Fajkérdés, fajkutatás

313
óta erre vonzották, s a történelem és geográfia bizonyos erői
erre sodorták Eurázia legkülönbözőbb népeit. Ezek a népek
pedig – amint azt már az eddigi kutatások is minden kétsé-
get kizáróan igazolták –, ha le is tűntek a történelem szín-
padáról, ha mint önálló népek meg is szűntek létezni, nem
pusztultak el sem a tudomány, sem a nemzetbiológia szá-
mára. Emberanyaguk egy része, illetve az általuk képviselt
típusok, testi és lelki rasszbélyegek, az Öröklés törvényei
szerint, az egymás után következő nemzedékek hosszú és
bonyolult láncolata útján, kisebb-nagyobb mértékben beju-
tottak a magyar nemzettestbe is, s hol eredeti alakban, hol
meg erősen átkeresztezve, megmaradtak a mai napig s ott
külső morfológiájukban és biológiai hatásaikban egyaránt
megnyilvánulnak és felismerhetők. Egykori típusaikat pedig
mind harci temetőkben, mind békebeli sírjaikban, a magyar
földnek külföldi szakemberek által is megcsodált konzerváló
ereje őrizte meg számunkra olyan gazdagságban, melyhez
hasonlót külföldön csak kevés helyen találunk.
Nem túlzás tehát, ha azt állítjuk, hogy hazánk népe és
földje az élő és kihalt típusoknak szinte páratlan gazdagságú
múzeuma, Eurázia rassztörténetének hiteles régi koponyák-
ban és csontvázakban leggazdagabb tárháza s így az europid
és mongolid rasszkör legkülönbözőbb elemei között létrejött
rasszkeveredések tanulmányozásának klasszikus területe.
Csak komoly jóakarat, tervszerűség, valamint hathatósabb
anyagi támogatás kellene, s Magyarországon lehetne Európa
leggazdagabb embertani múzeuma s legfontosabb rasszkutató
központja.
De hát hogyan ismerhetjük meg a magyarság rasszbeli-
ségét?
A kérdésre nagyon is megoszlik a felelet. Vannak, kik
elegendőnek gondolják, ha sorra veszik a jó magyar nevűe-
ket, vagy az oklevelekkel igazolható törzsökös családokat,
s azok régi képei vagy méretadatai és leírása alapján ipar-
kodnak rekonstruálni és megállapítani a „jó magyar típu-
sokat. Mások egyedül a vérvizsgálatoktól remélik minden
faji probléma biztos eldöntését. Ismét mások más jellegben,
más egyoldalú módszerben bizakodnak.