Letöltés - Albertirsa

Albertirsa Város Polgármesterétől 

2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2. 

M E G H Í V Ó 

Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 

2011. november 24-én (csütörtök) 16 órakor 

tartja ülését, melyre ezúton tisztelettel meghívom! 

Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácsterme 

Napirend: 

1./ Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzatának 2011. háromnegyedévi költségvetési 

gazdálkodásáról 

Előadó: Fazekas László polgármester 

2./ Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetési koncepciójáról 


3./ Előterjesztés a növények telepítési távolságáról szóló rendelet megalkotásáról 

Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 

4./ Előterjesztés a piaci bérleti díjak és helypénzek mértékének meghatározásáról 


5./ Előterjesztés Albertirsa város közműveinek (víz-csatorna) hosszú távú koncepciójáról, 

fenntartásáról, rekonstrukciójáról, fejlesztéséről 


6./ Előterjesztés az albertirsai szennyvíztisztító telepre vonatkozó szennyezés-csökkentési 

ütemterv megvalósításáról 


7./ Előterjesztés a Viziközmű Üzemeltető Intézmény 2012. évi víz- és csatornadíj javaslata 

vonatkozásában 

Előadó: Boros Ottó intézményvezető 

8./ Előterjesztés a Lurkó Bölcsődében folyó szakmai munkáról 

Előadó: Diós Éva intézményvezető 

9./ Előterjesztés a Lurkó Bölcsőde Alapító Okirata, valamint Szakmai programja, a Szociális 

Segítőház Alapító Okirata, valamint az intézmény fenntartására létrejött Társulási 

megállapodás módosítása tárgyában 

Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző

10./ Előterjesztés a gyógyvizű fürdő további üzemeltetésének lehetséges módozatai tárgyában 


11./ Előterjesztés a „Jövő Nemzedékéért” és a „Teljesebb Életért” önkormányzati alapítvány 

tevékenységéről 

Előadó: Fazekas László polgármester, valamint az alapítványok kuratóriumi elnökei 

12./ Civil szervezetek pályáztatási rendszerének tapasztalatai 

Előadó: Kaáriné Kabay Lilla, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 

13./ Előterjesztés az egyházaknak és a civil szervezeteknek nyújtott támogatás elszámolása 

tárgyában 


14/ Előterjesztés a 2011. évi parlagfű elleni védekezés hatékonyságáról 

Előadó: Kaáriné Kabay Lilla, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 

15./ Előterjesztés a GlaxoSmithKline Kft-vel történő szerződéskötésről 


16./ Előterjesztés a MÁV-START Zrt. motorvonat beszerzésének támogatásáról 


17./ Előterjesztés az Alberti község újjátelepítésének 300. évfordulója tiszteletére szervezett 

programsorozat értékeléséről 


18./ Egyebek 

Zárt ülés: 

- Előterjesztés a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatra 

beérkezett kérelmek elbírálásáról 

Előadó: Szőke Szabolcs, a Kulturális Bizottság elnöke 

Albertirsa, 2011. november 17. 

Fazekas László 

polgármester

ELŐTERJESZTÉS 

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 

2011. november 24-ei ülésére 

Ügyiratszám: Minősítés: 

Napirendi pont: 1. 

Az előterjesztés minősített többséget igényel: 

igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzatának 2011. 

háromnegyedévi költségvetési gazdálkodásáról 

A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester 

Az előterjesztést készítette: Török Andrea pénzügyi irodavezető 

Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: - 

Mellékletek: 

Az előterjesztést véleményező Bizottságok: 

- Pénzügyi Bizottság 

Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Kovács Zoltánné dr. 

Megjegyzések: 

Kiadási dátum: 2011. november 16.

Tisztelt Képviselő-testület! 

SZÖVEGES TÁJÉKOZTATÓ 

Albertirsa Város Önkormányzatának 

2011. háromnegyedévi költségvetési gazdálkodásáról 

Az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény 79. §-a 

alapján, figyelembe véve ezen jogszabályban, valamint az államháztartás működési rendjéről 

szóló 292/2009. (XII.19.) Kormányrendeletben meghatározottakat, a polgármester a helyi 

önkormányzat gazdálkodásának háromnegyedévi helyzetéről, a következő esztendő 

költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a Képviselő-testületet. A tájékoztató 

tartalmazza az eredeti, és a módosított előirányzatokat, valamint a szeptember 30-ig 

realizálódott teljesítéseket. 

Tájékoztatómat, az alábbiakban teszem meg. 

I. BEVÉTELEK 

1. Saját bevételek 

Mint a 2. számú táblázatból nyomon követhető, az alaptevékenység bevételeinél az 

előirányzatok teljesülése változó. Egyes tételek elmaradnak a remélttől, mások pedig 

meghaladják azt. A legnagyobb mértékű bevétel elmaradás összegszerűen a tábornál 

mutatkozik, itt 65,41 %-os a teljesítés. A 6 426 e Ft bevétel csökkenést, a tervhez képest 

alacsonyabb kihasználtság eredményezte. 

Az étkezési térítési díjak, az újság, képeslapok, könyvek eladásából származó bevételek 

összességében a terv szerint teljesültek. A kötbér, bírság, egyéb kártérítésből származó 

bevételeink 418,57 %-on, jóval a tervezett felett realizálódtak. A túllépés, a megnövekedett 

közigazgatási bírságok behajtásából ered. A mástól átvett, beszedett bírság bevétel 

64,40 %-on, az igazgatási, szolgáltatási díj bevételeink 82,50 %-on realizálódtak. 

A közüzemi díjak megtérülése a forgalomból adódóan kiadási és bevételi oldalon egyaránt 

alacsonyabb a vártnál. 

A lakbér bevétel 102,11%os, a szemétszállítási díj 111,25-os teljesülésének oka, hogy 

mindkét esetben fizetési felszólítások kerültek kiküldésre, ami jelentős összegű hátralék 

beszedését eredményezte. 

A piac bérleti jog beszedése december hónapban történik. 

Kamatbevételeink 2011. szeptember 30-án meghaladta az éves tervet, 148,33 %-on 

teljesültek. Az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötése továbbra is folyamatos. 

Adó bevételeink az időarányosnál magasabban teljesültek: az iparűzési adó 99,11%, a 

kommunális adó 105,75%, a gépjárműadó pedig 100,26%. A hátralékok beszedésére 2011. 

évben nagy hangsúlyt fordítottunk, illetőleg a kommunális adó felhívásra, visszamenőleg 167 

adózó adta be bevallását, 3 619 e Ft összegben.

Az SZJA helyben maradó, és a jövedelem differenciálás mérséklésére juttatott rész teljesítése, 

valamint a költségvetési támogatások 75,70 %-on, a 292/2009.(XII.19.) Korm. rend. előírásai 

szerint teljesültek. 

A központosított előirányzatok a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, és a Szlovák 

Nemzetiségi Önkormányzat bevételeit, valamint a feladatoktól függő, központosított 

juttatásokat tartalmazzák. 

Működési célú pénzeszköz átvételeink kötöttek, a gyermektartás díj megelőlegezések előre 

nem tervezhetőek, mert a mutatkozó igények mértékéről, a költségvetés készítésekor nem 

tudunk. 

A családsegítőhöz átvett pénzek bevétele a társönkormányzatoktól, 42,55 %-on teljesült. Az 

elmaradás oka, hogy Dánszentmiklós 2011. évben egyetlen számlát sem fizetett ki. 

Mikebudától, a körjegyzőségre átvett pénzeszköz 71,62 %-on realizálódott. 

A Munkaerőpiaci Alaptól, a megváltozott munkaképességű és közhasznú dolgozók után járó 

támogatási összeget, június és július hónapban kaptuk meg. 

Az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatási támogatás bevételek elmaradtak a 

tervezettől. Ennek oka, hogy 2011. február 28-ig , illetve kifutó rendszerben terveztük a 

foglalkoztatást, de 2011. január 31-én minden dolgozóval, közös megegyezéssel felbontottuk 

a munkaszerződést, mivel 2011. február 01-től új, pályázati formában nyílt lehetőség a 

közfoglalkoztatásra. 

A Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulástól átvett pénzeszköz az első félévben időarányosan 

teljesült. 

Pályázati bevételeinknél a Thököly és a Boglárka utca útburkolási munkálatainak, a 

Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése (ÁROP) pénzügyi elszámolása megtörtént, és 

elfogadásra került. Mindkét esetben a támogatási összeg átutalásra került, ám az ÁROP már 

az utolsó negyedévben történt. A Bölcsőde felújítás pénzügyi zárása még folyamatban van. 

Felhalmozási célú pénzeszköz átvételeink, a Balatonszárszói Ifjúsági Táborhoz kapcsolódóan 

a háromnegyedévben 60,38 %-on teljesültek. 

A függő, átfutó bevételek segélyeket, támogatásokat, kétszeres befizetéseket tartalmaznak. 

2. Intézményi bevételek 

Intézményeink bevételei 78,58 % -on, az időarányosnál magasabban teljesültek. 

Az intézményi bevételek vizsgálatakor - ha nem vesszük figyelembe az előző évi 

pénzmaradvány felosztását - jól látható, hogy intézményeink törekedtek bevételeik 

teljesítésére, illetve növelésére. 

A Bölcsőde esetében új bevételi forrást jelent a sószoba használata. 

A Könyvtár bevételei az internet használatból, és pártolói díjakból adódnak. 

A Művelődési Ház, és a Tessedik Sámuel Általános Iskola bevételeinek jelentős része a 

terembérletből származik. 

A Vízmű bevételei 73,67 %-ra teljesültek. 

Összességében, önkormányzati szinten, a háromnegyedévi bevétel 1 381 271 e Ft,

ami 80,95 %-os teljesülést jelent. 

II. KIADÁSOK 

1. Működési kiadások 

A zöldterület kezelése soron / virágosítás, önkormányzati területek gyommentesítése, 

ároktisztítás, permetezés, földutak útszéli nyesése, nyesedék aprítása / háromnegyedévben a 

kiadás 52,36%, mivel a munkálatok jelentős része az őszi hónapokra tevődik. 

Az üdültetés szakfeladaton a teljesülés 59,74%, egyrészt az alacsony kihasználtságból 

adódóan, másrészt a közüzemi elszámolások október-november hónapban történnek. 

Az étkeztetési kiadások összességében időarányosan teljesültek. 

A helyi közutak, alagutak üzemeltetése szakfeladat tartalmazza a kátyúzások, földút 

rendbetételek költségeit. A teljesítés 45,10 %. Az elmaradás oka, hogy az utolsó negyedévben 

kerülnek megvételre a síkosság mentesítéshez szükséges anyagok, illetve a hótolásra tervezett 

összeg is ezen a soron jelenik meg. 

A város- és községgazdálkodás, műhely, közfoglalkoztatáson a teljesülés alacsonyabb az 

időarányosnál. Ennek oka, hogy kisebb a közfoglalkoztatott létszámunk, mint azt év elején 

terveztük. 

A közvilágítási feladatok, a fizikoterápiás szolgáltatás, a laboratóriumi szolgáltatás, a 

járóbetegek szakorvosi ellátása, a védőnői szolgálat szakfeladatokon a kiadások a 

tervezettnek megfelelően alakultak. 

Az állategészségügyi tevékenység a gyepmesteri feladatvégzés költségét tartalmazza, ami 

meghaladta az időarányos tervet, 85,07 %-on teljesült. 

A segélyek többségénél az időarányosnál kisebb, illetve a tervnek megfelelő a teljesítés. Ám 

ezen a területen az év utolsó hetei mindig aránytalanul megnövelik a kiadásokat. 

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kifizetésére évente kétszer, augusztusban és 

novemberben kerül sor. 

Az adósságkezelési támogatás forgalma mindig a felmerülő igényektől függ, a teljesítés 

90,15%. Ezen a soron szükség lesz előirányzat módosításra, mert már most látható, hogy a 

kiadás meghaladja az eredetileg tervezett összeget. 

A gyermek átmeneti segély szakfeladaton a kiadás 72,53 % teljesült. A köztemetés kiadásai 

szerencsés módon alacsonyak, ám sok éves tapasztalat, hogy ezzel a tétellel rendkívül 

óvatosan kell bánni. 

A temetési segélyek magas kiadás teljesülése miatt, szintén előirányzat módosítást kérek 

majd. Ez azonban más szociális kiadási előirányztok terhére teljesíthető lesz. 

A támogatás értékű pénzeszköz átadások 99,33 % -ra teljesültek, a kifizetéseket a 

szervezetekkel kötött megállapodásoknak megfelelően ütemeztük. 

A „működési célú pénzeszköz átadás önkormányzati költségvetési szervnek” szakfeladaton a 

teljesülés elmaradásának oka, hogy nem történt meg a támogatás átadása a Pest Megyei 

Önkormányzatnak, a Művészeti Iskola fenntartási feladataira. Ez a tétel az októberi 

költségvetés módosításkor a tartalék összegét megemelte. 

2. Intézmények működési kiadásai 

Intézményeink gazdálkodása időarányos teljesítést mutat (68,51 %).

A Polgármesteri Hivatal egyéb folyó kiadásainál az alacsonyabb teljesülés oka, hogy az ÁFA 

befizetés a dologi kiadásoknál jelentkezik. A Tessedik Sámuel Általános Iskola 2011. 

háromnegyedévi működési kiadásai 73,70 %- ra teljesültek. A Művelődési Ház, a Bölcsőde, a 

Könyvtár, a Családsegítő, az Óvoda, és a Vízmű esetében a háromnegyedévi teljesítés 

megközelítőleg azonos, 70 % körüli. 

A kiadások 75% alatti teljesülése szigorú és fegyelmezett munka eredménye. Minden kiadás 

időben történő teljesítését, a költségvetésben megszabott feladatok kiegyensúlyozott, 

tervszerű ellátását folyamatosan biztosítottuk. 

3. Beruházások, felújítások 

A beruházások és felújítások 2011. háromnegyedévi teljesítése 52 226 e Ft, a módosított 

előirányzat 44,73 %-a (6. számú melléklet). 

Az alábbi beruházások valósultak meg: 

a Bölcsőde előtti járdaszakasz aszfaltozása elkészült, 

a tábor felújítási munkálatai, 

a Pesti út 29. szám előtti leállósáv építése, az Árok utcai csapadékvíz elvezető 

rendszer kiépítése megvalósult, 

a szivattyúk felújítása, nyomáskapcsoló cseréje, a vízmű kutak termelőcsöveinek 

cseréje, valamint a Renault Master tehergépkocsi vásárlása megtörtént, 

a mobil zagyszivattyú beszerzésre került, 

a Vágóhíd utcai parkolók aszfaltozása elkészült, 

a Vágóhíd utcai csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésre került, 

a fülkés traktor vásárlása megtörtént, 

a főzőkonyha elektromos főelosztó cseréje elkészült, 

a Sportcentrum lelátón a térdfalra elhelyezésre került a védőkorlát, 

a Tündérkert Óvodában (Luther u.8.) a villanyhálózat felújítása megvalósult, 

a tanyagondnoki autó cseréje megtörtént, 

a Családsegítőnél a Dózsa Gy. utcai épülettel kapcsolatos munkálatok elkészültek (a 

számlák kifizetése az utolsó negyedévre húzódik át), 

a tornaterem üvegfalának, valamint 2 db párnázott ajtójának a cseréje elkészült, 

a Szennyvíztelep riasztórendszerének újraépítése megtörtént (a számla október 

hónapban került kifizetésre), 

a szalagkorlát kihelyezése a Pesti-Dánosi út sarokra elkészült, 

a főzőkonyha szennyvíz elvezetése, zsírfogó beépítése megtörtént, 

Előkészítő szakaszban, illetve folyamatban lévő beruházásaink, beszerzéseink: 

Intézmények érintésvédelmi, szabványossági és villámvédelmi felülvizsgálata során 

feltárt javítások (folyamatos) 

Informatikai stratégiai feladatok 2011-ben elvégzendő feladatai (folyamatos), 

Rekultivált szeméttelep utógondozása (folyamatos), 

Labdarúgó edzőpálya építése – miután elhárult minden környezetvédelmi indíttatású 

akadály, a szükséges műszaki dokumentáció elkészült. Ennek alapján 2012-ben végre 

sor kerülhet a kivitelezésre, 

Olajfogó építése a Sportcentrum területére tervezett parkolóhoz (beépítése 

folyamatban van), 

Szaletli befejezése a Faluházban – a kivitelezést a megfelelő szakember 2012. első 

negyedévére vállalta,

Víztorony statikai és tartószerkezeti felülvizsgálata ( árajánlatok megkérése 

megtörtént) 

4. Hiteltörlesztés 

Az éves betervezett hiteltörlesztés összege 53 076 e Ft. Ebből a háromnegyedévben 49 319 e 

Ft-ot, 92,92 %-ot törlesztettünk (Viziközmű Társulat beruházási hitele, Suzuki SX4, Ford 

Tranzit, Renault Fluence és a Sportcentrum hitel) . A kifizetések a szerződésben 

meghatározott időpontokban történnek. 

A kiadások teljesítése 2011. III. negyedévben 1 148 415 e Ft, ami a módosított előirányzat 

67,30 %-a. 

Tisztelt Képviselő-testületet! 

Úgy gondolom, az ismertetett adatok összességében kiegyensúlyozott, megnyugtató 

gazdasági helyzetet jeleznek, ami manapság különösen nagy érték. Megjegyzem ugyanakkor, 

hogy a 2012. évi költségvetési törvény tervezetének paraméterei így is rendkívül takarékos, az 

eddigiekhez képest több vonatkozásban új szemléletet alkalmazó tervezést követelnek tőlünk. 

Mindezek alapján, tisztelettel kérem, a háromnegyedéves tájékoztató megtárgyalását és 

elfogadását. 



polgármester







igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Albertirsa Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetési 

koncepciója 


Az előterjesztést készítette: Török Andrea pénzügyi irodavezető 


Mellékletek: - 



- Jogi, Ügyrendi Bizottság 

- Kulturális Bizottság 

- Népjóléti Bizottság 

- Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 







Albertirsa Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetési 

koncepciója 


Az Államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény 70 §-a 

alapján a polgármester a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési 

koncepciót november 30-ig – a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános 

választásának évében legkésőbb december 15-ig - benyújtja a Képviselő-testületnek. 

A jegyző a költségvetési koncepciót az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. 

(XII. 19.) Kormányrendeletben foglaltak szerint készítette el. 

A koncepció tartalmára, formájára nincs szigorú, kötelező érvényű előírás. Elsődleges célja a 

költségvetés végleges kialakításához szükséges alapelvek, főbb célkitűzések 

meghatározása, azok nagyvonalú megfogalmazása mellett. 

Az irányelvek, szempontok kialakítása során kell és lehet áttekinteni a következő évre 

vonatkozó szakmai feladatokat és elképzeléseket. A koncepció előkészítésének időszakában 

kell számba venni a forráslehetőségeket, és rangsorolni a feladatokat, valamint a 

megvalósításukhoz szükséges pénzeszközök nagyságát és ütemezését. 

Már a koncepció készítés során biztosítani kell, hogy az alapellátást nyújtó intézmények, és a 

kötelezően ellátandó feladatok zavartalan működtetéséhez szükséges források rendelkezésre 

álljanak. 

A koncepcionális elvek kialakításához elsősorban a Magyar Köztársaság 2012. évi 

költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/4365) állt rendelkezésre. 

A koncepcióban javasolt törekvések mellett, a 2012. évre szóló gazdasági program elsődleges 

célkitűzése a gazdálkodás biztonságának megtartása, a likviditás megőrzése, a beruházások 

ütemezett megvalósítása, a szociális, valamint a működési kiadások feltételeinek ésszerű és 

takarékos körvonalazása, az önkormányzati munka hatékonyságának növelése, és a nyújtott 

szolgáltatások magas színvonalának biztosítása. Ennek értelmében kell megfogalmazni az 

önkormányzat 2012. évre szóló gazdasági programját, amelynek elsődleges célja, a 

költségvetési egyensúly megtartása.

I. 

A Kormányzat gazdaságpolitikája 

Az elmúlt időszak nemzetközi gazdasági fejleményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió 

még éveken keresztül egy elhúzódó pénzügyi-gazdasági válsággal küzdő övezet lesz. 

Magyarországnak ebben a nemzetközi gazdasági környezetben kell sikeresnek lennie. 

Az elhúzódó válságot alapvetően az okozza, hogy az országok jelentős része nem tudja 

megállítani államadósságának növekedését. 

A Kormány gazdaságpolitikájának alapja az államadósság csökkentése és a költségvetési 

egyensúly helyreállítása melletti szilárd elkötelezettség. 

A 2012. évi költségvetés kidolgozásánál ehhez a főbb követelményhez igazodóan, alapvető 

prioritásként kell kezelni a következőket: 

– az államháztartási hiány tekintetében a Konvergencia programban meghatározott 2,5%-os 

GDP-arányos hiánycél nem növelhető, 

– a nyugdíjak védelme céljából zárttá kell tenni a nyugdíjkasszát, csak így érhető el, hogy az 

állami pillérbe visszalépők garantáltan hozzájussanak a nekik járó öregségi nyugdíjhoz, 

– az egészségügyi ellátások biztosítása céljából lépéseket kell tenni az egészségügyi kassza 

zárttá tétele irányába, 

– a Kormány elkötelezett az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó kialakítása mellett, 

– az adózásban határozott lépésekkel vissza kell szorítani a visszaéléseket, csalásokat, be kell 

zárni a ma még meglévő szabályozási „kiskapukat”. Ezzel párhuzamosan meg kell erősíteni a 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési tevékenységét, 

– a foglalkoztatás növelése és a munka világának kiszélesítése céljából el kell indítani a Startmunka 

programot, amelynek keretében jelentős mértékben növelni szükséges a 

foglalkoztatottak létszámát. Ennek a költségvetési hátterét meg kell teremteni. 

E követelmények megalapozását szolgálta már a Kormány 2011 tavaszán elfogadott Széll 

Kálmán Terve. A Terv mélyreható intézkedései, a Kormányzat álláspontja szerint, az ország 

megújítását, az állami működés egészének (oktatás, egészségügy, önkormányzati rendszer, 

közösségi közlekedés) átszervezését, a munka becsületének visszaállítását célozzák. 

Egyensúlyi követelmény, fiskális eszközrendszer 

A 2012. évi költségvetési kiadási előirányzatok már számos reformelemet tartalmaznak, de a 

kialakult helyzetben az egyenlegjavulás további takarékos költségvetési tervezést igényel. 

Ennek megfelelően: 

- a közszférában nem emelkednek az illetmények, de az alacsony keresetű munkavállalóknál 

megmarad az adójóváírás fokozatos szűkítését ellensúlyozó bérkompenzáció, 

- a központi költségvetési szerveknél jelentősen szigorodnak a pénzköltési szabályok, aminek 

következtében a dologi kiadások csökkennek, 

- a költségvetési fejezetek a 2011. évi stabilizációs tartalékkal csökkentett bázisra tervezték a 

kiadási előirányzataikat, 

- a Kormány szándékai szerint újabb lépéseket tesz a munkajövedelemből élők számának 

további növelése érdekében, megteremti az aktív korú, munkaképes, az elsődleges 

munkaerőpiacról kiszorult munkavállalók foglalkoztatásának lehetőségét és a szociális 

ellátások rendszerét úgy alakítja át, hogy az jobban ösztönözzön a munkavállalásra, 

- csökkennek az ártámogatások: a gyógyszerkassza állami ráfordításai érdemben 

mérséklődnek, a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítása révén a kiadások mérséklődnek. A

korábbi gáz- és távhőtámogatás kibővített lakásfenntartási támogatássá alakul, de a célzottság 

megőrzésével, 

- a közösségi közlekedés szervezeti stabilitása, az egyes területek összehangolása lehetővé 

teszi, hogy a közlekedési társaságok működése hatékonyabbá váljon, 

- megkezdődik a nagy ellátórendszerek (köz- és felsőoktatás, egészségügy) rendszerszintű 

átalakítása, 

- elindul az önkormányzatok átszervezése és a központi igazgatás racionalizálása.A Kormány 

az irányítása alá tartozó intézményeknél jelentős mértékű létszámleépítést foganatosít. 

Adó- és járulékpolitikai célkitűzések 

A Kormány a 2012. évben folytatja a hazai adórendszer 2010 II. félévében megkezdett érdemi 

átalakítását. 

A következő évre vonatkozó szabályozási változásokat hármas szándék vezérli. A 

kedvezőtlen világgazdasági körülményekre való tekintettel, az államadósság csökkentésének 

elemi érdekét szem előtt tartva, biztosítani kell a kitűzött hiánycél eléréséhez szükséges 

költségvetési bevételeket. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiegyensúlyozását segítő korábbi lépések 

mellett az Egészségbiztosítási Alap egyenlegét is javítani szükséges, így a Kormány az Alap 

bevételeinek növelésére tesz javaslatot. Harmadrészt az adópolitikai lépéseket az arányos és 

egységes adórendszer megteremtésére, az adózási kiskapuk bezárására való törekvés jellemzi, 

amely a kormányprogram kiemelt célja. 

A személyi jövedelemadó esetében a szuperbruttósítás részleges kivezetésével és az 

adójóváírás megszüntetésével a Kormány további lépést tesz a tisztán egykulcsos, 16%-os 

adórendszer megteremtése felé. A béren kívüli juttatások körén belül változás, hogy a 

reprezentáció és üzleti ajándékozás szja-mentessége megszűnik, így a szabályozás ismét 

visszakerül a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá. 

