VILLÁMHÁBORÚ AZ ÖBÖLBEN [AZ IRAKI SZABADSÁG ...

Irak geopolitikai, geostratégiai helyzete összefoglalva:
♦ Az ország helyzetének előnyös elemei:
— a 7. legnagyobb olajkitermelő a világon 5 ;
— a világ 2. legnagyobb olajtartalékával rendelkezik;
— a világ 9. legnagyobb földgáz készlete az övé;
— a térség központi fekvésű országa;
— katonai ereje a térségben meghatározó. 6
♦ Az ország helyzetének hátrányos elemei:
— élelmiszer behozatala magas (75%);
— nagyon magas a külső adósságállománya (70 milliárd dollár);
— a kurd kérdés problémája;
— a síita lakosság problémája;
— nincs kijárata a tengerre, szárazföldi ország. 7
HADTUDOMÁNY
támogatni.” A síat vagyis Ali Ibn Abi-Tálibnak, Mohamed unokatestvérének és vejének követői,
Alit tartották törvényes utódnak, mivel nézeteik szerint a vezetőnek mindig Mohamed leszármazottai
közül kell kikerülnie. Vallási vezetőiket imámoknak nevezték, az első imám pedig Ali volt.
Az imámokat a Korán magyarázata szempontjából tévedhetetlennek tartották. Nagy szerepe van
a vallási értelmiségnek, az ulamának is, akik közül a legnagyobb tudásúak a mudzstahidok (szorgalmasok),
akik közül néhányan jogosultak az ajatollah (ájat Alláh = Allah jele) cím viselésére. A
síiták ma a muzulmánok több, mint tíz százalékát (kb. 180 millió) teszik ki. Többséget Iránban,
Irakban és Bahreinben alkotnak. Nagy számban élnek Indiában, Pakisztánban, Törökországban és
Afganisztánba is. Rostoványi, Zs.: Mit kell tudni az iszlámról. 89. o.
4 Forrás: Aktuelle Geo-Information 2002-01. Irak. 2–3. o.
5 Kőolajtartaléka: 112,5 milliárd barell (1 barell=163,656 liter) Forrás: National Geographic
Maps „Naher Osten” 2002/11. Lásd még: Kőolajkészlete: 13,4 milliárd t, kőolaj kitermelése:
23 millió t, az egy főre jutó kitermelt olaj mennyisége: 1100 t. Forrás: Afrika és a Közel-Kelet
földrajza (szerk.: Probáld F.) 284. o.
6 A fegyveres erők létszáma az 1991-es Öböl háborúban 955 000 fő volt, 47 hadosztállyal. A háború
után a létszám: 389 000 fő, 24 hadosztályba szervezve, 650 000 tartalékossal. A Hadsereg: 350 000
fő (100 000 tartalékossal); 2600 hk. (1900 db T–55, –62; 700 db T–72), 62 támadó helikopter;
1200 db BM–1, 2 hjmű.; 1800 db PSZH, 200 öj.lg. (2S1, 3, M–109A1), 200 sorozatvető. Légierő:
20 000 fő, 316 repülőgép (6 bombázó, 130 vadászbombázó, 180 vadász (MiG–21, –23, –25, –29,
F–7, Mirage). Haditengerészeti erői: 6 őrhajó, 80 egyéb hajó. Forrás: Cordesman, A.: Iraqi Army
In: The Military Balance 2002/2003. The International Institute for Strategic Studies (IISS). Irak
katonai kiadásai 2000-ben 1,47 milliárd USA dollárt tettek ki, ami egy főre vetítve 64 USA dollárnak
felelt meg. Az ország GDP-jének 9,7%-át fordította katonai kiadásokra. Forrás: The
Military Balance 2001/2002. The International Institute for Strategic Studies (IISS) 2002, 265. o.
7 Irak az Arab-öblöt csak a Shatt el Arab folyón éri el, ami egy kb. 100 kilométer hosszú vízi út, ahol
közös mederben folyik a Tigris, az Eufrátesz, majd délebbre az iráni Karun folyó is ide torkollik. A
jelenlegi iraki–iráni határt az 1639. évi zohabi szerződés nem rögzítette egyértelműen. Az 1847. évi
erzerumi szerződés az egész keleti partot a Török Birodalomnak ítélte. Ez a viszály oka, ugyanis a
határfolyóknál általában a folyó középvonalát adják meg határként. Ezt a gondot 1913-ban, a törökperzsa
határ meghatározásakor próbálták pótolni, de csak a Mohammerah iráni kikötőnél szabták
meg határként a folyó fő sodorvonalát. Ezt később kiterjesztették 1937-ben Abadan iráni kikötőre is.
Lásd bővebben: Makai Gy.: Olaj és fegyver az Arab-öbölben. Kossuth, 1975, 203. o.
29