VILLÁMHÁBORÚ AZ ÖBÖLBEN [AZ IRAKI SZABADSÁG ...

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK 

DR. RESPERGER ISTVÁN 

VILLÁMHÁBORÚ AZ ÖBÖLBEN [AZ IRAKI 

SZABADSÁG HADMŰVELET (OPERATION IRAQI 

FREEDOM) ELSŐDLEGES ÉRTÉKELÉSE] 

BEVEZETÉS 

Az Arab (Perzsa)-öböl térsége újra hadszíntérré vált az 1991-es Öböl-háború 

óta. Ez a második háború következetes folytatása volt az afganisztáni hadműveletnek, 

a terrorizmus elleni küzdelem, a tömegpusztító fegyverek felszámolásának 

és elterjedésének megakadályozása kapcsán az Amerikai Egyesült 

Államok részéről. Az amerikai Nemzeti Biztonsági Stratégiában meghirdetett 

preventív csapások alkalmazásával kívánja az USA megakadályozni, hogy a 

2001. szeptember 11-ei események megismétlődhessenek. 

A hadműveleti térség és az erők felvonulása 

Irak az Arab-félsziget északkeleti részén fekvő 438 317 km 2 nagyságú ország. 

Észak–déli kiterjedése 1200 km, kelet–nyugati irányban 600 km. Határainak 

hossza Törökországgal 331 km, Iránnal 1458 km, az Arab-öböllel 58 km, Kuvaittal 

242 km, Szaúd-Arábiával 814 km, Jordániával 181 km, Szíriával 605 km. 1 

Irak felszíne és vegetációja változatos formát mutat: délen és délnyugaton 

sivatagos, a Tigris és az Eufrátesz folyó között dombos nyílt terület, míg északon 

hegyvidék jellemzi. Éghajlatát tekintve a leghidegebb hónap január, 8-10 

C o -kal, a legmelegebb időszak július–augusztus, jellemzően 30-35 C o -kal. 

Lakossága 23,2 millió fő 2 , az ország népsűrűsége 53,2 fő/km 2 . A lakosság 

egynegyede városokban él, legnagyobb városai: Bagdad 4,9 millió, Moszul 1,1 

millió, Bászra 1,1 millió, Arbil 1,0 millió lakos. A népesség a vallási irányzatokat 

tekintve 54%-ban a síita 3 , míg 46%-ban a szunnita irányzathoz tartozik. 

Jelentős kisebbség a kurdok, a népesség 20%-a. 4 

1 Forrás: Aktuelle Geo-Information 2002-01. Irak. 2–3. o. 

2 A születéskor várható élettartam 65 év, az írástudatlanság 11%, az egy főre jutó hazai össztermék 

2500 USA dollár. Forrás: National Geographic Maps „Naher Osten” 2002/11. sz.; Kennedy, 

P.: A XXI. század küszöbén. 390–397. o.; Officina Világévkönyv 94/95. 15–517. o. 

3 Si’a (párt), a hetedik században létrejött iszlám frakció: a közös hitet az osztotta meg, hogy ki 

legyen a kalifa, vagyis Mohamed utóda. Ali hívei hozták létre. Alinak és fiainak követői eredetileg 

olyan pártot alkottak, „amely a Próféta családjának a kalifaságra támasztott igényét kívánta 

28

Irak geopolitikai, geostratégiai helyzete összefoglalva: 

♦ Az ország helyzetének előnyös elemei: 

— a 7. legnagyobb olajkitermelő a világon 5 ; 

— a világ 2. legnagyobb olajtartalékával rendelkezik; 

— a világ 9. legnagyobb földgáz készlete az övé; 

— a térség központi fekvésű országa; 

— katonai ereje a térségben meghatározó. 6 

♦ Az ország helyzetének hátrányos elemei: 

— élelmiszer behozatala magas (75%); 

— nagyon magas a külső adósságállománya (70 milliárd dollár); 

— a kurd kérdés problémája; 

— a síita lakosság problémája; 

— nincs kijárata a tengerre, szárazföldi ország. 7 

HADTUDOMÁNY 

támogatni.” A síat vagyis Ali Ibn Abi-Tálibnak, Mohamed unokatestvérének és vejének követői, 

Alit tartották törvényes utódnak, mivel nézeteik szerint a vezetőnek mindig Mohamed leszármazottai 

közül kell kikerülnie. Vallási vezetőiket imámoknak nevezték, az első imám pedig Ali volt. 

Az imámokat a Korán magyarázata szempontjából tévedhetetlennek tartották. Nagy szerepe van 

a vallási értelmiségnek, az ulamának is, akik közül a legnagyobb tudásúak a mudzstahidok (szorgalmasok), 

akik közül néhányan jogosultak az ajatollah (ájat Alláh = Allah jele) cím viselésére. A 

síiták ma a muzulmánok több, mint tíz százalékát (kb. 180 millió) teszik ki. Többséget Iránban, 

Irakban és Bahreinben alkotnak. Nagy számban élnek Indiában, Pakisztánban, Törökországban és 

Afganisztánba is. Rostoványi, Zs.: Mit kell tudni az iszlámról. 89. o. 

4 Forrás: Aktuelle Geo-Information 2002-01. Irak. 2–3. o. 

5 Kőolajtartaléka: 112,5 milliárd barell (1 barell=163,656 liter) Forrás: National Geographic 

Maps „Naher Osten” 2002/11. Lásd még: Kőolajkészlete: 13,4 milliárd t, kőolaj kitermelése: 

23 millió t, az egy főre jutó kitermelt olaj mennyisége: 1100 t. Forrás: Afrika és a Közel-Kelet 

földrajza (szerk.: Probáld F.) 284. o. 

6 A fegyveres erők létszáma az 1991-es Öböl háborúban 955 000 fő volt, 47 hadosztállyal. A háború 

után a létszám: 389 000 fő, 24 hadosztályba szervezve, 650 000 tartalékossal. A Hadsereg: 350 000 

fő (100 000 tartalékossal); 2600 hk. (1900 db T–55, –62; 700 db T–72), 62 támadó helikopter; 

1200 db BM–1, 2 hjmű.; 1800 db PSZH, 200 öj.lg. (2S1, 3, M–109A1), 200 sorozatvető. Légierő: 

20 000 fő, 316 repülőgép (6 bombázó, 130 vadászbombázó, 180 vadász (MiG–21, –23, –25, –29, 

F–7, Mirage). Haditengerészeti erői: 6 őrhajó, 80 egyéb hajó. Forrás: Cordesman, A.: Iraqi Army 

In: The Military Balance 2002/2003. The International Institute for Strategic Studies (IISS). Irak 

katonai kiadásai 2000-ben 1,47 milliárd USA dollárt tettek ki, ami egy főre vetítve 64 USA dollárnak 

felelt meg. Az ország GDP-jének 9,7%-át fordította katonai kiadásokra. Forrás: The 

Military Balance 2001/2002. The International Institute for Strategic Studies (IISS) 2002, 265. o. 

7 Irak az Arab-öblöt csak a Shatt el Arab folyón éri el, ami egy kb. 100 kilométer hosszú vízi út, ahol 

közös mederben folyik a Tigris, az Eufrátesz, majd délebbre az iráni Karun folyó is ide torkollik. A 

jelenlegi iraki–iráni határt az 1639. évi zohabi szerződés nem rögzítette egyértelműen. Az 1847. évi 

erzerumi szerződés az egész keleti partot a Török Birodalomnak ítélte. Ez a viszály oka, ugyanis a 

határfolyóknál általában a folyó középvonalát adják meg határként. Ezt a gondot 1913-ban, a törökperzsa 

határ meghatározásakor próbálták pótolni, de csak a Mohammerah iráni kikötőnél szabták 

meg határként a folyó fő sodorvonalát. Ezt később kiterjesztették 1937-ben Abadan iráni kikötőre is. 

Lásd bővebben: Makai Gy.: Olaj és fegyver az Arab-öbölben. Kossuth, 1975, 203. o. 

