VILLÁMHÁBORÚ AZ ÖBÖLBEN [AZ IRAKI SZABADSÁG ...

HADTUDOMÁNY
— hajtanak végre katonai akciókat, általában a magasabb technikai színvonalon
álló féllel szemben. Így a „gyengébb” technikai felszereltségű, a kevesebb
kiképzést végrehajtó, általában megszállt területeken harcoló fél fegyvere,
módszere a megszállókkal szemben. Ebbe a körbe tartoznak: öngyilkos merényletek,
bombatámadások, logisztikai és vezetési pontok elleni akciók, tisztek,
parancsnoki állomány elleni merényletek, utánpótlási vonalak, szállítási
útvonalak rombolása, valamint az ellenség ellátásának, utánpótlásának akadályozása
egyéb akciókkal. Ezen akciók felderítése legtöbbször nagyon nehéz,
illetve alkalmazói nem tartják be a hadviselés előírásait. Irakban is számos
alkalommal érte támadás a Szövetségesek katonáit polgári ruhákba öltözött
katonáktól vagy civilektől. Az ilyen jellegű hadviselésre nagyon nehéz a katonák
pszichológiai felkészítése, a védekezés is sok problémát hordoz magában.
ÖSSZEGZÉS
A háború nagyon rövid lefolyású volt, nevezhetjük villámháborúnak, de nem a
német értelemben. Több szakértő hasonlítja a műveleteket a német II. világháborús
tervekhez, de meg kell állapítanunk, hogy a Szövetségesek hadviselése
más dimenzió. Igaz, a Szövetségesek rendelkeznek hagyományos fegyvernemekkel,
de ezek már más módon operálnak, más dimenziókból kapják a támogatást,
vezetésük módja forradalmian megváltozott. Minden haderőnemi parancsnok
ugyanazt a valós idejű helyzetképet látja, elemzi, közösen terveznek,
választják ki a leghatásosabb fegyvert a siker eléréséhez. A Rommel- és
Guderian-féle „elölről vezetni, mélységben harcolni“ módszer megváltozott. A
második világháború törzstisztjei és tábornokai a térképhez, a horizontális
szemlélethez szoktak, jelen korunk tisztjeit az asztali számítógép, a valós idejű,
műholdas helyzetkép támogatja döntéseikben. Ezért is mondhatjuk azt,
hogy „villámháború”, mert az elektronikai és informatikai fegyvernemi jelvényeken
is található villámcsapás, de ez már más minőségű csapás.
BEFEJEZÉS
A válság kialakulása szoros összefüggésben volt a nagyhatalmak érdekeinek
alakulásával a térségében. A hadműveletek befejezése után az a feladat a nemzetközi
politikai-diplomáciai szereplők számára, hogy a 21. században megnyugtató
megoldást találjanak a térség gondjaira, — a síiták, szunniták és kurdok
tekintetében — a helyzetet ne „palesztinizálják”, hanem átfogó gazdasági,
pénzügyi megoldásokkal stabilizálják.
47