokok az illető<br />

földről mind elvándorolnak. Megpróbálás végett<br />

ajánlhatom a szénkéneget is, a mely talán a<br />

h.-mezővásárhelyi szénkénegraktárban megkaphaló<br />

volna (pl. 25 kg.); ezt kellene a<br />

vakondok friss járataiba önteni, hogy annak<br />

gőze a vakondokot megfojtsa. — Ezt azonban<br />

mind csak kipróbálás végett ajánljuk.<br />

Jablonowski.<br />

Ismételten elvetélő telién. (Felelet a<br />

184-ik kérdésre.) Oly tehénnel, mely három<br />

éven keresztül elvetél, nem érdemes tovább<br />

bajlódni, mert valószínűleg oly ivarszervi baja<br />

van, amely gyógyithatlan, Tenyésztésre ne adja<br />

el, mert a vevővel pörbe keveredhetik, inkább<br />

javítsa fel a. tehenet s mészárosnak adja át.<br />

Rozsférgek elliajtása. (.Felelet a 186.<br />

kérdésre.) A lovak gyomrában élősködő rozsférgek<br />

vagy bőgölyálczák nagy szívósságuknál<br />

fogva általában igen nehezen hajthatók el. A<br />

régebben alkalmazott szerek közül még aránylag<br />

legtöbb eredményt lehet elérni a terpentinolajjal,<br />

melyet tejbe keverve adunk be az állatoknak.<br />

Ujabban Perroncito és Bosso, olasz<br />

tanárok, mint kitűnő hatású szert nagyon ajánlják<br />

a szénkéneget, melyet gelatina-tokokban kell<br />

beadni. Egy-egy tok 12—15 grm szénkéneget<br />

tartalmazzon és ilyen adagokból 4—5-öt lehet<br />

két órai időközökben egy nap alatt beadni.<br />

A szénkéneg elbódítja, talán részben el is öli<br />

a férgeket, melyek ennek folytán leválnak a<br />

gyomor faláról és a bélsárral kiürülnek, hogy<br />

a kiürülés gyorsan történjék, czélszerü a szénkéneg<br />

alkalmazását követő napon riczinusolajat<br />

adni be az állatoknak.<br />

A végbélben tartózkodó férgeket szappanos<br />

vagy eczetes vizzel való kiöblítéssel lehet<br />

onnan eitávolitani; szintén jó eljárás a végbél<br />

falát belülről valamely zsiradékkal, pl. vazelinnel<br />

bekenni, mire a férgek a zsiros falról leválnak,<br />

illetőleg nem tapadnak hozzá !<br />

Amennyiben kérdésttevő a szénkéneget<br />

megfogja kisérleni, igen érdekes volna, ha azután<br />

idevonatkozó tapasztalatait lapunk utján<br />

közölné. —y.—<br />

VEGYESEK.<br />

Mai számunk tartalma: Oldal.<br />

Az OMGE. közleményei 531<br />

Földmivelési és növénytermelési szakosztály ülése. 531<br />

A földbirtok adóssága. Sz. Z. 535<br />

Növénytermelés.<br />

A zöldtakarmány gazdasági fontossága. Horváth J. 536<br />

Állattenyésztés.<br />

Gyorsan fejlődő darvas magyar marhák. Monostori<br />

Károly 837<br />

Halászat.<br />

Halgazdaságok eredményei. Bépássy Miklós 538<br />

Külföldi szemle 539<br />

Levélszekrény. _•_. 539<br />

Vegyesek _ _ ... 540<br />

Kereskedelem, tőzsde. 541<br />

Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — Erzsébet<br />

gőzmalom. — Lujza gőzmalom. — Here<br />

magvak. — Vetőmagvak. — Apolló kőolajfinomitógyár<br />

részv.-társ. — A központi vásárcsarnok<br />

árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmi<br />

czikkek árairól. — Állatvásárok: Budapesti<br />

szurómarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár.<br />

— Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár.<br />

Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. —<br />

Ingatlanok árverései (20000 forint becsértéken<br />

felül.).- 543<br />

Brüll Mór a „Magvar Mezőgazdák Szövetkezetéinek<br />

ügyvivő igazgatója márczius hó<br />

30 án hivatalos helyiségében agyszélhüdés<br />

következtében 53 éves korában hirtelen elhuny t<br />

Brüll, Szirák nógrádmegyei községben született,<br />

s tanulmányainak befejeztével atyjának gazdaságában<br />

teljes odaadással és vasszorgalommal<br />

törekedett gazdasági ismereteit kiterjeszteni és<br />

tökéletesbbiteni, később önálló gazdálkodása<br />

alatt különösen az állattenyésztés terén nagy<br />

sikereket ért el s szakértelme e téren oly általános<br />

elismerésben részesült, hogy nemcsak<br />

állandó tagja volt a hazai tenyészáílat-kiállitások<br />

biráló-bizottságainak, hanem a midőn a<br />

földmivelési kormány a nyugati tájfajtáknak<br />

hazánk minél szélesebb köreiben való meghonosítását<br />

munkaprogrammjába felvette, nem<br />

egyszer azon kitüntető megbízásban is részesítette,<br />

hogy a tenyészállat-anyagnak helyszínén<br />

való kiválasztása czéljából őt Tirol és<br />

Vorarlbergbe küldötte ki, hol a legkeményebb<br />

téli időjárás daczára hónapokig úgyszólván<br />

gyalog járta be az Alpok legelhagyatottabb<br />

majorjait. Tevékeny részt vett továbbá a budapesti<br />

központi tejcsarnok megalapításában. és<br />

vezetésében, s ezzel kapcsolatban a szarvasszói<br />

és mácsai borjunevelő telepek létesítésében.<br />

A 80-as évek végén létesült a „Magyar<br />

gazdák hadsereg ellátó szövetkezete" a Köztelken,<br />

melynek .fennállásáig tevékeny igazgatósági<br />

tagja volt, s a midőn ezen intézmény munkakörének<br />

kiterjesztése vált szükségessé, ő is azon<br />

lelkes hazafiak sorai között volt, kik a „Magyar<br />

Mezőgazdák Szövetkezetét" megteremtették!<br />

A kezdet nehézségeinek leküzdése után, mint<br />

ügyvivő igazgató teljes munkásságát a „Magyar<br />

Mezőgazdák Szövetkezete" ügyeinek szentelte.<br />

Már a mult télen hosszú ideig tartó, súlyos<br />

betegség támadta meg erős szervezetét, de<br />

családja odaadó ápolása visszaragadta a halál<br />

torkából és látszólag üjult erővel látott ismét<br />

munkához; a lappangó baj azonban kikezdette<br />

már szervezetét, s bár délvidékén keresett<br />

üdülésről e napokban jó kedvvel és visszanyert<br />

erővel tért haza, végzetét, mely munkás<br />

életét kioltotta, nem kerülhette el. Hült tetemét<br />

f. hó 2-án, vasárnap délelőtt 10 órakor helyezik<br />

a kerepesi-út melletti sirkert halottas házából<br />

örök nyugalomra.<br />

A Magyar Gazdaszövetség igazgató választmánya<br />

folyó évi április 6-án d. u. 4 órakor á<br />

szövetség helyiségében, (Üllői-ut 8.) ülést tart.<br />

Tárgyak: 1. Ügyvezető előterjesztése; 2.<br />

Zselénsky Róbert gróf előadása a buzaringről.<br />

3. Bernát István előadása a keletindiai uzsoratörvényekről.<br />

4. Löeherer Andor indítványa a<br />

a gabna árjegyzése tárgyában.<br />

Tejgazdasági iskola. 1899. évi május<br />

hó l én nyílik meg a nagy-szécsényi tejszövetkezetnél<br />

(Nógrádmegyében) létesített<br />

állami tejgazdasági munkásnőket képző iskolának<br />

ujabb — félévre terjedő — tanfolyama.<br />

Az ide való felvételért kifogástalan előéletű és<br />

legalább is 16 évet betöltött nők pályázhatnak,<br />

kik teljes ellátásban (esetleg e helyett havonta<br />

15 frt ellátási dijban) és 4 frt havi bérben<br />

részesülnek. Az • ez iskolába való felvételért a<br />

kérvények keresztlevél, iskolai és erkölcsi<br />

bizonyítványokkal felszerelve a nagy-szécsényi<br />

tejszövetkezet igazgatóságához intézendők<br />

április hó 20-ig.<br />

Nagybirtokos és bérlők figyelmét felhívom,<br />

egy értelmes, rendkívüli nagy tapasztalatú,<br />

becsületes és ritka szorgalmú gazdatisztre,,<br />

ki állását rövid idő alatt változtatni<br />

fogja. É környék birtokosai, a kereskedővilág<br />

és bárki, ki őtet ismeri, legmelegebben fogja<br />

ajánlani, mint kiváló egyént. 3 bizonyítványt<br />

mutat fel, 14, 8 és 9 évekről, mely időt"<br />

nagybirtokok általánosan elismert kitűnő kezelésével<br />

töltött el. Bővebb felvilágosítást nyújt<br />

N. N. titkár ur Budapest, Vár, Országház-utcza<br />

19. szám 1. em. ajtó 8.


<strong>27.</strong> SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM,<br />

Szuperfoszfát<br />

k a l n l t , c h i l i s a l é t r o m ,<br />

k é n ^ a v a § - k á l l 9 k é n -<br />

N i i v a N - a i i i i i i o i i i a k<br />

Szölőtrágyacompositio<br />

és egyéb mütrágyaféléket elismert kitűnő<br />

minőségben ajánl a<br />

M H<br />

üM g A RI A "<br />

MŰTRÁGYA,KÉNSAYÉSYEGYI IPAR<br />

RÉSZYÉNYTÁRSASÁG<br />

B U D A P E S T E N , ,<br />

VI. KER. VÁCZI-KÖRÚT 21. SZAM.<br />

Részletes utasítások kívánatra ingyen<br />

és bérmentve.<br />

f 1898. évi forgalom: 26,239 mm. i<br />

Felhívjuk<br />

a t. cz. gazdaközönség<br />

figyelmét<br />

Ji =" «-y<br />

/ a budapesti fflpjü-aiiiczira,/<br />

:lvilágositással szolgál:<br />

HELLERM.s TÁRSA,<br />

BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 13. ,<br />

Millenniumi nagyérem nagyban termelés,<br />

kivitel és versenyképességért.<br />

ó-gyár r.-t.<br />

Részvénytőke 3,000.000 korona.<br />

Gyár : Pozsony.<br />

Iroda : Budapest, V., Váczi-körut 38.<br />

Táviratok : APOLLO BUDAPEST.<br />

Budapest telefon 2692. « Pozsony telefon 195.<br />

Petroleum, ugrom, nyersucium, murai iumm,<br />

rektifikált benzin minden minőségben, gazolin,<br />

ásvány-, kenőolajok, la. hengerolaj, l-a. gépolaj,<br />

orsóolaj, tengelyolaj, tovotte-zsir paraffin.<br />

Stearin- és paraffin-gyertyák.<br />

Az olaj bizalmi czikk.<br />

Ásvány-, gép- és hengerolajokat szállítunk<br />

nyersanya. ból előállítva,<br />

nindenkof egyenlő ininősésben és a ki egy ízben<br />

szükségletét ismét újból náíunk<br />

fogja fedezni, mivel szolidan szolgáljuk ki.<br />

Kérünk tehát próba-megrendeléseket.<br />

Apollo kőolajfiiioinitó-gyár részvénytársaság.<br />

Iroda : Budapest, V., Váczi-köriit 33.<br />

KÖZTELEK, 1899. APRILISja(^L_<br />

ALAPÍTTATOTT 1872.<br />

SCHOTTOLA ERNŐ, BUDAPEST.<br />

Műszaki közp. üzlet: Gyár :<br />

VI., Andrássy-űt 3. VI., Réray-u. 16.<br />

Fonciére-palota. (Saját telepen.)<br />

Gőzcséplőgépek javítására és felszerelésére ajánlok<br />

Dobsineket<br />

bármely kívánt profilban,<br />

Kenö'sselenczéket<br />

minden létező rendszerben,<br />

Csapágyfémet<br />

legkiválóbb minőségben,<br />

Szíjakat<br />

legjobb szinbőrböl,<br />

Kenderhevedereket<br />

duplán és háromszorosan keresztbe szőve, vala-1<br />

mint a hozzávaló pléh felvonóserleg éket.<br />

ségleti czikkben.<br />

Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve.<br />

»<br />

REMINGTON"<br />

ÍRÓGÉPEK<br />

v i l á g h í r ű e k .<br />

VALLÁS-és KÖZOKTATÁSÜGYI<br />

magy. kir. minister<br />

KERESKEDELEM,TŐZSDE.<br />

Budapesti gabonatőzsde.<br />

{Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi<br />

szég jelentése.)<br />

Napi jelentés 1899. márczius 30.<br />

1899. évi márczius hó 30-án a gabona-csarnokban<br />

a titkárságnál bejelentett gabona eladások<br />

lajstroma.<br />

képesek az utolsó napok erős áreséseit helyrehozni.<br />

Egyes határidők nevezetesen az áprilisi és májusi buza<br />

árfolyamai ugyan ma javulást mutatnak, de csekely<br />

részvét miatt ez nagyobb mérvű nem lehetett.<br />

Készbuza ma jól volt kínálva, a malmok azonban<br />

még mindig nem vásárolnak, csupán egyes malmok<br />

a napiszükségletet szerzik be. A mai forgalom 12,000<br />

mmázsa, mely mennyiség változatlan árak mellett kelt el.<br />

Eladatott:<br />

Tiszávid.:<br />

Fehérm.:<br />

Tolnai :<br />

Ő-becsei :<br />

100<br />

:g frt 10.40<br />

, „ 10.35<br />

,. » 10-35<br />

, ,10 30<br />

„ „ 10-25<br />

, „ 10.15<br />

. „ 10.15<br />

„ „ 10.10<br />

„ „ 10-<br />

„ „ io - —<br />

„ » 9'85<br />

» „ 10-35<br />

„ „ 10.20<br />

3-70 '<br />

950<br />

10.35<br />

Hivatalos Közlöny-bői.<br />

„A vallás és közoktatás-<br />

100 ,<br />

ügyi magy. kir. minister a<br />

_ Remington írógépet (kaphatói Rozsban teljesen- szünetelt üzlet. Budapest<br />

Glogoivski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér 7-75 frtig ér el.. ,<br />

18. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tanin-<br />

Árpában gyenge a forgalom, takarmányczélokra<br />

tézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. 6-50 frtig kél el helyben illetve Kőbányán.<br />

