Májusi akcióink! - Nyergesújfalu
Májusi akcióink! - Nyergesújfalu
Májusi akcióink! - Nyergesújfalu
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Nyergesi<br />
HÍRMONDÓ - 2011. MÁJUS | múltunk | alkotóház<br />
15<br />
A világ tanulhat tőlük:<br />
A védőnők<br />
Kevesen tudják, hogy a hazai védőnői<br />
ellátási forma az egész világon egyedülálló.<br />
A védőnők az elmúlt évtizedek<br />
során hihetetlen mennyiségű tapasztalatot<br />
halmoztak fel a nővédelem, a várandós<br />
anyák és a gyermekek gondozása<br />
terén.<br />
Nyergesen három védőnő dolgozik,<br />
ketten területi feladatokat látnak el, egy<br />
fő pedig ifjúsági védőnői munkát végez.<br />
Feladataikról és eredményeikről márciusban<br />
számoltak be az önkormányzatnak.<br />
Egészségvédelmi összeállításuk<br />
alapos és elgondolkodtató. Ha csak<br />
a várandós anyukákkal kapcsolatos teendőiket<br />
emeljük ki, megállapítható,<br />
hogy a három szakember nincs könnyű<br />
helyzetben. Az idei februári adatok<br />
ugyanis azt mutatják, hogy a várandós<br />
anyák több mint 30 százaléka veszélyeztetett<br />
valamilyen formában. Akár fizikai,<br />
akár lelki, akár szociális okok<br />
eredményezik a döbbenetes arányt,<br />
úgy is felfoghatjuk, hogy a nyergesi lakosság<br />
utánpótlásának egyharmada<br />
veszélyben van. És hogy a három védőnő<br />
mennyire felkészült partnere az<br />
orvosoknak, ápolónőknek és az óvodapedagógusoknak,<br />
a statisztikák azt mutatják,<br />
hogy a 6. életévét betöltött gyermekek<br />
veszélyeztetettségi aránya 6<br />
százalékra csökken. Csak remélhetjük,<br />
hogy a védőnőinknek kijáró tisztelet<br />
mellett a jövőben is minden feltételt<br />
megkapnak majd a várostól.<br />
Mert megérdemlik…<br />
KP.<br />
Nyergesújfalu 2010. szeptember 24-én avatta fel a felújított, modernizált<br />
rendelőintézetet. Nekünk, idősebbeknek nem volt kétséges,<br />
kiről legyen elnevezve az új intézmény. A szakrendelésekhez, fejlett<br />
műszerezettséghez szokott fiataloknak viszont be kell mutatnunk a<br />
névadót, dr. Tábori Lajos körorvost. Az ünnepélyen az egészségügyi<br />
dolgozókon kívül nagyrészt olyanok voltak jelen, akik elsősorban<br />
rá szerettek volna emlékezni, de ez csak részben sikerült.<br />
Ez a cikk talán pótol valamit…<br />
40 évig szolgálta a várost<br />
Babona és szegénység<br />
Szent István királyunknak tulajdonítják azt<br />
a rendeletet, mely szerint tíz falu köteles<br />
volt egy kirurgust (seborvost, felcsert) alkalmazni.<br />
Ennek első, Nyergesújfalura vonatkozó<br />
írásos nyomát az első magyarországi<br />
népszámlálás (1785.) adataiban<br />
találjuk: 156/1/2.: “Gemein Quartier Haus”:<br />
megyei kirurgus, nőtlen, Ignatius Losbiegler.<br />
Bába is volt a faluban, őt így mutatja be:<br />
„A legérdekesebb özvegyi háztartás a<br />
bábáé. Bár a faluban másutt is él idegen<br />
nevű, hat évesnél fiatalabb „elhagyott”<br />
gyermek, a bábánál 2 leány és 3 különböző<br />
nevű kisgyerek él.”<br />
Népes község lévén Nyergesújfalunak<br />
már a II. világháború előtt is volt körzeti orvosa,<br />
fogorvosa, szülésznője, állatorvosa,<br />
gyógyszertára. Az akkori állapotokhoz képest<br />
előnyös helyzetét erősen befolyásolta,<br />
hogy a környező falvak lakosságának<br />
ellátása is az itteni egészségügyiekre<br />
hárult. Így a betegellátás igen sok<br />
kívánnivalót hagyott maga után: nagy volt<br />
a csecsemőhalandóság, a tuberkulózisos<br />
megbetegedések száma, a meszes ivóvíz<br />
következtében a strumásoké. Az egyetlen<br />
működő orvos munkáját a babona és a<br />
szegénység nehezítette.<br />
Az 1800-as évek vége felé Nyergesújfalun<br />
Kelndorfer Ármin (Kernstok Károly édesanyjának<br />
fivére), majd dr. Deutsch Ármin<br />
volt az orvos. 1928-tól 1968-ig dr. Tábori<br />
Lajos volt a körorvos. 1931 és 1945 között<br />
dr. Dési Lázár magánorvosként működött<br />
a községben. Osváth szerint 1937-ben így<br />
nézett ki Nyergesújfalu egészségügye a<br />
statisztika tükrében: “1 körorvos, 1 magánorvos,<br />
3 bába, 1 gyógyszertár, kórház<br />
Esztergomban, Stefánia Szövetség helyben,<br />
az ivóvíz pedig közepes.”<br />
