Mekkora területen mozog a gímszarvas? - VadVilág Megőrzési ...

MEKKORA TERÜLETEN MOZOG A GÍMSZARVAS?
és fe ketefenyő-er dő ket. A hatalmas
(20 000 ha-os) er dő tömb mellett a
Duna egykori ön tésterületén me zőgazdasági
táblák húzódnak. A két
élőhelyet forgalmas főút, mély csatorna,
települések láncolata és sok
bekerített gyümölcsös választja el.
Segesden inkább kisebb, néhány ezer
hektáros töm bök ben nagyrészt töl -
gye sek talál ha tóak, közéjük ékelődő
kisebb-nagyobb mezőgazdasági táblák
kal. A vizsgálati területek sokfélesége
lehetővé tette az átfogó, ugyan
akkor a helyi sa játosságok kal ár -
nyalt kép kiala kí tását.
A kutatás megbízhatóságát to -
vább javítottuk azzal, hogy egy-egy
területen belül is eltérő he lye ken
fog tuk be az állatokat, és egy rudliból
csak néhány példányra tettünk
rádiós nyakörvet. Így is 80 egyedet
jelöltünk meg, és a legalább hetenkénti
mérések során közel tízezer
helymeghatározást végeztünk. Az
elemzésben – a bevezető babati vizsgálat
kivételével – csak a legalább
egy teljes évig nyomon követett
egye deket vettük figyelembe, így
minden évszakból vannak adataink.
(Az elemzésben szereplő egyedek
száma a táblázatokban látható.)
Az első kérdésünk az volt, vajon
hová és milyen messzire „vándorolnak
el” időről időre a szarvasok.
Ahogy azt a fogalmakról írt cik -
künk ben is olvashatták, a vándor lás
nagy területet átfogó, az egész populáció
által mutatott, öko lógiai
kény szerek miatt bekövetkező és
több nyire genetikailag rögzített viselkedésforma.
Az első, meglepő
eredményünk az volt, hogy sem a
tehenek, sem a bikák nem vándoroltak
egyik vizsgálati területün kön
sem, sőt a jelölt egyedek na gyobbik
része egész éven keresztül ugyanazt
a területet használta. Né hány rövidebb
elmozdulást ugyan találtunk,
de ezek nagyon különböző okok
miatt és eltérő módon zajlottak le,
nem feleltek meg az általunk megadott
vándorlás definíciójának.
Ezután vizsgáltuk a mozgáskörzet
jellemzőit, nagyságát, az élő hely,
az ivari és a kor okozta kü lönbségeket.
Az éves mozgáskörzetek mérete
meglepően kicsi volt (l. az 1. és
2. táblázatot). A tehenek esetében a
teljes mozgáskörzet át lagosan 200–
700 ha-nak adódott. Természetesen
a nagy egyedi el té rések miatt ennél
jóval nagyobb, 1000 ha-t meghaladó,
de sokkal kisebb, mintegy 40
ha-os mozgáskörzetet is mértünk.
Az egyed számára legfontosabb, leg -
jobban használt, úgynevezett magterület
mérete még sokkal kisebb,
átlagosan 40–200 ha volt. (Az egyed
ösz szes aktivitásának 60%-a ezen a
területen belül zajlik.)
26 Nimród 9/2008.
A mozgáskörzet méretét, különösen
a tehenek esetében, főleg az élő hely mi -
nő sége határozza meg. Jobb élőhelyen
kisebb, a rosszabbon na gyobb területet
kell bejárniuk a szükségleteik
kielégítésére. A három élőhely kö -
zött lényeges kü lönb ség volt az er -
dők minőségét, változatosságát te -
kint ve. Több té nyezőt számba véve,
a legjobbnak a somogyi, majd a babati,
a leg gyen gébbnek az illancsi
élő hely látszott. Az élőhely iránt
igé nyesebb tehenek esetében ezért
azt vártuk, hogy Segesden és Babaton
kisebb lesz a mozgáskörzetük,
míg Hajós szentgyörgyön nagyobb.
A mérések valóban erre mutatnak,
de a különbség kisebb a vártnál. Ez
azt jelenti, hogy a gyengébb minőségűnek
tekintett, homoki, telepített
erdőkben is találhatók jó minőségű,
a szarvasok számára kedvező élő -
hely foltok, ezért az egyedek kis te -
rü leten is fellelik a számukra szükséges
forrásokat. A nagy egyedi kü -
lönb ségek viszont arra utalnak, hogy
vannak gyengébb területrészek is,
ahol az egyedeknek ugyanezért többet
kell mozogniuk.
A bikák lényegesen nagyobb te -
rü letet használtak, mint a tehenek.
Itt is nagyok voltak az egyedi kü -
lönbségek. Mi a két ivar mozgáskörzetmérete
közti különbség oka?
