Kisújszállási Nagykun Kalendárium 2010

KISÚJSZÁLLÁSI
NAGYKUN KALENDÁRIUM
a 2010. közönséges évre
Kisújszállás, 2010

KISÚJSZÁLLÁSI
NAGYKUN KALENDÁRIUM
a 2010. közönséges évre
Kisújszállás, 2010

2010-ben
205 éve annak, hogy Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) meghalt,
210 éve annak, hogy Vörösmarty Mihály (1800-1855) született,
155 éve pedig, hogy meghalt,
125 éve annak, hogy Kosztolányi Dezsõ (1885-1936) és
105 éve annak, hogy József Attila (1905-1937) született.
Jeles költõinkrõl megemlékezünk kalendáriumunkban.
A hónapokhoz kapcsolódó képeket
Losonczi József rajzolta.
Kalendáriumunk fõszerkesztõje:
Dr. Ducza Lajos
A szerkesztõk:
Ari Géza
Gubuczné Tomor Mária
Dr. Kiss Kálmánné
Kocsisné Monoki Julianna
Major Zita
Pozsonyi Gabriella
Soós Anna Rita
Tán Eszter
A kalendárium szerkesztõi köszönetet mondanak mindazoknak,
akik írásaikkal, fotóikkal, hirdetéseikkel vagy más módon
segítették e kiadvány elkészítését.
ISSN 1219-7378
Kisújszállás Város Önkormányzatának kiadványa
Fõszerkesztõ: Dr. Ducza Lajos
A tördelés és a nyomdai munka a Karcagi Nyomdában készült 2009-ben,
felelõs vezetõk: Márkusné Tankó Orsolya, Nagyné Tankó Tímea
Tipográfia: Szabó Éva
Petõfi Sándor:
Isten csodája
Ameddig a történet csillaga
Röpíti a multakba sugarát:
A szem saját kezünkben mindenütt
Saját szivünkre célzó gyilkot lát,
S ez öngyilkos kéz hányszor szálla ránk!…
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
Igy hordozunk sok százados sebet,
Keblünk soha be nem gyógyulhatott;
Mérget kellett mindenkor innia,
Ki sebeinkre önte balzsamot.
Valami rossz szellemtõl származnánk!
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
S míg egymást martuk szennyes koncokért,
Mint a szeméten a silány ebek,
Azt vettük észre csak, hogy ezalatt
Az oroszlánok itt termettenek;
Jött a tatár, jött a török reánk.
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
Ott foly Sajó… oly görbén kanyarog,
Mint ember, aki görcsben haldokol;
Ott haldokoltunk, vérünk ott szivá
Az óriási nadály, a mogol,
S holttesteinket fölfalá a láng!
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
S ott van Mohács… ott nyomta a királyt
Sárkoporsóba páncéla s lova,
S készûlt számunkra a ledõlt király
Kardjából a rettentõ zabola,
Melytõl még most is ég és vérzik szánk!…
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
Mi lesz belõlünk?… ezt én kérdezem,
De mily kevesen gondolnak vele.
Oh nemzetem, magyar nép! Éltedet
Mindig csak a jó sorsra bízod-e?
Ne csak Istenben bízzunk, mint bizánk;
Emberségünkbõl álljon föl hazánk!
Szalkszentmárton, 1846. január

Kalendárium 2010
Kalendárium 2010
ELÕSZÓ
Kedves Olvasó!
"Õrizzük emlékeinket,
gyûjtsük össze töredékeinket,
nehogy végleg elvesszenek,
s ezáltal üresebb legyen a múlt,
szegényebb a jelen,
s kétesebb a jövõ."
- Ipolyi Arnold -
Fut az idõ, már itt van küszöbünk elõtt az új esztendõ, s a szorgalmas szerkesztõk a város
új kalendáriumával köszöntik a régi, hûséges és az új, kíváncsi olvasót. Naptárukat
forgatva gondoltak-e egyáltalán már arra, milyen végtelen az idõ, hogy mérhetõ-e egyáltalán
az, aminek se elejét, se végét nem látjuk, sõt nem is tudjuk megbecsülni? Csak elhelyezzük
magunkat abban a rövid terminusban, amelyet megélünk. Persze segít az idõ felosztásában
a Nap vagy a Hold járása, a szinte átmenet nélkül változó évszakok, a lerövidülõ, majd
megnyúló napok, a csillagok állása.
Õseink benne éltek a természetben, figyelték a bolygók és a csillagok járását, az égi jeleket.
Nem számoltak perceket, másodperceket, még órát sem mindig. Napkeltérõl, delelõnapról,
napnyugtáról szóltak, meg rügyfakadásról, tél beköszöntérõl, holdtöltérõl, holdfogytáról. A
csillagok feljöttét, lemenetelét figyelték. Várták a jeles napokat, ismerték az ezekhez kapcsolódó
népi regulákat. Értettek a csízióhoz, olvasták a planétás naptárokat, amelyekben minden
fontos tudnivaló (ami akkor meghatározó volt) versbe szedve állt. A Biblia mellett legkedvesebb
családi olvasmány a kalendárium volt. Ebben benne volt minden, ami az elmúlt évben,
években történt, más média híján ez volt az egyedüli és elfogadott hírforrás. Okos tanácsokat
olvashattak egészségük megõrzésérõl, gazdálkodásról, sõt szórakoztató olvasmányok is színesítették
ezeket a régi évkönyveket.
Helyi kalendáriumunkkal mi is egy ilyen színes, sok-sok információt nyújtó, egész évre
szóló olvasmányos könyvet ajánlunk, televízió és számítógép helyett/mellett. Mi még mindig
hiszünk az írott szó varázsában, idõállóságában, az újonnan nyomott könyv jó illatában.
A 2010-es évkönyvünk Kisújszállás történetében a huszadik, ha Török Imre esperes úr
1905-ben, 1906-ban és 1931-ben kiadott kalendáriumát is beleszámítjuk. Reméljük, idei
kiadványunk is elnyeri tetszésüket, mindenki talál benne újságot, és év közben is elõveszi,
nem csak a naptár és a névnapok miatt.
E helyen is megköszönöm a könyv szerzõinek és szerkesztõinek önzetlen munkáját, a hirdetést
vállalók anyagi támogatását. A könyv alkotóinak nevében is kívánok minden Kedves
Olvasónak és családjának Istentõl áldott, boldog új esztendõt, benne jó egészséget.
Kelt Kisújszálláson, Karácsony havában, Anno Domini 2009.
Tisztelettel:
Dr. Ducza Lajos
fõszerkesztõ
6
7