A társasági adózás területén az adóbevételek kiszámíthatóbbá tétele érdekében 2012-től az 

elhatárolt veszteség az adóalap 50%-áig lesz felhasználható. A reprezentáció és az üzleti 

ajándék, mint adóalap növelő tétel, kikerül a társasági adó hatálya alól, és 2012-től a személyi 

jövedelemadó rendszerében kerül megadóztatásra. 

Az általános forgalmi adó esetében az általános 25%-os ÁFA-kulcs 27%-ra emelkedik. 

A jövedéki adó 2011 novemberétől a legtöbb termék esetében növekszik. A gázolaj 

adómértékének megemelése oly módon történik, hogy az adómérték az uniós adóminimum 

arányát képezi le (8%-os eltérés lesz a két üzemanyag között, a jelenlegi 20% helyett). Így a 

benzin adómértéke marad 120 Ft/liter, a gázolaj adómértéke 97,35 Ft/literről 110,35 Ft/literre 

emelkedik. 

Az illetékekkel összefüggő szabályok 2012-től hatályba lépő módosítása eredményeként a 

gépjárművek visszterhes vagyonszerzését terhelő illetéket a jármű korának és hajtómotorjának 

teljesítménye függvényében kell megfizetni, a megyei önkormányzatok illeték bevételi 

részesedését pedig más központi forrás váltja fel. 

A cégautóadó köteles gépkocsik adóztatása is a jármű korának és hajtómotorjának 

teljesítménye függvényében történik 2012-től, így ez a közteher is értékarányosabbá válik. 

A társadalombiztosítás területén sor kerül a munkavállalói járulék 1 százalékpontos 

emelésére, az egyéni és társas vállalkozók járulékalapjának szélesítésére, valamint új 

adónemként baleseti adó bevezetésére. Ezek a lépések az Egészségbiztosítási Alap 

egyenlegének javítása érdekében szükségesek.

II. 

A 2012. évi költségvetési törvényjavaslat önkormányzatokra vonatkozó 

általános indokolása 

A helyi önkormányzatok – beleértve a helyi nemzetiségi önkormányzatokat, valamint a 

többcélú kistérségi társulásokat is – 2012-ben hitelforrások nélkül csaknem 3200,0 milliárd 

forinttal gazdálkodhatnak. 

Ehhez a központi költségvetés – állami támogatás és helyben maradó személyi jövedelemadó 

révén – mintegy 1140,6 milliárd forintot biztosít, amely összeg a 2011. évi korrigált bázis 

irányszám 100,7%-a. 

A 2012. évi változások bemutatását megelőzően megemlítendő, hogy az önkormányzati 

finanszírozási rendszer feladatfinanszírozáshoz kapcsolódó, 2013-tól történő jelentős 

átalakítása előtt a normatív hozzájárulások és támogatások rendszerében alapvető 

változásokat nem indokolt végrehajtani. 

A közfoglalkoztatási rendszer és az álláskeresési ellátások átalakítására is tekintettel kerültek 

meghatározásra az önkormányzati hatáskörű segélyek, kiemelten az FHT (foglalkoztatást 

helyettesítő támogatás, volt BPJ) forrásai. A Kormányzat elképzelései szerint, így a szakmai 

és pénzügyi szabályozásban határozottabban megjelenik a foglalkoztatási szándék, megszűnik 

a munkavállalással szembeni ellenösztönző hatás: az aktív korúak ellátásának támogatási 

összegei az egyéneket erőteljesebben motiválják a munkaerőpiacra való visszatérésben. 

Emellett évek óta visszatérő anomáliát kíván rendezni a javaslat azzal, hogy – a szociális 

törvény módosításával összhangban – a pénzügyi szabályozás eszközeivel is elő kívánja 

segíteni a különféle segélyezési formák célzottságának és a normatív szempontoknak az 

erősítését. A cél az, hogy a valóban rászorultak változatlanul számíthassanak a szociális háló 

biztonságára. 

E célt szolgálja az is, hogy az önkormányzati segélyezéshez hozzájáruló, ún. „pénzbeli 

szociális juttatások” előirányzat a jelenleginél célzottabban kerül elosztásra: 2012-ben 

valamennyi településen biztosítja majd a normatív segélyekhez nyújtandó önrészt, de a 

Kormány szerint hatékonyabban fogja segíteni a valós gondokkal (magasabb segélyezetti 

létszámmal, ezáltal több kiadással) sújtott önkormányzatokat. 

2011. szeptemberétől a korábbi gázár- és távhőtámogatás beépült az önkormányzati 

lakásfenntartási támogatásba. Az új, kedvezőbb feltételek mentén jelentősen megemelkedik az 

e támogatásban részesülők száma. Az ezáltal megnövekedő önkormányzati kiadásokhoz 26,5 

milliárd forintos többletforrást biztosít a jövő évi költségvetés. 

A tapasztalatok szerint számos önkormányzat nem tett eleget a gyermekétkeztetéshez és a 

tankönyvellátáshoz kapcsolódó szociális kedvezményekre vonatkozó törvényi 

kötelezettségének. A költségvetési törvényjavaslat immár a pénzügyi szabályozás eszközeivel 

is elősegíti e kötelezettségek betartását azzal, hogy az étkeztetéshez és a tankönyvellátáshoz 

kapcsolódó normatívákat jövőre a kötött támogatások közé sorolja. 

A javaslat szerint szintén a kötött normatívák közé kerül a közoktatási informatikai feladatok 

támogatása, garanciát teremtve e fontos területhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

A tervezési és a beszámolási folyamatokat egyszerűsítendő 2012-től – az állami támogatások 

egyidejű és azonos összegű megemelése mellett – a helyi önkormányzatok átengedett 

személyi jövedelemadó részesedése javarészt megszűnik, a helyben maradó személyi 

jövedelemadóból a 8%-os részesedés ugyanakkor változatlan formában és mértékben 

fennmarad. 

A belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó továbbra is teljes 

egészében az önkormányzatot illeti meg, csakúgy, mint a termőföld bérbeadásából származó 

jövedelem után a települési önkormányzat által beszedett adó. 

A személyi juttatások számításához figyelembe vehető mutatók 2011. évi szinten maradtak: 

o a köztisztviselői illetményalap 38.650.- Ft, 

o a közalkalmazotti bértábla változatlan, 

o a közalkalmazottak illetménypótlék számítási alapja 20.000.-Ft, 

o a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 5.250.-Ft/fő/hó. 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban SZJA törvény) 

módosítása megszünteti az adójóváírás intézményét, és megváltoztatja az adóalap-kiegészítés 

figyelembevételének rendszerét. Az adókötelezettség alá eső, az összevont adóalapba tartozó 

jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után az adóalap-kiegészítés mértéke 27 

százalék. 

A reprezentáció és az üzleti ajándékok juttatása adókötelessé válik. A juttatás értékének 

1,19-szeresét 16 százalék szja és 27 százalék eho (összesen 43 százalék) terheli. 

Jelentősen átalakul a béren kívüli juttatások köre, előtérbe kerül a Széchenyi Pihenő Kártya. 

A kártyára utalt támogatás három egymástól elkülönített, különböző célt szolgáló kártya 

számlájára utalható a következők szerint: 

o szálláshely kártya számlájára utalható, szálláshely szolgáltatásra felhasználható 

legfeljebb 225 ezer forint támogatás, 

o vendéglátás kártya számlájára utalható, melegkonyhás vendéglátó-helyeken (ideértve 

a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 150 ezer 

forint támogatás, 

o szabadidő kártya számlájára utalható, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az 

egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 75 ezer forint 

támogatás. 

Kikerül a béren kívüli juttatások közül az internet szolgáltatás biztosítása, illetve az erről 

szóló számla 5000 forintig történő megtérítésének formájában biztosított juttatás. A többi 

juttatás változatlan szabályok szerint biztosítható (iskolakezdési támogatás, helyi utazási 

bérlet, iskolarendszerű képzés költségeinek átvállalása). 

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a 2011. évhez képest nem változott, 2012. évben is 

964.500.-Ft/fő/év. 

2012. január 1-jétől 25 százalékról 27 százalékra emelkedik a normál áfa kulcs.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény legfontosabb változása, hogy kiteljesíti a települési 

önkormányzatok szabad adó-megállapításhoz fűződő jogát. A módosítás az önkormányzati 

adóztatási mozgástér bővítése keretében lehetővé teszi az önkormányzat számára az ún. 

települési adó megállapítását, melynek főbb szabályait – a jelenlegi helyi adószabályozáshoz 

képest – nem tartalmazza, azonban több garanciális feltételt fűz a túladóztatás elkerülése 

érdekében. A települési adó első ízben történő bevezetése esetén az adóalany fizetési 

kötelezettsége (több települési adó esetén is) maximum 10.000 forint lehet. 

További javaslat bővíti a telekadóztatásban és az építményadóztatásban az önkormányzatok 

adóhatókörét, elvi lehetőséget teremtve az önkormányzatok számára a forrásbővítésre. Eltörli 

az építmény és telekadó adómaximumát. A túladóztatás elkerülése érdekében azonban az 

adóösszeg nem lehet magasabb az ingatlan forgalmi értékének 3 százalékánál. 

Az adóztatási mozgástér íly módon történő bővítésének gyakorlati jelentőségét erősen 

csökkenti a valós gazdasági környezet, az emberek tényleges életszínvonala. 

2012. januárjától új közfoglalkoztatási rendszer lép életbe. Az álláskeresési járadék eddigi 

maximális 270 napos folyósítási ideje 90 napra csökken, és az álláskeresési segély – amely 

eddig további 90 napig biztosított ellátást – megszűnik. 

A három szintű modell országosan megvalósuló elemei, a deklarált célok szerint, sok ember 

munkáját igénylő beruházásokat segítenek, mint például gátak, víztárolók építését, 

belvízelvezető csatornák kialakítását és karbantartását (8 órás foglalkoztatás). A helyi , térségi 

szinten megvalósuló programok továbbra is az önkormányzati (helyi, kisebbségi), egyházi, 

illetve civil szervezetek által történő rövid időtartamú közfoglalkoztatást fogják támogatni (4 

órás foglalkoztatás). A harmadik szinten megvalósuló közfoglalkoztatás koncepciójának 

kidolgozása folyamatban van. 

A Nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezete 

A törvény tervezet 

- kiindulópontja, hogy a köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, 

- kinyilvánítja, hogy a köznevelés ellátása alapvetően a Magyar Állam feladata, 

- egyértelművé teszi a köznevelés szereplőinek helyzetét a hatáskörök, a kötelességek és 

a jogok egyensúlyának megteremtésével, 

- nagyobb állami szerepvállalást ír elő, 

- új finanszírozási és bérezési rendszer elveit fekteti le. 

Az intézményrendszer irányítása és fenntartása főszabály szerint a kormányhivatalokon 

keresztül az állam feladata. 

A 2000 főt meghaladó lakosságú települési önkormányzat – törvényben meghatározott 

feltételek alapján – átvállalhatja a fenntartást, azt szerződéssel veheti át az államtól, az alábbi 

feladatot ellátó intézmények esetében: 

- általános iskola, 

- középiskola, 

- alapfokú művészeti iskola, 

- kollégium, 

- többcélú intézmény, 

- gyógypedagógiai intézmény, 

- felnőttoktatás. 

A köznevelési szerződés keretében a települési önkormányzat vállalja a pedagógusok és a 

nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérén, és annak járulékain felül jelentkező összes 

működtetési költség saját forrásból történő finanszírozását. A települési önkormányzat vállalja

az átvett intézmény épülete állagának megóvását. Az állagmegóváson túl jelentkező 

rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhez az állam 

pályázati úton támogatást nyújt. 

A köznevelési szerződés érvényességének ideje alatt a települési önkormányzat legalább 

olyan színvonalon biztosítja az intézmény fenntartását, mint azt az állam az intézmény 

átvételének idején biztosította. Ha bebizonyosodik a feltételek romlása, a kormányhivatal 

szankcionálhat. 

a települési önkormányzattal kötött köznevelési szerződés többek között tartalmazza az 

intézményvezető megbízási, és a megbízás visszavonási fenntartói jogról való lemondást a 

kormányhivatal vagy az oktatásért felelős miniszter javára. 

A szerződés meghatározza a feladatellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra tulajdonviszonyait 

is. A szerződés érvényességi ideje öt év. 

A szerződés érvényességének ideje alatt az átvett intézmény épülete – beleértve a székhelyen, 

és az összes telephelyen található épületet – nem idegeníthető el, nem adható bérbe, nem 

terhelhető meg, az oktatásból nem vonható ki. Ha a szerződésben foglalt feltételek teljesítését 

nem veszélyezteti, e bekezdésben foglalt kötelezettség alól a szerződést kötő kormányhivatal 

felmentést adhat vagy engedélyezheti az elidegenítést, hasznosítást. 

A tervezet szerint, elfogadása esetén, a törvény 2012. szeptember 1-jén, a települési 

önkormányzatokkal kötött köznevelési szerződés 2013. január 1-jén lép hatályba. 

III. 

Alapelvek, helyi sajátosságok 

Albertirsa Város Önkormányzatánál érvényesülnie kell a kiadási előirányzatok 

mérséklésének, a megtakarítást eredményező hatékony gazdálkodásnak. Tudomásul kell 

vennünk, hogy a pénzügyi világválság hatásai nem kerülhetik el az önkormányzatokat sem, 

ők is szerves részei az államháztartásnak. 

Az önkormányzat költségvetési bevételeinek nagyságát a működtetés területén, a 

szabályozórendszeren keresztül leosztott állami hozzájárulások és támogatások, az 

adóbevételek, valamint az önkormányzati sajátos működési bevételek határozzák meg. Ezen 

források képezik az alapját annak, hogy az önkormányzat a kötelező feladatokon felül milyen 

önként vállalt feladatokat, szolgáltatásokat nyújthat a lakosság különféle rétegeinek. Az 

elmúlt évek tapasztalatai alapján megfigyelhető, hogy e bevételek volumene csökken. 

2012-ben fő követelmény, hogy a költségvetési keretszámokat a megváltozott pénzügyi 

lehetőségekhez kell igazítani, és olyan mértékű kötelezettségeket lehet felvállalni, amelyek 

alapján garantálható a biztonságos működtetés. 

Albertirsa Város Önkormányzata képviselő-testületének az önkormányzati gazdálkodással és 

tervezéssel kapcsolatos – az ezzel összefüggő intézkedéseiből kirajzolódó - stratégiai 

álláspontja az, hogy a költségvetésnek – az állami költségvetésben meghatározott fő céljai, 

valamint a térségi programok figyelembe vételével – úgy kell biztosítania az önkormányzat 

kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásához szükséges feltételrendszert (és ennek 

összefüggésében a működési kiadások és bevételek egyensúlyát), hogy a működéshez fő 

szabályként felhalmozási bevétel ne kerüljön felhasználásra. Ezt a 2011. évi tervezés és 

gazdálkodási gyakorlat során sikerült teljesíteni, működési hitelt nem kellett felvennünk.

Általános szempontok 

Általános alapelvként kell érvényesíteni, hogy a 2012. évi kiadások szükséglete a reálisan 

számításba vett bevételi forrásokkal arányosan, és a lehető legszigorúbb takarékosság 

mellett kerüljön megtervezésre. Csak így oldható meg a működési kiadások biztonságos 

finanszírozása, feladataink lehetőségekhez mért legjobb ellátása. 

A jövő évi költségvetési tervezetben a 2012. évre tervezett feladatok számbavételén túl, a 

2011. évi képviselő-testületi döntésekben, a 2012. évi költségvetés terhére vállalt 

kötelezettségek mellett, az egyéb, 2011. évről áthúzódó, már megkezdett feladatok, megkötött 

szerződések alapján várható kifizetések összegeinek szerepelniük kell. 

Tisztelt Képviselő-testület ! 

A végleges költségvetés elkészítését megalapozó koncepció irányelveinek megfogalmazása 

nagy felelősséget ró az előkészítőkre, és a döntést hozó Testületre. Nagy hangsúlyt kell, hogy 

kapjon a bevételek tervezése, új bevételi források feltárása, és a jelenlegi bevételek díjtételeit 

szabályozó, valamint a kiadások nagyságrendjét meghatározó önkormányzati rendeletek 

felülvizsgálata, esetleges módosítása. 

Mindezeken túl, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a költségvetés végrehajtása során 

mindvégig takarékos, fegyelmezett, a jogszabályi előírásokat folyamatosan szem előtt tartó 

gazdálkodásra van szükség. 

Úgy vélem, hogy a költségvetési tervezési irányelvekben foglaltak végrehajtása a korábbi 

évekhez képest új, megváltozott szemléletet, magasabb szintű együttműködést igényel. 

Az itt következő határozati javaslat összeállításakor, az irányelvekben leírtakat maximálisan 

igyekeztem figyelembe venni. 



polgármester

Határozati javaslat 

Albertirsa Város Önkormányzata és az Intézményei a 2012. évre vonatkozó költségvetési 

javaslatukat az alábbi irányelvek alapján készíthetik el: 

1., A költségvetési terv összeállításánál alapvető célkitűzés az önkormányzat 

működőképességének biztosítása, a pénzügyi egyensúly fenntartása. 

2., A 2012. évre vonatkozó költségvetési rendelet összeállításakor a kötelező önkormányzati 

feladatok ellátásával kapcsolatos működési kiadások az elsődlegesek. 

3., A már vállalt pénzügyi kötelezettségek teljesíthetőségét biztosítani kell. 

4., Általános béremelés nem tervezhető. A Ktv. és a Kjt. szerinti soros előrelépések ill. egyéb 

kötelező növekedések (az érvényes minimálbér és garantált bérminimum, stb.) fedezetét a 

költségvetésben biztosítani kell. Minden intézménynél, illetve gazdálkodó szervezetnél 

törekedni kell a takarékos gazdálkodásra. Különösen nagy gondot kell fordítani a legnagyobb 

összeget kitevő személyi jellegű kiadások jogszabályi előírásoknak megfelelő tervezésére, 

valamint a költségvetések szakmai és pénzügyi felülvizsgálatára. A költségvetés készítése 

során a személyi juttatások és a munkáltatói kötelezettségek megállapításánál az 

államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Kormány rendelet 84-85. §-ában 

rögzített tervezési elveket kell figyelembe venni. 

5., Az egyéb személyi juttatások, pótlékok, költségtérítések mértéke a törvényekben rögzített 

kötelező szint felett, csak a helyi önkormányzat által már jóváhagyott, és az előző évi 

költségvetésekben szereplő mértékű lehet. 

6., A tervezhető létszámkeret a 2011. december 31. napján érvényes engedélyezett 

létszámkeret. 

7., A dologi kiadások összege a 2011. évi előirányzathoz viszonyítva nem növelhető.(Az 

előző évi eredeti előirányzatot korrigálni kell a feladat ellátás megváltozásából adódó 

tételekkel.) 

8., A felhalmozási kiadások nevesítve, a már kötelezettséggel terhelt, illetve a halaszthatatlan 

feladatok tervezhetőek a költségvetésben. 

9., További felhalmozási előirányzatot a Képviselő-testület csak akkor tervezhet, ha a 

kötelező önkormányzati feladatok maradéktalan megvalósítása ezzel nem kerül veszélybe, és 

a költségvetés egyensúlya biztosítható, illetve ha a fejlesztés pályázat útján valósulhat meg, és 

a támogatás mértéke minimum az 50%-ot eléri. 

10., A 2012. évi költségvetési források között kizárólag szerződésekkel, számításokkal, és 

egyéb dokumentumokkal alátámasztott, nagy biztonsággal teljesülő bevételeket lehet tervezni. 

11, A normatív állami hozzájárulásokat a hatályos költségvetési törvény szabályai szerint, a 

vonatkozó Kormány-rendeletben meghatározott összegben kell tervezni. 

12., Az adókintlévőségek csökkentése érdekében tovább kell folytatni a szigorú végrehajtási 

tevékenységet.

13, Az intézményi kiadásokat racionálisan csökkenteni kell, és az intézmények törekedjenek 

saját bevételeik növelésére. Az intézmények a 2012. évi költségvetési törvény ismeretében 

készítsenek konkrét intézkedési tervet kiadásaik csökkentésére, valamint bevételeik 

növelésére. 

14., Feladatváltozással kalkuláló intézmények esetében a pénzügyi iroda és az 

intézményvezetők egyeztessenek, tárjanak fel megtakarítási lehetőségeket. 

15., A 2012. évi költségvetés egyensúlyának megteremtése, továbbá feladataink teljes 

körének legalább az eddigi színvonalon történő ellátása érdekében, egyéb döntések is 

szükségesek: 

a 70 éven felülieknek adott mentességek felülvizsgálata, jövedelemhatár 

meghatározása (kommunális adó, talajterhelési díj, szemétszállítási díj), 

a szakrendelések fizetőssé tétele, 

a kommunális adó díjtételének emelése, amivel elkerülhető új adónem bevezetése, 

a 2011/2012-es tanév szorgalmi időszakának befejeztével, haladéktalanul intézkedni 

kell, a Tessedik Sámuel Általános Iskola Táncsics úti telephelyének 

megszüntetéséről, a Győzelem úti épületbe történő átszervezéssel, 

a Polgármesteri Hivatalban Városüzemeltetési Iroda létrehozása (belső átszervezéssel, 

létszámnövekedés nélkül), 

a társadalmi szervezetek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló rendelet 

felülvizsgálata, pontosítása és szigorítása, 

a béren kívüli juttatások mértékének felülvizsgálata, egységesítése. 

16., A költségvetési koncepcióban pályázati önerő kerüljön meghatározásra. 

17., A 2012. évi költségvetésben szerepeltetni kell a fürdő üzemeltetését. 

18., A 2012. évi költségvetés összeállításakor ………….eFt összegű hiánynál magasabb 

összeg nem tervezhető/hiány nem tervezhető. 

A Képviselő-testület utasítja a Jegyzőt, hogy az Ámr. 36. § (3) bekezdése szerint 

gondoskodjon az intézményi költségvetési egyeztető tárgyalások lebonyolításáról. 

Határidő: folyamatos, legkésőbb 2012. január 31. 

Felelős: Fazekas László polgármester 

Kovács Zoltánné dr. jegyző







igen nem 

Az előterjesztés tárgya: a növények telepítési távolságáról szóló rendelet megalkotásáról 

A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző 

Az előterjesztést készítette: dr. Kovács Tímea aljegyző 









ALBERTIRSA VÁROS JEGYZŐJÉTŐL 

Előterjesztés 

a Képviselő-testület 2011. november 24-ei ülésére, 

a növények telepítési távolságáról szóló rendelet megalkotásáról 


A növények telepítési távolságáról szóló rendelet módosításának szükségessége már több 

alkalommal felmerült. Figyelemmel arra, hogy a rendelet felülvizsgálata során a tartalmi 

rendelkezések módosításán túl (telepítési távolságok meghatározása), eljárási szabályok 

megalkotása is szükségessé vált, új rendelet megalkotása mellett döntöttünk. 

A rendeletalkotás szükségességének indokolása: 

Valamikor az ingatlan határától betartandó a telepítési távolságokat (belterületen, külterületen, 

zártkertben) a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet 5. sz. melléklete szabályozta. A rendelet 

1998. január 1 –től hatályon kívül lett helyezve és jelenleg nincs országos érvényű előírás. 

Korábban az Országos Építésügyi Szabályzat függelékében is szerepeltek előírások a 

növények telepítésére nézve, azonban az OTÉK-ból ez a függelék most hiányzik. 

Az önkormányzati rendeletek, általában átvették a hatályon kívül helyezett rendelet telepítési 

távolságait. Önkormányzati rendelet hiányában, elvileg a telken bárhol ültethető növényzet. 

Egyetlen feltétel, hogy az a szomszédos ingatlan tulajdonosát, használóját nem zavarhatja 

(árnyékolás, kilátás zavarása, telekre átnyúló ágak, gyökerek, épület alá növő gyökerek, 

épületre ráhajló ágak, épületen végzendő felújítási munkát akadályozó növényzet) ingatlana 

használatában, birtoklásában nem korlátozhatja, épületében kárt nem okozhat (ezek a 

szabályok Ptk-ban találhatók). 

A gyakorlatban számos esetben problémát okoz, hogy a szomszéd milyen távolságra ültetheti 

a tuját a szomszéd kerítésétől, vagy a fa fajtájának későbbi növekedését figyelmen kívül 

hagyva gyümölcsfát túlságon közel ültet a kerítéshez, amiből aztán később szomszédjogi 

viták, birtokháborítási ügyek indulhatnak. 

A rendelet-tervezet ismertetése: 

A tervezet, illetve a későbbi rendelet hatálya kiterjed kül- és belterületre egyaránt és a 

kifejlett fa-, illetve cserje méretének figyelembe vételével állapítja meg az ültetési 

távolságokat. 

A növénytelepítési távolságok meghatározása mellett a rendelet-tervezet foglalkozik a 

közterületi faültetéssel is olyan vonatkozásban, hogy javuljon a városkép a tervezettebb 

növénytelepítés következtében. Lehetőség szerint ne kerüljön sor az utcaképbe nem illő, 

esetleg allergén fafajok telepítésére, ezért minden fa, cserje ültetés előtt ki kell kérni a 

Városfejlesztési- és Környezetvédelmi Bizottság engedélyét. 

A rendelet-tervezet rögzíti a hatásköröket: növénytelepítéssel kapcsolatos ügyekben első 

fokon a Polgármester, másodfokon a képviselő-testület jár el. 

