Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
BUDAPEST, X. KERÜLET,<br />
GYÖMRŐI ÚT – SIBRIK MIKLÓS ÚT – VASPÁLYA UTCA –<br />
VASGYÁR UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET<br />
KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE - MÓDOSÍTÁS<br />
ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS<br />
ALAPJÁN MÓDOSÍTOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ<br />
TÉTÉNYI<br />
CENTER KFT.<br />
Tétényi Center Kft.<br />
1118. Budapest Kaptárkő u. 4.<br />
tel: 248 1370 fax: 248 1369<br />
tetenyi.center@chello.<strong>hu</strong><br />
2010. MÁRCIUS<br />
<strong>TERVEZŐI</strong> <strong>VÁLASZOK</strong>
Tervezői válaszok<br />
1) Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész<br />
ad (1) A szabályozási tervben mind a vizsgálati, mind a javaslati munkarészekben a terv készítésének<br />
céljaként a”a terület megosztásának szükségessége” került meghatározásra, nem a tulajdoni állapot<br />
rendezése, egyértelmű cél a tömbön belül meglévő telkek megosztásához szükséges szabályozási<br />
paraméterek meghatározása, mely a tömb egy részén a jelenleg hatályos terv alapján megvalósítható,<br />
a tömb másik részén –az erre vonatkozó igények megfogalmazásának hiányában - még nem történt<br />
meg 2006-ban. Az ÉTV hivatkozott alábbi paragrafusában szerepel „az építés helyi rendjének<br />
szabályozása” a „települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése” valamint a (2)<br />
bekezdésben „A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására<br />
és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával: a) meghatározza a település összehangolt,<br />
rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit.<br />
Ezen törvényi előírások alapján jelen tervben lehetőséget teremtene az önkormányzati rendelet, hogy a<br />
mintegy 20 év távlatából már nehezen vitatható privatizációs folyamat után létrejött állapot ne vezessen<br />
a tervezési terület további az elmúlt években folyamatossá vált „szlömösödéséhez” és teljes<br />
műszaki amortizációjához, mivel jelen helyzetben gyakorlatilag nem lehet építési engedélyköteles<br />
tevékenységet folytatni a két nagyobb privatizált termelő üzemi területen a telkek megosztása nélkül.<br />
( Megjegyzés a jelenleg hatályos rendeletnek az elmúlt három évben történő végrehajtására<br />
vonatkozóan: A volt BVG területén jelenleg 48 tulajdonos rendelkezik 80-20.000 m 2 -ig terjedő tulajdoni<br />
hányaddal, a telek tulajdoni lapja közel negyven oldalas. A tulajdonosok közül 12, a hatályos terv<br />
alapján, annak jóváhagyását követően, elkészíttetett egy telekalakítási tervet, melyre vonatkozóan 2008<br />
márciusában hozott határozatot a Kőbányai Polgármesteri Hivatal. Elkészült a megosztási vázrajz, a<br />
telekalakítási engedélykérelem benyújtásához szükséges minden tulajdonos hozzájárulása, az erre<br />
vonatkozó ügyvédek által végzett jogi munka több, mint másfél éve tart. A telken több prosperáló cég<br />
kívánna fejleszteni, az ehhez szükséges építési engedélyezési eljárásokhoz is minden tulajdonosnak<br />
hozzá kell járulnia. Vélhetően ez a folyamat az idei évben lezárul, és így legalább a tömb egy részén<br />
megkezdődhet a rendezett fejlesztés.)<br />
A szakhatóság előzetes véleményében a következőt írta: „ A tervezés célját és várható hatásait illetően<br />
a hatályos terv felülvizsgálata indokolt”<br />
ad (2) A rendelettervezet a hatályos rendelet módosítása, a területi hatályra vonatkozó kitétel egyértelműen<br />
szerepel benne.<br />