Kalendárium 2010
Kalendárium 2010
KÖSZÖNTÕ
Kedves Olvasótársam!
Tudom, Te ismered azt a pillanatot, amikor kettesben maradsz a Könyvvel… Te és a
Könyv. Ismered azokat a perceket, amikor feltárul elõtted a Könyvnek addig rejtett világa.
Ismered azokat a meghitt órákat, amelyekkel a magányos olvasás otthonossága ajándékoz
meg - úgy, hogy közben egyetlen pillanatig nem érzed magad egyedül, hiszen a Könyv által
valaki szól Hozzád.
De a Könyv magát az alkotót, az íróját is ilyen bensõséges érzésekkel veszi körül, amikor
az egyedül marad gondolataival - no és tollával, papírjával, ma már számítógépével. De õ
sincs egyedül, mert valakinek ír. Másnak, másoknak van mondanivalója.
A könyv nem él emberi kapcsolatok nélkül.
Kalendáriumunk szerzõi gárdája igen gazdag. Legtöbbjük kisújszállási vagy
városunkhoz valamilyen módon kötõdõ személy, aki, akik legelõször is nekünk, helybélieknek
szeretnének elmondani valamit. A kalendárium különös fajtája a könyveknek: a tartalmi
gazdagság, változatosság alapvetõ jellemzõje - ezzel együtt a befogadás is az, hiszen helyet ad
életkortól, témától függetlenül számtalan írásnak. Mindebbõl eredõen széles olvasói tábort
szólít meg: idõseket és fiatalokat, a mai vagy múltbéli, a történelmi, irodalmi, tudományos,
egészségügyi stb. témák iránt érdeklõdõket egyaránt. Így hát telve van azzal az ígérettel, hogy
mindenki talál benne olvasnivalót.
A könyv szellemi közösséget teremt. Kalendáriumunkra ez különösen igaz, hiszen a benne
krónikaként leírtak jelentõs része egymást ismerõ kisújszállási emberekrõl és általuk, általunk
közösen átélt eseményekrõl szól. És bizony leginkább azokhoz tartozunk, akiket ismerünk,
akik mindenapjaink részesei, akikkel megosztjuk egyéni vagy közösségi ünnepeinket, de
bánatainkat is - akiknek ez a város az otthona.
Kedves Olvasótársam! Kívánom, légy nyitott, elfogadó e könyv iránt. Amikor kettesben
maradsz vele az olvasás meghittségében, találd meg benne a Hozzád, Neked szóló szavakat,
és érezd, hogy e város nemcsak külsõ tere, hanem belsõ, gazdag lelki-szellemi környezete is a
kisújszállásiak életének.
Kecze István
polgármester
Losonczi József: Kert
8
9

Kalendárium 2010
Összesített naptár a 2010. évre
Naptár
Öröknaptár
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
JANUÁR
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
ÁPRILIS
1
2
3
4
JÚLIUS
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
12
13
14
15
16
17
18
18
19
20
21
22
23
24
19
20
21
22
23
24
25
19
20
21
22
23
24
25
25
26
27
28
29
30
31
26
27
28
29
30
26
27
28
29
30
31
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
FEBRUÁR
1
2
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
MÁJUS
15
16
17
18
19
20
21
AUGUSZTUS
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V 1
3
4
5
6
7
8
9
2
3
4
5
6
7
8
10
11
12
13
14
15
16
9
10
11
12
13
14
15
17
18
19
20
21
22
23
16
17
18
19
20
21
22
24
25
26
27
28
29
30
23
24
25
26
27
28
29
22
23
24
25
26
27
28
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
31 H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
30
31
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
MÁRCIUS
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
JÚNIUS
1
2
3
4
5
6
22
23
24
25
26
27
28
SZEPTEMBER
1
2
3
4
5
7
8
9
10
11
12
13
6
7
8
9
10
11
12
14
15
16
17
18
19
20
13
14
15
16
17
18
19
21
22
23
24
25
26
27
20
21
22
23
24
25
26
29
30
31
28
29
30
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
A) Évek
1801-1900
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
A) Évek
1901-2099
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
00
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
B) Hónapok
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
4 0 0 3 5 1 3 6 2 4 0 2
5 1 1 4 6 2 4 0 3 5 1 3
6 2 2 5 0 3 3 1 4 6 2 4
0 3 4 0 2 5 0 3 6 1 4 6
2 5 5 1 3 6 1 4 0 2 5 0
3 6 6 2 4 0 2 5 1 3 6 1
4 0 0 3 5 1 3 6 2 4 0 2
3 1 2 6 0 3 5 1 4 6 2 4
0 3 3 6 1 4 6 2 5 0 3 5
1 4 4 0 2 5 0 3 6 1 4 6
2 5 5 1 3 6 1 4 0 2 5 0
3 6 0 3 5 1 3 6 2 4 0 2
5 1 1 4 6 2 4 6 3 5 1 3
6 2 2 5 0 3 5 1 4 6 2 4
0 3 3 6 1 4 6 2 5 0 3 5
1 4 5 1 3 6 1 4 0 2 5 0
3 6 6 2 4 0 2 5 1 3 6 1
4 0 0 3 6 1 3 6 2 4 0 2
5 1 1 4 6 2 4 0 3 5 1 3
6 2 3 6 1 4 6 2 5 0 3 5
1 4 4 0 2 5 0 3 6 1 4 6
2 5 5 1 3 6 1 4 0 2 5 0
3 6 6 2 4 0 2 5 1 3 6 1
4 0 1 4 6 2 4 0 3 5 1 3
6 2 2 5 0 3 5 1 4 6 2 4
0 3 3 6 1 4 6 2 6 0 3 6
1 4 4 0 2 5 0 3 6 4 4 6
2 5 6 2 4 0 2 5 1 3 6 1
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
OKTÓBER
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
NOVEMBER
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
DECEMBER
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
C) Napok
V H K Sz Cs P Sz
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 32 33 34 35
36 37
Példa: Milyen napra esett 1848. március 15-e?
A) táblázatban az 1848-as év sorának a B)
táblázatban a március oszlopának a 3-as szám
felel meg, ehhez kell hozzáadni a keresett napot
(a hónap 15. napját) mely a 15+3=18-as
számot adja.) A C táblázatból a 18-as számot
kikeresve: szerdai nap.
10
11

Kalendárium 2010
Naptár
Január
JANUÁR
TÉLHÓ
December 21-tõl január 19-ig Bak csillagjegy
2010
31 nap
Boldogasszony hava
Javában tombol még a tél.
Alél és feleszmél a szél.
Neszezve suhan a szûz havon,
Urasan ballag a hûlt tavon.
Állkapcsa jégcsappal vicsordul,
Rámlehel, a könnyem kicsordul.
Napok Névnap
Szentek napja
A Nap
A Hold
kelte ó. p. nyug. ó. p. kelte ó. p.nyug. ó. p.
1 P Újév, Fruzsina Mária, Isten anyja 07.31 16.03 7.03 08.03
2 Sz Ábel Vazul, Gergely 07.31 16.04 18.26 08.40
3 V Genovéva, Benjámin Genovéva 07.31 16.05 19.50 09.09
4 H Titusz, Leona Angéla, Renáta 07.30 16.06 21.12 09.33
5 K Simon - 07.30 16.07 22.30 09.55
6 Sz Gáspár, Menyhért, Boldizsár Vízkereszt 07.30 16.08 23.47 10.15
7 Cs Attila, Ramóna Bálint, Rajmund 07.30 16.09 - 10.37
8 P Gyöngyvér Szeverinusz 07.29 16.10 01.02 04.52
9 Sz Marcell Juliánusz, Marcella 07.29 16.11 02.15 11.28
10 V Melánia Vilmos 07.29 16.13 03.26 12.01
11 H Ágota Ágota Honoráta 07.28 16.14 04.31 12.42
12 K Ernõ, Cézár - 07.28 16.15 05.30 13.31
13 Sz Veronika Veronika, Hiláriusz 07.27 16.16 06.18 14.28
14 Cs Bódog, Félix Félix 07.27 16.18 06.58 15.31
15 P Lóránt, Lóránd Mór, Pál 07.26 16.19 07.29 16.36
16 Sz Gusztáv, Stefánia Marcell 07.26 16.20 07.55 17.42
17 V Antal, Antónia Antal 07.25 16.22 08.16 18.47
18 H Piroska Árpádházi Szt. Margit 07.24 16.23 08.35 19.51
19 K Sára, Márió Márta, Máriusz 07.23 16.25 08.52 20.56
20 Sz Fábián, Sebestyén Sebestyén, Özséb 07.22 16.26 09.08 22.00
21 Cs Ágnes Ágnes 07.21 16.28 09.26 23.07
22 P Vince, Artúr Vince, Artúr 07.21 16.29 09.45 -
23 Sz Zelma, Rajmund, Mária Emerencia 07.20 16.30 10.08 00.16
24 V Timót, Xénia Ferenc 07.19 16.32 10.37 01.28
25 H Pál - 07.18 16.33 11.14 02.40
26 K Vanda, Paula Timóteusz, Paula 07.17 16.35 12.04 03.51
27 Sz Angelika, Angéla Angéla, Angelika 07.15 16.36 13.08 04.56
28 Cs Károly, Karola Tamás, Károly 07.14 16.38 14.25 05.50
29 P Adél Adél, Valér 07.13 16.40 15.50 06.32
30 Sz Martina, Gerda - 07.12 16.41 17.17 07.06
31 V Marcella Bosco-Szt. János 07.11 16.43 18.43 07.33
- Kerekes Sándor -
Szalonnasütés a jégen - Tóth Csaba fotója
Jegyzetek
12
13

