Gyökérzöldségek - kert.szie.hu

Gyökérzöldségek Sárgarépa - Rendszertan, származás
• Apiaceae
• Sárgarépa – Daucus carota
• Petrezselyem – Petroselinum crispum
• Pasztinák – Pastinaca sativa
• Zeller – Apium graveolens
• Brassicaceae
• Torma – Armoracia rusticana
• Retek – Raphanus sativus
• Étkezési répa – Brassica rapa var. rapa
• Chenopodiaceae
• Cékla – Beta vulgaris var. conditiva
• Asteraceae
• Feketegyökér – Scorzonera hispanica
Sárgarépa jelentősége
• a legfontosabb gyökérzöldség
• Világ: 1,2 M ha, 34 M t, 29 t/ha; Kína (47%), Oroszo.
(4%), USA (4%)
• EU: 136 e. ha, 5,2 M t, 38 t/ha; PL (16%), GB (14%),
D (11%), I (9%), NL (9%), E (9%)
• Magyaro.: sz.f. (2011) 1.232 ha 62 e. t 50 t/ha
hajt. (2010) 105 ha 3.300 t 31 t/ha
• ipari felhasználás kb. évi 20 e. t (40% konzerv, 10%
hűtő, 50% lé és szárítmány), átvételi ár 25-30 Ft/kg,
részben importból
• frissből nettó importőrök vagyunk, évi 11 e.t
• hajtatás csökkenő mértékű
• alacsony szintű integráció
• utóbbi évek technológiai fejlesztésének
eredményei már látszanak
Táplálkozási jelentősége
• Nagy táplálkozási értékű, magas ANV érték
• 4-10% cukor tartalom
• vitaminok: A provitaminok - karotinoidok (6-54
mg/100 g), C vitamin, riboflavin, niacin, folsav
• Pigment összetétel ↔ gyökér színe; Α- és βkarotin
(narancssárga), xantofill (sárga), likopin
(piros), antocianin (lila)
• fenol vegyületek (klorogénsav)
• illékony terpenoidok → jellegzetes aroma
• nitrát felhalmozására hajlamos
• 1% étkezési rost
• 1% fehérje, 1% hamu
Apiaceae (250 génusz, 2800 faj) – lágyszárú
mérsékelt és hideg égövi növények
Daucus génusz (25 faj)
• Daucus carota
– őse a vad sárgarépa (Daucus carota var. carota)
– Közép-Ázsia nyugati részéről származik
(Anatólia?)
– Kultúrforma a IX-X, sz.-ban jelent meg
– Európában a XII. század óta termesztik
– a narancssárga színű változat a XVII-XVIII. század
óta ismert (holland közreműködés)
Felhasználása
• Karógyökeréért (répatestéért) termesztik
• Egész évben fogyasztott zöldség, általában főzve,
de egyre gyakrabban nyersen is
• Frisspiacon: csomózva, kilós áruként lomb nélkül,
PE tasakokban, friss hasábok, bébi répa,
konyhakész formák (cut and peel)
• Feldolgozása széleskörű: kényelmi termékek,
konzerv (kocka, szelet, bébi répa), fagyasztott áru,
szárítmány, ivólé, püré, savanyúság
• Fogyasztása: leveszöldség, köret, főzeléknövény,
salátanövény, snack
• Karotin alapanyag
• Kalória/terület/nap értéke nagyon magas →
biomassza alapanyagnak?
