szerk.: Kun Róbert és Téglás Gábor

, 

A HUNY ADV ARlVlEGYEI 

\rIII-IK 

EVKON-YVE 

AZ 1893-1896, EVEKROL. 

SZEIU~F.~ZTETTtK 

, ", 

KUN ROB:ER1' E~ 'fEGI ...\S G.\I~OR 

'L\RSl'l..\ 11 TlTK.\ROK . 

• • 

KOLoszvART, 

AJTAI K. ALBERT KONV\~\"O'IH.\J.\. 

IS97·

TARTALOM. 

Ertekezeaek.8s felolvas&sok. 

G"~f Kun» Gl-;a: Elnoki megnyitoja a vajdahunyadi var lovagtermeben 

1893. cvi szeptember 24-en tartott gyUlescn . . . . . . . . • . . . . • . . . • . . 5 

Elnoki mcgnyit6ja az 1895. junius 16-iki kozgyiil~en II 

.lIdrl."lIjt Fereucz: A vajda-hunyadi es gyahiri vasbanyak fejlodese...... 20 

Szilltc Gabor: Hunyadmegyc czfrnerc ..•.•.••.•. : . . • . • . . • . . . • . • • . • • • 27 

Sarmizegctusa, Ulpia Trajana (Varhcly) amphitheatnuna 

(I tervrajzzal) ..........................................•.•.. 35 

}(,,/ulIlbdll Sanu«: Lozsddi nepdalok es tanczsz6k........ . . . . . . . . . . . . . 38 

Teg/tis Odbar: A ket KOkiillo volgyfejcnel lcithato romai vegvcirak es hatartoltc:~ek 

viszonya Dacia katonai cs tartomanyi szekhelyeihcz vagyis 

ApuJumhoz (Gyulafehervar) es Sarmizegetusahoz (Varhely).... . . . . 53 

Millennarie emlekiinnepe1leink. 

Millennaris ernlekbeszcdek Hunyadmcgye 1896. evi majus 14-ec tartott 

millenndris diszgyiilcscn: 

I. Baro S:;elllkel'uzi/i)' G)'lj'r~'Y foispan megnyit6 beszede .......• 61 

2 . .l-Iollali Arthur alispan beszede . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 

3. Grof Klllm Geza bcszcde.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... 66 

4. Retlli Lufos kir. tanacsos, tanfelugyelo emlekbeseede . . . . . . . . . 73 

Varmegycnk millenmiris emlekunnepelye az 1896. evi szcpt. 4-en Jeleplezett 

vulkani es a szept, 5-cn felavatott vaskapui emlekosalopoknal . . .. 79 

I. A vulkani ernlekoszlopnal . 

J. Hr. Szelllkcres:;l/ty G),orb')' megnyit6 beszede . ; . . . . . . . . . . . . . . . 80 

2. Dr. So'l)'olll-Fekele Fereucs cmlekbeszede . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SI 

3. ]all:;a Vaz,,1 petrozscnyi szbir6 beszede . . . .. 84 

U. A vaskapui emlckoszlopnal : . 

J. Br. S:;elltl.:eresz'"y G)'orgy megnyito beszede , . . . . . . . . . . . . . . . . 87 

2. K,1Il Robert alkalmi beszede . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 

3. Lddj' G.),ltla r. kath. lelkesz imaja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 

4. ,;.Vesztor Jll'ikllJs roman puspoki vikarius iinnepi heszede . . . . . . 91 

5. Ho//aki Art/III" alispdn beszede . : . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • 93 

6. Plelsf" Sdndor foszhiro beszede '.' . . . . . . . . . . . . . 94 

.Lap

Hanyadmegye Il-ik millenmiris es Pataky Laszl6 dltal megfestett Hunyadi 

Janos kep leleplezesevcl egybekapcsolt kozgyiilesen tart ott beszcdek : 

I. BM6 Szenllures:;IIIY GyorKY foispin megnyitd beszedc . . . . . . . . 96 

2. Rilll"- Lajos kir. tanacsos, tanfe]ugyelo unnepi beszede . . . . . . . 97 

Tdrsulatunk miUenmlris kozgyiil~se: 

I. Gr6f Kuun Gt;a elnoki megnyit6ja ... 0 • 0 0 0 • • • • • • • • • • • • • • • • • 10I 

2. Dr. .lVdrli Sd"dor tiszteJeti tag felolvasasa : Europa politikai 

constellatioja a honfogJalas idejeben, 896-ban 0 • • • • • 106· 

A devai m. kir. allami (orealiskola millennaris unnepe: 

I. Tig/tis GdIJor igazgat6 iinn.epi beszede 0 •••••••• 0 ••••••••• 0 • • 117' 

2. Ku" RdIJerl rendes tanar beszede .... 0 0 0 ••••••• 0 •• 0 0 0 • • • • • • • I J 9 

A hunyadmegyei Emke millennaris diszgyuJese : 

I. alII,; Lafos kir. tanacsos elnoki megnyitoja 0 • • • • • • • • • 124' 

2. Gr6f Xuu" Is/vii,,: Az EMKE C!S az ezredev. (Kolterneny) . 0 • • 126 

3. Dr. FarIas Rita: Hunyadmegye jelentosege az elsa ezredevben 128 

GrOf Xuu" Giza: Gondolatok a magyar faj hivatasdrol az uj ezredev 

kiiszoben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I33 

Bivatalos reszo 

A tarsulati gyuJ~ek rovid kronikaja 1893 januarjatol 1896 m:ijusaig . . . . 137 

A tarsulat tagjai: 

TiszteJeti tagok 0 •••••••••••••••••• 0 0 • • • • .146 

ElhaJilozott tisztelcti tagok 0 ••• , • 0 • 0 ••• 0 •• 0 •• 0 • 0 • 0 0 • • • 146 

Alapit6 tagok . . . . . . . . . . . . • . . . . . . . . . 0 ••••• 0 • • • • 0 0 • • • • • • • • • • • • 146 

Rendes tagok 0 ••••• 0 • • • • • • • • • • • • • 149 

Vagyonmerleg 1897 februar ro-en 0 

Lap 

•••••••••••••••••••• " • • • • • • • • • • 152 

Tiszt ikar . . . . . . . . . . . II • • • • .'. • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • I S2 

A tarsulattal csereviszonyban dllo tarsulatok............ . . . . . . . . . . . . • • J 52

" , 

ERTEKEZESEK, FELOLVASASOK.

ELNQ I{I MEG NY ITO. 

Mondotta a hunyadmcgyei tOrt~nelmi es rt!gc!szeti't4rsulat vlila!tztmlinya ·'Ital a 

vajda-hunyadi vdr lovagtermeben szeptember h6 24-c!n rendezett fclolvas6 Ulc!sen 

grof Kuux GtzA. 

Tisztelt Kozgyiiles t 

Valamint a termeszetben feny es arnyek, vilagossag e.; sotetseg 

s az evszakok valrjak fel egyrnast s valtaleoznak szuntelernll, ugy 

a tortenelernben is az esernenyek kifejlddesei, a korszakok bontakozasai 

koat arny es feny, vila~ossag, borulat es sotetseg' nyilatkoznak 

; es valamint az elvetett mag es a novenyi elet minden 

csiraja fejlc5dik, ugy, hogy neki adatott, ha a fejlodesre saukseges 

feltetelek meg vannak, a leg ottan ot tan hideg es bidegiilo aramlatai, 

a novekedo arnyak, az ejjeli sotetseg, a hideg evszak daczara 

is, llgy a tortenelrni fejlddest meg nem hiusitjak az iddk mostohasagai, 

az erkolcsi hanyatlas, a zsarnoksag, a vakbuzgosag' heve 

a kozony hidege, az arulas vagy valamely melyre hato orszagos 

szerencsetlenseg, csak az erkolcsi vilagrendet megtart6 alaperdk 

legyenek mp.g, milyen az onmagaban val6 bizalom, a hazaszeretet, 

az Istenben vetett hit, melyb61 csak annyi, mint a mustarmag, a 

hegyet is megmozditja es a melynek semmi sem lehetetlen. 

Odv neked 6h, var, Hunyadiak osi vara, ezredeves itt lakozasunk 

unuepenek estejcn l Kozel egy felezred 6ta neved a hosok 

egyik Iegnagyobbikahoz fuz6dik, s azota az iddk mennyi viszontagsagait 

tapasstalad buban es orornben ; a szerencse csillaga a 

hazai egen, hoi szertelen igen fenylett falaid partaxata, bastyaid 

orma felett, hoi megint a hazafiak elmondhattak a koltovel : 

Rosz idoket erunk, 

Rosz csillagok jarnak.

6 GRGF KUUN GEZA. 

Falaid j61 ismerik az oromriadast, a veszjelt s a veszkidltast, 

a nyilt ellenseget s a titkol6dz6t, az egykori zajt s a kriptai csendet, 

a kozony fagyat s a lelkesedes hevet. Udv neked 6h var I 

Ephialtes nem volt, ki az ellenseget a vajdahunyadi var falai 

kaze vezette volna, a viszalkodas gyakran dult hazankban a hazafiak 

kozt, de arul6kr61 alig tud tortenetunk. Theopompos meg- 

6rizte Herostrates nevet a j6n varosok hat arozata ellen. A hazai 

Klio ilyenekrdl sem tude Az a tilz, mely 1854. aprilis I3·dikan 

ejjel a vir eszakkeleti reszeben tarnadt, minden valosxtnuseg szerint 

vigyazarlansagbol eredt s nem Herostra tos vagy a boszuallas 

rnfive. A ki az akkori romokat latta, a koltdvel igy sz6lhatott: 

5 igy kiegve 

Hunyad eke 

Vad viharok durva feszke ! 

Amde eljott egy jobb kor s a tarsadalom es a magyar allam 

figyelme a jelen eleterds alkotasai kozt a rmilt iddk dicsd 

ernlekti romjai elol sem zarkozott el s ez nem is lehetett volna 

maskepen, hiszen a nagysag es dicsoseg mindig aktualis es soha 

el nem evill, s eljott az a ferfiu, a ki a Hunyadi var felepitesenek 

erdekeben sz6val, Irasban es tettel mtikodni meg nem szunt szive 

vegso dobbanasaig. Megnevezzem e? minek? neve mindnyajunle 

ajkan lebeg, ernleke mindnyajunk szfveben el. A var nagyreszr feleptilt, 

bar meg sok a teendo, Rerneljuk, hogy a befejezes nem fog 

soka kesni. 

Es a vajda-hunyadvari egyJet, a mely itt e var falai kozt 

alapult, hol van? kerdhetik sokan. Kozvetlen mukodesei raincsenek, 

tagjai tobbe gyulesekre ossze nem sereglenek, de hiszem es rernenylern, 

hogy azok szarna meg nem apad, sot a halado evekkel 

nagyban fog gyarapodni, mert a jovc5 nernzedek osszesege fog 

majdan es nernsokara porJepte nyomaikba lepni. 

Az emberek elete olyan, mint a foldre kiontott viz, vag)' mint 

az arnyek s csak is az elvegzett rnunkaban nyer tartossagot, az 

eszrnek azonban orokeletuek. Ugyanazon lelkesedes, ugyanazon torekedes, 

mely a vajda-hunyadvari egylet tagjait arhatotta, biztosan 

rernenylern, a jOVQ kor kozvagyonava lesz, csakhogy az a jOVQ 

kor tobb oly tenyezd kozremukodc5 ereje altai lesz segitve, a melyeknek 

az emlitett egylet segftsege nelkul szukolkodott, A rmi-

ELNOKI MECNYI'l·6. 7 

ernlekek iranti erdeklddes natton n6, a tortenelmi tudss tagul es 

tisztul, a hazaszeretet mind inkabb fogja egyeslteni hazank testvernepeit 

s ekkor Vajda-Hunyad varara, mint a hazai szent fold zarand 

ok helyere el fognak jonni a hazafiak nyelv es vallasfelekezeti 

kulonbseg' nelkul egy hatalmas erzestc51 athatva, egy es ugyanazon 

vezercsillag tundokleset larva az egen. A gyozclmek b6 aratasaiban 

Hunyadi Janos vezerlete alatt reszt vettek hazank osszes nepei 

s Matyas kiraly igazsagossaga mindegyikokre kiteriedt 5 a 

rmivelodesnek altala megszerzett 5 biztositott joteternenyeiben a 

magyar szent korona osszes nepei reszesedtek. 

»Hullatja leveler az ideS yen faja,« mondja a kolto, de nyilvan 

latjuk, vannak e fanak orokzold, hervadhatlan levelei is, ilyen 

hervadhatlan level a »dulcis arnor patriae,« az a test veri szeretet, 

mely ontudatlanul bar es sokszor lathatatlanul a kozds haza gyermekeit 

egyrnashoz fiizi, a tokeletesedesrdl val6 hit, a philantrophia, 

a rnunkassag s az isteni gondviselesben vetett bizalom. Ha elborul 

az igazsag napja, e hervadhatlan levelek sem lattatnak tobbe, de 

az igazsag napja elobb-utobb kivilagosodik, bland; post mlbila soles, 

Az irani nepek osregi hitregeje a vilagossag es sotetseg harczairol, 

rnelyekbol vegre is az elobbi lep ki gyc5zokent s biztositja uralmat 

az emberi nem torteneteben, minden jel oda mutat, elobb-utcbb 

val6sagga lesz. 

Meltokep hogyan keszulddjunk bemenni a nagy kapun, mely 

evezredet evezredtol vAlas7.t el? 

Meltobb keszulcdesunk "em lehet, mint a rnukalkodas, a fevekenyseg 

minden teren, munkaban az elet, Isten is 1lttlnkdra jiJut, 

mondja a regi kozmondas. Igy legyen azon kapu evezredes felvonulasunk 

diadalmanak kapujava. Nem eleg a munka erteket ismerni, 

hiszen azt minden penzert cselekedc5 tudja, nem eleg azt szeretni, 

de vilagos ontudattal kell birnia mindenkinek arr61, hogy az altal a 

a j6ban j61 vegzett munka resze azon kozmunkanak, melyt61 hazaja, 

nernzete elc5rnenetele fugg. 0nnepi keszulddeseink egyike abe 

b61 alljon, hog}' mind jobban ismerkedjunk meg azon foldreszszel, 

melyrol a Pannonia megvetelerol sz616 enek igy emlekezik : 

Lak6f61 de nagy jo volna, 

Bogy annal jobb sehol nem volna, 

melyet az idegen Freisingi Ott6, XII. evszaebo! va16 ir6, Isten paradicsornahoz 

5 Aegyptomhoz basonHt: la"UJ1latn paradisus Dei,

oe! A~gyjJhlS s melyet mindnyajan buszken es boldogan hazanknak 

nevezunk, Hazank eg~szet ugy isrnerhetjuk, ha reszeit minel alaposabban 

ismerjuk, A c hunyadmegyei tortenelrni es regeszeti tarsulat 

s azon czclb61 alakult meg, hogy megyenk multjat es jelenet 

lehet6leg felderitse s tobb mar tiz esztendejenel, sot kozel van mar 

a harom lustrum betelese, hogy valasztmanya tagja i ezen czelra 

lankadast nem ismer6 munkat fordftottak. Kutattak a megye termeszeti 

nevezetessegeit, mindennemu termenyeit, a nepelet nyilatkozatait, 

jelesen a nepkolteszet rnezei viragait, a hitregek toredekeit, 

a nepmeseket, a nepbabonat, az itt beseelt nyelvjarasok sajatsagait, 

a megyei nepviseleteker, a megyeben barhol elszortan letez6 

s ezen megyere vonatkoz6 mindennermi regisegeket, torteneti 

emlekeket, okrnanyokat, kezfrari rmiveket, nyorntatvanyokat, 

nemesi czfrnereket, kozpecseteket. E kutatasok jelentekeny eredrnenyekre 

vezettek s megyenk multjanak nem egy hornalyos re]teket 

vilagosltottak meg. Es meg sines monographiank I Ha anyagi 

eszkozeink megengedtek volna, bizonyara mar letre jott vo!na a 

regt6J fogva 6hajtva vart Hunyadmegyei monographia, de ennek 

koltsegei sokkal tobbre mennek annal, mint a mit czeljainkra al 

dozhatunk. Magyarszag legtobb megyeje imrnar elkeszult monographiajaval 

s a melynek meg nines, lazasan siet a rnulasztast potolni. 

Seomszedaink: Arad- es A.·Fehermegye surgosen iratjak 

monographlaikat,· Dobokamegyee mar reg megiratott, Szolnok- 

Dobokaet jeles tud6sunk Rethy Lasz16 most Irja. De nem csak 

rnegyek es varosok, hanem az orszagszerte viragzQ koamuvelodesi 

Intezetek, jelesen az iskolak, evkonyveik ossseszerkesztesevel, tortenetck 

megirasaval keszftik eia magokat az orszagos unnepre. 

Es nalnnk Hunyadmegyeben melyseges hallgatas egy ily rnunka 

megirasar6J. Egyesek ejjeli gyertyavilagnal is rnunkalkodnak ugyan, 

jegyzetet jegyzetre halmoznak, de a rnegfrando s kozre adand6 

megyeismenek kivaloan surgos tigye a nyilvanossag elott evek 

6ta nem targyaltatott, arr61 s~6 nem volt. Ket evtized elott megyenk 

egyik lelkes bizottsagi tagja inditvanyara a monographia 

szerkesztesenek- ugyet egy tobb tagu bizorrsagra bizta, melybe en 

is bevalasstattam. Ez a bizottsag fajdalom I darab ideig csak nevszerint 

elt, s Iassan magaban elenyeszett. Evek elott egyik me- 

~yegyUlesiinkon a regi indttvany el6vctelct kertern hivatkozassal a

valtozott viszonyokra, az idlSkozben megalakult hunyadmegyei tor .. 

tenelmi es r~g~szeti tarsulatra, rnely az eJv~gzend6 munkaval megbizand6 

leone. Az indftvany megujltasa JeJkes fogadtatassal talalkozott 

ugyan, de felhozatotr, hogy ez ide) szerint nines oly megyei 

alap, melyb61 a megrrando munka koltsegel fedezhet6k volnanak, 

Ismet teltek evek s ime mar ugysz61va a millennium kuseobehez 

ertunk. A mooographia mellett felhozott ervek egyr6J. 

egyre ervenyben vanna k s ezekhez most hO'~zajarut a siirgossegi 

indok is. Hogyan lehessen az, hogy e."J Hunyadrnegyeben, a tortenet 

klassikus (oldjcn, ne tudjon letre jonni egy a jelenkor kivanalmainak 

megfelele rnonographia, itt, a hol erre orszagunk egyik 

legdicsobb rnuemleke, Vajda Hunyad vara, es annyi mas torteneti 

nevezeressegu ernlek hallgatagon ug)'an, de aeert mindenkinek erthetden, 

ki nem csupan a jeJenben s a jelennek el, hatalmasan felserkentenek, 

e munka teljesiresere indltanak s a hoi az erre val6 

elokeszuletek nagyreszet a hu .iyadmegyei tort. regeszet! tarsulat 

evek hosszu soran megtette l M~g nem keso, vallvctett rnunkaval 

a monographia letre johet, de mar nines t obbe idc5 a hosszas e16ertekezletekre, 

az iranyelvek feletti vitakra, hanem tenni kell nagy 

serenyseggel, mert idonk rohan s ket eves nehany honap elteltevel 

irnrnar a rnillenniumi tinnepre fognak rnegkondulni hazank OSZ· 

szes harangjai. A7. en indirvanyorn, a mikor azt tettem, kivant sikerrel 

nem jart, Talan a nyom6s indokokat nem elegge fejtettern 

ki ? Tegyen most megyei bizottsagunk egy mas tagja inditvanyt 

az ervek teljesebb kifejtesevel, hivatkozassal az id Jk into szavara, 

az orszagos mozgalomra a monographiak megfrasa kortil, az iigy 

siirgossegcre es erdsen hiszem, az indirvany most sikerre vezeter:d. 

E.s ha a hunyadmegyei tort. es reg. tarsulat fog megbizatni a 

munka megfrasaval, bizonyrira ejjelt nappallal osszeteve minden 

igyekezettel azon leszunk, hogy a kivant munka idejeben megjelenhessek 

5 a millenniumi kiallltas azon oszt-ilyaban, melyben a 

tobbi monographia ki fog allittatni, a mienk se hianyozzek. Vajha 

hc5 ohajtasunk teljesednekl Es meg egy rnasik ohajtasornnak adok 

itt kifejeaest, mely nern tobbe az erdelyi reszek egyik megyejet, 

hanem az egesz rcgi Erdelyt illeti s ez abbol all, vajha a millenniumi 

unnep alkalmabol a hIrneves tortenese Benko J6zsef

10 cm6F KUUN GEZA. 

Irati kotet kiadasa bizonyara nem kis koltseget igenyel, de ha e 

caelra az arra vallalkozok vagy vallalkozo r~sz~rol kibocsatott 

felsz6litas fog koekezen forogni, nem ketlern, a torteneti multunk 

irant erdekldddk szivesen fogjak aldozatok mertekevel a nagy czelt 

eldrnozdltni. A reszletekkel itt nines helyen foglalkoznom, csa1c 

ohajtasomnak adtam kifejezest, mely bizonyara sokaknak ohaj- 

tasa, Minden szep czel aldozattal jar s a haza hu fiaitol tehetsegok 

rnerteke szerint aldozatot var, A haxafisag es a lankadni nem 

tud6 aldozat a haza oltaran hasonlok azon ego csipkebokorhoz, 

melyet Mozes latott, rniddn az Isten hegyehez jutott, a Horebhez, 

a csipkebokor eg vala, de meg nem emesztetik vala. 

Valasztmanyunk itt e varosban e mai napig ugyan felolvas6 

ulest nem tartott, de azert a hunyadmee yei tort. es reg. tarsulat 

resz~r61 nem rna vagyunk itt eloszor Pal' evvel rnegalakulasunk 

utan egyik kozgyUlesiinkrol jottunk ide hazai tudornanyunk nagy 

disee Pulszky Ferencz s a nernet regeszek egyik vezerfia Benndorf 

Ott6 udvari tanacsos es b~c,i egyetemi tanar kiseretebeu, azon 

gyUlesiinknek mintegy iinnepi je'leget emelve Vajda-Hunyadvar 

falai kozt. Es akkor, ugyszinten egy rnasodszor, mikor a magyar- 

orszagi torteneti tarsasag tagjaival egyiitt jelentuuk meg e helyen 

azon tarsular nagynevtl, kivalo erdernu elnoke Szecheny Antal gr. 

o nagymeltosaga vezetese alatt, Vajda-Hunyad varos kivalcan szlyes 

vendegszeretettel fogadott, melyre mindenkor a reszevevek 

ordmmel fognak visszaernlekezni. A ki a multakert Ielkesiilni tud, 

s a torteneti impressiokat megkap6 kozvetlensegokben keresi, a ki 

latni akarja, mint emelkedik egy varos a modern gyaripar vivo 

manyainak felhasznalasaval a kozepkor egyik legdicsobb miiernleke 

toslomszedsagaban, jojjon ide VajdaHunyad varosaba. 

A hunyadmegyei tort. es regeszeti tarsulat valasxtrnauya 

Vajda-Hunyad va rosa meghivasara orornrnel s halaerzettel gyule- 

kezett ossze e mai napon e kiralyi V3r falai kozt, hogy itt felol- 

vas6 griilest tartson. Fogadja a varosi tanacs, a nagyerdernu polgarmester, 

az itteni vasgyar nagyerdemu igazgat6ja, s a varos 

hazafias kozonsege meleg koszonetunket :1 szfves rneghtvasert. S 

ezzel a felolvas6 gyUlest megnyitottnak je.cntem.

E L N 0 KIM E G N Y I T 6 B E SZED. 

Mondotta a -Hunyadmeeyei tortenelmi C!S rc!gc!szeti tarsulate 1895. evi junius 

16-4n tart ott kozgyiilc!sc!n gr6f KVVN Gf:.zA. 

Tisztelt kozgyUles! 

»Sok ut visz a rnagasra ; s ez utak koet nem egy van, mely 

mindenkinek hatalmaban aIle - irja Kolcsey :tParainesise ezimii 

rernekmtiveben. Ilyen ut Kolcsey szerint a koziigyert tenni rnagunkban 

vagy masokkal egyutt. Hiaba alkotunk tarsasagot, ha feladatai 

megoldasara is nem tarsulunk. Ez kotelessegunk s a katelesseg 

teljesftese szinten egyike azon magasra vezetd utaknak, 

melyek mindenkinek hatalrnaban allanak. Azzal. hogy valamely 

koahasznu, udvos munkassagu tarsasagnak tagjai koze leptunk, 

iranta onkent kotelezettscget vallaltunk, melyet, mig kotelekeben 

vagyunk, sziinteleniil szern dolt kell tartanunk, teljesiteniink kell. 

A legerdsebb lancz az, melyet magunknak kovacsoltunk, de 

ez egyszersmind a legkonnyebb is es val6 gyonyor(is~g hordanunk, 

rnert egyeni bajlamainknak legmegfelelobb, melyet ha levennenek 

rolunk, ismet magunkra vennok s ha nem volna, lelkunkben utana 

sovar vagy tamadna, H]. e megyeben meg nem volna torteneti, 

regeszeti tarsulat, nem ketlern, sot erdsen biszem, elenk volna bennunk 

az ohajras egy ilyent, meg pedig rninel elc5bb s inkabb rna, 

mint holnap, megala pitani, A tarsulat harem lustrum 6ta meg van, 

tagjai )coze tartozunk, tegyuk meg tehat erdekeben mind azt, mire 

magunkat Jegjobb belatasunk szerint onkeut koteleztuk, mert kotelekebe 

nem reabeszeles vezetett, hanem meggy6zodesunk. Felbuzdulasunk 

nem lett volna valodi lelkesedes, ha azt kozony, erdektelenseg 

valthatta volna fel, meggy6zod~slink pedig omimftas 

lett volna, ba az nehany rovid ev elrnulasa alatt szarnyat oltve, 

lelkiinkbc51 vegkep eltunt volna, hiszen a val6di lelkesedes megtart

I~ GROF KUllN m~Z_\. 

azon rovid id6re, melyet emberi eletnek nevezunk, mivelhogy a 

sziv melegevel azonosiilt s esak azzal szfinik meg s a meggyozodes 

nem legtukrozet, hanem egyenisegunk lenyege, lenyegenek java. 

Id6k rmiltaval, igaz sokfele erdek nem hevit tobbe, vagy legalabb 

nem ugy, mint hajdan, sok hangos vagy elnermil szivunkben, felesszamu 

remeny, ha egyszer elvirult, tobbe meg nem ujul, a velemenyek 

pillang6i napokat elnek, nezeteket valtoztatunk s bolcshoz 

illu dolog: mutare c01zsili,t1ll ill melitis, am de ejvaltozekonysag kczepette 

vannak targyi, sot vannak alanyi igazsagok is, melyek 

megallnak es meg nem ingathatok s mig eldbbenieket fogva tartani 

vetek, utobbiak minket tartanak fogva s mind azok, mind ezek 

oly eros meggyozodeseink, hogy, ha tuladhatnank rajtok esodakepen, 

bizonynyal egyeni jellegunkbe esnek esorba, egyenisegunk 

nemely tenyezojetdl fosztatnank meg. Kovessuk hat meggyozode· 

stink sugalatat s tegyunk, a mi tennunk adatott, nagyra hivatott 

tarsulatunk elornozditasara, Imrnar ugy szolvan a millenium ku 

szobehez ertunk. R6ma megalapltasanak napjat. aprilis 2 r-iket, a 

varosiak m6d nelkul valo vigsaggal unnepeltek, ez volt a Paltlia-k, 

vagy Pan'li'a-k tinnepe s a varos alapitasanak ezredi k esztendejeben 

ez ida tajban nagyszeru jatekok rendeztett ek. Mi rnaradt e 

vigsagb61 s a gladiatori jatekokbol egyeb marnornal s kesdn jaro 

megbanasnal P Rorna masodik evezrede aggaszt6 elojelek kozt kezdodott, 

a Paliliak oromzajaba nagyon is belevegyUlt a fegyverek 

zaja, a regi erkolcs szerfelett meglazult, a kozszabadsag alahanyatlott, 

tobbe nem spartai ferfi kar kuzdott. A vigalomba elrneniltek, 

nem lattak a baljoslani csillagalldst s a kozeledd enyeszet felettok 

lebeg6 arnyekat. 

Az egyes evszazok betoltevel tartatni szokott Iud" saeculart's-ek 

alkalrnabol a szibylli konyvek rnegkerdeztetrek ugyan, de 

homcilyos valaszaik a de cemvi'r·ek, qui1zdecemvir-ek tetszese szerint 

ertelmeztettek s ezeknel a fotekintet oda ira.iyult, hogy a rnulatsag 

felett erzett kozororn valamikepen meg ne zavartassek. Mi a bonfoglalas 

milleniurnat komoly terfiakhoz rneltoan kivanjuk tinnepelni 

s nern gondtalan gyermek modjara, ennekokaert dicsd ernleket neesak 

mulekony unnepsegekben. de maradand6 al kotasokban es fc5· 

kepen ezekben igyekezsunk a keso ut6dok saamara megorokfteni. 

Tartsuk meg a mi j6 volt a rnultban es bizony sok j6 volt es ha

ELNUKI MEGNYITO JJESZr!:D. 

mar elveszftettuk, igyekezziink leherdleg visszaszerezni azt, a mi 

abb61 visszaszerezhetd, ertsuk meg az idok into szozatat, a (aji erdeket 

apoljuk, mint atyaink tettek, legyunk feltekenyek nemzeti 

jellegunk alapvonasaira, mint oseink voltak, szeressuk egyrnast, kik 

e haza gyermekei vagyunk nyelv- es vallasfelekezet kulonbsege 

nelkul, mint azok, a kik a kozhaaa vedelrneben a Kenyermezdn 

I479-ben egyrnast testverileg tamogatva kuzdottek es gyoztek, legyunk 

egyetertok, a mint eddig csak az elnyornatas s a fenyegetc5 

veszedelern napjaiban voltunk, karoljuk fel a kozrnuvelddes egesz 

erdekkoret, mint a hogy ezt eddigele nem elegge tetttik s ez okon 

irta s irhatta Mikes Kelemen leveleiben, bar nemi tulzassal, hogy 

egyik foohajtasa az. hogy a tudornanyossag 01y altalanos lenne az 

orszagban, a milyen altalanos a tudatlansag, torekedjunk az erkolcsok 

feddhetetlensegere, mert igazat mond koszorus koltdnk, mikor, 

igy szol : 

III - minden orszag tarnasza, talpkove, 

A' tiszta erkolcs, mcly ha megvess, 

Roma lcdol 's rabigaba gornyed.c 

Az allarn, tarsadalorn s egyesek egyesiilten rmikodjenek kozre 

az orszagot felviragozt ato alkotasokon feltekenyseg nelkiil, oszinten, 

az eszmenyi magas czeiokat rnindeg szem elott tartva es serenyen 

mert a kesedelem gyakran kipotolhatlan karral jar. - A magyar 

kozjognak egyik jeles fejezeteben boven van szo a megyei autonomiarol, 

melynek egykoron tag kereten behil a torvenyhatosag 

mind azt megtehette s erkolcsileg kotelezve volt megtenni, mit az 

akkori ertelemben vett kozj6 igenyelt es megkivant. A hazaszeretet 

a municipium szeretetevel kezdodott s a haza boldogulasara iranyu16 

tevekenyseg a megyei eletbol indiilt ki, ugy a jogok, mint a 

kotelessegek sulypontja a megyei eletben rejlett. Valtozhattak s 

felettebb valtoztak az id6k, csak az ut6bbi evtizedek alatt is, 

de azert most is ep ugy, mint regen, a kozhaza boldogulasa rnagaban 

zarja az egyes rnegyeket, mint egy nagyobb kor a bele es6 

kisebbeket s a kotelessegek teljesitesenel is az allampolgarok a 

megyejok irant fennallo kotelezettsegeik betoltesevel nagyreszben 

teljesitik a kozhaza irant tartoz6kat. Mi nekiink is Hunyadrnegyeieknek, 

kik busaken valljuk magunkat azcknak, a honfoglalas milleniurnat 

oly kozhaszrui intezrnenyek felkarolasaval, letesitesevel, tamo-

14 GR6r KUUN GEZA. 

gatasava! kelt megiinnepelniink, a melyekbol megyenkre maradand6 

haszon s nem rmilekony disz arad. A hunyadmegyei torteneti s 

regeszet! tarsasag egyik legkivalobb kulturintezete megyenknek. 

rmizeumaban a rnult iddk hii tukrenek reank maradt becsesebbnel 

becsesebb toredekeit szernleljuk, evkonyveiben teljes monographia- 

janak feiderftesere szolgai6 ertekezesek foglaltatnak, valasztrnanyi 

gyulesein a kulonbozo ismeretagakbol tartatnak felolvasasok s a 

tudomany es tarsadalom legerdekesebb kerdesei felett eszrnecserek 

folynak. 

A rmizeum a tudnivagyonak barmikor is megnyittatik, valaszt- 

manyi uleseink nyilvanosak s a valasztrnany gyUlesein vaI6di orom- 

mel fogadja mindazokat, kiket oda komoly erdeklodes vezet. Ra- 

gadjuk meg tehat a millenium alkalmat, s unnepi aldozatunkat ne 

tagadjuk meg azon tarsulattol sern, mely a mienk s nem kis dlszere 

valik rnegyenknek, sot inkabb vonjuk be tarnogatasat unnepi pro· 

grammunkba. A kik meg nem tagjai, sietve Iratkoxzanak be tagjai 

koze, szaporitsuk az eddig tett alapitvanyok szarnat, mely fajdalom I 

nem nagy szarn s tavolrol sem elegendo az eleje tuzott feladatok 

rnegvalositasara. Mennyi diszt arasztana megyenkre s Deva varosara. 

mily melto megunneplese volna a milleniurnnak, ha ennek alkalmabel 

a megye kozonsege egy az igenyeknek teljesen megfelelo 

rmizeumepulet felepiteset hatarozna el! Mennyit nyerne Deva varosa, 

s vele egyiitt rnegyenk, ha e megyei szekvaros falai kozt egy 

gorog-romai stylii 1111tSe1t11l in antis ernelkednek hasonloan az Aquin: 

cumihnz, de annal nagyobb rneretekben. Miert ne lehetne ez ? Az 

aldozatkeszseg az erkolcsi vilagban csodahatalrrni. 

Az egyes tudornanyok koreit folytonosan bdvitik az ujabbnal 

ujabb felfedezesek, a vissgalo elme nem sziinetel soha, a tavcsd es 

g6rcsc5 nem szfinik meg az erdeklddok elc5tt a titkok Iatyolat mind 

inkabb follebbenteni. De talan egy tudornany sines, melyben a fel- 

fedezesek oly nagy szammal tortennenek foldtekenk legkdlonbozdbb 

tartornanyaiban s oly surun kovetnek egyrnast, mint a regeszet 

teren. Nerncsak a szarazfold rejti sotet melyeben a regi idoknek 

meg most is megszarnlalhatlan ernlekeit, hanem a foly6k, a tavak 

es tengerek szinten felesszamu targyait s tanuit orzik a reg elmult 

korszakoknak. Tudjuk, hogy Decebal kincsei egy res ~et a Sargetia 

vizebe dobatta, a mely dak folyonevbdl eredt a mai Strigy elne-

ELNUKf MEGNVJT6 RESZED. 15 

vezes, s azt is tudjuk, hogy peldairnrnal Dacia teruleten maradjak, 

bogy 1723-ban egy feliratos kovekkel megrakott haj6 kozel Szegedhez 

a Marosba siilyedt, es meg szerencse, hogy az ezeket szallit6 

Ariosti gr6f idejen lemasolta tartalmukat*); a Tordosi neolith 

telepnek szamos maradvanyait szinten a Mares vizei fedik. A 

bodeni to czolopepitkezesei vilaghirfiek s ilyenek talaltattak hazankban 

is a Ferto-to aljan. Istrianak egykori f5varosa Resactium, 

melyben Epulus nevu kiralyuk szekelt, Pietro Stancovich tud6s 

kanonok szerint a Bias obol part jan CasteJnuovo kozeleben fekudt 

volna es csakugyan ae ezen a helyen eszkozolt kiasatasok ott tobb 

epitkezesi maradvanyt hoztak napfenyre, sot az egykori kikotd falai 

reszben egy domb aljan az ott nem nagyon mely tengerben e 

szazad elejen meg meglettek volna, ha az errol szo16 hir val6nak 

veheto. 

Szarnos ernlekjel, melyeket a fold nem takart el s melyeket 

az, kit iitja kozelokbe vezetett, minden nehezseg nelkfil megszemlelhetett 

volna, rnindazonaltal a tudornany szarnara csakis a legujabb 

idokben tedeztetett fel, igy a Tropaeum Trafaui Dobrudsanak 

Adamklissi neva kozsegeben, melyet IS 37-ben a III. Frigyes 

Vilmos porosz kiraly altai II. Mahrnud keresere a Torokbirodalomba, 

a torok hadugy javitasara kuldott porosz tisztek fedeztek 

fel, s a kesobb oly neve-ctesse lett Moltke Helmuth ismertetett a 

Torokbirodalornrol irt Hhlin5 rrniveben. J 837-ig AdamkJissi lakosain 

kivul Jegfeljebb videkenek gyer lakoi, pasztorok szemleltek e 

nagyszerti epitrnenyt kozornbos szemmel, vagy talan epen borzalommal, 

mint emberfeletti lenyek alkotrnanyat. A jeles tudes Tocilesc6nak 

hosszabb kutatas utan sikerult az ernlekjelt kornyezd 

romok kozt egy nagyszerti meretekben fennmaradt epitkezesi fel- 

Iratra talalni, mely Trajan czimezetet tartalmazza. Ez a felettebb 

becses lelet megfejti az illetd ernlekjel rejtvenyet. 

A rmilt 1S94·ik esztendot a Dacia Provincia Augusti ismertetesere 

tartoz6 irodalomra nezve meltan szerencses esztendc5nek 

nevezhetjuk. Az ide tartoz6 rnunkak felsorolasat kezdem tarsulatunk 

tiszteleti tagja, ] ung Gyula :t Fasten der Provinz Dazien c cz, 

miivevel (Innsbruck, 1894), melyben elegge nem meltanyolhato szor- 

*) -Inscneroni antiche trovate e raccolte :ra Ie Rovine della Transilvania 

I'anno MDCCXXlIl.c

16 

galommal osszeallitotta Dacia helytartoi, procuratorai, legatusai, 

tribuni militumai, az ala-k vagy cohors-ok praefectusai, a varparancsnokok. 

a centuri6k nevsorat, az illetok biographiai adatait, a 

mennyiben ezek kinyomozhat6k voltak, mas provinciakba val6 at· 

helyezesoket s rangfokozati eloleptetesoket. Ugyanezen munkajaban 

szerz6 a Daciaban allomasozctt legi6kr61, az ottani segedhadtestekr61, 

u. m. a~ alakrol, cohortesekrdl, numerikrol s vexillationesekr61, 

a daciai hadtestek elhelyezeserol s a varakrol, a kozlekedes 

regi utair61 s az erdelyi reszek deli videkeiben letezett telepltesekroll 

Dacia aranyterrnd videkeircl, helyhatosagi fejlod6seroJ, a tao 

borhegyek jelensosegerol s vegtil a koziga~gatas szervezeterdl igen 

erdekesen ertekezik ; munkajat bevezetessel kezdi s potlekokkal reo 

keszti be. Muzeurnunk nagyerdernu igazgatoja, Teglas Gabor tud6s 

ertekezeseit szerzd, mint a hogy ezt ily alapvetd ertekezeseknel 

varni lehetett, gyakran idez], leggyakrabban Dacia aranyterrnd videkeirdl 

sz616 fejezeteben, Egy masik kitono mii, a melynek II. 

kotete szinten az 1894. esztendeben jeJent meg, tarsulatunknak 

elejetol' fogva egyik legrnunkasabh tagja, Kiraly PeU »Dacia Pro 

vincia Augusti" czimu mtive, mely a nagyerdemu elerneri plebanos, 

Szab6 Ferencz "torteneti nep es foldrajzi konyvtara " XLVIl.~k es 

XL VIII-ik kotetit a!kotja. Szerzd e muveben a Daciara tartoz6 

adatok ossaeseget lehetoleg boven, vilagosan s muveszi alakban 

csoportositotta a megfelelo fejezetek be. 

E kittino rnnnkat a mult ev szeptembereben tartott valasztrnanyi 

gyiilestinkon, mel yen dr. Keller Ott6 baratorn is jelen volt, 

tarsulati titkarunk, Kun Robert, ismertette nemetul is. Franz Cumont 

jeles regesznek s tortenesznele 7J Textes et Monuments figures 

relatifs aux Mysteres de Mithra" czfrml kivalo becsu nagy 

munkajauak elsd fiizcte meg a mutt evben jelent meg, a rnasik fuzet 

a jelen ev elejen s az egesz nagy terjedelmu kotet nyorntatasa 

meg ez evben fog befejeztetni. Az elso fU7.et a Mithra-rol sz616 

s a keleti, gorog es Jatin Iroknal elofordulo hosszabb rovidebb SzO· 

vegeket tartalmazza, a rnasodik fiizetben szerzd a letezo Mithraemlekek 

koaleseben, kezdve azoknal, melyek Aisia kulonbozd tartomanyaiban 

talaltattak, egesz Daciaig jut el; a harrnadik filzet 

tehat a dacziai mithraeumok folytatasaval fog kezdlSdni. A rnasodik 

filzet vegso lapjan, ugy, mint a 280·ik lapon, kezdi szerzc5 a

ELNOXI MEGNVJTO BESZtD. 

aarmisegetusai mithraeumok lefrasat 5 mindjart az els6 jegyzetben 

Kiraly P. "Sarmizegetuzai Mithraeum" czimii, felettebb becses 

nagy mtivere hivatkozik, mely a sarmizegetusai asatasok legteljesebb 

eldadasat tartalmazza.*) A mult evben megjelent s reszben 

Daciara vonatkoz6 munkak kozt m~g kettdt ernlitek meg, u. m. 

tarsulatunk tiszt. tagja Torma Zs6fia () nagysaga "Ethnogra. 

phische Analogien." (lena J 894.) cz. nagyerdekfi konyvet s igen 

tisztelt muzeum igazgat6nk, Teglas Gabor "Ujabb adalekok az 

aldunai zuhatagok sziklafelirataihoz s az aldunai hatarvedelem viszonya 

Dacia torteneteben egeszen Trajanus f611epteig" c1.imu jeles 

tanulrnanyat. 

Torma Zsofia a Nagysaga, ki a hunyadm. praehistoricus 

telepek kiasatasaval maganak az archaeologiai tamilmanyok teren 

fenyes es maradando erderneket szerzett, idezett konyveben az altala 

feltalalt nagyerdeku leletek alakjait s diszitesi motivumait az 

o-hellen es azsia! hasonalaku es hason dlszltesii leletekke.'. osszehasonlitvan, 

rearnutatott a rmivelddesnek keletrdl nyugat fele tett 

iitjara. A mykenei kultura maradvanyai reszben kisazsiai, (chetita) 

reszben phoenikiai elemeket mutatnak eld, de a gorog szellem az idegen 

motlvumokat nerncsak atvette, hanem sajat jellegehez kepest 

fejlesztette is. Keletnek fe1es szarnu motivurnat a gorog rmiveseet 

kozvetitette nyugattal, de azert a thrak kultiira kozvetlemil is erintkezett 

kelettel es szinten egyik lanczszernet alkotja a kelet es nyugat 

kozt valo kapcsolatnak. Teglas Gabornak, Dacia tortenete faradhatlan 

nagyerderrui kutatojanak, sikerUlt fennemlitett munkajaban 

az olasz Marsigli L. gr6f altai felette hianyosan s hibasan kozolt 

harom aldunai rornai feHrat szoveget lehetoleg kijavitva 5 kiegeszftve 

uj6lag k6zze tenni. Marsigli 6ta Teghis Gaborig senki sem 

vette rnaganak azt a faradsagot, hogy a tud6s olasz altal kozolt 

ket szembettinoleg hianyos feliratot tuzetesen szemiigyre veven, 

hiven lernasolta volna. Teglase az erdern, hogy e harom sziklafel- 

Iras imrnar kiegeszfrve s javitott olvasasban all el6ttiink. 

A hazai tortenet teren a megyenk monographiajara tartoz6 

elomunkalatok emlitenddk meg. A regeszeti reszt Teglas Gabor, 

.) Le comte - rendu le plut complet des deconvertes faltcs ;l Sarmizegetusa 

a ete donne! par M. Paul Kiraly stb. 

2

-18 GR6F KUUN CtzA. 

a magyarhoni varakat, templomokat Szinte Gabor, a tortenelmi 

reset Kiraly Pal, Kun Robert irjak s a megye jelen allapotaval 

Rethy Lajos, Kapcza Gyula, Mailand Oszkar, Kolumban Samu, 

Borostyany Bela. dr. Reichenberger Zsigmond stb. foglalkoznak. 

A hazai neprajz kordl az ut6bbi idoben elismeresre melto erdemeket 

szerzett maganak tisztelt konyvtarnokunk Kolurnban Sarnu, 

kinek -Lozsad es Nepe« czfmfi jeles errekezese, a »Hosdarhiak 

nepszokasai e, »Haller Hdrmas Istorid janak cgyik rneseje .szekely 

kontcsben- czimii dolgozatai az »Ethnographiac.ban lattak napvihigot. 

Muzeumunk a foly6 evi nyari szunidok alatt fog az uj helyisegekbe 

atkoltcztetni, a rnelyek ugyan jobbak a rnostaniaknal, de 

azert meg tavolrol sem felelnek meg egy oly jelentekeny rmizeurn 

igenyeinek, a milyen a devai, 

A mult tarsulati evet sern zarhatjuk le a nelkul, hogy a 

fajdalom szavat fel ne erneljuk. Egyike legclso alapit6inak Kun 

Kocsard gr6f, megyenk buszkesege, szemefenye, a nagy magyar s 

b6kezii partfogoja a taniigynek s minden magyar erdeknek, nines 

tobbe a halandosag kotelekeben. Foldi szernunk nem fogja latni 

tobbe, amde nagy lelke elni fog elete rnunkaiban orokke s peldajaval 

hatni meg nem szfinik hazank JOVQ nernzedekeire. Egy reank 

fennmaradt regi latin aldozati mondas igy hangzik: 

kegyelet.c 

.Parva petunt manes, 

Pietas pro divite grata est munere. c 

.A boltak keveset kivannak, gazdag ajandekszarnba megy a 

Valamint a hitbuzg6k ahitattal zarandokolnak a szentek sirjaihoz, 

ugy a hazafiui erzestdl athatott nernzedekek ahttattal kozeledjenek 

az algy6gyi sziklasirhoz, melynek rovid felirata egy a hazafiui 

erenyekben toltott igen hosszu eletnek ernleket fogja beunok 

feleleveniteni. Deva varosa, melynek egyik utczajat Salamon Fe· 

renczrdl nevezik, bizonyara a varos hazafias lak6inak egyik forr6 

6hajtasat teljesitene, ha valamelyik piacaat vagy utczajat Kun Kocsardrol 

nevezne el, es Szaszvaros, a meJynek falai kozt emelkedik 

a ref. Kun-collegium, szinten bizonyara a tauugy baratjainak kivan· 

saga szerint tenne, ha hasonlokepen valamelyik utczajat vagy

ELNOKI MEGNVITO BESZJID. 19 

piaczat azon ferfiu neverol nevezne, ki e varos kulturalis jelentdsegeert 

oly nagy aldozatokat hozott. A mi tortenelrni s regeszeti 

tarsulatunk evkonyveiben a nagy aJapit6 nevet aranybetiikkel 

jegyzi be. Emlekezete eljen orokkon-orokke kovetendd peldaul. Nyu. 

godjanak aldott porai az annyira szeretett haza foldjen. 

A magyar torteneti tarsulat igen tisztelt kepviselojet, Dedek 

Crescens urat, tarsulatunk neveben melegen udvozlom. A magyar 

torteneti tarsulat megalapitasunk 6ta szarnos jeleit adta irantunk 

viseltetd rokonszenvenek, erkolcsi tamogatasanak s e jelek mindig 

buzdttolag hatottak reank. Hala erettok. 

