Történelemtanítás (45.) Új folyam 1. 2. szám 2010. május - EPA

Katona András: A honvédelemről, a hadseregről szóló ismeretek tanításának módszertani kérdései
Hadtestszervezet elvi rajza a XIX. század második felébe
A honvédséghez kezdetben csak 82 gyalogzászlóalj (ebből négy horvát-
szlavón) és egy ún. állandósított század (törzsszázad), valamint 32 lovasszázad
(ebből 28 huszár- és 4 dzsidásszázad) tartozott. A hadiállomány 200 ezer körül
mozgott. Négy, 250 fős gyalogszázad alkotott egy zászlóaljat. A dandár 1871-től, a
hadosztály 1873-tól került a hadszervezetbe, míg 1886-tól létrehozták két
zászlóaljból a féldandárt (1890-től ezred). Dandártól „felfelé” seregtestekről, ezredtől
„lefelé” csapattestekről beszélünk. Az önálló lovashadosztályok sereglovasságot, a
gyalogos seregtestek kötelékébe beosztott lovas csapattestek csapatlovasságot
alkottak.
Egy hadiállományú lovasszázad 174 katonát és 163 lovat számlált. 1871-től
kettő alkotott egy osztályt, 1874-ben létrejöttek a lovasezredek, melyeket 1880-tól
huszárezrednek kereszteltek. Az önálló tüzérség felállítását csak az 1912:31. tc.
rendelte el, immár háborúra való felkészülés elemeként. Így önálló fegyvernemként
csak 1913-tól jelent meg a honvédség keretében. Az első világháború kitörésekor 32
magyar királyi honvéd gyalogezred állt hadrendben. A tisztek kiképzése 1872-73 óta
a Ludovika Akadémián folyt.
A „nagy háború” viharában 14 honvéd gyalog-, 2 honvéd lovashadosztály, 3
honvéd hegyi dandár, 32 népfelkelő gyalogezred, 10 népfelkelő huszárosztály, 160
népfelkelő hadtápzászlóalj és számos tüzéralakulat vett részt. Valamennyi
hadszíntéren derekasan megállták a helyüket, bátorságuk, kitartásuk és