Környezeti igényei I
• a gyökérzöldségek között a kevésbé igényesek
közé tartozik
• Fény: nem kimondottan fényigényes, szórt fény is
elég, de a lomb gyenge lesz
• fény hatására a répatest zöldülhet, lilulhat
• Hő: hideg- és fagytűrő (-5°C-ig); túlzott meleget
(25°C

Környezeti igényei II
• Talaj: a talajszerkezet és a termőréteg vastagsága
kulcsmomentum; cserepesedés →← kelés
• korai termesztés homok talajon, tárolási és
feldolgozóipari termesztésre vályog talajon
• semleges, enyhén lúgos kémhatás; sótartalomra
érzékeny
• túl magas szervesanyagtartalom rontja a
tárolhatóságot
• Tápanyag: közepes tápanyagigényű
• szervestrágyát nem igényli; nagy K, közepes N, kis
P igény, Ca igénye is jelentős
• K kulcsszerepe – cukor, szárazanyag-tartalom,
tárolhatóság, szín
• túlzott N trágyázás → nitrát felhalmozás, alacsony
szárazanyag tartalom
Morfológiája, botanikája
• Botanikailag kétéves, termesztésben egyéves
• Lassú csírázás és kezdeti fejlődés
• Gyökérzet: karógyökér v. répatest?; egyenes, el
nem ágazó, raktározó karógyökér, hossza (5)-10-
25-(50) cm length, átmérője 2-10 cm
• farész, kambium, háncsrész, bőrszövet
• Szár: nagyon kompakt, az internódiumok nem
elkülöníthetők
• Levél: levélrozettában, többszörösen szeldelt
levelek
• Virágzat: második évben elágazó magszár (60-200
cm), rajta számos ernyővirágzat
• Virág: kisméretű, himnős, fehér virágok
• Termés (mag): ikerkaszat termés; e.m.t 2-2,4 g,
Cs.k. 3-4 év (koptatás)
Fajtaválasztás szempontjai
• tenyészidő ⇔ répatest mérete ⇔ termőképesség
• tenyészidő ⇔ felhasználási cél
• répatest mérete, szárazanyagtartalom ⇔
felhasználási cél
• Lomberősség → betegség ellenállóság, csomózás,
nyüvő rendszerű betakarítás
• Levélbetegségek elleni tolerancia
• Koraiság - frisspiacon
• Alak – feldolgozásnál
• Szárazanyagtartalom (10-14%) → tárolás,
feldolgozás
• Fa- és háncsrész aránya, színe
• Szín (színanyag típusa, tartalma) ⇔ piaci igény
• Fásodási, repedési, zöldülési hajlam
igény a környezeti tényezőkkel szemben
Zeller
Torma
Retek
Sárgarépa
Petrezselyem
Fajták csoportosítási lehetőségei
• Ma már zömében hibrideket termesztenek
• (Ökológiai igény alapján: mérsékelt övi és
szubtrópusi típusok
• Termesztési régió alapján: keleti és
(szőrképletek, lilás vöröses v. sárga) nyugati
típusok
• Répatest alakja és a tenyészidő alapján:
Párizsi vásár, Amszterdami, Nanti, Berlicum,
Imperátor, Chantenay, Danvers, Flakker;
(kúpos, hengeres, kerek)
• Répatest színe alapján: narancssárga,
sárga, fehér, piros, lila
sárgarépa fajtatípusok
90-110 nap 110-140 nap 140 – 180 nap
2

A
m szter
d a
m i
C
h a
n tenay
N a
n ti
B erl
i
c
u
m
• Szaporítás: kizárólag helyrevetéssel, 2 cm mélyre;
• vetés ideje a betakarítási idő (↔felhasználási cél)
és a fajta tenyészidejének a függvénye (III/2 – VII/1)
• sortáv 30-50 cm, bakháton ikersor (60-70+10 cm);
csíraszám 0,8-1,2 millió/ha nagytestűeknél, 1,5-2,0
millió/ha kisebb méretűeknél; egyelni nem szokták
• Tápanyagutánpótlás: 100kg N/ha-nál kevesebbel is
beéri, szokták fejtrágyázni
• Ápolás: koraiság fokozása takarással lehetséges
• gyomirtás kiemelt jelentőségű, gyomnevelő
• öntözéssel csapadék kiegészítése 300-500 mm-re
• hagyományosan öntözés 3-4 x kb. 30 mm;
mikroöntözés jelentősége!, betakarítás előtti
időszak kérdése
D a
n vers
F lakker
I
m perator
Termesztése
• Technológiai változatok: csomózott áru előállítása,
frisspiaci kilós áru előállítása, tárolási célú,
feldolgozóipari célú
• Területválasztás: talaj a kulcsfaktor
• Vetésforgó: nem szervestrágyázott szakaszba;
monokultúrát nem tűri, visszakerülés 4 év; ne
kerüljön más gyökérzöldség után
• rövid tenyészidejű fajtákkal kettős termesztés
• Talajművelés: kiemelt jelentőségű; szántás
mélysége ↔ gyökér mérete; bakhátazás
• vetőágy előkészítés kulcsmomentum, vetés utáni
hengerezés, cserepesedés elkerülése
• Betakarítás: csomózottat kézzel, többit
géppel; ásó és nyüvő rendszerű gépek
• Vetés után 2,5-5 hónappal
• VI-VIII – csomózott áru; VIII-tól kilós mosott
áru; IX-XI – feldogzóiparnak; X-XI –tárolásra
• 30-50 t/ha, illetve 60-100 t/ha – típus függő
• Tárolás: csomózott 2 hét, mosott kilós 1-2
hó 0°C-on; tárolóban fél évig is
• átteleltetés szalma alatt
Petrezselyem - Rendszertan, származás
Apiaceae
Petroselinum génusz
• Petroselinum crispum
– a mediterrán térségből származik, ott a mai napig
vadon is előfordul
– Domesztikácója Dél-Európában történt, levél
típusát 2000 éve termesztik, Ny-Európában a XVI.
