A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve IV.

, 

A HUNYADMEGYEI 

TORTENELMI ES REGESZETI TARSULAT 

EVKONYVE 

AZ 1885-1 K lis 1886-1I{ EVE KROL. 

NEGYEDIK I{OTET. 

SZERKESZTETTE 

AZ IG:\ZGATO V ..-\LASZTM~'\NY MEGBIZASABOL 

KUN R6BERT 

TARSULATl TlTKt\R. 

BUDAPEST. 

1888.

ELNOKI l\tIEGNYIT6 BES-ZED. 

Tartotta az 1885. evi kozgyiiiesen GROF KUUN GtZA. 

Az a ki fat iiltet, azt nem egyediil maganak ii1t~ 

hanem az utana kovetkezoknek s meglebet, meg a keso rnaradeknak 

is. 6hajt gyiimolcsebol reszesedni, de nem tudja, 

reszesulbet-e , 6hajt arnyekaban megpihenni, de piheneset 

biztosra nem veheti. Az ido jarton jar es semmi sz6ra nem 

var. Nem a magunk, de a masok altal iiltetett fa nyUjtotta 

nekiink a boldog gyennekkorban az elso gyiimolcset s ennek 

arnyeka alatt uztiik jatekainkat. Ajkunkon kerdes nem lebbent 

az iiltet8 neve s kilete irant. Elveztiik a szepen diszlo 

fa adomanyait teljes mertekben, mert gondtalanul jarultunk 

hozzajok. Kesobb mintegy elismeresul azok emleke inint, 

kiket talan foldi szemiink nem latott soba, kiket talan meg 

nevrol sem ismeriink, viszonzasul az ingyen jott ajandekert, 

mi is az iiltetok soraba lepunk s fainkat talan szinten ismeretlenek 

szamara iiltetjiik, olyanok reszere, kikhez szemelyes 

erdek nem kot. E zajtalan, a csendes visszavonultsagban 

veghez meno es az arra kedvezo evszakban esztendonkent 

megujulo fog'lalatossag . az emberiseg egyetemes cselekmenyenek 

jelkepe es peldazata. Egyik nemzetseg a rnasik utjait 

egyengeti, a hegyekhez hasonl6an egyik a masik villain 

emelkedik; a munkabol kijutott mindegyiknek, de nem 

mindegyik elvezte faradalma eret~ gyiimoleseit. azonban egy 

sines, a melynek a jntalomb61 resze ne lett volna, men 

a munka egyszersmind jutalom is, sOt mondhatjuk, a jutalotnnak 

java. ~Ieltan nevezziik eltiink munkabir6 szakAt 

aldasoanak s boldognak azon perczeket, melyekben a j6Dak 

A hunyadmegyei tort. i5 rig. "rs. evkonyve. I

2 GR6F KUUN GEZA. 

~s szepnek oltarain aldcztunk s kerestuk a teljes igazsagot, 

kerestuk es nem haszontalanul,· mert darabjait, toredekeit, 

reszeit felfedezhettuk s e darabok, ha paranysulylyal merjtik 

is, akkor is becsesek, mert a gyernant reszei is gyernantok 

s az igaesag legcsekelyebb toredeke is ':gazsdg. A nemzetsegek 

egymasutan elenyesznek s egymast kovetve letunnek 

a rnunkaterrol, de nem ugy enyesznek el, hogy trtarrok 

sotetseg avagy alkonyati arnyek kovetkezzek , hanern az 

altalok fennen lobogtatott szovetneket atadjak a marade knak, 

a mely a szent hagyornanykent reaja szallott faklya 

fenyenel a vizsgalatot tovabb folytatja. A nemzetsegek elrmilnak, 

de nem nyomtalanul, nem ugy, hogy magok utan em- 

Iekjeleket ne hagytak volria, a melyekben az, a mi bennok 

halhatatlan volt, tovabb el. Nevezziik ez ernlekjeleket preehistoricus 

siroknak , Egyptom pyramisainak, Assyria szarnyas 

oroszlanyainak , a hellen templom perisryliumanak, 

forumnak Romaban, kereszteny templomnak, avagy a jelenkor 

diszes kozep iileteinek : ezen emlekj elek egytol-egyig az 

emberi nem fejlodo mivelodesenek ernelkedo szfnvonalai t 

jelentik. 

A tudornanyos egyletek, ha rendeltetesoknek megfelelnek, 

hasonlatosak a kelloen apolt 5 terrno talajba iiltetett 

gyumolcsfahoz. Ha egy ilyen egyletet sikeriilt megalapitanunk, 

s elt benniink a remeny jovoje felol, ha keblunkben 

bizalmat apoltunk, a kezdet nehezsegei kozt, a letert folytatott 

kiizdelemben, a kittizott czel elerhetese irant, ha teljes 

eronkbol tamogattuk , midon tarnogatasunkat ann yira igenyelte, 

ha felelem es csiiggedelem nelkul neztunk fejlodese 

tovabbi mozzanatai ele, vajjon a rnikor mar erett gyumolcsevel 

kinal, megfeledkezhetnenk rota, elpartolhatnank tole, 

gyumolcset visszautasithatn6k, a gondviseleshez szallo koszonet 

szavat sziviinkben elnemithatnok-e ? Bizonyara nem. 

Eddig munka es bizalom kapcsolt hozza, most ezekhez meg 

egy uj kapocs jarult, a halaerzete, mely Seneca'szerint az 

emelkedett Ielekben a' leghatalmasabb. Sorakozzunk tehat a 

hunyadmegyei torteneti es reg eszeti egylet eros torzsti, szepen 

d£szlo s fiatal korahoz rnerten gazdagon : terrno faja 

konU! Bizalommal voltunk felole, mert biztunk tenyezoiben,

EI.NOKt MEGNYIT6 RESZED. .3 

most az elert eredmenyek igazoljak s egy-jarast a jovore nen 

fokozzak bizalmunkat. «Minden kezdet nehez», tul vagyunk 

mar a kezdet nehezsegein : «az ida gyorsan lejar', hala, Istennek! 

meg idejeben ebredtunk s az iigyre nezt vegzetes lett 

volna tovabbi alvasunk , mert konnyen arra ebredhettiink 

volna, hogy mar keso. Az halad hasznosan es biztosan, ki 

-czeljat menes kozben szem elol nem teveszti , udvos haladas 

-csak jo czelra vezethet. Az egyletiink ele kitiizott czelt meltan 

iidvosnek tartja a muvelodes baratja s gancsolni va16t 

benne csak az lat, kinek kenyelmesebb a sotetseg a vilagos- 

.sagnal. E magasztos czel megkozelitesere iranyult eddigi 

munkassagunk. A jovoben sem fogunk maskepen tenni. 

A lefolyt egyleti evben az archeeologia teren ugyanazok 

munkalkodtak legtobbet es legtobb sikerrel, a kik eddig 

is egyletiink s a hazai regeszet diszere s hasznara kivaloan 

munkasok voltak. Valasztmanyunk metyen tisztelt tagja Torma 

.Zsofia 8 nagysaga a daciai regisegekrol Irt nagy munkajat 

mar majdnem teljesen befejezte. Varva varjuk e minket oly 

kozelrol erdeklo mil rnegjeleneset. Devai muzeumunk nagyerdernu 

igazgat6ja, Teglas Gabor, a romai es romai elotti 

banyaszatnak megyenkben es a megyenkkel hataros teriileten 

eszlelheto nyomait kutatta, s ezen vizsgalatai alapjan 

.az o-kori banyaszatnak egy eddig csak vazIatilag feljegy- 

.zett, de kellokep meg Ie nem Irt fejezetet irta meg. E nagy 

munkaja a m. tude Akadernia kiadvanyai kozt fog megjelenni. 

Teglas a rnegyenk teruleten letezo barlangokban tett 

.kutatasait a rnult evben is folytatta, jelesen a Zamtol egesz 

Boiczaig terjed8 hegyseg barlangjaiban figyelemmel volt 

mind arra, a mi a modern vizsgalora nezt erdekkel biro 

Tort. es reg. tarsulatunk tudes konyvtarnoka, Konig Pal, a 

Mithracultusr6I irott rnunkajat, melyen mar nehany ev 6ta 

-dolgozott, ez evben befejezte, Szerencset kivanunk neki e nagy 

munka befejezesehez, mert a mindeneket igazgat6 boles gondviseles 

nem mindenkit ruhaz fel azon er8vel es kepesseggel, 

hogy a megkezdett munkat veghez is vigye, «bator szivekkel 

-szerencse tAr~alkodik~,_de egyszersmind a hazai tudomanyra 

nezt is .szerencsesnek mondjuk azon idos7.~Ot, a melyben 

~z, ily munkak .napvilagot latna~. Ha Konig' eredeti tervenel

4 GROF KUUN GElA. 

megmaradt volna s muveben csupan csak a devai Mithraleletek 

leirasara szoritkozik, akkor is egy igen erdekes konyvvel 

gazdagitotta volna hazai regeszetunk irodalrnat, de ennel 

tobbet tett, mert nem csak Dacia, hanem az egesz nyugoti 

romai birodalom osszes rnithreeumait bevonta munkaja korebe 

; hasonlitott es kiilonboztetett, a Mithracultus eredeteig 

felhatolt s innen vegig kiserte fejlodese, valtozatai kulonbozo 

phasisain at legkesobbi alakulasaig, midon reszint a 

keresztenyseghez alkalrnazkodva, reszint eles ellentetben vele, 

e keleti mythos a r6mai birodalom nyugoti tartomanyaiban 

lassankent elenyeszett, A pragai egyetem egyik nagyhirii 

tanara, dr. Jung Gyula, devai muzeumunkbol kilepven, azt 

mondotta nekem, hogy azok, kik ezutan a Mithracultussal 

behatolag foglalkozni akarnak, j61 fogjak tenni, ha a devai 

Mithraleleteket itt helyben tanulmanyozzak. Ezen reank nezve 

elismero, orvendetes nyilatkozatahoz meg csak egy par szot 

teszek hozza. Azok, kik ezentul a Mithracultust alaposan 

fogjak tanulrnanyozni, nem fogjak Konig Pal konyvet nelkiilozhetni. 

A tortenelrni tanulrnanyok teren az elrnult egyleti 

evben Ieginkabb melyen tisztelt elnoktarsarn, dr. Solyorn 

Fekete Ferencz, s tisztelt egyleti titkarunk, Kun Robert, fejtettek 

ki a Iegfigyelernremeltobb munkassagot. Elobbi fajunk 

osi nyomait kutatta megyenkben, Illetoleg' e targyra vonatkoz6 

vizsgalatait folytatta s folytat61ag tanulrnanyozta a 

kneziatusok intezmenyet s tortenetet, utobbi az ezelott egy 

szazaddal torrent Hora-lazadasrol tartott valasztrnanyi gyii- 

Ieseinken nehany igen erdekes felolvasast, a mar ismert adatokat 

eddig ismeretlenekkel bovitven meg, melyeket gondos 

utanjarassal reszint magan, reszint kozleveltarakban, nevezetesen 

az erdelyreszi katonai parancsnoksag nagy-szebeni 

leveltaraban sikeriilt felfedeznie. Mind ket torteneszunk szo-· 

rosan ragaszkodott a magyar tortenetiras osi hagyornanyahoz, 

a mely abban all: a hist6ria igazsagot mindenek felett 

helyezni s ennek minden egyebet alarendelni, kutatva a mult 

id8k tenyeit menten a partszellerntol, harag es gydlolet nelkill, 

a szenvedelytol meg nem vakltva, a mely va16saghelyett 

abrandokat mutat, a jelent be nem vezetve a multba, 

sajat magunk es sajat idonk nezeteit masoknak es mas idok-

ELNOIU MEGNYIT6 BESZED. 5 

nek nem tulajdonitva. Istvanfi, Verancsics Antal, Szarnoskozi, 

Petho Gergely, Hidvegi Mik6 Ferencz, Bethlen Janos 

.a reg'iebbek kozt, a kozelmultban Szalay Laszl6 s Horvath 

Mihaly, a jelenkorban Szab6 Karoly, Szilagyi Sandor e hagyomanyos 

tortenelrni iskola szellerneben lrtak hazank torterrelrnet, 

s az a mit Benko J6zsef mond ezek egyikerol, 

-elrnondhato valamennyir81, «egyenes indulattal es a dolognak 

'ezifrazasa nelkul» irtak le a rnultak esernenyeit. Nagynevii 

torteneszeink ezen elvben teljesen megegyeznek a rornai tortenetiras 

nagy mesterevel : Cornelius Tacitussal, a ki «Annales 

I'-ei I. k. I. f..ben ezen orokre emlekezetes szavakat irta: 

«sine ira et studio, quorum causas pro cul habeo». Ugyan 0 

«Annaless-ei III. k. 12. f.-ben azt Irja, bogy a mult torte- 

'netei .integris ani mis diiudicandum». Torteneszeink nem 

Tacitus idezett helyeibol, hanem sajat Ielkiismeretok melysegeb81, 

a bennok kivaloan nyilatkozo nepszellem sugalataib61 

vettek e vezerelvet. A magyar nemzet nemcsak nagy es 

,dieso tettek altal orokitette meg never, hanem egyszersmind 

a tortenetiras va16di hivatasaval is bitt es bir maiglan. Nem 

minden nepnek adatott azon tehetseg a hist6riai ig azsagot 

men ten a rokon es ellenszenv erzetetol targyilagosan nyomozni. 

Az o-korban az regyptomiak annyira gazdag tortenelmi 

irodalmok, jeles szamu tortenelmi emlekeik daczara 

sern birtak a tortenetiras va16di hivatasaval, mert az onzo 

erzest lekiizdeni nem tudtak , fejedelmeik, fohivatalnokaik, 

hadvezereik oly erdemeket tulajdonitottak magoknak, melyek 

az oket megelozott nemzedekeke voltak .: 

Mult evi mukodesunkrol a titkari jelentes kimeritoen 

fog sz61ni. 

Ezzel egyletiink 6-dik kozgyiileset megnyitottnak nyilwanitom.

ELNOKI MEGNYITO BESZED. 

Tartotta az 1886-iki kozgyiiIesen GROF Kucx GEZA. 

Tisztelt kozgyliles! 

Minden nyar meghozza eletre hi vatott gyumolcseit s a 

vegtelen ldoben nem lesz nyar, melyben a h8 sugarak erlelni 

ne tudnanak, mind addig, a meddig foldiink netalantan oly 

physikai valtozasokat fog szenvedni, a melyek az evszakoknak 

eddig tapasztalt sorrendjet, az eddig ervenyesult hatasok 

es kovetkezmenyek szorosan osszefuggo lanczolatat kepesek 

lesznek megszakitni, Ekkor a regi nyar ertelmetlenne fog 

valni s olyanna lesz, mint a saturnusi korszak a r6maiak 

emlekezeteben, s mint minden oskorszak, a melyet a nepek 

mythos alkot6 kepzelete ragyogova varazsolt 5 arany korszaknak 

nevezett. Az altalunk isrnert legregibb rnythosokban 

is ott vannak planetank physikai fejlodesenek mind azon 

mozzanatai, melyek felesszarnu evezredekre terjedo tortenetenek 

ugynevezett negyedik korszakaban s az azt koveto korszakokban 

Ietre jottek. Az emberi elet ugyan rovid es mulando, 

de az emberiseg ernlekezetet egykori viszontagsagaira meg 

az evezredek sem enyesztettek el! A vizozonrol p. o. a legtobb 

nep mythosai tudnak. Az emberi nem elsa felleptevel 

egyidejiileg elt allatok es novenyek a sarkanyokrol, szornyetegekrol, 

csodafakrol es csodanovenyekrol fenmaradt elbesze- 

1esekben , rnondakban es rnesekben mai nap is elnek 5 elni 

fognak valoszimileg meg igen sokaig', egyik nernzedekrol 

atszarmazva a masikra, s id8k folytan modosulva a nepies 

kepzelet varazsvesszojenek erintesere, elnek s lathatok az 

eredetoket a messze regisegre felvezet8 orszagok, regi varo-

ELNOKl MEGNYITO BESZED. 7 

sok es csaladok hagyomanyos czfmereikben. Ez volna az 

evenkent 6hajtva vart nyar sorsa is egy oly kataklysmos letre... 

jottevel, mely az erlelesre szukseges melegnek veget tudna 

vetni, de az argosi mythos szerint is a termesztes felett ket 

Istenno orkodik, u. m. Damt'a es A zexesia. Valamint a terrneszetet 

athato tenyeszeti ero soha ki nem mertil, ugy az 

ismeretek fajan barrnily gazdag terrnest is Iasson mivelodestink 

tortenetenek valamelyik szerencses korszaka, a kovetkezo 

nernzedek nem lesz kenytelen arra szoritkozni, bogy az 

egykor dus fan rajta felejtett gyumolcsokbol taplalkozzek, 5 

nem fogja egy viragtalan s ororntelen tavasz utan a fat 

gyumolcs nelkul szukolkodonek szemlelni, hanem tenyeszeti 

erejet kimerithetlennek s rnagat vegtelenul megujitonak 

tapasztalandja. Ezt a fat azonban nem konnyen s nem menten 

faradalorntol kozel ithetjtik meg. Tusket bokrot irtva, 

nehez sziklat elharitva, veszelyes orveny szelen jarva, gyakran 

utatlan uton, mindig kiizdelmek aran jutunk el leggazdagabban 

termo agai ala, s csak ekkor vehetjiik rnunkank jutalmat 

s kapjuk a j6nak ismeretevel egyszersmind az erenyt is, 

hiszen Arete .Alethez"a leanya. Ezert mondotta lWethodt"us, hogy 

az angyalok s emberek kozt az a kulon bseg van, bogy mig 

elobbeniek Isten ingyen kegyelrnebol oltottek fel az ereny 

tundoklo ruhajat , addig utobbiak azt magoknak szereztek 

meg. Ketsegkivul az ember csakis onon igyekezetebol, kiizdelmek 

utan s faradsagok aran reszesedhetik az ismeret draga 

kincseiben, ezeket csakis ilyen medon erheti el, illetheti 

meg s teheti sajatjava. Ktizdelem nelktil nemcsak gyozelem 

nincsen, de ero s erely sincsen, mert a kiizdelem az er8nek 

fentart6ja s gyarapitoja s erely nelkul ereny se lehet. Nem 

hiaban mondja a kozrnondas . «tobbet eszszel, mint erovel .., 

de a kozrnondas nem a philosophiai esz, hanem a nep-philosophia 

szava es szozata, s noha a fodologban rendszerint 

igazat mond, tevedhetett a kifejezesben, valarnint a jelen 

esetben tevedett is, mert az eszet az erovel hozta ellentetbe, 

holott az elobbi maga is era, s az ut6bbi alatt csupan csak 

az anyagi erot erti, a jelentekeny jelzo elhagyasaval. A mit 

a nep-philosophia igy fejezett ki, azt a philosophiai esz kovetkezoleg 

hatarozna meg: «tobbet a szellern erejevel, mint a

8 GROF KUUN GEZA. 

nyers anyagi erovel», es ha rnelto is, szukseges is az anyagi 

erot tart6s gyakorlat altal edzeni s fokozni, mennyivel melt6bb 

es sztiksegesebb a szellemi er8t a tanulmany teren 

kifejteni mind inkab b. A vizsgalat meredekei 5 orvenyei 

kozt elhalad6 lit a Pallas Athenenek szentelt olajfaboz vezet 

biztosan es mi itt e helyen, egyletiink szereny munkak oreben, 

e szent fanak 6hajtunk gondos apoloi s hii orei lenni 

mindenkor. Boldog az az orszag, a melyben a bolcsessegnek 

olajfa-ligetei diszlenek, a melyekben az aldozatok soha meg 

nem fogyatkoznak, - a melyben lehet8leg szarnos iskolak 

egyengetik a kozmuvelodes utjait 5 nyujtjak az elet vilagossagat 

: t1"adunt lampada v£tce, a tudes nem esak koztiszteletben 

all, de szava erven yesiilhet a kozdolgok elintezese korul 

is es a szavazatok nemesak szarnlaltatnak, de merlegre is 

retetnek. 

Nines hasznosabb, nines udvosebb befektetes, mint az, 

mely a kozmuvelodesi czelok elomozdirasara fordittatik, mert 

az ilyen ha nem is egyszerre s azonnal, de biztosan, es nem 

kesore meghozza a tole vart nyerernenyt, sot tobbet hoz 

annal, mert ha az allambolcsesseg egyebre nem szarnitott, 

mint hasznos polgarokat nevelni iskolaiban, nevelhet olyanokat 

is, kik tudasunk hatarkoveit elebbre viszik s reszt vesznek 

a szellem hodito hadjarataiban, - kik az eszrnenyi jokert, melyek 

nelkul nines val6di e18menetel, sikeresen megkiizdenek s 

ezekert megkiizdeni mindig keszek, kik az ideal gyozelmi zaszlajat 

egykoron a megh6ditand6 magaslatok valamelyikere kitiizendik. 

A tanitas nemcsak az ertelmi tehetsegeket fejti, hanem 

egyszersmind a nemes gondolkodast es erzest is felebresztheti 

s kell, hogy felebreszsze , ebren tarthatja, es ha hivatasanak 

megfelel, ebren is tartja, - nyoman esz, sziv es jellem 

egyarant kepzodnek, mert ut6bbi a ket elobbin epul s 

a harornnak mindenkor, barmi korulmenyek kozt is, egyiitt 

kell jarnia. Valamint a felvilagosult ertelerr, soha sem onzo 

s szivesen hallgat a sziv nemes sugalataira, ugy a nemesen 

erzQ szfv nem a sotetben, de az esz vilagossagaban munkas 

s abban nyilvanul Iegtisztabb fenyeben. Az esz es sziv teljes 

osszhangjanak szep es szerencses kifejez8je a jellem; a 

j6 eletii ernbert, a homo integer-t e harorn alkotja egyiittesen.

RLNOKI MEGNYITO BESZ(~J). 9 

Boldog az az orszag, mely kulturintezrnenyeit allandolag 

partfogasaban reszesiti, melyben ezek nem keserii csalodason 

s a csalekony remeny ingatag homokjan, han em eros 

kosziklan alapulnak, melyben ezeket a kozerdekl8des melengeto 

napfenye fejleszti s neveli mind tobbre es magasabbra. 

Ekkor es csak ekkor, igy es nem maskent valthatjak be a 

ketelkedok elott ketsegeseknek s talan tulmereszeknek latszott 

igereteiket, melyek mindig feltetelesen tetettek, habar 

a feltete) hallgatassal is melloztetett s csakis feltetelhez 

kototten va16sulhatnak meg, t. i. ugy es akkor, ha a kozerdeklodes 

tevekenyen nyilatkozik mellettok s gyorsan el 

nem partol toluk. Az ideig-oraig tart6 erdeklodes, mely az 

egyik tarsulattol konnyen atcsap a masikhoz, hogy att61 is 

ido rmiltaval tovabb szalljon, tavol van attol, hogy va16dinak 

tarthato legyen. Az, a ki uj dolgokon kapkod, s a kinek a 

regi unalrnassa valik, hajlekonysagarol es semmikepen nem 

igaz meggyozodesero! teszen tanubizonysagot, A valodi erdeklodes 

nem futohornokon, hanem szilard sziklan nyugszik s ez 

a szilard szikla az eros meggy8z8des. 

Mar tobbszor volt alkalmam itt e helyen kifejteni, hogy 

megyenkben, a szep Hunyadrnegyeben, egy torteneti s regeszeti 

tarsulat allando fennallasa s tartos viragzasa nem mondom 

eletszukseg, rnert ha elet alatt az emberi elet jol, rosszul 

eltelt eveit ertjuk, azok elrnulnak e nelkul is, de mivelodestink 

s a j6zan hazafisag egyik egeto szuksege, mely nem 

szenved elodaztatast. Tortenelern nelkul s a tortenelemnek 

a regeszet egyik segedtudomanya, magunkat se ismernok, 

pedig az 6-kori bolcseszetnek Sokratessel kezdo korszakabol 

felenk hangzik a szozat : 1'l(J),3'l asClO'tov, s ahhoz a foldhoz, 

melyen lakunk, csupan csak rnegszokasbol ragaszkodnank. 

Vajjon hoznank-e aldozatot a mikor szukseg van rea es 

gyakran van rea szukseg, azon foldert, melynek, merl multjat 

nem ismerjuk, keblunkben jovoje irant sem taplcUhatunk 

va16di erdeket, vajjon azt jogosan nevezhetnok hazanknak i 

A mulekony erdek s a megszokas, barmi edes is legyen, a 

fold rogehez fiiz, de nem a hazai foldhoz. Azert lelkes ii- 

Iiink s hozunk kesz oromest aldozatot, a mit szeretiink, 5 

kerdem, vajjon szerethetjiik-e azt, a mit nem ismeriink.

10 GRO}t' KUUN GEZA. 

Vagy ebredhet fel bennunk az ismeretlen irant, de a szere- 

.tet ellenallhatlanul az ismert fele vonz. 

Ime nyolcz eve annak, hogy melyen tisztelt baratom 

es elnoktarsarn, dr. Solyom Fekete Ferencz, a hunyadm, 

tortenelmi es regeszeti tarsulat erdekeben kozze tette ebreszto 

s lelkesit8 szozatat, melynek hatasat mai nap is erezzuk, s erezni 

fogjak azok, kik utanunk kovetkeznek mindaddig, a meddig a 

hunyadm. tort. es reg. tarsasag fennall. E szozat kovetkezteben 

szarnosan megyenk iigybuzg6 fiai kozul es tobben az orszag 

killonbozo reszeibol siettek az alapit6 tagok koze iratkozni. 

A tarsulat ilyetenkepen megalapulvan, nehany tagja azon a 

teren, melynek mivelesere szovetkeztiink, oly kivalo rnunkassagot 

fejtett ki, mely a magyar tudornanyos irodalom figyelmet 

nemesak felejok forditotta, hanem maga a tarsulat fele 

is. Gyiijtemenyeink evrol-evre szaporodtak s evenkent nagyobb 

azok szarna, kik muzeumunkat megtekinteni Devara 

jonnek. Azok, a kik ketsegesek voltak tarsulatunk jovoje 

felol, imrnar lemondtak ketsegeikrol, a kozornbosek kezdenek 

erdeklodni, s ha volt olyan, ki ellenseges indulattal 

viseltetett iranta, az a mivelodesnek s a vilagossagriak baratja 

nem lehetett s megyenknek hii fia nem volt. De sietek hozzatenni, 

Ilyenrol nines es nem volt tudornasom. Az, a mi leginkabb 

fenyegetett mindjart elejen es meg kesobb is azoknak 

egy reszenel, kiknek kozremukodesere szarnitottunk, a 

dermeszt8 kozony volt, melynek sziirke s baljoslatu fellegeit, 

hala legyen a j6ra hivatott es eletkepes tarsulatok felett 

orkodo gondviselesnek, az erdeklodes h6dit6 napfenye megszakitotta 

; a felleg foszlanynya valt, remeljiik, e foszlanyok 

gyorsan es minel elobb el fognak timni tarsulatunk lathatararol. 

A nemzetek ugy alakulnak, hogy szarnos tenyezok kovetkezteben 

az oket kitevo elemek egy bizonyos meghatarozott 

jelleget nyernek, mely az egyik nemzetet megkulonbozteti 

a rnasiktol. Ez a jeUeg a nepszellern nyilatkozataiban 

konnyen felismerhet8 annak, ki az altalanossagokon kereszttil, 

a dolgok melyere hatni tude Az egyik nepszellern ertelmi 

tehetsegeinek valarnelyikeben a masikat felulmulhatja, vagy 

alatta allhat, s ehhez kepest a gondolat es kepzelet birodal-

ELNOKI MEGNYITO BESZED. Ir 

maban hlvatasszeraleg azon a teren tiinhet ki leginkabb, 

melyen tehetsegeit legjobban ervenyesithette, A syntheticus. 

esz alkot, az analyticus bonczol, a meresz kepzelet teremt, 

az okfiirkeszo magyaraz, a syllogismus bizonyit, az inductiv 

esz a tapasztalati tudornanyok teren hodit, a deductiv kovetkeztet 

s a tudornany ezen iranyok mindegyike alta! gyarapittatik 

es bovul. De nemcsak ezen ethnikai kiiIonbsegek 

fejtik meg s magyarazzak ki valamely nepnek a tudomanyok 

valamelyike irant viselteto vonzodasat s azon jeles eredmenyeket, 

melyeket benne kivivott, hanem ezeken k£vill a kedvezo 

alkalom is latba vetendo, mely neki valamely tudornany 

mivelesere adatott, azon kedvezo alkalom, a mely nelkul 

mivelodesiink torteneteben sok minden rnaskep alakult volna 

s vagy egyataljaban nem, vagy legalabb sokkal kesobb jott 

volna letre. Nem ok nelkul neveztetnek a babyloniak a csillagaszat 

megalapitoinak, nem veletlenbol torrent, bogy Egyptomban 

a tertani ismeretek mar a legregibb id8kben kifejlodtek. 

Orszagonkent, sot videkenkent valtoznak es valtakoznak 

a talanyok, melyeknek megfejtese azokra nezve, kiket 

a ve-Ietlen kozelokbe helyezett, kulonosen vonzo. Sphynx, az 

osregi, a titokszeru SjJhynx abrazatja nem mindeniitt ugyanaz .. 

Megyenkben a regeszeti leletek nern csupan a rornai mivelodesnek 

itteni maradvanyait tarjak fel elottunk, hanem kiilonbozo 

kultur-aramlatok, kultur-allapotok, kiilonbozo nepek 

keziiparanak s kereskedelmenek lathato jeleit oriztek meg· 

szamunkra s mar ennelfogva is raszorulunk az osszehasonlito 

archreologia mindazon adataira, melyekbol az itteni talanyok 

valamelyikere kivant vilagossag aradhat. Azon varosban, melyet 

Aristoteles a Duna jobbpartjara belyezett, a jelenlegi 

Szerbia egyik eddig meg ki nem nyomozott helyen, vagy 

Portus Pilusban, a Natisone regi torkolatanal, vagy a Pontus 

Euxinus partvidekein, a kultur-ararnlatok sokkal magasabb 

hullarnokat vetettek, mint Dacianak azon reszeben, melyre 

figyelmiink leginkabb fordul, de itt is hullarn-hullamra kovetkezett, 

s· a mennyire a hist6riai tudas faklyaja vilagit, 

keletnek nyugattal va16 erintkezeseit latjuk. 

Regeszeti kutatasaink kozt, az archeeologia azon teren, 

melynek mivelesere vallalkoztunk, az osszehasonlito regeszet

12 GR6F KUUN GEZA. 

m6dszere s eredmenyei reank nezve nemcsak vonzok, hanem 

a velok va16 megismerkedes, tekintettel sajat czeljainkra, nagy 

fontossaggal bir, Iepten-nyomon haszonnal jar, sot bizvast 

elmondhatjuk, elkerulketetlen. AT. 6-korban meg azon nepek 

is erintkeztek egymassal, melyekrol eddig azt hittiik, hogy 

teljes elszigeteltsegben egyrnastol, kizarolag onon magokbol 

s onalloan fejtettek ki mfvelodesoket. A XXI-ik eegyptomi 

-dyoastia sirjaiban Mtng korszakabol sinai illatuvegek talaltattak. 

A sinai taoismus theologiajaban az ember nem csak 

lelekbol es testbol all, hanem a testhez meg egy az regyptomi 

ka-val lenyegeben teljesen megegyezo elem szovodik, a 

mely a halal utan belole tetszese szerint kirnozdulhat, ideiglenesen 

itt e foldon jarhat, kelhet, de gyakori bolyongasai utan 

abba visszaszall. Az osok szelleme az utodokat vegkep el 

nem hagyja, hanem ezen ka alakjaban orkodik felettok. 

Lab tseu tanaiban az indiai befolyasnak vilagos jeleire talalunk. 

Ezen erintkezesi ponton kivul a sinai kultura nehany 

.arja torzsre s viszont azoke 0 rea mar oly regi idoben gyakorolt 

eszreveheto befolyast, mint azon korszak, a melyben 

a sinaiak Su-tter: videkeben, delre a Lob totol, arja nepekkel 

kozlekedtek. Az cegyptomiak egyfelol a sinaiakkal, indiaiak- 

'kal, Assur es Babylonia nepeivel, a hittitakkal, mas felol a 

phoenikiaiakkal, hellenekkel s a phoenikiaiak a hellenekkel 

s kiilonbozo thrak torzsekkel nem csak cserekereskedest 

folytattak, han em a mindennapi elet szuksegleteit kielegito 

arukkal es a fenyiizes es cultus targyaival egyiitt egyszersmind 

a mivelodes elemeit is kozvetitettek egyrnasnak, ezekbol 

egyrnasnak adva s egyrnastol kapva. Valamint a regi 

atheneiek lampadodromonjaikban az egyik rneggyujtotta 

faklyajat Hepkatstos oltaranal s azt futaskozben atadta egy 

rnasiknak, s a masik egy harmadiknak s igy tovabb, ugy 

.a mivelodes vilaga egy nepnel se enyeszik el a nelkul, bogy 

egy masik att61 legalabb egy elteto szikrat ne nyerjen es 

e szikra kedvez8 kortilmenyek kozt langot vethet. Ez a mivelodes 

tortenetenek evezredes menete. 

Egy visszapillantas azon mukodesre, melyet tarsulatunk 

nehany tagja kifejtett a regeszet azon teren, melynek rnivelesere 

vallalkoztunk, meggyozheti az iranta erdeklodoket a

ELNOKI )'1EGNYIT6 RESZED. IJ 

felol, hogy az illeto leletek rnegmagyarazasanal mindig kollo. 

tekintettel voltak az osszehasonlito archeeologia hasonnemu 

targyaira. Valasztrnanyunk igen tisztelt tagja, Torma ZsOJia 

o nagysaga, adak leletek leirasanal a Daciaval az o-kori foldabroszon 

hataros orszagok.a dakokkal erlntkezett nepek hasonlo 

kultus-targyaira lepten -nyomon figyelmeztet, figyelmeztetni meg 

nem szunik. Tarsulatunk tisztelt konyvtarnoka s Ieveltarnoka, 

Kon£g Pdi, a sarmizegethusai Mithra-Ieletekrol irt nagybecsii 

tanulrnanyanak erteket meg azzal is nevelte, hogy a keleten 

s az egesz egykori romai birodalom teruleten elotalalt 

mithreeumok becses anyagat tanulrnanya korebe vonta. Tisztelt 

muzeurnigazgatonk, Teglds Gdbor, a preehistoricus s a 

r6mai arany-, vas- es kobanyaszatrol Daciaban tartott jeles 

felolvasasaiban s errol szolo uttoro' s nagyerdekti tanulmanyaiban 

felhasznalta mind azon anyagot, a melyet az o-kori 

classicusok, egy Strabo, egy siciliai Diodor, az idosb PIinius 

es masok szamunkra az o-kori banyaszatot illetoleg, 

jelesen Hispania banyaszatarol, fentartattak. Valasztmanyunk 

tisztelt tagja, Maz"la1ld Oszkdr, a rurnan nepkolteszet mythicus 

elerneit szep sikerrel hasonlitotta ossze az arja nepek megfelelo 

mondaival. Az eredeti mythosokat magaban rejto nepkolteszet 

vonatkozasaban a kesobbi irodalomhoz, ugy szolvan 

a przehistoricus archeeologia szinvonalan mozog. 

Ex oriente lux, - ex Africa semper aliquid novi! Errol 

gyoz meg a mivelodes tortenete. 

Udvozlorn mind azokat, kik kozgyuIesiinkon megjelentek 

s ez altal ujabb jelet, ujabb zalogat adtak komoly erdekld-, 

desoknek e tarsulat sorsa irant. A tagokat kerve kerem, 

hogy sorainkban allhatatosan megmaradjanak. A nem tagokat 

arra kerern, siessenek magokat tagjaink kaze felvetetni, 

legyen erre az elso alkalom a mai gyules ! Ezzel a hunyadm, 

tort. reg. tarsulat 7-dik kozgyiileset megnyitottnak jelentern 

s nyilvanitom.

POGANY ADAM EMLEKEZETE. 

Felolvasta a hunyadmegyei tortenelmi es regeszeti tarsulat 1885. evi oktober h 

I4-en tartott valasztmanyi iiIeseben KUN ROBERT. 

Szep es kegyeletes szokast honositott meg tarsulatunk 

valasztmanya akkor, midon elhatarozta, hogy elhunyt tagjai 

emlekezetet megujitva, azok folott ernlekbeszedeket tartat. 

Illo es meltanyos dolog, bogy a valasztrnany azok elhunyta 

folott, kiket a kozbizalorn a tarsulati iigyek kozvetlen 

intezoinek diszes soraba emelt, ne terjen egyszeruen napi 

rendre, hanem kiilon is ler6ja 

jato Es ez elismeres megil1eti 

iranyukban az elisrneres ado- 

a valasztrnany minden egyes 

tagjat : megilleti azokat, kik tollal keziikben az irodalmi 

teren buzg6lkodtak a tarsulat erdekeben, es megilleti azokat, 

kik boles tanacsukkal itt benn az ulesteremben, s hefolya- 

-sukkal ott kunn a tarsadalmi elet rnezejen mozditottak elo a 

tarsulat iigyeit. 

, Ez utobbiak soraba tartozott nagy-klopottvat" Pogdny 

.Addm, kinek iranyaban a kegyelet es elismeres ez adojat 

.akarom a valasztmany megtisztelo megbizasabol ler6ni, mi- 

·don ernlekezetet ez ulesben megujitani szandekozom ! 

Nagy-klopotivai Pogany Adam sziiletett 1830. evi februar 

.ho I7-en Devan, hol anyai nagyatyja, gr. Kun Samuel, akkoron 

varparancsnok volt, osi magyar nemes csaladbol : atyja 

Pogany Istvan volt, anyja gr. Kun Erzsebet. A Pogany csalad 

egyike a ket magyar haza legregibb csaladainak, mely 

-eredetet a szt. Istvan nejevel, Gizellaval bevandorolt Hunt 

.es Pazman testverektol vette; igazolja ezt a fehervari kaptalannak 

egy 1330. evi szt. Mihaly napjan kiadott oklevele, 

melyben ezt olvassuk: «proinde ad notitiam universorum

POGANY ADAM E:\(LEKI::ZETE. 15 

harum serie litterarum volumus pervenire, quod nobili viro 

magistro Stephano, dicto Pogan, filio francisci de Genere 

Hunt-Pazman stb.» , Petho Gergely kronikajaban a mohacsi 

gyaszteren elesett magyar fourak nevei kozt elofordul a 

Pogany Zsigmond neve. A mohacsi vesz utan Pogany Mik- 

16s, jelentekeny aldunai birtokainak torok kezre jutasa utan 

Erdelybe, nevszerint Hatszegvidekere koltozott, hol bizonyosan 

szinten kel1ett birtokanak lenni. Nevezett Pogany Mik- 

16s unokai, Niagomer es Bakoch, Klopotivat megszerezve, 

elsok hasznaltak a klopotivai elonevet. Nem lehetetlen, sot 

nagyon valoszfrni, hogy Pogany Adamunk valamelyik osp. a 

nagy Hunyady Janosnak dicso gyozelmeiben tarsa es vitez 

bajtarsa volt. Ily osok ivadeka a leggondosabb hazi nevelesben 

reszesult, s mig atyja hazafias erenyeket oltott szivebe, adclig 

a szereto edes anya a legnemesebb erzelrneket csepegtete a 

fogekony ifju kebelbe. A 30-as evek vege fele keriilt Pogany 

Adam a legnagyobb erdelyi fejedelem, a Bethlen Gabor 

alta! alapitott legmagyarabb tanintezetbe, a nagy-enyedi 

foiskolaba, hoI hirneves tanarok fejlesztettek benne a hazafisagot, 

tudornanyt es kotefesseg'erzetet. Tanulmanyait marmar 

bevegzerido volt, rnidon az 1848-iki esemenyek miatt 

hirtelen es varatlanul meg kelle azokat szakitania. Nagy- 

Enyedrol szuloi hazaba tert vissza , szuloi Hunyadrnegyeben 

a lazongo parasztok e181 menekulendok, Magyarorszag. fete 

indultak, de utjokbol kitertttetven, Abrudbanyara keriiltek, 

hol Pogany Adam atyja az olahok altal megoletett, 0 maga 

pedig Hatvani 8rnagy csapataba lepett , Hatvani seregenek 

szetveretese utan Kemeny Farkas parancsnoksaga alatt vett 

reszt a szabadsagharczban, mig vegre a zsib6i fegyverletetel 

utan bujdokolva kerult haza Poklisara, hol minden mas ter 

elzaratvan akkor a magyar ember el8l, a szul8it81 rea 

maradt foldeket miivelve a gazdaszatra adta magat, folytonos 

tanulmanyozas altal bovitve minden teren isrnereteit. - 

1853. evi okt6ber h6 15-en vette nolil demsusi Lukacs Idat, 

ki 32 even at htisegesen szeret8 hitestarsa volt, ki vel boldogan 

elt halala orajaig. E hazassagot az eg gyermekekkel nem 

aldotta meg. - Az alkotmanyossag visszaallltasa utan Pogany 

Adam elhagyta falusi nyugalmat, es ismereteit, szolgalatat

16 KUN ROREltT. 

megy'j~nek szentelve, tobb izben jar'si szolgabir6nak v'lasztatott 

meg; 1878-ban uvaszeki illnok lett, ezen hivatalat 

.sIte utols6 pillanataig tartotta meg. Peldas szorgalmu es 

buzg6 tisztviselo volt, igazsagos, szigoni es pontos mindennemii 

iigyeiben; mint megyei virilista .Uenk· reszt vett 

Hunyadmegye minden koziigyeiben; hivatalos elfoglaltatasa 

nem gatolta ot abban, hogy a tarsadalmi es kozmiivelodesi 

teren is tevekeny reszt vegyen; minden culturalis vagy 

bazafias czelu va11a1atnalaz els6k egyike volt Pogany Adam; 

igy iratkozott be alapit6 tagnak az alakuland6 hunyadmegyei 

tortenelmi es regeszeti tarsulatba I88o-ban. A tArsulat 

erdekeit, a hoi csak tehette, a leghatekonyabban mozditotta 

eJo; egyeb kisebb adomanyain kiwi tale kapta tarsulatunk 

&zon gyonyord F16ra-szobrot, mely mint a r6mai szobraszatnak 

megyenkben taUlt egyik nagybecs(i miikincse, melt6 

diwt kepezi mUzeumunknak. Mint tArsulatunk vala~ztmanyi 

tagja szorgalmasan Jatogatta az iil~eket, elenk reszt vett 

tanacskoz'sainkban. kivIJ6 resze volt egyes, fontosabb hatarozathozatalokban, 

ugy bogy f. .svi aprilis h6 2-an hosszas 

szeavedes utan bekovetkezett hal.la v'lasztmanyunkra igali 

Yesnes6g volt. 