ad (3) A telekalakítást nem az önkormányzat kívánja megvalósítani, hanem a terület tulajdonosai. Az építési<br />
tilalom ütemezett elrendelése azért nem célszerű, mert a szabályozási paraméterek betartásával<br />
létrejövő telkek között kiakítható olyan, melyen a beépítési % jelenleg sem haladja meg az övezetben<br />
előírt maximális értéket, ugyanakkor a telekalakítás során megengedett maximális beépítési mértékű<br />
telken az előírások betartásával csak bontás után folytatható építési tevékenység, ezeken a telkeken a<br />
rendelet „qvázi” építési tilalmat rendel el. A jelenleg is hatályos rendelet paraméterei úgy kerültek<br />
meghatározásra, hogy a telekalakítás végrehajtható legyen bontási kötelezettség nélkül is, de építéni<br />
csak a kisebb érték betartásával lehessen.<br />
ad (4) A hatályon kívül helyezett hivatkozott jogszabályok törlését az alaprendeletből a jelen módosításba<br />
beemeljük.<br />
ad (5) A településrendezési feladatokra vonatkozóan sajátos jogintézményt jelen esetben az éritett<br />
önkormányzat nem kívánt alkalmazni, tekintettel arra, hogy nem fejlesztési, hanem elsődlegesen<br />
rendezési célú a rendeletmódosítás. (megj: a Textilművek tulajdonosaival folytatott tárgyalások során<br />
már rendeztek több infrastrukturális (közműszolgalom) kérdést.)<br />
ad (6) A helyi értékvédelemmel kapcsolatban a BTM és a KÖH szakhatósági véleményei alapján egészítjük ki<br />
az előírásokat.<br />
ad (7) A terület egy részén a jelenleg hatályos 10 %-os beépítési maximum azért került előírásra, hogy a tömb<br />
ezen részén építési tilalom elrendelése nélkül, mely a felújítási, átalakítási építési egedélyezési<br />
eljárásokat is ellehetetlenítette volna, ne lehessen új épületet elhelyezni, ennek fő oka a terület<br />
„rendezetlensége”, melyet jelen módosítás tesz majd lehetővé. A terület jelenlegi beépítése a<br />
rendezendő 42274/2 hrsz-ú telek esetében 42,5 %, mint az a vizsgálatokból egyértelműen kiderül, hogy<br />
a maximális 45 %-os beépíthetőség érdemi növekedést nem okoz. A területen működő üzemek és
tevékenységük a környezetvédelem területén illetékes szakhatóságok által folyamatosan ellenőrzésre<br />
kerülnek, jelen tervdokumentációhoz a szabályozási tervhez előírtat lényegesen meghaladó tartalmú<br />
külön dokumentált környezetvédelmi tervfejezet is készült.<br />
ad (8) A rendeletben szerpel az alábbi előírás:<br />
„A telkek kialakítása során minden meglévő épület esetében különös tekintettel kell lenni az<br />
épülethomlokzatok egymástól mért távolságára, ahol szükséges a tűzrendészeti szabályok betartása<br />
érdekében a meglévő homlokzatok tűzfalasítása szükséges.”<br />
A telekalakítással kapcsolatban igényelt „épületekkel kapcsolatos teendők”, illetve „közműcsatlakozások<br />
szabályozását”, valamint ezek előkészítését jelen szabályozási terv kapcsán ezen túlmenően nem<br />
tudjuk értelmezni.<br />
ad (9) Az épület és tulajdonvizsgálat vonatkozásában, mint a szövegben ismertettük a tömb 42263 hrsz-ú<br />
telkére 2005-ben jóváhagyott tervdokumentáció teljeskörű vizsgálatot tartalmaz, ebben változás<br />
gyakorlatilag a fentiekben részletesen ismertetett folyamatok okán nem történt. Amennyiben szükséges<br />
csatoljuk a korábbi tervdokumentáció vonatkozó tervlapjait.<br />
ad (10) A közmű és közlekedési munkarészek a KSZT tartalmi előírásainak megfelelnek.<br />
A terület működő üzemeinek és telephelyeinek megközelítése jelenleg is a Gyömrői út felől történik, új<br />