sz. óta ismerik
• Petroselinum crispum var. tuberosum –
gyökérpetrezselyem
• Petroselinum crispum var. crispum – fodros levelű
levélpetrezselyem
• Petroselinum crispum var. neapolitanum – sima
levelű levélpetrezselyem
3

Gazdasági jelentősége
• A világon levélzöldségként ismerik; gyökerének
fogyasztása közép-európai sajátosság
• Magyaro.:
− sz. f. (2011): 1.930 ha, 53 e. t → 28 t/ha
− hajtatás (2010): 100 ha, 2.200 t → 22 t/ha
• Feldolgozása 2010-ben 9 e.t, átvételi ár: 180 Ft/kg
• Ipari termeltetése és hajtatása is csökken
Környezeti igényei
• Nagyban egyezik a sárgarépáéval, annál
kissé igénytelenebb
• Fény: gyengébb fényben is jól fejlődik,
általában nem színeződik el a répatest
• Hő: Topt.=16°C, már 2-3°C-tól csírázik;
kifejlett állapotban -10°C-ot is elviselhet
• Víz: sajnos sokszor öntözés nélkül
termesztik
• Talaj: mészben gazdag öntéstalajok és
mezőségi talajok a legkedvezőbbek; laza
homoktalaj nem túl jó
Fajtatípusok
• Kisebb a fajtaválaszték mint a sárgarépánál
• 4 fajtatípus:
– Rövid
– Félhosszú
– Hosszú
– Metélőpetrezselyem – sima levelű és
mohafodrozatú; 110-130 nap
Felhasználása; Táplálkozási jelentősége
• Karógyökeréért (répatestéért) és/vagy lombjáért
termesztik
• Gyökerét főzve elsősorban leveszöldségként,
levelét nyersen vagy szárítva ételízesítőként
fogyasztják; dekorációs szerep
• Frisspiacon: csomózva, majd kilós áruként,
később tárolásból
• Feldolgozása: konzervált, fagyasztott, szárított
zöldségkeverékekben
• A gyökér tápértéke kisebb – 7% szénhidrát, rost
• Levél ANV értéke magas – 120-130 mg/100 g Cvitamin,
ásványi anyagok
• Magas illóolajtartatalom: miriszticin, limonén,
menthatrién
Morfológiája, botanikája
• Gyökérpetrezselyemé a sárgarépáéval
alapvetően megegyező
− répatest színe fehér
− kezdeti fejlődése talán még lassabb
− e.m.t 1,2-1,8 g, Cs.k. 2-3 év
• Metélő petrezselyem gyökere elágazódó,
nem vastagodó; fajták levele változatos
alakulású
12-15 cm
5-6 cm
20-24 cm
3-4 cm
2-3 cm
tenyészidő: rövid 130-140 nap; közepes 160-180 nap; hosszú 190-200 nap
30-40 cm
4

Fajtaválasztás szempontjai
• Gyökérpetrezselyem
− tenyészidő hossza, potenciális termőképesség ⇔
fajtatípus
− gyökér minősége: elágazódási hajlam,
pudvásodási hajlam, szín, felület simasága,
szárazanyag- és rosttartalma
− lomb erőssége, állása, betegségtűrő képessége
• Levélpetrezselyem
− lombhozam
− lomb megújuló képessége
− levél színe, felülete, állása
− betegségtűrő képessége
Zeller - Rendszertan, származás
Apiaceae
Apium génusz (14 faj)
• Apium graveolens
– a kelet-mediterrán térségből származik, vad alakja
az Apium graveolens var. silvestris
– i.e. IV. századtól gyógynövényként használták;
zöldségként Olaszo.-ban és Franciao.-ban
domesztikálták a XVI. sz.-ban
• Apium graveolens var. rapaceum – gumós zeller
(celeriac) - Észak- és Közép-Európában
• Apium graveolens var. dulce – halványító zeller
(celery) – Észak-Amerikában és Európában
• Apium graveolens var. secalinum – metélő zeller
(smallage) – Ázsiában, Kínában a VI. sz. óta
Környezeti igényei
• A legigényesebb gyökérzöldségfélénk
• Fény: fényigényesebb, árnyékban senyved
• Hő: Topt.=19°C, csírázás optimuma 24-26°C,
gumófejlődéshez 16-19°C
• 10°C alatt könnyen vernalizálódik; kifejlett
állapotban -3-5°C-ot még elvisel
• Víz: legnagyobb vízigényű gyökérzöldségünk,
folyamatos vízellátást igényel, csírázás és
gumóképződés időszaka a legkritikusabb
• Talaj: mélyrétegű, középkötött talajokat kedveli