Melegen udvozlorn kozgyUlesiink tagjait s mindazokat, kik 

tarsulatunk irant val6 erdeklddesokrol megjelenesokkel tanuskodnak 

s ujb6l is kerern ugy a megjelenteket, mint megyenk hazafias 

k01.:ansegenek tavollevd tagjait, tarsuiatunkat tarnogatni, erdekeit 

elomozdttani, fennallasat a jav5 id6kre biztositani. A bazai kozmiivelodesnek 

ez a tarsulat is egyik kimagasJ6 oltara, melyen az al· 

dozati tuzet lankadatlan gondoskodassal elesstenunk kell. 

Ezzel a hunyadmegyei tort. re~eszeti tars. XV. kozgyUleset 

megnyitottnak nyilvanitorn. 

••

A VAJDA - HUNY ADI ES GYALARI 

FE]L6DESE. 

. , 

VASBANYAK 

Felolvasta Vajda-Hunyadon 1893· ~vi szeptember havaban MARKUP FF:BENCZ 

fom~rnok. 

Melt6sagos gr6f Kuun Geza tarsulati elnok iir szfves felsz6- 

Htasa folytan van szerencsern rovid korvonalokban gyalarl vasbanyaszatunk 

tortenetere vonatkoz6 nehany adatot kozolni, 

A targy, melyet szives figyelmukbe ajanlok oly tag, hogy kulon 

tamilmanyt igenyel, melynek archeologiai elbiralasa annal nehezebb, 

mivel az {ir, mely hajdanaban erczczel volt kitoltve es mely nemzeteknek 

nemzedekei altal rmiveltetett oly terjedelmes, hogy megkozeHt6 

szamitasok rninket mar a legregibb multba vezetnek viszsza, 

hoi jegyzetek nem vezettettek es mely ido elesztd hatasaval 

a regl nyomokat, foleg pedig szerszarnokat joforrnan mind felemesztette 

es elvonta a jelenkor megfigyelese a161. A vas, daczara 

annak, bogy oly sokfelesegeben hasznaltatik es a tarsadalornban 

nelkulozhetetlen, csak addig legellentallobb es ertekes, mig hasznalatban 

van, nlig hivatasat teljesiti, mert a levegon gyorsan elenyUl, 

kulonosen erczvegyaletei, melyek a nedvessegnek kiteve csakhamar 

felold6dnak. Ut6bbi korulmeny megneheziti, sot egyes esetekben 

lehetetleniti a regesz gondos buvarkodasait. 

Hogy vasbanyaszatunkat helyesen megltelhessuk, kivanatosnak 

tart om a vasnak tortenetet rovid korvonalakban eloadni : 

Mirden ketsegen kivUl be van bizonyitva, hogy a vasat mar 

a leghomalyosabb 6korban ismertek. Isrnertek azt az indusok, az 

afrikaiak, chaliberek, a gorogok, a r6maiak stb. s hogy a vas a 

rni id6szam{tasunkat j6val tulhaladja, Iatjuk abb61 is, hogy mar a 

szentfras 8 emberr61 megernlekezik, kik a vasgyartas mestersegeben 

iartasok voltak.

A VAJDA-HUNYADI Its GYAJIARI VASBANYAK FEJLOOtsE. 21 

A vas nem talaltatik szfnalakban mint mas fern, peldau( az 

arany vagy eziist, hanem csakis vegy61ten. Legislegregebben a 

vasat meteorokb61 allitottak e16, melyek mint ismeretes esetekben 

joforrnan szln vasat tartalmaznak, innen a szamos regi iratokban 

es a nep kozszajan forg6 menykokard kifejezes is. Lepsziusz tanar 

buvarkodasaival azt talalta, bogy az egyptomiak kiralyaik neveben 

a vas sz6tagja igen gyakran fordul elc5 aba, ilyen peldaul 4000 evvel 

Krisztus elott elt ,jJ1icbaes stb. 

Az elsa vasel6allitasi kiserletek a meteor vasakhoz hasonl6 

erczekbol hajtattak vegre es csakis ezek sikeres lefolyasa utan 

nagyobb hornersek es ter mellett az ugynevezett bucza kemenczekben. 

A bucza kernenczeket rendesen kozel a vasercz el6jovetelhez 

epitett~k es csakis kesobben, middn mar a faszen hasznalatat 

es a vtzesesek erokepesseget felismertek, telepitettek lejebb a 

volgyekbe. 

A regiek primitiv berendezesukkel, kicsi kemenczekben, keyes 

h6 mellett igen nehezen tudtak a vasat megomleszteni es meg 

annal kevesebbet termelni. A vas meg Caesar uralkodasa idejeben 

Angolorszagban egyensulyu aranynyal fizettetett. 

A vaskohaszat, daczara elismert fontossaganak, igen nehezen 

tudott fejlddni, mert bizonyos chemiai elokepzettseget feltetelezett 

s csakis a 17-ik szazadban rohamosan indult felviragaasnak. Hogy 

edes hazank esen kulturalis eldhaladasban nem maradt hatra, az 

a kesobbiekbdl kivilaglik. 

Auerve tulajdonkeppeni targyarnra kiemelhetem, miszerint a 

Vajda-Hunyadr61 Ruszkaig terjedo erczlanczolat egy vasszalag 

mely evszazados mdvelese 6ta meg mindig titokteljes ugy tortenelmi, 

mint pedig banyaszati tekintetben. 

A vasercz barnavasercz ~s masodlagos atalakulasi terrneny, 

mely legnagyobb kiterjedeset Gyalaron es Feleken leli, habar nevezett 

iranyban minden kozsegben hoi nagyobb, hol kisebb menynyisegben 

feltalalhato. A lerntiveles nyomait nevezett kornyeken 

mindenutt talaljuk ; a kohositas nyomait oly helyeken is.. hoi az 

ercznek nyomai sincsenek es talan mas kedvez6 korulrnenynek koszonhetik 

letuket a hegycsucsokon es a legmelyebb volgyekben. 

Mindezen nyomok azonban a Iegregibb id6kre emlekeztetnek vis9za, 

a mid6n a vasat mulekony alkotasu pestekben k~zitettek s me-

lyek csakhamar hivatasuk teljesltese utan elpusztultak es csakis 

hatramaradt salakhanyaikkal tanuskodnak egykori Ietezesukrdl, 

Gyalar kornyeke kulonosen dicsekedhetik ily mesterseges, az 

ideS folytan begyepesedett kis dombokkal. 

Hogy hazank banyaszata regi eredetii es hogy parhuzamban 

haladt mas kultur allamok banyaszata val es kohaszataval, tamiskodnak 

felolvasasom alkalrnaval bemutatott koruk tekinteteben 

ertekes okmanyaink es leleteink, melyekre hivatkozva biztos ko- 

. vetkeztetest vonhatunk hunyadvarmegyei vasbanyaszatunk eredetere, 

Jelen letrasban egy regi r6mai cserepleletre, egy 1635. evbeli 

okmanyra es ket 1778 es 1817. evekbol keltezett es igen goodosan 

keszitett terkepre hivatkozorn. 

Elsd sorban van szcrencsern bemutatni a birtokunkban levd 

legregibb ttrkepet, mely 17/8. ev julius h6 I4-en keltezett. A terkep 

felirata ez : 

«Haubt Mappa, mit grund und Zweifachen Profill-Riszen versehen. 

Uber den am Fiscal Dorffe Gyallar von undenkichen Zeiten 

her bestehenden Kaysl. Konigl. Eisenbau. W orinnen gezeiget wird 

r-tens wie starck der zwischen Schieferlaagen eingeschlosseue Eisen 

Stock seye, z-tens was bis anhero davon verhauen worden und 

auf was Art solches geschehen. 3-tens aber wie dieser betragliche 

Aerarial Bau sonoch nicht den 3-ten theii s ein es Umfanges verhauen 

ist, wurtschaftlicher genutset und mit Rucksicht auf seine Verewigung 

ordentlicher nach denen schon rnehrrnahlen vorschlaggen 

konne» stb. 

A terkep kozelebbi megfigyelesebol kitfinik, hogy I IS ev 

6ta a banyamiiveles csakis az ugynevezett Barbara banyara szoritkozott 

es hogy a Politzer, Banfy, Barcsay es a tobbi belmuve- 

Jetek lefejtese szunetelt. Ha az ut6bb ernhtett banyak urmeretet 

szamttasba vesszuk es az akkori idok vasszuksegletere tekintettel 

vagyunk, onkenyt meggydzddhetunk a banyak evszazados fennallasarol 

annal is inkabb, mivel a gyalari banyak Policzer nevu 

tirege bejaratanal talaltatott egy rornai banyamecs egetett agyagbcSl 

cFortis~ feltrattal, tehat jele annak, hogy a Policzer banya lefejtesenel 

mar a romaiak keze is mukodott es val6szinii az is, hogy 

nem 6k volt-ale a kezddk. kik a pv::tlari vashanvak vaskrivet f~ldnl-

A VAJDA-HUNYADI Its GYALARI VASRANyAK FEJLOOES£. 23 

gcztak. A gyalari es teleki vastomzs a kincstar tulajdona volt, 

mely azonban Apafi Mihaly erdelyi fejedelem altai 1685. majus 

3 t-en keltezett es alabb sz6szerint ismetelt szovegii kezfrataval 

szorgalommal terheltetett, mely szerint Apaffy Michael htvenek 

Barcsai Barcsay Abrahamnak es torvenyes jogut6dainak megengedte, 

hogy nemes Hunyadvarmegye Ohaba (jelenleg Zalasd] nevf 

falujaban levo hamora reszere Gyalar kozseg' hataran val6szinuleg 

a Banffy nevu lefejtd helyen akkoriban lermiveles alatt all6 vaskobol 

a szukseges mennyiseget lefejthessek es azt haztartasuk vasszuksegletenek 

fedezesere fordithassak. A nevezetes es birtokunkban 

levd eredeti szoveg rnasolata mar felolvasasorn legerdekesebb 

resze, mert ebh61 kivilaglik, hogy mar 200 ev elott nemes varmegyenk 

egyik legeldkelobb csaladja a mai orszagos iparnak reszese 

volt es azert is, mert be16le zarnatos magyar szavakkal kiolvashatjuk 

a most lerntiveles alatt allo vastornzsnek mar akkori 

jelenteseget. 

Az adomanylevel szovege a kovetkezo : 

»Michael Apaffi dei gratia Princeps Transylvaniae Parcium 

Regni Hungariae, Dominus et Siculorum comes, Fidelibus nostris 

generosis egregiis et Nobilis Donorum nostrorum Fiscalium in 

Tran'niae Perfectu ut et Provisoribus Rationietis Bonorum Similiter 

nostrum Hunyadiennum cunctis etiam aliis quorum videlicet inter 

est, seu inter erit, modernis scilicet et pro quovis tempore constituendis 

praesentes nostras visuris nobis dilectis salutem et gratiam 

nostrarn « 

»Levelunket mutat6 Nemzetes n. Barcsai Barcsay Abraham 

hivunk, alazatos minket megtalalasabol ertjuk, je'entven nemes Hunyad-Varrnegyeben 

leva Ohaba nevii faluja hataran, ez eldtt bizonyos 

erigalt, csinaltatott vasharnorahoz kivantato Materia vaskd 

dolgabol fogyatkozasa kovetkezven, minthogy maga hataran elegendc 

vaskore nem talalhatott, arra va16 nezve emlitett Hunyad 

Varrnegyeben leva ugyan Hunyad vara ez elc5ttem ura Possesora 

engedelmebol azon joszagban levd Gyalar nevu falu hatararol hordatta 

s usualta mind addig is szuksegere kivantato vaskovet, suplicalvan 

bennunket egyszersmind azon, hogy mi a megemHtett 

Hunyadi joszagunkban levc5 Gyalar nevii, sot pedig azon feliil is 

Telek nevii faluink hatarin talalhato vaskoveknek vagatasa, usua

1\I:\ltKUP FI~H.ENCl. 

hisa es emlitett Ohabai vashamort a szuksegere valo hordasa felett 

Kegyelmessegunkkel eltetnek es Facultalnok, kinek az irant 

alaaatos Instantiajara 's mind pedig eddig hozzank va16 koteles 

igaz huseg~re is melto tekintetunk leven. es minthogy mar azon 

hunyadi j6szagon Kegyelmcs dispositi6nk forog fenn, nevezett ket 

falunak hatarairol a vaskovek vagatasat, hordatasat, usualasat a 

mint eddig megengedtetett, ugy ezutan is, mind rnagauak, felesegenek 

's ket agon leva Posteritassinak's Legatariussinak kegyelmesen 

megengedtuk, a minthogy engedjuk es ebbeli kegyelmessegunket 

eltetni is akarjuk, mely felCH bizonyosok ka es batorsagosokka 

tesszuk ez levelunk altal. 

»Minek folytan fgy ertven fenn specificalt Barcsay Abraham. 

hiviinkre ez irant mutatott fejedelmi kegyelrnessegunket, kegyelmesen 

es igen parancsoljuk fenn megirt mostani es kovetkezendobeli 

tiszt. hiveinknek es mindazoknak, kiket a dolog illetne, seuki is, se 

maga, se felesege, se ket agon leva Posteritassi es Legatariussi 

azon ket falunak hataran talalhato es szuksegukre kivantato vas-. 

kovek vagatasaban, hordatasaban, usualtatasaban ernbereket, vagy 

arra renndelendo szolgait akadalyoztatni, turbalni, rnolestalni sernmi 

szin es praetextus alatt sem magok, sem rnasok altal ne mereszeljek, 

tartvan mindenekben e kegyelmes arnnestialis levelunkhez 

kiki rnagat. 

»Secus praesentium litterarum nostrarum diuturnitate nos obstante 

nee fort. praeset. exhib. reffit. Datum in Arce nostra Fogaras 

die Trigessima prima May Anno Domini Millesimo Sexcencentesimo 

octisagesimo quinto. c 

Mt"chael Apatfi m. p. 

(L. S.) 

Franciscus Lugosi m. p. 

secretarius. 

Az ohabai nemesi birtok az ida folyarnan reszint hazassagok, 

reszint elzalogositasok folytan a Banffy es vegre a Csaki csaladok 

birtokaba keriilt. 

Tudornasunk szerint a szolgalmi jogb61 kifolyolag even kent 

mintegy 4-6000 q. vaserczet dolgoztak fel az erdekeltek a jelenlegi 

Govasdia melJetti Burcsan nevii helyen felallitott ket buczakernenczeben. 

A jelenlegi zalasdi, regebbi ohabai birtokot a szolgalmi joggal

egyutt a kir. kincstar 1872. cvben a kolozsvari banyaigazgat6sag 

767. sz. ajanlatara vegleg megvasarolta, 

A gyalari banyabirtokok legregibb adcmanyozasi okmanya 

J 804. evbdl keltezett es a Karl, Franz, Josef, Borbara, Nicolaus es 

Leopold banyamezokre terjedt ki. Minden egyes banyamezo 25 088 

o 61 terUietu. A fenn nevezett banyatelkek [mezok) a fc5tomzsot 

fedik. 

A kir. kincstar J 860. evben a Mihaly telket, 1861. evben a 

Bernhard, 1871. evben pedig az Antal telket maganak adomanyoztatta. 

A gyalari banyatelephez tartozott meg ket kisebb banyamez6, 

rnelyek azonban, tekintettel a kezeles nehezsegeire, 1875. 

evben a brassoi banyareszveny tarsulatnak adattak at. 

Az iddszertibb banyarmiveles es az erczek nagyobb mervbeni 

ertekesitese a kulturalis fejlodessel szaporodo vasszukseglettel azonban 

csakis a I7·ik szazad vegen vette kezdetet, mely iddben a 

Cserna es Govasdia volgyben allando kohok is eptiltek. A rendelkezesemre 

cill6 okrnanyokbol kiolvashattarn, hogy az 1754. evben 

megejtett urbarialis conscripti6 alkalrnaval a hunyadi, teleki es zalasdi 

harnorokon kivu 1 a fiscalatus tulajdonat kepezd nadragi, limperti 

es kaszabanyai hamorrmivek mar leteztek. Tovabba, bogy a 

Limpert es Nadrag patakok egyesulesi pont jan 1806. evben egy a 

mai nagyolvaszt6khoz hason16 kernencze epitese kezdetett meg, es 

hogy J 8 (0. evben befejeztetett, hozzata rtozekai pedig csak 18 13. 

evben es az ugyanaz ev aprilis ho kozepe tajan megindittatott. Az 

clvasztasi ideny azonban csakhamar veget ert, mert az olvasztot 

mar november hoban be kellett sztintetni, mivel gyartmanya az akkori 

kohaszati igenyeknek meg nem felelt, de f61eg azert is, mert 

falaza ta ategett. 

Nevezett olvaszto ujboli kiepitese utan 1824. evig felvaltva a 

topliczai nagy olvaszt6val volt iizemben es ellatta a harnorokat a 

szukseges feher nyersvas lapkakkal, melyeket abban az id6ben 

egy godorbe ontott nyersvasb61 leszedtek. A govasdiai nagy 01· 

vaszt6, mely J 0 meter magas volt, hianyos felszerelese miatt 

1824. evben besztintetett es 1837. evig szunetelt. Ezen id6 alatt vizmiivei 

es 6 fuvoszekrenye teljesen elromlottak. ... A.. Thesaurrariatus 

1~37. evi 3236. szarnu hatarozata folytan a govasdiai nagy olvaszt6

MARKUP "·ERENCZ. 

reconstrualtatott es 1838. evi november h6 26 an egy 2 vashengerii 

fujtat6val hozatott iizembe, meJyek jelenleg is a mostaniaz6ta 

ketszer atidornitott - olvaszronak elesztci. A govasdiai 01vasztonak 

ujb6li megindltasat idezett rendelet azzal indokolta, hogy 

Toplicza videken a szenfa elfogyott, hogy az ercahczatal konyebb 

es mert a topliczai nagyolvaszt6 1837. evi januar ho 15-en leegett 

es ujb6Ji felepitese e16soroltak folytan indokolatlen lett volna. 

J 854. evben amidon az uj banyatorveny eletbe lepett, a 

vasbanyak szervezese kortil nagyobb erdeklddes mutatkozott ; akkor 

a kincstar az ugynevezett Westrnontanischer Siebenbiirger Schurfverein, 

a kesdbbi Kronstadter Berg- und H uttenvereinnal a jelenlegi 

brass6i tarsulattal fuzicnalt, Teleken banyabirtokot szerzett, 

kesebb Hoffmann Plctzkan, Maderspach Ruszkan. A brass6i 

banya- es kohoreszveny tarsulat a teleki erczeket Kalanban kohositja. 

A kalani vasgyar J 869-70·ig epult es 1872. evben hozatott 

fizembe, mely id6 6ta tobbszori felbeszakitasokkal dolgozik. 

A vajdahunyadi m. kir. vasgyar J 880-8 3-ig epult es ugyan 

az evben indittatott meg. E helyen kiemelni kotelessegern, rniszerint 

a magyar korrnany reszerol a 70 es evekben erelyesebb 

mozgalom indult .meg a gyalari vaserczek nernzetgazdasagi kincsenek 

kiaknazasa es ertekesitese korul. Ez ug yben rmikodtek Pech 

Antal, kinek a petrozsenyi banyak le: uket koszonhetik es lovag 

Kerpely Antal, ki a vajdahunyadi vasgyarnak megtererntoje. 

A hunyadmegyei vasbanyarnuveles jelenleg Teleken, Gyalaron 

es Ploczkan folyik. 

A kincstari folytat61agos mtiveles mertekerol kepet nyujtando, 

van szerencsern meg egy 1817. evbol keltezett banyaterkepet ,es a 

legujabbi felveteleket bemutatni. 

A gyalari vasercz kincs jelenleg a magyar allarn tulajdona 

es a m. kir. penzugyrniniszterium ugytarczajahoz tartozik es jelenleg 

Vajda-Hunyadon es Govasdian 4 nagy olvasztot taplal koznemes 

anyagaval. 

Eldsoroltak nyornan batran allirhatjuk, hogy a gyalari banya 

rmiveles, meg a r6mai uralkodas idejet is joval mege16zi.

It 

HUNY ADMEGYE CZIMERE. 

Felolvasta SZINTE GABon a hunyadmegyei tort. C!S regeszeti tarsulatnak 1894-ik 

ev deczember S-en tartott valasztmanyi iilc!seben. 

A hunyadmegyei tort. es regeszeti tarsulat azzal a feladattal 

bizott meg, hogy a megye czfmeret. lehetc5 hiteles kutfok alapjan 

allapltanam meg s az igy keszftett dolgozatornat terjesszem a tarsul 

at nyilt ulese ele, Feladatomat a kovetkezokeppen oldottam meg. 

Hunyadmegye legregibb czimeres pecsetje rna is meg van; 

melyet eredetiben van szerencsem bemutatni. Anyaga: ezust, sulya 

20 gr. All ket darabbol, u. m. egy eztist penz vastagsagu korlap, 

27 mm. atrnerdvel, es egy sarokkal hozzakapcsolt lapos fogantyub61, 

melynek magassaga 27 mm. A pecset lapjara hornoru vesettel 

renaissance pergamenszerti paizs van vesve, melynek mezejeben leveles 

agon ho1l6 all, szajaban gyUl'ut. tartva Korfrata : »comitatlJs 

huniad. an. rX90. c regi, igen szep g6th betukkel. 

E~ egyrnagaban is becses szep c. rnlek kepezte kutatasaim 

kozpontjat s teljesen elfogadhatonak talalom P. Szathmary Karoly 

azon nezetet, hogy e czfrneres pecset a Hunyadiakt61 ercd ; azt 

meg csalhatatlamil 6 bizonyitotta be, hogy a legregibb varrnegye] 

pecset a rent nevezett, (Vasarnapi Ujsag, 1863. 26 sz. 230 1.)

SZlNTE GAROR. 

Hogy a varmegyek czimeres pecsetet mikor kezdettek hasz .. 

nalni, arrol hatarozott Iteletet hozni, az eddigi kutatasok alapjan 

nem lehet, mert a megyei kiadvanyokat rendesen a megyebeli nemesek 

irtak ala, vagy sajat csaladi pecsetjeikkel belyegeztek le, 

mint azt Pesty Frigyes a cSzorenyi Hansag es Szorenyvarmegye 

tortenete» (Budapest 1877. I. k. 479-480 1.) czimu rnuveben 

kideriti, 

A varmegyei kiadvanyokat, vagy maga az illetd foispan, vagy 

ezzel az alispan es negy szolgabiro magan pecsetjeikkel szoktak 

meger6siteni. Ebb61 aztan jott az a gyakorlat, hogy a [1egy szolgabirosag 

az illetd vcirmegye bettiit maga kost szetosztotta 5 negy 

kiilomill6 pecsetnyomora vesette, ugy bogy a negy lenyomatb61 

kello rendben leolvashato volt a varrnegye neve, mint azt Szathmar 

megyenek J 468-t61 1722-ig hasznalt pecsetelesi modjan lathatni 

igy: 

(Szyrmai Antal Szathmar varrnegye fekvese, torteneti es polgari 

ismertetese Buda 18'39. II. k. 3'" 1.) Ezen gyakorlat uralkodott a 

legtobb megyeben egeszen a rmilt seazadig ; de igen sok hatranyokkal 

es felreertesekkel jart, mert ha valamelyik szolgabiro a 

gyiilesb61 elrnaradt, torvenyszeket tartani s a kiadvanyokat megerc5siteni 

nem Iehetett. E bajon segitendc5, hozatott az 1550-ik orsz. 

gyiiles 62-ik tory. czikke : cpro evitandis diversis inconvenientiis, 

quae hactenus saepenumero in Cumitatibus contigerunt, propter 

incerta et ignota sigilla» (Frakn6i V. Magyar orszaggyulesi emlekek 

m. k. 319 1.) 

Bar6 Nyari Albert szerint az 1550 iki orsz. gyUles eUitti korb61 

Fogaras-, Hunyad- es Sarosmegyekbol ismeriink nemesi intezmenyfi 

czimeres pecsettel ellatott megyei hatosagot. Hogy mikeppen 

jutott a Hunyady-ak gyunis holloja Hunyadmegye bfrtokaba, 

arrol irott emlek nines, de szajhagyomany szerint az ernlitett pecsetnyomot 

Matya.=; kiraly ajandekozta a megyenek elete utolso 

eveben. Tudvalevo dolog, bogy mily elenk tevekenyseget fejtett 

lei a nagy kiraly elte vege fele, hogy fianak Corvin janosnak a

ar ta"ADMEGYE CZIMERE. 29 

kiralysagot biztositsa s igy valcSszfnu, hogy sajat cetmeret adta 

Hunyadmegyenek, mely nevet viselte, Vajda-Hunyad, Deva es 

Hatszeg varosoknak, hogy a bekovetkezendd kiralyvalasato orsz. 

gyiilesre e jelveny alatt menjenek s e jelveny a)att fiara szavazzaoak. 

Tornya Sandor ugyanazt a foltevest koczkaztatta meg, hogy 

a valasztasra sietd hunyadmegyei nemesek es varosok kuldottei onkenyt 

vettek fel a Hunyady csalad cztmeret, ezaltal fejezven ki 

kiilsoleg is a csalad iranti halajukat es ragaszkodasukat az ellenpartokkal 

szemben. (

30 SZINTE eAGOR. 

A Corvinak szines szeldtszttmenyein, czimlapjain gyakori Matyas 

kiralynak hellos csime reo Alatta, eppen az 0 fenyes uralko- 

.dasa alatt, forrott ossse hazankban a renaissance a csucsives styllel, 

a kassai, budai, selmeczi, meg rna is fennallo csucsives epuletek 

kizt megjelenik az esztorgomi tiszta renaissance stylf Bakocz kapolna, 

s eppen a Matyas kiraly ajandekabol jutott az esztergomi 

egyhaz kincsei koze az a Calvaria, melyet e ket stylben Benvenuto 

Cellini keszitett. E ket stylt osszetoglalva latjuk Hunyadmegye 

pecsetnyornojan : a korirat g6th betti kkel, s a paizs renissance pergamenszeru 

tagozassal, Ha a koriratban az 1490 ik evszamot nem 

is latnok, meg akkor is a fenti kovetkeztetesbol kidertilne, hogy a 

pecsetnyornot a rajta leva heraldikai jelvenyekkel egytitt Matyas 

adta a megyenek Matyas pedig adta a maga csaladi czfmeret, azt 

a czimert, melyet atyja Hunyadi Janos viselt hadban es ternan, 

alkalmazott epitmenyein, pecsetnyornoin s igy a varrnegye okiratain 

is. 

Hogy a hellos czimert mikor kapta a csalad, arrol irott okirat 

nincs ; de, hogy Janos atyja Vojk, Zsigmond kiraly szolgalataba 

Iepett es a kiralyi udvar katonai (mintegy nemes testorok) 

csapataban sr.olgalt, s hadi tetteivel sikerult a kiraly figyelmet 

magara vonni es 1409 ben a hunyadvari kiralyi birtokra egy korabbi 

adorn any megeresiteset eszkozolhette ki a maga es csaladja 

javara, fenntartotta azon okirat, mely az orszagos leveltarban arIztetik 

s a Hunyadyhaz legregibb isrnert ernleke. Kelt 1409- okt. 

1Sean. Mi.athogy korabbi adornanyozasrol van szo benne: kovetkeztetni 

lehet, hogy nem 0, Vojk, hanem meg atyja nyerte. Kozolte 

Frakn6i Vilmos Matyas kiraly eletrajzaban a Szilagyi Sandor 

altai szerkesztett Magyar torteneti eletrajzok IS,;)o. ev apr. h6ban 

megjelent fuzetben (VI. ev, 3. fuzet) fakszimilben. 

Zsigmond idejere vall a hollo es paizs, meg pedig nem a pergamenszerfi, 

hanem a csucsos paizs aJakja es osszetetele is heraldikai 

szempontb6I, mert a nagy heraldikus br. Nyari Jeno alHtasa 

szerint a heraldikai jelek csoportositasa is e kornak felel meg. 

Egyszerd paizs, a gyu ru s hoIl6val, vagyis cztrner es paizs a legegyszenibb 

osszetetelben. Ilyen czfmereket osztottak az Arpadbazi 

kiralyok az anzsuk es Zsigmond is a kozonseges nemeseknek; a 

7.:l~7.tA~n1t-p~ fnnpmpl:;pk P knrhan mar fp.nptlpn knrnn~." i~ k::tnt::t"k-.

HUNY ADMEGYE CZlMERE. 3 1 

De rnindjart par evtized mulva megvaltozik egesz Europaban 

s igy hazankban is is a heraldikai jelek osszetetele : a czimeres 

paizsra sisakot helyeznek, majd a sisakra tarajt, foszlanyt, tolldlszt, 

csillagot, korvnar, es vegu( a paizst osztjak, felnegyelik 

s a Hunyadiak czlmerebe bejut a voros orcszlan, mely koronat 

tart. 

J611ehet a czimereszet, czimerisme es pecsettan egy mastol 

egeszen kulon allo tudornany, rnegis mint annak kiegeszito 

resze, nly szoros kapisolatban all egyrnassal, bogy a gyakorlati 

teren e k'!ttot egyrnastol elvalasztani teljes lehetetlen. Sot 

torteneti szempontbol sokkal fontosabbak a pecsetek, mint a heraldikus 

jelek vagy czfrnerek, melyek alakjukat, szineiket, ossxeteteleiket 

konnyen valtoztattak, a sztikseg, ides, viszonyok, szerint 

es igen gyakran a heraldika szabalyainak nem tudasa miatt. A 

pecsetek pedig szilard anyaguk, konnyen alkalmazhatosaga miatt 

inkabb rnegtartottak alakjukat, nem voltak annyira alavetve a kor 

Izlesenek. Miutan a tortenettronak az okmanyok utrnutatoik, ugy 

a pecsetisrnerdnek a pecsetek biztos kalauzai a reg elrmilt iddk 

homalyaban. Igy en is, ha meg akarorn hataroz ni Hunyadmegye 

czimeret forma tekinteteben, csalhatatlan jelkepen yettem ez epsegben 

megmaradt pecsetjet a rnegyenek ; bebizonyitottam azt, hogy 

a megye Matyastol kapta, Matyas pedig csaladi holl6s czimeret 

adta a paizszsal. Elfogadhatjuk analogia iitjan az osszes Hunyadiak 

altai hasznalt, tisztan csaladi holl6s czimert a megye hiteles czimeretil. 

A czfrnertcrtenet vilaganal megtisztitjuk azoktol az attributumokt61, 

melyek a H unyadihaz rangjat vagy mas csaladi 

osszekotteteseit jelentik, mint a Hunyadi Janos oroszlanjatol es 

korcnajatol a Garagda-Szilagyi csalad langokbol kiemelkedd zergejete 

1 es Matyas kiraly jelvenyeitol. Megmaradt tehat czimeriil a 

ho1J6, melyrdl irva van, bogy klk 1necobelt termeseetes szinu Itollo 

csorlbell gyiinlt tart. 

A kepes abrasolasok ezt varialjak a kovetkezdkep : a holl6 

a paizs beIsc5 szelen all, leveles agakon, saaraa galyakon, foldon, 

vagy harm as halmon ul, lecsukott vagy felig nyitott szarnyakkal. 

Mindenik abrazolas helyes, mert a szukseges kellekek meg vannak 

hozzatetel, a mi a heraldika szabalyait sertene, V'~gy jogi viszonvat 

modositana. nines. Eszthetikai szemoontb61 Iezsikertiltebbnek

32 SZINl'E GABOR. 

a f~ls8dl/ni kissiilB, fllt'g nyi/ott ssarlzytt kollot tartom, ugy, mint 

Hunyadi Janos epitrnenyein azok fennmaradtak. A Corvinakon oly 

gyakori ho1l6s czimert azert nem tartom sikerfiltnek, mert a ho1l6 

nyulank testevel nem tolti be a teret reszaranyosan, s minden elvastagitas 

tyiikhoz, tiizokhoz, galarnbhoz vagy mas fajta szamyas 

hoz teszi hasonlova a ho1l6t. 

A paizs alakja lehet csucsives es lehet renaissance egyarant, 

Nem sertjuk a heraldika szabalyait, ha csucsives epuletr n renaissance 

paizst kepezunk, s igy a jozan esz altal kovetelt stylszeruseg 

hatarai kozt mozgunk. Hunyadi Janos csucsivben dolgoz6 mesterei 

mindig a csucstves alakot, Matyas o'asz renaissance mesterei mindig 

a renaissancot alkalmaztak. Es ez nem is lehetett rnaskeppen, rnonumentalis 

epiteszetnel, a resz illeszkedett az egesahez, a diszftes 

magaboz a targyhoz, 

Az V·ik Laszlo kiraly altal 1453 ban Hunyadi Janosnak adomanyozott 

paizson ott latjuk a csor sisakot, mint a nernesseg vagy 

lovagsag jelkepet (cztmeret), Nemes Hunyad varrnegyet megilleti 

ez is, ugy, hogy a paizs fole attributum es disz gyanant oda illesztjuk 

a csor sisakot a vele egyiitt jaro arauy, ceiist ssblll Jossltilz)'okkal 

~g)'iitt; hogy a korona es taraj megilleti-e a varmegyet? 

Nyilt kerdesnek hagyorn. 

Azonban nem mulaszthatom el a kovetkez dket megjegye:ni: 

a XIV-ik szazadban a sisakos pecset annyira diva tos volt, hogy a 

becsi es. kir. leveltarban orzott 1328·ik evi okrnany 10 pecsetje 

kozt mar 4 sisakos pecset van, u. m.: Doueh (Dautsch) z61yomi 

foispan pecsetje, Tamas Csakakoi varnagy, Laszlo szekelyek gr6f. 

janak, es egy ismeretlennek legyezo tolldiszszel felszerelt pecsetje. 

Sisakos pecsetjeink kO'dH meg felernlitenddk : Paliesi Matyas, Sandor, 

Janos fianak, heves-ujvari alispannak, Szechenyi Tamas orszagbir6nak, 

Miklos, Kavas fianak, Zala varrnegye alispanjanak, Bebek 

Istvan orsz. bir6nak, Bebek Ditrich nadornak, Monati Mihaly varosi 

varnagy, Istvan, Antini fia Slavonia vicze banja es Koro, 

varmegye alispanjanak pecsetjei. 

A sisakos ezimerek fenykora a X'V-ik szazad negyedeig tart, 

(B. Nyari Jeno szerint), de az ororndiszek Zsigmond kiraly altal 

mar nem adomanyoztattak ; ido folytan, reszint a ezi meres paizsok 

oromdtszeive, reszint pedig a paizsmezok czimer alalakjaiva valtak

HUNy.~nMEG\,E l:lIMERE. 3-3 

A czimerek alkalmaztatasuk minden agan, ugy a pecseteken 

is kezdetben csa k a fejeddmek es fonemesek altal hasznaltattak, 

.mind a mellett a czimeres pecsetek sem a legmagasabb korok, 

sem a nernesseg kizarolagos jogat nem kepeztek. A nernesi osztaly 

nelkulozhetetlen attributumai koze sem tartoztak. Verbdczi 

szerint : -a czfrner a nemessegnek nem lenyeges kelleke ; de annak 

eldnyere szolga] c Ugyancsak Verboczi szerint : .magaval a czimer 

adomanynyal a fejedelem meg nem nemesit, mert a varosiaknak 

es a plebejusoknak is vannak czimereik, melyeket a fejedelerntdl 

kaptak a nelkfil, hogy az ado many miatt az igaz nernesseg kaze 

szamtttatnanak. c 

A rangbitorlas, fajdalorn, hazankban ugy, mint mas allamok 

ban, gyorsan elharapodzott, a mint azt JII·ik Karolynak 1723·ik 

evi april toen kiadott hatarozata tanusitja, melyben az osszes nee 

messegi jogezimek megvizsgaltatasat (generalis nobilium investigatio) 

elrendeli s e feladattal a varrnegyeket bizza meg. Ennek alapjan 

a megyek bizottsagokat valasztottak, mely elc5tt a teriileteiken 

lako minden egyes nemesnek nernesseget igazoJni kellett. A bizottsagok 

a vizsgrilat eredrnenyet a varrnegye koegyulese ele terjesztettek, 

hol azok felulvizsgaltatvan, az alispan, fc5jegyzo, szolgabfrak 

s nehany tabla biro altai alairatvan, a varrnegye pecsetjevel 

megerositve, a kir. helytart6 tanacshoz, onnan pedig a m. kir. udvari 

kanczellaria utjau a tron ele terjesztettek. 

A pecset es czimer fogalrnat gyakran osszezavarjak a laikus 

egyenek, igy jell tak azzal a rendek is, a mint azt az 1550 iki pozsonyi 

orszaggyiiles tanusitja, melyen Somogymegye peldajara 

squaemadmodlum fit in Simigiensic a varrnegyek sxamara allando 

cztmeres pecsetet kertek es csak a pecslt kifejezest hasznaltak. 1. 

Ferdinand pedig nern vette a kerest betii szerint, hanem adott a 

megyek szarnara czitlureket es csimeres pecseteket »arrna sive insignia 

atque sigillum fc 

E felolvasas utan elenk eszmecsere fejlddott ki a bemutatott 

pecsetnyomo hitelessege felett es f6kepp~n nyug. f6ispan Pogany 

Gyorgy 0 meltosaga ketseg be vonta annak lehet6seget. hogy az a 

Matyas kiraly altai adornanyozott volna; egy klsoob klssilell mdso/a/nak 

tar/vall. aet. De a pecsetnyomo azon szerkezete, hogy 

3

34 SZINTE GABOR. 

zsebben hordozasra, sot a fogojan levo lyuk, hogy zsin6rra kotve 

elveszes ellen biztosftasra volt szanva : a mellett bizonyttottak, hogy 

epen nagyon regi es az akkori iddk szellernenek megfelelo. Hogy 

meg jobban el nem kopott, annak okat abban latja a valasztmany, 

hogy a foispan rnagan hasznalataban volt m .ndig s jelenleg a 

megye birtokaban meg 5 hason16 koriratu es kulonfele nagys'gu 

pecsetnyomoja van a varrnegyenek "l hivatalos kiadvanyok ellatasara. 

Vegul hararozatkeppen kimondja a valasztrnany : I) hogy a 

pecsltlZyomot eredt'tt:nek tartja s 

2) Hunyadmegye cztrneret a kovetkezd alakban ajanlja elfogadasra 

a megye hatosaganak: csucsiues paizs klk 1Ilezejlbe1l leveles 

dgro! Jelszallo jekete /lol/ol szdjdba1Z pecsltfe/li %),zt171vel.A paies 

feleit csdr sisak, arany Is eeust joszld1l)'Il)Ial.«

ULPIA TRAJANA. EZEL6TT SARMIZEGETHUSA, 

MA VARHEL Y AMPHrrHEA TRUMA. 

Fclolvasta 5ZINTI': GARon a devai tort. es regesseti tarsulat 1893. szept, 6-o1n 

tartottt iilcseben. 

A devai tort. es regeszeti tarsulat tulajdona 189 I-ik ev 6ta. 

Topographieus asatasokat .vegeztek Teglas Gabor, Kiraly Pal 

es Szinte Gabor a tarsulat megbizasabol korrnany segelylyel, 

189I-92 - 93-ik evekben, s rna az osszes falak fol vannak tarva 

ugy, hogy a rendszeres rneresek megejthetok voltak ugy szelessegben, 

mint magassagban. 

Alapja kenilek, melynek kis tengelye del-eszak, nagy tengelye 

kelet-nyugati iranyban terul el, SO keleti eghajlast mutatva a delejtfi 

eszaki iranyatol, 150 rn.-re van tole a Castrum, melynek kozelebbi 

oldala parhuaarnosan fut az amphitheatrum nagy tengelyevel, A kettd 

kozt halad el a Trajan utja, az elobbitol 20 m., az ut6bbit61 130 

m..nyire szinten parhuzamosan. 

J611ehet a mai Varhely kozseg eppen a Castrum terfileten epiilt 

fel, rnegis meg Ina is kovethetok, ugy a sanczfalak, mint a Trajan 

utja es az amphitheatrum kerulekes dombsorozata. 

Az arenaban eke szantott szazadokon at, s megis a hajdani 

talaj sarga agyag es porondos felszine alig volt 30 ezm. humussal 

betakarva. E melyseget alapiil veve, vagyis pontnak, megallapitottam 

az osszes magassagi mereteket : I3~ czrn. rnelyre nyulnak 

az alapfalak s 280 - 300 czrn.vig' a korfalak es rekeszek. Atekintest 

nyujt errol az I. es 2. abra, melyek egyike az asatas eldtti, rnasika 

az asatas utan] allapotot tiin teti fol. 

A 3-ik abra az amphitheatrurn alaprajzat tarja Iol, mely ket 

reszbdl all: az arenabol, az eldadok szamara es a eaveab61 a nezc5k 

szamara.

SZINTE GABOR. 

A:r. arena hosztengelye 68'35 rn., kis tengelye 47'26 m. 

A cavea atmeroje 11'40 m. 

Hozzaadva a cavea kiterjedeset az arenaehoz, lesz a nagy 

tengely = 9 r. 15m., kis tengely = 70.06 m. 

A nezoter-cavea negy sor parhuzarnosan ellyptikus korben 

epult, melyeket sugarasan szeldelnek czikkekre ; a 2 fobejarat es 

6 mellekbejarat vomitorium az arenaba, 4 foljarat a podiumra es 

4 foljar6 a tobbi lilo sorokba maenionum. Ezen foljarok oldalfa1ain 

kivfil, meg tobb osszekotd fal csucsa tartja ossze a belsd es kLilso 

ellyptikus hajJasu falakat. 

A kenilek alak egess kiterjedesben szabalyos, de reszleteiben 

6-1 I m. egyenes vonalakb61 van dsszeteve, ugy, a mint onkenyesen 

bevert karotol, vagy mas jeltdl jelig huztak a falakat epiteskor. 

Az anyag hompoly ko, 'mesz vakolattal. Fejtett kobo} 

epult a caveat korlilovezo rnellved, czement, meszbevonattal, telehintve 

apr6ra tort tegladarabokkal. 

A falak kozt eltenild hazagokat agyagos folddel toltottek ki, 

gondosan ledongettek s az igy lepcsofokonkent emelkedo helyre 

allftottak fel a marvanybol faragott lilo padokat, sedil eket. (9., 10., 

II. abra ] Ilyen iilokeket Hunyadmegye tobb kozsegeben talalhatunk; 

magaban Varhelyen szetszorva 6 drb. lathato Nemelyiknek 

hattamlajan betfi is fordul eld, mely vagy a tulajdonos kezdd betiiit, 

vagy rnagat a helyet jelzi. A p6dium sediljei a t 2., 13., 14 

abraban jelzett portamentek vo'tak valosztmileg fabol kesl.lilt lilo· 

lemezzel es hatlappal, A 9., 10. abraban rajzolt sedil a czikk sze- 

Iere volt helyezve es oldaltarnrnal is el van latva, mig a I I. abra 

kozben eso sedilt lattat. 

A p6diumon felUl meg ket emeletre maenianum oszlott a 

nezoter, egyik 4, a masik 3 padsorral, gradus. Ezen tereket eloszto 

falak (praecinctiones) faragott rnellveddel, balteus voltak ellatva, 

(15. abra) melyeket vaspantok tartottak ossze. 

A vomitoriumok be fele nyil6 ajt6kkal zarultak, parkanyos 

kliszobkoveken fordulvan, (7. abra) melyeknek sarkaban melyedes 

jelzi a vas vagy bronz ajt6sarok helyet. E kovek meg rna is az 

eredeti helyeiken allanak 5 a kett6s s7arnyu ajt6k kozep titkozojet 

is egy rnelyedes jelzi. A vomitoriak lepcsdi nem kulon-kiilon 

a1l6 kodarabokb6J, lepc~6fakokb61 voltak osszerakva, mint az a

1i 

__ ~' I~.· i__ j_!~_~ 

....... ~, --- r', - - - . - - - _. - . - - .. - .- 

...._.. 

./ 

rrnrP 

~ 

I "",,, ..... 0 

j) ." 

" ~ ~PP ~ 'I. 

I . i '. ;! q 

; 

r t 

~ l d f";- 

t ~ i I" ~ i i 

'j 

} r ~ ~ 

~ i~ 

:- 

{ i 

•t, 

I 

I' 

. ti;" " 

(~ 

,~ 

1" 

,J 

,,~ . 

'i ' 

I~~ I 

• ~ ; r 

':: t 

'1 " I 

, I 

,1\ 

,

ULPIA TRAJANA. 37 

mai epitesnel szokasos, hanem 3-4 lepcsofokot rnagaban tart6 

darabbol, mint a 16. abran lathato. A kistengely ket vegen egymassal 

szemben allo ket czelJa volt elhelyezve, melynek talaja 

lepcsofokos. Lejarata van az arenaba es hatulrol kijarata a szabadba. 

Renne talaltatott a 8 ik abraban rajzolt postamentre helyezett 

corinthusi oszloptorzs, 

Vitorlak is voltak, mert a I8-ik abraban elc5allitott vesett 

ko nem lehetett mas, mint a vitoria oszlopot tart6 htively. 

A helyszinen talalt adatokat osszeallitva, egy kepzelt berendezeset 

adorn a nezoternek keresztmetszetben, a podium 2 m. magas 

ban van az arena folott, melytol fokozatosan 8 sor ules 8 m.-ig 

ernelkedik 1888 iilohelylyel. 

Az arena kozpontjan 2 m. melyre hat6 sirhelyre talaltarn 

3.90 m. magas siremlekkel, (J 7. abra) melynek iratat a nagymervu 

koptatas miatt nem olvashattuk el. 

F elasattuk veglil egy mellekepuletet is az amphitheatrumnak, 

mel)' a benne talalt szarnos feliratos dumborrmi tanusaga szerint 

Nemezis szentelye lehetett (4, 5, 6. abra). Az eszaki folyos6ja 

mozaik teglaval (19. abra) szepen volt padolva. Itt talaltunk egy 

remek kivitelii orias bronz-kezet, mely valamely jeles szoborrniirol 

meg az antik korban vetetett le s mint a Nemezis keze, he- 

Iyeztetett Nemezis szentelyebe.

LozsADI NEPDALOK ES T ANCZSZOK. 

NePda/ok. 

A nep erzes- es gondolkozasrnodjat, elet-, vagy ha tetszik, 

vilagnezetet biztosan kifejezo dalaiban vizsgalva a lozsadi nepet, 

nem nagy eredrnenyre juthatunk, mert azt a sajatszerti tunemenyt 

tapasztaljuk, hogy sajat eredeti dalai egyaltalaban nincsenek. A 

miket nala feljegyeztem, azok mind mas videken elo nepdalok, 

avagy egyes koltok nepies dalainak toredekei. Altalanos jellemzo 

sajatsaguk, hogy egyen kivul valamennyien felette rovidek ; egy .. 

ket strophasak, mintha nem is igazi dalok, banem tanczkozben 

hasznalt rythmikus kiejtesu felkialtasok: tanczszok volnanak. Es 

ezek is igen gyakran 2-4 sorjaval mas hason16 utermi es tartalrmi 

nepdalokbol mozaikszeruleg vannak osszerakva, bogy nem egyszer 

az egyes reszek elkivankoznak egyrnastol. 

Minden vilcig ablakara 

Felsiitet a nap sugara; 

Em istenem, rni az aka, 

Hagy az emre nem siit saha ~ 

De az ernre, hagy is siitnc : 

BlI ebedem, bu vacsirarn, 

Buval toeltem minden Dram! 

Hogy e dal vege csonka, a ket utols6 sor elol hianyzik valami 

es e ket sor csak ugy van oda bigyesztve, azt konnyu eszre 

. 

venrn. 

talaljuk : 

Kriza (Va dr.) 417. sz, dalaban a ket utolso sort ily alakban 

Btl ebedem, btl vacsoram, 

Boldogtalan minden ()r;im.

.ozsxm NEDALOK £5 TANCZ5Z6K. 39 

Ugyane dalban a tobbi sokak koziil is tobbnek megtalciljuk a 

rokonat. 

2. 

Ha meghalak, meghagyam, 

Testamentamba iram, 

Hogy hat leg~ny vigyen ki, 

Szeretdm kisirjen ki. 

Sirarn koevire (aszt) irjeik: 

Itt nyugszik eggy gyoengyvirag, 

Kit elhagyatt a viJag. 

Ebben az osszefugges j6, csak a hetes sorb61 kell azt gondolnunk, 

hogy valami hianyzik belole. Az 5 ik sor rythmusa elut 

a tobbitol, de ez kimondasbeli tevedes lehet es konnyen megigazithat6. 

