VILLÁMHÁBORÚ AZ ÖBÖLBEN [AZ IRAKI SZABADSÁG ...

Az iraki fél hadműveleti elgondolása
HADTUDOMÁNY
Az iraki fegyveres erők hadműveleti elgondolása teljesen új alapokra helyeződött
az 1991-es háborúhoz képest. A rendelkezésre álló 5 magasabbegység (hadtest) és
a Köztársasági Gárda három hadosztálya két hadműveleti irány (BÁSZRA–BAG-
DAD, MOSZUL–BAGDAD) lezárására, BÁSZRA és BAGDAD védelmére helyezte a
védelem főerőkifejtését. A korábbi háborúban megszokott kiépített védőállások
helyett a lakott települések peremén, azok házaiban, nem egyszer a védett objektumok
(kórházak, mecsetek) közelében helyezték el harcjárműveiket, technikai
eszközeiket. A tervezésnél maximálisan figyelembe vették a saját országukon
belüli politikai, etnikai és vallási viszonyokat is. A kurd területek déli peremén
jelölték ki az 5. hadtest védelmi vonalát, hiszen itt számoltak a kurd lakosság támadásával.
A Köztársasági Gárda, a Speciális erők, a testőrség BAGDAD védelmére
történő felkészítése is előrelátó volt, hiszen az első háború tapasztalatai szerint
az iraki fegyveres erőknek nincs lehetősége nyílt területen felvenni a harcot a Szövetségesek
modern technikai eszközeivel. A sikert az elhúzódó harccselekményektől,
az ellenség személyi állományában okozott nagy veszteségektől, a késleltetéstől,
a felmorzsolástól, a nemzetközi közvélemény megnyerésétől remélték. A
védő fél előnyére írható „bentről kifelé irányuló mozgást” is sikeresen készítették
elő, több ellentámadást terveztek. Egy képzeletbeli kör középpontjához a védő fél
mindig közelebb van, és a kör kerületén támadóhoz képest előnyben van abban a
tekintetben, hogy erőit egyben tudja tartani, és a rövidebben megtehető út biztosíthatja
a támadók elleni siker lehetőségét. Természetesen ez azonos képességű és
felszereltségű haderőkre vonatkozik. A tervezés erős oldala volt: a kétirányú hadműveleti
irány lezárására és a nagyvárosokra összpontosított tervezés, a kedvezőtlen
etnikai területek feladása, az ellentámadások megtervezése. A tervezés gyengébb
oldala volt: nem rendelkeztek tervvel a délről készülő erős kezdeti csapás
elhárítására, így BÁSZRA város nagyon hamar gyűrűbe került, valamint a két fő
folyó medervonalának irányában a Szövetségesek gyorsan tudtak előrenyomulni.
A hadműveleti tervezés és vezetés nem tudta fent tartani az összeköttetést a
BÁSZRÁból kitörni igyekvő csapatokkal, így a kitörési kísérlet csődöd mondott. Az
iraki fél legnagyobb harcászati, és egyben hadászati problémáját a saját maga
által választott hadműveleti terület okozta, ugyanis a beépített területeken elhelyezett
erőiket egyrészt nem tudták megfelelően vezetni, ellentámadásaikat összehangolni,
a részenként bevetett erőket a Szövetségesek mindig fel tudták morzsolni.
Másrészt a terület jellegéből adódóan a csapatok mozgatását, előrevonását a
Szövetségesek nem technikai eszközökre irányuló légicsapásai is nehezen kivitelezhetővé
tették, hiszen számos rombolás keletkezett az infrastuktúrában, így az
ellentámadó kötelékek csak nagyon erős műszaki biztosítással tudtak a támadáshoz
felfejlődni. A fővárosban elmaradt helység- és városharcnak is az volt a fő
oka, hogy a Szövetségesek a technikai eszközöket részenként megsemmesítették, az
43