Mekkora területen mozog a gímszarvas? - VadVilág Megőrzési ...

Mekkora területen
mozog a gímszarvas?
Genáhl Mátyás fôvadász
emlékének
A vad mozgásának, vándorlásának,
kedvelt tartózkodási területének,
vál tóinak, vagyis összefoglaló néven
területhasználatának ismerete a vadgazdálkodó
vagy a vadász szá mára
az eredményesség egyik alapfeltétele.
A 90-es években, a vadászati tör -
vény előkészítése so rán, a vadászte -
rü letek legkisebb nagysága körüli vi -
tákban is fontossá vált az egyes vadfajok,
kiemelten a nagyvadfajok,
ezen belül is a gímszarvas éves moz -
gáskörzete méretének, ill. a ván dorl -
ás ának meghatározása. A törvény
elő készítőinek szándéka szerint a
vad gazdálkodási egységek legkisebb
méretét a vadfajaink te rü let hasz ná -
la tához kell igazítani. Bár e kérdés
kö rül a mai napig is fel-fellángolnak
a viták, be kell látnunk, hogy az
egyes vadfajok egyedeire jellemző
moz gáskörzetnél kisebb vadgaz dál -
ko dási területek ki je lölése számos
ve szélyt rejt: lehe tetlenné válik a tartamos
gaz dálko dáshoz, az állomány
hasznosításá hoz szükséges állo -
mány jellemzők (pl. a létszám) meg -
határozása, hiszen az egyedek rövid
idő alatt több vadászterületen is fel -
tűnhetnek. A szomszédos területe -
Fotó: Mészáros András
ken külön bö ző szempontok szerint
kívánnának gazdálkodni nemhogy
ugyanazzal az állománnyal, de ugyanazokkal
az egyedekkel is. Ez nyil -
ván káoszhoz és az állomány lerom -
lásához vezet het.
A fenti okok miatt kezdtük el
a gímszarvas területhasználatának
vizs gá latát a Gödöllői Agrártudo -
má nyi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási
Tanszékén (jelenleg
Szent István Egyetem Vadvilág
Meg őrzési Intézet). Kezdetben a
szak irodalomban próbáltunk a kér -
dé seinkre választ keresni. Kiderült,
hogy a hazai vadgaz dálkodási irodalom
nagyon cse kély segítséget ad.
Találkoztunk ugyan beszámolókkal
és véleményekkel, melyek leggyakrabban
a szarvas vándorlásáról szóltak,
ám ezek többnyire szórványos
megfigyelések, közvetett vagy ellenőrizhetetlen
adatok voltak, vagy is
nem biztosítottak elég meg bízható
alapot a döntéshez.
A nemzetközi irodalomban már
találtunk tudományosan meg ala po -
zott eredményeket, de ezeket sem
tudtuk alkalmazni. Az adatok ugyanis
nagyon eltérőek vol tak. Számos
kutatási ered mény ből leszűrhető általános
ösz szefüggés szerint az egy
fajra jellemző moz gáskörzet méretét
a táplálkozási szokások mellett a
testtömeg ha tá rozza meg. Ennek
alap ján a gím szarvas számára szükséges
moz gáskörzet mérete a nálunk
szo ká sos testtömegnél 500–1000 ha
kö zé esne. Ugyanakkor nemcsak a
hazai vadgaz dál kodók, de a külföldi
ku tatók is beszámoltak ennél lényegesen
na gyobb – az utóbbiak néha
kisebb – mozgáskörzet-méretekről.
A vándorlások körül talán még na -
gyobb volt a zűrzavar. Sok, lefolyásában,
okában és vadgazdálkodási
ha tá sában igencsak különböző jelen
ség re húzták rá a vándorlás elnevezést.
Mindezek miatt magunknak
kellett tisztáznunk a gímszarvas hazai
te rülethasználatának kérdéseit.
1992-től kezdve rádió-telemetriás
nyomkövetéssel kutattuk a gím -
szarvas élőhelyhasználatát ha zánk
három különböző élőhelyén. 1992–
1994 között a Gödöllői-dombságon
akkor még az egyetem kísérleti te -
rületeként működő Babatpusztán
kezd tük. 1993–2006-ig a Gemenc
Zrt. területén, Bács-Kiskun megye
déli részén, az Illancs tájegységben,
Hajósszent györgy központtal folytattuk
a legrészletesebb kutatásokat.
