1 - Magyar Királyi Csendőrség

106 ''• §• 

1 habszedökanál, 

1 tészta- (torma) reszelő, 

1 fejsze nyéllel, 

1 parázsfogó, 

! parázslapát, 

1 szénkampó, 

1 laskaszürő bádogból, 

1 szüröszita, i 

1 kézi kefeseprö, 

8 kisebb-nagyobb vasfazék, 

1 eleségkosár, 

1 szemétláda fából, bádoglapáttal, 

2 drb nyiríaseprö, 

4 vaslábas, 

fejenkint 2 porcellántányér, 

2—3 porcellántál, 

1 petróleum konyha fali lámpa, 

1 vizzei tölthetó zománcozott bádog köpcsésze. 

4. Laktanyavilági fás. 

A lakószobák világításáról — a pótlókeret kivételével — 

a legénység sajátjából tartozik gondoskodni. 

A laktanya külhelyiségeinek világítására, az ezen szabályzat 

56. §-ában megállapított átalány szolgál. 

Ha a laktanya külhelyiségei különösen terjedelmesek, 

vagy ha azt egyéb építkezési viszonyok szükségessé teszik, 

a világítás szükségletének mérve bizottságilag állapítandó 

meg, a vonatkozó jegyzőkönyv pedig a világítási átalány 

megfelelő felemelése céljából a belügyministerhez felterjesztendő. 

5. Igény, ideiglenes {átvonuló) beszállásolásra. 

A legénységnek Oárásörmestertől lefelé) ideÍRlenes (átvonuló) 

beszállásoláskor a viszonyoknak megfelelő elhelyezésre 

van igénye, azonban sem átvonulási étkezést, sem a 

31. §. lor 

szállástadó konyha-tüzének és főzőedényének használhatását 

nem követelheti. 

Az ideiglenes (átvonuló) elhelyezésért az 1879-ik évíXXXVL 

t.-c. 48. §-a, illetőleg 31. §-ánaI< I. 3. pontja szerint — fejenként 

és naponként 2 fillér — a községi elöljáróságnak kifizetendő. 

Ha ágynak kiszolgáltatása nem lehetséges, tiszta friss 

szalmából készített s lepedővel borított fekhely igényelhető. 

Nős legénységnek (járásörmestertöl lefelé), ha átvonuláskor 

családja vele van, egy szobára; zászlósoknak, számvivőtiszthelyetteseknek 

és hadapródoknak, ha ugyanazon községben 

többen szállásolandók be, kettejüknek, ha pedig egyenként 

szállásolandók be, egy bútorozott szobára világítással 

és télen fűtéssel is, van igényük, melyért az 5. §. 5. pont 

3-ik és 4-ik bekezdésében meghatározott szálláspénz fizetendő, 

6, A szállásilleték kezdete és vége. 

A lakilletékre való igény kezdődik: 

a) az állandó beszállásoláskor általában, a rendeltetési 

állomásra való bevonulás napjával; 

b) az ideiglenes (átvonuló) beszállásoláskor, ha az állandó 

beszállásolási állomáson kívül való szolgálati alkalmazás, 

vagy áthelyezés folytán valamely menet-állomáson való éjjelezés 

szüksége áll .be. 

A lakilleték végződik: 

a) az állandó beszállásolásnái, az- állományból való' 

fogyatékbavétel napjával; 

b) az ideiglenes (átvonuló) beszállásolásnái, az ideiglenes 

tartózkodási állomásról való elindulás napjával, vagy az állandó 

beszállásolási viszonyba lépéssel. 

Természetbeni lakásban elhelyezett oly nős legénységi 

egyének, a kik felülvizsgálatra állíttatnak és a felülvizsgáló 

bizottság által csendörségi szolgálatra alkalmatlanoknak oszosztályoztatnak, 

kötelesek a felülvizsgálat megtörténte után 

természetbeni lakásukat a kincstárnak rendelkezésre bocsátani. 

1íí

108 

31-32-33. §. 

— Ily egyének részére a lakás átadása napjától fogyatékba 

vételük napjáig a csendőr kerületi parancsnokság által — 

tekintet nélkül arra, hogy hol fognak letelepedni — a legutóbbi 

állomásuk után illetékes katonai bérszabásszerü lakbérváltság 

folyósitandó. 

32. §. 

A mérsékelt áru dohány. 

/. Elvi határozvány és a járandóság mérve. 

A legénységnek, de csakis saját személye részére, igénye 

van havonként és fejenként 8 csomag, illetve 856 gramm 

mérsékelt áru dohány felvételére. 

Egy csomag (107 gr.) ára 8 fillér. 

Azon csendörök számára, kik nem dohányzók, ily dohány 

fel nem vehető. 

A felvett mérsékelt áru dohánynak elárusitása, mint államjövedéki 

kihágás, szigorúan tilos. 

2. Felvételi módozatok. 

A mérsékelt áru dohány felvételének módja az őrsgazdászaíkezelési 

utasításban van előirva. 

11. SZAKASZ. 

Különös illetékek. 

33. §. 

Zászlósok ruházati átalánya. 

Zászlósokká kinevezett hadapródoknak a kitüntetési jelvények 

és azon felszerelési tárgyak beszerzésére, melyek a többi 

altisztekétől eltérők, 30 koronából álló ruházati átalány jár. 

Az egyszer s mindenkorra illetékes ezen ruházati átalány 

az erre jogosult zászlósoknak kineveztetésükkor a csendőrségi 

i'r/adalmazásból bélyegtelen nyugta alapján fizetendő ki. 

34. §. ,og 

34. §. 

A szolgálati pótdij. 

1. Elvi határozványok és az illeték mérve. 

A legénység azon szolgálati időhöz képest, melyet a 

csendőrségnél megszakítás nélkül töltött, szolgálati pótdíjban 

részesül, és pedig: 

Nevezetesen 

betöltött 3 szolgálati 

év után 


év után 

1" 


év után 


év után 

betöltött 16 szol-. 

gálati év után 

betöltött 20 szol- 

; gilati év után 

évi 

K 

100 

203 

300 

eoo 

Közönséges évben 

28 30 31 

napos hónapban 

napi 

K f K f K f K f 

7 69 

23 

46 

8 22 

15 38 16 44 16 98 

24 66 25 48 

500 38 38 41 10 42 46 

1 

évi 

K 

8 49 — 27-» 100 

Szökő évben 

2Í 30 1 31 

napos hónapban 

napi 

K|f K f K E K f 

7:92 

8 19 

543 200 15 82 16 40 16 94 

822 300 23 80 24 60 25 4Q 

400 30 76 32 88 33 96 1 OQf 400 31 72 32 78 33 88 

37 500 39 70 40 98 42 34 

49 29 50 93 1 643 600 47 53 49 17 50 81 

1 betöltött 21 szol- 

1 V gálali év után 700 53 68 57 51 59 43 1 91^ 700 55 45 57 36 59|27 

8 47 — 273 

540 

82 

1 093 

1 36« 

1 63Ö 

A szolgálati pótdíjnak napokra való fizetése s illetőleg 

elszámolásánál a végösszegben mutatkozó fillértörtek a avadalmazás 

javára elejtendők. 

A zászlósoknak, számvivo-tiszthelyetteseknek valamint a 

hadapródoknak 50 koronából álló havi szolgálati pótdij jár, 

mely azoknak megbetegedésük esetében, valamint a fogságban 

is csonkitatlanul kiszolgáltatandó. 

• A 6J0 és 700 koronás szolgálali pdtdij csak akkor fug folyósittatni, amikor 

annak fedezetéről állami költségvetésileg gondoskodva lesz. 

91^

110 

34. §. 

E pótdíj — mely előleges havi részletekben fizetendő — 

az újonnan kinevezetteknek a kínevezés kelte után következő 

hó 1-ső napjától, ha pedig a kinevezés a hó l-en történt, 

akkor ezen naptól jár. 

Ezen szolgálati pótdíj azon hó végével szűnik meg, 

melyben az igényjogosult bármily módon a legénységi állományból 

fogyatékba jut. 

2. Szolgálati idő megszakítása esetén. 

A csendörségi szolgálati idő megszakítottnak tekintetik, 

ha a • legénység a testület tényleges állományából bármely 

oknál fogva fogyatékba vétetik. Ha ily megszakítás után az 

illető újból a testület tényleges szolgálatába lép, a pótdíj 

csakis a csendörségbe történt újbóli belépése után megszakítás 

nélkül töltött szolgálati ideje után illetékes. (Kivételt lásd 

:a jelen pont utolsó bekezdésében). 

Azon csendöröknél, kik a bosznia-hercegovinai csendörségtöl 

közvetlenül lépnek át, a szolgálati pótdíj igény megállapításánál 

előbbi csendörségi szolgálatuk mindaddig, míg 

a viszonosság fennáll, betudatik. 

Ha mindazonáltal a megszakítás testi fogyatkozás miatt 

nyugdíjazás, vagy állományleszállitás (lásd a csendörségi 

nyugdíj-törvényt) folytán keletkezett és ha az illetők később 

a visszanyert egészség, vagy a beálloü szükség következtében 

szolgálattételre ismét behivatnak, miután a szolgálati időt 

önhibájukon kívül szakították meg, az illetők részére az 

összes csendörségi tényleges szolgálati idejükre eső szolgálati 

pótdíj folyósítandó. 

A nyugállományban, vagy pedig állományleszállitás következtében 

szabadságon töltött idő a pótdíj kiszabásánál tekintetbe 

nem vehető, 

A végkielégítéssel elbocsátott egyének, ha újból a testület 

tényleges állományába lépnek, az után az idő után, amelyre 

lelégitést kaptak, csak az esetben részesíthetők szolgálati 

34. §'. 111 

•pótdíjban, ha ők egy évi végkielégítés esetén egy éven belől, 

két évi végkielégítés esetén pedig két éven belől lépnek vissza 

és a kapott végkielégítésnek azt a részét, a mely a csendörséghez 

való visszalépés napjától az egy, illetve két év végéig 

terjedő időszakra esik: — visszafizetik. 

Azon nyugdíjazott egyének, kik nyugdijukat végkielégítéssel 

megváltották, ha újból a testület tényleges állományába 

lépnek, korábbi szolgálatuk után pótdíjban nem részesíthetők. 

Végellátás nélkül a csendőrségből önként kilépett csendőr 

legénység, ha a szolgálati megszakítás 2 éven tul nem terjed 

és ha a visszalépés a védkötelezettség (12 év, illetve a honvédségnél 

töltendő 2 utolsó év elengedése esetén 10 év) letelte, 

vagyis a végelbocsátás előtt történt, — a csendőrséghez való 

újbóli felvétele esetén a belügyminister által tényleges csendörségi 

szolgálati éveihez mért szolgálati pótdíjban részesíthető; a 

szolgálati megszakítás ideje azonban a szolgálati pótdíj megállapításánál 

figyelembe nem vehető. 

3. 'AZ illeték kezdete. 

A pótdíj élvezete a 3., 4, 8., 12., 16., 20. és 24. szolgálati 

év betöltése után következő napon kezdődik. 

4, A folyósítás módja. 

A szolgálati pótdíj, valamint annak felemelése az arra 

jogosultaknak a csendőrkerületí parancsnokság által az állományparancsban 

engedélyeztetik. 

Oly egyének, kik nem a szolgálat érdekében és nem a 

hivatásszerű csendőrségi szolgálat folytatása végett tartatnak 

ideiglenesen vissza, a már engedélyezett pótdíj élvezetében 

megmaradnak ugyan, de sem uj, sem magasabb pótdíjban 

nem részesülhetnek. 

Egyik kerületből a másikba közvetlenül — tehát a szolgálati 

időnek megszakítása nélkül — átlépő legénység a

112 

34-35. §. 

szolgálati pótdij élvezetében megmarad s ennek folytatólagos 

folyósítása iránt a kerületi parancsnokság intézkedik. 

5. Felvételi módozatok, 

A szolgálati pótdij a zsoldnak kiegészítő részét képezi és 

ezzel együtt havonként minden hó 1-én előre fizetendő ki. 

A zászlósok, számvivő tiszthelyettesek és hadapródok 

szolgálati pótdija szintén havonta, mint oszthatlan illeték, előlegesen 

szolgáltatandó ki. 

6. Betegek és fegyelmileg fenyített legénység pótdija. 

A szolgálati pótdij kiszolgáltatására nézve általában azoít 

határozványok érvényesek, melyek a zsoldnak felvételére 

nézve mérvadók, minélfogva azon esetekben, melyekben a 

zsold a kincstár javára esik, a szolgálati pótdij sem fizettetik 

ki. A beteg legénység a betegség tartama alatt is szolgálati 

pótdija élvezetében marad. 

A fegyelmileg fenyített altisztek és csendőrök esetleges 

szolgálati pótdijuk élvezetében fenyítésük tartama alatt meghagyandók. 

7. Az illeték vége. 

A szolgálati pótdij élvezete minden esetben a zsoldilletékkel 

egyidejűleg szűnik meg. 

35. §. 

Lovaglási jutalomdíj. 

Azon lovascsendör, ki szolgálati lovát 3 éven át megszakítás 

nélkül lovagolja, jó és teljesen szolgálatképes állapotban 

bemutatja, 3 drb 10 koronás, ugyanazon ló után minden 

további évben pedig kettő drb 10 koronás arany jutalomban 

részesül. 

A ló szolgálatképességét, és jó állapotban lételét a 

l'r f f'''^'''^ ^'^ szárnyparancsnok őrsszemle alkalmával 

áUapitia meg és ennek a szemleleletben ad kifejezést. 

36. §. JJ3 

36. §, 

A vitézségi érempótdij. 

/. Elvi határozványok. 

Az arany, valamint az első osztályú ezüst vitézségi érem 

tulajdonosának a vitézségi érempótdij jár. 

Egy és ugyanazon egyén egyidejűleg mind az arany, 

mind pedig az , első osztályú ezüst vitézségi érem után járó 

pótdijat is élvezheti. 

A vitézségi érempótdij, nem tekintve az érembirtokos 

rendfokozatának előléptetés, vagy a hadsereg és honvédségnél 

fegyelmileg történt lefokozás által bekövetkezett változását, 

mindig azon rendfokozatra megállapiíott kiszabat szerint illetékes, 

melyben ö az érem adományozása által kitüntetett hadi 

tett, illetve a cselekmény végbevitelekor állott. 

2. Az illeték mérve. 

Az érempótdij áll: 

Rendfokozat 

Zászlós és számvivö-tiszthelyettes 

Járás és törzsőrmester, valamint az őrmester 

Örsvezető 

Csendőr 

Rendfokozat nélküli próbacsendÖr 

az arany 

vitézs(?gi 

érem 

az l. oszt. 

ezüst 

vítézsé[;[ 

érem 

birtokosai részére 

naponkint fillérbÖ! 

80 40 

60 ^^1., 30 

40 

20 

3. Az illeték kezdete és tartama. 

" 20 

Az érempótdij élvezete az érem adományozásának napjával 

kezdődik és a birtokos elhalálozásának napjával végződik, 

a mennyiben a birtokos a csendőrség, esetleg a hadsereg 

l'Ictél:-B2abályiat. 

10

114 

3ö. §. 

vaRY honvédség kötelekében, vagy a nyugdijasok (rokkantak) 

állományában marad és érempótdijától büntetésből meg nem 

fosztatott. ^ , , 

Az érempótdijnak és az éremnek egyidejüleges elvesztése 

büníetésképen beáll: 

a) büntetőbiróságilag való elitéltetésnél a katonai büntetőtörvény 

által meghatározott esetekben és 

{)) ha az érembirtokos érmét elárusította. 

4. Felvételi módozatok. 

a) Az élelmezési állományban. 

Az érempótdij az arra jogosult altisztek, csendörök, 

újoncok és probacsendőröknek a zsolddal egyidejijieg és ezzel 

egyenlő felvételi időszakokban, a havidíjas éremtíirtokosoknak 

pedig havonkint a hó leteltével fizetendő ki. 

b) A megbetegedett, vagy rövid időre szabadságolt éremtulajdonosokra 

vonatkozólag, 

A megbetegedett, vagy rövid időre szabadságolt altiszteknek, 

csendöröknek, újoncoknak és próbacsendöröknek betegségük, 

vagy szabadságoltatásuk tartama alatt fel nem vett 

illetékes érempótdijuk a csapat- vagy osztályukhoz való újra 

beérkezésükkor utólagosan kiszolgáltatandó, s erről a kiszolgáltatás 

napjának felemlitésével a belügyminísternek jelentés teendő. 

c) Csendőrség kötelékéből történt kilépés esetén. 

A csendőrség kötelékéből kilépett oly éremtulajdonosok, 

kik valamely csapattest tartalékába áthelyeztettek és érempótdijra 

való igényüket csendőrségi szolgálatuk ideje alatt 

szereztek, esedékes pótdijukat a belügyminister utalványára az 

Illető adóhivatalnál utólagos negyedéves részletekben íénylegesitesuk 

esetében pedig a belügyi tárca terhére illetékes 

csapattestuknél kapják; az utalványozás eszközölhetése végett 

azonban a belügyminísternek jelentés teendő 

.7 ut^^^'^'^^^'f állományában levő egyének érempótdija 

az Illető pénztáraknál utalványoztatik. 

36. §. 

d) A büntetőbírósági, vagy vizsgálati fogság tartama 

alatt. 

Bíróilag elrendelt büntető- vagy vizsgálati fogság tartamára 

megszűnik az érempóídíjra való igény az altisztek, a 

csendőrök, újoncok és próbacsendőrökre nézve. 