29


Összegzés 

♦ a térség olajtartalékai, olajkitermelése, olajexportja által döntő szerepet 

tölt be a világ energiaellátásának biztosításában; 

♦ a népesség gyarapodása nagyon gyors (Irak 16 millió főről 27 millióra, 

Irán 55 millió főről 70 millióra, Szaúd-Arábia 15 millióról 24 millió főre 

nőtt a 2000. évre); 

♦ a térségben élő 22-25 milliós kurd kisebbség (Irak 5 millió, Irán 6 millió, 

Szíria 1,3 millió, Törökország 13 millió fő) sokáig problémák, konfliktusok 

okozója lesz az országokon belül és az országok között; 

♦ az iráni területen élő közel 40 milliós síita muzulmán lakosság egyre 

erősebb befolyást gyakorol, elsősorban Irakra, valamint a térség többi 

muzulmán vallású lakosságára; 

♦ a térség katonai biztonságát legjobban a tömegpusztító-, vegyi-, és biológiai 

fegyverek megszerzésére törekvő országok veszélyeztethetik. 

A felvonuló szövetséges erőkről (USA), a más Szövetséges erőkről, illetve az 

iraki fél felvonuló erőiről a következő oldalakon találhatók ismertető táblázatok. 

(Lásd az 1–3. sz. táblázatokat.) 

A HADMŰVELETI TERVEK 

A szövetségesek hadműveleti elgondolása 

A fő célkitűzéseket a Szövetséges Fegyveres Erők Főparancsnoksága 8 így fogalmazta 

meg: 

♦ a fő politikai cél volt megbuktatni a Szaddám rezsimet, valamint megakadályozni 

a hatalomba való visszatérését; 

♦ elhárítani a diktatúra rendelkezésére álló tömegpusztító fegyverek bevetését; 

♦ sokkoló és lefejező jellegű csapásokkal („shock and awe”) megtörni az 

iraki fegyveres erők ellenállását; 

♦ szétrombolni az iraki rezsim katonai és politikai vezetési képességeit; 

♦ megóvni a lakosságot, elérni az állami vezetés, a Baath Párt és a civil 

lakosság szétválasztását; 

♦ megakadályozni az olajlétesítmények rombolását, az olajkutak felgyújtását, 

elkerülni egy környezeti katasztrófát. 

A Szövetségesek eredeti hadműveleti elgondolása a szárazföldi hadműveletre 

gyors, kétirányú csapást tartalmazott, délről és Törökország területéről kiindul- 

8 Commander in Chief, Central Command — CINCCENTCOM. 

30

MEGNEVEZÉS 

3. (USA) Hadsereg Parancsnokság 

3. (USA) lövész ho. 1. dd., 2. dd., légi száll. dd. 

ho. tü., mü.dd. 

24. hdt. száll. csoport 

101. (USA) 

lé. száll. ho. 

1. (USA) (lovas) 

páncélos hadosztály 

A felvonuló szövetséges erők (USA) 

1. számú táblázat 

ALÁRENDELTEK LÉTSZÁM FELSZERELÉS MEGJEGYZÉS 

1. dd., 2.dd., 3. dd. 

101., 159. légi száll. dd. 

ho. tü. 

1. dd., 2. dd.,3. dd. 

3. BCT, 4. dd. 

ho. tü., ho. mü. csapatok 

4. (USA) löv. ho. 1. dd., 2. dd., 3. dd. 

4. légi száll. dd. 

ho. tü 

10. (USA) he. ho. 14. löv. e. 2. z. 

15. löv. e. 2. z. 

10. kat. rendőr z. 

tü. e. 

12 000 

16 000 

18 000 

22 000 

500 

250 helikopter, 

70 db AH–64 

APACHE helikopter 

BCT — 

Brigad Combat Team — 

dandár harccsoport 

31

MEGNEVEZÉS 

82. (USA) ldt. ho. 2. ldt. dd. 

3. BCT 

1. tengerészgyalogos 

hadosztály 


1. tgy. e. 

5. tgy. e. 

7. tgy. e. 

1., 2., 4. log. csoport 

1. MEF 25/2., 25/3. tgy. z. 

4. deszant. z. 

4. k. pc. feld. z. 

1 200 

23 000 

8 600 

2. MEF 6/2. tgy.z 1 100 

ÖSSZESEN 

167 300 

MEF — Marine 

Expeditionary Forces — 

tengerészgyalogos 

expedíciós erők 

Megjegyzés: 

Az amerikai haditengerészeti erők állományából: 7 repülőgép hordozót (carrier battle group) 

(A. Lincoln, Kitty Hawk, Constellation, Nimitz, Roosvelt, Truman), valamint kiszolgáló és biztosító erőket vezényeltek a térségbe. 

Forrás: 

www.globalsecurity.org/mlitary/ops/iraqi freedom-numbers.htm/ 

32

MEGNEVEZÉS 

1. (GB) pc. ho. 7. pc. dd. 

Ausztrál Fegyveres Erők 

19. g. dd. 

Más Szövetséges erők 



Királynő Dragonyos gárda e. 

Királyi Skót Dragonyos e. 

1. Királyi pc. e. 

2. „Black Watch” e. z-a 

1. Királyi lövész e. z-a 

3. Királyi tü. e. 

1. t. Királyi ír e. 2. eje. z-a 

16. lé. tám. dd., 

101. log. dd. 

102. log. dd. 

SFTG (AUS) 

5. légi száll. e. 

16. légv. e. 

12 000 Challenger–2 hk. 

1 000 

Saxon hjmű. 

Warrior hjmű. 

Challenger-2 hk. 

Warrior hjmű. 

AS90 öj. lg. 

(GB — brit) 

Speciális Erők Csoportja — 

Special Forces Task Group 

33

MEGNEVEZÉS 


4. (CZ) vv. z. 706 (CZ — cseh) 

(SLO) vv. alegység 69 (SLO — szlovák) 

Hadműveleti Manőverező 

Csoport (PL) 

200 (PL — lengyel) 

vv. z. (UKR) 500 (UKR — ukrán) 

ÖSSZESEN 

24 777 

Megjegyzés: 

A szerző a felvonuló erők felsorolásánál főként a szárazföldi hadműveletben résztvevő erőket ismerteti. 

A britek a Királyi Légierő (Royal Air Force) 100 db repülővel, 27 db helikopterrel, összesen 7000 fővel vett részt a hadműveletben. 

A Királyi Haditengerészet (Royal Navy) 4000 fővel, (1 repülőgép-hordozóval Ark Royal) valamint 

tengeralattjáró és egyéb felszíni egységekkel támogatta a hadműveletet. 

Forrás: 

Eder, P.–Hofbauer, G.: Militärische Lage am Persischen Golf. In: ÖMZ 2003/3. sz., 379. o. 

34

MEGNEVEZÉS 

3. hadtest 51. gl. ho. 

6. hk. ho. 

11. löv. ho. 

4. hadtest 10. hk. ho. 

14.,18. löv.ho. 

?. löv. ho. 

Köztársasági 

Gárda 

Az iraki fél felvonuló erői 

ALÁRENDELTEK FELSZERELÉS ELHELYEZKEDÉS MEGJEGYZÉS 

„Hamurappi” ho. 

8.,41., 3. hk. dd. 

26. löv. dd. 

„Medina ho. 

2.,17. hk. dd. 

14. 15. gl. dd. 

„Al-Nida” ho. 

10. hk. dd. 

42. gl. dd. 

43. gl. dd. 

3. löv. dd. 

T–55 hk. 

BTR–60, –80 PSZH 

T–55 hk. 


T–72 hk., 

BMP–1/2 hjmű. 


Bászra, Al-Nasiriya Egy iraki ho. létszáma általában 

8-10 000 fő 

Al-Kut, 

An Najaf 

Bagdad Az elit alakulatnak számító 

ho.-ok fegyverzete: 

250 T–72 hk., további 

250 PSZH, BMP, 

SA–14, és SA–16 típusú 

könnyű légvédelmi rakéták, 

önjáró lövegek. 

35

MEGNEVEZÉS 

2. hadtest 3. hk. ho. 

15. löv. ho. 

34. löv. ho. 


2. löv. ho. 

8. löv. ho. 

38. löv. ho. 

?. löv. ho. 


?. gl. ho. 

4. löv. ho. 

7. löv.ho. 

16. löv. ho. 