Kalendárium 2010
Naptár
Február
FEBRUÁR
TÉLUTÓ
Napok Névnap
Január 20-tól február 18-ig Vízöntõ csillagjegy
2010
Szentek napja
14
A Nap
28 nap
Böjtelõ hava
A Hold
kelte ó. p. nyug. ó. p. kelte ó. p.nyug. ó. p.
1 H Ignác, Virgínia Brigitta 07.09 16.44 20.06 07.56
2 K Karolina, Aida - 07.08 16.46 21.26 08.18
3 Sz Balázs Balázs, Celerina 07.07 16.47 22.45 08.40
4 Cs Ráhel, Csenge András, Veronika 07.05 16.49 - 09.04
5 P Ágota, Ingrid Ágota, Etelka 07.04 16.50 00.02 09.30
6 Sz Dorottya, Dóra Pál, Dorottya 07.03 16.52 01.15 10.02
7 V Tódor, Rómeó Richárd 07.01 16.54 02.23 10.41
8 H Aranka Jeromos 07.00 16.55 03.25 11.28
9 K Abigél, Alex Apollónia, Erik 06.58 16.57 04.16 12.22
10 Sz Elvira Skolasztika, Elvira 06.57 16.58 04.59 13.23
11 Cs Bertold, Marietta - 06.55 17.00 05.32 14.27
12 P Lívia, Lídia Lídia, Eulália 06.54 17.01 06.00 15.32
13 Sz Ella, Linda Katalin 06.52 17.03 06.22 16.38
14 V Bálit, Valentin Szt. Cirill, Metód 06.50 17.05 06.42 17.43
15 H Kolos, Georgina Georgina 06.49 17.06 06.59 18.47
16 K Julianna, Lilla Julianna 06.47 17.08 07.16 19.52
17 Sz Donát Donát 06.45 17.09 07.33 20.58
18 Cs Bernadett Bernadett, Simon 06.44 17.11 07.52 22.05
19 P Zsuzsanna Zsuzsanna 06.42 17.12 08.13 23.15
20 Sz Aladár, Álmos Leó 06.40 17.14 08.39 -
21 V Eleonóra Péter, Eleonóra 06.39 17.15 09.12 00.26
22 H Gerzson - 06.37 17.17 09.55 01.35
23 K Alfréd Polikárp, Alfréd 06.35 17.18 10.50 02.40
24 Sz Mátyás Szt. Mátyás apostol 06.33 17.20 11.58 03.37
25 Cs Géza Cézár 06.31 17.22 13.17 04.23
26 P Edina Viktor 06.30 17.23 14.41 05.00
27 Sz Ákos, Bátor Gábor, Leander 06.28 17.25 16.07 05.30
28 V Elemér Oszvald 06.26 17.26 17.32 05.56
Felhõ-dunnák rejtekébõl néha-néha már
Elõ-elõ tündököl a pajkos napsugár.
Bársonyos tapintásával lelkeket melenget,
Ragyogó mosollyal áraszt farsangi jókedvet.
Uszíthatja szélkutyáit február a felhõnyájra,
Ázva-fázva - mégis vígan - készülünk a karneválra.
Rövid ez a téli hónap, itt a tavasz nemsokára.
- Kerekes Sándor -
A Sárgagát télen - Losonczi József fotója
Jegyzetek
15

Kalendárium 2010
Naptár
Március
MÁRCIUS
TAVASZELÕ
Napok Névnap
Február 19-tõl március 20-ig Halak csillagjegy
2010
Szentek napja
16
A Nap
31 nap
Böjtmás hava
A Hold
kelte ó. p. nyug. ó. p. kelte ó. p.nyug. ó. p.
1 H Albin Leontina, Lea 06.24 17.28 18.55 06.19
2 K Lujza Ágnes, Henrik 06.22 17.29 20.17 06.41
3 Sz Kornélia Frigyes, Kornélia 06.20 17.31 21.38 07.04
4 Cs Kázmér Kázmér, Lucius 06.18 17.32 22.55 07.31
5 P Adorján, Adrián Adorján, Kolett 06.16 17.34 - 08.01
6 Sz Leonóra, Inez Koletta 06.14 17.35 00.08 08.38
7 V Tamás Perpétua, Felicitász 06.12 17.36 01.14 09.23
8 H Zoltán János, Domonkos 06.10 17.38 02.11 10.16
9 K Franciska - 06.09 17.39 02.57 11.15
10 Sz Ildikó Emil 06.07 17.41 03.33 12.18
11 Cs Szilárd Konstantin 06.05 17.42 04.03 13.23
12 P Gergely Gergely, Maximilian 06.03 17.44 04.27 14.28
13 Sz Krisztián, Ajtony Patricia 06.01 17.45 04.47 15.33
14 V Matild Matild, Paulina 05.59 17.47 05.06 16.38
15 H Nemzeti ünnep, Kristóf Kelemen, Lujza 05.57 17.48 05.23 17.43
16 K Henrietta - 05.55 17.50 05.41 18.49
17 Sz Gertrúd, Patrik Patrik, Gertrúd 05.53 17.51 05.59 19.56
18 Cs Sándor, Ede Cirill, Sándor 05.51 17.52 06.20 21.05
19 P József, Bánk Szt. József 05.49 17.54 06.44 22.16
20 Sz Klaudia Alexandra 05.47 17.55 07.15 23.25
21 V Benedek Benedek, Miklós 05.45 17.57 07.54 -
22 H Beáta, Izolda Beáta, Katalin 05.43 17.58 08.44 00.31
23 K Emõke - 05.41 18.00 09.46 01.29
24 Sz Gábor, Karina, Gabriella Gábor, Karina 05.39 18.01 10.58 02.18
25 Cs Irén, Írisz - 05.37 18.02 12.17 02.57
26 P Emánuel Emánuel 05.34 18.04 13.39 03.28
27 Sz Húsvét, Hajnalka Lídia 05.32 18.05 15.02 03.55
28* V Húsvét, Gedeon, Johanna Johanna 06.30 19.07 17.24 05.19
29 H Auguszta - 06.28 19.08 18.46 05.41
30 K Zalán - 06.26 19.09 20.07 06.04
31 Sz Árpád Benjámin 06.24 19.11 21.28 06.29
Megújulás vágya feszít mindent, ami él.
Átolvad a tavaszba az öregedõ tél.
Rongyos koldussá lett õ, 'ki hónapokon át
Csillogó koronát viselt, s szórta vagyonát.
Igazi úr rongyosan is elegáns tud lenni,
Ugyan most a tavasz ellen semmit sem tud tenni.
Sebaj! Decemberben úgyis revánsot fog venni.
- Kerekes Sándor -
Aki nem lép… - Kácsor Károly fotója
Jegyzetek
* A nyári idõszámítás kezdete
17

