Fajkérdés, fajkutatás

242
mint Weidenreich (1927) kimutatta, egyes rasszok bizonyos
konstitúciós típusra hajlanak. Kívánatos tehát, hogy a rassz
és a konstitúció viszonyának tisztázására ugyanazon anya-
gon párhuzamos konstitúciós és rasszantropológia! vizsgála-
tok végeztessenek.
A rassz és konstitúció problémája körüli zavarok és el-
lentétesség tisztázásához nagymértékben hozzájárult Ernst
Ritterhaus könyve (Konstitution oder Rasse? München, 1936),
melyben a kérdést élvezetes nyelven, minden oldalról meg-
világítja s kimutatja, hogy a Kretschmer-féle alkattípusok
nincsenek összeegyeztethetetlen ellentétben a rasszantropo-
lógia tételeivel és semmiképen sem szolgálhatnak arra, hogy
a rasszkutatásokat megcáfolják vagy feleslegessé tegyék,
mint azt némelyek hirdették. A két fogalomcsoport: rassz-
típus és konstitúciós típus, nem ellentét, hanem a rasszbioló-
giának egymást kiegészítő két oldalát jelentik.
Újabban a konstitúciós típusok mellett mind többet be-
szélnek „sporttípusok”-ról (W. Jaentsch: Körper form, We-
sensart und Rasse. Leipzig, 1934), sőt azoknak bizonyos rasz-
szokkal való kapcsolatáról. Ez azonban még annyira sem ki-
vizsgált probléma, s a sporttípusok a rassz fogalmától még
sokkal távolabb állanak, mint a tárgyalt alkattípusok.
A vérvizsgálatok.
Nagyjelentőségű új módszerrel gyarapodott a fajkuta-
tás a szerológia részéről az ú. n. „vérvizsgálatok” alakjában,
amelyek az utolsó két évtizedben a nagyközönség körében
is nagy érdeklődést váltottak ki és sok szenvedélyes vita ki-
indulópontjává váltak.
A vérfehérje szerkezetének kutatása még a múlt század
végén megindult s Bordet (1898), Friedenthal (1900), Nuttal
(1904), Uhlenhuth (1904, 1907) a vér bizonyos reakciói alap-
ján (praecipitin-reakció) az ember és a majmok vérének ro-
konsági fokozatosságát állapították meg. Még fontosabb volt
K. Landsteiner felfedezése, aki már ezelőtt 40 évvel észre-
vette, hogy az emberek a vérsavónak a vörösvérsejtekkel
szemben való viselkedése alapján 4 vércsoportra oszlanak.