A rendelet szabályait, csak az elfogadását követően ültetetett, telepített növények 

esetében lehet alkalmazni. Természetesen, amennyiben a korábban nem megfelelő helyre 

ültetett növény növekedése folytán zavarja a szomszédot, akkor birtokháborítási eljárás 

kezdeményezhető, amely eredményezheti az eredeti állapot visszaállítását. A jegyző a 

birtokháborítási eljárást a zavarás keletkezésétől számított 1 éven belül folytathatja le, ezt

követően a bíróság jár el birtokháborítási perekben. A bírósági per során lezárásként szintén 

születhet olyan döntés, amely a rossz helyre ültetett növény kivételére kötelez. 

Javaslat a jogkövető magatartás elősegítésére 

Javaslom, hogy a rendelet egy-egy példányát küldjük meg a település területén működő 

kertészetek részére, hogy a vásárlók már a dísznövények megvételekor tájékozódhassanak a 

betartandó ültetési távolságokról. 


Kovácsa Zoltánné dr. 

jegyző


önkormányzati rendelet-tervezete 

a növények telepítési távolságáról 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság 

Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott 

felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) 

bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja: 

Általános rendelkezések 

1.§ 

(1) A rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik a város közigazgatási 

területén történő fák és cserjék telepítését, ültetését az állampolgárok, gazdák, gazdálkodó 

szervezetek számára a helyi előírások betartása mellett oly módon, hogy a növénytelepítés 

szolgálja az egészséges környezeti állapot kialakulását, valamint a várható lombkorona és 

gyökérzet figyelembe vételével elkerülhetők legyenek a későbbi jogviták a szomszéd 

ingatlantulajdonosok között. 

(2) A rendelet területi hatálya kiterjed a város közigazgatási területén (bel-és külterület) 

történő fás szárú növények, lombhullató és örökzöld fák, cserjék (legyen az dísznövény, 

gyümölcsfa, gyümölcstermő bokor vagy más, ide sorolható növény) telepítésére. 

(3) E rendelet előírásait kell alkalmazni egyéb, külön jogszabály által nem szabályozott 

esetekben. 

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki: 

a) az erdőről és az erdő védelméről, a természet védelméről, valamint a szőlő 

termesztésről és borgazdálkodásról szóló törvények hatálya alá tartozó fás szárú 

növényekre; 

b) a gyümölcsfa ültetvények telepítésére; 

c) az eltérő szabályt megállapító külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre; 

d) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint 

létesített ültetvényekre; 

e) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával 

borított területre. 

Eljárási szabályok 

2.§ 

(1) Az ültetési (telepítési) távolság be nem tartásával kapcsolatos eljárás önkormányzati 

hatósági ügynek minősül, melyben első fokon átruházott hatáskörben a polgármester 

jár el. 

(2) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) az e rendelet 3. §-ában 

meghatározott telepítési távolságok figyelmen kívül hagyásával telepített, ültetett 

növényt, őt a növény átültetésére vagy kivételére kell kötelezni. 

A fák, cserjék telepítési (ültetési) távolságára vonatkozó előírások 

3.§ 

Az ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) köteles megtartani az ingatlan határától 

számított alábbi legkisebb telepítési (ültetési) távolságokat: 

a) 1 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor 1,0 m; 

b) Szőlő, 2 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor, sövény, díszfa 1,50 m;

c) 3 m-nél magasabbra nem növő minden egyéb bokor és díszfa 2,0 m; 

d) 4 m-nél magasabbra nem növő, nem terebélyes díszfa 3,50 m; 

e) Alacsony növésű gyümölcsfa, 4 m-nél magasabbra növő, terebélyes díszfa 4,0 m; 

f) Cseresznyefa, dió és gesztenyefa továbbá az előzőekben fel nem sorolt gyümölcsfa, 

valamint fűz, akác, fenyő 6,00 m; 

A telepítésre vonatkozó vegyes rendelkezések 

4.§ 

(1) Közterületen őshonos vagy környezetbe illő, városi környezetet jól tűrő lombos fa és 

cserje, valamint örökzöld növényzet ültethető. A legfontosabb magyarországi 

őshonos fa és cserjefajok tájékoztató jegyzékét e rendelet 1. számú függeléke 

tartalmazza. 

(2) A közterületen lévő fa és cserje a közlekedést nem veszélyeztetheti. A telepítést a 

közművek - víz, gázvezeték, csatorna, elektromos hálózat – figyelembevételével kell 

végezni, s az erre vonatkozó külön szabályokat (biztonsági övezet előírásai) be kell 

tartani. 

(3) Közút vagy járda mellé gyümölcsfa, díszfa, cserje csak úgy ültethető, hogy a közúti 

közlekedést, a gyalogos forgalmat és a vízelvezetést (árkot) ne akadályozza, továbbá 

közlekedésbiztonsági okok miatt a beláthatóságot is biztosítani kell. 

(4) Ha valaki saját kezdeményezésből kíván közterületre fát, cserjét ültetni, hozzájárulást 

kell kérnie a Városfejlesztési- és Környezetvédelmi Bizottságtól, kizárólag a 

hozzájárulás kiadása után végezhető el az ültetés. Új utca fásítását egységesen, 

őshonos és a városi klímát jól tűrő lombos fafajokkal kell végezni. 

Meglévő fák, cserjék kezelése, elhelyezkedése miatti vitákból eredő eljárási szabályok 

5.§ 

E rendelet hatályba lépését megelőzően telepített fák, cserjék esetében, amennyiben 

telepítésük e rendeletben meghatározottaktól eltér, annak tulajdonosa köteles úgy gondozni és 

nyírni a növényt, hogy az a szomszédokat, érintetteket ne zavarja, más tulajdonában kárt ne 

okozzon. 

Záró rendelkezések 

6. § 

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a növények telepítési távolságáról szóló 16/1999. 

(VI.25.) önkormányzati rendelet, és az azt módosító 3/2000. (II.25), 37/2003.(XII.19) és a 

14/2006. (III. 31) önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik. 

………………………….. …………………………… 


polgármester 

A rendelet kihirdetve: 2011. …………… 

Kovács Zoltánné dr. 

jegyző 


jegyző

tudományos (latin) elnevezés magyar elnevezés 

Acer campestre 

lombos fák 

mezei juhar 

Acer platanoides korai juhar 

Acer pseudoplatanus hegyi juhar 

Acer tataricum tatár juhar, feketegyűrű juhar 

Alnus glutinosa enyves éger, mézgás éger 

Alnus incana hamvas éger 

Betula pendula közönséges nyír, bibircses nyír 

Betula pubescens szőrös nyír, pelyhes nyír 

Carpinus betulus közönséges gyertyán 

Carpinus orientalis keleti gyertyán 

Castanea sativa szelídgesztenye 

Cerasus avium (Prunus avium) vadcseresznye, madárcseresznye 

Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) sajmeggy 

Fagus sylvatica közönséges bükk 

Fraxinus angustifolia ssp. pannonica magyar kőris 

Fraxinus excelsior magas kőris 

Fraxinus ornus virágos kőris, mannakőris 

Juglans regia közönséges dió 

Malus sylvestris vadalma 

Padus avium zelnicemeggy, májusfa 

Populus alba fehér nyár 

Populus canescens szürke nyár 

Populus nigra fekete nyár 

Populus tremula rezgő nyár 

Pyrus pyraster vadkörte, vackor 

Quercus cerris csertölgy, cserfa 

Quercus farnetto (Q. frainetto, Q. conferta) magyar tölgy 

Quercus petraea (Q. sessiliflora) kocsánytalan tölgy 

Quercus pubescens molyhos tölgy 

Quercus robur (Q. pedunculata) kocsányos tölgy 

Salix alba fehér fűz 

Sorbus aria lisztes berkenye 

Sorbus aucuparia madárberkenye 

Sorbus dégenii - 

Sorbus domestica házi berkenye 

Sorbus pseudolatifolia - 

Sorbus rédliana - 

Sorbus semiincisa budai berkenye 

Sorbus torminalis barkóca berkenye 

Tilia cordata (T. parviflora) kislevelű hárs 

Tilia platyphyllos (T. grandifolia) nagylevelű hárs 

Tilia tomentosa (T. argentea) ezüst hárs 

Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus 

scabra) 

hegyi szil 

1. számú függelék

Ulmus laevis vénic szil 

Ulmus minor (Ulmus campestris) mezei szil 

tűlevelű fajok (fenyők) 

Abies alba jegenyefenyő 

Juniperus communis közönséges boróka, gyalogfenyő 

Larix decidua vörösfenyő 

Picea abies (Picea excelsa) lucfenyő 

Pinus sylvestris erdei fenyő 

Taxus baccata közönséges tiszafa 

lombos cserjék 

Alnus viridis havasi éger, zöld éger 

Amelanchier ovalis közönséges fanyarka 

Amygdalus nana (Prunus tenella) törpe mandula 

Artemisia alba sziklai üröm 

Berberis vulgaris közönséges borbolya, sóskafa 

Calluna vulgaris (Erica vulgaris) csarab 

Cerasus fruticosa (Prunus fruticosa) csepleszmeggy 

Clematis vitalba erdei iszalag 

Colutea arborescens pukkanó dudafürt 

Cornus mas húsos som 

Cornus sanguinea veresgyűrű som 

Coronilla emerus - 

Corylus avellana közönséges mogyoró 

Cotinus coggygria cserszömörce 

Cotoneaster integerrimus (C. vulgaris) szirti madárbirs 

Cotoneaster nigrum (C. melanocarpa) fekete madárbirs 

Cotoneaster nebrodensis (C. tomentosa, C. nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs 

orientalis) 

Crataegus laevigata (C. oxyacantha) kétbibés galagonya 

Crataegus monogyna egybibés galagonya 

Crataegus nigra fekete galagonya 

Crataegus pentagyna ötbibés galagonya 

Cytisus ausrtiacus buglyos zanót 

Cytisus hirsutus borzas zanót 

Cytisus nigricans fürtös zanót 

Cytisus decumbens (C. procumbens) - 

Cytisus supinus (C. capitalus) gombos zanót 

Daphne cneorum henyeboroszlán 

Daphne laureola babérboroszlán 

Daphne mezereum farkasboroszlán 

Erica carnea alpesi erika 

Euonymus europaeus csíkos kecskerágó 

Euonymus verrucosus bibircses kecskerágó 

Frangula alnus (Rhamnus frangula) kutyabenge 

Genista tinctoria festő rekettye 

Hedera helix közönséges borostyán 

Helianthemum numullarium napvirág 

Hippophae rhamnoides homoktövis 

Laburnum anagyroides közönséges sárgaakác, aranyeső

Ligustrum vulgare közönséges fagyal 

Lonicera caprifolium jerikói lonc 

Lonicera xylosteum ükörke lonc, ükörke 

Prunus spinosa kökény 

Rhamnus catharticus varjútövis (benge) 

Ribes alpinum havasi ribiszke 

Ribes uva-crispa - 

Rosa canina gyepűrózsa 

Salix caprea kecskefűz 

Salix cinerea rekettyefűz, hamvas fűz 

Salix eleagnos ciglefűz, parti fűz 

Salix fragilis törékeny fűz csőrege fűz 

Salix pentandra babérfűz 

Salix purpurea csigolyafűz 

Salix rosmarinifolia serevényfűz 

Salix triandra mandulalevelű fűz 

Salix viminalis kosárkötő fűz 

Sambucus nigra fekete bodza 

Sambucus racemosa fürtös bodza 

Sarothamnus scoparius (Cytisus scoparius) seprőzanót 

Spiraea media szirti gyöngyvessző 

Spiraea salicifolia fűzlevelű gyöngyvessző 

Staphylea pinnata mogyorós hólyagfa 

Viburnum lantana ostorménfa 

Viburnum opulus kányabangita 

Vitis sylvestris ligeti szőlő







igen nem 

Az előterjesztés tárgya: a piaci bérleti díjak és helypénzek mértékének meghatározásáról 











ALBERTIRSA VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 



a piaci bérleti díjak és helypénzek mértékének meghatározásáról 


A vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III.13.) Kormányrendelet 

hatályba lépését követően – az Alkotmánybíróság 67/2006. (XI.29.) AB határozatára is figyelemmel – 

az önkormányzat hatályon kívül helyezte a vásárokról és piacokról szóló rendeletét. A piac 

működésére vonatkozó rendelkezéseket jelenleg a piacüzemeltetési szabályzat tartalmazza. Az 

Önkormányzat – mint fenntartó – hatáskörébe tartozik a helypénzek mértékének meghatározása 

a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009.(III.13.) Kormányrendeletben 

foglaltak szerint. A bérleti díjak és a helypénzek felsorolása az üzemeltetési szabályzat mellékletét 

képezik. 

A bérleti díjak és helypénzek mértékét évente indokolt felülvizsgálni. 

Jelen javaslat elkészítése előtt kikértük Sándor Gyuláné piacfelügyelő véleményét, aki közvetlen, napi 

kapcsolatban van az árusokkal. Összességében elmondható, hogy a helypénzek illetve bérleti díjak 

tekintetében mind az árusok, mind a piacon dolgozók egy átláthatóbb, egyszerűbb rendszer 

bevezetését igénylik. Az egyéb javaslatok, kérések a továbbiakban részletesen ismertetésre kerülnek. 

Képviselői kérésre több – elsősorban a környékbeli településen működő – piac díjtételeit áttekintettük, 

arra keresve a választ, hogy az Albertirsán alkalmazott helypénzek illetve bérleti díjak kiugróan 

magasnak számítanak-e. A vizsgálat eredményeként készült táblázat az előterjesztéshez csatoltan 

olvasható. A díjtételek összehasonlítása torzít, mivel a helypénzt minden település a helyi sajátosságok 

és a piac adottságainak (fedett-fedetlen, asztalok minősége, elhelyezkedése, víz-, áramvételi lehetőség 

stb.) figyelembevételével alakítja ki. Az egyes településen alkalmazott díjtételek vizsgálatából az 

azonban megállapítható, hogy az albertirsai helypénzek, illetve bérleti díjak nem számítanak kiugróan 

magasnak. 

Figyelemmel fentiekre, a piaci bérleti díjak és helypénzek mértékének meghatározásával kapcsolatban 

az alábbi javaslatokat teszem: 

1. Az asztalok tekintetében javaslom megszüntetni a megkülönböztetést az „őstermelő” és a 

„vállalkozó” által fizetendő helypénz (ideértve a havi helypénzt is!) így az első és a további 

asztalok után fizetendő helypénz között. 

2. A napi helypénzek tekintetében az „egyéb” (puska, járóka) kategóriát javaslom megszüntetni. 

Így különbségtétel csak a földön árusítás és a minden más egyéb mód (sátor, ponyva, puska, 

járóka stb.) között lenne úgy, hogy a helypénz fizetésének alapja minden esetben az árus által 

elfoglalt terület (m 2 ). 

3. Új kategóriaként javaslom bevezetni a büfékocsit, mivel a közelmúltban két büfékocsi is 

megjelent a piacon. 

4. A napi helypénzek esetében átlagos 5%-os díjemelést javaslok, a havi helypénzek és a bérleti 

díj bruttó összegének változatlanul hagyása mellett. 

Fenti javaslatok eredményeként az árusok és a helypénzszedők által is könnyen átlátható és 

alkalmazható rendszer jönne létre. A napi helypénzek emelése a havi- és éves bérleti díjak 

változatlanul hagyása mellett várhatóan arra ösztönzi majd az árusokat, hogy váltsanak bérletet, 

melynek köszönhetően a piac üzemeltetéséből származó bevételek kiegyensúlyozottabbá, ezáltal 

tervezhetőbbé válnak. 

Az alábbiakban az árusok helypénzzel, bérleti díjjal kapcsolatos javaslatait ismertetem:

1. Bérleti jog, havi helypénz összegének csökkentése. 

(Annak érdekében, hogy minél több árus váltson bérletet, a jelenlegi bruttó díjak fenntartását 

javaslom, ez tekintettel a jövő évben bevezetésre kerülő 27%-os Áfára minimális csökkentést jelent.) 

2. A bérleti jog megfizetése történhessen két részletben. 

(Javaslom a bérleti jog két részletben történő megfizetésének engedélyezését, az alábbiak miatt: az 

első negyedév mind az árusok, mind a vásárlók tekintetében „holt” időszak a piacon, ezért tény, hogy 

többen élnének a lehetőséggel, és csak a 2. félévre vennék meg a bérleti jogot. A nehéz gazdasági 

helyzet miatt azonban félő, hogy a teljes évre bérleti jogot váltók száma mindenképpen csökkenni fog, 

a két részletben történő fizetéssel azonban nőhet a bérleti jogot váltók száma, így az önkormányzat 

bevételei nem csökkennének.) 

3. A sátras árusok m 2 helyett folyóméter szerint fizessenek helypénzt. 

(A m 2 szerinti területszámítás biztosítja, hogy az árusok valóban az általuk elfoglalt hely után 

fizessenek, ezért módosítását nem javaslom.) 

4. A sátor „eresze” ne kerüljön elfoglalt helyként felszámolásra. 

(Figyelemmel arra, hogy a legtöbb árus az ereszre is pakol ruhát, javaslom, hogy továbbra is árusító 

helyként vegyük figyelembe az eresz alatti területet.) 

5. A bérelt helyeket napi jegyeseknek ne adjuk ki. 

(A piacüzemeltetési szabályzat értelmében 7 00 óráig van lehetőségük a bérleti jogosoknak a bérelt 

helyük elfoglalására. Árusítani természetesen akkor is tudnak, ha 7 00 óra után érkeznek, ekkor a 

piacfelügyelő jelöli ki számukra az árusítóhelyet. A módosítást nem javaslom, mivel az üres asztalok 

látványa nem vonzza a vásárlókat.) 

6. Az árusok tájékoztatása a helypénzek és a bérleti jog tekintetében a bruttó összegekről 

történjen. 

(A helypénzek és a bérleti jog mértékének megállapítását követően az árusok tájékoztatása mind a 

bruttó, mind a nettó árakról megtörténik.) 

Figyelemmel fentiekre az alábbi határozati javaslatot terjesztem a T. Képviselő-testület elé: 

Határozati javaslat 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a piacüzemeltetési szabályzat 2. számú 

mellékletét az előterjesztés 3. számú mellékletének megfelelően módosítja. A Képviselő-testület a 

piacüzemeltetési szabályzat módosított 2. számú mellékletének bérleti jogokra vonatkozó részét 2011. 

december 01-től rendeli el alkalmazni. A piacüzemeltetési szabályzat módosított 2. számú mellékletét 

2012. január 01-től kell alkalmazni. 

Határidő: a Piacfelügyelő és az árusok tájékoztatására: 2011. december 01. 




polgármester

PIACON TÖRTÉNŐ ÁRUSÍTÁSI DÍJAK 

Albertirsa Cegléd Pilis Monor Nagykáta Vecsés 

asztal havi díj 2915 4000 2200 5000 1 2670+260 Ft napi 3600 

asztal napi díj 625 216 800 485/fm 790 300 

1 Monoron havi díj fizetésre nincs lehetőség, az asztal bérleti díja egy évre 60.000,- Ft, amit negyedévente kell fizetni! 

1. számú melléklet

Megnevezés 

PIACI HELYPÉNZEK 

Albertirsa Vinnyica utcai piac 

Napi helypénzek 

(az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák!) 

Nettó ár 

(Ft.) 

Bruttó ár 

2011. 

(25% ÁFA) 

(Ft) 

1. 

pulyka, liba, kacsa, tyúk, gyöngyi, nagy 

nyúl, napos liba, napos kacsa (db) 

68 85 

2. 

napos pulyka és galamb, előnevelt csirke 

(db) 

12 15 

3. napos csirke (10 db) 24 30 

4. tojás (10 db) 16 20 

5. asztal 

kedd, péntek, vasárnap 500 625 

szombat 416 520 

6. Őstermelő (kedd, péntek, vasárnap) 

első asztal 200 250 

minden további asztal 500 625 

7. sátras, ponyvás (m2) 



8. földön árusítás (m2) 168 210 

9. egyéb (puska, járóka) 252 315 

1. asztal 

2. Őstermelő (kedd, péntek, vasárnap) 

3. sátras, ponyvás (m2) 

Havi helypénzek 


Megnevezés Nettó ár 

Bruttó ár 

2011. 

(25% ÁFA) 

kedd, péntek, vasárnap 2 915 3 644 

szombat 1 668 2 085 

első asztal 916 1 145 

minden további asztal 2 916 3 645 


szombat 500 625

Bérleti jog 


A Vinnyica utcai piacon történő árusítás esetén vállalkozók, büfések, italmérők átal elfoglalt terület. 

Megnevezés 

Megnevezés 

Nettó ár 

(Ft.) 

Bruttó ár 

2011. 

(25% ÁFA) 

(Ft) 

asztal 5 600 7 000 

sátor (m2) 8 000 10 000 

Járművek 


Nettó ár 

(Ft.) 

Bruttó ár 

2011. 

(25% ÁFA) 

(Ft) 

tehergépkoc si (1,5 t felett) 832 1 040 

tehergépkoc si (1,5 t alatt) 500 625 

személygépkocsi 332 415 

személygépkocsi utánfutóval 500 625 

munkagép 392 490 

kézikocsi 44 55 

utánfutó 168 210

JAVASLAT 

Megnevezés 

PIACI HELYPÉNZEK 

Albertirsa Vinnyica utcai piac 

Napi helypénzek 


3. számú melléklet 

Nettó ár 

(Ft.) 

Bruttó ár 

2012. 

(27% ÁFA) 

(Ft.) 

1. 

pulyka, liba, kacsa, tyúk, gyöngyi, nagy 

nyúl, napos liba, napos kacsa (db) 

71 90 

2. 

napos pulyka és galamb, előnevelt csirke 

(db) 

12 15 

3. napos csirke (10 db) 24 30 

4. tojás (10 db) 16 20 

5. asztal 



6. területhasználati díj (m2) 



7. büfékocsi (az azt vontató gépjárművel együtt) kedd, péntek, vasárnap 1 969 2 500 

szombat 1 575 2 000 

Megnevezés 

Havi helypénzek 


Nettó ár 

(Ft.) 

Bruttó ár 

2012. 

(27% ÁFA) 

(Ft) 

1. asztal 

kedd, péntek, vasárnap 2 913 3 700 

szombat 1 669 2 120 

3. területhasználati díj (m2) 

kedd, péntek, vasárnap 788 1 000 


4. büfékocsi (az azt vontató gépjárművel együtt) kedd, péntek, vasárnap 5 906 7 500 

szombat 3 937 5 000

Bérleti jog 


A Vinnyica utcai piacon történő árusítás esetén vállalkozók, büfések, italmérők által elfoglalt terület. 

Megnevezés 

Nettó ár 

(Ft.) 

Bruttó ár 

2012. 

(27% ÁFA) 

(Ft) 

asztal 5 512 7 000 

területhasználati díj (m2) 7874 10 000 

Megnevezés 

Járművek 


Nettó ár 

(Ft.) 

Bruttó ár 

2012. 

(27% ÁFA) 

(Ft) 

tehergépkocsi (1,5 t felett) 835 1 060 

tehergépkocsi (1,5 t alatt) 504 640 

személygépkocsi 339 431 

személygépkocsi utánfutóval 504 640 

munkagép 394 500 

kézikocsi 47 60 

utánfutó 173 220







igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés Albertirsa város közműveinek (víz-csatorna) hosszú 

távú koncepciójáról, fenntartásáról, rekonstrukciójáról, fejlesztéséről 


Az előterjesztést készítette: Boros Ottó intézményvezető 










a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére, 

Albertirsa város közműveinek (víz-csatorna) hosszú távú koncepciójáról, fenntartásáról, 

rekonstrukciójáról, fejlesztéséről 


Az előterjesztés három fő fejezetre osztható: 

1) Fenntartás 

2) Rekonstrukció 

3) Fejlesztések 

1) Hosszú távú koncepció Albertirsa víz-csatorna közműveinek fenntartása 


1.1. Ivóvíz hálózat, víztermelő egységek és víztározók 

1.1.1. Jelenleg rendelkezésre állnak azok a rendelkezések, amelyek a felettes vízügyi, 

környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságokkal engedélyeztetve vannak. Ezek az 

alábbiak: Vízmű kezelési szabályzat, vízmű vízjogi üzemeltetési engedély és vízmű 

adatok. 

Az ivóvíz hálózat és tartozékainak fenntartására vonatkozó belső és külső 

rendelkezések biztosítottak. Az intézmény aktuális éves költségvetése keretén belül 

meghatározza a saját hatáskörébe tartozó, fenntartással kapcsolatos feladatokat és 

azokat elvégzi. 

1.2. Szennyvíztisztító telep és csatornahálózat 

1.2.1. Jelenleg rendelkezésre állnak azok a rendelkezések, amelyek a felettes vízügyi, 

környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságokkal engedélyeztetve vannak. Ezek az 

alábbiak: Szennyvíztisztító telep és hálózat kezelési szabályzat, szennyvíztisztító telep 

összevont vízjogi üzemeltetési engedély és a szennyezés-csökkentési ütemterv. A 

szennyvíztisztító telep, valamint a csatornahálózat és tartozékainak fenntartására 

vonatkozó belső és külső rendelkezések biztosítottak. Az intézmény aktuális éves 

költségvetése keretén belül meghatározza a saját hatáskörébe tartozó, fenntartással 

kapcsolatos feladatokat és azokat elvégzi. 