Negy elsa sora meg van E. Nk. Gy. 3 J. szamu dalanak 3 ik 

strophajaban ekkepen : 

Ha meghaJok nem banorn, 

Testamentumba hagyom: 

Bogy negy legeny vigyen ki, 

Szeretorn fog siratni. 

Az egesz pedig gyermekkorom ota ismerc5s a szekelyfoldrol 

nekern. 

3· 

A ternplamra sutett a nap. 

Elharangaztatatt a pap, 

Menyen, menyen koenyoeroegni, 

Elfelejtett koenyvet vinni, 

Barna kis lyanyt megesketni. 

Ezen igazi dramai menetii dalocska elsc5 fele egyezik az E. 

N. Gy. II. koteteben leva 340. sz. dal ket elsd soraval, a mely igy 

hangzik: 

»Hej! a toronyra sutott a nap, 

Hej! beharangoztatott a pap." 

Azonban a mi dalunkban a tobbi resz is szervesen oda illd, 

mig emebben a kovetkezo .reszek vajmi keves osszefuggesben vannak 

az idezett sorokkal, PI. folytat6dik: 

~Hei ! voros kende, zokl nantlika. Hei! be szeretlek. szivem-adta ~c sth_

KOI~UMHAN SAMU. 

Saros ucca szegdet. 

jartam rajtad eleget, 

Kit hasznamra, kit karamra, 

Kit szivemnek filjdalmara. 

E 4 soros mond6ka mas mas utemu ket elsa es ket utolso 

sora kozt van osseefugges, de ez a kiilonboza versforrna ketsegesse 

teszi, hogy daloltak volna, hogy egyseeru tanczszonal egyeb volna. 

Ket utols6 sora egyebek kozt meg van E. N. Gy. II. k. 37. sz. 

dalaban, melynek 2. szakasza igy hangzik: 

Isten adta kis barnaja 

Be sok cs6kot raktam raja; 

Ki" 'ddDa, ~il ',a.rZlldba 

Kil a .rzivem /djdall1ldbtl. 

A ket elsa sort meg a szekelyfoldrol gye.omek korom ota 

ismerern. 

5· 

Este van mar a faluba 

Lyeany menyen a fanoba, 

Legeny men yen az ablakra, 

Tekingetni a lyeanyra. 

Ada fagyatt az ajaka. 

- Hazd ki kis lyany aszt a gyertyat 

Engeszteld ki az ajakat 

- Maraggyan att az ajaka, 

Miert rakta az ablakra. 

Ez a dal majdnem teljesen megegyezik az Ar.-Gyulai-fele M. 

N. Gy. 247. lapjan olvashato Csongradrn. kornyeken gyujtott 31. 

szamu dallal, legfolebb egyes sz6kban ter el tole es abban, hogy 

az S-ik sora nines meg a nevezett gyiijtemenybeliben. 

Pirangattal ides roszam, 

Mer niznek masak is rejam > 

Azer niznek, hogy szemiik van, 

Nizzel te is, ha kedved van 

6. 

Ennek sern valtozatat, sem magat a kezemnel levd nepdalgyujtemenyek 

egyikeben sem talaltam meg.

L01.SI~DI NEPDALOK Its TANCZsz6K. 41 

7· 

Mc!g akkor nekem igertek, 

Mikar bolcsoben rengcttek, 

Marmasl hazadd jussam vagyan, 

Hagy az anyad nekem aggyan 

Szorol-szora egyezik az A. Gy. fele nepk, gyiijt. III. kotet 

132. J. 30. szarnu dalaval, mely a szekelyfoldrdl, Kis Kederdl va16. 

Er. II. 326. sz. dalaban, 

Elhagysz r6zsam? EI biz' en! 

Nem bdusz rozsarn ) Nem biz' en! 

Elhadnal-e, nem bannal-e, 

Szived ertern nem f4jna-e? 

8. 

E toredek orszagsserte ismeretes, mint egyik-masik nepdalnak 

a resze. Meg van pl. Ar.-Gy Nk. Gy. (III. 166 lap.}: 114. sz. 

harorn strop ~las dalban, melynek ket elsa sora ez: 

Elmegysz ugy-c? EI biz' en? 

Itt hagysz ugy-e? Itt biz' en? stb. 

Vagy Er. Nk. Gy. I. kotet, 42. sz. dalaban : 

Elhagynal-e, nem szannal-e, 

Elhagyni nem sajnalnai? 

Szived ertern nem fajna-e, 

Szemed konnye nem hullna-e? 

es II. kotet J 00. sz dalban: Itt hagynal-e? stb. 

Arak, arak, de mily arak, 

Toebbet utanad nem jarak : 

SzeretOt is mast talalak, 

Kivel kedvemrc sitalak. 

Magas a tarany teteje, 

Baranyaknak nines mezeje. 

Baranyaknak zad meza kell, 

A leginynek szeretd kell. 

9 

E dal ket szakaszanak ertelmileg alig van val ami kapcsolata. 

Es csakugyan e ket str6fa nepkoltesi gyujtemenyeinkben is. mint 

ket klilonbozQ dal resalete fordul ele pl. Erdely i M.·Nkgy. II. ko-

KOI...Ul\lnAN SAMU. 

tet, 70 es 326. sz. dalaban az elsa es a 247. szarnuban a masodik 

stropha. - A z-ik szakasz sajat szekelyfoldi gyiijtemenyeimben is. 

Udvarhelymegye. 

10. 

Esik esd paras utra, 

'Barna kis Iyan~' megy a kutra. 

Teli zsebe magyar6val, 

Piros ajka rakva csokkal, 

Nem joettem v6na en ide, 

Barna kis lyan szernddeke 

Csalagatatt engem ide. 

Bar ne csalagatatt v6na 

Most a vilag nem csufolna ! 

.E dalban nemcsak a ket stropha kozott nines meg a szoros 

tartalmi ~yseg, hanem az elsa szakaszt alkot6 egyes sorok kozott 

is bajos volna megtalalni az osszefuggest. A misodik szakasz meg 

van Er. Nk. Gy. II. 339 sz. dalban, rnelytdl ez abban kulonbdzik, 

hogy kimaradt beldle a masodik sor: »Csalogattak engem ide- - 

es amannak az utols6 sora igy hangzik: 

dalban. 

Szegc!ny szivem nem gyaszolna. 

A harem else sor ugyanebbol a szakaszbol Er. I. 149 st, 

II. 

Yen az uram, ven ; nem szeretem en. 

Ven az uram, nem szeretem. 

Yen a cs6kja, nem kedvellern, 

Ifju legeny, draga kincsern, 

A te cs6kad illet engern, 

Ki az urat nem szereti, 

Ne mennyen az halatt latni, 

Vagyan neki egy halatya, 

Aszt minden nap sirathatya 

Ezen is nagyon erzik, hogy a ket szakasz mas es mas dalnak 

volt az aJkot6 resze, Kulonos a maskeppen teljes elsd szakasz elejen 

az a" mas ritmusu sor betoldasa. A rnasodik szakasz igen sok helyen 

el6fordul, mint egyik-rnasik dal alkato resze. Igy pl. Kriza 

Yr. 371. l. 64 sz. dalban. Er. I. k. 352. sz. dalban a ket ..elso sor

LOZSADI NRPDALOK J~S TANCZsz6K. 43 

modositasaval es Ar.-Gyulai I. k. 288. Japon szinten nerni valtoztat 

assaI. 

12. 

Majd megfrem aszt az idot, 

Sirva ~itatsz kapum etott, 

Megoeleled kapum fajcit 

S ugy siratad a gazdeijeit 

Sz611ak hozzeid egyet-kettot 

Meg sem kellesz, mind ezelctt 

Mikar n ekem kellettel, 

Te rnasakat szerettel. 

Emez ismeres nepdal masodik szakaszanak a ket utols6 sorat 

bizonyosan elfeledtek s azert toldottak be helyebe azt az ertelmileg 

oda illo, de meretileg kulonbozo ket sort, a mi gyamis szint vet a 

melodiai erzekukre. 

Kulonben e nepdal egyik masik szakaszabol alkotott kulon 

dalt majdnem minden videken talalunk nepunknel. (..Szeged Nepe- 

II. 39. 1. -48. sz, - Er, II. 326. sz. stb.) 

13· 

Kidiilt a fa madulastol, 

E lvaltunk rozsam cgymast61. 

(Jgy megvaltam edesemtdl, 

Mind zed erdd leveletol. 

Erdd s rnezd zoldsegetOl, 

Piras kekfii szip szinitdl, 

(Majaranna j6 szagatol.) 

Merre mas jar nagy kegyesenn! 

En att jarak keservesenn. 

Lehajtam szemeru koenyvesenn 

Es ugy sirak keservesenn. 

Sirat engem a Madar is, 

MeghajHk ertern az ag is. 

Valosagos mozaik ez a dal; minden par sora mas es mas 

dalb61 val6. Ezeknek nagyobb resze elegge ismeretes, szuksegtelen 

tehat azert a kiszakitott ket-ket sorert mindenik dalt idezgetni, 

Igaz, hogy van benne olyan par sor is kettc5: a masodik szakasz 

2 utols6 es a 3-ik ket elsd SOI·a, melyeknek eredeter nem tudnam 

ide irni, nem emlekszem, honnan isrnerem oketo

44 KOLUMBAN SAMU. 

Ki van adva, hogy mar honap menni kell, 

Megi:entem a rozsamnak, gyiijjen el, 

De az iiJnak visszaizent, nem gyfin el, 

Nem utaz;k, nem orssagol senkiveJ. 

Harom hete, hogy a babam nem lattam, 

Csipkebakar koezt van az em lakasam, 

FeJkiaJtek, nem adatek semmi sz6, 

Meg az eget is hasitya a jajsz6. 

Mi dolog az, hogy a Maros befagyatt, 

Az az aka, hogy a rozsam elhagyatt. 

Sirva kirtem, hogy szeressen engemet : 

De az alnak visszaizent, nem Jehet. 

Gyaszba borult meg az eg is felettem, 

Gyaszt viseJ a h6dvihig is erettem ; 

Simak ertem a szep kaszclscsillagak, 

Latad kis lyllny, jaj, de szamani vagyak. 

Csak aszt mand meg szerettel-e valaha? 

Gyenge szivem el nem felejthet saha 

Tudad saha nem kelett a csalfasag, 

Magallj kis lyany visszagyuvek meg haszad. 

Kertem alatt tejr6zsafa, nem latszik, 

Minden ijjd gyaszviragat viragzik; 

Apr6 annak a leveJe, j6 szagu, 

Mit vagy ides r6zsam ullan szamaru? 

Hogyne lennek, hogyne lennek szamaru? 

Temetobe mast visznek egy ifijut, 

Temetobe bama legenyt kisirnek, 

Sir'almara razmarintat ultetnek. 

Egyseges szerkezet dolgaban errol sem mondhatunk tobb j6t, 

mint az eddig eldsorolt dalokr61. Egyforma dallarnu nepdalok oszszeillesstett 

reszeiboJ alakult ez is. Pi. a hatodik szakasza meg van 

az Ar-Gy, Nk. Gy. III. k. 138. I. 44. sz. dalban es isrnet a 13. 

sz-ban a 188·ik lapon. A harmadik szakaszhoz egeszen hasonlo 

kezdetu dal az ismeretes : »Mi az oka, hogy a Kerka befagyott. c 

Es igy a tobb] reszei is itt vagy amott majdnem vaJamennyien 

megtalalhat6k.

LozsADJ NEPDALOK ES TANCZSZOK. 45 

Meg szegenyebb a lozsadi nep eredeti melodiakban; keyes 

nala ezeknek szama s a mi keves van, az is kolcsonvetel. Legtobb 

dalt a ::t Kdka tiivln c es :.Meglrelll mlge. dallarnara enekelnek, ami 

keyes ezeken kiviil elofordul az is mind masunnet j61 ismert, legfolebb 

kisse megvaltoztatott melodia. 

Feljegyzesre erdemesnek csak az alabb kovetkezdt talaltam. 

Erdekes volna megtudni, hogy a ::t Mi az oka, hogy a Kerka (vagy 

Tisza] befagyott cdmu nepdalt ezzel a dallammal eneklik-e azokon 

a videkeken, hoI el van terjedve. 

Tdncsssdk. 

Ezek koziil nernelyik nem egyeb, mint egy-egy kiszakitott 

nepdal stropha, azert ismertetesuk helye kozvetleaul a nepdalok 

szomszedsagaban van. Kozulok feltuno nagyszamu egyezik meg a 

szekelyfoldrdl ismeretes hasonl6 rnondokakkal. 

Eloszor azokat sorolom elo, melyek, tudomasorn szerint, egyikmasik 

nepdalban is meg vannak, aztan az igazi tanczszokat. 

I. 

Sirat engem a madar is. 

Meghajlik irtem az ag is! 

Megvan Ar.-Gy. I. kotet, 262. 1. 41. sz. dal z-ik szakaszaban 

es Kalman :tKos1.orukc I. k. 78. 1. 45. sz. dal. Mindket idezett dalresz 

igy hangzik: 

vagy: 

..,Az eg alatt, a fo)d~zin~n, 

Nincsen olyan arva, mint en. 

Sirat engem a madar is, 

Lehajlik ertem az cig is.• 

2. 

Ki az unit nem szereti, 

Fuzzt!n sarga ripat neki, 

Paprikazza j61 meg neki, 

Hagy a nyavalya toerje ki! 

Ki az udt nem ssereti, 

Kaparnyikat fUzzen neki; 

Aggya be aszt vacsarara, 

Kiteritti virattara!

KOl.lI"fDAN SAMU. 

Ezekb61 az elsd varians meg van Ar.-Gy. II. kot. 226. 1. 21. 

sz. alatt, hoi a ket utols6 sor igy van; :tJ61 megs6zza, paprikazza, 

Hogy a hideg is kirazea I A masodik Er. Nk. Gy. II. kot. 285 57.. 

dal, mely {gy kezdddik : 

z-ik szakasz : 

.Ki az unit nem szereti, 

Harom retest susson neki: 

A turdstol megbetegszik sth, 

Ki az urat nem szereti, 

Fozzon kopornyikot neki, 

Este kesdn adja neki, 

Rcggelre ki tcritheti. c 

3· 

Fejik a fekete kecskit, 

Verik a barna rnenyecskft. 

Ha vcrik is megirdemli, 

Mer' v. urat nem szereti! 

Szorol-saora megegyezik Er. Nk. Gy. I. k. 91. sz. dalanak a 

kezdetevel. Tovabba meg van a sajat szekelyfoldi gyiijtemenyem· 

ben (Udvarhelymegyebol) hol szinten tanczszokent szerepel) ekkepen : 

.Fejik a fekete stb. 

Hadd el, verjek az ebadtat, 

Mert nem szereti az urat !'" 

4· 

Egyenes vagy, mind a mid, 

Hazzam szabatt az apad! 

A szekelyfoldon mint tanczszo is eldfordul, tovabba valtozott 

alakban megvan Ar.-Gy. III. kotet 193. 1. 26. sz. szinten szekelyfoldi 

(kis-baczoni) dalban: 

-Hajlando vagy, mint a reten a nad, 

Azt gondoltam nekcm nevelt az anyad. c 

s· 

Ig a szemed tapl6t gyujt, 

Azir szeretlek en ugy. 

Ha az em is ugy ignc, 

Szc1zaranyat megirne.

LOZSADI NEf>DALOK ts TANCZsz6K. 47 

De az enyim nem ig ugy, 

Semmit scm Ir meg hat ugy! 

Ennek egy resze meg van Erdelyi J. Nepk. gy. I. kotet 163. 

sz. dalaban : 

Eszemadta barna sztiz 

Eg a szeme, mint a tuz, 

Ha az enyem ugy c!gnc, 

Szazezeret megerne, 

A sajat kiadatlan gyfijtemenyemben szinten van egy kisse 

eltero valtozata : 

Hap sziiz, korombiiz. 

Eg a szemed, mint a tuz. 

Ha az enyem ugy cgnc, 

Szeiz forintot megerne ; 

De az enyern nem cg ugy, 

SZelZ forintot sem er ugy! 

Es Ar-Cy, III. kotet 48. sz. alatt : 

A pataki hegyteton 

Ott var az en szeretdm, 

Kokeny szeme tapl6t gyujt, 

Azc!rt szeretem en ugy 

(Szikelyf. PAlos.) 

6. 

Ucci kis Iyan, be megnottel, 

Be kar, hagy firhaz nem mentel! 

Ez meg van Pap Gy. Pa16c? nepkoltemenyek 26. 1. 20. sz. dalaban, 

a kezdet ez : 

Ucci kis Iyany de megnottel Lumijdunaj danom ! 

De kar, hogy ferjhez nem mentel Lunajdunajdanom! 

stb. stb. 

A kovetkezok, mint egyes nepdalok reszei, tudtommal, nem 

fordulvan elc5, igazi tanczszoknak nevezem oketo 

7· 

Jere rossam a szollobe. 

Szeggyunk szollot keszkendbe, 

Zarge di6t a zsebunkbe, 

Pires almat kebeliinkbe!

~OLUMnAN SA)lU 

Az utols6 sor hijaval teljesen egy a sajat kiadatlan gyujt~. 

seimben lev6 udvarhelymegyei tanceszoval. 

8. 

He1yet, helyet nekunk is, 

Ha kisebhek vagyunk is! 

9· 

Haram falu. hat hatir. 

A mi sz:ivunk is eggy mar; 

Sem a bir6, scm a pap, 

Minket el nem vaJasz;that. 

10. 

Ides kicsi kerekem 

Forduly egyet eldttem. 

II. 

Ez a kicsi-kicsike, 

Ebbiil lesz friss menyecske ! 

12. 

Elment a pap dinye lopni, 

Elfelejtet zsakat vinni, 

Leverette a gagyajat. 

Megtoeltette a ket szarat. 

13- 

A burnyeci leginnek, 

Nincsen parja szeginnek 

Backara van seginnek. 

tccir-mciccer ugy koeti. 

Hogy v. uccat kisepri ~ 

'4- 

Ucci neki berecki, 

Scinta J6zsi gyere ki, 

A nyavaJya toerjen ki! 

lS- 

Kicsi csupar hamar farr, 

A ven asszany puskapar! 

.6. 

SzekfU rossa, tulipant, 

Tc!ged a szerelem bant !

LOZSADI N£PDALOK ts TANczsz6K. 49 

17· 

Kicsi Dek~m ez a csUr, 

Kirepiilc!k, mint a fiirj! 

A 8-17. sz. alatti tanczssck nemi kis -- inkabb szavakra 

terjedc5 - modosfrassal mind meg vannak lent emlegetett gyiijtemenyernben. 

A IS. es 17. szamuak Er-Gy. III. kotet 242. 1. is 01· 

vashat6k, de az ott l~vc5 tanczszok is a szekelyfo'drdl vannak oszszegyujtve. 

18. 

Ides kicsi hugacsk4m, 

Ha ~zandC!kad tudhatnam: 

(Hagy) szebet szerec ncllamncll, 

Ezt a szores bacskarkam 

Iretted nem szaggatnam, 

Itt a Maras Tardasnal, 

Mindjirt beleugranam. 

Ennek egy kevesebb sorb61 ci116 valtozata meg van •Vadrozsak 

c 7S. 1. I89. sz. alatt: 

Hogyha en aszt tudhatnarn, 

Szobbet szeretsz nalamnal, 

Az en kicsi bacskorkam 

Utanad nem szaggatnam! 

Astan m~g Er. Nk. Gy. II. 32. sz. dalban: 

Hogyha en azt tudhatmim, 

Szebbet szeretsz nalamnal, 

Itt a pa tak, folydogil, 

Mindjeirt beleugranam ! stb. 

19· 

Vesd Ie babam a sZUrcdet, 

Hadd tancalak eggyet veled. - 

Nem vetem Ie a sziiremet, 

Ugyis ugram velled egyet! 

Teljesen megegyezik az Er. Nk. Gy. ITI. k. 294. SZ. alatt olvashat6 

rovid dallal. (Alfoldr61.) 

A meg kovetkezd tanczszoknak sem parjait, sern valtozatait 

nem ismerem. 

..

so KOLUMHAN SAMU. 

20. 

Gyoenyeru rassmaringsznl, 

Be szfpen kinyilattal. 

R611ad szakasztani ki jar? 

Mt!g a nap is az egen jar ~ 

21. 

Nines szebb madar a fecskfnil, 

Fejir labu menyeeskinil. 

Fejir Jabat masagatya. 

Hideg a viz, nem allhatya ! 

22. 

Rugd ki labam, ne hibazz. 

Estfre nem vacsiralse ! 

23· 

En nem cttem ma egyebet. 

Rozsam adatt cggy szern mCJ!gyct. 

Azt is banarn, hogy rnegcttcm. 

Szerelmemet elvesztettem ~ 

24· 

Att a fUtton 6t alaska. 

Aszt is Jeverte a macska ! 

Haj a macska nem az aka. 

Rc!szeges a gazdasszanya! 

25· 

leeu kicsi en mast lcitam, 

Hagy nines rajtam a nadragarn ! 

Tcgnap este levetettern 

S a r6zsamnaJ felejtettem l 

26. 

Gyere rozsam ide be, 

Hagy cgyunk mi dcrcr~t. 

Hat a gazda mit eszik? 

!gyik (i karpa-cibrct ! 

27· 

Szoke-piras legfnkenek 

Baranypreml!s a mentejc, 

En vagyak a szereWje!

i.OZS~D[ NtPDALOK ES T.,{NCZsz6K. S I 

28. 

Forduly eggyet karikara 

A vin asszany baszujara ! 

29· 

~zaricsd meg a menyccsket, 

Ad a nydran cseresznyet ! 

30. 

Ueci ncki kcgyetlcn 

L6g a pendely koetetlen! 

31. 

Hallad-e tc zad nadr4g, 

Hagy az egir majd mcgrclg! 

Dal/ada. 

Egy Iyeany a hcgyek koezett 

Csak cgyediil pavat orzc~t. 

jocven hazza joevevenyek, 

Haram ifju, szip Jcginyek, 

- 6h tc szip szuz, mire kirunk, 

Az erddre jer ki vellunk l 

- Ha veletek utam vcszcm, 

A pavamat hova tliszcm? 

- A pavcidat hajcsd farrasra, 

Aszt ugyscm bizhatad masra, 

Midon az erddre irtek, 

A zold rare heverisztek. 

A seep szuz hagy elfaradvan, 

Leddl, mily 41amba merul, 

A leginyck, hagy eszt 14ttlik. 

Hagy alszik-d mcgvizsg4ltlik; 

Cs6kat raktak ajakara, 

Szivck vigasztalasara. 

Felserkenven majd estere 

Filemile zcng~sire, 

Litva magat a pusztaba, 

Sir es igy sahajt magaba: 

- 6h nagy isten ki lakazal, 

Az igbill reank vigyizal, 

Buntesd (lket astaraddal. 

IgbUl hdllatt tUzl4ngiddal! 

••

KOLUMnAN SAMU. 

A ravaszak hagy raszedtek, 

Az erdore kivezettek; 

Itt hagyanak iccakara, 

Fenevadak predajara. 

E ballada igen keyes elteressel teljesen megegyezik az Er. 

Nk. Gy. I. k. 374. lapjan olvashat6 -Pavas leany e czimu ballada. 

val. A kettc5 kozott it!VQ piczike elteresek ezek: I. A mi balladankb61 

hianyzik ez a ket sor: Ott setalni baratsaggal. 'Tisztesseges 

mulatsaggal«, a mely az Erdelyi-feleben a 6. sor utan egeszen odaillo1eg 

kovetkezik. 2. Az Er.sfeleben a I I. es 12. sor igy van: 

»Midon ertek az erddbe, Lehevertek a mezdre «. Ez egyiigyunek 

eleg egyugyu, de a lozsadiban levd lehet eredetibb, rnert szebb is, 

nepiesebb is. 3. A nyolcz utolso sorbol 4-4 helyet cserelt a 10zsadiban, 

t. i. ebben a 22. sorra az »Oh nagy isten- kezdetii ko· 

vetkezik az utana va16 harorn sorral, mig Erdelyinel elobb »A ravaszok« 

stb. kezdetfi s a rakovetkezok vannak s ezeket kovetik az 

.os nagy isten c kezdetti es a kovetkezok, mely sorrend fokozatosabba, 

erosebbe teszi avers veget s igy ez a szebb is, terrneszetesebb 

is. 

KOLu~mAN SAMU.

A KET KUKULLO VOLGYFEJENEL LA THA TO ROMAI 

VEGVARAK ES HATARTOLTESEK VISZONYA DACIA 

KATONAI ES TARTOMANYI SZEKHELYEIHEZ. 

Ugron Janos Udvarhelymegye jelenlegi alispanja 1893. nyaran 

azzal a felhivassal fordult hozaam, hogy a Hargita aljan mutatkoz6 

r6mai nyomokat par napi felulvizsgalat alapjan allitanam ossze 

monographiajuk szarnara. A rovidke szernlebol lassankint tobb heti 

tanulrnanyozas notte ki rnagat s vegezenil a ket Kiikii1l6 forrasait61 

Ie az Oltig terjedo videk r6mai eroditvenyein felUl a Hargita 

hegyl.inczolattal parbuzamosan s reszben annak nyulvanyain lathat6 

sanc.olatok, toltesek rendelteteset is sikerUlt tisztaba hoznom. 

A. Hargitat61 delnyugatra ugyanis Maros- Torda, valarnint 

Udvarhely- es Nagy-KUkU1l6 rnegyek teruleten Ra!'solr.nl,Ujtz, Hadak- 

Jltja l Ordog '''ia, Ordogbardzda, Kakasbard::da neven emlegetett 

sanczolatokrol es toltesekrdl a kozhiedelern Benko J6zseftol 1 Orban 

Balaesig? az osszes irok azt a felfogast apoltak : bogy e rejtelyes 

foldmuvek osszefiiggo uthalozatul szolgaltak annak idejen. Orban 

Balazs ugyan helyenkint s foleg az olahfalusi Majs$os-reten a 

Vtlrgyas szorosaban lathato sziklameredeknel maga is ingadozonak 

talalta az elrneletet ; de mas elfogadhat6bb hianyaban azert 

tovabbi leir.isai saran ismet csak ahhoz ragaszkodott. Miutan mar 

18~8-ban alkalmarn volt ocsern Teglas Istvan jdenlegi tanfe:iigrelo 

tarsasagaban a Kis Kukulld forrasvideken Szovata, Parajd: kozott 

arrol megbizonyosodnom: hogy az ott Rapsonn S utjanak nevezett 

toltes sem osszefuggoleg egyfolytaban nem keszult, se.n a territorialis 

viszonyok mellett lIt gyanant nem szolgalhatott, s miutan 

I J. Benko Transilvania Vindobonae 1778. I. kelt. 

:I 0 rbdn Balazs: A Szekelyfold leirdsa, Pest, 1868. Rath Mar bizomilnya. 

cz. muvenek U dvarhely, Marosszek, Haromsaek cz. kotcteiben.

S4 TEGJ.AS GABOR 

nevezett ocsem ut6bb 1891 -9 .... -ig terjedoleg Segesvaron laktaban 

keresernre tovabb folytatott helyszfni vizsgalataival az Olt melleken 

is arra a tapasztalatra jutott, .hogy a Iltphitt!l klszstggel ter- 

J~'S&lo Orbd,,-jlle lelrdsok a valosagnak nern felel-iek meg, miutan 

tehat az elonyomozasokbol is arrol gyc5zodtem meg, hogy e sajat- 

sagos epitmenyek hegy-volgyon, meredekre fel es Ie vonulva, ro- 

vid szakaszok utan tobb kilorneternyire nleg- rnegszakadoznak : meg 

nagyobb vagyat es ked vet kaptarn az Udvarhelymegye teruleten 

szarnornra megnyitott tanulmanyozasi alkalornnak. 

I1y m6don a Kis-Kukulld Junod neva agat61 vagyis Parajdt61 

a Nagy·I{ukuIl5 felsd volgyen at a Nagy- es Kis-Hornorod 

forrasain at Kapolnas-Olahfalu hataraig, illetdleg a homorodi furdo 

tajaig, onnan a Kapolnas Olahfalu mogott a Csikszeredara vezetd 

orszagut 63 kilometer oszlopatol a Hargita gerinczere, majd a 

Vargyas viz , SZ1trdukc neva szorosatol delnek a Lovete, Homorod-Almas, 

Homorod-Karacsonfalva, Homorod-Okland, Magyar- 

Zsombor feletti erddkben, tehat a Rikan at az AIs6 Rakes fele esd 

Szasz-Somos tetdig, tehat az Olt szorosaig bejarva a sokfele neven 

isrnetlodd toltesszakaszokat, azokr61 a m. tud. Akadernia 1895 

marcz. I J-iki ulesen szamoltam be.! J611ehet reszletes tanulmanyorn 

adataimk ismetlese nem tartozik ide, a hunyadmegyei tortenelrni 

regeszet] tarsulat szernpontjabol is nagyon sok feltenni va16 ker- 

des fiizodik e sanczolatokhoz. Igy az egesz elhelyezes nyilvanvalova 

teszi, hogy a romaiak Dacz'ajanak keletz' natdrsztllt ohajtottak elsa 

sorban ezek altal szembeninobbe tenni a tervezdk s helyenkent, 

nyilvan a keleti szarmat lapalyrol leve ~eto kozlekedesi vonalakban 

hadas .ati biztositasara epfiltek. E politikai es katonai kettos reno 

deltetes hozza tehat rnagaval, bogy a kozvetlen videken kiviil a 

Maros menetet s azzal egyutt a katonai szekvarossal Apulummal 

egyiitt .a mar Hunyadmegye tenileten esd szekvarost Sarmieeget"usat 

is erdekeltek azok. Mellozve azonban annak bizonyitgatasat, 

hogy mind alapon nyilvanitorn en a Hargitaalji tolteseket a Torma 

Karoly' altai a Meszes gerinczerdl Kis-SebestlJl fel Tihalg' meg- 

I A Limes Dacicus keleti resze a m. tud. Akadernia archacol bizottsaga 

ahal szerkesztett Archaeol. Koalemenyek XIX. koteteben (1896.) Kivonatilag 

Akadc!miai Erte!tito 1865. juliusl fUzetc!nek 113-122 lapjain. 

, Torma Kclroly a Limes Dacicus fehto resze 6 fametszettel s tt!rkc!ppel, 

UudalltSt 18'Q. .

R6MA[ VEGVARAK I~S HATAWn)r .:r£SEK. 55 

allapitott Limes dacicus keleti folytatasauak, s figyelrnen kiviil 

hagyva itt a toltesvonalak topographiai ismerteteset, mar eldadasomban 

csupan a fovonalnak fedezetere szant vegvarai, elsd sorban 

a iartornanyi fohadiszallas, vagyis annak bizonyitasara szorltkozorn, 

hogy a sz6ban forg6 toltesek, a hozzajuk tartoz6 castrumokkal 

egytitt mikent szolgalhattak a Marosvolgy, illetdleg az 

Erczhegyseg biztonsagara. 

Itt. hoI a daciai aranybanyaszatrol va16 tanulrnanyaim allando 

napirendet kepeznek s idevonatkoz6 elmeletemet nagyerdemu elnokunk 

rnai megnyit6 beszedeben is oly kituntetd vonatkozasokkal 

volt szives tarnogatni : azt a sokszor hangoztatott alaptetelemet, 

hogy t. i. Dacia elfoglalasa es berendezese legfobbkepen az aranybanyaszat 

erdekeben tortent.! felesleges is ujb61 felelevenitenem. A 

mint mar itt altalanosan tudva van, a Marost61, illetoleg az aranyhegyektol 

keletre fekvd Ielfoldet s kulonosen a ket Kukullot es 

rnellekvolgyeit csakis a vedelern fokozasa kedveert foglaltak be a 

rornaiak. De ez a biztositasi megszallas isrnet fenyesen igazolja a 

r6rnaiak strategiai eleslatasat. 

A'I. erdelyi felfoldnek mind e mai napig vedelrni czentrurnaul 

szolgalo, s6t ujabban vasutilag is ezt a szerepet jatszo Touis- GYIl/afelu!rvdri 

tersegrdl keletre a kapusi tetd alate vagyis a vasuti hid 

tajan fordult a rornai .It is keletre, mely itt vicinalis rninosegben 

.kovette az egyesiilt Kukullot Balazsfalvan at a Mikeszaszaval atellen 

ben Kis-Selyknel kimutathat6 legkozelebbi castrumig;» Hogy 

Balazsfalvatol a Kukullo melle is vezethettek egy elagazasr, azt a 

helyi viszonyokbol feltetelezhetjuk ; de biztosan kirnutatni azert 

kepesek nem vagyunk. A kis-selyki castrumt61 delre Nagy- 

Selykhez vezetd horpadason at a Vi::apatak volgyere trlaltak kapcsolatot, 

mely azutan a V orostoronynal ki fele a mai Rornaniaba 

es Talmartol keletre az Olt jobbpartjan felfele Hevi:: Also-Rakosig 

kapcso16dott. A kis-selyki cast rum egesz elhelyezese tehat elsa 

kulcsat kepeze a Maros es Olt kozti dornbvideknek, 

Ilyen elagazasi masodik csom6pontot jelolhetunk meg Seges- 

1 Tanulmanyok a romaiak daciai aranybdnyaszatarol, I terkeppel A M. 

T. Akademia torteneti Ertekezesei XIV. 1889. kotet VI. szama. 

II Neigebaur Dacien 255 lapjan »Ackncr Jahrbuch des Central Comissions 

1856.

TtGLAs GABOR 

udrndl, hoi a XIII. legio 1 egyik orse tarta a szolgalatot, A segesvari 

elagazas ejszakra a Kis-KiiktilllShoz s onnan a Marosig nyomozhat6; 

mig a deli elagazas a Kezd es Segesd volgyeken egyfeldl 

isrnet Hevfznek, rnasfeldl delkeletre Hegenen at a Hortobagy 

erintesevel, a hoI feliratos kovet is talaltak az Olt kozepszakaszahoz 

Kis-SinklUk tartott, a hol egy helydrseg letezeset feHratilag is 

constatalhatjuk, t 

Segesvartol keletre a jelenlegi vicinalis vasut iranyaban Szekelyudvarhelyig! 

szolgalt a hadi ut s ott a mai Csonkavdr·ban 

(hova Iegut6bb a realiskolat helyeztek) a hatarszeli vegvarral kicsiicsosodott. 

A Cohors I. Ubiorum egeszben, vagyis 500 ember 

vala hivatva itt a Hargita gerincze, illetdleg a mai Tolvajos hag6n 

at Csikszereda, - vagyis a G~'"zesz"szoros felol tarnadhato betoreseket 

feltartczt atni. 

A Kis-Kukulld volgyen Dicsd-Set.-Martonrol mutattam ki epen 

en a Herepey Karoly nagyenyedi gyujtemenyeben lathato belyegrol 

a Xlll, legio ott letezeset.! Fennebb Sovaradig uj allornas nem 

kovetkezik 5 a Kis-Kukullo 70 kilometernyi vonala nem is igen 

igenyelt szigorubb gondozast, rniutan a Mares es N.-!(iiklillo koze 

ekelddve rnindket oldalrol kelloen biztositva vala s elo es hatvedjet 

mindket iranyban megtalalta. Sovarad megvalasztasanal a tolgyesi 

szoros lebegett az epitok szemei elott, mint a honnan az I 14[ 

meter magas Bucsin teton at Gyergy6·Szent-Mik16s felol Nagy- 

Agviz mellett rna is a legrovidebb osszekottetes kinalkozik. 

De a megjelolt ket hatarszoros es azok mellekes atjaroi, ugy 

mint a tolgyesinel a blkdsi es a gymesinel az uzvolgyi seorosok 

elleneben e ket hatarvarral sem ertek be, banem ejszakrol delfele 

1 Corpus Inscriptionum Latinorum III kot. 1629. 4. Aeternus istennek 

szentelt oltarko a varaktol eszaknyugatra esd Burg stndet alatt a Kliklillo partjarol. 

:t Goos Karol), Archaeol epigraphische Mittheilungen t. 33. A Cohors HI. 

Brit(annorum) teglabelyegeivel, Ez a kohors rca-ben a Turnu-Severinnel lathat6 

hidon foglalatoskodott s loS-ban mar Roetiaban allott. Tehat az occupatio befejeete 

vel rogton epulhetett Kis-Sink. 

, A.rcheol. epigr. Mitth. I. evr. 32 VI. evf. 132.- TegJas G. Adatok Dacia 

felfrattanahoz, Erd. Mtlzeum. . 

, Ncue-Inschriften aus Dacien. Teglas G. Kiraly P. A.rchaeologische epigr. 

Mittheilun~cn XI. 2~SJ D. 'Q. .

R6MAJ V"~GVARAK J~S HATARTOLTJ-~SEK. 57 

haladolag az egesz Hargita aljat vegvarakkal raktak meg a Marost61 

le az Olt rakosi szorosaig. Mig a Marost61 keletre atJag 

50 kilometernyi tavolsagban talaljuk a katonai allomasokat, itt a 

H argitaval pa.huaamosan ejsaakrol delnek minden 25 kilorneternyire 

kovetkeznek a castrumok, csakhogy a Marosnak Gyulafehervar kortili 

szakaszahoz iranyulo volgyek beljebb egesz hatarorsegge alakitottak. 

Sot a volgyek kozeit sem hagytak figyelmen kivfil s minthogy 

a ket Ktiklillo kepezi epen azt a terrneszetes iitiranyt, a melyen 

a keleten betord ellenseg A pulurnot legkozelebb erhette : a VIZvalasztot 

is siettek megszallani. Enlakarol! a »Cohors 1V. Hzspanoruln 

eqnitata«, tehat egy lovasitott cohors a Kis- es Nagy-Kukulld fele 

tarta fenn a hatarorseget s ejszakon Sovaraddal, delen Szekely- 

Udvarhelylyel combinative zarta el a keletrol beszolgalo iitakat 

Ily m6don strategiai feladata a tolgyesi es gymesi szorosra egyirant 

kiterjedt. Minthogy azonban a Nagy-Kukullo mellett Zetelakan feltil, 

a S£kaszo mellekvizvolgyen a Gyergyo-Ujfaluhoz S onnan a bekasi 

es tolgyesi szoroshoz aranylag konnyen jarhato hegyi lit ktnalkozik : 

az enlaki castrurn hadirendje tulajdonkepen megis a Nagy-Kukullo 

felsd volgyere, vagyis kivalokepen a tolgyesi, illetoleg bekasi szoros 

fele vala iranyitva. 

A keleti hatarszelek, illetoleg az erdelyi aranyterrnd hegyek 

vedelmi sulypontja ilyenforrnan Sdudrad, Eniaka es Szekely- Uduar- 

July kozott osxlott meg. A politikai veghatart a Marosn ak vecstopliczai 

es az Olr rakosi hajlasai kozott a Hargita kepezte. A 

rornaiak azonhan a Hargitaban kerestek foglalasuk keleti veghatarat s 

castrurnaiakt»l J0-20 kilorneternyire a fout megkerulesere felhasznalhato 

hegynyergeket, mellekvolgyeket a Rapsolllti taja, Hadae 

tUja, Ordog- tit/a, Kakasbardeda stb. nevii hatartoltesekkel igye· 

keztek jarhatatlanna tenni es pedig abbol az egyszeru okbol, mivel 

az onuan eredo vizerek gyujto csatornajan belol nyugat fele ilyen 

alkalrnas hatarjelzovel nem rendelkeztek. Ha a delkeleti felfold domborzati 

arczulatja maskent alakul s a Marost61 keletre a ket Ktikti1l6 

helyett olyan ele s hegyvideket talalnak a rornaiak, a minot nyugat 

fete az Erczbegyseg vagy epen a Bihar kepez : akkor aligha ter- 

1 Corpus Inscriptionum Latinorum III. kot. 945, 948, 949, a 6237 Ncigebaur 

Dacienjeben 257 2 tevesen olvasta a LEG VI HISP hclyctt Muller It. Mitthci- 

'un~en d. C. C.• ssg Orban Balass Udvarhcly koteteben

58 . TJ~GLAS GAROR 

jeszkcdnek a hadi-opcratiok alapvoualat ol ilY

R6MAI YEGVARAJ. ES HAT.ARTOLTESEK. S9 

a keleti barbar szomszedsag kereskedelmi forgalmat is a Maros 

terere iranyitottak s ezt a vonalat erintettek meg else) sorban a 

r6maiak, hatartolteseink hivatva valanak a fohadparancsnokscig szekhelyetdl, 

Apulumt61 (Gyulafehervar) elharitani a varatlan meglepeteseket 

; de Apulummal egyutt a tartornany metropolisat, Sarmizegetbusat 

is biztosltottak a szarmat lapalyra kiszorult s onnan 

bizony nagyon sokszor tarnadasokra batorodott roxolanok, kisto 

bokok es mas torzsek elleneben Ebb61 a szempontb61 tehat nagyon is 

megerdemlik tarsulatunk figyelmet, mert a mint roviden erintettem is, 

a Sztrigy mellol a Maroshoz simulolag Apulumhoz vezetett birodalmi 

ut hozzank tartozo allomasainak es ezen allomasok altai fedezett 

Erczhegysegnek igen fonto s s a maga idejeben bizonyara nagy 

becsben allott tartozekat kepezek, 

TEGLA.S GABOIl.

Millennaris 

emlekbeszedeink 

Hunyadmegye teruleten is rneltokepen unuepeltuk meg a 

magyar allarn ezereves fennallasanak magasztos ernlekezetet. A megye 

torvenyhatosaga mellett iskolaink, egyleteink, a videki hatosagok 

es intezrnenyek egyrnassal versenyezve unnepeltek ezredeves allamisagunk 

orornesztendejet s tarsulatunk hatarozatabol legitt sietunk 

megorokiteni utodaink tanulsagara es buzditasara az itt kozhelyesles 

es lelkesedes kozott elhangzott beszedeket, ezek so rat a var 

megye torveny hatosagi bizottsaganak 1896. evi punkosd hava 14·ik 

napjan megtartott diszkozgyiilesi emlekbeszedeivel nyitvan meg. 

Majd a Pataky Laszlo festdrmiveszunk altai megfestett Hunyadi-kepfelavatasi 

unnepelyen Rethy Lajos kir. tanacsos es Hunyadmegye 

tanfeliigye16je altai elmondott beszedet es f6ispani megnyit6t, azutan 

a varmegye es tarsulatunk egyiittes keademenyezesere megtartott 

vulkani es vaskapui unnepelyeken tartott beszedeket adjuk. Vegezetul 

.az itteni allami forealiskola, mint a megye szekhelyen mukod6 

kozepiskola millennaris ernlekbeszedeit es tarsulatunk unnepelyes kozgyUlesen 

gr6f Kuun Geza alkalmi megnyitojaval fejezzuk be e hitiink 

szerent a kesc5 nemzedekeknel is elenk visszhangra talalo beszedeket. 

* 

Hunyadmegye torvenyhatosagi kozgyUiesen 1896. evi punkosd 

hava 14-ik napjan zagoni bar6 Szentkereszthy Gyorgy f6ispan megnyit6 

beszede : 

»Tekintetes torvenyhatosagi kozgyfiip.s' 

A magyar nemzet ezredeves fennallasanak unnepet uli, Hala 

imainkat kuldjuk a mindenhat6 Istenhez, a ki veghetetlen kegyel-

MILl.ENNARIS El\·ILEKBESZEJ)E1NK. 

meben, ezen napot megernunk engede. Kegyelettel ernlekszunk meg 

a honfogla16 es alapit6 Arpadrol, dicso vezerei es vitez harczosair 'L 

Dicsoseg azon hatalmas kiralyaink, hadvezereink ~s allamferfiainknak, 

kik egy ezredeven at hazankat rnegvedtek kul- es hel-ellenseg ellen, 

kormanyoztak j6 es balsorsban. Dicsoseg a szabadsag hoseinek, kik 

eletuk ciran is fentartak fiiggetlensegiinket es megteremtek jelen 

alkotrnanyunkat, melynek Iegfobb ore, legtantorithatlanabb hive: 

dicsosegesen uralkodo Apostoli kiralyunk, 1 Ference yozsef. Legyen 

ezen ev ne csak a kegyelet, de a kegye]em eve is. Btinbocsanat a 

rmilt szazadok zsarnokai-, a nepszabadsag eltiproi es a hon ellen 

toroknek. Bunbocsanat a haza azon elvakitott, halatlan gyermekei. 

nek, kik az edes anyat eddig ragalmakkal es szitkokkal illettek, 

Legyen ez ev »Isten bekejenek eve! c Tarjuk ki meg egyszer felejuk 

szeretd keblunket, Bocsanat a megteronek l Elnezes a tavolmarad6nak 

I De jaj annak, ki megszegve Isten bekejet, megzavarni 

akarja nernzeti kegyeletunk unnepet 1 

Hunyadvarmegyenek, a magyar allarn ezer eves rnegalapltasa 

es fennallasanak megunneplese alkalrnabol osszehi vott disz-kozgyuleset, 

a megjelenteket udvozolve, ezennel megnyitom.« 

Kishalrnagyi Hollaki Arthur alispan beszede : 

nMelt6sagos Foispan ur ! Tekintetes I{ozgyules' 

A hazaszeretet templornaban, a haxaszeretet oltaranal vagyunk 1 

Erzern es tudom, hogy ez unnepelyes alkalornrnal sz ivunknek minden 

dobbanasa, elrnenknek minden gondolata szeretett hazanknak 

van szentelve. A haza fogalma es szeretete kitephetlenul el minden 

igazi honfi szfveben. Ez az egyiittes erzelem vonzott ide rnindnyajunkat- 

Halaimadsagunkat a mindenhato Istenhez par nappal ezelott 

mondottuk el vallasi ahitattal. 

Fchaszkodasunk utan iinnepelni gyulekeztunk most egybe. 

unnepelyunk targya szeretett Hazank. A koltd szerint : :t Ez a fold, 

melyen annyiszor apaink vere folyt, c A kozjog szerint a magyar 

allam, melyet e.ser evvel ezeldtt c5seink verszerzodessel alapitottak 

meg; s Szent Istvan koronaja alatt egyesitve a kesobbi evszazadokon 

at sok viszontagsag kozott tartottak fenn, oltalmaztak meg 

es szent orokseg gyanant hagytak nemzedekrol nernzedekre nekiink. 

Ennek a magyar allamnak ezereves megalapitasat, letet es fennalIas 

at unnepli egesz Magyarorszag, koronas kiralyaval, kiralynejaval, 

az uralkod6 hazzal s az egesz magyar nemzettel egyutr. Ed 

unnepli rna Hunyadvarrnegye torvenyhatosagi bizottsaga.

MILLENNARIS El\II..EKnESZI~DEINK. 

Ha visszapillantunk hazank es nernzetunk tortenelrnenek lapjaira, 

melyekre a szenvedesek, es dicsdsegek, kuzdelmek es sikerek 

korszakai vannak feljegyezve, rnegtalaljuk a varrnegyei intezrnenyt, 

mint az allarnot alkoto, fenntarto es vedelrnezo tenyesdr, s mint 

az allam szervezetenek kiegeszito reszet. Az allarnszervezet tortenelmi 

es kozjogi fejlodesenek folyarnan valtozott ugyan a varrnegyei 

intezrnenyek hataskore, de az alla mot alkoto, fentarto es kiegeszltd 

jellege az onkorrnanyzat es kozigazgatas kerereben megmaradt. A 

tortenelern szerint resze volt a varrnegyenek a rnultak kiizdelmeiben, 

resze legyen most a jelennek ororneben es dicsdsegeben. 

Feljegyezve talaljuk meg nernzetunk tortenereben, hogy Hunyadvarrnegye 

kozonsege a kulellenseg ellen folytatott kuzdelmekben 

fajkulonbseg nelkfil vett reszt a haza vedelrneben. Ennek a tortenelmi 

tenynek egyik ernleke a Hunyadiak nevehez van fiizve, ahoz 

a dicsoseges nevhez, melyet varrnegyenk rna is visel. 

Dicso elodeinknek ez az osszetartasa a multban, kovetendo 

pelda gyanant szolgaljon most es minder.kor a jovoben, mert: 

.Aldjon vagy verjen sors keze, itt elnunk halnunk kell Ie 

Teves az a folteves, hogy az ezredeves orszagos unnepely 

kizarolag csak a honfoglalas tenyere vonatkozik: teves tehat a 

kovetkeztetes is, hogy kizarolag csak a magyar fajt erdekelheti. 