ALÁRENDELTEK FELSZERELÉS ELHELYEZKEDÉS MEGJEGYZÉS 

T–55 hk. 


T–55 hk. 


T–55 hk. 


Tikrit 

Kirkuk 

Megjegyzés: 

Az iraki fegyveres erők harckészültségi mutatói a szakértők szerint a Köztársasági Gárda egységeinél 80%, más csaptoknál 50%-os volt. 

Forrás: Center for Defense Information, www.globalsecurity.org. 

A hadrendi számozásánál a bizonytalan elemek abból adódnak, hogy több alakulat a Szövetségesek csapásainak következtében felmorzsolódott, 

illetve több esetben a katonák elhagyták alakulataikat 

Arbil 

Forrás: 

Global Security, Center for Defense Information. In: Stern 2003/12. sz., 12–14. o. 

36

HADTUDOMÁNY 

va, — együttműködve a speciális és a különleges hadviselést folytató erőkkel, 

a légi szállítású és légideszant alakulatokkal — minél előbb elfoglalni és birtokba 

venni a két nagyvárost, Bászrát és Bagdadot, valamint biztosítani a 

Bászra környéki és Kirkuk környéki főbb olajmezőket. 

A módosított elgondolásra azért volt szükség, mert Törökország parlamentje 

elutasította a szárazföldi erők török területről történő bevetését, így néhány 

alakulat jelentős időveszteséggel tudta megkezdeni harctevékenységét, valamint 

a kétoldali északról és délről indított támadás lehetősége időben eltolódott, 

csak a déli irányból kezdődött meg a hadművelet. (Lásd A Szövetségesek 

hadműveleti elgondolása ábrát.) 

Az irakiak hadműveleti elgondolása 

Az iraki felső katonai vezetés — tanulva az 1991-es háborúból — most nem nyílt 

terepen kiépített harctevékenységi körzetekben, hanem a Szövetségesek várható 

főbb támadási és előremozgási útvonalai mentén helyezték el haderejüket. 

A védelem főerőkifejtését a Szövetségesek két várható támadási irányában alakították 

ki: BAGDAD védelmére a Köztársasági Gárda három hadosztályával és 

speciális alakulataival, BÁSZRA védelmére összpontosítva pedig lépcsőzetesen, öt 

hadtesttel. A haderő közel 200 km széles sávban, mintegy 800-900 km mélységben 

készült fel a támadók visszaverésére. A fő előremozgási útvonalak szárnyaiba 

tervezett manőverekkel akarták a támadást lassítani, illetve a lakott településeken 

előkészített ellenállási körzetekkel, az elővárosokban elhelyezett mozgékony tartalékok 

alkalmazásától remélték a támadás lassítását vagy megállítását, valamint 

kiterjedt gerilla és aszimmetrikus hadviselési módszerekkel kívántak operálni. 

Elgondolásuk lényege az volt, hogy elhúzódó harctevékenységre késztessék a 

Szövetségeseket, ezzel elérjék a nemzetközi közvélemény támogatását, valamint a 

harccselekmények befejezését. (Lásd Az iraki csapatok csoportosítása ábrát.) 

A HADMŰVELET LEFOLYÁSA 

Az első szakasz (2003. 03. 22–2003. 03. 25.) 

A háború első szakasza 40 db cirkáló rakétával BAGDADRA mért csapással, valamint 

a szárazföldi erők támadásának kibontakozásával kezdődött meg AL FAW és 

UM QUASR városok és a BÁSZRA környéki olajmezők elfoglalásáért. 

A támadók [3. (USA) gépesített hadosztály, az 1. (USA) tengerészgyalogos 

hadosztály és az 1. (GB) páncélos hadosztály] 120-150 km széles sávban kezdték 

meg a benyomulást iraki területre, miközben a speciális erők Nyugat- 

Irakban és az északi kurd területeken kezdték meg tevékenységüket. A Szövetségesek 

támadását az irakiak heves ellenállása fogadta, a meglepetés elmaradt, 

37


hiszen a támadó erőket a vártnál szervezettebb ellenállás, valamint az 1991-es 

háborútól eltérő harctevékenység fogadta. A Szövetségesek további hadműveletének 

biztosítása érdekében létfontosságú volt UM QUASR kikötő elfoglalása 

(03. 23.), és az aknáktól történő mentesítése. A támadás gyorsan tért nyert, a 3. 

ho. erői már 03. 22-én 150 km-t tettek meg iraki területen, 03. 25-én, pedig 

már bevették AS SAMAWAH várost, és mintegy 160 km-re álltak BAGDAD-tól. 

Az irakiak több ellentámadással kísérleteztek, általában század erejű kötelékekkel 

(10 db T–55 hk.) BÁSZRA környékén, de rendre megsemmisítette őket 

a Szövetséges légierő valamint a TOW páncéltörő rakéták tüze. 2003. 03. 25ig 

a Szövetségesek 4700 bevetéssel támogatták a szárazföldi csapatok előrenyomulását, 

valamint az első héten összesen 601 cirkáló rakétával és 2200 db 

precíziós bombával igyekeztek az iraki vezetési pontokat, csapatösszevonásokat 

támadni. 9 (Lásd A harctevékenységek első szakasza ábrát.) 

A második szakasz (2003. 03. 26–2003. 04. 02.) 

A britek tevékenységét a BÁSZRA város elfoglalásáéért folytatott erőfeszítések, és 

az amerikai csapatok BAGDAD irányába történő előrenyomulása jellemezte, KAR- 

BALA és AL KUT városok magasságáig. A főcsapás irányában támadó 3. (USA) g. 

ho. KARBALA irányába nyomult előre, míg az 1. (USA) tgy. ho. AL KUT várost 

fenyegette. A 82./2. (USA) légideszant dandár AL AMARAM várost ostromolta és 

vette be sikeresen. Ezzel a manőverrel a későbbi szakaszban az amerikai erők 

három irányból összetartó csapással fenyegethették az iraki fővárost és elérték, 

hogy a főváros felé támadó csapatok szárnyait biztosítani tudták, valamint a BÁSZ- 

RA környéki iraki erők visszavonulási útját is elzárták. A bennrekedt erők 03. 26án, 

mintegy 70-150 harcjárművel kísérletet tettek a kitörésre, de az amerikaiak 

elszigetelték a harccsoportot és légierővel, páncéltörő eszközökkel valamint a 

harckocsik tűzcsapásaival megsemmisítették az iraki köteléket. 10 A 3. ho. erői 

tovább támadtak és (03. 29-én) elérték AN NAJAF-ot majd KARBALA városát. 

03. 27-én a britek AL FAW városnál megsemmisítettek 14 db T–55 harckocsit, 

további hármat BÁSZRÁ-ban, valamint befejezték az aknamentesítést UM 

QUASR városánál. 

KARBALA városnál a 101. légideszant hadosztály A–10 csatrepülői az iraki 

„MEDINA” hadosztályt támadták, és jelentős veszteséget okoztak neki, majd 

század erejű ellentámadást hiúsítottak meg 2 db T–55 harckocsi, 15 technikai 

eszköz és 1 db löveg kilövésével. Egy A–64 APACHE harci helikopter kötelék 

9 Forrás: In: www.globalsecurity.org/mlitary/ops. 

10 Ezen a napon veszítette el első harckocsijait és harcjárműveit az amerikai fél, kettő darab M1- 

ABRAMS harckocsit, valamint egy darab M2-BRADLEY harcjárművet. Egy fő kezelőszemélyzet 

halt meg. A Szövetségesek összes harckocsi vesztesége 14 darab volt, ebből 2 teljesen 

megsemmisült, de a kezelőszemélyzetekből csupán 1 fő veszítette életét. 

38

HADTUDOMÁNY 

32 gépe közül 30 helikopter kapott géppuska találatot, ezek közül egy helikopter 

lezuhant. 