2000–2006-ig Somogyban, a SE-
FAG Zrt. Segesd melletti erdeiben
vizsgáltuk, vajon az Illancs különle-
1. táblázat. A gímszarvas átlagos éves mozgáskörzetének méretei a három
élôhelyen (90%-os Kernel-becslés; n: a vizsgált állatok száma, SD: a szórás)
Babat Hajósszentgyörgy Segesd
Felnôtt bika - 5177 ha 1015 ha
(3 év

MEKKORA TERÜLETEN MOZOG A GÍMSZARVAS?
és fe ketefenyő-er dő ket. A hatalmas
(20 000 ha-os) er dő tömb mellett a
Duna egykori ön tésterületén me zőgazdasági
táblák húzódnak. A két
élőhelyet forgalmas főút, mély csatorna,
települések láncolata és sok
bekerített gyümölcsös választja el.
Segesden inkább kisebb, néhány ezer
hektáros töm bök ben nagyrészt töl -
gye sek talál ha tóak, közéjük ékelődő
kisebb-nagyobb mezőgazdasági táblák
kal. A vizsgálati területek sokfélesége
lehetővé tette az átfogó, ugyan
akkor a helyi sa játosságok kal ár -
nyalt kép kiala kí tását.
A kutatás megbízhatóságát to -
vább javítottuk azzal, hogy egy-egy
területen belül is eltérő he lye ken
fog tuk be az állatokat, és egy rudliból
csak néhány példányra tettünk
rádiós nyakörvet. Így is 80 egyedet
jelöltünk meg, és a legalább hetenkénti
mérések során közel tízezer
helymeghatározást végeztünk. Az
elemzésben – a bevezető babati vizsgálat
kivételével – csak a legalább
egy teljes évig nyomon követett
egye deket vettük figyelembe, így
minden évszakból vannak adataink.
(Az elemzésben szereplő egyedek
száma a táblázatokban látható.)
Az első kérdésünk az volt, vajon
hová és milyen messzire „vándorolnak
el” időről időre a szarvasok.
Ahogy azt a fogalmakról írt cik -
künk ben is olvashatták, a vándor lás
nagy területet átfogó, az egész populáció
által mutatott, öko lógiai
kény szerek miatt bekövetkező és
több nyire genetikailag rögzített viselkedésforma.
Az első, meglepő
eredményünk az volt, hogy sem a
tehenek, sem a bikák nem vándoroltak
egyik vizsgálati területün kön
sem, sőt a jelölt egyedek na gyobbik
része egész éven keresztül ugyanazt
a területet használta. Né hány rövidebb
elmozdulást ugyan találtunk,
de ezek nagyon különböző okok
miatt és eltérő módon zajlottak le,
nem feleltek meg az általunk megadott
vándorlás definíciójának.
Ezután vizsgáltuk a mozgáskörzet
jellemzőit, nagyságát, az élő hely,
az ivari és a kor okozta kü lönbségeket.
Az éves mozgáskörzetek mérete
meglepően kicsi volt (l. az 1. és
2. táblázatot). A tehenek esetében a
teljes mozgáskörzet át lagosan 200–
700 ha-nak adódott. Természetesen
a nagy egyedi el té rések miatt ennél
jóval nagyobb, 1000 ha-t meghaladó,
de sokkal kisebb, mintegy 40
ha-os mozgáskörzetet is mértünk.
Az egyed számára legfontosabb, leg -
jobban használt, úgynevezett magterület
mérete még sokkal kisebb,
átlagosan 40–200 ha volt. (Az egyed
ösz szes aktivitásának 60%-a ezen a
területen belül zajlik.)
26 Nimród 9/2008.
A mozgáskörzet méretét, különösen
a tehenek esetében, főleg az élő hely mi -
nő sége határozza meg. Jobb élőhelyen
kisebb, a rosszabbon na gyobb területet
kell bejárniuk a szükségleteik
kielégítésére. A három élőhely kö -
zött lényeges kü lönb ség volt az er -
dők minőségét, változatosságát te -
kint ve. Több té nyezőt számba véve,
a legjobbnak a somogyi, majd a babati,
a leg gyen gébbnek az illancsi
élő hely látszott. Az élőhely iránt
igé nyesebb tehenek esetében ezért
azt vártuk, hogy Segesden és Babaton
kisebb lesz a mozgáskörzetük,
míg Hajós szentgyörgyön nagyobb.