Ez az unnepely az egesz orszagnak es az egesz nernzetnek ezereves 

allarni es nemzeti letet, fennallasat hirdeti, kovetkezeskep a 

magyar allarn osszes egyenjogu polgarainak egyeternet illeti. A 

hazafias erzelmek kozossegenek megsztintetesere torekszik az, a ki 

az ezredeves unnepely altalanos es orszagos jelleget es egyetemesseget 

tagadja. 

Unnepelni gyiilekeztiink egybe 10nneplesunknek ket czelja van. 

Megorokttni es ut6dainknak atadni akarjuk a magyar allam 

ezereves fennallasanak ern'eket es nernzetunk tortenelmi multjabol 

eredd osi erenyeknek - hagyornanyait. Mert johetnek iddk, midon 

hazanknak minden hii tiara szuksege lesz es nemzetuuk minden hii 

fianak tudni kelt, hogy esakis az a nemzet kepes a nehez megprobaltatasok 

idejeben nagy tettekre, a mely 6seinek erenyeit es 

emleket es tortenelrni dicsdsegenek megszentelt hagyomanyait 

kegyelettel megorizni rudja. 

Masik cselunk az, hogy alattvaloi hiiseglinket es h6dolatunkat

MJI..J.ENNAR1S EMLI~KnESZEDEINK. 

fejezzuk ki koronas kiralyunknak, a magyar allarn fejenek, ki alkotmanyosan 

es aldasosan uralkodik feletttin k, saki bizalmat helyezve 

nemzetunkbe, szeretve es szerettetve egyutt erez, egyiitt orul es 

egytitt iinnepel az egesz magyar nemzettel, es szellerne rnindenutt, 

hoi a magyar allam ezereves fennallasat itnneplik s igy mi kozottiink 

is jelen van. 

Azt hiszem, hogy a tisztelt kozgyfiles erzelrneit tolmacsolom 

a kovetkezo h6do16 felirattal : 

) Csaszari es A postoli kiral yi F elseg ! 

Legkegyel mesebb U run k I 

Magasztos unnepet til a magyar nemzet orszagszerte. 

Nemzetunk milli6i lelkesulnek a hazafias ororutol. A magyar 

allam ezereves megalapftasat es Iennallasat unnepeljuk 

rnindnyajan, kik szeretett hazrinknak h(l polgarai vagyunk, 

s kiket a hazaszeretet egytittes erzelrne egyesft a 

magyar allam kotelekeben. 

Ez orornunnep alkalmabol Hunyadvarmegye torvenyhatosagi 

bizottsaganak mai napon tart ott unnepelyes diszkozgytilese 

neveben h6dolunk Felseged eldtt, mint Magyarorszagnak 

es tarsorszaganak alkotrnanyosan, aldasosan es 

dicsosegesen uralkod6 koronas kiralya elotr. 

H6dolatunk .a hala, kegyelet, hiiseg es szeretet oszinte 

erzelrneibol fakad. 

Halat adunk az isteni gondvLelesnek, hogy Magyarorszag 

ezereves fennallasat nernzetunknek nemcsak elerni 

engedte, hanem megaldotta azzal is, hogy Felsegedet adta 

uralkod6nknak; Felsegedet, ki nepeinek boldogftasara, uralkod6i 

bolcsesseggel helyezte alkotrnanyunkba hazank es 

nemzettink fejlodesenek, nagyletenek biztositckait es jovendo 

fennallasanak alapjait. F elsegednek ezen fejedelmi jotetemenyeert 

es uralkodoi hfvatasanak peldanyszerf teljeslteseert 

orok halaval tartozik a nemzet, melynek tortenelrnebe 

Felsegednek dicsoseges uralkodasa fenyesen ragyog6 aranybetfikkel 

van megoroku vee 

Halas kegyelettel dicsd elddeink irant, kik nernzedekrol

MILLENNARIS EMLEKRESZEDEINK. 

nernzedekre hagytak reank szent oroksegfll szeretett hazankat, 

uunepeljuk ezereves allarni letunket, a melynek tortenelmi 

tudata megerosni es fokozza benntink Szent Istvan 

dicsd koronajanak fenyebe es hatalmaba helyezett hitunket; 

a felseg es uralkod6 haz ~s a magyar nemzet kozotti 

erdekkozossegen alapulo kolcsonos bizalorn, huseg es ragaszkodas 

meggyolodeset; hazank jovendd Iennallasa es felviragzasa 

iranti rerneuyunket ; 5 Felseged es hazank irant 

erzett hfiseges szeretetUnket. 

Felseges Urunk f 

F elseged aldasos uralkodasa alatt a Inagyar korona 

es nemzet kozctti elvalaszthatlan allamjogi kotelek a kolcsonos 

bizalorn es szereret gyemant-kapcsaval van Ielekesftve. 

Ezt a draga kincset, mely a tortenelern tanusaga 

szerint mindenkor az allarni fejlodesnek es a nemzet boldogsaganak 

tenyezoje es egyszersmind biztosfteka volt, felteken 

yen akarjuk megorizni, midon hazafias ororntol athatva 

jarulunk Felseged legmagasabb szfne ele, hogy halat adva 

azokert a joteternenyekerr, melyekben hazankat es nernzetiinket 

reszesiteni kegyeskedett, a legalazatosabban kerjuk 

: fogadja kegyesen alattva16i hodolatunkat, tantorft- 

hatlan h(~segilnk, ragaszkodasunk es szeretettink Iegcszin- 

tebb kifejezeset. 

. . 

A mindenhato Istennek aldasat kerve Felsegedre, 

Felseges kiralynenkra, a felseges uralkodohazra es Hazankra, 

esedezunk Felsegedhez, tartsa meg hu nernzetilnket kiralyi 

kegyelmeben, bizalrnaban es szereteteben. 

Kelt Devan, Hunyadvarmegye torvenyhatosagi bizottsaganak, 

1896. evi Punkosd hava ra-ik napjan, a nlagyar 

allam ezereves fennallasanak oromunnepen tartott iinnepel 

yes dfsz- kozgylilese boI. 

Tisztelt kozgyliles I VegUl legyen szabad az ezredeves unnepely 

emlekere meg csak nehany sz6t sz61anom: 

Ne feledjuk, hogy ezereves oroksegiinket az isteni Gondviselesnek, 

c5seinknek es az 6si erenyeknek koszonhetjuk ; 

5

66 MlLLENNARIS EMLEKBESZEDEtNK. 

ne feledjuk, bogy ennek az oroksegnek megtartasa mindnya, 

junknak szent kotelessege ; 

ne feledjtik, hogy ezen kotelesseg teljesitesere miden hli magyar 

allampolgarnak egyiittes ereje, munkassaga es osszetartasa szukseges; 

ne feledjuk, hogy hazankert, alkotrnanyunkert es kiralyunk. 

ert mindeniinket, - ha kell - eletunket es verunket is fel kell 

aldoznunk. 

Ha mindeat, az ezredeves unnepely ernlekere minden hli magyar 

allampolgar hiteul vallja, akkor az ezredeves unnepelynek fenye 

hazank jovendd fejlddesenek utjait fogja megvilagttani, s a maso. 

dik evezred kuszoben nem ketelkedhetunk hazank es nemzettink 

jovendo fennallasaban. 

Hogy ez ugy legyen, rnindnyajunknak legforr6bb ohajtasa ; s 

ez ohajtasnak kifejezesere egy szivvel, egy lelekkel kialtsuk : • Eljen 

a haza, eljen a kiraly, eljen a magyar nemzet 1c 

Dr. gr6f Kuun Geza emlekbeszede : 

kosonseg' r 

»Melt6sagos Baro Foispan ur I Tisztelt unnepld 

Az uj ev reggelen a valtozasok hazajabol Istenhez emelkedik 

lelkiink. Egy uj millenium reggelen, mihelyt virrad, hasonlokepen 

kihez rnashoz emelkedjek lelkunk a valtozasok hazajabol, mint

MILLENNARIS EML~K.BESztDEINK. 67 

tetjes lelekkel esdve kerjuk az oltalma t a jovlSben is, a melyet a 

bizonytalansag sotet homalya fed el szemunk eldl, a honnan jel 

nem Iatszik as arra varakozoknak s sz6 nem hallszik. A jovo nerna, 

mint a sir s orzi a titkok titkat, mint a sir. Voltak az 6 korban 

Istentdl ihletett profetak, a kik e sotet hornalyon at a jovo alakulasait 

lattak ; de a mit lattak, legtobbszor felelem- es rettegessel 

toltotte el lelkoket s oh fajdalmak fajdalrna 1 a rniddn a nep ele 

siettek s felemeltek szavukat, intve a kozelgo veszely elharitasara, 

a nep nem hallgatott reajok, szavuk elhangzott, mint sz6 a pusztaban. 

Sajat fajunknak is voltak j6sai multunk hajadonkoraban ; igy 

olvassuk a magyar nernzet kronikaiban, hogy Almos any janak, 

Ernesenek valami kulonos alma volt, melybol azt jovendolte, hogy 

a kit 0 fog szulni, attol kiralyok fognak idovel szarmazni, hatalmas 

kiralyok hosszu sora. A jelen evszaz elsa feleben e hazanak szinten 

tarnadt egy Ianglelkti latnoka, ki hasonloan az 6 testamentomi 

kor Istentol ihletett profetaihoz, a bizonytalansagok suru fatyolan 

at latta a jovc5 alakulasait, s a mit latott, oh rettenetes sors! lelket, 

mint profeta-elodeit, felelernmel s rettegessel toltotte el, mert a 

leveretest, a nemzeti gyaszt, annyi buzg6 igyekezet, torekedes meghiusultat 

latta. 6 is nepe etc sietett s intve intette a veszelynek 

idejekoran va16 elharltasara, de a kortarsak nagy tobbsege nem 

ballgatott rea s szava elhangzott, mint szo a pusztaban : a langlelku 

hazafit vilagpolgarnak, a nagylelkut kisleLkiinek, a merseklet 

ernberet a pessirnismus hivenek, tulz6 pessimistanak tartottak, De 

alig bangzottak el e gyanusit6 szavak, a bekovetkezett esernenyek 

igazat adtak jovendoleseinek s a gyanusitast a barnulat s a magasztalas 

valtottak fel, s a nagy hazafit a leglzagyobb magyarnal: kezdtek 

nevezni, mely jelzc5 utobb Szechenyi Istvan gr6f nevevel annyira 

osszeforrott, bogy attol elvalaszthatlan, Kortarsai egyetlen egy j6slatat 

fogadtak el szives orornest s ez az, mely szerint -Magyarorszag 

nem volt" hanem lesz,« de ezt a joslatat is alaposan Ielreertettek, 

Szechenyi Istvan egy szonoki keppel elt annak kifejezesere, 

bogy minc5 boldog sors var hazankra a jovc3ben, rnidon a 

multat a jovo melle helyezve, azt semmisnek tartja, A nagy allarnferfi 

ez oly hiresse lett rnondataval csak annyit akart mondani, 

hogy a magyarnak jovoje meg multjanal is szebb lesz. Ilyen ertelemben 

mi is osztjuk laglelku latnokunk rernenyeit s nem vettink 

s·

68 MllLENNARIS EML~KnESZEDEINK. 

vele a dicso multak irant viseltetd kegyeletilnk erzese ellen, valamint 

0 sern vetett vele . 

.Egy ezredev az id6k melyseges nagy tengere, hullamai nepek 

bolcsojet rengette es sirjat takarja, Nepek alakultak, enyesztek el 

s ujjaalakultak egy ezredev leforgasa alatt, mint a hogy errol az 

ernberi nemnek az a nagy konyve tanuskodik, a melynek neve 

vilagtortenelem. E konyvnek az o-korra t artozo lapjainak egyiken 

azt olvassuk, hogy ltalia Magna Graecia nevii reszeben, a Sybaris 

patak mellett, 72o-ban Kr. e. achaiok es troizenok egy varost 

alapitottak, melynek nepe elenk kereskedest folytatott kivaltkepen 

Kis-Azsiaval, minek kovetkezteben nagy vagyonra tett szert, s mint 

a bogy eleg gyakran latjuk a vilagtortenelem lapjain, a szerzett 

vagyon hatalmassa tette elannyira, hogy huszonot varos h6dolt 

neki. Mindazonaltal Sybaris meg ketszaz evig sem tudta rnagat 

fentartani, s eg}' rea nezve veg zetesse Yilt haboru kovetkezteben 

teljesen kimerUlten a krotoniak altal megsemmisittetett. Hogy ez 

igy torteut. s hogy gazdasaga s hatalrna mint egy alorn eltuntek, 

azon nines mit csodalkozni annak, a ki tudja, hogy e varos lak6i 

az istenekkel mit sem torcdtek, hianyzott bennok az alduzatkeszseg 

a kozjora, a hazaert valo szent lelkesedes ; az egyesek 

szerencsejoket abban talaltak, hogy minel tobb kineset szerezzenek 

magoknak s a kincsek aran minel nagyobb reszok legyen az elvezetekben; 

az erkolcsok tisztasagat sernrnibe vettek. Ily allapotok 

mellett nem volt korai a nemesis sujt6 karja; hiszen az igazsagossag 

az allamok alapkove, s ez a varos a nelkul sztikolkodott, s ha 

a tiszta erkolcs elhanyatlik, nemcsak a kis Sybaris, de maga a 

hatalmas R6ma hatalrnabol alaszall s rabigaba gornyed. Kozel 

Sybarishoz egy rnasik hellen varos viragzott, ugy mint Ky%il, 

lakoinak maga Pythagoras, a hellen 6-kor e nagy bolcse, adott 

torvenyeket s a nep ezeket hiven kovette. Pythagoras nemcsak 

torvenyeket adott, de erkolcsi alapon szervezte a krotonbeliek tarsadalrnat, 

s csak az lehetett e tarsadalornnak tagja, ki mar azelott 

erkolcsei tisztasaga altal kitunt. A krotoniak nem hanyagoltak el 

az istentiszteletet, sot falaik kozt Apo1l6nak hirneves szentelye 

allott, melyet a hivok kozelrdl s tavolrol kerestek fel, hazajokert 

nem vonakodtak meghozni a veres penz-aldozatot, egymas irant 

testveri erzettel viseltettek Pythagoras tanainak megfeleldleg, ki az

MILLENNARIS EMLEKBESZEDEINK. 

osszhangot a dolgok lenyegenek tartotta, az elvezetekben mersekletesek 

voltak s feltekenyen orkodtek erkolcseik tisztasaga felett. 

Es megis mindezen erenyeik daczara allarnuk alig egy evszazzal 

elte tul Sybarist, a melyen gyozedelmet vett. 

Hogyan tortent ez r Krotonban kiutott a belviszaly, lakossaga 

egymasirant gyulolettel viselteto partokra szakadt, a pythagorasi 

csszhang megzavartatott s nem kellett R6ma hatalma ez allarn 

megdontesere, azt megtehette a gyengebb ellenseg is. JIi/agna Graecia 

tobbi hellen varosa is rendre alahanyatlott, mert a kello idoben 

nem szovetkeztek egyrnassal, az anyaorszag s a hellen Sicilia altai 

tamogatasban nem reszesfiltek, s amidon ellenseggel allotta k 

szemben, midegyik varos magara hagyatva nem volt eleg' eros az 

ellentallasra. Igen erdekes s tanulsagos az orszagok elbukasanak, a 

nepek elenyeszesenek okai t vizsgalni, mert a jelenkor oknyomoz6 

tortenesze az esernenyek magyarazatara tobbe nem tartja elegendonek 

a -tunder szerencse- -re va16 hivatkozasat, melynek 

.- - kenye hdny vet, jatszva ernel s rnosolyogva ver le,« 

Gibbon tudnivagyo lelkeben, midon egy napon a Capitolium 

romjai kozt az »orok varos e sorsa felett elmelkedett, erlelodott meg 

az a szandek, a rornai birodalom elhanyatlasanak tortenetet megirni. 

Dandolo egy nagy munkajaban a velenczei koztarsasag elenyesztenek 

okair61 irt . 

•Felforgat a nagy szcizadok ercz keze 

Mindent ; ledolt mar a nemes Hion, 

A buszke Karthago hatalrna, 

Roma 's eros Babylon leomlott. c I 

Sajat hazank is nem egyszer kozel volt a vegpusztulashoz. 

A XIII. evszaz elsd felenek vegehez kozel a nlagyar kiralynak a 

Szent Istvan korona birodalmabol csak egy dalmat varoskaja 

maradt, s meg ott sem elhetett batorsagban a mongolokt61, mert 

azoknak egyik vezere ott is nyugtalanitotta, ugy, bogy a teng ...ri 

szigetekre kellett kiszorulnia. Az elegge meg nem sirathat6 mohacsi 

vesz utan hazank nagy resze torok kezre jutotr, ugy, hogy egy a 

torok hodoltsag idejeben Passauban keszult terkepen hazan k teriilete 

• Berzsenyt versei, kiadta Dobrentei G., 1. a 17-ik lapon.

jO MILLENNARIS EMLEKBES1.EDEINK. 

Turclua-nak neveztetik s a terkepir6 a lapszelen megjegyzi, hogy 

valamint az egyeseknek, ugy a nemzeteknek es orszagcknak is egyszer 

valamikor eljon utols6 6raja. 1 A mohi csata talan maskepen 

utott volna ki, ha a magyarok nem bizalmatlankodnak a kunok 

irant, s talan a mohacsi vesz se kovetkezert volna be, ha a kiraly 

ideje koran tette volna meg hadi eldkeszhieteit a helyett, hogy 

Luther Marton kovetoi ellen kerneny torvenyeket hozzon s pazarlo, 

elvhajhasz6- hajlamait feken tartotta volna, a mig idejen volt. Folytathatnam 

a gyaszos napok emlekenek felsorolasat, de hiszen ezek 

tudvalevd dolgok, melyekrol hazank tortenelme boven s1.61. 

Ennyi vesz es vihar kozepette fajunk megallta helyet s egy 

evezred elmultaval 'itt elunk azon a foldon alkotrnanyos jogaink 

elveeeteben, szamban, hatalomban, muveltsegben gyarapodottan, 

melyet meltan nevezhetett a XII. evszaa egyik nernet kronikasa 

:tIslen paradicsoma e-nak, :ttermekeny Aegyptom e-naks s a Pannonia 

megvetelerdl s7.016 enek -tejjel s mezzel foly6 Kanaan e-nak. Itt 

elunk mai nap is azon a foldon, a hova Arpad s a vele szovetseges 

torzsvezerek vezettek ki oseinket Etelkozrol, s a melyet 

Arpad h6ditott meg fegyverrel kezeben az ellentallokkal szernben, 

politikai eszelylyel azokt61, kik erdekokben allouak talaltak a 

gyoztes magyarokhoz csatlakozni s varakozasokban meg nem 

csalatkoztak, mer a magyar allarn erdekeiket megvedte, biztonsagot 

adott azoknak, kik kotelekebe leptek s utat nyitott boldogulasukra 

s bogy csatlakozasuk o3zinte volt, elegge bizonyitottak 95 S-ben a 

magyaroknak Augsburgban tortent leveretese utan, a mikor nekik 

nem lett volna nehez a bodttok ellen fellazadni, de nem tettek s 

bekeben maradtak. Igenis itt elunk azon a foldon, melyet oseink 

vere boven aztatott s tett terrnekenynye a kozszabadsag tenyeszetere 

s area, hogy a szabadsag e haza foldjen legszebb, legnemesebb 

gyumolcseit teremje, melyen nines oly haraszt, oly gorongy, mely 

az ut6doknak szent hagyomanyt ne hirdessen, melynek nines oly 

videke, mely hdsok hamvait ne takarna, hirneves s nevtelen hdsoket. 

Barmerre vezet leptunk, hosck hantjain jarunk, jeltelen sirok mezein. 

Egy sirfeliratban olvastam: te1npus loque/ldz', tempus taceudi - 

:tvan ideje a beszednek s van ideje a hallgatasnak, c De a beszed- 

I L. gr6f Apponyi A. }aszbert!nyben mondott millenaris besseder. 

, L. Frising. Ott6 piispok kr6nikclja I. k. XXXI. Cejezett!t.

MILLENNARIS EMLtKBESZItDEINK. 7 1 

nek nemcsak ideje, hanem helye is van s itt a hantok felett, a melyek 

h6sok porait fedik, ez ismert es nem ismert csataaereken, bizonyara 

helyen van a dicsbeszed s a dicsenek, s az uj milleninm hajnali 

6rajaban, mid6n a vigyciz6 hallik, mint szolal es mondja: uirrad 

Is vildgosodik, a dicsbesszednek eljott ideje s hangozzek a dicsenek, 

Egy evezred alatt bizony sok minden valtozik s valtozott 

hazankban is es masutt masok lesznek a viszonyok es korulmenyek, 

sot valtozik maga a nyelv is, mert j61 monda Horatius a Pizckhoz 

Irt level eben : 

:II Mint fakmU a level even kent valtozik es a 

Regi lehull: szintugy kihal a sz6kb61 is a regi, 

S a nemreg szuletett virul ifjukent fel utanna,« 1 

Regi jogi intezmenyeinkbdl nem egy romba hever s csak 

azok eldtt ismeretes, kik kozjog! irodalmunk regisegeit kutatjak. 

Ha megallunk a rornmezdn s vegig tekintunk a tiszteletre melto 

mult ornolvanyain, s azokat kozelebbrol veszszuk szemugyre, ugy 

fogjuk latni, hogy nem mind rom, a mit eleve annak lattunk, hanem 

a velt romoknak egy resze epttkezesi anyag a jovo felepitesere, 

alap- es szeglet-kovei a jovo alkotasainak. Regi jogi intezrnenyeink 

ernlekjele fenn all s magaslik, a kegyelet friss vir4.gokb61 kotott 

koszoruja kornyezi 5 eklti, 5 a mig e koszorut ott latjuk az emlekjelen, 

a mig viragai el nem hervadnak, nem kell att61 tartanunk , 

hogy a mult es jelen kozt suppedesi (ir tarnadott volna, korantsern, 

- a mig a kegyeJet rnegujitja koszoruit, a mult es jelen gyokerszalai 

szoros kapcsolatban vannak egymassal 5 e kapocs zaloga 5 

bietositeka osi alkotmanyunk jogfolytonossaganak. As intezmenyek 

nem orokeletuek, de orokeleni a szellem, a mely azokban nyilvanul 

s azokat megalkotta. Ezt a szellemet, fajunk nernzeti szellemet, kelt 

apolnunk, feuntartanunk minden igyekezettel. mert ha elh vnyatlik 

Ietelunk arnyekka valtoznek ; dicsekedhetnenk meg a magyar nevvel, 

de nem azzal, hogy magyarok vagyunk, dicsekedhetnenk a nagy 

osokkel, de nem volnank azok rnelto ut6dai. Fein: a sotet gondo· 

latokkal l e szellem elni fog kozottunk mindenha, ut6dainknak is 

vezere less, hason16an a felhc-osalopboz, mely vezerle a vandor 

Izraelt, az uj evezred szazadain keresztul. 

I Fabian Gabor forditasaban,

MILLENNARIS EMLtKBESZEDEINR. 

Udv Magyarorsaagnak I Hazank fenyes csillaga, mely egy 

evezred elott a Karpatok ormai felett veletlenul feltiint s beragyogta 

ez orszagot, a mely az eltiint evezred alatt tobbszor elhalavanyult 

s neha ugy latszott, mintha kialv6ban volna, az uj evezred kezdeten 

legszebb fenyeben felettiink ragyog s nem hogy alaszallana, sot 

inkabb emelkedik egi palyajan. Biztat a csillag ; fenye dicsoseg jelkepe, 

Udv a kiralynak l Dicsoseg nevenek I Aldas eletenek I Boles 

uralkodasa idejeben virradt reank az uj evezred s nagy bizalommal 

tolti el lelkunket, hogy az uj korszak kezdete bolcsesseg, a mely 

dragabb aranynal, ezustnel, mert a bolcsek fenylenek, mint a nap. 

Udv Hunyadmegyenek I a melynek foldjet meltan nevezik 

klassikus foldnek. Adja az isteni gondviseles, hogy hazank tortenetenek 

rnasodik koteteben, melyet az uj evezred szazadai Irnak meg, 

e kotet mindazon lapjain, melyeken dicsosegrol, udvos haladasrol, 

jolletrol, egyetertesrol lesz sz6, .-- Hunyadmegye nevet is ernlegessek I 

Ddv mindnyajunknak, kik Isten kegyelmebol e mai napot 

elerhettuk s unnepeljuk I Bizalomteljesen vartuk e nap elerkeztet. 

A keresztenyek a kozepkorban feltek a kh£/zczs1Ilos kozeledesetol s 

a mozlimok is rettegessel gondoltak ez idopontra. Vartuk s rernenyteljes 

erzesekkel udvozoljuk eljottet, Vajha ez edes draga rernenyek 

meg ne hiusulnanak s bizalmunkban a jovo irant meg ne csalatkoztunk 

legyen! Ujuljon meg e mai napon lelkunkben a mult kuzdelmeinek, 

a mult gyozelmeinek ernleke I Mindnyajan e haza fiai nyelv 

es nemzetiseg kulonbsege nelkul vallvetve kuzdottek oly sok veres 

csataban a kozos hazaert, s a gyozelmekben a hazank nepesseget 

alkot6 minden nemzetisegnek resze volt, s a dicsosegben reszunk 

van mindnyajunknak. A szazados egyutteles j6 es rossz napokban, 

6seink kiontott verenek osszeelegyedese a hon ledelem csataiban, 

annyi dicsdseg ernleke koztunk szoros kapcsot alkotott, megoldhatatlant, 

mert hogyan lehetne az, hogy egy par evtized viszalya 

megoldhassa az evezredes kapcsot, Ez lehetetlen. Felejtsuk el tehat 

az oly rovid ido viszalyat s az uj evezred unnepet avassuk fel a 

testveri szeretet unnepeve. Azon jelmondatokhoz, melyeket oseiok 

kovettek, a milyenek »ha Isten velunk, ki ellenunk, c :t mindent a 

hazaert.« .elttinket s verunket a kiralyert,« :ta haza minden elc5tt,c 

e jelmondatokhoz tegyuk hozza a Benedek rend ismert jelmondatat : 

ora et labora - .)imadkozz es dolgozz.c 

*

MILLENN.ARIS EMLEKRESZEDEINK. 73 

Rethi Lajos kir. tanacsos, tanfeliigyelc5, ernlekbeszede : 

."Meltosagos Baro Foispan ur' 

Tisztelt unnepld kozgylHes' 

Legy udvozclve, Esztendc5, mely ezredik fordu16val tertel 

ViSSZ3, rniota ezt a draga folder magyarok hazajanak nevezik l 

Legy udvozolve, Nap, orok feny es termekenyseg forrasa, ki 

ezer Izben hinted el az6ta e foldon a tavasz viragjat, a nyar 

kalaszait, az OSZ gyumolcs-adomanyat es tiszta nyugalmat a telnek 1 

Legy udvozolve, Fold, magyarok hazaja, melylyel ossze van 

forrva szivunk minden erzete : mely ezer esztendc5 6ta taplalsz 

es eltakarsz ; n-elyhez ~minden szent nevet egy ezredev csatollc 

Legy udvozolve a sziv kiarado szeretetevel, Nemzetem, magyar 

nemzet, a ki vitezseggel foglaltad el, vereddel tartottad meg es 

verejtekeddel tetted terrnekenynye e foldet magad es utodaid szamara I 

Es legyetek udvozolve c5szinte ferfias sz6zattal ti is, Tarsaink, 

Magyarorszag mas szarmazasu polgarai l 

Egyenlc5k vagytok ve1tink a polgari jogokban. Egyenlc5leg 

kotelez azon szent tartozas, hogy e hazat rnegvedelrnezzuk, foldjet 

megmiveljuk. A ti elodeitcknek is ternetoje, a ti gyermekeiteknek 

is bolcsoje, nektek magatoknak is taplalo, fentart6 edes anyatok 

ez a kozos haza. 

Lehetseges volna-e, hogy az iranta valo szeretetben kulonbozzetek 

? Lehetseges voln 1e, bogy mikor 6 oly magasztos unnepet 

iii, ti ne oruljetek vele? 

Tortenelmu.rkbol azon vigaszta16 tanusagot olvassuk, bogy a 

ti soraitokbol is valtak ki j6 vitezek, jeles hazafiak. Teljes bizalommal 

varjuk, hogy a jovoben is igy lesz. 

Most, mid6n lelkeinket magasztos unneples erzete hatja at, 

nem fogunk sem vitatkozni, sem szernrehanyasokat tenni. 

Azokat, a kik erzuletben velunk vannak es kiknek szama 

epen nem csekely, polgar- es honfitarsi huseggel, igaz szivvel 

iidvozoJjuk. 

* 

Erneljuk fel halairnainkat egytittesen, honfiak es honleanyok, 

a mindenhato es vegtelen j6sagti Isten tronusahoz, a ki nekunk

74 MILLENNAR IS EMLtKBESZtDEINK. 

ezt a kiveteles oromunnepet engedte ulnunk ; a kinek gondviselese 

oly kijelentesszenileg mutatkozik meg nemzetiink es hazank egesz 

torteneten. 

A szilaj er6tol duzzado hun nep, melynek addig never sem 

isrnertek az elore haladott muveltsegu nyugaton, megindult a negyedik 

szazadban Kozep-Azsiab61; egyrnasutan szoritotta ki a nepeket 

lakohelyeikbdl ; egyiket a rnasik helyere uzte: es ezzel kezdetet 

vetette a felezredevig tartott nepvandorlasnak, a melynek eredrnenye 

lett az akkori allamok es nemzetek megsemmisulese, egeszen uj 

allamok es nemzetek keletkezese s a fenyes, de erkolcsi iranvara 

nezve gyorsan korhadasba jutott o-kori muveltseg helyett egy 

sokkal nemesebbnek, az Idvezttd isteni tanttasara alapitottnak kifejl6dese. 

Ezen legelsd rendu vllagtortenelmi esernenynek nemcsak megkezdeset, 

hanem befejezeset is a hun-scitha nepre bizta az isteni 

gondviseles. 

Azsia es Kelet-Europa pusztain kifejlesztette es megnovelte 

rendre a magyart; fiainak sztvebe vagyat oltott Attila oroksege 

utan es arra a nagy feladatra telepltette meg 6ket a Tisza-Duna 

gazdag videken, hogy az egyetemes neptorlodasnak vessenek veget 

Keiet ujabb rohamait uzzek vissza es ez altai valjek lehetove a 

Nyugat uj nemzeteinek, aJ1amainak megalakulasa, a kereszteoy 

muveltseg' kifejlddese. 

Eur6pa nagy orszagutjan, a hol sem a vilaghatalrnu r6mai, 

sem annak legyozoje, a hun, sem az erdteljes g6t, longobard, a var, 

sem a nagy nepessegu salav fajok allando alia mot alapitani nem 

tudtak, alland6va tette a mindeniknel kisebb. nepessegu magyarnak 

uralmat. A tud6s kutat, vizsgal es keresi az okokat, a melyek letre 

hoztak ezt a szemmel lathato csodalatos eredrnenyt ; de a hivQ azt 

mondja Ielkeben, hogy bizony Istennek keze mivelte mindezt. 

* 

.Nezz Arpadra, magyar, ki hazat allita nemednek Ie 

Buszke onerzettel nesz Arpadra es hds tarsaira, a kik gyors 

egymasutanban gyoztek le Magyarorszag' sokkal szamosabb benlak6it; 

bekalandoztak es megrernegtettek Europat ; de eleg bolcsek 

voltak, hogy az alatt szerveszek itthon az alla mot es kello iddben 

(clismertek a tovabbi fennmaradas legfebb feltetelet: elfogadtak

MtLLENNARIS E!\{LEKBESZ£DEINK. 75 

Nyugatnak vallasat, a keresztenyseget es ezzel raleptek az eur6pai 

miivelc5des utjar.a. 

Negy zivataros szazadon keresztul uralkodott 

, 

Arpad csaladja ; a hdsoknek es boles kiralyoknak 

e nemzet felett 

hosssu sora ta.madott 

verebol : meg az ujon felvett vallasnak szentjeit is tobbel 

szaporitotta, hazank herczegi fopapjanak 

barmely mas uralkod6 csalad a vilagon. 

kijelentese szerint, mint 

Es allandolag tamadtak 

hosok, nagyok, felemelkedett 

arr61 tesz bizonysagor, bogy 

jellemek 

a nepben 

e kis nep kebelebdl ; a mi 

magaban lakik az osero, a 

nemes ereny. 

Az olasz verbdl szarrnazott nagy magyar kiralyt, Lajost, 

Europa bajnokat, Hunyadit es ragyog6 fiat, Matyast miert emlitsem? 

Miert Bathory Istvant, Bocskait, Bethlen Gabert, a Rakoczyakat 

es miert a langolo hazafisag annyi vertanujat, Szondit, a ket 

Zrinyit s masokat ? 

Hiszen 

sziveinkben. 

neveiket s nagy alakjaikat nemzeti kegyelet orzi 

Bizony oda alhthatjuk tortenelmi csarnokunkat barmely nagy 

nernzete melle; egyenlc5 fenyben fog ragyogni ! 

Hat ennek a legut6bbi szazadnak csodalatos termekenysege l 

Midc5n sok szaaadra sz6J6 elrnaradast kellett kipotolni, tamadtak 

egyszerre langlelku vezerek, a kik ezt lehetsegesse tettek. Szechenyi 

Kossuth, Deak, Eotvos, Andrassy, Vorosrnarthy, Petofi, Arany 

nevei ott J agyognak az ezredev legfenyesebbjei mellette 

Bizony nines pelda ra rnasutt, hogy a haza- es fajszeretet 

magasra esap6 langja'tol a legfenyesebb elme es a legmelegebben 

erze) sziv elhomalyosuljon. 

Tortenelrni hivatas nyilatkozik meg felseges uralkodo csaladunkhoz 

valo viszonyunkban is. 

Nehez veresegek es sorscsapasok aJatt kerestek oseink tamaszt 

a fenyes es vilaguralmi hivatasu Habsburg csaladnal, 

Sokszor jutott egyrnassal ellentetbe a kozponti kormany 

hatalmi torekvese es a magyarnak nemzeti egyeniseger, 6si szabad 

sagat vedo hatarozottsaga. . 

De a nagy tanulsagok es kolcsonos megismeres elenyesztetik 

rendre az ellenteteket j a Habsburg-Lotharingiai Haz sohasem 

ragyogott fenyesebben, mint mikor a magyar nep megelegedese

l\ULLENNARIS EMLEKDESZEDEINK. 

kepezte dragakovet ; cs Magyarorszag bamulatos erdben fejlddik j6 

es nagy uralkod6i vezetese alatt. 

Sok fenyes nev kozott h6doljunk a Maria Terezia ernlekenek, 

a ki nagy szive anyai szeretetevel arasztotta el a magyart, Is 

dicso lInlltk I Ferencz 70ssef nt1.1ellek, a lIUly tbrletulkiin),viillkbelt 

ott fog ragyogni as 4-i,-pdd, S~ellt Is/vall t's Laszlo, P/ag)' Lafos 

Is lJ1dtydse mel/ell! 

* 

Mi lesz a jovendon k ? 

Hogyne foglalkoznank ezen kerdessel, hiszen ferro vagyunk 

es szent kotelessegunk, hogy e szep hazat, melyet o5einktol orokoltunk, 

hova-tovabb viragzobb allapotban hagyjuk at ut6dainkra es 

azoknak ut6daira belathatatlan hosszu sorhan. 

Azon magas hegyrol, a melyre ezer esztendei haladassal feljutottunk, 

a visszatekintes tiszta es biztos ; habar elmos6dnak is a 

szclso partok, korvonalaik kivehetok, 

De a masik oldalra, a jovo fele, a Vegzet orok torvenye 

suru homalyt boritott. Rendre megvilagosodnak ugyan reszei, de 

csak oly mertekben, a mint elore haladunk benne. A ho!nap rna 

meg sotet, de a mint bele erunk es mava Jesz, nappali feny dedi! 

, 

ra egyszerre. 

Veges elmenk csak hozzavetesekbol es kovetkeztetesekbol 

igyekszik rnega'Iapitani a fenmaradas torvenyeit. 

A kozepkor langeszu, de konyortelen lelku olasz politikusa azt 

a tetelt -alJitotta fel, hogy minden allarnot csak azokkal az eszkozokkel 

lehet fenntartani, a melyekkel megalapittatott. 

Ezt is elfogadjuk es a vitezseget, elhatarozott batorsagot meg 

keU orizlltink, gondosan apolnunk nemzeti tulajdonsagaink kozt. 

Bizony johetnek es joni fognak idok, a rnikor ezek nelkul elsepertetnenk 

e foldrdl l 

De hazank biboros fOpapja azt a kijelentest tette kozelebbrd 1 

as egesz rmivelt vilag hallatara, bogy Magyarorsagot a kard alapitotta 

es a kereszt tartotta meg. 

Igenis, Istenbe vetett hit es a vallas legszebb viraga, legfobb 

(oldi czelja, a nemes erkb"lcs nelkul nem volnank meltok a lerezesre 

, A fa, mely j6 gyumolcsot nem terem, kivagatik es tiizre 

vettetik.c

MILLRNNARIS EMLEKBESZEDEINK. 77 

De mintha kellene meg egy jelszo, hogy az emberi cselekves 

minden korulrnenyek kozt iranyt talaljon I 

Kell es meg van! Egesz rendeltetesunket kifejezi; a vilag elen 

halad6 nemzeteket nagyokka tette; a vitezsegnek fentart6ja, az 

erkolcsnek terrneloje ; ez a jelsz6, ez a parancsolat: 

a 1111tllka. 

Testi es lelki eroinket fejleszszuk ki s hasznaljuk fel magunk 

es a koz javara I A haza foldjebol es terrnenyeibol semmise maradjon 

megmiveletlen; a bolcseseg es iranyadas ne legyen veka ala 

rejtve, hanern vilagoljon mindeneknek javara. 

"Szants, irj, csataez, kinek mint 

Adak az Istenek: 

Oltari a hazanak 

Hadd mstologjenek." 

Kicsiny hadsereg sokszor gyozott le mar sokkal nagyobbakat, 

ha igazi vitezseg es osszetarras Jelkesitette sorait. 

A ki fel nem hasznalja Istentol adott tehetsegeit, vetkezik a 

teremt6 ellen, mert elfecserli legnemesebb adornanyat : megfosztja 

rnagat az egyetlen nernes emberi elvezettdl es megkevesbiti hazajanak 

erejet, hatraltatja haladasat, 

Mi legyuuk olyanok mindnyajan, a kik joggal mondhatjak el: 

~. . . . . . . . . . . . . szent hazank, 

Megfizettiik mind, a mivel tartozank.« 

. Felseges uralkodonktol, 1. Ferencz J6zseftol vegyunk ebben is 

peldat, kit munkaban talal a kora hajnal es rnunkasztalanal koszonti 

a lealdozo nap. 

Es hassa at lelkeinket minden idoben az a magasztos magyar 

hazaszeretet, mely oseinket annyiszor tette dicsokke ; hazankat 

annyiszor megmentette; mely elenyeszteti a versengzo osztalykulonbsegeket 

es egy elszant dicso taborba tudja egyesiteni a 

magyarnak minden fiat. 

» ••••••• eltedet, 

Ha kell, csekelybe vedd; 

De a hazat konnyelmuen 

Koczkara ki ne tedd.c 

.Hogyha egyert fog heviiJni 

Milli6 sefvdobbanas, 

Eggye forrunk, mint a szikla. c 

Isrnetelve udvozoljuk e magasztos tinnepet, hazank fenn-

· M1LLENNARlS EMLtKBESZ®ElNK. 

alhisanak ezredeves fordulojat. Ismetelve es meg nem sziinoleg 

aldjuk az isteni j6S:lgot, a mely benntinket ezzel megajandekozotr, 

Elhatarozott torekvessel munkaljunk, bogy hazank belathatatlan 

embernyomokon at legyen a boldog, egyetertd es virag1.o magyar 

nemzet hazaja I Szivunk egesz ahitataval konyorogjuk erre a kegyelmesen 

vezerlcS Gondviseles aldasat 1 

* 

A mi lelkeinket 

.... 

egeszen athatja ez unneples oro me; de a 

kes6bb jov6knek is ertesere kivanjuk 

magasatos jelentoseget cs j61 isrnert 

adni, 

oseink 

hOJ}" 

mellett 

fe.fogtuk annak 

ismeretlen ut6dainkra 

is gondoltunk. 

iratokban es nyorntatvanyokban hagyjuk hatra, hogy ez evben 

mily dicsdseges iinnepet iiltunk ; 'kertjeinket, templomaink es iskolaink 

kornyeket elofakkal ultettuk be az ezredevi unnepely ernlekere 

; e varmegyebaz falan pedig evszazadokra, sot evezredekre 

szant marvanyba vesettuk, hogy Magyarorszagnak ezen terrneszeti 

kincsekben es hazafias erenyekben gazdag resze, fenyes tortenelrnenek 

biiszke osztalyossa, Hunyadvarrnegye, lelkesedessel ulte meg 

rna bazajanak kozos unneper. 

Sziveskedjek jelt adni, meltosagos F oispan ur, hogy arnaz 

emlekkorol a Haza es Kiraly eltetese 

.* 

kozben bulljon Ie a lepel. c 

A zajos eljenzesekkel fogadott beszed utan Foispan iir 0 Meltosaga 

a mai dtsz-kozgydles emlekere a megyehaz folepcsdzetenek 

jobb oldalan elhelyezett marvany emlektabla leleplezesere a jelt megadvan, 

az a jelenvoltak elenk orornrivalgasa 

----kozepette 

lelepleztetett. 

A Gerendaynal Budapesten keszult fekete marvanylapon, 

arany bettikkel ez ragyog: 

A MAGYAR ALLAM 

EZEREVES FENNALLAsANAK ORo~IONNEPEN 

ELSO FER_ENCZ JOZSEF 

APOSTOLIKXRA.LYUNK 

DICSO URALKODAsA ALATT 

ZAGOll.1}BAR6 SZENTKERESZTY GYORGY 

FOISPAN ELNOKLETEN 

KISHALMAGYI HOLLAKY ARTHUR ALISP AN 

TISZTSEGE lDE]EBEN 

HUNYADMEGYE TORvEN\'HAT6SAGI BIZOTTSAGA ALTAL 

1896. tvJ MAJUS H6 14-EN TARTOTT 

DisZKOZGYOLEsENEK 

EMLtKERE.

VARMEGYENK MILLENNARIS EMLEKOSZLOPAI. 

Habar Hunyadmegye tertileten a Marosmente, valamint a 

dobra-Iugosi es piski-hatszeg-karansebesi nyilasok szolgaltak 6sid6ktol 

a nepmozgalmak foorszagutjaul, a torvenyhozas rendeletebol 

letrehozott 7 rnillennaris emlek minden ike mas terUletekre jutott. 

Nem itt a helye annak bizonyftgatasara, hogy akar a brass6i Czenkhegyenel 

is jogosabb elsebbseggel varhatjuk vala a megemlekezest. 

Eleg, hogy iga7.sagunk eros erzeteben duzzog6 feirehuzas helyett, 

anyagiakban epen nem bdvelkedo megyei torvenyhatosagunk a 

hunyadi vasgyar derek tisztikaranak es a Lukacs Lasalo penziigyminiszter 

alatt rntikodd kozponti vasgyari igazgatosagnak hathatos 

ramogatasaval es aldozatkeszsegevel harnarosan megtalalta az orszagos 

mulasztas potlasanak leghelyesebb modjat s olyan ket emlekkel 

gazdagitotta a millennaris alkotasok sorat, melyek a kegyeletes 

visszaernlekezes s a hc5sok dicsoitese mellett az itt teljesen 

egyrnasra utalt magyar roman nepelern testveri egyutterzesenek a 

haza es tr6n vedelrneben verunk hullasaval megpecsetelt torhetetlen 

husegiinknek is sz6zatos hirdetc5i leendenek az iddk vegeiglen. 

S ama nagyszabasu orszagos iinnepelyek melle azert rneltan 

sorakoznak a mi szereny aldozasaink is, mert a vulkani es vaskapui 

hag6knal a magyar allami egyseg es Szent Istvan koronajanak 

serthetetlensegeert villogtattak fegyvereiket a Hunyadijanos 

altai 1447 augusztus 5-en Temesvarrol kelt adornanyleveleben okrnanyilag 

is magasztalt Kendefy Janos s ennek fia: Mikl6shoz 

hasonlo oseink. 

Nem kicsinyes hivalgas, han em a legszentebb hazafiui erzes 

5 a megye szazados traditioinak szerencses sugallata hivta tehat 

ezen ernlekeket eletbe s melto elegiiltseggel tekinthetnek miiviikre 

rnindazok, a kiknek a conceptioban es kivitelben reset juttatott 

hivatali allasuk es a kozbiealom.

So YARMEGYENK MILLENNARIS El\(Ll~KOSZLOPAI. 

A fJlllkd"i Ke"defy lJfikl6s elJllttk. 

Devarol szeptember 5-en a hajnali vonattal, hr. Szentkereszty 

Gyorgy fOispan vezetese alatt elindult nagy tarsasaghoz Piskiben 

a V.-Hunyadr61 Schalat J6zsef banyatanacsossal es Barcsay Kalman 

orsz. kepviseldvel megerkezett nepes tarsasag a Kudzsiriakkal 

egyiitt szazncH nagyobbra egeszite ki az unneploket. Itt csatlakoztak 

dr. Moldovan Gergely, dr. Markl Sandor egyetemi tanarok 

is a kolozsvari tude egyetem, muzeum-egylet kepviseletebcn, mig 

a magyar tudornanyos akaderniat Teglas Gabor, a budapesti 

ethnographiai tarsasagot Hermann Antal kepviseltek. 

Petrosenyben ezernyi neptorneg s a banyaszok diszszazada 

es zenekara mellett a tanul6 ifjusag, a kornyek lakossaga neveben 

Andreits banyaigazgato tolrnacsola a lakossag orornet, hogy a 

Karpatok erne tavoli volgyzugjat br. Szentkereszty foispan es kiserete 

ilyen hazafias unnepelylyel szerencseltettek. Br. Szentkereszty 

foispan oromet nyilvanitva a felett, hogy a lakossagnal a megye 

kezdernenyezese ilyen elenk visszhangot keltett, megkoszonte a salves 

figyelernnyilvanltasokat. 

A vasut reszerol ingyen rendelkezesunkre bocsatott kulonvonattal 

Vulkanra erkezve, ott mar a zsilyvolgyi lakossag hatalmas 

rajokban ozonlotte korfil a varnhaz elOtt magas16 ernlekoszlopot. 

A petrosenyi banyaszzenekar altai szepen eldadott :tHymnusc 

utan baro Szentkereszty Gyorgy kovetkezd megnyit6 beszedet 

mondott = 

:tAz orszag legkulonbozdbb pontjain ernlekoszlopokkal jeloltette 

meg a rorvenyhozas a honfoglalas esemenyeit. Hunyadmegye 

kozonsege sem hagyhata rnegorokttes nelkfil az osok veretol aztatott 

diadalmas csatahelye.ket s itt ezen a fontos ponton, mely honfoglal6 

magyarjainknak is egyik utjaul szolgalhatott s melyen at 

a torok annyiszor probalta hazankat megdonteni, kulon ernlekoszloppal 

jeloljuk rna meg azt a nevezetes csatat, melyben Hunyadi 

Janos diadalainak egyik reszese = Malomvizi Kendefy Mik16s eletet 

aldoza megyenk es a magyar haza szabadsagaert, 

E szep es Ielkesftd unnepelyert else sorban elismeressel adozorn 

a megye aldozatkeszsegenek, az ernlek letrehozasaban annyira 

tevekeny vajdahunyadi vasgyar tisztikaranak, az unnepely letreho-

VARMEGvtNK MILLENNARIS .:ML~KOSZLOPAJ_ 81 

zasaban tevekeny helyi bizottsagnak s kulonosen a petrosenyi banyatestulet 

derek tagjainak. 