Legyen Qdott kozottilnk emleke; mUjon reank orok- 

Mgiil az 6 buzgalma, az «\ munkaszeretete. az 0 k6tele-'gmete! 

-

ADATOK A VOLT ZARANDMEGYEI RESZEK 

TORTENETEHEZ. 

(Osazegyiljt' dr. S6LYOM·FaoTB Fa•• Jlcz ~ ismenette BddoD. a Inm,..s.. 

meoei tort. es regeszeti tanulatnak 188]. m ueptember 2]-U taI'tOtt f61ol __ 

1Y4U.'be.D., 

Ez alkalommal inkabb ujjmutausokkal szolgillli, mint 

komoly felolva.~t tartani; inkabb ki~ csevegni, miDt rendszeres 

dolgozatot mutatni be, foltett sz4ndekom. 

llindenkit els6 sorban ~s igen termMzetesea u Wekel, 

mi kozvetlen ktizel~ben van. Igen tisztelt ballgat6im&t 

is bizonyara erdekelDi fogja, ha a volt es az id6k folyaND 

mind ossz~bb szorftott, majd beolvasztott ZaraDd-vU1Degye. 

nek azon reszei fe161 mondok val.mit, melyeknek egyik 

kiva16 pontjan gyUltiink ma ossze: terjeszteDd6k - IDeDDyire 

csek~ly eronk engedi - tirsulatuDk fOladataiuk. iidv6s 

cz~jaiDak ismeretet, 

E "'szelmek kival6 U f6bb szerep't maga. tftftmt6s. 

a termeszet szabta meg v&1tozbatatlaDul es 6r6k id6k:re. 

E szerep: a nemes femek bUlyUzata. Megsz6lal itt miDd_ 

volgy es hegycsucs, hogy hirdesse nekiink ut6do""ak: mily 

6sregi e teriUeten a b'nyUzat. 

De hat e nyomok kutatUival ~n oem foglalko8oaL 

E teend6 natamn'l bi"atottabb munkisra taWt tinalatunk 

egyik kivil6 tagj'ban, ki most 6s itt is sz61&1lifDa'. Dnu. 

rint Teglas Gabor lir. 

MegbocUt uonban 'roemes tagtUaunk. ha D6mllea' 

szakm!j'ba "'got 6s folemUtek egy adatot, melynek binok'ban 

vagyok; _ mely kedveoC& foglalko&Uom - • r-.rt 

oklevelek. insoa bagyomAnyok 6ulesY6jt6ptMe ta.... brilt 

kezeim twa. 

•

Dr SOLYOM-FEKETF. FEREKC7.. 

KOrOshAnyan hivataloskodasem ideje alatt napi setaim 

kozben, megragadta mar figyelmemet a Czebe kozseg' es 

Korosbanya hatara kozott elpusztultan fekvo nagyszerii vizfog6 

s kombinalt vizvezetek, Akkor azt mondtak nekem, 

hogy az a r6maiakt61 maradt. Azonban kesobbi tapasztalataim 

meggyoztek, hogy r6maiak fem-, foleg aranybanyaszata 

ily vizvezetekre nem szorult. A romai kisebbszerii vizmennyiseget 

igenyelt mozsarakban megtort aranyanak kimosasahoz, 

Tobbnyire rna is ~pen talalhat6 s bamulatos tokelylyel egetett 

agyagcsoveken kisebb-nagyobb tavolsagbol vezettek a 

r6mai komak banyamdveloi a vizet, Ily vtzvezeto csovek 

jottek napfenyre Hunyad-varmegye tobb pont jan ; es rnuzeumunk 

mar szep peldanyokat mutathat fol. A korosbanyaczebei 

vizvezetek kesobbi korszakok szulemenye tehat. En, 

nemi okleveles nyomok utan is indulva, hajland6 lennek 

Iegalabb a teljes kiepitest Matyas, a nagy Hunyadi Janos 

dicso fianak uralkodasa idejere tenni. 

Matyas kiraly fenyiizessel vette korul udvarat ; torekednie 

kellett e kedvtelesenek egyik czikket, az aranyat 

birodalma hatarain nagyban kerestetni s eloallittatni. Ezt 

sehol sem tehette masutt annyira , mint Europanak ezen 

egyetlen jelentekenyebb aranyvideken. Akkor emeltethetett 

teljes befejezesre a sz6ban levo vizvezetek. Rendeltetese pedig 

nemesak az arany stompolasa, hanem penzvero gepeknek 

hajtasa is lehetett. 

E korulmenyben leljiik tan indokat annak is, hogy 

a Kendeffy csaladnak Korosbanyan, 1462. evben kelt es 

Matyas. kirily altal kiadott adomanylevele szerint, melyet 

eredetiben is folmutathatok, nevezett dicso kiralyunk ama 

hetyen tartozkodott." 

Ugyancsak kezeim kozt levo s a szasz nernzeti leveltarban 

N.-Szebenben altal am az eredetiekrol masolt harem 

darab oklevel bizonyitasakent, arany forintosok verdeje mar 

elobb mdkodott Korosbanyan. S5t az oklevelek az aranyverde 

egyik mesterenek 'nevet is fontartottak szamunkra, 

* Az okleve1et kozlom a .Syl-volgy. czfmii do)gozatom me1l6kleteiil 

ugyanezen evkan}~beD.

ADATOK A '·OLT 7.ARANI>"EG~EI kRs1.EK TOR.TtNltTEHItZ. 19 

Az egyik oklevel kelt Nagycsiiron, 1445. evben es 

benne Hunyadi Janos sz61 Korosb4.nya kozon~gehez. Megrendeli, 

hogy az akkor epen Nagy-Szebenben id6z6 s arany 

forintosok veroje Simont (Symonem cusorem et factorem 

florenorum auri) Korosb4.nyan (in ipsa Keresbanya) birt 

javaiban h4.borgattatni ne engedjek , hanem a negy banyavaros 

(de opidis quatuor Banya) polgaraibol alakUlt ~kebirosag' 

hozott itelete ertelmeben vedjek meg. 

Ez oklevel (I) altai emlitett negy banyavaros . a mai 

Korosbanya, Czebe, Karacs es Riska. Melyeknek Iakosai 

·csak kevessel 1848 elott es illetve utan mondottak Ie maguk 

erdekes kivaltsagaikrol. Termeszetesen, mert az eredeti 

kivaltsagos banyavarosi polgarok elpusztulvan, a helyoket 

elfogla16 olah p6rok arna kivaltsagokhoz maguk sem ragaszkodtak 

tobbe. 

Ezen n.-szebeni eredetli es Korosbanyan javakkal biro 

s ott hihetoleg az arany forintosok vereset liza Simon mesterral 

sz61 erne masik (2) oklevel, mely Gyula.n 1445-ben 

kolt es tobb tekintetben erdekes. Eloszor is tudtunkra esik, 

hogy Korosbanyau birtokolt Mar6thi Lasz16, macs6i ban, 

kinek e birtokaiban tisztei, vajdai voltak, az oklevel szavaival 

elve: «nobilibus viris Moga, Ladislao de Bolya, Stephano 

-de Birtin, Johanni de Fenywpataka, Sorban et Johanni de 

Ribicze WaY'vodis nostris.» 

Masodsorban erdekes Mar6thi Usz16 macs6i ban es 

korosbanyai nagybirtokosnak e parancslevele azert, mert kozel 

otszaz evvel ezelott csak magyar never ismeri (Fenyiipataka) 

arna kozsegnek, melyet rna Valeabrad neven hivunk 

rni magyarok is. 

Vegre a harmadik oklevel (3) Hunyadi Janost61 ered 

-es Szaszsebesen 145 r-ben adatott ki. Abb61 tudjuk meg, bogy 

ugyancsak fonnebb is emlegetett Simon szasz vette lei· haszonberbe 

a korosbanyai b!Jtycik urburajat, banyaad6jat, Degy 

arany markaert egy evre, vagyis - az okmany ut6irata sze- 

Tint - 1 12 arany forintert, 

Az okmany ezen ut6jegyzete (tmarcam quamlibet fiorenorum 

auri vigintiocto computandos] .penziigyiink multja 

"tekinteteb81 erdekes, mivel egy uj penzlAbbal ismettet meg. 

z-

20 Dr SOLVOM-.FEKETE FERENCZ. 

Ezek utan atterek e videk masik, ha nem is oly foszereplesere, 

mini) a banyaszat , de mindazonaltal eleg jelentekeny 

szereplesere, Ertem e videknek a termeszet altai 

emelt eroditvenyi jelentcseget es szerepleset a kulon bozo. 

idok belharczaiban. 

~Iar honfoglalo 8seink folismertek erne volgyek hadaszati 

fontossagat es azt, hogy e terrneszetes erodot kulon 

kell elfoglalniok es megszallaniok, ha azt nem akartak, hogy 

ott ellenok folytonos gyuanyag szervezkedjek, Ugyanazert 

Velek vezer villarnkent csapott be lovasaival a Feher-Koros 

volgyteknojebe s azt allandoan megszallotta. Mely megszallas 

Gelo vezer es Menmarot szlav-bolgar nepet, blachosait 

termeszetes es egyediili hatvedetol is megfoszrvan, rea nezve 

minden ellentallast remenytelenne ton es kenyszeritette bizonyara, 

hogy a magyarok barati jobbjat elfogadja. 

Kesobbi szazadokban e volgyek reank nezve hol lelekemelo, 

hoi lesujt6 esernenyek szinhelyei voltak. Kulonosen a 

torok vilagban szolgaltak sok nemes csalad rnenhelyeul. 

A portyazo torok-tatar hadak ritkan mereszkedtek e helyekre. 

Hogy kozeledesokrol idejekoran hirt lehessen adni, Csucs 

kozseg' hataran egy lapalyos dombon varacs allott orseggel.. 

E lz/l"atitJ helynek emleket a romok es ama hegynek « Hlrad» 

neve tartja form, mi kezzel foghat61ag a (C hirado» nevbol a 

nep altal kesztilt elnevezes. 

Mily sok jelentekeny csalad birtokolt e reszekben, azt 

csak bOvebb kutatasok allapithatjak meg teljes hitelesseggel, 

Es ez sok tekintetben erdemes rnunka lenne, mert nyitjara. 

jonnenk azon most csak hirbol, hagyomanybol ismert korulmenynek 

. miszerint a volt Zarand meg akkor is, rnidon 

megsziint Gyula varaig terjedni, vezerszerepet jatszott sok 

tekintetben ugy a torvenyhatosagi, valamint az erdelyorszagi, 

neha magyarorszagi kozelet egyes mozzanataiban. Kulonosen 

a torvenyhatosagi elet lehetett rendki viil elenk es izgatott 

meg a 3O-as evekben is. Tobb Irott nyom van birtokomban 

arra nezve, bogy a most anyamegyeve lett Hunyadban labrakapott 

visszaelesek ellen protestalni s petitionalni Korosbanya 

s Brad varosaiban gyl11tek ossze a megyei karok as. 

rendek, az erdelyi jelentekenyebb csaladok fejei s tagjai.

ADATOK A VOLT ZARANDMEGYE.I RESZEK TORTENETEHEZ. 2' 

De mellozom ez id8kkel va16 foglalkozast, mert restben 

ugyis ismert dolgokat kellene csak f61elevenitenem; es mert 

tovabba. itt helyen nem leva eletrajzot kellene szolgaltatnom 

-egy alakr61, ki mathusalemi eletkoraval visszamaradt kozottiink 

ama zajos, elenk idokbol.· . 

Berekesztesul csupan egy oklevelet mutatok fel eredetiben, 

mivel a nagy es dicso Bethlen Gabor fejedelem sajatkezu 

irasa egesz terjedelmeben ; es mivel bizonyossa tesz 

a felol, hogy e videken Bethlen-joszagok mar ama nagy femu 

-eleteben is voltak, meg pedig Ni-Halrnagy videken Csucs es 

tobb kozseg mellozesevel a fejedelem Bethlen Gabor birtokolt 

Bulzesden es «Koros-tsor s-on (Kristyor) is. Mely josza- 

.gainak kezelesere s jovedelrneinek beszedesere utasita e leveleben 

(4) osszes javai prefektusat, lesnyeki Dobray Petert, 

ki egyszersmind Hunyadmegye alispani tisztet is visele. 

OKLEVELEK. 

I• 

Nagy-Csii», I445./utz"us 29. Hunyadi Janos e,dely': fla/ria 

para'llcste1/ele Korosbdnya kozonsegekez, kogy S£1IIfJn szdszl is 

arany ./ol'z"ntos()k verIJ/it korosbdnyaz" .javat'"nak !Jikes !Ji,.toktUJa. 

.iartsdk meg. 

Nos Johannes de Hwnyad wayuoda Transsiluanus Siculorumque 

et Themesiensium Comes etc. vobis prouidis viris 

Judiei Juratis ceterisque Ciuibus et toti communitatis Opidi 

Keresbanya vocati serie presencium finnissime committimus 

-et mandamus aliud habere nolentes, quaten us , a modo 

-deinceps Circumspectum Symonem cusorem et factorem florenorum 

auri in Cibinio commorantem in suis rebus et bonis, 

in ipsa Keresbanya existentibus impedire .et perturbare non 

presumatis , nee permittatis impedire per quoscunque, Sed 

ipsum in ipsis suis rebus et bonis ibi existentibus, iuxta 

.adiudicatio.nem certorum Ciuium et proborum virorum de 

-Opidis fuatuor Banya, pacifice tenere et seruare debeatis et 

* Ertettem b. Nopcsa Las,16t, ki id

22 Dr SOLYO:\(·FEKETE FERENCl. 

Secus facere nequaquam presumatis Alioquin certi estote,. 

quod ipsum eciam per vestra incommoda in pretactis suis 

bonis pacifice tenere faciemus ipsum, defendendo in eisderri; 

presentibus perlectis exhibenti restitutis Datum in Nagychwr 

feria quinta proxima post festum beati Jacobi Apostoli, Anno 

domini M O cccCO xlmo quinto. Cornmissio propria domini 

Wayuode. 

(Szoveg alatt zald viaszszal lenyomva volt pecset Ievalt, 

Eredetije papirdarabon nyilt alakban, Szasz n. egyetem ltara U. 

II. 109.) 

2. 

Gyulajeher'Pari kaplalan I445. szept. 30. dttrja lJfarothi' 

LaszlrJ macsrJ£bannak Gyuld« ugyancsak I445. evZ: augusztus 

et-e« kelt es sajdt bzrtokaz,tt lakrJ vajddkhoz (nepvezetok) intezett 

parancsat: miszer£nt Simon szdsz eredettt penzverot bzzonyos zdlog-. 

b£1'toktrant eskessek meg. 

Nos Capitulum Ecclesie Transsiluane Mernorie commen-· 

damus Quod veniens nostri in presenciam Symon Cusor florenorum 

auri de Cibinio, exhibuit nobis quasdam literas patentes 

'tenoris infrascripti petens nos debita cum instancia, vt easdem 

transscribi et transsumpmi facere transscriptumque et trans-· 

sumptum earundem sub nostro Sigillo sibi dare et concedere 

dignaremur Juris sui ad vberiorem cautelam Quarum tenor' 

talis est Nos Ladislaus de Maroth alias Banus Machouiensis 

Nobilibus viris Moga, ladislao de Bolya Stephano de Birtin 

Johanni de jenywpataka Sorban et Johanni de Ribicze 

wayuod£s nostris nobis d£lectts, Noueritis quod nos causam 

racione cuiusdam terre inter nostros Jobagiones de Keresbanya 

et Symonem monetarum florenorum Cibiniensium habitam 

sane intelleximus Igitur mandamus vobis quatenus 

dicto Symoni cum socys suis terminurn Juramenti deposicionis 

assignare debeatis, quo scilicet termino adueniente 

ipse Symon ipsam terram, quam pro suis pecunys emptam 

fore asserit circuere debeat et sic Jurare Quod ita ipsum deus. 

Juuet beata virgo maria, et vt possit videre faciem domini 

nostri Jehsu christi quam ipsa terra quam ipse circuit est.

ADATOK A VOLT ZARAND1IEGYEI RESZEK TORTENETEHEZ. 23 

per eurn empta pro pecunys et sibi pro vagio posita, tam 

diu quousque sibi pecunias suas reddent, Ceteri autem socy 

sui consimiliter Jurare debeant vestri in presencia, datum 

Gywle secundo die festi beati Regis Stephani, Anno domini 

M O ecce" xlquinto, Nos itaque peticionibus euisdem Symonis 

Justis et legitimis in hac parte nobis ablatis annuentes 

prescriptas literas transcribi et transsumpmi facientes transscriptumque 

-et transsumptum eurondem sub nostro Sigi110 

eidem duximus concedendum premissarn ad cautelam datum 

secundo die festi beati Michaelis Archangeli Anno domini 

supradicto. 

(Eredetije papiron, hatlapra nyomott feher viasz pecset maradvanyal, 

Szasz nemz. egyet. ltara U. II. JI I.) 

3· 

Hunyadt" Jdnos kormdnyzo dltal Szdszsebesen I451. md/us 

I -en kz"dllitott tgazolvdny arrdi, hogy K Orosodnyaudros u1'lnt1'd./dt, 

bdnydszatt' ado/at azon evtfeb1'ua1' 2-t"knap/dttJl I452./ebrud1' 2-ig 

ter/ed8 egy esztendbre Sz'mon a1'any /o1'tntosok ve1'l!ienek negy 

arany ma1'kde1't, mtndent"k markat 28 a1'any f01't"nttalszdmitva, 

berbe adta. 

Nos Johannes de Hwnyad Regni Hungarie Gubemator 

etc. Memorie commendamus perpresentes Quod nos vrburas 

Opidi nostri Keresbanya a festo purificacionis Beate 

Marie virginis proxime preterito, incipiendo vsque alterum 

festum eundem purificacionis marie virginis pro quatuor 

Marcis Auri Simoni de Cibinio Cussori florenorum auri in 

arendam conduximus presencium mediante. Datum in Zazsebes 

Sabatho proximo post festum pasce dominice Anno 

domini Millesimo quadringentesimo quinquagesimo primo 

marcarn quamlibet florenorurn auri vigintiocto computando. 

(Szoveg alatt voros viaszszal lenyomott pecset levaIva elveszett. 

Eredetije a n.-szebeni szasz nemz. leveltarban kis darab papiron 

II. 131.)

Dr SOLYOM-FEKETE FERENCZ. 

4· 

Istenteol kgnek minden ioth kiuanok. Akaram kgnek 

ertesere adnorn, hogj en inneth Varadrol rna 2. Nbris indu- 

Iok: kgdeth Intern szeretetel az en tauolj letemben keuess 

joszagimra es hazaimra prouideallyon ugj, mellyeth kgdteol 

vehessek keduesen az io gonduiseles mindenkor kiuantatik, 

de kiualtkeppen Embemek tauol leteben szuksegh vranak 

hjuebben szolgalni, de erreol kgk teobbeth nem irok, rnerth 

en kgdben megh niugottam. Az epittessek allapattjath a mi 

illethj, tudom a' mire erkezik kgled azth nem preeterrnit- 

.tallya, de teobbi keozth az Istallok heazasa el uegezese vtan 

(stb. utasitasok foglaltatnak minden egyes epitkezesekre 

nezve) Ex Varad 2. Novernbris 1610. G. Bethlen mp. 

(Ut6iratban ugyancsak sajatkezuleg.) 

Keresben leueo Joszagjrn adajath ugj mjnth Buleesten, 

Gorokodon flor, 32 negj kapurol, ChJ'uckJon (Csucs) Eoth kapurol 

fior. 40. Krsczioroi (Kristsor) I. kapurol flor, 8. kgd 

fel szedesse es magahoz vegje, az Ispanoknak megh mongj a 

kgd hogj 3 esztendejgh vale Immunitasth engedeth eo felsege 

hogj mynden Joszagom Immunis legjen az eo felsegenek 

valo adozastul melljet Isten megh hozuan megh mutatom 

nekjek. 

Adak az vtban ertesemre hogj az Czjuchj Joszagbol 

akamanak el mennj, kgdk arra szorgalmatos vigjazasa legjen, 

ha mjth oljath hallhath kgd Idejen prouideallya kgd abbelj 

szandekath, ess Ie hozatuan az az olljanokath Jo kezessegh 

alath boczyassa el, Ha mj egjebre az penz kelletjk kgd ehez 

az penzhezjs hozza njulhath ugj mjnth az 80 forinthoz. 

Boritekon : Generoso domino Petro Dobray de Lesnek, 

Viee Comiti Comitatus Huniadiensis; neenon omnium Bonorum 

nostrorum Praefecto Nobis honorando. 

Allate ad me 5 Nouern Ex Varadino. 

(FoIjegyzes kesBbbi kez altaI: Bethlen Oomokos es Zejk Mik16s 

urameknal levB Dobraiaktul maratt leveleknek Regestroma 68. . ... 

Eredetije egesz {yen levelalakban osszehajtva 5 meglehetdsen elrongyollott 

allapotban. Sajat gyiijtemenyemben.)

UJAB~ ADALEKOK DACIA HELYRAJzAHOZ. 

TEGLAS GABOR-t6t. 

{I. R6mai epttkezes Kerzseczen. II. Az odavaJ6 prsehistoricns telep. III. Pr2historicus 

es r6mai telepules Kereszteny-Almason.] 

Tarsulatunk egyik feladatat a tortenelrni, regeszeti emlekek 

kinyomozasa kepezven, a valasztmany abbeli felhivasanak, 

hogy egy Devatol delnyugatra s -a r6mai telepnles szinhelyeitol 

felreesc volgyben Kerzsecznel felmeriilt es r6mainak 

igerkezo lelet mibenletet helyi szemle utjan allapftanam meg; 

f. evi majus ro-an siettem eleget tenni. MajIand Oszkar 

tanar ur tarsasagaban athaladva a Szaraz- Almasig' 5 onnan 

'ismet Kerzseczig megujulo magaslatokon Gyila Gyorgy 

Ielkesz es tanito ur hazanal allapodtunk meg. Miutan Barcsay 

Bela jarasi szolgabiro ur s tarsulatunk buzg6 partfog6ja 

mar elozetesen hat6sagi tilalom ala vetette volt a 

leletet: a kozsegi bir6 kozbejottevel siettiink lei a hely szinere, 

A helyseg egy keletnek fut6 patakvolgyben fekszik, 

de nyugati szelen harom kozlekedesi irany egyesiiL KettO 

ezekbol az APadz'n Izoort« nevii volg'yi patak menten nyugatnak 

iranyul, olykepen, hogy a Kis-Muncselre vezet8 ut a 

viz jobb partjara csap at s a kergesZ: a balparton a szantok 

kazt vezet el. A harmadik rogton hegynek fog s Kaun1"a 

szolgal keresztul, 

A ket elobbi iit a volgy atellenes lankajat szeli s a 

falut61 alig 10 percznyire ezek menten jellegzetes r6mai 

tegladarabok, vakolatos tormelekreszletek tiinnek szemeink 

ele, A balparti lejt8t Grohotya omlasos neven kiilanbozteti 

meg epen ezert a nep, s itt a kergesi lit alatt es felett barom 

ponton az epuletmaradvanyok j61 megkillOnboztethetok.. Petru

TEGL ..\S GABOR. 

Alexandru evek elott az uttol befele eso romhalmaz es alapfal 

kifejtes e kozben allitolag' felirasos kovet is talalt volna, 

s azt egy ideig pinczejeben tartogatva valami 10 ev elott oly 

szerencsesen beepitette, hogy most nyornat se talalhattuk. 

Az ugyanezen helyrol kiasott oroszlant azonban egy kukoriczagore 

alapzataul minositve megtalaltuk. Ennek csak kulso 

fele volt eredetileg kidomboritva, hossza 0·9 m., rnagassaga 

.a sorenyes fejnel 0·7 m. a hatso vegtagnal 0·45 m. Anyaga 

az a durva meszmarga, kozel ide a Kaun fele kimagasl6 

Dumbo'lJtczan pados kifejlodesevel a kofejtesre mintegy kinalkozott. 

A kergesi ut felett meg eleg teres he1y kinalkozott a 

tovabbi telepulesre, es meggyozodesem szerint, tisztan mezei 

gazdasagi szempontb61 kerestek fel a rornaiak e rejtett 

volgyzugot. A nagyobb epuletmaradvanyokban az egykori 

mezei lakok helyet kulonboztethetjuk meg, mig az oroszlan .. 

nal diszitett kisebb epuletek az egykori telepesnek sirhelyet 

valanak hivatva diszitni annak idejen. A kauni itt es patak 

kozt Petru Alexandru altal kiasott oroszlan hatarozottan 

ilyen rendeltetessel keszulhetett s forrnajaban annyira megegyezik 

a Varhelyen es Veczelen lathatokkal, hogy mellso 

talpa a161a szokasos kosf8 sem maradt el. 

Ilyen meggyoz8desre juttatott mindjart a Grohotya megtekintese 

5 meg jobban meger8sitett e nezeternben a patak jobb 

part jan, La-Treste new hatarduloben Duda Janos foldjen, 

Barcsay szolgabiro altal tilalom ala vett asatasi helyre kiterjesztett 

szemlenk, E pont az elobbitol alig van 300 meter 

tavolsagra, s epen a Kis- Muncselnek vezet8 ut felett fekszik.. 

A tulajdonos a f. evi aprilban szantaskozben osszesen 4 

oszloptoredeket, ket ko-oroszlant es ket kis k81apon kiviil 

egy gondosan kifaragott s 2 meter hosszu, o·8 m. szeles, 

o· 15 m. vastag kolapot asott ki. Mindezekb81 a negy oszlop 

kepezhete a siremlek vazat olykepen, hogy a nagy kolap 

bizonyara a homlokzathoz a ket szogletre kihaj16 oroszlan 

talapzataul lehetett alkalmazva s a kisebb kolemezek reszint 

talapzatul, reszint abacus gyanant szerepeltek. Az oszlopok 

tornor atw-jellegre voltak idomitva. A sirernleknek epen legbecsesebb 

reszletet, a minden hihetdseg szerint, a negy osz-

UJABB ADALEKOK DACIA HELYRAJZAHOZ. 

lop koze allitott feliratos kovet nem sikeriilt megtalalni, 

s rniutan az egesz kegyetlen rongalas nyomait viseli: nem 

is fiizhetunk ez iranyban nagy rernenyseget a tovabbi kutatasokhoz. 

Minthogy azonban a r6mai uralom emez ujabb lelohelyenek 

documentumaul szolgalhat az egyik gondosabban kifaragott 

oroszlan, annak megszerzeset ajanlani tudom a tarsulatnak 

, odanyilatkozva egyebkent , hogy a tovabbi tilalom 

aI61 a hely batran feloldozhat6, annyi kikotessel azonban, 

hogy a netan felmerii18 tovabbi Ieleteket a .tulajdonos a. 

szolgabir6i hivatalnak bejelenteni, illet81eg beszolgaltatni tartozik. 

Egyuttal e kis majortelep faragvanyainak k8banyajat is 

igyekeztem kinyomozni s eleg szerencses valek a mar ernlitett 

Dumbovicza-teton egy 505 m. hosszu, 3·5 m. szeles s 

o' 35 m. vastag k8pad kia1l6 szelen a vesetek barazdaira. 

bukkanni. Egy vizarok torkollik be e helyen, hol eredetileg 

j6kora melyedes tatonghatott a kofejtes utan, A hegylejton 

hengerek segelyevel nem vala nehez a leszallftas. 

Hogy pedig az itt felsorolt faragvanyok r6mai jellegerol 

nem csupan az altal am fennebb erintetr parkanyos fedoteglak 

s azokra alkalmazott kupakos cserepek tanuskodnak : 

arra .nezve Gyila Gyorgy kozsegi lelkesz ur szivessege epen 

e sorok {rasa kozben meg nyornatekosabb bizonyitekkal. 

orvendeztetett meg a legitt eredetiben felmutatott tegla alakjaban. 

Ez a legnagyobb fajtaju epit8teglak koze tartozik s· 

egesz szelessegeben egy bebarazdalt I es egy valamivel 

kisebb es hasonlokepen egy stylus-felevel rakarczolt S betiit 

visel. A betuk eloallitasara ennelfogva nem hasznaltak a 

szokasos teglabelyegzot s azok nyilvan a tulajdonos nevbetuinek 

megorokitesere lebettek szanva, 5 a mas helyen is. 

mutatkozo monogrammok parjai. 

De Kerzseczen nemcsak a r6mai idoszak nyomaival talalkozunk. 

A kedvezo fekvesu, j6 talaju volgytekno azelott is. 

rni velokre talalt, s epen a r6mai epiiletromokt61 kezd ve kifeleaz 

egesz hegyoldal tele van preehistoricus csereptoredekkel 

es jaspis szilankkal. Kulonosen a szilankok jonnek ele oly 

b8seggel, bogy azokat, valamint lepattogtatas utan eldobalt

TEGLAS GABOR. 

magkoveket rovid ido alatt akar zsakszarnra gyujthetjiik. E te~ 

Ieprol (fA k8korszaki ember nyomai Hunyadmegyeben ') czimd 

flizetemben tettem volt mar ernlitest s roviden foglalkozott 

azzal megyenk hirneves regesznoje, Torma Zs6fia urholgy 

is «Hunyadmegyei neolith kokorszakbeli telep» czimmel az 

Erdelyi Muzeum 1879. evi 5., 6. szarnaiban kiadott ertekezeseben 

(38. lap). 

A telep egeszen azonos jellegii a szomszedos nandorival 

s a sarga es dendrite!' jaspist az ideval6 durva rnesz 

Tetegeibol kiguru16 rnandulakovek szolgaltat take 

Megismerkedve Kerzsecz kettosjellegu telepeivel, lefele 

folytat6k utunkat, ha ugyan szabad ily elnevezessel elni, 

annal a paros kerekvagasnal, mely majd az elszantas, rnajd meg 

a rnelleje haj16 patak meredelye miatt alig hasznalhato, s 

elenken illustralja az oskor kozlekedest allapotait. Popesd 

utan Kareszteny-Almasra doczogtunk, hol szerencsesen megtalalva 

a Gyarfas Ferencz torvenyszeki biro altal a megelozo 

evben tett felfedezo kutatas segedmunkasait, azokkal 

a Cs.-Keresztur hatara kozeleben rnutatkoz6 asatasi terhez 

gyalogoltunk ki. A Sub-Costa-Bucsumuluj aljan Krisan 

Gyorgynek a patak fele rnegszakad6 parti foldjeben durva 

preehistoricus cserepek, tulok-, juh-csontok ashatok ki, de 

a jelenlegi feltaras 

'hatjuk. 

mellett a telepet gazdagnak nern mond- 

Sokkal terjedelmesebbek a r6rnai maradvanyok 

, 

t61 az ut hajlasaig' kivezeto szelid lejton. Ugy latszik, 

a patakaz 

ut se 

szegi be a r6rnai epulethelyeket s azon kivul is talalni parkanyos 

fedoteglat, cserepet, r6mai edenytoredeket. Az epuletek 

elhelyezese itt se mutat katonai rendeltetesre s azt 

hiszern nem tevedek, mikor feltetelezern, hogy itt is, mint 

Kerzseczen a rornai rnajorsagok egyike, vagy epen egy csoportja 

allhatott, bekes pihenot nyujtva a harczi faradalrnak- 

'ban kierdemesult veteranoknak. 

Meg csak annyit, hogy e volgyon keresztul a Cserna 

volgyb81 a veczeli castrumhoz egy rovid es lohaton vagy 

gyalog hasznalt atjar6t ·tetelezhetiink fel a kedvezo helyi 

fekves utan, s ugyancsak a veczeli castrum tartozekaiul 

vagyok hajland6 az itt folytatott miveleteket minositni,

HOGYAN ISMERTETNEK BENNUNKET ES 

HONUNK MULTJAT OTT BUKARESTBEN. 

Dr. Sot,YO!\I-FEKETE FEREscz-tol. 

Mult 1884. evi olah husvet harmadnapjan, vagyis april 

h6 aa-en Korosbanya kozeleben Czebe kozseg temploma mellett, 

hoi ama jelentekeny vastagsagu torzszsel es terebelyes 

koronaval diszlo tolgyfa all, melyet a nep minden torteneti 

alap nelkul (IH6ra tolgyfaja I) (goronu lui Horia) nevvel illet, 

a szokasos nepunnepelyen (nedea, a szlav nedelna-iinnep) a 

nep osszesereg lett, egy falusi ·daszkal folallott es egy konyvbol 

olvasott a nepnek izgat6 dolgokat. 

E konyv a hatosag kezebe keriilt. Koriilbe181 az is bizonyosnak 

latszik, hogy ama konyvet Erdelyben minden olah 

lelkesz es falusi tanit6 bizalmas uton megkapta, hogy olvassak 

es terjeszszek, mint valami udvos katet, 

Kivancsi lettem rea j6 magam is. Megkeritettem es 

elolvastam, Teljes czirne : -A. J. Odobescu. MotH. Rascola 

Romanilor Ardeleni sub capetenia lui Horia in ierna 

1784-85. Episodu din istoria Transsilvaniei. Conferinta tinuta 

la Atheneul din Bucuresci in 11/23 februarie 1878. - Editiunea 

II-a. Bucuresci. Editura Librariei Socecu et Compo 

1880.1) kis B-ret. Ugyanazon kotetben kiilon czlm alatt van 

egy mas fololvasas is: (I Curcani. Luarea Rahovei etc.' Minthogy 

ez az 1877. evi torok baborurol sz61 es a hos m6czok 

melle parhuzam ba allitja a nem kevesbbe hos ut6dokat, fajrokonokat, 

a sokat dicsoftett griviczai hosoket; e helyiitt 

ezen felolvasassal tovabb nem foglalkozom . 

.A Hora-lazadast dicsoito elso dolgozat ismerteteset

.30 Dr SOLYOM-FEKETE FERENCZ . 

Kovetkezokben adorn. Sajat, lehetoleg targyilagos megjegy- 

.zeseimet legutoljara hagyom. 

Bevezettetik az ugynevezett torteneti episod a hallgatosaghoz 

intezett hizelgo szavakkal, A szemei elotti szep 

gyiilekezetet - ugymond Odobescu - nem az 0 egyenisege 

vonzotta, hanem valasztott targya, A roman lelkes es szorgoskod6 

sietseggel sereglik oda s akkor, hol es midon a 

multak arnyai koziil .a nemzeti nagy tettek» egy·egy csillaga 

keszul kibontakozni. Ilyen nagy nemzeti feny es csillag 

Horia es lazadasa. Ezt ismertetnie annyival inkabb foladataul 

tdzte, mert ott Romaniaban kevesse ismerik es nem 

-kelloleg meltan yoljak. 

Amaz esemenyeket forgatva eszeben, azt hinne az ember, 

bogy elottimk tobb szaz esztendovel folytak le. S ime hoz- 

.zajok majdnem hasonl6k zajlottak Ie 1848-ban. Tehat maholnap 

meg rettentobb kitoresre keriilhet ott, hol a zsaratnok 

a hamu alatt pusztit6 ttizveszt rejt. De rejti a jotekony 

vilagossagot es meleget is. Terrneszetesen ez ut6bbiakat a 

roman testverek, a Romania jovoje erdekeben. 

Mintegy szemrehanyast Yeti rnindjart oda Odobescu, 

hogy mindamellett csak a Karpatokon inneni s Duna mel- 

Ietti hazaval torodnek , ama masik hazaval ott a Karpatok 

kozt - nem torodnek, 6 oda vagyik a koltovel. 

(lIn terra muntilor, in mendrul Ardelu alu Rornanilor». 

A havasok orszagaba, a rornanok szep Erdelyebe. 

Leirja aztan Balcescu Nikolae tollaval e romds: hazdt, 

vagyis Erdelyt. ..'i. pusztaban varakozo zsid6k elott nem Irhattak 

le elragad6bban a visszatert kernek a szemiigyre vett 

igeret-foldet. Tejjel, mezzel foly az, kedves atyamfiai ! 

Ezt a Kanaant X. szazad elejen Attila hunjainak atkozott 

maradekai, a magyarok nem annyira f=gyverrel, mint 

inkab b fondor cselekkel hodltottak meg es igaztak le annak 

roman lakossagat. Minthogy azonban a leigazas folytatasara 

magukat gyongeknek tapasztaltak a magyarok, nem sokdra 

(nem sokara potom 300 ev mulva) vagyis 1143-ban szasz 

gyarmatokat is vittek he. Aztan ezekkel es szekely vereikkel 

kifosztottak a roman os lak6kat, oket .jobbagyaikka teven. 

A romanok a XII., XIII. es XIV. szazadokban tobbszor fel-

HOGYAN lSMER'fETNEK BENNUNKET 8UKARESTREN. .1' 

keltek. E folkelesek az elnyomott nemzet folkelesei. Gyokeret 

vert az engesztelhetetlen gydlolet az elnyom6 s elnyomott 

nemzet kozt. Nem jobbagy-folkelesek azok, hanem a 

ket nemzet oroklott harcza. 

Itt a hatter kiszinezesehez fog Odobescu ur, es a romanoknak 

szerinte szazadokat betolto szenvedeseibol kepeket 

igyekszik kiragadni. Elsoben is atadja a sz6t ir6 tarsa 

Balcescu Nikolaenak, ennek kovetkezo a1Htasait forrasul hasznalva. 

«L Lajos magyarok kiralya - sz6rul-sz6ra forditok- 

1366. evben szabad tetszesokre bizta vala a nemeseknek, 

hogy a roman nemzetet tokeletesen kiirtsak, Ezen veres 

elnyomas annyira turhetetlenne lon, hogy 1437-ben a romanok 

egytol-egyig' fegyverre kaptak zsarnokaik ellen; vezerokiil 

Magnu. Antoniet kialtvan ki.» 

Majd egyesiiltek, unialtak a zsarnok magyarok, szekelyek 

es szaszok az os lakosok, a romanok ellen. Ettol fogva 

organikus torvenyok a magyaroknak, hogy az os lakossag 

c( lator es to1vaj» es csak tiiretik a belole vonhat6 haszon 

vegett. 

Annyira f611azit6a kivetel nelkiil jobbagygya tett romanok 

allapota minden valamire va16 erzessel bir6 emberre 

nezve, bogy egyik puspokuket szinte istenkarornlasra ragadta. 

Ugyanis Grigoria Maioru puspok hallvan Dees kornyeken leva 

egyik falu nepenek jajjait a miatt, hogy foldesurok nekiek 

templomot sem enged epiteni, nevezett puspok igy kialtott 

f51: «Nesze neked, Isten! ugy kell neked, rniert engedted at 

a folder az uraknak; most mar annyi helyet sem adnak, 

hoi tiszteletedre hazat ernelhetnenek hiveid». 

Ekkent alltak a dolgok egesz II. Jozset csaszarig, kit 

.anyja tartott gyarnkodas alatt 40 eves koraig. Ezen anya, 

Maria Therezia csak annyiban volt kiallhatatlan zsarnok a 

magyarokra nezve, mennyiben udvari szabalyokat alkotott: 

hogy ha magyar urak, kulonosen f8urak a csaszari asztalhoz 

hivatnak, csizrnaikat az asztal alatt Je ne rughassak, pipara 

ne gyujtsanak, szet ne kopkodjenek, ujjaikat az etkes-talakba 

bele ne ussek es orrukat batiszt kendo nelkul ki ne fujjak.: 

Ezen zsarnok anya utan fia II. J6zsef tr6nra lepv~n, 

.az egy akol egy pasztor letesitese iranti torekvesei mindjArt

32 Dr SOLVO:\I-FEKETE FERENCZ. 

a magyarokba utkcztek. Hamar meg kellett tehat a magyarokat 

es leginkabb a magyar nemesseget gyulolnie. Ellenben 

a romanokat folkarolta, minek kezzelfoghato bizonyitekat adta 

a Nasz6d videken altala letesitett negy uj kozseg' neve : 

,Salva Romuli Parva Nepos.., Mely nevek kifejezik azt 

az ertelmet, bogy: I Udvoz Romulusnak kis unokaja .•• 

E csaszari hajlam Mellett nagy Iokest adott a rornanok 

allapotanak a hataror-ezredek folallitasa. Larva az ezredekbe 

bejutottak emberiesb allasat es kezeikben a villogo fegyvert, 

hasonlo sors utani vagy ragadta meg az egesz rornansagot, 

Mihez jarult, hogy habar J6zsef szabad vallasgyakorlatot biztositott 

a romanoknak is es szabalyozta robotjokat, a magyarok 

a foganatosftasnal mindezt meghiusitottak. Ekkor tarnadt 

a romanokban az eszme, hogy joltevojok, a csaszarhoz forduljanak. 

