HÍRMONDÓ

„Már kora hajnalon, kis halászcsónakom
ott ring a hullámzó tengeren.
A halfogás oly nehéz, vad a hullámverés,
de az Úr ad erôt énnekem.”
„Ha jól megértenénk, mit jelent
papnak lenni, belehalnánk, nem az
ijedtségtôl, hanem a szeretettôl” – ismételte
gyakran Vianney Szent János
arsi plébános, aki Isten szíve szerinti
lelkipásztor volt. Mindenekelôtt a
végtelen alázat jellemezte, ugyanakkor
tudatában volt annak, hogy mint
pap, hívei számára az isteni irgalmasság
egyik legértékesebb ajándéka.
XVI. Benedek pápa 2009. június 19-én
nyitotta meg a papok évét a római Szent Péter-bazilikában,
Vianney Szent János halálának 150. évfordulójához
kapcsolódóan. Emiatt a szentségek életértékét
bemutató sorozatunkat (három számon keresztül) az
egyházi rend szentségével folytatjuk.
„Engesztelôdjetek ki Istennel” (2Kor 5,20) – írja Szent
Pál a korintusi híveknek, felhívva ezzel a figyelmüket a
kiengesztelôdés fontosságára.
Az ember természetétôl fogva arra törekszik, hogy
megtalálja életének értelmét, felismerje a helyes utat.
Nekünk keresztény embereknek különösen is szerencsés
a helyzetünk, hiszen mi tudjuk, mi a legfôbb célunk
és az út is meghatározott. A mi célunk nem lehet más,
mint a Jézus Krisztussal való találkozás és az üdvösségre
jutás. A körülmények és életünk lehetôségei már csak
eszközök ennek eléréséhez.
Vannak pillanatok, amikor feltesszük magunknak a
kérdést, vajon mire hív engem az Úr, mi lehet az a foglalkozás,
hivatás, ami mellett döntenem kell. Sokszor
elbizonytalanodunk, mert nem érezzük Isten velünk
kapcsolatos terveit.
Jézus ma is hív munkásokat szôlôjébe az apostoli
munkára. Az egyházi rendben részesülôk eltörölhetetlen
jelet kapnak, mely által Jézus Krisztussal, a Fôpappal
azonosulnak. A hivatás a léleknek Istentôl beléje oltott
KATOLIKUS
HÍRMONDÓ
2009. Augusztus
Üdvösségünk eszközei: a szentségek
Az egyházi rend (i. rÉSz)
és neki ajándékozott hajlama a hitre
és örök üdvösségre szóló közönséges
életnél tökéletesebbre, amely egyúttal
alapja és kezdete az ezen életforma
kötelességeinek betöltésére.
A hivatás felismerése nehéz dolog,
és sokszor nem is könnyû feladat ennek
elfogadása. Krisztus szolgálatának
e formája sok áldozatot, lemondást
és nehézséget követel, ám ezek a nehézségek
késôbb megsokszorozódva
térülnek meg. A papságra készülô fiatalok
a szemináriumban, a papi életre
felkészítô kollégiumban készülnek fel
hivatásukra. A tanulmányi idô egyúttal
önnevelés, próbatétel is. A papnövendékeknek, az általános
mûveltség elsajátítása mellett, el kell mélyülniük
a keresztény hitben. Meg kell tanulniuk mindazt, ami a
papi szolgálathoz szükséges. A többéves felkészülés végén
a papjelölt saját maga dönt véglegesen: vállalkozik-e
a szolgálatra, vagy visszalép, mielôtt végleg elkötelezné
magát.
A püspök, miután tájékozódott a jelölt alkalmasságáról,
végleges döntésérôl és megbízhatóságáról, ünnepélyes
szentmise keretében pappá szenteli. Jézus meghívottja a
papszentelésben kapja meg a papi küldetéshez szükséges
megbízást és felhatalmazást. A papszentelés szertartása
– az egyházi rend szentsége – tele van szimbolikus elemekkel
és megragadóan szép imákkal, gesztusokkal.
Fölszentelni valamit vagy valakit, azt jelenti: odaadni a
dolgot vagy személyt Isten tulajdonába. Átadni egészen
Istennek, hogy az most már egészen az Övé legyen.