Pénzt is adott a recept mellé<br />
A háború után az orvosi rendelő az új<br />
városháza helyén álló épületben volt,<br />
majd leköltözött a “Zsitvay-házba”. Ezt<br />
1978-ban átépítették, azóta „Kiskórház”-<br />
ként az esztergomi kórház kihelyezett intézeteként<br />
működik. Ezt az épületet bővítették<br />
és adták át 2010 szeptemberében.<br />
Dr. Tábori Lajos 40 évig volt a község<br />
“doktor bácsi”-ja, ezzel megszolgálta,<br />
hogy ő legyen az új Rendelőintézet névadója.<br />
1894-ben Nagyszombatban született.<br />
Középiskolai és egyetemi tanulmányait<br />
Budapesten végezte. A 71. gyalogezreddel<br />
és a 2. huszárezreddel az orosz<br />
és oláh fronton küzdötte végig a háborút,<br />
mint katonaorvos. Az arany érdemkereszt<br />
Tavaszi alkotások: Madarak, nyuszik, tojások<br />
Az alkotóházi gyermekprogramokon időszerű alkotások születtek. Márciusban a „szabadság jelképét”, szalmából madarat<br />
készítettek a gyerekek. Hogy ne „repkedjenek” szerteszéjjel mindenki gúzskoszorúra<br />
kötözgette a sajátjait. A következő alkalommal nyuszit készítettek. Először a nyuszi füleit<br />
fonták meg pedignádból, eköré építve fel a fejet, ami már csuhéból készült, csakúgy, mint<br />
a ruhája. Apró masnit biggyesztettek a feje búbjára és már kész is volt.<br />
Áprilisban tojásfestéssel folytatódott a program. Ekkor két technikát is megismerhettek az<br />
érdeklődő gyermekek. A berzseléshez először apró leveleket gyűjtöttek a székház<br />
környékén. A levelek aztán a tojásra kerültek, majd bebugyolálták harisnyába, és már<br />
mehetett is a hagymahéj-festékbe. A harisnyából kivett tojásokon a levél lenyomatát izgatottan<br />
fedezték fel a gyermekek. Az irókázás technikája már kicsit bonyolultabbnak bizonyult.<br />
A forró méhviaszba mártva az irókát, különböző népi motívumokat próbáltak<br />
felvinni a főtt, illetve kifújt tojásokra. Majd ezt is festékbe mártották. A kész tojásokat szalonnabőrrel<br />
kenték be, ettől fényesek lettek. Gyerekfoglalkozások: május 6-án: Papírsárkány<br />
készítés. Május 20-án: Nemezszappan készítés. Felnőtt foglalkozások:<br />
csütörtökönként 17-19 óráig, tetszőlegesen választott technikákkal.<br />
Mindenkit szeretettel várnak az Alkotóház tagjai.<br />
és a Károly-csapatkereszt tulajdonosa.<br />
1920. augusztus 1-jén, mint a 2-es gyalogezred<br />
orvos főnöke vált meg a nemzeti<br />
hadseregtől. Utána kórházi alorvos volt<br />
Esztergomban, majd 1928 júliusától 1968-<br />
as nyugdíjazásáig, 74 éves koráig Nyergesújfalun<br />
volt körorvos. Itt a II. világháború<br />
előtt képviselő-testületi tag, a magyar<br />
Vöröskereszt Egylet helyi fiókjának<br />
alelnöke volt. Felesége: Makk Etelka, gyerekei:<br />
Lajos, László és Lívia.<br />
Amikor elkezdte az orvosi munkáját,<br />
egységes egészségügyi ellátásról aligha<br />
lehetett beszélni. Olyan is előfordult, hogy<br />
a recept mellé a kiváltáshoz szükséges<br />
pénzt is mellékelnie kellett. Ápolónő, orvosírnok<br />
akkor nem állt rendelkezésére,<br />
mindent magának kellett megoldania. A<br />
segítség már csak idős korában adatott<br />
meg számára. 1957-ben megkapta az<br />
“Érdemes orvos” kitüntetést, majd a Munka<br />
Érdemrend ezüst fokozatával jutalmazták<br />
munkásságát.<br />
Szálfaegyenes termetére, szikár alakjára,<br />
csontos kezére még sokan emlékezünk.<br />
Hosszú pályafutásának eseményei ma<br />
már csak anekdotaként szállnak szájról<br />
szájra a rá hálásan emlékezők között.<br />
Esztergomban, 1977-ben 83 éves korában<br />
halt meg. Amíg épült a rendelő, a<br />
nyergesi betegek a lábatlani dr. Tulassay<br />
József Rendelőbe jártak szakrendelésekre.<br />
Ott láthatták a követendő példát,<br />
hogy a lábatlaniak hogyan tartják életben<br />
szeretett orvosaik emlékét. Dr. Tulassay<br />
József-emléktáblát állítottak az intézet<br />
előtti parkban. A településen dolgozó orvosok<br />
fényképei pedig a lépcsőház falát díszítik.<br />
Ennek a példának a követését javaslom<br />
a dr. Tábori Lajos Rendelőintézet<br />
dolgozóinak és fenntartójának is.<br />
PADÁNYI LAJOS<br />
A véleményére itt is számítunk: www.nyergesihirmondo.blogspot.com
Change language