2. Rekonstrukció 

2.1.Ivóvíz hálózat és víztermelő egységek 

2.1.1. Dolina u-i vízmű terület 

2.1.1.1.Vízmű épület 

2.1.1.1.1. Nyílászárók 

Általánosságban elmondható, hogy a vízmű épület nyílászárói semmiféle 

energetikai követelményrendszernek nem felelnek meg. Az épület fűtési 

energiaigénye jelentősen csökkenthető a jövőben, amennyiben ablakait és 

bejárati ajtaját korszerű, energiatakarékos elemekre cseréljük ki. Megvalósítás: 

2012-2016. 

2.1.1.1.2. Lapostető szigetelés

A vízmű épület tetejét fedő bitumenes lemez és kavicsréteg fedés alatt 

semmiféle hőszigetelés nincs. A bitumenes lemez mára sok helyen 

felpúposodott, tönkremenetele várható. A lapostető jelenlegi fedőrétegeinek 

elbontása után célszerű volna a tetőt hőszigetelni, és arra új, korszerű 

bitumenes lemezfedést tenni, vagy a lapostetőt részben elbontva, belülről 

hőszigetelt nyeregtetőt építeni. Megvalósítás: 2012-2016. 

2.1.1.2. Garázs 

A jelenleg használt könnyűszerkezetes, szigeteletlen garázs az ott parkoló 

járműveket (Renault tgk. és EO földmunkagép) esőtől és hótól megvédi, de téli 

indításuk a szigeteletlenség miatt nem megoldott. A garázsépület 

kiszélesítésével és szigetelésével elérhető, hogy a járművek téli üzeme 

biztonságos legyen, továbbá a garázs alkalmassá válik a karbantartási 

munkákhoz szükséges minimális raktárkészlet anyagainak tárolására (zömmel 

4-6 m hosszúságú csövek, amelyek tárolása jelenleg nem megoldott). 

Megvalósítás: 2012-2016. 

2.1.1.3. Kerítés 

A vízmű Dolina u-i telephelyét övező kerítés bővítése szükséges. A vízmű 

jelenleg is egy, a Dolina u-ból nyíló úton közelíthető meg. Tavasztól-őszig a 

jelenlegi kerítés és a Dolina u. közötti szakaszon intézményünk végzi a 

zöldterület karbantartását, parlagfű mentesítését. Mivel a telephely mellett 

természetvédelmi terület van, amit sokan illegális szemétlerakóként 

használnak, a beruházás a jövőben ennek lehetőségét kizárná. Megvalósítás: 

2012-2016. 

2.1.2. Víztározók 

2.1.2.1. 500 m 3 -es víztorony 

A víztorony tartószerkezetének külső és belső festése, ezen belül a jelenlegi 

rétegek eltávolítása, rozsdátlanítás, alapozás és új fedőrétegek felhordása mára 

időszerűvé vált. Ugyanez elmondható a belső feljáró hágcsókra és az egyes 

pihenők acéllemezeire is. A víztorony felső része csak a hőszigetelés és az azt 

fedő alumínium héjazat eltávolítása után lehetséges. Ez a munka alapvetően 

szükséges a víztorony statikai vizsgálatához. 

A víztér jelenlegi festése több helyen levált. Célszerű volna a víztér 

festékrétegeinek eltávolítása után olyan műanyag bázisú festékréteg felhordása, 

ami min. 20 évre megoldja ezt a problémát. Megvalósítás: 2012-2017. 

2.1.2.2. 2×100 m 3 -es vasbeton medence 

A medence kezelőépületének nyílászáróit, és üvegezett felületeit ki kell 

cserélni. 

A vasbeton medence fenéklemeze és mennyezete megérett a rekonstrukcióra. 

A vasbeton medence alatt lévő csővezetékek és tolózárak cseréje szükséges. 

Szükséges továbbá ezen helyiség falainak és mennyezetének újravakolása és 

festése. Megvalósítás: 2012-2017. 

2.1.3. Kutak 

2.1.3.1. 2. sz. vízműkút melléfúrásos felújítása 

A 2.sz. vízműkút, annak jelentős homokolása miatt 2004 novemberében le lett 

állítva. A település hosszú távú vízellátásának biztosítása érdekében célszerű 

volna a kút melléfúrásos felújítása. Célszerű volna azt a kavicsolt réteget 

megcsapolni, amit a kút korábban használt. A beruházás után a kút minden

gond nélkül bekapcsolható a termelésbe, mivel hálózata ki van építve, 

elektromos csatlakozása megoldott. Megvalósítás: 2014-2016. 

2.1.3.2. Kutak kompresszorozása 

A jelenleg használat alatt lévő 3. és 4. sz. vízműkutak kavicsrétegeinek 

tisztítása és felújítása életkoruk miatt (1975 és 1988-as építésűek) indokolt. A 

felújítással biztosítható a megszokott kiváló vízminőség, és némileg növelhető 

a kitermelhető vízmennyiség is. Megvalósítás: 2012-2017. 

2.1.4. Ivóvíz hálózat 

2.1.4.1.1. Tolózár aknák felújítása 

Jelenleg 84 db tolózár aknát üzemeltetünk. Ezek zöme egyidős az 

alapvezetékekkel. Felülvizsgálatuk és átépítésük időszerű, mivel a legtöbbről 

elmondható, hogy olyan méretben épült meg, amelyben semmiféle fizikai 

munkát nem lehet végezni. A tolózár aknák felújítása során el lehet végezni a 

ferde, vagy elcsúszott öntöttvas aknatetők tolózárak fölé történő helyezését is. 


2.1.4.1.2. Tolózárak felújítása 

Jelenleg 437 db tolózárat üzemeltetünk. Ezek Ø 50 – Ø 250 mm-es méretekkel 

vannak beszerelve. Célszerű a nehezen karbantartható tömszelencés 

tolózárakat, korszerű gumiékes tolózárakra cserélni. Megvalósítás: 2013-2018. 

2.1.4.1.3. Csomópontok felújítása 

Albertirsán jelenleg 184 db közútkapcsolatos csomópontunk van, ahol az 

ivóvíz gerincvezeték áthalad az útkereszteződés egyik oldaláról a másikra, 

vagy alkalmasint ott több oldalágat vet. Ezek a csomópontok rendre 8-20 m 

szélességben épültek, átmérőjük a tolózáraknál írttal megegyező. Anyaguk 

zömmel acél, amely építése óta ki volt téve a talajpára korróziónak. Állandó 

veszélyforrások, és a hálózati veszteség egyik fő alkotóelemei. Megvalósítás: 

2014-2019. 

2.1.4.1.4. Külső elzárók megszüntetése 

Jelenleg mintegy 200 db olyan ingatlant tartunk nyilván, amelyek 

vízbekötésének zárása nem a telken belül, hanem azon kívül ún. „külső 

elzáróval” történik. Ezek a bekötővezetékek rendre varratos, vagy horganyzott 

acélcsövek. Sok esetben olyan helyen helyezkednek el, hogy a csőkiváltás csak 

egy egész utca vezetékrendszerének, vagy akár egy egész tömbnek a 

kizárásával lehetséges. A külső elzárók rendszerint tömszelencések, ami azt 

jelenti, hogy vagy nem nyithatók, vagy már nem zárhatók. Megvalósítás: 2013- 

2019. 

2.1.4.1.5. Azbesztcement nyomóvezetékek fokozatos cseréje 

Az albertirsai ivóvíz hálózat teljes hosszának 82%-a azbesztcement 

nyomóvezeték. Az EU-s irányelvek szerint új vezeték építésekor ma már ilyen 

csöveket nem alkalmazhatnak, s törekedni kell ezeknek fokozatos cseréjére. 

Mivel ez hosszban kifejezve több mint 68000 fm (!) és a hálózatok sajnos nem 

az ún. „zöld sávban”, hanem a szilárd burkolatú utak alatt helyezkednek el, 

nagyon komoly tervezést és még komolyabb beruházási költségigényt 

jelentenek. Megvalósítás: 2014-2022. 

2.1.5. Szennyvíztisztító telep és csatorna-hálózat 

2.1.5.1. Szennyvíztisztító telep 

2.1.5.1.1. Folyamatos üzemű, mozgó-kopó alkatrészek felújítása 

A szennyvíztisztító telepen, a 3 db Flygt búvárszivattyúból 2 db, a 2 db ABS 

szivattyúból 1 db, a 3 db AERZENER légbefúvóból 2 db, a 4 db ABS 

búvárkeverőből 4 db és a MULTIPROJEKT kotróberendezés 24 órán keresztül

folyamatosan üzemel. Ezek a villamos-gépek ennél fogva olyan 

igénybevételnek vannak kitéve, hogy állandó felújítást igényelnek. 

Megvalósítás: 2012-től folyamatosan. 

2.1.5.1.2. UNIROK felújítása 

A jelenleg csúcslefölöző-tározóként működő UNIROK (ez a régi 

szennyvíztisztító telep két fő műtárgya) szénacél tartályok. Állapotuk erősen 

korrodált. Amíg át nem építjük őket egy korszerű, olcsóbban fenntartható 

vasbeton műtárggyá, a megközelíthetőségüket biztosító acél járófelületeket és 

korlátokat állandóan fel kell újítani. Megvalósítás: 2012-től folyamatosan. 

2.1.5.1.3. Iszaptározók nyílásainak felújítása 

Az iszaptározók (3 db) nyílásai jelenleg deszkaborításúak. Ezek az állandó 

vizes környezetben 1-2 év alatt elkorhadnak, tönkremennek. Festésük nem 

lehetséges, mert az iszap lúgossága a festéket lemarja. Célszerű volna nagy 

szilárdságú műanyagból ezt helyettesíteni. Megvalósítás: 2012-2015. 

2.1.5.4. Bejáró betonút felújítása 

A 40-es sz. főút és a szennyvíztisztító telep között kiépített betonút az 1988-as 

elkészülte óta semmiféle felújításon nem esett át. Az időjárás annyira igénybe 

vette az elmúlt 23 évben, hogy célszerű volna min. 5-8 cm vastag 

aszfaltréteggel felújítani. Megvalósítás: 2012-2016. 

2.1.6. Átemelők 

2.1.6.1. Szivattyú felújítások 

A 10 db átemelő műből 8 db-ban Flygt és 2 db-ban MEDIKER szivattyú végzi 

a szennyvíz átemelését, továbbítását a szennyvíztisztító telepre. Sajátosan nagy 

mennyiségű szálas anyag kerül elvezetésre az albertirsai szennyvízcsatorna 

hálózatban. Ennél fogva a szivattyúk nagy mértékű kopásnak vannak kitéve. A 

másik ok, a nagy mennyiségű, csapadékvízzel beömlő homok és apró kavics. A 

szivattyúk zöme már az alapcsatornák fektetésekor megvolt. Megvalósítás: 

2012-2018. 

2.1.6.2. Aknák 

Az átemelő aknák legnagyobb ellensége a kénhidrogén (H2S) korrózió. A 

kénhidrogén vizes környezetben kénessavvá (H2SO3) és gyenge kénsavvá 

(H2SO4) disszociál. Mindkettőre jellemző, hogy erősen korrozív jellegű. 

Megtámadják mind a vasbetont, mind az aknákba telepített vas, acél 

szerkezeteket. A beton falak, a fenékrész kráteresedik, idővel elmállik, míg az 

acél szerkezetek vízpárában lévő része gyorsan rozsdásodik és szétmállik. Az 

aknákat célszerű vízzáró vakolattal újra ellátni, és a vakolatot olyan anyaggal 

impregnálni, ami jobban bírja az enyhén savas környezetet. Megvalósítás: 

2012-2022. 

2.1.6.3. Nyomóvezetékek, visszacsapó szelepek, kábeltartók 

A nyomóvezetékek víztérben lévő részei az enyhén lúgos szennyvíz miatt 

passziválódnak (feketednek), míg a víztérben lévő részei a szennyvízből 

kipárolgó kénhidrogén miatt savas környezetben felmaródnak. A kábeltartók 

csak utóbbinak vannak kitéve. A visszacsapó szelepek életkoruknál fogva 

megérettek a felújításra. Megvalósítás: 2012-2022. 

2.1.7. Szennyvíz-csatorna hálózat 

2.1.7.1. Tisztító aknák felújítása 

Jelenleg 1022 db tisztító aknát üzemeltetünk. Ezek zöme közforgalmú utak 

gerincvonalában, vagy azok szélén helyezkedik el. Sajnálatos, hogy az 

öntöttvas aknatetők bizonyos embereknek úgy segítenek a megélhetésben, 

hogy azokat eltávolítják, majd összetörésük után értékesítik a „megfelelő

kereskedelmi csatornákon”. Az aknatetők nélküli aknák egyrészt fokozottan 

balesetveszélyesek, másrészt a megmaradt öntöttvas keretbe nem kapható abba 

illő fedlap, így az egészet ki kell cserélni. További probléma, hogy a fedlapok 

az állandó, rajtuk áthaladó gépjármű forgalom miatt, kijáródnak, zörögni 

kezdenek, ill. a keret megsüllyed, elferdül. A tisztító aknákra is igaz, hogy a 

kénhidrogén korrózió ezeket is megtámadja, elmállasztja. A tisztító aknákba 

szerelt acél lejáró hágcsókat megeszi a korrózió. Megvalósítás: 2013-2024. 

2.1.7.2. Tisztító aknák talajvíz elleni szigetelése 

A 2010 őszétől 2011 tavaszáig tartó időszakban tapasztaltuk, hogy a tisztító 

aknák kútgyűrű elemeinek illesztési hézagai mellett/között, olyan mennyiségű 

réteg- és talajvíz szivárgott be, ami a szennyvíztisztító telep szárazidei 

terhelésének 200-250%-a volt! Felmérésünk szerint közel 300 db olyan akna 

van, amiben a talajvíz infilitrálódását meg kell szüntetni. Ez min. 2-3 cm 

vízzáró vakolat felvitelével, és az aknahágcsók kiszigetelésével oldható meg. 


2.1.7.3. Kontraeséses szakaszok feltárása és átépítése 

Jelenleg közel 20 olyan csatornaszakaszt üzemeltetünk, amiről működtetése 

közben kiderült, hogy vagy rosszul építették meg, vagy az évek során 

megsüllyedt. Ezen csatornaszakaszok állandó jellegű (heti vagy havi 

rendszerességgel visszatérő) beavatkozást igényelnek (gépi csatornamosatás). 

Mivel anyaguk nem a korszerű KG-PVC csatornacső, hanem beton, vagy 

azbesztcement cső, vélhetően csak újraépítésükkel orvosolhatóak a hibáik. 


3. Fejlesztés 

3.1. Ivóvíz hálózat és víztermelő egységek 

3.1.7. Irányítástechnikai rendszer kiépítése a víztermelő egységek (kutak) és a tározók, ill. az 

elosztásért felelős központ (Dolina u-i Vízmű) között 

3.1.7.1. Valamikor létezett egy ehhez hasonló rendszer. Ez a Sport u-i víztorony és a Dolina 

u-i Vízmű között lefektetett kábelpáron keresztül kommunikált. A kábelt az évek 

során annyi helyen tépték el, hogy javíthatatlanul elromlott. A rendszer kiépítésének 

szükségessége abból fakad, hogy a víztermelést csak helyszínre kiszállva lehet 

szabályozni (pl: leállítani, beindítani, vagy épp leolvasni az aktuális paramétereket). 

Az irányítástechnikai rendszer kiépítésével on-line szabályozás jönne létre, ami nem 

igényli a kezelő ottlétét, állandó információval szolgál, és ennél fogva jelentős 

villamos energia és üzemanyag megtakarítás érhető el vele. Nem beszélve a 

felszabaduló kezelő élőmunka igény más irányú felhasználhatóságáról. Megvalósítás: 

2012-2017. 

3.1.7.2. Sport u-i víztorony automatikus szintszabályozása. 

Fontossága abban van, hogy a víztorony biztosítja Albertirsa városában az ivóvíz 

vezeték rendszerben azt a hálózati nyomást, amit az üzemeltetőnek a vonatkozó 

kormányrendelet (38/1995. (IV.5.)) erre kötelezően előír. Amennyiben megnő a 

település vízigénye, a toronyból gyorsabban fogy a víz. Ha ez egy kritikus szint alá 

megy, és a szivattyú(k) épp áll(nak), a kezelő pedig épp más tevékenységet végez, 

vízhiány léphet fel, mert a toronyból kifogy a víz. Az automatikus szintszabályozás ezt 

a kérdéskört oldaná meg. Megvalósítás: 2012-2017. 

3.1.7.3. Aktuális vízigénynek megfelelő termelés. 

A víztermelő egységek jelenleg két dolgot tudnak: vagy állnak és nem termelnek, vagy 

teljes fordulatszámon dolgoznak és termelnek. Létezik azonban egy ennél

intelligensebb üzemelés is, amikor ún. frekvenciaváltó segítségével úgy szabályozunk, 

hogy ha kis mennyiség kell, a szivattyú(k) csak annyit termel(nek) alacsony 

fordulaton, amennyire szükség van. Ha pedig maximális mennyiség kell, maximális 

mennyiséget termel(nek). Megvalósítás: 2012-2017. 

3.1.7.4. Víztermelő egységek tartalékai. 

A jelenleg működő, albertirsai vízellátásért felelős 3 db, kútba szerelt 

búvárszivattyúnak nincsenek tartalékai. Egy-egy ilyen meghibásodást még elvisel a 

rendszer, de egy sorozatleállásnál víz nélkül maradhat a település. Megvalósítás: 2012- 

2020. 

3.1.7.5. Hálózati veszteség csökkentése. 

Jelenleg minden 3-4 liter víz elszivárog a talajba a vezetékek hibáin keresztül. 

Amennyiben ez olyan mennyiség, és a vezetéket ölelő környező talaj minősége is 

kedvező erre, a víz nem fog a felszínre törni, a hiba észrevétlen marad. Ennek 

kiküszöbölésére léteznek műszerek. Célszerű volna egy ilyen eszközbe beruházni. 

Ezzel nem csak a közterületi hibahelyeket lehetne feltárni, hanem a lakosság részére is 

nagy segítség lehet, ha nem kell egy egész udvart feltúrni, keresvén a hiba forrását. 


3.1.7.6. Korszerű árokásó gép beszerzése. 

A jelenleg rendelkezésre álló munkagép felett kissé elszállt az idő. Arra még alkalmas, 

hogy egy csőtörésnél helytálljon, de komolyabb munkára már nem. Olyan gép 

vásárlása volna célszerű, amelyet több feladat végrehajtására is alkalmassá lehet tenni 

(Pl: árokásás, betonbontás, stb.). Megvalósítás: 2012-2014. 

3.1.7.7. Fúrt kutak mérősítése. 

Nyilvánvaló, hogy az albertirsai házas ingatlanok legalább 2/3 része rendelkezik saját 

vízellátó rendszerrel is. Ezek egy része be van kötve a közműves vízellátással is 

ellátott házakba. A problémát a méretlenségük okozza. Emiatt ugyanis úgy vehetik 

igénybe a szennyvíz-csatorna hálózatot, hogy nem fizetnek érte. Továbbá veszteséget 

okoznak az üzemeltetőnek ivóvíz értékesítési oldalon, mert annak kapacitásait nem 

olyan mértékben veszik igénybe, mint ami szükséges, vagy ami rendelkezésre áll. A 

probléma itt tovább bomlik, mivel a föld alá fektetett vezetékekben lévő víz nem olyan 

ütemben fogy, ahogy műszakilag indokolt, ezáltal romlik a minősége. Ha a házi 

vízellátó rendszer fizikailag nagyobb nyomásértékkel dolgozik, mint az utcai hálózat, 

a házi vízműből nyert ismeretlen minőségű víz kijuthat az utcára, és ott okozhat 

vízminőség romlást. Megvalósítás: 2012-2020. 

3.2. Szennyvíztisztító telep és csatorna-hálózat 

3.2.1. Szennyvíztisztító telep 

3.2.1.1. UNIROK elbontása, új vasbeton műtárgy építése. 

A jelenleg csúcslefölöző-tározóként használt UNIROK szénacélból készültek 1988ban. 

Az elmúlt 3 év üzemeltetési tapasztalata, hogy intenzív esőzések esetén (1 óra 

alatt több mint 20 mm csapadék hullik le!) az UNIROK megtelnek csapadékvízzel 

hígított szennyvízzel, és nem tudják tovább ellátni feladatukat. Amíg az elválasztó 

rendszerű szennyvízcsatorna hálózatba bekerülhet az esővíz, állandó problémát jelent 

a többlet szennyvíz fogadása, kezelése, tisztítása. Ezt egy erre méretezett műtárggyal 

orvosolni lehet. Megvalósítás: 2012-2020. 

3.2.1.2. Új iszaptározó műtárgy, iszapszállító és csurgalékvíz vezeték létesítése. 

A jelenleg használat alatt álló 3 db iszaptározó térfogata így is szűkösen elegendő az 

iszap 6 hónapig tartó érlelésére, tározására. Amennyiben megvalósul a szennyezéscsökkentési 

ütemtervben foglalt településrészek bekapcsolása a szennyvíz hálózatba, a 

keletkező többlet iszap elhelyezésére nem lesz mód. Célszerű volna a meglévő

négyszög alaprajzú tározók mellé, egy hasonló méretűt építeni, s a probléma 

megoldódik. Az iszapszállító és csurgalékvíz vezetékek létesítése a műtárgy 

kialakításával együtt szükséges. Megvalósítás: 2012-2015. 

3.2.1.3. Szennyvíziszap hasznosításra alkalmas földterület vásárlása. 

Korábban is jeleztem, hogy a jelenleg alkalmazott megoldás túl drága. A 

szennyvíztelep közvetlen szomszédságában annyi és olyan méretű mezőgazdasági 

művelésű földterület található, ami erre elegendő. A mezőgazdasági elhelyezés 

jelenleg jogszabályilag a legjobban preferált megoldás, ráadásul alacsonyabb 

vízterhelési díj szorozóval rendelkezik, továbbá árbevételt is hoz, amivel a lakosság 

terheit csökkentjük. Megvalósítás: 2012-2015. 

3.2.1.4. Iszapelhelyezéshez szükséges géplánc kialakítása. 

Jelenleg biztonsággal és külső vállalkozó bevonása nélkül, csak az iszaptározóba 

történő elhelyezése biztosított. Onnan már sem kiszedni, sem szállítani, sem lerakni 

nem vagyunk képesek. Amennyiben a mezőgazdasági hasznosítású földterület 

megvásárlásra kerül, szükségesek ezek a berendezések, gépek. Megvalósítás: 2012- 

2015. 

3.2.2. Szennyvíz-csatorna hálózat 

3.2.2.1. Új hálózatfenntartó géppark vásárlása. 

A jelenleg üzemben lévő 2 db tehergépkocsi (WOMA és szippantó) életkoránál és 

konstrukciójánál fogva rövid időn belül nem lesz képes elvégezni feladatait. 

Vizsgáztatásuk és üzemben tartásuk már most nehézkes, alkatrész ellátottságuk 

gyenge. Célszerű volna egy olyan hibrid járművet vásárolni, amelynek felépítményén 

megtalálható a két funkció. Megvalósítás: 2012-2018. 

3.2.2.2. Átemelők irányítástechnikai fejlesztése. 

Ezen belül az alábbiakat kellene megoldani: on-line üzem, automata szintvezérlés. 

Ezekkel gyakorlatilag kiküszöbölhető a kénhidrogén korrózió, csökkenthető a 

szennyvíz túlhűlése, nincs szükség a szennyvíz átemelőkben történő levegőztetésére. 

Szabályozhatóvá válik a csapadékvíz okozta túlterhelés is. Megvalósítás: 2012-2018. 

3.2.2.3. A csapadékvíz leválasztása a szennyvíz-csatorna hálózatról. 

Kimutatható, hogy intenzív esőzések után néhány órán belül megjelenik a túlterhelés a 

szennyvíztisztító telepen. A túlterhelést három dolog okozhatja külön-külön, vagy 

egyidejűleg: épületek tetőfelületeiről a szennyvízcsatorna hálózatba szabálytalanul 

bevezetett esővíz, utakról a tisztító aknák fedlapjain lévő nyílásokon keresztül befolyó 

csapadékvíz és a tisztító aknák repedésein, vagy falán átszivárgó talajvíz. Az első eset 

ún. füstöléses eljárással hatékonyan kiszűrhető és hatósági úton megszüntethető. A 

második és harmadik eset csak komoly beruházásokkal. Megvalósítás: 2012-2028. 

3.2.2.4. Energetikai rendszer felülvizsgálata. 

A szennyvíz továbbítását végző 18 db átemelő szivattyú jelenleg szennyvíz terhelés 

függvényében fix energiaigénnyel bír. Célszerű volna a szivattyúkat egyrészt 

alacsonyabb energiaigényű egységekre cserélni, másrészt szennyvíz terhelés 

függvényében gondoskodni a frekvenciaváltós működtetésről. Megvalósítás: 2012- 

2018. 

3.2.2.5. Új átemelő telep építése. 

A szennyezés-csökkentési ütemterv szerint 1 db ilyen átemelő már megvalósult, de 1 

db még szükséges a Bicskei u-on. Megvalósítás: 2015-2036.

HATÁROZAT JAVASLAT 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja Albertirsa város 

közműveinek (víz-csatorna) hosszú távú koncepcióját, azok fenntartásáról, rekonstrukciójáról 

és fejlesztéséről. A Képviselő-testület egyben felhatalmazza a Polgármestert, hogy 2012-ben, 

majd esztendőnként ezek költségvetési vonzatait dolgozza ki. 