Tengeriben ugy a kereslet, mint a kínálat csök-<br />

Festékpárna mellőzve. — 4-szeres billenkent, mi az árakra bénitólag hatott s mintegy 5 kr.<br />

tyű 8-szoros helyett. — Legfinomabb árapadást idézett elő. Budapesten 4'60 frtig, ennek tá-<br />

acélszerkezet. — Közismert nagy tartósvolságában 4-52V2 frtig kél el,<br />

ság. — Központi vezeték nélkül. — Tel<br />

Zab változatlan-5-HO—6-15 frt ér el.<br />

jes magyar és német billentyűzet. — Min-<br />

Határidők daczára a magasabb külföldnek, naden<br />

betűnek csak 1 billentyűje. — Leggyobb áremelkedést' nem értek el.<br />

nagyobb sokszorosító képességgel.<br />

Déli 12 órakor következőképp áll:<br />

A RBMINGTONT nagy sikerrel használják.<br />

Köttetett. Déli tárlat.<br />

A magy. kir. bel-, a földmivel iz igazság-, a<br />

Buza áprilisra . . 9-19 -"29 9-35—36<br />

„ májusra . . 9-22--31 9'24-25<br />

Fiumei kormánjzóság, — Magy. kir. államvasu<br />

gatósága, M. kir. államvasi tak ( 1 t t i.<br />

, októberre . . í<br />

kir. államvasutak gépgyára^ ~^^kes'fflvi<br />

Rozs ápr. . . . C _•_—-•— 7-65—<br />

Tengeri máj. . . .<br />

gitoisá^af'Ságocsf — Magy. Mezőgazdák szö'<br />

Zab ápr. . . . (<br />

Bpest. Reé Jen6 püspöki urad. bérlő Veszpi<br />

Káp.-repcze aug.<br />

Kéler Zoltán, gróf Festetich urad. ügyésze Bu(<br />

Győri püspökségi központi iroda Győr. Osztr. n<br />

társ. urad. igazg. Budapest. Zichy<br />

gróf urad. számvevői hivatala Bpest., I., Kr:<br />

22. M. kir. állami jőszigigazgatóság Ara<br />

Siess. (Goldftnger Gábor szeszgyári képviselő<br />

nél, iparkamaránál, ügyvédeknél, megyéknél, vá<br />

tudósítása.)<br />

közjegyzőknél, erdészeknél, íróknál, tanárokn<br />

A szeszüzletben a lefolyt 14 napban az üzletmenet<br />

kielégítő volt és tartós vételkedv folytán a szesz-<br />

nélkül küldünk saját költ árak azonnali szállításra változatlanul a legutóbbi zár-<br />

ország bármely részébe díjmentes belatjegyzés szerint záródnak. Elkelt finomított szesz<br />

mutatásra es az egyszerű kezelés begyakorlására 54.50—54.75 frtig nagyobb vevőknek és 55—55.25 frton<br />

.bárhova ugyancsak,saját költségünkre küldjük ki kisebb vevőknek. Élesztő szesz gyerebb vételkedv foly-<br />

tisztviselőinket. — Árjegyzék bérmentve é8 ingyen. tán 25 krral olcsóbban, 54.50 frt kelt nagyban vevők<br />

<strong>Mezőgazdasági</strong> szeszgyárak által kontingens nyers-<br />

1 Erzsébet-tér 16. szesz változatlan áron volt kínálva és több tétel 17<br />

frton kelt. A légutolsó napokban olcsóbb, bécsi kontin-<br />

Reiuington Írógépek és Edison-mimeograp<br />

gens nyersszeszjegyzések folytán az irányzat lanyhább<br />

jogosított eladási telepe.<br />

lett és kontingens nyersszesz 0-25 írttal olcsóbb áron<br />

kelt el. - .


542 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HO 1. <strong>27.</strong> SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.<br />