Az unnepely fontossagat elegge igazolja az a korulmeny is. 

hogy nemcsak mi, kozvetlenul erdekelt hunyadmegyeiek sereglettiink 

itt ossze , hanem a kolozsvari tudornanyegyetem, muzeumegyler, 

Karpat-egylet, a magyar tudornanyos akadernia, a budapesti 

ethnographiai tarsulat is kikuldotteikkel ad6ztak az egykor itt 

verzett hosok ernlekezetenek. Midon tehat a tudornanyos testtiletek 

kiildotteit, az idesereglett diszes kozonseggel s e gy6nyoru hegyvidek 

derek lakossagaval melegen udvoaolnem, azzal a hc5 6hajtassal 

nyitom meg mai unnepelyunket : hogy a mint 6seink egymassal 

versenyezve ort allottak itt egykor a hazaert es kiralyert, 

mi a kesc5 ut6dok is e fenyes peldan lelkesedve, vallas- es nyelvikulOnbseg 

nelkiil helyt alljunk mindig szeretett hazank s a szent 

korona vedelmebeo.· Eljen a haza ~ Eljen a kiraly Ie 

I_Dr. Solyom-Fekete Ference, a kinek koszonhetjuk a Kendeffy 

Mikl6sra vonatkozo torteneti adatok kideriteset, kovetkezd ernlekbeszedet 

tartott: 

:t Melyen tisztelt unneplo kozonseg ! 

Hunyadvarrneg ye tertileten, a honfoglalas torteneteiben szerepld, 

vagy azon korbel nevezetes helyet egesz biztossaggal nem ismeriink. 

Ennek oka, mas alkalommal hangoztatott es erveken alapu16 

meggydzodesern szerint abban a korulrnenyben keres endo. hogy a 

terrneszet altal annyira vedett erne volgyeket, a honfoglal6kkal 

verrokon hun-avar nep toredeke tartotta megszallva ; mely rokon 

nep fiaival, Arpad vezere Tohotornnek csak barati jobbot kellett 

raznia A honfoglalassal majdnem egy tekintet ala esd hosi vedelem, 

kuzdelmek es jelentekeny esernenyek annal tobb helyet tdnek itt 

orokre nevezetesse. 

Hogy e helyek koziil nemelyeket allami fonnallasunk ezredik 

esztendejeben, tehetsegeink mertekehez kepest megjeloljunk : ez a 

haza'nkat egyik szeletol a masikig behalozo ily nemii torekvesekhez 

meltan sorakozik. Dicseret azoknak, kikben az eszrne tamadt 

es erlelodott es azoknak, kik elosegtttettek, megvalosulashoz juttattak, 

Foladatom csup-in ezen helynek melyen atlunk. nevesetesseget 

6

82 VARMEGvtNK MILLENNARtS 1~l\'fLJ.:KOSZLOPAI. 

es ezen emlekrminek, melyet rna felavatunk, jeleotosegp.t roviden 

megertelmeznem. 

Karpatok hegylancza t Teged a mindenhat6 bamulatos vedrmi 

gyanant hivott elo a fold gyornrabol, hogy orias! felkorokben folemelkedo 

es csak gyeren megszakad6, nagy kozlekedest enged6 

bastyaidon belol elterulo foldresznek kulonos hivatast is adhasson. 

E hivatas : Kozvetiteni Keletet Nyuzattal, Azsla neparadatainak 

hullarnvereset rnegtorni vagy gyongfteni. Azonban e vedrml 

egyrnagaban holt targy, abba eletet a lak6k es vedelmezok visznek. 

Az idok folytaban e foldreszen nepelernet nepelernre halmozott 

fol a Gondviseles ; osszefogo es vezer elemnek pedig legutoljara 

oseinket sz6litotta be. 

Igy allott etc) azon allamalkoto nemzet, mel), 1000 ev 6ta 

el itt es elni fog mindaddig, mig 0 maga elni kivan es foladatait 

buzg6n teljesiteni megnem szfinik, 

Orszaganak, nernzetenek kezdeteit, a jovendd szazadokban 

sserep'eset ihletett lelekkel fogta fol elsc5 kiralyunk Szent Istvan. 

Intezmenyeit azokhoz idomitotta. 

Kulonosen az allarnnak egyseges es szilard alapon nyugvasat 

biztositotta. Belatta s Imre fiahoz intezett boles intelmeiben ki is 

fejezte, hogy orszagaban kulonbdzd elemek forrtak es forrhatnak 

ossze, de a foladat es vegczel csak egy lehet. 

Hirdette tehar, hogy a bekesen beteleptiloket ne tekintsek 

ellenseges szemmel; uj elernek azok, meJyek a rneglevohoz csatlakozva, 

azok erejet csak fokozhatjak. 

Valamint ugyanis, igy szolt a szent kiraly emlitett intelmeinek 

6·ik fejezeteben - kulonbozd tartomanyokbol erkeznek a telepulok, 

ugy kulonbozd nyelveket es szokasokat, kulonbozd tanulsagokat es 

fegyvefeket is hoznak magukkal, melyek mind diszere es fonsegere 

valnak a kiralyi hatalomnak es ezt rettegette teszik a hivalkod6 

ellensegek elc5tt. 

E nyorndokon haladt nemzetunk es tartotta fonn magat maig . 

..~ teremtd altal kezeire bi zott erddot nem adta fel soha, de 

megosztotta a benne oitalmat keresokkel, kik viszont kulonbseg 

nelkul engedtek a kozakaratnak, vedtek, fonntartottak ea orszagot, 

ezen reajuk bizott varat. 

A Karpatok labainal, hegyormain es szorosaiban folallltott

VARM£GVE~K MILLENNARIS EMLtKOSZLOPAI. 

vagy folalHtando rnindenik ernlekmu jelzese annak, hogy megbecsiiljuk 

a hazank szertagolasat ~gy magukban is leheterlenne 

tevo, terrneszet alkotta eroditmenyeket. 

A.n pelda adasul jelzese annak is, hogy oseink elszant kebleket 

es ferfias karokat szegeztek miudazok ele, kik orokuket elfoglalni, 

bastyaikon attorve, 6ket kivetni es leigazni szandekoztanak. 

Az itt most leleplezett ernlekoszlop a mondott kettos feladatoak 

szinten megfelel. A reank oly fontos, Delkeleti-Karpatok labaihoz . 

allitott eme e ernlek oly bastyareszt diszit, melyen dicso oseink szep 

megyenk vedelrneben kiontott verukkel orokitek meg a magyar 

hazaszeret etet. 

A nernes megye es tarsulatunk kuldottei altai megallapitott 

imigyen .hirdeti a hely alkalrni nevezetesseget : 

:t VII/ktilt luig-d. 0:; idoktol Magyarorszag hadaszati es kozlekedesi 

vonala, melyet Hunyadi Jan03 viteze : malornvizi Kendeffy 

Miklos elete felaldozasaval vedelmezett 1455. korul a becsap6 

torokok ellen. E dicso fegyvert eny es hatarvedelern orok emlekezeteul 

allltotta az oszlopot Hunyadvarmegye kozonsege a honfoglalas 

ezredik eveben. (1896.)« 

Dicsd kiralyunk Hunyadi Matyas tartotta 

oszlop felirataban emHtett peldat, esernenyt 

fenn szamunkra az 

• 

rniddn magasztalo 

szavakkal emlekezik meg az itt hosi halalt szenvedett Kendeffy 

Miklosrol a Korosbanyan, 1462. evben kelt es a Kendeffy-ek javara 

adornanyokat osztogato oklevelben. 

Tortenjek ez oszlopp rl barrni ; erje azt ut61 az anyag sorsa: 

foliratanak tartalma es .jelentdsege megmarad. 

Az azt szerneink ele tal"6 ercztablanal maradandobb helyre 

is, lelkunk melyebe, szivunk lapjara vessuk ad be mai n_apt61fogva. 

Goodunk lesz rea, hogy ut6dainkra hagyjuk es ezek ismet 

utodaikra szallftsak at az idok vegeig. c 

S61yom beszede alatt a 41 /. mete r magas, eros devai trachyt· 

talapzatra allitott buzoganyos ernleket lelepleztek. l\z ernleket .J.J1arkup 

Ference fornernok terve szerint a v.vhunyadi vasgyar keszitette el 

az all. vasrmivek koltsegen es Lukacs Yossef kir, fc5mernok vezetese 

ala tt allitotrak fel. 

2. As etlzllkosz/ojJ bessente/IJ·e. 

E nagy hatasu megemlekezes utan Ss/ke/y Kdroly rom. kath. 

6-

VARMEGvtNK MILLENNARIS EMLtKOSZLOP AI. 

lelkesz aldotta meg az emlekosalopot s szep beszedben meltata a 

vulkanha.g6 torteneti jelentdseget. 

Majd Radik Istvan petrozsenyi gor, kath, esperes es Stanka 

Abraham gor. kel. lelkesz szenteltek be az ernleket. 

Juhasz Izidor petrozsenyi ev. ref., Pelger Mihaly ago ev. lelkesz 

konyorgese es Leitner J6zsef izraelita rabbi terjedelmes aldasa fejezte 

be az egyhaai szertartasok meghat6 sorat , 

3. 7an&a Vazulpetrozsenyi sz.-bfro, roman beszedenek forditasa : 

.Melt6sagos baro {oispan ur l Tisztelt kozonseg l 

Minden j6zan gondolkozasu, elfogulatlan egyen orornmel unnepli 

ez evben edes hazank megszerzesenek ezredeves tortenet i multjat ; 

ily dicsd multakkal a magyar nemzetet kiveve szeles e vilagon egy 

nemzet sem dicsekedhetik. 

Ezer ev folyarnan igen sok nevezetes tenykedes fordult elc5 

hazankban, mely esemenyek reszint az edes haza osszes elismerc5 

fiai, reszint a varrnegyek kozonsegenek kegye1ete altai ernlekek fe!allitasa 

vagy mas ernlekeztetd alakokban lettek rnegorokitve. 

Varmegyenk torteneti esernenyekben gazdag leven, a megye 

kozon-ege sem tarthata rnagat vissza ez alkalommal is folytatni 

torteneti esernenyeink legnevezettesebbjeit emlekezetesse tenni. 

Ezen emlekoszlop felallitasaval megorokittetik annak ernlekezete, 

amidon koriilbel(il most 4-1-0 eve, vitez Kendeffy Miklos es alarendelt 

harczosai veruk hullatasaval kivivtak a donto es dicsd csatat 

a torokok felett. 

Draga ver omlott ki, azonban sajnos, hogy nem mindn yajan 

vagyunk elisrnerdk l 

Nyugodjatok bekeben ti felistenek, Jegyen aldott emlekezetetek. 

Legyen ezen ernlekoszlop a haza es kiraly iranti hliseg 

symboluma, legyen kozottunk testveries egyetertes. mert nehez 

megrobaltatas idejen csak j6 egyetertes mellett leszunk kepesek 

edes, kozos hazankat, rnelyert oseink oly sok vert ontottak, fentartani. 

Tunjek el a gyulolee, pusztuljon ki az irigyseg korunkbol, 

eljen es viragoszek a j6 egyetertes l Eljen' a haza l Eljen a kiraly f 

4. Hollakt' Arthur alispan kovetkezo beszeddel bizta a hatosag' 

gondjaira az ernleket : 

..Nagyerdemu kozonseg! Tekintetes foszolgabiro ur ! 

Hivatalos allasornbol kifoly61ag jutott nekern e megtisztelo

VAR)IEGy.ltNK M1LLENNARIS EMLEKOSZLOPAI. 

feladat, hogy az irnrnar felavatott emlekoszlopot, mint ezen tortenelmi 

nevezetessegti helyhez fiizott kegyeletunk jelet, a foszolgabir6 ur 

altai kepviselt zsilvolgyi kozsegek s ezek kozott elsa sorban Vulkan 

kozseg kozonsegenek Hunyadmegye neveben unnepelyesen atadjam. 

De nem mulaszthatom el ez unnepelyes alkalommal, middn e 

videk lakossagat vallas es fajkulornbseg nekfil a hazaszeretet er telmeiben 

a honfiui erenyek kultuszanal egybegyiilve latom, koszonetemet 

kifejezni a helyi rendezo bizottsag osszes tagjainak, valamint 

mindazoknak, kik ezen hazafias unnepely sike.e erdekeben kozremukodni 

szivesek voltak. 

Meg vagyok gyozadve, hogy e jaras kozonsege, mely e heJyen 

a haza vedelrneben elesett elc5deink ernlekere ernlekoszlop felaUitasaoak 

eszrnejet By lelkesedessel felkarolni tudta, melt6 lesz azokhoz 

a dicsf elddokhoz, kik a hazaszeretetben nernzetisegi kulonbseg' 

nelktil egyesUlve, itt e helyen ezelott 4 es fel szazaddal eltuket es 

veruket aldoztak a hazaert. 

Meg vagyok gyozodve, hogy e videk lakossaga a halas 

kegyeletnek jelvenyet gondosan fogja ugy a jeleuben, valarnint a 

jovdben is megcrizni. 

E meggydzodesben adorn at foszolgabir6 urnak az ernlekoszlopot 

azzal az ohajtassal : £ljen a haza! Eljen a kiraly !- 

5. 7a1tZa Va~1/I, a csaladi gyasz miatt elsz6litott Buda Karoly 

f6szoJgabh6 helyett a kovetkezo beszeddel vette at az ernlekoszlopot : 

:It Tekintetes alispan iir ~ 

Mindenek elott a varrnegye kozonsegenek es else sorban azoknak 

a kik ezen ernlekoszlop felallitasahoz szellerni, anyagi es 

phisikai erejukkel hozaajarultak koszonetet mondok s az ernlekoszlopot 

hivatalosan atveszern ; a nep szerete.etol meggyozodve, 

igerem, hogy azt llgy magam, mint alant as kozege.mmel meg 

fogom oriztetni. 

Legyen ez ernlekoszlop bekes id6ben a testveries j6 egyeter .es, 

balsorban pedig az osszetartas symboluma. c 

6. Diszebld. 

Az unnepely vegeztevel bevonultunk Prokop vendeglos rogtonzott 

deszkasatcraba, hoi a petrosenyi banyatestulet tagjainak elozekeny 

rendezese a szazakra novekedett tarsasag elhelyezkedeset

86 VARMEGvtNK MILLEtI."NARlS EMLtKOSZLOP.~I. 

nagyban megkonyite. Ebed alatt a salgo-tarjani kdsaenbanya tarsasag 

zenekara valogatort programmal hangverseny-darabokat jatszott el, 

melynek kozeit poharkoszontok hosszu sora toltotte ki. Br. Szent .. 

kereszty Gyorgy 6 Felsegere a kiralyra, Baresay Kalman a koeszeretetben 

allo f6ispanra emelte poharat. 

7. iV/PUNUP· 

Asztalbontas utan Hollaki alispan nepunnepelyt rendeztetett 

s Todorean zsil-korojesdi roman lelkesz volt szives Moldovan Gergely, 

J,fdrki Sandor es HeNllQII Antal tanaroknak a Hora tanczot bemutatni. 

A vajdahunyadi magyar kiralyi vasgyar altai hazafias keszseggel 

elkeszfttetett ernlekosalop felirata: 

VULKAN HAGo. 

OSIDOKTOL l\IAGY ARORSZAG 

HADASZATI ES KOZLEKEDESI 

VONALA, l\mLYET 

JWNYADI JANOS 

VITEZE: 

MALOMVIZT KENDEF.FY MIKLOS 

ELETE FELALDOzAsA VAL 

VEDELMEZETT 1455 KORUL 

A BECSAPO TQROKOK ELLEN. 

E DJCSO FEGYVERTENY Its 

HATARVEDELEl\I OROK EMLEKEZETEUL 

ALLITTATA EZ OSZLOPOT 

HUNY ADVAR.'IEGYE KOZONSEGE 

A HONFOGLALAS EZEREDIK EVEBEN. 

A" u""epely {olytatllsa Hatssege«. 

Vonatunk esti 7 ora korfil ert a hatszeg-varaljai allornasra, 

melyet az allornas fonok fenyesen kivilag ittatott. A diadalkapu eldtt 

Pietsch Sandor foszolgabir6, a hatszegi helyi bizottsag nagy buagalmu 

es kor(i\tekinto elnoke lelkes szep beszeddel udvozolte az erkezdket, 

mely beszedre a foispan roviden valaszolt, orornenek adva kifejezest, 

hogy eljohetett a millennaris unnepelyre. A varos es videk intelligentiajanak 

szivesen rendelkezesre bocsatott kocsijan Hatszegre 

~rkezve a kivilagitott foutezan, a nemzeti lobog6kkal diszftett 

diadalkapu e16tt a hatszegi tuzolt6k ego faklyikkal sorfalat alltak, 

a kittinden szervezett ttizoltoi zenekar pedig a R.akoczi-induloval 

fogadta a berobogo kocsikat. Majd Muzsnay Bela, a varos lelkes 

polgarmestere fogadta az erkezdket szep beszeddel, melyre Szentkereszty 

foispan valassolt. 

Esutan a bar6 Nopcsa Elekne elnoklete alatt miikod6 jote-

VARMEGYENK MILLENNARIS EMJ.EKOSZLOPA1. 

kony noegylet altai a Forster vendeglojeben rendezett hangverseny 

kovet kezett. 

Hunyadi Yanos vaskap,,; gylJllelll,tlnek e,"ltfkil""epe Zajkdny 

,"ellett zSl)6. SlIepte",ber 6-dll. 

Vasarnap, szept. 6 an: reggel 7·kor a hatszegvideki birtokossag 

fogatain Totesd, V arhely kozsegeknel nernzeti szinu zaszlokkal dissitett 

diadalkapukon at a Litsek Bela es a jegyzoi kar altai vezetett 

200 fonyi banderiumaval a vajdahunyadi vasgyar szemelyzetenek 

zenekara altai tarogatokon fujt XVI. szazadi indul6kkal erkeztunk Zajkanyra, 

hol tobb ezer fonyi iinnepi diszbe oltozott nep varta a tarsasago: . 

A hatalrnas vasbuzogany Zajkany folotti magaslaton all, mely. 

rol szep kilatas nyilik a Vaskapu volgyszorcsaba es a Varhaly Iele 

nyul6 ragas medenczere. Rovid piheno utan felvomilt a dam bra a 

dtszes kczonseg; melynek sorai kozt ott lattuk a tarsulat vezetoir, 

a devai es hunyadi kuldotteket, a magy. tud. Akadernia, Erdelyi 

Muzeumegylet, Kolozsvari Egyetem, EKE,. Ethnographiai tarsulat 

kuldottein kivul Hatszeg videkenek osszes fonemesseget, gentry osztalyat 

es intelligentiajat. A rendet nernzeti szirni csokrokkal dlszitett 

rendezok tartottak fenn, a hatszegi dalarda volt szives kozrermikodni. 

Bard Szelltkereszty Gyih-gy foispan megnyit6 beszede : 

.Alig egy nap eldtt a Vulkdn hag6nal felavattuk azon ernlek 

oszlopot, mely Hunyadi legjelesebb vezerei egyikenek Kendeffy 

Mikl6snak a torok ellen vivott csatajat es hosi hahilat hozza emlekunkbe. 

Ma szenteljuk fel ezt az ernleket, mely hivatva leend a 

masodik ezredevre atrnend nemzedekek eldtt Hllnyadi Janosnak a 

becsap6 torok hadak elleneben kivivott fenyes gyozedelmet az id6k 

vegeiglen hirdetni. Ha e~y pillantast vetunk az itt minket kornyez6 

hegykoszorura, lehetetlen eszre nem vennunk, hogy mar a terrneszet 

hazank vedbastyajava avata e videket. Hunyadi Janos vitezei vaspanczellal 

vertezve uztek vissza az otszoros ellenseget, de mit ert 

volna az aczelvert es vassisak, ha ez alatt nem rettenthetlen bator 

szfv dobog s nern elszant vasakarat aczelozza meg az izmokat, Ez 

a ket vitezi tulajdonsag tartotta fenn a nlagyar nemzetet az immar 

betoltott elsa ezredev alatt s az a politikai eszely es bolcsesseg 

kepezte allamisagunk szilard alapkovet, hogy a h6dft6 magyar nem 

kovetve mas nyugati uemzetek pe.dajat, az idegen vagy. me~h6dt-

88 V.'\Rl\IEGYENK MILLENNARIS EMLEKOSZLOPAI. 

tott tarsnemeetek leigazasa helyett, azokat magahoz olelve, az alkotrnanyos 

kozszabadsag reszeseive tette. A mint a het vezer a 

Karpatok ormain a honfoglalasra indul61ag egykor verszovetseget 

kotott, ugy itt e dicsosegteljes csatahelyen is a kulonfele nernzetisegek 

elesett hdseinek vere egybefolyvan, egy verszerzodes jott 

letre a magyarok es a tobbi nernzetisegek kozott, mely szabadsagat 

es a haza megdonthetetleu egyseget biztosltotta. Ennek az oseink 

verehullasaval megpecsetelt testveri egyetertesnek syrnbolumaul 

alljon ez ernlek az idok vegeiglen s hirdesse a hazaszeretet, a tron 

es kiraly iranti torhetetlen hliseg magasztos erenyeit. 

Ezen magasztos unnepelyt azon felkialtassal nyitom meg. 

melyet a gy6zelmes csata utan Hunyadi Janos es derek vitezei 

hangoztattak : :t Eljen a haza I Eljen a kiraly lc 

I. Kun Robert devai forealiskolai tanar alkalrni beszede : 

"Szabadsag, itten hordozak veres zaszloidat, 

Itt tortek ossze rabigat Hunyadynak karjai !" 

A koszorus kolt6 idezett szavai meltan es joggal illetik meg 

helyet, e szep volgykatlant, rnert itt lobogott a szent szabadsag 

zaszlaja, pirosra festve egyarant a vedok es tarnadok kioml6 vere ... 

tol; itt allitotta meg a tizenotodik szazad legk ivalobb kereszteny 

hose, Mag-yarorszag hadtortenetenek kimagasl6 alakja, varmegyenk 

orok buszkesege es fenye, a vitez Hunyady Janos azt a torok hadsereget, 

mely betort e szep foldre, hogy a szabad haza szabad 

gyermekeit leigazza, hogy oket rablanczra fuzve elhurczolja meszsze 

napkeleti tajak benepesitesere l 

Itt e hagan, melyet rneltan nevezunk orszagrcszunk Vaskapujanak, 

fo'y a titani kuzdelern honert es szabadsagert, nem az egyetlen, 

melyet a tortenelern e helyrol feljegyzett. Itt vezet el az ernberi 

czivilizatio egyik kivalo utvonala, A legregibb 6sidokben, melyeknek 

tortenetet sok-sok ezer evnek soha fel nem lebbentheto kodfatyola 

takarja, mikor ugy az elottunk elterulo szep medenczet, mint 

a marosrnenti siksagot, az aranykalaszszal ring6 KeJ"Ylrln!zlJt suru 

o ;erdc5 boritotta, tort maganak osvenyt az allat borbe oltozott osember 

a Duna-volgyebdl a mares sikjara. Varrnegyenk teruletenek 

ez os!ak6ja kinek cserep-, csont- es kdemlekeit Tordoson es Nandor- 

Valyan gyonged noi kez gyujtotte ossze, itt jott be e telephelyek 

elfoglalasara. Itt jottek be Herodotos agathirzei, a dakok 6sei;. kik

VARMEGYENK MI1.LJ::NNJ\RIS E~IL~KOSZLOPAI 89 

erdot irtottak, orszagot alapitottak, fallal koritett varosokat epitettek 

s leszallottak a fold titokzatos, sotet mehebe, hogy csillog6 

aranya t hozzanak fel onnet 1 Kescbb, ketszaa eve hija a ketezer 

esztendonek, a romai legionarius nehez leptei alatt duborgott a 

fold, az 6 sisakjan, rovid kardjan csillant meg a nap fenye. Itt vivo 

tak azokat a veres, oldokld csatakat, melyek megallapitottak Daczia 

folott a r6mai uralmat es foldonfutova tettek kora leghatalmasabb 

kir ..ilyainak eggyiket, Decebalt, 

Es jottek evsza zadokra evszazadok es jott egyik nep nyomaban 

a masik, eltizve a gyongebbet az erdsebb ; jott a magyar is, 

epen ezer esztendeje annak; megvetette itt labat, s 6t mar nem 

birta kiszoritani mas, pedig jottek meg azutan is; jott a rumen 

nep, nem ugyan mint h6dit6 fegyverrel kezeben, hanem mint bekes 

telepulo, rnegszallva a kevesbbe lakott hegyvideket, legeltette 

nyajait, tarsa lett a magyarnak a munkabun, a kivel sokszor egyiitt 

kuzdott. egyutt ontotta veret uj hazaja vedelmeben. Es jott a torok; 

erosebb, hatalmasabb cs vitezebb minden eddigi nepnel ; megdontotte 

a keletr6mai birodalmat, igaja ala hajtotta Szerbiat, Boszniat, 

Herczegovinat, Havasalfoldet s azutan ravetette magat Erdelyre. 

bogy itt is 0 legyen az ur. De itt megtorte hatalmat a magyarrumen 

nep vitezsege es honszeretete. 1442-ben tortent, majdnem 

egy fel ezredevvel ezelott. Ez emlekezetes ev tavaszan egy nagy 

torok hadsereg jott be a Vorostoronyi szoroson Erdely elloglalasara 

es kipusantasara. Hunyadi Janos fogadta 6ket _a vitez erdelyi 

dandarok e:en Kemeny Simonnal oldalan. A szentirnrei es nagy 

szebeni kettos utkozetekben megmutatta a hr3s vezer, hogy a mi 

kardunk e'esebb, a mi karunk izmosabb mint az ove. Kiverte a 

tarnadot. Am a gy6zelemhez szokott toroknek a fegyveren ejtett 

e csorbat ki kel.ett koszortlni : meg ugyan azon ev nyaran egy 

masik nagy sereg iii fel, hogy Erdelyt most mar vegleg birtokaba 

vegye es a maga rnodja szerint megfenyitse. A tamadas hirtelen, 

varatlnmil jott a Vaskapll feJ6J. Hunyadinak nines- mar annyi ideje, 

hogy oss..egyujtse erdelyi hadait, csak a szomszed megyekre, de 

legfokepen sajat varmegyejere. szamit s e szamitasaban nem is 

csalodik. E varrnegye lakossaga az elsa hiv6 szora fegyvert ragad, 

magyarok, olahok egyarant lelkesti'ten sorakoznak a vezer korUl, 

szamra ugyan csak tizenotezren, de mindegyik azzal a kemeny el-

VARMEG\'tNK MJLLENNARIS EMLltKOSZLOP AI. 

hatarozassal, hogy eletenek aran, verenek hullatasaval is megvedi 

hazajanak szabadsagat. Itt, ez utvonalon vezette fel Hunyadi Janos 

a vizvalaszt6ra hds csapatat es itt, epen e mai nap evfordulojan, 

szeptember 6·an vivta orok em)eki.i csatajar, legfenyesebb gyc5zel· 

meinek egyiket. Maroknyi nepevel innet iizte el csufosan a tamadok 

nyolczvanezernyi sereget ; a sz6 szoros ertelrneben itt tortek ossze 

rabigat vitez karjai. 

A honalapitas ezeredik eveben Hunyadvarrnegye kozonsege 

br. Szentkereszty Gyorgy fdispan es Hollaki Arthur alispan kezdernenyezesere 

kozakarattal, egyhangulag elhatarozta, hogy e dieso 

gyozelem emleket kulsdleg is egy ernlekoszlop felallitasaval orokiti 

meg. A vajda-hunyadi vasgyar tisztikara, elen Schalat J6zsef, kir. 

banyat anacsossal, Markup Ferenc? vasgyari fc5mernok tervezese alapjan 

dijtalanul kiallitotta az erczbuzogany t, melynek koalapjat Lukacs' 

J6zsef rnegyei fomernok keszittete el. A felavatas a videk es megye, 

sot .az egesz Magyarorszag orvendetes reszvete mellett rna 

folyik le unnepelyesen. 

Ime itt all az osslop, szilard sziklaalapon az erczbuzogany, a 

magyar allamhatalcm jelkepe. 

Allj emlekoszlop szilardan, megdonthetetlenul az idok vegtetelensegeig. 

Hirdesd a keso urokornak az osok vitezseget es honszeretetet 

Hirdesd, hogy a magyar allarn, hozzad hasonloan, szik- 

Ian van epulve, rnelyen, mint Krisatus egyhaaan, meg a poko] 

kapui sem vesznek erato Fonnallasod legyen orok iddkre hat6 felsz6Utas 

arra, hogy eljen a kiraly, eljen a fuggetlen, szabad Magyarorszag' 

!e 

z. As ~ml'kosz/op ~gyltdzt' "ugd/ddsa. 

Lddy Gyula hatszegi r6m. kath. lelkesz irnaja : 

• Konyorogjunk, 

Mindenhat6 Isten, kinek tekintete ronthat es terernthet szaz 

vilagot ; orokkevalo Isten, kinek szemeben ezer ev annyi mint a 

tegnap; josagos Rtyank, ki bar vetkeink miatt buntetd kezeddel 

sujtottal, de erenyeinkert aldasoddal is boldogitottal, hallgasd meg 

alazatos konyorgesunket es tetezzed, szent aldasod bosegevel ezt az 

emlekmtivet, a mel yet az unokak kegyelete allttott oseink hitert 

es hazaert halni kesz onfelaldozasanak. Aldd meg e hazat, a melyert 

az osok vere folyt; legyen aldott foldjenek minden hantja,

VARMEGVtSK MJLLENNARIS EMLtKOSZLf.)PAI. 91 

mely annyi szent hamvat takar; legyen aldott (oldjenek minden 

gorongye, melyet c5seink vere ontozott es munkas nepeink verejteke 

nedvesit ; legyen aldott foldjenek minden csaladi tuzhelye, 

mel yet vallasunk megszentel. 

Aldd meg Isten eo nernzetet, hallgasd meg az

9 2 VARMEGV~NK MILLENNARIS El\ILltKOSZLOPAI. 

ott hagytak csaladot, tuzhelyet es siettek ezen szent helyre a hazaszeretettdl 

lelkesitve, hogy vitezUl szembeszalljanak az ellenseggel 

es hogy vagyonukat, vallasukat es a Hazat rnegvedjek a pogany 

torokkel szemben. 

Ossaegyultunk, rnondorn, hogy ezen ernlek felallitasa es megaldasa 

altal megdrokitsuk draga ernlekuket azon hosoknek, a kik 

vltezsegukkel fenyes gyozelmet arattak a pogany torokok folott, 

veruket es eletuket adtak a Hazaert es vallasert. Masfelol olyan 

ernlekoszlopot allltunk fel, rnelyrol orokke leolvashat6 legyen a 

fenyes rmiltnak dicsosege, megbarnulvan a jovd nernzedek oseik 

vitezseget a nagy tettekben, es lelkesedni tudjanak, mid6n a Hazanak 

szuksege lesz reajok. 

Az 1442. szept. 6-an, ezelott 454 evvel, So ezer torok jott Schabeddin 

pasa vezetese alatt a Vaskapun Hunyadrnegyebe, hogy elfogialjak 

es megalazzak Erdelyt. Hunyadi Janos ertesulven a torok 

jovetelerol, osszegyujtott vagy 15 ezer embert es ezen csekely 

sereggel elindult, hogy a pogany torokot kiuzze es ez csakugyan 

sikerult is neki es igy 0 megmenti Erdely szentfoldjet a pogany 

torok jarrna a161. 

Szt, Augustin mondja: »magnae rej magnos viros desiderant« 

(nagy tettekhez nagy ferfiak szuksegesek). Ime egy olyan nagy 

ferfiu Hunyadi Janos erdelyi vajda, Magyarorszag helytartoja, kire 

kire busskek vagyunk. 

Ime szeretetteim! ez hazank azon tortenelrni fontossagu helye, 

hol egykor Erdely badserege nyalv- es vallaskulonbseg nelkul, 

egyesult erdvel, istenben val6 bizalomb61 es azon szent es szep 

mondastol : ~dulce et decorum est pro Patria mori« (t. i. szep es 

nernes dolog a Hazaert meghalni) lelkesitve gyoztek Ie a hatalmas 

torok hadsereget. Hunyadi pedig katonai erderneink koszorujaba 

egy hervadharatlan rozsat tuzott, a mely altal megszerezte nlaganak 

a halhatatlan nevet. 

Minthogy 0 nagy tetteket es halhatatlan erenyeket hozott 

aldozatul a haza es a tr6n oltarara, azoknak valamennyiunkben 

egy szent fogada(omt61 es ferro hazaszeretettol illetve kell gyiimolcsoznick 

es nemzedekrol-nernzedekre es fiurol fiura atszallniok. 5 

ha valarnikor a vallas, a tr6n dicsosegenek es a mi szeretett kozds 

hazanknak vedelme fogja igenybe venni karjainkat, akkor mintegy

VARMEGYENK MJLLENNARIS EMLEK05ZLOf'AI. 

felsobb hatalom parancsszavara lepjunk, mint egykor, kozos elhatarozassal 

a kdzdoterre kulellensegeink ellen, akik megrnernek tamadni 

eletunker, vagyonunkat, javainkat, vallasunkat, mert csak dicsd kuzdelem 

nyiijthat gyozelmet vagy dicso halalt. 

Aztan te I honfiu, vagy idegen, ha eleted folyarnan ezen buvos-bajos 

videken utaznal, a rnelyet Hunyadi szell.me Jeng at, vagy 

ha ezen rna felszentelt ernlek kozelebe erkezel, allj meg ezen a 

helyen kisse, fedd Ie egy pillanatra fejedet es szent kegyelettel 

tekints ra, csodalvan a rrniltnak dicsdseget, a mikor 15 ezernyi 

erdelyi keresztenyseg legyozte es osszetorte ezen a helyen a 80 

ezernyi hatalmas torok hadsereget es jusson eszedbe, hogy minden 

muland6 a foldon, egyedul az erenyek es nagytettek tartanak a 

siron tul is es erdernesek a dicsoitesre, 

Vegre te hozzad fordulok egi at yam es uram! ki boles es 

emberi elme altal utolerhetetlen belatassal intezed az orszagok es 

nepek sorsat a fold an, tekints le a rnagasbol, nezz nepeidre es orszagaidra 

es hallgasd meg a te saolgaidnak rna ezen helyen hozzad 

intezett konyorgeset. 

Toltsd meg lelktinket szivtinket a te kegyeimednek es aldasodnak 

siigaraval. a melyek kovetkeateben megerosodven, valamennyien 

tiszta szeretetben es test veri egyetertesben egyesulven; 

egylitt rmikodhessunk - igy bekeben es nyugalomban fogunk eldre 

haladni - e tron dicsosegere, kozos hazank nagysagara a mi mostani 

es orokos joletunkre !c 

4. Hollaki Artlmr ali span kovetkezd beszeddel adta at az ernleket 

Pietsch Stl1zdor jarasi foszolgabironak es az unnepely tevekeny 

rendezojenek : 

Nagyerdermi kozonseg l Tekintetes foszolgabir6 tir ! 

E mai Ielekernelo, magasztos unnepely, valarnint az irnent elhangzott 

hazafias beszed hatasa alatt, mieldtt ez emlekoszlopot 

megdrzes es gondozas vegett a foszolgabir6 ur altai kepviselt hatszegi 

jaras kozonsegenek Hunyadvarmegye neveben atadnam, mindenek 

eldtt egy kedves kotelesseget ke II teljesitenem. 

Orornmel tapasztaltuk, hogy hazafias unnepelyunk sikerenek 

es fenyenek ernelese erdekeben ugy e jards, valamint Hatszeg varos 

hasafias kozonsege elismeresre melto egyetertessel mukodott 

kozre vallas es fajkulonbseg nelkul, es ez altai bizcnysagot tett

94 

arr61, hogy a hazaszeretet es egyuve tartozas erzelmei hatjak at e 

videk lakossagar. Es middn korultekintve, e diszes unnepld kozonseg 

soran, ezen a tortenelmi fontossagu helyen, hoI elodeink egykor 

a haza vedelrneben egyesultek, most a hazafiui kegyelet kifejezesere 

egybegyiilve latorn e videk kozonseget, a helyi rendezo-bizottsag 

tagjait es tisztelt vendegeinket : orornmel fejezern ki koszonetemet 

Hunyadvarrnegye es a kozponti rendezdseg neveben a sztves fogadtatasert, 

valamint a helyi bizottsag osszes tagjainak buzg6 tevekenysegeert 

es tisztelt vendegeinek erdeklodeseert s _rnegjeleneseerr. 

Ime atadom ez emlekoszlopot t. foszolgabiro urnak I Ez az 

oszlop ernlekeztet a multra es figyelmeztet arra, hogy hogy a haza 

egykor vesselyben forgott es dicso elodeink a hazaszeretetben fajkulonbseg 

nelkul egyesiilve vedelmeztek es mentettek meg a hazar, 

Figyelmeztet a jovore, hogy mindnyajunknak, kik a hazanak fiai 

vagyunk, szent kotelessege dicso elodeinek peldajat kovetve ezt az 

edes anyat testveries egyetertessel megoltalmazni, fenntartani es 

ut6dainknak atadni. 

Bizalommal adorn at Hunyadvarrnegye neveben foszolgabiro 

iirnak es ezen jaras kozonsegenek az emlekoszlopot es felkerern, 

hogy ezt mindenkor gondozni es megcrizni sziveskedjenek; 3 az 

atadasi aktust azzal az ohajtassal fejezem be: »Iegyen ez az emlekoszlop 

egy bo!dog es szabad Magyarorszagnak jelvenye mig a vilag 

fennall le 

s. Pietsch Sandor f6szolgabir6 a hatszegi jaras neveben : 

-Nagysagos Alispan Ur 1 Lelkes oromrnel es hazafias keszseggel 

veszem at jarasom kozonsege neveben a gondozasunkra bizott 

ezen ernlekrnfivet. Az ororner, mely jarasorn kozonsegenek 

keblet a mai napon, ezen ernlekmu felavatasa alkalmabol betolti, 

csak a hazafias lelkesultseg szeut tuze rmilja feliiL 

Negyszazotvennegy evvel ezelott (lseink, dicso Hunyadi vezkrlete 

alatt paratlan vitezseggel, hazafias lelkesultseggel es h6si elszantsaggal 

e helyen vertek vissza a torok hadsereget, s fenyes 

gyozelmukkel megrnentettek hazankat s kulonosen ezen videket at 

ellenseg pusztitasaitol es vad kegyetlensegeiro]. Negyszazotvennegy 

ev 6ta, minden igaz hazafi szent ahitattal megy keresztul e szoroson, 

5 aldja a dicsd hdsok ernleket, 

Midon Hunyadvarrnegye torvenyhatosaga, hazank ezredeves

vARMEGVtNK MIJ..LI£NNARIS F.MLtK05ZLOPAJ. 95 

fennallasanak rnegunneplesere, dicsd Hunyadi es hdseinek ernlekezetere, 

ezen helynek emlekoszloppal vaJ6 ellatasat batarozta el, 

nemcsak a varmegye torvenyhatosaganak, hanem kulonosen ezen 

videknek s a videk osszes lak6inak regen taplalt ohajat va16sitotta. 

S bar orornmel es lelkesultseggel tolt! be a mai felavatasi unnepely 

minden hor.fitarsunk kebler, a varmegye minden lakojat ; legyen 

szabad azt mondanom, hogy a mi oromunk, a mi lelkesultsegunk 

mindazoket felulrmilja. 

Koszonetet mondunk tehat ezen kivalo gondoskodasert a var .. 

megye torvenyhatosaganak, koszonetet mondunk a torvenybatosag 

vezetc5 ferfiainak ; es ezen szent pillanatban unnepelyesen igeretet 

tesztink, 

tos rnu 

hogy eber szernrnel fogunk mindig ort allani ezen magasz- 

mellett, s benne nemesak dicso Hunyadi es h6sei vitezsegenek 

ernleket, hanern egyiittal a lango16 hazaszeretetnek es soha 

nem lankad6 honfiui Ielkestiltsegnek szent oltarat is kegyelettel fogjuk 

orizni es gondozni. 

Az emlekrmivet jarasorn kozonsege neveben ezennel atveszem. 

Ezzel vege lett az emlekoszlop felavatasanak, mely utan mintegy 

harornszaz ted tekii kozebed kovetkezett. a deszkasatorban, mely .. 

nek kozvetlen kozeleben bare Nopesa Elek, Pogany Karoly, Nalaczi 

Akos birtokosok ajandekabol tabori kony haknal vendegeskedett a 

kornyek nepe ; Hunyadi hc5seinek ivadekai. A zajktinyiak mellett, 

a kik kozott a Hunyadi nev meg mind tartja magat, a bukovai, klopotivai, 

bajesdi es lunkanyi lovasalakok tuntek ki kulonosen a hunyadi 

vasgyar jelmezes tabori zenekaraval A1. unnepelyrdl felvett fenykepekblSl 

ketto a Vasarnapi Ujsag 1896. okt. 20. szarnaban meg is jelent, 

A vaskapui ernlek Zajkanytol a Vaskapuhoz haladolag az 

elsa magaslat utbevagasatol balra all s a vulkanihoz egeszen hason16. 

VASKAPU. 

l;IUNYADI JANOS 

TIZENOTEZER VITEZEVEL 

AZ 1442·KI SZEPTEl\mER 6-AN 

E SZOROSBAN VERTE szsr 

SCHABEDlN BEGLER BEGNEK 

ERDELYBE NYOl\lUL6 

NYOLCZV ANEZER FONYI HADSEREGET 

A DICSO FEGYVERTENY 

ORCK EMLEKEOL 

ALLITTATA EZ OSZLOPOT 

HUNYADv AluIEGYE KCZCNSEGE 

A HONF(lGLALAS EZEREDIK E\'F.BE..~.

ALKALMI BESlEDEK 

HUNYADMEGYE II IK MILLENNARIS K6ZGy(jLES}~N 1896. OKT. '5. 

PATAKY LAsZLO FESTOMUVESZl\utL MEGRENDELT HU~YADI JANOS 

KEP LELEPLEZESI LTNNEPELYltN. 

I. Bd"o Ssentkeressty Gyorg), fllispd,,, ""egnyito hessede. 

Egy nagy nev orokose, legyen az egyen, testulet vagy megye, 

csak akkor melto ezen nev viselesere, ha oseit tiszteli s a 

neki diszfil szolgalo nevet ki is erdemelni igyekszik. Megyenk a 

nagy Hunyadi never es czimeret viseli s a rmiltban a csatateren, 

a jelenben a modern haladas, a tudornany, ipar teren igyekszunk 

e nagy nevre raszolgalni. 

Hazank ezredeves fennallasanak megunnepleseben Magyarorszag 

rnegyei kczott Hunyadmegye a legtevekenyebben sietett reszt venni. 

Egyebekrc51 nem is szolva, az orszagos kiallitason az elsok kozott 

foglal helyet. Sajat erejen allitott ket diszes ernlekkel orokitette 

meg a dicsd Hunyadi Janos diadalmas harczainak ernlekezetet azokon 

a csatatereken, melyeken a nernzet fiai kulonbseg nelkul egytitt 

ontottak veruket a tron. haza es vallas vedelrneben. Ezrek vettek 

reszt ezen magasztos unnepelyeken annak bizonysagaiil, hogy az 

ut6dok az os ok irant tartozo kegyelet megnyilatkozasaban is egyutt 

ereznek. Millennaris unnepsegunket meltobban nem Iejezhettuk volna 

be, mint az altai, hogy annak a feledhetetlen hosnek, a kinek nagy 

neve es dicsd czirnere ekesiti rnegyenket, harczba vonulasat festmenyileg 

is megoroktttetve, ezen ernlekkepet rna unnepelyesen leleplezziik. 

A megjelenteket udvozolve, az ulest ezennel megnyitom, s 

felhivom Rethy Lajos kir. tanacsos urat a Pataky Laszlo festomfiveszunk 

Hunyadi janos hadbavornilasat abr.izolo festrnenyenek 

felavata~d.r;t ~7.;int hpc;7.pnp plmnnn;ic;;ir.::.

::\fIl.LENNAIUS RESlEDEINIC 97 

2. Un"ejJi bessed. 

Irta cs elmo.idotta Rethi Lajos kir. tanacsos, Hunyadrnegye kir. tanfeliigyelo 

Pataky Lasalo Hunyadi Janos harczba vonulasat abnizol6 festrnenyenek felavatasdra 

1896. evi oktober IS. tinnepi kozgyUJesen. 

HOSSlll es esernenyekben eppen nem szegeny tortenelmunk folyarnan 

a maga nerneben elsd azon unnepely, a melyet itt rna u'unk, 

Ezell varrnegyehaz diszes falait matol kezdve nerncsak mult 

iddk tekintelyes f6ispanjainak arczkepei, hanem egy rrniveszi ihlettol 

szarmazo, mtivesz kezevel megalkotott tortenelmi festrneny is 

fogja disziteni. 

Remeljuk, hogy ez csak gyors egyrnasutanban kiegesztilo nag)' 

erteku sorozatna k elsa szama es mi is tovabb haladhatunk a rna 

aasabb nermi mivelcdes azon iitjan, a melyre raleptunk es a melyen 

h 

a tortenelern vezernepei halhatatlansagukat biztosuottak. 

Aihenenek, Rornanak cgykor hatalmas nepeit, Spanyolorszag 

buszke arabjait reg elseperte az esernenyek arja ; de ernlekok el, 

mint tenger habjaitol elboritott varos kiemelkedo tornya, el orokszep 

kolteszetukben. barnulatot kelto epltrnenyeikben, szobraszati 

cs festesreti remek eik kincseiben. Ezek hirdetoi az {} magos szellernoknek 

es neveloi a ter-ger habjaikent egymasra tolu16 ernberi 

nernzedekek sorozauinak. 

Mi magy arok meg csak most, rovid ido ota kezdjuk gaz- 

dagitani az ernberiseg ilynermi kincseshazat, mert ezereves europai 

tortenetunket keve s ki vetellel a letfentartas kiizdelmei tolrottek be. 

Fegyverek zaja kozul elmenekulnek a rruizsak es nekiink alig 

lehetett letenni a fegyvert, mert a vilag mind a negy taja felol 

isrnetelve rank zudulo taruadasok folytonos vedelemre kenyszerftet- 

tek. Es ha olykor sziinetelt is a kuzdelem, pihenesunk a kilaradas 

aleltsaga volt es nem idegeneket edzd nyugovas, 

Mar volt ..ak, a kik azt hittek es hirdettek, hogy a magyar-raj 

rnagasabb rendii szeJlemi t evekenysegre nines is alkotva. Sajat ve- 

ninkbdl tamadott fobefolyasu testvereink tagadtak meg, hogy szel- 

lernunk egyetemes kifejezoje, a magyar nyelv, alkalmas volna orszag- 

kormanyzasra es fejlettebb szellerni eletre, 

De elkovetkezett az erok oss1.egyujtfsenek korszaka. Egy 

pillantas eleg volt. azon nagy tavolsag kimeresere, a hova saeren 

7

MIJ.LE:'\NARIS EMU~KnEsztJ)m~a,:. 

csesebb nepek eldttunk eljutottak. Nyornban kovetkezett az eros 

elhatarozas, az alkotas vagya es az era megnyilatkozasa, Gyors 

es nagy lepesekkel indultunk a szazadok alatt kifejlett tavolsag 

betoltesere. Petdfi, Arany es J6kaival a vilagirodalorn utmutatoi 

koze emelkedtiink egyszerre. Csodas gyorsasaggal mintegy a foldbol 

kin6tt nagyszeru f6varosunk es a kiterjedett videk annyi szep 

alkotasa, legkozelebbrel a kiralyoktol magasztalt vaskapui munkakalatok 

epiteszeti tehetsegunket hirdetik. A f6varos ekes terei s 

Pozsonytol Brassoig a szeles nagy magyar haza megtelnek szobraszati 

remekekkel. A festeszet teren pedig raterrnett kituncsegek 

diszes hosseu sora vivja az Olyrnpust, sajat nevenek fenyeert, hazaja 

dicsosegere, Az egyes fejeket diszito langsugarak g16riava fon6dnak 

es Pann6nia tennkolt hornlokat ragycgt atjak. 

Ki merne ketsegbe vonni hivatasunkat, mid/in Munkacsyt es 

Zichyt irigykedes nelkul magasztalja mar az egesz vilag ? 

Helyes gondolat volt az Wlassich vallas- es kozoktatasugyi 

minisztertdl, midon arra szolitotta fel a torvenyhatosagokat, hogy 

erne dicsoseges ezredevi fordulot egyeb alkotasok es unneplesek 

mellett festeszeti rmivekben is tegyek ernlekezetesse, messze jovo 

idokre kihatova. 

Hogy helyes volt, tanusitja a visszhang, a melyet mindenutt 

keltett; tanusitja a nemes verseny, a mely felpezsdult rnindenfele. 

Hozzank is elhatott es kebleinkben fogekonysagra talalt 

a 'felhiv6 sz6zat. Es a mint rairanyoztuk gondolatunkat, nern 

azert jottunk zavarba, mintha nem volna a festo ecsetjere melto 

targyunk ; hanem eppen a targyak bosege zavarta valasztasunkat. 