A mérések valóban erre mutatnak,
de a különbség kisebb a vártnál. Ez
azt jelenti, hogy a gyengébb minőségűnek
tekintett, homoki, telepített
erdőkben is találhatók jó minőségű,
a szarvasok számára kedvező élő -
hely foltok, ezért az egyedek kis te -
rü leten is fellelik a számukra szükséges
forrásokat. A nagy egyedi kü -
lönb ségek viszont arra utalnak, hogy
vannak gyengébb területrészek is,
ahol az egyedeknek ugyanezért többet
kell mozogniuk.
A bikák lényegesen nagyobb te -
rü letet használtak, mint a tehenek.
Itt is nagyok voltak az egyedi kü -
lönbségek. Mi a két ivar mozgáskörzetmérete
közti különbség oka?
A te henek kisebbek, a ve hem épí tés -
hez, a szoptatáshoz szük séges energiát
és tápanyagokat lényegesen kisebb
befogadóképességű emésztőrendszerüknek
kell szolgáltatnia.
Ráadásul vemhesen vagy borjat vezetve
nem tudnak na gyon nagy te -
rü leteket bejárni. Ebből követ ke -
zően a tehenek igé nyesebbek az élő -
helyükkel szemben, és takarékosabban
bánnak az energiájukkal, mint a
bikák. A te he neknek jó minőségű
(könnyebben emészthető, magasabb
fe hér je tartalmú) táplálékra van
szük sége, ezért az ilyen táplálék for -
rá sok közelében igyekeznek maradni.
A bikák viszont nagyobbak, na -
gyobb az emésztőrendszerük is,
ezért rosszabb minőségű (pl. rostosabb),
de nagy mennyiségben rendelkezésre
álló táplálékot is tud nak
hasznosítani. Emiatt kevésbé igé -
nye sek a környezetük táplálékkínálatával
szemben. Ugyanakkor a bi -
kák nak egész évben a néhány hétig
tartó bőgésre kell felkészülniük. Eh -
hez fel kell építeniük a rangjukat, testi
erejüket jel ző agancsukat. Zsírraktárakat
kell felhalmozniuk a bő -
gés és az azt követő táplálékhiányos
időszak át vé szeléséhez. Bőgéskor fel
kell keresniük a bőgőhelyeken a te -
he ne ket. Ilyenkor nem az élőhely
mi nő sége, hanem az ivarzó tehenek
fellelése vezérli őket. A bőgés után,
majd az agancsépítés alatt nyuga-
lom ra van szükségük. A bikáknak
tehát időszakosan eltérő igényeiknek
megfelelően más-más élőhelyi
foltokat kell használniuk. Ha az
adott élőhelyen ezek a területek távol
vannak egymástól, a bikáknak
nagyobb leszn a mozgáskörzete.
Ezért voltak olyan bikáink, ame lyek
óriási mozgáskörzetet hasz náltak
egy-egy évben. Máshol voltak az
agancsépítés időszakában, akár ki -
vált hattak a mezőgazdasági területekre
is, aztán bőgés idején messzire
elmehettek, az erdőben több bőgő -
he lyet is felkereshettek.
A fentiekkel magyarázható egy
érdekes hajósszentgyörgyi megfi -
gye lésünk is. Már a téli befogásaink
során azt tapasztaltuk, hogy voltak
olyan befogóhelyek, ahol inkább te -
he neket, és voltak, ahol főként bi ká -
kat sikerült megfog nunk. A későbbi
rádió-telemetriás adatok megerősítették
ezt az ivari szétválást. A jelenséget
élőhelyi okokkal magyaráztuk.
A bikák által inkább használt erdők
homo gé nebbek, és a szarvas szempont
jából valamivel gyengébbek
voltak. A tehenek viszont a fiatalabb,
változatosabb összetételű erdőket
részesítették előnyben. A külön bö ző
adottságú erdők térbeli el kü lönülése
a területen okozhatta az ivarok szerinti
szétválást.
A fiatalok a mi vizsgálatainkban
ugyan kisebb területeket használtak,
mint a felnőttek, de sok fiatal egyedet
túl korán vesztet tünk el ahhoz,
hogy teljes képet kapjunk a terület -
használatukról. Az azonban látszott,
hogy ezek a fiatal egyedek általában
az idősebbektől eltérően viselkedtek.
