Mekkora területen mozog a gímszarvas? - VadVilág Megőrzési ...

More documents

Recommendations

Info

MEKKORA TERÜLETEN MOZOG A GÍMSZARVAS? és fe ketefenyő-er dő ket. A hatalmas (20 000 ha-os) er dő tömb mellett a Duna egykori ön tésterületén me zőgazdasági táblák húzódnak. A két élőhelyet forgalmas főút, mély csatorna, települések láncolata és sok bekerített gyümölcsös választja el. Segesden inkább kisebb, néhány ezer hektáros töm bök ben nagyrészt töl - gye sek talál ha tóak, közéjük ékelődő kisebb-nagyobb mezőgazdasági táblák kal. A vizsgálati területek sokfélesége lehetővé tette az átfogó, ugyan akkor a helyi sa játosságok kal ár - nyalt kép kiala kí tását. A kutatás megbízhatóságát to - vább javítottuk azzal, hogy egy-egy területen belül is eltérő he lye ken fog tuk be az állatokat, és egy rudliból csak néhány példányra tettünk rádiós nyakörvet. Így is 80 egyedet jelöltünk meg, és a legalább hetenkénti mérések során közel tízezer helymeghatározást végeztünk. Az elemzésben – a bevezető babati vizsgálat kivételével – csak a legalább egy teljes évig nyomon követett egye deket vettük figyelembe, így minden évszakból vannak adataink. (Az elemzésben szereplő egyedek száma a táblázatokban látható.) Az első kérdésünk az volt, vajon hová és milyen messzire „vándorolnak el” időről időre a szarvasok. Ahogy azt a fogalmakról írt cik - künk ben is olvashatták, a vándor lás nagy területet átfogó, az egész populáció által mutatott, öko lógiai kény szerek miatt bekövetkező és több nyire genetikailag rögzített viselkedésforma. Az első, meglepő eredményünk az volt, hogy sem a tehenek, sem a bikák nem vándoroltak egyik vizsgálati területün kön sem, sőt a jelölt egyedek na gyobbik része egész éven keresztül ugyanazt a területet használta. Né hány rövidebb elmozdulást ugyan találtunk, de ezek nagyon különböző okok miatt és eltérő módon zajlottak le, nem feleltek meg az általunk megadott vándorlás definíciójának. Ezután vizsgáltuk a mozgáskörzet jellemzőit, nagyságát, az élő hely, az ivari és a kor okozta kü lönbségeket. Az éves mozgáskörzetek mérete meglepően kicsi volt (l. az 1. és 2. táblázatot). A tehenek esetében a teljes mozgáskörzet át lagosan 200– 700 ha-nak adódott. Természetesen a nagy egyedi el té rések miatt ennél jóval nagyobb, 1000 ha-t meghaladó, de sokkal kisebb, mintegy 40 ha-os mozgáskörzetet is mértünk. Az egyed számára legfontosabb, leg - jobban használt, úgynevezett magterület mérete még sokkal kisebb, átlagosan 40–200 ha volt. (Az egyed ösz szes aktivitásának 60%-a ezen a területen belül zajlik.) 26 Nimród 9/2008. A mozgáskörzet méretét, különösen a tehenek esetében, főleg az élő hely mi - nő sége határozza meg. Jobb élőhelyen kisebb, a rosszabbon na gyobb területet kell bejárniuk a szükségleteik kielégítésére. A három élőhely kö - zött lényeges kü lönb ség volt az er - dők minőségét, változatosságát te - kint ve. Több té nyezőt számba véve, a legjobbnak a somogyi, majd a babati, a leg gyen gébbnek az illancsi élő hely látszott. Az élőhely iránt igé nyesebb tehenek esetében ezért azt vártuk, hogy Segesden és Babaton kisebb lesz a mozgáskörzetük, míg Hajós szentgyörgyön nagyobb. A mérések valóban erre mutatnak, de a különbség kisebb a vártnál. Ez azt jelenti, hogy a gyengébb minőségűnek tekintett, homoki, telepített erdőkben is találhatók jó minőségű, a