Mint az edes anya, a ki gyotrelmes tepelodesben van, hogy a megkeszitett 

egyetlen seep ruhaval sok szeretett gyerrneke kozul melyiket 

diszitse. 

Nem voltunk ugy: mint ama nyugati orszag, a mely gazdag 

vagyonban, rmivesz! erzekben es jeles muveszekben : de nagyszarnu 

miitargyair61 azt kerdezik, hogy ugyan kit es mino jelenseget abrazolnak 

azok. 

Minket, csupan megyenket is, elhalmozott a josagos terrneszet 

sajat gazdag valtozatu remek alakulasaival. Nepunknek sokfele megjelenese 

tortenelrni fejUSdest es gazdag lelki eletet tuntet fel. Hat 

e fold tortenelmenek annyi lelekemelo jelenete!

MILLENNARIS EML~K8ESZEDEINK. 99 

Trajant festessuke, a mint lekuzdve a nyers, de er6teljes 

dakokar, r6mai miveltseggel nernesitette meg e foldet ? A devai 

varat-e, Otto kiralylyal, a ki konnyen elveszltett koronajat siratja? 

Verbdczyt-e, a ki nemzete torvenykonyvet alkotja? David Ferenczczet, 

a ki nyughatatlan hitujitasaert rablanczok kozott senyved? 

Martinuzzit festessuk-e, a ki kardot kotott a bibornoki palast fole 

es hol a torokot, hoi a nernetet uzte ki e foldrdl ; okossagaval 

pedig mint a kettonek hatalrnan tuljart : hogy megmentsen legalabb 

egy darabka fuggetlen magyar birodalmat? A zajkanyi es kenyermezei 

harczokate, a melyeken »magyar, szekely, szasz es olah 

egyesUlten diadalmaskodott az orszagdulo torok felett e P Bethlen 

Gabor dicso nernzeti ndvarat-e, a melynek itt volt bolcsoje es rna 

is erezzuk meg meleg ito ragyogasat ? Avagy a felistenek ama csatajat, 

a melyet torekeny lengyel hos vezetese alatt orok dicsdsegge 

tett a magyar vitezseg, itt ama hid kordl, a melyrdl meg volt 

rnondva, hogy ha nines hid, nines haza? 

A megye kozonsege megbecsiilte a kebeleben alakult es megizmo. 

sodott tortenelmi tarsulatot, es attol kert velemenyt a targyra nezve. 

A tortenelrni tarsulat nem habozott, nem vitatkozott, hanem 

egyhangulag, ellentrnondas nelkul jelolte Hunyadi Janos korat, abban 

eppen a nagy hos harezra vonulasat. Es a tarsulat ajanlatat egybehangzo 

lelkesedessel tette magaeva a varrnegye kozonsege, 

Mino korszak I A kereszteny vilag' szem e Magyarorszagon 

csungott es pedig nerncsak az oriasi kuzdelern iranti erdeklodessel, 

de azon tudattal cs szorongassal, hogy sajat sorsa is ezen kuzdelmekben 

dol el. Magyarorszag sorsat pedig Hunyadmegyebol iranvoztak, 

abb6l a v.irbol, mely regi dicsosegunknek maradand6 hirdetoje 

; az a hos, a kinel dicsobb nem lata napvilagot egunk alatt. 

Mily l.eveset pihenhetett rernek szep varaban I Mily gyakran 

kellett hadba vomilnia csalad, vallas es a haza vedelmere 1 

Midon a never fentart6 torvenyhatosag else) tortenelrni kepet 

megfestete, mas targyat valasztania nem is lehetett volna. 

Hivatott rmiveszert sem kellett_ idegen foldre menntink. Itt 

novekedett kozottunk, velunk ugyanazon levegot szitta, a hagyomanyoknak 

ugyanazon ihlettevel telt el az ifju rmivesz, a ki szep 

tehetseget kitart6 tarnilrnanyokkal fejlesztve, mar is orsaagos bccsulesben 

reszestild never szerzett.

100 MILLENNARIS ~ML~KHESZJo~D~INK. 

A megbizast elfogadta es a kepet elkeszltette lelke szerent, 

Ime, ott e161 a dicsdseges alak, a mint a tortenelern hiven 

rank hagyta, Arczan magasatos kornolysag, mint a ki tudja, hogy 

sikeretdl ezrek es milli6k udve fugg; tudja, hogy azt a nagy feladatot 

rajta kivul mas el nem vegezheti, Hata megett az elvalaszthatatlan 

barat, Kapisztran a szent kereszttel. Ama keresztert es a 

kereszt alatt, csaladert, becsuletert, hazaert foJyt az alig szuneteld 

elet-halalharcz. A has kortil tortenelrn uuk Iapjain megorokitett 

huseges tarsal. Mit tudom en, hogy Szilagyi. Kemeny, Kendeffi, 

Kanizsay, Rozgonyi, Madarasz, More vagy kik azok, a kik e kepen 

melleje vannak festve ? De azt tudjuk, latjuk, erezzuk, hogy mindnyajokat 

athatja a hivatas magasztossaga es a vezer szernelyebe 

helyezett bizalom. 

Hatul, a varbol kijdve, nevtelen hdsok hosszu sora, a kiknek 

egy resze talan mar ezen csataban verevel fogja szentebbe tenni 

a haza foldjet ; mas resze baberral ter V1SSZa. es hosszu idokon at 

yiragz6 csaladok ala pit6ja lesz I 

Isten aldja meg ezt a hazat es ezt a megyet bekesseggel, 

gazdagsaggal, mtiveltseggel, hogy mentol tobb magasabb foku alkotast 

hagyhassanak az utonemzedekre ! 

Isten segftse meg az ifju muveszt ; vezesse sikerrol-sikerre, 

hogy di~ziillk legyen es neki maganak orom az elet l

TARSULATUNI{ 1896 EVI MAJuS H6 2S'~S lVIEGTARTOTT 

MILLENNARIS KOZGYOLESE. 

Tarsulatunk J 896. majus 2s·en Deva varos es Hunyadmegye 

elekeldsegeinek s f61eg diszes holgykozonsegnek reszvetelevel 

unnepelte meg a millenniumot. A megye foispanja baro Szent- 

kereszthy Gyorgy, nyugalmazctr foispanja Pogany Gyorgy, Hollaky 

Arthur alispan, dr. Solyorn Fekete Ferencz kir. torvenyszeki elnok, 

bar6 J6zsika Lajos, Rethy Lajos, Dobay Karoly kir. tanacsosok, 

Barcsay Kalman, Pogany Karoly orszaggyulesi kepviseldk, a helybeli 

osszes hivatalok, testuletek, az allarni fOrealiskola, tanito-kepezde, 

polgari leanyiskola tantestuletei, ifjusagainak kulddttei mellett, az 

Erdelyi Muzeum-egylet kepviseltetett dr. Ferenczy Zoltan egyetemi 

konyvtari igazgat6, a rn. tud. Akademia neveben dr. Marki Sandor 

es Teglas Gabor, az also-feherrnegyei tortenelrni es regeszeti tarsulattol 

dr. Balas Endre .. dr. K6rody Peter gyulafehervari theologiai 

tanarok, az E. K. E. neveben Hory Bela kolozsmegyei arvaszeki 

elnok hoztak meg az illet6 tarsulatok udvozletet hazafiui aldozasunkhoz. 

lJlillen"dr;s ;;""epelye;nk jeient6segel"ol. 

Dr. Ktllm Giza gr6f elnoki megnyito beszede. 

Tisztelt kozgyUles f 

Az eleteros intezrnenyeken, mint a sztnaranyon, nem fog a 

vaserczet megemesztd rozsda, s azokon meg nem teremhet a regi 

koveket lassan elborit6 s majdan felrepesztd moho Eleteros inteameny 

az, mel}' fesztilekeny s nern merev, alkalmazhat6 a kulvilag 

aramlataihoz s nem mereven ellentallo, athasoulito s nem elloko, 

fejlekeny es fejlesato, - azon intezmeny, mely e tulajdonsagainal 

fogva iddnkent rnegujulhat, tokeletesuheto 5 mindazomiltal hunek 

marad alapterrnessetehez. Ilyen eleterds intezmeny hazauk alkot-

102 MILLENNARIS KOZGYULESUNK. 

manya nagyjaban s egesxben, rnely daczolni tudott az idonek mindeneket 

megc5rl6 vas fogaval. Ha alkotmanyunk elevult iutezmenyeit 

kutatjuk s vizsgaljuk, a politikai archeologia terere lepunk, olyat 

kerestink, a mi volt, mukcdott s nines tobbe, s mint a regeszeti 

korszakok valarnelyikenek leletei azon id:5 rmiveltsegi szuksegleteinek 

megfelel6k voltak s talan meg egy regibb ido kulturhatasai alatt 

kezdetlegesebb s egyszerubb szerkezetbol idormiltak s keletkeztek 

s ut6bb a kovetkezo korszakok vagy divatok hasonhasznalatu targyaira 

is befolytak, ugy az intezmenyek is szorosan osszefuggnek 

sajat idejok szellernevel es ha ennel regibb idokre vezethetok vissza, 

egesz eredetokig belsd kapcsolatban vannak a bennok es altalok 

megnyilatkozott nemzeti szellemmel s a beloluk fejlett intezrnenyekben 

hatarozott nyomuk meg mindig meglatszik felreisrnerhetetlernil. 

Ha az illeto regeszet i targy idegen rnintak utan keszult vagy vala. 

rnely szoban forg6 elavult jogi intezrneny reszben vagy egeszben 

kolcsonverel, mindket esetben, pedig mennyire kulonbozo a ketto, 

egyarant az osszehasonlito archaeologia szabalyai szerint kell eljarnunk, 

hogy a kulfoldi rnintak feltalalhatok, az atvetel m.idja s utjai megtudhat6k 

s ha utanzasrol van szo, az emlitetteken kivul, az utanzasnak 

hanyresze rnegallapithato legyen. 

A magyar politikai intezmen yek eseteben azt latjuk, bog} az 

idegen intezmenyek ep ugy mint az idegen - vagy kolcsonszavak, 

sot meg az idegen helynevek is, es leginkabb az olyan helyek 

nevei, melyekkel oseinknek gyakori erintkezeseik vottak, alkalrnazkodtak 

a magyar nernzeti szellernhez, es ha erre analogiat keresunk 

a nyugat-eur6pai nepeknel, azt leginkabb az angoloknal talaljuk 

meg. Igy p. o. a magyar varispansag nagyban kulonbozik a szkiv 

zlIjJtlnia·t61, illet. a zltpa-t6J, mely a torzset s valamely torzstdl lakott 

tcruletet jdentette s a varispan sem az volt, a ki a zllpalt, szlavul 

torzsfdnok ; maga az ispa1z nev is egy olyan szoalakot mutat, rnely 

a szlav alakb61 nyelvtink hangtani igenyeihez kepest valtozott. 

Ezer eve lesz annak, bogy Arpad, a fovezer s a vele szovetseges 

torzsfejedelmek oseinket e tejjel s mezzel fo!y6 Kanaanba 

vezettek, Meg a gondolat is elfarad a liz hosszu evszasad atolelese 

kozt l Mi volt eredetileg nepfajunk alkotrnanya ? Hogy a maga osi 

sserkezeteben igen egyszeni volt, nem szukseges mondanom. A 

kozelet hova tovabb mind tobb igenyt tamasztott s mind bonyo-

MILLENNA.RIS KOZGVULtSUNK. 103 

hilt abba lett s ez okon az alkotrnanynak is bovUlni kellett s tulterjeszkedni 

eredeti szukes hatarain, A nomad nepek torzsszervezete 

a magyaroknal a kazar es sas sanida-perzsa befolyas kcvetkezteben 

egyeduralrniva valtozott at, meg pedig ugyancsak a kazar s perzsa 

mintanak megfeleloleg olyatenkepen, hogya khan vagy fofejedelem 

tulajdonitmanyaibol nehany jelentekeny atruhazatik egy mas egyenre, 

a ki kormanyoz s a hadserget vezeti ; ezek egyiket a magyarok 

kendek-nek rnasikat dsi/a·nak (gy/as) neveztek, mert Konstantin 

szerint is igy neveztetett az Arpad utani f6tiszt.l A fennebbiekben 

vazolt szervezet Arpad uralkodasa alatt s halala utan nemely valtozast 

szenvedett, ugy mint a nagyhatalrnu Arpad hatalmabol mit 

sem adott az

(04 l\IlLLEfoI.NARIS KOZGy(jL~S(jNK. 

annyi regi orszagnev, boldog is lehetne, de magyar nem , volna 

tobbe, A tcrvenyhozas, a vegrehajto hatalorn, a magyar koaelet, 

a tarsadalom minden tenyezoje, szerve, e nem zeti szellem reszesse , 

ki(ejezoje, kozvetftdje, fenntart6ja legyen! Hassa a~ e szellern az 

iskolat, tanacsterrneinket, a koz- es maganelet epuleteiuek falait, 

palotakat s kunyh6kat, ifjat es oreget egyarant lelkesltve, az ifju 

lelkebe nemes szandekok terrnekeny magvait elvetve, azokat, kiket 

az evek sulya lenyom, gyermekkoruk alrnaira, az ifju evek torekedeseire, 

a ferfikor mu nkajara ernlekeztetve. 

A tudornanyok muvelese kozt is lassek meg rajtuuk, hogy 

magyarok vagyunk. hf fiai a szeretett hazanak, mert nem all az, 

hogy a tudornanyok rmivelese csupan kosmopolitizrnus lenne s 

hogy ennek a nemzeti lelekhez nem volna sernmi koze. 

Nagyon csatlakoznak azok, a kik azt hiszik, hogy napjainkban 

csupan csak a kozmuveltseg teren hatrarnaradt nepek ariztek meg 

s orizhettek meg szellemi sajatsag aikat, hogy az eredetinek rnaradt 

nepszellem egyediil ezek szellerni munkassagaban nyilatkozik s hogy 

minden eldre haladt nep eredetisege irnrnaron a vadon rerrno nepkolteszet 

birodalmara szoritkozik. 

1\ nemzetek a gondviseles altal szarnukra kijelolt uton jarnak, 

nemzeti missi6jukat teljesitik, midon tudosaik szellerni eletok sajat 

iranyahoz kepest mozditjak e16 a tudornanyoknak minden nernzettel 

kozos erdekeit, A tudomany nem valami regi penz, rnelyet 

cgyik korszak a masiknak mega rzes vegett ad at, hanem a forga- 

10m penze, melyre a kozszellern sajat belyeget nyomja. 

Oly nep, mely evezredes fennrnaradasat hazajaban oly buzgon, 

oly lell.esen tinnepli meg, mint a magyar, mely osi hazajat oly 

reg-tol fogva kutatja, keresi mindentitt eszak tartornanyaiban vagy 

rnessze keleten, mely nyelvet annyira felti, mely a hazai tortenelrnet 

oly kivalo eloszeretettel tanulmanyozza, mint nernzetunk, egy oly 

nep hu marad eszmenyileg cnmagahoz, nernzeti szellernehez s ilyetenkepcn 

hatalrna sulypontjat megtalalja onnonmagaban. 

Magyarorseagon kivUl csak az egy r6mai birodalorn tartotta 

me..! evesredes unnepet s Claudius csaszar mintha felt volna att61, 

hogy a birodalom nem eri el milleniumat, betelte elott ketszaz 

evvel a varos alapltasanak Boo-ik evet nagy unnepelyesseggel ulte 

meg. A .carmen saeculare« evszazadok m~g~jult~t unnepelte 5

l'IILLE"NARTS .Ki.;ZG,'ULESUNK. 105 

ebben a koito a mezoknek terrnekenyseget, a nyajaknak szaporodast, 

az ifjak reszere j6 erkolcsoket s az oregeknek csendes nyugodalrnat 

kert az istenektdl. Hogy mikeppen tinnepelte meg Philippus 

csaszar R6ma millenniumat, megtudjuk Juliu.s Capitoltitus kovetkezd 

saovegebol : Mindazon allatok, melyek Gordianus csaszar egy evszaz 

elteltet unnepld gladiatori jatekaiban a kuzdrerre bocsatattak, 

u. m.: 10 javor, 10 tigris, 60 szeliditett oroszlan, 30 szeliditett 

Jeopard, to hyena, I vizilo, 1 rhinocerus stb. es ezer par fiscusi 

gladiator szerepeltek Philippus gladiatori jarekaiban is, midon maga 

es fia consulatusi eveben a varos alapirasanak .ezredik evet unnepelne.! 

Mily nagy ~ kulonbseg a tudornanyokban, muveszetben, 

allambolcsessegben annyira eldrehaladott Rorna s a rnai Magyarorszag 

millennaris unnepsegei kozt, azok a gladitorok embertelen 

legyilkoltatasaban erik el tetopontjukat, rnert hiszen Capitolinus 

nyilvan mondja Philippusrol, hogy vel dedit vel occidit, ezek a philanthropia 

miiveiben nyilatkoznak s orokittetnek meg. Ebben az 

egyben is vilagosan ail elottunk a ket muveltseg kozti felettebb 

nagy kulonbseg, ebbol az egybol is vilagosan larjuk, hogy a jelenkor 

rmivelt nepeinek kulturaja mennyire feltil ail, mennyivel meghaladja 

az o-koret. 

A valodi hurnanismus kets egen kivul a keresztenyseg fejlemenye 

s lole elvalaszthatlan. De nemcsak humanismus, hanem kegyelet 

is jellernzi hazank evezredes unnepelyet. Hoseink szulottehazait, 

sirjait, a dicsosegtdl korulragyogott csatatereket a kegyelet 

ernlektablakkal, ernlekjegyekkel latja el, - igy megyenkben Betltk" 

Gabor szulottehazat, j'JI/arosIllyllZ, a vlIlktilz'i es vaskapllt: utkozet 

helyet. Rerneljuk, hogy ez ev nem fog a nelkul eltelni, hogy Deva 

es Szaszvaros valamely piacza vagy utczaja Kun Kacsdrd grot 

neverol ne neveztetnek eI, a ki oly hoszsaii 'idore kiterjedt aldasos 

elete alatt oly sokat telt megyenkben a rnuvelcdes, k6zj61et felviragoztatasara 

s a kiben a faji erzes oly elenk es tevekeny volt. 

Az e!okrol millennaris fak kereszteltetnek et s ez igy j61 van, 

arnde azokr61 sern szabad megfeledkeznunk, kiket foldi szemunk 

nem lat ugyan tobbe, de a kik magokrol nagy ernlekeket hagytak 

hatra eletuk muveben, Tarsulatunk is ~i:.onya.ra megerdemli, hogy 

I L. vito Gordiani III,

106 MILLENNARlS KOZGy(jLESUNK. 

az erdekeivel valo foglalkoeas az uj ezredev programmjabol ki ne 

szoniljon. Allaltdd IIlt/snON helyislgre S dsatdsi Ivi segllyre felettebb 

igen nagy szuksegunk van s ugy as, mint es el nem halaszhatck 

kesdbbi iddre. 

A tudomanyok jeligeje : IIlllltkdball as Ilet. E jeliget tartjuk 

mi is s kovetjuk es hlvek leszunk hozza. De a munka tart6s s 

folytonos s kell, hogy a kifaradt munkasok helyebe masok lepjenek. 

Megyenk ifjai ko7.Ul azok, }.; ik a tortenettudornany s a regeszet 

irant ked vet ereznek rnagokban, tegyenek millcnanis szent fogadast, 

hogy e tudomanyokat komoly igyekezettel rnuvelendik s kozre- 

rnukodesuk altai tarsulatunk fennrnaradasat biztositandjak. 

A magyar tud. Akademia es az -Erdelyi Mueeum-egylet e 

elejetol fogva tarsulatunkat igen becses partfogasukban reszesitettek 

s rokonszenviik jeleivel kituntettek e mai napon is, rniddn amaz 

dr. Marki Sandor es Teglas Gabor, emez pedig tudornanyos irodalmunk 

egyik igen erdernes bajnoka, jeles tudosunk dr. Ferenczi 

Zoltan szemelyeben kepviseltette itt magat. 

A tarsulatunkhoz ugy a helyre mint idore nezve legkozelebb 

aiL6 also-feherrnegyei tort. s regeszeti tarsulat szinten elkiildte kep- 

viseleteben ket igen erdernes tagjat, dr. Balas Endre es dr. Korody 

Peter theol. tanar ura kat. 

Tiszteletbeli tagjaink kozul szerencsen k va n hazai tortenelrnunk 

kitunoseget, dr. Mark! Sandor egyetemi tanat urat mai disz- 

kozgyulesiinkon lathatni. 

Fogadjak mindnyajan s miudazok, kiket ide igazi erdek vezetett, 

tarsulatunk neveben legmelegebb udvozletunket. 

Ezzel a hunyadmegyei tort. es regeszeti tarsu'at millenmris 

diszkozgyuleset, illetdleg XVI. kozgyulesct megnyitottnak nyilvanitom. 

E"rtJjJa politika; constellatioja a Ilo"fog/tr/tis idejeben, 8f)tJ-hnll. 

Dr. Aldrki Sdm/or tiszteleti tag felolvasasa. 

Nern sokaig' tartott a Irankok birodalma, az a german kiraly- 

sa;J. mely a nyugatrornai c-aszarsag hagyornanyait kivanta fol- 

elevenitni. A IX. szazad Iolyamaban kulonos figyelrnet erdemelnek 

azok, a mikb51 Nyugat-Europa fobb allamai alakultak. A Karo- 

lingok csaszarsaganak nernet, franczia olasz es spanyol birtokai kozlil 

egyedul OI(lSJ10rs8ag,s neha Aquilall;" volt az, mely megkozelitette

MILLENSARIS KUlCyOLESUNK. 107 

egy kulon nemzeti kiralysag eszrnenyet. Ejszaki-Gallia es Kozep- 

Nernetorszag egyarant Francia volt; s rnindarnellett, hogy egyikben 

roman: s a rnasikban nernet nyelven beszeltek. Nagy Karoly idejeben 

t ulajdonkepen sernrnifele nemzetisegi kulonbseg sem volt a 

ketto koat. A csaszarsag' felosztasanak tervei koat senki sem java. 

solta, hogy kulonvalaszszak Neustriat es Austrasidt, vagyis Nyugaties 

Keleti Franciat. Ellenben Olaszorszag kulon kiralysag volt, ha 

a csaszar felsosege aJatt alit is; es egyszer-rnasszor kulon alkiralysag 

volt Aquitania, mely nagyjabol a Loiretol delre levo Galliat 

foglalta magaban. Ez a /Jrovenfal vagy langue d'oc videke, aze a 

nyelve, mely delfele egeszen az Ebroig terjedt. A Jambor Lajos, 

Nagy Karoly 'utoda idejeben tervezett vagy vegrehajtott osztozkodasok 

idejebcn torrent az else ne11tzetinek mondhat6 osztaly Germania 

es Gallia kozt s az elsd olyan allam rlakulas, mely vatamennyire 

megfelel a mai Franceiaor-zagnak, 

Ezen osztozkodasok kozt Iegregibb a 817. evi, a mikor a 

csaszarsag belsejeben ket alarendelt uj kiralysagot alakitottak. Lajos 

es . Lothar ekkor kapta meg a german es a gall Franciat, Burgundia 

nagyobb resz evel egyutt, Delnyugati GaUia, vagyis tagasabb 

ertelernben Aquitania, Septimania es Burgundia parti reszeivel egye· 

temben, alkiralysagga alakult at; delnyugati Germania, Bajororszag 

s a rajta tul levo karantan videk pedig szinten kulon alkiralysag 

lett. Italia maradt a harmadik resz. 

Mindez legkevesbbe sem felel meg a mai Francziaorszagnak. 

Inkabb az a szandek nyilvanul benne, hogy oly osztatlan frank 

kiralysagot allitsanak, mely nek Germania, Gallia es Italia csak 

reszei, A kesobbi osztaly alkalrnaval azonban Lajos fianak, Karolynak 

advan Neustriat s a kovetkezd (838.) evben, aquitaniai Pipinnek 

hala'aval, Aquitaniat is, tehat ket kiralysaga leven mar Karolynak, 

megtortent az elso lepes Francziaorszag megalakuasara. Az igy 

alakult kiralysagnak azonban rr.eg nern volt neve s az meg nem 

teit nernzeti osztalyt A kiralysag nyelve fokep roman volt ugyan, 

de a nyelv hatarai egyelore nern jottek szamitasba. Ekkent inkabb 

veletlentil alakitott ak az egeszet, hogy Lajos egyaltalan kielegtthesse 

legifjabb fiat. Meg sem lehet ketsegbevonni, ho~y ez az elhatarozasa 

adott alkalmat a tulajdonk~peni Francaiaorszag megalakitasara.

lOS MILL,ENNARtS KOZGYULESLiNK. 

A 843. evi verduni szerszddes mar hatarozottabban tunteti 

f61 azokat az elemeket, melyek Europanak mai politikai terkepein 

annyira szembeszokdk. Itt mar olyan kiralysaga van Karolynak, 

me1y, a Lothar ala tt allo burgund es german teruletekkel kiegeszitve, 

megfelel a rnai Francziaorszagnak s magaban foglalja Neustriat, 

Britanniat, Nyugati-Franciat, Burgundia ejszak-nyugati reszet, 

Aquitaniat, Gascognet, Septimaniar, sc5t a spanyol hatargrofsagot 

is. A regi Francia legkeletibb reszebdl egeszen a Rajnaig, delen 

Burgundia nagyobb reszevel s az Alpokt61 delre Olaszorszaggal Ie 

egeszen Beneventurnig Lothar birodalrna, Lotharingia terjedett, mig 

ettdl keletre .a szlavok es az avarok foldeig eloszor lep elenk hatarozottabb 

alakban a kesdbbi Nemetorszag Saxoniaval, Keleti-Fran·, 

ciaval, Alamaniaval, Bavariaval es Carinthiaval. 

A ket nagy allarn kaze ekelodo Lotharingianak, a korulmenyek 

szerenr, utobb nagyreszt \:agy az egyikbe vagy a masikba kellett 

olvadnia; igy pl. a 870. evi osztalynal Lothar utod.inak, II. Lajosnak 

resze egeszben veve csak az e. sz. 471/2o-atol delre kezdodik, mig 

att61 ejszakra Lotharingia a Greenwichtol keletre szarnitott 6 fokt61 

nyugatra Franciaorszaghoz s att61 keletre Nemetorszagboz tartozott. 

»Gondolt-e Nernetorszag arra - kerdezi egy nernet ir6 Magyarorssagnak 

az ezereves unnepre valo keszfilddeseirol ernlekezve, - 

gondolt-e arra, hogy a verduni, vagy a 870. evi szerzddest maskep 

unnepelje, mint tortenelrni megemlekezessel ? Pedig ezt joggallehet 

nevezni a politikai Nemetorszag sZliI66rcijanak.« De meg tobb joggal 

lehet nevezni a 887, evi osztalyr, melynek Iegjellernzobb ujltasa , 

hogy elosrnerte a 880. es 885. evi valrozasokat s Italiatol teljesen 

tuggetlenul alkotta meg a Burgund-kiralysagot, mely Franczia-, 

N irnet- es Olaszorszaggal egyeternben csak mostant61 szerepel kulon, 

fLi,ggetlen kiralysag gyanant. Sot, kozelebbrdl vizsgalva a dolgot, 

az osszetartozas tudata meg ezentul is megmaradt s mindamellett. 

hogy a dynastia megoszlott, r61uk ezentul is mint egy birodalom 

tagjair61 emlekeztek. .Arnulf - irja egy o-angol kronikas - a 

Rajnatc! keletre levd foldon lakott ; Rudolf a kozepsd kiralysagon 

uralkodott; Oda (Odo) a nyugati reszen ; s Berengar es Guido a 

lombardok foldjen s a hegyseg aljaban levc5 orszagon. c 

Az az eszme tehat, rnely Nagy Karoly szeme elott lebegett, 

middn r6mai birodalrnat megalaldtotta; az egyslg eszrneje nagyon

~ll LLENNARlS K()ZGYULESUNK. iog 

is hamar megbukott s a foldrajzl hatarok politikai hatarokka kezdtek 

I atalakulni. Kuzdott ezzel az egyseget zavaro korulmenynyel 

maga a spanyolorszagi arab khalifasag is, melyben, mint a moharnmedanisrnusban 

most mar mindennutt, a geographiai tekintetben 

kedvezd alakulatu videkek egyaltalan ervenyesulni torekedtek s az 

allandosagot egyesegyedul a kelet-rornai birodalom kepviselte. Az 

ejsaaki szelesseg 45. fokatol odabb ejszakra s a Greenwicht61 

szamitort keleti hosszusag IS. fokatol odcU>b keletre leva birodalmaknak 

reszlnt nem volt helyi kozeppontjuk, reszint gazdatlan 

terUletek voltak, melyeken nornadok tartottak hosszabb vagy rovidebb 

idore sz616 pihenot. 

Azonban, mint epen az egykori frank birodalom szetbornlasasanak 

vazlatos tortenete mutatja, ha nem kedvezett is az ida az eros 

kormanyu nagy birodalmak alakulasanak, viszont a nornadeletnek 

is mind sztikebb teruletre kellett szortilnia. A nepek az imperiurnto: 

s a termeszeti nepek allapotatol egyarant irtozva, szinte lazasan 

fogtak kulon kisebb allarnaik es orszagaik rnegalakitasahoz es a IX. 

szazad 

hetndk, 

rnasodik felet az orszagalakitasok klasszikus koranak nevez- 

Ekkor, 857-ben alakult Brittania minor (Bretagne), Oldy 

kulonben mint Francaiaorszag resze nem jon. kulon szamuasba ; 

862-ben .Oroszorszag, 87 I. Velencze es N agy-Morvaorszag, mel}." 

azonban egy negyedszazadig sem allt fenn, 875· Norvegia, ~7~~ . 

Angolorszag, 879. Also-Burgundia, 885. Also-Lotharingia, mely 

azonban onallasat csakharnar elvesztette, 888. Francaia- es Oiaszorszag 

s. Barcelona, 889. Felso-Burgundia, 895. Besenydorszag, 896. 

Magyarorszag, 900. tajan Dan- .es Svedcrszag, s 905. Navarra. Az 

Europaban a IX. szazad vegen fennallott 33 monarchikus szervezetG 

allambol tehat, mely osszesen tobb mint 3 milli6 krnt-t. vagyi s 

Eur6pa teruletenek egyharmadat foglalta magaban, 17 s igy tobb 

mint 50% Magyarorszaggal egyid6ben alakult meg. 

A,zsianak es Afrikanak abban a reszeben, melyet Europa 

terkepein del- es keletfele koaonsegesen feltuntetni szokas, 12 fajggetlen 

allarnbol 3 (a Karrnatak s a Szadsitak orszaga es az uj 

Armenia) szinten 885 -900. kost alakult, 

Teruletek, melyek regibb nagy allamoknak - pl. a Gorogcsaszarsagnak, 

a Frank-birodalomnak, az Arab-khalifasagnak, vagy

Ito MiLI.ENNARIS I\.OZG\'OL~SONK. 

C1 Kaxar-khdnsagnak - tagjai voltak, az anyaorszagbdl kivaltak es 

fligget'ensegre tortek ; masok ellenben, hoI a polit ikai szervezetnek 

eddig semmi nyoma sem volt - kulonosen a normannok es a szlavok 

videkein - egyaltatan most kezdtek meg az allameletet. Az a 

forrongas es 3Z a pezsges. mely ennyi valtozassal jart, a r~gi birodalmakat 

is arra figyelmeztette, hogy szervezetokct kiegeszltsek, 

er6sitsek. igy Gorcgorsaag szinten ekkortajban, Boles Le6 idejeben 

(886 -9 t 2.) rendezte ujra kozigazgat.l~at s 25 -ben allapitotta meg 

a korrnanyzosagok, a themak szarnat. Nernelyik orszag pt. Lebedia 

Etelkoz, Nagy-Morvaorszag, Also-Lotharingia, alig kelerkeze: t, 

gyorsan meg is szunt es egyszertien torteneti fogalorr, lett. Europa 

33 orszaga 64 s A7.sia es ..Afrika hatriros 12 orszaga 28, osszesen 

tehat 92 ilyen kormanyt olvaszt ott magaba. 

Sok helyutt azonbau s7.6 sem lehetett az allameletrol. A s&ldvoA~ 

pl., kik valami 15 millionyian lehettek, az altaluk megszallt kozel 

1.6~o,ooo km2 teruleten c-upan 4 orszagot alkottak, mintegy 37 

helyen azonban egyszenien csak torzsekben eltek. Politikai alakitasra 

teljesen eretlenul, korulbelul 2.30opoO km 2 nyi oriasi, de jobbadan 

kietlen foldeiken szinten mint egy I ( torzsre oszolva barangoltak 

a ji1UI-lIgorok, az egyeduliek Europa nepei k07.iil, kik meg a 

legkezdetlegesebb allarnot sem tudtak megalakitani; a mit a rnaina: 

alig nagyobb 31/2 mi'lionyi szarnuk mellett csak rendkiviili szetszortsaguk 

igaeolhat nernileg A loi'o~-fajta nepek, kik szinten aHg 

lehettek szamosabban, de ketannyi szlav es egyeb nepen uralkodtak, 

a maguk 2.900,000 km2 nyi teruleten 6 nagy videken szinten csak 

a torzsek egyszeni seovetsegeben eltek ugyan, foldjuk 'J/s-a azon 

ban mar megis elfogadta a rnonarchikus szervezet egy nernet. 

Eur6pa ejszaknyugati reszeiben ~em ttint ugyan meg el egeszcn a 

torzsszerkezet, p'. a skotoknal, de mar mindenutt alkalmazkodott az 

allarn eszmejehez. A lih'zsek egeszben veve Europaban meg osszesen 

kozel 3.700,000 km2 teriileten gatoltak a rnonarchikus ely diadalat. 

A ssinten csak ekkortajt alakult Nemet-, vagy helyesebben Keleti- 

Frank,- Orosz- es Magyar allam kozt azonban a szlavok mar szinten 

forronganak, allarnalkotasra gondolnak s a csehek, lengyelek, ruthenek 

stb. nagyjab11 alkalmazkodni kezdenek a nyugat-eur6pai allarneszmekbez, 

Azonban egyetlenegy akar akkor, akar meg korabban alakult

t I f 

eur6pai orszag sem dicsekedhetik azzal, hogy alkotmanyaval mege161.te 

volna Magyarorszagot. A vcrszerzddes, melyet a honfoglalasra 

indul6 rnagyarok kotottek, ha pontjai csak a kronikakban 

maradtak is fenn, Europa maig rneglevd alkotrnanyai kozt a leg. 

regibb s a mai Magyarorszagnal meg regibb a magyar alkotmany, 

rnelyet, a hazaba megerkezve, a pusztaszeri els6 nemzetgyulesen 

azonnal tovabb fejlesztettek. A nemzet akaratat a torvenyek akkor 

egesz Europaban sehol sem fejeztek ki olyan hlven es kozvetlenul, 

mint Magyarorszagban. 

Pedig akkortajban az orszagok 6riasi tcrjedelme meg epenseggel 

nem jart egyutt a korlatlan uralkodasra val6 torekvessel. 

Igy Europanak legtagasabb orszaga a IX. szazad vegen 1.600,000 

km2 nyi teriilettel Kazar-orszag volt ugyan s nemcsak monarchikus 

szervezetben elt, hanem az elso is volt, mely magyarjainkat e szervezet 

eldnyeire figyelmeztette : mindamellett a nepet itt sern zartak ki a 

kozugyek intezesebdl. 

Nagysagra nezve 930,000 krns-rel, Europanak akkor masodik 

alla rna volt Oroseorssdg; mel), 30 evvel azelott egy dynastia tekintelyen 

s egy maroknyi nep vitezsegen alapulva, e rovid ida a latt, 

midon folytonos kuzdelernben .Ult, meg tavolrol sem gondolhatott 

a kormanyzat alapelveinek rneghatarozasara ; de nem is ugy indult, 

hog)' e meghatarozashoz a nep tanacsat kerje, Francsiaorssdg; a 

a harrnadik nagyhatalom (484,000 kms) a capitularek hagyornanyain 

csuggott s inkabb kulsztnnek, mint valosagnak tartotta az alkot 

rnanyossagot ; Normandia el sem osmerte tekintelyet s Bretagr.e 

es Aquitania szinten aggodalmasan ragaszkodott a maga onkorrnanyzatanak 

jogahoz. A negyedik nagyhatalom, a kordovai ernirseg, 

(430,000 kms) a rnohamrnedanok egyhazi es vilagi torvenyeit a 

Koranban kereste s azert semmit sem torodott a nep akarataval. 

A1. otodik, J

tl1 MILLE~NARIS KUZGnJLEsUNK. 

otodik helyre kenllne. A mi annal tanulsagosabb adat, mert akkor 

Nagy-Bolgarorszag es a besenydk ftilde utan voltakep csak a 8~ hely 

il!ette volna meg. ha ugyan e teriileteket igazan az allamok koz~ sorozhatn6k. 

Kisebb volt Magyarorszagnal Norvegorsaaj' (260,000 kn11), 

Svedorszag (230,000 kmt). sot - csupan europai birtokait tekintve-a 

hatalmas Gorog·c.,aszar:iag is (220000 km'); Olasz- es Angolorszag 

pedig, melyeknek europ ii terjedelrne most rnegkozeliti hazeinket, 

ennek akkor meg ketotodet sem tette. 

Europat ezer ev elo.t az azsiai es afrikai nepek ugy seolvan 

gyarmatositasra va16 foldresznek tekintettek. Azsia f~lc51Ineg egyre 

tartott a turk-nepek beszivargasa s pu sztai allamaik, igazi kozeppontjaik, 

a dolog terrneszetehez kepest nem is lehetven, nemcsak 

kiterjeszkedni, hanern ugysz61van tovabb haladni kivantak. Azsia 

es Afrika ko!os adornanya a kordovai ernirseg, mely azonban 

onatl6 birodalornrna alakiilt, mig a Foldkozi-tenger szigetei kozul 

55.000 km' az Aghlabitak s 8618 km2 a Tulunidak afrikai arab 

birodalmaihoz tartozott. 

Kelet-Europanak kesc5bbi orias mereteire meg csak a kulonallasra 

keptelen torzsek nagy szarnabol kovetkeztethetunk ; de Nyugat- 

Europa, mely az 6kor vegefe!e reaeroszakolt egysegtol, vagy az 

ennek orokebe lepo gorog.frank dualismust61 csak most szabadult 

meg igasan, es csak most ssabltou a vtldgoirodalolllak eS~Inijlve/, 

epen ekkor alkotta meg Itelnaeti tillal1l0it. Az azota lefolyt ezredev 

alatt egyik-masik orszag valtoztatta ugyan gazddjat, de a keret 

nagyjab61 mindentitt ugyanaz maradt; t alan csak azert is, ~ert a 

IX. szazad vegen keletkezd allamok rendesen a terrneszettdl kijelolt 

hatarok koze ugyekeztek illeszkedni. 

Az az ida tehat, mikor az 6- es kozepkor egybekavarodott 

cillameszmei kiforrnak s Europanak maig is f6bb a!lamai megalakulnak, 

a IX szazad vege mindenesetre alkalmas area, bogy kulon 

torteneti terkepet keszftsun k r6la. Sarra is, hogy ezt a kort a 

magyarok honfoglalasa koranak nevezzuk. 

Az egesz kczepkcrban l"irol11 11agy Itlpvdltdorltis gyakorol 

befolyast Eur6pa politikai alakulasara. A IUtlwkl s ezt kovetve az 

Ilva,okl osszeroppantja a r6mai birodalmat ; 6riasi jaras-kelest okoz 

Europaszerte s a verg6d6 nepeknek tulajdonkepen csak szallasokat 

ad. nem hasakat. Ennek szaraz; de igaz bixonysaga. hogy a rnaso-

MIJ.I.ENNARIS K(;Z(iyCJ.l~.sUNK. 113 . 

dik nagy nepvandorlas, a 11lQgyarok honfoglalasa utan 29-b61 csak 

7 olyan allama volt Europanak, rnely a VIII .. szazad el6tt keletkezve, 

ezt az ujabb forradalrnat is tulelte. A IX. szazadban delr61 az araIJok, 

kozepiitt a magyarok, ejszakr61 a IUWl11annok mozgolodasai teremtettck 

uj helyzetet. Azonban 1c:iilonbseg van e mozgalomban. Az arabokneil 

megkezdddott a reszekre va16 bomlas es Europara magara 

csak Afrikan kereszttil tudtak hatni ; de er6sen hatottak s a Foldkozitenger 

part videke nagyobb reszenek sajat jellegoket adtak, Ugy, 

mint 'ejszakon a norrnannok az Ejsaaki- s a Keleti-tenger partjanak, 

Csakhogy mig Skandinaviaban s Jiittlandon alapitott orszagaik s a 

kalozhajoikkal folfedezett oczeani szigetek ugy sz61van kiestek a 

nep-aradatok utjab61, azok az aUamok, rnelyeket Eur6pa belsejeben 

alkottak, tenyezc5i lettek ugyan a mfiveltsegben s politikaban val6 

fejlddesnek ; de elveszett bennuk maguknak az orszagalapit6kDak 

egyenisege, nernzeti jellege. S ok, Eur6pa ejszalci tajainak mar 

szazadokon at lakoi, orokos kivandorlasaikkal es betelepedeseikkel 

ep oly kevesse kepviseltettek az allamisaghoz oly szukseges aIland6sag 

eszrnejet, mint az arabok, kik hatalmuk sulypontjat Eur6pan 

kivUl kerestek. 

Ez az ElIrdpdll kivul vald luiyesltedls mutatkozik a gOrogo1l1ll1, 

kiket a korulmenyek, fc5kep a bolgdroN, arra kenyszeritettek, hogy 

inkabb A-zsiaban kutassak allameletok folteteleit; sot a .ta.tiroinal 

is, kik nem tudnak szakitani azsiai hagyomanyaikkal. Ha t61ilk fugg, 

beltengerre teszik vala a Kaspi-tengert. Mintha vegzete volna a 

Szarmata-slksagnak, hogy allamai egyszerre ket foldreszhez tartozzanak 

I Ha azonban legalabb is negy oly resse V3D a IX-X. 

szazacinak, mely nepek ae 6· vilag ket mas tagjaval aUand6an erintkeznek, 

sot keresik ezt az erintkezest egy meg osmeretlen uj-vilaggal 

is, valjon rni okon es mi jogon vetnek zarkozottsagot a kozepkor 

szernere P ' 

Az igazi nepvandorlas emlekeit a ,,,agy,,rok elevenitik fol. 

Hazajuk az, a mi rokonaike volt, a hiinok s avarok nepeie. Onnan 

a szelrozsa minden iranyaba intezik tamadasaikat; van orszag. 

melyet elkerulnek ; de nines nep, melylyel erintkesesbe nem jonne.. 

nek. A harorn norrnannorszag kOlul csak Daniat kozelitik meg. de 

normannokkal mar Kiev alatt verekesznek. Gorogok, bolgarok, szl,. 

vok, nemetek, olaszok, sot franeziak es spanyolok is mega-uk 

8

114 l\III.LENNARIS KOZG\'UU::SONK. 

jottuket. Tudomast kellett arrol vennie egesz Europanak, hoJ tobbnyire 

ifju allamokkal allottak szemben, vagy epen szervezetlentdrnegekkel. 

Igaz, hogy Europa lakossaga rna egy ev alatt is athat 

annyi emberrel gyarapodik, mint a mennyit a magyaroknak 

alig felrnillionyi nepe ezer ev elott ellenebe alhthatott ;1 mindamellett 

a magyarok honfoglalasa nerncsak a rnagyarok haz] iigye, hanem 

vilagtortenelmi teny, rnelynek sulyat megerezte Europa legnagyobb 

resze s melynek nagy befolyasa volt Europa allarnalakulasaira. A 

mellett ezuttal a magyarok kepviselik azt a nyers erot, melyet 

Azsia iddnkint Europaba kuldott, s mely uj eletet, llj helyzetet 

teremtett, legutoljara a nepvandorlas harrnadik nagy hullamzasa, 

a torokok betelepedese altal, 

Az a lap, mely Nagy Karoly alkotasait mutatja, a 800. eVI'ol 

s1.016 terkep, tcljesen erthetetlen volna a 900. evben. Ott a jitoKtatott 

egysl...~ mely voltakep csak pile esztcndeig, addig tartott, 

mint a nagy csaszar elete ; itt az egeszseges nelll:/di CSZIlle, mely 

-a koporsobol kitor es eget ker e. 

A1. Eur6pa kozepen a IX. szazad masodik fcleben tortent 

OSS1.es allamalakulasok koztil csak lJt/ag)larorszdgc ac igaI:dll llj is 

eredeti ; a tobbi csupan atalakulas. Masik fontos eredrnenye, hogy 

kapcsolatot teremtett as lIralaltdj';ak kif:;l} kiknek Magyarorszagban 

idaig csak egyes (avar, bolgar, kaxar) elszigetelt orszugocskaik 

voltak, mig most az ejszaki szelesseg 43. es 58. s a keleti h05SZll· 

sag IS. es 60 foka kozt Europaban osszefliggo tomegben sorakozott 

egyrnas melle az llralaltd}iak luirollt hatalmas birodalma : 

Bolgar-, Kazar- es Magyarorszag. Valoban, Europa a IX. szazad 

vegen nemcsak arja, hanem ural altaji es semi eszrnek hatasa alatt 

is allott. S ezek az eszrnek nem vesztek el egeszeq azokkal a nepekkel 

egyiitt, a melyek kepviseltek. 

Oseink mar betelepedesuk ~)kalma.val kuldetest teljesitettek 

Eur6pa allameleteben s vaJamint az 0 allamuk megalakulasat closegitettek 

az Europaban, sot a szomszedos Afrika ba n s ;\.zsiaban 

is egyrnast ero allamszervezkedesek, ugy Magyarorszag keletkezese 

I 1885-1895. kozt Europa nepessege 2.9,922,800 embcrrel szaporodott : 

ebbdl esik Orossorszagra 12,510,000, Nernetorszagra 4 1 / 2 : Ausztriara es Magyarormgta 

3 1 /" AngoJorszagra 2 1 /" Torokorszagra. 1'/10 millid s Francziaorszagra 

674,000.

J J .., 

is lenyeges befolyast gyakorolt Kozep-Europa egyes allamalnak 

nagysagara, politikai szervezetere, hadi fejlddesere 5 muveltsegere. 

Mert hiszen 37. maga is csak lenyeges eredrneny, hogy Magyarorszag, 

melyre Nagy-Morvaorszag vetette volt szernet, nem a szlavsag, 

hanem a torokseg kapcsa lett a Balkan-Ielsziget s a Szarmatasiksag 

kozt, 

A7. ural-altajiak mintegy tfz szelesseg] fokon at ekelddtek a 

Nyugati csaszarsagbol alakult : allarnok s a Keleti-csasearsag koze, 

melynek reszere csak a Balkan-felsziget delkeleti felet hagytak 

meg. Az a vonal, mely az Odera torkolatat a Quarnero legejszakibb 

pontjaval koti ossze, neprajzi tekintetben tokeletesen elvalasztotta 

Nyugat-Europat a Keletitdl ; a finn-ugorok, ural-altajiak s a 

kozejok szorult szlavok teljesen mas jelleget adtak Kelet-Europanak.· 

A IX. szazad vegen alakult hatalmas turani allamokbol csak 

Magyarorszag maradt meg egesz epsegeben ; az avarok, besenydk, 

kazarok stb, teljesen eltiintek, a finn -ugorok torzseibol csupan toredekek 

rnaradtak 5 a dunai Bolgarorszag osszezsugorodott es elszlavosodott. 

Neprajzi sajatsagaikat sok helyutt megdrfztek ugyan a keltak, 

legjobban a mai Nagy-Brittaniaban, politikailag azonban, ezt az 

egy szigetcsoportot kiveve, minden-itt tert veszitettek. Csupan 

North-Walesnek, Skotorszagnak es a Man-kiralysagnak fugge~lenseget 

orlzhettek rneg ; magaban Angliaban german nepek verseng 

tek a hatalornert, a keltak eros varanak latsso Irorszagban pedig 

ez iddtajban mar altalanosnak mondhatni a normann-hodoltsagot. 

