a válságreagáló műveletek végrehajtására történő felkészítés

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
jövőben. Másképpen, lehetőség legyen a „többnemzeti, összhaderőnemi, összfegyvernemi”
képességek kialakítására, a gyakorlások ilyen körülmények közötti
megtartására.
Az elmúlt években végrehajtott válságreagáló műveletek tapasztalatai bizonyítják,
hogy a katonáknak nem csupán a harc megvívására kell felkészülniük,
hanem egy sor olyan tevékenység végrehajtására is, amelyek nem tartoznak
szorosan a fegyveres küzdelem kérdéskörébe. Ezek lehetnek a diplomáciai, a
rendőri, a közigazgatási és az elsősegély-nyújtási feladatok.
Azokban az országokban, ahol megszüntették a sorozáson alapuló hadkiegészítést,
alapjaiban célszerű megváltoztatni az „alapkiképzés” korábbi gyakorlatát
is. Meghatározó lett, hogy a katonai szolgálatot önként vállaló, motivációval
rendelkező, együttműködést igénylő szerződéses katonát kell felkészíteni
a katonai szakma alapismereteinek elsajátítására. Mindezt úgy kell
végrehajtani, hogy a katonák kellő alapot kapjanak a további ismeretek megszerzéséhez.
Ez az újrendszerű képzés biztosítja a pozitív élmények megszerzését
a katonák számára. Egy következő sajátosság lehet, hogy az alapismeretek
elsajátítását egyénre szabottan célszerű végrehajtani a sikerélmények megszerzése
érdekében. Ez azt jelenti, hogy a kiképző, a felkészítő igazi mestere a
szakmájának, rendelkezik bizonyos pedagógiai ismeretekkel, és ennek alapján
képes átadni szakmai tudását a katonáknak.
A megszerzett tudás vizsgával történő ellenőrzése a katona előtt legyen ismert,
tudja azt, hogy milyen szempontok, milyen követelmények teljesítése
alapján értékelik, milyen szint elérése, milyen értékelést eredményez, melyek a
továbblépés, az előrelépés feltételei.
A témával foglalkozó kutatók másik csoportjának véleménye szerint a válságreagáló
műveletekben a feladatok végrehajtása olyan stresszhelyzetbe hozhatja
a katonákat, amelyekre a kiképzés során célszerű őket felkészíteni. Valóban,
a kiszolgáltatott, sérült, halott, éhező, nyomorban élő, segítségre szoruló
emberek, gyerekek sokaságának látványa olyan hatással lehet a békeműveletek
résztvevőire, ami akadályozhatja a feladat eredményes végrehajtását.
Az előző részben kitértünk a fegyveres erő képességével, harcképességével
kapcsolatos elméleti és gyakorlati elemek vizsgálatára. Mint azt számos kutató
állítja, a fegyveres erő képességének vannak olyan területei, amelyek biztosítása
elsősorban pszichikai állóképességet és megfelelő szintű morális állapotot igényel.
A harcképesség tehát nemcsak technikai-szakmai képességet feltételez, amely
a hagyományos katonai felkészítési és kiképzési rendszerek módszer és
eszközrendszerével alakítható ki. A harcképesség olyan, az egyéni és csoportteljesítményt
befolyásoló pszichofizikai állóképesség és interperszonális konfliktuskezelő
képesség megfelelő szintű kialakítását is igényi, amelynek alapja
a megfelelő egyéni csoport konfliktuskezelő képesség viselkedési stratégiájának
és a hatékony stressz kezelő és regenerálódó képesség kifejlesztése.
86