• Tápanyag: tápanyagigényes, igényli a szervestrágyázást,
sóérzékeny
• K igénye kiemelkedő, érzékeny a B, Zn, Cu, S
ellátásra, főleg meszes talajon
Termesztése
• Alapvetően megegyezik a sárgarépáéval
• Technológiai változatai: csomózott áru előállítása,
gyökértermesztés, levélzöld-termesztés
• Vetésforgó: monokultúrára érzékenyebb (5-7 éves
visszakerülési idő), kettős termesztésre kevésbé
alkalmas
• Szaporítás: tőszám 0,7-1 (gyökér),1-1,2 (csomózott),
1,6-1,8 (levél) millió db/ha, 2-4 kg/ha;
vetésmélység 2-3 cm
• jellemző vetési időpontja III/1-IV/1; őszi és tél alá
vetés is elképzelhető, tavasszal is korábban
vethető már, mint a sárgarépa
• Ápolás: gyomirtószerekre érzékenyebb, VI-VIII-ban
öntözni
• Betakarítás: csomózottat V/3-tól 10-12 csomó/m 2 ,
gyökérnek IX/3-től 20-30 t/ha, levélnek 2-3 vágás
Jelentősége, felhasználása
• A világon elsősorban levélzöldségként ismerik
• Nálunk elsősorban gumójáért termesztik
• Magyaro. (2011): 380 ha, 13.200 t, 35 t/ha
• Nálunk hagyományos termesztőkörzetei vannak
• Frisspiacon: csomózva, gumója tárolásból
• Feldolgozása: szárítmány, savanyúság
• Fogyasztása: gumósat leveszöldségként,
köretként, salátaként; halványítót salátaként;
metélőt ételízesítőként (főzve)
• Gumósban 5% szénhidrát, rost
• Flavon-glikozidok, éterikus olajok
• Lombjáért fogyasztottakban sok ásványi anyag
Botanikája, morfológiája
• Botanikailag kétéves, termesztésben egyéves
• Nagyon lassú kezdeti fejlődésű
• Fogyasztott rész a szárgumó (gyökgumó), a
gyökerek a gumó alsó részéről erednek
• Levél típusoknál orsógyökér alakul ki
• Páratlanul szárnyasan összetett tőlevelek;
halványító típusnál nagyméretű, vastag levélnyél
• 2. évben 60-100 cm-es virágzati szár, összetett
ernyős virágzat
• Ikerkaszat termés két maggal
• E.m.t. 0,4-0,5 g !!, Cs.k. 4-5 év
5

Fajtatípusai, fajtaválasztása
• Gumós, halványító és metélő típusok
• Nálunk a gumós típus a lényeg
• Szűk fajtaválaszték
• Tenyészidő ültetéstől 150-170 nap
• Lomb erőssége, állása
• Gumó mérete – 250-300, 300-350, 500-600g
• Gumó alakja és felülete → gépi tisztítás
• Hús színe, tömörsége
• Üregesedési hajlam
• Gyökerek elhelyezkedése
• Betegség-ellenállóság
• Betakarítás: jellemzően IX/2-X/3
• csomózásra kézzel már nyáron
• tárolásra és feldolgozásra jellemzően
októberben nyűvő rendszerű géppel
• a lomb külön is betakarításra és
hasznosításra kerülhet, ehhez először a
lombot lekaszálják
• jó termésátlag a 40-60 t/ha
• Tárolás: 0-1°C, 90-95% rh
Gazdasági és táplálkozási jelentősége
• 2011-ben 1.477 ha, 13.300 t → 9 t/ha
• egy termesztőkörzet – 14 hajdúsági település
• egységes technológia és megjelenés
• hungarikum - Hajdúsági torma 2009. 10. 21-től
oltalom alatt álló eredetmegjelölést kapott az EUban
• étvágygerjesztő, (savanyúság), fűszer
• feldolgozóipari növény – 15% belföldi feldolgozás
(2010-ben 247 Ft/kg átvételi ár), többi nyers export
(PL, D) (I. o. 300 Ft/kg – tavasszal 500-600 is volt)
• nagy biológiai értékű, bioaktív vegyületek (Cvitamin,
szinigrin, glükonasturtiin → allil- és butilizo-tiocianát)
• gyógynövény - népi gyógyászat; baktericid hatás
Termesztése
• Vetésforgó: szervestrágyázott, öntözhető
szakaszba; 5-6 éves visszakerülési idő; mindig
főnövény
• Talajművelés: 25-30 cm-es szántás
• Tápanyagutánpótlás: szervestrágyázás ősszel,
fejtrágyázás 2-3-szor, kálium főleg VII-VIII
• Szaporítás: kizárólag palántázással;
tömegtermesztéshez szálas, frisspiacihoz tálcás v.