A Nyugat-Irakban harcoló speciális erőket több, civil ruhába átöltözött katona, 

valamint öngyilkos merénylő támadta meg. 03. 26-án Észak-Irakban a 

173. (USA) légideszant dandár 1000 fővel és 160 speciális erővel ARBIL város 

környékén landolt, és a kurd erőkkel együtt megkezdték az iraki 5. hadtest 

harcjárművek nélküli, alacsonyabb harcértékű csapatainak kiszorítását az 

északi területekről, azzal a céllal, hogy mielőbb biztonságba helyezzék a 

KIRKUK környéki olajmezőket. Ezzel létrehozták a Szövetségesek úgynevezett 

„északi frontját”, így is megosztva az iraki védő felet erői koncentrálása terén. 

A főcsapást végrehajtó erők már 80 km-re álltak BAGDAD-tól. 

A bevetések száma ebben az időszakban: 8400 bevetéssel támogatták a szárazföldi 

csapatok előrenyomulását, 1700 csapásmérés történt valamint 100 cirkáló 

rakétával és 5500 precíziós bombával igyekeztek az iraki vezetési pontokat, csapatösszevonásokat 

támadni. A Szövetségesek a hadművelet megkezdése óta 400 

üzemanyag-szállító gép bevetést hajtottak végre, közel 20 millió gallon (1 gallon = 

3,785 l) üzemanyagot biztosítottak légi utántöltéssel. 11 A hivatalos jelentések szerint 

a Szövetségesek vesztesége: 28 halott, 16 eltűnt, 107 sebesült. Két M2- 

ABRAMS harckocsi, egy darab M2-BRADLEY harcjármű, egy darab UH–1, egy 

darab UH–60 helikopter. (Lásd A harctevékenységek második szakasza ábrát.) 

A harmadik szakasz (2003. 04. 03–2003. 04. 09.) 

A BAGDAD elfoglalásáért indított támadás a Szaddám Husszein repülőtérért 

folytatott küzdelemmel vette kezdetét. Az irakiak a főváros védelmére a külső 

körön, északon a Köztársasági Gárda elit hadosztályait, a „HAMURAPPI”-t, 

keleten az „AL NIDA”-t, délen a „MEDINÁ”-t rendelték. A hadosztályok a 

város külső kerületeit, a főbb megközelítési útvonalakat biztosították. A második 

középső körben speciális erőiket 12 , míg a legbelső körben a Szaddamhoz 

hű „FEDAYEEN”-t és Szaddám testőrségét 13 tervezték bevetni. A repülőtér 

védelmét két harckocsi zászlóalj, két gépesített lövész zászlóalj valamint egy 

gyalogos lövész zászlóalj készítette elő. A külső kör elérése után az iraki vezetés 

a tömegpusztító fegyverek bevetését is kilátásba helyezte. 

A Szövetségesek a város elérésekor több dandár harccsoportot (Brigade Combat 

Team — BCT) hoztak létre a város- és helységharchoz. Az 1. dandár harccsoport 

04. 04-én nyomult be a repülőtérre, ahol megkezdte a terület birtokbavételét 

11 Forrás: Eder, P.–Hofbauer, G.: Militärische Lage am Persischen Golf. In: ÖMZ 2003/3. sz., 381. o. 

12 Ez speciális erő 4 dandárnyi kötelék, melynek a feladata lett volna a helységharc megvívása. 

1998-ban a létszámuk 15-16 000 fő volt. A főbb útvonalakat, a légvédelmet biztosították egy 

könnyű harckocsi zászlóaljjal és könnyű légvédelmi rakétákkal. 

13 Szaddám féle elit alakulat, a „Saddam’s Fedayeen” (Saddam’s Men of Sacrifice — Szaddám szent emberei) 

18-20 000 fő valamint a Testőrség 9000 fő. Forrás: Cordesman: Iraqi Army. In: www.cdi.org. 

39


és a folyamatos iraki ellentámadások visszaverését. A támadást a légierő 3 óra 

alatt 250 bevetéssel támogatta, melynek következtében megsemmisítették az iraki 

páncélos erőket és harcjárműveket. Így a repülőtér az este folyamán a Szövetségesek 

kezére jutott. Veszteségük: 1 halott, 8 sebesült és egy UH–1 helikopter volt. 

A többi Szövetséges erő folytatta az előrenyomulást BAGDAD irányába, illetve 

az elfoglalt területeken számolta fel a szórványos ellenállást. A tengerészgyalogos 

hadosztály erői támadták az „AL NIDA” ho. erőit, míg a speciális 

erők Nyugat-Irakban elfoglalták az iraki vegyvédelmi kiképző központot. 

Közben a britek AZ ZUBAYR városban 56 db rövid hatótávolságú harcászati 

rakétát helyeztek biztonságba. 14 

04. 05-én a „MEDINA” ho. AS SUWAYRAHnál 11 db T–72 harckocsit, 12 

légvédelmi eszközt, 20 tüzérségi eszközt, 1 db BMP harcjárművet és 4 vontatót 

veszített el egy ellentámadás folyamán. A délutáni órákban a Szövetségesek 

megsemmisítették a hadosztály harcálláspontját, így a hadosztály szervezett 

ellenállást már nem tanúsított. A foglyok száma közel 6000 volt. 

04. 06-án BÁSZRÁban a britek megölik „Vegyi Alit” 15 , az iraki vegyifegyverkezés 

irányítóját. Északon KALAK térségében „baráti tűzben” 16 meghal 

18 kurd harcos és 44 megsebesül. A halottak között van Wajczek Barzani, a 

Kurd Demokratikus Párt (KDP) egyik vezetőjének fia. 

04. 07-én a 2. dandár harccsoportja 100 páncélozott harcjárművel behatolt 

BAGDAD központjába, birtokba vették Szaddám egyik palotáját. 600 irakit és 

70 technikai eszközt semmisítettek meg a nap folyamán. Saját veszteségük 2 

halott és 2 európai újságíró, valamint 1 db PUMA és 1 db A–10 csatarepülő. A 

Szövetséges légierő KIRKUK és ARBIL, valamint MOSZUL városoknál támadta 

az iraki állásokat. 

04. 08-án történt az iraki ellenállás utolsó ellentámadása, melyet rövid idő alatt 

megállítottak. Ezen a napon érte harckocsi találat a Palestin Hotelt, aminek követ- 

14 Irak összesen 516 db közepes hatótávolságú SCUD-B rakétát lőtt ki Iránra 1988. február és 

október között valamint 93 darabot indított 1991-ben Izraelre. A további tesztek során 69 db-ot 

használtak fel. Az ENSZ speciális ellenőrei (United Nations Special Commision — UNSCOM) 

48 darab nagy távolságú rakétát semmisítettek meg az 1991-es Öböl-háború befejezése után. 

15 A Szaddám rokonság egyik kulcsfigurája Ali Hasszán al-Madzsid tábornok, Szaddám unokatestvére, 

akit a kurdok csak „Vegyi Alinak” neveztek. Ő parancsnokolt ugyanis annak az iraki 

alakulatnak, amelyik vegyi fegyvereket vetett be 1988-ban a kurdok lakta Halabijában. Ő volt 

1990-ben Kuvait kormányzója, és állítólag ő vezette az Öböl-háború utáni kurd és síita felkelések 

leverését is. Tagja volt a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának, és Szaddám megbízható 

szövetségese volt. A hír nem bizonyult igaznak, mert „Vegyi Alit” 2003. augusztus második 

felében a kurdok fogták el és adták át az amerikaiaknak. 

16 A „baráti tűzről” (friendly fire), megoszlanak a szakértői vélemények. A háború folyamán 1 alkalommal 

történt „föld–föld” baráti tűz kiváltása, míg az összes többi esemény a „föld–levegő”, „levegő–föld” 

kategóriába tartozik. A katonai szakértők — bár sajnálatosnak tartják az eseményeket 

— az akciók gyors lefolyásával, a hadműveletek feszített ütemével illetve nagy kiterjedéssel (amerikaiak 

500 km mélység, britek 150 km), főként pedig a személyi mulasztásokkal magyarázzák. 

40

HADTUDOMÁNY 

keztében az Al Dzsazira tévétársaság 2 munkatársa halt meg. A tengerészgyalogos 

erők AL AZIZIYAH térségében a DIYLAH folyón vettek birtokba átkelőhelyeket. 

A 101. légideszant hadosztály erői AN NAJAF városát biztosították. A hadifoglyok 

száma 7500 fő. 