Ha azonban a vizsgálati fogságban állott altiszt, csendőr 

(újonc) vagy próbacsendör. a vizsgálat tárgyát, képező bűntényben, 

vagy vétségben ártatlannak, bizonyult, vagy ha a 

meginditott vizsgálat megszüntettetík: akkor a fogság tartama 

alatt fel nem vett éremp^ótdíj utólagosan kiszolgáltatandó. 

A fegyelmi utón kiszabott egyszerű, vagy magán fogság 

tartama alatt az érempótdij nem jár s az ekként megtakarított 

összeg a kincstár javára esik. (L. 46. §.) 

Havidíjas érembirtokosoknál az érempótdij élvezete fe- 

'gyelmí fogság által, becsületügyi vagy bírói vizsgálat alatt 

félbe nem szakad. 

Ha azonban ok mint befogott vagy visszakerült szökevények 

jutnak fogságba, akkor nekik azon idő alatt, melyben 

csak tápdíjat, illetőleg közönséges fogsági illetéket kapnak, 

az érempótdij nem jár. 

e) Az elhunytak részére esedékessé vált, de fel nem vett 

hányadok kiszolgáltatása. 

Az elhalt érembirtokos részére esedékessé vált, de még 

fel nem vett érempótdij annak hagyatéka közé felveendő és 

prököseire száll. 

5. A vitézségi érem e/vesztése esetén követendő eljárás. 

Ha a vitézségi érem pótdíj élvezetében álló egyén a birtokában 

levő vitézségi érmet véletlenségből, vagy gondatlanságból 

elveszítette, akkor részére az érem újból kiszolgáltatandó ugyan, 

de annak beszerzési ára a kincstárnak érempótdijából megtérítendő. 

Az önhibáján kívül elvesztett lí-od osztályú vitézségi éremnek 

pótlása a kincstárt illeti. 

115

116 

36-37-38. §. 

6, Elszámolási módozatok. 

Csendőrség! egyének azon érempótdijai, melyekre való 

igényüket a tényleges katonai vagy honvédségi szolgálat alatt 

nyerték a cs. és kir. hadügyministeri, illetőleg honvédelmi 

ministeri, a csendörségi szolgálat alatt kiérdemelt ily pótdíjak 

pedig a belügyministeri íáixát terhelik. 

A cs. és kir. hadügyministeri tárcát terhelő érempótdijak 

megtérítése iránt a belügyminister intézkedik. 

A vitézségi érmek után járó pótdijak felvételéről szóló 

nyugták bélyegmentesek. 

37. §. 

Pótló-idomitási jutalomdíj. 

A pótlókeretnél beosztott minden egyes idomító esendői* 

naponként 40 fillér pótló-idomitási jutalomban részesül. 

Ezen jutalom, ha az illető idomító csendőr bármi oknál 

íogva más által helyettesittetik, helyettesét illeti meg. 

A jutalomdíj minden hó 1-én a zsolddal egyidejűleg, de 

utólagosan fizetendő ki. 

38. §. 

Drágaság! pótlék. 


Ha rendkívüli drágasági viszonyok valamely őrs élelmezését 

szokatlan költségessé teszik, az őrs rendes szolgálati 

Utón drágaságí pótlékot kérelmezhet. 

A szakaszparancsnok által kellő indokolás mellett előterjesztett 

és a szárnyparancsnok véleményével, nemkülönben 

az őrs közgazdálkodási könyvével és a helyi hatóság által 

kiálhtott piaci árjegyzékkel igazolt kérvény a csendőrkerülcti 

parancsnokság által, saját véleménye kíséretében, a javasolt 

S f ^T^ ^^s^^^gének feltüntetése mellett, a belügyministerhez 

terjesztendő fel. 

^ - ..^.fiWJ.iLJW 

38. §. 

A drágasági pótlék az Örs minden rendszeresitcit egyéne 

után eső napi illetéket képez s a rendszeresített létszám után 

íikkor is jár, ha az ezen pótlékot élvező örs rendszeresített 

létszáma nincsen teljesen betöltve. 

2. Az igény kezdete és vége, 

A drágasági pótlékot a belügyminister engedélyezi és 

azon naptó'l folyósítandó az őrsnek, a mely nap a belügyminister 

által az engedélyező rendeletben meghatároztatík, 

illetőleg, ha a rendeletben az igény kezdete feltüntetve nem 

volna, a kifizetés a ministeri rendelet keltezésének napjától 

foganatosítandó. 

Ha a drágasági pótlék engedélyezésének alapjául szolgáló 

viszonyok megszűnnek, a kerületi parancsnok rendes szemléje 

alkalmával, esetleg pedig a szemlét tartó törzstiszt, szárnyvagy 

szakaszparancsnok indokolt jelentése alapján a drágasági 

pótlék élvezetét beszünteti és erről a belügyministernek jelentést 

tesz. ' 

3. Kifizetési módozatok. 

A drágasági pótlék az őrs rendszeresített létszámára 

havonta utólagosan az őrs-pénztári bízottság bélyegtelen 

nyugtájára a szárnyparancsnokság által kifizetendő. 

Ha az őrsön saját háztartást vezető nős, vagy gyermekkel 

biró özvegy csendőr van, a drágasági pótlék reá eső hányada 

az őrs pénztári bizottsága által az illetőnek kifizetendő; 

a többi csendőrök után eső rész pedig az őrs közgazdálkodási 

pénztárába bevételezendő. 

A drágaságí pótlék az őrshöz tartozó és saját háztartást 

vezető nős, vagy gyermekkel biró özvegy csendőrnek még 

^kkor is jár, ha szabadságon, kórházban, vagy más okból örs 

állomáshelyétől távol van. 

117

Ili 

39-40. §. 

39. S. 

Jutalomdíj törvénysértők elfogásáért. 

Törv^énysértök kinyomozása és elfogása körül és egyáltalában 

a közbiztonsági szolgálat terén kifejtett kiváló ténykedésért 

a legénység megfelelő pénzjutalomban is részesíthető. 

Ily alkalmakból mindenkor a tényállást és ténykedést 

részletesen felölelő előterjesztés a honvédelmi minister utján 

a belügyministernek megteendő, mely utóbbi a jutalomdií 

kifizetése iránt intézkedik. 

A javaslatban a jutalom mérve feltüntetendő. 

111. SZAKASZ. 

Bizonyos állomány és szolgálati viszonyok között 

járó illetékek. 

40. §. 

Számfölöttiek illetékei. 

A legénység előirt állományát túllépni nem szabad. 

Ennélfogva az állományba való fölvétel csak akkor történhetik, 

ha a betöltendő hely fogyaték következtében tényleg 

megürült, minek folytán a jelentkező behívása, illetve az 

üresedésbe jött altiszti állásnak előléptetés utján való betöltése 

csak akkor foganatosítandó, mikor a távozó fogyatékba 

vételének napja már határozottan tudva van. 

Azon esetben, ha a legénység állománya a csendőrség 

szervezetének megváltoztatása következtében leszállíttatik, 

a számfölötti legénység a m. kir. csendőrség'nyugdij-igényeiről 

szóló törvény szerint nyugdíjazandó. 

A legénység állományára, nemkülönben egyes alosztályok 

létszámára számfelettieket vezetni, csakis a belügyminister 

engedélye alapján lehet, kivételt csakis a kizáratásra Ítélt és 

büntetésének kitöltése végett valamely fogházba átadott egyének 

40-41-42. §. 

képeznek a kik az Ítélet kihirdetése után a szárnynál való 

fogyaíekbavétel mellett, a törzsnél szám felett vezetendők és 

helyük a tényleges létszámban azonnal pótlandó 

Ha a számfelett vezetendő (nem hadtörvényszékileg elitélt) 

legénység illetékeire vonatkozólag a belügyminister rendelete 

különös határozványokat nem tartalmaz, a számfeletti legénység 

a rendszeresített létszámba tartozók illetékeit élvezi 

IV. SZAKASZ. 

Különös alkalommal járó illetékek. 

41. §. 

Előléptettek illetékei. 

A legénységi állományba tartozó egyének előléptetése 

esetén a magasabb zsold és a szolgálati pótdij a 27. és 34. 

§-ban foglalt határozványok értelmében jár. 

42. §- 

Vezényeltek és szolgálattételre beosztottak illetékei. 

/. Elm határozványok. 

A legénységnek vezénylése vagy szolgálattételre való beosztása 

ideiglenes vagy tartós. 

A vezényeltetés vagy szolgálatra való beosztás ideiglenes 

vagy tartós jellegének meghatározásánál a legénységre nézve 

is ugyanazon elvek irányadók, a melyek a havidijasokra nézve 

a 1,5. §. 1. pontjában kimondattak. 

2. Illetékek ideiglenes vezényeltetések alkalmával. 

A legénységnek ideiglenes vezényeltetések alkalmával, ha a 

csendőr-laktanyában el nem helyezhető, vezényeltetése helyén 

az átvonulási szállásra is van igénye. Egyéb illetékei változatlanul 

megmaradnak. 

119

120 

42. §. 

Ha azonban nős legénység állomáshelyéről olyképen 

vezényeltetik el, hogy nejét vagy anyátlan gyermekeit visszahagyni 

köteles, nejének, illetve családjának az élvezett szálláson 

kívül naponta I koronából álló élelmezési járandóságra 

van igénye. 

Azon altisztek részére, kik szakaszparancsnokság ideiglenes 

vezetése céljából külső őrsről valamely szakaszállomásra 

vezényeltetnek, a napi 1 korona 20 fillérnyi vezénylési pótdij 

ugy utazásuk alatt, mint a szakaszállomáson való tartózkodásuk 

alatt is jár. 

3. Vezénylési pótdij. 

Vezénylési pótdij mindennemű oly külszolgálat után jár, 

melyet az illető altiszt vagy csendőr 12,órán túl terjedöleg 

állomáshelyétől távol teljesít és pedig: 

Zászlós, járásőrmester, őrmester és őrsvezető részére 

(mindig csak a valóságos rendfokozat után) 1 korona 20 fillér, 

csendőr és próbacsendör részére pedig 1 korona tizenkét 

óránként. 

Kivételt képez az illeték szabályzat 105. §-ában érintett 

rabkiséret alkalmából járó vezénylési pótdij. 

Külszolgálat alatt értendő: 

a) járőr és 

b) nyomozási szolgálat; 

c) segélyszolgálat (a nyújtott segély nemétől eltekintve); 

d) búcsúk és országos vásárok felügyelete; 

e) céllövészetre való összpontosítás. 

^ f) beteg csendőr legénységnek a gyógyintézetbe való kisérése 

(kisérönek); 

g) szárny,- szakasz vagy törzsállomásra való utazás, ha 

az cbbeh behivás szolgálati ügyben történik; 

..2^ l 'û'^'^ f' közbiztonság helyreállítása céljából, vagy 

4ÍÍ i ?^' ''*^ összpontosítások ^ az összponíositás 

-gesz tartamára; , 

42. á^. 

/) sorozás alkalmából való kivezénylés; 

k) hulla szállítmány kisérése; 

/) robbanó anyag szállítmányok kisérése; 

m) járásörmesterek szemle utazásai. 

Ezen szolgálatok után a vezénylési pótdij az állomástól 

való elindulás időpontjától a bevonulás időpontjáig minden 

teljes 12 óra után illetékes s illetőleg felszámitható. 

A vezénylési pótdij csak az utazás idejére jár: 

]. orvosi megvizsgálás, felülvizsgálat, vagy leszerelés céljából 

behívott legénység: 

2- gyógyintézetbe küldött beteg legénység; 

3. elméleti kiképzés végett a pótszárnyhoz (tanosztályhoz) 

utazó legénység és 

4. más Örsre 'áthelyezett, tartósan, vagy ideiglenesen vezényelt 

legénység részére. 

Az ezen pontok alatt felsorolt alkalmakból utazó legénység 

részére azonban a vezénylési pótdij csakis azon időre jár, 

melyet az illető útban töltött, illetve, ha a kiindulás és végállomás 

közötti út megtétele, illetőleg az oda és visszautazásban 

töltött idő együttvéve legalább 12 órát tesz, megjegyezvén, 

hogy az. uj állomáson töltött idő után vezénylési pótdij nem 

jár; kivéve azon esetet, amidőn a legénység ezen idő alatt 

vezénylési pótdíjjal egybekötött külszolgálatot teljesít. 

Áthelyezési utazás közben átszerelés céljából a pótszárnynál 

átvonulólag töltött idő utazási időnek számítandó. 

A vezénylési pótdij egyáltalában nem jár: ^zox\ legénység 

részére, amely önhibája folytán a szakasz-, szárny-, esetleg a 

kerületi parancsnoksághoz kihallgatásra, vagy fegyelmi fenyítésének 

kiállása végett a szakasz vagy szárny állomásra belendeltetik; 

önhibája folytán más őrsre áthelyeztetik, vagy mint 

vádlott a csendőrbiróság elé idéztetik, illetőleg kisértetik. 

Eme vezénylési pótdij rendkívüli zavarok miatti összpontosítások, 

hadgyakorlatok, ünnepélyek, árvizek, járványok 

121

122 

42-Cl §. 

alkalmából történő kivezénylések idejére a belügymmister által 

50"ô-al felemelhető. 

Ideiglenes vezéhyeltetéskor a legénység saját szárnya 

élelmezésében marad. 

4. Illetékek tartós vezényeítetések alkalmával. 

Tartós vezényeítetések alkalmával a legénység pénzbeli 

illetékei tekintetében azon szárny élelmezési állományába lép 

át, a melyhez tartósan beosztatott, mig tömegilletéke tekintetében 

saját szárnyánál marad. 

5. Járörvezetői pótdíj*- 

A járörvezeíöül kinevezett csendörök (cimz. őrsvezetők) a 

kinevezést követő naptói kezdve ezen minőségben való 

alkalmaztatásuk idejére napi 20 fillérnyi járörvezetői pótdíjban 

részesitendök. 

Ezen pótdíj napi illetéket képez és havonkint utólag a 

zsolddal egyidejűleg bélyegtelen nyugta alapján a javadalmazás 

terhére fizetendő. 

A járörvezetőként való kinevezés napja, nemkülönben a 

pótdij-igény megszüntetésének napja a nyugtán a szakaszparancsnok 

által igazolandó. 

Ezen pótdij csak a közbiztonsági szolgálatnak tényleges 

teljesítéséért rendszeresittetvén, a szabadságon, kórházban, 

vagy fegyelmi fogságban töltött időre nem jár. 

Ez utóbbi változások - azok tartamának feltüntetése 

mellett - a nyugtán a szakaszparancsnok által szintén igazolandók. 

43. §. 

Athelyezettek iUetékei. 

ben tw'^'luT'^ legénységnek illetékei magában a testületbenô 

áthelyezéseknél nem szenvednek változást. 

43-44. §. 123 

Ha az áthelyezés ugyanazon csendőrkerületi parancsnokság 

egyik szárnyától a másikhoz történik, akkor a zsold, 

szolgálati- és esetleg más pótdijak bezárólag a hó utolsó 

napjáig azon szárnynál számitandók fel, a melynél az illető 

fogyatékba jött, a tömegátalány pedig ott kezelendő illetékül, 

hová az áthelyezett a havi zárlatkor állományba tartozott. 

Egyik csendőrkerületi parancsnokságtól a másikhoz való 

áthelyezések alkalmával ugyanezen elvek tartandók szem 

előtt, ha pedig ily áthelyezések valamely hó elsejével eszközöltetnek, 

akkor az illető a lejárt hó utolsó napjáig bezárólag 

ellátva, a következő hó elsejével az egyik parancsnokságnál 

illetékélvezetből fogyatékba, azon csendörkerületi parancsnokságnál 

pedig, melyhez áthelyeztetett, ugyanazon nappal élelmezésbe 

és növedékbe veendő. 

44. §. 

Szabadságoltak illetékei. 

/. Eh'í Imtározványok. 

Tartós szabadságolásoknak a legénységnél rendszerint 

nincs helye. 

Fölülvizsgálati esetekben, ha a fölülvizsgáló bizottság 

által valamely csendőr a csendőrségi szolgálatra alkalmatlannak 

osztályoztatik, a szabadságolás haladék nélkül eszközlendő és 

az illetőnek tényíegességi illetékei azon hó végével, a mely 

hónap után következő hó l-ével a végellátási illetmény folyósíttatott, 

beszüntetendők. (Kivételt lásd 27. §. 6. e) pont 2. és 

következő bekezdései alatt.) 

Azon egyének illetékkezclésére nézve, kik csendőrségi 

szolgálatkötelezettségüknek eleget tettek s elbocsáttásukig 

szabadságoltatnak, a 27. §. 6. b) pontja alatt kifejtett határozványok 

mérvadók. ^ 

A mi a tömegkövetelés és a becsült ruházati es felszerelési 

tárgyak értékére való igényt illeti, a 30. §-ra utaltatik.

124 

.Í?W 

44. §. 

2. Magán, vagy családi ügyekben való szabadságolásoknál. 

Ha a csendőrség legénységi állományába tartozó személynek 

családi ügyben,^vagy külOnös tekintetet érdemlő magánügyek 

rendezése céljából nyolc hét tartamáig engedélyeztetik 

szabadság, az illető mindennemű csendőrségi illetékeinek 

élvezetében marad. 

Ezen illefékekbul a szabadság idejének felére esedékes 

összeg a szabadság megkezdésekor előre, a maradvány pedig 

a bevonuláskor, de csak azon esetben fizetendő ki, ha az 

illető a szabadságidőt át nem lépte. 

A szabadságidőnek önkényüen történt túllépése esetében 

a maradványra való igény elenyészik. 