A te henek kisebbek, a ve hem épí tés -
hez, a szoptatáshoz szük séges energiát
és tápanyagokat lényegesen kisebb
befogadóképességű emésztőrendszerüknek
kell szolgáltatnia.
Ráadásul vemhesen vagy borjat vezetve
nem tudnak na gyon nagy te -
rü leteket bejárni. Ebből követ ke -
zően a tehenek igé nyesebbek az élő -
helyükkel szemben, és takarékosabban
bánnak az energiájukkal, mint a
bikák. A te he neknek jó minőségű
(könnyebben emészthető, magasabb
fe hér je tartalmú) táplálékra van
szük sége, ezért az ilyen táplálék for -
rá sok közelében igyekeznek maradni.
A bikák viszont nagyobbak, na -
gyobb az emésztőrendszerük is,
ezért rosszabb minőségű (pl. rostosabb),
de nagy mennyiségben rendelkezésre
álló táplálékot is tud nak
hasznosítani. Emiatt kevésbé igé -
nye sek a környezetük táplálékkínálatával
szemben. Ugyanakkor a bi -
kák nak egész évben a néhány hétig
tartó bőgésre kell felkészülniük. Eh -
hez fel kell építeniük a rangjukat, testi
erejüket jel ző agancsukat. Zsírraktárakat
kell felhalmozniuk a bő -
gés és az azt követő táplálékhiányos
időszak át vé szeléséhez. Bőgéskor fel
kell keresniük a bőgőhelyeken a te -
he ne ket. Ilyenkor nem az élőhely
mi nő sége, hanem az ivarzó tehenek
fellelése vezérli őket. A bőgés után,
majd az agancsépítés alatt nyuga-
lom ra van szükségük. A bikáknak
tehát időszakosan eltérő igényeiknek
megfelelően más-más élőhelyi
foltokat kell használniuk. Ha az
adott élőhelyen ezek a területek távol
vannak egymástól, a bikáknak
nagyobb leszn a mozgáskörzete.
Ezért voltak olyan bikáink, ame lyek
óriási mozgáskörzetet hasz náltak
egy-egy évben. Máshol voltak az
agancsépítés időszakában, akár ki -
vált hattak a mezőgazdasági területekre
is, aztán bőgés idején messzire
elmehettek, az erdőben több bőgő -
he lyet is felkereshettek.
A fentiekkel magyarázható egy
érdekes hajósszentgyörgyi megfi -
gye lésünk is. Már a téli befogásaink
során azt tapasztaltuk, hogy voltak
olyan befogóhelyek, ahol inkább te -
he neket, és voltak, ahol főként bi ká -
kat sikerült megfog nunk. A későbbi
rádió-telemetriás adatok megerősítették
ezt az ivari szétválást. A jelenséget
élőhelyi okokkal magyaráztuk.
A bikák által inkább használt erdők
homo gé nebbek, és a szarvas szempont
jából valamivel gyengébbek
voltak. A tehenek viszont a fiatalabb,
változatosabb összetételű erdőket
részesítették előnyben. A külön bö ző
adottságú erdők térbeli el kü lönülése
a területen okozhatta az ivarok szerinti
szétválást.
A fiatalok a mi vizsgálatainkban
ugyan kisebb területeket használtak,
mint a felnőttek, de sok fiatal egyedet
túl korán vesztet tünk el ahhoz,
hogy teljes képet kapjunk a terület -
használatukról. Az azonban látszott,
hogy ezek a fiatal egyedek általában
az idősebbektől eltérően viselkedtek.
Moz gásuk kiszámíthatatlanabb,
rendszertelenebb volt, ezt nevezzük
kóborlásnak. A befogás helyétől is
ezek az egyedek távolodtak el leg in -
kább. A legtávolabbi, a legszélső
pont jaiban 20-30 km-re szétszó ró -
dó észlelések a hajósszent györgyi
fiatal bikáknál voltak. A szarvasfélék
fiatal hímjeinek szaporodási lehetőséget
kell keres niük, ehhez pedig el
kell hagyniuk a születési helyüket,
nagyobb te rü letet kell bejárniuk.
Azt is megfigyeltük, ahogy az ünők
az anyai csoportról leválva más rudlikhoz
próbáltak csatlakozni, eköz-
1. ábra. Néhány gímszarvas éves mozgáskörzetének
elhelyezkedése a vadgazdálkodási
egységek szerint (a vékony
vonal az egyed teljes mozgáskörzetét,
a vastag a magterületét jelzi)
ben moz gáskörzetük megnőtt. Ez a
viselkedés, bár a gímszarvas nálunk
nem territoriális faj, mégis egyfajta
állományszabályozást okoz. A fiatal,
gyengébb egyedek a születési he -
lyük ről kiszorulva új otthont kell,
hogy keressenek. Eközben sérü lé ke -
nyek, többen el is pusztulnak. A fel -
nőtt egyedek mozgáskörzete viszont
stabil volt. Az esetek túlnyomó részében
rend szeresen és kiszá mít ha -