A Szövetségesek közel 2500 bevetéssel, ebből 1450 csapásméréssel, 4000 precíziós 

bombával támogatták a szárazföldi csapatok harctevékenységét. (Lásd A harctevékenységek 

harmadik szakasza, és Az iraki erők Bagdad térségében ábrákat.) 

A negyedik szakasz (2003. 04. 10–2003. 04. 14.) 

04. 10-én, az északi fronton kibontakozott a támadás KIRKUK, MOSZUL és 

TIKRIT irányában. 04. 11-én elesik MOSZUL, 04. 14-án TIKRIT. 

A Szövetségesek a negyedik időszakban 3400 bevetéssel 200 precíziós 

bombával támogatták a szárazföldi csapatok előrenyomulását. (Lásd A harctevékenységek 

negyedik szakasza ábrát.) 

ÉRTÉKELÉS 

A hadművelet általános értékelése 

Ha figyelembe vesszük, hogy az iraki hadsereg a XX. század hadseregeként 

vett részt a háborúban, megállapíthatjuk a következő jellemzőket: egyértelmű 

a kihatása az 1991-es háborúnak, a hadsereg mennyiségi és minőségi mutatóinak 

tekintetében. Nagyon korlátozott képességek a haditengerészet és a légierő 

vonatkozásában 17 , semmilyen felderítési és adatszerzési lehetőség az ellenségről, 

azaz elégtelen információ a döntések meghozásához. 

Ezzel ellentétben a Szövetségesek a XXI. századi haderőt, a „hálózat központú 

hadviselést” (Network Centric Warfare — NCW), a korlátlan légi uralmat, 

az információs hadviselést, a pszichológiai hadviselést, a speciális összhaderőnemi 

(joint) hadviselést testesítették meg, amihez az ellenség valós időben, 

minden év és napszakban elérhető helyzetképe járult hozzá, amivel az 

ellenség minden tevékenységét nyomon követhették. Az amerikai haderő a „képesség 

alapú” hadviselésről áttért a „hatás alapú” hadviselésre. Ebben a háborúban 

a bevetet fegyverek 85%-a már precíziós vezérlésű, az NCW lehetővé teszi 

a törzsek számára a leghatásosabb és leghatékonyabb haderőnem, fegyverhordozó, 

valamint fegyvertípus kiválasztását. Az ellenség helyzetének valós idejű 

ismerete lehetővé tette a csapások koordinálását, a megfelelő válaszlépések 

17 1991-óta északon a kurdok (északi szélesség 36 o -tól), délen a síita lakosság védelmében (északi 

szélesség 33 o -ig) létrehozott repüléstilalmi övezetekben tiltott volt a repülés az iraki légierő számára. 

41


végrehajtását. Ez volt az a háború, ahol a repülőgépek 10 bevetésből 8 alkalommal 

a felszállás után, a levegőben kapják meg a feladatot, a célpontot. 

A szövetségesek hadműveleti elgondolása 

A hadműveleti elgondolás kialakításánál, egyértelműen kísértett Koszovó árnyéka, 

hiszen a hadműveletet jogi megalapozás, a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül 

hajtották végre. Ezért a hadművelet mielőbbi befejezése, kevés polgári veszteség 

okozása, a környezeti károk elkerülése, a repülőtechnika bevetése a legkisebb 

veszteséggel, elvekkel került megtervezésre. A beavatkozást „két szálon folyó” 

műveletnek nevezhetjük, aminek értelmében a Szövetségesek az iraki fegyveres 

erőkre mért csapásokkal a Szaddám rendszer katonai technikai eszközeit kívánták 

elpusztítani, a másik szálon pedig a lakosságtól kívánták elszigetelni a kormányzati 

erőket. A pszichológiai hadviseléssel is ezt alapozták meg, hiszen a ledobott 

röplapok 18 tudatták, hogy az iraki nép nem ellensége a Szövetségeseknek, csak a 

diktátort kívánják eltávolítani a hatalomból. A hadművelet tervezésekor a tervezők 

figyelme kiterjedt a hosszú idő óta fennálló hiányos egészségügyi és élelmezési 

helyzetre is, hiszen már a hadműveletek első hetében biztosító, illetve humanitárius 

tevékenységet is végeztek az elfoglalt területeken. A hadművelet megmutatta, 

hogy a háború és a konfliktus utáni időszak az új típusú válságoknál nem különíthető 

el egyértelműen. A hadművelet erős oldalaként értékelhetjük a sebészi pontosságú 

csapások megtervezését, a gyors döntésre való törekvést, az eredeti elgondolásban 

megtervezett gyors, kétirányú csapást BAGDAD irányába, a speciális erők 

feladatának megtervezését. A gyengébb oldalnak tekinthetjük: a török elutasítás 

után a tartalék terv hiányát, a rugalmatlan reagálást, a megnyúlt szállítási és utánpótlási 

vonalak biztosításának megtervezését, valamint a megkerülő vagy átkaroló 

manőverek hiányát. A sivatagi terep nagy manőverszabadságot biztosított, de a 

felső katonai vezetés csak a légi szállítású- és légi deszant egységek alkalmazásánál 

tervezett nagyobb szabadsággal. A hadműveleti terület méreteiből adódóan 

(1000 km mély, 600 km széles) a tervezők jól mérték fel az iraki ellenállás főbb 

gócpontjait, de nem készültek fel és katonáikat sem készítették fel az iraki katonák 

és civilek öngyilkos akcióira, illetve a hadviselés szabályaitól eltérő tevékenységekre, 

az aszimmetrikus hadviselésre. A legnagyobb hiányosságot a könnyű fegyverzetű 

csapatok alkalmazásának megtervezésénél láttuk, ahol is a Szövetségesek 

nagyobb problémával is szembesülhettek volna Észak-Irakban, ha az ellenük harcoló 

hadtest nagyobb méretű, offenzívabb jellegű tevékenységet folytat. 

18 A Szövetségesek 4. pszichológiai hadviselés csoportja a háború előtt 13 millió, a háború 

folyamán további 37 millió röplapot dobott le Irak déli és középső részén. A röplapok tartalma 

az ellenállás értelmetlenségéről próbálta meggyőzni a lakosságot és a katonákat, valamint 

arról, hogy a Szövetségesek igazi ellenfele Szaddám Husszein. Forrás: Brouns, T. őrnagy (USA): 

Psychologische Kriegsführung (PSYOP) der Operation „Iraqi Freedom”. Előadás a német 

Hamburgi Vezetési Akadémia vezérkari hallgatói számára 2003. 07. 04-én Hamburgban. 

42

Az iraki fél hadműveleti elgondolása 

HADTUDOMÁNY 

Az iraki fegyveres erők hadműveleti elgondolása teljesen új alapokra helyeződött 

az 1991-es háborúhoz képest. A rendelkezésre álló 5 magasabbegység (hadtest) és 

a Köztársasági Gárda három hadosztálya két hadműveleti irány (BÁSZRA–BAG- 

DAD, MOSZUL–BAGDAD) lezárására, BÁSZRA és BAGDAD védelmére helyezte a 

védelem főerőkifejtését. A korábbi háborúban megszokott kiépített védőállások 

helyett a lakott települések peremén, azok házaiban, nem egyszer a védett objektumok 

(kórházak, mecsetek) közelében helyezték el harcjárműveiket, technikai 

eszközeiket. A tervezésnél maximálisan figyelembe vették a saját országukon 

belüli politikai, etnikai és vallási viszonyokat is. A kurd területek déli peremén 

jelölték ki az 5. hadtest védelmi vonalát, hiszen itt számoltak a kurd lakosság támadásával. 