szarvasok számára kedvező élő - hely foltok, ezért az egyedek kis te - rü leten is fellelik a számukra szükséges forrásokat. A nagy egyedi kü - lönb ségek viszont arra utalnak, hogy vannak gyengébb területrészek is, ahol az egyedeknek ugyanezért többet kell mozogniuk. A bikák lényegesen nagyobb te - rü letet használtak, mint a tehenek. Itt is nagyok voltak az egyedi kü - lönbségek. Mi a két ivar mozgáskörzetmérete közti különbség oka? A te henek kisebbek, a ve hem épí tés - hez, a szoptatáshoz szük séges energiát és tápanyagokat lényegesen kisebb befogadóképességű emésztőrendszerüknek kell szolgáltatnia. Ráadásul vemhesen vagy borjat vezetve nem tudnak na gyon nagy te - rü leteket bejárni. Ebből követ ke - zően a tehenek igé nyesebbek az élő - helyükkel szemben, és takarékosabban bánnak az energiájukkal, mint a bikák. A te he neknek jó minőségű (könnyebben emészthető, magasabb fe hér je tartalmú) táplálékra van szük sége, ezért az ilyen táplálék for - rá sok közelében igyekeznek maradni. A bikák viszont nagyobbak, na - gyobb az emésztőrendszerük is, ezért rosszabb minőségű (pl. rostosabb), de nagy mennyiségben rendelkezésre álló táplálékot is tud nak hasznosítani. Emiatt kevésbé igé - nye sek a környezetük táplálékkínálatával szemben. Ugyanakkor a bi - kák nak egész évben a néhány hétig tartó bőgésre kell felkészülniük. Eh - hez fel kell építeniük a rangjukat, testi erejüket jel ző agancsukat. Zsírraktárakat kell felhalmozniuk a bő - gés és az azt követő táplálékhiányos időszak át vé szeléséhez. Bőgéskor fel kell keresniük a bőgőhelyeken a te - he ne ket. Ilyenkor nem az élőhely mi nő sége, hanem az ivarzó tehenek fellelése vezérli őket. A bőgés után, majd az agancsépítés alatt nyuga- lom ra van szükségük. A bikáknak tehát időszakosan eltérő igényeiknek megfelelően más-más élőhelyi foltokat kell használniuk. Ha az adott élőhelyen ezek a területek távol vannak egymástól, a bikáknak nagyobb leszn a mozgáskörzete. Ezért voltak olyan bikáink, ame lyek óriási mozgáskörzetet hasz náltak egy-egy évben. Máshol voltak az agancsépítés időszakában, akár ki - vált hattak a mezőgazdasági területekre is, aztán bőgés idején messzire elmehettek, az erdőben több bőgő - he lyet is felkereshettek. A fentiekkel magyarázható egy érdekes hajósszentgyörgyi megfi - gye lésünk is. Már a téli befogásaink során azt tapasztaltuk, hogy voltak olyan befogóhelyek, ahol inkább te - he neket, és voltak, ahol főként bi ká - kat sikerült megfog nunk. A későbbi rádió-telemetriás adatok megerősítették ezt az ivari szétválást. A jelenséget élőhelyi okokkal magyaráztuk. A bikák által inkább használt erdők homo gé nebbek, és a szarvas szempont jából valamivel gyengébbek voltak. A tehenek viszont a fiatalabb, változatosabb összetételű erdőket részesítették előnyben. A külön bö ző adottságú erdők térbeli el kü lönülése a területen okozhatta az ivarok szerinti szétválást. A fiatalok a mi vizsgálatainkban ugyan kisebb területeket használtak, mint a felnőttek, de sok fiatal egyedet túl korán vesztet tünk el ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a terület - használatukról. Az azonban látszott, hogy ezek a fiatal egyedek általában az idősebbektől eltérően viselkedtek. Moz gásuk kiszámíthatatlanabb, rendszertelenebb volt, ezt nevezzük kóborlásnak. A befogás helyétől is ezek az