A kontingens nyersszesz ára Budapesten 17.00— i<br />

17.25 forint.<br />

A kivitel a lefolyt 14 napban néhány nagyobb<br />

tétel finomított szeszt vásárolt, mely Dél-Törökország<br />

felé lett szállítva.<br />

Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. Győr,<br />

Kenyérmező, Arad, Temesvár valamivel olcsóbban.<br />

Bécsi jegyzes 18. 18.30 frt kontingens nyers-<br />

Prágai jegyzés 53.50 frt adózott és 17.50—<br />

—.— frt adózatlan szeszért.<br />

Trieszti jegyzés 10.75—11.50 frt kiviteli szeszért<br />

90°/o hektoliterje.<br />

Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz<br />

54 50-54 75 frt, élesztőszesz 54 50—55 75 frt, nyersszesz<br />

adózva 53 50—5375 frt, nyersszesz adózatlan<br />

(exkontingens) 13- 13-13 frt, denaturált szesz 19 50 '<br />

—20 — frt. Kontingens nyersszesz —. ;—.<br />

Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérmentve<br />

budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés<br />

mellett értendők.<br />

Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.)<br />

Valamennyi magfélének forgalma folytatólag is.<br />

igen élénk volt < s a váratlanul beköszöntött fagy sem<br />

csillapíthatta a nagy keresletet. Általában minden vetőmagfélének<br />

csak a legjobb minősége felé irányul az érdeklődés,<br />

ezek aztán teljes árak mellett keltek el. í<br />

Oíyan körülmény ez, mely annál is inkább méltó érdeket<br />

kelt, mert csaknem mindennap hoz ujabb kínálatokat<br />

hanyatló árak mellett, a nélkül azonban, hfgy kétes<br />

minőségűek miatt kivívhatnák a gazdák figyelmét,<br />

Ha már most tekintetbe/veszszük, hogy p. o. a luczerna,<br />

lóher, répamag stb.-nek megbízható minőségben már szűkebben<br />

van és árukat nagyon tartják, akkor önkényt<br />

következik, hogy az emiitett, látszólag obsó kínálatok<br />

csak arra szolgálnak, hogy nem megbízható minőségű<br />

árunak és megmaradt régibb készleteknek vásárt<br />

teremtsenek.<br />

Vörös lóherének finomabb és köz^pfajtáit továbbot<br />

is jól keresték s különösen az északi vidékeinkre<br />

nagyobb mennyiségek vásároltattak.<br />

Luczerna a múlt heti árakat jól fentartotta és<br />

igen élénk volt a vásárlási kedv.<br />

Bépamaqból ezen évadban olyan nagy szükséglet<br />

érvényesül, a minő már évek óta nem volt. Az<br />

elejétől fogva szilárd irányzatot nem bírta lelohasztani<br />

a nagy tömegekben piaczra vetett régi áru, '<br />

mirithogy a szolid kereskedelem erélyesen állást foglalt<br />

a túlkapások ellen és e figyelmeztetések nyomán<br />

gardáink is óvatosabban jártak el szükségletűk beszerzése<br />

körül.<br />

Mindennemű fümagva\ után olyan jelentékeny<br />

kereslet nyilvánul, hogy a termelési helyekről ujólagosan<br />

nagy mennyiségek hozattatása vált szükségessé.<br />

Jegyzések nyersáruért. 100 kilónkint Budapesten.<br />

Vörös lóhere, mult évi . . 48—50 frt.<br />

Vörös'lóhere uj . . . . . 54—58 „<br />

Luczerna, franczia, . . . 70—80 ,<br />

Luczerna, olasz, . . . . 58—62 „<br />

Luczerna, magyar, . . . 56—62 ,<br />

Baltaczim . . . . . . . 14—15 „<br />

Muhar . . 5'50—6-50 „<br />

Bükköny . „<br />

Heremagvak ólomzárolása. *)<br />

A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állómás<br />

az 1898/99. idényben f. évi márczius hó 30-ig bezárólag<br />

az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél<br />

a következő mennyiségű vetőmagvakat ólom-<br />

Luczerna Lóhere Összesen<br />

métermázsa<br />

Mauthner Ödön, ' Budapest 273 4 2663 - 5397<br />

Haldek Ignácz, Budapest ... 701 1727 2428 .<br />

Klein Vilmos Szatmár 111 1364 1475<br />

Magy. mezőg. szöv. Bpest ___ 460 675 1135<br />

Frommer A. H. utódalj Bpest 466 627 1093<br />

Deutsch Gyula, Budapest ... .399. 638 1037<br />

Ifj. Freund Sámuel, 'Szatmár , 43. 717 ,7§0<br />

Beimel és fia Budapest ... 260. . 314 574<br />

Hollander A. és fia, Ungvár. 23 .243 268<br />

Boross és Szalay ... :. 130 125 255<br />

Kramer, Lipót Budapest ... 59 174 ;233<br />

Szávoszt Emil, Budapest ... 87 136 223 •<br />

Radváner I. L. Budapest 69 115 184<br />

Fuchs Fülöp és fia, Budapest 135 16 151<br />

Lamberger Károly Bpest ... 60 16 76<br />

Gr. Teleki Arvéd, Drassó... 72 — 72-<br />

Singer Zsigmond, Budapest 36 \ 27 63<br />

Felsenburg, B.-G}armat ... — 40 40<br />

;Feldmann Mór, Szatmár ... — 12 12 _<br />

Nöthling Vilmos Budapest... 8 — 8<br />

" Kesznfer Izidor, M.-Sziget — — 7 7<br />

Összesen— ... 5853 9638 15491<br />

l )- 5 q Biborhere, 13 zs. Baltaczim, 7 zs; Árvarozsnok,<br />

3 -zs. Vérfejü csábair, 11 zs. Franczia -perje,<br />

4 zs. Angol perje, 6 zs. Csomós ebir.<br />

*) A hazai mezőgazdaságra nézve káros amerikai<br />

eredetű hereféle magvakat a magvizsgáló állomás<br />

nem plombozza.<br />

Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása<br />

a .Köztelek" részére. Budapest, 1899. márcz. 30-án.<br />

Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta<br />

súlynak értve, zsákostul, budapesti Vasúti vagy hajóállomáshoz<br />

szállítva:<br />

A és B dara —.— frt.<br />

Buza (3 1 2 3 4 5 6 7 7Va<br />

liszt: frt 16.20 15.60 15.— 14.40 13.7013.20 12.2010.6)8.30<br />

Lujza Gőzmalom Részvény-Társaság üzleti tudósítása<br />

a „Köztelek" részére. Budapest, 1899. márcz. 30.<br />

Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként,<br />

zákostul. Kötelezettség nélkül.<br />

- 15.40 14.80 14.20 13.80 13.— 12.40-10.40 8,20'<br />

Takarmányliszt Korpa<br />

Az Apolló kőolajflnomitógyár-részvénytársaság<br />

üzleti .tudósítása a „Köztelek" számára. Budapest, 1899.<br />

márcz.' 30.•<br />

Mai áraink :<br />

Olaj: I. rendű Apolló-henger.olaj, világos 27-50 frt<br />

„ „ „ sötét 24 50 „<br />

„ „ orosz gépolaj világos 17.50 „<br />

legfinomabb amerikai tovotte zsir 28.— „<br />

finom „ „ „ 26.— „<br />

nettó 100 kgként, hordóval együtt, tiszta göngysulyszámitással,<br />

fizetendő készpénzben 2°/o engedménynyel,<br />

vagy 4 havi váltóval, Pozsonyban átvéve. Ugyanezen<br />

olajok Budapesten átvéve 1 frttal drágábbak.<br />

Petroleum: Liliom császárolaj . 23-50 frt<br />

egysziv kőolaj . . 20-50 „<br />

háromsziv kőolaj . 19'50 „.<br />

csillagkereszt- kőolaj 19'— „<br />

nettó 100 kgként, hordóval együtt, 20°/o tara, készpénzben<br />

engedmény nélkül Pozsonyban átvéve. Ugyanezen<br />

kőolajok Budapesten átvéve 50 krral drágábbak.<br />

.4 központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban<br />

(en gros) eladott élelmiczikkek árairól.<br />

Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének<br />

jelentése 1899. márczius hó 29-rőt.<br />

Kielégítő hozatalok mellett forgalmunk élénk •<br />

csupán husnemüekben gyengült az enyhébb időjárás<br />

következtében a fogyasztás. A borjú ára ismét 4—5<br />

krral esett vissza.<br />

Husnemüek. A marhahús ára változatlan, borjut<br />

38—40 kron adtunk kilónkint hosszan mérve ; a középminőségü<br />

bárány 4-50—5 frttal lett páxonkint eladva.<br />

Füstölthus és sonka kevésbé keresett, ára nem emelkedett.<br />

Kolbász 50, szalonna 52—56 kr. kilónkint.<br />

Baromfi ma több érkezett és pedig többnyire szerb<br />

áru, mely miatt az árak emelkedése megakadt.<br />

Vadból csupán vaddisznó került .eladásra 60—64<br />

kron kilónkint.<br />

Halból egy küldemény ponty 40—50 kron ment<br />

kilónkint. Az élőhalnak ára meglehetősen felemelkedett:<br />

harcsa 1.40 frt, süllő 0.80-1-50 fíton kilónkint.<br />

Tejtermékek. Teavaj gyorsan kelt, a . szükséglet<br />

még mindig tart, az árak valamivel javultak. Turó már<br />

több érkezik, ára nagyban 14—16 kr. kilónkint. Groisajt<br />

I.-rendü 64—67 kron, gyengébb minőségű 60—62<br />

kron kelt.<br />

Tojás, daczára a jobb hozataloknak, tartott áron<br />

keít. Ma is 31—31.5 írtig fizették a nagy ládát s 44<br />

drbot adtunk egy frtért; a többi 10) drbos tolásládát<br />

2'40 frton adtuk. A kivitel szünetel, mivel a helyi<br />

fogyasztók jobb árakat fizetnek.<br />

Zöldségbőljnéhány küldemény szép saláta 3'5 frton<br />

kelt 100 drbonként, gomba pedig 3' frton ugyancsak<br />

100 drbonként.<br />

Gyümölcs. Fajalmát eladtunk 27—30 frton métermázsánként<br />

; szép válogatott aprót pedig 10 frton. Az<br />

eper drbját 15 kron, a körtét kilónként 30 kron's a<br />

dió mázsáját -18—20 frton adtuk.<br />

Fűszer és italok. A méznek 40 kron kelt kilója<br />

s a szilvóriumot 70 kron adtuk literenként.<br />

Hng. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52-54,<br />

II. oszt. 50-52, III. oszt. 48—50, eleje I. oszt. 48—50,<br />

II. oszt. 42—48, III. oszt. 40—42, borjúhús hátulja I.<br />

oszt. 52 —60, II. oszt. 40—52, eleje I. oszt. 42—54, II.<br />

oszt. 30—42, birkahús hátulja l. oszt, 44—48, II. oszt.<br />

42—44, eleje I. oszt. 40—44, II. oszt. 38—40, bárány<br />

eleje ldbO. 0'—.hátulja •——•—, sertéshús magyar<br />

szalonnával elsőrendű 1 q 51 -53 0, vidéki 40—48, szalonna<br />

nélkül elsőrendű 54—56, vidéki 38—46, sertéshús<br />

pörkölt 40 0—46, sertéshús szerb szalonnával —<br />

, szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar<br />

—•—•—, idegen (vidéki) sonka nyers 1 kg.<br />

70—90, füstölt belf. csonttal 0 50—Q-8, csont nélkül 0-70<br />

—1-00, sonka füstölt külf. csont nélkül —•—•—,<br />

szalonna sózott 1 q 48 0—50 0, füstölt 52'—54', sertészsír<br />

hordóval 55 5—56'0, hordónélkül 53 0—53 5, kolbász<br />

nyers 1 kg. , füstölt 60—90, szalámi belföldi 130<br />

—140, külföldi ——, malacz szopós élő 1 db 2- 3'—,<br />

tisztított 0-70—80.<br />

Baromfi, a) Elő. Tyúk 1 pár frt 1 50—2 00,<br />

csirke 9 00—1'60, kappan hizott .2 60—3 00, sovány —<br />

0.—, récze bízott 2 70—3 6 ), sovány 2'40-t:2'80, lud<br />

hízott 5 00—6 80, sovány 31)0^-3 60, pulyka hizott 6'00<br />

- 7 00 sovány 2-50—3'—. b) Tisztított Tyúk 1 db frt<br />

0 65-0 75, 1 kg. , csirke 1 db 050-0 60, 1 kg.<br />

, kappan hizott 1 db 1 50 —1 80, 1 kg. —• •—,<br />

récze hizott 1 db 1 20—1 50, 1 kg. 65-68. félkövér 1 db<br />

1 20 - 1-50, lud hizott 1 db 2-50—3 00. 1 kg. 68—070,<br />

félköv. 1 db 0 80—2-50, 1 kg. 44—52, pulyka hízott<br />

1 db 2 20—2-50,1 kg. 60—65. félkövér 1 db 1-— 3 50,<br />

1 kg. 46 -55, ludmáj 1 db 15-1-50, 1 kg. 1 50-20 -, (<br />

ludzsír 1 kg. 0 8—1 00, idei liba 1 db —-•—.<br />

Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 1-00—1 40, csuka 1-C0<br />

- 1 40, ponty (dunai) 0 60 -1 00, süllő —•-—•—, kecsege<br />

0-—0-0, máma —'50— 90, czompó 0 50—0 90.<br />

ingolna 0- 0"—, apró kevert 0-25— 0"35, lazacz ,<br />

pisztráng 0' 0 —.<br />

Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09,<br />

lefölözött 0-06—0-07, tejszín 0' 0—, tejföl0-20—0-28,<br />

tehénvaj (tea) 1 kg. 100—120,1. rendű 0 80—0 90. II. r.<br />

53-60-—•, olvasztott 0-50—60, Margarin I, rendű<br />

0-—, II. rendű 0- 0-—, tehéntúró 0-14—0-16, juhturó<br />

38—48, liptói 0-40—0-50, juhsajt 0'3í—48, emmenthali<br />

sajt 1-10—1-10, groji sajt 0-50-0-66.<br />

Liszt és kenyérnemil. Fehér kenyér 1 kg. frt<br />

13-0—18-0, barna kenyér 110—14-0, rozskenyér 11-0<br />

—11-0. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•—,<br />

2 —•—, 3 —•—, 4 —•—, S —•—.<br />

Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stokeriui<br />

24—35, borsó héjas magyar 7-00—15-—, koptatott<br />

magyar 13—15, külföldi 17—22, bab fehér apró 6—7,<br />

aagy 6—8, szines 7-00—10.<br />

Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 30 0—31-50<br />

SI. oszt. (1440 db.) 22-0—23"0, meszes 24 -26, orosz tojás<br />

100 db. —, tea tojás 2-20—2 40, törött tojás 0"— 0-—<br />

Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt .2. 4-—, 1 q<br />

2-9 -3 0, Petrezselyem 100 kötés 2 0—4-0,1 q 2 3 00<br />

zeller 100 drb 150—180, karalábé 1'0—1"60 vöröshagyma<br />

100 köt. 0-00—0-00, 1 q 3 00—4-50. foghagyma 100 köt<br />

-• v'l 1 20-—30—, vörösrépa 100 drb 1-00—1-80,<br />

fehérrépa , fejeskáposzta 0 0- -00, kelkáposzta 100 drb<br />

1-00—4 00, vörös káposzta 0- •— fejessaláta 3-00'—<br />

. 10 0. kötött saláta 0-0—0'00, burgonya, rózsa 1 q 1 50<br />

2 20, sárga 1 8 J-3-0.0, külföldi —• fekete retek 100<br />

drb 0-80—2-00, uborka nagy salátának 100 db —•—•—,<br />

savanyítani való 100 db 0-0—0-0, savanyított 1'80—2-00,<br />

zöld papr. 0- 0-—, tök főző —•——•—, zöldbab •—•'0,<br />

zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —• •—, fejtett 1 lit.<br />

—•—, tengeri 100 cső 0--0-, karfiol 100 db 10-0—1410,<br />

paradicsom 1 kg. 0 -—0"—, spárga 0-——0 —, torma<br />

1 q 6-8.<br />

Gyümölcs. Fajalma 1 qfrt 16—30, köz. alma 7'—14,<br />

fajkőrte , közönséges körte , szilva magvaváló<br />

0-0—0-0, vörös —•—, aszalt 9—24, cseresnye faj<br />

—• : , közönséges 0 , meggy faj — -—•,' közönséges<br />

, ringló —• , baraczk kajszin ——,<br />

őszi , dinnye görög nagy 1 db ——0"00, kicsi<br />

, sárga faj 0 0—0 - —, 1 kg. közönséges —-—<br />

szőlő 1 kg. 0- 0-—, csemege , dió (faj, papirhéju)<br />

—• , közönséges 15 5—20, mogyoró 30—33,<br />

gesztenye magyar 0 , olasz 18—24, narancs messiuai<br />

100 db 1-00—3 0, pugliai —•—•—, mandarin 2 00—<br />

3 00, czitrom 1 00—1 23, füge hordós 1 q 18—24, koszorús<br />

16 —20—, datolya 40—44, mazsolaszőlő 46—76,<br />

ügres 1 lit. 0-—, eper 1 kg. •— kr.<br />

Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt<br />

30—60, II. rendű 20—30, csöves , (szárított)<br />

. köménymag , borsókmaga<br />

- | . mák 1 q. frt 25—30, méz csurgatott 0-40—<br />

>50, sejtekben 1 kg. —•—-•—, szappan szín 20—25,<br />

Stözönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit.<br />

0 40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi<br />

pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz palaczkbrn<br />

Hideghusvásár a Garay-téri élelmi piaczon.<br />

1899. márcz. 31-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság<br />

jelentése a ,Köztelek* részére.) Felhozott Budapestről<br />

40 árus 27 db sertést, 0 árus — db süldőt, 5000 kg.<br />

friss hust, 3500 kg. füstölt húst, 400 kg. szalonnát, 50Q<br />

kg. hájat.


<strong>27.</strong> SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1.<br />