A Köztársasági Gárda, a Speciális erők, a testőrség BAGDAD védelmére 

történő felkészítése is előrelátó volt, hiszen az első háború tapasztalatai szerint 

az iraki fegyveres erőknek nincs lehetősége nyílt területen felvenni a harcot a Szövetségesek 

modern technikai eszközeivel. A sikert az elhúzódó harccselekményektől, 

az ellenség személyi állományában okozott nagy veszteségektől, a késleltetéstől, 

a felmorzsolástól, a nemzetközi közvélemény megnyerésétől remélték. A 

védő fél előnyére írható „bentről kifelé irányuló mozgást” is sikeresen készítették 

elő, több ellentámadást terveztek. Egy képzeletbeli kör középpontjához a védő fél 

mindig közelebb van, és a kör kerületén támadóhoz képest előnyben van abban a 

tekintetben, hogy erőit egyben tudja tartani, és a rövidebben megtehető út biztosíthatja 

a támadók elleni siker lehetőségét. Természetesen ez azonos képességű és 

felszereltségű haderőkre vonatkozik. A tervezés erős oldala volt: a kétirányú hadműveleti 

irány lezárására és a nagyvárosokra összpontosított tervezés, a kedvezőtlen 

etnikai területek feladása, az ellentámadások megtervezése. A tervezés gyengébb 

oldala volt: nem rendelkeztek tervvel a délről készülő erős kezdeti csapás 

elhárítására, így BÁSZRA város nagyon hamar gyűrűbe került, valamint a két fő 

folyó medervonalának irányában a Szövetségesek gyorsan tudtak előrenyomulni. 

A hadműveleti tervezés és vezetés nem tudta fent tartani az összeköttetést a 

BÁSZRÁból kitörni igyekvő csapatokkal, így a kitörési kísérlet csődöd mondott. Az 

iraki fél legnagyobb harcászati, és egyben hadászati problémáját a saját maga 

által választott hadműveleti terület okozta, ugyanis a beépített területeken elhelyezett 

erőiket egyrészt nem tudták megfelelően vezetni, ellentámadásaikat összehangolni, 

a részenként bevetett erőket a Szövetségesek mindig fel tudták morzsolni. 

Másrészt a terület jellegéből adódóan a csapatok mozgatását, előrevonását a 

Szövetségesek nem technikai eszközökre irányuló légicsapásai is nehezen kivitelezhetővé 

tették, hiszen számos rombolás keletkezett az infrastuktúrában, így az 

ellentámadó kötelékek csak nagyon erős műszaki biztosítással tudtak a támadáshoz 

felfejlődni. A fővárosban elmaradt helység- és városharcnak is az volt a fő 

oka, hogy a Szövetségesek a technikai eszközöket részenként megsemmesítették, az 

43


előrevonási útvonalakat rombolták, a szórványos ellenlökéseket, ellentámadásokat 

elhárították, a Köztársasági Gárda hadosztály és dandár harcálláspontjait kikapcsolták, 

ami negatív hatással volt a többi csapat ellenálló képességére. Ezt erősítette, 

hogy az iraki legfelsőbb vezetés már nem tartózkodott BAGDADban. 

Az új típusú tervezés, csapásmérés, vezetés, ellenőrzés, 

a „Network Centric Warfare” 

A Szövetségesek részéről ez volt az a hadművelet, amikor a digitalizálás és az 

informatikai összeköttetés minden haderőnemmel lehetővé tette a gyors tervezést, 

döntést és csapás mérését, egyben lerövidítették a haderőnemek és törzsek 

számára a parancsnoki munka idejét. Ennek feltételei a követezők voltak: 

♦ aktuális, valós idejű helyzetkép minden haderőnem részére; 

♦ az adatcsere gyorsasága lehetővé tette a nagy rugalmasságot a helyzetek 

gyors változása kapcsán. Ennek köszönhető a magas támadási ütem és a 

kevés veszteség; 

♦ a digitális összeköttetés a tűzvezetés területén minden haderőnem részéről 

biztosította a leghatásosabb, leghatékonyabb és szinkronizált csapásokat. 

Ezekkel a csapásokkal a legnagyobb mértékben tudták az ellenség 

vezetését megbontani. 

Ennek az új vezetési rendszernek az egyik sikere a KERBALA közelében indított 

hadosztály szintű ellentámadás megállítása és szétverése. Itt mutatkozott 

meg a szárazföldi és légicsapások összehangolása, a megindított támadásra 

történő gyors reagálás, a megfelelő csapások kiváltása, a csapás, a tűz, a manőver 

koordinációja és szinkronizációja. 

Fontos értékelni a minden haderőnemet együtt alkalmazó (joint) tervezést, 

végrehajtást. A sikeres műveletek feltételei voltak: 

♦ a légi és cirkáló rakétacsapások; 

♦ a páncélozott eszközök gyors és koncentrált támadása; 

♦ a folyamatos légi-, és tűztámogatás; 

♦ a speciális, légideszant-, és légi szállítású alakulatok kreatív felhasználása; 

♦ a tengeri erők tűzcsapásai; 

♦ és ezen elemek szinkronizációja. 

A kölcsönös támogatás a helyzetkép állandó rendelkezésre állásából adódóan a 

leghatásosabb volt, aminek az alapja a folyamatos adatcsere lehetősége a haderőnemek, 

fegyvernemek között. 

A következő megállapítás, hogy a hagyományos jellegű technikát a forradalmian 

új technikai eszközök egészítették ki, szintén a hadművelet tanulságai 

közé tartozik. A hagyományos elem minden vezetési szinten a páncélozott és 

nem páncélozott technikai eszközök voltak, a forradalmian újak pedig a veze- 

44

HADTUDOMÁNY 

tési, információs valamint a precíziós fegyverek hatásából adódtak, melyeket a 

speciális alakulatok tevékenysége egészített ki. 

A szárazföldi csapatok és fegyvernemek 

tevékenységének értékelése 

A különböző típusú nehéz, közepes és 

könnyű fegyverek értékelése 

A páncélos fegyvernem egyértelműen a nehéz fegyverekhez tartozik. A hadműveletek 

tapasztalatai alapján meg kell állapítanunk, hogy a páncélos csapatok a hagyományos 

feladatain (a terület elfoglalásán, az ellentámadások elhárításában való 

részvételen) túl, új feladatot is kaptak. A harckocsi fegyverzet nagy hatótávolságú 

lövedékein, a páncélvédettségen, a gyorsaságon és a lökőerőn túl a páncélos csapatok 

pszichológiai hatású alkalmazását is láthattuk, mikor BAGDAD központjába 

nyomultak be és ott a diktátor egyik palotáját foglalták el. A beépített területeken 

is szüksége volt a csapatoknak a harckocsikra, mert azok nélkül nem tudták a feladatukat 

teljesíteni. BÁSZRÁban például a brit tengerészgyalogos erők már az első 

napokban harckocsi megerősítést kértek a városharchoz. 

A könnyű fegyverek tekintetében a hadászati szintű légideszant hadművelet, a 

173. légi szállítású dandár kurd területen történő landolása jelentett tapasztalatokat. 

Az ilyen fegyverekkel felszerelt alakulatok nagyon jó kiegészítő csapásokat, 

manővereket tudnak a nehéz fegyverzetű csapatokkal együttműködve végrehajtani, 

de hiányosságaik kapcsán megfelelő támogatás nélkül nehéz helyzetbe is 

kerülhetnek. Tevékenységükkel elérték, hogy a nem magas harcértékű csapatokat 

kiszorították vagy visszavonulásra késztették, de a visszavonulásukat vagy 

manőverüket könnyű fegyverzetük és felszerelésük miatt nem tudták megakadályozni. 

Ezek a kivonuló csapatok TIKRIT környékére és BAGDAD irányába vonultak 

vissza. Egyértelműen hiányzott a tervezésnél a török területről tervezett 

62 000 fős nagyságú, nehéz fegyverekkel felszerelt kötelék. Úgy ítélhetjük meg, 

hogy ez a manőver az iraki 5. hadtest támadóbb jellegű tevékenysége esetén 

nagyobb problémákat is okozhatott volna a Szövetségeseknek. Míg az olajkutak 

biztosítása, a területek ellenőrzése és biztosítása, a humanitárius műveletek katonai 

biztosítása a profiljukba tartozik, a nehéz fegyverzetű kötelékek tevékenységét 

csak kisebb mértékben tudják befolyásolni. Emiatt mindenképpen szükség 

van a hadműveletek sikeres végrehajtásához a kerekes harcjárművekkel felszerelt 

közepes erőkre. Az ilyen jellegű légi szállítású és légideszant kötelékek alkalmazásakor 

mindig felmerül a megfelelő légi szállítóeszköz és kapacitás kérdése 

is. Ebben a hadműveletben közel 75 000 főt szállítottak a szövetségesek 

légi úton bevetési területükre, a terveket pedig kellő időben, a megfelelő tartalommal 

készítették elő, az összehangolásnál pedig nem jelentkeztek problémák. 