egyedek távolodtak el leg in - kább. A legtávolabbi, a legszélső pont jaiban 20-30 km-re szétszó ró - dó észlelések a hajósszent györgyi fiatal bikáknál voltak. A szarvasfélék fiatal hímjeinek szaporodási lehetőséget kell keres niük, ehhez pedig el kell hagyniuk a születési helyüket, nagyobb te rü letet kell bejárniuk. Azt is megfigyeltük, ahogy az ünők az anyai csoportról leválva más rudlikhoz próbáltak csatlakozni, eköz- 1. ábra. Néhány gímszarvas éves mozgáskörzetének elhelyezkedése a vadgazdálkodási egységek szerint (a vékony vonal az egyed teljes mozgáskörzetét, a vastag a magterületét jelzi) ben moz gáskörzetük megnőtt. Ez a viselkedés, bár a gímszarvas nálunk nem territoriális faj, mégis egyfajta állományszabályozást okoz. A fiatal, gyengébb egyedek a születési he - lyük ről kiszorulva új otthont kell, hogy keressenek. Eközben sérü lé ke - nyek, többen el is pusztulnak. A fel - nőtt egyedek mozgáskörzete viszont stabil volt. Az esetek túlnyomó részében rend szeresen és kiszá mít ha -
tóan ugyanazokat a területeket hasz - nálták, azaz területhűségük lényegesen nagyobb, mint a fiataloké. Az éves mozgáskörzetek mellett a napi területhasználat is érde kes, mivel ez mutatja meg a finomabb élő helyhasználatot. Az illancsi és a somogyi területen a tel jes nap, ill. az aktív szürkületi, éjszakai időszak alatt félóránkénti mérésekkel határoztuk meg a szarvasok helyét. Eredményeink szerint a gímszarvas napi terület használata egy nappali és egy éjszakai periódusból áll, ám ezek nem különülnek el élesen egymástól, nagyok az egyedi különbségek is. Megfigyeléseink azt jelzik, hogy zavartalan helyeken és időszakokban a tehenek nappal is ak tí vak, a za varás hatására viszont aktivitásuk egyre inkább a szürkületi, ill. éjsza - kai órákra tolódik. A gímszarvaste - henek a nyári vegetációs periódus - ban egyetlen nap az éves teljes moz - gás körzetüknek csak mintegy 10- 12%-át hasz nálják, ami legfeljebb napi 2 km-es elmozdulást jelent. Ez a 48–183 hektárnyi terület (529– 1115 hek táros éves mozgáskörzet mellett) már biztosíthatja a szarvasok szá má ra az éppen szükséges for - ráso kat. Az éves mozgáskörzet ki hasz nálása az állat biológiai szükség - letei, illetve az élőhely szezonális változása szerinti lépésekben tör ténik. A rádiótelemetriás nyomköve - téssel Hajósszentgyörgyön né hány egyednél lényegesen na gyobb éves mozgáskörzetet mér tünk, mint azt a korábbi vizsgálatainkból vártuk volna, vagy amek ko rát más európai munkákban kimutattak. A nagyobb mozgáskörzetet sok egyednél a me - ző gazdasági területekre való nyári kiváltás okozta. Ezt a helyi vadgaz - dál ko dók előzetes megfigyelései, valamint a saját nyom- és fekhelysűrűség-becsléseink eredményei is megerősítették. Hajós szentgyörgyön télen minden jelölt egyedet az er dő ben találtunk. Nyáron viszont a 28 te hén - ből kilencet és 14 bikából hármat az erdőtől távolabb, kü lön böző irányokban fekvő mezőgazdasági területen mér tünk (eze ket „váltók”-nak neveztük el), míg a többiek egész évben az erdőben maradtak (ezek a „helyben maradók”). Az egyedek többsége tehát az erdőben maradt, ami ellentmond annak a széles körben elterjedt nézetnek, miszerint a me zőgazdasági táblák jobb élő he lyet kínálnak a szarvasnak, mint az erdő. Ezzel a kér déskörrel egy későbbi cikkünkben még részletesen fog lal ko zunk. Figyelemre