Vidékről és pedig: Nagy-Kőrös 2 árus 36 sertést,<br />

Czegléd 2 árus .20 sertést, Szabadszállás 1 árus 2<br />

sejtést, Monor 2 árus 3 sertést és 15 süldőt, összesen<br />

7 árus él drb sertést és 15' drb sertést.<br />

Forgalom élcnk. Árak a következők: Friss sertéshús<br />

1 kg. 50-64. 1 q 5Ó00— 51Ó0, söldőhus 1 kg.<br />

64—72, 1 q 5600—öOOO. füstölt sertéshús 1 kg. 64—72<br />

1 16200—6400, szalonna zsírnak 1 kg. 56—60,, 1 q 5-0 ;<br />

;,nO>', füstölt szalonna 1 kg. 64—72, 1 q , háj<br />

1 kg. 56—SO, 1 q. , -disznózsír 1 kg. 64—66,<br />

1 q - , kocsonyahús 1 kg. 40—48, 1 kg.<br />

. füstölt sonka 1 kg. 76—80, 1 q 6400—6800 krig.<br />

HideghnRvásar az Orczy-uti élelmi piaczon. 1899.<br />

márezius hó 31-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság<br />

jelentése a ,Köztelek' részére). Felhozott Budapestről<br />

38 áras 7 db sertést, 0 árus 0 db süldőt, 1600 kg.<br />

friss hust, 1600 kg. füstölt hust, 600 kg. szalonnát,<br />

360 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg.<br />

hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahúst,<br />

— kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, —<br />

kg. töpörtőt.<br />

Forgalom élénk. Árak a következők: Friss sertéshús<br />

1 kg. 54—72, 1 q 5000—5100, süldőhus 1 kg.<br />

— , 1 q •—t , füstölt, sertéshús 1 kg. 60—72,<br />

1 q 5800—6000, szalonna zsirnak 1 kg. 52—54, 1 q<br />

6200 , füstölt szalonna 1 kg. 56—60, 1 q t^- 1 ——<br />

, háj 1 kg. 56—58, 1 q 5600 , disznózsír 1<br />

kg. 60 , 1 q , kocsonyahús 1 kg. 36—40,<br />

1 q , füstölt sonka 1 kg. 60—90, 1 q<br />

—— krig, kolbász 1 kg. —, Disznósajt 1 kg.<br />

hurka —, 1 drb -—j—, töpörtő 1 kg. krig.<br />

Budapesti takarmányrásar. (IX. kerület Mesterutcza,<br />

1899. márcz. 31. & székesfővárosi vásárigazgatóság<br />

jelentése a ,Köztelek* részére). Felhozatott a szokott<br />

községekből 31 szekér réti széna, 12 szekér muhar-<br />

13 zsupszalma, 1 szekér alomszalma, 0 szekér taksrmányszalma.,<br />

1 szekér tengeriszár, 5 szekér epéi)<br />

takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles siű.l,<br />

€00 zsák szecska. A forgalom lanyha Árak q-ként a<br />

következők: réti széna 240—340, muhar uj 300—350,<br />

zsupszalma 160—180, alomszalma 140—140, egyéb<br />

takarmány ——, lóhere í takarmányszalma<br />

, tengeriszár 1000—1000, luczerna<br />

, sarjú , szalmaszecska 180—190, széna<br />

, uj , zabosbükköny 300—320. összei<br />

kocsiszám 69, suly 55200 kg.<br />

Allatvásárok.<br />

Budapesti gznrómarhavásar. Márezius hó 30-án.<br />

A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság<br />

Jelentése.<br />

Felhajtatott: 1048 drb belföldi, — db galicziai,<br />

drb tiroli, 9 db növendék élő borjú, 1612 db élő<br />

bárány; 27 drb belföldi, — drb galicziai, — drb<br />

tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borin, 5825 drb<br />

ölött bárány, 6 drb élő kecske, 3 drb ölött.<br />

A vásár lanyha lefolyású volt.<br />

Árak a következők: Elő borjuk: belföldi —•—•—<br />

írtig, kivételesen — írtig dbonkint, 30—38 írtig, kivételesen<br />

*—- frtig súlyra, növendék borjú 19—23 frtig,<br />

kivételesen — frtig dbonkint, — •— frtig súlyra<br />

Ölött borjú : belföldi 32—42 frtig, tiroli frt, galicziai<br />

frtig, növendék borjú frtig dbkint,<br />

ölött bárány 3 0-60 frtig, bécsi ölött borjú , kiv.<br />

— frtig súlyra. Elő bárány 3-75^6 5 frtig, kivételesen írtig<br />

élő kecske —•—•—írtig páronkint. Hizlalt ürü — .<br />

Budapesti juhvásár. 1899. niárezius hó 27-én. (A<br />

székesfővárosi közvágóhid és marhavásár igazgatóság<br />

jelentése a "Köztelek" részére).<br />

Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 485, feljavitott<br />

juh —, kisorolt kos —, kiverő juh —, bárány —,<br />

kecske , boszniai —, szerbiai —, angol keresztezés<br />

—, romániai — durvaszőrü — db.<br />

Birkavásár lassú lefolyású volt.<br />

Árak a következők: Belföldi hizlalt ürü 19—22'<br />

frtig páronkint, 22' 23'5 frtig 100 kiló élősúly szerint,<br />

kiv. — frtig, feljavitott juhok 16'0—20'— páronkint, 21-—<br />

22-50 frtig súlyra, kisorolt kosok —• •— pár., kiv.<br />

frtig, kiverő juh 0-00 "0 páronkint, —'——'—• kiv.<br />

' frtig súlyra, bárány "0, kecske —, kiv. frt pár.<br />

anya juh 0- •— pár., suly, szerbiai —•- ,<br />

durvaszőrü frtig párkint, 100 kiló után 20 frt.<br />

Budapesti gazdasági és tenyészmarSiavásár. 18<br />

évi márezius hó 30-án. (4 budapesti közvágóhid<br />

marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részt<br />

Felhajtatott: 153 db, úgymint: jármos ökör elsőmin.<br />

db, közép 34 db, alárendelt — db. Fejőstehén : fpbér<br />

O drb, tarka 84 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó 20,<br />

fehér — db, jármosbivaly — db," bonyhádi 15 db,<br />

hizlalni való ökör — db, üsző 0 db.<br />

5 volt, áz árak váltó-<br />

Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos<br />

ökör , középmin. jármos ökör — pár.,<br />

alárendelt minőségű jármos ökör"————, hizlalni<br />

való, jármosbivaly — é. s., frtig páronkint.<br />

jobb minőségű jármos ökör —' mm.-kint é. s.,<br />

tarka bekötni való ökör frtig. Fejőstehenekért és<br />

pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert<br />

származású tehén 70—120, bonyhádi tehén 110—Í60<br />

kiv, — frtig, tinó " frtig páronkint.<br />

Budapesti vágómarhavásár. 15<br />

30-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatoság<br />

jelentése a „Köztelek' tészére.) Felhajtatott: 2299 db<br />

nagy vágómarha, nevezetesen : 1253 db magyar és tarka<br />

ökör, 373 db magyar és tarka tehén, 459 db szerbiai<br />

ökör, — db boszniai ökör, — db boszniai tehén, 35 db<br />

szerbiai tehén, 81 db bika és 98 db bivaly.<br />

Minőség szerint: ; 740 darab elsőrendű hízóit<br />

1295 db középminöségü és 264 db alárendelt min. bika<br />

db elsőrendű hizott ökör, db középminőségű<br />

ökör és — db alárendelt min. ökör; — db<br />

elsőrendű hizott tehén, — db középminöségü tehén,<br />

— db alárendelt minőségű tehén.<br />

A kisebb felhajtág. következtében az irányzat<br />

szilárdabb volt s az árak általánosságban 1 írttal sőt<br />

szerbiai közepes minőségű ökröknél 2 frttal is emelkedtek<br />

100 kgkint. A külföldi kereslet tartós.<br />

Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar<br />

ökör jobb minőségű 29" 33"—, kivételesen —• ,<br />

hízott magyar ökör középminöségü 24-50—29 —, alárendelt<br />

minőségű magyar ökör 20- 25'—, jobb minőségű<br />

magyar és tarka tehén 20—32-—, kivételesen tarka<br />

tehén ——•—, magyar tehén középmin., 20 32-—,<br />

alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 20—<br />

32' , szerbiai ökör jobb minőségű 24- 28-50, kiv.<br />

—•—, szerbiai ökör középminöségü 20;—23—, szerbiai,<br />

ökör alárendelt minőségű — - •—, szerbiai bika<br />

22' 31'—, kivételesen —•—, szerbiai bivaly 16.—21.<br />

kiv. .22 — frtig métermázsánkint élősúlyban.<br />

Budapesti lóvásár. Budapest, 1899. márcz. 30-án.<br />

(A budapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek"<br />

részére).<br />

A vásár forgalma közepes volt.<br />

Felhajtatott összesen 578 db. Eladatott 319 db.<br />

Jobb minőségű lovakból hátas 10 db, eladatott 2 db,<br />

145—170 frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 14 db,<br />

eladatott 2 db 130—230 frtért, nehezebb kocsiló<br />

(hintós) 30 db, eladatott 7 db 140—165 frtért, igás<br />

kocsiló (nehéz nyugoti taj) 80 db, eladatott 25, db 100—<br />

165 frtért, ponny. — db, eladatott 0 db frtért;<br />

közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló'<br />

stb.) 100 db, éladatott 45 db -60—90 frtért, könnyebb<br />

félék (parasztló stb.) 140 db, eladatott 90 db 20—55<br />

frtért; alárendelt minőségű lovakból 204 db, eladatott<br />

148 db 7—30 frtért. Bécsi, vágóra vásároltatott 97 db,<br />

az állatkert és kutyák részére vásároltatott 3 db, tulajdonjogra<br />

gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre<br />

gyanús: ló leföglaltátott — db, takonykór miatt<br />

gyepmesterhez küldetett f- db.<br />

Kőbányai sertésvásár. 1899. Márezius 31. (Első<br />

magyar sertéshizlaló-részvénptársaság telefon-jelentése a<br />

„Köztélek" részére.) A vásár csendes volt. Heti átlagárak<br />

: Magyar válogatott 32Í)—380 kg. nehéz 50-0—51-5,<br />

280—300 kg. nehéz 49- 50-— kr, öreg: 300 kg... tuli<br />

47-0-49-00 kr, vidéki sertésköjmyü 47'0^-49'0 kr. Szerb<br />

kr. Román ^iszta klgi páronkint 45 klgr. életsulylevonás<br />

és 4°/o engedmény szokásos. — Eleségáralc:<br />

Tengeri ó 4'80—'— - frt, árpa 6'80 frt Kőbányán<br />

átvéve. Helyi állomány: Máíoz. 24. marad: 33100 drb<br />

Felhajtás: Belföldről;,1346 drb, Szerbiából 1777 darab,<br />

Romániából drb, egyéb államokból darab.<br />

Összesen 3126 db. Főösszeg 36226 db. Állomány<br />

és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra<br />

(I—X. kerület) 1069 drb, belföldre Budapest<br />

környékére 528 drb, Bécsbe 223 drb, Csehországba,<br />

Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába,. :Ő32 db.<br />

Német birodalomba^— drb, egyéb országokba — db,<br />

A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elhullott<br />

1, vaggonból kirakatott hulla 7, borsókásnak<br />

találtatott 27, összesen 35; db. Összes elhajtás 2487,<br />

darab. Maradt állomány33739 drb, A részvény-szállásokban<br />

6339 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban<br />

maradt ? 2862 drb. Felhajtás: Szerbiából<br />

1777 db, Romániából drb, összesen 4638 drb.<br />

Elhajtás: 1800 drb, maradt állomány 2838 drb és<br />

pedig 2838 drb szerb és — db román. Az egészségügyi<br />

szemlénél jan. 1-től máig 123 drb a fogyasztás alól ki-<br />

" és technikai czélokra feldolgoztatott.<br />

Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken<br />

felül.)<br />

(Kivonat a hivatalos lapból.) ,<br />

Ápr. 4.; M.-Vadnai , a tkvi ha- Örményi 158793<br />

Budapesti. ..<br />

kir. tvszék<br />

Kulai<br />

kir. jbiróság<br />

531<br />

a tkvi ha- Martinelli .11140(6<br />

toság - . Antal, ..<br />

a tkvi ha- AÍS. báranya 8000jS<br />

. tóság • bácsi ev. ref.<br />

egyh. megye<br />

Ápr. 5. Kecskeméti<br />

kir. tvszék<br />

a tkvi ha- Nagy<br />

tóság Balázs<br />

24000<br />

Apr. 6. . V Budapesti a tkvi ha- Agner 124485<br />

kir, tvszék. tóság Lajos<br />

Ápr. 6. Bpesti 1—111. . a tkvi ha- Csávolszky 65507<br />

ker. kir. jbiróság tóság Lajos<br />

Ápr. 8. Aradi<br />

' kir, tvszék<br />

a tkvi ha- Szelle<br />

tóság . József<br />

31211<br />

Apr.' 12. Budapesti<br />

kir. tvszék<br />

a tkvi ha- Martinelli 129677<br />

tóság Antal<br />

Apr. 13. Budapesti<br />

kir. tvszék<br />

a tkvi ha- Deutsch 218205<br />

tóság Imréné<br />

Ápr. 15. Komáromi<br />

kir. tvszék<br />

a tkvi ha- Uray<br />

hatóság Imréné<br />

64218<br />

Ápr. - Í5. Budapesti<br />

kir. tvszék<br />

a tkvi ha- Beer<br />

tóság Vilmos<br />

125252<br />

Ápr. 17. Budapesti<br />

kir. tvszék<br />

a tkvi ha-. Pálfy<br />

tóság ' Ferencz<br />

273831<br />

Ápr. 21, Budapesti,<br />

kir. tvszék<br />

a tkvi ha- Kohn<br />

tóság Lajos<br />

185134<br />

Ápr. 21. Csákovai<br />

kir. jbiróság<br />

a tkvi ha- b. Rajacsich 40795''<br />

tóság György<br />

Ápr. 24. Budapesti<br />

kir. tvszék<br />

a tkvi ha- Fuchs<br />

tóság Karolina<br />

63821<br />

Apr. 24. Budapes'i<br />

kir. tvszék<br />

a tkvi ha- Fuchs<br />

tóság Karolina<br />

67808<br />

Ápr. <strong>27.</strong> M.-Ludasi<br />

kir. jbiróság<br />

a tkvi ha- Betegh<br />

tóság Ferencz<br />

26893<br />

Ápr. 28. Kassai<br />

kir. tvszék<br />

a tkvi ha- Forgách<br />

tóság József<br />

56662<br />

Máj. 5. Belovári<br />

kir. tvszék<br />

a tkvi ha- gr. Bereh- 1.072524<br />

tóság told Arthur<br />

Máj. 13.<br />

Máj. 15.<br />

Máj, 16.<br />

kir. tvszék<br />

Nezsideri<br />

kir. jbiróság<br />

a tkvi ha- Sztarék -8<br />

tóság Frigyes .<br />

' a tkvi ha- Haroska 2<br />

tóság Ferencz<br />

a tkvi ha- Doraer 3:<br />

tóság ' Emil ...,<br />

a tkvi ha- Gedeon. . 2<br />

tóság Parti János<br />

:.»C ©rsss. nany.,eraxd. cjryenfil®* tt»I»J««<br />

Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és<br />

kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatóin.<br />

— Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán ax<br />

0. M. G.K. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Badaj<br />

Barma has, az 0. M. G. E. titkára. "<br />

ÍEIsőrangu hazai g y á r t m á n y ^<br />

I MAGYAR |<br />

m<br />

I<br />

Magyarország legnagyobb és egyedüli<br />

| gazdasági gépgyára,]<br />

mely a gazdálkodáshoz szükséges<br />

00" összes "Öl<br />

gazdasági gépeket gyártja.<br />

Rendelések megtétele előtt kérjük minden Ifi<br />

szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk I I<br />

fordulni.<br />

Részletes árjegyzékkel<br />

j i* rakszw-0 felvilágosítással dljmeatsswi ázol- H


544 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1. Éf. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.<br />

<strong>Országos</strong> Magyar Kölcsönős Rtositó Szövetkezet.<br />

BUDAPESTEN, VIII., József-körűt 8.<br />

ElnS c: TELEKI GÉZA gróf. Alelnök: CSAVOSSY BÉLA.<br />

Igazgatósági tágoi :<br />

ANDRÁSSY GÉZA gróf, BUJANOVICS SÁNDOR, DESSBWFFY ARISTID, PÜSPÖKY EMIL,<br />

RUBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILA!ISY ZOLTÁN, SZŐNYI ZSIGMOMD,<br />

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOÍilTG SZÖVETKEZET a gazdaközönség<br />

általános elismerése szerint ugy a tüz- iiint a jégbiztosítás terén hiven<br />

megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség<br />

évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek<br />

teljes megelégedését vivta ki magának, az<br />

épület és átalány (pausclial) biztosításnál<br />

rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet<br />

pusztán csak a díjakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; —<br />

minden más illeték kizárásával.<br />

A takarmány és szalmáseleség<br />

biztosítása egy intézetnél sem eszközölhető oly olcsón és oly kedvező feltételek<br />

mellett mint a szövetkezetnél.<br />

@ÜT Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték<br />

nagyságára — a tiszta díjból ,5°/o díjengedményben részesülnek.<br />

Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal<br />

terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek.<br />

Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut<br />

8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024<br />

IiUTZ-féle valódi, teljesen ólommentes<br />

Porczellán-zománcfestékkel<br />

falakon és mennyezeteken oly mosható, igen elegáns és évekig tartó mázolat<br />

éretik el, melyen penész és gombaképzódes teljesen lehetetlen. — Gazdasági<br />

üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságokban, évek óta kitönően bevált, tej- és<br />

vajkezelési helyiségek, gépházak, konyhák, fürdőszobák, kiesetek, f stállók stb.<br />

részére, valamint mindott, ahol tisztaságra nagy gondot fordítanak. — Alkalmazása<br />

rendkívül egyszerű és olcsó. — Szakkörökből való,számos elismerő<br />

nyilatkozatta], mintával, színkártyával és prospektussal szívesen szolgálnak az<br />

egyedüli gyárosok<br />

LIITZ EDE és TÁRSA POZSONY, Gyár-ut 20. sz.<br />

1898. Szolnokon és Eperjesen ismét I. dijak ;<br />

KUHNE E.<br />

Magyarország legrégibb gazdasági gépgyára<br />

MOSOIVBM (1856)<br />

ajánlja a bekövetkező tavaszi idényre :<br />

Sack rendszerű aczél egyes, kettős és hármas<br />

ekéit, Laacke-féle szántóföld és rétboronáit,<br />

eredeti „H&IB18já9*Ba Drill"<br />

hegyes yidékre jsK©S©MÍ Drill"<br />

gabona osztályozó<br />

csak KÜHHÍE E.-nél.<br />

BEHÁH' ITJ<br />

„DIADAL" ROSTÁJA,<br />

Uj árjegyzék (1899) kívánatra bérmentve.<br />

FŐRAKTÁR:<br />

Budapest, Váczi-körut 57/a sz.<br />

kis gazdáknak ,JubÍBeum OrilB'<br />

sorvetőgépeit leszállított árakon.<br />

Magtárszelelök, rosták, konkolyozók folyton<br />

készletben.<br />

Quperfosztatok «<br />

állati és<br />

—; ásványi eredetűek,<br />

a legmegbízhatóbb, a legjobban bevált és a les/olcsóbb<br />

foszforsavas trágyaszerele, minden talajra alkalmasak.<br />

Tartalmaznak 10—20% vizben oldható foszforsavat.<br />

Vegytaríalomért feltétlenül szavatolunk. — Szárítva és finoman örülve.<br />

Tekintettel a rövid tenyészidöre s e műtrágyák gyors hatására<br />

nélkülözhetetlen a tavaszi vetéseknél.<br />

Kétannyi mennyiségű czitrátban pldható foszforsavval sem pótolható hatása.<br />

Ajánlok továbbá:<br />

Csontlisztet, Chilisalétromot, kénsavas ammoniákot,<br />

kálisót, kainitot, különleges műtrágyákat kapás és<br />

kalászos növények alá, tliemenani szab. szuperfoszfátgypszet<br />

hórések trágyájául és az istállótrágya konzerválására;<br />

takarmánymeszet stb. bárhova versenyképes<br />

áron szállit:<br />

Kénsav és ® Cü!í/ ,al HTTT3 fS JT Ludenburg-Themenau<br />

műtrágyagyár Q U & l X ^ i M é s Lissek Rostok m.<br />

Központi iroda: Prága, Heinrichsgasse <strong>27.</strong><br />

Vintschgaui hasas tehenek<br />

f e j e l é s ! k é p e s s é g<br />

^ 2 5 0 0 — 3 0 0 0 Siiesr, |<br />

melyet több oldali bizonylatokkal igazolhatok,<br />

kaphatók<br />

P I C K O S W A L D n á i<br />

VIII. Külső Kerepesi-út 1. sz.<br />

Magfyar fenyőimig 1 perg-ető intézet<br />

és erdészeti magkereskedés<br />

Faragó Béla ZALA-EGERSZEGEN.<br />

Kitüntetve díszoklevél, arany és ezüstéremmel. Legutóbb a m<br />

vásárhelgi gazdasági kiállításon dicsérő aranyoklevéllel!<br />

Ajánl kedvezményes vasúti szállítás mellett mindennemű hazai és exot<br />

legmagasabb csiraképességü<br />

Erdészeti magvakat<br />

és kocsányos és kccsánytalan tölgymakkot.<br />

Árjegyzék és számos erdészeti hatóság elismerő nyilatkozatainak gyűjteménye<br />

kivánatra bérmentve küldetik. ' 7327<br />

HIRDETÉSEK<br />

Korszakalkotó találmány, megbecsülhetetlen<br />

értékű szállodák, vendéglök<br />

s minden egyes háztartás<br />

részére.<br />

Ára darabonként csak 90 kr. (A<br />

pénz előleges .beküldése mellett portómentesen<br />

megküldve.<br />

K A R L B E N D E R I.,<br />

wiert iv/i ii. '<br />

felvétetnek a kiadóhivatalba!<br />

BUDAPEST,<br />

Üllői-nt 25-dib «•&».