Tisztelettel: 


polgármester







igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés az albertirsai szennyvíztisztító telepre vonatkozó 

szennyezés-csökkentési ütemterv megvalósításáról 













az albertirsai szennyvíztisztító telepre vonatkozó szennyezés-csökkentési ütemterv 

megvalósításáról 


Az albertirsai szennyvíztisztító telepre vonatkozó szennyezés-csökkentési ütemtervvel 

kapcsolatban a Képviselő testület a 83/2011. (V.26.) sz. határozatában döntött. A szennyezéscsökkentési 

ütemterv jelen előterjesztés mellékletét képezi. 

A szennyezés-csökkentési ütemtervet a Viziközmű Üzemeltető Intézmény készítette 2007ben. 

Az ütemterv az akkori szennyvíztisztító telepi állapotokat rögzítette, és egyben 

tartalmazta a 2008-ban várható telepi fejlesztést is. 

Az ütemterv lényege az volt, hogy hosszútávon csökkentse (minimalizálja) az albertirsai 

felszíni és felszín alatti vizek terheléseit, a kibocsátott víz szennyezései vonatkozásában. A 

terv elsődlegesen azon ingatlanokat vonta be, amely ingatlanok előtt a vezetékes ivóvíz 

hálózat már korábban kiépült, így a szennyvíz kibocsátás lehetősége adott, viszont a keletkező 

szennyvíz elvezetése nem megoldott, vagy nem ismert. 

Az ütemterv lényegében egy 2009-2036. közötti időhorizontban vázolja fel Albertirsa jelenleg 

szennyvízcsatorna hálózat nélküli területeinek bekapcsolását a meglévő elvezető rendszerbe. 

A kilenc terület összesen 740 db, jelenleg már kialakított telket érint. A kilenc terület a 

következő (az ütemterv 2.1.3.1. fejezete tartalmazza): 

I. Terület: Bicskei u. – Margaréta u. – Tulipán u. – Sugár u. – Valent sor, összesen 

138 db telek. 

II. Terület: Vágóhíd u. Összesen 42 db telek. 

III. Terület: Dolina u. – Kender u. – Szellő u. – Rigó u. – Nyárfa u. – Pacsirta u. – 

Strand u. – Vadrózsa u. Összesen: 108 db telek. 

IV. Terület: Alberti lakópark. Összesen 200 db lakás. 

V. Terület: Árok u. – Csengey G. u. Összesen: 21 db telek. 

VI. Terület: Pálinkafőző dűlő. Összesen: 108 db telek. 

VII. Terület: Mező u. Összesen 28 db telek. 

VIII. Terület: Mikebudai u. – Aquarius Aqua Kft. között. Összesen 15 db telek. 

IX. Terület: Viola u. – Köztársaság u között. Összesen: 80 db telek. 

Az ütemterv szerint kiépített rendszer, az albertirsai szennyvíztisztító telepet óvatos 

közelítéssel, mintegy 250 m 3 /nap, tisztításra váró többlet kommunális szennyvízmennyiséggel 

terheli meg. 

Ebből fakadóan az alábbi beruházások előkészítését kell foganatosítani: 

A) Szennyvíztisztító telepre vonatkozóan: 

a. új szennyvíziszap tározó medence építés, a megnövekedett mennyiség tározása 

végett, 

b. új szennyvíziszap tározó medencéhez, iszapszállító és csurgalékvíz vezeték 

építése,

c. csúcslefölöző-tározóként üzemelő szénacél tartályok (UNIROK) elbontása és 

helyükön új vasbeton tározó építése, 

d. szennyvíztisztító telepre vezető betonút aszfalttal történő borítása, 

e. amennyiben szükséges, terület vásárlás a műtárgyak elhelyezéséhez. 

A várható összes beruházási költségigény (önrész + pályázati forrás): 100-130 

millió Ft + ÁFA. 

B) Csatornahálózatra vonatkozóan: 

a. A kilenc terület csatornázása min. 2 db új átemelő egységgel oldható meg. 

Örvendetes, hogy ebből egy már 2010-ben elkészült (Szentmártoni u. – 

Vágóhíd u. sarkon). Ez lehetővé teszi, hogy a II. és III. terület szennyvizei a 

meglévő rendszerbe juthassanak. Elkészült a IV., VII. és részben elkészült a 

IX. terület, egy magánberuházás keretén belül. 

Az összes beruházási (A + B) költségigény (önrész + pályázati forrás): 300 – 

330 millió Ft + ÁFA. Ennek az összegnek az önrész ~ 66-78%-át (200-240 

millió Ft), míg az estleges pályázati forrás ~22-34%-át (90-130 millió Ft) teszi 

ki. 

A szennyezés-csökkentési ütemtervből fakadó kötelezettségek javasolt megvalósítási 

sorrendje a szennyvíztisztító telep vonatkozásában: 

- szennyvíztisztító telepre vezető út aszfalttal történő borítása (2012-2016) 

- új iszaptározó medence létesítése (2012-2015) 

- új iszapszállító és csurgalékvíz vezeték építése (2012-2015) 

- UNIROK elbontása és új vasbeton medence létesítése (2012-2020) 

A szennyezés-csökkentési ütemtervből fakadó kötelezettségek javasolt megvalósítási 

sorrendje a szennyvíz-csatorna hálózat vonatkozásában: 

- VI. terület (2013-2018) 

- V. terület (2013-2018) 

- VIII. terület (2015-2020) 

- II. terület (2018-2025) 

- III. terület (2020-2030) 

- I. terület (2026-2036) 

A szennyezés-csökkentési ütemterv komoly kötelezettséget ró a településre. Amennyiben az 

elfogadott ütemezés késik, vagy elmarad, attól az évtől kezdődően a tisztító telep 

üzemeltetőjének az esetleges szennyvízbírság kiszabásánál, az alapbírság 3%-a helyett, annak 

100%-át kell fizetnie! 

Későbbiekben rendezni szükséges a beruházások ütemezését, és pénzügyi alapjainak 

megteremtését. Ez az aktuális pályázati lehetőségek és az Önkormányzat anyagi forrásainak, 

mindenkori tartalékának ismerete nélkül nem lehetséges. 

Jelen előterjesztés tehát e témát nem tárgyalja. 

HATÁROZATI JAVASLAT 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselőt-testülete az albertirsai szennyvíztisztító 

telepre vonatkozó szennyezés-csökkentési ütemterv megvalósításáról szóló előterjesztést

elfogadja. A benne foglalt feladatok végrehajtásának forrását a képviselő-testület a következő 

évek költségvetési rendeleteiben, a pályázati rendszer lehetőségeit is kihasználva – biztosítja. 


Tisztelettel: 


polgármester

Albertirsa Város Önkormányzata 

Viziközmű Üzemeltető Intézmény 

Szennyezés-csökkentési ütemterve

Tartalomjegyzék 

I. Általános tartalom 3. oldal 

1. Állapotfelmérési terv 3. oldal 

1.1. Általános információk 3. oldal 

1.1.1. Dokumentációk 3. oldal 

1.1.2. A szennyezés-csökkentési 

ütemtervet benyújtó tevékenységének bemutatása 5. oldal 

1.1.3. Az állapotfelmérés alá vont terület jellemzése 6. oldal 

1.1.4. Egyéb 6. oldal 

1.2. Vizek igénybevétele és terhelése 7. oldal 

1.2.1. Viziközmű rendszer részei 7. oldal 

1.2.1.1. Vízbeszerzés vízfelhasználás 7. oldal 

1.2.1.2. Kommunális szennyvízelvezetés és kezelés 8. oldal 

1.2.1.2.1. Használt- és szennyvizek keletkező 

mennyisége, minőségi jellemzői 8. oldal 

1.2.1.2.2. Gyűjtő és elvezető csatornahálózat 

Ismertetése 9. oldal 

1.2.1.2.3. Szennyvízkezelő létesítmények, 

műtárgyak és üzemeltetési jellemzők 9. oldal 

1.2.1.2.4. Szennyvíz kibocsátási tényezők 12. oldal 

1.2.1.3. Ipari szennyvízelvezetés és kezelés 12. oldal 

1.3. Jogszabályi előírásoknak való megfelelés 

problémakörének ismertetése 12. oldal 

1.3.1. A vonatkozó jogszabályokban, 

illetve a hatályos jogszabályok alapján 

kiadott üzemeltetési, működési 

engedélyekben előírtaktól létesítési, 

és vízfelhasználási tevékenység 12. oldal 

1.3.2. Az 1.2.1.2.3. pontban leírt szennyvíz 

kibocsátási adatoktól való eltérés okai 13. oldal 

1.3.3. A hatósági intézkedések (bírság, 

kötelezések, engedélyek) végrehajtására hozott 

intézkedések 13. oldal 

2. A szennyezés-csökkentéshez szükséges 

fejlesztési terv 15. oldal 

2.1. Fejlesztési igények 15. oldal 

2.1.1. Gyártástechnológiai fejlesztések 15. oldal

2.1.1.2. A gyártástechnológiával elérni kívánt 

célállapot 15. oldal 

2.1.1.3. A bővítéssel érintett berendezés 

ismertetése 15. oldal 

2.1.1.4. Az elvi tisztítás-technológiai folyamat 15. oldal 

2.1.1.5. A gyártástechnológiához szükséges 

hatósági engedély száma 15. oldal 

2.1.2. Üzemei vízgazdálkodási igények 16. oldal 

2.1.3. Szennyvízelvezető hálózat fejlesztési igényei 16. oldal 

2.1.3.1. A szennyvízelvezető hálózat fejlesztésével 

elérni kívánt célállapot 16. oldal 

2.1.3.2. A szennyvízelvezető hálózat fejlesztéséhez 

szükséges hatósági engedély megnevezése 18. oldal 

2.1.4. Szennyvíztisztítás fejlesztési igényei 18. oldal 

2.1.4.1. A szennyvíztisztítás fejlesztésével elérni kívánt 

cél 18. oldal 

2.1.4.2. A szennyvíztisztítás fejlesztésének leírása 18. oldal 

2.1.4.3. A szennyvíztisztítás fejlesztéséhez szükséges 

hatósági engedélyek 18. oldal 

2.2. A fejlesztések költségigényei 19. oldal 

2.2.1. Az ütemterv készítéséhez kapcsolódó 

Költségek 19. oldal 

2.2.2. A fejlesztések megvalósításához kapcsolódó 

költségek 19. oldal 

2.2.3. A 2.2.2. pontban meghatározott költségek 

forrásának meghatározása 19. oldal 

2.3. A fejlesztések időbeni megvalósításának 

ütemezése és az ehhez szükséges pénzfelhasználási 

ütemterv 19. oldal 

2.3.1. A 2.1. pontban meghatározott fejlesztések 

időbeli ütemezése 19. oldal 

2.3.2. A 2.3.1. pontban meghatározottakhoz igazodó 

pénzügyi ütemterv, amely megjelöli a saját és 

külső források százalékos arányát 20. oldal 

2.4. Összefoglaló megvalósíthatósági elemzés 

a szennyezés-csökkentési fejlesztési tervről 21. oldal

I. Általános tartalom: 

Az üzem tulajdonosa: Albertirsa Város Önkormányzata, 2730 Albertirsa, Irsay 

Károly u. 2.; Telefon: 0653-570-050; e-mail: albertirsa@vnet.hu 

Az üzem üzemeltetője: Albertirsa Város Önkormányzata Viziközmű Üzemeltető 

Intézmény, 2730 Albertirsa, Irsay Károly u. 2; Tel/Fax: 0653-370-058; e-mail: 

boros.otto@freemail.hu. 

Az üzem neve: Albertirsa Város Önkormányzat Viziközmű Üzemeltető 

Intézmény Szennyvíztisztító telep, 2730 Albertirsa, 027/2 Hrsz, Tel: 0653-371- 

215; üzemeltetési engedély száma: 1776-10/2006, kiadta: Közép-Tisza-vidéki 

Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. 

Kapcsolattartó adatai: Boros Ottó intézményvezető, 1161 Budapest, Rákóczi út 

144. Tel/Fax: 0653-370-058. 

Az üzem tevékenysége: az albertirsai szennyvíztisztító telep végzi a település 

kommunális és települési folyékony hulladék gyűjtését, tisztítását. A tisztítást a 

telephelyen meglévő UNIR tisztító egységek végzik. A tisztítástechnológia: 

eleveniszapos biológiai tisztítás. 

A befogadó megnevezése: Gerje belvízcsatorna, 41 +160 f 

1. Állapot felmérési terv 

1.1. Általános információk 

1.1.1. Dokumentációk 

- 1 pld átnézetes helyszínrajz 

- 1 pld hivatalos térképszelvény 

- 1 pld tulajdoni lap másolat 

- 1 pld Albertirsa szennyvíztisztító telep 2003. évi 

szennyvízbírság 








vízszennyezési bírság

- 1 pld Albertirsa szennyvíztisztító telep 2007. 

vízszennyezési bírság 

- 1 pld 656-8/2005. sz. működési engedély 

- 1 pld BIOCLEAN Kft. Által készített környezeti 

hatástanulmány 

- 1 pld szennyvíztisztító telep bővítés tervdokumentáció (+ 

rajzok + biztonsági és egészségvédelmi terv + ideiglenes 

kezelési és karbantartási utasítás) 

1.1.2. A szennyezés-csökkentési ütemtervet benyújtó 

tevékenységének bemutatása 

Az albertirsai szennyvíztisztító telep 1988-ban épült. A telepre Albertirsa város 

kommunális szennyvizei, az erre kiépített elválasztó rendszerű hálózaton, 

valamint a települési folyékony hulladék tengelyen érkezik. A telep mértékadó 

kapacitása 600 m 3 /d, ebből a szippantott szennyvíz fogadó kapacitása 70 m 3 /d. A 

vezetéken beérkező szennyvíz napi mennyisége 600 – 1100 m 3 között változik, a 

szippantott szennyvíz átlagos mennyisége 12 m 3 . 

2006-ban a telepről összesen 398700 m 3 tisztított szennyvíz távozott a 

befogadóba, napi átlag: 1092 m 3 . 

A kommunális szippantott szennyvíz durva rácson keresztül az átemelőbe 

folyik, majd az UNIR 63482 berendezés levegőztető terébe jut. Az így 

előtisztított szennyvíz a nyomócsövön érkező kommunális szennyvíz tisztítási 

vonalára kerül. 

A nyomóvezetéken érkező szennyvíz gépi rácson keresztül az UNIR 14121 

típusú szennyvízkezelő reaktor belső hengeres terébe kerül, ahol mélylégbefúvás 

biztosítja az eleveniszap segítségével a biológiai tisztítást. 

Ezt követően a szennyvíz az ülepítő térbe kerül, ahol az eleveniszap kiülepszik. 

Az iszap egy részét mammutszivattyúval visszajuttatják a rendszerbe, a többi 

pedig a homogenizálóba kerül. A reaktorból eltávozott tisztított szennyvíz a 

fertőtlenítő medencébe, majd onnan gravitációs vezetéken a befogadóba kerül. 

A jelenleg üzemelő UNIR reaktorok szénacélból készültek. Várható 

élettartamuk még további 10-15 év. A mélylégbefúváshoz használt AKVI- 

PATENT ill. ROBOX fúvók folyamatos karbantartása biztosított, előbbi 2005ben 

lett felújítva. Az iszap víztelenítésére használt MIB szalagprés jelenleg nem 

üzemel, mivel gazdaságtalan a felújítás.

A telep belső ivóvíz felhasználása 0,5 – 0,8 m 3 /d. Ennek zömét a kommunális 

vízhasználat (szociális célú vízfelhasználás: fürdés, W.C használat, mosás, 

mosogatás) adja, míg egy kisebb részét a tisztítástechnológiához vásárolt 

szippantó és WOMA tgk. eseti mosatása, valamint a homogenizáló műtárgy 

tisztítása adja. 

1.1.3. Az állapotfelmérés alá vont terület jellemzése 

Az 1988-ban megépült szennyvíztisztító telep két egymással párhuzamosan 

kiépített UNIR rektorral készült. Ezek egyike kizárólag a települési folyékony 

hulladék előtisztítására, míg a másik a kommunális szennyvíz tisztítására. A 

mélylégbefúvást eleinte 6 db SKG 420 típusú, egyenként 7,5 kW teljesítményű 

fúvó biztosította, az iszap víztelenítése 2 db vákuumos iszapágyon történt. 

A gazdaságtalan fúvókat előbb egy 15 kW-os AKVI-PATENT fúvó, majd az azt 

részben kisegítő 22 kW-os ROBOX fúvó váltotta ki. 

Az iszap víztelenítéshez használt iszapágy 2002-ben tönkrement. Helyette egy 

használt MIB-III-as szalagprést vásárolt az üzemeltető. A szalagprés 2006 

tavaszán úgy hibásodott meg, hogy javítása drágábbá vált, mint egy új eszköz 

80%-a! 

2006 március végén az üzemeltető KROHNE Típusú indukciós 

szennyvízmennyiség mérőt szerelt fel a telepre érkező nyomvezeték felszálló 

ágára. 

Megállapítható, hogy az üzemeltetőre rendszeresen kirótt szennyvízbírság nem 

köthető a tisztítástechnológiában részt vevő berendezések általános állapotához. 

A szennyezésekért egyértelműen a ma már teljesen korszerűtlen technológia 

(nem képes sem nitrogén, sem foszforeltávolításra), és a sokszor 100%-os 

hidraulikus többletterhelés okozza. További problémát jelent, hogy az elválasztó 

rendszerű csatornahálózatba jelentős mennyiségű csapadékvíz jut, mivel az 

utcákban nagyon hiányosan van felszínivíz elvezető rendszer. További 

probléma, hogy a csatornahálózat építésekor a hálózat kis eséssel épült, így 

abban a szennyvíz nyáron kirothad (jelentős bűzhatás), télen pedig túlhűl. 

1.1.4. Egyéb 

A rendszeres szennyvízbírság kiszabásában döntő szerepet kapó elavult, 

túlterhelt technológia kiváltásáért az alábbi intézkedések történtek az elmúlt öt 

évben: 

- 2002-ben a B + T Bt. (300 Eger, Trinitárius u. 2.) megbízása a 

szennyvíztisztító korszerűsítése tárgyában 

- 2003-tól a B + T Bt. által elkészített vízjogi létesítési engedélyes tervvel a 

város pályázatokat nyújt be

- 2005. évben pályázati úton megépül az új vasbeton szennyvíziszap tároló 

- 2005. évben elkészül az albertirsai szennyvíztisztító telep részleges 

környezetvédelmi felülvizsgálata 

- 2006. évben Albertirsa Városa egy 75%-os támogatottságú pályázaton nyer a 

szennyvíztisztító telep bővítésére 

- 2007-ben figyelőkút létesül a Gerje mentén (tervező: BIOCLEAN Kft., 5000 

Szolnok, Indóház u. 47. kivitelező: Kozák István kútfúró, 5000 Szolnok, Zsálya 

út 6.) 

- 2007. október 1-én módosul a szennyvíztisztító telep vízjogi létesítési 

engedélye, majd elindul a telep bővítésének közbeszerzési eljárása. 

A fentiek egyértelműen jelzik, hogy Albertirsa Város Képviselő testülete 

elkötelezett híve a szennyvíztisztító korszerűsítése tárgyában. A rendelkezésükre 

álló eszközök mentén mindent megtesznek mind az egészséges környezet, 

környezeti állapot, mind az egészséges állampolgárok jelenéért és jövőjéért. 

1.2. A vizek igénybevétele és terhelése 

1.2.1. A viziközmű rendszer részei 

1.2.1.1. Vízbeszerzés, vízfelhasználás 

A víz beszerzése a szennyvíztisztító telepen, a 

közműves ivóvíz hálózat egy Ø 80-as 

ágvezetékéről történik. Jelen vezeték biztosítja a 

szükséges tűzivíz ellátást is. Rendelkezésre más 

forrás nem áll. A bekötés méreteiből adódóan a 

rendelkezésre álló mennyiség 1200 liter/perc, 

amelynek töredékét használja el a telep (5-800 

lter/nap). A magasnyomású mosóberendezés 

(WOMA) tűzcsapról történő feltöltése nem a 

telepen történik. 

A telepen jelenleg meglévő belső vízelosztó 

hálózat (tűzivíz és kommunális hálózat) a teleppel 

egyidős (1988-ban, vagy azt követően épült ki). 

Mivel a környezetében a talajvíz nem agresszív, így 

azt jó állapotúnak kell feltételezni.

1.2.1.2. Kommunális szennyvízelvezetés és 

kezelés 

1.2.1.2.1. Használt- és szennyvizek 

keletkező mennyisége, minőségi 

jellemzői 

Az albertirsa területén lévő közel 4416 lakásból jelenleg 

2915 áll az intézménnyel szerződéses kapcsolatban. Ebből 

következően a csatornázottság ~66%-os. Albertirsa város 

belterületén gyakorlatilag 100%-osnak vehető az utcákban a 

szennyvízelvezetés jelenléte. Az elmúlt évek rákötési számait 

elemezve, kijelenthető, hogy az elkövetkező 6-8 évben a 

csatornázott lakások száma el fogja érni a 90-95%-ot! 

Fentiek tükrében a jövőben várható telepi hidraulikus 

terhelés meg fogja közelíteni az 1500-1800 m 3 /d értéket. 

Mindenképpen megjegyzendő, hogy a szennyvíztisztító 

telepről elmenő tisztított szennyvíz mennyisége a 2001-es 

551 m 3 /d értékről 1092 m 3 /d értékre nőtt 2006-ra. 

Az albertirsai szennyvíztisztító telep nyers és tisztított 

szennyvíz mért paraméterei 2001-2007 viszonylatában 

nagyjából azonos állapotot mutatnak. Növekedés 

tapasztalható a foszfor, összes szárazanyag, összes oldott 

anyag, összes lebegő anyag terhelésben, valamint a fajlagos 

vezetőképességben a nyers szennyvízben. Ugyanekkor 

csökken a SZOE terhelés. Változatlanul fennáll a szennyvíz 

szulfátosodása, ami a szennyvíz berothadására utal, valamint 

téli időszakban a szennyvíz túlhűlése (

Σlebegő 315 306 279 268 1297 56 332 122 271,5 161 

Na egyen 51,75 52,7 48,9 49,9 -- -- 49,7 55,5 46,3 46,8 

Vezetőkép 1159 1074 1568 1026 1560 1441 1304 1439 1485 1521 

Cr 0,01 0,01 0,01 0,01 

Ni 0,02 0,02 0,02 0,02 

Pb 0,07 0,07 0,07 0,07 

Cu 0,02 0,01 0,02 0,01 

Cd 0,01 0,01 0,01 0,01 

Hg 0,04 0,04 0,04 0,04 

1.2.1.2.2. Gyűjtő és elvezető 

csatornahálózat ismertetése 

Alapadatok: 

Az albertirsán üzemeltetett hálózat hossza 89097 fm. Ebből 

2663 fm nyomott vezeték, 34475 fm azbesztcement és 22757 

fm KG-PVC gerencvezeték, továbbá 22757 fm 

bekötővezeték áll rendelkezésre. E vezetékek zöme 1988- 

1994 között épült ki. A hálózathoz 9 db átemelő egység 

tartozik, amelyek a településrészek súlypontjaiban 

helyezkednek el. A hálózat átlagos lejtése 1,8‰. A hálózat 

további tartozékai: 15 db visszacsapó szelep, 15 db tolózár, 

513 db Ø 200-as tisztítónyílás és 1022 db tisztító akna. A 9 

db átemelőből hétben Flygt CP sorozatú nedves 

búvárszivattyúk vannak párban elhelyezve. Míg kettőben 

Mediker szivattyúk vannak. Jelenleg a 2600-7/2006 sz. 

módosított vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemeltetik 

az albertirsai szennyvíz hálózatokat. 

1.2.1.2.3. Szennyvízkezelő létesítmények, 

műtárgyak és üzemeltetési 

jellemzők 

Az 1988-ban megépített albertirsai szennyvíztisztító telep 

530 m 3 /d kommunális és 70 m 3 /d szippantott szennyvíz 

kezelésére épült. A tisztítás két fő reaktoregységben (UNIR 

63482 és UNIR 14121) történik. Az UNIR 63482 reaktor 

végzi a szippantott szennyvíz (települési folyékony hulladék) 

előkezelését, előtisztítását. Az UNIR 63482 reaktor 

felépítése: 72 m 3 -es levegőztető tér, 52 m 3 -es előülepítő tér. 

A szippantott szennyvíz előkezelő reaktorhoz tartozik még: 1 

db gépi nyírórács, 1 db átemelő egység (ide kerül 

visszavezetésre a homogenizáló (dekantáló) medence 

csurgalékvize, valamint az iszaptároló csurgalékvize is), és 

egy homokfogó. A reaktortér és ülepítő tér kis recirkulációját 

mammutszivattyúval végzi.

Az UNIR 14121 reaktoregység részei: 452 m 3 -es levegőztető 

tér, 163 m 3 -es utóülepítő tér. A levegőztető tér és az 

utóülepítő tér közötti nagy recirkulációt mammutszivattyú 

végzi. 

A kommunális szennyvíz mechanikai tisztítását az UNIR 

14121 rektortér előtt szerelt 1 db AP-400 típusú gépi rács 

végzi. Az UNIR 63482 és az UNIR 14121 csővezetékkel 

össze van kötve, ezáltal azonos vízszint alakul ki 

mindkettőben. 