méltó a mezőgazdasági területekre való kiváltás iránya is. A váltó egyedek nem egy irányba és egy helyre mennek nyáron, hanem a legközelebbi mezőgazdasági terület felé moz dulnak el, így az erdőtömb két szélén élő egyedek ellentétes irányban váltanak ki az erdőből. Az er - dőben használt mozgáskörzetrészük átlagos sugara 3 km volt, míg a mezőgazdasági területüké 2 km, ugyan - akkor a két mozgáskörzetrész közötti távolság 9 km volt. Ha ezt összevetjük még a szarvasok napi elmozdulásával is, ami legfeljebb 2 km, akkor látható, hogy a szarvasok nem mozognak naponta a két élőhely kö - zött. A vad gazdálkodók által feltételezett vándorlások alapja lehet pél - dául a moz gáskörzetváltás, amikor ugyanaz a szarvas más-más vadgaz - dál ko dó te rületén jelenik meg az év különböző időszakaiban. Végső tanulságként megálla pít - hat tuk, hogy a gímszarvasok több - nyire „jól ismerik” az ökológiai, viselkedésökológiai tör vé nye ket. Az el - méleti előrejelzéseknek általában megfelelő ered mé nyekre jutottunk, akár a mozgáskörzetek méretét, akár az ivari, kor- vagy élőhelyi különbségeket vesszük. A szarvasok nem vándoroltak, a felnőtt egyedek területhűsége magas volt. A mozgáskörzetek, kü lö - nösen a leginkább használt magterületek mérete kisebb volt annál, mint amit a vadgaz dál ko dók általában fel - té teleznek, és amit a velük folytatott be szélgetésekből kezdetben sejtet - tünk. Ugyan akkor viszont nagyobbak voltak annál, hogy ezek alapján a minimális vadászterület nagyságát a mostani 3000 ha töredékére le hetne csökkenteni. A fiatal állatok kóborlása, a bikák na gyobb moz gás körzetei, az időszakos terület váltások, és a te - henek és a bi kák tér beli elkülönülése még sokkal nagyobb vadgazdálkodási egységek kialakítását is indokolná. MEKKORA TERÜLETEN MOZOG A GÍMSZARVAS? Efe lé tett lépés a körzeti és a tájszintű vadgazdálkodás kialakítása. E fo lya - mat további erősítése minden képpen kí vá natos lenne. Végül szeretnénk kifejezni köszönetünket mindazoknak, akik e széles körű és nemzetközileg is el fo gadott kutatás sikeréhez hoz zájá rultak. Köszönjük a Földművelésügyi és Vi - dék fejlesztési Minisztérium Vadgaz - dálkodási és Ha lászati Főosz tá lyá nak (Természeti Erőforrások Fő osztálya) kitartó támogatását, a házigaz dáink - nak, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.-nek, Csonka Ti bor vezérigazgató és Dudás Pál er dé szetvezető uraknak, a SEFAG Er dészeti és Faipari Zrt.-nek, Bar kóczi István vezérigazgató és dr. Buz gó József vadgazdálkodási osz tály vezető uraknak a lehetőséget, szakembereiknek a segítséget. Köszönet mindazoknak a hallgatóinknak és kollégáinknak, akik kel e hosszú idő alatt együtt dolgozhattunk, különösen Ritter Dávidnak, Pethő Zoltánnak, Tóth Péternek, Kassuba Zsoltnak és Szabó Barnabásnak, akik azóta más mun - ka helyen kamatoztatják tudásukat. A további részletekre kíváncsiaknak a témában korábban meg jelent és a közeljövőben megjelenő írásain - kat, ill. honlapunkat (www.vmi. info.hu) ajánljuk figyelmébe. Szemethy László, Biró Zsolt, Katona Krisztián, Heltai Miklós, Bleier Norbert Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Fotó: Mészáros András
Page 1: Mekkora területen mozog a gímszar

Mekkora területen mozog a gímszarvas? - VadVilág Megőrzési ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?