tápkockás, akár tűzdelés is; vetés III/1, ültetés V/2
ültetésig gyomirtás, 10 hetes palántanevelés
• 50 x 20-25 cm-re → 80-100 ezer tő/ha
• Ápolás: gyomírtás kiemelt szerepe; csak
öntözéssel, nyáron 3-4 x 30-40 mm, ősszel már
lehetőleg nem öntözik
Torma – rendszertan, származás
Brassicaceae (kb. 300 génusz, 3000 faj) –
lágyszárú növények, trópusoktól a
szubarktikus övig; zömében azért mérsékelt
öviek
Armoracia génusz (

Morfológiája
• Évelő (de egyévesként termesztett), egylaki,
hímnős virágú növény
• Függőleges helyzetű gyöktörzs
• Talpgyökerek (3-5 db), oldalgyökerek,
nyakgyökerek
• Járulékos rügyek a gyökéren
• Tőlevélrózsa – 16-20 db nagyméretű (70-80 x
20-30 cm) levél
• Második évtől magszárképzés (80-100 cm)
• Sátorozó fürt virágzat
• Becő (becőke) termés
• Magja nem csíraképes
Termesztése
• Területválasztás: laza, mély termőrétegű
talajokon; párás, hűvösebb területen
• Vetésforgó: (kényszer)monokultúra (v. 4 éves
forgó)
• Talajelőkészítés: mélyszántás (50-60 cm) ősszel v.
tavasszal; bakhátkészítés (É-D-i irány) tavasszal,
magas (30-35 cm) bakhátak
• Tápanyagutánpótlás: monokultúrában
szervestrágyázzák (40 t/ha), N és K fejtrágya
• Szaporítás: gyökérdugvánnyal (l=23-26 cm, Ø=8-12
mm; sarjrügyek ledörzsölése; előhajtatás (2-3 hét)
• Kézi ültetés IV/2-V/3; sortáv 90-110 cm, 20-25 cm
tőtávra → 40-45 ezer tő/ha
Retek – rendszertan, származás
Brassicaceae
Raphanus génusz (faj)
• Raphanus sativus
– Raphanus sativus var. radicula – hónapos
– Raphanus sativus var. niger – nyári, őszi, téli
– Raphanus sativus var. longipinnatus – japán és
kínai
• Származás: kínai géncentrum (v. mediterrán
térség?)
• Egyiptomban már fontos zöldség és olajnövény
• Kelet-Ázsiában van a legnagyobb kultúrája
• hónapos retek Európában a XVI. sz. óta
Fajtaválasztása
• Nagyon kevés fajtája van (7 államilag elismert)
• Tájfajták szelektálása (Debreceni édesnemes),
honosítás (Dán torma)
• Tudatos nemesítés úgy 15 éve (Pózna, Bagaméri
delikát)
• Déli és északi változat, nálunk a déli
• Íz szerint csípős, enyhén csípős, édes
• Alapkövetelmények:
– sima felület
– egyenes, el nem ágazó, hengeres rizóma
– fehér hússzín
– csekély fásodási hajlam
• Ápolás: hajtásválogatás (6-8 cm-es levélnagyságnál),
nyakgyökerezés
• Monokultúrában másodolás
• Öntözés – barázdás (3-5 x 80-100 mm), esőszerű,
csepegtető (5-6 x 40-45 mm)
• Vegyszeres gyomirtást is alkalmaznak + 3-4
mechanikai, ekkor töltögetés, nyomatás is
• Betakarítás: gépi segítésű kézi; X/3-XI/3 (esetleg
tavasz); lomb levágása, pihentetés, kiemelés,
felszedés – kézzel v. géppel
• 7-10(-15) t/ha
• Áruvá készítés: oldal- és talpgyökerek
lepattintása, koronázás; mosás, osztályozás (min.