kapcsolat létesítését a terv a meglévőkön túl nem irányozza elő. A hálózati rajzok, a forgalomtechnikai<br />
vizsgálat és javaslat egyértelműen bemutatja a jelenlegi és tervezett állapotot, a határoló utak szerepét,<br />
valamint figyelembe veszi a metróhoz kapcsolódóan készítés alatt lévő parkolási-fejlesztési terveket. A<br />
tervezett magánutak nem a közforgalom számára megnyitott magánutak, azok helyének meghatározása<br />
a tulajdonosokkal egyeztetett módon történt. A kerékpárúthálózat a terület Sibrik Miklós utca felőli<br />
oldalán kiépült, a Vaspálya utca felőli oldalon B+R kerékpárelhelyezés biztosított. A további közlekedési<br />
észrevételeket, melyek az illetékes NKH véleményében szerepelnek és az azokra adott tervezői választ<br />
jelen tervezői válaszban a későbbiekben szerepeltetjük.<br />
2) KDV Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felüfgyelőség<br />
A mindenkori hatályos környezetvédelmi jogszabályok minden típusú engedélyezési eljárás során kötelezően<br />
betartandók, a KSZT rendelet előírásait pedig e jogszabályokkal együttesen kell alkalmazni, ezért nem<br />
szükséges a jogszabályok ismételt előírása, a jelenleg hatályos rendeletben szereplő egyéb, egyedi előírások<br />
továbbra is hatályban maradnak.<br />
4/b) Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Dél – pesti Tűzmegelőzési Régió<br />
A mindenkori hatályos tűzvédelmi jogszabályok minden típusú engedélyezési eljárás során kötelezően<br />
betartandók, a KSZT rendelet előírásait pedig e jogszabályokkal együttesen kell alkalmazni, ezért nem<br />
szükséges a jogszabályok ismételt előírása.<br />
5) Nemzeti közlekedési Hatóság Közép – magyarországi Regionális Igazgatósága<br />
Nemzeti Közlekedési Hatóság Bpest, 2010. február 2.<br />
Közép-magyarországi Regionális Ikt.sz.: Ü/ 64<br />
Igazgatósága Tsz: 3957<br />
Dr.Csorja Zsuzsanna és Kovácsné Vágó Harmat Üi: Hársing Judit<br />
részére<br />
1033 Budapest, Mozaik utca 5.<br />
Tárgy: Bp. X. Gyömrői út – Sibrik Miklós út – Vaspálya u.-Vasgyár u. által határolt terület szabályozási tervének<br />
módosítása<br />
Hivatkozással K/933/10/2009/XI sz. végleges véleményükre az alábbi tervezői válaszokat adjuk:<br />
ad.1. A Gyömrői út Sibrik Miklós utca-Noszlopy utca közötti szakaszának 22,0 m-es szabályozási szélessége<br />
a mindkét oldali beépítés és telekszabályozások miatt adottság, melynek szélesítése nem indokolt. A
Gyömrői út forgalma – tekintettel a kapcsolódó csomópontokra (Kőér utca, Sibrik Miklós utca), illetve a<br />
közbenső csomópontokra - 2x1 +leállósáv forgalmi kialakítást indokol.<br />
A korábbi szabályozási tervekben és a tömbhöz csatlakozó volt BVG terület szabályozási tervében a<br />
jelenlegi Gyömrői úti keresztmetszeti kialakítás t. Hatóság által is elfogadásra került (mellékeljük).<br />
Az autóbuszöböl, esetleges balra forduló sáv, stb. a meglévő zöldsáv rovására kialakítható (lásd<br />
mellékelt mintakeresztszelvény).<br />
Az Útügyi Műszaki Előírás ÚT 2-1.212 A közúti közösségi közlekedés (tömegközlekedés) pályáinak,<br />
utas-és járműforgalmi létesítményeinek tervezése szerint Autóbusz-forgalmi sávot akkor indokolt<br />
kijelölni, ha a mentrendszerűen közlekedő autóbuszok sűrűsége reggel 7 óra és délután 19 óra között<br />
átlagosan eléri a 2 percet. Autóbusz-forgalmi sáv létesítése indokolt, ha a csúcsórai közösségi<br />
közlekedés intenzitása 30 autóbusz/óra/irány, vagy 12 óra alatt 400 autóbusz/12 óra irány értéket<br />
meghalad.<br />
A Gyömrői út Sibrik Miklós út – Kőér utca közötti szakaszán az alábbi viszonylatok közlekednek<br />
