A mellerendelo szemleleti mod.pdf - Szabir . com

More documents

Recommendations

Info

5. dia 2. Ábra Európai műveltségek a j.e. 9.-7. évezred között 23 . A Fekete tenger medencéjében a jégkorszak első olvadása miatt kialakult édesvizű tó szintje ekkorra a világóceánok szintje alatt mintegy 150 méterre zsugorodott már, mert a Boszporusz ekkoriban még zárva volt. Ám ebben az időszakban – föltehetően a Boszporusz melletti hatalmas vízszint különbség miatt – a gát megroppant és átszakadt. A Fekete-tenger viharos gyorsasággal sós vízzel töltődött fel, és a száraz partjaira telepedett emberi műveltségeket vagy elöntötte, vagy elüldözte. Ebben a korszakban jelent meg a sztyeppei műveltség északon, a Vinča műveltség a Duna völgyében, a Karanovó műveltség a Balkánon, beljebb a Thessalonikai műveltség, de Anatóliában is újra benépesedett Çatal Hüyük, de már védelemre berendezkedve, és megjelent a Halaf majd nemsokára a Samara műveltség. Mindegyik a háziasított búzát, rozst, az ekés földművelést vitte magával és az anatóliaiak ezen felül az öntözés technikáját. De ettől kezdve találkozunk a rézöntéssel is, pl. a Vinča műveltségnél. Forrásuk ismeretlen, ám a Fekete-tenger kiszáradt medencéje erre alapos okot szolgáltat. A Fekete-tenger medencéjének feltöltődését követően Európában alapvetően két féle emberi társadalmat találunk. Az egyik letelepedett, élelmiszertermelő volt, ahol a fő táplálék a már nemesített gabona volt. Ezt a társadalmat azokon a helyeken találjuk meg, ahol az évi csapadék meghaladta a 200 mm-t. Itt volt ugyanis lehetséges a növénytermesztés. A hozamok alapján a társadalomban élelmiszer többlet jött létre és ez lehetővé tette azt, hogy a növénytermesztő társadalomra az élelmiszer fölösleget elvonva egy másik embercsoport rátelepedjen. A másik terület az, ahol az évi csapadék kevesebb volt, mint 200 mm. Ezeken a sztyeppei területeken állattenyésztést találunk. Kezdetben elsősorban birkatenyésztés folyt, majd a sztyeppei ló vadászatának felfüggesztését és a ló meglovaglását követő időben ló- és marhatenyésztés, azaz ú.n. nagyállattenyésztés alakult ki. Ez a műveltség azonban nem rendelkezett biztonságos élelmiszer felesleggel, sőt, a bizonytalan csapadékviszonyok következtében gyakori lehetett a kifejezett élelmiszerhiány is, ami a területvédelem megszervezéséhez, következésképen az erő kifejlesztéséhez vezetett. A védelem fogalma itt nem csak a szó szoros értel- 23 Cser (2000), p.: 141. 8
6. dia mében értendő, egyben támadást és hódítást is jelent. Erre utal az emberölésre alkalmas fegyver megjelenése és vele párhuzamosan a született előjogok kialakulása is. A sírokból immár a fegyver isteni tisztelete olvasható ki, majd a kocsi és a ló birtokában megindult ez a társadalom, hogy a környező növénytermesztő társadalmakat meghódítsa. Az alárendelő szemléletet tehát a Fekete-tenger feltöltődését követő időtől tudjuk biztonsággal azonosítani, jóllehet, ekkor még nem volt általános. Általánossá és meghatározó mértékűvé csupán néhány évezred múlva, a Kurgán műveltség megmozdulását és hódításait követően vált. Mégis találhatunk Európa térképén olyan területeket is, ahol még átmenetileg sem jelent meg az alárendelés, ahol a sírok egészen az i.sz.e. 7.