Moz gásuk kiszámíthatatlanabb,
rendszertelenebb volt, ezt nevezzük
kóborlásnak. A befogás helyétől is
ezek az egyedek távolodtak el leg in -
kább. A legtávolabbi, a legszélső
pont jaiban 20-30 km-re szétszó ró -
dó észlelések a hajósszent györgyi
fiatal bikáknál voltak. A szarvasfélék
fiatal hímjeinek szaporodási lehetőséget
kell keres niük, ehhez pedig el
kell hagyniuk a születési helyüket,
nagyobb te rü letet kell bejárniuk.
Azt is megfigyeltük, ahogy az ünők
az anyai csoportról leválva más rudlikhoz
próbáltak csatlakozni, eköz-
1. ábra. Néhány gímszarvas éves mozgáskörzetének
elhelyezkedése a vadgazdálkodási
egységek szerint (a vékony
vonal az egyed teljes mozgáskörzetét,
a vastag a magterületét jelzi)
ben moz gáskörzetük megnőtt. Ez a
viselkedés, bár a gímszarvas nálunk
nem territoriális faj, mégis egyfajta
állományszabályozást okoz. A fiatal,
gyengébb egyedek a születési he -
lyük ről kiszorulva új otthont kell,
hogy keressenek. Eközben sérü lé ke -
nyek, többen el is pusztulnak. A fel -
nőtt egyedek mozgáskörzete viszont
stabil volt. Az esetek túlnyomó részében
rend szeresen és kiszá mít ha -

tóan ugyanazokat a területeket hasz -
nálták, azaz területhűségük lényegesen
nagyobb, mint a fiataloké.
Az éves mozgáskörzetek mellett
a napi területhasználat is érde kes,
mivel ez mutatja meg a finomabb
élő helyhasználatot. Az illancsi és a
somogyi területen a tel jes nap, ill. az
aktív szürkületi, éjszakai időszak
alatt félóránkénti mérésekkel határoztuk
meg a szarvasok helyét.
Eredményeink szerint a gímszarvas
napi terület használata egy nappali és
egy éjszakai periódusból áll, ám ezek
nem különülnek el élesen egymástól,
nagyok az egyedi különbségek
is. Megfigyeléseink azt jelzik, hogy
zavartalan helyeken és időszakokban
a tehenek nappal is ak tí vak, a
za varás hatására viszont aktivitásuk
egyre inkább a szürkületi, ill. éjsza -
kai órákra tolódik. A gímszarvaste -
henek a nyári vegetációs periódus -
ban egyetlen nap az éves teljes moz -
gás körzetüknek csak mintegy 10-
12%-át hasz nálják, ami legfeljebb
napi 2 km-es elmozdulást jelent.
Ez a 48–183 hektárnyi terület (529–
1115 hek táros éves mozgáskörzet
mellett) már biztosíthatja a szarvasok
szá má ra az éppen szükséges for -
ráso kat. Az éves mozgáskörzet ki hasz
nálása az állat biológiai szükség -
letei, illetve az élőhely szezonális változása
szerinti lépésekben tör ténik.
A rádiótelemetriás nyomköve -
téssel Hajósszentgyörgyön né hány
egyednél lényegesen na gyobb éves
mozgáskörzetet mér tünk, mint azt a
korábbi vizsgálatainkból vártuk volna,
vagy amek ko rát más európai
munkákban kimutattak. A nagyobb
mozgáskörzetet sok egyednél a me -
ző gazdasági területekre való nyári
kiváltás okozta. Ezt a helyi vadgaz -
dál ko dók előzetes megfigyelései, valamint
a saját nyom- és fekhelysűrűség-becsléseink
eredményei is megerősítették.