irányonként<br />
viszonylat szám reggeli csúcs délutáni csúcs<br />
151 6 percenként/irány 7,5 percenként/irány<br />
217 15 percenként/irány 15 percenként/irány<br />
217E 15 percenként/irány nem közlekedik/irány<br />
Ez a reggeli csúcsban irányonként csak 18 menet, ami több, mint 3 perces követésnek felel meg.<br />
Mellékeljük továbbá a korábbi BFFH Közlekedési Ügyosztállyal történt korábbi egyeztetések<br />
jegyzőkönyveit.<br />
ad.2. Lásd 1. pontra adott választ.<br />
ad.3. A Gyömrői útról a meglévő bejáratok különböző funkciókat látnak el (kiépített súlyporta és főkapu, hrsz:<br />
42274/3 telken lakóépület megközelítésének biztosítása, illetve 2 db havaria esetén használható<br />
biztonsági kapu), megszüntetésük nem lehetséges.<br />
A belső úton a megfelelő, a beforduláshoz szükséges burkolt felületek kerültek kialakításra. (Mellékeljük<br />
a belső út tehergépkocsival való járhatóságának modellezett ábráját.)<br />
ad.4. Mellékeljük a módosított mintakeresztszelvényeket. A mintakeresztszelvények méreteinek torzulása<br />
feltehetően számítógépes hiba.<br />
ad.5. A meglévő funkciókból adódó parkoló igény részére a telken belüli burkolt felület elegendő volt.<br />
Amennyiben telken belül egyéb építés (építés-bontás) történik, az esetben a választott funkcióknak<br />
megfelelő OTÉK szerint előírt parkolómennyiséget telken belül kell biztosítani. Ezen parkolómennyiség<br />
egyben a szintterületi mutató szerinti felső korlát, ami azt jelenti, hogy a területen maximum annyi<br />
beépítés létesíthető, amelynek parkoló igénye az egyéb mutatók betartása mellett kielégítésre kerülhet,<br />
amely építéshatósági eljárás keretében tisztázandó.<br />
Üdvözlettel:<br />
Szegő János<br />
termelési igazgató<br />
Melléklet:<br />
• NKH levélmásolat<br />
• 3 db mintakeresztszelvény<br />
• 2 db BFFH jegyzőkönyv másolat<br />
• Belső utakon a tehergépkocsik járhatóságának igazolása - helyszínrajz<br />
Az NKH részére a fenti válasz a mellékletekkel együtt megküldésre került.
9) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép - magyarországi Iroda<br />
A szabályozási terv készítése során az örökségvédelmi munkarészben részletes régészeti fejezet készült,<br />
melyben az alábbi összegzés szerepel:<br />
„A régészeti kutatás jelenlegi eredményei alapján a Bp. X. Gyömrői út 86. szám alatti ingatlan területére<br />
vonatkozóan sem magáról a területről, sem annak környezetéből bizonyító erejű adattal, régészeti emlékkel nem<br />
rendelkezünk, mely alapján ki lehetne jelenteni, hogy a terület nyilvántartott régészeti lelőhely része lenne.<br />
Fentiek alapján javaslatot tettünk a terület régészeti lelőhely státuszának megszüntetésére a Kulturális<br />
Örökségvédelmi Hivatalnál.”<br />
Fentiek alapján a szakhatóság részére 2009. szeptemberében az alábbi levelet küldtük:<br />
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal<br />
Nyilvántartási Iroda<br />
dr. Fekete J. Csaba irodavezető részére<br />
1014 Budapest, Szentháromság tér 6.<br />
Tárgy: Javaslat a 15228 KÖH nyilvántartási számon a Gyömrői út 86. szám alatti ingatlan<br />
nyilvántartott régészeti lelőhely státuszának megváltoztatására<br />
Tisztelt Irodavezető Úr!<br />
A Budapest, X. Gyömrői út- Sibrik út- Vaspálya utca- Vasgyár utca által határolt területre<br />
vonatkozó KSZT módosításának eljárása zajlik. A vizsgálat alá vont terület a 15228 KÖH<br />
nyilvántartási számon a Bp. X. Gyömrői út 86. szám alatti címen régészeti lelőhelyként<br />
szerepel.<br />