A papszentelés hasonlítható ahhoz, amikor az Ószövetségben
egy személyt Istennek szenteltek. Így határozhatjuk
meg a papság mibenlétét: önátadás, a világból
Istennek odaajándékozott élet. Az odaszentelôdésnek
két iránya van: egyrészt kilépés a világi létbôl, másrészt
odaadottság Istennek. És ez nem elkülönülés a világtól.
Az Istennek adott élet még inkább a többiekért odaadott
élet. A pap elszakad a világtól, és Istennek aján-
#

dékozottan él. És éppen ezért, Istentôl kiindulva áll a
többiek, mindenki rendelkezésére.
Mint ahogy nincs két egyforma ember, úgy nincs két
egyforma hivatás sem. Mindenkit saját, és személyes
úton hív az Úr, és más-más feladatokat és talentumokat
ajándékoz hozzá. Ezért lesz élettel teli és színes Anyaszentegyházunk.
2
A Boldogságos Szûz Mária mennybevétele,
nAgyBOLdOgASSzOny fôünnepe (Augusztus 15.)
A Boldogságos Szûz Mária mennybevételének ünnepe,
Nagyboldogasszony, fôünnep és egyben parancsolt
ünnep, tehát ezen a napon, szentmisén kell részt venni.
Az egyház legrégibb és legnagyobb Mária ünnepe.
Jeruzsálemben már az V. században megemlékeztek
a Boldogságos Szûz égi születésnapjáról. Az ünnepet
Dormitio Sanctae Mariae, a szentséges Szûz elszenderülése
névvel illették. A VI. században egész Keleten
Akit a szolgálati papságra szenteltek föl, szent hatalom
birtokában alakítja és kormányozza a papi népet,
megvalósítja az eucharisztikus áldozatot, és az egész
nép nevében fölajánlja Istennek. (BPR)
„A papi hivatás: titok. Egy „csodálatos csere”
(admirabile commercium) Isten és ember között.
A pap Krisztusnak adja emberségét,
hogy Krisztus föl tudja azt használni a saját
maga számára, mint az üdvösség eszközét,
szinte másik önmagát alkotva belôle.
Ha sikerül megértenünk ennek a „cserének”
a titkát, akkor érthetjük meg, mi történik
abban a fiatalban, aki meghallja a hívást:
„Kövess engem!” – és ezért mindent megtagad
Krisztusért. Abban a biztos tudatban,
hogy ezen az úton embersége kiteljesedik.”
II. János Pál – Ajándék és titok
elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s itt
a VIII. századtól Assumptio Beatae Mariae, a Boldogságos
Szûz menybevételének nevezték. A Mária felvétele
címmel elôször I. Adorján pápa illette a császárnak küldött
egyik levelében. A késôbbi századokban e napnak
inkább csak Rómában volt jelentôsége, ahol még körmenetet
is tartottak.
Ez a világon mindenütt megtartott Mária ünnep a „hazatérés”
értelmét hordozza az ôsegyház kora óta. Igaz
mondanivalóját és az ünnep új rangját XII. Piusz pápa
hirdette ki, mint a kereszténység egyetemes hitét tartalmazó
dogmát: Mária testi és lelki valójában fölvétetett a
mennyei dicsôségbe. Ezt a meghatározást, mely a skolasztika
gondolkodását és nyelvezetét hordozza magában,
a pápa 1950. november 1-én a Munificentissimus
Deus kezdetû bullájában, mint kinyilatkoztatott hitletéteményt
tárta az Anyaszentegyház elé. Szent Bonaventúra
írja, hogy Mária megdicsôülésével kapcsolatban
fontos a test szó, hiszen a halálban a testtôl elvált lélek
már nem személy, így Mária megdicsôülése személytelen
lenne, és nem lenne teljes mértékben boldogító, ha
csak a lélekre vonatkoztatnánk. Hasonlóképpen fedezhetjük
fel Aquinói Szent Tamásnál a test és lélek kifejezést,
hiszen az érett skolasztika gondolkodásában ez
azt jelenti, hogy Mária egészen és oszthatatlanul, mint
személy van Krisztussal.