Az 1988-ban 600 m 3 /d hidraulikai terhelésre épített telep 

jelenlegi terhelése 1092 m 3 /d (2006. évi átlag!), ami 82%-os 

túlterhelést jelent! 2006 júliusában a telep egyik hétvégén 

48 órán keresztül 1500 m 3 /d terhelést kapott, ami 250%-os 

túlterhelés!!! 

Az alkalmazott tisztítástechnológia az 1988-ban készült 

szennyvíztisztító telepi műszaki leírás szerint: 

- 300 g/m 3 BOI5 

- 730 g/m 3 KOIcr 

- 35 g/m 3 NH4 

- 273 g/m 3 lebegőanyag terheléssel számol a nyers 

szennyvízben, 600 m 3 /d hidraulikai terhelést feltételezve. 

A telepre a fentiekben már táblázatban jelzett terhelő anyagok 

közül, ezzel szemben jelenleg: 

- 316 g/m 3 BOI5 

- 758 g/m 3 KOIcr 

- 87,9 g/m 3 NH4 

- 381 g/m 3 lebegőanyag terhelés érkezik, 1092 m 3 /d 

hidraulikai terhelés mellett. 

Ennél fogva a telepről távozó tisztított szennyvíz 28/2004. 

(XII.25.) KvVM rendelet által előírt, vizsgálandó paraméterein 

keresztül levonható tisztítási hatásfokok az alábbiak: 

Sorszám Komponens Hatéréték 

(mg/liter) 

Nyers 

szennyvízben 

mért érték 

(mg/liter) 

Tisztított 

szennyvízben 

mért érték 

(mg/liter) 

Számatható 

tisztítási 

hatásfok (%) 

1. pH 6,5-9 8 7,6 100

2. KOIcr 75 758 391,6 48,3 

3. BOI5 25 316 106,7 66,2 

4. Összes Násv 40 101,3 68,4 32,5 

5. 

Összes N 

50 101,6 81,6 19,7 

6. 

NH4-N 

10 87,9 67,9 22,8 

7. 

Össz. 

Lebegőanyag 50 381 78 79,5 

8. 

Összes foszfor 

5 17,5 12,1 30,9 

9. 

Szulfidok 

0,01 0,96

Az albertirsai szennyvíztisztító telep január 1-december 31 

között folyamatosan, napi 24 órában üzemel. A tisztított 

szennyvíz a Gerje belvízcsatornába közvetlenül kerül 

bevezetésre. 

1.2.1.3. Ipari szennyvízelvezetés és kezelés 

Albertirsa város bel és külterületén nincs olyan ipari 

tevékenységet folytató vállalkozó, vállalkozás vagy üzem, 

amely a közműves szennyvízelvezetés szolgáltatást igénybe 

venné. Tudomásunk van olyan üzemekről (pl: MIRSA zRt, 

Aqvarius-Aqva Kft., Vágóhíd) aki önálló szennyvízkelő művel 

rendelkezik, viszont ezekről nincs és nem is szükséges 

információval rendelkeznünk, mert egymásnak nem vagyunk 

partnerei. 

1.3. Jogszabályi előírásoknak való megfelelés problémakörének 

ismertetése 

1.3.1. A vonatkozó jogszabályokban, illetve a hatályos 

jogszabályok alapján kiadott üzemeltetési, működési 

engedélyekben előírtaktól létesítési, és vízfelhasználási 

tevékenység nem zajlik. Működési engedélytől való 

eltérés mindössze a szennyvíziszap hasznosításban 

van, mivel az üzemeltető a szennyvíziszapot az arra 

kijelölt mezőgazdasági övezetbe tőle független 

körülmények miatt nem szállíthatja ki. (A terület el lett 

adva, s azt az új tulajdonosa átminősíttette.) Ennél 

fogva (az illetéses közegészségügyi, környezetvédelmi 

és vízügyi hatóságot erről tájékoztatva) a keletkező 

szennyvíziszap 2004 novemberétől a telepen meglévő 

új iszaptárolóban, valamint a régi vasbeton 

utóülepítőben, fertőtlenítő medencében és 

iszapsűrítőben volt 2008 augusztusáig tárolva. Onnan 

engedéllyel rendelékező vállalkozó vitte ki a felettes 

közegészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi hatóság 

engedélyével az alberitrsai szeméttelepre. A kiszállított 

mennyiség mintegy 750 m 3 volt. 

A szennyvíz-kibocsátási adatok vonatkozásában van 

eltérés, amelyet az 1.4.6. pont táblázatában 

szerepeltettünk. A körülményeket is a fenti pontban 

tárgyaltuk.

1.3.2. Az 1.2.1.2.3. pontban leírt szennyvíz kibocsátási 

adatoktól való eltérés okai: 

- Technológiai: mint azt fentebb több helyen is jeleztük, az 

1988-ban megépített szennyvíztisztító telep 600 m 3 /d 

kapacitásra az 1.4.6. pontban tervezett szennyezettségre lett 

tervezve. Jelenleg a telep 82%-ban hidraulikailag túlterhelt, 

NH4 terhelést tekintve 251%-os túlterhelést kap. A telepet 

eleve nem tervezték nitrogén és foszfor eltávolításra. Az 

elvárható hatásfokú tisztítás biztosításához tervezett 16,28 

órás tartózkodási idő mára 8,9 órára csökkent. 

- Működési: az albertirsai elválasztó rendszerű 

szennyvízcsatorna hálózatba jelenleg a szárazidei 

szennyvízmennyiséghez képest csapadékos időszakban 

átlag 30%-kal nagyobb terhelés érkezik. A hálózat úgy lett 

1988-1994 között kiépítve, hogy a fektetési költségek 

minimálisak legyenek. Ennél fogva a csatornák átlagos 

lejtése 1,8‰, ami miatt a szennyvíz a hálózatban nagyon 

lassan (0,2-0,3 m/s sebességgel) áramlik. Ettől pedig 

nyáron a szennyvíz berothad, télen pedig túlhűl, s a 

csatornákat sűrűn kell mosatni a gyorsan kiülepedő 

anyagok miatt. 

- Pénzügyi: Miután ismertté vált az albertirsai 

szennyvíztisztító telep bővítésének pénzügyi igénye (312 

millió Ft ÁFÁ-val), belátható volt, hogy azt a település 

saját erőből nem képes finanszírozni. Ilyen nagyságú még 

támogatott hitel is erősen megterhelte volna a város 

költségvetését, annak lakóit. 2003-tól folyamatosan 

pályázott a település, míg azt 2006-ban siker koronázta. 

Jelenleg a közbeszerzés zajlik e tárgyban, azaz 2008-ban 

vélhetően megindul a beruházás. 

1.3.3. A hatósági intézkedések (bírság, kötelezések, 

engedélyek) végrehajtására hozott intézkedések. 

- 2163-1/2004 sz. albertirsai szennyvíztisztító telep 2003. évi 

szennyvízbírsága. A 2004.04.15-én kelt határozatban 

foglalt 2.034.309.- Ft bírságot az üzemeltető kifizette. Még 

abban az évben létesítési engedélyt kér az új vasbeton

szennyvíziszap tároló építésére. A szennyvíztisztító telep 

bővítésére eredménytelenül pályázik a tulajdonos 

Önkormányzat. 


szennyvízbírsága. A 2005.04.20-án kelt határozatban 

szereplő 1.429.848.- Ft-ot az üzemeltető kifizette. A 

szennyvíztisztító telep bővítésére eredménytelenül pályázik 

a tulajdonos Önkormányzat. 2005 májusban elkészül az 

albertirsai szennyvíztisztító telep részleges 

környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációja 

(Készítette: BIOCLEAN 2002 Kft., 5000 Szolnok, Indóház 

u. 7.) 



szereplő 2.223.282.- Ft-ot az üzemeltető kifizette. A 

szennyvíztisztító telep bővítésére eredményesen pályázik a 

város, s nyer 75%-os támogatottságú, összértékében 312 

millió Ft-os pályázaton. Még az évben elkészül a 

szennyvíztisztító telep bővítésére az új vízjogi létesítési 

engedély. (Tervező: B + T Bt. 3300 Eger, Trinitárius u. 2.) 

Határozat száma: 6588-8/2006. 2006 májusában elkészül az 

albertirsai szennyvíztisztító telep 219/2004. (VII.21.) sz. 

Korm. rendelet szerinti elővizsgálati dokumentációja. 

(Készítette: BIOCLEAN 2002 Kft., 5000 Szolnok, Fazekas 

Mihály u. 45.) 

- 3336-5/2006 sz. albertirsai szennyvíztisztító telep 

vízszennyezési bírsága. A 2006. 06.20-án kelt határozatban 

kirótt 893.984.- Ft bírságot az üzemeltető kifizette. 



foglalt 1.970.386.- Ft-ot az üzemeltető kifizette. 2007 

januárjában elkészül az albertirsai szennyvíztisztító telep 

tisztított szennyvíz befogadó monitoring kút kiviteli terve. 

(Készítő: BIOCLEAN-2002 Kft. 5000 Szolnok, Fazekas 

Mihály u. 45.) Az ezzel kapcsolatos vízjogi létesítési 

engedély száma: 1507-6/2007.

2. A szennyezés-csökkentéshez szükséges fejlesztési terv 

2.1. Fejlesztési igények 

2.1.1. Gyártástechnológiai fejlesztések 

2.1.1.2. A gyártástechnológiával elérni kívánt 

célállapot a 28/2004. (XII.25.) sz. KvVM 

rendelet alapján az albertirsai 

szennyvíztisztító telepre a 4589-4/2005. sz. 

KÖTI-KÖTEVIFE vízjogi engedélyben előírt 

tisztítási paraméterek maradéktalan betartása, 

a szennyvízbírság mentes üzemeltetés 

megteremtése. 

2.1.1.3. A bővítéssel érintett berendezés ismertetése: 

a biológiai tisztítás anaerob + anoxikus + 

aerob kombinációban üzemelő eleveniszapos 

berendezésben történik. A fölösiszap gépi 

víztelenítése és 180 napos tárolása megoldott. 

2.1.1.4. Az elvi tisztítás-technológiai folyamat a 

tisztítás főirányán: gépi rács – homokfogó – 

szelektor és anaerob reaktor – anoxikus 

reaktor – aerob reaktorok (onnan szennyvíz 

recirkuláció az anoxikus reaktorba) – 

utóülepítő (onnan iszaprecirkuláció a 

szelektor reaktorba és aerob reaktorba, vagy 

fölösiszap elvétel) – fertőtlenítő – befogadó. 

A fölösiszap ágon: utóülepítő – iszapsűrítő – 

iszapvíztelenítőre feladó szivattyú – 

iszapvíztelenítő gép – víztelenített iszap 

szivattyú – 180 napos víztelenített iszap 

tároló. A települési folyékony hulladék 

előlevegőztetést követően az anoxikus 

reaktorba vezetett. 

2.1.1.5. A gyártástechnológiához szükséges hatósági 

engedély száma: 665-9/2007

2.1.2. Üzemei vízgazdálkodási igények 

A szennyvíztisztító telep szennyezés-csökkentési 

ütemterve ilyen feladatokat, vagy célokat nem 

tartalmaz. 

2.1.3. Szennyvízelvezető hálózat fejlesztési igényei 

2.1.3.1. A szennyvízelvezető hálózat fejlesztésével elérni 

kívánt célállapot: Albertirsa Észak-Keleti résznek a 

Pesti úttól északra eső területének 

szennyvízcsatornázás 

Ez alapvetően a Szentmártoni út – Vágóhíd u-i csatorna 

megépítésétől függ. Ebből a Szentmártoni út már elkészült, de 

nem használható, mivel a befogadó Vágóhíd u-i csatorna nem 

épült meg. Ezek mentén, mint főgyűjtő mentén közvetlenül 155 

lakás köthető be a szennyvízelvezető rendszerbe. Távlatilag 

azonban a település szabadidő, sport, kulturális célra kijelölt 

(Strandfürdő melletti terület) területét teljes egészében magába 

foglaló, potenciálisan mintegy 300-350 ingatlan 

közművesíthetőségét segítené elő. Az ide kiépíthető gravitációs 

csatorna geodéziai elhelyezkedése miatt ideális a további 

csatornák befogadására. A Vágóhíd u. – Dolina u. sarkon 

meglévő átemelő egység pedig alkalmas az oda érkező többlet 

szennyvíz fogadására. Ezzel a beruházással mintegy 900 – 1050 

fő szennyvízcsatorna közművel való ellátását lehet megoldani. 

Ez óvatos becsléssel is 108 – 126 m 3 többlet 

szennyvízmennyiséget jelent. 

A szennyvízhálózat további bővítését területekre osztottuk és a 

várható megvalósulási időintervallumokat az alábbi felsorolás 

tartalmazza. A felsorolt lista magába foglalja a szolgáltatásra 

váró háztartások számát is. 

I. Terület 

Megvalósulási idő: 2009-2036 

- Bicskei utca 23 db 

- Margaréta utca 24 db 

- Tulipán utca 24 db 

- Sugár utca 10 db 

- Valent sor 57 db 

Összesen: 138 db

II. Terület 


- Vágóhíd utca 42 db 

III. Terület 


- Dolina utca 22 db 

- Kender utca 2 db 

- Szellő 14 db 

- Rigó utca 10 db 

- Nyárfa utca 9 db 

- Pacsirta utca 19 db 

- Strand utca 8 db 

- Vadrózsa utca 14 db 

Összesen: 108 db 

IV. Terület 


- Alberti lakópark 200 db 

V. Terület 


- Árok utca 11 db 

- Somogyi köz 10 db 

Összesen: 21 db 

VI. Terület 


Pálinkafőző dűlő 108 db 

VII. Terület 

Megvalósulási idő: 2010-2036

Mező Imre utca 28 db 

VIII. Terület 


Mikebudai út- Aqvarius Aqva Kft között 15 db 

IX. Terület 


Viola utca- Köztársaság utca között 80 db 

2.1.3.2. A szennyvízelvezető hálózat fejlesztéséhez szükséges 

hatósági engedély megnevezése: 

- elvi vízjogi engedélyezési engedély 

- vízjogi létesítési engedély 

2.1.4. Szennyvíztisztítás fejlesztési igényei: a bővítés anyagi igényei 

a célpályázat 312 millió Ft (ÁFÁ-val) összegében 

összegezhetőek. A fenti összeg olyan beruházást tesz 

lehetővé, amely a település középtávú céljait (20-25 éves 

időhorizont) kiszolgálja. 

2.1.4.1. A szennyvíztisztítás fejlesztésével elérni kívánt cél 

A településen működő szennyvíztisztító kapacitásának 

növelése, a már meglévő kiépített csatornarendszer 

bekapcsolása a rendszerbe és szennyvízbírság mentes 

üzemeltetés. A rákötések után megszűnnek a háztartásokban 

működő szennyvíz aknák használata, így a talajszennyezés is 

minimálisra csökken. A kibocsátási határértékek betartása miatt 

a befogadó Gerje csatorna ökológiai rehabilitációja azonnal 

elkezdődik és visszaáll a természetes egyensúlyi állapot. 

A szennyvíztisztító telep kivitelezése jelenleg zajlik. A 

generálkivitelező (Alterra Építőipari Kft., 1103 Bp. Sibrik M. u. 

30.) a beruházó Albertirsa Város Önkormányzatával kötött 

kivitelezési szerződése értelmében 2008.12.31-re készíti el, 

adja át a bővített szennyvíztisztító telepet. A fenti időponttól a

jelenlegi UNIR berendezések csúcsfölöző tározóként 

üzemelnek. 

2.1.4.2. A szennyvíztisztítás fejlesztésének leírása 

Lásd a szennyvíztisztító bővítésének dokumentációja. 

2.1.4.3. A szennyvíztisztítás fejlesztéséhez szükséges hatósági 

engedélyek 

665-9/2007 számú hatósági engedély 

2.2. A fejlesztések költségigényei 

2.2.1. Az ütemterv készítéséhez kapcsolódó költségek 

Az ütemterv elkészítéséhez nem kapcsolódik költség 

2.2.2. A fejlesztések megvalósításához kapcsolódó költségek 

Tervezési költség. 

2.500.000 Ft + ÁFA 

Vízjogi engedélyezési eljárási díj. 

180.000 Ft 

Kivitelezési költség. 

325.500.000 Ft + ÁFA 

2.2.3. A 2.2.2. pontban meghatározott költségek forrásának 

meghatározása. 

Tervezési költség – saját forrás: 2.500.000 Ft + ÁFA 

Vízjogi engedélyezési eljárási díj – saját forrás: 180.000 Ft 

Kivitelezési költség – saját forrás: 200.000.000 Ft + ÁFA 

- pályázati forrás: 125.500.000 Ft + ÁFA 

2.3. A fejlesztések időbeni megvalósításának ütemezése és az ehhez 

szükséges pénzfelhasználási ütemterv

2.3.1. A 2.1. pontban meghatározott fejlesztések időbeli ütemezése 

I. Ütem: 2009.01.01 - 2036.12.31. 

II. Ütem: 2009.01.01 - 2036.12.31. 

III. Ütem: 2009.01.01 - 2036.12.31. 

IV. Ütem: 2008.07.01 - 2036.12.31. 

V. Ütem: 2010.01.01 – 2036.12.31. 

VI. Ütem: 2010.01.01 – 2036.12.31. 

VII. Ütem: 2010.01.01 – 2036.12.31. 

VIII. Ütem: 2009.01.01 – 2036.12.31. 

IX. Ütem: 2009.01.01 – 2036.12.31. 

2.3.2. A 2.3.1. pontban meghatározottakhoz igazodó pénzügyi 

ütemterv, amely megjelöli a saját és külső források 

százalékos arányát 

I. Ütem: 2009.01.01 – 2036.12.31. Saját forrás: 40 % Pályázati forrás 60 % 

II. Ütem: 2009.01.01 - 2036.12.31. Saját forrás: 40 % Pályázati forrás 60 % 

III. Ütem: 2009.01.01 – 2036.12.31. Saját forrás: 40 % Pályázati forrás 60 % 

IV. Ütem: 2008.07.01 – 2036.12.31. Saját forrás: 100 % 

V. Ütem: 2010.01.01 – 2036.12.31 Saját forrás: 50 % Pályázati forrás 50 % 

VI. Ütem: 2010.01.01 – 2036.12.31 Saját forrás: 50 % Pályázati forrás 50 % 

VII. Ütem: 2010.01.01 – 2036.12.31 Saját forrás: 100 % 

VIII. Ütem: 2009.01.01 – 2036.12.31 Saját forrás: 100 % 

IX. Ütem: 2009.01.01 – 2036.12.31. Saját forrás: 100 % 

2.4. Összefoglaló megvalósíthatósági elemzés a szennyezés-csökkentési 

fejlesztési tervről 

Az elkészített szennyezés-csökkentési ütemterv a település jelenlegi gazdasági, 

pénzügyi helyzetéhez, valamint a meglévő rendezési tervhez, továbbá az egyes 

vállalkozói területek tulajdonosainak fejlesztési terveihez igazodik. 

A tervben szereplő nagy ívű időintervallumok részben tartalmaznak csak 

bizonytalanságokat. 

Belátható, hogy a tervben szereplő 740 db ingatlan szennyvízcsatorna hálózatba 

való bekötése, és szennyező pontforrásként való megszüntetése olyan 

intenzitásban készül el, ahogyan jelenleg a közcsatorna igénybevétele. 

Függvénykényt, az eloszlási függvény lefelé hajló ívén, annak is a laposabb 

felén járunk, mivel a „rákötési kedv” ma már csak kötelezésekkel váltható ki, 

nagyobb százalékban, ilyen pedig Albertirsa városában jelenleg nincs.

Ennél fogva a megjelölt 25-28 éves átfutást nem tartjuk túlzónak, inkább 

realitásnak. 

Nem ismertek az ebben az időszakban esetlegesen igénybe vehető célpályázati 

lehetőségek, így ezeket is kellő rátartással kell kezelni, hiszen az amúgy is 

erősen sérülékeny önkormányzati költségvetést, e terv nem terhelheti meg 

túlzóan, vagy azt nem lehetetlenítheti el. 

A szennyezés-csökkentésbe bevonni kívánt területek 4 üteme (I., II., III. és VI.) 

jelenleg nem belterület, hanem külterületi lakóövezet, viszont a közműves 

ivóvíz hálózat már kiépült. További négy üteme (IV., VII., VIII., és IX.) 

vállalkozók által, saját költségükön, és nyilvánvalóan az keletkező igényeknek 

megfelelő sorrendben fog kialakulni. Ezekből, a IV. ütemben jelölt terület előközművesítése 

jelenleg már zajlik (vízjogi létesítési engedéllyel már 

rendelkezik, továbbá annak tulajdonosa és a viziközmű jelenlegi üzemeltetője 

erre üzemeltetési szerződést is kötött). 

A II. ütem megvalósítását, (amelynek szintén van vízjogi létesítési engedélye) az 

új sportpálya építése is sürgeti. 

Fentiek értelmében, az ütemtervben szereplő céldátumok reálisnak, 

megvalósíthatónak tűnnek. Megvalósulásuk esetén, a település erre az időszakra 

már 90% feletti csatornázottsággal fog rendelkezni.







igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés a Viziközmű Üzemeltető Intézmény 2012. évi víz- és 

csatornadíj javaslata vonatkozásában 

A napirendi pont előterjesztője: Boros Ottó intézményvezető 


Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Boros Ottó intézményvezető 





Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: dr. Kovács Tímea aljegyző 





a Viziközmű Üzemeltető Intézmény 2012. évi víz- és csatornadíj javaslata 



Jelen előterjesztés tartalmazza a Viziközmű Üzemeltető Intézmény 2012. évi költségvetési 

koncepcióját. A költségvetési koncepció három részből áll: 

- az ún. szöveges mellékletből (magyarázatok, kiegészítések) 

- egyes költségek magyarázatául szolgáló segédtáblázatokból, 

- és az ún. költségvetési összesítő táblából. 

A költségvetési koncepció tartalmaz mindennemű fejlesztési igényt, többlet munkaerő igényt, inflációs 

várakozást, stb. 

1) Szöveges melléklet 

A szöveges melléklet két verzióban („A” és ”B”) készült el. Egyetlen különbség van köztük: az 

amortizáció. Az „A” verzió nem tartalmaz amortizációs költséget, míg a „B” igen. Az „A” verzió 

minden egyes költségeleme megtalálható a „B” verzióban is, csak az amortizációs költséggel szemben 

számoltam el az „A” verzióban taglalt beruházásokat és ehhez jött még olyan beruházás, ami az 

amortizációs költségteherbe belefért. 

Az amortizáció a Polgármesteri Hivatal vagyonkataszteri rendszerének felhasználásával készült. 

Mivel az nem tartalmazta a 2011. év teljes ilyen jellegű költségeit, a 2010. évi, szakfeladatokra 

ténylegesen elszámolt költségeket vettem figyelembe. 

Ebből adódóan: 

- vízmű szakfeladat vonatkozásában 19.558.406.- Ft, 

- míg szennyvíz szakfeladat vonatkozásában 22.598.164.- Ft volt. 

Ez a két szám szerepel a költségvetési összesítő tábla „B” verziójának dologi kiadások utolsó sorában. 

Jelezni kívánom, hogy az amortizáció elszámolása a víz- és csatornadíjakban az EU vízkeret 

irányelvének értelmében, elviekben nem képezheti mérlegelés kérdését. Ugyanakkor ez elsődlegesen 

helyi árhatósági kérdés, s mint olyan a Képviselő testület kompetenciája. 


Viziközmű Üzemelető Intézmény 

2012. évi költségvetési terve 

„A” 

A költségvetési terv lényege, hogy a 2011. évi tényleges működési költség tételeket, felszoroztam az 

adott inflációs várakozással (~4%), valamint az egyes költségtényezők változásánál figyelembe vettem 

a jogszabályi változásokból adódó növekedéseket. 

A költségvetési terv e verziója mind a víz, mind a csatornaszolgáltatásnál tartalmaz minimális 

fejlesztést. Béremelést nem vettem figyelembe, míg az anyag és szolgáltatási költségek 2012. évre várt 

4%-os inflációs emelkedéséből származó növekedéséket 2011. évhez viszonyítva!! 

A 2012. évi díjjavaslat a fentiek alapján az alábbi becsült számlázási adatok figyelembe vételével 

készül:

Vízdíj (nettó) 

- gazdálkodó szervezetek 35000 m 3 /2012. év × 250 Ft/m 3 = 8.750.000.- Ft 

- lakosság 295000 m 3 

Ft/m 3 = 55.460.000.-Ft 

Csatornadíj (nettó) 


- lakosság 244000 m 3 3 = 51.240.000.- Ft 

Egyéb bevételek (nettó) 

- Átszámlázott szolgáltatások/2012. év 5.735.000.- Ft 

- Víz és csatornabekötések/2012. év 1.400.000.- Ft 

- Szippantott szennyvíz leürítési díj/2012: 414.000.- Ft 

Árbevétel összesen (nettó): 130.999.000.- Ft/2012. év 


Viziközmű Üzemelető Intézmény 

2012. évi költségvetési terve 

„B” 

A költségvetési terv e változatának a lényege, hogy az ún. „A” változattal szemben, ebben megjelenik 

az amortizáció. Ezzel szemben beruházásokat nem számoltam, mert azt az amortizációs költséggel 

szemben számoltam el. 