-8. századig nem mutatnak társadalmi rangbeli különbségeket. Ez pedig a Kárpát-medence északi és keleti területe, azaz a hajdani Bükki és annak az utód műveltségeinek a területe. Genetikai és vércsoport adatok Korábban úgy vélték, hogy a mezőgazdaság elterjedésével terjeszkedett maga a mezőgazdaságot folytató ember is, de az újabb genetikai és vércsoport kutatási eredmények erre alaposan rácáfoltak. Az anatóliai eredetű lakosság a genetikai vizsgálatok alapján ugyanis csak a Földközi-tenger partjainál mutatható ki, Európa belső övezeteiben – így elsősorban a Kárpát-medencében – az eredeti aurignaci gén megmaradt, azaz a lakosság megtanulta, átvette a mezőgazdasági technikát 24 . Erre egyéb jelek is határozottan utalnak, pl. az, hogy a műveltségben a vonaldísz az uralkodó, nem jelennek meg a megszemélyesített jelképek. Európa őslakossága tehát helyben maradt, nem cserélődött ki, a mezőgazdaságot csupán átvette de alaposan megreformálva, továbbfejlesztette. Azonos következtetésre juthatunk a vércsoport elemzések révén is. Az emberiség alapvércsoportját a 0-ás vércsoport jelenti. Afrikában, az amerikai földrész őslakosságánál, az ausztrál bennszülötteknél ez a vércsoport szinte kizárólagos. Az A, a B ennek a mutációi. Az A vércsoport elsősorban a kuakázusi embertípust, a B vércsoport pedig a kínait jellemzi, ezért a mai ember kialakulásának ezek a gócai egyben mutációt is jelentenek. Minthogy ellenanyag alakult ki az eredeti vércsoportúaknál ezekkel szemben, a mutációnak meglehetősen réginek kell lennie 25 . Az AB vércsoportot eredetileg az A és a B keveredésének fogták fel. Ám a vércsoportok szigorúan követik a Mendell törvényeket, a keveredés nem fogadható el. Ám az AB vércsoport a Kárpát-medencében a magyar lakosságnál kiugróan nagyobb részarányú, mint a többieknél, ezért Kárpát-medencei mutációnak fogható fel. Minthogy ellene még nem alakult ki ellengén, ezért frissebbnek tekinthetjük, mint az A és a B mutációt. Erre alapos okot szolgáltat az, hogy a Kárpát-medencében önálló emberfejlődést a Riss jégkorszak végétől találhatunk. A Bükki-műveltség embere hordozhatja az AB mutációt. A Bükki műveltség embere műveltségi jegyeiben a vele azonos területen a vonalkerámiás műveltség forrása, ezért joggal felfoghatjuk úgy, hogy az azonos területen úgy szintén a vonalkerámiás műveltség műveltségi jegyeit tükröző magyarság ugyanennek a műveltségnek a továbbfejlődött folytatása. Ezt tekinthetjük a Kárpát-medencei mellérendelő műveltség forrásának 26 . 24 Legutóbb Gibbons (2000) foglalja össze Cavalli-Sforza és Renfrew elméletét a genetikai vizsgálatokat illetően és a korábbival ellentétben az aurignaci emberre vonatkozóan már nem afrikai, hanem közép-ázsiai eredetet sugall. Az alapadatokat lásd Semino (2000). Innen kétségtelennek látszik, hogy a Kárpát-medence lakói ősidők óta egymás közelében voltak és a balti, uráli embertől régen elszakadtak, ha egyáltalán kapcsolatban álltak vele. 25 Nagy (2000), p.: 64. 26 Cser (2001). 9
Page 1 and 2: 1. dia A mellérendelő szemléleti
Page 3 and 4: máshoz való viszonya azonban nem
Page 5 and 6: 2. dia sonlító példaként a mell
Page 7: 4. dia sal gyógyították meg, maj
Page 11 and 12: 9.dia 10.dia 3. Ábra Lélekjelkép
Page 13 and 14: 12. dia rozottan kis létszámú el
Page 15 and 16: 16. dia 17. dia egymásnak alá ill
Page 17 and 18: vagy melyik az értéktelen? A kér

A mellerendelo szemleleti mod.pdf - Szabir . com

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?