XII. Piusz pápa határozott szándéka szerint e dogma
definiálásának a mindenható Isten dicsôségét és Fiának
tiszteletét kell szolgálnia, de ugyanakkor hozzá kell
járulnia az Istenanya dicsôségének növeléséhez és az
egész egyház öröméhez is. A dogma kihirdetése nem
elsôsorban egy vitás kérdésben hozott tanítóhivatali
döntést rögzített, hanem lényege volt a meggyôzôdés,
mely mélyen benne gyökerezett az egyház vallási hitérzékében.
Hasonlóképp, mint a Szeplôtelen fogantatás
dogmája esetében, itt is Isten tiszteletének fokozása
és Mária dicséretének megvallása volt a cél.
Az ünnephez több ôsi hagyomány és szimbólum
kapcsolódik. A pogány népi gyógyászat formáit háttérbe
szorítandó, német nyelvterületen már az évezred
fordulója táján gyógynövényeket szenteltek Mária
mennybevételének ünnepén. Ez egyrészt az évszakkal
függ össze, amelyben sok gyógynövény áll rendelkezésre,
másrészt ezeknek a növényeknek a megszentelése
segítette a szimbolikus nyelvezetet is, például titkos
értelmû rózsa, tisztaság lilioma. Ez a szokás egészen
Bemutatkoznak: a káplán atyák
napjainkban is megmaradt, hazánkban gabonát és mezei
virágokat szentelnek, melyeket késôbb a házakban
szentelményekként ôriznek. Augusztus 15-e minden
más Mária ünnepnél jobban az egyház tagjai elé tárja,
hogy milyen nagy hatású és jelentôségû az ô tisztelete.
Máriában, a mennybe Felvettben, mint legtisztább
képben, örömmel szemléli azt, amivé maga az egyház
is válni szeretne. A szent Szûz halálakor kiváltságos
módon osztozott Fia feltámadásában és dicsôségében.
Ezt a földön élô, küzdô egyház a mennyben lévô,
gyôzedelmes egyházzal együtt boldog örömmel ünnepli!
Vajon mi Máriához hasonlóan megtaláljuk-e
Istennel a teljes, személyes beteljesedést testtel és lélekkel?
Képesek leszünk az utolsó ítélet napján nyugodt
lélekkel odaállni Isten elé és majdan részesedni abból a
dicsôségbôl, melybôl Mária részesedett? Tegyünk érte!
Kövessük az Istenanya példáját itt a földön, az Egyházban,
testtel és lélekkel haladva a mennyei dicsôségbe!
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Szeretettel köszöntöm a Sarlós Boldogasszony Egyházközség híveit! Seffer Attilának
hívnak, és Isten kegyelmébôl 2009. június 27-én részesültem a papság szentségében.
Fôpásztorom, dr. Bábel Balázs érsek úr, 2009. július elsejével helyezett Fôtisztelendô
Talapka István címzetes apát plébános mellé, kápláni beosztásba.
Tôsgyökeres kerekegyházi családban születtem, húgommal együtt vallásosan neveltek.
Általános iskolai tanulmányaimat szülôvárosomban végeztem, majd Kecskeméten tanultam
mezôgazdasági középiskolában és ugyanitt végeztem két év technikumot. Tanulmányaimat
Pécsett folytattam, majd ezt befejezve, 2004. aug. 17-én kértem fölvételemet a fôegyházmegye
papnövendékei közé. Teológiai végzettséget Szegeden szereztem, az idei év júniusában. E hónaptól pedig, megkezdtem
papi szolgálatomat elsô állomáshelyemen, a templomszeretetükrôl messze földön híres, kedves félegyházi
hívek körében. Papi szolgálatomat, a Lukács evangéliumából vett idézet szerint kívánom Istennek szentelni:
Szolgáljunk neki szentségben és igazságban, színe elôtt életünk minden napján. Isten segítsen ennek beteljesítésében
kedves mindnyájunkat, hogy együttmûködve, testvéri szeretetben haladjunk közös utunkon a végsô cél, az örök
üdvösség felé. (SA)
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Kedves Kiskunfélegyházi Testvérek! Harbula Istvánnak hívnak, Szinyérváralján születtem
1978. április 23-án. 24 évesen jelentkeztem Nagyváradra a Premontrei rendbe, egy év
noviciátusság után Rómába küldtek, ahol elkezdtem tanulmányaimat, két év filozófiát és
két év teológiát.