Hosszabb szabadság esetén, vagy ha az ily szabadság 

meghosszabbittatik, a szabadság kilencedik hetének kezdetével 

a zsold és a szolgálati pótdíj a kincstár javára esik, a tömegáltalány 

azonban felszámítandó. 

Családi és egyéb magánügyekben ugyanazon egyénnek 

két egymásután következő évben szabadság rendszerint "nem 

engedhető. Ily szabadság tehát kivételesen csak indokolt sürgősség 

és az ügy halaszthatatlansága esetén s akkor is csak 

illetményélvezet nélkül engedélyezhető s ilyféle kérelmek 

fölött a csendörkerületi parancsnokság indokolt fölterjesztése 

alapján a honvédelmi minister határoz. 

A szakasz- és szárnyparancsnokok által öt, illetve nyolc 

napi tartamig engedélyezett szabadságok azonban ekkor nem 

Jönnek tekintetbe. 

3. Betegség folytán való szabadságaknáL 

Oly szabadságok esetén, melyek leeénvsém állománv- 

eliandöi '' "'^"'^"''^ ' ''^^^'^ ^^^^"ként előre 

44. §. 

4. Próbaszolgálat, vagy szolgálati gyakorlatok teljesítése 

céljából való szabadságolásoknál. 

Oly csendőrök, kik a közszolgálatban való alkalmaztatásra 

igényjogosultsággal bírnak, vagy ezen igényjogosultság elnyerésére 

megkívántató tizenkét évi tényleges szolgálati időnek 

már utolsó évét töltik s valamely közszolgálatban való alkalmazás 

elnyerése céljából díjtalan próbaszolgálat-, vagy szolgálati 

gyakorlatra bocsáttatnak, rendfokozati illetékek élvezete 

mellett legfeljebb hat hóra szabadságolható s nekik szabályszerű 

utazási eszközökre (nősöknek családjuk után is) a kincstár 

költségén van igényük. 

Ha az ilyképen szabadságolt" tömegrészes csendőr hivatali 

ruházattal láttatik el, akkor részére a tömegátalány felerészben 

számítandó fel. 

Az illetékek ily egyéneknek havonként előlegesen kifizetendök, 

a hatodik hó lejártával azonban, ha az illető a 

szabadságról még be nem vonult, bcszüntetcndök. 

Ha valamely ily módon szabadságolt a próbaszolgálat, 

vagy gyakorlat befejeztével vagy előbb is ideiglenes vagy 

állandó polgári alkalmazást nyer, nem különben az igényjogosultsági 

igazolvánnyal ellátott oly csendörök, kik polgári 

államszolgálatban ideiglenesen vagy véglegesen alkalmaztatnak, 

a csendörségnél fogyatékba veendők s illetékeik beszüntetendök 

azon nappal, a mely nappal uj állásuk után járó illetékeik 

folyósítva lettek. (27. §.) 

A próbaszolgálat vagy szolgálati gyakorlat elsajátítása céljából 

szabadságolt csendőröknek szabadságolási helyükön a nős 

altisztek részére illetékes átvonulási szálláspénzre van igényük. 

Oly csendöröknek, kik próbaszolgálattétel végett az illetékek 

élvezete mellett hat hónapig szabadságolva voltak, 

hasonló célból ujabb szabadság az illetékek élvezete mellett^ 

nem engedélyezhető s a bevonulás napjától számított egy év 

tartama alatt rövid szabadságolásuk esetén illetékek élvezetére 

szintén nincsen igényük. 

125

126 

44-45. §. 

Azon csendörök pedig, kik az illetékek élvezete mellett ^ 

rövid időre már szabadságolva voltak, a szabadság megkezdésének 

napjától számított egy év tartama alatt próbaszolgálattétel 

végett az illetékek élvezete mellett csak oly időtartamra 

szabadságolhatok, hogy mindkét szabadság együttvéve 

hat hónapot meg ne haladjon. A csak egészségi tekintetekből 

(üdülés végett) való szabadságra nézve ily korlátozás nem 

áll fenn. 

A lejárt tegénységi szabadságolási igazolványok keresztülhiizás 

által érvénytelenítendök s a szárnyparancsnokságoknál 

irattározandók. 

45. §. 

Betegek illetékei. 

1. Elvi határozványok. 

A megbetegedett nőtlen legénység rendszerint katonai 

kórházakban ápolandó. A nős legénységnek meg van engedve, 

ha azt a megbetegedett, vagy családja kívánja, és a betegség 

iermészete megengedi, hogy betegsége tartama alatt családja 

körében ápoltassék. Az alább felsorolt és hatósági orvos által 

megállapított ragályos betegségek eseteiben azonban a család 

körében való ápolás csak a 2. pont 3-ik bekezdésében 

említett módon engedhető meg. Ellenkező esetben a beteg 

teljesen elkülönítendő és pedig, ha van a községben az e 

célra kijelölt épület (barakk) ugy abban, különben pedig egy 

erre alkalmas magánházban. Ezen betegségek a következők: 

kolera, trachoma, hasi és küteges hagymáz, hörghurut, 

kanyaró, jái-ványos gerincvelő gyuladás, vérhas, vörheny és 

tülto mirigylob, végül hólyagos himlő. 

Ezen és a kíivetkező határozványok a legénységi állomány 

azon személyeire is alkalmazandók, kik szabadság 

inX rí? "\^g^tcgednek, de ha ezen egyének kórházi 

ipolas ala kerülnek, a részükre engedélyezett szabadság meg- 

r 

45. §. 

2. Kivételes esetek. 

A nőtlen legénység azon esetben, ha súlyosan megbetegszik 

és ha a megbetegedett állapota, annak a legközelebbi 

katonai (honvéd) kórházba való szállítását sem engedi meg, a. 

laktanyában ápolható, különben pedig a megbetegedés helyén 

levő, vagy ahhoz legközelebb Jekvő polgári gyógyintézetbe 

.átadandó. 

A megelőző pontban felsorolt ragályos betegségben 

szenvedő nőtlen legénységgel ép ugy kell eljárni, 'mint a 

nősökkel. 

Ragályos betegségben szenvedő legénység és a nősök 

családtagjai, valamint a cselédség a laktanyában csakis 

orvosi engedéllyel ápolható, mely esetekben az orvos által 

elrendelt óvintézkedések a legszigorúbban betaitandók. 

A kórházon kívüli gyógykezelésnek akkor is lehet helye, 

ha ily utón a felgyógyulás előreláthatólag rövid idő alatt várható. 

Csendörségi egyéneknek valamely elmegyógyintézetbe 

leendő átadása iránt mindenkor a honvédelmi ministerhez 

felterjesztés teendő^ ki az illetőnek valamely elmegyógyintézetbe 

való elhelyezése iránt a belügyministerrel egyetértőleg 

intézkedik. 

3. Az ápolási költségek megtéritése. 

A katonai, (honvéd) és polgári gyógyintézetekben és 

tébolydákban gyógykezelt legénység után felmerülő élelmezési, 

ápolási és szállítási költségek a beteg legénység zsoldjából 

fedezendők, ha azonban ennek fedezésére a beteg zsoldja 

nem elegendő, akkor a fedezetten rész a kincstár terhére számolandó 

el. 

A kórházon kívül laktanyákban vagy magánlakáson 

gyógykezelt nős vagy nötten beteg csendörlegénység gyógykezelési 

(orvos, gyógytár stb.) költségeit a csendőrségi javadalmazás 

viseli melynek ellenében azonban a beteg zsoldjából 

ápolási díj fejében napi 1 korona 16 fiUér megtérítendő. 

127

128 

45. §. 

Ezen költségek felszámítása előtt az előirt okmányok 

előzetes felülvizsgálás és a költségek 'engedélyezése végett a 

belügyministerhez felterjesztendök. 

Ezen elvből kiindulva a beteg legénység zsoJdja azon 

napokra is, a midőn az illető akár kórházban, akár pedig 

állomáshelyén a laktanyában mint beteg ápoltatík, a szárnyparancsnokság 

részéről felszámitandó. 

E zsoldból a kórházakban vagy tébolydákban ápolt nős. 

vagy nőtlen legénység ápolási és gyógykezelési költségei levonandók 

és az illető katonai, illetve polgári kórháznak, vagy 

tébolydának, melyben gyógykezehetett, szabályszerű nyugta 

ellenében kifizetendök, a nyugta pedig a szárnyparancsnokság 

irattárában megőrzendő. 

Hasoniólag levonandók a beteg legénység' zsoldjából a 

kórházba (tébolydába) és onnan vissza, ugy a beteg, mint 

esetleges kísérője után felmerült utazási költségek is, és azok 

az illető egyén utazási számadásának kiegyenlítésére fordítandók. 

Ezen levonások után a nőtlen beteg legénység fenmaradó 

zsoldrészlete az állomány-illetékes őrs közgazdálkodásába bevételezendő. 

Ha azonban az ily kórházban (tébolydában) ápolt 

nőtlen beteg legénység helyettesítésére más őrsről valaki eivezényeltetik, 

ugy a zsoldmaradvány felerészben az állományilletékes 

és felerészben azon őrsöt illeti meg, a melyről a 

vezénylés történt. A nős legénység zsoldjának azon része, mely 

a kórházi, ápolási és az utazási költségek levonása 

után fenmarad, családjának kifizetendő ; a számfelett vezetett 

nőtlen legénység zsoldmaradványa pedig ha az illető valamely 

Örs közgazdálkodásában részt nem vett, a kincstár 

javára bevételezendő. 

Ha a nos vagy nőtlen legénység kórházon kivül a laktanyában, 

vagy magán lakásban ápoltatík, a gyógykezelési 

költségek megtérítése fejében zsoldjából, a betegség tartama 

k ncsi' "?'' 'P'^^'* ^*Í ^î^^^" 1 ^«r«na 16 fillér a 

Kmcstar javara levonandó. 

45. §. 

A fenmaradó zsoldrészlet a nőtlen legénység után az 

illető közgazdálkodásának, a nős után pedig az illetőnek vagy 

családjának kifizetendő. 

Ha a legénységnek gyengélkedése folytán szolgálaímentesség 

engedélyeztetett, akkor illetékeinek teljes élvezetében 

marad, de utána ápolási költség sem számitható fel. (Lásd 

őrsgazdászat kezelési utasítás 18. §.) 

. 4. Szolgálatban megsérült legénység ápolása. 

Ha valamely csendőr vagy próbacsendőr (újonc), bármely 

szolgálat teljesítése alkalmával önhibáján kivül szenvedett 

sebesülés vagy testi sérülés következtében kerül gyógykezelés 

alá, akkor betegsége tartama alatt is illetékei teljes 

élvezetében marad s ugy a kórházi, valamint a kórházon 

kívüli gyógykezeltetés, ápoltatás és esetleges utazási költségei 

a kincstár terhére felszámítandók, de ily esetekben az első 

felszámításhoz mindenkor a tényállást részletesen feltüntető 

szakaszparancsnoki jelentés csatolandó. 

Ha a fenti körülmények között sérülést szenvedett nőtlen 

legénység a laktanyában ápoltatík, illetékeiből a közgazdálkodásba 

a rendes napi betétet befizetni tartozik. 

5. Kórházi ápolási dijak mérve. 

A cs. és kir. katonai kórházakba, továbbá a m. kir. honvédségi 

kórházakba és betegszobákba, valamint ;[a kisbéri és 

mezőhegyesi m. kir. állami ménes-intézetek kórházaiba átadott 

csendőr-legénység után az időnkint megállapított ápolási 

költség fizetendő. 

Polgári kórházakban vagy iébolydákban gyógy- és ellátási 

költség fejében azon illeték fizetendő, mely az illető kórházban 

vagy tébolydában a betegek utolsó osztálya részére 

állapíttatott meg; megjegyeztetik azonban, hogy a polgári 

gyógyintézetekbe átadott csendőr-legénységért felszámitható 

ápolási napok számába a beteg felvételének és elbocsátásának 

l'lctík-szabályaat. 

129 

•i

130 

45. §. 

napja is beszámítandó, illetve az ápolási dij ezen napokra is 

megtéritendő. 

6. A zászlósokra és hadapródokra vonatkozó határozványok. 

A zászlósoknak és hadapródoknak megbetegedése és katonai 

kórházban való gyógykezeltetése esetén, elhelyezésüket és ellátásukat 

illetőleg a tisztekkel egyaránt járandó el. 

A gyógy- és élelmezési költségek megtérítési összege 

azonban ugyanaz marad, és olykép fizetendő, mint a többi 

legénységnél. 

A szolgálati pótdíj a kórházi gyógykezelés ideje alatt 

is jár. 

Az illetőnek a kórházban léte alatt járó zsoldból a kórházi 

és utazási költségek levonása után fenmaradó rész — 

ha az illető valamely közgazdálkodásban nem részes — a 

kezére kifizetendő. 

7. A kórházon kívüli ápolásra vonatkozó határozványok. 

A megbetegedett nőtlen legénységnek kórházon kívüli 

gyógykezeltetése csak a 2. pontban említett esetekben van 

megengedve. 

Ha valamely megbetegedett egyén kórházon kívül vétetik 

gyógykezelés alá; akkor mindenekelőtt a helyben létező honvéd-, 

vagy katonai orvos és ilyennek nem léte esetén, az ott 

levő közhatósági, vagy ha ilyen sincs, a legközelebb található 

polgári orvos veendő igénybe. 

A gyógykezelő orvos által az őrsgazdászatkezelési utasításában 

előirt bizonyítvány azonnal szerkesztendő 

Ha a betegség előrelátható huzamosabb időre terjedése 

me ett dy javulás állott be, hogy a beteg a legközelebbi 

katona., honvéd vap polgári kórházba baj nélkül átadható, 

^:Í::1:1^'::!ÍJ^ ^^^^^^^^^-^^ ^^ ^ számyparancs- 

45. §. 

8. Felszámitásl módozatok. 

A kórházon kívül gyógykezelt csendőrök után felmerült 

költségek felszámításának módja az őrsök gazdászatkezeiési 

utasításában van előírva. 

Ha alapos gyanú forog fenn, hogy valamely csendőrnek 

megbetegedése vagy sérülése akár saját, akár másnak vétkes 

hibája által idéztetett elő, vagy ha öncsonkítás alapos gyanú 

okai léteznek, akkor a nélkül, hogy emiatt a gyógykezeltetés 

késedelmet szenvedne, a tényállás bírói kinyomozása azonnal 

megindítható és ennek eredményéhez képest a netalán hibás 

egyén a gyógykezelési és szállítási költségek, valamint az 

ezen esetben megrongált ruházat, szerelvény és fegyverzet 

árának megtérítésére is kötelezendő. 

Ha a sérülés másnak hibájából származik, akkor a beteg 

csendőr teljes illetékeinek élvezetében marad. 

Ily esetekben a felmerülő gyógykezelési és szállítási költségek, 

valamint a beteg összes illetményei (zsold, szolgálati 

pótdíj, tömegátalány) a csendőrségi javadalmazásból előlegképen 

, fedeztetnek, a kártérítésnek az elmarasztalt magánvagyonából 

leendő behajtása iránt a szükséges intézkedések 

•megteendők s ennek eredményéről, a tényálladék rövid leirása 

•és a bírói határozat, vagy ítélet másolatának felterjesztése 

mellett, a belügyministernek jelentés teendő. 

Öngyilkossági kísérlet folytán történt sebesülés, vagy 

sérülés csak akkor számitható be az illető saját vétkes hibájának, 

ha az öngyilkosság oly cselekmény elkövetése után 

kiséreltctett meg, mely az illetőnek a csendőrségből való 

eltávolítását vonta volna maga után. 

9. Időleges és állandó nyugállományban levők ápolási köliségeL 

Az időleges vagy állandó nyugállományban levők után 

ápolási költség címén a kincstár terhére rendszerint semmi 

sem számitható fel, mivel azoknak vagyontalanság esetében 

tozköltségen való kórházi ápolásra van igényük. 

131

I 

132 

45. §. 

Kivételt csak azon eset képez, midőn az időlegesen nyugdiiazott 

ujabhi felülvizsgáltatása alkalmával a felülvizsgáló 

bizottság áital megfigyelés vagy gyógykezelés végett katonai 

(honvéd) kórházba átadandónak inditványoztatik. 

Ily csendőr zsoldja és cG-:lcges szolgálati pótdíja nyugta 

alapján számítandó fel. 

A tömegátalányilleték cs-^k akkor számítandó fel, ha az 

illető az újbóli felüívizsgálat alkalmával „szolgálatképes"-nek 

osztályoztatott és ennek folytán a tényleges állományba újból 

felvétetett, ily esetben az állományba vétel állományparancs 

alapján azon nappal történjék, a mely nappal az illető megfigiêlés 

vagy g^'ógykezelés végett kórházba átadatott. 

Miután pedig a megfigyelés és illetőleg gyógykezelés 

végett kórházba átadott időleges nyugállománybeli csendőr 

még egyik őrs állományába sem tartozik, a betegápolási és 

utazási költségek, nemkülönben a kórházba történt átadás 

napjától a hó végéig felvett nyugdijilletménynek a zsoldlllet- 

'ményből eszközölt levonása után fenmaradó rész kezéhez 

kiszolgáltatandó. 

A megfigyelés végett kórházi élelmezésbe átadott időleges 

nyugállománybeli egyéntől levont nyugdijrészlet a javadalmazás 

javára bevételezendő, s annak megtörténte a kórházi élelmezésbe 

vételre vonatkozó, s a belügyministernek beküldendő 

jelentésben felemlitendő. 