Ebből az adatból kiindulva kellett a terület történetére vonatkozó adatokat<br />
összegyűjteni az örökségvédelmi hatástanulmányhoz.<br />
A Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattára őriz egy helyszíni szemléről szóló<br />
jelentést a 1530-87 leltári számon a Bp. X. Gyömrői út 86. szám alól. 1986-ban a BTM<br />
Középkori Osztálya a Kőbányai Textilművek területén végzett építkezési munkák során<br />
előkerült épületmaradványok miatt végeztek helyszíni szemlét.<br />
BTM részéről Bencze Zoltán régész és Viemann Zsolt geodéta jártak kint a területen.<br />
Az épületmaradványokat megtekintve megállapították, hogy egy többkamrás pincére<br />
bukkantak az építők, mely újkori téglákból épült. A bontásban feliratos, emblémás téglák<br />
voltak, melyek nagy valószínűséggel a XIX. századi helyi kőbányai téglagyártásból<br />
származtak.<br />
A helyszíni szemlét végző régész megállapította, hogy a maradványok újkoriak,<br />
melyeket az építtetők igényeik szerint szabadon feltölthetnek, vagy elbonthatnak.<br />
Mivel az előkerült maradványok nem bizonyultak a XIX. századinál régebbieknek, így<br />
ezek nem szolgálhatnak bizonyítékul a terület lelőhely jellegére vonatkozóan.<br />
Mindazonáltal a szakirodalomban, illetve a BTM Régészeti Adattárának adatbázisában<br />
szereplő környező régészeti adatokat is megvizsgáltuk.<br />
Az okleveles adatokkal datált középkori település, ma a XIX. kerületbe eső Wekerle<br />
telep építése során került elő, melyet Szentlőrinc középkori faluval azonosítottak. Ez a<br />
lelőhely igen messze esik a vizsgált területtől. Ennél közelebbi terület a Ferihegyre vezető út<br />
és a Vak Bottyán út közé eső Kút-tói-erdő területe, ahol egy 1978-ban végzett leletmentés<br />
során X-XIII. századi edény került elő, megalapozva azt a feltételezést, hogy a Wekerle<br />
telepen talált XIV. századra adatolt falu előzményei, az Árpád-kori Ányásnyíre falu valahol itt<br />
található. (Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztály XIII. leltk.:82.511.1-4.)
A történeti kutatás, személy szerint Györffy György a Wekerle telepre helyezi<br />
Ányásnyíre árpád-kori falut, melynek továbbélése volt szerinte Szentlőrinc falu. Azonban a<br />
kora árpád-kori előzmények a középkori Szentlőrinc falu helyén nem bizonyítottak<br />
egyértelműen, és az okleveles adatoknak nem mond ellent az a tény, ha az eddig pontosan<br />
nem lokalizált Ányásnyíre faluhelyet a Kút-tói-erdő területén keressük, ahol 1978-ban az<br />
árpád-kori edényt találták.<br />
Ennek az erdős területnek a kelet felé kiterjedő folytatásában a Kőbánya-Kispest<br />
vasútállomás mellett a Lehel u. - Vak Bottyán u. - Sibrik híd által határolt területen épülő<br />
üzletközpont építésével összefüggésben 2007-ben BTM részéről Zádor Judit végzett régészeti<br />
feltárást, illetve megfigyelést több 1000 négyzetméteres területen.(BTM Régészeti Adattár<br />
dokumentációs gyűjtemény lsz: 2951-2008) Itt a felső rétegek eltávolítása után az agyagos<br />
altalajban egy gödör és egy árok foltját figyelték meg, melyet a talajvíz miatt nem tudtak<br />
kibontani. Az ásató közlése szerint „semmiféle datálható leletanyag nem került elő, ezért nem<br />
tudták bizonyítani a középkori falu jelenlétét és pontos elhelyezkedését. (Régészeti Kutatások<br />
<strong>Ma</strong>gyarországon 2007. 198. old.)<br />
A mindössze 3 hétig tartó feltárás során előkerült objektumok inkább arra engednek<br />
következtetni, hogy itt a Wekerle telepen feltárt falu külterületét találta meg a kutató, és nem<br />