Egyszerûfogadalmam lejártával, felvételemet kértem a Kalocsa-Kecskeméti Fôegyházmegyébe.
Dr. Bábel Balázs érsek atya felvett az egyházmegye kispapjai közé. Tanulmányaimat Szegeden
a Gál Ferenc Hittudományi Egyetemen fejeztem be, majd 2009. június 27-én pappá szentelt
dr. Bábel Balázs érsek atya. A szentelést követôen megkaptam a dispozíciómat, ami Kiskunfélegyházára
szólt, a Sarlós Boldogasszony plébániára. Így július 1. óta itt végzem a papi szolgálatot. Papi jelmondatom:
Mindent Isten legnagyobb dicsôségére! (HI)
(KP)
3

A korábbiakban már Szent Pál apostolról olvashattál, ebben a hónapban pedig Péter apostollal ismerkedhetsz
meg!
Jézus harmincéves koráig élt Názáretben, abban a városban
melyrôl vezetéknevét is kapta. A mennyei Atya
azonban nem csak egyetlen város lakóihoz, hanem az
ország minden emberéhez küldte ôt. Az volt a feladata,
hogy tanítsa ôket, segítsen rajtuk, jó példával járjon
elôttük. Jézus úgy akarta, hogy az emberek ne csak
külön-külön tartozzanak hozzá, hanem közösségben
is. Ahhoz, hogy közösséget tudjon alakítani segítségre
volt szüksége. Meghívott hát 12 embert, hogy a segítségére
legyenek, és apostoloknak nevezte ôket. Az
egyikük volt Simon, akit Péternek hívott.
Péter halász volt, de Jézus szavára otthagyta a munkáját
és emberhalász lett. Sokat utazott a Mesterrel,
tôle tanulta meg hogyan kell az emberekkel bánni.
Jézus jól ismerte ôt, minden gyengeségét és erôsségét is. Megbízhatónak és méltónak találta ôt, hogy
kereszthalála után rá bízza az egyház kulcsait és a közösség vezetését. Ôt nevezzük az elsô pápának, és
a történelem pápái az ô utódai. (BPR)
FEJTSD MEG A REJTVÉNYT, HOGY MEGTUDD, MI PÉTER APOSTOL NEVÉNEK A JELENTÉSE!
4
1.
„engedjétek hozzám a gyermekeket!”
3.
2.
1. A harmadik Isteni személy, Jézus pünkösdkor küldte el az apostoloknak. (ApCsel 2,1)
2. „Én vagyok az igazi ________________, s Atyám a szôlômûves.” (Jn 15.5)
3. Péter apostol testvére, szintén tanúja volt Jézus Krisztus mûködésének. (Mt 4,18)
4. Jézus barátja, akit feltámaszt. (Jn 11,1)
5. A vámos Máté igazi neve volt, mielôtt Jézus meghívta. (Mk 2,13)
6. Ô az a személy, aki szerette volna látni Jézust, ezért felmászott egy fára. (Lk 19,1)
7. Jézus egyik példázatának alapja. Abban az idôben pénznem volt, a gazda 3 szolgájának adott belôle, hogy
kamatoztassák. (Mt 25,14)
8. Annak a településnek a neve, ahol Jézus a mennyegzôn borrá változtatta a vizet. (Jn 2,1)
5.
8.
4.
6.
7.