20 cm és 20-25 mm Ø); csomagolás raschelzsákba
• Tárolás: -2 °C, 90% rh, akár 1 évig
Gazdasági és táplálkozási jelentősége
• Ázsiában a legnagyobb jelentőségű
• Magyaro. – 300 ha, 2.400 t (?); hajtatása is
említésre méltó
• Egész éves ellátás megoldott
• Európában főleg nyersen, étvágygerjesztőként,
szendvicsekhez, salátákban
fogyasztják; Ázsiában főzve és savanyítva is
• Számottevő C-vitamin (20-50 mg/100g)
tartalom
• Gyógyászati hatás – kéntartalmú
vegyületek; baktericid
• Nirát felhalmozására hajlamos
7

Környezeti igényei
• Átlagos igényű; ázsiai típusok igényesebbek
• Fény: nagyobb fényigényű, hosszúnappalos kevés
fény (és meleg) pudvásodást okozhat
• Hő: Topt. 13 °C; csírázási opt. 20°C, hónapos retek
már 2-3°C-on csírázik, -6°C-ig fagytűrő; hosszan
tartó hideg hatására magszárba megy
• Víz: nálunk csak öntözéssel; egyenetlen ellátásnál
repedés, száraz talajon csípőssé válik,
pudvásodik, felmagzik
• Talaj: jó minéségű, laza talajokat igényel
• Tápanyag: közepes igényű; szervestrágyát nem
igényel; arányaiban kisebb K igény; Mg, Mn; Caés
B-hiány belső feketedést okozhat
Fajtatípusai, fajtaválasztása
• Igen nagy választék, nálunk öt fajtatípus
− Hónapos retek – 25-40-(50) nap; nálunk zömében a
gömbölyű, piros héjszínű típusok
− Nyári retek – 50-70 nap – nálunk főleg a régi
tájfajták
− Téli retek– 90-110 nap
− Japán retek – 45-80 nap, 35-45(-60) cm; nálunk a
végig fehér, hengeres típus
− Kínai – 2 hónap, Ø10-15 cm
• Koncentrált érés; repedési, pudvásodási hajlam –
hónapos
• Héj színe és vastagsága; üregesedési és zöldülési
hajlam; csípősség – nyári és téli
• Hossz, alak - japán
• Ápolás: fátyolfóliás takarás – egyenletesebb
kelés és növényvédelmi vonzatok
• Öntözés – rendszeresség, egyenletesség;
nyári vetéseknél kelesztő öntözés
• Fejtrágyázás – répatest hízásakor
• Betakarítás: fajtára jellemző méret
elérésekor; kézzel (hónapos és nyári 2-3
menetben), vagy nyűvő rendszerű gépekkel
• Áruvá készítés: értékesítés általában
lombbal együtt; hónaposnál csomózás
• Tárolás: japán és téli retkeket 0-4°C-on, 90-
95% rh-on
Morfológiája
• Egyéves, hosszúnappalos, hímnős virágú
növény
• Fogyasztott része a megvastagodott szik
alatti szár (hónapos retek) ill. a répatest
• A répatest mérete, alakja és héjszíne
változatos
• Szeldelt tőlevelek
• Magszáron fürt virágzat
• Becő termés
• E.m.t. 6-10 g, Cs.k. 4-5 év
Termesztése
• fajtatípus ↔ termesztési időszak, technológia
• Vetésforgó: monokultúrára érzékeny,
szervestrágyázott szakasz után; kettős
termesztésre alkalmas
• Talajelőkészítés: talajművelés mélysége ⇔
fajtatípus; japán retkeket bakháton
• Tápanyagutánpótlás:
• Szaporítás: kizárólag helyrevetés, 1,5-2-3 cm
mélyre
• Vetési idő és térállás: hónapos – III és VIII/2-IX/1,
10-20 x 5-8 cm; nyári – III-IV, 20-30 x 6-8 cm; téli -
VII/3, 40 x 10-15 cm; japán – IV/3-től, (30-40 + 10) x
10-15 cm; kínai – VII-VIII, 40-70 x 15-20 cm
8