Vallalkozott a nagy kuldetesre a «Iegendaszeruve lett 

Nicolae Ursu alui Florei Albakb61 •. Ezt kozonsegesen Horia 

nevvel illettek, mert jot tudta a m6czok, a havasok danait, 

Itt kiter Odobescu a ct vitez moczok I) altai lakott hazareszek 

leirasara. Aztan elmondja Horiarol, hogy katonaviseltes 

ember lehetett, bizonyosan tudott Irni s olvasni, nernetul 

beszelt. A csaszarnal kihallgatast nyerven, annak szemei ele 

egy iratkat tartott, esdekelve elolvasasaert. A csaszar engedven, 

ezt olvasta: 

«Folseges Csaszar! 

A hetnek folosztasa. Negy napon robotolas a foldesurnak. 

Otodik nap balaszathoz, hatodik nap vadaszathoz, 

megint csak a magyar ur szolgalataban, A hetedik nap 

marad Istennek. 

Iteld meg, csaszar l mikent viseljiik a teged illeto kozterheket; 

rnikent eljiink mi magunk! It 

E rovid instancziabol megftelheto Horianak elrnessege, 

Meg egy kihallgatas kovette az elsot, Midon is Horia mereszen 

kijelentette a csaszarnak, bogy ha magyar foldesuraik 

elleneben a csaszarnal sem talalnanak vedelrnet a romanok, 

megvedik ok magukat, leolik oketo 

J6zsef csaszar nyomban ramonda . •Thut ihr das.• 

Tegyetek.

HOGYAN I~MERTETNEK BENNUNKET nUKARESTBEN. JJ. 

Odobescu szerint a csaszar e rovid, de nagy jelentosegii 

mondasat vitathatjak. Az bizonyos, hogy Horia ama jelsz6val 

utazta be Bihar, Hatszeg, Zarand, Abrud orszagok tereit 

es falvait az 1784. esztendenek oszen. Ugyanakkor november 

h6 I-SO napjan Braden a hetivasarkor templom elott hirdette 

ki a nepnek, hogy gydljenek Mesztakon faluba. HoI is ujb61 

templom elott hirdette ki, hogy a csaszar fol akarja men .. 

teni a rornanokat uraik igaja a161. Seregenkent siessenek 

Gyulafehervarra, hoI fegyvereket fognak kapni. 

A Mesztakon ban osszesereglettek mindjart megvalasztak 

vezetojoknek Krisant. Kuretyen utjokat allak nehany 

magyar tisztviselo es darabantjaik. Az itteni kitorest es a 

magyar tisztviseloknek a hosok altal lemeszarlasat elbeszelyen, 

szinte edelegni latszik Odobescu ur azon, mikent festi 

be a roman vitezek folszabadult jobbja a foly6kat verrel : 

rnikent vilagitja be maga e18tt tuzze1 az egeket . 

.A. nagyszerii nernzeti folkelesnek erdemes vege leendett, 

ha a magyarok - a politikai falsifikatorok! - kialt 

fol Odobescu, mintegy fuldok16 lelekzetet veve, - ha a 

magyarok undok csellel meg nem nyerik a csaszari hatalom 

kozegeit. 

Eloszor is idot akartak nyerni. Horiat fegyversziinetre 

birtak Schulz ornagy es Molnar orvos. Horia be is mutatta 

a beke folteteleit Hunyadmegye allando szekenek vagy tablajanak. 

E folteteleket egesz terjedelmokben kozli Odobescu, 

mintha csak azt akarna kimutatni, mennyire elfogadhat6k 

valanak azok, ha a magyarok mas egyebet nem forgattak 

vo1na adaz elrnejokben. Az artatlan feltetelek lettek volna: 

Eskudjenek az urak es nemesek mindeniitt az alabbiak 

pontos rnegtartasara ....L\. nemesseg toroltessek el. Tisztviselok 

csak a csaszar altai kinevezve es megerosltve mukodjenek. 

Minden erdelyi roman csak azt a terhet viselje, melyet a 

csaszar kovetel. Az urak hagyjak el addig bitorolt javaikat. 

Ezen uradalmak osztassanak fol az erdelyi jobbagyok kozt. 

Ime, - kialt fol Odobescu, - mindeniitt a csaszar es az 

iranta va16 hiiseg. J6zsef hajthatatlan is uiaradt a magyarok 

jajveszekleseire. as aztan hova is lett volna a maroknyi 5 oly 

gyonge magyarsag szemben a roman foldnep tomott es rit- 

A hunyadmegyei tore. es reg. e;\rs. evkooyve. 3

34 Dr S6LYOM-FEKETE FERENCZ. 

kitatlan soraival.s (Apoi unde mai avea sa ajunga ungurimea 

asa pucina si asa slaba in faca glotei indesate si neinstrunate 

a terranimei romanesci I] Ekkor a legvalsagosb pillanatokban 

sikeriilt egy koholmanynyal a csaszar szfvehez furakodni. 

Azt koltek ugyanis a magyarok, a .mondott politikai falsifikcitorok: 

hogy Horia magat Dacia kiralyava kialtotta ki, 

penzeket kezdett veretni, melyeknek nemely peldanyait - 

termeszetesen a koho16k muvet - fol is mutatjak, S ime, 

ez hatott a csaszarra. Nyomban kineveztetik Jankovich Antal 

polgari biztosnak, Papilla ezredes katonai foparancsnoknak. 

A romanok 1784. deczember h6ban mar bamulva szemleltek, 

bogy ellenok a csaszar katonai dolgoznak. Kezdek 

torni fejoket, hogy a csaszar, vagy pedig Horia szedte ra s 

amitotta el 8ket! Voltak, kik azt, es kik ezt hittek el. Kik 

Horiat gondol tak amitonak, a fegyvert azonnal letettek , a 

a tobbiek apr6 csoportokra szakadoztak es a vitezseg csodait 

szolgaltattak. Mi haszna! A csaszar rendes katonasaga mellett 

a zord tel is nyomaszt6lag hatott a szegeny vitezekre. 

.Horia belatta, hogy a magyarok, a roman fajnak eskudt 

ellensegei (inimici neamului romanescu) raszedtek a csaszart. 

Ez ellen tehat harczolni nem akarvan, oveinek beket 

javasolt addig, mig 0 a fogdmegeken keresztulvagva Becsbe 

foljut es ott a csaszart mindenrol felvilagositja. Biztos volt 

benne, bogy akkor a tavasz bealltaval jobban folkeszulten 

foghatnak ismet a dologhoz. Csupan hd kiserojet es bajtarsat 

Orga vagy Kloska nevdt hagyta meg maga Mellett es 

ezzel a havasokba huzodvan, kereste a Becsbe foljutashoz 

az alkalmat es m6dokat. Mikozben Kray verebeit nyomba 

vezette nehany elamitott roman. 

Horia es Kloska fogolylya leven, Horianak fejere festett 

papir koronat •Horia Rex Daciee D korirattal tettek fol 

a magyarok. lly becstelenitesnek volt kiteve Krisztus urunk 

is - mondja Odobescu. - sIlyen kigunyolasoknak azok 

vannak csupan kiteve, kiknek kuldetese udvoziteni a vilagot 

vagy lerazni a nepek jarmat. fI 

Az eliteltetesig kozbejott hosszas ido oda Iatszik rnutatni, 

hogy azt nem volt oly konnyd a magyaroknak kieszkozolni. 

Eleg az bozza, bogy Horia keresett kfnzasok kozt, de bamu-

HOGYAN ISMERTETNElt 8ENNUNKET BUJtARESTBEN'. J5 

lando hosileg halt meg, Ielkeben azzal az utols6 gondolattal: 

IN emzetemert halok meg •. 

,Bizonyara, uraim, - Yeti oda Odobescu, - a kozsok alatt, 

-a fekete zeke alatt, a havasi p6r bocskora alatt, az 0 mokan 

kucsmaja alatt oly igaz romai ver folyt, oly liiktetO, mint 

barmelyikben azon nagyok koziil, kik valaha vedoi valanak 

-a roman nemzetnek. Ti: Petru Maioru, Samuil Clainu, George 

Sinkai ! Vajjon nektek Romaba kellett-e zarandokolnotok, 

hogy az igaz romai eredet tudatat megszerezve, nepetekben 

-folebreszszetek es a _tamad6k ellen megvedjetek!» 

Hisz e tudat kiolthatatlanul elt Erdelynek romanjaiban ; 

Horia azt nem a vele ugyan egy idoben f611epett ama tudo- 

-soktol vette, hanem azt magab61 meritette. E tudat, ez erziilet 

el Erdely rornanjaiban, mint a zsaratnok. A tud6sok egyeduli 

erdeme, bogy idonkent lefujjak a hamut az eI nem alva 

-szikrarol, 

A magyar elnyomas nem szunt meg Erdelyben, Megdobbenve 

gondolhatunk egy ujabb e.t; rettenetesb kitoresre. 

Veli Odobescu. Kinek e helyiitt hasznalt sz6virciga.it leszakitatlanul 

hagyva, csupan befejezd mondatait igtatom ide, lehe- 

J:oleg sz6r6I-sz6ra: 

«Idejen van, uraim, hogy kerdezzak valab.ara, vajjon a 

Tomanok altal szomszedaink a magyarokkal szemben a jam- 

.borsagnak, az ertelmessegnek, a ferfiassagn~ a jogos 101ibaborodasnak 

szolgaltatott annyi peldai nem fOgjik-e egy 

napon ez ut6bbiakat arra a belatasra bimi, hogy nem an 

hatalrnukban - mint senkinek e vilagon - a roman fajt 

kiirtani e fold szinerdl ; meg fogjak-e ama peldak velok 

-ertetni, hogy az ellensegeskedes a romanokkal, melyet sziinet 

nelkul, megfontolatlanul es meggondolatlanul csupan ok 

-elesztenek folyvast, orokos es egyediili akadalya az ok es a 

mi elorehaladasunknak , bogy ez az ellensegeskedes, meglehet 

egykor, epen az ok vesztokre fog szolgalni, az ovekre, 

kik .Azsianak arva, ide Europaba a nyugat nagy es eros 

.autochton nepfajai koze tevedt kolykei. 

«Vajjon nem latandjak-e be, nem sejtendik-e, hogy itt 

a Dunanal, hova 8ket a yak eset dobta, csak eros en hOzzAnk 

tapadva, vallat vaJ.lhoz vetve, fejet fejhez, keblet kebelhez 

J.

Dr S6LYO~f-FEKETE FERENCZ. 

lesznek kepesek ok a magyarok vel link rornanokkal megga ... 

tolni a ket-ket fejii griff-madarak roptet, meIyek ugy reank, 

mint reajok fenyegetobben leskelodnek foliilrol. 

I Szerencsetlensegre maig legalabb keyes jel mutat arra, 

hogy a magyarok belattak volna az ok es a mi va16di 

javunkat. 

I Sot minket itt a Dunanal irataikban es beszedeikben 

ragalmaznak, csufondaroskodassal illetnek, Karpatokon tuli 

testvereinket pedig epevel itatjak. 

«De reszkessenek, nehogy azon meregtomloben, melybe 

ok eszteleniil es folyvast, de hasztalanul, .torekesznek a rornanok 

minden szabadabh eletjelenseget agyonfojtani; reszkessenek, 

nehogy ama meregtomloben meg aczelozottabb leIkek, 

meg fesziiltebb karizmok tamadjanak, mint valanak az 

178S-iki vertanu hosokei. 

aJusson eszokbe , hogy akkor 178s-ben epen az ok 

elodeik eszkozoltek azt, hogy apr6 reszletekre rneteljek a 

Horia es Kloska osszeroncsolt tetemeit, es ez altal egesz 

Erdely foldeben mindeniitt mintegy elvetettek azok hosi 

veret .. 

IfNyissak ki fuleiket es hallani fogjak, hogy meg rna is; 

szaz esztendok mulva az abrud-videki rnoczok sovargassal 

es b8sziiltseggel toltik be Erdely havasait es volgyeit, midon 

albaki Ursu Nikolse alui Florei notajat, a rettegest es bosszuallast 

harsogtat6 n6tajat daloljak : 

(f Horia a dombon a korcsmaban mulat, Erdelybol remul-· 

ten futnak ki az urak t) stb. 

Mint ama lazito 5 mindenesetre sokkal kesobb gyartott 

la.zito n6ta szovege hangzik, melyet Odobescu ur egesz ter-jedelmeben 

lenyomatott es folvett e helyiitt. 

Eddig terjed az ismertetni kivant munka. 

Igazan bamulando a tortenetfrok azon faja, mely ugy 

itt bent a rni olah polgartarsaink kozt, valamint ott kint. 

Romaniaban folburjanzott. Ezek ellen hiabavalo a tisztesseges 

tortenetfras csalhatatlan dokumentumaira mutatni. Oket 

megszalla a nagyzas oriilete. Ok a Hora-fele porlazadast, az. 

ez altal mivelt embertelen kegyetlensegeket, eszeveszettsege-ket 

dics6{tendo nemzeti hos tetteknek Iatjak, hirdetik.

HOGYAN IS!ofERTETNEK RESNllNKET JiUKARESTHEN. 37 

Mi tudjuk, mibcl tarnadt az .a Hora-lazadas. Egy kincs- 

1:ari, tehat azon absolut idokben nem is egeszen magyar 

tisztviselok alatt allott uradalom beketlenkedo, lehet meg 

titokban uszitott, jobbagyai adtak meg rei a lokest; vezette 

tovabbi rerntetteiben az idegen vagyonra va16 ahitozas, epen 

mint napjaink communista es anarkhista mozgalmait vezeti. 

Ama porlazadashoz semmi koze annak, hogy rnikent bantak 

a foldesurak jobbagyaikkal. A legjobban banokat csak ugy 

legyilkoltak, mint a tan szigoru bb es meltatlanabb foldes- 

·urakat. 

Most is az idegenre, a masera va16 ahitozeis sziili azt a 

vakrneroseget, bogy edes honunkr61 ott Bukarestben ugy 

b eszelnek, mint Romania terrneszetes tartozekarol. Honnan 

a jogczim ! A r6mai sasok hoditasaibol. Ok, ugy rnondanak, 

igaz rornai ivadekok, Dacia os lakoi, mig a magyarok szerintok 

- bitorlo rab16k. - Hogy a nagy nepvandorlas legelo- 

.szor Daciaban vetett veget minden r6mai uralornnak : bogy 

itt g6thok, hunnok, majd gepidak, longobardok es avarok 

voltak az urak, es csak ezek utan mint va16ban uratlan, ittott 

nepkeverekek altal bebarangolt teriileteket foglaltak el 

a magyarok mai hazajokat, ezekkel mit torodik egy Odobescu 

! Nekie most csak a magyarok ellen kell az etvagyat 

·folingerelni, mert ezek a tenyleges birtokosok. 

Az etvagy folingerleseben, a 'lazitasban .aztan mesteriiI 

kezeli tollat Odobescu. 6 a szaszokat azert telepitteti be 

Erdelybe, hogy segftsenek a gyonge magyaroknak agy{\nnyornni 

az os lak6kat, a r6mai maradvanyokat. Azt nem 

.akarja tudni Odobescu, hogy a ·blachok, a pasztorkodo balkani 

szlav es thrak keverek zome meg alig erkezett el akkor 

Erdely hataraig. Mert hiszen a szaszok altal megszallott 

gazdag volgyek, ketsegtelen torteneti adatok es tudositasok 

.szerint joreszben lakatlanok, rengetegek altal boritottak valanak. 

Ez okb61 fogtak azok benepesitesehez kiralyaink. 

Ki eloszor jon, eszszerlileg·a nekie tetszobbet foglalja el. 

A honalapit6 magyarok az altaluk kivalasztott helyekbol 

megszallottak annyit, a mennyit tudtak. Itt talaljuk mindeniitt·a 

magyar helyneveket 'rna is. Utanok jottek a flandriai, 

-a szasz gyarmatosit6k; csak kevessel kesobb kezdenek jelent-

, 


kezni a .balkani kenezek szolganepeikkel es bekes legeltetetest 

igenyl8 barorn-csordaikkal. Terrneszetesen e Iegutobbj 

jovevenyek a meg el nem foglalt helyekre szorittatnak; sot 

tulnyomolag pasztorkodo nep leven, onszantabol keresi a 

rengetegeket, hegyi reteket, havasi lege18ket. Itt aztan minden, 

de' minden szlav es illetve olah, elkezdve az alakult 

kozseg nevetol. Kialt6 bizonyitek leven ez arra nezve, hogy 

a magyarok - peldaul itt Hunyadban is - nem eroszakosan 

adtak a lakalyos vclgyteknokon elofordulo magyar helyneveket, 

mert akkor valamennyivel hasonlo m6don bantak 

volna 'el ; de ime, itt van Szantohalrna, Szent-Andras, Barcsa.. 

Keresztur, Pestos, Bereny, Hornorod, Renget es igy tovabb, 

Ezeket az olah sern tudja maskent nevezni : ellenben Voja.. 

Porkurea, KJopotiva, l\1agura, Szelistye, Zdrapcz, Ribicze.. 

Valisora s a tobbi helysegnevek ott fordulnak ele, hoi a 

tenyleges viszonyok, terrneszeti sajatsagok tanusitasakent is. 

a beszallingozott, neha seregenkint bet6dult olahsag vala az 

eredeti telepi to. 

Hat aztan, tisztelt Odobescu ur, Rornaniaban miert volt 

foldhoz ragadt jobbagysag , s. miert sanyargattak a rornaniai 

bojerok alattvaloikat sokkal czudarabbul, mint barhol szeles 

Magyarorszagon l Ezen rornaiakat is a magyar rab16k dontottek 

jobbagysagba ugy-e? 

A jobbagysag eredete nern fegyverrel hoditasban es. 

nem Magyarorszagon keresendo : azt csak a magyarok nem 

talaltak ki, azok a magyarok, kik .a megh6dolt -benlakokae 

inkabb folszabaditak, fegyvertarsaikka tettek. Hiszen csak 

igy szaguldozhattak be, Europat a Balt-tengert81 es a Pyreenei 

felszigettol Calabriaig es ismet Byzancz erczkapujaig. - 

A jobbagysag german es szlav eredetd talalmany. A magyarra. 

is rea eroszakcltatott az. De a jobbagysag egy neme a. 

vagyonszerzesnek. Milli6 es. milli6 onkent is fQIvette azt. 

]ojjon Odobescu ur csak ide Hunyadba, s en .ezerszamra 

mutatok nekie szerzodeseket, melyekben a torokok vagy mas. 

veszedelem elol menekulo hos roman .ivadekok, ugynevezett. 

muntyanok, jobbagyokul szegodnek e~ telepittetnek le. oly 

folt~telek mellett, melyeket rna is elfogadna akarhany,honfi,... 

rarsa Odobescu urnak.

HOGYAN ISMERTETNEK BENNUNKET BUKARESTREN. 39 

De nem vitazok tovabb a szandekosan ignoralo, a bujtogatasra 

torekvo, 5 azert mindent czelzatosan elferditd 

roman ir6 urral. Csak nehany adatara akarok meg ujjal 

mutatni. 

Mily hallatlan az a rafogas, mintha Nagy Lajos dicso 

kiralyunk I366-ban a magyar nernesseget az olabsag teljes 

kiirtasara hatalmazta volna fol : es mintha ez szulte volna 

1437-ben a Biro vagy Kis Antal vezerlete alatt tamadt por- 

Iazadast, Mely Bir6 vagy Kis Antal szekely martal6ezot 

elkeresztelik Bukarestben Antonie Magnu-nak, tan mert 

szerintok az is nagy es dicso, tehat csak roman lehetett! 

Bukarestben is megvan, mert epen egy nagyvaradi 

rokonomtol vette meg V. nevii kanonok es ajandekozta 

oda - Bukarestben is megvan tehat Katona Istvan aHistoria 

critica regum Hungariees czirnti rnunkajanak egy teljes 

peldanya. Ennek X-ik korete, 374. es kovetkezo lapjain 

olvashat6 I. Lajos kiraly torvenyes iruezkedese, diplomaja 

teljes szoveg szerint. Ebben a nagy kiraly, az olasz Anjou, 

igen is intezkedik a barangol6 eletmod kovetkezteben alta- 

Ian, de kulonosen az olahok kozt elszaporodott tolvajok es 

zsivanyok megzabolazasa vegett, barmily nemzetbeliek legyenek 

(

Dr SOLYOM-FEKETE J.o'ERENCZ. 

Ossae fogunk mi ferni a mi olah polgartarsainkkal, kik 

keszek veliink j6t es rosszat megosztani. Azonban aromanokat 

- kerem j61 megjegyezni - a romanokat oly ertelernben, 

mint azokat Odobescu is veszi, azokat csakugyan 

minden igaz hazafinak gydlolnie kelt. Azokkal beke ben csak 

ugy elhetnenk, ha a vilagtortenelem~en peldatlan gyavasaggal 

meghunyaszkodva atengednok orokunket a hasonlithatatlanul 

jambor, j6 akaratu, paratlan vitezsegu griviczai 

hosoknek. 

Mert kulonben reszkessetek magyarok. Folhangzik a Horia 

notaja, s megremegnek Erdely berczei s volgyei. 

Legalabb a fonnebbieket szuksegesnek tartottam elmondani 

a Hunyadmegyei tort. es regeszeti tarsulat kebeleben. 

Ugyanis az ismertettem munka kivalolag Hunyadmegyet 

erdekli, e megyenek most is e18 csaladait dobalja meg a lelek 

salakja val.

ADALEKOK 

A H6RA-LAzADAs TORTENETEHEZ. 

KUN R6SERT-tOI. 

Kimerit8en volt szerencsern az 1784-iki Hora-lazadas tavolabbi 

es kozelebbi - tarsadalmi es politikai - vallasi es nemzetisegi 

okait kifejteni. Miutan tehat ezekkel tisztaban vagyunk, 

rna ezen zendules lefolyasat fogom ismertetni; elor.e is ki 

kell azonban jelentenem, hogy adataim e reszben meglehetosen 

hianyosak : tobb rendheli felszolitasaimnak - Zarandban 

szemelyesen tett utanjarasairnnak sem sikeriilt csaladi 

vagy magan okrnanyok birtokaba jutnom s igy a zendules 

lefolyasat leginkabb csak hivatalos adatokb61, tortenet! munkakbol 

s kozkezen forg6 egykoru foljegyzesekbe! allithattam 

ossze. 

A lazadas kitoreset Baja J6zsef nms Hunyadvarmegye 

actual is assesora Devan 1784. november 14-en keltezett jelenteseben, 

melyet Pogany Gyorgy foispan ur 8 melt6saga keziratgyujternenyeben 

talaltam meg, igy adja e18: .V~ven 

eszre Hora, hogy a jobbagysag elott foldesura egesz unalomba 

ment, 8 is atkozott fortelyt gondolvan es lejoven 

Zarandrnegyebe, Mesztakon nevii faluban megtelepedek, a 

honnan minden fele koveteket kiildott oly iizenettel, bogy 

minden falu kiildje hozzaja koveteit, bogy mondhassa meg, 

minemu orvendetes szabadsagot nyert a felseges csAszan61 

a jobbagyoknak a foldesurak ellen; a hova tementelen sok 

nep gyulven, H6ra 8 bozzajok igy sz61ott: tAtyamfiai, megelegel 

ve a felseges csaszar a ti hosszas rabsagtokat, melyben 

a pogany magyarsagot szolgaltatok" 6s megparancsolta, 

hogy mar tovabb ne csalogassanak benneteket, hanem mind-

KUN ROSERT. 

jart fegyvert adjanak a fejervari varbol, es azutan az en 

vezersegem alatt az egesz nemesseget toroljuk el, minden 

gazdagsagukat, mint veres verejtekunkon szerzett j6kat magunk 

kozott oszszuk fel, csak a beres szekereket, azokban levo 

okroket, szenat, buzat es zabot meghagyvan az felseges csaszar 

tabora szuksegletere nezve. I) Mely parancsolatjara Horanak 

egy ideva16 valya-lungi ember igy sz61ott: ((Aldjon 

meg az isten, hogy ilyen nagy szabadsagot hoztal nekimk, 

Atyankfia, de minthogy az affele hirekkel mar sokan reaszedtenek 

benniinket, csak a foldesurunkkal egybeveszejtven 

minket, azert ha a csaszar hirevel jarsz , mutass olyan 

jelt mi nekiink, melybol el higyjiik, hogy te igaz ember vagy .• 

Ekkor H6ra haragosan bele nyu Ivan a kebelebe, egy fenyes 

aranyos keresztet veszen ki onnet, s azt kerdi a valya-Iungi 

ernbertol az egesz sokasag hallatara : (ITe kereszteny ember 

vagy-e, hiszesz-e ebben, gondolod-e, hogy egy ily aranyos 

keresztet mas adhatna-e a csaszaron kivul, de ha ehben 

sem hinnel s, s masodszor is benyulvan kebelebe, egy fiiggo 

pecsetes, arany betiikkel irott levelet veszen ki, ketsegkivul 

valamely nemes embert az arrnalisatol fosztott meg, (Ihinned 

kell azert ennekem arr61 adott levelemnek, de meg inkabb 

elhiszitek nekem mindnyajan, ha most engemet nyomban 

kovettek s velem egyiitt Fejervarra eljoven, ottan megisrnertek, 

ki legyek en; rneglatjatok, annyi fegyvert adok keze- 

.tekbe, a mennyi csak kivantatik» , Mire a sokasag aldani 

kezde 8tet, s azonnal mindegyik megindula vele Zalatna fele.. 

Mely dolog tudtara Ion a zarandvarrnegyei substitutus viceispanynak, 

Hollaky Istvan urnak, s azonnal kuldott negy 

szolgabir6t es negy Orosz regimentbeli muskoterost, hogy 

valahol utol erik azon hiteget8t, fogjak el. Utol is ertek 

ugyanazon varrnegyeben Kurety nevu faluban ultima octobris 

ejszakanak idejen, es egy spion altal kitanulvan, hogy 

azon hitegeto H6ra hol legyen szallason, egyenesen oda 

mennek, s ottan megkapvan, a hajanal fogva kivezettek, doftek, 

vertek, a mint tolok telhetett, melyre H6ra nagyot 

bodtilven, meghallotta az ottan megtelepedett sokasag, rajok 

rohanvan, Horat t81iik elvettek, Nalaczi es Gal nevii szolgabirakat 

s a spiont mindjart rnegoltek, a tobbi is ugyan verve

ADALEKOK A H6R.A-LAZADAS TORTENETEHEZ. 43. 

es megsebesitve alig szaladhatott el, mely actuson mintegy 

megdiihodven Hora, Fejervar fele, vagy barhova a pokolba 

intezett czeljat felbenhagyja es I-a Novembris Mihelyenbe, 

Kristyorra es Bradra beutven, ottan valamennyi nemessegra 

rahetik kezuket, megolik.s Eddig a. relatio, mely azonban 

teved ab ban, hogy Kuretyon Horat fogatja el a szolgabirek 

altaI, holott hist6riailag kideritett teny, bogy H6ra ezen ~d8~ 

ben nem volt Zarandban, hanem ugy a rnesztakoni ~1~~ 

osszehivoja, mint altalaban a zarandi mozgalom intezoje a 

harmadik kapitany, Krisan Gyorgy (Dsurs) volt. r 

A zarandi es hunyadmegyei pusztitasokat kiilonosen Benko 

Jozsef Irta Ie, kirol ugyan azt mondja Szilagyi Fer., hogy biztosan 

hasznalni nem lehet, a veres esernenyek Ieirasaban a szinezes 

helylyel-helylyel vastag, s meg hamis adatok sem hianyzanak. 

Hogy Benko nem hasznalt tulsagosan vastag szinezest, 

mutatja a gr. Kuun Geza tarsulati elnok birtokaban 

levo kovetkezo munka: «Historische .Gernalde in Erzahlungen 

rnerkwurdiger Begebenbeiten aus dem Leben beriihmter 

und beriicbtigter Menschen», herausgegeben von einer Gesellschaft 

von Freunden der Geschichte. (Leipzig, 1803.) A r r-ik 

kotet o-ik fejezetenek ez a czime . Horja und Kloska, Oberhaupter 

und Anfiihrer der Rebellen in Siebenbiirgen im 

Jahre 1785. E fejezetet igy kezdi ir6ja: (e Unter den schauderhaften 

Auftritten, welche die Menschheit im Laufe des 18-ten 

Jahrhunderts gesehen hat, nimmt die Emporung Horja's in 

Siebenbiirgen nicht die letzte Stelle ein, und es scheint ihr 

in den Annalen menschlicher Verworfenheit mit Recht .ein 

Platz nicht verweigert werden zu konnen. u 

A ((Chronik des k. k. 3I. Linien Inf. Regiments» a Benko 

altal is leirt devai osszeutkozesrol igy ernlekezik meg: •Nov. 

o-an a min dig oriasabb tornegge novekedo banda [erti alatta 

a folkeloket) Deva ala jott ; itt megtamadtatott a csaszari 

varorseg altal, rnely gyenge .:negy szazadbol allott, tovabba 

egy Orosz ezredbeli tiszt s 30 legeny s nehany Toscanahuszar 

altal, kiket a Devan levo nemesek es polgarok tamogattak; 

ez alkalommal mintegy 50 folkelo eset~ el. M~n~p 

meg nagyobb tornegben , tamadtak a varosra, de ekkor is 

megverettek, s a 40 elfogott folkeld azonnal kivegeztetett,

KUN ROBERT. 

Richard es Csepy .szazadai az Orosz ezred I. xaszloaljabol 

Zalathnara inditattak, azon parancscsal, hogy csak ved81eg 

viseljek magukat, mert a csaszari hatosagok Erdelyben Beesbol 

vartak a tovabbi utasitasokat. A mig azon ban az akkori 

kozlekedesi nehezsegek mellett az utasitasok lejohettek, a 

nemesseg tole telhetoleg maga vedelmezte .rnagat. Valosagos 

iitkozetekben a folkelok koz81 sokakat rnegoltek, az elfogottakat 

nyakaztak, kerekbe tortek , akasztottak es karoztak, 

A mi a lazadok eljarasat illeti, visszaborzad a toll az azok 

altal veghezvitt isszonyatossagok leirasatol, s a mindenkor 

loyalis rumen nepnek epen nines oka egy H6ra hostetteivel 

ADALEKOK A H6RA-LAZADAS TORTENF.TEHEZ. 4.> 

Russ, Magyar-Brettye, Olah-Brettye, Baczallar, Kitid, Sztrigy- 

Szent-Gyorgy , Dobra, Roskany , Lapusnyak, Gura-Dobri 

Lesnyek, Deva , hol Ribiczey Adamne varosszeli majorja 

gyujtatott fel, N.-Barcsa, Ki-Barcsa, Alpestes, Tamastelke, 

Felpestes, Bujtur, Csolnokos, Oralja-Boldogfalva, Nalacz-Vad, 

Poklisa, Uncsukfalva, Also-Szilvas, Maczesd, Fejerviz, Rusor, 

Serel, Fv-Szallaspataka, Galacz, Borbatviz, Puj, Po nor. - 

Az itt elosorolt helysegekben mindossze [01 gr6fi, baroi es 

nemesi csalad, nernelyik tobb joszagaban szenvedett kisebbnagyobb 

kart es veszteseget. Az osszes kimutatas szerint a 

megye nemes es adozo lakosainak kara 776,026 r. forintra 

becsiiltetett; va16ban roppant osszeg, ha a penz akkori 

becset s j6val kevesebb voltat tekintjuk. 

Kifejtven az 1784-ik evi parasztlazadas tavolabbi es kozelebhi 

okait, ismertetven e lazadas lefolyasat Zarandban es 

Hunyadrnegyeben , atterhetek azon intezkedesek felsorolasara, 

melyek kiilonosen katonai reszrol a lazadas elnyomasara 

tetettek. Hogy a katonai hatosagnak s maganak a katonasagnak 

alabb kifejtendo eljarasat a lazadokkal szemben 

teljesen megerthessuk s ke1l8en meltanyolhassuk, szukseges 

azon kor katonai viszonyait is altalanossagban figyelmiink 

targyava tenni. Midon 1765. augusztus 18-an Maria Terezia 

ferje Ferencz csaszar szelhudes kovetkezteben hirtelen meghalt, 

ez a kiralynet annyira megrendite, bogy nem csak az 

eletoromokr81, hanem a kormany gondjairol is latszek lemondani 

akarni, fiat II. J6zsefet, az orokos tartomanyokban kormany 

tars sa nevezte, es vegkep visszavonta magat a kozugyektol. 

De Maria Tereziaban fajdalma szelidiiltevel ismet 

felebredt az uralornvagy 'es azt miniszterei is ebresztettek, kik 

J6zsef ona1l6 lelketol s az udvarnal divatoz6 szellernmel ellenkezo 

nezeteitol feltek. M. Terezia tehat isrnet ket kezzel 

ragadta meg a kormany rudjat, fianak csak a hadiigyek 

intezeseben engedven szabad kezet , ki is munkassagat 

176S-178o-ig egeszen a hadiigyre forditvan, ezt Lascy tabornagy 

segelyevel a monarchiaban addig nem ismert kikepzettseg 

fokara emelte ugyan, de kesobbi igazgatasi modorara 

nagyon is jelentekeny befolyasa volt annak, bogy 15 even at 

a tarsadalomnak egy oly osztalyaval foglalkozek, melynek

KUN ROBERT. 

elsa szabalya a foltetlen engedelrnesseg. J6zsef szerette a 

katonasagot, mint a melynek koreben toltotte el eletenek 

legjobb eveit , szerette a katonasagot, mint mindazon uralkod6k, 

kiknek erejet nem az alkotmany sanczai kepezik, 

hanem a kik birodalmukat a szuronyok hatalmara alapitjak ; 

-es a mily aranyban fogyott bizalma az ujitasainak ellenszegiil0 

nernesseg iranyaban, ep azon aranyban novekedett a 

katonasagba vetett hite, s e katonasagot hasznal ta fel igen 

sokszor polgari intezkedeseinek keresztulviteleben. A csaszar 

bizalma ellentetbe hozta a katonasagot a polgari elemmel s 

a polgari hatosagokkal, a katona, mikent a r6mai csaszarok 

idejeben buszke volt arra, hogy 0 nem polgar, hanem katona; 

biiszke volt arra, hogy 0 hivebb szolgaja a csaszarnak, mint 

-a polgari tisztviselo. A katonasag ellenorje volt a polgari 

hatosagnak, mirol bizonysagot tesz a nagy-szebeni hadparancs- 

'noksagnak 1785. evi januar h6 2 I-en kelt kovetkezo rendelete 

: ((Schlaun, Meyerheim es Horvath ezredeseknek. Per 

privatim. Hogy urasagtok jelentesteveseiket ugy az olah 

jobbagyok, mint a nemesseg magatartasarol folytatjak, igen 

helyesen van; s ezt jovore nezve is annal szuksegesebb megtenniok, 

hogy itt pontos tudornassal birjunk mindarrol, a mi 

tortenik s gyorsan ertesuljunk mindazon mozgalmakrol, melyek 

-a kozbeket veszelyeztethetik. Masreszrol ezen jelentestete- 

Ieknel a legnagyobb ovatossaggal kelt eljarni, mert a polgari 

hatosagot semmi sern izgatja fel annyira, mintha eszreveszi, 

hogy a katonasag joghatosagi korebe avatkozik.» 

«Magaban veve ez a katonasagot nem is erdekli, mely 

tovabb ne is terjeszkedjek, mint azon korulrnenyek kideritesere, 

melyek az orszagos 'beket ~s nyugalmat megzavar- 

'hatjak , s ezen esetekben sem szabad ~z elso jelentessel meg- 

-elegedni, hanem a mennyire lehetseges, eszrevetlenul bar es 

minden foltiines nelkiil, a dolog melyere kell hatni, hogy 

azutan, a mikor szukseges, minden allitas bebizonyithato 

Iehessen.» - A katonasag jobbnak tartotta rnagat a polgari 

hatosagnal s gylilolte a magyar nemesseget , a nagy-szebeni 

hadparancsnoksag folytonos egyenetlensegben elt az erdelyi 

fokormanyszekkel, s e ket fohat6sag, mely egyertelmu s ere- 

Iyes follepessel kepes lett volna a Hora-rnozgalmat csirajaban

ADALEKOK A H6RA-LAZADAS TORTENETEHEZ. 4i 

minden verontas nelkul elfojtani, egymas boszantasara huztahalasztotta 

a dolgokat, hogy azutan egyik a masikat tehesse 

felelosse a mulasztasokert. Azon korb61 fonmaradt rnagan 

iratok ugy mint hivatalos folterjesztesek tele vannak a katonasag 

elleni panaszokkal. Lassunk ezekbol nehanyat : Hatszegrol 

Henning szazados a rablas es pusztitas megakadalyozasara 

Magyar-Brettyere kuldetven, sernmi hatalyos lepest 

nem tett, s rabeszeles utjan csupan a Bornemissza udvarat 

mentette meg, melyet Iaktanyaul alkalmasnak velt. Csepi 

Laszlo szazados a tavasz 6ta allornasozott Zarandban, a tolvajok 

kergetese es a kozcsend fontartasa vegett , ezt Hollaky 

Istvan alispan mindjart a zenebona kezdeten felszolita a b8sz 

csoport eloszlatasara. A szazados 46 emberrel Korosbanyaig 

ment, honnan tetlenul nezte a ribiczei meszarlast, az ide 

rablas vegett ment olahokkal beszelgetett, s katonaival puskaikat 

a kerthez tamasztotta. A Krakk6 fele utaz6 Propst 

szekely-huszar fohadnagy katonaival a lazadokkal egytitt evett 

a rablott okrok husabol, a krakk6iakt61 pedig a kert segelyt 

megtagadta. A lazadok azutan ki is raboltak Krakk6t. 

Az udvari Cancellariahoz okrnanyokkal felszerelve kovetkezo 

kerveny nyujtatott be: « Felseges udvari Cancellaria, 

Kegyelmes es Meltosagos j6 Uraink! Egy Torda varmegyei 

nemes Vice szolgabfr6nak maga egyik vezerlese alatt tortent 

dolgoknak hozzank tett bejelentese (az egyik okmany tudniillik) 

mikent kelletett a szegeny magat vedelmezo nemesseg 

altal heves utkozetben elfogott tolvaj es oldokla rabokat ottan 

leva Toscana regimentbeli kapitany Hertelendy parancsolatjara 

a gyilkos olahsag e18tt visszabocsajtani. A masik okmany 

szinten a tegnapi napon erkezett hozzank, nemes Feher varmegye 

egyik V. szolgabirajanak tudositasa, mikent a Zalathnan 

leva Orosz regimentbeli Ricsan kapitany az Abrudbanyat 

pusztit6 es oldoklo tolvajok kozal azon V. szolgabir6 altal 

elfogott het rabokat, naluk talaltatott minden zsakmanyukkal 

egyiitt szabadon bocsajtotta el. .A. harmadik okmany Devarol, 

a mit harorn continua tabla irodeakjainak, kik maguk szemelyesen 

jelenvoltak a Hatszeg videken tortent pusztitasok kozt, 

hitok alatt adott s a Guberniumhoz be is kuldott bizonysagteteliikb81 

bizonyosan irhatunk, hogy a Hatszegen leva .Iirni ...

KUN ROBERT. 

taneusoknak kapitanyuk az ablakabol nezte a boldogfalvi 

udvaroknak iszonyu pusztitasat, egeteset, rnegis nem hogy 

nepet inditott volna a gyilkos tolvajokra, sot valami oton 

vagy hatan az odaszorult nemesek kozol a V. Ispannak 

interpositi6jara keredzettek ki, hogy rajok uthetnenek, s azt 

felelte, hogy ugy menjenek ki, hogy tobbszor vissza nem 

bocsatja oketo Sot ugyanazon Cancellistak vallasabol kiterszik, 

rnikent reszesedtenek nernely limitaneus katonak is 

azon predalasokban. Vegezetre azt is, hogy Vice Colonellus 

Schultz a tudositasok szerint magaval a gyilkos nep eloljarojaval 

H6r~ tolvajjal szernelyesen beszelven, nem hogy elfogatasara 

es gyilkos nepenek elszelesztesere eroskodott volna, sot 

vele nehany napi csendessegben val6 maradasrol (induciakrol) 

pactalvan, parolaja adasa utan is, a parolat es hitet 

nem ismero gyilkos nep .Biro Miklost, j6 nemes at yank fiat 

agyonvertek. Csaklyara menven Szotyory Istvan net, Inczedy 

hazbol szuletett nemes asszonyt haza feldulasa mellett Ierneszaroltak. 

Meg is V. Colonnelus Schultz ur kergetesektol 

rnegszunt, amazoknak idot es szivet hagyott a Toroczko-Szt. 