Szeretettel felhívjuk a Kedves Testvérek figyelmét, hogy templomunkban, a padsorok közötti kisasztalon elhelyezett
keresztény kiadványok és újságok kedvezô áron megvásárolhatók. Ajánló a kínálatból: Új Ember – Katolikus
hetilap, a magyar keresztény sajtó legnagyobb példányszámú és egyik legrégebbi orgánuma; Keresztény élet –
A vallásos családok hetilapja; Adoremus – Havonta megjelenô liturgikus füzet, mely széles körben hozzáférhetôvé
teszi a szentmise liturgiájának szövegét, magyarázatokat, tanítást, elmélkedéseket, énekrendet fûzve hozzá, lelki
táplálékot nyújtva a hétköznapokra; Adoremus junior – Liturgikus füzet, mely elsôsorban az általános iskolások
felkészülését segíti elô a szentmisére a vasárnapi szentírási szakaszok bemutatásával (az Adoremus „kistestvére”)
Egyházközségünk havilapja, a Katolikus Hírmondó, minden hónap elsô vasárnapján jelenik meg. Az újság ingyenesen
elvihetô a padsorok között lévô és a templom bejáratainál elhelyezett kisasztalokról, valamint a sekrestyébôl,
továbbá a szentmisék végén a lapot osztó ministránsoktól. Olvassuk valamennyien, hiszen „A keresztény sajtónak az
[...] a dolga, hogy összekapcsolja a társadalmat. Ne ellentétet szítson, ne hazugságot terjesszen, hanem összekapcsoljon. Nemcsak
politikai vagy teológiai, vallási kérdésekben, hanem az élet minden pontján, mert a jó sajtó mindenrôl szól. [...] a katolikus
sajtónak kell legyen véleménye, mondjuk a futballról vagy a politikáról, hiszen a katolikus ember nem katolikus ember akkor,
ha csak a templomban az, és onnét kilépve már valaki más. Ekkor belépve sem volt az! Az ember mindenben megnyilvánul,
s e minden tárgya a katolikus sajtónak. Amikor Jézus azt mondja, imádkozzatok szüntelen, akkor nem azt mondja, hogy ne
egyetek, ne kapáljátok meg a kerteteket és helyette imádkozzatok, hanem azt mondja, hogy úgy egyetek, úgy kapáljatok, hogy
az imádság legyen.”
Tájékoztatjuk a Kedves Híveket, hogy a Kalmár-kápolna altemplomában és kertjében urnatemetô készült.
Elôzetes egyeztetést követôen, az urnatemetô minden pénteken 9 és 11 óra között tekinthetô meg. A Testvérek
bôvebb felvilágosítást a plébánia hivatalban kaphatnak.
egyházközségünk archívumából
Templombúcsú – Minden egyházközség életében a legfontosabb ünnep a templom búcsúünnepe, amikor
a templom névadójára, és felszentelésének ünnepére emlékeznek. Egyházközségünk július 2-án ünnepelte
Sarlós Boldogasszony ünnepét és a templom 260. “születésnapját”.
Sarlós Boldogasszony szép és különleges ünnepe
Mária látogatását eleveníti fel a várandós Erzsébetnél,
Keresztelô Szent János anyjánál. A négy evangélista
közül Lukács írja le a ma Sarlós Boldogasszony ünnepeként
ismert eseményt. Erzsébetnek, Mária idôs
rokonának és férjének, Zakariásnak nem volt gyermekük.
Amikor a papként szolgáló Zakariás illatáldozatot
mutatott be, megjelent elôtte Gábriel angyal és megjósolta,
hogy fiúgyermekük fog születni. Fél év múlva
Gábriel angyal Szûz Mária elôtt is megjelent, hírül
adta, hogy Isten fiával várandós, s hogy idôs rokona is
fiúgyermeknek fog életet adni. Mária elindult, hogy
meglátogassa Erzsébetet, három hónapig maradt náluk.
A Sarlós Boldogasszony ünnepén ezt a látogatást
ünnepeljük. Eredetileg a betakarítás, a nyári munkálatok
jeles napja volt.
A búcsúünnepet hosszas felkészülés elôzte meg, mely
nem csak a szervezési feladatokban, hanem a lelkünk
felkészítésében is megnyilvánult.
A káplán atyák három napos lelkigyakorlattal igyekeztek
minket lelkileg felkészíteni az ünnepre. Mindhá-
rom nap nagyon értékes szentbeszédeket hallhattunk,
így könnyen ünneplôbe öltöztethettük a szívünket.
A sekrestyés úrnak köszönhetôen a templom pedig
ragyogó tisztán és ünnepi díszítésben várta az ünnepet.