45


A speciális erők 19 tevékenységét a meghatározott hadászati, hadműveleti 

célpontok felderítésével, megjelölésével, illetve Irak területén a diktatúra főbb 

vezetőinek elfogásában jelölhetjük meg. 

A logisztikai szállítási vonalak és a mögöttes terület védelmének szükségessége 

a gerilla-hadviselést, az öngyilkos merényleteket végrehajtó személyek 

miatt mutatkozott meg a háborúban. A Szövetséges hadifoglyok a pilóták 

és a logisztikai csapatok köréből kerültek ki, mert a megnyúlt utánpótlási vonalak 

miatt kevesebb katona látta el ezek védelmét. A feladatokban az amerikaiak 

számos alkalommal alkalmaztak helikoptereket. 20 

A lakott területeken folytatott harctevékenység 

(Military Operations in Urban Terrain — MOUT) 

A város- és helységharc elemzésénél el kell választanunk a BÁSZRÁban és a 

BAGDADban folyó műveleteket. Míg a britek a műveletek során a klasszikus 

helység- és házharcot vívják a BÁSZRÁban ellenálló 3. hadtest erőivel, addig az 

amerikaiak a szakértők meglepetésére a harckocsikat és harcjárműveket gyalogsági 

fedezet és támogatás nélkül alkalmazták. Bár BAGDAD előtt átszervezték a 

csapatok harcrendjét, a dandárok létrehozták harccsoportjaikat a helységharc 

megvívásához, de mire sorra kerültek volna, az iraki védelmi rendszer összeomlott. 

A brit csapatok messzemenően felhasználták Észak-Írországban szerzett 

tapasztalataikat, de így is nagy erőfeszítésükbe került az ellenállás megtörése. 

Aszimmetrikus hadviselés 

Az aszimmetrikus hadviselés az aszimmetrikus kihívásokhoz 21 kapcsolható 

tevékenység, amikor a végrehajtók — legtöbbször saját életüket sem kímélve 

19 Az amerikai speciális erők (Special Operation Forces — SOF) a háborúban: 720. speciális 

harcászati csoport; 24. speciális harcászati kötelék; 75. „Ranger” e. 1.z.; 5. speciális erők csoportjának 

elemei, 160. speciális légi hadműveleti e. elemei; 20. speciális erők csoportja, 

mindösszesen 2700 fővel, a brit „SAS” speciális erők kb. 200 fővel támogatták a műveleteket. 

20 A Szövetségesek ellátási útvonalainak hossza az 1991-es háborúban: 4500 km-t tett ki. A napi 

ellátást: 4500 üzemanyag ellátó tartálykocsi, 34 millió liter víz, 450 db tehervonat, 62 500 fejadag 

biztosította. In: Zehrer, H.: Golfkonflikt. 162. o. 

21 Az aszimmetrikus kihívások olyan nem hagyományos vagy nem költséges ártó szándékú 

akciók, amelyek kivédésére nem készültek fel megfelelően (terrorizmus, a tömegpusztító 

fegyverek bevetése vagy azokkal való fenyegetés és az információs hadviselés). Ezt tartalmazta 

az 1997-ben elfogadott amerikai Nemzeti Katonai Stratégia. 

Az aszimmetrikus hadviselés ennek megfelelően a nem költséges, egyszerű eszközök- 

kel és módszerekkel végrehajtott — gyakran önfeláldozó — gerilla, partizán jellegű rajtaütéseket 

és egyéb akciókat magában foglaló tevékenységek köre. Nemzeti Katonai Stratégia 

(USA), 33. o. 

46

HADTUDOMÁNY 

— hajtanak végre katonai akciókat, általában a magasabb technikai színvonalon 

álló féllel szemben. Így a „gyengébb” technikai felszereltségű, a kevesebb 

kiképzést végrehajtó, általában megszállt területeken harcoló fél fegyvere, 

módszere a megszállókkal szemben. Ebbe a körbe tartoznak: öngyilkos merényletek, 

bombatámadások, logisztikai és vezetési pontok elleni akciók, tisztek, 

parancsnoki állomány elleni merényletek, utánpótlási vonalak, szállítási 

útvonalak rombolása, valamint az ellenség ellátásának, utánpótlásának akadályozása 

egyéb akciókkal. Ezen akciók felderítése legtöbbször nagyon nehéz, 

illetve alkalmazói nem tartják be a hadviselés előírásait. Irakban is számos 

alkalommal érte támadás a Szövetségesek katonáit polgári ruhákba öltözött 

katonáktól vagy civilektől. Az ilyen jellegű hadviselésre nagyon nehéz a katonák 

pszichológiai felkészítése, a védekezés is sok problémát hordoz magában. 

ÖSSZEGZÉS 

A háború nagyon rövid lefolyású volt, nevezhetjük villámháborúnak, de nem a 

német értelemben. Több szakértő hasonlítja a műveleteket a német II. világháborús 

tervekhez, de meg kell állapítanunk, hogy a Szövetségesek hadviselése 

más dimenzió. Igaz, a Szövetségesek rendelkeznek hagyományos fegyvernemekkel, 

de ezek már más módon operálnak, más dimenziókból kapják a támogatást, 

vezetésük módja forradalmian megváltozott. Minden haderőnemi parancsnok 

ugyanazt a valós idejű helyzetképet látja, elemzi, közösen terveznek, 

választják ki a leghatásosabb fegyvert a siker eléréséhez. A Rommel- és 

Guderian-féle „elölről vezetni, mélységben harcolni“ módszer megváltozott. A 

második világháború törzstisztjei és tábornokai a térképhez, a horizontális 

szemlélethez szoktak, jelen korunk tisztjeit az asztali számítógép, a valós idejű, 

műholdas helyzetkép támogatja döntéseikben. Ezért is mondhatjuk azt, 

hogy „villámháború”, mert az elektronikai és informatikai fegyvernemi jelvényeken 

is található villámcsapás, de ez már más minőségű csapás. 

BEFEJEZÉS 

A válság kialakulása szoros összefüggésben volt a nagyhatalmak érdekeinek 

alakulásával a térségében. A hadműveletek befejezése után az a feladat a nemzetközi 

politikai-diplomáciai szereplők számára, hogy a 21. században megnyugtató 

megoldást találjanak a térség gondjaira, — a síiták, szunniták és kurdok 

tekintetében — a helyzetet ne „palesztinizálják”, hanem átfogó gazdasági, 

pénzügyi megoldásokkal stabilizálják. 

47


A hadműveletek általános adatai 

4. sz. táblázat 

1991 2003 

A hadművelet 

szélessége (km) 

550-600 200-300 

A hadművelet 

mélysége (km) 

300 500 

Időtartama (nap) 43 26 

Szövetségesek Irak Szövetségesek Irak 

Személyi állomány (fő) 775 000 300 000 300 000 389 000 

Halott (fő) 200 65 000 149 2 300 

Sebesült (fő) 458 ? 495 ? 

Hadifogoly (fő) — 45 000 15 7 500 

Forrás: Zehrer, H.: Der Golfkonflikt. 262. o.; Sabrautzky, G. vk-i ezredes (GE): Erste Erkenntnisse 

aus dem Irak-Krieg für das Heer. Előadás a német Hamburgi Vezetési Akadémia vezérkari 

hallgatói számára 2003. 07. 02-án Hamburgban. 

Összehasonlítás a légi hadműveletek adatairól 

1991 

Öböl-háború 

1999 

Koszovó 

2002 

Afganisztán 


2003 

Irak 

Időtartam (nap) 43 78 76 26 

Repülőgépek száma (db) n.a. 538 n.a. n.a. 

Bevetések száma (db) 120 000 37 465 6 500 37 76222 Csapásmérés (db) n.a. 14 006 n.a. n.a. 