10. Bűnvádi kereset alatt állók és rabok ápolási költségei. 

Bűnvádi kereset alatt állók és rabok után felmerülő 

gyógykezelési költségek a rabilleték beszüntetése mellett számítandók 

fel. 

A fogság megszűnése napjától azonban a fogolynak azon 

esetben, ha a csendőrség kötelékébői való elbocsátása kimondatott, 

a csendőrségi javadalmazás terhére való gyógykezeltet 

srenmcs igénye; hanem ha ő tovább is a kórházban 

tartatnék, a felmerülő további költség az országos beteg- 

45. §. 

ápolási alap terhére esik, azonban ily esetekben a csendőrkerületi 

parancsnokság a fogság megszűntének, illetve a 

fogolynak a csendőrségi javadalmazás terhére való élelmezésből 

, leendő fogyatékbavétel időpontjára nézve az illető kórházparancsnokságot 

(gondnokságot) idejekorán figyelmeztetni tartozik. 

Büntető bírósági vizsgálat alapján rabilletékre helyezett 

legénységnek a kórházi ápolás idejére rabilletékre nincs 

igénye, a kórházi ápolási dijakat, valamint a kórházba és 

onnan a fogházba történő kisérés költségeit pedig a kincstár 

fedezi. 

//. Sérvkötök és sebkötelékek beszerzése. 

Oly esetekben, a midőn sérv miatt a csendőrségi szolgálatra 

különben teljesen alkalmas csendőr legénység sérvkötőt 

viselni kénytelen, nehogy ez által az illető a szolgálattól 

•elvonassék, mihelyt a sérvkötö beszerzésének szükségessége 

és az illetőnek a további csendőrség! szolgálatra való alkalmatossága 

orvosilag megállapíttatik, ily sérvkötök felsőbb 

engedély kikérése nélkül azonnal beszerzendők és a kiadott 

összeg az orvosi bizonyítvány és a nyugta csatolása mellett 

a javadalmazás terhére felszámítandó. 

Az esetleg szükséges sebkötelékek a fentjelzett módozatok 

szerint a kincstár terhére szintén beszerezhetők, még 

-akkor is, ha az illető kórházban nem gyógykezeltetik. 

12. Orvosi szemlék utáni költségek. 

Az időszaki orvosi szemlék a csendőrségre nézve nincsenek 

feltétlenül előírva. 

Az ily szemlék csakis oly állomásokon foganatositandók, 

a hol honvéd- vagy katonai orvosok vannak, vagy a hol polgári 

orvosok a szemlét díjtalanul végezni hajlandók. Ily állomásokon 

azután azon csendőrök is orvosi szemle alá vonandók, 

kik oda oly külállomásokról, hol orvos nincsen, szolgáíatilag 

érkeznek. 

133 

^±2 

\% 

y 

.Í^TT 

€1

134 

"^ 

45. §. 

Esetenkint szükséges orvosi teendők, mint csendorjelöltek, 

fenyitendök és felülvizsgálatra állitandók megvizsgálása, honvéd- 

és katonai orvosok (napidíj élvezete mellett alkalmazott 

tartalékos állománybeli honvéd- vagy polgári orvosok) által, 

a mennyiben ilyenek az illető állomáson vannak, mgyen teliesitendük. 

(Lásd az 1882. évi november hó 21-én 45,292'XL 

szám és 1882. évi december hó 22-én 57,875/XI- sz. alatt 

kelt honvédministeri rendeleteket.) 

Ha valamely szárny- vagy szakaszállomáson sem honvédbrvos, 

sem katonai orvos nincs, akkor az esetenkint elkerülhetetlen 

szükséges orvosi megvizsgáltatások a helyben lakó 

közhatósági oi-vos által teljesitendök és ennek esetleges díjazása 

iránt a belügyministerhez indokolt felterjesztés teendő. 

13. Igény katonai fürdők és ivógyóg'yíntézetek használatára. 

a) Tényleges szolgálatban állók. 

Azon fürdő- és ivógyógyintézetek, melyekben és mily 

módozatok mellett csendőriegényscg felvétetik, a m. kir. 

honvédség és csendőrség havidij-élvezetében álló egyénei 

részére érvényes szabadságolási szabályzat mellékletében vannak 

feltüntetve. 

Azon fürdőhelyeken, hol katonai kórházak léteznek, a 

csendőrök a gyógyvíz használata alatt • kórházi ellátásban 

részesülnek; ott, hol katonai kórházak nincsenek, a legénység 

elhelyezése és ellátása iránt külön van gondoskodva. 

A legénység mindkét esetben illetékei-teljes élvezetében 

marad, de a gyógy- és élelmezési költségeket, nemkülönben 

a világítási szolgálmány és ágynemükoptatás árát is, a hol ez 

követeltetik, sajátjából fedezni, illetve megtéríteni tartozik. 

Ha azonban ezen ellátási költségek ezen pont első bekezdésében 

felemiitett szabadságolási szabályzatban foglalt fürdőhelyeken 

az illetőnek a netaláni szolgálati, vagy egyéb nótdij 

Mudásával kijáró összes illetékei összegét meghaladnák, ez 

e.etben az illetékeket meghaladó részösszeg, az idevonatkozó- 

46. §. 

hitelesitett számla csatolása mellett, a csendörségi javadal 

zás terhére felszámitható. 

ma 

A honvédség és a közöshadsereg gyógyfürdőhasználatra 

küldött legénysége részére valamely fürdőhelyen esetleg engedélyezett 

fürdő-pótdijra a csendőrségi legénységnek nincs idénye. 

Az idézett fürdőhelyek és ivógyógyintézetek használata 

esetében az oda- és visszautazás költségei a csendörségi javadalmazásból 

fedezendök és az utazási számadás alapján felszámitandók. 

Ennélfogva a csendőr-szárnyparancsnokságok ily csendőrök 

illetékeit, továbbá a visszautazásra szükséges uti előleget 

is, az illető katonai fürdő-parancsnokságoknak névjegyzék 

mellett azon kéréssel küldjék meg, hogy ők az ellátási költségek 

levonása után fenmaradó összeget az igényjogosultnak kifizessék. 

b) Időlegesen nyugdíjazottak. 

Azon egyének, kik felülvizsgálat utján időlegesen nyugdíjaztatnak 

s a felülvizsgáló bízottság által valamely fürdő 

használatára javaslatba hozatnak, a fentebbi a) pont alatt 

említett fürdők és ivógyógyintézetek kedvezményeit a honvédelmi 

mínistqriumtól kérelmezhetik. 

Ha részükre a gyógyfürdő használata engedélyeztetik, az 

összes ezzel járó kfiltségeket — beleértve az utazást is — 

sajátjukból fedezni tartoznak. 

Különös méltánylást érdemlő esetekben azonban a belügyminister 

által a fürdőhasználat tartamára, a zsold és 

nyugdíj közötti különbözet, úgyszintén az oda- és visszautazásra 

a költségek is, a kérelmezőnek engedélyezhetők. 

46. §. 

Fegyelmi, vizsgálati és fenyitöfogságban lévök illetékei. 

/. Fegyelmi utón elrendelt fogság alatt. 

A fegyelmi utón laktanya, szállás, tábor vagy szigorított 

fogsággal büntetett legénység rendfokozatszerü illetékeinek, 

élvezetében megmarad. 

135

136 

46. 

A szobafogsággal büntetett őrmesternek (ideszámítva a 

címzetes őrmestereket is), fogsága tartama alat rendfokozatszerű 

zsoldjából csakis a csendőr részére megállapított zsoldilleték 

továbbá az esetleges szolgálati érem- es jelvénypótdij 

szolgáltatandó ki, mely zsold illetékből az élelmezésért ugyan 

oly napi betétet fizet be, mint a külszolgálatot nem teljesítő 

legénység, mig a fenmaradó zsoldrész az állományilletékes 

őrs közétkezésének feljavítására fordítandó. Segédmunkások 

gyanánt esetleg alkalmazott őrmesterek és szárny-számvivö 

altisztektől ezen felül még a napi 40 fillérből álló irodai 

pótdíj is levonandó, mely pótdij a 13. §. értelmében ezen 

időre a helyettest illeti meg, ha pedig helyettes nincs, a kincstár 

javára esik. A csendőr számvivő tiszthelyettesekjárás- és törzsőrmesterekre 

vonatkozólag a 13. és 19. §. rendelkezései mérvadók. 

Az egyszerű vagy magányfogsággal fenyített legénységnek, 

rendfokozatra való tekintet nélkül, napi 6 fillérből álló fogsági 

zsold és az esetleges szolgálati pótdij jár; ezen kivül igénye 

van az előirt élelmezésre, mely azonban a magány fogsággal 

egybekötött böjti napokon csak kenyérből és vizböl áll. Egy 

napi teljes élelmezésért 1 kor. 40 fill., egy böjtnapi kenyéradagért 

pedig 30 fillér vonandó le a fenyitettnek zsoldmaradványából 

a közétkezés javára. A fogolyzsotd és élelmezési 

költség levonása után fenmaradó zsoldrészlet az állományilletékes 

őrs közétkezése javára esik. Ha azonban ezen, valamint 

az előző bekezdés szerinti fegyelmi fenyítés alatt levők helyettesítésére 

más Örsről valaki elvezényeltetik, ugy a zsoldmaradvány 

felerészben az állományilletékes és felerészben azon őrsöt 

illeti meg, a melyről a vezénylés történt. A fogda fűtési és 

világítási költségét a kincstár viseli, még pedig egy-egy fogdahelyiség 

fűtése fejében novembertől április hó végéig naponta 

^4 fillér, a világításra pedig télen és nyáron naponta 12 fillér 

számítandó fel, havonta utólagosan a közétkezési pénztár 

bizottság nyugtája alapján, de csak-azon napokra, melyeken 

a fogda tényleg el volt foglalva 

46. §. 

A szobafogsággal, egyszerű- vagy magányfogsággal fenyített 

nös altisztek és csendörök zsoldmaradványa a család 

fentartására fordítandó. Nősök részére az élelmezést a fogság 

tartama alatt is családjuk szolgáltathatja ki. 

Fegyelmi utón kiszabott egyszerű- vagy magányfogság 

esetén a csendőrség javadalmazásából húzott érempótdijak 

ezen javadalmazás, a jelvénypótdijak azonban a csendörségi 

jelvénypótdij- és jutalmazási alap javára bevételezendök. 

A zászlósok, számvivő-tiszthelyettesek és hadapródok 

minden, fegyelmileg reájuk mért büntetés tartama alatt rendfokozatszerü 

teljes illetékeik élvezetében meghagyandók s nekik 

ugy az esetleges érem-, mint a csendörségi jelvénypótdijalapból 

járó pótdíj is kiszolgáltatandó. 

A szolgálati szabályzat L rész, 683-ik pontja szerint, a 

magányfogsággal minden héten háromszori (3 napra egyszer, 

5 napra kétszer) böjtölés — de csak a megszakított napokon 

— van összekötve, ezen szabályzat 686-ik pontja szerint 

pedig valamely fogsággal összekötött súlyosbítások végrehajtása 

mindenkor a fogság tartama első napján kezdendő meg. 

Ezen határozványok alapján az alábbi táblázatban foglaltaknak 

azon böjti napok, melyek az emiitett fogságbüntetéssel 

össze vannak kfitve. 

A fogság neme 

Alagány fogság 

A toíisáR 

tartama 

níipukliaii 

A böjti 

napok 

szama 

A fogság neme 

Magány fogság 

A foaság 

tartama 

napúkban 

A híijti 

napok 

szarna \ 

137 

t

Í38 

46. 9- 

Böjti napokon a fenyiíettnek csak viz és 30 fiHer ertekü 

napi kenyéradag adható, mely a napi hat fillérből álló fogsági 

zsolddal együtt szolgáltatandó ki. 

A fenyítettek rendfokozatszerü irietékeit közvetlenül az 

illetékes őrs osztja el, a jelen §. 1. pontjának rendelkezései 

értelmében, s ha a fenyítés más őrsön hajtatott végre, akkor 

az utóbbival is elszámol. 

2. k böjti napok leszállítása, vagy elengedésénél követendő 

eljárás. 

Hogy ha kivételes s orvosilag szijkségesnek bizonyított 

esetekben (lásd a szolg. szab. 1. rész 686. pont 2. alpontját) 

a böjti napok kevesbitése vagy teljes elmaradása 

válnék szükségessé, ezt csak az, ki a büntetést kimérte, rendelheti 

el. 

3. Vizsgálati fogságba került^ vagy bíróságilag elitéli rabok 

illetékeinek kezelése és rabsegélyezés. 

A letartóztatással egybekötött bírósági vizsgálat folytán 

mint vizsgálat alatt levő, vagy a bíróságilag kimondott ítélet 

következtében, mint rab a honvédségi (katonai) fenyítő fogságba 

átadandó legénység az illető fogház élelmezési beosztásába 

lép és ugyanazon illetékben részesül, mely az illető 

fogházban a rabok részére rendszeresítve van. 

A bírósági vizsgálati fogságban levő vagy bíróságilag 

fogságra itélt csendörök rabilletéke őrmestertől lefelé napi 

hat fillér zsold, egy kenyér, egy közétkezési és egy anyagszolgálmányi 

adag, illetőleg ezek váltságdijából áll ; ha azonban 

Ily legénység bármily ok miatt kivételesen négy hetet 

meg nem haladó büntetés kiállása végett csendőrség] fogdába 

adatik át akkor részére napi 1 kor. 46 fillér számítandó fel 

es a rendfokozatszerü zsoldból még fenmaradó összeg éppen 

uj.. mmt az esetleges szolgálati pótdíj is. a kincstár javára 

46. §. 

Ha azonban az elitélt hetenkénti kenyér és vízre való 

böjttel szigorított fogságra ítéltetett, akkor nemcsak az említett 

zsoldmaradvány, hanem a böjt napjain a hat fillér rabzsold 

és 30 fillér kenyér árán felül maradó rész is a javadalmazás 

javára bevételezendő. 

Az ily elítéltek után a csendőrségi fogdahelyiségek fűtési 

és világítási költségei fejében télen naponta 36 és világításra 

nyáron 12 fillér az őrs pénztári bizottságának nyugtájára a 

kincstár terhére felszámítandó. 

Ha netalán a fogházakban a többi rabok részére valamely 

egészségi pótlék, volna engedélyezve, ez a csendőrség! 

rabok számára is minden további engedély nélkül felszámítandó. 

Hadtörvényszékileg a csendőrségböl- való elbocsátás kimondása 

mellett elitélt s teljesen vagyontalan csendőr fegyenc 

a honvéd fogházból való kibocsátása alkalmával tiz (10) 

koronáig terjedhető egyszersmindenkorra járó pénzsegélyben 

részesíthető. 

Ezen pénzsegély az illető csendőr fegyencnek a fogházból 

való elbocsátása alkalmával szabályszerűen bélyeges és a 

honvéd fogház által láttamozott nyugtára kifizethető és a 

javadalmazás terhére elszámolható. 

Oly csendőr fegyenc, kinek a fogházból való kibocsátás 

alkalmával 10 korona vagy ennél nagyobb közgazdálkodási 

vagyonrészre, tömeg különjárandóságra stb.-re igénye van, 

ezen pénzsegélyben nem részesíthető. 

4, A fenyítő fogságban levők illetékeinek kezelése, 

a) Általában. 

Hogyha csendőrségi egyének, mint rabok, valamely fogház, 

vagy fegyintézet élelmezésébe lépnek át, ez esetben az 

illetők mindennemű illetékeinek beszüntetése mellett a fogház, 

illetve a fegyintézet számára meghatározott napi tartásdíj 

fizetendő. 

139

140 

46. §. 

b) A ruházatot illetőleg. . , . , u. . 

A honvédkerüleíi fogházak részéről a rabok felruházása 

céliából igényelt ruhanemüek a fogyatékba jött legénységtől 

beszedett hasznavehetetlen, ilyenek nem létében pedig a legolcsóbbra 

becsült cikkek készletéből veendők és átvételi elismervény 

mellett oda küldendők. 

Az esetleg kiszolgáltatott becsíilt cikkek értéke a szárnyak 

gazdászatkezelési utasításában előirt módon a csendőrségi 

javadalmazásból a tömegpénztárnak megtérítendő. 

Az ügyészségi fogda, ker. börtönök és fegyintézetekben 

levő csendörségi elitéltek ruházattal az illető intézetek részéről 

láttatnak el. 

5. A vizsgálati, vagy fenyitő-fogságban megbetegedett 

egyének illetékei. 

Oly csendőrök után, kik bírósági vizsgálat, vagy általában 

kereset alatt lévén, mint ilyenek, vagy mint rabok megbetegedtek 

és elhaltak, csupán az ápolási költségek számit^ 

hatók fel. 

A kik önhibájuk folytán, büntetésre méltó cselekmények 

miatt jutottak ápolásba, azok azon időponttól, midőn ellenök 

az annak idejében való birói vizsgálat alá helyezés elrendeltetik, 

vizsgálat alatt levőknek tekintendők és a rabokhoz 

hasonló módon kezelendők. 

6. A rabélelmezés kezdete. 

Fegyelmi utón való büntetések alkalmával a rabélelmezésbe 

való helyezés, vagy ha ez a kimondott fogság nemével 

össze van kötve, a fogság megkezdésével történik. 

Az(3n egyének, kikre nézve a vizsgálati fogságba helyezés 

kimondatott, azon naptól kezdve helyezendök rabzsoldra, 

mely a bekisérés iránti parancsnak az illető csendőr tartózkodás, 

helyén lévő Örs részéről történt vétele napja után 

következik. ^^ 

46. §, 

Ha az illető külszolgálatban van s nem a parancs vétele 

napján, hanem a következő napokon vonul be az őrsre, ez 

esetben a rabélelmezés a szolgálatból való bevonulás napja után 

következő napon kezdődik. 