Kalendárium 2010
Naptár
Április
ÁPRILIS
TAVASZHÓ
Napok Névnap
Március 21-tõl április 20-ig Kos csillagjegy
2010
Szentek napja
18
30 nap
Szent György hava
A Nap
A Hold
kelte ó. p. nyug. ó. p. kelte ó. p.nyug. ó. p.
1 Cs Hugó Hugó 06.22 19.12 22.45 06.58
2 P Áron Áron, Ferenc 06.20 19.14 23.56 07.33
3 Sz Buda, Richárd Richárd 06.18 19.15 - 08.16
4 V Izidor Izidor 06.16 19.16 00.58 09.07
5 H Vince Vince, Irén, Teodóra 06.14 19.18 01.50 10.05
6 K Vilmos, Bíborka - 06.12 19.19 02.31 11.07
7 Sz Herman Herman 06.11 19.21 03.03 12.12
8 Cs Húsvét, Dénes Dénes, Valér, Valter 06.09 19.22 03.29 13.18
9 P Húsvét, Erhard - 06.07 19.24 03.51 14.22
10 Sz Zsolt - 06.05 19.25 04.11 15.27
11 V Leó, Szaniszló Leó, Szaniszló 06.03 19.26 04.29 16.31
12 H Gyula Gyula 06.01 19.28 04.46 17.37
13 K Ida - 05.59 19.29 05.04 18.44
14 Sz Tibor Tibor 05.57 19.31 05.25 19.53
15 Cs Anasztázia, Tas Anasztázia, Oktávia 05.55 19.32 05.49 21.04
16 P Csongor Bernadett 05.53 19.33 06.18 22.16
17 Sz Rudolf Izidóra, Dezsõ, Rudolf 05.51 19.35 06.55 23.23
18 V Andrea, Ilma Apolló 05.50 19.36 07.42 -
19 H Emma Emma 05.48 19.38 08.41 00.24
20 K Tivadar - 05.46 19.39 09.50 01.15
21 Sz Konrád - 05.44 19.40 11.05 01.56
22 Cs Csilla, Noémi Kájusz, Noémi 05.42 19.42 12.24 02.30
23 P Béla Adalbert, Béla 05.40 19.43 13.44 02.57
24 Sz György György, Fidél 05.39 19.45 15.03 03.21
25 V Márk Szt. Márk 05.37 19.46 16.22 03.43
26 H Ervin Ervin, Klétusz 05.35 19.47 17.42 04.05
27 K Zita, Mariann - 05.33 19.49 19.01 04.29
28 Sz Valéria Valéria, Péter 05.32 19.50 20.19 04.56
29 Cs Péter Katalin 05.30 19.52 21.34 05.28
30 P Katalin, Kitti Katalin 05.28 19.53 22.41 06.07
Álmukból felriadt rügyek lustán nyújtózkodnak,
Pillát rebegtetõ fények rájuk csodálkoznak,
Rohanó patakok fölött hûs szellõk motoznak,
Itatójuk körül pihés kiscsibék csipognak,
Lepel szirmú tulipánok lángot virágoznak,
Illatontó orgonák méhekre áhítoznak,
Selyemfényû gyöngyvirágok némán harangoznak.
- Kerekes Sándor -
Tavaszi rügyek - Kácsor Károly fotója
Jegyzetek
19

Kalendárium 2010
Naptár
Május
Már a tavasz fénykora is nemsoká lejár,
Álruhája rejtekében erre vár a nyár.
Jönnek vissza Afrikából a hûséges gólyák,
MÁJUS
TAVASZUTÓ
Április 21-tõl május 20-ig: Bika csillagjegy
2010
31 nap
Pünkösd hava
Utánuk a fecskék is a magas eget róják,
Sürgölõdnek-forgolódnak, fészkeiket rakják.
- Kerekes Sándor -
Napok Névnap
Szentek napja
1 Sz A munka ünn., Fülöp Fülöp, Jakab, József 05.27 19.54 23.39 06.55
2 V Zsigmond Atanáz, Zsigmond 05.25 19.56 - 07.51
3 H Tímea, Irma Fülöp, Jakab 05.24 19.57 00.25 08.54
4 K Mónika, Flórián Mónika, Flórián 05.22 19.58 01.01 09.59
5 Sz Györgyi Irén, Gotthárd 05.21 20.00 01.30 11.04
6 Cs Ivett, Frida Judit, Frida 05.19 20.01 01.54 12.10
7 P Gizella Gizella 05.18 20.02 02.14 13.14
8 Sz Mihály Mihály, gyõzõ 05.16 20.04 02.33 14.18
9 V Gergely Gergely 05.15 20.05 02.50 15.23
10 H Ármin, Pálma Izidor, Ármin 05.13 20.06 03.08 16.29
11 K Ferenc Ferenc, Fábiusz 05.12 20.08 03.28 17.37
12 Sz Pongrác Pongrác 05.10 20.09 03.50 18.48
13 Cs Szervác, Imola Szervác, Imola 05.09 20.10 04.18 20.00
4 P Bonifác Bonifác 05.08 20.12 04.52 21.11
15 Sz Zsófia, Szonja Zsófia 05.07 20.13 05.37 22.16
16 V Mózes, Botond János, Mózes 05.05 20.14 06.33 23.11
17 H Paszkál Paszkál 05.04 20.15 07.40 23.56
18 K Erik, Alexandra Alexandra 05.03 20.17 08.55 -
19 Sz ivó, Milán Celesztin, Ivó 05.02 20.18 10.14 00.32
20 Cs Bernát, Felícia Bernát, Bernardin 05.01 20.19 11.33 01.01
21 P Konstantin András 05.00 20.20 12.51 01.25
22 Sz Júlia, Rita Rita, Júlia, Emil 04.59 20.21 14.09 01.47
23 V Dezsõ Dezsõ, Renáta 04.58 20.23 15.26 02.09
24 H Eszter, Eliza, Hanna Eszter 04.57 20.24 16.43 02.31
25 K Orbán Gergely, Orbán 04.56 20.25 18.00 02.56
26 Sz Fülöp, Evelin - 04.55 20.26 19.15 03.26
27 Cs Pünkösd, Hella Pelbárt, Ágoston 04.54 20.27 20.25 04.02
28 P Pünkösd, Emil, Csanád Vilma, Vilmos 04.53 20.28 21.26 04.46
29 Sz Magdolna Magdolna, Ervin 04.52 20.29 22.17 05.38
30 V Janka, Zsanett Johanna 04.52 20.30 22.58 06.39
31 H Angéla, Petronella Petronella 04.51 20.31 23.30 07.44
20
A Nap
A Hold
kelte ó. p. nyug. ó. p. kelte ó. p.nyug. ó. p.
Cseresznyevirágzás - Tán Eszter fotója
Jegyzetek
21

