A mellerendelo szemleleti mod.pdf - Szabir . com
A mellerendelo szemleleti mod.pdf - Szabir . com
A mellerendelo szemleleti mod.pdf - Szabir . com
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
18.dia<br />
19. dia<br />
határozottan alárendelő hatások eredménye. Ez a keleti vallásokban már kimutatható, de a<br />
megjelenésük az eredeti hitvilágra való rárakódásként értelmezhető, későbbi folyamat. A<br />
magyar műveltségbe csupán nyomokban kerültek be ezek a jelképek.<br />
• Az állatövi kozmikus elemek hiánya. Mind a magyar, mind pedig a távol keleti műveltségek<br />
az északi félteke magasabb régióiban helyezkednek el, ezért az éves időjárási és fény<br />
változások meghatározóak. A kozmikus szemléletben ezért nem az állatöv a jelentős, hanem<br />
a napfény változásai. Az állatövi elemek bölcseleti hiánya az égi parancs hiányát jelenti.<br />
A távol-keleti műveltségek bölcseletében manapság már megtalálható néhány ragadozó<br />
állat is, de a Jupiter ciklus (12 év) értelmezésében nem a ragadozó állatok a meghatározóak.<br />
Mindezek a magyar csillagszemléletből hiányoznak. Ugyancsak hiányoznak az<br />
ausztrál bennszülöttek szemléletéből is.<br />
• Növénytermelő gazdaság. Mind a magyar, mind pedig a keleti műveltségek alapvetően<br />
letelepedett, növénytermelők voltak. A magyar gazdaság a gabonára, a keleti a rizsre telepedett.<br />
A letelepedett gazdaságok éves ciklusok alapján élnek, a növényi táplálék megteremtése<br />
és annak feldolgozása közösségi felfogásra ösztönöz.<br />
• Főző konyha. A növénytermelés és fogyasztás alapvetően főző és nem sütő konyhát igényel.<br />
Mind a magyar, mind a keleti konyhák alapvetően főző konyhák. A magyar konyhában<br />
a leves meghatározó jelentőségű.<br />
Jóllehet, számos műveltségi és felfogásbeli közösséget, azonosságot, párhuzamot találunk<br />
a magyar és a keleti műveltségek között, ez még sem jelent származást. A magyar műveltségre<br />
ugyan számos keleti műveltségi hatás telepedett, hiszen a Kárpát-medencébe az évezredek<br />
során számtalan embercsoport, törzs, nép áramlott be és telepedett ott le. Történeti<br />
mértékkel nézve – nem számítva a jégkorszaki kaukázusi ember gravetti műveltségének a beáramlását<br />
– a kimmerek, a szkíták, a szarmaták keleti, sztyeppei népek voltak. Náluk az alárendelés<br />
volt a meghatározó szemlélet, hiszen egész uralmuk, hatalmi rendjük erre alapozódott.<br />
Mégis azt láthatjuk, hogy hatalmuk vesztésekor a Kárpát-medencébe tért részük az ottani<br />
‘őslakosokban’ feloldódott, oda az alárendelés elve nem érkezett meg. Később kifejezetten<br />
keleti, Mongólia környékéről induló törzsek is beáramlottak – hunok, avarok, majd Árpád népe,<br />
majd besenyők, kunok, tatárok – akik a sztyeppei életformát hozták magukkal, mégis, sem<br />
a sztyeppei hitvilág, sem annak jelképrendszere nem lett a Kárpát-medencében uralkodó.<br />
Ezek a népek a Medence sztyeppei területein helyezkedtek el, majd feloldódtak a Medence<br />
‘őslakóinak’ a tengerében, eredeti műveltségük jelképei pedig elvesztek.<br />
A keleti, távol-keleti műveltségekkel való magyar párhuzamok ezért mást jelentenek.<br />
Jelentik a közös, ősi, emberi felfogást, az Öreg-Európai (magyar) műveltséget, annak meghatározó<br />
mértékű jelenlétét a magyarság népi műveltségében, felfogásában. Ugyanezt jelentik a<br />
keleti, a távol-keleti felfogásban is. A különbségek meg sokkal inkább azt jelentik, hogy ez az<br />
alapfelfogás hogyan is állt meg a környezet alárendelésével szemben? A magyar műveltségre<br />
ezek a hatások tömény formában és közvetlenül hatottak, ezért önazonosságát csakis úgy<br />
tudta fönntartani, hogy ezektől elzárkózott, a gondolkozásmódjába az idegen elemekből<br />
csakis a műveltségi elemeket oldotta fel (ismeretek), de a gondolkozás bölcseleti módját nem.<br />
Az alárendelés keletre a Fekete-tenger hajdani műveltségének felhígultabb formájában, sokkal<br />
lassabban került Indiába pl. a j.e. 4. évezred közepén, amikor a Harappa műveltség összeomlott.<br />
A Távol-keleten pedig az első dinasztiák kialakulásával érhetjük tetten a megjelenését.<br />
Zárógondolatok<br />
A két féle szemléleti mód köréhez tartozik a tudat-elvűség és anyag-elvűség kérdése. Az<br />
egész kérdéskör attól lett ‘perdöntő’ jelentőségű, hogy a kettő szembeállítását az alárendelő<br />
szemléleti mód teremtette meg. Ugyanis ez a szemlélet a két alapelvet egymástól elválasztja<br />
és késhegyig menő vitákat gerjeszt arról, hogy melyik volt előbb? Melyik az eredendő és<br />
melyik a származék? Melyik az öröktől fogva létező és melyik a teremtett? Melyik az értékes,<br />
16
Change language