Ha az illető előzetes letartóztatásban volt, akkor a rabzsoldra 

való helyezés szintén a parancs vétele napja után 

következő napon veszi kezdetét. 

7. A rabélelmezés vége. 

Fegyelmi fogságnál a rabélelmezés a~ fogdából történt 

elbocsátás napjával végződik. 

A birói vizsgálat alatt lévő legénységnél megkülönböztetendö 

: 

a) yajjon a birói vizsgálat be lett-e szüntetve? 

b) vájjon a fogházban levők azon büntetésre méltó cselekedetben, 

mely a vizsgálat tárgyát képezte, „nem bünös"nek 

mondattak-e ki ? 

c) vájjon ők fogság-, vagy 

űf) börtönbüntetésre itéltettek-e ? 

Az a) és b) alatti esetben a vizsgálati fogság alatt megvont 

rendfokozatszerü zsoldnak a fogság tartama alatt fölmerült 

tartási költségek levonása után fenmaradt többlete 

és a netaláni pótdij az illetőnek kifizeteiid(5. 

A c) alatti esetben rabzsoldon maradnak a reájuk mért 

fogságból való kibocsátás napjáig. 

A d) alatti esetben az Ítélet kihirdetése után következő 

napon rabzsold illetékük beszüntetendő s ha büntetésüket 

honvéd (katonai) fogházban állják ki, az illető fogházak számára 

érvényes szabály határozványai szerint élelmeztetnek. 

8. A rabok részéről táiélvezett illetékek behajtása, 

A rabok részéről túlélvezett illetékek behajtása körül a 

27. §. 7. pontja szerint járandó el. 

14t

142 

'^^ 

46- 47. §. 

p. Visszakerült szökevények illetékei. 

A visszakerült legénységbeli szökevények akár személyesen 

jelentkeztek, akár befogattak, a rabilletéket bemutatásuk 

napjától kezdve kapják. 

10. Polgári életben elkövetett bűncselekmények miatt polgári 

bíróságok által elitélt csendörségi egyének büntetéseinek mikénti 

végrehajtása. 

Ezen eljárást az 1885. évi Rend. Közi. 1. számában közzétett 

^j 1884. számú honv. min. körrendelet szabályozza. 

111. ex 

Ezen körrendeletben foglaltakra való tekintettel ily egyének 

után akár csendörségi, akár honvédségi vagy polgári fogházban 

töltik ki büntetésüket, a fogság tartama alatt a javadalmazás 

terhére semmiféle illeték, vagy költség, (zsold, tömegátalány, 

utazási költség stb.) fel nem számitható, hanem ha 

az ily költségek az illetőktől be nem hajthatók, azok az 

ügyészség rabtartási átalányából megtérítendők. 

V. SZAKASZ. 

Szállítóeszközök és illetékek szolgálati utazásoknál. 

47. §. 

Szállítóeszközök és illetékek az egyenként utazó csendörlegénység 

részére. 

;. Szállítóeszközök és utazási pótdíj a zászlósok, számvivötiszthelyetíesek 

és hadapródok részére, 

A zászlósoknak és hadapródoknak egyenkint való utazásuk 

(áthelyezési és ügyködési utazások) alkalmával ugyanoly 

szalhtóeszközök járnak, mint egy hadnagynak és ha a 

zászlósok és hadapródok szakaszparancsnokság átvételére 

vagy orsszemlére va^ más szolgálati ügyek elintézése céljából 

számvivo-tiszthelyetíesek pedig szolgálatilag utaznak, 

nap. 3 koronából álló utazási pótdíjra is van igényük. 

47. §. 

Ha azonban a zászlósok és hadapródok állomáshelyükön 

Icivül fekvő szakaszparancsnokságok teendőinek végzésével 

ideiglenesen bízatnak meg, akkor a szakasz székhelyén is a 

fenti utazási pótdíjra van igényük. 

Ideiglenes vezénylések alkalmával a 22. §. 4. pont utolsó 

bekezdésében foglaltak mérvadók. 

Ugy a zászlósok, mint a hadapródok szabványos málhasulya 

áthelyezéskor nőtleneknél 200, nősöknél 1000, ügyködési 

utazásoknál pedig a kézipodgyász 50 kilogrammból áll. 

2. Szállítóeszközök a többi legénység részére. 

a) Vasúton és gőzhajón szállításra való igény: 

Áthelyezési és egyéb szolgálati utazások alkalmával altiszr 

íek és csendőrök által ott, a hol vasúti vagy gőzhajó összeköttetés 

áll fen, ezen közlekedési eszköz használandó. Vasúton 

való utazás alkalmával a III. kocsiosztály, gőzhajón való utazás 

alkalmával pedig a III. o. hely (a dunagőzhajózási társaság 

gőzhajóin a fedélzeti hely) használandó. A belügyi tárca terhére 

vasúton teendő utazások alkalmával a legénység részéről 

oly vasutakon, melyekre nézve a menetdíj átalányozva van, 

menetdíj nem -fizetendő, tehát ilyen a javadalmazás terfiére 

fel sem számitható. 

Áthelyezések vagy tartós vezénylések fel- vagy leszererelések 

alkalmával a nőtlen legénység vasúton vagy gőzhajón 

50 kilogramm kézipodgyászt a kincstár terhére magával vihet. 

Ezen kézipodgyásznak a vasúthoz vagy gőzhajóhoz, 

valamint onnan való szállításért 10 kilogrammonként 30 fillér 

számitható fel a kincstár terhére. 

b) Előfogatra való igény. 

Ott, a hol vasúti vagy gőzhajói összeköttetés nincsen a legénységnek 

a rendes előfogatra a következő esetekben van igénye: 

1. betegeknek valamely gyógyintézetbe való szállítása 

alkalmával; 

2. sürgős szolgálati Izzásoknál; f ^^ 

43

144 

47. §. 

3 öszpontositások, a csendőrbiróságnál való kihallgatás és 

ideiglenes vezénylések alkahnával a mikor sürgősség esete nem 

forog fenn ugyan, de az össztávolság 15 kilóméternél nagyobb; 

4. a csendőrnek valamely távolabb eső helyen való fellépése," 

va^y ha valamely Örsnek gyors megerősítése elodázhatlanul 

szükséges, vagy ha a körülmények egy törvénysértő 

gyors üldözését teszik szükségessé; ez utóbbi esetben azonban 

előfogat akkoj- is használható, ha vasúti vagy gőzhajóközlekedés 

létezik, de elöfogattal a cél gyorsabban elérhető; 

5. a letartóztatott és a legközelebbi illetékes hatóságnak 

átadandó törvényt áthágó igazolt menctképtelensége esetében;. 

6. járásőrmestereknek, vagy a járásparancsnokság vezetésével 

megbizott altiszteknek őrsszemlére való utazásuk alkalmával, 

vagy ha vizsgálatok céljából a szakaszállomásról, vagy 

szemle alkalmával valamely őrsről e célra kiküldetnek s végre 

ha a vizsgálatok oly helyeken eszközíendők, melyek a megszemlélendő 

ors körletében feküsznek és a visszautazás ezen 

Örsre történik; mindezen esetekben azonban csak akkor, ha 

a távolság 7'5 kilométert meghalad; 

7. polgári biróságokhoz tanuképen történt megidéztetés 

esetén ha a bíróság székhelye a megidézettek. álíomáshelyétőL 

Th kilométernél távolabbra van; 

8. leszerelés végett a szárny székhelyére való utazáskor 

azon esetben, ha vasút vagy gőzhajó nem áll rendelkezésre. 

A 2., 3. és 4. alatti esetekben a kerületi parancsnokságtól s 

illetőleg a szárnyparancsnokságtól nyert jóváhagyó, vagy engedélyező 

rendeletek, az 1. alatti esetben, ha az illető csendőr a kincstár 

költségén utazik (45. §. 4. pont), valamint az 5. alatti esetben is. 

az orvosi bizonyítványok, a 6. alatti esetekben az illető rendeletek, 

8. alatti esetben pedig a szárnyparancsnokság behívó parancsa 

mindenkor eredetben, az utazási számadáshoz csatolandók. 

Nyomozások, vagy a szárny területén belül való ideiglenes 

vezénylések alkalmából felmerülő költségek engedélyezésea 

szarnyparancsnokság hatáskörébe tartozik. 

^7. §. 

A nyomozás költségeit feltüntető utazási számadáshoz a 

nyomozás foganatosítására vonatkozó őrsparancsnoki jelentés 

melléklendő, melynek hátlapjára a szárnyparancsnokság engedélyező 

záradéka rávezetendő. 

A szárny területén belüii ideiglenes vezénylések költségeire 

vonatkozó utazási számadás első lapján a vezénylés 

szükségessége a szárnyparancsnokság által igazolandó. 

c) Az illeték mérve. 

L Egyenkint utazók részére. 

Az egyenkint utazó járás- és törzsőrmesterek, valamint 

az őrmesterek, őrsvezetők és csendörök, újoncok és próbacsendőrök 

részére oly utvonalakon, hol vasúti vagy gőzhajóközlekedés 

nincsen, egy kétlovas elofogat illetékes. 

2. Több csendőr együttutazásakor. 

Oly esetekben, midőn valamely őrs megerősítése, vagy 

bizonyos helyen való összpontosítása céljából ugyanazon községből 

egy és ugyanazon időben több csendőrnek kell elindulni 

és sürgős esetekben — vasút vagy gőzhajóközlekedés hiányában 

— előfogatot kell igénybe venni, minden öt ember után 

egy kétlovas előfogat jár. 

3. Nős csendőröket illető szállitóeszközök. 

A nős legénység családját (nejét és törvényes vagy 

törvényesített gyermekét) a férj (atya) áthelyezése vagy tartós 

vezénylése esetében a csendőrségi javadalmazás terhére a 

rendszeresiíett szállítási eszközök illetik meg. 

Vasúton vagy gőzhajón történő utazásoknál ezeket azon 

hely illeti meg, melyre a családfőnek igénye van. 

A családfő után járó vasúti menetdíjra vonatkozólag a 

2. a) pont határozványai érvényesek. 

Elöfogat használatánál, mely csakôtt van megengedve, 

hol vasúti vagy gözhajóközlekedés nincsen, tovaszállitásuk 

céljából minden négy személyt egy kétlovas előfogat illet meg. 

Négy éven aluli gyermekért sem vasúton sem gőzhajón 

'"eiík-szabályzat. « '" 

145

146 

47. §. 

menetdíj nem fizetendő, négy éven felüli gyermekért azonban 

eay egész katonai menetjegy után járó viteldíj jár. 

p'odgyász, 500 kilogramm erejéig, teherszállítmányként a 

csendórségi javadalmazás terhére vihetó. 

' Ezen málhának a vasúthoz vagy gőzhajóhoz, valamint 

onnan való szállításáért métermázsánként a 21. §. 7. pont 

3. bekezdésében megállapított fuvardíj számitható fel. 

Próbaszolgálaí, vagy szolgálati gyakorlat teljesítése céljából 

szabadságolt legénységnek a szabályszerű utazási költségek 

megtérítésére igénye van. (44. §. 4. pontja.) 

Elöfogaton való utazásnál a szabványos málha továbbítására 

a személyszállításra előirt elöfogaton felül egy két lovas 

elöfogat vehető a kincstár terhére igénybe. 

Amidőn az utazás az állomáshelytől elöfogaton oly helységig 

tétetik meg, honnan az utazás vasúton folytatandó, a 

vasúti állomás pedig a vasúti állomással egy nevet viselő 

helységnek a megérkezés ellenkező oldalán van, tehát a 

helység érintése nélkül el nem érhető, a 21. §. 7. pont 3. 

bekezdésében megállapított fuvardíj számitható a kincstár 

terhére fel, ellenkező esetben pedig, t. i. ha a vasúti állomás 

a helység érintése előtt elérhető, az elöfogat a vasúti állomásig 

használandó s igy nagy podgyász fuvardíj nem számitható fel. 

4. Vasút vagy gőzhajó használata törvénysértők üldözésekor. 

Oly esetekben; midőn szolgálatban levő csendörök azon 

helyzetbe jutnak,-hogy valamely hivatalos eljárás miatta 

vasutat vagy gőzhajót kell igénybe venniök és az utazás 

sürgőssége miatt menetlevél kiállítható nem volt örjárati 

lapjuk alapján utazhatnak, az ebből eredő gőzliajóí és esetleg 

fizetett vasúti költséget pedig felszámíthatják 

Ezen pénzösszeg fels^ámjtása az őrsparancsnok által az 

orjárati lappal igazolandó 

feljegtendíf "''''' " ''"''''''^ ''*^' '' orjárati lapon 

47. §. 

A járőrök mindennemű fogolyklséreteknél és elővezetéseknél, 

valamint az önbuzgalomból letartóztatott egyéneknek 

az illetékes hatóságok elé való bekisérésénél, úgyszintén 

visszatérési utjokban is ~ ott, a hol az lehetséges — és az 

induló vonatra vagy hajiéra való várakozás nagyobb idővesztességet 

nem okoz — a vasutat vagy gőzhajót használhatják, 

mely esetben a polgári állású fogoly után a polgári 

díjszabás szerinti menetdíj, katonai 'állománybelí foglyok után 

pedig a katonai díjszabás szerinti menetdíj fizetendő és 

elszámolandó. 

5. A gyors- és tehervonatok használata. 

Államvasutakon s a magyar államvasutak kezelése alatt 

álló vonalokon, valamint némely magán válialatu vasutakon is 

meg van engedve a legénységnek a gyors- és tehervonatokat 

is — esetleg menetdíj fizetése nélkül (2. a) pont) — igénybe 

venni; de ez csakis különösen sürgős szolgálati utazások 

alkalmával történhetik és a tehervonatokon az ily utazások a 

vonatvezető kocsiján eszközlendők. 

6. Bérkocsira való igény. 

A bérkocsidij a vasúti, vagy gözhajóállomáshoz és onnan 

vissza a legénység közül csakis a zászlóst, számvivő- tiszthelyettest 

és az őrsszemlére, vagy egyéb más szolgálati ügyben 

utazó hadapródot illeti meg ugyanazon szabályok szerint, 

a melyek a tisztek áthelyezési és ügyködési utazásaira vonatkoznak. 

7. A utazási költségekre való igény. 

Az utazási (gőzhajói, elöfogati és esetleg vasúti) költségek 

megtérítése a következő esetekben igényelhető: 

a) a szolgálati érdekből szükségessé vált áthelyezésekés 

vezénylések alkalmával; ' • / , , 

b) mini vádlott vagy mint tanú történt bcidézésQk alkalmával 

; 

147 

Ti" - 

I l^

148 

47. 

c) a kerületi-, szárny- 

vagy szakasz kihallgatásra való 

beidézés alkalmával; „ , A i 

d) fegyelmi fenyités kiállása alkalmával; 

. vizsgálati fogságba valí kisérések alkalmával, ugy a 

fogoly csendőr, mint a kisérök részére; 

/) a hadtörvényszéki vizngáiat alatt álló, de szabadlábon 

hagyott vádlottnak kihallgatásra vagy az Ítélet kihirdetéséhez 

való berendelése alkalmával; 

g) kórházba, gyógyfürdőbe és elmegyógyintézetbe vagy 

onnan vissza való utazás alkalmával (ha a gyógyköltségek a 

kincstár által fedeztetnek, 45. §. 4. és 13. pont); 

/?) felülvizsgálat vagy szolgálatból folyó Jiiás célból orvosi 

vizsgálat megejtéséhez való utazás alkalmával; 

i) felülvizsgálathoz, vagy leszereléshez (eligazításhoz) való 

utazás alkalmával; 

A') nyugdíjazottaknak az ujabbi felülvizsgálathoz és vissza 

való utazások alkalmával; 

/) valamely őrsnek megerősítése alkalmával (2. b) pont, 

3. és 4. alpont); 

m) elméleti kiképzés végetti bevonulások alkalmával; 

n) a szabályokban előirt csendőrség! vizsgák letételéhez 

való utazások alkalmával; 

o) a csendőrség által letartóztatott egyéneknek az illetékes 

hatósághoz való kisérése vagy elővezetése alkalmával; 

p) a közbiztonsági szolgálat érdekében teljesítendő nyomozások 

alkalmával; 

r) járásparancsnok által örsszemle vagy kivizsgálások céljából 

teendő utazások alkalmával; 

s) becsülctsértési ügyekben teendő utazások alkalmából 

(1. örsgazdászat kez. ut. 16. §. 3. pontját); 

0 családtagoknak valamely kórházba és onnan vissza a 

családfő állomására való szállítása alkalmával és 

ü) Géllövészethez a 74. §. 3. és 4. pontja értelmében. 

47. §. 

Járásőrmesterek az általuk saját kerékpáron teljesített 

mindazon utazásak után, a melyeket a szabályok értelmében 

nem kötelesek gyalog vagy lóháton teljesíteni, a távolságnak 

megfelelő szabályszerű elöfogati, vasúti vagy gőzhajói dijat 

^ minden igazolás nélkül ~~ a kincstár terhére felszámíthatják; 

és pedig a vasúti dijat még az esetben is, ha az illető 

vasútvonal azon vasutak közzé tartozna, melynél a legénységi 

vasúti viteldíj átalányozva van; az utazásnak ily módon 

történt teljesítését azonban az utazási okmányon igazolni 

tartoznak. 

.8. Esetek, a melyekben utazási költség a kincstár terhére 

nem számitható fel. 