Egyaltalaban veve a fajoknak egymashoz va16 aranya Europaban 

a lefolyt ezer esztendo alatt lenyegesen valtozott. Europanak 

keleti fele az ural-altajiak kezeben volt ugyan de, a torok- s a 

finn-ugor-agnak egyuttveve is alig lehetett tobb tagja 7-8 milli6nal 

; ezzel szemben allt az arjak tobb mint 74 milli6nyi tomege 

(2 I milli6 szlav, 6 millie) gorog, 23 milli6 roman, 19 milli6 germannormann). 

A semi arabok szamat masfajta alattva16ikkal egyiitt 

17 milliora becsulhetjuk, Akkor legfeljebb 100 milli6 ember lakott 

Europaban, most 360 milli6 lakik ; ebbdl a romanok Slama 28 %-r61 

260/0 ra, a gorogoke 6 rol r-nel kevesebb G/o-ra, az ural-altajiake 

8-r61 5 5 a sernieke 17-r51 11/10 %·ra siilyedt, ellenben a gerrna 

noke I90/0-r61 3?·re emelkedett. Maga a tiszta magyarsag akkor 

s·

I 16 

az europai nepessegnek alig fel szazalekat tette, most rnintegy 

2°io -at tesei S ha akkor fel millie magyar hazat tudott terernteni 

rnaganak, most tizenotszoros, vagy, ha minden magyar allampolgart 

veszunk, harrnincenegyszeres erovel bizonyosan meg is 

tartja azt maganak, s az ujabb ezredevnek . 

•

A DEVAI MAGY. KIR. ALLAMI FOREALISKOLA MILLEN- 

NARIS UNNEPEN 1896 MAJus·9-ElI: ELMONDOTT BESZEDEK. 

Teglds Gdbor igasgato iln"epi bessede. 

Melyen tisztelt unneplo gyulekezet l Kedves tanulo ifjusag! 

A middn europaszerte csodalattal emlegetik tunderi fenyben 

pompazo szekvarosunk ezredeves unnepelyeinek meses ragyogasat ; 

a midon a magyar nemzet es a szent korona elvalaszthatlan egyseget 

Felseges kiralyunk hazank vedasszonyaval, az uralkodohaz 

tagjaival, az orszag nagyjainak, a kulfold kepviseldinek fenyes 

koreben szellemi es anyagi haladasunk nagyszerti unnepelyein, az 

egesz vilagra kihatolag, minden kepzeletet fehilmuldlag' valosagkent 

manifestaljak, s apostoli szellerni. fopapunk az uralkodo es nernzet 

boldog jovend-ijeert, a bibliai profetak ihlettsegevel elrebegett esd6 

szozatat a Karpatok egekbe nyulo ormait61 az arany kalaszt rengeto 

ronasagon kereszttit le az Adriaig kulonfele nyelven bar, de 

a .rneghatottsagban es felmagasatosultsagban egymassal nemes versenyre 

kelve, az imrnar ezereves nemzet miJJi6i ujjong6 lelkesultseggel 

visszhangozt atjak ; s rna, amidon az egesz orszag iskolaiban 

rajz6 ifju nernzedekek halaado fohaszai kozel s tavolbol a 

menybeli magassag fele roppenve a nepek es orszagok sorsa felett 

()I"koda Gondviseles kegyelmeert esedeznek, hogy a koltok alig 

remelt alrnait fenyes valosagkent unnepelhetjuk, e nagyszeni, e 

paratlan s csakis a josagos Teremto kulonos kedvezesenek koszonhetd 

ezredeves unnepelyek szerencses reszeseikent, bogy ne vegyitenok 

mi is a hazaszeretet, a nernzeti mivelodes eme kicsiny ternplomanak 

tagjai buzgo imainkat a nepek millioinak ahitatteljes 

zsolozsrnaiba ? . 

Avagy az elso ezredev dicsosegebdl, tengernyi szenvedeseibdl, 

cromeibol es nehez megprobaltatasaibol kiket illethetne nagyobb 

osztalyrcsz : ha nem a HIIIl)ladiak sZiilc5rnegyejet? Avagy a VtlskapII, 

a VII/kolt szoros es Ntil/,c/orfejlrvar harczi dicsdseget nem a mi 

oseink kardja veste-e be kitortilhetetlenul a lettint ezredev aranykonyvebe 

? s a Poutus part jain, a varnai csatasikon, vagy a Balkall 

szfvenek mondhato l

118 MIJ.LENN.l\RIS B.ES2"~Dl::K. 

tek-e elsc5 sorban a szent kereszt es a magyar korona vedelrneben ? 

Es a kozepkori lovagerenyek, a kiralyrisztelet es hithiiseg orokre 

utolerhetetlen peldanykepeul rnagasztalt Hunyadi Janos nem ettdl 

az aldott (oldt61 nyerte e elsd fellangolasat ? Avagy a magyarsag 

orok dicsos~geiil, ezredeves fennrnaradasunk es jovobeli fejlodestink 

talismanjau! emlegetett s az egesz vilagon parjat ritkito alkotmanyos 

szellern, jobbagyi h6dolat es torhetetlen hazaszeretet p"lgari 

szent haromsaganak annyi vezerbajnoka elen Hillzyad,," .111dtyds 

nem a tr6n biboraig emelte e fel szep megyenk cztmeret ? Es az 

erdelyi fejedelmeknek harczi erenyekben, fenkolt gondolkozasban, 

tudornanyszeretetben Iegkimagaslobb alakjat : Bt'lhlelt Gabort, nem 

Hunyadmegyenek koszonhet! az egesz orssag ? 

Va16ban ennek a varrnegyenek s benne Diva szekvaros intezmenyeinek 

sok es lelekemelo jogczi rnunk jut ott az ezredev lelkes 

megunneplesehez ; sot altalunk es bennunk is az orseagalaplto es 

orszagfenntarto magyarsag segit6 es emelo jobbjat aldharjak arrol 

az oldalr61 is, honnan a kozos mult es egylitt at elt viszontagsagok 

megtagadasaval nem egy dissonans hangot probalnak az annyi 

rneltosaggal, nemes onmegtagadassal veaerkedo magyarsag unnepi 

harrnoniajaba vegyiteni. 

Avagy Bdthon: Kinizsi kenyermezei diadalaban, Httll;}'adi 

Ytinosnak a fel Europara kihat6 vedelmi harczaiban nem testverekkent 

vedtek-e oseink a hazat es kiralyt ? s feledve volna-e 111ar 

az a napnal is vilagosabb tortenelmi igazsag : hogy Szent Istvan 

koronajanak koszonhetik a Karpatok erdos koszoruja alatt rna 

~ekesen viragz6 osszes nemzetisegek nemcsak szazados letuket, 

de legfeltettebb kincsuket : nyelvuk es vallasuk szabad gyakorlatat 

is? Hisz a "magyar alkotrnany es kozszabadsag napja egyforma 

bc5seggel arasztja sugarkeveit e hon hatarai kozott eto lakossag 

egyeternere s a magyar kiralysagert langolo hazaszeretet minden 

veszszel, viharral daczolni tud6 vedpaizsa nelkul nem szinnigy atcsap 

vala-e mindnyajunk feje feJett a zivataros evszazadok puszt ito ozone, 

mint ama nalunknal sokkal hatalmasabb elodeink felett, kiknek 

nevet is majdnem elfelejte mar a tortenelern ? 

De fe're e komor gondolatokkal, hisz hallani veljuk meg a 

tunderi latornanykent aJig par nap elott lezajlott s a magyar kiraly es 

nemzet erzelrni es akaratbeli benso, elvalaszthatatlan egyseget, az 

egesz vilagsajtoban szetterjesatd unnepelyek mamorosito zajat s 

dicsosegteljes multunk rneghato tortenetei, a keresztenyseg vedelmeben 

az ozrnan hordak ellen evszazadokon at folytatott onfelaldozo 

harczaink jelentdsege tobbe nem szorulnak a mi igenytelen bizonyitgatasunkra. 

mikor a vilaghatalrnak diplornatiai kepviseldinek a 

nagy nemzetek tanacsaban a mi er6telen szavunknal messzibbre 

hat6 dicshymnuszai a hir szarnyara vevek irnmar azok melratasat,

MILLENNARrs DESZ£DEK. 119 

Vessetek azert buszke ollt!t·zcttel e nagy es feledhetetlen szep 

napok emlekezctet szfvetekbe, nemes Ifjak I Hunyadi hdseinek. Ivadckai 

I s tegyetek szent fogadast e magasztos alkalornmal arr61: 

hog)' dicso oseitekhez meltokepen veretek hullasaval is hlvsege s 

tarnaszni Icendetek majd a tronnak es hazanak l Adjatok hahit 

velunk egyutt a josago s Tererntdnek, hogy a nemzeti katasstrofak 

enyeszete helyett rnindannyiszor diadalra vezete oseinket s ad6zzatok 

a legrnelyebb hodolatral a Nagy es Szent Kiralyaink melto 

utodakent nepeinek millioit atyai josagaval, paratlan bolcsessege 

kegyeltneyel bo!dogit6 Eisa Ference .7Q('~sef dicso kiralyunknak, a 

ki Magyarorszag vedisszonyaval : az irnadva szerctett Kiralyneval 

s a felseges ur alkodohaz tagjaival ezredeves allarni eletunk oromeit 

megosztva, nemcsa k allami onallosagunkrol szolgaltatott orszagvilagsaertc 

historiai jelentdsegunek udvozolt unuepelyes .tanusagct, 

de a korona e; a kiralyi haz jelenletenek p6tolhatatlan fenyevel 

is meg erosebbe teve azt a marls gyernant-kernenysegu kapcsot, mely 

a magyarsag sztvet evszazadok 6ta a Habsburg dynastiahoz fuzi. 

Eli nagyerdernu Gytilekezet ! a kik a tanu16 ifjusag lelkes felbuzdulasat 

megjelenesukkel fokozni kegyeskedtek, boruljunk Ie mi 

is a nernzetunk sorsat kegyesen intezo isteni Gondviseles eldtt : 

hogy az uj ezredev jOVD szazadaiban is vezerelje a kiraly es nem 

zet akaratiit az igazsag es bekes egyetertes utain, aldja meg hazankat 

a tudorn.inyban. erkolcsokben, az Vr felelmeben jeleskedo vezerekkel 

: hogy hatalomban, tekintelyben folyvast gyarapodva, a troll 

es hnza vedelmcben, az os ok szeriut vitezkedd boldog es legboldogabb 

nemzcdekek valtogassak egyrnast s Szent Istvan koronaja 

utolcrhetetlen fenyben, dicsosegben ragyogjon az id6k vegeiglen, 

ltljen a haza l f~ljen a kiraly l 

Kit". Robert f6redliskola; talld.,. bessede. 

Melyen tisztelt unnepld Kozonseg l Kedves Ujak! 

A gondolat sebes sza rnyu sas, megis elfarad, mire vegig szall 

azon kuzdelemteljes, de dicso~egtol ragyog6 ezer esztenddn, melyet 

a magyar nemzet e hazaban eltoltott ; mire a letelt ezer ev elsejeig 

er, hogy hallja, hogy lassa, mi za] riad, lui nep to'ong Karpat 

berczein ; hogy kissa az osrengetegben riadva bujdoso selav lakessa:~ot, 

e.s Iassa a Lvtorcza VO!gYCll alarobogo harczedzett daliakat, 

kiket kovet a hontalauul bujdoso, haaat kere50 nep tarszekereinek 

h05S:111· sora; hogy lass a az osz t,\1tosok cHtal Munkcl.es terein szitott 

~i1do7.at tdzenek vigan cmdkc!uo fli5tjet es haUja a Hadtlr tiszteletere 

ilt e\oszor .nagyar sl.li1.ck ajkairol fd egnek szatlo dieseneket! 

Ho\ s;diletett e nep, hoi l"ingott bolcsoje, ki tudna azt nteg· 

mondani? Er.edete ttd Ineg'Y a tOl"teneti tud,is hat,irain. elvcsz a

120 MILLENNARIS BESZEDEK. 

mondak rozsaszinu kodeben, Mondjak nernelyek, bogy az Altaihegys~ 

labana], masok, hogy az Ural- lejtoin szuletett ; !'lig masok 

szerint utdda azon skithaknak es partus nepeknek, kik Azsia isrneretlen 

belsejebdl eldrontva alapjaban megrazkodtattak az 6 vilag' 

leghatalmasabb orszagat~ az Assyr birodalmat; a kik ellen kuzdve 

csataban esett el a hos Kyros es tehetetlen volt a nagy kiralynak, 

Dariusnak ereje. Csak annyi teny, hogy egy nagy kiterjedesu hatalmas 

nepcsaladnak volt legkisebb, leggyengebb torzse, mely kuzdeimes 

vandorlasai kozben rnegfordult a K rukazusban, a meoti 

ingovanyok kozt, Lebedidba1Z es Etelkjjzbell. 

Hatalmasabb testvernepek es idegen nernzetek adaz- haragja 

~Ital telephelyrdl-telephelyre fizetve, vegUl atjottek a Karpatok 

szorosain erre a foldre, Attila szep orokebe, melyen kivul mar nem 

volt szamukra bely, melyen elniok vagy halniok kellett, men korulottiik 

kereszteny czivilizati6val bir6 allarnok teriiltek el, elobbre 

tehat nem mehettek, de vissza, uldozdik taboranak sem fordiilhattake 

Es ok elni akartak ; az erdteljes, ifju nep irtozott a halaltol, 

az enyeszettdl. Megvetette tehat itt labat azzal az eros elhatarozassa], 

bogy ez uj hazat megvedi barrnely tarnadas ellen. Es meg 

is vedelrnezte ; Hadur, a magyarok Istene, megsegitette nepet, mely 

diadalmasan vert vissza minden, uj hazaja ellen intezett tarnadast, 

es a mire senki sem volt kepes elotre, rornaiak, hunok, avarok 

sern, allarnot alkotott itt; de nemcsak alkotott, hanem azt meg is 

tudta tartani ezer esztenddn keresztul. 

Ime a vilagtortenelem csodaja l Egy maroknyi nep, kiteve 

ellenseges erztiletu, meroben idegen szornszedok allando tarnadasanak, 

gyakran onrnagaval is meghasonolva, kepes a veres harczok 

aran szerzett hazat sajatiil megtartani. Kepes arra sajat jellegenek 

belyeget eltorolheterlentil ranyomni ; kepes a sslav, nernet, roman 

nepkeverekben, mely szamai a tizszeresnel is tobbszor felulmulta, 

ugy az altala elfoglalt folder, mint onmagat is magyarnak megtartani 

; holott mas allamalkoto nepcsoportok a tobbsegben elenyesztek 

nyorntalanul, mint a frankok a gallsagban, a varegok az oroszsagban, 

a bolgarok a szlavsagban, a longobardok, g6thok a romansagban, 

Egyedul a magyar volt kepes a Karpatok aljaban elterulo 

Tisza-Duna kozen allamot alkotni, egyedul 0 volt kepes nyelvet 

s ezzel egyiitt nemzeti oni1l6sagal elenyeszoen c sekely szama 

daczdra az 5t korulhullarnzo neparadatban rnegvedeni. 

E peldatlan siker elereseben tobb tenyezd rmikodott kozre . 

.A. magyar eloszor is vitez volt a harczban, boles a tanacsban. 

Honfoglal6 oseink, kiknek elen alig volt ketszazezer harczos, veres 

csatak kozben foglaltak el az uj foidet, majd beszaguldoztak egesa 

Eur6pit, karjuk erejevel minden·jtt rette~e5t keltv\!. Ec.; a mikoron

MILLENNARIS BESZtDEK. 121 

belatnak, bogy a tovabbi verengzes nemcsak czelszertitlen, hanem 

uj hazajukat is veszelyezteti, e nep boles belatassal rnegfekezte 

harcsi kedvet s beke jobbot nyujtott az eddig iildozott ellensegnek. 

S6t -latva, hogy csak a kereszteny vallas felvetele altal biztosithatja 

fennallasat es megelheteset, meghajlott a- politikai sZiikseg 

kenyszere elott, s bar nem minden kuzdelem nelkul, megbozta a 

legnagyobb aldozatot is, elhagyta osi vallasat, eloltotta az aldozati 

tuzeket es terdre borult a kereszt el6tt; a -taltosok ~neke· elnemult 

5 a magyar sztizek ajka Hadur helyett Krisztusnak zengett dicseneket, 

A. magyar kereszteny lett politikai sZiiksegbol, de aeert ragaszkodott 

uj hitehez teljes nleggyoz6desb6l, lelkenek egesz vallasos 

abirataval. A legnagyobb resst meg satrak alatt lak6 nep fenyes 

templomokat epitett, a papsagot elsa rendde emelte, kivaltsagokkal 

felruhazta, nagy javadalmakkal gazdagitotta; az Isten anyjat, Szuz 

Mariat valaszta Patronaul; az 0 kepet festete harczi lobogojara, 

verete penzeire. 

Igaz, hogy ez intezkedesek legnagyobbara Szent Istvan nevehez 

fuz;odnek, de vajjon 0, az alkotmanyos kiraly, a nemzeti tanacs 

altai korlatolt fejedelem megtehette volna-e ezt a nemzet nagy 

tobbsegenek hozzajarulasa nelkul, . 

Ez a vallasos erzelern, a kereszteny erenyek gyakorlasa, mely 

nemzedekrol nemzedekre szallott, megrnaradasunknak, ezereves eletunknek 

masodik tenyezoje . 

..~ keleti. perzsa muveltsegu magyar nep, mikor meg pogany 

volt es nomad eletet folytatott, mal" a kereszteny civilisatio es 

cultura vedojekint lep fel. Mint Leo gorog csaszar szovetsegesei 

gyczelmesen harczolnak a kelet-rornai birodalrnat haborgato bolgarok 

ellen, es Arnuf nernet csaszar csak az a segitsegukkel donthette 

meg N emetorszagot es a nyugati culturat elarasztassal 

fenyegetd Szvatopluk nagy Moraviajat. Mikor aztan itt letelepedtek 

es a kereszteny vallast felvettek volt, folytattak az Europa. erdekeben 

megkezdett kuzdelmeket. Elo~zor is Ielfogtak a nyomukba 

todulo testvernepeknek : kunoknak, ja szoknrk, beseny6knek tarnadasat 

; .e nepek egy reszer letelepitven e:; a kereszteny vallas felvetelere 

kenyszerttven, magukba olvasztottak, rnasik reszet p.edig 

visszaiiztek a Sznrmrit lap"'·yra l · hoi nyomtalauul eltuntek, elnyelte 

{)ket a szlav aradat, 

Kesdbb szembeszallt az Europara xudult szazezernyi mongol 

hadakkal ; s h ibar az onmagaval meghasonlott orszag a szokottnal 

gyengebb ellentallast fejtett ki, s a Sajo mentcn elterulo Mohi 

pusztan a nemzet szine-java esett el, meg sem mertek ~ mongoloK 

.tovabb hatolni, hnnern Magyarorszag elpusztiuisa utan visszatakarodtak, 

s .habar a kovetkezd szazadck "folyamall meg uralmuk alatt 

n}'ogtek Oroszoa·szag tcrei, sohasem jottck at tobbe a Karpatokon,

122 )I1LLENN.(RIS BESZmEK. 

A tatarjaras csaknem sirba dante Magyarorszagot. de a 

kiraly es nemzet eros akarata es vallvetett torekvese csakharnar 

viragz6va tettek az elpusxtitott folder ugy, hogy alig 35 evvel 

kes6bb negyvenezer magyar es tizenhatezcr kun vitez fegyvere 

donti el a rnorvamezei csataban a Habsburgi Rudolf es Ottokar 

k6zotti kuzdelrnet, masodszor is megmentve Nemctorszagot a szbiv 

uralomt61, megszerezve egyuttal a Habsburgoknak a Kozep-Duna 

medenczejet, a mai Ausztriar. 

Vazoljam-e a magyarnak ill. ozman hatalom ellen vivott 

haromszazados elet halalharc ~at? A keres -t kuzdelmet a felhold 

ellen? Sok honfiver aztatta e haromszaz cv alatt a haza szent 

foldet ; ezren es ezren hulltak el a csatateren, ezreket hurczolt rabsagba 

a torok es sokaknak veret onta a hoher pallosa. Ez volt 

Magyarorszag tortenetenek legszomorubb korszaka, nerncsak a torok 

-harcsolt ellene, hanem sajat maga is: testver testverre emelte a 

gyilkos fegyvert, sot ellensege volt sajat kormanya is, mely megakarta 

fosztani fuggetlensegetol, szabadsagatol, nemzetisegetdl l Sok 

diesoseg, de vegtelenul tobb gyasz ernleke fiizadik e kor tortene 

tehez. Ezt a vihart is tulelte a nemzet: a torok hatalorn megtoreseben 

nem utols6 szerepe volt ":l magyarnak, a testver kibekult 

testverevel, s a blzalom helyre allt a korona es nernzet kozt, mely 

a bekovetkezett bekesebb iddket elhanyagolt culturajanak fejlcsztesere, 

szellemi muvelddesenek es anyagi gyarapodasanak fokozasara 

fordltotta nagy serenyen. 

A kereszteny civilisatio vedelme es hiise.{es apolasa ezredeves 

~Ietiink harmadik tenye:loje. 

Ha mindezekhez meg hoz1.a vessztik azt a langolo hazaszeretetet, 

melynek annyi kimagasl6 peldajaval talalkozunk ezredeves 

tortenetunkben, mely ferfiuban es neben, oregekben es gyermekekben, 

a csatak zajaban es a beke aldasthozo miiveiben, oly 

rr.agasztosan megnyilatkozik; ha hoaza vessziik nleg azt az {Lido, 

zatra kesz, torbetetlen alattval6i huseget, melylyel a magyar nernzet 

mindenkor viseltetett felkent kiralyaval szern ben, mely megmente 

Maria Terezia fel Europa altal megtarnadott es alapjaiban 

megingatott tronjat ; mely I. Napoleon felhivasara nem a Rakosra 

gyiijt~ ossze a nemesi rendekct uj kiralyt valasztani, hanem a gyori 

f aborba vezete harczolni a torvenyes uralkodo mellett, s melyet 

fenyeseo igazol dicsosegesen uralkodo kiral} unknak az osi erenybe 

vetett bizodalma: nagyjaban mind eldttunk vannak azon fobb tenyez6k, 

melyeknek magyar hazank ezereve s fennallasat koszonheti. 

Nagy halaval tartozik a most eta nernzedek az isteni goodviselesnek, 

mely elernie engedte ez iinnepi esztendot, mely megengedte 

latnia a harcz tuzeben megedzett cs a beke rnunkajaban 

megismosult M~gyarorszagot a masodik ezredev ktiszoben. HcilcivaJ

MILLENNARIS DESztDEK.. 123 

tartozunk mi, kik tul az elet delen, a hiven teljesitett kotelesseg 

megnyugtat6 ontudataval tekinthetunk vissza a letelt evekre, es 

h,ilaval tartoztok Ti, kedves Ifjak, kik az elet kiiszoben biztos 

rernenynyel es tettre kesz akarattal neztek a jov6be. 

Legyen szf vetekben harczi batorsag es karotokban ferfiui ero, 

ha zord iddk bekovetkeztevel fiainak vitezsegere volna szuksege a 

hazanak es tr6nnak. Apoljatok lelketekben a vallasos erselmeket. 

fejlesaszetek elrnetekben a tudornanyos ismereteket, hogy tudastokkal 

is rnunkalhassarok a haza felviragoztatasan, a tr6n megszilarditasao. 

Langoljon bennetek a legtisztabb honszeretet es a legodaad6bb 

alattval6i huseg; eljetek ugy, hogy bennetek es cUtalatok eljen a 

haza, eljen a kiraly.

A HUNYADMEGYRI El\fKE l\ULLENNARIS OiSZGYULESE 

1896. UECZ. 20-'&. A DEVAI ALL. FORE.;\LISKOLA TORNACSARNOKABAN. 

ReillY Lajos ki,. tallQCSOS el"oki "leg"yjtoia~ 

Ime, a vegere ertunk ennek az 1896. esztenddnek is, a melyet 

josagos Gondviselesunk ajandekozott szarnunkra, mint ezer mege16zOne~ 

verejtekes kuzdelmeire kovetkezo valosagos vasarnapot. 

onnepeltunk egesz even at egyuttes halaado erzessel, egy 

nagy hivatasu, eletrevalo nemzet kozeletenek felmagasztoslto nyilvanulasaival 

A nevezetes esztendd eletrnecse meg nem aludt ki ; meg nchany 

napig az,

~UJ..J.J·;NNA.JHS J)1SZGVO·L£S. 

lelki egyoldahisag, terrneketlen, sivar mezo, - e) ne fogadjuk val6di 

muveltseg helyett. Olyan az, mint mikor a termd faoak gyumolcse 

sokkal korabban sargul a kelld id6nel. Sargul, pirul, rnert ferges 

behil ; le is hull csakhamar elvezhetetlendl. 

Legyen a mi muveltsegunk, mint az elteto Ievegc5. Hassa at 

testtinket, lelkunket, egesz eletunket. Legyen tarnasza, sikere, segitsege 

az egyennek, nemes kapcsa a csaladnak, iranyzoja a kozeletnek. 

Emez eletado rmiveltseg forrasaibol meritstink maguok snaprol-napra 

uj6Iag, Inert ez a leleknek es eletnek olyan taplaieka, a 

melyb61 barrnilyen sok sern eleg, ha egeszseges szervek rendszeresen 

veszik fol. Az ismeret rnennyiseget szaporitani, a lelek fenyet ragyog6bba 

tenni, a jellem hatarczottsagat erdsiteni mindig lehet es kell. 

A legbolcsebb es Iegjobb, a ki vilagit6 feny egesz komyezeteknek, 

magara soha sem tokeletes. 

Egy onmtivelesben eltoltott hosszu elet vegen, a foldi let fel- - 

oselasat megelozd utoIs6 pillanatokban is meg miodig mutatkozik 

a tovabb haladas utja. Es a mennyire elvitathatatlan, hogy letezesunknek 

legfobb feladata a mtivelodes altal val6 tokelyesbules, 

annyira bizonyos, hogy e nernti kincseinknek csak letetemenyesei 

vagyunk; kotelessegunk azokat folyvast osztani, mintegy. kisugarozni 

ernbertarsaink kozt. Az apa gyermekenek, a tanit6 tanitvanyainak, 

az eloljaro a vezetesere bizottaknak, minden nemzedek a 

koverkeeenek fo1ytonos es koteles neve16je. 

Lelki kincseinket, minden ugyessegunket es joravalosagunkat 

kolcsonkent kaptuk es kamatokkal kell visszaszolgaltatnunk, nem 

ugyan azoknak, a kik reank szallitottak, mert azok elodeink voltak, 

es mar eltavoztak, vagy folytonosan tavoznak korunkbdl, haoem 

az egytitt elo tarsaknak es ut6doknak, a kik joggal kovetelik osztalyukat 

az apai oroksegbol. Nem csak az kozkincs, a mit Plato, 

Sz.-Pal, Shakespeare, Gothe, Franklin, Deak, Arany nagy. szellemei 

szetsugaroztak, hanem a czelszertibb eke, az emberi munkat helyettesito 

gepek, a gc5z, villany es feny felhasznalasanak m6dja a legkisebb 

ir6toll vagy varrotti hasznalata is. 

Ember keresd fel tarsaidat mindenutt es reszeltesd az emberiseg 

kozos kincseibc51! Nyisd folyvast az iitat, hogy a muveltseg eltet6 

levegoje bdven es uden aradjon a tartozkodasi helynek es leleknek 

minden rejtekebe 1

126 MtI.LENN ..\RlS lliSZG\,ULI::S. 

Sok hasonlo czelu intezrneny mellett az Erdelyreszi Magyar 

Kozmdvelddesi Egylet, az EMKE is azert alakult, hogy sok egyeni 

era osszetetelevel hatalyosabban szolgalhassuk rmiveltsegterjesatesi 

feladatainkat. Egyesuletunk magyar, de balgasag volna feltetelezni 

is, bogy rontasara lehet mas nernzetisegek hasonlo torekveseinek, 

Egyik fenysugar csak erdsitheti a rnasikat es kolcsonvetel utjan 

mindenik meggyarapodik sajat hatalyaban. 

Az en kertembcn nyilo rozsanak vinilasa mikep lehetne artalmara 

a szornszede pornpajanak ? 

Ezen szent esztendo utolso unnepelyes perczeiben ebreszszuk 

fel lelkeinkben es tegyuk allandolag eberre a kotelessegnek azon 

tudatat, hogy a muveltseg mindazon aldasait, a melyeket a lefolyt 

ezer esztendd reank hagyott, tevekenyen fejlesztjuk es terjesztjuk 

a kovetkezd ezredevek fenyesebbe es bietosabba tetelere, Legyiink 

faradhatatlanok egyenileg es ezen egyesulet kotelekeben a rnuvelodes 

seerzese es rmiveltseg terjesztese munkaiban I 

Ne csak felesleges fillereinket, hanem peldaado tevekenysegunket 

is forditsuk buzg6n e czelra I 

As ElIfKE tIs as eeredeo. 

Tegyuk Ie most a veraztatta kardot, 

A kardot, mely sok kuzdelem kozott 

- Mig a csatak viharcsapasa tartott - 

E hon telett rnivelunk orkodott. 

Tcgyuk Ie azt. most nines szukseg reajn ! 

Pihenhet is, sok veres harcz utan ! 

Mert a vili1g mostan vivott csataja 

Nem karddal dol el, mas fegyvcrt kivan. 

19az, hogy meg orale ncm lett a beke ; 

A haboru fog m~g kivanni vert . . . 

Megis c kor tOrekvo nemzedekc 

Ma.c; kiizdteren keres ma mar babert, 

A tudomany toJyton novekvd fenye 

Minden zugnak juttat egy sugarat; 

Vilagot vet a titkok rejtekebe 

S az utra, meJycn a viJag halad . . .

A fegyverek uralkodo koraban 

Mi magyarok az elsok kozt va14nk; 

A p'lyat

l\1I1.LI':NNARI~ lH~ZG\'UI.I·:S. 

A Vf!~Z kozott. Akkor zaszldnk' a harczba' 

Vcgye koriil a hazaszerctet, 

S mutassa meg a vedok elszdnt arcza, 

Bogy ott velunk kuzd a tc szellcmcd, 

lin t(,1 leszunk a leviharzott vcszen 

S tc is pihcnhetsz bekcben velunk ; 

Ottan lcszunk mind, aldozatra kcszcn, 

Hogy oltarodra koszorut tegyunk ! 

GR. I(uUN IST\OAN. 

HI,"yadlllegJ'e jelell.t8sege as els8 eeredeobeu. 

S :'01 lcgtobb honfiver fede 

A harczi sikokat, 

A nepszabadsag ott tenyeszt 

Legszebb viragokat. 

Itt, hol a szoke Maros hullarnai a \1arosvize, Sztrigy es 

Cserna folyoktol megerosodve, mint szerelmes hitves urat karjaival, 

mint repkeny a sziklafalt lornbjaival, ugy olelik at orok idokre a 

varomladekos, egykor buszke hegyszirteket, hol a rege harorn szep 

tundere a tortenelern elottl id6ben, melyrol ernlekeink a mythos 

oviJagaig ernek, leszallva a volgybe, fentartand6k orok ernlekuket, 

varazsvesszejukkel Deva es Ar.my varat, Kalan szikla-furdojet egy 

ejjelen felepitik; itt ... hol nines varornladek. nines kozseg, melyrol a 

dajka reget nem regelne elmult buszke .cokrol, veres harczokrol ; 

itt, nagy magyar hazank e kulon reszeben, tortenelmi varmegyenk 

osi szep szekvarosaban legyen udvozolve a masodik ezredev hajnalan 

a letiint ezred legnagyobb tarsadalmi alkotasa : az Erdelvreszi 

Magyar Kozrnfivelddesi Egyesulet. 

Vajha az osszetartozosag erzete s a szeretet melege, melyez 

egyletet megalkotta, melengettc volna csak egy szazaddal elobb 

oseinket, s a partoskodas es rut viszalyok s egysegunk hanyatlasa 

helyett megtartani igyekeztek volna azt, a mi megvolt. 

Egykor a volgyeinkben ringo arany kalaszokat magyar 

leanyok dalai mellett magyar legenyek raktak kevebe, s a buszke 

nernesseget a magyar nep uralta rnindenfele. 

De a tatarjaras elpusztitotta nagyreszet, s idegen ajku nepek 

telepedtek be; a mi megrnaradt, azt megtizedelte. Varna es Mohacs,

129 

meg a tobbi torok hadjaratok, rniddn keletnek vedbastyai valank ; 

megritkttotta a Dozsa-laeadas es a 48-iki szabadsagharcz s meg 

leginkabb a e uralkodo rendszer, andy nagy re:izet az elnernzetlenedesnek, 

az anyanyelv elfelejtesenek urjara hajtotta, s a nemesseg, 

mely apathiaval, tetlenul nezte : • mint hull szet oJdott kevekent 

nemzettink c S a kor iranylat a altal vezere'tetve inkabb jobbagyokat 

es zsellereket igyekezett szerezni, mintsem tarsadalmi uton odahatni, 

hogy az elszegenyedett kozsegek nernzeti nyelviiket es erzuletuket 

megtartsak. 

Mert -riyelveben el a nemzet «, s oseink e kozombosseger, 

melyet a kor uralrna s az urberi intesrnenyek tulsagos enyhitd 

koriilmenyekkent kiegyenlitenek, most 37. ut6dok va'lvetve Igye· 

keznek tettekkel, es nernes torekvesekkel kiegyenliteni s a mutt 

ezredev rnulasztasait h elyre hozni, 

Kettozott erdvel C.; fokozott hazafiui lelkesedessel kell ep. n 

varrnegyenknek soromp6ba lepni es a culture h rrczosai kozt eJol 

kelt jarni, Inert a letti-it ezredev tortenelrneben a veres haborukbol 

eppen meg yen knek jutott ki legin kabb. 

A letfint szazadok kirnagaslo oriasa : a nagy Hunyadi itt 

pihente ki a harczok faradalm lit osi varaban, s ha c satara hlvta 

a kurt. rnegyenk s-Ine, java sereglett melleje s az ifjusag v;rag.1. 

esett el a sokszor egyenetlen harczokban Vaskapu-, Szentimre, 

Kenyermezo - es Varnanal. 

Valjon Hellos Matyas hires hadjaratai, Zapolya Janos szerencsetlen 

hadjarata, az erdelyi fejede1mek nagyreszenek p irt haborui 

nern jarultak- ~ nagyreszben a megye kivaltkep nemes csalad iinak 

nagyrnervd apadasahoz ? S igy eroink hanyatlasaval rnegfogyva 

eroben es s -arnban, a Hora-laz idas ei a 48-iki meszarlasok a legsotetebb 

kepei varrneg yenk nernessegenek s tehat rnagyarsaganak 

pusz: uta sa irol. 

Ha az emlekezet vilagan i! visszatekintunk Hunyad :armegye 

multjaba, megilletodve latjuk, hogy az a nernesseg, mely a megye 

fenntart6 es kozeletben szerepld csaladait alkotta, nagyreszben immar 

nern letezik, hiruket is elhordta a feledes e:; a megrnaradt 

nern egy fenyes nevu csaladok sorai koze mas megyek csaladai 

telepultek be s alkotjak a regiekkel egyutt a jelenbeni Hunyadvarrnegyet. 

9

130 MJLLENNARIS DfSZGy(jLJ~S. 

Csak a Sztrigyvclgyet, a megye ezen egyik reszet tekintve, 

hany egykor viragzo csalad nem jott at ez uj ezredevbe ? A boldogfalvy, 

Cserrnenyi, Rusori, Bol.osnyiczai, Gridi, Boer, Hernya, Baczalary, 

Deak, Osztroy, M6re stb. csaladok, kik egykor H:Ltszegvidekenek 

viragz6 csaladai valanak, reg nincsenek tobbe, s ernlekuket is csak 

szetsacrt csaladi okrnanyok orzik addig, mig ezek is az enyeszet 

ite16 szeke ele nem kerulnek, A kegyelet altai legyen illdokolva 

neveik felernlitese. 

Es ha feltarul lelki 'szemeink ele a nagy ido, midon »negy 

nap dorgott az agyu Vizakna es Deva kozt, hoi minden talpalau. 

nvi folder ver ontozott 

" 

atvezet, hoi apaink a 

...•.. « es rnidon utunk a piskii csatateren 

felistenekkel a szabadsagert, Erdely megtartasaert 

harczoltak, teljes onerzettel mondjuk el, hogy ez a fold, 

melyet oseink karddal es verrel szereztek, a mienk es rendithetetlen 

a meggydzodesunk, hogy Isten kegyelmebdl a mienk a masodik 

ezredeven at is. Mert a mit annyi balszerencse, viszaly es rombolas 

el nern temethetett, azt az uj ezredev megizrnosodott kulturaja 

es rnunkaja nagygya 

Mert : 

fogja meg novelni ezutan, 

IIUj nap f~nyle reank, annyi viszalyok utan 

El magyar, all Buda meg, a mult most pelda Icgycn csak 

S egve honert, bizton nezzen flilre szernunk .... " 

Az uj ezredev hajnalan nemzetunk peldatlan unneplessel 

mondott bUC5U.t a letunt szazadoknak, megerosodve, tnegizmosodva 

allott kulturajaval a mivelt vilag iteloszeke ele. A dicsoseges 

kiraly, kinel igazsagosabb Matyas 6ta nern lilt Sztv-Istvan tronjan, 

hti nernzetetol unnepelve fogadja az idegen allarnok udvozleteit s 

a nemzet minden tagja 

a rmilt ezredev utols6 

ororntelt 

• 28 eveben 

kebellel 

minden 

er zi, hogy Magyarorszag 

teren mily oriasi haladast 

tett, szazadok mulasztasait p6tolta es mint Phenix megifjodva, 

megizmosodva keriilt ki az uj ezredevbe, 

Az allarn foldrajzi kereteben uernes varrnegycnk a kdzmivelodes 

teren kettos erdfeszitessel munkalkodott, mert ethnographiai 

helyzete a meggyerult magyarsagnak kettos kotelmeket parancsolt. 

Es aHam es tarsadalorn vallvetve versenyeznek, hogy Hunyadink 

varmegyeje ujbol lerombolhatatlan oltara, eros vara legyen a 

magyarsagnak.

131 

l£s jonnek a tudornany apostolni s a nepneveles felkent papjai 

s az elnemzetlenedes lejtojcrol nepunket vlsszaszorttjak. Megindul 

a nngy munka minden teren, mindenfele. 

Az allarn maga industrial is, koziga1.gata~i es kulturalis teren 

adja meg az eletfelreteleket. 

A c ..atarer, az oly sok honfiverrel aztatott r6na nines tobbe, 

helyen rna virag1.6 eros telcp all, eros vara megyenk magyarsigan:lk, 

lak6i magyarok, temp!omaiban rnagyarul dicserik a 

Mindenhat6t, s az e helysegbdl kiagaz6 vasut-halczatok ez ipartelepet 

1"2 ., "fII.I.RS N,{RIS utSZI ;\'U U'_,,\• 

hOl fognak visszaemlekezni a jelenkor azon lak6ira, kik tehetseguk 

szerint, bar egy szernernyi torekvessel jarultak hozza varosunk 

ujja alakirasahoa, 

A k07.miive16des hatalmas pyramisa erdelyreszi fovarosunkban 

a gazdagok ezreibol s a szegenrek fillereibol felepult, a por· 

szemekbdl szikla alakult, melyet az id6k viharai meg nem ingatnak. 

A magyar kozmivell)des e tiizoszlopa besugarozta hazank palotait 

es kunyh6it egyarant, utat tort maganak minden kebelbe, hoI 

magyar sziv lakik es bearanyosta varrnegyenk berczeit ; fenye 

vilaganal tetteros hazafiak tarnadnak e rnegyeben, kik a nernzeti 

nyelv zaszlajat kezokbe veve, aat magasan lobogtatjak, A feny 

noni. a zaszl6 lobogni fog az uj ezredevben mindig magasabban, 

magasabban . . . . . . 

S en. a varmegye c5s1ak6inak szereny ivadeka, a megye minden 

igaz fiaval egyiitt meleg halaval adozorn a. ferfiaknak, kik a 

nemes harczban az elsc5k kozott legels6k valanak. 

Az uj ezredev hajnalan, az elsc5 kozgyiilesen szalljon hal a es 

kegyelet a varmegye legnagyobb magyarjanak feledhetetlen nevehez. 

A szegenyee, meg tanul6 korornban csak egy tanarral mukodd 

regi Rakoczy, rna mar hatalrnas Kun-collegiurn, a szegeny 1'(:formatus 

egrhazak, iskolak gazdag alapitvanyai, az algy6gyi foldmives 

iskola es az Emkenek tett paratlan alapitvanyok orok dicsoseget 

hirdetni fogjak mindaddig mig e foldon magyar leend. Sziklasirjaban 

bekeben alhatja orok alrn at, a halas ut6kor a kegyelet viragaival, 

s a hazaszeretet altai a elesztett rne'egevel fog emleke oltarain 

mindorokke aldoz,ni. 

A nagy nev melt6 orokose, a tudes fc5ur~ a tudomanyos 

Akadernia egyik disze, a' saaszvarosi Kun-fdtanoda fc5gondnoka, s 

rnegyenk kozmive15desenek elnoke, varrnegyei kozeletunk kimagas16 

alakja: Kuun Geza gr6f legyen ez uj ezredev elsa kozgyulesen 

mindnyajunk altai udvozolve. 

A ki Hunyadvarmegye- magyar mivelddeseben, tudomanyos 

es tarteneli kutatasaiban oly feledhetetlen erderneket szerzett, a 

rnagyarsagert elt, kiizdelmeiert fogadja rna a hala koszorujat a kir. 

torvenyszek tud6s elnoke : S61yom Fekete Ferencz. 

Hazafiui elisrneres sel emlekezzunk e napon egyik oszlopos 

munkasrol, a megye hli fiarol : Szathmary Gyorgyrdl, ki a kozmuve16des 

es nepneveles karul megyenkben oly sokat alkotott.

M1LLENNAlUS DfSZGYCLts. 133 

Es az uj ezredev viragz6 iskolai, a jov6 nemzedek magyar- 

!iaganak e melegagyai, oromunk es buszkesegunk, ha majdan tort~ 

netedet megirja az avatott kez, valjon nem lesz-e torteneted egybeforrva 

Rethi Lajos nevevel, ki egesz munkas elete javat nektek 

aldozta ?! 

Ott kuzdottel tudasod r~gyog6 fegyvereivel a Jegelsok kozott 

f5realiskoJank nemes f6igazgat6ja Teghis Gabor, ki fenyes elrneellel 

behatoltal varmegyenk sotet ejjelebe, ismeretlen multjaba, s a feledesbol 

elenk tartad D.icziat e.s annak romjain megismertettel onnon 

multunkkal, A koronas kiraly kittintetett, a tud6sok tarsasaga 

kebelere olelt, varrnegyenk evlapjai nevedet megerzik. 

Erdelyreszi kozrnivelddesi egylettink nemes ambiti6val es 

faradhatatlan munkassaggal megaldott bajnoka megyenk teruleten : 

Keuosi Sandor joz sef, ki vasszorgalommal, paratlan agitati6val 

hordotta ossze a homokszemeket a nagy pyramisra, legyen mUDkajan 

ald.is, mondhas sa eL tevekeuy elete keso alkonyan a koltovel 

11...... szent hazam, rnegfizettern mind, mivel csak tartozam, c 

t)k valanak az elsok kozt legelsok, kik sok mas munkatarsukkal 

egyutt Hunyadv.irmegye m li kozmivelddesi allapotat megalkott 

ak. Dicsdseg nevukre, aid is eletukre, hala egykoron emlekukre. 

A d arab fold pedig, melyet ok meginditottak, dicsosegesen 

gorddl tovabb ... tovabb. 

Egylettink pedig viragxani fog az uj ezredevbe r, egykoroo 

eljoveudo hatalrna s alkotasait csak lelki szemeinkkel latjuk, de a 

multakon va16 okulas, a nernzeti osszetartas lobogtatja hitunk vilag(it 

es biztosit arrol. hogy az elverett mag kikel, a munka oem 

volt hiaban ; Hunyadrnegye viranyain magyar dalt susog az esti. 

sz ello az uj ezredeven at, s ho; egykor )egtobb honfiver Iede " a 

harczi sikokat, ott a magyar kozrnivelodes bevehetetlen v.irai fognak 

tundokolni orokk jn orokke l 

------ 

DR. F.-\RKAS BELA. 

. . . 

GONDOLATOI{ A l\IAGYAR FA] HIVATASAROL ;\Z UJ 

EZRED~V KOSZOB~N 

Az ejjeli lampa fenye mellett virasztva nemcsak a tudast s a 

rejtett igazsagokat keressuk, de keressuk a vigasztalast is, es ha 

egy vigasztalo gondolat megcsilldmlik eldttunk s fenyet a ketseg

134 MILLENNARIS DtsZGy(JLtS. 

kode el nem fedi, e gondolat er.lt ont csuggedo lelkunkbe, erot es 

bizalmat. Most is, a rniddn a millenniumi unnep felkelo napja hajnalodik, 

s a miilt evezred mal' mint arnyek tavozik tolunk, mi. kik 

a tortenelem magaslatair6l szoktuk a korszakok valrozasait szemugyre 

venni, a jav6ben is bizonytalan arnykepeket latunk s a 

biaonytalansag erzete vesz ereSt rajtunk. Ugy lesz-e, a mint volt? 

Ezt elhinniink nem lehet, hiszen nyilvan latjuk, hogy a kozvelerneny 

az orszag j6l1etet s boldogulasat uj intezrnenyektdl varja s a regiek 

emleket immae a hazai Clio hirdeti csupan. Hogy az uj kozallapotok 

mennyire fognak bevalni, megmutatja a jovd. A targyak elvaltoz , 

hatnak, csak az alany ne nagyon valtozzek ? Az elet hullarnos s a 

legtobb ernberre nezve viszontagsagteljes, az egyeo mas mas viszonyok 

kaze sodortatik; boldog, ki elte alkonyan nyugodt kikotore 

tala). Ha az egyen t:naga is valtoznek a valtozott korLil menyekhez 

kepest, honnan vehetne azt az ellentallo erdt, melylyel a kuzdelmet 

felvehetne s az ellentetes aramlatokat legydzhetne ? igy van ez a 

nernzetekkel is. A magyar nep a rmiltban szivosan ragaszkodott 

nernzeti jellegehez s ennek koszonhette, hogy tobb idegen nepfajt 

olvasztott magaba, igy a kunokat, bessenyoket, kabarokat stb. s 

hogy azon szamhoz viszonyitva, a mely a honfoglalokke volt, 

jelentekeny s bamulatra ragad6 gyarapodast mutat s hogy annyi 

idegen aramlatok kozepette faji tulajdonsagait mint eddig megorij!;hette. 

Ez egy vigasztal6 gondolat, mert remelnunk lehet, hog)' 

e faji szivcssaga a jovdben sem fog alabbszallni. Az idonek becset 

tartalma s nem mennyisege hatarozza meg; ha visszatekintuuk 

hazai tortenetunk ezredevere, ennek folyamata nyilvan tesz a1'r01 

tanubizonysagot, bogy nem hiaban eltunk, hogy torteneti kuldetest 

teljesitettunk. Nyugat-Eur6pa muveltsegenek nemcsak orei voltunk 

s vedelrnezoi, de voltunk kozvetitoi is Kelet fele s tenyezoi, sot 

zaszl6vivoi a dicso ernleku Matyas korabeli renaissance fellendiiltevel 

s miudenkoron reszesei s hogy ez igy volt, ez is vigasztalo 

gondolar. 

GR. KUUN GI~ZA.

HIV AT ALOS RESZ.

A TARSl'LATI GVCLESEK R()\'JlJ K[~ONIKAJA 

119.1 ;an.. rtdl 1196 ""iudie. 

~Iftutta l~/Js liJIIQr h. titk.4r 

18cJj januar 4~n gr6( Kuun G~za elnok a megjelent.c:ket 

IZh'eh'esen iidvozOlve. fijdalommal eml~kezett meg S.zentivanyi 

Gtboi-n~u. Rig6 Cecilia alap!t6nk halalar61. A megboldog61t a tar.. 

sulat kc;letkezese eveiben tobb eet~ly rende~vel j'r6lt t!reulatunk 

megizmosiUisahoT.. Ebbeli erdemei jegyzlSkonyvileg megorokfttetni 

hataroztattak. 