Napi bevetések száma (db) 1500-2000 150-700 10-110 800-2000 

Amerikai bevetés (%) 65 90 n.a. 91,1 

Veszteség (db/%) 67/0,03 5/0,26 9 7 

Nagy pontosságú 

precíziós fegyverek (%) 

8 35 75 85 

Forrás: Clark, W. K.: Amikor erőre van szükség: A NATO katonai válasza a koszovói válságra In: 

NATO Tükör 1999/2. nyár, 15. o.; Zehrer, H.: Der Golfkonflikt. 262. o., In: www.globalsecurity.org/ 

mlitary/ops; Sabrautzky, G. vk-i ezredes (GE): Erste Erkenntnisse aus dem Irak-Krieg für das 

Heer. Előadás a német Hamburgi Vezetési Akadémia vezérkari hallgatói számára 2003. 07. 02án 

Hamburgban. 

22 A brit bevetések száma: 2 445 db. 

48

Dátum 

Bevetések 

száma 

(db) 

A légierő csapásainak száma és megoszlása 

Csapások 

száma 

(db) 

Cirkáló rakéta 

csapás 

(db) 

03. 19. 2 40 

03. 20. 36 

HADTUDOMÁNY 


Nagypontosságú irányított 

rakétacsapás (PGM) 

(db) 

03. 21. 2 000 500 700 

03. 22. 650 

03. 23. 1 000 650 

03. 24. 1 000 

03. 25. 700 25 200 

03. 26. 1 500 25 200 

03. 27. 25 300 

03. 28. 1 000 25 1 000 

03. 30. 1 000 

03. 31. 2 000 800 1 000 

04. 01. 1 000 1 000 

04. 02. 1 900 900 25 2 000 

04. 03. 1 900 850 2 000 

04. 06. 850 600 2 000 

04. 10. 1 000 

04. 11 800 

04. 12. 800 

04. 13. 800 200 

Összesen 37 000 3 150 750 23 000 

Megjegyzés: PGM — Precision Guided Missile — Nagypontosságú irányított rakéta. 

Forrás: In: www.globalsecurity.org/mlitary/ops/iraqi freedom-numbers.htm. 

49


Összehasonlító adatok az Öböl-háborúkról 

1991 

(Operation Desert Strom) 

A vezetés és információ területe 


2003 

(Operation Iraqi Freedom) 

Csak a légierő csapatainak számára áll ren- Minden haderőnemi parancsnokságnak ugyanaz 

delkezésre valós idejű helyzetkép a valós idejű helyzetkép áll rendelkezésére 

A műholdas kommunikáció 70%-ban kato- A műholdas kommunikáció 30%-ban katonai, 

nai, 30%-ban civil 

70%-ban civil 

192 000 szó adatátvitel percenként Az adatátvitel 32-szer nagyobb 

Automatizált feladatszabó rendszer (ATOS) Az ATOS intraneten keresztül mindig rendel- 

800 oldal terjedelemben naponta elérhető a kezésre áll 

repülőgépeknek a repülőgép-hordozókon 

Hagyományos csapástervezés A pilóták 80%-a levegőben kapja meg a feladatot, 

a célpontot 

A hírszerzés és felderítés területe 

Pilóta nélküli felderítő eszközök: 5 órás Egész napi teljes Irakra kiterjedő felderítés 

repülési idő 

Célfotók: 2 napig tartó kialakítás és kiértéke- Célfotók: Azonnali rendelkezésre álló valós 

lés 

idejű adatok, azonnali hozzáféréssel 

A fegyverhatás területe 

5 db bombázóból 1 db alkalmas lézer irányí- A repülőgépek mindegyike alkalmas precíziós 

tású fegyver hordozására és bevetésére fegyverek hordozására és bevetésére 

1991 

(Operation Desert Storm) 

2003 

(Operation Iraqi Freedom) 

20 db bombából 1 lézer irányítású 5 db bombából 3 db lézer irányítású 

Az M109 öj. lg. 8 perc alatt tűzkész A Paladin öj. lg. 30 másodperc alatt tűzkész 

A Dragon pct. rakéta 11 másodpercig fede- Javelin pct. rakéta „tüzelj és felejtsd el” elven 

zék nélkül vezeti célra a rakétát 

müködik 

Tomahawk típusú szárazföldi támadó rakéta TLAM 1609 km hatótávolságú, órák alatt 

(TLAM) 804,5 km hatótávolságú, progra- programozható 

mozása 2-3 nap 

Megjegyzés: 

ATOS — Automated Tasking Order System — Automatizált feladatszabó rendszer. 

TLAM — Tomahawk Land Attack Missile — Tomahawk típusú szárazföldi támadó rakéta. 

Forrás: Rider, Rob alezredes (GB): Operation Iraqi Freedom. Előadás a előadás a német Hamburgi 

Vezetési Akadémia vezérkari hallgatói számára 2003. 07. 01-én Hamburgban; Sabrautzky, Gerd 

vk-i ezredes (GE): Erste Erkenntnisse aus dem Irak-Krieg für das Heer. Előadás a német Hamburgi 

Vezetési Akadémia vezérkari hallgatói számára 2003. 07. 02-án Hamburgban. 

50

Obj 

Obj 

Obj 

1. sz. ábra. A Szövetségesek eredeti hadműveleti elgondolása 

(szerkesztette: Resperger István) 

XXX 

5. 

XXX 

1 

XXX 

2. 

KG 

XXX 

4. 

XXX 

2. sz. ábra. Az iraki fél csapatainak csoportosítása 


3. 

HADTUDOMÁNY 

51


52 

3. sz. ábra. Az iraki hadművelet I. szakasza 


4. sz. ábra. Az iraki hadművelet II. szakasza 

(szerkesztette: Resperger István)

5. sz. ábra. Az iraki hadművelet III. szakasza 


HADTUDOMÁNY 

6. sz. ábra. Az iraki fél csapatainak csoportosítása BAGDAD védelmére 


53


7. sz. ábra. Az iraki hadművelet VI. szakasza 


FELHASZNÁLT IRODALOM 

Afrika és a Közel-Kelet földrajza. Szerk.: PROBÁLD FERENC. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 

1996. 

Aktuelle Geo-Information (AGI 2002-01): Irak Amt für Militärische Geowesen. 

BROUNS, THOMAS őrnagy (USA): Psychologische Kriegsführung (PSYOP) der Operation „Iraqi 

Freedom”. Előadás a német Hamburgi Vezetési Akadémia vezérkari hallgatói számára 2003. 

07. 04-én Hamburgban. 

CLARK, WESLEY K.: Amikor erőre van szükség: A NATO katonai válasza a koszovói válságra. 

In: NATO Tükör 1999/2. nyár. 

CORDESMAN, ANTHONY: Iraqi Army In: The Military Balance2002/2003. The International 

Institute for Strategic Studies 2003. (IISS). 

KENNEDY, PAUL: A XXI. század küszöbén. Napvilág Kiadó, Budapest, é. n. 

MAKAI GYÖRGY: Olaj és fegyver az Arab-öbölben. Kossuth Kiadó, 1975. 

The Military Balance 2001/2002. The International Institute fos Strategic Studies(IISS) 2002. 

National Geographic Maps „Naher Ost” 2002/11. sz. 

Nemzeti Katonai Stratégia (USA) Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport 

Budapest, 1997. 

Officina Világévkönyv 94/95. Officina Nova, Budapest, é. n. 

RIDER, ROB alezredes (GB): Operation Iraqi Freedom. Előadás a előadás a német Hamburgi 

Vezetési Akadémia vezérkari hallgatói számára 2003. 07. 01-én Hamburgban. 

54

HADTUDOMÁNY 

ROSTOVÁNYI ZSOLT: Mit kell tudni az iszlámról. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1983. 

SABRAUTZKY, GERD vk-i ezredes (GE): Erste Erkenntnisse aus dem Irak-Krieg für das Heer. 

Előadás a német Hamburgi Vezetési Akadémia vezérkari hallgatói számára 2003. 07. 02-án 

Hamburgban. 

www.globalsecurity.org/mlitary/ops/iraqi freedom. 

ZEHRER, HARTMUT: Der Golfkonflikt. Mittler and Sohn Verlag Harford, Bonn, 1992. 

55

VILLÁMHÁBORÚ AZ ÖBÖLBEN [AZ IRAKI SZABADSÁG ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?