Gyorgyon veghezvitt iszonyu pusztitasokra. Szfviink fajdalmaval 

kell tehat ertenunk, hogy a minket atyakepen vedelmeztetni 

es a gyilkos nepet minden ked vezes es kesedelrnezes 

nelkul uldozni parancsolo kegyelmes urunknak es 0 folsegenek 

a mi megszabaditasunkra igen hathatos parancsolatai 

erkezesek utan is oly vezer rendeltetett harornszaz fegyveres 

hadi vitezeknek, mint V. Coionellus Schultz, a kinek irnmar 

ismeretes hozzajuk lott ereszkedese utan mostani vezerlesetol 

is, a mi elalelt sziveinknek nem hogy segedelmet varhatnanak, 

sot azokat rernules es felelem fogta el . 

Maros-Vasarhely, die r-a decembris 1874 •. A. nagy erdelyorszagi 

torvenyes kiralyi es nernes Kiikiillo Marosszekkel 

egyesftett varmegyeknek tablai, Mares- Vasarhely varosaba 

szorult f8- es nemes rendei, ugy ~f.-Vasarhely tanacsa.» 

Nemes Hunyadvarrnegye rendei tobb izben kerelmezik 

a Gubemiumt61 meg szepternber es okt6ber h6napokban Karp 

alezredesnek Hatszegrol va16 athelyezteteset. A Gubernium 

a. hadparancsnoksaghoz okt6ber z r-en tett atirataban formtartja 

a Karp ellen tctt panaszat, mert teny az, hogy 0 folebb-

ADALEKOK A HORA·LAzADAS TORTENETEHEZ. 49 

va16it61 nyert minden rendelet nelkul a tomegesen hozzajovo 

jobbagyokat osszeirta. 

Hunyadmegyeben Hatszegvideken ugy, mint a zarandi 

reszekben, mikent ezt mar egy elobbi alkalommal volt szerencsern 

felemliteni,· a jobbagyok mar 1784. nyaran kezdtek 

az engedelmesseget a foldesuraknak felrnondani, kezdtek 

fenyeget8zni; mire a hunyadmegyei continua tabla katonai 

segelyt kert, A hadparancsnoksag utasitotta ennelfogva Karp 

hataroralezredest, hogy a megyei hatosaggal egyetertoen a 

Iazongo kozsegekbe katonai assistentiat kiildjon. Karp szept. 

24-r81 jelenti Hunyadrnegyenek, hogy egy Orosz diviziot 

Macsora kuldott, azon utasitassal, bogy Oklost is figyelemmel 

kiserje ; hatvan embert pedig a hatszegi hatarorokbol 

Jovaltselre kuldott , jelenti egyuttal, hogy az Orosz divisi6t 

nem kuldheti addig a Maroson-tulra, mig nevezett kozsegek 

le nem csillapulnak. A fokormanyszek Hunyadmegye folterjesztesere, 

mely a megyeben elhelyezett katonasagot nem 

tartotta elegsegesnek a lazongo jobbagyok fekentartasara es 

Karp alezredesben sem bizott, szept. 29. es 30-an tobb 

katonasagot kert Hunyadmegyebe kuldetni, mire a hadparancsnoksag 

ertesitette a Guberniumot, bogy a Hunyadrnegyebe 

kiildend8 csapatokat menetkeszen tartja, csak jeloltessenek 

meg azon helysegek, melyekbe katonasag kell, s 

neveztessenek meg azon tisztviselok, kik a katonasag elelmezeserol 

fognak gondoskodni. Puy Mikl6s marosinneni 

alispan es Szilvasy Balint hatszegvideki alispan okt6ber 

ro-erol jelentik, hogy okt6ber h6ban az olahok reszerol 

zavargasok nem tortentek , ugyanilyen jelentest terjeszt be a 

hunyadmegyei allapotok megvizsgalasara kikuldott Koszta 

fokormanyszeki titkar is. Mely jelentesekre tamaszkodva a 

Gubernium okt6ber h6 21-en kelt atirataban jelenti a hadparancsnoksagnak, 

bogy Hunyadmegyeben a parasztok zendulese 

lecsendesitettnek tekintheto, s a jobbagyok legnagyobbresze 

visszatert a regi engedelmesseghez, A Csepi kapitany 

szazadat, ugyrnond folytat61agosan a f8kormanyszek, mivel 

Zarandba Aradb61 rabl6k szoktak attorni, Zarandban lehet 

.hagyni, de a tobbi katonasag haza kuldheto, 

Mint a tiszta, deriilt egbollesuj.t6 villam hatott a helyre- 

A hunyadmcgyci tort. es reg. tArs. 6,'konyve. ..

so KUN ROBERT. 

allitott nyugalom tudataval b{r6 fokorrnanyszekre .a Varady- 

Mozes alispan es Ponori Pal aljegyz8 altal Devan november- 

3'-an keltesett felterjesztes, melyben az. alispan Kristyori Istvan 

jelentese folytan referal a novemb. a-an delelott 10·· 

6rakor Kristyoron elkovetett verengzesekrol, gyors segel yt 

kerve annal is Inkabb, mert. a lazadok mar korulbelol negy-. 

ezerre szaporodtak. E folterjesztes gyors futar altal kiilde-tett 

Nagy-Szebenbe, s igy 4-en mar ott volt. November S-iki 

kelettel ismet jelentes tetetett Devarol a felol, hogy a lazad6k 

4-en a branyicskai kastelyt, az ejjel pedig M.-Solymost 

dultak fel, Karp ugyan Devan van 200 .hatarorrel, de ezek 

nem elegsegesek a lazadok megfekezesere, ker tehat a megye· 

nagyobb katonai segelyt. A fokormanyszek az elso atiratot 

azonnal kozolte a hadparancsnoksaggal, melyet egyuttal fol 

sz6litott, hogy a kozcsendesseg' es batorsag helyreallitasara 

sziikseges katonai er8t a lazadas szinhelyere inditsa e~... 

A hadparancsnoksag meg ugyanazon november ho 4-e~ 

kelt atirataban ertesiti a f8kormanyszeket, hogy Karp alezredes 

es Stojanics 8rnagy utasittattak a hunyadmegyei mozgalmak 

elnyomasara , nagyobb szamu csapatokat azonban 

nem lehet addig a megyebe kiildeni, mig mind az illet8 

helyek, melyekbe azoknak menniok kell, mind pedig az 

elelmezesi tisztek meg nem neveztetnek. 

Ugyane napr61 keltezve megrendeltetik Karp alezredesnek, 

hogy a jobbagyok lazongo mozgalma miatt haladekta-· 

lanul menjen Devara, a hova Stojanics is kirendeltetett;. 

a megye f8ispanjaval es korrnanyszeki biztossal egyetertoleg 

jarjon , vonjon magahoz minden tabori csapatokat s mozg6-· 

sithat6 hataroroket, iigyeljen azonban arra, hogy Hatszeg videke 

se maradjon katonai fedezet nelkul ; nevszerint ren-· 

delje magahoz a Dobran es Lozsadon allomasozo huszarokat. 

s a Kudzsiri gyalogszazadot, Stojanics 8rnagynak szinten 

megrendeltetik, hogy Devara menjen, utasittatvan, hOgy' a. 

Maros ellenkezo partjain lak6k kozt az egymassal va16 kozlekedest 

gatolja meg, tanulmanyozza tovabba a Maros atke-lesi 

helyeit, bogy kepes legyen haladektalanul megjelenni 

ott, hoI jelenletere sZiikseg lesz, de a legszigorubban meghagyatik 

neki, bogy a jobbagyok iranyaban csak [osaggal.

ADALEKOK A H6RA-LAZADAS TORl'ENETEHEZ. 5' 

es szelidseggel lepjen fel s minden' tettlegessegtol tart6zkodjek 

; kotelessegeve tetetik meg, minden .fontosabb esernenyro1 

stafetaliter ertesiteni a hadparancsnoksagot, Ugyanazon 

november-a-iki kelettel meg a Leopold Toscana huszarezred 

parancsnoksaganak js rendeltetik, hogy egy fel-divisio azonnal 

induljon Devara, a masik feldivisio pedig szukseg' esetere 

rnenetkeszen alljon. E rendelet azonban br. Preiss' 

Ferencz parancsnok16 tabornok rneghagyasabol csak 7-en 

reggeli 7 6rakor kiildetett el. 

November 5-en kozli a Gubernium a hadparancsnoksaggal 

Hunyadmegye, Also-Feherrnegye es a zalathnai kincstar] 

uradalom ujabh jelenteseit a lazadasrol, kerve es siirgetve 

annak minden lehet8 m6don va16 gyors es erelyes elfojtasat. 

A hadparancsnoksag nov. 6-iki kelettel viszont keri a fokormanyszeket, 

hogy miutan az intezkedesek megtetele surgos, 

es vesztegetni va16 id8 nines, intezkedjek a kirendelt katonasag 

gyors szalHtascir61 es pontos elelmezeserol, utakat es 

hidakat tartson j6 karban, de a katonasag a beket, miutan 

a Iazadasnak politikai okai vannak, egyediil nem alHthatja 

helyre, hanem szukseges, hogy a polgari hatosag is megtegye 

a magaet, kiilonosen ajanlja, bogy nyeressenek meg 

olyan papok, kik a nep bizalrnat birva, azt ne csak bekere 

birjak, hanem kivegyek egyszersmind azt is, kinek kezdemenyezesere 

es mely okokb61 lazadtak feI. .A f8hadparancsnoksag», 

ugymond Szilagyi Ferencz, «a legvalsagosabb perezben, 

midon cselekedni, s a lazadok ellen erelyesen follepni 

kellett volna, jobbnak tartja okoskodni, a vele kozlott esemenyek 

Ieirasaban nagyitast lat, a Guberniumnak meg j6 

tanacsokat is osztogat, s a katonasagot oly utasitassal rendeli 

ki, bogy az a maga fegyveret a folkelt olahok ellen 

ne hasznalja, reajok ne 18jon. Ily eljaras va16ban nem szorul 

magyarazatra» . 

] 784. november b6 o-an br, Pfefferkorn tabornok, a 

lazadas elnyornasara kikuldott csapatok f8parancsnoka, jelenti 

a hadparancsnoksagnak, bogy a Iazadok nagy szama 

miatt az elkuldott felzaszloal] huszar nem elegseges : kp.r 

utasitast. A hadparancsnoksag nov. 7-ro1 megbagyja Pfefferkornnak, 

hogy fohadiszallasat Medgyesrol Szaszsebesre tegye

52 KU~ ROBERT. 

at; a Maros atjarasait szigoruan oriztesse, es ugyeljen fel, 

bogy a lazad6k a ket partr61 ne erintkezhessenek egymassal; 

e vegbol Deva es Szaszvaros kozt egy osztaly Toscanahuszart 

helyeztessen el. November 6-r61 meg harorn erdekes 

okmanyt talaltam : az elsoben Stojanics ornagy jelenti Szaszvarosrol, 

hogy huszaraival delutani 4 6rakor indult Benczenre, 

hol gr6f Bethlen Gergely, br. Orbai es tobb nemes 

ember curiajat langban talalta ; az Orbai udvaran mintegy 

szaz f61ke18 volt, kik kozal egy a huszarok koze lott es egy 

lovat elejtett; a huszarok e miatt a tilalom ellen ere megtamadjak 

a lazadokat . ro-et megolnek s 43·at, kozttik hat 

sebesiiltet elfognak, kiket a szaszvarosi bortonbe szallftanak, 

A masodikban Karp alezredes jelenti Szaszvarosrol, hogy a 

Zarandbol megmdult rablok rnindinkabb elorenyornulnak a 

Maros tuls6 part jan, es mar Benczenczig ertek, miutan Rapolton, 

Babolnan es Gy6gyon a nemesi curiakat felegettek. 

Karp kiseri oket a Maroson innen, de a rossz utak s a 

Maros kanyargasai miatt nem vaghat elejuk, hogy atrnenve 

a Maroson, megtarnadhassa oket, rniutan mersekelt banasm6dot 

tobbe nem erdemelnek. (Da sie keine massige Bebandlung 

mehr verdienen.) A harmadik okmanyban a vajdahunyadi 

kincstari joszagigazgato, Leithner Jozsef, miutan a 

varban sok menekult nemes van, s a mozgalom azon a videken 

is mind fenyegetobb alakot ott, s Karp csak het hatarort 

kuldhetett, tobb segelyt, esetleg fegyvereket ker, 

November 7-en Szaszvarosrol Karp folytat61agosan jelenti, 

bogy a Benczenczen elfogott lazadoktol ertesult, bogy 

egy resz Csorara ment; rogton uldozesokre indult, de elsotetedven, 

a nagy sarban csak nehezen tudott elohaladni. A zsib6ti 

postatol nem messze fekvo csardaban mintegy harrnincz 

folkelo tivornyazott : a hazat korulfogta, 5 8i\:et megadasra 

sz6Htotta fel; de ok az ablakon kilovoldoztek, kesobb a gyertyat 

is eloltottak. A huszarok a sotetben tobbeket megoltek, 

nemelyeket elfogtak, de nagy reszok a sotetben elmenekult. 

Ezalatt, mintegy ejfelutani harom 6ra tajban Cs6ra kigyult, 

de kifaradt legenysegevel mar nem mehetett oda, s minthogy 

reg gel arr61 ertesult, hogy a lazadok Vincz fele huzodtak, a 

Strigy es Maros-vonal vedelmere visszahuzodott Szaszvarosra,

ADALEKOK A HORA-L .\ZADAS TORTENETEHEZ. S3 

.(C A korulrnenyek igazan aggaszt6k, folytatja Karp jelenteset, 

megyei tisztviselot sehol sem lebet Iatni, elegendo kenyerrol 

es takarrnanyrol nines gondoskodva, a szallitas Devar61 a 

rossz utak miatt majdnem lehetetlen. A parasztsag Iazadasa 

altalanos lett, es en att61 tartok, hogy par nap mulva Hunyadmegyenek 

minden nemesi udvara hamuban lesz. A foglyok 

vallomasa szerint a lazadas czelja a foldesurak altal 

szenvedett elnyornatas megboszulasa es anyagi j61et szer.. 

zese : azert vonulnak falur61 falura, gyujtanak es rabolnak, 

Szandekom Hunyadon, Devan es Hatszegen Allast foglalni s 

innet kisebb csapatokat a videki kozsegek biztositasara szetkiildeni 

.). 

Sztojanics novern ber 8-iki kelettel szinten a la.zadcis 

okair61 tett jelentest, kiemelve, bogy a Iazadas tervszeriien, 

az ertelmiseg befolyasa rnellett, s a roman szarmazasu megyei 

tisztviseloknek is tudtaval keszfttetett elo. Ez allitAsa.. 

nak bizonyitasara folhozza, hogy bizonyos Papp Lasz16, a 

szacsali papa fia, kevessel a mozgalom kitorese elott minden 

ingosagat Devara hozatta Zarandbol, ho1 mint f8biro 

mukodott. Hason16an eselekedett a hondoli vicarius is, ki 

ingosagaival Szebenbe menekdlt, hol haza van. 

November ho r o-en Karp jelenteseire valaszolva a f8hadparancsnoksag 

, mindenekelott a folotti sajnalatanak ad 

kifejezest, hogy a katonasag tettleg volt kenyrelen f611epni 

a lazadok ellen. de mivel csak a kortilmenyek altai val6ban 

kenyszeritve tette ezt, helyeslessel veszi tudomasul, s a csapatokat 

kitartasukert megdicseri, Utasittatik Karp, bogy 

mihelyt Vajda-Hunyad kornyeken a nyugalom helyreallott, 

csapataival haladektalanul oda induljon, hol jelenletere legnagyobb 

sztikseg van; vegul meg ertesittetik, bogy Bruckenthal 

Mihaly f8kormanyszeki tanacsos a bekes kiegyenlites 

rnegkiserlese vegett Devara kiildetett, igyekezzek tehat neki 

minden ben keze ugyere lenni. 

A Gubernium csakugyan november 8-an kelt rendeletevel 

Bruckenthal Mihaly tanacsost kinevezi a maga biztosava, 

kovetkezo 10 pontban ad va meg utasitasait : I. Fogondja 

legyen mindazon eszkozoket alkalmazni, melyek a 

kitort zavarok verontas nelkul] lecsendesitesere vezethetnek;

54 

KUN R6BERT. 

Iehetoleg kimelje a felrevezetett egyiigyii em bereket. 2. Biztos 

tajekoztatast szerezzen maganak a kulonfele folkelo csapatok 

szarnarol s azok vezetoirol , a mozgalom okairol, az 

okozott karokrol , a lazadok tovabbi terveirol , hogy minel 

megbizhat6bb adatokat nyerjen, szukseges lesz alkalmas 

-egyeneket elonyos igeretek mellett zsoldjaba fogadni. 3. Mel- 

Ieje adatik a gorog-keleti puspok, - Nikitich Gedeon, - ki 

a f8esperesek es popak segelyevel fogja nepet bekere birni, 

a mi a papsagnak a nepre gyakorolt nagy befolyasanal 

fogva nem lesz ~redmenytelen. 3. Ha ezen, vagy mas medon 

a mozgalom .bekes uton lecsillapittatott, rajta legyen, hogy 

a bujtogat6k kezre keriiljenek, e vegbol azok elfogatasara 

,20-50, sot tobb arany jutalrnat is tuzhet ki, 5 ez alkalommal 

nem csak a kezrekeritoknek, hanem a tobbi lazadoknak 

is, ha bujtogat6k nem voltak, kegyelmet igerhet, melyet a 

Gubernium ki fog eszkozolni 0 folsegenel. 5. A katonasag 

utasitva van, a lazadok felol szerzett mindennerrni ertesiileseit 

vele kozolni, ugy szinten 8 is kozol mindent a katonasaggal, 

a mi tudornasara jut. 6. A kik a lazadok kozul 

elfogatnak, kulonosen ha bujtogat6k, hallgattassanak ki, s 

azutan megbuntetes vegett a legkozelebbi hatosagnak adassanak 

at. 7. Ha az inteseknek es figyelrnezteteseknek kello 

eredrnenye .nem lenne, a nepzavargas nem csillapulna, es 

szuksegesse valnek a katonasag tettleges bea vatkozasa : 

semmi mast ne tegyen, csak azon helyeket jelolje meg, 

melyeken a katonasag fellepeset szuksegesnek tartja. Ebbol 

kovetkezik 8., hogy a katonai vonal ele mennie nem sziikseges, 

szemelyes biztonsagara pedig egy 20 ernberbol a116 

szakasz adatik melleje, mely mindeniitt fogja kiserni. 9. Mivel 

olyan esetek is fordulhatnak elo, melyek gyors elintezest 

igenyelnek, felhatalmaztatik sajat belatasa szerint eljarni, 

mi vegbol utasitvavlettek Hunyad-, Feher- es Szebenmegyek, 

valamint Szaszvarosszek tisztviseloi, hogy minden ben sege- 

Iyere legyenek. ro. Mindenrol reszletes jelentest terjeszszen 

fel a Guberniumhoz . 

.A fokormanyszek november 9-en kelt atirataban azon 

kerdest intezi a foparancsnoksaghoz, hogy miutan ia lazado 

olahok mozgalma naprol-napra nagyobb merveketvolr, ugYt

ADALEKOK A H6R.A-LAZADAS TORTENETEHEZ. 55 

hogy egesz Erdely Iangba borltasat61 lebet tartani, s miutan 

minden veszelyeztetetc helyre elegendo szamu katonasagot 

.kuldeni alig lehetne, nem volna-e czelszeru a nemesseg felfegyverzeset 

elrendelni, hogy ez a katonasaggal egyiittesen 

mukodjek a lazadas elfojtasaban. A hadparancsnoksag november 

ro-iki valaszaban azon meggyozodesenek ad kifejezest, 

.hogy jelenleg, midon egymassal annyira ellenkezd jelentesek 

·erkeznek be a lazongo mozgalmakr61, s midon tobb lazad6 

-csapat a .katonasag' altal mar tenyleg szetszoratott, a nemesseg 

felfegyverzesere nines eleg ok, ennek szuksege 'egyhamar 

nem is fog beallani ; - de' a mennyiben a csapatok 

szetszort taborozasa nernely helysegek gyors megsegelyezeset 

lehetetlerme tenne,' a. Gubernium Ilyen esetekben boles 

belatasa szerint a nemesi felkelest elrendelheti addig, mig a 

katonasag oda erkezett : .a f8hadparancsnoksag azt hiszi ku- 

Ionben, bogy legczelszertibb volna a nemesseg figyelmet odairanyozni, 

bogy a lazadok mozdulatait figyelemmel kiserjek, 

-eszleleteikrol alapos es megbizhat6 jelenteseket tegyenek, 

-ekkent a lazadas va16di okai konnyebben . kiderittetven, 

annak bekes lecsendesitese inkabb volna eszkozolheto. igy 

ir a General-Commando november h6 to-en, tehat . akkor, 

midon mar sajat csapatparancsnokai tebbszorosen jelentetrek 

.a lazadok folytonos elonyomulasat , a bekes kiegyenlitesben 

-remenykedik akkor, midon :.maga Karp alezredes is fonebb 

-emlftett jelenteseben kiemeli, hogy' a lazadok kimeletes elbanast 

nem erdemelnek.· 

Epen oly erdekes .rnint tamisagos meg a fohadparancsnoksagnak 

a becsi fohaditanacshoz intezett s november ra-en 

kelt kovetkezo jelentese:,. h' csapatparancsnokok utasitva 

lettek, hogy a lazadokat, kik kozt sok elcsabitott van. sokan 

·pe~ig csak ugy csatlakoztak hozzajok, bogy javaik -elkobzasaval 

s megoletessel lettek fenyegetve, szepszerevel birjak 

.arra! hogy falvaikba terjenek vissza : .es ha ennek daczara a 

.katonasag .a lazadok' altal megtamadtatnek, ez esetben se 

-lepjek at az onvedelern hatarait : ez eljaras annyival inkabb 

.szukseges, mert, mikent Sztojanics omagy jelenteseb8l.kitii- 

.nik.: a hunyadmegyei continua tabla 44 elfogott szerencsetlent 

-rniriden; behat6bb vizsgalat nelkul halalra ittH! .es ~ivea~~te-

KUN ROUER 1'. 

tett. Dyen eljaras Mellett att611ehet tartani, hogy a kedelyek 

meg inkabb elmergesednek, s egy, az egesz orszagra kiterjedo 

Iazadassa fajulnak, azert utasitando volna a Gubernium, 

bogy a torvenyhatosagok onhatalmi eljarasanak gatat vessen, 

s a zendulok elleneben a biintetesi jogot maganak tartsa 

fenn, ellenkezo esetben el van hatarozva a f8hadparancsnoksag 

a csapatparancsnokoknak meghagyni, hogy foglyaikat a 

politikai hatosagnak tobbe at ne szolgaltassak, harrem addig 

tartsak katonai 8rizet alatt, mig legfels8bb helyrol rnasnemu 

utasitas nem erkezik. A megszorult rnegyek reszerol a fohadparancsnoksaghoz 

azon keres is inteztetett, hogy a Bansagbel, 

Aradb61 es Biharb61 is vonassanak ossze csapatok a 

lazongas szinhelyen : mire kerelrnezok innet azon valaszt nyertek, 

bogy a Iazadas meg nem oly altalanos jellegu, hogy ily 

nagyrnervii intezkedesek megtetele szuksegeltetnek, annyival 

kevesbbe, mert nem lehet azt allitani, hogy a fohadparancsnoksag 

altal eddigele tett intezkedesek a lazadas elnyoma-· 

sara elegtelenek volnanak, A Banatban es Magyarorszag 

szomszedos varrnegyeiben elhelyezett csapatok leginkabb 10vasok, 

ezeket pedig hegyi videken nern igen lehet hasznalni; 

azonklvul a fohadparancsnoksag sem fog elrnulasztani semmit, 

mi a nyugalom helyreallitasara szukseges lesz; kulonosen, 

megtetetett minden intezkedes a kincstari banyak es masnemu 

birtokok biztositasara , igy Zalathnan es Vajda-Hunyadon 

elegseges szarnu 8rsegek vannak : Pfefferkorn figyelme 

folhivatott a marosportusi sobanyakra , minden kincstari sohivatal 

kert ugyan katonai fedezetet, de ezen keres a katonasag 

teljes szetforgacsolasa nelkul nem volt teljesitheto, de 

nem is szukseges, mert a fohadparancsnoksag torekvese az 

egeszet altalanossagban rnegvedeni, a mibol az egyes reszek 

biztonsaga is onkenyt kovetkezik. Ez a nagy-szebeni hadparancsnoksagnak, 

Illetoleg br. Preiss Ferencznek, famosus jelentese. 

Egy a polgari hatosagokkal ellenseges viszonyban 

eto, a magyar nemesseget gyi1lo1o, elbizakodott embernek 

jelentese, ki, habar megtiltja is a katonasagnak a fegyver 

hasznalatat a Iazadok ellen, azon esetben, ha a lazadas tovabb 

talalna terjedni, a hunyadmegyei continua tablat denuncialjas. 

mely 44, fegyverrel kezeben elfogott kozbekehaborftot rog-

tonbirosagilag halalra itelt es kivegeztetett , kulonben hogy 

Preiss Ferencz hadparancsnokrol Tl. J6zsef csaszar sem itelt 

maskepen, arrol bizonysagot tesz a f8haditanacsnak e jelentesre 

Becsben november h6 t c-en kelt s Hadik altal alairt 

valasza : Mikent a fohaditanacs okt6ber 8-an kelt leirataban 

mar kifejezte a folotti rosszallasat, bogy a jobbagyok hatarori 

szolgalatra Iratnak ossze, ugy 0 felsege is ertesere adta 

a fohadiranacsnak, hogy a. hadparancsnoksag ez iigyben vastag 

hibat kovetett el (sich sehr verstossen hat), midon megparancsolta 

a hatarori szolgalatra jelentkezok osszeirasat, es 

hogy az 8 felsege altal kiadott ertheto (klar) parancsok 

teljesitese a Guberniummal folytatott levelezes miatt elhuz6dott, 

a megrendelt intezkedesek nern foganatositattak azonnal .. 

es hogy a hadparancsnoksag egyaltalan czelszerutlenul jart 

el. 6 felsege hatarozottan kivanja, hogy ezen legmagasabb 

rosszalasa a hadparancsnoksagnak tudomasara hozassek, utasittatvan 

egyuttal, hogy a felsobb, rendeleteket jovoben pontosan 

teljesitse . 

..Az erdelyi hadparancsnoknak Nagy-Szebenben november 

h6 30-an kelt vedekezeset, mint tobb tekintethen erdekes okrnanyt 

egesz terjedelmeben fogom bemutatni: A f. h6 Jq-en kelt 

rendeletben ertesemre adott legmagasabb rosszalast alattvaloi 

h6dolattal fogadva egyuttal engedelmet kerek annak kijelente-sere, 

hogy nernely erdelyi olah jobbagyok lazadasat nem a nekern 

felrott vastag hiba idezte elo, hanem leginkabb onnet 

eredt, hogy a foldesurak alattvaloikat rendkiviili medon el-nyorntak. 

A hunyadmegyei es hatszegvideki jobbagyok osszeirasa 

nem rendeltetett el, s nem is Ion foganatositva, es megis 

ezek a tobbiekkel egyidejuleg lazadtak fel, s jelentkeztek 

foldesuraik elleni panaszaikkal az elsa olah hatarorezred 

tisztjeinel. A jobbagyok elnyomatasa a nernesseg altal regibb 

keletu, s altalanosan tudva van. mily kerneny banasmodban 

reszesult legtobb videken a foldnepe, ugy, hogy a Iazadas. 

kitoreset elore lehetett latni. Eltekintve e targyban tett tobbnernu 

folterjeszteseimtol, csak azon jelentesre hivatkozom, 

melyet a mult evben terjesztettem fel a fohaditanacs ele, 

kiemelve a veszelyr, mely a fejedelemre es orszagra harulhat 

a kitorendo lazadas altal, megjelolve egyszersmind azon m6-

KUN .R6BERT. 

-dokat is, melyek segelyevel e veszely elharlthato lenne. Ismerve 

a dolgok allasat, alattvaloi husegernbol kifoly6 kote- 

Iesegernnek tartottam a mozgalom okait kutattatni (nachspuren 

zu lassen). Ennek folytan .azonnal ertesltettem a f8kormanyszeket, 

s ennek kivansagara egy polgari es katonai vegyes 

bizottsag kiildetett ki az iigyallas megvizsgalasara. Ez alkalommal 

a polgari hatosag egy tollvonassal a jobbagyok panaszait 

legnagyobb reszben alaptalanoknak nyilvanitotta, 

masreszrol pedig oly reszrehajlassal [art el, hogy Kallyany 

f8hadnagy az I. olah hatarorezredtol, az igaztalansagok lartara 

kilepett a bizottsagbol. A. kovetkezmenyek, mikent beterjesztett 

jelenteseimbol is kiveheto, aggodalmaimat igazoltak . 

.S. minthogy a lazadas egyediili okaul a jobbagyok elnyomatasat 

tartorn, a fo·kormanyszeknek tobbnernti m6dokat ajan- 

Iottam, melyek azonban figyelembe nem vetettek, s a jobbagyok 

allapota rnaradt a regi. A polgari hatosag meg csak 

.annyi faradsagot sem vett rnaganak , hogy a jobbagyok 

hangulatat tanulmanyozza, s a kozelgo vihar kitoreset eloleges 

mtezkedesek altal meghiusitsa. A Gubernium hatarozottan 

tudta, hogy a kert szazadok rnenetkeszen allanak, de a helyett, 

hogy a helyeket kijelolje, melyekre a szazadok inditandok 

lettek volna, kozolte velem Koszta fokorman yszeki titkar 

abbeli jelenteset, hogy a .mozgalom teljesen lecsendesedett, 

-semmi emlitest sem teve a csapatokrol, nem is sejtve,' bogy 

a tiiz kitoroben van, mig az langokban ki nem tort; s ezaltal 

bizonysagot tett arr61, hogy nem bir tudomassal arrol, a mi 

a megyekben tortenik. A viszonyok isrneretenek ezen hianya- 

·b6I ~zarmazott az, hogy a mozgosltott csapatok ideje-koran 

utnak nem indittattak, 5 a katonasag a rut kitoreset .nern 

.akadalyozhatta meg. Jelenleg minden intezkedes a legmagasabb 

parancs ertelrneben van megteve, s en kotelessegszeruen 

nem mulasztandorn el idorol-idore a szukseges: jelenteseket 

folterjeszteni. Lehetetlen ugyan a· mozgalom tovere jutnom 

(auf den Grund schauenJ, mert ..a guberniumnak nagyon ·is 

erdek~ben all a katonasagot tavol . tartani , s azert a ket 

alezredes Karp es. Schultz, kik pedig a jelen viszonyok kozt 

nagyon hasznos szolgalatokat tettek,' s kiknek az, egesz orszag 

halaval van Iekotelezve, a gubernium ..reszerol . gyanusttasok ...

nak vannak kiteve, s eltavolitasuk miatt lepesek is tetettek 

a fokormanyszek reszerol. A polgari hatosag semrnit sem 

gyiilol jobban, mint a katonai beavatkozast, mivel ezaltal alkal .. 

mat nyer a katonasag maganak a jobbagyok elnyomatasarol 

meggyozodest 'szereani, 5 azert rnindenfele mesterfogasokkal 

el is tavolirtatik a katonasag az ilyen vizsgalatoktol es kihallgatasoktol, 

Hallomas szerint a birtokosok kOzOl is sokan 

ohajtjak az urberiseg behozatalat, 'nyilvanos bizonyiteka ez 

annak, hogy a jobbagyok elleni visszaelesek megsztintetesensk 

elmulasztasa okozta else; sorban a lazadas kitoreset. A foglyok 

vallornasabol sem vagyok kepes a mozgalom okaira vonatkoz6 

alapos ertesuleseket nyerni, mert a fokormanyszek nagy 

6vatosan megrendelte, hogy a: foglyok atadassanak a polgari 

hatosagoknak, melyek azutan rogtonbirosagi .eljarassal kivegeztetik 

azokat, mielott a foldesurakat terbe18 vallomasokat 

tehetnenek. Mindezek eloadasa utan meg csak azon alazatos 

keressel jarulok a fohaditanacs ele, hogy ezen jelentesemet 0 

felsege legrnagasabb kezeibe juttatni sziveskedjek. 

Egy vizbe halo ember kapkodasai , gyanusitja, vadolja 

a birtokos osztalyt, a fokormanyszeket, csakhogy onmagarol 

elharitsa a felelosseget, mely ezen vedekezes daczara is 6nsulylyal 

nehezedett br. Preiss Ferencz hadparancsnok vallaira ; 

kinek hitele es allasa : ez idotajban mar meglehetosen· meg 

volt ingatva, ugy, hogy miriden folterjesztesei a vedekezes 

jellegevel birnak, Igy november 2o·r61 azt. irja. Preiss a fohaditanacsnak, 

hogy vannak ugyan nagyszamu emberek, kik 

a katonasag eljarasaval nincsenek megelegedve, amw' 0 a 

mozgalom elfojtasara minden.Jehetot 'elkovet, de a csapatok 

a rossz utak miatt nem lehetnek mindig belytt; az osszecsoportosult 

'elegiiletlenekkel mirit 8 felsege alattva16ival azert 

banik szelidebb medon, mert nem lehet annyi embert egy 

eloitelet rniatt agyukkal es 'karddal kiirtani, amint ezt a gubernium 

es a megyei hatosagok kivanjak, mert ezaltal siettetne 

az orszag pusztulasat, novelne a magyar' nemesseg 

elleni gyuloletet.' Vegul ismetelten hangsulyozaa, hogy a 

magyarorszagi ezredek behozatala meg nem szilks~ges. A £01· 

rerjesztes utols6 pontjanak azonban nem volt eredmenye, 

mert a fohaditanacs .meg november. rz-en .kelt rendeletevel a

(Jo KUN R6BERT. 

de Vins es Wiirtenberg ezredeket Erdelybe kuldte, meghagyvan 

a Nagy-Varadon allornasozo Sturm - es a Ternesvaron 

parancsnoko16 Koppenzollern tabornokoknak, hogy a rend 

helyreal Htasaban kozremtikodjenek. 

Azon szigoru legfelsobb leiratok es haditanacsi rendeletek, 

melyeket bemutatni volt alkalmam, nernileg megvaltoztattak 

az erdelyi hadparancsnoksag eljarasat a lazad6kkal 

szemben s arnbar Preiss Ferencz (10 felsege felrevezetett 

alattval6inak leheto kirneleset», kik pedig a mukod8 csapatparancsnokok 

jelentesei szerint sem erdemeltek semmi kimeletet, 

tovabbra is szerette volna keresztulvitetni, ezutani 

rendeletei altalan megis szigorubb eljarast parancsolnak, 

A katonasag kimeletes fellepese megtermette ugyan kesern 

gyumolcseit : a kis szikrabol, mikent Hunyadmegye elore 

megmondotta, nagy lang lett, mely a lehet8 legrovidebb ido 

alatt elboritotta a zarandi reszeket , Hunyad-, Also-Feheres 

Tordarnegyeket egeszen, Kolozsrnegyet reszben, Aradmegyeben 

a totvaradi jarast : egesz Erdelyt s a szomszedos 

rnagyarorszagi megyeket pedig altando felelernben s rettegesben 

tartotta. 

Az akkori viszonyok megvilagftasara nem lesz egeszen 

erdeknelkiili egy par levelnek bernutatasa, melyeket gr6f 

Kuun Geza marosnemetii leveltaraban talaltam , mindketto 

gr6f Kornis Zsigmondhoz van intezve, Az elso kelt Nagy- 

Szebenben ro-ik novembris 1784-bfl'n s fgy hangzik: «Draga, 

Kedves Bat yam uram ! Tudom, tudtara vagyon K. Bat yam 

uramnak is a parasztok felzudulasa, de talan nem annyira, 

mint a dolog magaban van, kivantarn azert ezen levelern 

altal bovebben a dolgot (mely valojaban nem csekely) 

Bat yam uramnak tudrara adni. Az dolog, mely hazankban 

meg nem hallattatott az, bogy az olah parasztsag egybecsatolvan 

rnagat Hatszegbe, erre kifele indult hazanknak romlasara, 

mert valahol jarnak, egetnek, pusztitanak es olnek : 

ugy megegettek Bradot, Solyrnost, Csorat, a hol mindig a 

nemesseg veszedelrnere jarnak, most sok nemeseknek elete- 

-ket vettek, kik- koz61 Csiszar urat felesegevel, apjaval eleteto1 

megfosztottak, Mar a mi urasag arra volt, mind bejottek, 

u. m. a Gyulai generalisok, Bornemissza, Nalacziek, Bethlen

A UALEKOK A HORA-LAZADASToa·liNETEHEl. 61 

Gergelyek, Urbanyiek es mas nemesek. Batyam uram is 

azert tudvan a veszedelmet, kerjiik mind atyafiakul, vigyazzon 

magara, es bizonyos helyre menne, a hol minden veszedelmen 

kivu! volna, es Szr-Benedekre is rendelest tenne, a 

mint mazam is megirtam a kaplannak, bogy holmi leveleket 

es holmi jobb portekakat a boltba Ievinnenek S bevakolvan 

ajta [at, a tUztol vedelmezve lennenek. Bizunk meg is, 

bogy az Isten nem sokara megvigasztal, mert mar Devancil 

a nemesek felfegyverkezven magukat, haromszor nekie illot- 

Iak, felesen elfogtak s rnegoltek belolok, s azonkiviil a 

limitaneusok Bo-at megl8ttek, 4o-et elfogtak s azokat a 

Marosba 

Bat yam 

ugrattak. Az itteni atyafiak atyafisagosan tisztelik 

uramat; en magamat tapasztalt atyafisagaba ajan- 

10m es maradok Bat yam uramnak igaz szivu ocscse Komis 

Imre.» - A masik level, mely kelt Beszterczen t a-ik no- 

, 

vembris 1784., igy hangzik: eKedves Edes Batyam Uram! 

Alig nyugodtam ki magamat ide megerkezesem utan, es immar 

ismet mennem kell, mert tegnap vettiink a General- 

Commandotol egy parancsolatot, bogy innen a Major menjen 

4 companiaval Maros- Vasarhely fele Medgyesre; onnan 

Szeben varmegyebe a feltamadott parasztok ellen; bolnap 

reggel indulunk is; nem kicsi larmat okozhatnak azok, mivel 

annyi katonasagot kiildenek ellen ok : Kolozsvarrol is ment 

4 compania. Az itt korul lev8 urasagok is ide Beszterczere 

szallogatnak be a maguk vedelmezesekre ; tegnap erkeztek 

grof Foldvariek, holnap jonnek hr. Bomemissza ]6zsefek es 

Huszar Sandorek. Grof Foldvari vasarnap indult ki SzebenhoI 

es azt beszeli, hogy Szeben is immar tele vagyon urasagokkal, 

a parasztok pedig imrnar Booo-en egyiitt volnanak 

Szalis vezerlese alatt, kik is igen nagy pusztitasokat tesmek 

a helysegekben. Ugy velem, hogy talan Batyam uraimek 

sem maradnak ebben a Iarmaban azon a vad helyen (Zilahon); 

ha ide talaluak bejonni, az en quartelyomon elferhetnek, 

parancsoljanak vele; a gazdAmat meg fogom kerni. bogy 

adjon helyet Bat yam uraimeknak, Az angyomnak csokolom 

kezeit, s ezzel maradok Bat yam uramnak igazszivii vere szolgaja 

Kornis Gabor .• 

~ nagy-szebeni hadparancsnoksag november 12~n kovet-

63 KUN ROBERT. 

kezo .rendeletet intezte a maros-vasarhalyl varparancsnoksagnak 

i «Hire jott, hogy igen sok nemesi csalad, talan nagyon 

is messze rneno felelembol Maros- Vasarhelyre menekiil. Ha ez 

csakugyan igy van, akkor utasittatik a parancsnoksag a 

menekuloket a legelozekenyebben fogadni, szukseg eseten 

nekik a varban is szallast adni es elelmezesokrcl gondoskodni.» 

Hason tartalmu rendeletet kapott a szarnos-ujvari parancsnoksag 

is. Ime a kis szikrabol keletkezett nagy lang meddig 

veri ijeszt8 fenyet l 

Hunyadmegyeben, a mint lattuk, a mozg'alom november 

elso napjaiban tort ki; a zarandi reszek elpusztitasa utan a 

lazadok a Kajan volgyen keresztiil a Mares fovolgyebe hompdlyogtek, 

feldultak Branyicskat november 4-en, S61ymost s 

a Maros balpartjan fekvo kozsegeket a kovetkezo ket napon. 