A búcsúra nem csak kiskunfélegyházi hívek érkeztek,
hanem nagy számban láthattunk vendégül zarándokcsoportokat
is. Az Érsekcsanádról és Püspökszilágyról
5

Tette ezt a korábbiakhoz hasonló lelkes elôkészítô
munkával, ám új helyszínen – nagyobb befogadóképességgel.
Az elôzô évek tapasztalatai és a fokozott
érdeklôdés ugyanis szükségessé tették, hogy olyan helyre
költözzön a rendezvény, mely minden szempontból
alkalmas a lebonyolítására. Szerencsés volt a választás,
hiszen az egyik oldalon nyitott, udvari, sátoros kerthelyiség
(és persze a meleg!) igazi nyári, szinte már
egzotikus hangulatot teremtett. Bár ez nem a reklám
helye, nincs értelme titkolózni: a helyszín (talán még a
részegítô italt hevesebben fogyasztók is emlékeznek) a
Desperado Étterem volt.
Este 7 órától gyülekeztek a vendégek, akiket asztalaiknál
egy-egy kupica elmaradhatatlan pálinka várt.
Mivel ennek láttán senkinek sem az undor ült ki az
arcára, a kispoharaknak nem is kellett sokat várniuk az
összekoccanásra és a kiürülésre.
Miután mindenki elhelyezkedett, templomunk ifjúsági
közössége (három fôszereplô közremûködésével)
jó alapot szolgáltatott a felhôtlen szórakozáshoz: egy
vidám darabot adtak elô, melyben az Óplébánián lakó
atyák egy reggelét mutatták be, az ébredéstôl az oltárig.
Ebbôl olyan, idônként misztikusnak tûnô dolgokról is
tudomást szerezhettek a jelenlévôk, mint a zöldségdaraboló
nagykéssel való profi borotválkozás mûvészete;
a pittyegô pillangószárny-csapkodás effektus, TopGun
– napszemüveges frizura beállítással; vagy a legtrendibb
ing kiválasztásának taktikája, a fônök által lefôzött,
külsôre kávénak tûnô folyadék rekordsebességû, fintorgásos
megivásával. Ha pedig valakinek még mindez
nem lett volna elég szellemes, a már miseruhába öltözött
„igazi szellemirtó” papjaink stílusosan belibbentek
a hálás közönség soraiba is. A látvány magért beszélt!
A rekeszizmok megdolgoztatása után következett a
jól megérdemelt vacsora. Apát úr – köszöntôje után
– rendhagyó imával kívánt jó étvágyat mindenkinek:
6
érkezett zarándokoknak finom ebéddel és délutáni
városnézéssel igyekeztük emlékezetesebbé tenni az ünnepet.
A nap legfontosabb része természetesen az búcsúi
szentmise volt, melyet dr. Bábel Balázs érsek atya
celebrált. Beszédében emlékeztetett Mária és Erzsébet,
a két szent asszony találkozására, és életünket egy zarándoklathoz
hasonlította, melyre Isten már hamarabb
meghívott, mint mi azt gondolnánk.
A szentmisén az énekkar és a kántor úr és is kitett
magáért, csodálatos játékát trombitaszó és Szaniszló
Tibor atya gyönyörû éneke tette még csodálatosabbá.
A szentmise hálaadással és körmenettel zárult. (BPR)
Hajnalig állt a bál – ugyan Kosztolányitól tudjuk, hogy „az égbe […] minden este bál van”, egyházközségünk
csak azt a megvalósítható küldetést (MISSION IS POSSIBLE) tûzte ki célul, hogy az örök mennyei bálok
szerény utánzataként, a templombúcsú ünnepéhez kapcsolódóan, július 3-a estéjére szervez bált.
„Édes Jézus együtt vagyunk, azt is tudod, mit akarunk,
csak meg ne edd, amit mi akarunk.” Az ételválasztékra
senkinek sem lehetett panasza, hiszen a hagyományos
pörkölt és sültes tál mellett, a vegetáriánusok és a
pénteki bûnbánati napot szigorúan tartók húsmentes
finomságokat kérhettek.