1. Utazások, melyek parancs folytán teljesítettek ugyan, 

de az illetőnek kérelmére rendeltettek el; például: orvosfőnöki 

vizsgálathoz való utazás, mely a polgári államszolgálatra való 

kinevezéshez szükséges igényjogosultsági igazolvány elnyerése 

végett tétetik; 

2. utazások, melyek valamely gyermeknek nevelő-intézetbe 

való elhelyezés céljából, úgyszintén e gyermeknek e célból 

való orvosi megvizsgálása végett tétetnek; 

3. utazások, melyek valamely polgári államszolgálathoz 

szükséges vizsgának letétele végett tétetnek; 

4. a családfőnek vezénylése, helyettesítés vagy elbocsátás 

•(eligazítás) alkalmával tett utazáskor magával vitt családtagok 

utazása; 

5. fogyatékba jutó végleges állományú nőtlen legénység 

utazása a választott tartózkodási helyre és 

6. a saját kérelmére valamely polgári államszolgálatból 

a tényleges csendörségi szolgálatba lépő egyénnek a bemutatási 

állomásig való utazása. 

149 

i

150 ''-'''• §• 

48. §. 

Felitartási pótlék. 

/. Igény. 

Oly őrsöknél, a hol a nőtlenek állománya - az Örslegénységnek 

teljes illetmény élvezete mellett kórházban. 

vagy más gyógyintézetben történő ápoltatása, ugyszmtén 

fegyelmi fenyítés végrehajtása folytán előálló hiány kivételével — 

bármily más okból három főre vagy még azon alól leszáll, 

mindaddig mig ezen állomány legalább négy főre ki nem. 

egészíttetik, az őrs közgazdálkodása részére napi 1 koronából 

álló fentartási pótlék jár. 

Három fővel rendszeresített őrsök mindaddig mig állományuk 

fel nem emeltetik/ a fentartási pótlékban szintén részesitendök. 

2. Kifizetési módozatoíi. 

A fentartási pótlék havonta utólagosan vagy az Örs. 

nőtlen legénységi létszámának négy főre történt kiegészítése 

után következő zsoldfizetés alkalmával az őrs pénztári bizottsága 

bélyegtelen nyugtájára a szárnyparancsnokság által kifizettetik. 

A nyugtán azon körülmény, hogy az őrs létszáma mennyi 

ideig állott csak három vagy annál kevesebb nőtlen csendőrből, 

a szakaszparancsnok által igazolandó. 

A három fővel rendszeresített őrsök nyugtáinak záradékolása 

nem szükséges. 

Az őrsön levő nős és saját háztartással bíró csendőr a 

fentartási pótlékból való részesedésre nem tarthat igényt. 

48a. §. 

Fözönö bérpótlék.* 

Mindazon őrsök, melyek rendes közgazdálkodást vezetnek, 

— az állományra való tekintet nélkül ~~ havi 12 korona 

í_özönö bérpótlékban részesülnek. 

a kmt^ílT ^.^Tilf"'^ vonatkotó határozványok akkor lépnek érvénybe, amikor 

a költségfedezetről állam, költségvetés utján gondoskodás történt. ' 

48a—49. §. 

Ezen bérpótlék havonta utólagosan fizetendő ki 

A főzönő bérpótlék az őrs havi oszthatlan 'átalányát 

képezvén, a hó egyes napjaira nem számitható fel. 

Közgazdálkodást vezető különítményeknek főzőnő bérpótlékban 

való részesítése iránt mindenkor a kerületi parancsnokság 

által esetröl-esetre a belügyminisztériumhoz előterjesztés 

teendő. 

A főzőnő bérpótlék a nőtlen legénység kozgazdálkodásának 

segélyezésére lévén rendszeresítve, ebből a nős legénység 

nem részesíthető. 

49. §. 

U t i p é n z. 

L Igény. 

Erkölcsi fogyatkozás és önhibáján kivüli testi alkalmatlanság 

vagy szellemi képesség hiánya miatt próbaszolgálatból 

elbocsátott legénységnek az illetékes szárnyállomástól 

előbbi jelentkezési helyéig kilométerenként két fillérből álló 

utipenzre van igénye. (Csendorjelöltekre nézve l. 27. §. 5. p.) 

Az utipénz a szárnygazdászatkezelési utasításban előirt 

módon számítandó fel. 

Az utipénz kilométerenkénti kiszámítására a kiindulási és 

végpont közt fekvő távolság meghatározására nézve a katonai 

menettérképek, oly vonalokon pedig, hol vasutak használtathatnak, 

a vasúti kílómétermutaíók, mérvadók. 

Vagyontalan csendörfegyencek pénzsegélyét lásd 46. §. 

3, pontjában. 

2. Utipénz nem illetékes. 

A testületből más, mint a fentebbi pontban előadott, 

okoknál fogva önhibájukon'kívül fogyatékba jutó, nemkülönben 

a testületből önként kilépő legénységnek utipénz nem jar. 

151 

i a^ 

.m

HARMADIK FEJEZET. 

Szolgálati lovak beszerzése, elhelyezése és a iótáp. 

50. §. 

Szolgálati lovak beszerzése. 

A csendőrség részére szükséges pótlovak a csendörségi 

p()tl()vaz()-bizottság által a Rend. Közi. 1891. évi 44. számában 

3827. eln. sz. alatt közzétett utasításban kOrlilirt módon 

szcrzendök be. 

A pótlovak átlagos beszerzési árát idóközönkint a belügymlnister 

állapítja meg, a beszerzési árak pedig szabályszerű 

nyugták alapján a javadalmazás terhére szániolandók el. 

A beszerzett pótltjvak a pótlókeretnél idomíttatnak s az 

egyes kerületi parancsnokságuknál eKiforduló lófogyaték a 

belügyminisztérium utalványa alapján a pótlókerej. kiiílomitott 

lóálhmiányából póttíltatik. 

A pótiókeret számára kiadott s a Kend. Közi. 1891. évi 

44. számában kíizzétett szervezeti határozványok 3. §-ában 

niughatárfízott lóállomány csak a belügyminister engedélye 

alapján haladható meg, de e mellett a emiitett lóállománynak 

is mindig teljesnek kell lennie. 

Szolgálati lovak elhelyezése. 

Legénységi szolgálati lovak bérlel utján biztosított, vagy 

kincstári istállókban helyezendók el. 

Az istállók a csendórségi laktanyákkal lehetőleg egy telken 

legyenek. 

Ax egyes — tíibh lónál válaszrudak által egymástól elkülí.nitett 

- lóálláHoknak 1-5K méter szélességgel és 2-83 

51 52. ^. 

méter htísszusággal kell bírni; kctt/is, azaz kétoldalú 

loaiirisoknál 

2"52 méternyi átjáró folyosó szükséges. 

A ióállás padlója keményre égetett téglából, v^ Így pedig 

jól fentartott agyagburkolattal ellátva legyen. 

Az istálló berendezése a következőkből áll, úgymint: egy 

vagy két ló számára: 

egy itatóveder, 

egy alí^mfavllla, 

egy istállósepró, 

egy abrakkosár és 

egy istálh)lámpa; 

három vagy négy ló számára, az istállólámpát kivéve, a 

többi tárgy kettőzve; 

í")t vagy hat ló számára két lámpa és minden tárgy 

Mrom.szorozva kell. 

Továbbá még egy lapát, zabosláda, zabos rosta, zabniérő, 

egy a nyeregszerszám és egy a Iótáp megórzésére szolgáló 

helyiség, egy vagy két nyeregbak, kantárfogas és egy tisztító 

nyeregbak minden istállónál legyen. 

Ha ugyanazon istállóban több ló van elhelyezve, benne 

a lóápoló részérc egy fékpad, egy szalmazsák egy szalmavánkos 

és egy téli pt)krócbó| álló alvóhely tartandó fenn. 

52. §. 

Lótáp. 

A kincstári szolgálati lovak táplálására napi íápadagok 

járnak. 

A h»tápadagot rendszerint zab és széna, kivételes esetekben 

pedig szalmaszecska is képezi. 

A lótáphoz számítandó az alomszalma is. 

A táprészek nevezetesen: 

a) egy adag zab: • • î 

4200 grammból (egy hektoliter zabivik súlyban legalább 41 

l

154 

52-53. §. 

b) egy adag széna: 

3400 grammból (szalmaszecska 850 grammból) es 

c) egy adag alomszaima október 1-töl március végéig; 

2800 grammból, április 1-töl szeptember végéig pedig 2000 

grammból áll. 

Szükség esetében a lótápadag rendszerint megszabott 

részeit meg- lehet arányosan változtatni, mire nézve azonban 

esetről-esetre határozott utasítások adatnak ki a m. kir.. 

belugyminister részéről. 

A lótápra való igény az illető kincstári szolgálati lónak 

a csendőrség lóállományába történt felvétele napjával kezdődik 

és végződik azon nappal, amelyen a ló elhullott,, 

kiirtatott, eladatott, elveszett vagy elfutamodott. 

53. §. 

Táppótlék, 

. Az újonnan növedékbe jött gyengébb pótlovak részére,, 

legfeljebb négy heti időtartamra, naponként 840 gramm zab,, 

vagy 1100 gramm széna táppótlék gyanánt állatorvosi vélemény 

alapján a m. kir. III. számú csendőrkerületi parancsnokság 

által engedélyezhető, erről azonban az állatorvosi vélemény 

felterjesztése mellett, a belügyministernek jelentés teendő. 

Betegség folytán lesoványodott, elgyengült szolgálati- és 

pótlovak részére állatorvosi vélemény alapján négy hét tartamára 

— szükség esetén továbbra is— belügyministeri engedély alapján 

az előbbi bekezdésben meghatározott lótáppótlék adagol4iató. 

Az .anyakancák vészére, a csikók szoptatása idejére, az 

elléstől számított három hónapig 1680 gramm zab, 2250 

gramm széna és 170O gramm alomszalmából álló táppótlck, 

a csikók részére peJik az elléstől számított 43-ik naptól kezdve 

2800 gramm szénából álló tápilleték jár. 

A csikó az diéstöl számított három hónap muIva a 

Kincstár javára elárverezendő. 

NEGYEDIK FEJEZET. 

Tiszti irodák, raktárak, kőnyomdák, fogdák és azok berendezése, 

továbbá az irodai és egyéb átalányok, 

54. §. 

Tiszti irodák, raktárak, könyomdák, fogdák és azok berendezése. 

A csendőr tiszti irodák, raktárak, kőnyomda helyiségek 

és fogdák a kincstár által szerződésileg biztositandók. 

Ezen helyiségek száma és berendezése a túloldali táblázatban 

van feltüntetve. 

A szárnyparancsnoksági foghelyiségek berendezéséhez 

négy fő részére fékpad, négy szalmazsák, négy téli pokróc, 

két víztartó, két ivóedény, két lámpa, két kis asztal és két 

szobaürszék tartozik. 

A kikülönített szakasz gödöllői tiszti különítmény és tanosztály 

parancsnokságok foghelyíségeinek berendezése a fenti 

kiszabat feléből áll. 

A pótszárnyparancsnok által kiszabott fegyelmi fenyítések 

a tanosztály foghelyiségében hajtandók végre. 

Mindezen berendezések a kincstár terhére szereztetnek 

be. , ,. 

A szárny székhelyén levő szakaszparancsnoksagot kulon 

íogda nem illeti meg. u i^ Í 

Az említett szakaszparancsnokság által kiszabott fogság 

íenyitések a szárny fogdában, a pótlókeret parancsnokság által 

kiszabott fogságfenyítések pedig a budapesti szarnyparancsnokság 

fogdájában hajtandók végre.

156 

Nevezetesen 

Csendör-ker. parancsnok 

Cscndöfker. "parancsnokhelyettesésainísodlörzs- 

1 i 

(iszt részéit külön-külön 

Segédtiszt 

Hadbíró (a honvédker. 

bíróságnál) 

Felszerelési anyagraktár* 

Számvivüség 

Pótszárny parancsnokság 

Szárnyparancsnok 

Szakasz-, kiílíínitményparancsnok. 

a pöllókeret 

parancsnoka 

Tanosztály parancsnok 

Iskolák 

Helyiségek 

íh 

54. §. 

Fiiti'-a ös 

inlndoritáll 

A pcUókcittrc nézve lásd a. &1. §. utolsó bekezdését. 

irodabútorok kemény fából 

^1 

15 

.114 

112 

11 

2 1 

A szükséghez képest esetről- 

^S 

o 

B 

o'S 

D-S 

•41 N 

C ; O 

1 1 

1 1 

3 3 

2 2 

3 3 

— — 

4 4 

2 2 

3 3 

^ 

1 1 

I 1 

EgyéjD irodaberendezési tárgyak 

Isi 

"SIS 

- L. (A 

•o •v 

-^ NiO 

ra c (w 

^ CB S 

.^^ cl 

Sí CO UJ-S 

2 

2 

2 

2 

4 

2 

2 

2 

2 

2 

"o 

•o 

l> 

'a. 

D. 

1 

1 

3 

2 

4 

2 

3 

1 

1 

1 

1 

1 T3 

C 

01 

1 N 

•^ 

1 

H 

• 4 

1 

- 4 

1 

1 

1 

=3 

4 

4 

6 

e 

4 

4 

4 

m 

 

'75 

t/l 

a felszerelési anyagraktár, a 

pótszárny-, szárny-, és aza- ^ 

kaszparancsnoksáKok részére 

CKV kézi liorgonvsajió asztal -^ 

lal a kerületi párancsnoksáR 

egy teljesen felszerelt könyomdasfljt-ival 

iiitandó el. ' 

-tfl 

(U 

1íí 

in. 

CA N 

« !J W 

.- C ni 

aj •* o 

g « N 

rt jg > 

In

158 

55. §. 

55. §. 

Irodai, írószer és irodavilágítást átalányok. 

/. Az átalányok mérve. 

Az iroda, Írószer és irodavilágitásí átalányok mérve a 

líöveíkező: 

Nevezetesen 

A segédtiszti iroda számára: 

300 föíg terjedő állomány után 

Minden további 50 fö után, vagy 5Ö főt meg nem 

haladó állomány többlet után 

Kőnyomdai költségekre: 

50 őrsből álló parancsnokságnál 

Minden további őrs és líülönltmény után 

Minden egyes szárnyparancsnokság után . 

A bírósági iroda számára 

A számvivöség számára : 

300 főig terjedő állomány után 

Minden további 50 fő után, vagy 50 főt meg nem 

haladó állomány többlet ulán 

A felszerelési anyagraktár részére 

A pótszárnyparancsiiokság részére 

A szárnyparancsnokság számára: 

100 főig terjedő állománynyal biró szárnyparancsnokságnál 

200 főig terjedő állománynyal bíró szárnyparancsnokságnál 

300 íöig terjedő állománynyal biró szárnyparancsnokságnál 

' 

Ezenkívül minden alárendeltórséskülönitményután 

A pótlókeret, a gödöllői kiilönitmény és a szakaszparancsnokság 

illetéke a létszámra való tekintet 

nélkül 

Az oktató tiszt részére 

Oktatási 

célokra 

mmden altiszti tanonc után 

minden próbacsendőr után 

\ egyszer s 

mindenkorral 

A Járásparancsnokság számára: 

Minden alája rendelt Örs és különítmény után (kivéve 

a helyi őrsöt) - 

Az örsirodák számúra: 

A szárny és szakasz székhelyén levö örsfik mán 

AkQlörsök és külőnitménvElí lenyek után .,t.-in ^^" "*^" 

kor. 

13 

10 

15 

28 

18 

30 

Alap Pót 

havi illeték 

fill. 

60 

60 

60 

60 

60 

20 

kor. fill, 

•Ah: 

40 

18 

40 

40 

w^ 

J. 

li. 

40 

55. §. 

2. Rendeltetés. 

Ezen táblázatban felsorolt átalányokból fedezendöka) 

A segédtiszt által; 

1. A törzstiszti és a segédtiszti irodák számára szükséges 

irópapir, mindenféle író- és irodaszer, továbbá az irodavezetés 

és pénztár kezeléshez, valamint az állományvezetés 

és kezeléshez szükséges összes nyomtatványok,'posta-könyvek, 

előjegyzések, pénztári naplók, iktatók, tárgymutatók és egyéb 

előjegyzési füzetek költségei. Az utánköttetendó könyvek beköttetési 

költségei szintén ezen átalányból fedezendök. 

2. A pecsétviasz, pecsétostya, spárga, zsinór, varróselyem 

és kéregpapír szükséglet, továbbá a törzsirodák összes 

hivatalos kiadványainak továbbitásához. szükséges csomagoló 

kellékek költségei. 

3. Az irodai asztalok és a könyomdahelyiség világításához 

szükséges kőolaj, a lámpaüvegck, golyók és belek, valamint 

az utánpótlandó lámpaalkatrészek beszerzési költségei. 

4. Az irodai és kőnyomdai helyiségek tisztogatása, az 

ehhez szükséges törlő rongyok beszerzése, továbbá a törölközők 

mosatása, a nyeles- és kézi kefeseprők, valamint a 

szemétlapátok utánpótlásának költségei. ^ 

5. Az előadók és az oktatótiszt részéről a kösajtón előállítandó 

parancsok, előjegyzési füzetek, iktatók, tárgymutatók, 

fogalmazványi ivek, átirati és egyéb nyomtatványokhoz szükséges 

kőnyomdai, valamint az írógéphez szükséges kellékekés 

szerek költségei (a papír hozzáadása nélkül). 

b) A felszerelési anyagraktár főnöke állal: 

Az irópapir, írószerek, nyomtatványok, továbbá az írógéphez 

és kézisajtóhoz szükséges kellékek. 

c) A hadbíró és a számvivöség által: 

1, Az irópapir, valamint mindenféle író- és irodaszer szükséglet, 

továbbá az irodavezetéshez szükséges összes nyomtatványoknak 

és előjegyzési füzetek, naplók, iktatók, tárgymutatók 

és az utánköttetendő könyvek beköttetésének költségei. 