Karp jelentese szerint 7-en felgyujtottak a lazongok Dedaeson 

a gr. Gyulai kastelyat. Szent-Andras, Dedacs, Szent- 

Gyorgy, Batiz, Koboldogfalva s tobb kozelfekvo kozseg' 

jobbagyai Dedacstol folfele a Strigy menten minden nernesi 

kastelyt felegettek es kiraboltak, 8-an ugyanily medon folyt 

a pusztitas a hatszegi volgyben, (eA nyomor altalanos, - igy 

folytatja Karp nov. ro-en keltezett jelenteset, - a parasztok 

elkeseredese foldesuraik irant oly nagy, hogy a folgyujtott 

eptiletekben semmit sem hagynak meg epen : a mit el nem 

vihetnek, azt osszetorik : szerencsere nem volt szel, kulonben 

a jobbagyok megmaradt hazai is mind hamuva lettek volna, 

Az utak jarhatlansaga miatt csak lassan haladhattarn, de 

sikertilt megis vP.gso erofeszitessel sok nemesi udvart a pusztulastol 

megmentenem. Mihelyt 8-an ejfelutan Hatszegre 

ertern, 26 szekely huszarral a dobrai szazadbol, a folkelt 

nemesseggel es egy oszraly gyalogsaggal a lazadokat azonnal 

megtamadtarn es szetszortam. A parasztok a Hatszegre menekiilt 

nemesseg kiadatasat kovetelik, ellenkezo esetben ostrommal 

fenyegetnek, rernenylern azonban, hogy 260 fonyi gyalogsagommal 

s a 2 Q huszarral ellenallhatok nekik. A lazadas 

Branyicskatol lefele a Maros volgyen szinten kitort M.-lllyen 

es Zarnon, mely utobbi helyen a. harrninczados hazat felgyujtottak 

es kiraboltak. D A mozgalom folytonos novekedese, a 

Guberniumnak es fohadiparancsnoksagnak gyakran egymas-

ADJ.LEKOK A HORA·LAZADA5 TORTENETEHEZ. 63' 

sal. ellenkezo tudositasai s azon korulmeny, hogy egyik fo.hatosag 

-a rnasikra igyekezett haritani a torrent mulasztasokat 

es az azokert ja.ro felelosseget, arra blrta Jozsef csaszart, 

hogy az erdelyi Iazadas lecsillapitasara gr. Jankovics Antalt 

nevezze ki kiralyi biztossa. A legfelsobb kezirat, melyet 

Szilagyi sem kozol, egesz terjedelmeben igy hangzik: .Gr6f 

Jankovicsnak. Josephus II. 5tb. Hogy az Aradmegyeben es 

Erdelyben folrnerult zavargasok alapjara lehessen jutni, legbiztosabb 

m6dnak tartjuk, a vizsgalatot ez iigyben ugy· 

Magyarorszagon, mint Erdelyben egyetlenegy, polgari es. 

katonai egyenekbol osszeallitott reszrehajlatlan biztossagnak 

atadni. Mivel Kedvesseged, kinek becsuletessegebe es mely 

belatasaba helyezziik teljes bizalmunkat, ugyis a Bansagban 

tartozko dik, s fgy keznel van, Kedvessegedre akarjuk ez 

iigy elintezeset ruhazni, melleje adva Papilla tabomokot, 5 

Ont e vegbol kiralyi biztosunkka nevezziik ki. Kegyelmesen 

rnegbizzuk ennelfogva Kedvessegedet, hogy nevezett Papilla 

tabornokkal egyiitt haladektalanul utnak induljon s mind 

azon helyekre elrnenjen, melyeken zavargasok tortentek, es 

pedig a Maros-volgyen megindulva hatoljon Erdely belsejebe, 

f8 figyelrnet a lazadas okainak pontos es legreszletesebb 

kideritesere iranyozvan, mi vegbol kotelessege leend az elfogott 

izgat6kat reszletesen kihallgatni; az eredmenyrol, mihelyt 

lebet a jelentest udvari. canczellariank utjan egyenesen hozzank 

terjeszsze fel sajat velemenyevel egytitt. Egyuttal utasitjuk 

Kedvessegedet, bogy ezen bizottsag mindennemu intezkedeseiben 

a rendes hatosagok mellozesevel onalloan jci.rjon 

el. Kelt Becsben, 1784. evi novemberh6 IQ-en.' Ezen legfelsobb 

Ieirat s Jankovics grofnak kiralyi biztossa vale kineveztetese 

a megyei hatosagokkal is kozoltetett, azon utasitassal, 

hogy a biztos irant kello engedelmesseget tanusitsanak s 

neki mindenben segelyere legyenek. 

Jankovics d eczem ber Is-en erkezett Devara biztostarsaval, 

Papilla tabornokkal egyutt, A kiralyi biztos a Devan 

talalt mintegy 200 olah rabot harem osztalyba sorozva, 

azoknak vallatasaval foglalkozott s a zendules okait kipuhatolni 

igyekezett; a lazadok kozol a kisebb bunosoket komoly 

intes mellett, bogy magukat csendesen viseljek, baza bocsa-

KUN ROBERT. 

totta. - A Mares melletti helysegek lakosait popaikkal 

·egyiitt maga ele rendelte, biinos merenyletiikert oket megfedte, 

s azon intessel, bogy otthonn magukat bekesen viseljek, 

eleresztette. «Igy banik a neppel» mondja gr6f Jankovies 

jelenteseben, «de a nemesekkel s magnasokkal szemben 

nehez allasa s igen sok baja van. Szarnos ozvegyek ferjeik 

-es gyennekeik eroszakos halalat sirva panaszoljak ; a nemesek 

es rnagnasok pedig, kik a gyujtogatas es rablas kovetkezteben 

nagy insegre jutottak, mely fajdalomban vannak, 

keservesen panaszkodnak, karaik megteriteseert s a gonosztevok 

peldas megbunteteseert esedeznek.. (Sailagyi.) Grof 

Jankovics miikodeset Devan bevegezve, 1785. januar h6 6-an 

indult Gyulafehervarra, az idokozben oda szallitott lazadovezerek 

kihallgatasar es elitelteteset eszkozlendo. 

November vege fele ugy a polgari mint a katonai hat6sag 

erelyesebb lepeseket tett a lazadas vegleges elnyornasara. 

Br. Preiss Ferencz, General der Artillerie, szebeni hadparancsnok, 

ki bekelteto rendszerehez sziv6san ragaszkodott, 

s ki Schulzot a lazadokkal val6 tovabbi alkudozasra utasitotta, 

melynek kovetkezrnenye volt a krakoi talalkozas s a 

lazadoktol, illet81eg azoknak ottani kapitanyatol Kloskarol 

.atvett 5 Szebenbe vitt famosus bekepontok, allasatol elrnozdittatott 

: helyebe gr6f Fabris Domokos (Feldzeugmeister 

Dominik de Fabris, Conte di Cassano) neveztetett ki szebeni 

hadparancsnokka, ki 1784. evi deczember r j-an foglalta el uj 

allasat. A masik szernelyi valtozas az volt, hogy hr. Bornernissza 

Janos, Hunyadmegye foispanja, ki az okrnanyok 

eanusaga szerint a mozgalom alatt kotelesseget meglehet8s 

lanyhan teljesitette, s ki a csaszar legf8bb kezirata szerint 

nem bfrt eleg szellemi kepesseggel fontos tisztenek betoltesere, 

alla.sat61 elrnozdittatott deczernber vegevel, arnbar januar 

elso napjaiban is tobb megyei. folterjesztest mint foispan Irt 

ala. Br. Bornemissza foispani fizeteset megtartva, szolgalati 

.eveinek megfelelo ranggal beosztatott a kiralyi tablahoz, 

Hunyadmegyeben pedig Bruckenthal Mihaly neveztetett ki 

f6i~pani hel ytartova. 

Nem mellozhetem hallgatassal liehtensteini Schulz szekely 

huszaralezredes bekealkudozasait a folkelokkel, kulono-

ADALEKOK A HORA-LAZADAS TORTENETEHEZ. 65 

sen nem a krak6i talalkozast, melynek egyes jelenetei, de 

kulonosen az, hogy Schultz a lazadok keresztjet megcs6kolta, 

kesobbi tortenetiroinknal kulonfele magyarazatokra szolgaltattak 

alkalmat. Schultz november h6 )4-en Nagy-Szebenben 

keltezve terjeszti be a hadparancsnoksagnak jelenteset, mely 

rovid kivonatban igy hangzik: a magyar nemesseg biztonsaga, 

ugy mint a tovabbi verontas kikerulese birtak ot arra, 

hogy a lazadok egy febb csapatjat felkeresse , megtudand6 

annak kapitanyaitol, mi birta oket e rendzavarasokra s mino 

czeljaik vannak. Ezert megbizta Propst szekely huszar-fohadnagyot, 

ki tokeletesen tud olahul, hogy a talalkozast el8keszftse. 

Schultz november h6 I r-en a lazadok altal feldult 

Krak6 megrnentesere sietett, de elkesve erkezett oda. Masnap, 

ra-en, ertekezett a Tibor es Krak6 kozotti sz818hegyeken 

megtelepedett Iazadok kapitanyaival, Kloska Juonnal es 

Hora Juonnal, a Hora Ursz fiaval. Beszelgeteskczben figyelmeztette 

oket, hogy tetteik utan inkabb rab16knak, gyilkosoknak 

kellene 8ket tartani, mintsem 0 felsege hii alattvaloinak, 

mire a vezerek kijelentek, hogy az ilyenek mind 

az 0 tudtuk nelkul s akaratuk ellenere tortentek meg; ok 

mindriyajan tisztesseges emberek, tolvaj kozottiik nines. 

Atvette azutan t810k az ismert bekepontokat s folsz6litotta 

oket, hogy faluikba terjenek vissza, a fegyvereket leteve, 

bekessegesen viseljek magukat, mert csak igy lehet kilcitasuk 

arra, hogy felteteleik teljesittetni fognak. A vezerek ezt megigertek, 

sot a taboruk elott hordoztatni szokott keresztre meg 

is eskiidtek; Schultz annak jeleul, hogy eskujoket elfogadta, 

maga is megcs6kolta a keresztet, igerve, hogy a valaszt legkesobben 

ro-en fogja nekik Topanfalvan atadni. Kloska 

elvalasuk elott meg azzal fenyegetozott, hogy ha ezen iigy 

gyorsan s az 0 kivanatuk szerint nem fog elinteztetni, akkor 

egesz rettenetessegokben fognak fellepni, eddigi eljarasuk 

meg mindig nagyon kimeletes volt. 

Ime egy katona, a ki politikai missi6ra vallalkozik, a 

ki karddal kezeben, m6dokat keres, mint lehetne a verontast 

kikerulni, saki annyira naiv, hogy nem csak elhiszi a Iua· 

d6knak, hogy ok nem gyujtogat6k es gyilkosok, s bogy 

A hunyadmegyei lorl. ~s rell. ,'no ~vkony\'e.

66 KUN . R6BERT . 

eddigi fellepesuk nagyon kirneletes volt, de' ezt meg hivata-. 

los jelenteseben is felemHti. 

A hadparancsnoksag nov. Is-en a Guberniumhoz attette 

a Schultz jelenteset a lazadok bekefolteteleivel egyiitt, azon 

ajanlattal, hogy a tovabbi verengzeseknek a kivansagok 

Ieheto teljesitesevel lehetne, ~ot kellene veget vetni. A Schultz 

nak beterjesztett bekefoltetelek tudvalevoleg .a kovetkezok . 

hogy a jobbagysag a161 folszabadittassanak : a katonak koze 

besoroztassanak s azon elitelt olahok szabadon bocsattassanak, 

kik a galdi bortonben fogva tarta tnak. Ezen bekepontokt61 

Ienyegesen kiilomboznek azok, melyeket a zarandi 

Iazadok Hunyadmegye rendei ele terjesztettek, s melyeket 

itt felsorolni szinten nem lesz erdek nelkuli . I. hogy a nemes 

varmegye minden possessoratusaival a kereszt ala eskudjek 

(t. i. olah vallasra terjen) minden magzatjaival egyiitt; 

2. hogy nernesseg tobbet ne legyen, hanem a ki hol kaphat 

kiralyi szolgalatot, abbol eljen : 3. hogy a nemes possessorok 

a nemesi joszagbol labukat vegkepen kihuzzak : 4. hogy epen 

olyan adofizetok legyenek, mint a kozcontribuens nepek , 

5,. bogy a nemesi foldek a koznepek kozott felseges csasza-, 

runk parancsolatja szerint felosztassanak. 

A Gubernium november ro-an kelt valaszaban hibaztatja 

a Schultz eljarasat, rnert nem melto, es legkarosabb 

kovetkezmenyu a kozrend ellen fegyverkezett lazadokkal 

addig alkudozasba bocsatkozni , mig fegyvereiket le nem 

tettek. A kivanatok I. es 2. pontja torveny altal leven szabalyozva, 

ebben a Guberniurn sernmit sem tehet : a foglyok 

szabadonbocsatasa 0 felsege kegyelmetol fiigg; a tisztvise- 

18k visszaeleserol szolo panaszok julius I7-en a Guberniumt61 

megvizsgalva, 0 felsege ele terjesztettek, azota pedig 

ujabb panaszok nem merultek fel. Ugyancsak a Gubernium 

nov. a r-ki kelettel ertesiti a hadparancsnoksagot, hOgy' a 

lazadok akar b6dolnak meg, akar nern, 'semmi kirneletben 

nem 'reszesitendok, mig I. minden eirablott holmit vissza 

nem adnak, 2. fegyvereiket Ie nem 'teszik; 3. az izgatokat 

ki nem adjak, s 4. kozsegenkent kezeseket nem allitanak. 

A hadparancsnoksag a jelentest nov. re-an a.. becsi 

fobaditanacsnak terjesztette fel az idokozben megerkezett

ADALEKOK A HORA-LAZADA'S TORTENE'fEHEZ. 

guberniumi valaszszal egyiitt. E folterjesztesben kiemeltetik, 

hogy a lazadok Schultznak tett igeretokhozhfven, csakugyan 

·v.isszatertek faluikba : Hatszeg es Hunyad videke Karp al- 

-ezredes tapintatos eljarasa kovetkezteben egeszen Iecsonde- 

'stilt; a hatarorok mindeniitt megbfzhat6k; a marosmenti 

kozsegeket Otth alezredes csillapitotta Ie; a nyugalom teljesen 

visszateroben van, ekkent tehat, s ezzel vegz8dik a. 

felterjesztes, mint az eredmeny mutatja, helyesnek es czel- 

-szerunek bizonyult be a hadparancsnoksag bekelteto eljarasa. 

Pfefferkorn tabornok november 16-r61 jelenti a f8badparancsnoksagnak, 

bogy az enyed-, torda- es kolozsvarvideki, 

ugyszinten a bunyadmegyei nemesseg fegyverkezik s 

.a parasztsag' .elnyornasara csoportosul : nevezetesen Hunyadmegyeben 

hr. Bornemissza foispan jelentese szerint. a folkelt 

nernesek szama mintegy 400; felni lehet, hogy a paraszt- 

Iazadasbol nernesi folkeles lesz. A hadparancsnoksag e jelentes 

folyran kerdest intez a fokormanyszekhez, vajjon a nemesseg 

folfegyverzese elrendeltetett-e, kifejezest adva egyutral 

abbeli aggodalmanak, bogy ebbol konnyen nemesi 

folkeles szarrnazhatik. A fokormanyszek nov. 18-rol azt 

valaszolja, bogy a' nemesseg folfegyverzese nem rendeltetett 

ugyan ,el, de ha ez megis itt-ott megtortent, egyaltalan nin- 

-csen ok a nernesseg fellazadasatol tartani, mert az nagyon 

termeszetes, hogy a nernesseg. eletenek es vagyonanak biztositasa 

vegett fegyverhez nyu 1 es csoportosul, miutan .a 

.tavolabbi helyeken elhelyezett katonasag . a megtamadottaknak 

a rossz utak miatt idejekoran segelyt nyujtani' nem 

kepes. Ugyancsak a fokorrnanyszek nov. a r-iki kelettel 

·ertesiti a hadpara-ncsneksagot.' hogy a lazadok akar h6d.olnak 

meg, akar' nern,' semmi kirneletben sem reszesitendok 

mindaddig, mig' a) minden elrabolt holmit vissza nem adnak, 

b) fegyvereiket Ie nem teszik, c) az izgat6kat.·ki nem 

.adjak' es d) kozsegenkint kezeseket nem alHtanak. Schultz 

.azonkozben a lazadoknak Krak6ban ,tett igeretehez .kepest 

nov •. '19-:en .Abrudbanyara erkezett, :s .nov, 2 r-en talalkozott 

-is .Topanfalvan. Horaval , Kloskaval s az ottani kozsegek 

-te181jar6ival, de ezen rnasodik bekeltetesi kiserlete is megs·

08 KUN R6RERT. 

hiusult, miutan a lazadoktol fegyvereiknek es vezereiknek: 

kiadatasat kivanta. 

Bruckenthal Mihaly Szaszsebesen nov. 22-rol jelenti a; 

fokormanyszeknek, hogy a Zarandban kitort zavargasok okanak 

kipuhatolasara s a kedelyek leheto Iecsendesitesere altala 

kikuldott Molnar Janos szemorvost61 ertesult, hogy Braden 

tizenkilencz nemesi no es gyermek van a lazadok kezei kozt ; 

ezen foglyoknak haladektalan megrnentese annal szuksegesebb, 

mert attol lehet felni, hogy a lazadok ellen foganatositand6 

erelyes fellepes ezeket az artatlanok legyilkolasara 

fogna birni. Ugyancsak aa-rol Pfefferkorn is feltsrjeszti Schultz 

jelenteset a bekekiserletek rneghiusultarol, s azt kerdi a hadparancsnoksagtol, 

hogy hat meg most sem szabad-e a lazadokat 

erelyesen megtarnadni, kikkel tobbe alkudozni nem Iehet; 

s kik csak fegyverrel kenyszerithetok engedelrnessegre. Mellekelve 

felterjeszti Richard kapitany jelenteset, mely szerint 

a felkelok egy csapata . Boicza, Nagy-Ag es Csertes ellen. 

indult volna meg; Boiczan van ugyan egy kaplar 12 ember-· 

reI,' de a tobbi helyen nines orseg. Meghagyatott ermelfogva 

Stojanics ornagynak, hogy kello szarnu gyalog- es lovas csapatokat 

kuldjon Bradra, azon utasitassal, hogy a nevezett 

banyahelyeket esetleges tarnadasok ellen megvedjek, s hogy 

a Deva es Halmagy kozotti kozlekedest nyitva tartsak. De- 

Stojanics nem tett eleget ezen rendeletnek; nem gondosko-dott 

a banyahelyek vedelrnerol, mert Bukovai banyatiszt 

Boiczan nov. 29. siirgo~en ker katonai fedezetet, mert a vi-deken 

naponkint tobb es tobb eleguletlen gyiil ossze, s eket,. 

t. i. a banyaszokat hallalal fenyegetik; de a kozlekedest sem 

tartotta nyitva: Klestinszky alezredes nov. 27 -en leveleket 

akart Devarol Bradra kiildeni Stojanicshoz; egy kaplart es. 

negy huszart inditott utnak, kik Valisoraig el is jutottak, de itt 

a lazadok egy csoportja, mely epen akkor gyujtotta fel a. 

korcsmat, utjokat AlIta vasvillakkal, ugy, bogy kenytelenek 

voltak visszaterni, s ugyanaznap este I I 6rakor visszakapta. 

Klestinszky Devan sajat leveleit. Szevesztrenyi Mihaly nagyhalmagyi 

harminczados hivatalosan utazva Devara, Braden a 

lazadok altal elfogatott s bezaratott az ot kisero katonakkal 

egyiitt, .es csak a popak kozvetitesere bocsattatott szabadon,

az oroknek fizetendo 6 frt 45 p. kr. valtsagdfj lefizetese mellette 

Stojanies nov. 28-an este nyomult Halmagy fellU Bradra : a 

felkeloket Kristyor fele nyomta, hoi hallomas szerint mintegy 

'9000 f6lkelo lett volna osszpontositva, az elfogott nemes 

asszonyokat es katonakat, kik masnap voltak kivegzendok, 

megszabaditotta. Richard kapitanynak Zalathnan nov. 29-en 

kelt jelentese szerint a lazadok negy f8e~oportban va~k 

-osszpontosl tva, de ugy, hogy egyrnast kolcsonosen tamogathassak 

....\.. Mamaligan-volgyben vannak a ponoriak es a remeteiek; 

a rnasodik esapat van Offenbanyan, Lupsan es a 

korulfekvo kozsegekben , a harmadik csapat Albak koriil 

van megszallva, ennel van H6ra; vegre Zarandban, Krisan 

-Gyorgy Mihel yen videken van csaparaval, bogy az AbJ;'Udbanya 

fele torekvo Kloska Juonnal egyesuljcn. Ezeket esak 

.egyiittesen minden oldalrol es jelentekeny haderdvel lebet 

·/askell megtamadni , kulonosen agyukra volna nagy sziikseg. 

Ezen minden oldalrol actiot surgeto folterjesztesek, a 

legmagasabb csaszari rendeletek, s vegiil a bekeltetesi kiserletek 

meghiusulta a hadparancsnoksagot is eddigi rendsze- 

.renek elhagyasara birta, Nov. 29-rOl keltezve Pfefferkorn 

tabornoknak kovetkezo rendelelet kiildetett: 41Utasitom tabornok 

urat, hogy az osszes rendelkezesre all6 esapatokkal haladektalanul 

elonyomuljon s az iigyet a legmagasabb paranes 

-ertelmeben a leheto leggyorsabban fejezze be, nehogy 0 felsege 

kesedelrnezessel vadolhassa a katonasagot, A folkelt 

nernessegnek fegyvert es loszert adni nem szabad; minden 

·ez iranti kerveny egyszeruen visszautasitando .• 

E rendeletre komo1yan megindult a hajto-vadaszat a 

havasi volgyeikben osszpontosult lazadok ellen; az eredmeny 

nem lehetett ketes : alig harom het alatt az egesznek vege 

Ion; a fekvesztett szenvedely a szuronyok Iattara lecsendesiilt, 

a nemesi joszagok folott osztozc, mindenkit olah vallasra 

keresztelo,: -vermes remenyu es veres kezu bosok egyszerre 

isrnet csendes, jarnbor alattvalokka lettek; a kik meg nov. 

z r-en Schultznak felteteleket akartak szabni, fegyvereiket 

letenni vonakodtak, s .melloket verve fonnen hangoztattak, 

hogy ok nem lazadok, kozttik. izgat6, vezer nines" ok mind- 

,.nyajan - onszantukbol keltek fel; .azok most terdre hullva,

iO 

KUN R6BERT. 

mint mennyei aldast fogadtak a csaszari 'kegyelmet, megneveztek 

a.f8 bujtogat6kat, kezrekerltesuknel segedkeztek. A kics]. 

szikrabol, melyet kezdetben elnyomni elrnulasztottak,' nagy 

tiiz lett, s ezt most mar nagy aldozatokkal, nagy erofeszi-. 

tessel lebetett csak eloltani. ,-: 

A lazadok, mint fonebb emlitem, november vegevel 

negy kulon taborban akkent voltak elhelyezkedve, hogy egy-· 

mast kolcsonosen tamogathattak : magas hegyektol koriilzart 

s igy nehezen hozzaferhetd .volgykatlanokba huz6dtak, hot 

csak jelentekeny haderovel volt tanacsos rajuk titni. Ha 

hozzaveszszuk, hogy Zarandnak es Also-Fehermegyenek azon 

videkei, melyeken a lazadok allast foglaltak, meg napjainkban 

is jarhatlanok, hogy a katonasagnak telviz idejen keno szallas 

es elelrnezes hianyaban kelle itt operalnia, el kell ismerniink, 

bogy a csaszari hadsereg nem konnyu munkat vegzetr 

akkor, midon a Hora-lazadast elnyomta s a fobb czinkosokat 

kezre keritette, a mely nehez, sanyaru munkatol azonban 

megkimeli vala magat, ha kezdetben mindjart a kello erelylyel 

es tapintattal lep fel, s nem pazarolja el a kedvez8 alkalmat 

czeltalan alkudozasokkal, felrendszabalyokkal s a lazadoknak 

alhumanismusbol eredo oktalan kirnelesevel. Nem habozom. 

kimondani, hogy ezen eljaras felelossegenek sulya es terhe 

egeszen Preiss tabomokot, a nagy-szebeni hadparancsnokot 

sujtja. 6 felsege felrevezetett alattval6inak leheto kimelese 

volt azon rogeszrne, melyhez Preiss a legnagyobb sztvossaggal 

ragaszkodott; ennek aldozta fel a magyar nernesseg eletes 

vagyonbiztonsagat, ennek Aldozta fel sajat allasat, ennek 

aldozta fel sajat hadsereget. Hogy a tisztek a hadparancsnok 

intentioi szerint jartak eI, az nagyon terrneszetes, ez a subordinatio 

kovetkezrnenye, a mint annak kovetkezrnenye volt 

az is, hogy ugyanazon tisztek, kik szerintunk vetkes rnulasztast 

kovettek el, midon a helyett, hogy a lazadast elnyomtak 

volna, annak csak szemleloi voltak, a drama utols6 felvonasaban, 

a szigorubb rendeletek vetele utan mint igazi katonak 

h~pnek fel; Kray, Stojanics, Richard, Csepi, sot maga Schultz. 

is dicseretre melt6 buzgalmat fejtenek ki, de azert, habar a 

mozgalmat el is fojtjak, a f6izgat6kat kszre is keritik, a kezdet 

mulasztasait es hibait meg sem tehetik jova, nem enyesz-

ADALEKOK A H6RA-LAzADAS TORTENETEHEZ. 71 

.tethetik el a nyornort es 'Inseget, 'nem adhatjak vissza az 

eletrek a meggyilkoltakat, mert a nemesi curiak egnek meredezc 

puszta romjai, a kegyetlenul leolteknek folhantolatlan 

sirjai. mind ezen mulasztasoknak, ezen hibaknak szomorti 

kov etkezmenyei. - 

A szebeni hadparancsnoksag, mint Iattuk fonnebb, nov. 

29-en adja ki azon rendeletet, melyben a Jazadas lehet8 gyors 

es erelyes elnyomasat surgeti, Koppenzollem tabornok ennek 

kovetkezteben azonnal meg is indftotta a f61kel8k korulza- 

-rolasara kiszemelt csapatokat. A Iazadas szinteren voltak 

deczember elejen : Stojanics Korosbanyan es Kray Braden, 

.egyutt 700 emberrel; Schultz Abrudbanya videken 3 szazad- 

.dal a Gyulai Ferencz ezredbol, 133 gyalog szekely hatarorrel 

es 70 szekely huszarral , Richard kapitany Zalatnan 400 gyaloggal 

s megfelelo szamu lovassaggal j neki volt ket agyUja 

is; Petrasch 8rnagy Halrnagyon egy De Vins ezredbeli zasz16aljjal 

, a kozbiztonsagi es futarszolgalatot teljesitettek az 

egesz teruleten Toroczk6, Szaszsebes, Halmagy, Hatszeg es 

V.-Hunyad vegaflornasokkal a Toskana huszarezred divisi6i. 

A mtikodo csapatok tamogatasara elonyomult meg a Gyulai 

Samuel ezredenek 3-ik zaszloalja, egy osztaly Eszterhazy, egy 

osztaly Karolyi-huszar es ket osztaly Wiirtenberg-dragonyos 

Haan ezredes parancsnoksaga alatt Temesvar videkerol; a 

Gyulai Ferencz ezredenek ket zaszlcalja Kolozsvarrol, az 

Orosz-ezrednek szinten ket zasz16alja Szaszsebesrol, Megjegyzendo, 

hogy a hatarori szazadokban 40 ember, a tabori ezredek 

szazadaiban pedig 7S ember volt. 

Kray alezredes volt a Zarandban miikodo csapatok 

f8parancsnoka; taboraban volt Nikitich Gedeon gorog nem 

egyesult puspok, kinek feladata vala a lakossagot bekes 

hazateresre, fegyvereinek s az elrablott joszagoknak kiadasara 

birni. 1784. deczember s-en Stojanics KorosbanyA.r61 

indult meg Ribitzen e~ Valye-Bradulujon at azon szandekkal, 

bogy a Braden es Kristyoron at elonyomu16 Krayval a 

Feher-Koros felsd V'olgyeben Miheleny falunal egyesiiljon. 

A Iakossag, falvait elhagyva, szinten a Feher-KorOs fe1s6volgyeben 

Mihelyen es Blezseny falvak kozt csopcrtosuk: 

decz. 7-en erkezett Kray Mihelyenbe, 8-an en ugyanoda

KLTN ROHERT. 

Stojanics; ezen nap on hirdette ki Nikitich a csaszari kegyelmet, 

de a Krisan Gyorgy altal folizgatott torneg, melynek 

szama 9000 emberre tetetik, hangosan tiltakozott, kovetelve 

azon jogaik megadasat, melyekert fegyvert ragadtak; miutan 

a bekes kiegyenlites itt sem sikerult, Kray tamadot fuvatott; 

az itt vivott utkozet a lazadok szetveresevel vegzodott, kik 

koziil elesett 252, fogsagba keriilt 600. Ezen erelyes fellepesnek 

megvoltak kedvezo kovetkezrnenyei , a felrevezetetr 

lakossag larva, hogy a dolog nem trefa, s hogy a katonasag 

komolyan lep fel, lassankint hazatert, ugy, hogy deczernber 

kozepen Stojanics jelentese szerint Zarand 92 kozsegebol 83 

h6dolt volt meg. A blesenyi csata utan Kray Nikitich piispokkel 

atrnent Also-Fehermegyebe, hoI ugyancsak deczember 

8-an Schultz elfoglalta Rernetet sonnet tovabb nyornult 

elore Ponor es Magos elfoglalasara, 

Miutan e parasztlazadasnak csak Hunyadmegyet erdeklo 

reszleteivel foglalkozom, ertekezesem keretet tullepnern, ha a 

a fehermegyei kozsegek hodoltatasat ismertetnern : eleg legyen 

annyit megjegyeznem, hogy az 1784- evi deczember ao-ikan 

a rend mindeniitt helyreallittatott ; a katonasag a polgari 

biztosokkal egyetemben a f8czinkosok kezrekeritesevel s a 

rend tovabbi biztositasa val foglalkozott. E vegbol a lazongo 

megyek teruleten jelentekeny csapatelhelyezesek tortentek. 

Zarandban Halmagy es Korosbanya videken a De Vins ezred 

egy zaszloalja 5 egy osztaly Karolyi-huszar , Braden a Gyulay 

Sam. gyalogezred egy szazada : a zaszloalj tobbi szazadai 

Bucsesden es Abrudbanyan. A Wiirtenberg-dragonyosok egyszakasza 

Dobran, Maros-Ilyen, Hatszegen es V.-Hunyadon. 

Hatra van meg H6ra es Kloska elfogatasanak reszleteit 

rnegismertetnem ; ez elfogatasrol reszletesen ir Szilagyi 

Ferencz is, de reszint mivel a Budapesti Szernleben megjelent 

ertekezese nines ke1l8en elterjedve, reszint pedig mivel 

a szebeni leveltarban eredetiben meglevo jelentesebol Kraynak 

veszem ez ismertetest, nern tartom foloslegesnek azt e 

helyiitt is felolvasni. 

H6ra elfogatasarol az elsa jelentest Kray Abrudbanyar61 

decz. 3I-rot keltezve kuldi Nagy-Szebenbe, IS ebben roviden 

csak azt jelzi, hogy Hera es Kloska hetfon, deczember

ADALEKOK A HORA-LAZADAs TORTENETEHEZ. 73 

27-en fogattak el. A rnasodik 1785. evi januar h6 r-en kelt 

jelentes igy hangzik: ..Vonatkozassal tegnapi jelentesemre, 

a lazadok ket vezerenek, Horanak es Kloskanak elfogatasat 

illet81eg, elfogatasukat es tenyleg megtortent bekisertetesuket 

rna megerosithetem, jelentve egyuttal, hogy a foglyokat 

2 tiszt es 70 legeny fedezete alatt Zalathnan at .Gyula-Fehervarra 

fogom rna kisertetni, .- Az elfogatasra kikiildott csapat 

ok parancsnokai voltak Vajda f8hadnagy a z-ik szekely 

ezredbol es a Toscana-huszarezred fohadnagya jeney. Nem 

mulaszthatom el e ket tisztet ugy, mint· a kikiildott csapat 

minden egyes legen yet szolgalati buzgalmukert es e rendkivuli 

hidegben kiallott nelkulozeseikert a felso hatosag kivalo 

kegyebe ajanlani, Azt rerneltem, hogy a foglyok vallomasab61 

erdekes felfedezeseket fogok tenni, de ezek oly megatalkodott 

gonosztev8k (eingewurzelte Bosewichter), hogy a legvilagosabb 

tenyeket is eltagadjak es artatlansagukrol be.. 

szelnek. 

Elfogatasuk deczember 27-en nappal torrent meg egy 

odvas feny8fa alatt, melynek toveben nagy tiizet gyujtottak 

volt. A frissen hullott h6 vezette embereimet az 0 nyomukra; 

a kiallitott ort megteptek s 8t a vezerek tartozkodasi helyenek 

megrnutatasara kenyszeritettek. Az erre vallalkozott j6erzelmii 

parasztok heten voltak; ezek kozol negyen lofegyverrel 

ellatva elore mentek, s kozeledve Horahoz, etto1 mint 

j6 baratok fogadtattak, s kerdeztettek, vajjon vadaszni indultak-e? 

Erre azt feleltek, hogy a katonak szamara kellene 

valami vadat elejteniok, de semmit sern talaltak, kereses 

kozben azonban egeszen atfaztak. Hora megengedte nekik, 

hogy a tuz melle telepedjenek, mire kett8 H6ra, es kett8 

Kloska melle tilt le. Beszelgetes kozben elmondtak, hogy az 

-egesz videk tele van katonakkal, kiket e nehez idoben tartaniok 

kell. Kloska intette oket a tiire1emre, igerve, hogy 

nem sokara hatalommal fognak ok, a most menekii18 kapitanyok 

nepok koze visszaterni, s akkor a katonakat mind 

pokolba kergetik. Mid8n az elmaradt harorn paraszt is kozel 

jott a ttizhoz, Mat yes Nutzul es Triff Stephan a Hora es 

Kloska nyakara vetettek magukat s az ellentallokat tarsaik 

segelyevel megkotoztek, mikozben H6ra egy csom6 irast

KUN R6BERT. 

rantott ela kebelebol s azokat a langokba dobta. A foglyokat 

egy· kozeli juhakolba vittek, s errol az erdot megszallva 

tart6 katonakat ertesitettek, kik is a foglyokat atveven, minden 

baj nelkul behoztak Abrudbanyara. H6ra es Kloska puskaval, 

landzsaval, ut6bbi meg egy par pisztolylyal is fol volt 

fegyverkezve. Irornanyaik nem voltak, penzt is csak Kloskanal 

talaltak, mintegy hat forintot. A foglyok azt rnondjak, 

hogy azert tart6zkodtak ily sokaig ezen a videken, mert 

nemely kozsegektol penzt vartak, melylyel Becsbe akartak 

menni a csaszarhoz. A csaszar a H6ra es Kloska fejere kituzott 

dijat a parasztoknak kifizettette; azonkivul kaptak a 

tisztek 50-50, az altisztek 5-5 s minden legeny 2 aranyat , 

.Melczer erdesz, ki a parasztokat a vallalatra rabeszelte, szinten 

megfelelo jutalomban reszesult. 

Krisan Gyorgy zarandi kapitany a kerpenyesi p6pa es 

tarsai altal 1785. januar h6 vegen fogatott el; ezek is megkaptak 

a Krisan fejere kittizott 300 aranyat. - Krisan a 

halalos itelet vegrehajtasat ongyilkossag altal kikerulte, mig 

Hora es Kloska 1785. februar 28-an Gyula-Fehervaron kerekbe 

torettek.

. , 

SYL-·v6LG~:·S BENEPESITESE, 

VALAMINT ANNAK EGYEB TORTENETEI.· 

. ' .' 

Dr. SOLYOM-FEKETE FERENcz-tol. 

. Hunyad-varrnegyenek egyik legerdekesebb, termeszeti 

szepsegek- es terrneszeti kincsekben egyik Ieggazdagabb resze 

a Syl-volgy. Ennek emporialis helye, mintegy ..amerikai medon 

varazsutesre folepult, jelentekenynye valt Petrozseny-telepnek 

vagyunk szivelyesen meghivott, meg szivelyesebben 

fogadott vendegei, Illik tehat tarsulatunkhoz, hogy e helyen 

rna e belynek es kornyekenek torteneti adataival foglalkozzunk. 

Itt a termeszet, az Alkoto kezei oriasi betiikkel Irtak 

meg min dent. 6riasi betukkel mutatjak, hogy hol vannak a 

pornpas tajak, vadregenyes volgyeletek moraj16 kristalypatakjaikkal 

es szaz- meg szazfelol csorgedezo forras-ereikkel. 

Itt a berczeknek felhokbe nyulo kopar csucsait saskeselyiik 

ropkodik korul , azok gerinczei s gorgetegei kozt diszlo 

ritka novenyzetet pedig zergek falatozzak, Meg lejebb a 

nagyszeru oldalokon, a hatalmas bordakon buja havasi pazsitot 

legelesznek a juhok, szarvasmarhak es a tatarfaj-lonak 

typusat tan leghivebben megorzott syli lovak ezrei, legelesznek 

addig, mig oket a rovid nyar vege le nem uzi a lakott 

helyek kozelebe, 

A havasi illatos ftivli legeloket itt-ott szegelyezik, masutt 

a lejtokon lefele kovetik a fenyves erdok, melyeket a zakatolo 

fureszmalmok mindjobban kezdenek gyerlteni 5 letarolni. 

De mindezen folszfni kincseknel es termeszeti adomanyoknal 

becsesebb, nagyobb hordereju az, mit a Syl-volgyben 

a fold gyomra rejt, avagy csak foluletesen takargat.


, 

Ertem a jelenkor muvelodesi eletenek, kifejlett iparanak 

egyik eme18 szarnyat - a koszenet, J6kai M6r nagy ironk 

«fekete gyemants-jat. S habar ezen terrneszeti nagy kincset 

hihetetlen mennyisegben es vastag retegekben halrnozta fol 

itt az Alkot6nak keze , s mindeniitt isrnet orias betukkel 

jelezte annak fekhelyeit: a termeszeti nagysag mellett eltorpiilo 

ember - eleg csudalatos m6don - csak a legut6bbi 

evtizedek alatt jott rea, hogy mivel bir e nagyszeru volgy 

·es hegykatlan gyomraban. Csak a legut6bbi evtizedek alatt 

vette kezdetet a sylvolgyi koszen kibanyaszasa, gyors lendiiletnek 

indulva s a val'lalkozok, a rnunkasok tomegeit 

-edesgetve e helyre. 

Az oskorban, de mindenesetre a rornai hoditast kozvetlentil 

megelozo vagy azzal osszeeso idoszakban a rnostani 

Magyar-Syl egyik mellekpataka, a Kis-Syl (Zsijecz) menten, 

.az ernberiseg valamely osrneretlen egyedei egeszen mas nernu 

banyaszkodast folytattak. Bizonyos melysegben, a gorgeteg 

koreteg' es a talajreteg koze feszkelve vekonyan terul ott el 

egy sajatsagos zoldes malladek, helyesebben iszap, melyben 

arany szemcsek rejlenek. E szerncsek meg nyerhetese czeljab61 

ama banyaszkodok kutszerii aknakat astak es ugy hoz- 

"tak napfenyre az ernlitett iszapot, hogy belole az aranyat 

kimoshassak .. Nem egy helyen atfurtak a szenreteget is. De 

«ignoti nulla cupido. vagyis a rajok nezve meg ismeretlen 

haszrni koszenet nem bantottak. 

Nagyon nyomorusagos eletet folytathattak ama banyaszkodok, 

mert mtikodesok helyen valosagos letelepules nyomai 

nem maradtak. Azonban e banyaszkodas az egyediili biztos 

torteneti nyom a legregibb idokre nezve. Hogy a Syl-volgy 

nernely helyein elvetve egy-egy gorog vagy r6mai rez-, ezustes 

arany penzdarab bukk an ele, ez kevesbbe ketsegtelen adat, 

mert azon penzdarabok sokfelekep es kesobb is keriilhettek 

oda. 

Epen .igy nem biztos adat a Boli-hegycsucson Ievo s 

.negyszogU faragott kovekbol emelt epitmeny, Vajjon ezt nem 

kesobb emeltek-e a mashonnan oda hordott kesz kovekbol? 

ki tudna megmondani. Kulonben e targygyal szepen foglalkozott 

.tarsulati Evkonyvunk III. koteteben Teglas Gabor tisz-

telt tagtarsunk. (IA Boli-hegy Petrozseny mellett» czimil 

ertekezese ben. 

Fonnebbiekben kimeritettem mindazt, mit a Syl-volgyro) 

az 8s- es o-korbol most meg tudunk. Hiaba kerdezgetjuk 

Herodotot, Strabot, Ptolomeeust, Pomponius Melat, Pliniust 

stb. Meg geographiai adatokat sem kapunk. Mi tobb, a Syl 

, 

folyoval sem joviink amaz okori authorokb61 tisztaba. Ugy 

latszik, e foly6 nevet az avarok maguk, vagy - mint neme-· 

lyeknek jobban tetszik - az avar uralorn idejeben e~ alatta 

e10 szlav faju nep adhattak. 

