**** £*««; f Wgff^mmmm^ wm } - ^m^:fl^ A szászvárosi 1582-ikl „Palia" Bevezetésének utolsó lapja.
156 VEHESS ENDRE 1582 június 14-ikéig. Ezután következik a könyv Bevezetése, de a 2. levél minden példányából hiányozván, csak végét ismerjük s ebből megtudjuk, hogy zsidó, görög és szerb nyelvekből fordította <strong>oláh</strong>ra: Tordasi Mihály, az erdélyi <strong>oláh</strong>ok választott püspöke, Herce István karánsebesi prédikátor, Zákán Efraim sebesi tanító, Pestisei Mózes Iugosi prédikátor és Akirie hunyadmegyei esperes segítségével. A Bevezetés utolsó lapjából — melyet hasonmásban is bemutatunk — kitűnik, hogy a könyv híres vitéz Geszti Ferencz zászlósúr, választott erdélyi és magyarországi hadnagy, dévai lakos és mellette sok jó úr nagy költségével nyomatott s vele az <strong>oláh</strong> testvéreket megajándékozván, kéri őket, hogy imádkozzanak érette. Nyomtatta Serbán diák, a nyomtatás nagymestere és Marién diák 1582 július 14-én Szászváros várában. Ivrétü, 6 sztl, és 158 számozott (21—27 soros) Ievélnyi, az 1577-iki ó-szláv-<strong>oláh</strong> zsoltárkönyvére emlékeztető betűkkel nyomtatva. Négy példánya közül van egy-egy a gyulafejérvári gr. Batthyány-könyvtárban, a balázsfalvi egyházmegyei könyvtárban s a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában. A kötet első 11 fogását (quaternio) Mózes első könyve, a Oenesis foglalja ei, melynek czíme: Bitia, a 12—20. fogáson meg második könyve, az Exodus fordítását találjuk, ezzel a külön czímmel: Ishodű. Bibliográfia 30. száma, 93—98. I. — Könyvkiállitási emlék (Budapest, 1882.) 148. I. — R.M. K. II. kötete 170. sz. — Densusianu Miklós ismertetése, a „Magyar Könyvszemle" 1879. évf. 157—158. I. — Veress Endre: Geszthy Ferencz várkapitány (Déva, 1898.) 17. I. 1583. [Brassó.] [Cetveroevangelie.] — Négyes evangélium, ó-szláv nyelven. Ivréttí, vörös-fekete (22—25 soros) nyomású 205 Ievélnyi; egyetlen csonka, hibás példánya az Athoshegyi Hilandar-kolostorban. Végszavai szerint Péter vajda fia, 1 vajda megbízásából nyomatta uralkodása első évében [Koreszi] diakónus és Mánáila a 7091-ik esztendőben. Bibliográfia 31. száma, 99. I. 1 Nevének helye kiszakadt, de Péter vajda fia Mihne volt, csakhogy az ő uralkodásának első éve 1585-re esik; itt tehát valamelyes hiba van, azért nem írták ki nevét a Bibliográfia szerzői sem. 1588. Brassó. [Sluzebnik.] — Liturgia, ó-szláv nyelven. 4-réttí, 105 Ievélnyi, vörös-fekete (12— : 15 soros) nyomással. Egyetlen példánya a balázsfalvi egyházmegyei könyvtárban. Utolsó lapja szerint: nyomtatta Mihne havasalföldi és Báthory Zsigmond erdélyi vajda ő Nagyságék idejében 1588 augusztus 1-től szeptember 25-ig Brassó csodálatos városában, Serbán, Koreszi diákon fia, bevégezvén brassói Pop Mihály. Bibliográfia 32. száma, 99—100. I.