Kalendárium 2010
Naptár
Június
Június van, ilyenkor még minden csak ígéret.
Újrafogalmazza magát a sokféle élet.
Nem unta meg ezt a módit, pedig amióta
JÚNIUS
NYÁRELÕ
Május 21-tõl június 21-ig: Ikrek csillagjegy
2010
30 nap
Szent Iván hava
Itt a földön divatba jött, errõl szól a nóta.
Ugyanaz a dal szólal meg különbözõ hangszereken,
Sokszólamú harmóniánk karmestere a szerelem.
Napok Névnap
Szentek napja
A Nap
A Hold
kelte ó. p. nyug. ó. p. kelte ó. p.nyug. ó. p.
1 K Tünde Jusztiniusz, Paulina 04.50 20.32 23.56 08.50
2 Sz Kármen, Anita Marcellinusz, Péter 04.50 20.33 - 09.56
3 Cs Klotild Károly, Klotild 04.49 20.34 00.17 11.01
4 P Bulcsú - 04.49 20.34 00.36 12.05
5 Sz Fatime Bonifác, Reginald 04.48 20.35 00.54 13.08
6 V Norbert, Cintia Norbert 04.48 20.36 01.12 14.13
7 H Róbert Fülöp, Róbert 04.47 20.37 01.30 15.20
8 K Medárd Medárd, Ágnes 04.47 20.38 01.51 16.29
9 Sz Félix Efrém 04.46 20.38 02.16 17.40
10 Cs Margit, Gréta Margit 04.46 20.39 02.48 18.52
11 P Barnabás Barnabás 04.46 20.40 03.28 20.00
12 Sz Villõ János 04.46 20.40 04.20 21.01
13 V Antal, Anett Antal, Antónia 04.46 20.41 05.24 21.51
14 H Vazul Vazul 04.46 20.41 06.39 22.31
15 K Jolán, Vid Jolán, Viola 04.45 20.42 07.59 23.03
16 Sz Jusztin Jusztina, Auréliusz 04.45 20.42 09.20 23.30
17 Cs Laura, Alida Adolf, Laura 04.45 20.42 10.40 23.53
18 P Arnold, Levente Arnold 04.45 20.43 11.59 -
19 Sz Gyárfás Gyárfás, Romuald 04.46 20.43 13.16 00.15
20 V Rafael Rafael, Franciska 04.46 20.43 14.32 00.36
21 H Alajos, Leila Alajos, Lujza 04.46 20.44 15.48 01.00
22 K Paulina Tamás 04.46 20.44 17.02 01.28
23 Sz Zoltán, Szidónia Etelka 04.46 20.44 18.13 02.00
24 Cs Iván Iván 04.47 20.44 19.17 02.41
25 P Vilmos, Viola, Vilma 04.47 20.44 20.11 03.30
26 Sz János, Pál Cirill, Dávid 04.47 20.44 20.55 04.27
27 V László László, Sámson 04.48 20.44 21.30 05.30
28 H Levente, Irén Iréneusz, Irén, Laura 04.48 20.44 21.58 06.36
29 K Péter, Pál Péter, Pál, Judit 04.49 20.44 22.21 07.42
30 Sz Pál Szt. Emília 04.49 20.44 22.41 08.48
Jegyzetek
- Kerekes Sándor -
A Fekete-Tisza forrásvidéke - Dr. Tóth Albert fotója
22
23

Kalendárium 2010
Naptár
Július
JÚLIUS
NYÁRHÓ
Napok Névnap
Június 22-tõl július 22-ig: Rák csillagjegy
2010
Szentek napja
24
31 nap
Szent Jakab hava
A Nap
A Hold
kelte ó. p. nyug. ó. p. kelte ó. p.nyug. ó. p.
1 Cs Tihamér, Annamária Olivér, Áron 04.50 20.44 22.59 09.52
2 P Ottó Ottó 04.50 20.43 23.17 10.56
3 Sz Kornél, Soma Tamás, Kornél 04.51 20.43 23.35 11.59
4 V Ulrik Erzsébet, Ulrik 04.52 20.43 23.54 13.04
5 H Emese, Sarolta Anita 04.53 20.42 - 14.11
6 K Csaba Mária 04.53 20.42 00.17 15.20
7 Sz Apollónia Apollónia, Vilibald 04.54 20.41 00.44 16.31
8 Cs Ellák Edgár 04.55 20.41 01.19 17.40
9 P Lukrécia Veronika 04.56 20.40 02.05 18.45
10 Sz Amália Engelbert 04.57 20.40 03.03 19.40
11 V Nóra, Lili Benedek 04.57 20.39 04.14 20.26
12 H Izabella, Dalma Eleonóra, János 04.58 20.38 05.34 21.02
13 K Jenõ Henrik, Petronella 04.59 20.38 06.57 21.37
14 Sz Örs, Stella Kamil 05.00 20.37 08.21 21.56
15 Cs Henrik, Roland Bonaventura 05.01 20.36 09.43 22.19
16 P Valter - 05.02 20.35 11.02 22.42
17 Sz Endre, Elek András, Elek 05.03 20.34 12.21 23.05
18 V Frigyes Hedvig, Frigyes 05.04 20.34 13.38 23.32
19 H Emília Emília 05.05 20.33 14.53 -
20 K Illés Illés, Margaréta 05.06 20.32 16.05 00.02
21 Sz Dániel, Daniella Lõrinc, Dániel 05.08 20.31 17.10 00.40
22 Cs Magdolna Mária Magdolna 05.09 20.30 18.07 01.26
23 P Lenke Brigitta, Apollinár 05.10 20.28 18.54 02.19
24 Sz Kinga, Kincsõ Kinga, Krisztina 05.11 20.27 19.31 03.20
25 V Kristóf, Jakab Jakab, Kristóf 05.12 20.26 20.01 04.25
26 H Anna, Anikó Joakim, Anna 05.13 20.25 20.26 05.31
27 K Olga. Liliána Natália, Rudolf 05.14 20.24 20.47 06.37
28 Sz Szabolcs Ince 05.16 20.23 21.06 07.41
29 Cs Márta, Flóra Beatrix, Flóra 05.17 20.21 21.23 08.45
30 P Judit, Xénia Péter, Judit 05.18 20.20 21.41 09.49
31 Sz Oszkár, Ignác Loyolai Szt. Ignác 05.19 20.19 21.59 10.52
Jön talán egy hûvös zápor, ami enyhít a hõségen,
Úszkál is pár lenge foszlány fenn a bárányfelhõs égen.
Lehorgasztott kalászával búsan bólogat a búza.
Itt az aratás a nyakán, feje nem sokáig húzza.
Unalmában délibábbal játszadozik a határ.
Soha nem lesz vége, hiszen örökké tart ez a nyár.
- Kerekes Sándor -
Zümi - Kácsor Károly fotója
Jegyzetek
25