<strong>27.</strong> SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK inv*9. ÁPRILIS HO 1. 545<br />

G R A E P E L H U G Ó<br />

gép- és rostalemez-gyár, m alom-építészet<br />

Árjegyzékek és részletes ajánlatok szívesen küldetnek.<br />

írj.<br />

Budapest,<br />

Fehér denka kiváló szép .<br />

Ezerjó hárslevelű<br />

Furmint<br />

Kotztf P á l<br />

V., Lipót-körut 18. szám.<br />

Vígszínház mellett, a nyugati pályaudvar, Margithid<br />

közelében.<br />

A t. ez. közönségnek további pártfogását kérve,<br />

ajánlja Garrett legújabb szerkezetű compound-gözmozgonyait,<br />

félstabil és stabil alakban, amelyek 40°/o tüzelő-anyag-megtakaritással<br />

dolgoznak. Gőzmozdonyokat<br />

és gözcséplöket négyszer forditható aczél dobsinekkel,<br />

toldást nem igénylő szalmarázókkal s nagy szita-felülettel<br />

minden nagyságban.<br />

Minden fajta lovas cséplőkészleteket, arató- és<br />

vetőgépeket, szecskavágókat, répavágókat és minden<br />

más gazdasági gépeket.<br />

Vidéken lakó szolid ügynökök kerestetnek.<br />

Kitüntetve 1898. Prága arany éremmel.<br />

Wlichl István<br />

s gyökeres vesszőtermelő i<br />

és ojtványtelepei központi kezelőségénél TATA-TOVAROSON a következő:<br />

Olasz rizling... ... ... ... .<br />

Rakk v. Járdovány... ... .<br />

Sárfehér ... ...<br />

Semillon blank ..<br />

Sauvignon blank ... ... ..<br />

Szlajikamenka ... ... ..<br />

Zöld sylvani ... ..<br />

w s í m a v e s s z ö k e l a d ó k m<br />

4 frt 50 kr.<br />

4 frt 50 kr.<br />

4 frt 50 kr.<br />

3 frt 50 kr.<br />

Zöld Veltelini<br />

Kövidinka<br />

Vörös dinka...<br />

Tramini fűszeres<br />

Veltelini piros .<br />

Carbenet franc .<br />

Kadarka<br />

Merlott<br />

Oportó ... ...<br />

Nagy burgundi . 3 frt - kr.<br />

, 15 frt — kr.<br />

Szőlővesszeim teljesen szokványszerüek, fajtiszták, jégverés- és peronospora mentesek. Az árak<br />

csomagolás nélkül értendők a mit önköltségen számitok. Fenti fajokból gyökeressel is szolgálhatok,<br />

a melyről — valamint sima és gyökeres csemege vesszőről külön árjegyzékkel szolgálhatok.<br />

Több száz elismerő levél tanúskodik pontos és lelkiismeretes kiszolgálásról.<br />

Telefon (interurbán) 36. Sürgönyezim: Michl Tata.<br />

MARSHALL SONS & L—<br />

VEZÉRÜGYNÖKE.<br />

BUDAPESTEK, V. KÜLSŐ VÁCZI-UT 46.<br />

A .1 Á XI.:<br />

Gőzmozgonyokat fa, szén. és szalmafütésre, uti<br />

mozdonyokat, Brittania locomobolikat gömbölyű tüzszekrénynyel.<br />

Cséplőgépeket, kombinált gabona- és lóherecséplögépeket,<br />

lóherecséplö-gépeket, morzsolóval kombinált cséplő-<br />

Szalmakazalrakó-g épeket.<br />

Fekvő gőz-gépeket és kazánokat,<br />

Albion fűkaszáló- és aratógépeket.<br />

A legjobb és legolcsóbb mázoló olaj és<br />

fakonserváló szer<br />

a több mint 20 éven át kipróbált<br />

Utánzásoktól óvakodjunki<br />

„CARBOLINEUM"-GYÁR,<br />

Avenarius R. Amstetten N.-Ö.<br />

Iroda: WIEN, III/l, HAUPTSTRASSE 84.<br />

Haszonbérbeadó<br />

birtok.<br />

Pestmegyében, Péczel község határárában<br />

egy 827 magyar hold területű<br />

földbirtok<br />

minden szükséges gazdasági<br />

épülettel és lakóházzal együtt<br />

1900 évi február hó l-töl<br />

kezdve hosszabb időtartamra<br />

haszonbérbe<br />

adandó.<br />

Felvilágosítás nyerhető<br />

Dr. Nyiri István<br />

ügyvéd irodájában:<br />

763 *<br />

V.. Hűlvűfiy- utcza 21. sz. alatt.


546 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1. Éf. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.<br />

Fuchs és Sehliehter<br />

tejgazdasági gép§k éö tejgazdasági edények gyára<br />

(Magyarország egyedüli gyára)<br />

Budapest, VI., Angyalföld, Jász-utcza 7. szára.<br />

T e j s z ö v e t k e z e t e k és t e j g a z d a s á g i telepek<br />

berendezése.<br />

A HOLLER-féle Carlshütte-i „Balance Separator" r. t. Ausztria-<br />

Magyarország és a Balkán államok egyedüli képviselői.<br />

R e n d e s v e v ő i n k k ö z ü l f e l s o r o l j u k :<br />

a „Budapesti Központi Tejcsarnok<br />

Szövetkezetet", úgyszintén az<br />

aradi, pécsi stb. tejcsarnokokat<br />

és számos nagy liazai gazdaságot.<br />

23 darab egy és kétéves számfeletti<br />

Telivér - Rambouillet tenyészkos,<br />

gyönyörű példányok,<br />

i g e n j u t á n y o s á r é r t e l a d ó k .<br />

Bővebbet:<br />

L o v a g F r e y s t a d t l e r J e n ő u r a d a l m i i n t é z ő s é g é n é l ,<br />

Tőt-Vázsony, Veszprémmegye. 7022<br />

O o s<br />

-V'/fcs<br />

j a - -<br />

*<br />

a<br />

r « o s é s ' " - ^<br />

4 K<br />

Tervek, költségvetések, tanácsadás<br />

bármely tejgazdasági kérdésben<br />

díjmentesen.<br />

$ Gróf SERÉNYI BÉLA ur putnoki uradalmában circa<br />

H 50—60 darab 1—2 és 3 éves részben Etsehthali, részben<br />

siementhali, Berni keresztezésü 1—2 és 3 éves<br />

üsző és ökörtinó<br />

eladóc<br />

Megkeresések uradalmi irodához Putnokra intézendők.<br />

Vörostarka tinó<br />

é s Ü S Z Ő<br />

g 3 évesek és pedig hiz<br />

ra és későbbi szerzi<br />

l e g o l c s ó b b á r é r t v á l l a l k o z n a k<br />

W E I L L E R é s E I S N E R Kis-ízelli kereskedők.<br />

€erao¥§k¥íl Comp.<br />

raeiíúaHasáffi gépgyára<br />

BÖHMISCH BROD bei PRAG.<br />

gazdasági gépeit ós eszkö<br />

' lóbapa 1 ím 1 ' i i- [>.' - éhez, kukoricza, burgonya,<br />

íálatban. Ezen lőkapát mint<br />

3z, 'vatry combínálva 3, 4 és 5 sorhoz állítjuk<br />

, 22, írt, a eombinált 3 soros 90 frt; 4 soros íw i<br />

Chilisalétromszóró<br />

i ::<br />

ható oldalrRszfikltBl drbja tO és SO^forlut. Hat- ésnyo:<br />

i VSSUTi intéz tettk^el. '


<strong>27.</strong> SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1. 531<br />

OAXZ és TÁRSA<br />

Petróleummal és adómentes<br />

benzinnel hajtott motorok<br />

gazdaság czéljaira<br />

(BÁNK! és CSONKA szab. rendszere).<br />

Mechwart-féle gőzekék és<br />

petroleumekék.<br />

Hengerszékek, köjáratok és teljes<br />

malomberendezések.<br />

Turbinák. — Villamos világítási és<br />

Részletes árjegyzékeinket ki vanatra megküldjük, erőátviteli berendezések. 953. sz.<br />

droguistáinál.í<br />

KWIZDA-féle szabadalm. bokavédő<br />

gummiből.<br />

okavédök szürké, fekete, barna és<br />

dig bal- és jobb lábra^^bokavédő^megmérve<br />

6t 0m ' keU g* es<br />

A. szab. bokavédő ára;<br />

Képes árjegyzékek ingyen és bé mar.tve.<br />

Kwizda J. Ferencz<br />

! kir. oszt.-magy., román kfr. és bolgár f jedelmi<br />

udvari szillitó<br />

ker. gyógyszerész, Korneubm-g Bécs mellett.<br />

Gáspár-félo,,Székely kincs" két kitűnő )<br />

faj keresztezéséből nyert: korai rózsaszín<br />

kifli burgonya, mely mesés bőtermősége és<br />

betegségellentálló képességénél fogva eddig páratlanul<br />

áll. — A rumó alakja: kifli. Szine: szép<br />

rózsaszín. Husa: sárga. Érési idejC : julius köze- 1.<br />

pétől váltva érik, de azért májusig csirázattamrl (<br />

eltartható. Mint kitűnő csemege és leghálásabb \<br />

gazdasági faj méltán nevezhető a jövő burgonyájának.<br />

50 Ko. 6.50, 25 Ko. 3.60, 10 Ko. 2.—, 5 Ko. 1.20.<br />

J^as^onbéFleti<br />

hirdetmény.<br />

Méltóságos Gyulai István gróf ur tulajdonát<br />

képező murányi földbirtok (Temesmegye;<br />

vasúti állomás az Arad-Temesvári<br />

vonalon Tinga és Orczyfalva, a Temes-Lippai<br />

vonalonBruckenau) folyó évi november lió<br />

1-től ujnbbi B—9 -évre. haszonbérbe adatik.<br />

A földbirtok területe 1300 m, hold legjobb<br />

minőségű . szántóföldek, urilak, gazdasági<br />

épületek, istállók, cselédlak, szárazmalom<br />

stb. legjobb karban. Haszonbérleti ajánlatok<br />

a megajánlott évi bérösszeg egy negyedével<br />

az uradalmi igazgatósághoz, Arad<br />

(Forray-utcza 2. (a Lukácsy ház) nyújtandók<br />

be f. évi május hó 1. napjáig, a hol a haszonbérletre<br />

vonatkozó minden egyéb feltételek<br />

megtekinthetők, esetleg' írásban megküldhetők.<br />

Aradon, 1899. márcziuö" hó 25-én.<br />

Qppppppppppppppppppp/Z<br />

Éve* óta kitűnő páUílcnati bizonyait • fcabkáváftoz.<br />

Ideg-, és gyomor-bajoknál, vérszegénységnél orvosilag<br />

ajánlva. — Legkedveltebb bávéital a csaüdok<br />

Nagy fehér<br />

YOliKSHIRE sertések<br />

tiszta tenyészet.<br />

Fiatftt tenyászállatokat olcsó áron szállít:<br />

GVTSVER WAL TVNC FEILING,<br />

• Post: Os térin ff, Obév Osterr.<br />

Élősövény.<br />

;us tövis vagy tüskés lepényfa).<br />

ímennyi sövény-nö legelső. Gyorsan fejlődik, nem<br />

netézlk tminf ákáóz >.)sürü, izmos (15-r25 cm: ágas,<br />

töviseivel eiuuei" es uwmi • aiiamak 1 ellenláll ; ' főölőnye, hogy<br />

igyag,. homok, meszes, köves,- szikes stb. talajban kitűnően<br />

díszlik. Szőlők, kertek, legelők; udvarok, majorok, temetők stb.<br />

körülkerítéséhez felülmulhatlan, legolcsóbb, örökös sövényt képez.<br />

Ezer darab csemete ára e f-jrt, elegendő kétszáz méferre. Minden<br />

megrendeléshez rajzokkal ellátott, nyomtatott ültetési és. kezelési<br />

utasítás mellékeltetlk. Ismertető árjegyzék ingyen és bér-<br />

Spes, 100 kiló 28 frt,<br />

>Jtványok szokván;<br />

SzAlőültető.<br />

Szabadalmazva Ausztria-Magyarország és Franoziaországban.<br />

- Egyszeri lenyomással 12 cm., széles és tetszés szerint 40—60<br />

I I t csinál, molvból a tőidet kiemeli, kitűnő<br />

erodménynyel használható bármilyen gyökpres és sima<br />

!'.'.'<br />

ték, egyébnemü kerti ültetvénye. , MŐSÖvény és bármi dugványok<br />

!•-.•• I - ' • " : .:•••••• • •<br />

elsőre°n^ oklívéí e ?896-<br />

iB.m ezresre nieuu eiiomero leve.e'k Snyttjik Mtünő'K fcitünő gyakorlati<br />

képességét s főként »zt, hogy szőlészet, ? >t, * gyümölcsészet - " 1<br />

romlik ttf k az egész értékét S pedigí' bárSbel^szükségfs ^Uynemü<br />

lyukak fúrásánál 2-3nap alatt könnyű és-gyors működésével<br />

már behozza. A lapokban hirdetett szabadalmazott, de nagyrészben<br />

használatképtelen uj találmáoyoli megrendelése tartózkodóvá<br />

"" ' —"-ítirott, ós még mindig<br />

szaporodó elismerő iratok és kitüntetések szerint mindönki idonkia a tá tárgy<br />

cz°lszerüségéről biztosítva van. Ára aczélból, erős kivitelben 4 frt<br />

50 kr., 10 darab 40 frt.<br />

Megrendelhető a SZŐLŐOJTVÁNY-1ELEP<br />

KEZELŐ SEGÉ-nél 7434<br />

XAGY-KÁGYA, u. p. SZÉKELYHÍD.<br />

. HAMPSHIRE DOWN" JUHOK.<br />

Kitűnő hus, jó gyapjú, nagy suly.<br />

Ezen kiválóan értékes<br />

angol juh-fajta<br />

bámulatosan korai<br />

ezenkívül pedig oly .erős szervezetüek, tiogy<br />

minden éghajlathoz alkalmasak,<br />

és a hus minőségére nézve egyedül állanak.<br />

Közelebbi felvilágosítást nyújt<br />

JAMES E. RAWLENCE,<br />

a Hampshire Down juhtenyésztők szövetségénsk titkárja,<br />

SAL1SBURY, England.<br />

STAHEL és LENNEK<br />

TRIEUR6YÁB,EMJ:»S&<br />

Ajánljuk<br />

minden gabona<br />

tisztítására.<br />

& kiló nyersterménybeküldése<br />

mellett<br />

speciális<br />

trieurt<br />

készítünk.<br />

Lekopott trieurköpenyt gyorsan és olcsón ujjal felcssrélünk.<br />

Kívánatra képes árjegyzékkel szolgálunk bérmentve.<br />

Jutalék meUett szolid elárusítók alkalmazást


548 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HO 1. <strong>27.</strong> SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.<br />