Mas alkalommal egy mas fololvasasomban Hunyad-· 

megye helyneveirol szolva megernlekeztem arrol, bogy az 

avarok gyiiriH s eroditett telepei a regi Pannonia s Dacia 

lapalyain osszetoretven, lakosaik egy resze utols6 menhelyet 

a mai Erdely es a hataros Kis-Olahorszag berczei, hegyszorosai 

kozt keresbettek. HoI aztan oket a rokon magyar honfogla- 

16k talaltak, kebelokre oleltek. Valoszinuleg e korban keletkezett 

a Syl-6- Tanya telep es nev, mely Lepes Lorand 

erdelyi alvajdanak egy 14 I 6-ban kelt engedely-okrnanyaban 

(1.) meg elofordul. A nev minden ketelyen foliil helyezi, 

bogy arna helyseg' a Sylban fekiidt. U gyanitt fekiidtek 

es egyid8ben keletkezhettek az alabb meltatando okrnany 

Murisowar es Kaprisowar helysegnevek, Ezek a var-szo jelentosegenel 

fogva bizonynyal csak lakott helyekre vonatkozhattak 

es honvedelrni jelentoseggel birhattak. jellernzo mindeniknel 

az (16.)regi jelzonek elofordulasa, mit nagy valoszinusegge! 

a honfogla16 magyarok adtak, ez altal akarvan kitiintetni azt; 

hogy azon - minden bizonynyal vedelrni czelbol kesztilt 

foldhanyasokat es igy erodltett vagyis var - helyeket mar 

ott talaltak, Ezek a Vulkan-szoros ket oldalan fekudtek ; 

kovetkeztetve abbol, hogy a mostani olah betelepiiltek ott 

ket patakocskara ruhaztak az eltorzitott .Marisora» es «Kap-· 

, 

risora» nevet. Elpusztultak-e ezek meg az Arpad-kiralyok 

korszakaban, es mint lakatlanna lett puszta foldteruletek 

elnevezese maradtak meg sokaig ] Erre a foltevesre jogositnak 

az oklevelek. 

Az egesz avar es magyar korszakb61 Ie a vegyes hazakb61 

eredt uralkodokig nem talaltam eddig egyeb adatot,

Dr S6LYOM-FEKETE FERENCZ. 

mint ama helyneveket. Be volt tehat nepesltve egyes pontokon 

a Syl-volgy, de az avar es magyar elem altal - vedelrni 

tekintetekb81. Ut6bb ama nepesseg az erc>d£tett helyekkel 

-egyutt elpusztult, az egesz volgy ismet rengeteg'ekke, lege18es 

kaszalo helyekke valtozott, Miben ismet kezzel foghat6 

czafolata rej1ik a roman historizalok arnaz all£tas-anak: mintha 

Hatszeg videken a rornai gyarmatosok maradvan yai a hozzaferhetetlenebb 

helyeken magukat fontartottak 'es csak elke- 

-setten ereszkedtek volna le a terseg'ekre. Hiszen e rejtozkodesre 

jobb hely kirialkozott-e, mint a tulajdonkepeni Syl-volgy? 

Es mit latunk rnegis ? - II. Ulaszlo kiraly Budan 1493. 

-evben uj adomanylevelet alHt ki malomvizi Kendeffy Mihaly 

javara, melyben nevezettet mintegy rnegerosfti a Syl-volgynek 

mint Malomviz-birtok tartozaridosag'ariak birtoklasaban, 

Az okrnany ezen egesz teriiletet llgy irja Ie, hogy .azon idoben 

lakott voltarol sz6 sem lehet. Ugyanis ezt nyiltan mondja 

.az ernlitett Uj adornanylevel (2.), tovabba a beigtatas megtortente 

utan a gyula-fehervari kaptalan jelentese. (3·) 

Megtanuljuk tehat ez okrnanyokbol, hogy a mai egesz 

syli jaras I493-ban Malornviz hatarahoz tartoz6 volt; es 

hogy ott falvak nem lehettek, hanem az elpusztult lak6belyek 

f6ntartott nevei alatt szantok, kaszalok stb. Megtanuljuk 

azt is, hogy -a tiszta olahsaggal betelepiilt hatszegi teres 

volgy nemes birtokosai s ~[obbagyai foglalasokat tett ek a 

Sylban, -leginkabb pasztorkodasi czelokbol. Az ekkent elfog- 

Ialt es hasznalatba vett teruletek aztan olah elrievezeseket 

kaptak, milyen {a Pterela - a mai Petrilla, - Rotond, vagy 

helyesebben Rotund, Male - a mai Maleja - s igy tovabb. 

Hogy Ulaszlo uj adomanya az egesz Syl-volgyre le Nyakmezoig 

(Kimpulujnyag) vonatkozott; es hogy ott a mar meg- 

-esett foglalasokat maga az uj adornanyos ur Kendeffy Mihaly 

is kenytelen volt elisrnerni, bekesen elttirni : mindezt bizonyftja 

a gyula-fehervari kaptalannak a ,megtortent statutiorol 

.es hatarjarasrol kiallitott 1501. evben kelt rnasik okrnanya. 

(4.) 

Ime, itt kezdodik a Syl-volgy ujabb, teljes alapossaggal 

ismerheto tortenete. Itt kezdodik e jarasnak benepesitese 

azon telepekkel, melyeket az idezett okmany a hatszeg-

t;YL~VOLGY s HENEPESiTESE. 79 

videki nemessegnek es ernbereiknek Itel oda; s azonitelepekkel, 

melyeket tovabba ugyanott a Kendeffy-csalad hozott letre. 

A hatszeg'i teres volgyben levo falvak 'egyenkint rajt 

kuldenek a hegyeleken at a Sylba. Csak a kozsegneveket 

kell szernttgyre venniink, es napvilagos Iesz a benepesites. 

Petrosz kuldi a petrozsenyieket, mi olahul epen annyi, mint 

«petrosztak». Tovabba Livadiabol a Livazeny, Urikbol ~agy a 

magyar Orokbcl az orokiek jonnek, olahul Urikany : Borbatbol 

Borbatyeny stb. 

Ellen ben a Kendeffyek bekes tulajdonaul rnegtartott 

teriileteken e csalad egyes tagjait latjuk e korban faradozni 

azon, hogy lakossagot plantaljanak oda. Legelso e nemii 

kiserlet kevessal a statutio utan epen a Kendeffy Mihalye, ki 

Ulaszl6 kiralytol 1504- evben engedelyt kap, hogy Olahorszagbot 

- (f de partibus Transalpinis» 12 satoralja-cziganyt 

telepithessen Ie.. Az oklevel (5.) egyuttal azt is bizonyitja, 

hogy az ·oIa.hokkal betelepitett videkeken a kiralyt illeto 

.otvened (Quinquagesima) tekintetebol uj telepiil8k bebozatalara 

kulon kiralyi engedely kellett; mi a XVI. szazad vegeig 

ervenyben allott. 

A va16 lerontja a kepzeletit. A syli jaras nemely torzslakosan 

eszlelheto nagy barnasag alig ha Italia napjatcl vette 

eredetet. 

U gyancsak a Kendeffy-fele syli birtokok benepesitese 

korul, a csalad leveltsraban lev8 roppant sok u. n. jobbagyszerzo 

contractuson' krvul, nemi szolgalatot tehet talan a 

Fejer Gyorgynel (Cod. Diplom. X. I. 113 1.) olvashat6 

okrnany. Ebben a Nagy-Szeben videki szaszok folsoroljak azon 

tomerdek lopast, rablast, oldoklest stb., melyeket a szornszedos 

olahok altal okozva szenvedtek, es melyekre nezve ez 

utobbiak megbizott ernbereivel kiegyezkedtek, bekere leptek, 

Az' olah megbizottak kozt egy - fajdalom - meg nem 

nevezett varhoz tartozo «ex parte. castris jobbagy Pel.,,1 neven 

fordul eU>.,Vajjon nem ennek valamely utoda vitt jobbagy ..· 

teleptiloket magaval a nem messze \ eso syli Pterela-ra, 

melynek aztan a vezeto Petril-rol Petrillava alakult at -a 

neve?! - Hanem hat ez csak folteves : az' azonban teny, 

bogy .Petrilla lakossaga a XVI. szazad elsa feleben mar

80 n.r SOLYOll·FEKETE FERENCZ. 

annyira .folszaporodott, hogy rajt ereszthetett magabol Bihar-· 

varmegyebe, hol Petrileny-t (a petrillaiok) alapftottak. De ez 

nem tartozik jelen fololvasasom keretebe. 

Habar H. Ulaszlo kiralynak font targyalt uj adomanyozasa 

utani korszakokban a Syl tortenetei surubben jegyeztettek 

fol, ezekkel most meg sem akarok foglalkozni. Csupan a 

mege18zo korb61 emlitek fol meg egy jelentekeny esernenyt .. 

.Azon hosok egyike, kikrol Hunyadi Janos 1447. evi 

adornanyleveleben (6.) mint «rnajdnem legy8zhetetlen batrakrol, 

hadjarataiban hu kiseroirol es fejenek nem egyizben 

megmentoirol» magasztalva szol, rnor-dom ezen hosok egyike 

Kendeffy Mik16s, Kendeffy Janosnak fia, a vulkani szorosnak 

a torok betoro hadak elleni vedelmezesekor verevel aztatta 

hazajanak es ebben sajat syl-volgyi dominiumainak folder. 

Nem kisszeru utkozet lehetett az, melyben egy ily hos es 

annyi fegyveres szolga folott rendelkezo four eletet is elveszte, 

Mindarnellett ez utkozetrol eddig semmit sem tud hazai tor .. 

tenetunk, Hogy ezutan tudni fog legalabb annyit, hogy megtortent 

: azt Matyas kiraly altal 1462. evben Korosbanyan 

kiallitott oklevelnek koszonhetjuk, melynek ide vago szavai : 

ctEt ipse quoque Nicolaus (t. i. Kendeffy) in alpibus Walkan, 

dum se viribus Turcorum opponeret, per hostium arm a 

occubuit.s (7,) 

E hosi vedelem 1447. es 1462. kozt tortenhetett, mert 

Hunyadi Janos fontemlitett oklevele 1447-ben Kendeffy 

l\Iik16sr6l mint eletben levorol ernlekezik. 

OKIRATOK. 

I. 

LejJes Lordnd e1'delyz' alvalda I4I6. djJ1'tl 28-dn Devdrf}! 

kellezve bizonylt.fa, nogy domsosz' kenez Musz'na eladOvd leven 

dsszes j'avate, azokkal 1'okonail, Szotftszeda,it sib. e1'edmenytelenul 

kZ:ndlla meg;' tendt j'ogdban all hat ba~kZ:nekts eladn': vagy zdlogba 

vein':, 

Nos Lorandus Lepes de Waraskezy viceuayuoda Transsilvanus, 

Memorie commendamus, quod Nobilis vir Mwsyna

SYL-VOLGY S HENEPESi'rESE. tu 

de Damsus .in nostri personaliter constitutus presenciam, 

Johannem Mwsina dictum fratrem suum carnalem, ceterosque 

fratres condiuisionales, vicinos et commetaneos suos vniuersos 

coram nobis facie ad faciem repertos, cum vniuersis Suis 

porcionibus possessionariis in possessionibus pogyenicha juxta 

fluuium Charnasagh ac Damsos predicta,· Rekethye, Nyres, 

Tothfalw, Sylotena, Oklos Ablew et Bwnylla vocatis, habitis, 

earundemque pertinencys et vtilitatibus vniuersis, ipsum 

concernentibus ad se in pignus recipiendas alliciauit allegando, 

quod ipse predictas porciones suas possessionarias 

in preallegatis possessionibus habitas, quibusdam suis necessitatibus 

ad presens ipsum vrgentibus euitandis eo titulo, quo 

ad ipsurn dinoscuntur pertinere ipsis suis fratribus ac vicinis 

et commetaneis suis prenominatis ceterisque, easdem, in pignus 

recipere volentibus, vellet impignorare. Si contradiccio 

per eosdem sibi non obuiaret in hac parte aliqualis, vbi hys 

allegatis prefatus Johannes ceterique fratres vicini et commetanei 

eundem Mwsyna, coram nobis personaliter astantes ad 

proposicionem seu allegacionem ipsius Mwsyna, nichil respondendo 

tacuerint, predicteque possessionis impignoracioni ipsius 

1\11 wsina nulli contradictores apparuerunt. In cuius rei testimonium 

presentes literas nostras patentes eidem Mwsyna 

duximus concedendas. Datum in Dewa feria Terci:a proxima 

post festum beati Georgy martyris Anno Domini MmoCCCCmo 

Sex todecimo. 

(Eredetije hartyan. Pecset az okmany hatlapjara volt nyomva, de 

elpusztult. Sajat gyujtemenyemben.) . 

II. Uldszlo kt'rdly Buddn 1493. /anudr r8-dn malomznz» 

Kendeffy Mt'hdlynak adomdnyozza a Mava'f'- is Oldk- 

Syljolyo menten Pterela, Malee, Ratolld, MW'f'ylowa'f'es Nyakmeze» 

nevi}, szanto-, kaszdlo- es legelohelyeket. 

Nos Wladislaus Dei gracia Rex Hungarie et Bohemie 

etc. Memorie commendamus Tenore presencium significantes 

quibus expedit vniuersis, Quod nos tum ad nonnullorum fide 

Hum nostrorum humilem Supplicacionem per eos nostre 

A hunyadmegyei tort. ~s reg. tdrs. evkonyve. 6 

2.

vr SOLYOM·PEKETE PE1UtNCZ. 

propterea factam Maiestati Tum vero consideratis fidelitate 

et seruicys fidelis nostri Nobilis Michaelis Kendefy de Malomwyz 

per eum im primus (igy) Sacre dicti Regni nostri hungarie 

Corone deindeque maiestati nostre iuxta sue possibilitatis 

exigenciam exhibitis impensis Agros prata atque feneta 

et alias terras arabiles Pterela Malee Rathond ac Mwrylowar 

et Nyakmezew vocatas in pertinencys possession is Malomwyz 

predicte ac districtu de Haczak et Comitatu de hwnyad existentes 

habitas, Quequidem prata atque terras quidam duo 

fluuy Syl appellati interfluunt, In quorum pacifico dominio 

idem Michael Kendefy progenitores suos ab antiquo persti 

tisse seque persistere asserit eciam de presenti, Sirnulcurn 

omni Jure nostro Regio si quod in eisdem nos quoque qualitercunque 

haberemus, aut eedem nostrarn ex quibuscumque 

causis vys modis et racionibus concernerent maiestatem ac 

pariter cum cunctis suis vtilitatibus et pertinencys quibuslibet 

videlicet pascuis Siluis Nemoribus Montibus vallibus 

aquis Buvys piscinis piscaturis et earumdem aquarum decursibus 

Et generaliter quorumlibet vtilitatum et pertinenciarum 

suarum integritatibus quouis nominis vocabulo vocitatis sub 

suis veris metis et Antiquis prernissis sic vtprefertur stantibus 

et se -habentibus, Memorato Michael] Kendefy suisque 

heredibus et posteritatibus vniuersis, Noue nostre doriacionis 

titulo dedimus donauimus et contulimus Immo damus donamus 

et conferimus Jure perpetuo et irreuocabiliter tenendas 

possidendas pariter et habendas Saluo Jure alieno harum 

nostrarum Vigore eOttestimonio literarum mediante. Quas in 

formam nostri priuilegy redigifaciemus dum nobis in specie 

fuerint reportate, Datum Bude in festo Beate Prisce virginis, 

Anno Domini Millesimo Quadringentesimo Nonagesimo Tercio, 

Regnorum nostrorum hungarie etc. Anno tercio Bohemie 

vero vigesimo Secundo. 

Ad Relacionem Reuerendj domini Luce Electi ecclesie 

Chanadiensis, Thesaurary Regis. 

: 0 nek 

o balrol 

(Ssoveg'alatt a voros viaszszal papirba nyomott nagy pecset, melyrajza 

a papiron mar kivehetetlen. - Hatlapon : Rta folio viy 

Anno I. 4· 9· J. 

Eredetije nagy negyedretd hartyan, melynek als6 iires folhajtasa 

j6 darabon leszakadt ~s elveszett. Kendeffy-csalad leveltarab6L)

SYL-VOLGY S BEN thtESfTisE. 8.J 

J. 

0'ulajehtrvar,' kdjtalan, meg pedir Losoncz,' Ldsz/J k,·,. 

IdrTlOkmesleris belleki Drdgfy Berlalan erdltyt: vajddk altai 

K%zsvdrtt I493. auguszlus 21-en kellezetl parancsra IJeirtalia 

Kendeffy Milldlyl a SylIJan adtmldnyul kajolt foldek IJi,loledlJa. 

A» iglattist Maczesdi Miklos regius Is Mdrton arckidiaco,J,US 

azou tv,· decz, 14-en eszkozlik. 

Capitulum Ecclesie Albensis Transsiluane, Omnibus Christifidelibus, 

Presentibus et futuris, Presens Scriptum Inspecturis 

Salutem in omnium Saluatore. Ad vniuersorum .notitiam 

harum serie volumus peruenire, Quod nos literas Magnificorum 

dominorum Ladislai de Lossoncz Thauernicorum 

Regalium Magistri et Bartholomei Dragfy de Belthewk; 

Wayuodarum Transsiluanorum Pot Siculorum Comitum, Introductorias 

et Statutorias, Nobis Amicabiliter loquentes et 

directas, bonore quo decuit recepimus in hec verba. Amicis 

suis Reuerendis, Capitulo Eclesie Transsiluane, Ladislaus de 

Lossoncz Thauernicorum Regalium Magister et Bartholomeus 

Dragfy de Belthewk, Wayuode Transsiluani, et Siculorum 

.Comites, Arniciciam paratam cum honore, Dicitur nobis in 

persona Nobilis Michaelis Kendefy de Malomvyz, Quomodo 

ipse in dominium Agrorum, pratorum atque fenetorum et 

aliarum terrarum Arabilium Pterela Malee Rathond ac Mwrysowar 

et Nyakrnezew vocatarum in pertynentys possessionis 

Malornvyz predicte ac districtu de Hathzak et Comitatu de 

Hwnyad existentium babitarum, quequidem prata atque 

terras, quidam diluxio fluuy Syl apellati interfluit et Juris 

Regy in eisdern habiti ipsum exponentem, Noue Regie donationis 

titulo concernerent, legittime vellet introire, Super 

quo vestram Amiciciam presentibus petimus diligenter, quatenus 

vestrum mittatis hominem pro testimonio fidedignum, 

.Quo presente, Johannes de Clopothiwa, vel Petrus de eadem, 

siue Nicolaus de Maczesd aut Martinus de Warhel, AIys 

.absentibus, homo noster, Ad facies dictorum Agrorum pratorum 

fenetorum atque terrarum Arabilium prescriptorum 

vicinis et cornmetaneis eorundem et earundem vniuersis inibi 

legittime conuocatis et presentibus accedendo, Introducat

Dr SOLYOlf-FEKETE FERENCl. 

prefatum Michaelern Kendefy, in dominium eorundem et 

earundem, Statuatque easdem et eadem, Eidem Michaeli Kendefy 

exponenti, premisso Regie donationis titulo sibi incumbente 

perpetuo possidenda, Si non fuerit contradictum, 

Contradictores vero si qui fuerint, Euocet eosdem contra 

annotatum exponentem ad terminum competentem, nostram 

in presentiarn, Rationern contradietionis eorum reddituros, 

Et post hee huiusmodi Introductionis et Statutionis seriem vt 

fuerit expedienda, Nobis suomodo rescribatis, Datum in CoIoswar 

feria quarta proxima post festum Sancti Regis Stephani, 

Anno domini Millesirno Quadringentesimo Nonagesimo 

tertia, Nos igitur Amicabilibus petitionibus eorundem domi-· 

norum Wayuodarum annuentes, vnacum prefato Nieolao de 

Maczesd, homine ipsorum Wayuodali, nostrum hominem, 

videlicet discretum Nieolaum presbiterum Capellanum venerabilis 

domini Martini Arehidiaconi Albensis necnon soeyet 

eori Canonici fratris nostri, Ad prernissam Introductionem 

et Statutionem faciendam, nostro pro testimonio, transrnisimus 

fidedignum Qui tandem exinde Ad nos reuersi, consona 

voce nobis retulerunt Eomodo, Quomodo ipsi Sabbato proximo 

post festurn Beate Lucie virgin is et martyris nunc' 

preteritum, Ad facies prescriptorum Agrorum pratorum fenetorum 

et terrarum Arabilium, in pertinentys dicte possessionis. 

Malornwyz, Comitatuque et districtu in predictis existentium 

et adiacentium, Eorum videlicet, et earum, que et quas 

pretacti fluuy Syl vocati interfluit, vicinis et commetaneis 

eorumdem et earundern puta Johanne de Clopothywa, Rwz 

de Zallas, Bogdan de eadem et Martino de Warhel, alysque 

pluribus' Nobilibus et Ignobilibus Comitatus et districtus. 

predictorum, inibi legittime conuocatis et presentibus accedendo, 

Idem homo Wayuodalis, presente dicto nostro testi-· 

monio, Introduxisset prefatum Michaelem Kendefy de Malomwyz, 

in dominium eorundem et earundem, ac dicti Juris 

Regy in eisdem habiti, Statuissetque et commisisset eadem 

et easdem ac Idem, Eidem, prernisso noue Regie donationistitulo, 

sibi incumbente, perpetuo possidenda, nullo penitus. 

contradictore apparente, diebus legittimis et sufficientibus in 

faciebus eorundem et earundem moram faciendo, In cuius rei

SYL VOLGY S HENEPESfTESE. 8S 

memoriam firmitatemque perpetuam, presentes litteras no- 

.stras priuilegiales, pendentis et Autentici Sigilli nostri rnunimine 

roboratas, Eidem Michaeli Kendefy, Jurium suorum ad 

-cautelam duximus concedendas, communi Justitia suadente, 

Datum Sextodecimo die diei Instroductionis et Statutionis 

prenotatarum, Anno domini supradicto, Venerabilibus dominis 

Mathia preposito, Johanne Cantore Michaele Custode ac 

.Johanne Decano alysque con Canonicis eiusdem Eeelesie 

nostre salubriter existentibus et deuote. 

(A meggyszln es sotet ibolyaszin sodrott zsindrrol a pecset leszakadt 

es elveszett. 

Eredetije bartyan, nyilt alakban. Kendeffy-csalad leveltaraban.] 

4 

Peter, bazini es szt-gyorgyt: grtif, orszagbtro s erde!;,i va/- 

.ddnak Szekely (11I'aros) Vdsarhelyen I50I . .febr. o-dn a gyulajehervdri 

kdptalanhoz t1ztezett beigtatdsi parancsa. A kaptalan 

/elentese, nuly szerint Bo/esd£ Laszlo va.Jiiaz·es Mihaly kdpldn 

kz"kttldottek aZ011-evi dpril ho ro-dn a Sylban megjelenven, Kendeffy 

llf'llzdlyt statualni akartdk; azonban a hdlszeg-vtiiek': 

nemesseg' felenvolt tag/at" a kerdeses teruletekhez .Jogokat .J"elentettek 

be. E1nlltett nemesseg' is Kendeffy M£hdly kozt ott a nelysz{nbz 

bekeegyezmeny fotl letre. Mtnek kovetkezteben a Kende.ffynek 

maradt /oszdg1'eszek hatdroltatnak; es csak ezekbe i'gtattatik be. 

Capitulum Ecclesie Albensis Transsiluane, Omnibus 

·christifidelibus, Presentibus et Futuris, Pres ens Scriptum 

inspecturis, Salutem in omnium saluatore, Ad vniuersorum 

noticiam Harum serie volurnus peruenire, Quod Nos Iitteras 

Magnifici domini Comitis Petri, Comitis de Sancto Georgio 

-et de Bozyn, Judicis curie Serenissimi principis domini 

Wladislai dei gracia Regis Hungarie et Bohemie etc. neenon 

Wayuode Transsiluani et Comitis Siculorum, Introductorias 

et Statutorias, Nobis, Amicabiliter loquentes et direetas, 

Ea, qua decuit Reuerencia, Recepimus in bee verba, Amicis 

suis Reuerendis , Capitulo Eclesie Albensis Transsiluane, 

-Comes Petrus, Comes de Sancto Georgie et de Bozyn Judex 

-Curie Serenissimi principis domini Wladislai, dei graeia Regis

86 .Dr S6LYOM.FEKETE FERENCZ. 

Hungarie et Bohemie etc. neenon Wayuoda Transsiluanus, 

et Comes Siculorum, Amiciciam paratam cum Honore, Dici- 

'tur Nobis in persona Egregy Michaelis Kendeffy de Malomwyz, 

Quomodo ipse, In dominium Agrorum Pratorum atque 

Fenetorum et aliarum terrarum Arabilium Pterela Malee,. 

Ratond ac Mwrysowar et Nyakmezew vocatorum, in pertinencys 

possessionis Malornwyz predicte Ac districtu de Haczak 

et Comitatu Hwnyadiensi existencium habitarum, ipsum 

exponentem, noue Regie donacionis ac Juris Regy, in Eisdem, 

habiti, titulo, concernencium, legittime vellet introire; 

Super quo vestram Amiciciam, presentibus petimus diligenter, 

quatenus, vestrum mittatis hominem pro testimonio fidedignurn, 

guo presente, Ladislaus de Boyesd, Aut Valentinus 

Gewse de Losad, vel Barnabas, sin Elias de eadem, seu 

Bartholomeus de Iklod, sin Stephanus de prefata Losad; 

siue Franciscus de Alpesthes neve Georgius filius eiusdem, 

.A.1ysabsentibus, homo noster, Ad facies dictorum Agrorum 

pratorum ac fenetorum et aliarum terrarum Arabilium Pterela 

Malee Ratond ac Mwrysowar et Nyakmezew, vicinis et commetaneis 

eorundem et earundem vniuersis inibi legittime conuocatis 

et presentibus accedendo, Introducat prefatum exponentem; 

in dominium eorundem et earundem, Statuatque eosdem et 

easdem Eidem exponenti, Simulcum cunctis eorundem et 

earundem vtilitatibus et pertinencys quibuslibet, prernisse 

noue donacionis Regie ac Juris Regy titulo, perpetuo possidendos, 

Si non fuerit contradicturn. Contradictores vero si 

qui fuerint, Euocet eosdem, contra annotatum exponentem, 

ad terminum competentem, nostram in presenciam, Racio-nem 

contradictionis eorum reddituros Et posthec huiusmodi 

Introductionis et Statutionis seriem, cum contradictorum et 

Euocatorum, si qui fuerint, vicinorumque et eommetaneorum, 

qui premisse Statucioni intererunt nominibus, terminoque 

assignato, vt fuerit expedienda, Nobis, suomodo rescribatis,. 

Datum in opido Zekelwasarhel in festo Beate Dorothee virginis 

et martiris Anno Domini Millesimo Quingentesimo. 

prime, Vnde Nos, Amicabilibus peticionibus eiusdem domini. 

Wayuode, gratum prebentes assensum , vnacum prefato 

Ladislao de Boyesd, homine suo Wayuodali, nostrum homi-·

SYL-VOLGY S BENEPESiT:ESE. 

nem videlicet discreturn Michaelem presbiterum, Capellanum 

Venerabilis domini johannis Archidiaconi de Zolnok, Ad 

premissam Introductionem et Statucionern suornodo peragendam, 

nostro pro testimonio tra_!lsmisimus fidedignum, Qui 

tandem exinde ad Nos reuersi, Consona voce, Nobis, retulerunt, 

Eomodo, Quomodo ipsi, feria sexta proxitna post festurn 

Resurrectionis domini nunc transactum, Ad Pterela, die 

vero sequenti ad Nyakmezew, Agrorum pratorum atque fenetorum 

et aliarum terrarum Arabilium, vocatarum , facies, 

vicinis et commetaneis eorundem et earundem vniuersis, 

puta Nandra de Pwy, Zthanchwl de Maczesd, Daan et 

Michael de eadem, Demetrius Kopaz de Wad, Kende de 

Wnchok et Michael Roman de Pesthyen , ac nonnullis 

quoque alys nobilibus prefati districtus Haczak, inibi legittime 

conuocatis et presentibus accedendo, Idem homo wayuodalis, 

presente dicto nostro testimonio, Introduxisset prefatum 

Michaelem Kendeffy exponentem, in dominium eorundem et 

earundem, Statuissetque eadem et easdem, Eidem, Simulcum 

cunctis eorundem et earundem vtilitatibus et pertinencys 

quibuslibet, premisse noue donacionis Regie ac Juris Regy 

titulo, perpetuo possidendas, nullo penitus contradictore apparente, 

Interea vero cum die ipsa sequenti, memorati homo 

Wayuodalis et nostrum testimonium, Super pretactis quoque 

alys Agris, pratis, ac fenetis et alys terris Arabilibus, Malee 

Rotond ac Mwrysowar nuncupatis, debitam Statucionem 

facere et exequi voluissent, Tunc annotati Nandra de P\vy, 

Zthanchwl de Maczesd, Daan et Michael de eadem, demetrius 

Kopaz de Wad, Kende de Wnchok et Michael Roman 

de Pesthyen, in eorum ac vniuersorum Nobilium et hominum 

possessionatorum prefati districtus Haczak, sicuti retulerant, 

ad eosdem Agros prata feneta et terras Arabiles, Malee 

Ratond et Mwrysowar, certa Jura habentium, personis et 

nominibus Executionem huiusmodi Statucionis intercipiendo, 

cum eodem Michaele Kendeffy exponente, fere pennodum 

Amicabilis composicionis et subsecute metalis reambulacionis 

separacionis et distinctionis, talem fecissent vnionem 

perpetuo duraturam, Quod ydem Nobiles superiusnominatj, 

Consensu etiam ac beneplacita voluntate memoratj Michaelis

88 Dr S6LYOM-FEKETE FERENCZ. 

Kendetfy, in eosdern, ac earum ordinacionem et metalem 

reambulacionern, pure ac simpliciter transfusis, necnon dictis 

hornine wywodali et nostro testimonio presentibus, primo 

Ad partern meridionalem, vsque Marysowarpathaka, ac deinde 

versus plagam occidentalern, vsque Kaprysowarpathaka fiuuios 

suis vocabulis norninatos neenon dehin e ad plagam septemtrionalern 

vsque ad quendam portum, parumper a fluuio Sylpathaka 

distantern, et rursum ad eandem partem meridiona- 

Iem ad quendarn Alpern Wolkanhawasa vocatum, procedendo, 

ac per eundem vsque ad terminos metales parcium Transalpinarum 

prospiciendo et demonstrando, cunctos Agros, 

prata feneta et terras Arabiles, intra huiusmodj metales 

circuitus, Adiacentes, et Alpes predictos, vsque ad huiusmodi 

tenninos metales parcium Transalpinarum, extensiue demonstratos, 

Saluis vniuersis Agris pratis fenetis et cunctis terris 

Arabilibus atque .... Alpibus, extra prefatos metales cireuitus et 

Alpes demonstratos, adiacentibus, que totaliter et exintegro 

prefatis vniuersis Nobilibus et hominibus possessionatis antefati 

districtus Haczak ac eorum Juribus imperpetuum remansissent 

Eidem Michaeli Kendeffy, suisque heredibus et posteritatibus 

vniuersis, pure simpliciter ac perpetuo possidenda 

commisissent, In quorum prernissorum faciebus, ydem homo 

wayuodalis et nostrum testimonium, tribus diebus legittimis, 

Juxta Regni consuetudinem, moram facientes, similiter contradictore 

vIlo non apparente, In cuius rei memoriam firmitatemque 

perpetuarn, presentes litteras nostras priuilegiales, 

pendentis et Autenticj sigilli nostri munimire roboratas Eidem 

Michaeli Kendeffy, Juris sui ad cautelam duximus concedendas, 

Justicia suadente, Datum decimaoctaua die, dicte sequentis 

diej Execucionis pretacte Anno domini supradicto, Venerabilibus 

dorninis, Mathia preposito, Bartholomeo Cantore, 

Michaela Custode et Simone Jankaffy decano alysque con- 

Canonicis ejusdem Ecclesie nostre salubriter 

deuote. 

existentibus et 

(FugglS pecsete zsin6rjavaI. egyiitt teljesen elveszett. 

Eredetije nagy negyedret alaku hartyan, Kendeffy-csalad lev~l. 

taraban.)

SYL-VOLGY 5 BENEPESiTESE. 

5· 

II. Uldszlo lurdty Buddn I504. nov. Ip-en engedelyt ad 

J~endeffy Mt'kdlynak, nogy atpokon-tult' (oldk) reszek6UI I2 

sdtorral czigdnyokat telepithessen Ie java'ira jo6bdgyok,:"l. 

Nos Wladislaus Dei gratia Rex Hungarie et Bohemie 

'etc. Memorie commendamus, tenore presencium Significantes, 

quibus expedit Vniuersis: Quod nos cum ad Supplicationem 

Nonnullorum fidelium nostrorum, Maiestati nostre pro parte 

fidelis nostri, Egregy Michaelis Kendeffy de Malomwyz, propterea 

factam, tum vero habentes consideracionem, ad fidelitatem 

et fidelium seruiciorum merita eiusdem Michaelis, Que 

ipse Sacre imprimis huius Regni nostri Hnngarie corone, ac 

deinde Maiestati nostre, sub locorum et temporum varietate, 

pro suo posse exhibuit et irnpendit, Eidem Michaeli Id annuendum 

duximus et concedendum, vt ipse de partibus Regni 

nostri transalpinis, pharaones siue cinganos cum duodecim 

tentorys, seu solitis eorum habitacionibus, ad Bona et possessiones 

suas, in partibus Regni nostri Transsiluanis, habitas, 

moraturos adducere, ipsosque vbilibet in eisdem Bonis suis, 

instar aliorum Jobagionum et colonorum suorum, tenere et 

conseruare, atque ab eisdem prouentus suos solitos, exigere 

et percipere, libere valeat at que possit, Heredesque et posteritates 

eiusdem vniuerse, valeant atque possint: Immo annuimus 

et concedirnus, Harum nostrarum, vigore et testimonio 

literarum mediante, datum Bude in festo Beate Elizabeth Vidue, 

Anno domini Millesimo, Quingentesimo quarto. Regnorum 

nostrorum Hungarie etc. Anno decimoquinto, Bohemie vero 

Tricesimo quinto. 

Relatio Magistri Philippi perpetui Bachiensis Secretary 

Regie Maiestatis. Jobbr6l egeszen lent: P. 4•• ' •• 

(Szoveg alatt a voros viaszszal lenyomva volt nagy pecset toredekei. 

Eredetije negyedret hartyan, Kendeffy-csalad leveltaraban.) 

6. 

Httn),adt' Janos korm'd1zyzonak Temesodrot: 1447. hi aug. 

S-en kelt levele. Fo/soro//ainak a had/ora/ok, 11lelyekIJena Ken-

Dr SOLYOi\l.,FEKETE FERENCZ. 

deifyek elevulhetetlen erdemeket szereztek, Is melyekert a k01'mdnyt,(} 

"ado.~nyozza Boldogasszony/alvdt, Tythe1o//ai'ztJa,IJtrtokotstb., sib. 

'Ezen' 'Iudl!falva kozseg nemely okmdnyokban Ptomenicza szld?,os 

-;'liagyoldhos elnevezessel tS ell!jon. Mely~"k, kozseg legyen ez a 

H dtszeg-videken, nem lehet btztosan tudni. Ped£g a K entkffyek 

magukat netllelykor «de Plomerucza» eJlJnevvel tS {rtdk. 

Nos Johannes de Hwnyad Nomine et Irnpersona Serenissimi 

Principis domini Ladislai Electi Nati condam Domini 

Alberti Regis Hungarie etc. Euisdem Regni Gubernator, 

Memorie commendamus tenore presentium significantes, quibus 

expedit vniuersis, Quod nos grata retributionis vicissitudine,. 

benemeritis respondere cupientes, Illis potissime, qui se et 

opere, et consilio, in agendis huius Regni Negocys, peruigiles, 

atque sollicitos reddiderunt, Consideratis itaque multimodis 

fidelitatibus, et fidelium obsequiorum gratuitis meritis" 

sinceris complacentys, virtuosisque gestis. Egregiorum Johannis. 

fily condam Kende, fily Kende, Item Ladislai Kenderes, et 

Nicolai, filiorum prefati Johannis Kende, de Malomwyz, quibus 

ipsi, Sacre Regni Hungarie Cerone, et expost nobis in 

plerisque locis, et temporibus opportunis, Exercituumque 

tam Regalium quam nostrorum, plerauice motorum, expeditionibus, 

Signanter vero cum Serenissimus princeps, dominus 

Wladislaus, hungarie, polonie, etc. Rex, leuato suo Exercitu, 

.partes Rascie subintrando, multa preda capta, et igne, et gla- 

'dio, vastasset, vbi tunc, maxima potentia Turcorum pululabat, 

vastasset, confiniaque ipsorum seuissimorum Turcorum vtputa 

Montem et seruitum Zelathicza dictum vsque peruenisset, vbi 

prefatus Johannes, ceterique prescripti, rnaiora, non sine ipsorum 

sanguinis effusione, quam credi potuisset, lateri nostro 

adherendo, srenuitatis opera fecerunt, Tandem vero secundo, 

cum prefatus dominus noster Rex, re prenotato in prescripto 

primo Exercitu suo e celis dato glorioso triumpho, rursus 

moto suo validissimo Exercitu, Regnum Bulgarie, tenutas. 

scilicet prefatorum Turcorum, inuadendo, vsque Nigrum Mare, 

locum scilicet Warn a, peruenisset, ibique cum seuissimo Irnperatore 

Turcorurn, et eius maxima potentia, acerrimum confiictum 

commisisset, ydem quasi inuicti viribus, semper lateri nostro 

adherentes maxima abhostibus ipsis premia, reportauerunt, et

SYL-VOLGY S BENEPESiTESE. 

caput nostrum a pleris periculis preseruarunt, Postremo vero 

cum nos suscepto huius Regni Gubernationis officio, ex mandato 

vniuersorum Regnicolarum prenotati Regni, contra Serenissimum 

dominum Fridericum, Rornanorum Regem, pro 

recuperatione Sacre Corone, ac rehabitione Castrorum pretacti 

Regni, tunc erga manus suas habitis, nostrum satis 

armatum Exercitum mouissemus, et totam patriam eiusdem 

circumiacentesque Ciuitatis Wiennensis terras igne et gladio 

vastassemus,. ydem maximam huic Regno in .eodem Exercitu 

gloriam atque gloriosos titulos reportare studuerunt, Intuitu 

quorum volentes ipsis nostram exhibere beneuolentiam fauorosam, 

Opidum Regale Bodogazzonfalva vocatum simulcum 

foro Ann uali, et Theolonio suis, necnon possessionem Tythewffalwa, 

Item medietatem possessionis kernyes, necnon similiter 

medietatem possessionis poclise, Preterea quartam partern possession 

is fizeech, ac similiter quartam partam possessionis 

Gelacz et portionem possessionariarn in possessione pogyen, 

que dragoslaw et Radwl wak dicti de Kernyesth prefuisset, 

sed per Jusregium quod nunc in eadem fore' perhibetur, ad 

Sacram Coronam deuoluta fore perhibetur in Comitatu Hwnyad 

in districtu Hatzag existentes, cunctiscum eiusdem et ipsarum 

vtilitatibus et pertinentys, terris scilicet arabilibus, cultis et incultis, 

pratis, siluis, nemoribus, montibus vallibus, pascuis, fenetis, 

piscatoris, vineis vinearumque promontorys, Molendinis atque 

Molendinorum Iocis, generaliterque quibuslibet vtilitatum integritatibus, 

quouis nominis vocabulo vocitatis, ad prescriptos 

Opidum, villam, necnon portiones possessiona~as, de Jure 

spectantium et pertinere debentium, sub ipsius et earundem 

veris metis, et antiquis, eisdem Johanni filio Kende, necnon 

Kende, alysque prescriptis, ipsorumque heredibus et posteritatibus, 

vniversis, Auctoritate nostre Gubemationis, necnon consensu 

vniuersorum dominorum prelatorum et Baronum ad Id 

accedendo, omni eo Jure, quo Regiam Maiestatem aut ipsius 

Sacram Coronam quibuscunque modis et rationibus concernerent 

dedimus, donauimus, et contulimus, ymmo damus, donamus 

et conferimus, Jure perpetuo et irreuocabiliter possidendos 

.tenendos pariter et habendos, Saluo Jere alieno, harum no- 

.strarum vigore et testimonio literarum mediante, Datum in

.ur SOLYOM-FEKETE FERENCZ. 

Themeswar, in festo beati Dominici confessoris Anno domini 

Millesimo quadringentesimo quadragesimo septimo. 

(Urlatan a voros viaszszal lenyomva volt pecsetnek csak tored~kei 

lathat6k. 

Eredetije nagy negyedret alaku bartyan. Kendeffy-csalad level- 

UTaban.) 

7· 

Hunyadi Mdl)'ds kt'rdly Korosbtinydn 1462. deczember 18-an 

Jolsorolia a Kendeffyek halhatatlan had£ erdemez·ket; meg-emlit,: 

JObbekkozt Kende.f!j' MikMs1zak a Vulkdn havasokon a eorokak 

ellen,·vUielemben elestet. Mindezen erdemek 1limi vtszonztisaul adomdnyozza 

VdrallJa birtokol, az oltani Brtoronynyal egyutt, oalamint 

H dlszeg vdrosdban szedetni szokott evi ado-jovedelmet 

.(tributum) . 

Relacio Emerici de Zapolya Supremi Thesaurary Regis. 