A 2012. évi díjjavaslat a fentiek alapján az alábbi becsült számlázási adatok figyelembe vételével 

készül: 

Vízdíj (nettó) 


- lakosság 295000 m 3 3 = 58.410.000.-Ft 

Csatornadíj (nettó) 


- lakosság 244000 m 3 3 = 62.708.000.- Ft 

Egyéb bevételek (nettó) 

- Átszámlázott szolgáltatások/2012. év 5.735.000.- Ft 

- Víz és csatornabekötések/2012. év 1.400.000.- Ft 

- Szippantott szennyvíz leürítési díj/2012: 414.000.- Ft 

Árbevétel összesen (nettó): 147.047.000.- Ft/2012. év 

2) Segédtáblázatok a költségvetés egyes soraihoz 

Beruházások: 

Vízmű szakfeladaton két beruházás található: 

- Szivattyú felújítást terveztünk a Dolina u-i ivóvizes kút szivattyúján 450.000.- Ft + ÁFA 

értéken. 

- Víztorony külső és belő felületének festése 12.000.000.- Ft + ÁFA értéken. 

Szennyvíz szakfeladaton több beruházás található: 

- Egyéb gépek berendezések felújítása alatt az átemelő szivattyúk és búvárkeverők felújításából 

származó költségek (3.350.000.- Ft + ÁFA) vannak. 

- Egyéb gépek, berendezések felújítása: az iszapgépház berendezéseinek mozgó-kopó 

alkatrészeinek felújítása 1.470.000.- Ft + ÁFA. 

- Járművek felújítása: 250.000.- Ft + ÁFA. Itt a WOMA tgk-i vizsgára való felkészítése előtti 

javításokat jelenti. 

- (Amennyiben a díjban megjelenik az amortizáció, és ezt szembeállítjuk a beruházásokkal, a 

képződő maradék forrásból:

o Vízmű szakfeladat vonatkozásában (7.108 eFt értékben) egy olyan vízszivárgás 

kereső berendezés/gép vásárlását terveztem be, amely segítségével a hálózati 

veszteség lokalizálható, és hatékonyan csökkenthető. 

o Szennyvíz szakfeladat vonatkozásában (17.528 eFt értékben) olyan földmunkagép 

vásárlását terveztem be, ami el van látva: 

o árokásó szettel, 

o legalább 50-80 cm-es kanalakkal 

o hidraulikus bontófejjel 

tereprendezésre alkalmas toló/markoló fejjel) 

511212 Közalkalmazottak alapilletményén belül a munkáltató döntésen alapuló illetmények 

Ezen a soron zömmel a 2004. április 1-től járó közalkalmazotti béremelés illetmény növekedését 

tartjuk nyilván, ami nem épült be az alapilletménybe. Mindkét szakfeladat vonatkozásában, az 

átsorolásokból származó növekmény látható. 

52227 Felmentett munkavállalók egyéb juttatása soron három dolgozó végkielégítéseit és arányos 

szabadságmegváltásból származó béreit tartjuk nyilván. Egy dolgozó egészségügyi alkalmatlansága 

miatt került felmentésre, míg két másik dolgozó nyugdíjba vonul a tervek szerint. 

54222 Vegyszerbeszerzések 

A tervezett 3 millió Ft-os költség zömét három vegyszer használata adja, az új telepen: a polielektrolit, 

a vasszulfát és a hypó. A polielektrolit az iszap-víztelenítéshez használt olyan polimer (hosszú 

szénláncú anyag), ami elősegíti az iszap szerkezetének „tömörítését”, s ezáltal a jobb víztelenítés 

elősegítését. Adagolásának számítása az alábbiak szerint vezethető le: 

A gépi víztelenítő berendezés jelenleg 7,5 m 3 /óra sebességgel tud hatékonyan fölösiszapot feladni a 

szalagprésre. Ezt napi 6,5 órán át végezzük (a többi idő az előkészítéssel, karbantartással telik el), 

ebből következően ~48,75 m 3 elősűrített iszapot adunk fel a szalagprésre. Ehhez 9 m 3 1,2 kg/m 3 -es 

koncentrációjú polielektrolit oldatot adtunk. A költség tehát egy évre: 165nap*9m 3 *1,2 kg/m 3 *790 

Ft/kg + ÁFA = 1.407.780.-Ft + ÁFA/év. 

A vasszulfát (Fe2(SO4)3) 40%-os oldat formában van használva, és a szelektor reaktorba adagolva. A 

vasszulfátot a tisztított szennyvíz foszfortartalmának csökkentése érdekében adagolják. Ez az ún. III: 

fokozatú kémiai tisztítás. Jelenleg a nyers szennyvíz foszfor tartalma: 18,2 mg/liter (18,2 g/m 3 ). Ebből 

a telep biológiai úton el fog távolítani ~ 70%-ot, azaz 12,74 mg/litert. Marad 5,46 mg/liter. Ebből 

kémiai úton el kell távolítani 1,46 mg/litert. 

2011. évre 550.000 m 3 szennyvízzel számolunk. 550.000*1,46= 803 kg foszfor/év. 1 kg foszfor 

eltávolításához megközelítőleg 17 szeres mennyiségű 40%-os koncentrációjú Fe2(SO4)3 oldatra van 

szükség. 803 kg*17= 13.651 kg/év. 13.651*36 Ft/kg + ÁFA = 491.436.- Ft + ÁFA/év. 

Hypót a szennyvízben lévő rendkívül gyorsan szaporodó és az ülepedést gátló fonalas baktériumok 

visszaszorítása érdekében kell adagolnunk. Mennyisége napi 20 liter. A számítható költség tehát: 365 

nap*20 liter/nap*50 Ft/liter + ÁFA = 365.000.- Ft + ÁFA. 

A maradék összeg zöme, a telep kezelőépületének burkolt felületeinek (közel 600 m 2 járólap, vagy 

csempeburkolat) tisztántartására használt vegyszerekre fog elmenni. 

54721 Szakmai anyagok beszerzése 

Ezen a soron gyakorlatilag a bekötések (víz és szennyvíz) során beszerelésre kerülő anyagok (vízmérő, 

golyóscsap, megfúró bilincs, KPE vezeték, vízóra akna, tisztító idom, KG-PVC vezeték, és egyéb 

idomok) beépítési költségeit tartalmazzák. 2007. évhez képest mintegy 20%-kal visszaesett a 

bekötések száma, viszont ezt ellensúlyozta az itt használt anyagok árának növekedése. Csak az 

inflációs várakozással emeltük meg a várható, december 31-i bázist. 

54923 Egyéb készletbeszerzések 

Ezen a soron tartjuk nyilván mindkét szakfeladat esetén a karbantartással összefüggő 

készletbeszerzéseket (villanyszerelési, hálózati karbantartási, járművek karbantartási anyagai, stb.). 

Csak inflációs várakozással szoroztuk be a december 31-i várható költségsort.

55223 Szállítási szolgáltatások 

Ezen a soron tartjuk nyilván, és terveztük be 2012-re a szennyvíziszap szállítást. Ezt közbeszerzési 

eljárás során 6.200.- Ft/m 3 + ÁFA értéken tudjuk végeztetni. 2013 május 31-ig ez. Ennek költségét az 

alábbiak szerint számíthatjuk: 

Naponta 6,5 órán át 7,5 m 3 /óra sebességgel adunk fel a szalagprésre ~ 3%-os szárazanyag-tartalmú 

elősűrített fölösiszapot. Ebből ennek ötöde, ~9,75 m 3 /nap, közel 15%-os szárazanyag-tartalmú préselt 

iszapunk lesz. Ehhez a mennyiséghez kényszerűségből hozzá kell adni, a polimer kenésből származó 

közel 1,5 m 3 /nap mennyiséget. Így naponta ~11.25 m 3 12-13%-os szárazanyag tartalomra csökkent 

iszap keletkezik. 365 nap alatt: 165*11,25 = 1.857 m 3 /év. A számítható költség tehát: 1857 

m 3 /év*6.200.- Ft/m 3 + ÁFA = 11.513.400.- Ft + ÁFA. 

55225 Villamos-energia szolgáltatási díjak 

Összegeztük egy másik táblázatban a szakfeladatok ez évi (1-9. havi) tényadatait, majd azt 

interpoláltuk. Nem számoltunk áremeléssel! 

55228 Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások 

Ezen a soron tatjuk nyilván, mindkét szakfeladat javítási költségeit. Ezek gépek, berendezések, 

járművek javítási költségei. Inflációs várakozással számoltunk, a december 31.-i várható bázishoz 

viszonyítva. 

552290 Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások 

Ezen a soron tartjuk nyilván mindkét szakfeladat esetén az alábbiakat: 

- emelőgép felülvizsgálat, 

- víz és szennyvíz laborvizsgálatok, 

- munkavédelmi, tűzvédelmi felülvizsgálatok, 

- vízmérő felújítások, 

- foglalkozás egészségügyi szolgáltatás, 

- elektromos hibaelhárítás, 

- konténeres szemétszállítás (rácsszemét), 

- távfelügyelet, 

- tehergépjármű javítási feladatok díjait, amelyeket zömmel külső vállalkozókkal, szerződés 

keretén belül végeznek intézményünknek. 

Csak a december 31.-i várható bázis szinthez képest terveztünk inflációs emelkedést. 

57223 Különféle adók, díjak, egyéb befizetések 

Ezen a soron a vízmű szakfeladat vonatkozásában : 

- a vízkészlet járulékot, 

- a vagyonbiztosításokat, 

- és a gépjármű biztosításokat; 

míg a szennyvíz szakfeladat vonatkozásában: 

- a környezetterhelési díjat, 

- a vagyonbiztosítást, 

- a vízszennyezési bírságot, 

- a Gerje közérdeken túli igénybevételéért járó érdekeltségi hozzájárulást, 

- és a gépjármű biztosításokat tartjuk nyilván. 

A vízmű szakfeladat vonatkozásában csak inflációs várakozással növeltük a december 31.-re kalkulált 

bázis költséget. Szennyvíz szakfeladat vonatkozásában, már az új telep tulajdonságait vettük 

figyelembe. 

A díj számítását az új telep tulajdonságai alapján: 

- 44 mg/liter KOI, 

- 10,9 mg/liter összes nitrogén, 

- és 2,5 mg/liter foszfor tartalomra terveztük a tisztított szennyvíz esetében. 

Számítása ezek után az alábbiak szerint: 

KOI esetében: 45 gramm/m 3 *550000 m 3 *1,1*90 Ft/kg = 2.450.250 Ft, 

Nitrogén esetében: 8,1 gramm/m 3 *550000 m 3 *1,1*1500 Ft/kg = 7.350.750 Ft,

Foszfor esetében: 2,1 gramm/m 3 *550000 m 3 *1,1*180 Ft/kg = 228.690 Ft, 

Azaz összesen: 10.029.690.- Ft. 

Ez alapján 550.000 m 3 szennyvíz, 1,1-es iszapszorzó és a fentiek figyelembevétele mellett: 

10.029.690.- Ft/év környezetterhelési díj, 371.000.- Ft/év vagyonbiztosítás, 150.000.- Ft/év gépjármű 

biztosítás, 70.000.- Ft/év gépjármű vizsgáztatás, 1.110.000.- Ft szennyvízbírság és 790.000.- Ft/év 

érdekeltségi hozzájárulás fizetését terveztük. Ezeket a környezetterhelési díj kivételével a december 

31.-re várható bázis, inflációs mértékkel történő növelt értékeken szerepeltettük. Ez összesen: 

12.520.690.- Ft. 

HATÁROZATI JAVASLAT 1 

Albertirsa Város Képviselő testülete a Viziközmű Üzemeltető Intézmény költségvetési 

koncepciójának „A” verzióját elfogadja, az abban megfogalmazott víz- és csatornadíjakat 

támogatja. 

HATÁROZATI JAVASLAT 2 

Albertirsa Város Képviselő testülete a Viziközmű Üzemeltető Intézmény költségvetési 

koncepciójának „B” verzióját elfogadja, az abban megfogalmazott víz- és csatornadíjakat 

támogatja. 


Tisztelettel: 

Boros Ottó 

intézményvezető







igen nem 

(Az előterjesztésen jelölve) 

Az előterjesztés tárgya: A Lurkó Bölcsőde Alapító Okiratának, valamint Szakmai 

programjának, a Szociális Segítőház Alapító Okiratának, valamint az intézmény 

fenntartására létrejött Társulási megállapodás módosítása 

A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző 

Az előterjesztést készítette: Kovács Zoltánné dr. jegyző 

Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Diós Éva intézményvezető 

Györe Zsuzsanna intézményvezető 




- Népjóléti Bizottság 

Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: 





a képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére 

A korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, konduktív pedagógiai ellátás feladatait a Szociális 

Segítőház intézmény látta el. Az intézmény székhelyének átköltöztetésével azonban a 

továbbiakban nem képes a feladat ellátására, ezért a Lurkó Bölcsőde vezetőjével egyeztetve 

javasoljuk, hogy továbbiakban ezen feladatokat a bölcsőde lássa el. A megújított épület 

alkalmas az ellátásra és a költségvetési törvényben az intézmény jogosult a feladat ellátáshoz 

kapcsolódó normatíva igénylésére. 

A feladat átadásához szükséges a két költségvetési szerv Alapító Okiratának, valamint a 

Lurkó Bölcsőde Szakmai programjának módosítása, kiegészítése. 

A Szociális Segítőház átköltözése miatt szükséges továbbá módosítani az intézmény 

fenntartására létrejött társulási megállapodást is. 

Fentiek alapján az alábbi határozati javaslatokat terjesztem a Képviselő-testület elé: 

Határozati javaslat 1. 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Lurkó Bölcsőde Alapító Okiratát 

az alábbiak szerint módosítja: 

Az Alapító Okirat 2-3 pontja helyébe az alábbi pont lép: 

2. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 

- 1997. évi XXXI. tv. 

- konduktív pedagógiai ellátás, korai fejlesztés és fejlesztő felkészítés a közoktatásról 

szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontja alapján sajátos 

nevelési igényű gyermekek részére, akiknek ellátására az intézményt az illetékes 

szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében kijelöli. 

3. A bölcsőde feladata a gyermekek napközbeni ellátása, felügyeletük biztosítása. 

Szakágazati besorolása: 889110 Bölcsődei ellátás 

Szakfeladat: 853211 Bölcsődei ellátás 

Alaptevékenysége: 

889101 Bölcsődei ellátás 

889109 Gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó egyéb szolgáltatások 

856012 Korai fejlesztés, gondozás 

856013 Fejlesztő felkészítés 

Határidő: 2011. december 15. 

Felelős: jegyző


Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Szociális Segítőház Alapító 

Okiratát az alábbiak szerint módosítja: 

Az Alapító Okirat 1-3. pontja helyébe az alábbi pontok lépnek: 

1. A költségvetési szerv elnevezése: Szociális Segítőház 

A költségvetési szerv székhelye: Albertirsa, Dózsa Gy. u. 23. 

2. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 39. és 

40. §-ban és a 45-49. §-okban foglalt feladatok ellátása; 

- a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. tv. 60., 62., 63., 64. §-aiban foglalt 

feladatok ellátása; 

- adósságkezelési szolgáltatás nyújtása. 

3. A családsegítő központ és gyermekjóléti szolgálat szakágazati besorolása: 

889900 Máshova nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 

Alaptevékenysége: 

882201 Adósságkezelési szolgáltatás 

879017 Helyettes szülőnél elhelyezettek ellátása 

889201 Gyermekjóléti szolgáltatás 

889921 Szociális étkeztetés 

889922 Házi segítségnyújtás 

889924 Családsegítés 

889928 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás 

890442 Közhasznú foglalkoztatás 


Felelős: jegyző 


Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Lurkó Bölcsőde Szakmai 

programját kiegészíti a határozat mellékletét képező résszel, mely a korai fejlesztés, 

gondozás, valamint az egyéni és gyógypedagógiai fejlesztésre vonatkozik. A Képviselőtestület 

felkéri az intézmény vezetőjét az egységes Szakmai program elkészítésére. 


Felelős: intézményvezető

Határozati javaslat 4. (Minősített többség) 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Családsegítő- és gyermekjóléti 

szolgálat intézmény közös fenntartására létrejött társulási megállapodás I/3. pontját az 

alábbiak szerint módosítja: 

4. A társulás által fenntartott intézmény neve, székhelye: 

Szociális Segítőház (2730. Albertirsa, Dózsa Gy. u. 23.) 


Felelős: polgármester 



jegyző





Napirendi pont: 10. Az előterjesztés minősített többséget igényel: 

igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés a gyógyvizű fürdő további üzemeltetésének 

lehetséges módozatai tárgyában 


Az előterjesztést készítette: Fazekas László polgármester 



Az előterjesztést véleményező bizottságok: 

Jogi, Ügyrendi Bizottság 

Pénzügyi Bizottság 

Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 








2011. november 24-ei ülésére, 

a gyógyvizű fürdő további üzemeltetésének lehetséges módozatai tárgyában 


Mint az közismert, a 2010. és a 2011. esztendőben az albertirsai gyógyvizű fürdőt a 

Budaiút-Invest Kft. üzemeltette, miután az arra vonatkozóan meghirdetett pályázaton 

ezt a jogot elnyerte. Az üzemeltetési szerződés idén ősszel lejárt. A két év 

együttműködésének és az üzemeltetésnek a tapasztalatai önkormányzatunk, de a város 

egésze számára is finoman szólva vegyesek. 

Mindezek alapján már a nyár második felében jó néhány alkalommal felmerült 

(képviselőktől és más albertirsai polgároktól egyaránt) annak gondolata, hogy van-e 

értelme a továbbiakban is pályázat, majd szerződés alapján ún. „külső” üzemeltetőt 

keresnünk. 

A dilemma eldöntésének előkészítését szolgálta a november 4-ei informális egyeztetés, 

amelyen valamennyi képviselő-társunk véleményt nyilváníthatott a számára 

kedvezőbbnek tűnő üzemeltetési módról. Ez alkalommal érzékelhetően azok a 

képviselő-társaink voltak többségben, akik a saját üzemeltetés mellett érveltek. 

Ezt követően, november 17-én rövid bejárást tartottunk a fürdő területén, amelynek 

célja a létesítmények műszaki állapotának szemrevételezése volt. 

Tájékoztatom Képviselő-társaimat, hogy a bérleményként történő üzemeltetés 

lehetőségéről eddig két cég részéről személyes, egytől pedig írásos (e-mail) megkeresés 

érkezett. Ez azt jelzi, hogy van érdeklődés a fürdőnk működtetése iránt. 

Mint azt az informális egyeztetésen elmondtam, víz-csatorna üzemeltető intézményünk 

alapító okirata jelenleg is lehetővé teszi a fürdő működtetését. Tehát amennyiben azt mi 

magunk kívánjuk ellátni, messze legegyszerűbb mód, ha az említett intézmény 

közreműködésével tesszük. 

Az alábbiakban röviden összefoglalom, hogy mit tartok az egyik, ill. másik üzemeltetési 

forma előnyének, valamint hátrányának. 

1. A szerződéses üzemeltetés előnye, hogy a szerződés szerint viszonylag erős 

pénzügyi kiszámíthatóság (a legutóbbi negatív tapasztalat ellenére is) 

teremthető. 

Hátránya főként az eddigi gyakorlati tapasztalatainkból adódik. 

2. A saját üzemeltetés előnye egyrészt, hogy segíti a fürdő működtetési 

körülményei, paraméterei vonatkozásában a tisztánlátást. Másfelől, megfelelő 

személyzet és főként vezető biztosítása esetén, nagyobb az esély a „jó gazda 

gondosságával” történő üzemeltetésre, mintha azt „külső” cég végezné. 

Hátránya, hogy az időjárási kitettség, valamint a működtetési tapasztalat hiánya 

pénzügyi vonatkozásban bizonytalanságot jelent. Az önkormányzatokra 

vonatkozó rigorózus szabályokat is figyelembe véve, a működtetés pénzügyi 

egyenlege minden bizonnyal negatív lesz.


Kérem, hogy az itt leírtak, valamint személyes tapasztalataik, véleményük alapján 

szíveskedjenek a lehetséges működtetési formákról kifejteni álláspontjukat, s az alábbi 

határozati javaslatok egyikét támogatni. 

HATÁROZATI JAVASLAT I. 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a város 

gyógyvizű fürdőjét továbbra is szerződéses formában kívánja üzemeltetni. Az ehhez 

szükséges pályázati anyag előkészítésével megbízza a polgármestert. 

Határidő: a pályázati kiírás előterjesztésére, a decemberi képviselő-testületi ülés 


HATÁROZATI JAVASLAT II. 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a város 

gyógyvizű fürdőjét a jövőben közvetlenül, víz-csatorna üzemeltető intézménye útján 

kívánja üzemeltetni. 

Határidő: a működtetési terv elkészítésére, a 2012. évi költségvetési előterjesztés 

kimunkálásának időbelisége szerint 

Felelős: Boros Ottó intézményvezető 



polgármester






igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés a „Jövő Nemzedékéért” és a „Teljesebb 

életért” Önkormányzati Alapítvány tevékenységéről 



Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Aszódi Zoltánné, a „Jövő Nemzedékéért” 

Alapítvány kuratóriumának elnöke, Farkas János, a „Teljesebb életért” Alapítvány 

kuratóriumának elnöke 

Mellékletek: 

- a „Jövő Nemzedékéért” Alapítvány közhasznúsági jelentése 



Népjóléti Bizottság 

Kulturális Bizottság 









a „Jövő Nemzedékéért” és a „Teljesebb életért” Önkormányzati Alapítvány 

tevékenységéről 


A címben szereplő szervezetek kötelesek alapítójuk részére beszámolni a 

tevékenységükről. Ennek megfelelően, mindkét alapítvány kuratóriumi elnökét 

megkértük, hogy a képviselő-testület novemberi ülésére készítse el beszámolóját. A 

„Jövő Nemzedékéért” Alapítvány kuratóriumi elnökétől időben megkaptuk a mellékelt 

közhasznúsági jelentést. Úgy gondolom, hogy áttanulmányozása alapján megállapítható 

az alapítvány cél szerinti, folyamatos és szabályos tevékenysége. 

Ugyanakkor, a „Teljesebb életért” Alapítvány kuratóriumi elnökétől sem beszámoló, sem 

más jellegű információ nem érkezett a megkeresésünkre. 

Mindezekre tekintettel az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselőtestület 

elé. 


Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete köszönettel elfogadja a „Jövő 

Nemzedékéért” Alapítvány tevékenységéről szóló beszámolót. Ugyanakkor a képviselőtestület 

utasítja a polgármestert, hogy ismét keresse meg a „Teljesebb életért” 

Alapítvány kuratóriumának elnökét: hívja fel a beszámolási kötelezettség 2011. 

december 7-ig történő teljesítésére. Továbbá tájékoztassa, hogy annak elmaradása 

esetén, a képviselő-testület törvényességi ellenőrzést kezdeményez az illetékességgel 

rendelkező ügyészségnél. 

Határidő: azonnal, illetve 2011. december 8. 




polgármester







igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Civil szervezetek pályáztatási rendszerének tapasztalatai 

A napirendi pont előterjesztője: Kaáriné Kabay Lilla elnök 

Az előterjesztést készítette: Kaáriné Kabay Lilla elnök 








Városfejlesztési és Környezetvédelmi 

Bizottság Elnökétől 



a „Civil szervezetek pályáztatási rendszerének tapasztalatai” tárgyában 


Albertirsa Város Képviselő-testülete 2010. decemberi ülésén a 20/2010. (XII.14.) számú 

rendeletében fektette le a társadalmi szervezetek pénzügyi támogatása rendjének szabályait. 

Majd ennek megfelelően 2011. február 24-ei ülésén döntött a pályázati felhívásról. 

Erre a pályázatra 14 civil szervezet pályázott, de ebből mindössze 7 szervezet teljesítette a 

pályázati kiírás feltételeit. 

A döntéshozatalnál azonban megállapításra került, hogy a rendelet ellentmondásokat 

tartalmaz. Ezért a Képviselő-testület 2011. május 26-ai ülésén módosította a rendelet ezen 

rendelkezéseit. 

Miután az első pályázatnál az erre előirányzott pénz nem került maradéktalanul kiosztásra, így 

a Testület egy második, rendkívüli fordulót is meghirdetett. A 20/2010. (XII.14.) számú 

rendelet 1. § (5) bekezdésének módosított rendelkezése alapján azon a szervezetek is 

beadhatták újból pályázatukat, amelyek az előzőben elutasításra kerültek formai hiba miatt. 

Sok új pályázó is volt, akik eddig az eredeti rendelet feltételei miatt nem adtak be pályázatot. 

Az önkormányzati támogatásnak ezen módja – úgy tűnik – jól működik. A szervezeteknek is 

előre végig kell gondolniuk, mire szeretnék költeni a támogatást a következő évben. Továbbá 

jó gondolatnak tartom, hogy a pályázat kiírásában jelenjen meg egy olyan kitétel, mely szerint 

előnyt élvez a pályázat, ha a benyújtott anyag egy adott évi városi rendezvény szervezéséhez, 

részvételéhez kapcsolódik. Bár ez a kitétel az idei pályázatokban nem került súlypontozásra. 

Ezt a vonalat erősíteni kell, hiszen egy-egy rendezvény sikerének záloga lehet, ha civil 

szervezetek részt vállalnak az előkészítésben, szervezésben és a program rendezésében. Jó 

példa volt erre Alberti 300. évfordulójának rendezvénysorozata is, melynek lebonyolításában 

több szervezet vállalt feladatot, nyújtott segítséget. 

Továbbra is úgy gondolom, hogy évente csak egy pályázati kiírás legyen, mivel a pályázati 

pénzösszeg mennyisége jelen időszakban nem bír el többet. 