A jóllakott vendégek énektudásának elôhívására, egy
gitáros nótacsokor követte az ízek kavalkádját, majd
következett a lábak megmozgatása. A tánc (a tombola
idejére megszakítva) hajnalig tartott, akinek csak bírta
a cipôje (bátrabbaknak a talpa), beleadott apait-anyait.
Bár reggelire a piacos, sajtos-tejfölös lángos elmaradt,
remélhetôleg a pirkadatig kitartó bálozók sem bánták
meg a kései (vagy inkább korai) lefekvést.
Istennek legyen hála a vidámságban együtt töltött
órákért! (HT)

A lelki józanságról
Péter elsô levelében háromszor szólítja fel olvasóit a józanságra. Megvolt rá az oka.
Fájdalmasan tapasztalta saját magán, mit jelent, ha valaki elveszíti józanságát. Mivel Jézus
intô szava nem tudta ôt józanságra bírni és inkább saját szíve érzéseiben bízott, ezért
mélyre esett. Most már felismerte, micsoda szakadékok rejtôznek az ember szívében és
mennyire nem józanul gondolkodunk, ha szívünk hangulatainak és elképzeléseinek jobban
hiszünk, mint Isten Igéjének.
Józan ember az, aki semmit sem vár önmagától, hanem mindent az Úrtól; aki felismeri
romlott szívét és belátja, hogy azonnal képes minden rosszra, amint az Úr leveszi róla
a kezét. Józan ember az, aki nem önmagának, hanem Isten Lelkének enged, az Ô Igéje
alapján él. Szívünket egyedül a kegyelem erôsíti meg, különben ide-oda ingadozik, mint
a nádszál.
Legyetek józanok! Az apostol azokhoz intézi ezt a felhívást, akik már egyszer kijózanodtak
Isten Igéje által. Most meg kell maradniuk a józanságban. Nem valami elméleti, hideg
és értelmi magatartás ez, mert az ilyen józanság a szeretet buzgóságát, a szent lelkesedést
rajongásnak tartja. Vannak idôsebb keresztények, akik lanyhák, lágymelegek; szívükben
nem a szent tûz jólesô feltisztultsága ég. Akkor vagyunk teljesen józanok, ha egészen megtölthet
a Szentlélek; ha Jézus szeretete tölt be úgy, hogy önmagunkról és minden másról
elfeledkezünk, amikor Isten gazdag kincseiben örvendezünk.
Hatoljunk bele egyre jobban a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségbe; mindenekelôtt
az igazság Igéjének a mélységébe, hogy józanok lehessünk! Isten Igéje megtanít helyesen
értékelni korunk eseményeit, jelenségeit. Akkor nem kiáltozunk együtt a világgal, nem
álmélkodunk azon, amit a világ megcsodál, s nem rajongunk az emberiség nagy eredményeiért
és a világbékéért. Nem férkôzik hozzánk mindenféle idegen tanítás sem, amit a
gôgös ember talál ki. Mert a gôg a józantalanság forrása, az alázatosság azonban józanná
tesz. A legtöbb tévtanítás rejtett elbizakodottságból, gôgbôl fakad. Különlegeset, rendkívülit
akarnak adni és hallani, és így egészségtelen, nem józan utakra tévednek.
Pál apostol a megtérést és a hitet mindig a középpontba állította: ez józanság! Aki ebben
marad, az nem esik bele abba a veszélybe, hogy ingadozóvá válik és elesik kábultságában.