Még minden résztvett aratőgépversenyen, ép ugy julius hó 11-én Hédmező-Vásárhelyen<br />

is a lét első díjjal aranyérmekkel lett kitüntetve.<br />

P9T Mc Cormick<br />

a világ legrégibb arató- és fükaszálőgépgyára Chicagóban.<br />

Magyarországi kizárólagos vezérképviselősége<br />

BUDAPESTEN MULLER ÓS WEISZ VI., Gyár-Utcza G6.<br />

Ajánlják: a legmegbízhatóbb MC CORMICK „HUNGÁRIA" kévekötő<br />

aratógépet, a legtökéletesebb MC CORMICK „DAISY" marokrakó aratógépet<br />

és a legújabb s legjobb MC CORMICK „NEW 4." füsaszálógépet.<br />

Számos kitüntetés és elismerő levél igazolja<br />

Mc Cormick gyártmányú gépek bámulatos tökéletességét:<br />

Gépeink nagy számban, a gazdák teljes megelégedésére az ország minden részén<br />

működésben vannak.<br />

SZIVATTYÚK MERLEGEK.<br />

minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági<br />

és iparczélokra.<br />

l-BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás<br />

módszer szerint inoxydált szivattyúk<br />

rozsda ellen védve.<br />

E. Leinhaas, Freiberg in Sachsen<br />

gépgyár, rézműves és kazánkovács<br />

ajánlja mint hosszú évek óta specialista, teljes<br />

mezőgazdasági szeszfőzdé it,<br />

szeszfínomitó-ités élesztőgyár berendezés eit,<br />

ugyszinte minden egyes e szakmába vágó gépeit és<br />

eszközeit,<br />

gőzgépek et és gőzgépkazánok-at.<br />

W Magyarországon eddig 26 szeszgyárat rendeztem be.'Vi<br />

Előnyös referencziák.<br />

legújabb, javított rendszerű tizedes,;<br />

dos és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi,<br />

közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra.<br />

Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommerlegek.<br />

Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.<br />

Arie9yiéke \ W. GARVENS, Wien, 8 '' 8 * 14 "'<br />

ingyen és bérmentve. Schwarzenbergstrasse 6.<br />

Nincs többé PERONOSPÓRA.<br />

WrolitL q<br />

A legjobb é§ legbiztosabb peronospofa elleni szer.<br />

Hazslinszky-féle magyar Restiiutionsüuid lovaknál<br />

irendjáyül erősítő folyadék, azonkívül rándulásnál, izmok<br />

''máféVsegéAél és trainignél kitűnő hatású gyógyszer ára<br />

1 frt 20 kr. Ilazslinszky-íele magyar Korneuburgi állattáppor<br />

lovaknál, szarvasmarhánál és-juhoknál mint<br />

kitűnő étvágyjavitó és tejszaporítö szer nélkülözhetlen<br />

a gazdaságokban, ára 70 és 35 kr. — Beszerezhető :<br />

HAZSLINSZKY KÁRÓLY állatgyógyászati laboratóriumában és<br />

patikájában, Budapest, VIII., Rökk-Szilárd-u. 28. Megren.<br />

delhető minden magyarországi patikában. Csak Hazslinszky-félét<br />

tessék kérni!!<br />

Budapest, Andrássy-nt 30.<br />

- Elvállal minden néven nevezendő<br />

ASZFALTBURKOLÁST,<br />

valamint szárazzátételi munkák teljesítését jótállás mailett<br />

legolcsóbban. Elismert legjobb minőségű aszfaltanyag<br />

vidékre is szállíttatik.<br />

TELEFON. TELEFON<br />

Láncz-szivattyuk<br />

viz, trágyáié, Melasse, kátrány és más folyadék<br />

részére.<br />

Aránylag olcsóbb, mint bármely más szer, mert kiadóbb, erősebb és teljesen<br />

peronospóra mentessé teszi a szőlőket, burgonyát, veres szőlőt stb.<br />

Árak:' kiló' 40 kr., 1 kiló SO kr., 6 kiló (1 holdnyi területre ele-<br />

gendő) -4 frt SÓ kr.<br />

Egyedül kapható : LÁSZLÓ JÓZSEF gyógyszerésznél és vegyészeti<br />

laboratóriumában Maros-Uj várt, Erdély.<br />

Kolozsvárt kapható BUUGER FRIGYES gyógyáru kereskedésében.


<strong>27.</strong> SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK inv*9. ÁPRILIS HO 1. 549<br />

mérleg szerkezetek.<br />

A szabadalmazott Fairbanks-mérlegek százados rendszerűek, toló-<br />

I sélyos fémmérőkarral bírnak s a hidra tett terhet minden f»ntai<br />

I egyenlően mérlegelik.<br />

Tartósság, pontosság és fefinnjü kezelésüknél fogra ugy<br />

I hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert leckilünőbb mérlegek.<br />

j Gazdasági-, szekér., marha-, zsák- és raktári<br />

mérlegeinket<br />

I ezélszerü és a ezélnak megfelelő szerkezetüknél fogva különösen a gazdák, gazda-<br />

| ságok és uradalmak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban,<br />

| melyek sulyokkal számított jobb kivitelű tizedes<br />

mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés,<br />

csomagolás és loco vasútra való feladás<br />

költségei már benfoglaltatnak. — Gazdasági<br />

egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek.<br />

I, Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. Megrendelések<br />

közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut<br />

14. czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágosít) 1 -"'<br />

szintén központi irodánk szolgál.<br />

FÁIEBANKS MÉRLEG és GÉPGYÁR részvény-társaság, •<br />

BUDAPEST, Andrássy-ut 14. Gyár: Külső Váozi-ut 156.<br />

Knuth Károly<br />

mérnök és gyáros.<br />

- QYÁK ÉS IBODA:<br />

BUDAPEST,<br />

VII. tter., ©aray-utcza «—(<br />

, őszén-, olaj- és<br />

váladékból nyert gázok értékesítését<br />

czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak,<br />

nagyobb épületek és gyárak számára.<br />

Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok<br />

gyorsan készíttetnek.<br />

IjLegjobb minőségű kőagyag-osÖTek raktáron<br />

| Szőlő- és borgazdasági tanfolyamok néptanítók részére.<br />

Pályázati hirdetmény.<br />

A szölömivelés szempontjából kiváló fontossággal biró községekben alkalmazott néptanítók részére az e téren<br />

működő szakközegek vezetése alatt az alábbi helyeken a folyó évben is<br />

4 hétre terjedő szóló- és borgazdasági tanfolyamok fognak rendeztetni.<br />

1. A tanfolyam czélj a az, hogy az azon résztvevő néptanítók a szőlő- és borgazdaság terén, különös tekintettel<br />

az elpusztult szőlők felújítására, elméletileg és gyakorlatilag kiképeztessének; oly czélból, hogy e szakmában a<br />

népiskolákban s a gazdasági ismétlő-iskolákban a tanulóknak kellő oktatást nyújthassanak s általában az illető községben<br />

a szőlő- és borgazdasági ismeretek terjesztése s a szőlőfelújítás előmozdítása érdekében hathatósan közreműködjenek.<br />

2. Az egész tanfolyam 4 hétre terjed és 2 részben- tart a tik meg és pedig a tanfolyam első része tavaszszal,<br />

a második pedig : őszszél 14—14 napon át. A tanfolyam.^ mind a két időszakban, tehát az egész négy héten át<br />

ugyanazon tanítók vesznek részt.<br />

3. A tanfolyamok helyéről és idejéről a következő kimutatás nyújt tájékozást:<br />

Sor-<br />

A; tanfolyam helye<br />

A t a n f o 1 y a.'j tn ideje<br />

tavaszszal 1<br />

'<br />

őszszel<br />

1 Vácz. ... ... ... ... ... április 27-től május 10-ig<br />

október 12-től október 25-ig<br />

\ 2 Pécsvárad ...<br />

„ 14-től , 27-ig •<br />

3 Kaposvár... ... : n n » » 12-től . 25-ig ,<br />

4 Tapoícza „ 16-tól „ 29-ig<br />

: 5 Veszprém ... 18-tól » 31-ig<br />

6 Pozsony >•*.- ... >.. .... ,: n „ ' ' „ 14-től „• 27-ig<br />

. 7 Eger ... .... ... 12-től . 25-ig<br />

8 Tarezal ... „ n n v 14-től . 27-ig<br />

9 Beregszász 16-tól „ 29-ig<br />

10 Szilágy-Somlyó... ... „ „ , „ 12-től . 25-ig<br />

11 ' Bihar-Diószeg ... ... » n n n 14-től . 27-ig<br />

12 Ménes „_ : ... _•' s n „ „ 12-től „ 25-ig •<br />

13 Nagy-Enyed. „ » i „ „ 16-tól . 29-ig •<br />

14 Torda... „ 14-től . „ 27-ig<br />

4. A tanfolyamokra első sorban olyan néptanítók fognak felvétetni, a kik tekintet nélkül arra, vájjon állami,<br />

községi vagy felekezeti iskoláknál vannak-e alkalmazva, oly községben működnek, a hol a phylloxera a szőlőket már<br />

elpusztította, vagy nagy mértékben pusztítja s a hol a lakosság első sorban a szőlömivelésre, illetőleg az elpusztult,<br />

szőlők felújítására van utalva.<br />

5. A tanfolyamokra felvett tanítók útiköltségeik s a lakás és élelmezési költségek fedezésére az egész 4 heti<br />

tanfolyam tartamára egyenként 60 forint átalányt kapnak, mely összegnek fele, azaz 30 forint a tavaszi, másik fele<br />

pedig az őszi tanfolyam első napján szabályszerű nyugtájukra a tanfolyam vezetője által fog az illetőknek kifizettetni.'<br />

6. A tanfolyamokra felvett néptanítók mind az elméleti, mind a. gyakorlati munkákban pontosan és szorgalmasan<br />

résztvenni tartoznak.<br />

7. Felhivatnak azok a néptanítók, kik ezeken a tanfolyamokon résztvenni óhajtanak, hogy 50 kros bélyeggel<br />

ellátott kérvényeiket,, a melyben életkoruk, nyelvismeretük, tényleges alkalmaztatásuk valamely nyilvános népiskolánál<br />

s a szőlő- és borgazdaság terén esetleg történt eddigi működésűk is felemlítendő — s ezen körülmény közvetlen iskolai<br />

hatóságaik által is igazolandó — folyó évi április hó 8-ig az illetékes kir. tanfelügyelőjük utján,<br />

az illetékes kerületi szőlészeti és borászati felügyelőhöz nyújtsák be.<br />

Budapesten, 1899. márczius hóban.<br />

Fölilmivelésügyi m. kir- miniszter.


550 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HÓ 1. Éf. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.<br />

^layton & Shuttleworth q<br />

J mezőgazdasági gépgyárosok Q) Budapest V á | Z Ú t<br />

<br />

1 c 1 ,,<br />

által a legjutány" '" ' —t, .<br />

Eladó<br />

még JÁLICS GÉZA szó'ló's-gyáli (u. p. Gyál)<br />

szó'ló'telepén<br />

Riparia Partalisra ojtott Olasz rizling<br />

Vitis Solonisra ojtott Olasz rizling<br />

Riparia portalisra ojtott Chasselas croquant<br />

liísojtvánj. Továbbá Merlot, Carbenet és Othello<br />

direkttermö amerikai sima szőlővessző.<br />

INTÉZŐSÉG.<br />

B E S S E M E R - F E S T É K<br />

(VÉDJEGY:ÜLLŐ) , „<br />

a legjobb, évekig tartó ROZS©AVEDO ASIAfi<br />

vaa- és hullámbádogtetők, szerkezetek, harántrudak, rácsok, gépek stb.: részére.<br />

Mint famázolat is kitűnő konzerváló szer.<br />

Tartósabb, szaporább és a különféle behatásoknak sokkal jobban ellenáll, mint minium<br />

és Olajfestmény. — Alkalmazasa egyszerű éa olcsó.<br />

Gazdasági üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságokban, szeszgyárakban<br />

stb. évek óta kitűnően bevált.<br />

Szakkörökből való számos elismerő-nyilatkozattal, mintával színkártyával szívesen<br />

szolgálnak az egyedüli gyárosok<br />

LTJTZ EDE és TÁRSA, Pozsony, Gpr-iit 20.<br />

Vetésre<br />

ajánlok kitűnő minőségű fajtiszta, tartósságban, bőhozamban,<br />

keményitőtartal" iiban alig felülmúlható, mindén talajra, de különösén<br />

lazább, fekete vagy homokos talajra alkalmas:<br />

Hortensia burgonyát.<br />

A legutolsó évjárat átlag termése 80-100 métermázsa 1300 D-öles<br />

holdanként, keményitőtartalma 19—»S%; különösen gazdasági<br />

szeszgyárosoknak kiválóan ajánlatos fajta, de asztali czélokra is<br />

• kitűnő minőségű. Ára vaggonrakományokban vagyis legalább 100 q rendelésénél<br />

2 frt 50 kr., kisebb tételekben 3 frt métermázsánként, zsákok önköltségbenszámittatnak<br />

fel, vagy rendelő által küldendők. Rendelések hozzám intézendők<br />

és királytelki gázd. ihtézőségem által,' mig, a készlet tart, sorrendben<br />

fagymentes időben effectuáltatni. -•••.'.<br />

H a a s Ignáez, N y í r e g y h á z a . 7isi<br />

Kocsira szerelt és háton hordható<br />

PERMETEZŐ KÉSZÜLÉKEK<br />

a repcsén kipusztítására, l5°/o-os . vasvitriol oldattal<br />

(töbszörösen bevált) szállít gyári árak mellett<br />

különböző rendszerben és magyságbán .<br />

i. HELLER, Wien, ll/2.Praterstr.49.<br />

Kimerítő prospectusok kívánatra ingyen és<br />

bérmentve. "SW 7533<br />

u t c z í i i 1 o k r n o t i v o k ,<br />

gőzcséplőgépek hajtására a rSherczegi vasmüvekből. A gépek vásárlásánál<br />

mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szives tudakozódások<br />

E r z h e r z o g S i c h e C ^ m e ^ a S - D i r e c i i o n<br />

in Teschen in Schlesien,<br />

1AHSCHALL A.<br />

kocsi-, hajtó-, lovagló- és istállószergyár,<br />

gözfürésze és fahajlitó telepe<br />

Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz.<br />

Ajánlja:<br />

landauer broom, félfedeles, nyitott vadászkocsijait<br />

és hintóit, igen könnyű és elegáns kivitelben és<br />

a legkülönfélébb alakokban.<br />

5 elsőrangú éremmel kitüntetve.<br />

Tiszt! és polgári lovagló eszközök I<br />

Géphajtószijak. Lószerszámok, uri fogatok és gazdasági lovak részére.<br />

: Mintaraktár a kereskedelmi muzeum állandó kiállításában Budapesten, Városliget.<br />

KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.