159

160 

55. §. 

2 A varró-selyem és kéregpapír szükséglet, az írógéphez 

szükséges kellékek, továbbá a kíadványozás tárgyát 

képező és kőnyomdaílag előállítandó parancsokhoz, valamint 

a szintén könyomdán elöállitandó előjegyzések, iktatók, 

tárgymutatók, fogalmazványi ivek, átirati és egyéb nyomtatványokhoz 

szükséges papírnak a beszerzési költségei. 

3. Az irodai asztalok világítása és a lámpaüvegek, golyók 

és belek utánpótlásának költségei. 

4. Az irodai helyiségek tisztogatása és az ahhoz szükséges 

törlörong}'ok beszerzése, továbbá a törülközők mosatása, 

a nyeles és kézi kefeseprök, valamint a szemétlapátok utánpótlásának 

költsége. A hadbíró ezenfelül a büniajstromot is 

az irodaátalányból szerzi be és a kiadványok továbbításához, 

szükséges csomagolási kellékek költségeit is ebből fedezi. 

d) A szárny-, póiszárny-, szakasz-, pótlókeret- és a 

gödöllői különítmény parancsnokságok által. 

1. Az irodavezetéshez, valamint a pénztárkezeléshez szükséges 

összes nyomtatványok és előjegyzési füzetek, a pénztári 

naplóknak, iktatóknak, tárgymutatóknak beszerzési költségei, 

úgyszintén az után köttetendő könyvek beköttetési költségei. 

2. A pecsétviasz, pecsétostya, spárga, zsinór, varróselyem és 

kéregpapír szükséglet, valamint a hivatalos kiadmányoknak továbbításához 

szükséges összes csomagoló szerek beszerzési költsége. 

3. Az irodai helyiségek világítása és a lámpaüvegek, 

golyók és belek utánpótlásának költsége. 

4. Az irodai helyiségek tisztogatása, az ehhez szükséges 

torlörongyok beszerzése, továbbá a törülközők mosatása, a 

nyeles és kézi kefeseprök, valamint a szemétlapátok utánpótlásának 

költsége. 

5. A kézisajtón elöállitandó parancsok és nyomtatványokhoz 

szükséges kellékek és szerek költségei 

6 A szárnyparancsnokságok által postán vagy vasúton 

továbbítandó tömegbeli cikkek elcsomagolásához szükséges 

magoló pap.r, zsineg és pecsétviaszk beszerzési költségei- 

e) Az oktató tiszt által: 

55. §. 

1. A saját irodai átalányából, az altiszti tanoncok, esetlep 

a próbacsendórök irószerátalányából és a gazdasági átalányból 

a tanosztály irópapír és mindenféle iró- és irodaszerek szükséglete, 

továbbá a tanosztály parancsnokság vezetéséhez 

szükséges összes nyomtatványok és előjegyzések, Uf^szintén 

a tanoncok számára megkívántató irkák, a tanosztál/parancsnokság 

részére szükséges iktató, tárgymutató és előjegyzési 

füzetek, valamint az utánköttctendö könyvek bekötíetésének 

költségei. 

2. A pecsétviasz, pecsétostya, spárga, zsinór, varróselyem 

és kéregpapír szükséglet, nemkülönben a tanosztály parancsnokság 

hivatalos kiadmányaínak továbbításához szükséges" 

összes csomagoló kellékek beszerzésének költsége. 

3. A tanterem és az asztalok világítása és a lámpaüvegek, 

golyók és belek utánpótlásának költsége. 

f) A járás- illetve örsparancsnok által: 

1. Az Örs vezetéséhez megkívántató irópapír, iró- és 

irodai szerek költsége. 

2. A pecsétviasz, pecsétostya, spárga, zsinór, varró cérna és 

kéregpapír szükséglet, valamint a hivatalos kiadmányok továbbításához 

szükséges csomagoló szerek beszerzésének költsége. 

3.> Oly előjegyzések és nyomtatványok beszerzési költsége, 

melyek nem a gazdasági átalányból szerzendök be. 

3. Kiszolgáltatási módozatok. 

Ezen átalányok a jogosultak részére havonkint eíőre 

í^íszolgáltatandók és a kincstár irányában — az oktatótiszt 

irodai- és irószerátalányának kivételével — további elszámolás 

a'á nem esnek s a kincstár részére akkor sem terítendők 

vissza, ha a felvevő a hó folyamán fogyatékba jut. Ezek feltétele 

azonban a felvevőt kötelezi azon szolgálati Szükségletek 

beszerzésére, melyekre rendeltetve vannak. E címen a kincstár 

• 

irányában további igény nem támasztható. 

'letei. 

•szabái yzat, 

161 

3 

h ^{ 

iiiJ 

ií

162 

55. §. 

A szárny (pótszárny), szakasz, különítmény és pótlókeret 

parancsnoka és az előadók irodai átalánya a fizetési jegyzék 

alapján veendő fel, - a járás- és őrsparancsnokok irodaátalánya 

pedig a zsoldjegyzékkel adandó ki. 

A tanosztályba berendelt altiszti tanoncok írószer átalánya 

a bevonult összes hallgatók után a tanfolyam kezdetén 

előlegesen jár. 

A próbacsendőrök irószerátalánya egyszerre előlegesen 

folyósítandó. 

E két utóbbi átalány nyugta alapján számítandó fel. 

Az oktató tiszt irodai átalánya, továbbá az altiszti tanoncok 

és a próbacsendurök után kiszolgáltatott irószerátalány a 

gazdasági átalány számlakönyvbe bevételezve, ez utóbbi átalánynyal 

együtt számadásszerüleg kezelendő. 

Ha a próbacsendőrök a szárnyaknál képeztetnek ki, ezek 

irószerátalánya kezükre fizetendő. 

A segédtiszt, a hadbíró, a számvivőség vezetője, a szárny-, 

(pótszárny), szakasz-, pótlókeret-, különítmény- és a járásilletve 

őrsparancsnokok az irodai átalányról nem vezetnek 

jegyzéket, kötelesek azonban abból irodáikat az előirt szükséglettel 

ellátni. 

Megbetegedésük, vagy időleges távollétük esetében az 

irodát az akadálytalan tovább vezetéshez szükséges kellékekke! 

és írószerekkel a helyettesnek átadni tartoznak. 

A helyettes az át\'ételtöl kezdődőleg esedékes átalányt 

felveszi és abból az iroda folyó szükségletét fedezi, de az 

ebbeli kiadásokról tartozik számadást vezetni és ennek alapján 

a bevonuló elődjével leszámolni. 

Előbb említett egyének, ha állásuktól megválnak, illetve 

áthelyeztetnek, az irodai átalány azon hányadát, mely az átadás 

napja után következő naptól a hó végéig esik, utódjuknak 

készpénzben átadni tartoznak, az utód azonban köteles 

az elődje által már beszerzett s tényleg meglévő papiros-, 

és irószerkészletet egyezség utján megváltani. 

55. §. 

Elhalálozás esetén a meglévő nnnir ^^ - A 

» ,,, , '"cgicvu papír- es irószer-kpí;7 pt 

az átvevő által az árjegyzék szerinti értékben átv^dfa 

átvevőt megillető hányad levonása után fenmaradó rész pedig 

zz elhalt hagyatékahoz csatolandó. 

4. A járás- illetve örsirodák és pénztárügyeleti szobák 

világitási átalánya. 

A járás- illetve őrsírodák világitási költségeit ott hol a 

járás- illetve örsparancsnok nőtlen, a legénység' sajátjából 

fedezi; ott pedig, hol a járás illetve őrsparancsnok nős vagy 

a járásparancsnokság székhelyén Örs nincsen, az őrsirodát ez 

tartozik világítani, mely célból a téli hónapok alatt (október 

16-tól április 15-ig) havi két korona 64 fillér világitási átalányban 

részesül. 

Ezen átalány havonta előlegesen jár. 

A törzsnél levő pénztárügyeleti szobának éjjelen át szükséges 

világításához a téli hónapokra egy korona 60 fillér, a 

nyári hónapokra 80 fillér illetékes. 

Ezen átalány a segédtisztet illeti meg. 

5. Legénységi lakszobák^, irodák, iskolaszobák és a pótszárnyparancsnokság 

raktári helyisége, továbbá a pénztari ügyeleti 

szobák fűtési átalánya. 

' Ezen költségeket a csendőrségi javadalmazás viseli. 

A fütőanyag-szolgálmány az illetékszerüen igényelhető 

-szobák ablakai számához képest a következő kiszabás szerint 

jár és pedig: 

egyablakos szobára havonkint 330, 

kétablakos szobára havonkint 440, 

* A"7ígénysÍKÍ lakszobák (nősök iakásai) valamint a járás-, illetve örsirodák 

»^íán a fűtési átalány csak a/ erre szükséges költségö.szegnek az állarmkóltsegv^^^^^^^ 

^>en történt biztosítása utá-. fog íolyösiUalni; addig ezen helyisegek tes> ko tségc.t 

^'«V mini eUdifí. a legénység a sajátjából tartozik visein.. A ,árás-, illetve örs.roda 

í^íésáre azonban, ha a járás-fnrs/parancsnok nös. vagy a járás székhelyén orsnnc.en 

^ régi illetékszabáirâtban megszabott havi .64 klg. tűzifa költségei a Javadal^na^ás 

terhére feJszámitliatólt. 

1G3 

I 

':\ -f-i;] 

"1 

m

JG4 

95. 

hároniyhlakos szobára havonkiní rM, 

né^- ym tftbbal)lí>kos szobraira havonkilit m^ kií., 

gramm tli/ifa, 

A/ iskok'ik fíílcsérc havímkiíil mniden t'îyabtí.ik(»s inkoln^ 

szoba iiláM :Í:ÍÍ), minden kél- va^^y tr»bbal)lakos s/.>l>a iilán 

pedig 440 kilo^rainni tíizífa iílcl'í^'kes. 

I.efí(''nyséííi Ifik'^/ítltáknl U|,7 a n/ís, mini a nîflcn le^^ímygég 

által líJkott íllcl6ks/xrü hclyisÓRek (laks/ohák) értendők. 

A n/is/jk örtbért^tt lakása után fíitési áfa lány szintén jár. 

A fíitési átalány havonta ei/ilcííesen' jár. 

A trjrxsnéi lévű pénztárü^yeleti 8Zf>ba líiléséhez minden 

téli hí'inapra IH'2 klgr. kemény tűzifa jár, 

Ezen átalány a segédfisxtct illeti' meg. 

A füt/lanyag-szolgálmány október 16-tól áprílíH IS-ig 

ilictí''keí;. 

Egy köbméter kemény tűzifa 423 kilogrammal, a puhafa 

282 kilogrammal sxámilandó. 

li^^y ét> V'" (1.5) k/ihrnéter puha flH6fa egy k^jhinéter 

kemény tűzifával tekintendő cgyenértéklhiek, 

A/, illetékes tűzifa nem Hzolgáltatik ki természetben, hanem 

annak beszerzésére az esedékes válíaág kífizottetik. 

A váltsáííoíás kiszámításának alapjául az október lióbafT 

egy kr>hmétcr kemény fának a helyi viszíínyokhoz mért piaci 

ára, a fuvar, elrakásí és vágatásí dij hozzinzámitáMával minden 

háíom esztendeire cKire áliarpltandó meg. 

kz ily módon meghatározott Összeg, mint az t^M télen 

át járó állandó egyenérték, a jogosultaknak wmám téli hónap 

1-én előlegesen fizeíend/j ki 

6. EfüzúmolúHí móclozalak. 

Az 1—5. pont alatt felKrjroh átalányok és váltnágok- fel- 

\MM% tekintetében knmn eln/ámoláí alá nem emick, ellenr"'n 

a fciví-tcire jogosnIt;jknak ezen áfalányokkal míndcí> 

^'"hnéiiyrk k(;/.ott l)e kt|| érni'ik. 

•''!. fi. 

A tegény^g^^^^^^^^^^ 

az 6rs k>.gaz(álkr>da.^^^^^^ véfelezendVi be; a n/ls5k terménzet^ 

heni iMve v.nbérel lakába után eaedéke. fütésj átalány ped„ 

az illetők kezére kifizcfendó. ^» ^ 

Atfliányoíí a laktanyák éH %dahelyÍH6gek után. 

/. TLsztogaiási átalány. 

A laktíinyaíolyos(;k és az udvar öeperfctése, a lakH//)hák 

és foghelyiségek padlóinak havonként egyszeri felsnroltatása, 

a lámpák meggyújtása és .sepr/ik beszerzésére havonkint minden 

egyes ("»r.snok én a pótjókerdjiek 4 korona, mint állandó 

és a kincstárral .szemben tr^bbé elszániíjlás alá nem cső 

átalány jár, niely minden hó 1-én eKilegeKcn kifizetend/í. 

A t/ir2:s- és a «zárnyak széklielyén lévő ('írsnek azonban, 

ha az ott el56 kiképzés alatt álló allínzti tanoneok és [ífóbacsendór/ik 

száma Ifj U'ú nieg nem halad, a 4 korona alapátalányon 

felül 2 korona, \6—'Mi íőnyi állornánytohbjct után 

4 korona és ezen ícl/d 6 kííronával tohb jár, 

2. liiítorfesiáai áialány. 

Az rtrs bútorzatának újbóli- és iilánfestéfiére — a Jétszánira 

való Ickíntet nélkül — órsönkmt havi negyven hllérból 

álló bntf,ríesíé8i átalány jár, n»ely iriinden hó I-én előre 

'íihzetend/5. 

lízen átalány az őre biüorzatáíjak idókíMnkiníi utánít'«téHe 

és Kzükhég cHetén minden negyedik évben leendű 

"j'"'^li befeHtése után íehneríll.'i k/iltségek fedezésére s^jlfíál. 

A kerület székhelyén levő őrs, a póllókeret é» a ían- 

W4;íly hutí;rfcstéííi átalányban nem része-sühieíc, f^n al- 

*^»^«lyok hHHZMálalában levő kincstári bútorzatnak befestébe 

^ ^^likHéghez képe«t eszkOzlendö, a kőltségíelszámltásra az 

If;,0 

•ű 

i

• 

166 

56. §. 

engedély az elengedési kimutatásban, sürgős esetekben pedig 

esetről-esetre a belügyministertől előlegesen kérendő. 

A bútorzat festésére jó minőségű festék használandó. 

3. Világitási átalány. 

Minden őrsön egy, egész éjen át égő lámpát kell fentartaní. 

Az e végre szükségeltető olaj és lámpabél beszerzésére minden 

-nyári hónapra 1 korona 60 fillér, minden téli hónapra 3 korona 

20 fillér jár. 

Nagyobb épületeknél az okvetlenül egész vagy fél éjen 

át fentartani szükséges lámpák száma bizottságilag megállapítandó 

és a bizottsági jegyzőkönyv alapján a felszamitási 

engedély a belügyministertől kikérendő. (31. §. 4. p.) 

4. Konyhaberendezési átalány. 

A legénységi konyhák első berendezési költségei a kincstár 

által viseltetnek. 

A konyhaberendezési tárgyak folyton jó karban tartása 

és utánpótlása céljából minden őrs és a pótlókeret a legénységi 

létszám erejére való tekintet nélkül, minden hó 1-sö 

napján előlegesen 50 fillért kap. 

A tanosztály konyhaberendezési tárgyai jókarban tartási 

és utánpótlási költségeit a kincstár viseli, 

5: Fogdahelyiségek után járó átalány. 

Takarók- és szalmazsákok tisztítására, továbbá szalmazsákok 

uj és utántöltésére minden ágynemükészlet után évente 

•2 korona és 10 fillér jár. 

^ Ezen átalány a rendszeresített ágynemükészletre a szárnyes 

kikülönített szakaszok székhelyén levő Örsnek, továbbá a 

tanosztaly és gödöllői tiszti különítmény parancsnokságnalc 

mmden cv január l-én kifizetendő. 

57-58. §. 

57. §. 

Személyi, fűtési és világitási átalány. 

Minden irodaszolgának az 5. §. 3. pontjához tartozó 

kimutatásban feltüntetett fa-és gyertyamennyiség, a nős számvivő 

tiszthelyettesnek, járás- és törzsőrmestereknek pedig az 

ugyanott kimutatott tűzifa jár s az esedékes egyenérték megállapításánál 

az 55. §. 5. pontja szerint járandó el, ellenben 

a beszállítási és apritási költség a kincstár terhére fel nem 

számitható. 

Azon számvivő tiszthelyettesek, járás- és törzsőrmesterek 

azonban, akik az 55. §. 5. pontjában foglalt határozványok 

értelmében a kincstár terhére fűtött szobákban helyeztetnek 

el, a fűtési átalányra igényt nem tarthatnak. 

Azon zászlósoknak, hadapródoknak, nőtlen szánivivőtiszthelyetteseknekj 

törzsőrmestereknek és szárny segédmunkásoknak, 

kik az őrs közgazdálkodásáb^n részt nem vesznek 

és nem a kincstár által fűtött legénységi szobákban vannak 

elhelyezve, a téli hónapok alatt havonta 423 kilogramm 

tűzifa jár, melynek egyenértéke a fentiek szerint megállapítandó 

és felszámítandó. 

58. §. 