KATOLIKUS HÍRMONDÓ
A KISKUNFÉLEGYHÁZI SARLÓS BOLDOGASSZONY EGYHÁZKÖZSÉG HAVILAPJA
Kiadja: Római Katolikus Plébánia I. Kiskunfélegyháza, Béke tér 1., http://otemplom.gportal.hu
Felelôs kiadó: Talapka István c. apát, plébános
Fôszerkesztô: Dr. Hevér Tibor drhevertibor@gmail.com
A szerkesztőség tagjai: Barna-Pap Rozália, Hevér Nóra, Keresztesi Gréta, Papp Alexandra, Sárkány Bence,
Selb Györgyné, Dr. Sipos Krisztina, Tarjányi Attila
E havi számunk további munkatársa: Harbula István, Könyves Péter, Seffer Attila
Nyomda: Pressman Nyomdaipari Bt. (Dabas) 29/365-564, 30/210-5644
7

imádkozzunk mindennap a papi hivatásért
Mindenható Isten! Te elküldted Fiadat a világba, hogy Megváltónk és örök fôpapunk legyen, és kiárasztottad
a Szentlelket, hogy mûködjön Egyházadban. Kérünk, erôsítsd és vezesd az életszentség útján püspökeinket
és papjainkat, akikkel megajándékoztad Egyházadat! Ébressz papi hivatásokat! Adj bátorságot fiataljainknak,
hogy igent mondjanak hívásodra, és állhatatosak maradjanak küldetésükben! Adj lendületet, energiát
és áldozatkészséget papjaidnak! Add, hogy a világi hívôk imával és tettekkel segítsék lelkipásztoraikat
és egymást a Hozzád vezetô úton! Vezesd családjainkat és közösségeinket a hit, a remény, a szeretet
és az egység hiteles megélésének útján, hogy életük példájával sokakat Hozzád vonzzanak!
Szentséges Szûz Mária, Egyházunk Anyja, Vianney Szent János, a papok védôszentje és Istennek minden szentjei! Támogassátok
imáinkat hathatós közbenjárásotokkal, hogy az Egyház a Szentlélek segítségével, a papok és a hívek életszentsége által megújuljon,
s így egyre tökéletesebben tölthesse be hivatását a lelkek üdvösségének munkálásában! Ámen. (Erdô Péter)
Liturgikus naptár – AUgUSzTUS
Dátum Liturgikus esemény, ünnep / Miseruha színe Evangélium
1. Szo Liguori Szent Alfonz Mária püspök és egyháztanító Mt 14, 1-12
2. V Évközi 18. vasárnap Jn 6, 24-35
3. H köznap Mt 14, 13-21
4. K Viannei Szent János Mária áldozópap Mt 14, 22-36
5. Sze köznap
Szûz Mária római fôtemplomának felszentelése
(Havasboldogasszony)
Mt 15, 21-28
6. Cs Urunk színeváltozása Mk 9, 1-9
7. P köznap
Szent II. Szixtusz pápa
és társai vértanúk
Szent Kajetán áldozópap Mt 16, 24-28
8. Szo Szent Domonkos áldozópap Mt 17, 14-20
9. V Évközi 19. vasárnap Jn 6, 41-52
10. H Szent Lôrinc diakónus és vértanú Jn 12, 24-26
11. K Szent Klára szûz Mt 18, 1-5.10.12-14
12. Sze köznap Chantal Szent Johanna Franciska szerzetesnô Mt 18, 15-20
13. Cs Boldog XI. Vince pápa Mt 18, 21-19,1
14. P Szent Maximilián Mária Kolbe áldozópap és vértanú Mt 19, 3-12
15. Szo Szûz Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony) Lk 1, 39-56
16. V Évközi 20. vasárnap Jn 6, 50-59
17. H köznap Mt 19, 16-22
18. K köznap Eudes Szent János áldozópap Mt 19, 23-30
19. Sze Szent Bernát apát és egyháztanító Mt 20, 1-16a
20. Cs Szent István király, Magyarország fôvédôszentje Mt 7, 24-29
21. P Szent X. Piusz pápa Mt 22, 34-40
22. Szo Boldogságos Szûz Mária királynô Mt 23, 1-12
23. V Évközi 21. vasárnap Jn 6, 61-70
24. H Szent Bertalan apostol Jn 1, 45-51
25. K köznap Szent Lajos Kalazanci Szent József áldozópap Mt 23, 23-26
26. Sze köznap Mt 23, 27-32
27. Cs Szent Mónika Mt 24, 42-51
28. P Szent Ágoston püspök és egyháztanító Mt 25, 1-13
29. Szo Keresztelô Szent János vértanúsága Mk 6, 17-29
30. V Évközi 22. vasárnap Mk 7, 1-8a.14-15.21-23
# 31. H köznap Lk 4, 16-30