Hajós szentgyörgyön télen
minden jelölt egyedet az er dő ben
találtunk. Nyáron viszont a 28 te hén -
ből kilencet és 14 bikából hármat az
erdőtől távolabb, kü lön böző irányokban
fekvő mezőgazdasági területen
mér tünk (eze ket „váltók”-nak neveztük
el), míg a többiek egész évben
az erdőben maradtak (ezek a „helyben
maradók”). Az egyedek többsége
tehát az erdőben maradt, ami ellentmond
annak a széles körben elterjedt
nézetnek, miszerint a me zőgazdasági
táblák jobb élő he lyet kínálnak a
szarvasnak, mint az erdő. Ezzel a
kér déskörrel egy későbbi cikkünkben
még részletesen fog lal ko zunk. Figyelemre
méltó a mezőgazdasági területekre
való kiváltás iránya is. A váltó
egyedek nem egy irányba és egy helyre
mennek nyáron, hanem a legközelebbi
mezőgazdasági terület felé
moz dulnak el, így az erdőtömb két
szélén élő egyedek ellentétes irányban
váltanak ki az erdőből. Az er -
dőben használt mozgáskörzetrészük
átlagos sugara 3 km volt, míg a mezőgazdasági
területüké 2 km, ugyan -
akkor a két mozgáskörzetrész közötti
távolság 9 km volt. Ha ezt összevetjük
még a szarvasok napi elmozdulásával
is, ami legfeljebb 2 km,
akkor látható, hogy a szarvasok nem
mozognak naponta a két élőhely kö -
zött. A vad gazdálkodók által feltételezett
vándorlások alapja lehet pél -
dául a moz gáskörzetváltás, amikor
ugyanaz a szarvas más-más vadgaz -
dál ko dó te rületén jelenik meg az év
különböző időszakaiban.
Végső tanulságként megálla pít -
hat tuk, hogy a gímszarvasok több -
nyire „jól ismerik” az ökológiai, viselkedésökológiai
tör vé nye ket. Az el -
méleti előrejelzéseknek általában
megfelelő ered mé nyekre jutottunk,
akár a mozgáskörzetek méretét, akár
az ivari, kor- vagy élőhelyi különbségeket
vesszük. A szarvasok nem vándoroltak,
a felnőtt egyedek területhűsége
magas volt. A mozgáskörzetek, kü lö -
nösen a leginkább használt magterületek
mérete kisebb volt annál, mint
amit a vadgaz dál ko dók általában fel -
té teleznek, és amit a velük folytatott
be szélgetésekből kezdetben sejtet -
tünk. Ugyan akkor viszont nagyobbak
voltak annál, hogy ezek alapján a
minimális vadászterület nagyságát a
mostani 3000 ha töredékére le hetne
csökkenteni. A fiatal állatok kóborlása,
a bikák na gyobb moz gás körzetei,
az időszakos terület váltások, és a te -
henek és a bi kák tér beli elkülönülése
még sokkal nagyobb vadgazdálkodási
egységek kialakítását is indokolná.
MEKKORA TERÜLETEN MOZOG A GÍMSZARVAS?
Efe lé tett lépés a körzeti és a tájszintű
vadgazdálkodás kialakítása. E fo lya -
mat további erősítése minden képpen
kí vá natos lenne.
Végül szeretnénk kifejezni köszönetünket
mindazoknak, akik e széles
körű és nemzetközileg is el fo gadott
kutatás sikeréhez hoz zájá rultak. Köszönjük
a Földművelésügyi és Vi -
dék fejlesztési Minisztérium Vadgaz -
dálkodási és Ha lászati Főosz tá lyá nak
(Természeti Erőforrások Fő osztálya)
kitartó támogatását, a házigaz dáink -
nak, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság
Zrt.-nek, Csonka Ti bor vezérigazgató
és Dudás Pál er dé szetvezető
uraknak, a SEFAG Er dészeti és Faipari
Zrt.-nek, Bar kóczi István vezérigazgató
és dr. Buz gó József vadgazdálkodási
osz tály vezető uraknak
a lehetőséget, szakembereiknek a
segítséget. Köszönet mindazoknak a
hallgatóinknak és kollégáinknak,
akik kel e hosszú idő alatt együtt dolgozhattunk,
különösen Ritter Dávidnak,
Pethő Zoltánnak, Tóth Péternek,
Kassuba Zsoltnak és Szabó
Barnabásnak, akik azóta más mun -
ka helyen kamatoztatják tudásukat.
A további részletekre kíváncsiaknak
a témában korábban meg jelent
és a közeljövőben megjelenő írásain -
kat, ill. honlapunkat (www.vmi.
info.hu) ajánljuk figyelmébe.
Szemethy László, Biró Zsolt, Katona
Krisztián, Heltai Miklós, Bleier Norbert
Szent István Egyetem
Vadvilág Megőrzési Intézet
Fotó: Mészáros András