valószínű, hogy összefüggésben van a tőle északra mintegy 150-200 méterre található<br />
Gyömrői út 86. alatt található telekkel.<br />
Ezt a feltételezést támasztja alá az a tény is, hogy a Sibrik út túloldalán a Gyömrői út<br />
mentén az elmúlt 5 évben felépült nagykiterjedésű üzletközpont területén, az építkezés során a<br />
felület le<strong>hu</strong>muszolása során semmilyen, a régészet tárgykörébe sorolható objektum foltja nem<br />
mutatkozott a sárga homokban.<br />
A régészeti kutatás jelenlegi eredményei alapján a Bp. X. Gyömrői út 86. szám alatti ingatlan<br />
területére vonatkozóan sem magáról a területről, sem annak környezetéből bizonyító erejű adattal,<br />
régészeti emlékkel nem rendelkezünk, mely alapján ki lehetne jelenteni, hogy a terület nyilvántartott<br />
régészeti lelőhely része lenne.<br />
Fentiek alapján javaslatot teszek a terület régészeti lelőhely státuszának megszüntetésére.<br />
Budapest, 2009. szeptember 17. Tisztelettel<br />
Adorjánné dr. Gyuricza Anna (szakértői eng.sz.: 56/2008)<br />
Budapest, XVII. Gerecsehida u. 15.<br />
Tel: 0620 65220401 gyuricza.anna@gmail.com<br />
Fentiek alapján a RÉ jelű régészeti érdekeltség feltüntetésére és a szabályozási terv, illetve előírások<br />
kiegészítésére vonatkozó szakhatósági vélemény módosítását kérjük.<br />
19) Főpolgármesteri Hivatal – egyesített vélemény<br />
A minimális telekméret vonatkozásában a telekalakítási tervlapot az észrevétel alapján javítottuk (jelen<br />
dokumentációhoz csatoljuk), a szabályozási előírásokban a maganút kialakíthatóságának érdekében a minimális<br />
telekméretet 2100 m 2 -re javítottuk, a rendeletben és a szabályozási tervlapon a javításokat átvezettük.<br />
20) Budapest Kispesti Önkormányzat<br />
Az észrevételt tudomásul vettük, azonban, mint azt a fentiekben is részletesen ismertettük jelen szabályozás<br />
célja a tömbön belüli rendezés elősegítése a további szlömösödés megakadályozására. A kért közlekedési<br />
egyeztetést a közlekedési rendszerek vonatkozásában lefolytatjuk.
25) Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala<br />
A tervdokumentációt a szakhatóság által kért vezetékes, illetve vezeték nélküli hírközlés ellátásra vonatkozó<br />
alábbi munkarésszel kiegészítjük.<br />
Vezetékes hálózat:<br />
A hírközlési létesítmények elhelyezési lehetőségét a 7/2006 (V.17.) IHM rendelettel többször módosított 29/1999<br />
(X. 6.) KHVM rendelet szabályozza, valamint a 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet – az elektronikus hírközlésre<br />
vonatkozó előírásait – szabályozza, melyet a település tervezési terv során figyelembe vettünk.<br />
Vezeték nélküli hírközlési létesítmények elhelyezhetőségére vonatkozóan:<br />
A tervezési területen, mobil távközlő rendszer, torony nem létesült. A tervezési területen mobil távközlő rendszer<br />
működik. A terv területén vezeték nélküli – rádiótelefon - létesítményénél a 37/2007 (XII. 13) rendelet előírásait<br />
kell figyelembe venni.<br />
A mikro<strong>hu</strong>llámú összeköttetés biztosítására szükséges, az előírt magassági korlátozás betartására vonatkozóan<br />
külön intézkedés nem szükséges.<br />
A mindenkori hatályos jogszabályok minden típusú engedélyezési eljárás során kötelezően betartandók, a KSZT<br />
rendelet előírásait pedig e jogszabályokkal együttesen kell alkalmazni, ezért nem szükséges a jogszabályoknak a<br />
rendeletben történő ismételt előírása.<br />
Czebe Judit<br />
okl. építészmérnök,<br />
vezető településrendező tervező<br />
TT1 01 - 0742/06
Change language