Kalendárium 2010
Naptár
Augusztus
AUGUSZTUS
NYÁRUTÓ
Napok Névnap
Július 23-tõl augusztus 22-ig: Oroszlán csillagjegy
2010
Szentek napja
26
31 nap
Kisasszony hava
A Nap
A Hold
kelte ó. p. nyug. ó. p. kelte ó. p.nyug. ó. p.
1 V Boglárka Alfonz 05.21 20.17 22.20 11.58
2 H Lehel Özséb 05.22 20.16 22.45 13.04
3 K Hermina Hermina, Lídia 05.23 20.14 23.16 14.13
4 Sz Domonkos, Dominika János 05.24 20.13 23.55 15.21
5 Cs Krisztina Krisztina 05.26 20.11 - 16.27
6 P Berta, Bettina - 05.27 20.10 00.46 17.26
7 Sz Ibolya Sixtus, Kajetán 05.28 20.08 01.49 18.16
8 V László Domonkos 05.30 20.07 03.04 18.56
9 H Emõd Román 05.31 20.05 04.26 19.29
10 K Lõrinc Lõrinc, Blanka 05.32 20.04 05.51 19.57
11 Sz Zsuzsanna, Tiborc Klára, Zsuzsanna 05.34 20.02 07.16 20.21
12 Cs Klára Hilária 05.35 20.00 08.39 20.45
13 P Ipoly Ipoly 05.36 19.59 10.01 21.09
14 Sz Marcell Maximilian, Marcell 05.37 19.57 11.21 21.35
15 V Mária - 05.39 19.55 12.39 22.05
16 H Ábrahám Ábrahám, Rókus 05.40 19.54 13.54 22.41
17 K Jácint Jácint 05.41 19.51 15.03 23.24
18 Sz Ilona Ilona, Rajnald 05.43 19.50 16.02 -
19 Cs Huba Emília, Marián 05.44 19.48 16.52 00.15
20 P Állami ünnep, István, Vajk Sz. István 05.45 19.46 17.32 01.14
21 Sz Sámuel, Hajna Piusz, Sámuel 05.47 19.45 18.05 02.17
22 V Menyhért, Mirjam Menyhért 05.48 19.43 18.31 03.22
23 H Bence Róza 05.49 19.41 18.53 04.28
24 K Bertalan Bertalan 05.51 19.39 19.12 05.33
25 Sz Lajos, Patrícia Patrícia, Elvira 05.52 19.37 19.30 06.36
26 Cs Izsó Natália 05.53 19.35 19.48 07.40
27 P Gáspár Mónika, Cézár 05.55 19.33 20.06 08.44
28 Sz Ágoston Ágoston, Mózes 05.56 19.32 20.26 09.48
29 V Beatrix, Erna Beatrix 05.57 19.30 20.49 10.54
30 H Rózsa Félix, Rózsa 05.59 19.28 21.17 12.01
31 K Erika, Bella Arisztid 06.00 19.26 21.52 13.08
Aki nem volt még az idén, most menjen el nyaralni!
Utazz, lazíts, fürödj, napozz, semmibõl se maradj ki!
Gondjaidról feledkezz el, vidámsággal szerelkezz fel!
Utánad az özönvíz, ha elõtted az özön víz.
Szikrázik a napsugár és fodrozza a hullámokat,
Terád vetõdik a fénye, ahogy szeled a habokat.
Utolér a déli szél és jól a vitorládba mélyed,
Sodortasd magad a sorssal, vezéreljen most a végzet!
- Kerekes Sándor -
Dinnyeevés - Tóth Csaba fotója
Jegyzetek
27

Kalendárium 2010
Naptár
Szeptember
SZEPTEMBER
ÕSZELÕ
Napok Névnap
Augusztus 23-tól szeptember 22-ig: Szûz csillagjegy
2010
Szentek napja
28
30 nap
Szent Mihály hava
A Nap
A Hold
kelte ó. p. nyug. ó. p. kelte ó. p.nyug. ó. p.
1 Sz Egyed, Egon Egyed, Noémi 06.01 19.24 22.37 14.13
2 Cs Rebeka, Dorina István, Renáta 06.03 19.22 23.33 15.13
3 P Hilda Gergely, Hilda 06.04 19.20 - 16.05
4 Sz Rozália Ida, Rozália, Róza 06.05 19.18 00.41 16.49
5 V Viktor, Lõrinc Lõrinc, Viktor 06.07 19.16 01.57 17.24
6 H Zakariás Zakariás, Beáta 06.08 19.14 03.19 17.54
7 K Regina Regina 06.09 19.12 04.43 18.20
8 Sz Mária, Adrienn, Adorján 06.11 19.10 06.07 18.45
9 Cs Ádám Ádám, Péter 06.12 19.08 07.31 19.09
10 P Nikolett, Hunor Miklós 06.13 19.06 08.54 19.35
11 Sz Teodóra Jácint, Igor 06.15 19.04 10.16 20.04
12 V Mária Mária 06.16 19.02 11.35 20.39
13 H Kornél János, Kornél 06.17 19.00 12.49 21.21
14 K Szeréna, Roxána 06.19 18.58 13.53 22.10
15 Sz Enikõ, Melitta 06.20 18.56 14.48 23.07
16 Cs Edit Ciprián, Edit 06.21 18.54 15.32 -
17 P Zsófia Róbert, Zsófia 06.23 18.52 16.06 00.10
18 Sz Diána József 06.24 18.50 16.35 01.14
19 V Vilhelmina Januáriusz 06.25 18.47 16.58 02.20
20 H Friderika Zsuzsanna 06.27 18.45 17.18 03.24
21 K Máté, Mirella Máté, Jónás 06.28 18.43 17.37 04.28
22 Sz Móric Tamás, Móric 06.29 18.41 17.55 05.32
23 Cs Tekla Linusz, Tekla 06.31 18.39 18.13 06.35
24 P Gellért, Mercédesz Gellért 06.32 18.37 18.33 07.40
25 Sz Eufrozina, Kende Kleofás, Eufrozina 06.33 18.35 18.55 08.45
26 V Jusztina Kozma, Jusztina 06.35 18.33 19.22 09.52
27 H Adalbert Vince, Adalbert 06.36 18.31 19.55 10.58
28 K Vencel Salamon, Pelbárt 06.37 18.29 20.35 12.04
29 Sz Mihály Mihály 06.39 18.27 21.27 13.04
30 Cs Jeromos Jeromos 06.40 18.25 22.28 13.58
Színesednek a levelek, hûvösödnek az éjjelek,
Egyre bátrabbak a szelek, ezek bizony nem jó jelek.
Pedig alig néhány hete végtelennek tûnt a nyár,
Tovarepült, mint az álom, szép reményünk oda már.
Elvágyódnak a fecskék is, egy dróton sok egyed ül.
Megkezdõdött az iskola, a baj nem jár egyedül.
Bár az õsz is tartogat még számos kellemes napot,
Egy dolog van, ami miatt mégis szomorú vagyok:
Rövidülnek a nappalok, megnõnek az árnyékok.
- Kerekes Sándor -
Berettyói naplemente - Dr. Tóth Albert fotója
Jegyzetek
29