Nos Mathias dei gracia Rex Hungarie, Dalmacie, 

-Croatie etc. Memorie commendamus tenore presencium significantes, 

quibus expedit vniversis. Quod licet Regale sit 

-officium cunctorum fidelium suorum merita, condignis retribu- 

-eionibus prosequi eorumque animos fauoribus incendere illectiuis 

meritorumque qualitate pensata, munificencia regia illis 

liberalius debet se diffundere, qui maioribus virtutibus amplioribusque 

obsequiorum laboribus excellenciora premia meruerunt, 

hoc modo enim et Regum laudabitur discrecio et subditorum 

animus ad exhibenda opera virtutum feruencius 

accendetur, Hoc ergo ducti respectu considerauimus preclaram 

fidem inclitas virtutes multimodaque obsequiorum genera 

fidelis nostri dilecti Egregy Johannis Kenderes, fily Johannis 

fily Kende de Malomwyz qui tam condam Illustri domino 

johanni de Hwnyad, Gubernatori huius Regni nostri hungarie 

Genitori nostro carissimo quam expost eciam nobis indefessa 

sollicitudine fidelis obsequy se reddidit sumpme gratum, Ex 

quibus pauca pro futura suorum operum laude presentibus 

duximus inserenda. Et in primis referendum occurrit 

quanta dUigentia et sollicitudine prefatus Johannes, Sacre 

huius Regni nostri hungarie Corone seruiuit, specialiter vero, 

memorato condam Genitori nostro,. vsque ad vite sue tempora,

SYL-VOLGY S BENiPESiTESB. 

in rnultis expeditionibus exercitualibus, quas idem- in tutando 

Regno nostro hungarie, siue contra Turcos, siue alios eiusdem 

Regni nostri emulos et impugnatores fecit, iugiter adhesit, et 

vitam exponere casibus fortune non formidauit, sepe eciam 

capitis periculum bello et armis adyt, et hysquoque temporibus, 

dum prefatus condam dominus Genitor noster Turds 

seuissimis, qui partes Transsiluanas Regni nostri solita flagi.cia 

ac hominum et rerum predam acturi subintrarant, in loco 

Waskapw vocato, strennuo congressu occurrisset, Consequenterque 

dum Turcorum dominus magnum sue potencie vndique 

coactum robur sub conductu Base sui videlicet principalis 

vicegerentis armis et numero instruxisset, Ipseque Basa huiusmodj 

attrocem exercitum In primis In partes Transalpimas ductaret 

vt ea vastata de hinc Rursum In partes Transsiluanas, vastator 

succederet, Illiquoque memoratus condam dominus Genitor 

noster similiter occurrens vtraque vice etema laude memorabiles 

victorias reportasset. Similiter in bello quo ipse condam. 

dominus Genitor noster Regnum Rascie et Bwlgarie transgressus 

in Turcos vsque ad oras Romanie penetrasset, in quoquidem 

congressu crebris precipuis vero factis prelys, continuas 

adeptus victorias, ingenti hostilium hominum et Rerum 

preda honustum Exercitum saluum reduxisset, In alys eciam. 

binis prelys quorum vnum dictus condam dominus Genitornoster 

prope mare, Reliquum vero in campo Rigo apellato, 

cum ipsius Turcorum principis persona et tota sua potencia 

peregit Ipse Johannes Kenderes semper pro strennui militis 

officio, cum eodem domino Genitore nostro personaliter interfuit. 

In quibus complures familiares caros, sibi bello calamitateraptos 

amisit : propryque sanguinis multum effudit Nee pretermittimus, 

qualiter duo fratres eiusdem Johannis, Ken de 

vtpote et Nicolaus, pro Sacra Corona huius Regni nostri,. 

vitam ponentes virtutes suas fuso sanguine eterne Iaudi commendarunt. 

Ipse enim Kende in conflictu sub fortalicio Somos 

principali tunc domicilio latronum qui hoc Regrum vastare 

consueuerant, cum huiusmodi latronibus et turbatoribus Regni 

nostri habito, cum nonnullos militares actus peregisset, post 

interyt.

'94 

, 

Dr SOLYOM·FEKETE FERENCZ. 

Et ipseque Nicolaus in Alpibus Walkan, dum se viribus 

Turcorum opponeret, per hostium arma occubuit. 

Sed et in alys eunetis negocys gerendis et rebus bellicis : 

Antelatus Johannes Kenderes, cepte dudum fidelitatis opera, 

-eontinuo eremen to augens a primordio sue etatis vsque ad 

hee tempora pro Sacra Corona Regni nostri continuus atque 

vtilis fuit, et nunc prudentis consiliary, nunc vero strenuissimi 

rriilitis egit officium. Cuius Iaboribus hacuice alique: 

premia rependere volentes, possessionem nostram Waralya 

vocatam in districtu de haczag et Cornitatu de hwnyad habitam, 

neenon Turrirn lapideam in territorio eiusdem possessonis 

Waralya appellate, existentem: Simulcum Tributo in Opido 

nostro haezag exigi solito ae cum cunctis eiusdern possessionis 

vtilitatibus, et pertineneys quibuslibet, Terris scilicet arabilibus 

cultis et incultis, Agris, pratis, pascuis, campis, siluis, Rubetis, 

Nemoribus, Montibus, vallibus, vineis vinearum promontorys, 

aquis fluuys piscinis piscaturis Aquarum decursibus, 

Molendinis et Mollendinorum locis: Ac generaliter quarumlibet 

vtil'itatum et pertinenciarum suarurn integritatibus, quouis 

nominis vocabulo vocitatis, sub suis veris metis et antiquis, 

Memorato Johanni Kenderes et per eum Egregio ladislao 

filio dicti Johannis illy Kende fratri suo carnali, eorumque 

heredibus et posteritatibus vniuersis, de manibus nostris Regys 

dedimus donauimus et contulimus, jmmo damus donamus et 

conferimus. Jure perpetuo et irreuocabiliter possidendas, tenen-· 

das, pariter et habendas, Saluo Jure alieno. Harum literarum 

nostrarum vigore et testimonio mediante, quas quidem literas 

nostras in formam nostri priuilegy redigi faciemus, dum nobis 

in specie fuerint reportate. Datum in Keresbanya. Sabbato 

proximo Ante festum beati Tome Apostoli. Anno domini 

Millesimo Quadringentesimo Sexagesimo secundo. 

(Szoveg alatt voros viaszsaal hartyadarabba nyomott nagy pecsettel, 

melynek rajza kiduzzadt es elmosedott, Hatlapon a kesdbbt kez altaI 

rea vezetett tartalomjegyzeten kivul e sz6k is folfrvak : .Vallet usque ad 

Ladislaum .• Ugyanott a regestralas jelszavai is lathatok. 

Eredetije nagyobb alakti hlutyan. Kendeffy-csalad leveltaraban. 

Atrrta maga Matyas koronazasa utan : tovabbd Bazini Gyorgy orszagbfr6 

1501. cvben, Corvin Janos ellen hozott hatalrnaskodas miatti iteleteben.)

A MAROS ]OBB PARTI BARLANGOK 

RO\TID ISMERTETESE. 

TEGLAS GABOR-tOI. 

(Kivonat.) 

Hunyadrnegyerol par evtized elott alig sejtette volna 

valaki, hogy nerncsak regiseg-lelhelyeivel erdemli meg a 

szaktud6s figyelrnet , de valtozatos meszszirtjeiben is annyi 

barlangot rejteget, hogy meg a gomor-szepesi Erczhegyseg s 

a Bihar meszteruleteivel is versenyre kelhet. Szazadok 6ta 

ismeretes nalunk a J6sika Miklos altal is rnegorokitett Cetate- 

Boli Petrozseny mellett, hova 1869-ig lohaton vagy okorszekeren 

zarandokoltak el a touristak. A mult szazad 6ta tudunk 

Lupeny egyik barlangjarol s Zeyk Janos utazasa kozben 

ernlftesbe hozta Boicza egyik barlangjat. A gy6gyi hevvizek 

latogatoi reven az odaval6 kis barlang is bejutott az irodalomba. 

De ennyibol is ABott osszes tudasunk, s en se mer-. 

tern volna almodni I881-ben, mikor rendszeresen munkaba 

yettem hegyeink barlangjainak kinyornozasait, bogy tobb 

~vi kitart6 kutatas utan se jutok azok vegere. Ez ido szerint· 

csupan a Maros jobb partjat ~iserel hegyseg barlangjaival. 

jottern tisztaba ; a tobbinel sok kiegeszitni , utanpotolni 

val6m akad .. Azert lattuk rovid vazlatat az Algy6gyt61 Ie 

Zamig sorakoz6 barlangoknak a magyar tudomanyos Akademia 

alland6 termeszettudornanyi bizottsaganal level jelenteseim 

alapjan, Az Algy6gynal betorko16 hosszu volgynek 

mindjart kezdetenel a feredogyogyi thermakhoz vivo lit kozelehen 

talaljuk a Koalja kis barlangjat, Ezt 1876-ban gr. 

Kun Kocsard, megyenk nagynevii fia, kryprava alakittata 

s munkalat kozben szep preehistoricus edenyek es cserep-

TEGI.As GABOR. 

nernuek toredekei, jaspisszilankok, kofejszek, ket csontar kerultek 

abbel napfenyre, 

A fiirdokt81 nyugatra talaljuk a tolvajok barlangjat, 

mel yet maskep pinczenek is neveznek. Ez se jelentekeny 

iireg, s torpe bejaroja a belejutast is megneheziti. 

A gy6gyi volgyon Bozesig haladva, ott egyszerre harem 

fele agazik el utunk, Valaszszuk a nyugati vagy madai iranyt, 

mely azonban csak gyalog vagy lohaton hasznalhato, Madanal 

oly keskeny szirtszoros allja utunkat, bogy csakis vizben 

gazolva haladhatunk azon at. E szoros deli kijarojanal 

a patak bal partja felett egy elfalazott barlang igenyli figyelmiinket 

....'\ torok-tatar pusztitasok idejen ugyanis ez a videk 

barlangjait hasznalta menhelyiil. A falazas eleg epen fenmaradt 

s ket sor loresevel tavol tarthata magatol a rendesen 

nem valami kitart6an harczolo portyazo csapatokat. 

Idehatolva a regenyes szirtszorosba, a jobb part felett,. 

de hozzaferhetetlen magassagban latjuk a Besericucrat. Ez 

tulajdonkepen beomlott barlang. Kierkezve Balsa fele, a Dosu 

Meri nevu sziklaban igen nehezen rnegkozelitheto kis barlangot 

talalunk. Csak pasztorok kalauzolhatnak el oda, Az egesz 

tarnaszeru kifejlodessel biro Fennebb egy jobbrol betorkolo 

melleksziklaszoros : a Sincoituluj hasonnevu barlangja erdemli 

meg figyelmiinket. 

Ezzel a mada- balsai volgy barlangjait kimeritettuk .. 

l\{ost a kozepso Nagy-Alrnas-Erdofalva kozt kifejlett volgyre 

kell atmennunk, hol ket parhuzamos meszlancz barlangjai 

igenylik a szakember Iatogatasat. Erdofalvatol delre a rovid 

futasu szirthasadek kijaroja felett (jobb part) nyilik meg a 

Seopte sirgyilor (Szerbek tanyaja) nevu iireg, melyet en gr. 

Kun Kocsdl"d barlangnak neveztem el. Ennek cseppkovesedesei 

ritka bosegben es valtozatossagban fejlodtek ki s 

bats6 obleibol a deneverek egesz felhozete riad tel. A barlang 

a preehistoricus embernek is tanyaja vala, s ujabb idoben szinten 

menhelyiil szolgalt. Vele szemben a Cetecuja (Varacska) 

nevd o~kori erode Erdofalvan feltil a Piatra Pestere (Barlangszikla) 

beomlott barlangjain kivul negy barlang sorakozik a 

Raj (Mennyorszag) nevi! sziklafal ala. Egyiknel itt is megtalaljuk 

a vedfalakat.

A MAROS JOHH PART! HARLANGOK ROVID ISlIERTETESE. 97 

Innen a Perlai: vagy Teia nevii szirtszoros nem leven 

jarhato, vagy atkerulunk a Muncsel nevu lapos szirtteton, 

vagy Cseb fele haladva, elebb a harmadik volgyet jarjuk be. 

Csebnel ujabb sziklaszoros, egy langyos forras (16U C.) s 

ket odun kiviil egy beomlott barlang fogad. A2. innen tovalejto 

patak Bakonyanal ujabb kulcsot (Teja) kepez, sot ennek 

egy mellekaga talszeruleg (Blid) tagul ki. Festoi meszszirtek 

koze helyezkedett Cseb falu also vege s azt szinten Tejanak 

nevezik. 

Az erdofalvi sziklaszoros felso nyflasat Glodtol kozelithetjiik 

meg. A het sziklafal szamos apr6 barlangjain kiviil, 

melyek a kotellel folytatott verbuvalas idejen nagy hasznalatban 

valanak, egy terjedelmesebb elfalazott barlangot talaltam 

a balpart felett. 

Algy6gy kozeleben CS'igmondl a Magura alatt nyilik 

meg a legkozelebbi 

keztet a skerisovai 

barlang. 

Gyeszarra, 

Ez torkolataval nagyban 

, 

emlevagyis 

jegbarlangra, Ep ugy 

tag, pinczealaku torkolattal kezdodik, de belso fiilkei hamar 

veget ernek, Besericuczanak hivjak. Az osember nyomait itt 

is 'meg'talaljuk, A szornszed Bdbolna hataraban szinten emlegetnek 

egy barlangot, melyet azonban meg nem vala alkalmam 

felkeresni. 

N agy- Rapolt rnogott a kis-rapolti erdok kozt tobb dolina 

es ket odu mellett ket nagyobb barlangra akadtam. 

Az also a fovolgyt81 kisse ejszakra esik a Plesia alatt. A felsc 

derekban 

gal biro 

meghajolva, tobb agat kepez s kett8s nyilas- 

Banpataknal csak kisebb odukat talaltam a falut61 keletre 

eso vizeses ket part jan. Az ideva16 mesztufa rendkivul 

hamar oblosodik : de ep oly gyorsan szet is rnallik s ezert 

iiregei n em tartosak. 

Boholtnal, a szepen latogatott vasas fordo kozeleben 

egy kisebb barlang varja a gondozast, mikor a furdovendegek 

egyik kedvencz kirandulasi pontjaul szolgalhat. A Devar61 

Boiczara vivo postauton Krecsunyesdnel (Karacsonyfalva) 

ket ellentetes MagIera neva szirttetd alatt jelentekeny es 

osembertalli1ag is figyelmet keltd barlang 

csunyesdi oldalon legnagyobb a Balogu, 

mutatkozik. A kre- 

melyet en dr, Szab6 

A hunyadmegyei lon. es reg. tars. e,·konyvc. 7

98 

, , , 

TEGLAS GAHON.• 

J6zsef egyetemi tanar nevevel vezettem be az irodalom ba. 

Ennek harem szakaszaban przehistoricus maradvanyokat astam 

ki s eloreszebol egy ag a tetore szolgal, ugy hogy az osember 

vaiosagos egerutul hasznalhata, Az els8 szakasz vegen 

egy ktirtoforma dolina nyilik ismet a szabadba, 

Meglehetos veszelyes sziklaosveny szolgal innen a Hun- 

{alvy Jdnos-barlanghoz. Ez elfalazott allapotara utalassal zidu 

eel din sus (felso elfalazott barlang) nevet visel. Tagas es 

hosszu csarnokaban a deneverek biztos menhelyet talalnak. 

A ket ernlitett nagy barlang alatt egy kisebb elfalazott 

barlangot hozhatok emlitesbe. 

Karacsonyfalvatol Pestere (Barlangfalva) fele haladva, 

a Farkasverem (Gropa Lupuluj) erdemel emlitest. A teton 

hatalmas dolinak uregei tatonganak, Barlangfal va mellett 

csak ket kis odut talaltam. 

Visszaterve a boiczai utra, abbol keletre a boiczai Magurdtg 

kell kihaladnunk, hogy a Csorokot (Sur) elerjuk. Ezek 

lepcsozetesen sorakozo ragas uregek s a fels8t baro Eotvos 

Lorand, az akadernia all. terrneszettudomanyi bizottsagi e18adoja, 

az alsot gr. Kuun Geza tarsulati elnokunk nevevel 

kivantarn kitiintetni. 

Boiczanal a helyseg felett meg egy kis barlang (Tolvajbarlang) 

nyilik meg. 

Ormmgydnd! a Ruptinaban (szoros) egy hozzaferhetetlen 

barlang; Valis ora fele pedig egy kettos nyilasu nagy 

barlang van, melybe a Pestere mogott lefuto patak behaladva, 

eltiinik. 

A Maros-rnenten lefele haladva, Guraszaddudl tarul fel 

isrnet egy barlanggazdag volgy. A fovolgyben Kernavinesd 

es Danulesd kozt egy barlangon foly at a patak. Ezen kivul 

ott egy kisebb Ordogbarla1zg is talalhato. 

A Belso-Bojrol (jobb) beszolgalo volgyre terve, F.-Eo;" 

falunal a patak egy barlangb61 ornlik ki. Ennek eltiin.esi 

pontjanal ·egy ujabb barlangot talalunk. Ez a barlang cseppkovei 

altai is figyelmet. kelt maga irant s egy felso szakaszaba 

letraval juthatunk e1. 

A boji volgybol nyugatnak a Godinesdre ereszkedhetiink, 

mikozben szarnos dolinat erintunk. Godt'nesdet kat bar-

A ~IAROS JOB» PARTI RARI.ANGOK. ROVID ISMER'fETESE. 99 

1angj a teszi nevezetesse, A felson egy patak foly ki s abban 

preehistoricus maradvanyokat talaltam. Az also barlang sok.. 

kal terjedelmesebb szep csepko (stalactit es stalagmit) alakzatokat 

mutat, de negy agazatai koziil egyik sem nyUjtott 

tortenelmi adalekot. 

Vegre Tomesdnel kell egy kis barlangot felemlitenem. 

Ennyiben adhatom a Maros jobb-parti barlangok rovidre 

fogott lajstromat.

HUNY ADl\1EGYEI CZEHDIPLOMAK. 

Kivonat 5665 ANTAL felolvasasaibol. 

S66s Antal, mig Devan lakott, mint az iparos-tanonczok 

iskolajanak igazgat6ja kivalo buzgalommal gyujtotte es ismertette 

a hunyadmegyei czehek diplomait es privilegiurnait. 

A czehdiplomak kozt legregibb a szaszvarosi szticsoke, 

melyet tobb tekintetbol erdekes voltanal fogva kozlunk egesz 

terjedelmeben. A diploma kelt I s89 majus 3-an, latin nyelven. 

«Mi Baier Janos polgarmestere es Huet Albert kiralybiraja 

Szeben varosanak , H8gyes Andras polgarrnestere es 

Eisenberger kiralybiraja Segesvar varosanak , Otves Balint 

birokepe es Sompolius Sebestyen hutos notariusa Brasso varosanak 

; Meszaros Mihaly polgarrnestere es Ernestus Fulop 

kiralybiraja Medgyes varosanak , Kalmar Benedek szekbiraja 

Szaszvaros szeknek stb. stb., ugy mint az erdelyi szaszok egesz 

universitasaban elsoseget viselo szemelynek adjuk emlekezetre, 

bogy mi mind a szebeni sziics-czehbeli okos es becsuletes 

mesteremberek keresere, mind Szaszvaroson lak6 okos es 

becsuletes Szots Istvan varos eskudtje, Csiki Mihaly, Medgyesi 

Matyas es Kelneki Balint; ugy a maguk mint a 

szaszvarosi szticsmestereknek kepeben es szernelyeben beadott 

keresokre rea hajlottunk, es megengedtiik, hogy ez 

idotol fogva emlitett Szaszvaros varosaban szabad legyen a 

sziicsoknek czehet szervezni es tartani, mint ezen Erdely 

orszaganak tobb szabad - kulcsos - es mezovarosaiban is. 

Hogy pedig torvenyok legyen, mely szerint a szaszvarosi 

sziicsOk czeh6ket f61alHthassak es magukat ahhoz szabhassak 

es mestersegoket gyakorolhassak es gyakorolni tudjak,

HUNYAf):\f I~GYEI CZI~HDrpLOMAK. 101 

elejok adtuk az alabb megirt articulusokat, a melyekkeJ 

kozonsegesen elnek ezen Erdelyorszagnak mas szabad kulesos 

- es mezovarosabeli sziicsoknek egesz czehei, melyeket, 

hogy felbonthatlanul megtartsanak, ez leveliinknek rendeben 

nekiek kiadtunk, melyeket is megnevezett Szaszvaros 

varosanak szucsei is mitolunk igen kedvesen vettek azon 

igerettel, bogy azok szerint elnek es mestersegoket azok szerint 

gyakoroljak, es hogy azon articulusokat felbonthatlanul 

megtartjak, azon articulusokban foglaltatott es kitetetett huntetesek 

alatt. 

Mely articulusoknak rendi szerint va16 ez: I. A czeh 

conventusaban czehbe bevett szemelyeken, mesterembereken 

kivul senki is ne adhibealtassek, hanem ha a dolog postu- 

Ialja. z-ik, Senki ebbe a czehbe be ne vetessek, hanemha 

jarnbor, tisztesseges es tiszta agybol szuletett, akar legyen az 

oreg mesterember, akar legeny,. akar inas , olah nembol valo 

, 

se legyen. Es az inas a czehnek szokasa szerint adattassek es 

allittassek a rnestersegre , es a czehbe tartozzek letenni negy 

forintot minden haladek nelkul es negy esztendeig inaskodni; 

a Mester pedig az inast probara tizennegy napnal 

tovabb ne szolgaltassa. Valaki ezt nem cselekszi, a czeh elott 

buntettessek egy forintig. Ha pedig valamely mesterembemek 

fia mas mesternel inaskodik, nem ad tobbet a czehbe egy 

forintnal es harorn esztendeig tartozik inaskodni. Hogyha 

pedig valamely inasnak a gazdaja meghalna, mielott inas- 

·esztendeit eltoltene, mas gazda adassek neki, hogy igy tanulja 

meg a mesterseget es toltse ki inasesztendeit. 3. Valamely 

rnesterlegeny mesterseget meg akarja mutatni es remeket 

.akar szabni, a czehnek szokasa szerint engedtessek meg; ha 

pedig valamely mesterlegeny mestersege bemutatasa elott 

megmatkasodik vagy hazasodik, a czeh e18tt elengedhetleniil 

megbuntettessek negy forinttal. 4. Valaki mester akar lenni 

es a czehbe akar allani tegyen le a czehnek het forintot; 

es eloszor, mikor beall, tartozzek letenni legalabb egy forintot, 

a. tobbit pedig ido vartatva, Ha ki pedig alkalmatos 

lenne, a fizetest mindazonaltal nem akarna cselekedni, tiltassek 

el muvet81, es vetessenek el tole az inasok es tanult 

legenyek , _- mig a mesterekkel meg nem bekult, Egy

102 s66s ANTAL. 

mesterember se tartson tobb inast, hanem egyet; sem pedigmas 

inast ne fogadjon addig, mig az egy inas negy esztend8jet 

ki nem tolti. Es ha valamely inas mestergazdajat id8 

el8tt elbagyandja es negy hetig vissza nem megyen a gazdajahoz, 

minden engedelem nelkiil, mikor ujolag a mestersegre 

vissza akar menni, a czehben megbiintettetik egy frtig. 

5. A mesternek holta utan maradt ozvegye, fiai es leanya 

egesz czehbelieknek tartatnak, es tobbet nem adnak, hanem 

egy forintot. Es valamely mester vagy annak felesege a 

fiainak meg akarja tartani a czehet, minden esztendoben tartozik 

a czehbe beadni egy forintot es egy font viaszt. A ki 

azt nem cselekszi, fiai el nem idegenittethetnek a czehtol, 

han em annak utana, mikor czehbe allani kivanjak, azokat 

egyszer s mind tartozzanak Iefizetni. A ki pedig a czehet el 

akarja hagyni, szabadsagaban all. 6. Valamely mester a czehmestereknek 

a czehet illeto kozonseges es torvenyszerinti dolgokhan 

nem engedelmeskedik, a mestersegnek bevett rendi 

es szokasa, szerint, toties quoties 

tettetik. Es a mely mester mas 

egy font viaszig rnegbunmestert 

meghazudtol, vagy 

megszid, egy forint buntetesen marad. A vert, verest es 

eroszakot pedig senki meg ne mereszelje itelni a bir6nak 

hire es akarata ellen egy gira ezust buntetese alatt. Sem 

pedig senki meg ne tiltassek a maga szuksegenek a becsu- 

Ietes tanacs elott va16 megjelentesetol es az irant va16 panaszteteltol. 

A ki ezt megtiltja, a tanacs elott egy gira eztistig 

megbiintettetik. 7. Ha valamely mester meghal, es keszuletlen 

boroket hagyott a felesegenel, szabad legyen az ozvegynek 

fel esztendo alatt, egy legenyevel es inasaval k.ikesziteni, 

es a mi az alatt az ido alatt a czehet illeti, azt a czehnek 

megadni tartozik. 8. Ha valaki rnesterseget olyan helyen tanulta, 

a hoI nincsen semmi czeh , az be ne vetessek a 

czehbe mindaddig, mig' a bfrsagot Ie nem teszi, mint akarmely 

inas ugy a negy esztendobeli szolgalatot is. 9. Senki 

a mesterek koziiI rnastol a legenyt vagy inast el ne idege-· 

nitse, se a szabad kulcsos varosokban, se a mezovarosokban, 

a hol czehet tartanak; valaki ezt cselekszi, fel mazsa viasz· 

~s egy forint buntetesben marasztaltatik el. Sem pedig egy 

mester is a maga arujat kis helyen arulni ki ne rakja, egy

HUNYAD~IEGYEI CZEHDIPLOlJAK. 103 

forint buntetes alatt. 10. Egy Mester is tanult legenyevel 

vagy akarkivel is czehetlen helyen ne dolgozzek, fel mesterasztal 

buntetes alatt. I I. Egy bor se adassek el kulcsos vagy 

rnezovaroson kiviil, akar legyen a bor kikeszitve akar keszitetlen, 

az eladott borok aranak elvesztese alatt. 12. Ha 

valamely tanult mesterlegeny valarnikepen penzt talalna 

felvenni a mestertol vagy maga gazdajatol, es magat bizonyos 

ideig tart6 rnunkara ajanlotta volna, azt egy mesterember 

se fogadja fel es tartsa meg, hanemha annak a mesternek 

akaratjabol leszen, a kinek kotelezte volt magat , 

annakokaert egy Mester is valamely oly mesterlegenyt harrnadnapnal 

tovabb ne tartson, a ki annakelotte valamely 

mas rnesternel dolgozott, hanem kerdje meg a mesterembert 

e18bb, hogy az a mesterlegeny mikepen hagyta el otet ; 

valaki ezt nem cselekszi, negy font viaszig marasztaltatik el 

, 

a czehben. Es egy mesterember is egy mesterlegenynek 

tobbet ne fizessen, hanem minden hat hetre egy forintot; 

a ki ez ellen cselekszik, a czehben fel mazsa viasz buntetesen 

marasztaltatik el. 13. Minden mester a halottat tartozzek 

elkiserni a czehnek szokasa szerint, egy forint es egy font 

viasz buntetes alatt. 14. Semmi torveny szerint ne szabatassek 

vetele vagy eladasa a rnarhanak a czehben, hanem akarki 

alkudjek a czehnek minden lekotelezese nelkiil. 15. Egy 

mester is el ne tiltassek a boroknek a varosokon es azoknak 

videkein mind sokadalmi napi alkalmatossaggal mind 

egyeb idoben va16 veteletol, a mint eddig is megtartatott, 

hogy mindeneknek szabados volt boroket venni, a czehbeli 

mesteratyafiaknak minden tilalmok nelkul , szaraz boroket 

tudni illik; nyers bort pedig senki is sem varosi sem videki, 

sem pedig egyeb helyekrol sokadalomra jott ember ne mereszeljen 

venni, a vett boroknek elvesztese alatt. 16. Ha valaki 

ezek ellen az articulusok ellen eselekszik, mind a kulesos 

- mind a mezovarosokban, a hol czehet tartanak, att61 

a cseled vetessek el, ugy' hogy annak szamara ne legyen 

szabad a cselednek dolgozni , akar mesterlegenyek , akar 

inasok legyenek azok, mindaddig, mig azok a mesterek 

veliink meg nem egyeznek a birsagban. 17. A mesteremberek 

kozul senkinek sem szabad czehen kivul valo ember sza-

lO~ s665 ANTAl.. 

mara nyers vagy vad boroket kikeszfteni, a czehbol va16 

kivettetes alatt, excipialvan a varos ket fotisztjeit, papjait 

es a martialis embereket. 18. Mikor valamely inas kitolti 

inasesztendeit, tartozik neki a gazdaja inasesztendeinek kitolteserol 

val6 bizonysaglevelet adni. Es ne is bocsasson el 

magatol egy mesterlegenyt is, tisztesseges elmenetele felol 

vale bizonysag'level nelkul. Hogyha pedig valarnely tanult 

mesterlegeny vagy inas mashonnan valahova megyen, es 

semmi bizonysaglevelet sem viszen magaval, hogy mikepen 

hagyta el gazdajat, annak meg ne engedtessek, hogy dolgozzek, 

biintetes terhe alatt. 19. Az se legyen szabad egy 

czehen kivul val6 mesterembernek is, hogy a hentesektol keszitett 

vagy keszitetlen boroket vagy vad boroket vegyen a 

megvett boroknek elvesztese alatt. 20. Semmi mas rerideles 

ne rendeltessek a czehben az egesz szaszsag kozott valo uni- 

versitas tanacsinak hire es akaratjuk nelkul, azon universi- 

, 

tasnak lefizetendo husz forint buntetes alatt. Es ezek azok 

az articulusok, melyeket a fennernlitett Szaszvaros varosaban 

lako szjicsok czehenek inviolabiliter meg kell tartani, ez jelen 

val6 leveliinkben kiadtunk, a melyeknek mindenkor megmaradand6 

erossegokre ez jelen valo leveliinket a mi provincialis 

rneltosagos kisebb pecsetunknek rea valo nyornasaval 

megpecseteltunk es erositettunk. Kelt Szebenben a mi 

kozonseges gytilesunkben, piinkosd havanak harmadik napjan, 

Urunk szuletese utan ezer otszaz nyolczvankilenczedik esztendoben. 

)) 

A vajdahunyadi szabo-czeh diplomajat Szabo Demeter 

es Szab6 Miklos hunyadi lakosok es polgarok k.erelrnere 

kiadta Bethen Gabor, Gyulafehervart 1627. evi majusho 

-10-en. Megjegyzendo, hogy a diplornaban az inasesztendok 

szabo-lovagiassaggal aprod-esztendoknek mondatnak. Mig a 

szaszvarosi szucsok diplornaja az elhunyt Mester ozvegyenek 

csak annyi kedvezrnenyt nyujt, hogy szabad legyen neki a 

ferje utan maradt boroket fel esztendeig egy legenynyel es egy 

inassal kidolgoztatni, addig a hunyadi szabo-czeh diplomajanak 

6-ik pontja szerint a czehbeli Mester ozvegye mindaddig, 

mig az ura never viseli, a «rmivet miivelhesse». 

A szaszvarosi szab6- es nyiro- (borbely) czeh diplomajat

HUNYADMEGYEI CZEHDJI'LOAfAK. lOS 

az elobbinel meg elobb, 16 (2. evi szeptember h6 5-en adta ki 

Bathori Gabor fejedelem. 

A vajdahunyadi timarok diplomajat Opra Mihaly es 

'Timari Marton, czehrnesterek kerelmere kiadta Gyuiafebervaron 

I. Rak6czi Gyorgy, 1635. evi junius h6 Is-en. Ezen czehdiploma 

kihirdettetett Hunyadvarrnegye Bacsiban tartott kozgyulesen 

1659. evi jul. z-an, P6kay Gaspar jegyzo altal, 

Ugyancsak 1635. evi junius Is-en adatott ki 1. Rak6czi 

Gyorgy altal a vajdahunyadi csizrnadia-czeh diplomaja. Ennek 

.2o-ik pontja a kovetkezoket tartalmazza: CI A mesterlegeny, 

a ki esztendejet tisztessegesen eltoltotte , elsoben mesterremeket, 

egy sarkantyuval teljes deli csizrnat, egy papucsot 

kapcsostul es egy keskeny talpu csizrnat tartozzek kesziteni ; 

mig , ezeket csinalja, a ket latornestert etellel ita11aljol tartja. 

Es mikor ezeket bernutatja, tartozzek nemzetseglevelet hozni 

a czeh ele es esztendo elteltevel tartozzek mester-asztalt 

adni, a melynel ilyen rend observaltassek : tartozzek tizenket 

tal etelt fozetni, melynek gondjaviselesere ket bizonyos 

Mester valtassek, a kik az etkeknek elkeszitesere es fuszerszamara 

viseljenek szorgalmatos gondot, hogy valami fogyatkozas 

ne legyen az etkezesben. A mesterasztalban pedig 

tizenket oreg mesternek felesegestul es ket ifju mesternek 

kell a czehnek rendtartasa szerint jelen lenni. A tars-pohar 

adasban is tartassek ilyen mod: f8zessenek nyolcz.t3.l etket 

tisztessegesen, hogy a czeh valarni fogyatkozast ne talaljon 

bennok, mert ha fogyatkozast talal, csak odahagyja, es ujabban 

kelletik isrnet hozzakeszulni.s 

Az elobbieknel meg regibb a vajdahunyadi sziicsok 

czehdiplornaja, melyet Bethlen Gabor fejedelem 1619. evi 

majus zj-an Gyulafehervaron adott ki. E diplomanak elsa 

pontja sz61 a czehbe-allasrol : Valaki a czehbe allani akar, 

minekutana a mesterek koze szamlaltatik, a remeket ket het 

mulva ferfiu- avagy asszonyembernek val6 kodmbnok kiszabasaban 

negy mesterember el8tt megmutathassa, mely kodmon 

ket kecskeborbol alljon : se el ne vegyen belole, se hozza 

ne tegyen. Akkor a negy mesternek tisztesseges ebedet adjon, 

.es az egesz szucsrnestereknek, mikor az 8 mesterseget megmutatja, 

.negy tal etelt adjon es harom veder bort hOZZOD;

106 soos ANTAL. 

felesztendo eltelven, ismet a mester-asztalt adja meg, mely 

mesterasztalt ha meg nem akarna adni, tizenket forintot fizessen. 

A hatszegi csizrnadia-, tirnar- es szucs-czeh diplornajat Apafi 

~Iihaly fejedelem adta ki Gyulefehervaron 

-J-an, mig a hatszegi es vajdahunyadi 

1672. evi okt6ber 

egyesiilt takacsok 

czehdiplomajat szinten Apafi Mihaly fejedelem adta ki 1676 

rnarczius r j-an, Fogarason. A f8 czehrnester Hunyadon, a 

vice-czehmester Hatszegen lakott. ' 

A devai csizmadia- es timar-czeh diplornajat III-dik 

I{arolyt6l kapta, 1720 junius h6 7-en. Ez evben Devan .... 6 

csizmadia es tirnar iparos volt; nemzetisegre nezve volt 30 

magyar es 16 roman. E czehnek a leg'eriyek es inasok szamara 

kiilon szabalyaik voltak, melyekben az inas, legeny 

es mester kozotti viszony szabalyoztatik, valamint a legenyek 

egyrnas kozotti kotelessegei allapittatnak meg. 

A szaszvarosi czehek kozul az asztalos-, lakatos-, puskarmives- 

es sarkantyus-czeh diplomajat 1802 szept. h6 i o-an 

Ferencz kiraly adta ki; a czipesz-czeh diplornajanak masolatat 

1805maj. 30-an adta ki a gubernium. A kalapos- es szabo-czehek 

1808 marczius h6 7-en, a csizrnadia-czeh pedig 18I0 julius. 

zr-en keltezve, kapta a guberniumt61 a czehdiploma masolatat, 

Ezen diplomak reszletesen, es kulon fejezetekben szolanak a 

mesterekrol, legenyekrol es inasokr61. Mindegyik czeh kozvetlemil 

a czehmester alatt all, masodik torvenyszeke legyen 

a helybeli tanacs, es a harmadik a szasz nemzet gr6fja. 

Kernenyen es ketszeres visszafizetesnek biintetese alatt tiltatik, 

hogy a czeh cassajabol etelre, italra es vendegsegekre 

semmi koltsegek ne tetessenek, hanem az efele penz betegek, 

sztikolkodo mesterek, szegeny ozvegyek es azok arvai, 

ugy a minden segely nelkul lev8 beteg legenyek es inasok 

szarnara, es vegtere a czehnel tortenheto elkeriilhetetlen 

koltsegekre fordittassek. 

A 34. ij. szerint a pr6baesztend8nek letelte utan a 

legenynek kotelessege leszen magat a czehgyulesnel jelenteni 

es egy forint taxa lefizetese mellett a megkivantato remek 

rnunkanak elkeszitesere va16 szabadsagot becsiiletesen kerni. 

A remek munka pedig alljon a nemet szab6kra nezve egy par 

nadragban, egy laibiban s egy kaputban, nem kulonben egy

I • 

HUNYADllEGYEI CZEHDIPLOMAJ

H I \1AT ~~LOS RES Z.

A ,TARSULAT 1885. ES 1886. EVI MUKODE- 

SENEI{ ROVID VAZLATA. 

Osszeallitotta KUN ROBERT, titor. 

Az 1885. evi januariusi ulesen Kun Robert a H6ralazadas 

lefolyasat ismertette, mig S66s Antal a devai csizmadia- 

es a timar-czeh diplomajat mutatta be. Vegiil Mailand 

Oszkar ismertette Rethi Laszlo ertekezeset a Hunyadicsalad 

szarrnazasarol es az «olah» sz6 eredeti jelentosegerol 

es hasznalatarol. Ezen ismerteteshez hozza sz6lott dr. S61yom- 

Fekete Ferencz az Erdely teruleten vegbement fajvegyiilest 

illetoleg. 

A februarisi ulesen dr. Solyom F. Ferencz «Hogyan 

ismertetnek bennunket es multunkat Bukarestben iI) ismerteti 

Odobescunak a Hora-lazadas torteneterol irt s a hunyadmegyei 

romanok kozt elterjesztett muvet. Teglas Gabor 

ismerteti Pulszky Ferencznek ceA rezkor Magyarorszagom 

, 

czimti muvet, Szots Sandor pedig felolvassa Buda Adam ertekezeset 

a hunyadmegyei emlosokrol. 

A marcziusi ulesen Teglas Gabor ismertette Kis-Kalant 

mint r6mai kobanyat, S66s Antal pedig a devai fazekas-czeh 

okrnanyaibol ismertette e czeh tortenetet, - Az 

aprilisi ulesen Teglas Gabor a korosbanyai hegyseg eszaki 

lejtoin elofordulo barlangokat s az azokban talalt preehistoricus 

cserepeket ismerteti. 

A kenyerrnezei ernlek ugyeben kikiildott bizottsag elnoke, 

dr. S61yom-Fekete Ferencz, ez ulesen terjesztette be kovetkezo 

[elenteset . «Kenyermezon egy diadalemlek felallitasa tArgyaban 

Hunyadmegye kozonsegenek neve ben az alispani hivatal 

f. evi januar 23-an 12,030 1/1884. sz. a. megkereste a tarsulati

J 12 KUN R6BERT. 

valasztrnanyt, hogy a muszaki iratok, valamint az ernlekterv 

rnegtekintese utan adjon velemenyt arra nezve, vajjon a tervezett 

ernlekjel a tortenelmi multnak megfelelo mily helyre 

allittassek, es azon ernlekjelre mily folirat alkalrnaztassek. A t. 

valasztmany februarho 4-en targyalvan ezen iigyet elnokletem 

alatt Barcsay Kalman, Rethi Lajos es Teglas Gabor tagokb61 

a116 kuldottseget bizta meg azzal, bogy a helyszinen allapitsa 

meg az emlekjel helyet es szovegezze az alkalmazand6 felirast. 

Tobbszor kozbejott akadalyok es elhalasztasok utan aprilho 

26-ik napjat tuztem ki hataridoul, midon is a kiildottseg 

tobbi tagjai akadalyoztatasukat ismet kenytelenek voltak 

bejelenteni. Nehogy ezen iigy tovabb huzodjek, es a kuszobon 

a1l6 megyebizottmanyi kozgyiiles targysorozatabol kimaradjon, 

j6nak lattam egyediil utra kelni. De mert elozoleg 

bevonatott ezen kerdesbe, s kulonben is illetekes kozeg, 

Szaszvaroson Bagya Zsigmond jarasi szolgabfr6t es valasztmanyi 

tagtarsunkat folkeresve, kertem a velem valo kiszallasra. 

Ki is ezt a legkeszsegesebben teljesitette. 

Tudtam azt egyebek .kozt Lenk Ignacz Lexiconjabol is, 

hogy Alkenyer hataraban az uj orszagut Mellett epult postahaz 

es vendeglo kozt a Kudzsirrol jovo szep hegyi patak 

medren keresztiil egy hidnak teglaanyaga es koanyaga azon 

kapolna romjaib61 vetetett, rnely kapolna ama helyen allott, 

hol Bathori Istvan erdelyi vajda hadainak derekat vezerelve, 

sebektol boritottan lerogyott. A postahaz rna is epsegben 

all es lakott epulet, melyben az alkenyeri lakossag egy resze 

epen valami osszejovetelet tarta. Az orszaguton a rohan6 

patak folott a hid is meg van, ujabb idok keszitrnenye a 

reginek helyen , a ket parton a116 oszlopok faragott nagy 

koczkakovekbol epultek, a tobbi szerkezet fabol va16. A vendegl8 

tobb evvel ezelott leegett es csak falai merednek a 

hfdon ttil par szaz lepesnyire, az orszaguttol - kelet fele 

nezve - baloldala mellette E harom epitrneny folkereseset 

es meghatarozasat azert eszkozoltern elso sorban, mert 

ha a romok anyaga itt hasznaltatott fol, azok innet nem 

fekiidhettek valami nagyon messzire. Visszaterve az egykori 

postahazhoz, az ott osszegyiilt lakosok kozin kerdezgettuk 

az idosebbeket, Egy Miklea Thoma nevu, magat 62 evesnek

A TAaSULAT M'fi'KODEStNEK VAZLATA. BJ 

va116alkenyeri parasztgazda· rnindjart jelentette, hogy a keresett 

romok a szant6foldeken alig dzpercznyi tavolsagra 

fekiisznek, s nerni kis reszben Iathatok most is. Miklea 

Thomat magunkhoz veven, az orszagtiton Szaszvaros fele 

visszahajtattunk , es az orszagUtt61 Felkenyer kozsegehez 

vezeto keskenyebb utat elhagyva 5 egy dtilo uton Ioldek 

koze kanyarodva, megpillantottuk a hullamzatosan folebb 

-ernelkedo pontot. A buzavetesen gyalog hatolvan keresztn], 

a csekely emelkedesti ponton, ket szant6fold erintkezo mes- 

.gyejen alig egy olnyi miveletlen, teglaval es kotOrmelekkel 

boritott helyecske jeloli a kegyelettel keresett helyet. 