Átalány a legénységi ágynemüek tisztántartására. 

Minden legénységi egyén, továbbá természetbeni lakással 

ellátott minden írodaszolga részére 4 lepedő és 2 vánkoshéj, 

nős egyéneknek pedig 8 lepedő és 4 vánkoshéj van rendszeresítve; 

ezen tárgyak mosatása, illetve kicserélése májusi 

1-töl október végéig minden 14-ik napon, november 1-tőI 

április végéig pedig havonta egyszer eszközlendö. 

A lepedő egyszeri mosatásaért, mint állandó átalány 

havonként előlegesen 10 fillér és egy vánkoshéj mosatásáért b 

fillér fizettetik, mely összeg a rendszeresített létszámhoz 

líépest számítandó fel. 

167 

-\ 

t; .. 

^

16Í;/ 

5g_eo—61. §. 

59. §, 

Átalány a legénységi ágynemüek jókarban tartására. 

Minden í5rs és minden irodaszolga a használatában lévő 

ágynemüek teljes elhasználásáig való jókarban tartásáról 

gundoskodni köteles, mely célból a már használaton kivlil 

helyezett ócska ágynemüek- és szalmazsákokból foltozásra 

valóval láttatnak el. 

Az ezen javításból eredő költségek fedezésére minden 

őrs, a rendszeresített létszám után, továbbá : természetbeni 

lakást élvező minden irodaszolga havonkint előlegesen 4 fillért 

kap. 

60. §. 

Átalány a téli és nyári takarók, szalmazsákok és lószőrvánkosok 

tisztítására. 

Ezen ágynemüek tisztítása minden évben egyszer és 

pedig július hóban foganatositandó. 

Az állandó évi átalány egy nyári és egy téli takaró után 

30 fillérrel számítva 60 fillér s egy szalmazsák és lószörvánkos 

után együtt 30 fillérből áll, s az őrsöknek, a rendszeresített 

létszám után, továbbá a természetbeni lakással ellátott irodaszolgáknak 

előleges havi részletekben fizettetik. 

A lovas őrsöknek a lóápoló téli takarója, szalmazsákja 

és vánkosa tisztítására évenkint 50 fillér jár. 

61. §. 

Szalmazsák-töltési átalány. 

Ez, a minden év szeptember 1-én eszközlendő teljes uj 

töltésre, továbbá a minden év március 1-én, június 1-én és 

december 1-én való utántöltésekre jár. 

Az e végre beszerzendő ágyszalma bevásárlására meghatározott 

évi átalány: 

a teljes uj töltésre gQ fm^rt 

és minden utántöltésre, 40 fillérrel számítva 1 K 20 fillért 

61^62-63. §. 

êsz, mely összegek az őrsöknek a rendszeresített létszám 

után, továbbá a természetbeni lakással ellátott irodas oíák 

nak, havi részletekben fizettetik. irouaszoigak- 

A lovas őrsöknek a lóápolók után ugyanezen átalány jár. 

62, §. 

Az altiszti iskolákba és a próbacsendór tanosztályba berendelt 

legénység után járó átalány. 

Ezen hallgatók után az ágynemüek tisztántartására, 

ókarbantartására, takarók, szalmazsákok és vánkosok tisztítására, 

szalmazsákok uj és utántöltésére az 58., 59., 60. és 

61. §-okban meghatározott átalány jár. 

Ezen átalány a hó folyama alatt bevonultak után is illetékes 

és a tanfolyamból való kilépés havára is felszámítandó. 

Ezen átalány a törzs székhelyén a tanosztályparancsnokságot, 

a törzs székhelyén kivül 'esetleg kiképzés alatt lévő 

próbacsendorök után pedig azon őrsöt illeti meg, a meJynek 

állomáshelyén a kiképzés történik. 

63. §. 

Csiztnakoptatási átalány. 

A csizmakoptatási átalány esetröl-esetre a belügyininister 

által engedélyeztetik s csak olyan .őrsök számára hozható 

ajánlatba, a mely őrsök terepviszonyai a csizmák tűJságos 

kopását, illetve gyors elhasználását vonják maguk után, a 

rendszeresített tömegátalány tehát ezen fokozott kiadásra ele^ 

gendö nem volna. 

Ezen átalány a jogosultaknak havonta utólagosan a 

zsolddal adandó ki. , . , .- 

Azon napokra, melyeken a jogosult betegség, szabads^^^ 

fogságának kiállása stb. m.att Örsén szolgalatot nem teljesített, 

a csizmakoptatási átalány fel nem számrthato. 

Járásőriiiesterek csizmakoptatási átalányban nem ré 

szesülnek. 

169

^^Q 64-65- 66. §. 

64. §. 

Pótlóidomltók ruhakoptatási átalánya. 

A pótlóidomitók részére, a lovagló nadrághoz szükséges 

nadrágboritó posztó, továbbá a csizmatalpak jókarban tartása, 

utánpótlása és feldolgozása, valamint a báránybőr prémbélésü 

zubbonyokon felmerülő apróbb helyreigazítások költségeinek 

fedezése céljából naponkint 10 fillér ruhakoptatási átalány jár. 

Ezen átalány az esetben, ha az illető idomitó bármi oknál 

fogva más által helyettesittetik, a helyettest illeti meg. 

A ruhakoptatási átalány minden hó 1-én a zsolddal 

egyidejűleg, de utólagosan számítandó fel. 

65. §. 

A pótlókeret különös átalányai. 

A pótlókeret részére az ezen szabályzatban megállapitott 

átalányokon felül még a következő átalányok járnak: 

1. Lóápólók bére, egyenként havonta 80 korona. 

Ezen átalány csak a tényleg alkalmazott lóápólók után 

illetékes. 

2. Vasalás minden ló után naponta 6 fillér. 

3. Nyeregszerszám tisztántartásához szükséges eszközökre 

havonta 6 korona. 

4. Nyeregszerszám javítására havonta 6 korona. 

5. Lópaták ápolására zsir havonta 4 korona. 

6. Szobák fűtésére (november 1-től április végéig) minden 

szoba után 330 kilogramm kemény tűzifa. 

7. Szobák világítására havonta minden szoba után 4 korona, 

8. Istállók világítására havonta 5 korona. 

66. §. 

Lóápolási és istállófelszolgálási átalány. 

Ez minden rendszeresített ló után naponta 40 fillérből 

áll, mely összegből egy lóápoló, vagy istállószolga tartandó, 

hên átalány havonkint előlegesen fizetendő ki 

66-67-68-69. S 

^" 171 

A szárny- vagy szakasz székhelyére súlyosabb betegségek 

g^^ógykezel se, továbbá felülvizsgálat, vagy egyéb más oSóÍ 

bevezetett lovak után a lóápolási átalány itt is külön felszámitható. 

67. §. 

Lóvasalási áfalány. 

A szolgálati lovak vasalására minden rendszeresített ló 

után évente 23 korona jár. 

Ezen átalány az őrsöknek előleges havi részletekben kifizetendő 

és az őrsgazdászatkezelési utasításban előirt módon 

kezelendő. 

A szolgálati lovak vasalásának szabályszerű foganatosításáért 

mindenkor az őrsparancsnok személyesen felelős. 

68. §. 

Istállók világítására és az istállószerek jókarban tartására szolgáló 

átalány. 

Ezen célra a természetben kiszolgáltatott istállók után (5. §. 

4. pont.) havonkint: törzstiszteknek és a törzstisztek helyettesítésére 

végleg kinevezett századosoknak 1 korona, segédtiszteknek 

és a gödöllői különitmény parancsnokának 60 fillér jár. 

Ugyanezen célból, lovasitott őrsök részére örsönkint 

alapilleíék fejében évi 4 korona 80 fillér, továbbá minden ló 

után évenként 2 korona 40 fillér jár. 

, 69. §. 

Vizhordási átalány. 

/, Elvi határozványok. 

A laktanyák bérbevételénél szigorúan szem előtt tartandó, 

hogy a laktanyák telkén, vagy azok közelében jó ivóvizet 

tartalmazó kut legyen és erről a bérlet megkötése iránti engedélynek 

megadására vonatkozó felterjesztésben a belugymilisternek 

jelentés teendő. 

^^ 

U

172 

69-70-71. §. 

igény. 

Azon csendőrségi őrsbknek, a melyeknek laktanyájában 

Ivásra és főzésre alkalmas jó ivóvizet tartalmazó kut nem létezik 

és a háztartáshoz szükséges viz legalább 500 lépés távolságról 

hordandó a laktanyába, vizhordási átalányra van igényük. 

Ily esetben az átalány összegét az ületö csendörkerületi 

parancsnokság indoJíoJt felterjesztése alapján a JDeJügymiíiister 

határozza meg. 

Az erre vonatkozó felterjesztésben a -távolság, melyről a 

viz hordandó, Myhatóságilag igazolandó. 

70. §. 

Élelmictkk szállítási átalány. 

Azon őrsöknek, melyek állomáshelyén a szükséges marhahús, 

valamint a még megkívántató élelmiszerek be nem vásárolhatók, 

élelmicikk-szállítási átalányra van igényük. 

Az átalány összegét a csendörkerületi parancsnokság 

indokolt előterjesztése alapján a belügyminister határozza meg. 

Az ide vonatkozó felterjesztéshez csatolandó igazolványban 

megjelölve kell lenni az illető szállítási hely és az őrsállomás 

közti távolságnak és annak bizonyitásá-t is tartalmaznia 

keli, hogy az illető őrs székhelyén a marhahús és élelmi szerek 

nem kaphatók s az ajánlatba hozott átalány a helyi viszonyoknak 

megfelelő. 

71. §. 

Vizhordási és élelmi cikk szállítási átalányok indokoltsága 

és megszüntetése. 

A törzstisztek rendes őrsszemléik alkalmával ezen átalányok 

indokoltságáról meggyőződést szerezni tartoznak. 

Ha ezen átalányok felszámítását indokoltnak nem találnák, 

vagy ha a helyi és drágasági viszonyok időközbeni változása 

folytán ezen átalányok felszámításának indokoltsága megszűnt, 

az átalányok folyósítását egészben vagy részben beszüntetni 

s ebbeli mtézkedéseikröl a belügyminísternek azonnal jeíentéfit 

tenni tartoznak. • 

ÖTÖDIK FEJEZET. 

Fegyverzeti, szerelvényt, iószerelvérryi, lőszer és egyéb kiadások. 

I. SZAKASZ. 

Fegyverzet, szerelvény és lőszer. 

72. §. 

Fegyverzet-, szerelvény-, lószerelvény- és főszerre vaíó igény. 

/. Elvi fiatározványok. 

Fegyverek (teljesen fölszerelve), szerelvény, lőszer a 

legénység számára, nemkülönben a szolgálati lovak részére 

szükséges lószerelvény az államkincstár által szereztetnek be. 

Az állam által adandó fegyverzeti, szerelvény! és lőszer 

cikkek úgyszintén a lószerelvény az őrsgazdászatkezelési 

utasítás 51. és 52. számú mellékletéjên vannak feltüntetve. 

2. Löszerkiszabat. 

A szolgálati lőszer, valaminta céllövészetre felhasználandó 

•öszer kiszabata, nemkülönben az alosztályoknál tartandó 

tartalék készlet mennyisége a csendörségi fegyver- és löutasitásban 

van előírva. ,,, ^ ,, 

Lovaknak a lövéshez való szoktatása végett a potlokeretnel 

-az idomítás idejére, valamint minden lováS^ Örsnél a^ren^ 

szeresitett lóállománV után évenkínt és lövonkmt 50 db. 

fergópisztoly gyakorló tökény használható ú lovardái oktatás 

céljából. 

;t-

174 

72-73. §. 

3 Fegyverzet, szerelvény és lószerelvény százalékkészlete. 

A rendszeresitett állomány követelményein felül minden pótszárnyparancsnokságnál 

a hasznavehetetlenné vált fegyverek, 

szerelvény és lószerelvény haladék nélküli pótlása végett 10 

százalékból álló készlet tartása van megengedve, mely készlet 

a pótszárnyparancsnokság raktárában tartandó. 

Az alosztályoknál hasznavehetetlenné vált fegyveralkatrészek 

pótlására és elszámolására vonatkozólag a szárnygazdászatkezeiési 

utasítás 93. §-ában foglalt határozványok 

irányadók. 

73. §. 

Fegyverzet-, szerelvény-, lószerelvény- és lőszerszállítási költségek. 

Szerződésileg biztosított szerelvényi és lószerelvényi cikkek, 

az illető szállítók által a felszerelési anyagraktárba költségmentesen 

száljitandók. 

Az egyéb fegyverzeti, továbbá löszercikkekért âmennyiben 

azok nem a honvédelmi ministeriummal szerződéses 

viszonyban álló szállítmányos közvetítésével a törzs-, szárnyvagy 

szakaszállomás székhelyére érkeznének — a kiadások a 

csendörségi javadalmazás terhére a csendörkerületi parancsnokságok 

által fizettetnek. 

Ezen kiadások felszámítására felsőbb engedély - nem 

szükséges. 

Éppen igy lehet a legénységi szerelvényi, lószerelvényi és 

fegyverzeti cikkeknek az Örs-, szakasz-, pótszárny- és szárnyparancsnoksághoz 

és viszont történt megküldéséből felmerülő 

kiadásokat felszámítani. 

A felszámítások a feladóvevények, szállítólevelek stb.-vel 

okmanyolandók. 

• Ily küldeményekre a posta csak sürgős esetekben, más 

Sí 1 fi "'f'''^ tiiányában, vagy ha csak egyes darabok 

elszá htása forog kérdésben használandó fel 

,„,,,i '.'7 P^'^^" ''^^^' ^' érvényben álló postai tarifák és 

l'-tat üzlet, szabályzatban foglalt határozványok szemelőtt 

3^ 

73-74. S 

® 175 

tartásával szállítható. -^^(L. honvédelmi mínisterium 1895. 

évi január 3-án kelt m^m^. számú rendeletét) 

Küldemények rendszerint csak mint vasúti teherszállítmányok 

adandók fel s általában azon szállító eszköz választandó, 

mely a legkisebb kiadásokat okozza. 

Ily küldemények kivételesen ugyan mint vasúti gyorsszállítmányok 

is feladhatók, mindazonáltal az ebből eredő 

költségek felszámításánál a küldemény sürgős volta igazolandó. 

Lőszer szállítása vasúton a rendes málha vagy podgyász 

szállításra nézve előirt szabályok értelmében történik. Hajón 

lőszer nem szállítható. 

74. §. 

Céllövészeti kiadások. 


A csendörlegénység céllövészete csakis katonai, honvéd, 

vagy polgári céllövöldékben tartható meg. 

Ezen elvtől csak ott történhetik eltérés, a hol a terepviszonyok 

a céllövészet veszély nélküli megtartását meg-, 

engedik. Ez esetben a céllövészet szemle alkalmával tartandó 

meg. (1. csendörségi fegyver és lőutasitás 6. §-át.) 

2. Összpontosítás. 

A céllövészethez a legénység a szakaszparancsnok által 

csoportokban vezénylendő. 

Ha a szakaszparancsnokság állomáshelyén, vagy.pedtg a 

szakasz területén katonai, honvéd vagy polgári céllövölde nem 

volna, akkor a céllövészet a legközelebbi céllövöldéin tartandó 

nieg. (1. csendőrségi fegyver- és lőutasitás 6. §-at.) 

3. Utazás. 

Ily összpontosításokhoz a legénység által ott, a'jol vasúti 

vagy gőzhajói összeköttetés van, vagy ped.g a vas^'*^" J^g 

gőzhajón való,részteni...utazá3 által idö nyerhető, a 4. pont

176 

74. §. 

ban emlitett esetek kivételével, a vasút, vagy gőzhajó veendő 

igénybe Vasuti vagy gőzhajói összeköttetés hiányában 15 kilométer 

össztávolságra a legénység az összpontosítási helyekre 

gyalog tartozik menni és elöfogatra még az esetben sincs 

igénye, ha az ut egy'részét vasúton teszi meg és esetleg állomás 

helyétől a vasútig vagy gőzhajóig és ettől az összpontosítás 

helyéig vagy viszont megteendő ut együttvéve vagy egyenként 15kilómétert 

meg nem halad. 

A szakasz, őrs vagy az összpontosítás helyéről a céllövészet 

helyére kivonuló tiszt 15 kilóméter távolságon belül 

a kincstár terhére sem bérkocsit, sem előfogatot nem vehet 

igénybe, ezen távolságon tul levő céllövészeti helyhez való 

kivonulás és a visszatérés alkalmával azonban az ügyködési 

utazásokra előirt szállító eszközök ~ a távolságnak helyhatósági 

igazolása mellett — a kincstár terhére igénybe vehetők. 

4. Közvetlen közel fekvő őrsök legénységének utazása. 

Az összpontositási helyekhez 3—4 menetórányi távolságra 

(15 kilométerig) fekvő őrsök legénysége a céllövészethez még 

akkor is gyalog tartozilf menni, ha az örsállomás a céllövészet 

helyévei vasuttáÖagy "gőzhajóval közvetlenül volná. 

összekötve. AÁ 

.• 5. Töltények szállítása. 

Az évi céllövészethez szükséges töltények a pótszárnyparancsnokságok 

által a szakaszparancsnokságoknak minden 

ev kezdetén megküldendők. 

Ezen tölténykészletből: a szakaszparancsnokságok azon 

orsók számara, a hol a céllövészet az Örs állomáshelyén minden 

veszély nélkül megtartható, a szükséges töltényeket a 

kellő időben megküldik. ^ luucnyeKci

1 - Magyar Királyi Csendőrség

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?