Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
286 BATÁR<br />
település nemzetiségi eredetére következtethetnénk, abból a kö-<br />
rülményből mégis, hogy Banna a színmagyar ugocsai kis-<br />
nemesi vidék része, ennek alkotó tagja volt, azokhoz hasonló<br />
magyar eredetű településnek tekinthető.<br />
BATÁR.<br />
Batár, Batar teluk, Bothar, Bathar.<br />
A megye legrégibb fennmaradt községi településeinek<br />
egyike, már 1216-ban két adat is szól róla. Említik ugyanis a<br />
szatmármegyei Mikola ez évi határjárásában 1 s ugyanez évből<br />
említi a váradi regestrum is. 2 Az utóbbi helyen azt olvassuk,<br />
hogy a batári flamandokat (omnes Flandrenses de Batar) bizo-<br />
nyos bélteki Pál megvádolta testvére megölésével. A batáriak<br />
azzal védekeztek, hogy a megöltet lopáson érték, mire Esau<br />
ugocsai ispán Pált tüzes próbára küldte. E szerint tehát ez<br />
időben Batárt flamandok lakták 3 s minthogy a további, a tatár-<br />
járás utáni időből származó adatokban a flamandoknak már<br />
nem találjuk nyomait, önként adódik az a feltevés, hogy a Ba-<br />
tárt elhagyott flamandokat a tiszaparti szász telepek lakói kö-<br />
zött keressük, akikről először csak a tatárjárás után hallunk.<br />
Valószínű tehát, hogy az ugocsai szász vendégek első telepei<br />
áldozatul estek a tatárok pusztításainak, mire a rejtekeikből<br />
visszatérő vendégek a királyi ház közelébe, a Tiszapartra hú-<br />
zódtak fel. Ha azonban azt a Fulgiarj comest, akinek özvegye<br />
1301-ben Batar nevű föld negyedrészéről rendelkezett, 4 azonos-<br />
nak tekinthetjük a szomszédos Forgolány falu névadójával,<br />
Folgram comes-szel s ha elfogadjuk azt a nyelvészeti magya-<br />
a szláv Budina-ból származtatni (mint, pl. a somogymegyei Bonnya hn.-et, amely<br />
először Buduna alakban fordul elő Csánki II. 577). Drăganu magyarázata:<br />
< oláh Bunea szn. (Românii in veacurile IX–XIV. 388. 1.) hangtanilag nem<br />
kielégítő. (Kniezsa).<br />
1 Kállay saec. XIV. Ns 2149 s Szirmay Szatm. II. 288. A határjárás<br />
szerint a két falu között a határt, a Túr vize képezi, melynek fele Batárhoz,<br />
másik fele Mikolához tartozik.<br />
2 Reg. Var. 212.<br />
3 A falu a hasonló nevű folyótól vette a nevét. Pais Dezső szerint (MNy.<br />
XXVII. 215) a szóbanforgó Batár a török bat–mag ,alámerülni, alászállni’<br />
igének -ar igenévképzős származéka és jelentése ugyanaz, mint a magyar Sár<br />
vizeké. A folyó valóban mocsaras, sáros területen, a Tisza törmelékkúpja és<br />
az Avas hegység közé eső lapályon folyik keresztül.<br />
4 Lel., Kom. jz.