Kalendárium 2010
Naptár
Október
OKTÓBER
ÕSZHÓ
Napok Névnap
Szeptember 23-tól október 22-ig Mérleg csillagjegy
2010
Szentek napja
30
31 nap
Mindenszentek hava
A Nap
A Hold
kelte ó. p. nyug. ó. p. kelte ó. p.nyug. ó. p.
1 P Malvin Teréz 06.42 18.23 23.39 14.43
2 Sz Petra 06.43 18.21 - 15.21
3 V Helga Évald 06.44 18.19 00.56 15.52
4 H Ferenc Ferenc 06.46 18.17 02.16 16.19
5 K Aurél Placid, Attila 06.47 18.15 03.37 16.44
6 Sz Brúnó, Renáta Brúnó, Renáta 06.48 18.13 05.00 17.08
7 Cs Amália Amália 06.50 18.11 06.22 17.33
8 P Koppány Simon 06.51 18.09 07.45 18.01
9 Sz Dénes Ádám, János 06.53 18.07 09.07 18.34
10 V Gedeon Ferenc 06.54 18.05 10.26 19.14
11 H Brigitta, Gitta Lajos 06.55 18.03 11.37 20.01
12 K Miksa Edvin 06.57 18.01 12.37 20.57
13 Sz Kálmán, Ede Kálmán, Edvárd 06.58 17.59 13.26 21.59
14 Cs Helén Kallixtusz, Helén 07.00 17.58 14.05 23.04
15 P Teréz Teréz 07.01 17.56 14.36 -
16 Sz Gál Margit, Hedvig 07.03 17.54 15.01 00.10
17 V Hedvig Ignác, Rudolf 07.04 17.52 15.23 01.15
18 H Lukács Lukács, Jusztusz 07.06 17.50 15.42 02.19
19 K Nándor János, Pál 07.07 17.48 16.00 03.22
20 Sz Vendel Vendel, Kleopátra 07.08 17.47 16.19 04.26
21 Cs Orsolya Orsolya, Celina 07.10 17.45 16.38 05.30
22 P Elõd Szalóme 07.11 17.43 17.00 06.35
23 Sz Nemzeti ünnep, Gyöngyi János 07.13 17.41 17.26 07.42
24 V Salamon Salamon, Antal 07.14 17.39 17.57 08.49
25 H Blanka, Bianka Blanka 07.16 17.38 18.36 09.56
26 K Dömötör Armand 07.17 17.36 19.24 10.58
27 Sz Szabina Szabina 07.19 17.34 20.23 11.54
28 Cs Simon, Szimonetta Simon, Júdás, Tádé 07.20 17.33 21.30 12.41
29 P Nárcisz Melinda 07.22 17.31 22.43 13.20
30 Sz* Alfonz Alfonz, Zenóbia 07.23 17.29 - 13.53
31 V Farkas Wolfgang 06.25 16.28 00.00 13.20
Olyan zsémbes az október, mint egy vén hangulatember:
Kedélytelenül virrad ránk hûvös, ködös reggelekkel,
Topog kopott mamuszában, morcosan motyog magában.
Óh, de másnap jobb lábbal kel, fiatalos lendülettel:
Borostáját borotválja, mosolyogva dudorászik,
Elegánsan felöltözik, fényes társaságba vágyik,
Ragyogó a hangulata, ez a vénasszonyok nyara.
- Kerekes Sándor -
Szemlélõdés a Tisza-tavon - Tóth Csaba fotója
Jegyzetek
* A nyári idõszámítás vége
31

Kalendárium 2010
Naptár
November
NOVEMBER
ÕSZUTÓ
Napok Névnap
Október 23-tól november 21-ig Skorpió csillagjegy
2010
Szentek napja
30 nap
Szent András hava
A Nap
A Hold
kelte ó. p. nyug. ó. p. kelte ó. p.nyug. ó. p.
1 H Marianna Mindenszentek 06.26 16.26 00.18 13.45
2 K Achilles Achilles 06.28 16.25 01.36 14.08
3 Sz Gyõzõ Márton, Szilvia 06.29 16.23 02.56 14.32
4 Cs Károly Károly 06.31 16.22 04.17 14.58
5 P Imre Imre, Zakariás 06.32 16.20 05.38 15.28
6 Sz Lénárd Krisztina 06.34 16.19 06.58 16.05
7 V Rezsõ Ernõ, Florentin 06.35 16.17 08.13 16.49
8 H Zsombor Gottfrid 06.37 16.16 09.20 17.43
9 K Tivadar Teodor 06.38 16.15 10.15 18.43
10 Sz Réka Leó, András 06.40 16.13 11.00 19.49
11 Cs Márton, Martin Márton 06.41 16.12 11.35 20.56
12 P Jónás, Renátó Jozafát 06.43 16.11 12.02 22.02
13 Sz Szilvia Szaniszló, Szilvia 06.44 16.10 12.26 23.07
14 V Aliz Huba 06.46 16.09 12.46 -
15 H Albert, Lipót Albert 06.47 16.07 13.05 00.11
16 K Ödön Margit 06.49 16.06 13.23 01.14
17 Sz Hortenzia, Gergõ Dénes, Hilda 06.50 16.05 13.42 02.17
18 Cs Jenõ Jenõ 06.52 16.04 14.03 03.22
19 P Erzsébet, Zsóka Erzsébet 06.53 16.03 14.27 04.28
20 Sz Jolán Zsolt 06.55 16.02 14.56 05.36
21 V Olivér Olivér 06.56 16.01 15.33 06.43
22 H Cecília Cecília, Filemon 06.57 16.00 16.19 07.49
23 K Kelemen, Klementina Kelemen, Kolumbán 06.59 16.00 17.15 08.48
24 Sz Emma Emma, flóra 07.00 15.59 18.21 09.39
25 Cs Katalin, Katinka Katalin 07.01 15.58 19.34 10.21
26 P Virág Konrád, Viktória 07.03 15.57 20.50 10.55
27 Sz Virgil Virgil 07.04 15.57 22.07 11.24
28 V Stefánia Jakab 07.05 15.56 23.24 11.49
29 H Taksony Filoména 07.07 15.55 - 12.12
30 K András, Andor, Andrea András 07.08 15.55 00.41 12.35
Napokon át nem láthatod a kék eget és a napot,
Ott fenn hófelhõ kavarog, itt lenn hideg szél csavarog,
Vadul tekeri a fákat, vonyíttatja a kutyákat.
Ezért olyan meghitt este behúzódni a melegre.
Motozva pattog a parázs, áthat a kandalló-varázs.
Bensõséges esti hangulat, önmagába nézõ öntudat.
Elcsituló heves nyári vágy, hívogató hûvös téli ágy.
Rosszalkodnak kint az elemek? Õrizzük meg bent a meleget.
- Kerekes Sándor -
Novemberi alkony - Máté Albert fotója
Jegyzetek
32
33

Kalendárium 2010
Naptár
December
DECEMBER
TÉLELÕ
Napok Névnap
November 22-tõl december 20-ig Nyilas csillagjegy
2010
Szentek napja
1 Sz Elza Blanka 07.09 15.54 01.59 12.59
2 Cs Melinda, Vivien Aranka 07.10 15.54 03.17 13.27
3 P Ferenc, Olívia Ferenc, Natália 07.12 15.54 04.35 13.59
4 Sz Borbála, Barbara János, Borbála 07.13 15.53 05.51 14.39
5 V Vilma 07.14 15.53 07.01 15.28
6 H Miklós Miklós 07.15 15.53 08.02 16.26
7 K Ambrus 07.16 15.52 08.51 17.30
8 Sz Mária 07.17 15.52 09.31 18.38
9 Cs Natália Valéria, Natália 07.18 15.52 10.02 19.46
10 P Judit Eulália, Judit 07.19 15.52 10.27 20.52
11 Sz Árpád Damazusz 07.20 15.52 10.49 21.57
12 V Gabriella Johanna, Franciska 07.21 15.52 11.08 23.00
13 H Luca, Otília Lúcia 07.22 15.52 11.27 -
14 K Szilárda 07.23 15.52 11.45 00.03
15 Sz Valér Valér 07.24 15.52 12.05 01.07
16 Cs Etelka, Aletta Adelaida, Albina 07.24 15.53 12.28 02.11
17 P Lázár, Olimpia Lázár, Olimpia 07.25 15.53 12.54 03.18
18 Sz Auguszta Gracián 07.26 15.53 13.28 04.26
19 V Viola Anasztáz, Orbán 07.26 15.54 14.10 05.32
20 H Teofil Teofil, Liberátusz 07.27 15.54 15.02 06.35
21 K Tamás 07.28 15.54 16.06 07.31
22 Sz Zénó Flórián, Zénó 07.28 15.55 17.18 08.18
23 Cs Viktória János, Viktória 07.28 15.56 18.36 08.56
24 P Ádám, Éva Szenteste, Adél 07.29 15.56 19.55 09.27
25 Sz Karácsony, Eugénia Urunk születése 07.29 15.57 21.13 09.54
26 V Karácsony, István István 07.30 15.57 22.31 10.18
27 H János János, Teodor 07.30 15.58 23.48 10.41
28 K Kamilla Aprószentek, vértanúk 07.30 15.59 - 11.04
29 Sz Tamás, Tamara Tamás 07.30 16.00 01.05 11.30
30 Cs Dávid Libériusz 07.30 16.01 02.22 12.00
31 P Szilveszter Szilveszter, Donáta 07.31 16.01 03.37 12.36
34
31 nap
Karácsony hava
A Nap
A Hold
kelte ó. p. nyug. ó. p. kelte ó. p.nyug. ó. p.
De szép lenne mindent újra gyermekszemmel látni!
Elhinni, hogy a jótettért érdemes jót várni,
Csodálkozva rákérdezni a megszokott tényekre,
Egyszerûen ráérezni az elrejtett lényegre,
Meglátni a láthatatlan Jézuskát, ahogy nevet,
Boldog szívvel élni, hiszen õriz Õ, ki úgy szeret,
Erkölcsösnek maradni egy erkölcstelen világban,
Reménykedni a jövõben, mert reménybõl hiány van.
- Kerekes Sándor -
Köd elõttem - Kácsor Károly fotója
Jegyzetek
35