<strong>27.</strong> SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. iiPRILIS HO 1. 551<br />

A Saclt-féle legujahlb rendszerű<br />

sortaneti-agfépeic<br />

1897. évben a számos külföldi kitüntetéseken kivül a kisbéri nemzetközi<br />

vetőgépversenyen első dijjal<br />

- ® Á L L A M I A R A N Y É R E M M E L ©Ü<br />

is a lévai nemzetközi vetőgépversenyen a nagy üzemre való sorbavetőgépek<br />

csoportjában szintén az első dijjal<br />

— ARANYÉREMMEL =====<br />

PR0PPERSAMU<br />

mez6gazdssági gépraktárában<br />

Bydapest. WDJ Wácsiakerut 52. ss.<br />

tartatnak készletben, a hol azok, valámint a legjobb szecskavágó-, és<br />

répavágógépek, kitűnő takarmányfüllesztök s járgányok jutányos<br />

áron szerezhetők.<br />

Árjegyzékek és bárminemű felvilágosításuk kész:éggel adatnak<br />

ingyen és bérmentve. 7482<br />

Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság.<br />

3EST£f8,<br />

r., Akadéffiia-uícza lO. sz.<br />

Telefon, iypgönyczim : „CERES" Budapest.<br />

Telefon.<br />

ÁrJegryaéfekeS és részletes KfllSs ajánlatöRKal kMnatri


552 KÖZTELEK, 1899 ÁPRILIS HO 1 <strong>27.</strong> SZÁM. 9-ÍK É V F O L Y A M .<br />

Miért<br />

legtartósabb a hajlított fáiból<br />

készült Imtor?<br />

1. Mert ilyen bútor minden főrésze egy<br />

darabból van hajlítva s nem eshetik széjjel.<br />

2. Mert minden darabja válogatott párolt<br />

fából készült.<br />

3. Mert a székek ülése vagy nádtól fonott,<br />

vagy vízhatlan fából készült és romlásnak<br />

ellentáll.<br />

4. Mert az egész bútor egyes részei csavarok czélszerü alkalmazása<br />

folytán oly szilárdan vannak egymáshoz erősítve, hogy a<br />

leggyakoribb használat esetén is éveken át sem gyengül meg s nem<br />

roncsolódik.<br />

Ilyen bútort mintegy 250 különféle alakban és számtalan<br />

szinváltozatban készít és raktáron tart a<br />

BÚTORGYÁR<br />

Turócz-Szent-Mártonban.<br />

" J E L E I N VILMOS"a<br />

, ,, magkereskedő „ , ,<br />

magtermeles. S Z A T M Á R . üzlet.<br />

Ajánlja kiváló minőségii gazdasági magvait, főkép államilag<br />

őlomzárolt<br />

M h e r e m a g o t<br />

stb., mindenféle gazdasági magot.<br />

Sajáttermésíi konyhakerti s virágmagvainak, valamint<br />

fa- és rázsaiskolájának képes árjegyzékét kívánatra<br />

Mii küldi<br />

Klein Vilmos<br />

magkereskedő SZATMÁR. 7451<br />

Számos uradalom elismerő levele rendelkezésre áll.<br />

Kitüntetve<br />

1897. Kisbér nemzetközi vetőgépverseny első dij: állami arany érem.<br />

Lévai nemzetközi vetőgépverseny első dij: nagy üzemre arany érem.<br />

1898. Hódmezővásárhelyi vetőgépverseny első dij: arany érem.<br />

Marosvásárhelyi vetőgépveíseny első dij: arany érem.<br />

WEISER J. C. gazdasági gépgyára<br />

MGY-HMIZ SÁX.<br />

Ajánlja:<br />

islwe Magyarország<br />

legújabb és<br />

7583<br />

szabad, kiváltható kapacsuklyókkal<br />

ellátott<br />

L A - O R B L L<br />

sorvetó'gépét, továbbá szab. ..Pcrfecta" olcsó és igen jó, könnyű vetőgépét<br />

legjobb szerkezetű Sack-reidszerü aczélekéit, boronáif, járgányait, szénagyüjtöitj<br />

rostáit és mindenféle gazdasági gépeit.<br />

„Planet jr."rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, á 10 frt.<br />

Árjegyzék ingyen és bérmentve.<br />

is gazdaságok részére ajánlja a -<br />

Drezdai Motorgyár r.-t.<br />

(e. Morltz HiUe Drezda-Altstadt.)<br />

legújabb szabadalm. szerkezetű gíx-, petróleumig<br />

benzinmotorait és mozgonyait nagyszerű<br />

Vezérképviselet: Gellért Ignácz Budapest<br />

ALAPÍTTATOTT 1802. EYBEN.<br />

Bánhegyi C. J.<br />

„Az arany kalapácshoz" IV., Rostély-utcza 13.<br />

L ó s z e r s z á m w©B*@flék é s k e S I é k e k .<br />

Kész istrángok, angol gyeplők, nyergek, lovagló szerek. Nyeregszappan,<br />

angol bőrlakok, szerszámmáz, Kwizda-fluid.<br />

Halászati czikkek. Szabadalmazott patkány és egérfogók.<br />

Szerszám nagykereskedés minden iparág résZére.<br />

—— — Árjegyzék irigyen és bérmentve. " ^—<br />

Egész éven át r<br />

ELADÓ<br />

LÁSZLÓ ÉS TÁRSAI nagy-iklódi—kis-jenői— széplaki<br />

vizszilvási legelő gazdaságából<br />

twr a vásárinál minden körülmények között egyöntetűbb<br />

• és jelentékenyen mérsékeltebb áru<br />

erdélyi magyar faj gazdasági szarvasmarha<br />

elsőrendű Mai igás ökör és tinóság.<br />

Áz anyagot hazánk legnagyobb és legtekintélyesebb<br />

uradalmai ismerik és vásárolják teljes<br />

megelégedésre.<br />

Hogy az egyes uradalmak jelentékenyebb szükségletüket<br />

minél egyöntetűbb anyagban szerezhessék meg,<br />

ugy rendezkedtünk be, hogy előre meghatározott feltételek<br />

mellett direct megbízásokat is hajthassunk végre,<br />

melyeknek kifogástalan kiviteléről eddig is velünk összeköttetésben<br />

álló uradalmak szives felvilágosítást adnak.<br />

Legelőink, valamint tanyáink közvetlen vasúti<br />

állomások mellett feküsznek. Rakodások vétel napján<br />

hajthatók végre. Vonatközlekedés naponként délelőtt<br />

kétszer — délután kétszer.<br />

LÁSZLÓ ÉS TÁRSAI, Kolozsvárit, Nagy-ntcza 1. sz.<br />

ÁctienfieseMaft Stahlwerke Weissenfels<br />

ezelőtt Goeppinger & Co.<br />

Weissenfels, Oberkrain.<br />

Szabadalmazott


<strong>27.</strong> SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK inv*9. ÁPRILIS HO 1. 553<br />

Kitünű minőségű<br />

kristály mészkőből<br />

égetett,<br />

fehérmész,<br />

(fával égetve)<br />

nagy (Motaelllitia szálíttatik:<br />

1. Vidéki állomásokra (különösen<br />

Pest-Pilis-Solt, Heves, Bács-Bodrog,<br />

Jász-Nagy-K.-Szolnok, Csanád, Békés,<br />

Esztergom, Komárom, Tolna stb. vármegyékállomásaira)<br />

vasúti kocsirakományokban;<br />

2. Budapesten az épületekhez,<br />

vagy a főváros körül fekvő telepekre<br />

és falvakra, kocsi fuvaronként<br />

A legjobb és legolcsóbb<br />

égetett mész.<br />

^efyér, ipari czéloVa kiválóan alkalmas<br />

kristály mészkő,<br />

PiliS-VÖrÖSVár vasútállomáson feladva, kapható<br />

bármily mennyiségben és tetszés szerinti nagyságú<br />

darabokban.<br />

5r Megbízható czégekkel, nagyobb mennyiségre,<br />

egy vagy több évre<br />

előnijög Szállítási szerződés \úMi\,<br />

Részletes felvilágosítást ad és megrendeléseket elfogad<br />

Baross Károly gazdasaga<br />

FjlÍN-§záiitó, (Pest vármegye)<br />

Utolsó vasút és távirő : Pilis- Vörösvár.<br />

BIZONYÍTVÁNY.<br />

(Bélyeg és pecséthelye). A kir. József<br />

műegyetem műszaki mechanikai laboratóriumában<br />

végzett kísérletek eredményéről.<br />

Tárgy: Baross Károly ur pilis-szántói,<br />

Pest-Pilis-Solt és Kiskun megyebeli birtokáról<br />

származó mészkő.<br />

Kisérlet: A beküldött mészkő a következő<br />

vegyi összetételű:<br />

CaO„ ... ... '. 52,921<br />

C02... 42,54<br />

A1A 0,43<br />

Fe203<br />

0,24<br />

MgO ......._. 1,03<br />

Alkaliák ... 0,52<br />

Si02.__ ... ... ... 0,35<br />

Nedvesség 1,67<br />

99,70<br />

mely összetétel szerint a kő égetés utján ad<br />

tehát: 55,49% oly égetett meszet, melyben a<br />

CaO._.95,37°/o-ot tesz; azaz igen tiszta égetett<br />

meszet.<br />

A műegyetem mech. laboratóriumában eszközölt<br />

égetés oly égetett meszet eredményezett,<br />

melynek fajsúlya egész darabban (volumensuly)<br />

volt:<br />

Y=2,87<br />

azaz lemért 19,668 gr. égetett mészdarabnak,<br />

térfogata : 6,863 cm 3 -nek találtatott.<br />

A laboratóriumban égetett mészszel tett ojtási<br />

kisérletek a következő eredményüek voltak:<br />

1. 450 gr. ojtott mész, melynek tehát 2,866 volumensuly<br />

mellett, térfogata 157 cm 3 volt; 957 gr., azaz 2,13<br />

suly arányban vizzel feleresztve, adott 1407 gr. oly pépet,<br />

melynek térfogata 1,076 liter volt; vagyis annak sűrűsége,<br />

y=l,31-et tett. Az eredetileg 157 cm 3 köbtartalmu<br />

mészkő, az 1,31 sűrűségű pépen 1076 cm 8 -re oszolván<br />

fel az: 6,85-szörös szaporulatot adott.<br />

2. Ismét 450 gr. ojtott mész, 6.88 gr. vizzel megojtatván,<br />

a nyert 1138 gr. pép 845 cm 8 térfogattal, azaz<br />

7=1,35 sűrűséggel birt. Eme 1,53 suly arányban vett<br />

vizzel feleresztett pépben, a mész tehát 5,38-szoros szaporulatot<br />

mutatott.<br />

Mind a két ojtási kísérletnél a mész a legkevesebb<br />

szemcse visszahagyása nélkül teljesen feloszlott.<br />

VÉLEHIÉIlYi Az igen tiszta nyersanyagból nyert<br />

égetett mész, anyagában tömött, tehát elporlásra kevésbé<br />

hajlandó; ojtási képességében és szaporaságában is<br />

igen kitűnő; mely mindkét eredmény a pilis-szántói<br />

meszet első minőségű, kitűnő tulajdonságú mésznek<br />

jellegezik.<br />

BUDAPEST.<br />

Pecsét helye: .- .<br />

A m. kir. József műegyetem , . T, . „ x . , ,<br />

műszaki mechanikai<br />

klr - J° zsef műegyetemi tanar,<br />

laboratóriuma. a mech. labor, főnöke.