Te~las (tc'thor Furka Ferencz kereszturi birtoko8 aj'nd~k-'b61 

bemutai ia Hunvadrnegve tijrven\'hat6saganak 1814-beH ig"4.Z016vq- 

.l~t arrril. hogy a Furka-csalad 08; neve Keresztdri volt 8 a Furka 

nev J{ul1\'nc\'\1J ragctdc ido folytan reajuk, miutin a hagyomany 

szerint egyik torok-bccsapas idejen egyik Keresztury -furca-, viJtara ! 

jelu6val buzdita vedelernre a videki olahsagot. 

Dr. S61yom-Fckete Ferencz alelnok, miut4n hivatali nagy 

elfogla1tsip. miatt a megye csaladaira es birtokviuonyaira becses 

oklevBgyiijtem6DY~ maga nem erkezik feldolgozni, k6sznek nyi- 

Jatkozik arra, hogy a tanuiat ma8016inak, megbizottainak atengedi 

a ki\'~lasztand6kat. Koszonettel vetetik. 

I ~()3 man:zius h6 r-en. Dr. S6lyom-Fekete Ferencz alelnok 

elnoklete alatt Kolumban Samu konyvtaros an-do utasittatik, hogy 

megfelelo veveny n~lkul a konyvtar has~nalatat meg ne engedje 

senkinek es Kiraly P. altai a meg vissza nem juttatott konyveket 

szorgalm« zza, 

Szinte Gabor realisk, tanar a Kendeffy-csalad malornviei lovag- 

,·arar6J (az u. n. Kolczvarr alaprajzokkal ertekezik. (L. Evkonyv.) 

Kolurnban Samuel kep., tanar a lozsadi nyelvjarasr6J sz616 

ertekezeset olvassa fel. (L. Evkonvv.) 

d~93 april 13-ki gyiilesen dr: Solyom ..Fekete 'Ferencz .eleadja, 

ho~y az 1~92. evi okt6berben elhalalozott Salamon Ferencz jeles 

tud6sunk szulohaza helyen emelt ref. papilak falaba illesztendo 

marvany-emlektabla koltsegei Szots Sandor ev. ref. Ielkesz jelentese 

szerint biztositva vannak, juniusra emlekunnepely hataroztatik,

A T •.\RSULA1·1 G\'(}LESl!:K RI)\'1l) KRONIKAJA. 

melyrc a megboldogult ozvegye, csaladja, a Magy, Tud .. Akadernia, 

a Kisfaludy es Orszagos Tortenelmi Tarsulatok is meghivatnak, 

dr. S6Iyom-F. Ferencz alelnok pedig ernlekbeszed tartasara felkeretik, 

Az 1893 evi junius ro-ki kozgyulessel kapcsolatos Salamon 

Ferencz emlek-unnepelyen a Kisfaludy- Tarsasagot kepviselo dr. 

Beothy Zsolt, a NI. Tud. Akademia es Orsz, Tort. Tarsulat kuldottei: 

·dr~ Marki Sandor, dr. Szadeczky Lajos kolozsvari egyetemi tanarok, 

Teglas Gaborral, majd ozv. Salamon Ferenczne s leanya dr. Bodola 

Lajos muegyeterni tanarne, a devai allami forealiskola, tanitokepzo 

es polgari iskola tantestiiletc, ifj IJSaga, valamint az osszes hatos-igok, 

testuletek es nagyszamu erdeklodo kozonseg reszvetelevel tartatott 

meg. A tarsulat alelnoke, dr. S61yon1 Ferencz emlekbeszede elott 

es utan a devai tanitokepezde ifjusagi dalkore mtikodott kozre 

es Szocs Sandor ref. Ielkesz, mint az emlektabla kezdemenyezoje, 

alkalmi beszedevel jarult a leleplezeshez. Gyules utan kozebed, 

melyen dr. Beothy Zsolt, dr. Szadeczky Lajos, dr. Marki Sandor 

a kiildd tarsulatok neveben meltanylak Salamon Ferencz ernlekezetet 

s iidvozoltek a tarsulat lelkes iinnepelyet es Deva ertelmiseget. 

Mailand Oszkar lemondasa kovetkezteben Kun R6bert titkarra 

valasztatott. 

1893 julius h6 5-en. Grof Kuun Geza elnok meleg szavak- 

. ban emlekezett meg dr. Teutsch Gyorgy Daniel nagyszebeni ago 

evangelikus piispok es tarsulatunk tiszteletbeli tagjanak, mint a 

hazai tortenetiras nagynevu munkasanak elhalalozasarol, 

Elnok jelenti, hogy gr6f Csaky Albin vall. es kozokt. miniszter 

a tarsulat munkassaganak rneltanylasaul 500 frt seg elyt engedelyezett. 

Az 500 frt a devai varromok es varterulet rnegvedelrnezese 

czeljabo] a varhegy megvetelere fordittatni hataroztatik s a 

vetel elintezesere dr. S6lyom-Fekete Ferencz felkeretik. 

A varhelyi amphithaeatrum tovabb tanulrnanyozasaval TegIas 

Gabor es Szinte Gabor megbizatnak. 

Teglas Gabor megbizatik, hogy az Aldunanal folyarnatba levo 

szabalyozasi munkalatok felhasznalasaval helyrajzi tanulrnanyokat 

tegyen, az onnan rnegyenkbe vezeto r6mai utakat s a belgradi 

m uzeumot tan ul manyozza. 

1893 szepternber IS-en a vajdahunyadi var lovagtermeben 

gr6f Kuun Geza elnok lelkes szavakban udvozolve a szep szarnban 

egybegyiilteket, Hunyadi varanak torteneterol ertekezett. Majd 

Markup Ferencz vasgyar fornernok a gyalasi vasbanyaszat multjarol 

ertekezett. Kun Robert egy szazadunk elejen, 1817-ben Nadasdon 

lefolyt ribilliorol ertekezett. 

1893 okt6ber 4. A kozelgo millenniurnra utal61ag gr6f Kuun 

Geza elnok inditvanyara a megye kozgyulesenek figyelmet a megyei 

monographia megiratasara kikerendonek hatarozza tarsulatunk.

A 'fARSULATI GVOLtSEK R~VJD KRONIKAJA. I39 

Buda Adam nagybecsii muzeurnat s kivaloan megyenket illetd 

madar- es kovulet-gyujtemenyet rnegvetelre felajanlvan, valasztrnany 

egyfelol anyagi erejenek elegtelensegebol, rnasfelol az elhelyezest 

biztosito helyisegek hianya miatt azt a legjobb akarata rnellett sem 

vasarolhatja meg. Felhivja azonban cultusminister 0 excellentiaja 

figyelmet e becses gyujternenyre, mely a kolozsvari egyetemnek 

peldaul nagy hasznara szolgalhatna. 

1893 november 4-en gr. KUUll Geza elnok orornrnel jelenti, 

hogy a megye kozonsege a monographia megiratasaval tarsulatunkat 

bizza meg, Valasztmany Teglas Gabort szerkesztdiil felkerven, 

tervezet es koltsegvetes eloterjesztesere utasitja. 

Teglas Gabor eloadja, hogy a valasztrnany megbizatasahoz 

kepest az Aldunanal osszehasonlito tanulrnanyokat tett es sikeriilt 

megallapitani gr6f Marsigli Alajos 1690 kordli hararjarasa .alkaln1aval 

ott latott, de pontosan meg nem hatarozott es el nem ert 

harrnas feliratat a Kozla munkateleppel atellenes Gospodin szirten. 

Egyuttal isrnerteti a harorn felirat szoveget es kirnutatvan, hogy 

azok a Tachalia zuhatagon fehil 7 kilorneterre oly veszelyes orveny 

iele esnek, a hova csakis halaszok tevednek el, de meg azok sem 

kepesek a harrnadik s az orveny felett 7 m. bevesett tablat megkozelitni. 

Ez a kortilmeny teszi erthetove, miert nem sikerult annak 

lernasolasa idaig, miert emliti gr6f Marsigli is oly hatarozatlanul 

s miert nem lathatta azt Griselini sem 1775-ben, mikor gr6f Potteng 

csaszari biztos kisereteben lecsolnakazott. 

A felvetelt is csakis Lukacs Bela kereskedelemiigyi ministeriink 

aldozatkesz segedkezese es Szinte Gabor tanar onfelaldozo vallalkozasa 

tette hozzaferhetove. Egy gozhajoval eresztettek Ie a kovekkel 

erosen megterhelt dereglyet az orvenyig. Ott iigyes haj6sok 

kiugral van, a dereglyet kikotesekkel megrogzttettek, Akkor az eldre 

elkeszitett allvanyt osszeillesztve, a feliratig jutottak s azt letisztitva, 

a hely egyenetlensege miatt 12 gypslapba ontottek. Ezekrol 

itthon Szinte Gabor gypsrnasolatot keszitett, A felvetelt Szinte 

Gabor fenykep masolataban be is mutatja s egyattal jelenti, hogy 

Domitiarnis Kr. u. 9.2-93-beli utrnunkalatait orokiti tlleg az idaig 

ismeretlen Dornitianus-tabla Milanovactol (Taliatae) fel a Gospodonig 

terjedo ....5 km. vonalr61. A Domitianus-tablan alul 100 meterrel 

a szerb halasztanya Ielett a Marsigli altal is lernasolt Tiberiustabla 

a rornaiak elso terfoglalasat s a legio IV Scithycia es legio 

V Macedonica val K. u. 33-3.J-ben eszkozoltetett sziklabevagasokat 

orokiti nleg. Kisse alabb Vespasianusnak rosszul olvashato 

tablaja a Kr. u. 75-79 kozott vegzett munkalatokra vonatkozik. 

E harmas szikla feliraton alul 9 km. Izlas atelleneben a Boljetin 

viz torkolatnal a masodik Tiberius tablat ugyancsak Kr. u. 

33-34-beli felavat6 iinnepely alkalmaval veshettek be. I1y medon

A ,'ARSULATI GYULltS£K nOVlD KR6NIKAJA. 

az Alduna felso zuhatagjainal 4 sziklafelirat lathato a szerbiai parton. 

Idejarul otodikul a Kazan-szoros, Traianus tablaja, melyet a 

szerb kormany Tabula Traiana homlokfelirattal nleg is jeloltetett. 

Grof Kuun Geza a varhelyi Mithra feliratokon elefordulo Cautus 

es Cauto Pati elnevezesek jelentosegerol ertekezett. 

1893 deczember r j-an gr6f Kuun Geza elnoklete alatt tartott 

gyulesen Teghis Gabor beterjeszti a Inegye altal 25 lyre szabott 

monographia leheto tervezetet. E szerint a legregibb kort a dakok, 

romaiak, a nepvandorlaskor ernlekeivel felkarolo elso resz utan a 

honfoglalastol a mohacsi veszig szamitd masodik es onnan e szazad 

elejeig terjedo harmadik fejezettel volna a monographia megirando, 

A jelenkor kozeleti, mivelodesi es kozgazdasagi viszonyait Ieheto 

rovid vazlatban azutan foglaln6k egyu ve, A munka a Szilagyi Sandor' 

Magyarorszag tortenete, illetoleg Beothy Zsolt Irodaiomtortenete 

alakjaban a megyere jellemzo illustrati6kkal volna kiadando. 

Dr. Solyom-Fekete Ferencz egy Varhelyrol megvetelre bekiildott 

kis bronzszobor fejet mutat be. Megvetetik. 

. Dane Karolynak, mint a hatszegi ev. ref. egyhaz gondnokanak 

koszonet szavaztatik az odavalo regi ref. ternplom falazatabol 

napfenyre keriilt negy soros felirat es belyeges tcghik ideajandekozasaert 

es bekiildeteseert. 

1894 februar 7-en dr. Solyom-Fekete Ferencz elnoklete alatt 

Szollosy Lajos penztarnok javaslatahoz kepest a tarsulati tagok 

Iajstroma revidealtatik, az eltavozottak, kilepettek torultettck. 

Az EKE abbeli felszolitasa : hogy tarsulatunk a helyuevek 

megallapitasaban, illetoleg helyreallttasaban tarnogassa, adando 

esetben keszseggel teljesittetik. 

Kun R6bert tanar ajanlatara Markup Ferencz v.vhunyadi 

vasgyari fonokseged es Pietsch Lajos megyei foszamvevo 1894-tol 

rendes tagokul felvetetnek. 

1894 marczius h6 4-en dr. Solyorn-Fekete Ferencz elnoklete 

alatt Szinte Gabor a krivadiai ortorony cz. ertekezeset adja do 

rajzok klsereteben. Valasztmany keresere a becses felol vasast az 

Evkonyvnek atengedi. Melich Janos realtanar A magyar nyelv 

idegen elerneirdl ertekezett. 

1894 junius 13-an dr. Solyorn-Fekete Ferencz elnoklete alatt 

Laszlo Zsigmond es Szdllosy Lajos a Varhegy es vtirromok megvetelere 

vonatkozo szarnadasokat helyesnek jelentik s Hajduczky 

J6zsefnek koszonet mellett felmentveny adatik. 

Hollaky Arthur alispan azon felhivasa, hogy a l1le~ye kozgazdasagi 

viszonyaira vonatkoz6 torteneti adatok vele kozoltesseuek, 

alkalmilag eleg lesz teve. 

1894 junius 17-ki kozgyulest gr6f Kuun Geza elnok tti vollete 

miatt dr. Solyom-Fekete Ferencz alclnok megnyitvan, a hivatalos

jelentesek utan ugyancsak dr. Stllyo1ll-.Fl!kele Fereucs :It Regestak 

a Kendeffy-csalad legregibb okrnanyaibol« czim alatt ertekezett a 

a megyenk torteneteben jeleskedo s Hunyadi Janos vitezi tetteiben 

kittint es altala folernelt csalad legregibb multjarol kimutatta: hogy 

Zsigmond idejeben elokclo szerepet jatsztak a Kendeffyek. Mikl6s 

Hunyadi vezerkaraban kitiintette magat. A csalad delvidekrol szarmazott 

hozzank. Praedicatuma Plernenicza vagy Tutteosfalwa. Egyik 

ag Szatmarmegyebe kiszarmazott s ott lassankint elenyeszett, Tic/as 

Gabor »A r6maiak aldunai hatarorvidekenek viszonya Daciahoz es 

Sarrnizegetusahoz « czim alatt a Tiberius csaszar altai Kr. u. 33- 

34-ben feliratilag megorokitett s a Legio IV. Scythica es Legio 

V. Macedonica Iegenysegevel a Duna nagy konyokhajlasaban a felso 

zuhatagok (Izlas, Tachtalia) menten kivagatott s Brzo Palankaig, 

a Timok foly6 torkolatahoz vezetett hadi utnak es varsorozatnak 

strategiai viszonyat fejtette ki a Sarrnizegetusabol (Varhely) Ie egyfelol 

Karansebes-Bazias, masfelol Orsova fele, valamint a Zsil es 01t 

men ten hasznalt dak tarnadasi vonalakkal szemben. Kro: Rtlb~rt 

tarsulati titkar felolvasasa »Deva varosanak birtokviszonyai es hatarszcrvezete 

a XVII. szazadban «. 1. Rakoczi Gyorgynek 1643-ban kelt 

oklevele szerint Devan a kovetkezo nernesi csaladoknak volt hazuk 

es birtokuk : Kovats Andras, Keomives Janos, Makai Gergely, Ujvari 

Benedekne, Varadi Ferencz, Lakatos Istvan, Kassai Farkas Marton, 

Kenderessy Farkasne, Nagy Janos, Szabo Miklos, Kenderessy Janos, 

Szabo Janosne, Pattantyus Janos, Gyongyosi Istvan, Kiraly Ferenczne, 

Farnadi Lorincz, Borsai Peter, Uzoni Boldizsar ref ..lelkesz, Szentg-yorgyi 

Balazs. A felolvasas kiterjeszkedik a szomszedsagokra es 

utczakra, rnelyekbol ma is megvannak a magyar- es felszeg-utczak ; 

azonban a piacz- es kovacs-utcza rna nem fordul elo. Legtobb 

nernesi curia a maig meglevo Magyar-utczaban volt. 

1894 november 14.:en gr. Kuun Geza elnoklete alatt TegM.s 

Gabor eloadast tart a Bruz Laszlo szolojeben felmeriilt Arpadkori 

temetkezorol. A varos foteretol delre kiernelkedo else> magaslat 

szolgalhatott temetkezoul. Ott tobb ponton gyermek es felnott egyenek 

vazait talaltak. Arczczal mind keletre valanak helyezve, Medvefog 

amulett, vaslandzsa, nyilvegek, durva edenyek kepeztek a siradalekot, 

Egyik vaz szajaban Laszlo errne talaltatvan, .jgy a legregibb 

telepulesi adatot birjuk a honfoglalas utan, A valasztmany 

Bruz Laszlo tagtarsunk nernes erdeklodeseert elismereset nyilvanitja, 

Szinte Gabor Hunyadmegye pecsetjerol es czfrnererol eloadast 

tartva, a mcgye 1490 evszarnrnal jelzett hivatalos ezust pecsetjet, 

mclyet az alispanok hivatalukba iktatasanal hasznalnak, bemutatja. 

Teghis Gabor ajanlatara Schuber ~1alyas, Pais Elek, Fogolyan 

Sandor fOrealisk. tanarok es Franca Lajos maros-berettyei birtokos 

1895-tol szamitva r. tagokul vetetnek fel.

A TARSULATI (~y(iL~SE" Ri,VID KRONJK:\JA. 

Kun Robert titkar utasittatik a tarsulattal csereviszonvba lepett 

tarsulatok jegyzekenek bernutatasara s a megkeresendok kijelolesere, 

felsz6Htand6k a tarsulattol megbizatast nyert egyenek jelenteseik 

megtetelere. 

Az 1895 junius h6 r z-en gr. Kuun Geza elnoklete alatt a 

hatralekosok ugyeben es a szarnadasok megvizsgalasara kikiildott 

bizottsag teszi meg jelenteset, Elnok felolvassa dr. Szadeczky Lajos 

egyet. tanartol a Kaukazusbol kapott leveler. A muzo igazgat6ja 

jelenti, hogy a rmizeumnak az all. elemi iskolabol valo atkoltozteteset 

a bekovetkezendo szunidon fogja eszkozolni. Teglas Gabor 

inditvanyara Dobay Karoly kir, tanacsos, iigyved r. tagul felvetetik. 

Ugyancsak "reglas G. jelenti, hogy Werner Ignacz devai lakos 

a rrnizeumnak egy drb. Leopold-fele huszast es egy XVII. szazadbol 

valo Szt. Gyorgy-tallert adomanyozott. Gr6f Kuun Geza elnok 

jelenti, hogy neje a muzeurnnak aquilaeai targyakat ajandekoz, Mindezekert 

koszonet nyilvanittatik. 

A vallas es kozokt. ministeriurn a segelyt a f. eyre megtagadvan, 

Teglas Gabort ennek ujbol valo keresevel bizatott llleg. 

1895 junius 16-ki kozgyulesen gr6f Kuun Geza elnok a ti)rteneti 

kutatasok es muzeurnok jelentosegerol (L. Evkonyv.) tartott 

megnyito beszede Pogany Gyorgy valasztrn. tag inditvauyara jegyzokonyvre 

vetetett. Elnok az orszagos tortenelmi tarsulat kepviselojet : 

Dedek Crescens Lajos egyetemi konyvtari tisztet, Torma Zs6fia 

tiszteletbeli tagot es az erdelyi muzeurn dr. Fekete Gabor kir. tablai 

elnokot s a megjelent diszes kozonseget melegen udvozolvcn, Kun 

Robert titkari, Szollosy Lajos penztari, Teglas Gabor muzeumigazgat6i, 

Kolumban Samuel konyvtari jelentese adatik ele. 1894- 

95-rol athozatal 4202 frt 82 kr., evkozi bevetel 394 frt 7 I kr. kiadas 

537 frt 87 kr, Penztari maradvany 4059 frt 66 kr. es pedig alapitvanyi 

0toke 3050 frt, vegyes alapok 10009 frt 66 kr. Mailand 

Oszkar forealisk. tanar » Mithologiai elemek a roman nep kolteszetben- 

czimmel a hold es nap kultusnak a Hunyadmegye teruleten 

gyujtott roman nepkolteszeti adalekairol ertekezett. TegUis Gabor 

a romaiak keleti hatarvonalarol s a ket I{liklilJo melleken egyfelol 

a katonai szekhely, vagyis Apulum (a mai Gyulafehervar), masfelol 

Sarmisegetusa, vagyis a tartomanyi szekhely biztositasara tett vedelmi 

intezkedeseit es hadi utvonalait ismertette. (L. Evkonyv.] 

A tarsulati valasztmany Schubel' Matyas forealiskolai tanarral 

kiegeszittetven, kovetkezo nap a tarsulat vendegei es torzskara 

gr6f Kuun Geza elnok marosnemeti kastelyaban, a gr6fi par vendegszeretetebol, 

elvezetes es szellemes poharkoszontokkel fuszerezett 

lakomaval fejezte be a tanulsagos kozgyulest. 

Az 1895 szept. 1r-en S61yom-Fekete Ferencz elnok jelenti, 

hogy Farkas Arpad algy6gyi jarasbir6 ket darab barbar ernlet 

(thasosi tetradrachma utanzat) ajandekoz Algy6gyr61 a muzeumnak.

A 'fARSUL.~·n Gy(jU~SEK Ri"VID KRONIKAJA. 

Az 1895 okt. h6 9-en tartott r. v. gyiiJesen S61yom-Feketc 

Ferencz jelenti, hogy Beke Ferencz devai torv. iktat6 tarsulatunk 

alapit6 tagjai soraba lepett. Ezzel kapcsolatban a valasztmany azt 

hataroza, hogy tarsulatunk minden alapito tagjanak alapitolevelet 

kiild, rnelynek szovegezesere Teglas Gabor, technikai reszevel pedig 

Szollosy Lajos bizatnak n'leg. Orvendetes tudomasul szolgalt, hogy 

tarsulatunk tagjai So-al szaporodtak, s Hollaky Arthur alispannak 

koszonetet szavaz a tagok gyiijteseben kifejtett faradozasaert. Szollosy 

Lajos inditvanyara a devai magy. kir, penztigyigazgatosagtol 

a Varhegy adcrnentessege kerelrneztetik. _ 

Teghis Gabor a »Limes Dacicus- keleti hatarvonala cz. ismerreti 

azon vedrnuveket s azok helyzetet, rendelteteset, melyek a 

Hargita aljan Rapsonne utja, Ordogutja, Ordogarok neven ismeretesek 

s Dacia hatarait kepezek, Ugyano tobb erdekes leletet, ezek 

kozott egy Orsovan talalt belyeges teglat mutat be. Ugyancsak 

Teglas Gabor ajandekozza az Al-Kenyer mellett a Kenyervizbol 

kihalaszott szep bronzdombormiivet. 

1895 nov. 2S-an gr. Kuun Geza elnoklete alatt Szinte Gabor 

~)Ket ortorouy a hatszegi volgyben (I. czfrn alatt ismerleti a Rekettyefalvanal 

es a hatszegi allomas feletti orhegyen lathato ortornyokat. 

E Ielolvasasbol kifoly61ag erdekes eszmecsere keletkezett a ket 

torony korat illetoleg Sclyom-Fckete Ferencz es Teglas G. kozott, 

Felolvaso Evkonyvunknek atengedi ertekezeset s valasztmany bovebb 

kutatasra keri. 

Mailand Oszkar »A rumen nep a neppsychologia vilagitasaban 

« cz. ertekezeset olvassa fel, melyert elnok koszonetet nyilva- ° 

nitva, azt Evkonyvunknek elkeri. Teglas Gabor inditvanyara a millennium 

alkalmabol egy a magyarsagnak megyenkben vale multjat, 

szerepleset targya16 Evkonyv kiadatasa elhataroztatik, 

Teglas G. jelenti, hogy a muzeumot a regi realiskolai epii- 

Jctbol a realiskola tulajdonat kepezo Dobay-hazba atkoltoztette. 

Sajnalattal tudatja, hogy az ideiglenes elhelyezes nehezen, es nem 

ohajtasa szerint sikeriilt, mert a helyisegek a regieknel is sztikebbek. 

Inditvanyozza tehat, hogy cultusminiszter ur 0 excellentiaja 

egy a devai iskolakra is oly fontos muzeum vegleges elhelyezesere 

felkeressek. Beke Karoly algy6gyi foszolgabiro egy r6rnai bronz 

kardot es egy tokos vesot kuldott Bojbun lelohelylyel. Koszonettel 

vetetik. A marosilyei szolgabir6i hivatal Dumesd kozsegbol 19 bronztoredek 

megvetelet ajanlja. 5 frttal megvetetik. K. Sandor Lajos 

nyug. megyei fopenztaros a Varhegy setanya reszere 30 frtot adomanyozott 

; koszonettel vetetik. - 

1895 decz. 4-en Solyorn-Fekete Ferencz elnoklete alatt Imhoff 

:M6r alvinczi zardafonok kilepese tudornasul vetetik. A tagok teljes 

nevsoranak elkeszitesere Teghis Gabor, Kun R6bert, Szollossy

Lajos es Kolumban Sarnu kikiildetnek s pcnztaros javaslatara b. 

josika Lajos felkeretik az alapit6k levelbeli megkeresesere alapitvanyaik 

befizeteset illetoleg. Dr. Solyom-Fekete Ferencz inditvanyat, 

hogy egyes videki tagok es megyei kultisztviselok az iigykezeles 

megkonnyebbitese czeljabol a tagdijak behajtasa val. a nyugtak 

atadasa val az esetleges regeszeti leletek bejelentesevel, uj tagok 

gyiijtesevel megbizandok, elhataroztatik, 

1896 majus 2S-iki millennaris kozgytilesen gr. Kuun Geza 

mindenekelott udvoali a Kolozsvari tud. egyetem es a Nfuzeum- 

Egylet neveben megjelent dr. Marki Sandor, Hory Bela vendegeinket, 

az alsofejerrnegyei tortenelern regeszeti tarsulat kuldottet 

s a lnagy. tude Akadernia kepviselojet, Teghis Gabort, Majd a millennium 

meltatasara kiterjeszkedo nagyhatasu beszedet tartotta meg. 

Baro Szentkereszthy Gyorgy inditvanyara jegyzdkonyvbe vetetik. 

(L. Evkonyv.) 

Hollaky Arthur alispan inditvanyara Hunyadi Janos vaskapui 

diadala evfordulojan, szept. 5-en a megye altal meg rendelt emlekoszlop 

felavatasaval kapcsolatosan Hunyadi jeles vezerenek : Kendeffy 

Miklosnak csatahelye : ,> Vulkan hag6 « ernlekjellcl lattatik 

el a millennium ernlekere, s a tarsulat gondoskodik emlekbcszedekrol. 

Dr . Marki Sandor tiszteleti tag» Europa politikai constcllatioja 

a honfoglalas idejen « cz. ertekezeset nagy figydem es crdeklodes 

mellett eloadja. Elnok a tanusagos ertekezesert koszonetet nyilvanit. 

(L. Evkonyv.) 

Dr. Solyom-Fekete Ferencz »A Ponori- es Tornya-csalad levelesladajabol 

« cz. ertekezik megyenk e ket nevezetes csaladjarol. 

Teglas Gabor Sarmizegetusa (Varhely) legregibb kutat6ir61 

ertekezik, kimutatva, hogy Matyas kiraly innen budai palotajaba 

is vihetett feliratokat s valoszirnileg altala szarrnazott el a becsi 

apatsag romjaiban talalt felirat is. Ugyano feliratokat kiildott R6rnaba 

a Vatikanba. Atyja, Hunyadi Janos varhelyi kovekkel diszfttete 

bunyadi vara kornyeket. Ebben Csulay More Fulop lehetett 

Matyasnak segitsegere, a ki ut6bb, mint egri nagyprepost Velenczeben 

II. Lajos kovetekent mukodott. Felirati jegyzetei is igy 

kertilhettek Velenczebe es a Vatikani konyvtarba Rornaba. Pecsi 

piispokkent esett a pecsi egyetem ifjusagaval a mohacsi csataban el. 

Csulay-More Fulop mel1ett Mezerzius kolozsrnonostori apatnak 

koszonhetjiik az elsa feljegyzeseket, a ki 15 [6 szepternbereben Tustyan, 

Pestenyben, Osztron, Kernyesden, Dernsuson, Hatszegen, Boldogfalvan 

mar sok oly feliratot latott, melyek maig ott vannak. 

Csakhogy ezek nagyreszet kesobb Bethlen Gabor fejedelem Gyulafehervarra 

vitette. Meg tobbet vitetett el 1723-ban gr6f Ariosti 

ezredes, a ki Devana! 6 haj6ra rakatta gyujternenyet, A kieroszakolt 

deva videki olah baj6sok Szegednel ket haj6t szandekosan el-

A TARSULATI GVOLtSEK ROVID KR():SIKAJA. 145 

siilyesztettek. A tobbi Becsbe keriilt s ott az udvari konyvtarban 

befalazott feliratok nagyreszet kepezik, 

Hivatalos jelentesek utan Barcsay Bela, Borostyanyi Bela, 

Issekutz Antal, Laszlo Ignacz, Lazar Gyorgy, Szinte ,Gabor, Szots 

Sandor valasztrnanyi tagok ujbol megvalasztatnak. Uj valasztrnanyi 

tagok Racz Pal (kit elnok a gyulesen ajanlott tagul), Pietsch 

Sandor Hatszeg, Benedekty Lajos Guraszada. 

10

;\ TARSULAT TAGJAINAK, TISZTIKARANAK l~S VALASZT- 

~{ANYANAK NEVJEGYZEKE. 

Dr: Amlacber Gusstdv, ago ev. lelkesz 

es tortc!nettud6s, Romosz, u. p. Szarvas. 

Barabas Mikl6~, festomuvc!sz, Budapest. 

Dr. Benndorf'Otto, egyetemi tanar, Bees, 

Dr. FimUy Henrik, egyetemi tanar, 

Kolozsvar. 

Dr. Frakn6i Vilmos, piispok, Budapest. 

Dr. Hampel J6zsef, egyetemi tanar, 

. Budapest. 

Lonhardt Ferencz. erdelyi puspok, 

Gyulafehervar. 

Dr. Marki Sandor, egyetemi tanar, 

Kolozsvar. 

Tiszte/etbeli tagoh. 

Dr. Pauler Gyula, orsz. levcltari il-!IlZ' 

gato, miniszteri tanacsos, Budapest. 

Pogany GyilrJ!Y, nyug. foispan, Deva, 

Dr. Pulszky Ferencz, nyug. orsz. I11Uzeumi 

igazgatu. 

Dr. Szddeczky Lajos, egyetemi tauar, 

Kolossvar. 

Szcisz Karoly, vv. ref. puspok, Budapest. 

Szilagyi Sandor, miniszt, tandcsos, egyctemi 

konyvtari igazgato, Budapest. 

Torma Zsofia, archaeol. irond, Szasavaros. 

Dr. Zimmermann Ferencz, vdrosi leveltaros, 

N.-Szeben. 

Elhaldlozott tiszteletbeli tagoh. 

Dr. Hunyadvari Aninyi Lajos, egyetemi tanar, 1887 VH. 28. Budapest. 

Baritiu Gyorgy, roman iro, 1893 XU. 27. N -Szehen. Deak Farkas, miniszt. oszt. 

tanacsos, 1888 VII. 4 M.-Vasarhely. Dr. Haynald Lajos, kalocsai ersek, 1891 

VII. 4. KaJocsa. Dr: Hensehnann Imre, cgyeternl tanar, 18&8. XII. 5. Budapest. 

Onnos Zsigmond, nyug. foispan, IS94 Xl. 16. Temesvar. Romer Floris, egyet. 

tanar, kanonok, IS89 III. IS. N.-Varad. Salamon Ferencz, egyet. tanrir, 1892 X. 9. 

Budapest. Szab6 Karoly, egyet. tanar, 1890. VIII. 31. Kolorsvar. Grof Szecben 

Antal, foudvannester, [896 - Bees. Dr. Teutsch Gy Daniel, ag ev. puspok, 1893 

VII 2. Dr. Torma Karoly, egyet tanar, 1897 Ill. 2. Roma mellen. Anzino. 

Alapit6 tagolt. 

..... ~ -I Alapitva-] J~ 

- 

..... • "V 

Q.) : nyara ._ :c; 

Az alapita tag neve as lakhel)'e 'nS ~p. fizetett '~b 

b.O '0. ~ ----.-.- >-'r.! 

b.O cu fI) toke- I C\'I c::-5 

cu 

~ 

:;( :0 I b kama- 'nS ~ 

en I tokat :z: e 

A TAI

A T.t\RSUJ.A1° T:HUAINAK Nl~V~ORA • 

Az alapito tag neve 8S lakhelye 

. --Il-~- -1'1 

1 :::-- -l~~PitV;i= '~:' ~-~ 

I' ti ~ , nyara .!( :.S:! 

I - 'on:! I ._ "n:I 

I , :I~rP on:! fizetett :.t:: 

I ~ ._ N !,--_. --I - or:! 

II ~ ~.~ 1:: tOkC• ; . c\'i I f-. ."(. . I'~'~ 

hell 1 kama- - ,.. 

I : I tokat ..:.. C 

--.---~~-===========~~=-=-=-======================~=======~=== 

, 'j ""'--11 I I! 

Athozat. II - ':2800 1725 - J; 93 

Lazar PeU Oszkar, t Lapusnyak ". 11880!; 5011 50i - j: - 

Lengyel Gergely, Dcva 118So 50. -- ,1895!! - 

SS Gr6f L6nyay Gabor, Budapest. , . . .. '1883'1 50 - IISS5" II 

Gr6f Lonyay Menyhertnc, t Budapest , '18831. 50 50 -!i- 

Lenhardt Ferencz, Gyulafehervar . . . . . . . . . . .. !IS841 100 100 -I! - 

Maderspach Viktor, lszkrony......... . . . . . .. 11880 1 

50 50 - ' -- 

Moldovan Demeter, t N.-Szeben....... . . . . .. IISSo! 50 50 -, _. 

60 Nemes Janos, t Kolozsvar .. . . . . . . . . . . . . . . .. 1891 50 SOl - I' - 

SarlI Nopcsa Elek, Budapest 

Saro Orban Balazs, t Sz.-Udvarhely 

Petroseny es Livazeny kozsegek 

Pogany Adam, t Deva ... 0 0 0 0 • 0 ••• 

. 0 

0 

0 

• 

0 

• 

0 

0 

•••••• 

0 0 

•••• 

•• 

0 

0 

0 

• 

• 0 

o. 

0 0 

'1880 

IIS87 

118861 11880 

50 -- 11896,1 - 

50 50 -!I- 

50 - IS8S'I 11 

50i 50 - I - 

65 Pogany Gyorgy, Deva .. 0 • 0 ••• 0 0 ••• 0 0 0 ••••• 0 ISSO 50; 50j - - 

Pogany Karoly, Budapest. 0 0 • 000 0 ••••••• 0 • •• IS93 

B~6 rJdak Adamni,' Mij,~~~~~~a':::::: 

50 ~Ol· - -- 

P Zso mond t P . 18801 50,' .; 18S7:, 9 

..'.; ISS5! 50' 501 - Ii .,: 

Rudai 12 apostol banyatdrsasag, Brad 0" ., 18Soi 50, 50 - Ii - 

0 

00.. 

70 Kenosi Sandor J6zsef, Deva 

Dr. Solyom-Fekete Ferencz, Deva 

Szentivanyi Gaborne, t M.-Solymos 0 

18801: 

•• 0 • o. 

•• 1880 

so! - 1896'- 

50i , -- 1896:1- 

18801 50 501 - I - 

Szilvassy Laszlo, t Oi-Brettye 

Szereday Aladar, LesnAek 0 ••••• 0 

1880 

11880 

50 - 11882' 14 

1 75 Baw Szentkereszty Gyorgy, Deva IS9 

50, - II IS941~ 2 

1 

21 Gr6f Teleky Samu, Saromberke 0 1883 

501 -- 1896':- 

5°' 5°1 - i - 

• 

Teglas 

Teglas 

Torma 

Gabor, Deva 

Gaborne, Deva 

~s6fia, Szaszvaros 

0 • 0 

0 

.. 0 

•• 0 •• 

0 •••••••••• 

•• 0 •••••• 

0 ••••• 

0 • 

00' 

0 • 

• • 

• 

• 

•• 

•• 

•• 

18S5' 

1897 

1880 

50 

50 

So 

50' - 

- 1896, 

- 1897j 

- 

- 

- 

80 Torok Arpad, Ponor....................... 

Gr6f Teleky Domokosne, t Kolozsvar 0 

1880 

1 

11893' 

50 

50 

- :1893 

50 - - 

3 

Grof Wass Ottilia, Kolozsvar 

Velicska Lajos, t Babolna ·.·0· 

Bare) Wesselenyi Istvanne, Kolozsvar 

••... 

0 •••• 

0 ., 

'11883 

\,18So 

111887, 

50: 501 - - 

501 - 118911'1 

5c I ,0 - - 5 

8S alapito tag jegyzett 8'9 alapitvanyt . 

So alapit6 tag fizetctt 53'!. alapitvanyt 

II :~ I I 

Osszesen .. 0 0: - li4450:!26i5i - ! 148 

I! ,I II 1 

. 4450 frt. 

2675 lJ 

34 ala pit6 tag tartosik 35 1/'J alapitvan yt I 775 )' 

34 .alapit6 tag 148 evi 3 frt alapitvanyi 

kamathatralek , . . . . . . . . . . 444 • 

34 alapitvanyos tarsulati koveteles kamatokkal 2219 • 

Devan, 1897. feb, uar 12-6n. 

Szoll6S1J Lacio8, s. k., 

penstaros,

A TARSUt,AT TAf:JAfNAK NftV~ORA. 

Rende. tago". 

Az rendes tag neve as lakhelJe 

A·' h L" I' B d ~I 8S H II 

pat Y dSZ,0, ~I apest 'II 0 Ii 1896 !! 

Dr. Balog Pal, J?cva I 18Bo I 1896 II 

Balog G,yula, J?c,va.. , : IS87 I! 1896 ~I 

Balos Jozscf, Szdszvaros 111880 'I 18~5:1 II 

... , . I' 'I 

5 Barcsav Ga~or, Csora II 1883 ,I 1896 I 

Harcsay Lajos, N.-Barcsa , I' IS80 !; 1882 

Bartha Gyozu, Gyulafehervar I IS80 i: 1882 

Bartha Lajos, Piski ! 1880:1 IS87 

Horosty;:~n~ B~I~, Dcva : . i 1887 ,'j 1896 

10 Borostyani Bclane, Deva I 1890 I IS96 

Br.idy Lipot, Urad I 18So 'i 1896 

Ill. Brridv Albert, Brad ! 1892 i 1896 II - 

11]. 13rri(.,1)'Albert, Brad ,................. IS92 1895 I 

Brady Arp.id, Urad.................. . . . . . . . . . . . . 1892 1893 

15 Borb.itviz k

Az rendes tag e. lakhelye 

- - 

..... 

[i -,.. ,~ III 

i '0 ~ .., 

QJ I,:> 0 

~~ 

Ii - 0._ ' ~.!t 

&I bJ) ::s.~ 

1>'':(; 

I ~ v~ I""" ~ 

'I 1 

E- ::c .~ 

....l'l: 

. . ;i=--= 

neve .~ .... v, ' 'V 

Hahn Karoly, Also-Telek .. 

Hondol kozs

A. TARSULA1' TAGJAINAK NtVSORA. 

A rendea tag neve ~a lakhelJe 

Schusnek Albert, Brad . 

Szabo Antal, Toplicza . 

I 10 Szah6 Lajos, Brad . 

Szida Denes, Ribicze . 

Dr. Szasa Ivan, V.·Hunyad . 

151 

u 

,~ > 11- 'I U II) ""1- 

1I)"q) 

0'- ... II) 

»:(; 

I~~ 

:......:: ...=-..:~.=- --- -.- ----_ ... --- -_. -- 

bD I g,,~ 

bD 

co UU ~~ .a~ 

f-4 ~~ ..r:: 

I --_. - . ---- -- - 

Atho~t~-~·.-. n - II - II 408 

Pankl Vilmos, Brad ; . 

i I I 

• •••.•••.•• I 1892 1891 I 5 

Pietsch Sandor, Hatszcg . · .... , ..... i 1895 

Pap Adolf, M.-Solymos . 

90 Papiu Janos, N.-Szeben . 

Dr. Reichenberger Zsigmond, Deva . 

Rethi Lajos, Deva . 

Rimbas Sandor, N.-Pesteny . 

Racz Pal, Deva . 

.95 Radnoti Dezsd, Kolozsvar . 

Schiesel Karoly, Korosb4nya . 

Schindelka Erno, N.-Ag . 

Szabo jozsef Budapest . 

Szacsvay Sandor, Hidalrnas . 

100 Szegedy Mikl6s, Korosbanya . 

Szentirrnay Alajos, Deva . 

Szintc Gabor, Deva . 

Szdcs Sandor, Deva . 

Szaszvarosi takarekpenztdr . 

105 Szullosy Lajos, Deva . 

Schuhcr Matyas, Deva . 

Schwcnnhammer Istvan, Lupeny ~ 

i 1895 I 

· .......... I 1890 188q 7 

· .......... I 1890 1889 7 

• ••••••••••• I 1880 1896 I - 

· ........... II 1880 1896 - 

·.......... 1895 1896 - 

·., ............. 1896 1896 - 

·........... 1887 1886 9 

·........... 1880 1888 8 

·........... 1880 1896 - 

·........... 1880 1889 7 

·........... 1880 1896 - 

·........... 1883 1882 14 

·........... 1883 1883 13 

·........... 1884 1896 - 

·........... 1880 1896 - 

·........... 1880 1895 I 

............ 1888 1896 - 

·....... , ... 1895 1894 2 

·........... 1895 1895 I 

·........... 1892 1891 5 

·........... 1895 1895 1 

Tallacsek Ferencz, Budapest 

Grof Teleky Gyorgyne, Nalaczvad 

115 Grof Teleky Gusztavne, Kolozsvar 

Grof Tclcky Karoly, Kolozsvar 

Tcgltis Istvan, Tonia 

Gr6f Thoroczkay Mikl6s, Kcrnyesd 

Tolnay J~nos, Deva 

120 Tornya Odon. Felpestes 

Thoroczkay Vcnczel. Guraszada 

Varady Bertalan, Bacsi, 

Venter Gerd, Arad : 

Vane Ferencz, Boicza 

125 Biir6 Zcyk J6zsef. Gombas 

Zomor Antal, J{orosbanya 

Ifj. Zudor Elck, Benczencz ~ 

Zanl koz~eg , 

·........... 

·........... 

·........... 

. ·........... 

. ·........... 

. ·. , ......... 

. ·........... 

. ·........... 

. · ............ 

. ·........... 

. ·........... 

. · ............ 

. ·........... 

. · ............ 

. ·........... 

. ·........... 

. ·........... 

. ·........... 

. ·........... 

1895' 1:~95 I 

1895 1896 - 

1890 1889 7 

1881 '1889 7 

1881 1896 - 

1880 1896 - 

1880 1896 - 

1885 

1 

IS96 1 - 

IS86 1896 - 

IS87 1894 I 2 

1895 IS95 1 

1895 1896 - 

IS80 IS96 , - 

IS85 1887 I 9 

1~9'l 1895 I 

188~ 1883 13 

1 

1880 

8 

188S 

I I 1884 I ISS5 II 

1895 Ii 1895 I 

Osszesen .•• 

'I 

,II - - 538 

1~8 rcndes c!vdi)as tagn41 543 c!vi tags~gi reszlet 1620 frt. 

II 

II II

A 1'ARSl'LAT TAGJAINAK N~VSORA. 

Vagyonmerleg 1897. febr uar IO:-en. 

Befizetett alapitvanyi tokc!ben , 2675'- frt. 

V~la~ztm;tny csatolasa az alapitvanyi tokc!hcz.. . .. 525'- » 3200'- f11. 

Kc!szpc!nz a forgo tokc!ben .. "., , ,. 1217'79 III 1217'79 III 

- -----__;~.;__---..;.....;~-- 

Osssesen keszpenz , , . 4117'79 frt. 

Alapitvanyi tokekovetelc!s,., . 

Alapitvanyi tokekamatok 1897. jan. I-ig . 

Rcndes tagsagi dij-hatralc!k 1897. jan. Io-ig . 

-----~~------------------------ 

----------------------~~------ 

Ossses hatralek kovctelesben 3839"- Irt. 

Tarsulati vagyon osszesen 1897. febr. ro-en 8256'79 frt. 8256'79 frt. 

Devan, 1897- februar ro-en, 

Fi e z t i k a r : 

1775'- frt. 

444'- III 

1620'- ,. 

SziJll{i.'iY Ltlio."J, s. k., 

penztaros. 

Elm;": gr6f dr. Kuun Geza, a m. t. Akademia tiszt. tagja, forendi tag, az 

ethnographiai tarsulat elnoke, a finn tud. tarsasag, a magyar FoJdrajzi Tarsulat 

tiszt. tagja stb. Alelm)'/l: dr. Solyom-Fekete Ferencz, kir. torvenysz, elnok. Tillldr: 

Kun R6bert fOrealisk. tanar ; 1896. deczembertdl Tc!ghis Gabor, cz. foigazgato, 

all. fdrealisk. igazgat6, a m. tud. Akadernia I. tagja. Segid-I,.Ikdr: Fogolyau 

Sandor, internatusi elsd feliigyelo tanar. ug)ICsz: Lazar Gyorgy, Hunyadmegye 

tiszti foiigyesze. Peil:ldros: SzoJlosy Lajos, nyug. all. tkep. tanar. Jluzeflllli 

i'ga::galo: Tc!glas Gabor. 

Vd/tuzlnzdnyi'lugok: Barcsay Bela, m. kir. all. anyakonyvv. felugyclo, 

Deva. Barcsay Kalman, orsz. kepv, Kis-Barcsa. Bernath Miklos. kir. kozjegyzu, 

Hatszeg Biro J6zsef, foisp. titkar, Deva. Borostyani Belane, a1l .• polg. lennyiskolai 

igazgat6no, Borostyani Bela, forecilisk. tanar, Deva, Buda Adam, birt. cs 

termeszetbuvar, Rea. Buda Karoly, fOszolgabiro, Petroseny, Jd. Buda Irnre, 

arvaszekl tisztviseld, Fogolyan Sandor, forealisk. tan., Issekutz Antal, polgarmester, 

HolJaky Arthur, Hunyadmegye alispanja, mind Deva. Baro josika Lajcs, 

nagvbirtokos, Branyicska. Klimo Mihaly, fOrealisk. tanar, Kun Robert, IOrealisk. 

tanar, Laszlo 19nacz, takarekpenzt. igazgato, Laszlo Zsigmond, nyug. all, tkep. 

tanar, Lazar Gyorgy, tiszti fougycsz, mind Deva. Makrav Laszlo, nagybirtokos, 

Felpestes. Pogany Gyorgy, Hunyadmegye nyug. foispanja. Deva, Pogany Karoly, 

orsz. kepv., Hatszeg-Poklisa, Rethy Lajos, kir. tanacsos, tanfeliigyelO, dr. 

Reichenberger Zsigmond, megyei korhaz! igazgato, Racz Pal, zardafonok, Kenosi 

Sandor Joszef, kir. kozjcgyzo, mind Deva. Pietsch Sandor, fUszolgabiro, Hatszeg. 

Haro Szentkcrcszty Gyorgy, Hunyadmcgye fOispanja, Deva. Szinte Gabor, 

fOrcalisk. tanar, Szocs Sandor, ev. ret lelkesz, Schuber .l\'latyas, tUrc~ilisk. tanar, 

Tolnay Janos, kir. torvsz. biro, mind Deva, Torma Zsofia, rcgcszcti irond, 

Szaszvaros. 

A tarsulattal. csereuiszonyban til/nail: 

M. Tutl. Akademia, Budapest. Erdelyi Muzeum, Kolozsvar, E. K. E., Kolozsvar. 

Verein fUr Landeskunde, Nagy-Szebcn. Naturwisscnschaftlischer Verein, 

Graz. Glasnik, a bosznia-herczegovinai rnuzeum kozlonye Serajevo. Delmagyarorszagi 

tortenelmi rcg~szcti tdrsulat, Temcsvar. Alsofeherrnegyei tortcnelmi regeszcti 

tarsulat, Gyulafehervar, .A. lcngycl Tudom. Akadcmia, Krakko,

szerk.: Kun Róbert és Téglás Gábor

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?