Összegzés: 

A pályáztatási rendszer jól működik, hiszen így hatékonyabban tudja az Önkormányzat 

támogatni a civil szervezeteket. A szervezetek is rákényszerülnek egy hatékonyabb 

működésre, így jobban kivehetik részüket a város életéből. Sokkal jobban hasznosítható a 

„hozzáadott érték”, a rendezvények színesebbé válhatnak és több ember érezheti sajátjának. 

Az Önkormányzat és a társadalmi szervezetek közötti kapcsolat jobbá, intenzívebbé válik. 


Kaáriné Kabay Lilla 

Városfejlesztési és Környezetvédelmi 

Bizottság Elnöke







igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Az egyházaknak és a civil szervezeteknek nyújtott támogatás 

elszámolásának elbírálása 


Az előterjesztést készítette: Murárné Zsigó Emma pályázati referens 




Városfejlesztési- és Környezetvédelmi Bizottság 





a civil szervezeteknek nyújtott támogatás elszámolásának elbírálásáról 

a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére 


1.) Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 127/2011. (VI. 30.) 

határozata alapján Az Alberti Evangélikus Egyházközség az alábbi támogatásban 

részesült: 

a. 400.000.- Ft hagyományőrző rendezvény céljára, 

b. 3.237.500.- Ft az Alberti Evangélikus Templom, valamint a Tessedik utca 

közötti járda és kapubehajtó burkolatépítési – ideértve a tervezési költséget is – 

munkáira. 

támogatási szerződés dátuma: 2011.07.04., 

Az egyház az alábbi elszámolást nyújtotta be: 

Sor- Bizonylat Bizonylat Bizonylat 

szám kiállítója kelte száma 

1 STIPA 2011.09.25. CO8SA2301 

Egyesület 

908 

2 Kollár és 

Kollár Bt. 

Kifizetés jogcíme 

szekerezés, hagyományok 

ápolása, 19. sz-i paraszti 

életképek bemutatása 

Bruttó 

összeg 

400.000 

2011.09.27. 000179 Átereszek, kihajtók, 

árokprofilozás anyag és 

munkadíj 

3.157.750 

Összesen: 3.557.750 

Az Alberti Evangélikus Egyházközség a fennmaradó 79.750.- Ft-ot 2011.10.21-én 

visszautalta Albertirsa Város Önkormányzat bankszámlájára. 


Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az Alberti 

Evangélikus Egyházközség önkormányzati támogatásra vonatkozó elszámolását elfogadja. 

2.) Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 72/2011. (VIII. 22.) 

határozata alapján az Vasutas Nyugdíjas Klub 50.000.- Ft támogatásban részesült. 

Támogatási szerződés kelte: 2011.09.01. 

Támogatás célja: Idősek Világnapja rendezvény költségei. 

A nyugdíjas klub az alábbi elszámolást nyújtotta be: 

Sorszám 

Bizonylat 

kiállítója 

Bizonylat 

kelte 

Bizonylat 

száma 

1 Szittyó Kft. 2011.10.09. AM8EC8036 

355 

Kifizetés 

jogcíme 

étkezés 

Elszámolni 

kívánt 

bruttó 

összeg 

50.000.- 

Összesen: 50.000.-


Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Vasutas Nyugdíjas 

Klub önkormányzati támogatásra vonatkozó elszámolását elfogadja. 


Tisztelettel: 


polgármester







igen nem 

Az előterjesztés tárgya: a 2011. évi parlagfű elleni védekezés hatékonyságáról 

A napirendi pont előterjesztője: Kaáriné Kabay Lilla elnök 









A VÁROSFEJLESZTÉSI- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG ELNÖKÉTŐL 




Beszámoló 

a 2011. évi parlagfű elleni védekezés hatékonyságáról 

A parlagfű- és gyommentesítés elleni védekezés hatékonysága, annak egészségügyi jelentőségén túl, 

nagymértékben befolyásolja a településképet, az itt élő lakosság, illetve az ide látogatók közérzetét, 

városunkról kialakított véleményét. Jelen előterjesztés keretében a parlagfű elleni védekezésen túl a 

gyom- és egyéb allergén növények elleni védekezésre, továbbá az önkormányzati ingatlanok 

karbantartására vonatkozó adatokat is be kívánom mutatni. 

I. Lakosság tájékoztatása 

A parlagfű felismerését, a védekezés módját és szükségességét ismertető plakátok május 20-ig 

elkészültek, és június hónapban az egészségügyi és más közintézményekben, továbbá 

hirdetőtáblákon kihelyezésre kerültek. A plakátok kihelyezését a parlagfű szezon alatt többször 

megimételtük. Szintén június hónapban a védekezési kötelezettségről tájékoztató cikket tettünk 

közzé az Albertirsai Híradóban, és a város hivatalos honlapján. 

II. HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK 

Az alábbiakban röviden ismertetem a hatósági eljárás folyamatát: 

II/1. BELTERÜLET 

Eljárás megindítása 

Bejelentés alapján vagy hivatalból történik. 

Helyszíni szemle 

Az eljárás megindítást követő első lépés a helyszíni ellenőrzés, mely a jegyző hatáskörébe tartozik. 

Ingatlan beazonosítása 

A helyszíni szemlét követően – melynek részletes dokumentálását jogszabály írja elő – kerül sor az 

ingatlan beazonosítására az ingatlan-nyilvántartási rendszerben (TAKARNET), és az ügyfél 

(tulajdonos) adatainak beszerzésére. 

Közérdekű védekezés elrendelése 

Gyommentesítés esetén a tulajdonost/használót előzetesen fel kell szólítani!

MgSzH értesítése a határozat és jegyzőkönyv megküldésével 

Növényvédelmi bírság kiszabására az MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság jogosult, akit a 

közérdekű védekezést elrendelő határozat megküldésével értesítünk. 

Közérdekű védekezés végrehajtása 

Lezárt terület felnyitása esetén rendőrségi közreműködésre és előzetes – vagy ha az késedelmet 

jelent – utólagos ügyészi jóváhagyásra van szükség. 

Gyommentesítésre való felszólítás 2011. október 28-ig: 

1. Albertirsa, Rákóczi u. 1757/1 hrsz. (tulajdonos lekaszálta) 

2. Albertirsa, Kinizsi u. 2690. hrsz. 

3. Albertirsa, Szentmártoni u. 3627/1. és a 3627/2. hrsz. (közérdekű védekezés 

elrendelve) 

4. Albertirsa, József A. u. 559. hrsz. (tulajdonos lekaszálta) 

5. Albertirsa, József A. u. 558. hrsz. (tulajdonos lekaszálta) 

6. Albertirsa, Baross u. 1524/1. 

7. Albertirsa, Kolozsvári u. 41. 3042/5. hrsz. 

8. Albertirsa, 2012 hrsz (LIDL) 

9. Albertirsa, Vasút u. 4/11. Magyar Posta Zrt. 

10. Albertirsa, Vasút u. 4/11. DM Drogerie Markt (1. üzlet) 

11. Albertirsa, Vasút u. 4/11. Centrum Gyógyszertár (2. üzlet) 

12. Albertirsa, Vasút u. 4/11. K&H Bank (3. üzlet) 

13. Albertirsa, Vasút u. 4/11. Chang Cheng Áruház (4. üzlet) 

Közérdekű Védekezés elrendelése 2011. október 28-ig 

1. Albertirsa, Viola u. 764/4. hrsz. 







8. Albertirsa, Viola u. 787. hrsz. 


10. Albertirsa, Bajcsy-Zs. u. 2564/119 hrsz. 

11. Albertirsa, Profi áruház mögötti telek 2605/14 hrsz. 

12. Albertirsa, Baross u. 20. 3108. hrsz. 

13. Albertirsa, Gorkij u. 50. 1229. hrsz. 

14. Albertirsa, Ba-Ko u. 990/38. hrsz 

15. Albertirsa, Kinizsi u. 2690. hrsz. 

16. Albertirsa, Szentmártoni u. 3627/1.; 3627/2. hrsz. 

17. Albertirsa, Landler J. u. 6463. hrsz

II/2. KÜLTERÜLET 

A helyszíni ellenőrzéseket a Ceglédi Körzeti Földhivatal munkatársai végzik, akik a jegyzőkönyveket az 

MgSzH NTI-nek küldik meg további intézkedésre. A ceglédi Földhivatal körzetébe tartozó települések 

külterületi ingatlanainak ellenőrzését – az átszervezéseket követően – jelenleg 2 fő! végzi. Az MgSzH 

NTI tájékoztatása szerint 6 db fertőzött albertirsai külterületi ingatlanról vettek fel jegyzőkönyvet, a 

bírságok kiszabása folyamatban van. 

III. ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN LÉVŐ INGATLANOK 

III/1. BELTERÜLET 

A nyári, illetve őszi hónapokban a közterületek és intézményi területek kaszálását, locsolását, 

karbantartását a közcélú munkások az alábbi táblázatban szereplő létszámmal látták el: 

Munkakör, 

munkaidő 

parkgondozó, 

4 óra 

virágágyások 

folyamatos 

gondozása, 

8 óra 

parlagfű kaszálása 

belterületen, 

8 óra 

Létszám összesen (8 

órás munkaidővel 

számolva) 

Létszám (fő) 

Június Július Augusztus Szeptember Október 

19 19 19 22 16 

3 3 3 3 - 

- 1 1 1 1 

12,5 13,5 13,5 15 9 

A belterületen lévő ingatlanok karbantartása egész évben folyamatosan zajlik. Augusztus hónapban 

az intézmények területének és környezetének felkészítése a tanévre még fokozottabban igénybe 

vette a közcélú munkások kis létszámú csapatát.

A településképet jelentős mértékben befolyásolja az is, hogy az ingatlanok tulajdonosai/használói 

eleget tesznek-e a köztisztasággal kapcsolatos kötelezettségeiknek. 

A közterületek tisztántartásáról szóló 10/1997. (V.23.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése 

értelmében: 

„Az ingatlan tulajdonosa vagy tényleges használója köteles gondoskodni: 

- az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda 

mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület; 

- a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai; 

- tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására 

szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok, 

hulladékok eltávolításáról.” 

A rendeletben foglalt kötelezettségükről levélben tájékoztattuk a legproblémásabb utak, utcák lakóit. 

A nyár folyamán több, mint 100 levél kihordása történt meg a Pesti úton és a Thököly utcában. 

III/2. KÜLTERÜLET 

Az önkormányzat tulajdonában lévő külterületi ingatlanok kaszálása folyamatosan zajlik. Az alábbi 

táblázat a munkálatok sorrendjét mutatja. A sorrend a helyszíni ellenőrzések során tapasztalt 

parlagfű- és gyomfertőzés súlyossága alapján lett kialakítva. 

KÜLTERÜLETI ÉS ZÁRTKERTI ÖNKORMÁNYZATI 

INGATLANOK GYOMMENTESÍTÉSE 

sorszám hrsz terület m2 

1 0245 (Mocsi) 

0142/69 

25000 

2 

(szeméttelep) 26485 

3 5016 7787 

4 6314/16 46293 

5 6314/17 995 

7 6314/19 1104 

8 6304 11400 

9 3612/2 2014 

10 3610/8 800 

11 3526 2104 

12 3691 1424 

13 5344 5400 

14 5245 9600 

15 069/1 432 

16 571; 022 Lukai út 1600 

Összesen: 142438 

Összegzés:

Mint az a fent ismertetetett adatokból kitűnik a parlagfű- és az egyéb allergén növények, gyomok 

elleni védekezés, továbbá az önkormányzati ingatlanok folyamatos karbantartása július 01-jétől 

egészen október végéig összehangolt folyamatos hatósági és fizikai munkát követel meg, mind a 

hivatal dolgozóitól, mind a közterületek karbantartását végző közmunkásoktól. 2011. évben a 

közmunkások számának lecsökkentése és az időjárás szeszélyei (nyár elején rengeteg eső, nyár 

végén, ősz elején rendkívüli szárazság) tovább nehezítették ennek az egyébként sem hálás feladatnak 

az ellátását. Az idei évben, a tavalyi évhez képest jelentősen több felszólítást, közérdekű védekezést 

elrendelő határozatot bocsátott ki a hatóság, bízom benne, hogy ezen intézkedések visszatartó erejét 

már a következő évben megtapasztalhatjuk. 

Fontos tapasztalata volt a 2011. évnek, hogy a rendezett településkép, a szebb, élhetőbb város 

kialakítása a lakosság együttműködése, segítsége nélkül nem lehetséges. A következő évben a 

kötelességekre való tájékoztatáson túl akciókkal, külön programokkal esetleg pályázatokkal kell 

ösztönöznünk a lakosságot saját és szűkebb környezetük rendben tartására, tisztaságának 

megőrzésére. 


Kaáriné Kabay Lilla 

elnök






igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés a GlaxoSmithKline Kft-vel történő 

szerződéskötésről 


Az előterjesztést készítette: Brtkáné Csókás Beáta főelőadó 





Pénzügyi Bizottság 

Népjóléti Bizottság 









a GlaxoSmithKline Kft-vel történő szerződéskötésről 


A képviselő-testület 2011. október 27-ei ülésének napirendjén szerepelt a 

GlaxoSmithKline Kft-vel (továbbiakban: GSK) történő szerződéskötés. A témát, az annak 

tárgyalásakor elhangzott kérdések, kétségek miatt a testület levette napirendjéről. 

Az elmúlt napokban információkat kértünk a városunkban működő gyógyszertáraktól a 

Cervarix vakcináról, annak áráról, megvásárolhatóságáról, megrendelhetőségéről. 

Jelenleg patikáinkban 15.900, illetve 16.165 forintos áron vásárolható, ill. rendelhető 

meg a HPV-vírus elleni védőoltás. Ez az akció november, ill. december hónapban 

érvényes. (Az egyik gyógyszertártól kapott információ szerint – az előző másfél-két évet 

figyelembe véve – a gyógyszergyártó cég félévente megismétli akcióját. Ugyanis a 

harmadik védőoltás az elsőt követően hat hónap múlva esedékes.) 

Fentieket figyelembe véve, amennyiben folytatni kívánja a méhnyakrák megelőzésére 

irányuló programot, az alábbi lehetőségek adódnak önkormányzatunk számára. 

1. Szerződést köt a GSK-val a Cervarix vakcina szállítására, egy vagy hároméves 

időtartamra. A szerződés hatálya alatt a GSK garantálja a védőoltás 15.900 Ft-os 

áron történő szállítását. 

Megjegyzem, a szerződés 6.2 pontja szerint „Jelen szerződést bármely fél 30 

napos felmondási idővel, indokolás nélkül felmondhatja.” Ennek ismeretében 

(hároméves időtartamú szerződés megkötése esetén) javasolt minden ősszel 

megfontolás tárgyává tenni a HPV-program következő évi folytatását, s a testület 

hozzon erről döntést még a költségvetési koncepció elkészítése előtt. 

Amennyiben úgy döntünk, hogy nem folytatjuk a programot, a szerződést 

felmondjuk. 

2. Nem köt szerződést a GSK-val. Megvárja a tavaszi gyógyszertári akciót, addig 

megtörténik annak felmérése, hogy a jelenleg 65 fő 7. osztályos korú 

leánygyermek részére hányan igénylik a védőoltást. Az akció ismételt 

meghirdetésekor a szülők megvásárolják, illetve beadatják gyermeküknek az első 

védőoltást, ugyanakkor önkormányzatunk is beszerzi a helyi gyógyszertárak 

egyikétől a második oltáshoz szükséges vakcinákat. A harmadik védőoltást pedig 

az őszi-téli akció keretében vásároljuk meg a gyógyszertártól. 

Ez, a második lehetőség szerinti lebonyolítás annyiban nem előnyös, mivel meg 

kellene határozni, hogy a négy helyben működő patika közül melyikben 

vásároljuk meg a védőoltásokat. Ez a patikák között kialakult egészséges 

versenyhelyzetet nagymértékben veszélyeztetné. 

Ám felmerül még egy kérdés: a jövőben valóban meghirdetésre kerül-e az akció, s 

számunkra megfelelő időben-e? 

Az említett bizonytalansági tényezők miatt ez a megoldás véleményem szerint 

elvetendő.

Mindezek figyelembe vételével, az alábbi alternatív határozati javaslatokat terjesztem a 

Tisztelt Képviselő-testület elé. 

HATÁROZATI JAVASLAT I. 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy folytatni 

kívánja a méhnyakrák megelőzési programot a 7. osztályos leánygyermekek körében. 

Ezen túlmenően az Albertirsán bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező, 

életvitelszerűen itt élő 19-26 év közötti nők esetében is meghirdeti a programot. Ennek 

érdekében hároméves időtartamra szerződést köt a GlaxoSmithKline Kft-vel (1124 

Budapest, Csörsz u. 43.), a HPV-védőoltások (Cervarix) szállítására vonatkozóan. 

A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. 

A korábbi évekhez hasonlóan, a 7. osztályosok részére igényelt védőoltások második és 

harmadik adagjának költségét finanszírozza az önkormányzat, melyet adott évi 

költségvetéséből biztosít. A költség pontos összegének a város költségvetésébe történő 

betervezéséhez általános iskoláinkban az igények felmérését adott év januárjában el kell 

végezni. 

A 19-26 éves korosztályban mindhárom védőoltást az igénylőnek kell kifizetnie, ehhez 

az önkormányzat anyagi támogatást nem nyújt. 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, jelen döntése értelmében 

minden év októberében felülvizsgálja a HPV-védőoltási program folytatásának 

szándékát, mérlegelve az önkormányzat pénzügyi helyzetét. Amennyiben nem kívánja 

folytatni a méhnyakrák megelőzésére irányuló programot, a GlaxoSmithKline Kft-vel 

megkötött szerződést, annak 6.2 pontjára történő hivatkozással, indokolás nélkül 

felmondja. 

Határidő: 

- a szerződés aláírására 2011. december 15., 

- a 7. osztályosok körében az igények felmérésére 2012. január 31., 2013. január 

31., 2014. január 31., 

- a HPV-program folytatásának felülvizsgálatára a 2012. októberi, valamint a 2013. 

októberi képviselő-testületi ülés. 


HATÁROZATI JAVASLAT II. 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy folytatni 

kívánja a méhnyakrák megelőzési programot a 7. osztályos leánygyermekek körében. 

Ezen túlmenően az Albertirsán bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező, 

életvitelszerűen itt élő 19-26 év közötti nők esetében is meghirdeti a programot. Ennek 

érdekében egyéves időtartamra szerződést köt a GlaxoSmithKline Kft-vel (1124 

Budapest, Csörsz u. 43.), a HPV-védőoltások (Cervarix) szállítására vonatkozóan. 

A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. 

A korábbi évekhez hasonlóan, a 7. osztályosok részére igényelt védőoltások második és 

harmadik adagjának költségét finanszírozza az önkormányzat, melyet adott évi, jelen

esetben 2012. évi költségvetéséből biztosít. A költség pontos összegének a város 

költségvetésébe történő betervezéséhez általános iskoláinkban az igények felmérését 

2012. január hónapban el kell végezni. 

A 19-26 éves korosztályban mindhárom védőoltást az igénylőnek kell kifizetnie, ehhez 

az önkormányzat anyagi támogatást nem nyújt. 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, jelen döntése értelmében 

2012. októberében felülvizsgálja a HPV-védőoltási program folytatásának szándékát, 

mérlegelve az önkormányzat pénzügyi helyzetét. Amennyiben folytatni kívánja a 

méhnyakrák megelőzésére irányuló programot, megkeresi a GlaxoSmithKline Kft-t, 

aktuális ajánlatot kérve jövőbeni esetleges szerződéskötéshez. 

Határidő: 

- a szerződés aláírására 2011. december 15., 

- a 7. osztályosok körében az igények felmérésére 2012. január 31., 

- a HPV-program folytatásának felülvizsgálatára a 2012. októberi képviselőtestületi 

ülés. 


HATÁROZATI JAVASLAT III. 

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy nem kívánja 

folytatni a méhnyakrák megelőzési programot a 7. osztályos leánygyermekek körében. 

Ezért nem köt szerződést a GlaxoSmithKline Kft-vel (1124 Budapest, Csörsz u. 43.), a 

HPV-védőoltások (Cervarix) szállítására vonatkozóan. 

Határidő: a határozat GlaxoSmithKline Kft. részére történő megküldésére azonnal 




polgármester






igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés a MÁV-START Zrt. motorvonat 

beszerzésének támogatásáról 


Az előterjesztést készítette: Brtkáné Csókás Beáta főelőadó 


Mellékletek: MÁV-START Zrt. levele 



Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 

Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: dr. Kovács Tímea aljegyző 








a MÁV-START Zrt. motorvonat beszerzésének támogatásáról 


A MÁV-START Zrt. a mellékelt levéllel keresett meg, melyben támogatásunkat kéri az 

általuk tervezett motorvonat beszerzésekhez. 

Projektjük keretén belül 70 db elővárosi villamos motorvonat és 18 db IC kocsi 

beszerzését tervezik megvalósítani, EU-s támogatással. Ennek megvalósulásával 

lényeges előrelépés lesz tapasztalható a közösségi közlekedésben, hiszen több mint 70 

település – köztük Albertirsa – lakóinak közlekedését segíti. 

A vasúti személyszállító társaság fejlesztési tervének, a motorvonat projektnek a 

megvalósítása az érintett önkormányzatok részéről nem igényel anyagi befektetést. 

Csupán a levélhez mellékelt támogató nyilatkozat aláírását kérik, mellyel az érintett 

települések vezetői a nemzeti fejlesztési miniszterhez fordulnak, kérve tőle, hogy segítse 

elő a MÁV-START motorvonat-beszerzését. 

Fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület 

elé. 


Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete támogatja a MÁV-START Zrt. 

motorvonat beszerzését. Ezért a testület felhatalmazza a polgármestert a határozat 

mellékletét képező „Közösségi kezdeményezés a MÁV-START motorvonat 

beszerzésének támogatásáért” c. nyilatkozat aláírására. 

Határidő: a nyilatkozat aláírására és a MÁV-START Zrt-nek történő megküldésére 2011. 

december 15. 




polgármester






igen nem 

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés az Alberti község újjátelepítésének 300. 

évfordulója tiszteletére szervezett programsorozat értékeléséről 






Kulturális Bizottság 



Kiadási dátum: 2011. november …….


2730 Albertirsa, Irsay Károly u. 2. 




az Alberti község újjátelepítésének 300. évfordulója tiszteletére szervezett 

programsorozat értékeléséről 


Mint tudjuk, Alberti 1711. évi újjátelepítés teljes mértékben egybefonódott az Alberti 

Evangélikus Gyülekezet megszervezésével. A falu és az egyházközség élete ennek 

megfelelően, a legutóbbi időkig egymástól elválaszthatatlanul zajlott. 

Ilyen előzmények után logikus döntés volt az Alberti Evangélikus Közösség részéről, 

hogy vállalja a két esemény 300. évfordulója jubileumának főszervezői feladatait. 

Képviselő-testületünk a városi önkormányzat nevében társszervezői szerepet vállalt. A 

közös feladatvégzés sikere érdekében 2010 novemberétől jó néhány alkalommal 

egyeztettünk. Ennek során meghatároztuk, hogy melyek a közösen lebonyolítható 

programok. A gyülekezet szinte kivétel nélkül olyan események megszervezésében 

gondolkodott, amelyektől közösségépítő funkciót remélt. Mi magunk azt szorgalmaztuk, 

hogy a tárgyi világ szférájában is létrehozzunk valamilyen maradandó értéket. Ez 

utóbbira vonatkozóan jó néhány ötlet felmerült. Végül megállapodtunk a templom és a 

gyülekezet intézményei (óvoda, iskola) előtti díszburkolat (s vele a szükséges felszíni 

vízelvezető műtárgyak) közös megépítésében. Az ehhez szükséges beruházás forrásához 

képviselő-testületünk 3.237.500 forintos támogatást nyújtott. 

A létesítmény időben és jó minőségben elkészült. Létrejöttével jelentős mértékben javult 

a templom környéki közterület rendezettsége, esztétikai értéke. 

Megítélésem szerint az önkormányzat és a gyülekezet munkamegosztásával 

lebonyolított rendezvények jól szolgálták elődeink életének, szokásainak, az általuk 

létrehozott értékeknek a megismerését, felmutatását. A szervezés részletei 

természetesen számos, a jövőben hasznosítható tapasztalattal szolgáltak. 

Az esemény-sorozatba jól illeszkedett a testvérvárosaink delegációi számára szervezett 

program, valamint a Városnap rendezvénye. Albertirsa Szlovák Nemzetiségi 

Önkormányzata kiválóan színesítette az események egészét a Pest környéki evangélikus 

szlovák közösségek találkozójának megszervezésével. 


Úgy gondolom, hogy az Alberti község újjátelepítésének, valamint az Alberti 

Evangélikus Gyülekezet megszervezésének 300. évfordulója tiszteletére életre hívott 

programok, vállalt és végrehajtott feladatok méltó tisztelgést jelentettek őseink előtt, és 

hozzájárultak történelmi önismeretünk gyarapodásához. Mindezekben 

önkormányzatunk tisztességes szerepvállalást tanúsított. 

Az itt leírtak alapján kérem az alábbi határozati javaslat elfogadását.


Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a az Alberti község 

újjátelepítésének 300. évfordulója tiszteletére szervezett programsorozat értékeléséről 

készített beszámolót. 



polgármester

Letöltés - Albertirsa

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?