554 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HO 1. <strong>27.</strong> SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.<br />

Van szerencsénk ajánlani<br />

szavatolt tisztaságú<br />

A legmagasabb<br />

dijakkal<br />

kitüntetett Thomasfoszfátlisztet<br />

382 dijjal kitüntetve. 1898. évi Bécsi Separator-versenyen l-sü dij.<br />

ALFA SEPARATOR RESZY.-TARS.<br />

ezelőtt PFANHAUSER A.<br />

BUDAPEST, VII. Erzsébet-körut 45. sz.<br />

Tejszövetkezetek és tejgazdasági telepek<br />

berendezése.<br />

Tejgazdasági eszközök és gépek gyártása,<br />

1898. évi gyártás 28,209 fölöző gép.<br />

Árjegyzékek, tervek és költségvetések díjmentesen.<br />

szavatolt 15—20% citrátban oldható foszforsavtartalommnl és<br />

85—100% porfinomsággal.<br />

Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen sovány<br />

talajok javítására, kitűnő' hatású sz összes gabonanemüek, kapás és olajnövények,<br />

lóhere és luczerna, szíílft, komló és Verti veteményekre, kiváltképen<br />

a rétekre, legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb foszfor<br />

sav trágya tekmteUeliuitásának tartósságára, felülmúlja az összes<br />

szuperfoszfátokat. — A czitrálban oldható foszforsav-tartalomért<br />

SMTatOMittt vállalunk, netaláni hiányt ínegtéritünk. Árajánlatokkal,<br />

szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál<br />

A csehországi Tliomasművek prágai foszfátliszt<br />

eladási irodájának vezérképviselősége<br />

a magyar korona orsz. területén<br />

KALMÁR VILMOS, Vll., Erzsébet-kSrut 34' szám.<br />

OTartellin a legfinomabb dohánynemesitő trágya kiz. eladása. Kainit.<br />

Szati. iejszéííiíé Hannái<br />

tölgyfádéi<br />

A legolcsób, legtartósabb és legkényelmesebb<br />

szállításra és<br />

*> tejgazdasági üzemhez.<br />

OSEAE MAETH p TePS EN<br />

Prospectnsok lngycji és bérmentve.<br />

Fehér Miklós<br />

gépgyára<br />

BUDAPEST, IX., Üllöi-ut 23. szám.<br />

Ajánlja a m. k. államvasutak, gépgyárában<br />

készült gőzeséplő garnitúrákat ,Componnd'<br />

locomobilokat stb., raktáron<br />

tart .mindennemű gazdasági gépet, benzin<br />

lokomobilokat, földmivelési eszközöket,<br />

- jó! kijavított<br />

lokomobilokat és cséplőgépeket<br />

különböző gyártmány és nagyságban. Ajánlja<br />

jól felszerelt gépműhelyét gépek javítására és<br />

malomszerelvények gyártására. Csereüzletek<br />

lokomobil éa. cséplőgépekre köttetnek.<br />

„Millenium" arató- és fiikaszálógépek.<br />

Jutányos árak és előnyös fizetési feltételek,<br />

ómmal Árjegyzék ingyen, és "bérjaa.ezvb-ö'e. |miii;:i.<br />

Répa-, szőlő- és burgonyák apák<br />

keményített aczélpléhből, forrasztott nyakkal, la. minőség.<br />

Trágyáié osztó<br />

egyszerű és praktikus szerkezettel,<br />

átmérője 65 m/m. — Javításnak nincs<br />

1 ábra. Alul hajlított,<br />

a hordó dongára<br />

erősíthető,<br />

cá 6V2 kíló sulyu,<br />

ára daraboként<br />

5 frt.<br />

2 ábra. Egyenes, a<br />

hordó fenekére erősith<br />

tő, ea 41/2 kiló<br />

sulyu, darabonként<br />

4 frt 25 kr.<br />

Sjíédküldés rövidség kedvéért utvánvét mellett.<br />

: IViegrendélést idejekorán kérek! 1<br />

B.tl:IRTII 8ÁRDOR<br />

Bécs, 3 /3 Salesianergasse 8/1.<br />

Lapunk bekötési táblája<br />

í frt ®6 kpért (poríómenteses)<br />

kapható kiadóhivatalunkban.<br />

j V ö r d s t e r k a t i n ó<br />

p teljesen prima, 1—2 esetleg 3 éves nálam minden mennyiségben \<br />

kapható olcsó áron.<br />

% .Későbbi úgyszintén, prima 1—3 éves tarka üsző szállításra vállal- \<br />

^ kozom. 7402 |<br />

HENRIK IGNÁCZ Szalónak (Vasmegye).


<strong>27.</strong> SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK inv*9. ÁPRILIS HO 1. 25<br />

BUDAPEST, Muzeum-kírat 35.<br />

, H. Paucksch részvénytársaság fióktelepe.<br />

PAUCKSCH:<br />

Törzsgyárunk LANDSBERG a W.<br />

gépgyár, vasöntöde, gőzkazán-gyár és rézműves-műhely<br />

53 érés fennállása óta<br />

mint legkiválóbb különlegességét<br />

legjobban jövedel-<br />

rendezett be a<br />

^sűs*-"- ^ m m wsf— Kö ülbelül 1700 telepet állítottunk fel 50 év óta.<br />

üüsP<br />

Szállítjuk továbbá a szükséges berendezéseket szeszfinomitók,<br />

keményítőgyárak, tejgazdaságok, malátagyárak és sörfőzdék számára.<br />

Paucksch, Budapest, iuzeum-körut 35. czimre kérjük.<br />

(Gyártelep: Kőbánya.)<br />

KIS HIRDETÉSEK.<br />

KONKOLYOZÓK<br />

GraepelHügé<br />

Bndapet^/kMsii yáíii-nt 46.<br />

MalomberencLezési<br />

Á.x]agymábt ingy«n ás Tt<br />

Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei,<br />

továbbá állást keresők adók hirdetményei<br />

Tétetnek fel e kedvezményes rovatban.<br />

Csalí oly le- ,-1. Ui-e yálaszolunk, melyekkel Tálasára szükséges le-eélbély eget Tagy levelezőlapot hMdenek.<br />

Eladó feuyöcsemeték<br />

Biehn János és fenyőfácskák.<br />

aszfalt- é^átrtay^erm<br />

Luczfenyö (Pice<br />

BMJDesí, Kispest és MezStelegl.<br />

Kerestetik<br />

egy tiszta vérű llpizzai c<br />

2—3 éves jő hágőképes— hibamentes.<br />

Korongby Gyula nagy-<br />

A legjobb minőségű uj és<br />

használt vízhatlan<br />

takaró- "SWI<br />

PONYVÁK,<br />

Gazdaságikisbiblia.<br />

ZSÁKOK<br />

JÜL<br />

Ijliíf'ijiilWj<br />

iKÉOEKOTö<br />

Kérjen ön mindenkor<br />

joeMns"-le<br />

csontolajat,<br />

mely<br />

kerékpárok- és<br />

fejő- és tenyészmarhát<br />

ü z i i a t t y n<br />

ár-


556 KÖZTELEK, 1899. ÁPRILIS HO 1. <strong>27.</strong> SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.<br />

Mauthner Ödön<br />

c s á s z, és ki r. udvari száiBitó magkereskedése<br />

Budapest, Andrássy-uf 23.<br />

He ajánl: mm<br />

Impregnált burgundi tabarmányrépamagot.<br />

Az impregnált répamag rohamos térhódítása a fegfényesebb bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy mily nagyok az<br />

impregnált mag előnyéi a nem impregnált fölött.<br />

Az impregnált mag gyorsabban és jelentékenyen erőteljesebb csirákkal kel ki, mint a közönséges mag; az első<br />

időszakban gyorsabban és bujábban növekszik, a répavetés kifogástalan s tökéletes állományának és az elgondolható legnagyobb<br />

hozamoknak ezáltal a legjobb biztositékát nyújtja; már az első 4 hét alatt mintegy 8 napi<br />

előrehaladottságot mutat oly növényekkel szemben, melyek közönséges répamagból, illetve<br />

közönséges jó kereskedelmi áruból keltek. Összehasonlító termelési kísérletek alkalmával az<br />

impregnált répamag jóval kevésbé, de a legtöbb esetben éppen semmit sem szenvedett<br />

a rovaroktól, különösen a drótféregtöl, azután a gyökérüszögtöl sem, azonfelül még figyelembe<br />

kell vennünk, hogy a répamagon tapadó összes mikroorganismák, csirgombák stb. a számos<br />

répabetegségeknek ezen áthurczolói teljesen és biztosan megöletnek az impregnálási eljárás<br />

által, mely utóbbi abból áll, hogy a répamag egy bizonyos időtartamra kénes savval és<br />

klórgázzal érintkezik.<br />

Ez teszi érthetővé azt a nagyon is gyakran előforduló jelenséget, melyet a gazda<br />

ez ideig nem birt magának megmagyarázni: Előfordult ugyanis, hogy nem impregnált répamag,<br />

mely a magvizsgáló állomás, vagy a gazdának mesterséges csiráztatóján igen szépen csírázott,<br />

a szabadba elvetve sókkal gyöngébben kelt ki. Az egyszerű oka ennek abban rejlik, hogy<br />

Csillag-védjegy. a répamag külburokján élősködő mikroorganismákat, baktériumokat stb. a mesterséges<br />

o-siráztatönak magas hőfoka megölte; a szabadba vetett nem impregnált magon azonban háborittatlanul folytathatták romboló<br />

munkájukat és a különben csiraképes mag a gazda nagy ámulatára nem kelt ki. —• Az<br />

impregnált répamagnál ilyen esély természetesen teljesen ki van zárva, mivelhogy —<br />

mint már említettük is, — az impregnálási eljárás teljesen elpusztítja a bactsriumoliat.<br />

Mauth ner-féle javított impregnált sárga eckendorfi 100 kilo 54 frt.<br />

Mauthner-féle javított impregnált vörös eckendorfi 100 kilo 54 frt.<br />

Mauthner-féle javított impregnált és kitüntetett kerek<br />

lapos sárga obemdorfi . . . 100 kilo 46 frt.<br />

Mauthner-féle 'javított impregnált és kitüntetett kerek<br />

lapos vörös obemdorfi . . . 100 kilo 48 frt.<br />

Mauthner féle javított impregnált és kitüntetett vörös<br />

Mammuth (óriás) . . . . 100 kilo 48 frt.<br />

Mauthner-féle valódi impregnált sárga olajbogyóalaku<br />

óriás 100 kilo 48 frt. Bikafej-védjegy.<br />

WT Impregnált magot tartalmazó zsákok egyik oldalán a CSILLAG-VÉDJEGY, a másik oldalán a BIKAFEJ-VÉDJEGY<br />

van feltüntetve.<br />

Nem impregnált eredeti ólomzárolt quedlinburgi<br />

takarmányrépamag.<br />

Sárga eckendorfi . . . . 100 kilo 50 frt. Champion Yellow Globe . 100 kilo 44 frt.<br />

Sárga kerek obemdorfi. . 100 kilo 42 frt. Sárga olajbogyó alakú óriás 100 kilo 42 frt.<br />

Nagy vörös Mammuth . . 100 Mlo 44 frt. Vörös olajbogyó alakú óriás 100 kilo 44 frt


<strong>27.</strong> SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK inv*9. ÁPRILIS HO 1. 557<br />

Hintetem ár IS s>4i( 3* kr., ezen feiül minden<br />

ma 3 kr., felttaí betűkkel 4 kr. Cam közlcséc«<br />

minden beik tatásnál 39 kr. bélyegilleték. KIS<br />

S S<br />

BETÖLTENDŐ ÁLLAS.<br />

""Kerestetik^ 51<br />

nden járásban<br />

P l<br />

ÁLLÁST<br />

ggaaws<br />

HIRDETÉSEK.<br />

P B<br />

ÁLLATOL<br />

"növendék ökör' 5<br />

és üsző borjakat<br />

ILIIN ÉS BPÍTZER<br />

Bar 7oL e :<br />

1—S-3 éves<br />

tinók és "<br />

üszők<br />

^ ü á i P<br />

vállalkozik;<br />

Spiegel Ármin<br />

t i n ó és üszök<br />

mnuL<br />

Gmk •e«lttiiiH> p> izaíb,<br />

rigai lenmag,<br />

fehér bokorbab,<br />

királyné<br />

székéig tengeri<br />

ötven kilós zsákokban<br />

nagy mennyiségben<br />

is kapható<br />

Gróf Teleki Arvéd nr<br />

Haldek<br />

cs. és kir. j Fensége<br />

udvari szállítója,<br />

BUDAPEST, Károly-S: örüt 9,<br />

ajánl:<br />

Luczerna-<br />

á frt 75,<br />

* 70,<br />

„ , 65,<br />

Vöröshoromagot<br />

magyar frt 55- 65,<br />

Baltacint frt 14,<br />

Biborhere „ 22.<br />

Füraagvak:<br />

Francziaperj e frt 42,<br />

Réti csenkesz „ 42,<br />

Angol perje „ 22,<br />

Olasz perje , 26,<br />

Réti komócsin „ 22,<br />

Takarmánynövények |<br />

Cukorcirok IVt9 l ,V<br />

Csillagfürt Mér „ 9 I<br />

Köles fehér frt 10<br />

Muhar r „ 8 .<br />

Bükköny , 7i/aV<br />

Burnótfü „ 9<br />

Takarmányrépát:<br />

eredeti" oberndorfi<br />

frt '40|<br />

eredeti olabogyó- "<br />

alakú frt 40<br />

eredeti Mammuth<br />

frt 40<br />

takarmánycukorrépa<br />

í - frt 30i<br />

hazai Oberndorfi<br />

(gr. Cbotek term.) frt 37<br />

Czukorrépa:<br />

Imperial frt 28<br />

Székelyi ^fr/lO,<br />

Cinquantino „ 8,<br />

Lófogu „ 8,<br />

Páduai „ 8,<br />

Nyárirepcze,, 15.


558 KÖZTELEK, 1899. ÁPLILIS HÓ 1. 27 SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM,<br />

COZEKÉKET,<br />

G0Z-UTIHENGEREKET<br />

és<br />

GŰZ-UTIMOZDONYOKAT<br />

a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít<br />

JOHN FOWLER & Co.<br />

BUDAPEST-KELENFÖLD' "Sir 1<br />

Iroda, raktár, javítóműhely.<br />

Közlekedés vasúton és villamos vasúton.<br />

F r i e d B a e n d e r<br />

szabadalmazott<br />

szalntakazalozója<br />

(Elevátor)<br />

2Va—12 lóerejü gözcséplő<br />

készletekhez<br />

a mozgony megterhelése<br />

nélkül alkalmazkató<br />

Megtakarít a gőzcséplésnél<br />

6—8 embert<br />

naponta. _ _____<br />

1000 drb<br />

| .1... MAnrlnn FRIEDLENDER JÓZSEF mezőgazdasági<br />

LEKOS r^dílliur, gép-, szélmotor- és szivattyugyar magyarországi<br />

vezérképviselete.<br />

Budapest, VIII., Külső.Kerepesi-ut 1. a központi pályaudvar meHett,<br />

Kimerítő árjegyzék ingyen és bérmentve.<br />

MALOMberendezéseket<br />

teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint<br />

gépöntvényeket<br />

gazdasági gépműhelyek részére .gyárt és szállit:<br />

malomépitő<br />

gépgyára és<br />

Wörner J. és Társa<br />

vasöntödéje<br />

Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz,<br />

WOHANKA és TÁRSA Budapest, V., Váczi-körut 76. sz.<br />

felhívjuk a t. ga&daközönség becses figyelmét saját tenyésztésű<br />

czukorrépamagokra.<br />

Répáinkat kiterjedt különböző fekvésű és talajviszonyu földeken termeljük és igy képesek vagyunk bármely talaj számára a megfelelő magot szállítani:<br />

Termelünk pedig:<br />

1. WOHANKA-féle czukordus, nagyon ajánlható mély fekvésű, zsiros talaj számára, nedvesebb éghajlat' alatt, kitűnő térmést nyújt..<br />

2. WOHANKA-féle termény dus, magasabb fekvésű, soványabb talajban, szárazabb vidékeken, sokkal nagyobb t'erményeredményt nyújt,<br />

amint az összes külföldi nemek, megfelel ugy a répatermelő igényének, mint a czukoriparosok követelményeinek.<br />

ÜWT Legnagyobb raktár mindenféle technikai és gyári berendezési czikkekben. "TŰS!<br />

.Ptoia* irodalmi és nyomdai résjvénytársa.aíis nyomása Budapest, (Költeted.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!