Vezetonk, Miklea Thoma, elbeszele, hogy ott egy meglehet8s 

nagy fiilke volt, melybe harorn ember beferhetett, es a 

fiilke belso falaba illesztve ABott valami felirasos k8; mig 

a fiilke ket szarnyfalan egy-egy toronyszerli 'kiszogeles 

volt. Elbeszelte azt is, bogy hallotta a mondat, mely szerint 

ott nagy utkozet esett , mikor az ellenseg riadva 

vette eszre, hogy vele szemben egesz erdo kezd mozogni. 

Ez elbeszeles nyilvan arra a tortenelmileg nem -igazolhato 

hagyornanyra vonatkozik, Mintha Kinizsi PeU temesi ban, 

hogy a torokot jobban es eszrevetlenebbul megkozelfthesse, 

az arczvonalban elorenyornulo bajnokainak zold ' gaUyakat 

adatott volna kezeikbe. A kozlekenynye lett Miklea Thoma 

megjegyezte meg, hogy az 1848-49. evekben valahanyszor 

ott az uton magyar csapatok vonultak el, sokan letertek, es 

a leirt emlek-epuletkehez sietve, nemelyek meg Ie is borultak 

elotte a foldre. Ezen eszlelet nem tetszhetett a magyarok 

irant ellenseges indulaniaknak, mert az epitmeny csakhamar 

szetdulatott , a megmaradt alapot es keruletet az ott 

birtok.l6 ket gazda evrol evre tisztogatta a tormelektol es 

tovabb szantotta, mignem csupan a mostani kis szeletet nem 

jartak be ekeik, 

Az ekkent foltalalt pontra helyezkedtem arczczal keletnek 

fordulva. Tiszta kep tarult elem. Igen, Bathori Istvan 

vajda a maga nehez lovassagaval itt foglalhatta csak el a 

sereg kozeppontjat , balkez felol, az ellenseg jobb szarnyan 

Ie a Marosig terjeszkedtek a szaszok, ~s haruk mOgott az 

olah harczosok; a balszarny Felkenyer es Romosz hatarai 

A hunyadmegyei tort. e8 rei. tArs. evkonyve. 8

KUN ROBERT. 

fele az emelkedo hegylanczolatig a szekely hadak altal alakittatott. 

A vezer e folallast valasztotta, .kovetkezo okokb61: 

Nem messze az arczel elott rohan a kudzsiri, meg 

most is, annyi erdo es havas kipusztitasa utan tekintelyes, a 

Sztrigy foly6val majdnem vetekedo havasi patak, es ennek 

delr81 egyenesen eszaknyugatnak meno folyasat a jobb parton 

kovetve, egy magasabb es itt-ott meredeken lehullo 

hegylab nyulik el, de a jelenlegi orszagut kozeleben egyszerre, 

mintha csak elvagtak volna, megszunik, Balomir 

kozseg fele sik ternek es oblozetnek adva helyet. 

A torokok tehat, tulnyornolag szaguldo lovas nep, zsakmanyukat 

es rabszljra fuzott foglyaikat Balomir faluban orizet 

alatt hagyva, ama sfk teren es oblozeten szembe rohanva; 

csakugyan az ezt onkent is kivano szasz harczosokba utkoztek 

legeloszor, Bathori dandara a kozepen es a szekelyek 

Romosz es Felkenyer fele j6 darabig vedve Iehettek a patak 

es dornblanczolat altal, mely dornblanczolatot akkoriban erdo 

borithatta . 

. Mindezek szembetunove teszik, hogy a tortenelmi 

multnak megfeleloen ernlekjelt ismet es csupan arra a helyre 

allithatunk, hoi a regebbi ernlekjel torrnelekei rna is lathat6k. 

Meg' kell meg e helyiitt jegyeznem, hogy a Bathori-kapolna 

j6val regebben dolhetett romba; a romok egy 

reszebol a harminczas evekben hasznaltak anyagot a hidhoz, 

es talan a posta~, valamint a vendeglo-epulethez , ugyanakkor 

emeltetven a kisebbszeru falazat, kozepen az emlektablat 

magaban fogla16 fulkevel. Az 1848-t61 1850. evig terjedc 

idoben ez ut6bbi ernlekepitmeny feldulasa is bekovetkezett. 

A foldnyilak, melyek kozt a keresett es foltalalt helyecske 

emelkedett, - meg pedig a szep sfkot tekin tve 

csak emberi kezek altai ernelkedettebbe tett ponton fekszik, 

eszakrol delnek futnak egyenes iranyban : a kelet feloli 

mesgye Todoran Zarie, a nyugati Viorel Janos alkenyeri lakosok 

tulajdonat szegi be. 

E pont, mint fonnebb is kiemeltem, az orszaguttol. 

delnek fut6 iranyban, a. dii18 ut kozeleben mintegy 50 lepesnyire 

fekszik a szantofoldek kozott. Tavolsaga a Gyulafeher-

A TARSULAT M"6KODESENEK VAZLATA. lIS 

var fele vezeto orszaguttol delnek 3-400 lepesnel nem 

tobb ; a vasuti allornas foepiiletevel egyenes iranyban esik; 

az ott emelendo ernlekjel vagy epiilet a vasutrol es az allomasi 

helyrol teljesen lathato leszen, de lathato lesz az Felkenyer, 

Romosz kozsegek iranyabol es Szaszvaros felol jove 

is, valamint Benczencz, Bokaj es a Maros mellett fekvf Alkenyer 

falukb61, mely ut6bbi hatarahoz tartoznek es csakugyan. 

a Kenyermezon fekudnek. 

Barrnily jeles pontok kinalkoznanak is Benczencz vagy 

Bokaj hataran, itt kulonosen a br. Szentkereszti tanyajatol 

nem messze egy szep dombon epen az orszagut mellett: e 

pontokat ajanlani, sz6ba hozni sem lehetne a nelkul, hogy 

a val6di, a kegyelet altal meltan megszentelheto , helyhez 

ok nelkul htitlenekke ne legyiink. 

Mindezek figyelembe vetelenel azonban a mar kesz 

tervezetet es rajzot se alkalmasnak, se a czelhoz illonek nem 

tartom. A kegyelet altal megszentelt helyre miilhatatlanul 

masnernu epitmenyt (sanctuarium , kapolna) velek egyediil 

megfelelonek. lly nemu epitmeny emelne ra pontot, es a 

figyelmet igen tavolrol folkelto es lebilincselo lenne; mig az 

elottiink fekvo tervezet ..nem latszik masnak, mint egy sirernleknek 

nagyobb mereni utanzata, 

Ugyanazert inditvanyozom, tegyen a valasztmany ily 

iranyban eloterjesztest Hunyadmegye kozgyulesehez. A megleva 

penzalap boviteset akar gyiijte·sek, akar mas uton 

lehetne vagy 2000 forintig folytatni. Mig e kerdes el nem dol, 

a foliras szovegezesenek kerdese is elhalaszthato lenne. 

Befejezesul meg folernlitern , hogy a Bathori kapolna 

helyetol visszafele mintegy haromszaz lepesnyire az orszagut 

altal megcsonkitva, egy nagy horpadas lathato. A szep, egyenes 

sikon e felotlo horpadas csak ugy keletkezhetett, hogy 

oda tobb ezer elesett harczos temettetett, kiknek holttestei 

elporladvan, a folejuk dornborult fold lesulyedt. E korulmeny 

is azt bizonyitja, hogy e helyen es e helyhez kozel folyt le a 

vilaghird utkozet . 

. A dr. S6lyom F. Ferencz altal tett reszletes javaslat a 

kenyermezei 'emlek ugyeben kikiild6tt bizottsagnak adatott 

ki. - E bizottsag a majus h6 9-en tartott ulesben tett e15-

J16 KUN ROBERT. 

terjesztese alapjan a valasztmany ez iigyben a kovetkezo 

hatarozatot hozta: Az emlekosztop a hunyadmegyei epiteszeti 

hivatal tervrajza szerint keszittessek el s az alkenyeri vasuti 

indohaz palyaudvaran belul alllttassek fel, rovid de messzirdl 

is olvashat6 feliratban orokitve meg a csata idejet es vezereit. 

1\..rnajdan rendezendo leleplesesi unnepely alkalrni beszedenek 

megtartasara dr. S61yom-Fekete Ferencz keretett fel. A regi 

Bathori kapolna helye egy feliratos termesko-tornbbel jeloltessek 

meg. 

Az 1885. evi rendes kozgyUles junius h6 ro-en Devan 

tartatott meg, a tagok elenk reszvetele mellette A tavolabb 

videkekrol jelen voltak: dr. Aranyi Lajos, Szilagyi Sandor, 

Finaly Henrik, Szabo Karoly tiszteletbeli tagok es dr. 

Hampel Jozsef, - Grof Kunn Geza elnoki megnyit6ja utan 

(l. I. lapon) Kun Robert olvasta fel kovetkezo titkari jelenteset: 

Melyen tisztelt Kozgyules ! 

A noveny alkalmas talajban, kedvez8 eghajlati viszonyok 

kozott es gondos apolas mellett szepen, gyorsan fej18dik; 

egy par ev alatt a foldbe vetett mag szep csemeteve 

no, a tikkaszt6 hoseg ellen htis arnyekot nyujtva, tidfto gyiimolcscsel 

szolgalva, Ily szerencses viszonyok kozt fejlodo esemetehez 

hasonHt tarsulatunk, melyet alapitoi alkalmas talajba, 

a termeszeti szepsegekben ugy mint torteneti emlekekben es 

regeszeti kincsekben egyarant gazdag Hunyadrnegyeben plantaltak 

el; a magas korrnany bokezu segelyezese, a mfivelt 

kozonseg folytonos erdeklodese, a sajto buzdit6 elisrnerese, 

kiva16 szaktud6sok es tekintelyek utbaigazito tarnogatasai 

mind oly: tenyezok, melyeknek kedvezo befolyasa egyes tarsulati 

tagok buzg6 miikodesevel, szorgalmas kutatasaval parosulva, 

tarsulatunkat a: gyors fejlodes utjan mai viragzasara 

hozta. Az 1880. evi majusho 13·an megtartott alakul6 kozgydlest 

is beleszamitva, tarsulatunk ma a hatodik kozgytilesen 

van egyiitt, ma fejezi be eletenek, fennallasanak otodik evet. 

Es ha visszatekintiink, tiszt. Kozgydles, a lefolyt ot evre, nines 

okunk az elcsuggedesre , multunk a jovo fejlodesenek biztos 

zaloga , ezen Cit ev· alatt tettiink annyit, a mennyinek hasonl6

A TARSULAT llUKOnESENEK VAZLATA. 

ido alatt vajmi keves videki tarsulat dicsekedhetik; tamisagot 

tesz mtikodesiinkrol mindennemd gylijtemenyeinkben gazdag 

muzeurnunk, tanusagot tesznek evkonyveink, melyeknek harmadik 

kotete is sajto ala van rendezve. De a mily kevesse 

van okunk az elcsuggedesre, ep oly kevesse van okunk az 

ellenkezore, az elbizakodottsagra , mert minel tobbet dolgozunk, 

minel tovabb haladunk, annal tobb teendot talalunk a 

tarsulati kutatas minden iranyaban, a teendok minden agaban. 

Csak fokozott rnunkassaggal kozelitbetjuk meg a magunk 

ele tuzott czelt, es ezen fokozott munkassagrol tamiskodik a 

tarsulati valasztrnany altal a mult evben kifejtett tevekenyseg. 

A valasztrnany a ket havi sziinido daczara is II rendes 

es ket rendkiviili ulest tartott, mindannyit Devan. Ez uleseken 

kovetkezo ertekezesek lonek felolvasva: julius a-an Teglas 

Gabor erdekesen irt es szepen e18adott fololvasasaban 

ismertetett egy kutat6 kirandulast, melyet Majland Oszkar 

es Szinte Gabor valasztrnanyi tagok tarsasagaban Devatol 

Veczelig tett. A szeptem beri ulesben Majland Oszkar olvassa 

fel ertekezeset a roman nepkolteszetrol, bemutatva az altala 

megyenk teruleten osszegyujtott roman dalok, balladak, nep.. 

rnondak es romanczokbol nemelyeket, egyuttal meltatva azokat 

eesthetikai szernpontbol. Teglas Gabor jelentest tesz juliusiaugusztusi 

kirandulasairol es asatasi kutatasairol, melyeket 

Majland Oszkar es Szinte Gabor tarsasagaban tett. Ugyancsak 

ez ulesen terjeszti be Kun R6bert jelenteset a H6ramozgalomra 

vonatkoz6 kutatasairol, kulonosen a nagyszebeni 

katonai leveltarban tett kutatasok eredmenyerol. Az okt6beri 

ulesen Teglas· Gabor ismerteti a Petrozseny Mellett emelkedo 

Boli hegyen fonallott osregi eroditmenyt : Konig Pal a varhelyi 

Mithra-templomrol s az abban talalt reliefekrol tesz 

jelentest, bemutatva egyszersmind e reliefeknek a tarsulat 

koltsegen keszult fenykepeit. Kun Robert ismerteti az 1784. 

evi Hora-lazadas tavolabbi okait, s altalanos korvonalokban 

jellemzi II. J6zsef csaszar kormanyrendszeret, Vegiil Soos 

Antal, mint vendeg, bemutatja a vajda-hunyadi zarda hazi 

kronikajanak azon reszet, mely a Hora-Iazadasra vonatkozik. 

A november h6 5-en tartott iilesben dr. Hank6 Vilmos eJte.. 

kezik az erdelyreszi fiird8krol es asvanyvizekrol; Konig Pal

118 KUN ROBERT. 

felolvasast tart a Mithra-cultusrol, bemutatva a delrnagyarorszagi 

tortenelmi es regeszeti tarsulat temesvari muzeumaban 

8rzott, de a hunyadmegyei Varhelyen talalt Mithra-reliefnek 

gypszontvenyet , vegiil Kun R6bert fejtegette a Hora- 

'la.zadas kozelebbi okait. A deczemberi tiles a kegyeletnek 

volt szentelve, a mennyiben dr. S61yom-Fekete Ferencz 

.Kirinyi Lajos - Rethi Lajos pedig Toth Laszlo elhunyt 

valasztrnanyi tagok felett tartottak ernlekbeszedet , ugyanezen 

ulesen meg Majland Oszkar is ertekezik a rumen nepkolteszetben 

e18fordu16 mithologiai elernekrol : mely felolvasassal 

kapcsolatosan s annak mintegy kiegesztteseul gr6f Kuun Geza 

elnok kiemeli a ktilonfele nepeknel elofordulo hitet a naprol 

-es holdr6L A januar havi ulesben Kun R6bert ertekezik a 

Hora-lazadas Iefolyasarol Hunyadmegyeben es Zarandban , 

S06s Antell; mint vendeg, felolvassa a devai csizmadia- es vargaczeh 

kivaltsagleveleit, Majland Oszkar pedig ismerteti dr. Rethi 

Laszlo ertekezeset a H unyady-csalad szarmazasarol es az 

lolah. sz6 eredeti jelentosegerol es hasznalatarol. A februarban 

tartott ulesen dr, S61yoin-Fekete Ferencz .Hogyan ismer- 

-tetnek benniinket es multunkat Bukarestben i» czirn alatt 

ismerteti Odobescunak a Hora-lazadas torteneterol irt s a 

hunyadmegyei olahok kozt elterjesztett muvet, kimutatva e 

mlinek tevedeseit es ferditeseit. Szots Sandor felolvassa Buda 

, 

.Adam valasztmanyi .tagnak a hunyadmegyei ernlosokrol Irt 

monographiajat, mig Teglas Gabor isrnerteti Pulszky Ferenez- 

'nek a ClRezkor Magyarorszagons czirmi. rmivet. Az aprilisi 

ulesen Teglas Gabor a korosbanyai hegyseg ejszaki lejtoin 

elofordulo barlangokat s az azokban talalt preehistorikus eserepeket 

ismerteti.rovideden. Az aprilho 29-iki rendkivuli tilesen 

Majland Oszkar ertekezik az argesi zarda epiteserol s 

annak egy hunyadmegyei variatiojat mutatja be. A rnajusi 

iilesen Majland Oszkar Xenopol jassy-i ..tud6snak a bukaresti 

regeszeti tarsulat kiadasaban 'megjelent-s' a rornanok .eredetet 

targya16' ertekezeset 

Ies, a valasztmany 

ismerteti es biralja. Ime, ,tisztelt Kozgyii~ 

mukodese a felolvasasok, ertekezesek es 

Ismertetesek mezejen;,' alig van- .olyan aga a tarsulati teendoknek, 

mely fel ne karoltatott volna.. alig tiles, melyen eg1- 

Jcet ilyen ' felolvasas -ne .tartatott volna f' .

A TARSlYLAT MUKOnESENEK VAZLATA. 

A valasztmany mas iranyu mtlkodeser81 kiemelendonek 

"tartom . azt, hogy valasztmanyunk a piskii es kenyermezei 

-csatak emlekeinek felallitasa ugyeben is faradozott.. az elsore 

.nezve hatarozta, hogy: ket tablat fog -az uj vashidra alkalmaztatni 

: az egyiket Devarol menve jobb fe181, kovetkezo 

feHrattal: 1849. februar 9. Piski hid: Bern tabornok es' a 

magyar szabadsaghosok orok dicsosege. A masik tabla Szasz- 

'varos felol jove szinten jobbr61 lesz .alkalmazandc ; ezen megjeloltetnek 

a regj hid helye es., meretei : ez adatok azonban 

.meg nem szereztettek be. -. Nehai Miksa Gyorgy a kenyerrnezei 

ernlek felallltasara gylijtest rendezett, 5 a penzt az 

-erdelyi muzeum-egylet gondozasara blzta. Ez egylet a kozel 

.500 forintra felszaporodott osszeget atktildte Hunyadmegye 

.alispani hivatalanak azon felhlvassal, hogy azt a gyUjto czeljainak 

megfeleloen hasznalja fel. A megye kozgyii1ese tarsu- 

.latunkat hivta fel ez ugyben velemenyadasra, folhiva egy- 

'szersmind a megyei epitohivatalt, hogy az osszegnek megfele18 

tervet keszitsen. A tarsulat velemenye ez iigyben az, 

-hogy az alkenyeri palyaudvaron beldl allittassek fel az emlek, 

.rovid, de messzirol is lathato foliratban orokitve meg a csata 

idejet es vezereit. A regi Bathory-kapolna helyet pedig, 

melyet dr. Solyom F. Fer. kutatott ki, egy termesko-tomb 

jelolje. Az alispani hivatal felkeretett egyszersmind, hogy .az 

-ernlekre szukseges helyet a kozlekedesi miniszteriumtol kerje el. 

A vallas es kozokt. rn. .kir. miniszter a foly6 tarsulati 

-evre is kiutalvanyozvan az 500 forintnyi allami asatasi segelyt, 

az asatas Varhelyen folytattatott mult 'evi julius es augusztus 

-h6napokbari. A valasztmany az e nyari asatasok tervenek 

megallapitasara egy bizottsagot kuldott Varhelyre, rnely abban 

:~l1apodott meg" hogy az eddigi kutato eljaras helyett a rend- 

-szeres feltarast fogja a valasztmanynak ajanlani, mit ez el is 

fogadott .. Az amphitheatrum romjainak megorzesere szinten 

megtette 'a valasztrnany a maga kotelesseget, de hogy a 

'romokat teljesen meg6vnia nem sikeriilt •. azt a tarsulaton 

kivul fekv8 okokban kell keresniink. A regeszeti targyak 

-osszeirasa is foganatosittatott ~orjegy~8se.gekkent. A.ltalaban 

kiemelendonek tartom, bogy a megyei hatosag' a legnagyobb 

.keszseggel tamogatja a valasztmanyt . mindennemu .torekye~

120 KUN R6BERT. 

seiben , de fajdalom, hogy az a mi a kozpontra sz61, nem 

alkalmazhat6 a videkre is egeszen, rnert ambar a szolgabirak 

-nagyresze nem elegge dfcserheto buzgalommal jar el a tarsulat 

erdekeben, es a Ieletekbol a mi csak megmentheto, 

megment, megis vannak egyesek, kik teljes kozonyosseggel 

viseitetnek a tarsulat erdeke! irant, s -annak ugyet sernmiben 

sem mozdftjak ela. 

A kozel jovoben a tarsulatnak egy reg'i ohajtasa is: 

teljestilni fog, a mennyiben a devai varhegy a kincstar altal 

az 1886 januar r-en tarsulatunknak fog kezelese ala adatni. 

A valasztmany a szerzodes megkotesere is megtette a szukseges 

Iepeseket, TIz altal nem csak a devai var fog a tovabbi 

rombolastol meg6vatni, de a varhegy is befasittatvan s utakkal 

ellattatvan, egeszsegiigyi ugy mint szepeszeti tekintetben 

jelentekenyen fogja emelni a megye es tarsulatunk szek-helyet, 

Igaz, bogy ez tarsulatunkra uj es jelentekeny kiadasokat 

harft, de a valasztmariy mindent fog elkovetni, bogya 

szukseges osszeget a tarsulati penztar megkirnelesevel tarsadalmi 

uton szerezze be. - Dr. S6lyom F. Fer. megbiza-tott, 

bogy a megye teriileten levo helysegek regi magyarneveit 

okmanyokbol kutassa ki, hogy azokat hivatalosan 

ismet f61 lehessen eleveniteni. Az ethnographiai gyujtesek 

erdekeben tobbfele m6don intezkedett a valasztrnany. A valasxtmanyt 

Pulszky Ferencz jubileurnan Budapesten kepviselte 

dr. Arany! Lajos es Teglas Gabor. 

Midon a hunyadmegyei tortenelrni es regeszeti tarsulat 

megalakult, Erdely akkori kath. piispoke, bold. ernl, Fogarassy 

Mihaly volt az else, ki ez alakulast orornrnel udvozolte, stamogatasat 

igerte, Elodjenek ez igeretet a legnagyobb mertekben 

bevaltja Erdely jelenlegi puspoke, Lonhart Fer. 8 

excellentiaja, ki nemcsak 100 forinttal lett a tarsulat alapito. 

tagja; banem a foly6 evre is 100 forinttal novelte penztarunkat, 

a melyben ugyan sohasem volt valami nagy bosege apenznek, 

de a mai kor altalanos betegseget, a deficzitet sem 

ismeri. A junius 4..en .lezart es megvizsgalt szamadas szerint 

a f. evi bevetel volt 3578 frt 75 kr., a. kiadas tett 1043 frt 

37 krt, Marad keszlet 2535 frt 38 kr. Ebb81 alapitvanyi t8ke: 

1450 frt, asatasi alap 714 frt, rendelkezesre marad 370 frt.

A TARSULAT MUXODESENEK VAZLATA. 1%1 

A tar sulati tagok koziil elhaltak : Pis6 Simon brMi 

szolgabir6; Porseh J6zsef bradi birtokos, br, J6sika Janos 

cs. kir. tab orszemagy , Maderspach Viktor iszkronyi birtokos 

es Pogany Adam valasztmanyi tag, ki f610tt valasztmanyi 

hatarozat szerint egyik kozelebbi iilesen emlekbeszed fog 

tartatni. 

, 

A tarsulatnak van jelenleg z 1 tiszteletbeli, 60 alapit6, 

159 rendes es 130 partolo tagja .• 

A felolvasasok sorat dr. Hampel J6zsef, budapesti egyetemi 

tanar, kezdte meg, ismertetve a szMgysomly6i es nagyszentmiklosi 

leleteket a nepvandorlas idejebol, bemutatva egyuttal 

a leletek galvanoplastikai masolatait is. Utanna dr. 

Solyom-Fekete Ferencz ertekezett V.-Hunyadr61 es HOLSdatrol. 

Teg'las Gabor a romaiak devai banyaszatarol, kiilonosen 

azoknak bezsanyi kobanyairol tartott igen erdekes 

felolvasast. 

A penztarnoki, muzeurni igazgatoi es konyvtamoki jelentesek 

felolvastattak es tudomasul vetettek. - A valasztmany 

kovetkezoleg egeszittetett ki; felkialtas utjan megvcUasztattak: 

Barcsay Bela, Hetyey Gabor, Buda Adam, Buda Imre, 

Hollaky Arthur, Kis Mozes, Kenderessy Mihaly, Lazar Farkas, 

Nemes Samuel, Szereday Aladar es Thallacsek Ferencz. 

A valasztrnany inditvanyara tiszteletbeli tagga valasztatott 

dr. Hampel jozsef egyetemi tanar Budapesten. 

Az 1885/6. tarsulati ev elso valasztmanyi ulesen kovetkez8 

felolvasasok tartattak: dr. Aranyi Lajos ertekezett az 

algyogyi ev, ref. templomokrol, melyekben romai epitkezesek 

nyomai lathatok : Teglas Gabor a boiczai vagy kisbanyai 

barlangokat ismertette ; Kun R6bert folytat6lagosan szolt 

a Hora-lazadasrol, kulonosen annak elnyomasara tett lntezkedeseket 

emelve ki, mig Kiraly Pal. a szarmizegethusai 

mithra-templomr61 s annak epiteszeterol ertekezett. A szep... 

temberi ulesen gr6f Kuun Geza ertekezett a Mithraeultus. 

fejlodeserol es elterjedesercl : Teglas Gabor Dacia banyaszatanak 

oskorat vilagitotta meg nehany fontos adattal, mig 

Kiraly Pal a Sopronrnegyeben levo rakosi mithraumot ismertette, 

Az oktoberi tilesen Kun R6bert olvasta fel a Pogany 

Adam elhunyt valasztmanyi tag folott Irt emlekbeszedet,

KUN R6JiEkT. 

A novemberi ulesen Kiraly Pal beinutatott nernely varhelyi 

sfrfeliratokat, tiizetesen sz6lva ez alkalommal a r6mai flamenek 

intezrnenyerol. Kun R6bert a Hora-lazadas elnyomasanak 

tortenetet ismertette folytat6lagosan. A deczemberi 

iilesen Kun R6bert ertekezett a Hora-lazadas elnyornasarol , 

Kiraly Pal bemutatta Teglas Istvan r. tag hazi ipari es 

diszitesi gyiijtemenyenek azon reszet, melyet a gyiijto Ponor 

videken masolt le ; vegiil 806s Antal r. tag ismertette a 

vajda-hunyadi szaboczeh diplornajat es alapszabalyait. 

Az 1885. evben az orszagos tortenelmi congressuson 

tarsulatunkat kepviseltek dr. S6lyom-Fekete Ferencz es Kiraly 

Pal; az ugyanezen evi orszagos anthropologiai es regeszeti 

congressuson mint a tarsulat kepviseloi resztvettek Teglas 

'Gabor, Kiraly Pal, Kun Robert es Teglas Istvan. A ket 

elso ertekezeseket is olvasott fel az orszagos congressuson. 

Az orszagos kiallitasra tarsulatunk Mithragyujtemenyet kuldotte 

fel, rnelyert a kiallltasi eremmel lett kitiintetve. 

A devai Varhegyet ez ev folyaman vette at a tarsulat 

a kincstartol s rnegtetettek a: keno lepesek a befasitasra 

nezve, rnelyet kivaloan elornozdftott a marosvasarhelyi kir. 

f8iigyeszsegnek 1885. szept. Is-en 5298. sz. a atirata, mely- 

·nek ertelmeben a Varhegy befasitasa es az aljaban elterulo 

s6st6nak lecsapolasa egeszsegiigyi szempontb61 ,leven elrendelve, 

ennek keresztulvitelere a devai foghazban letart6ztatott 

rabok munkajanak igenybevetelet engedelyezi. 

Az 1886. evi januariusi ulesert Majland Oszkar ertekezett 

a neptalanyokrol, kulonosen kiemelve a rumen nep 

talalos meseit : S06s Antal bemutatta a vajda-hunyadi es 

hatszegi takacsczeh oklevelet es statutumait; vegiil Teglas 

Gabor ismertette Inkey Belanak Nagy-Agr61 Irt geologiai 

mtivet, A februariusi ulesen dr. S61yom-Fekete Ferencz 

a vajda-hunyadi kincstari uradalom leveltaranak okrnanyai .. 

b6I ertekezik az Erdohatsag betelepiteserol. Ezen adatok sze... 

rint a betelepites kezdodott III.' Karoly alatt es tartott folytat6lagosan 

Maria Terezia, II. Jozsef es Ferencz kiralyok alatt. 

A telepitvenyesek a Vulkan hag6n at Olahorszagbol jottek 

be; a kincstartol kapott foldekert hetenkint egy ingyen nap- 

~zAmot adtak, s evenkint bizonyos rneghatarozott mennyisegu

A TARSL'LAT Mi1KODESENEK yAZLATA. 123 

szen egetesere koteleztettek. Az aprilisi tilesen Kun R6bert 

folytat61agosan ismertette a Hora-lazadas elnyomasara tett 

katonai intezkedeseket, Majland Oszkar pedig a rumen nepkolteszet 

rneses alakjair61 ertekezett. Ez iilesen olvastatott 

fel a vallas- es kozoktatasi miniszteriumnak leirata, melynek 

ertelmeben a miniszter ur 0 nagyrneltosaga a varhelyi asatasok 

folytatasara 1886-ban 300 forintot utalvanyozott ki. 

Bernat Mikl6s hatszegi birtokos, rnidon epitkezes kozben 

egy hatalmas epiilet korfalara bukkant, ertesitette errol 

a tarsulatot ; eleinte az a velerneny volt elterjedve, bogy 

talan a Castrum Hatszeg korfalait hozta a veletlen napfenyre, 

de Szinte Gabor valasztmanyi tag a majusi ulesen kifejtette, 

hogy a kiasott rom egy csucsives, tehat kath. istenitiszteletre 

.szant templom volt s a XIV-XVI. szazadok kozotti idoben 

epulhetett, meg pedig nagy reszben r6rnai faragott kovekbol. 

U gyancsak ezen ulesen ismertette Szinte Gabor a dr. Aranyi 

Lajos altal carnariumnak minositett algy6gyi epuletromot , ez 

epuletrol Szinte G. szerint els8 latasra nem lehet hatarozottan 

allitani, hogy az carnarium lett volna, mert lehetett alakjat 

es epitkezesi szerkezetet tekintve r6mai furdo is. Ezt a 

tiizetesebb vizsgalat fogja kideriteni, mire ertekezo a valasztmarry 

felkeresere keszsegesen vallalkozik is. 

A juniusi ulesen a felolvasasok sorat Kun R6bert kezdte 

meg, ki a Hora-lazadasra vonatkoz6 regi miivek egyiket 

ismertette. E rminek teljes czime : Hora und Kloska, Oberhaupt 

und Rathgeber der Aufruhrer in Siebenbiirgen. Eine 

physiognomische Skizze, historisch und charakteristisch behandelt 

nebst der Geschichte dieses Aufruhres. Ein Beitrag zur 

Menschenkunde und Geschichte der Unmenschheit im XVIII. 

Jahrhundert des Jahres 1744. Mit beider ahnlichen Schattenrissen 

nebst Wappen und Insigeln. Karlsburg und Hermannstadt. 

(In Commission in der Buchhandlung der Gelehrten 

in Leipzig.) E miivecske furcsasagaibol itt csak kettot eme- 

Iunk ki. Midon a katonasag mar erosen szorongotta Horat, 

ez koveteket kuldott Csaki gr6thoz, Fehermegye foispanjahoz, 

es azt iizente neki, hogy a nemesseggel bekere akar 

lepni ; es ha a nernesseg akarja, velok egyesiil as. minden 

czeljaik elereseben tarnogatni fogja. - H6ra tudta, ugyrnond

KUN R6BERT. 

tovabb a nevtelen szerzo, hogy a magyar nemesseg a csaszari 

kormanynyal nines megelegedve, 5 az eleguletlen nemesseggel 

akarta nagyratorekvo czeljait elerni, A nernet ir6nak 

.ez aIHtasa termeszetesen minden alapot nelkuloz. Egy rnasik 

helyen azt meseli, hogy Horanak fivere olah puspok volt, es 

.mivel nagy vagyonra tett szert, Maria Terezia porosz habonija 

alatt sajat koltsegen ket huszar-szazadot szerelt fel, a 

rniert az udvart61 jogot nyert ket kapitanynak es ket hadnagynak 

kinevezesere. Az egyik kapitanyi allast fiverenek, 

a mi Horanknak adornanyozta, ki mint kapitany a Kalnoky, 

majd Toscana ezredekben szolgalt, A haboru vegeztevel 

eladta rangjat ; penzet es vagyonat elkoltve, csalasokhoz 

folyamodott; a gazdagabb olahoktol rnindenfele iiriigyek 

alatt penzt csikart ki, a melyet visszafizetni nem leven kepes, 

.azzal amitotta tarsait, hogy ok regi privilegiumok alapjan 

egeszen szabad emberek, es foldesuraiknak sernmivel sem 

tartoznak. Ez alHtasat a nernet szerzo rnunkaja veg en maga 

, 

vonja vissza. «Es most eloallanak ezek az ujsagok, panaszolja 

nagy keservesen, es azt mondjak, hogy Hora sohasem allott 

mint huszarkapitany csaszari szolgalatban, es hogy olyan 

fivere sem volt, ki yalaha olah puspok lett volna.» Teglas 

Gabor kerseczi kirandulasarol es az ottan talalt rornai regisegr81 

ertekezve, ujabb adalekokat szolgaltatott Dacia helyrajzahoz 

, ertekezo szerint Kersecz a veczeli castrumhoz tartozott. 

S06s. Antal a szaszvarosi szabo- es borbelyczeh 

diplomajat mutatta be rnasolatban : e diploma 16I a-ben kelt 

Bathory Gabor fejedelem alatt, kinek pecsetje es alairasa is • 

rajta van a diploman, 

Az 1886. evi kozgyiiles Devan tartatott meg junius ho 

15-en gr6f Kuun Geza elnoklete alatt. Az elnoki beszed a 

jegyzokonyvbe sz6szerint folvetetni hataroztatott, Az tiles 

megnyitasa utan elnok udvozolte Pogany Gyorgy foispant 

25 eves foispani jubileuma alkalmabol, mint a tarsulat alaplto- 

es a valasztmany kivaloan buzg6 tagjat, ki nemcsak 

uleseinkben vesz tevekeny reszt, hanem magas allasanak 

befolyasaval is mindeniitt tarsulatunk erdekeit mozditja elo, 

A beterjesztett titkari jelentesbe! kiemeljiik a kovetkezoket : 

a mult tarsulati evben tartatott 10 rendes es egy rendklvuli

A TARSULAT )ti1KODESENEK VAZLATA. us 

tiles, mind Devan. A tarsulat tagjai koziil elhaltak a mult ev 

folyaman br. Apor Karoly tablai elnok Maros-Vasarhelyen, 

Kolosy Antal kaptalani prepost Gyulafehervaron, Szilvasy 

Laszlo birtokos Brettyen, A kozgyiilesen volt ket felolvasas 

: Teglas Gabor ertekezett a r6maiak banyaadministrati6jarol 

Daciaban, Kiraly Pal a varhelyi syr-legio templomaban 

1881-ben talalt feliratos tabla istenneveibol kiindulva ertekezett 

Baal istenrol es annak tlszteleterol. A valasztmany 

kiegeszitesere kerulven a sor, a kilepett tagok koziil ujb61 

bevalasztattak : Barcsay Kalman, Laszlo Ignacz, Laszlo Zsigmond, 

Lazar Gyorgy, Pogany Gyorgy, Rethi Lajos, Tomya 

Sandor, Szinte Gabor. Mint uj tagok lettek bevalasztva 

Inkey Bela, Issekucz Antal es S06s Antal. A valasztmany 

inditvanyara a kozgyules Torma Zs6fia 8 nagysagat es 

Pogany Gyorgy foispant, rneltanyolva rnindkettonek a tarsulat 

koruli erdemeit, tiszteletbeli tagokka valasztotta, Spanyik 

J6zsef megyei jarasi orvos pedig a muzeumnak tett nagyobb 

rnervu adornanyozasai kovetkezteben alapito tagnak valasztatott 

meg. A penztari kirnutatas szerint az 1884/5. tarsulati 

evrol athozott penztari keszlet 2535 frt 38 kr.; az 1885/6. 

tarsulati evben befolyt 1268 frt 86 kr.; kiadatott 666 frt 

74 kr., marad penztari keszlet a jovo evre 3137 frt 50 kr. 

Ebb81 alapitvanyi toke I7~5 frt, forgotoke 1412 frt 50 kr. 

Az augusztusi valasztrnanyi ulesen Teglas Gabor az 

altal a a megye teruleten felfedezett es atkutatott godinesdi 

es boji barlangokat ismertette reszletesen es kimeritoen : 

Kiraly Pal pedig szabad eloadasban kiterjeszkedve az o-kor 

vallasi rendszereire, Lajard elleneben azt bizonyitja, hogy 

a lepcso (letra) szinten a mithracultus mysteriumai koze tartozott. 

Szeptember h6 3o-an Petrozsenyban tartott a valasztman 

y felolvaso illest a petrozsenyiek kiva16 erdeklodese mellett. 

Grof Kun Geza elnoki megnyit6 beszedeben fejtegette 

a varosok keletkezeset s erpelte ki azon tenyezoket, melyek 

folytan Petrozseny egy nagy videk kozpontja leve. Dr. SOlyom-Fekete 

Ferencz a Zsilvolgy beteleplteserol ertekezett', 

Tallacsek Ferencz ismertette a r6maiak aranymosasat a Zsilyeczben, 

s egy altala keszftett terkepen mutatta meg mind 

azon helyeket, melyeken a r6maiaknak itt aranybanyaik \'01-

126 KUN R,6BF.RT. 

tak; vegiil Kuun Robert a jobbagysagi intezmeriyrol ertekezett, 

ismertetve kiilonosen a magyar jobbagyok helyzetet 

a tizennyolczadik szazad masodik feleben, S osszehasonlitva 

a mi jobbagyaink allapotat Eur6pa tobbi allamainak jobbagyaival, 

s ebbol kifoly61ag czafolta azok allitasat, kik a 

Hora-lazadas fookaul a jobbagyok elnyomatasat allitjak. Az. 

okt6beri ulesen S06s Antal jelentest tesz a grof Tholdalagi 

csalad radnotfaji [eveltaraban tett kutatasairol, E jelentes 

kiilonosen kiemeli a leveltar gazdag voltat az Arpadkori 

okmanyokat illet81eg, mi vegb81 az orszagos torterielrni tarsulat 

figyelme felhivatott e leveltarra. A novemberi ulesen 

Majland Oszkar ismertette a parisi ethnologiai muzeurnokar, 

bevezetesul ertekezve az ethnologia tortenelrni fejlodeserol.. 

Ez eloadast; grof Kuun Geza azzal egeszftette ki, hogy Paris 

muzeumainak szama a jovo evben meg egygyel fog szapo-, 

rodni, a mennyiben a lyoni ethnogr. muzeum is ide fog 

szallfttatni, mely f8kent vallas os cultustargyakat tartalmaz 

a Iegtavolabbi keletrol is. Kiraly Pal ismertette Mommsen 

torteneti miivenek V. kotetet, mely a rornai provincziakat targyalja, 

kiemelve Roma es Perzsia harczait, s Palmira bukasat 

ecsetelve elenk szinekkel. Felolvastatott Teglas Gabornak 

egy ertekezese, mely Ampelum (Zalathna) romai banyaszataval 

foglalkozik. A deczemberi ulesen grof Kuun Geza 

Dobrentei Gabor szuletesenek szazadik, illet81eg szazegyedik 

evforduloja alkalmaval ertekezett igen kimeritoen es behatoan 

Dobrentei irodalmi munkassaganak azon idejerol, melyet 

az ir6 Erdelyben toltott, Masodik felolvas6 volt Tallacsek 

Ferencz, ki a Zsilvolgyben Uzott osregi aranyrnosasokrol 

ertekezett, bemutatva egy ottan talalt regi banyaszcsakanyt, 

Ez ulesen hatarozta el a valasztmany egy fenykepezo keszulek 

beszerzeset is. 

Az 1886-iki evrol meg megjegyezhetjtik, hogy a magyar 

orvosok es termeszettudosok buziasi .~s ternesvari nagygylilesen 

tarsulatunkat Orm6s Zsigmond tiszteletbeli tag es Teglas 

Gabor muzeumi igazgat6 kepviseltek,

A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve IV.

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?