Aba nov. 12.
Ábel jan. 2.
Abigél febr. 9.
Ábrahám aug. 16.
Achilles nov. 2.
Ada dec. 24.
Adalbert szept. 27.
Ádám szept. 9., dec. 24.
Adél jan. 29., dec. 24.
Adolf febr. 11., máj.11., jún. 17., szept. 27.
Adorján márc. 4., 5., szept. 8.
Adrián l. Adorján, márc. 5.
Adrienn l. Adorján, szept. 8.
Afrodité aug. 5., 7.
Ágnes jan. 21.
Ágoston máj. 28., aug. 28.
Ágota jan. 11., febr. 5.
Aida febr. 2.
Ajándék febr. 6., jún. 25., júl. 17., dec. 31.
Ajtony márc. 13., júl. 27.
Ákos febr. 27.
Aladár febr. 20., márc. 11., jún. 21.
Alajos jún. 21.
Alán nov. 25.
Albert ápr. 29., nov. 15.
Albertina l. Albert
Albin márc. 1.
Albina márc. 1., dec. 16.
Aletta dec. 16.
Alex febr. 9.
Alexandra márc. 18., máj. 18.
Alfonz aug. 2., okt. 30.
Alfréd febr. 23.
Alida jún. 17.
Alina jún. 17.
Alinda jún. 17.
Kalendárium 2010
Névnapok
Alíz l. Erzsébet, nov. 14.
Alma júl. 10.
Álmos febr. 20.
Alóma jún. 21.
Alpár szept. 5.
Amádé márc. 30.
Amália júl. 10., okt. 7.
Amanda febr. 6. máj. 26.
Amarilla máj. 1.
Amáta jan. 5. febr. 20., szept. 13.
Ambrus dec. 7.
Anasztáz jan. 22., aug. 17.
Anasztázia ápr. 15.
Anatol júl. 3.
Andor l. András, nov. 30.
András febr. 4., ápr. 18. máj. 21., júl. 17. okt.
9., nov. 10., 30.
Andrea l. András, ápr. 18.
Anett l. Anna, jún. 13.
Angéla jan. 4., 27., máj. 31.
Angelika jan. 27.
Anikó l. Anna, júl. 26.
Anita l. Anna, jún. 2.
Anna jún. 2., 13., júl. 26.
Annabella jún. 9.
Annamária jún. 2., júl. 1., 26.
Antal jan. 17., jún. 13., júl. 5.
Antónia jan. 17., ápr. 29., jún. 13.
Ányos ápr. 25.
Apolló ápr. 18.
Apollónia febr. 9., júl. 7., 23.
Apor febr. 2., dec. 20.
Arabella márc. 13.
Aranka febr. 8.
Arika aug. 17.
Arisztid ápr. 27.
Ármin máj. 10.
Arnold jún. 18.
Áron ápr. 2., júl. 1.
Árpád márc. 31., ápr. 7., dec. 11.
Artúr jan. 22., nov. 15.
Árvácska júl. 27.
Atália dec. 3.
Atanáz máj. 2.
Attila jan. 7.
Auguszta márc. 29., dec. 18.
Aurél okt. 5.
Aurélia dec. 2.
Auróra okt. 15.
Babett júl. 4., dec. 4.
Balabán márc. 23., máj. 20.
Balázs febr. 3.
Bálint febr. 14.
Bánk márc. 19., ápr. 16.
Barabás l. Barnabás
Barbara l. Borbála, dec. 4.
Barna l. Barnabás jún. 11.
Bátor febr. 27.
Beáta márc. 22., máj. 9., szept. 6.
Beatrix júl. 29., aug. 29., okt. 14.
Béla ápr. 23.
Belizár dec. 17.
Bella aug. 31.
Bence márc. 21., aug. 23.
Bendegúz márc. 11.
Benedek márc. 21., júl. 11. 17.
Benjámin jan. 3.
Benõ márc. 31.
Bernadett febr. 18.., ápr. 16.
Bernát máj. 20., aug. 19.
Berta júl. 4., aug. 6.
Bertalan aug. 24.
Bertold febr. 11., dec. 14.
Bettina aug. 6., okt. 8., dec. 4.
Bianka l. Blanka, okt. 25.
Bibiána l. Viviána
Bíborka ápr. 6.
Naptár
Blanka aug. 10., okt. 25., dec. 1.
Bódog jan. 14., nov. 20.
Bodomér dec. 21.
Boglárka aug. 1.
Boldizsár jan. 6.
Bolivár febr. 18., jún. 19.
Bonifác máj. 14., jún. 5.
Bónis l. Bonifác
Borbála dec. 4.
Boriska l. Borbála
Borisz júl. 24.
Boróka l. Borbála
Boriska márc. 11.
Botond máj. 16., dec. 25.
Bottyán jan. 25.
Brigitta júl. 23. okt. 11.
Brúnó okt. 6.
Buda ápr. 3.
Bulcsú jún. 4., nov. 20., dec. 12.
Cecília nov. 22.
Celeszta okt. 14.
Celesztin ápr. 6.
Celina okt. 21.
Cézár febr. 25., ápr. 15., aug. 27.
Cintia jún. 6. okt. 20.
Ciprián szept. 16.
Cirill febr. 14., márc. 18., jún. 26., júl. 7.
Csaba júl. 6. dec. 5.
Csanád máj. 28.
Cseke aug. 16.
Csenge febr. 4., júl. 24.
Csenger nov. 7.
Csilla ápr. 22., aug. 10.
Csongor jan. 13., ápr. 16., 17.
Dália okt. 25.
Dalida ápr. 13.
Dalma júl. 12.
Dániel júl. 21.
Daniella l. Dániel, júl. 21.
Darinka febr. 24.
Dávid dec. 29., 30.
36
37

Kalendárium 2010
Naptár
Deli jan. 5.
Délia jún. 6., okt. 20.
Demeter szept. 27., okt. 26.
Dénes ápr. 8., okt. 9.
Detre aug. 24., dec. 15.
Dézi máj. 23.
Dezsõ máj. 23.
Diána jún. 9., 10., szept. 18.
Dolóresz szept. 15.
Doloróza jún. 18., szept 15.
Dominika aug. 4.
Domokos l. Domokos
Domokos márc. 9., aug. 4., 8.
Donát febr. 17.
Donáta dec. 31.
Dóra l. Dorottya, febr. 6.
Dorina l. Dorottya, szept. 2.
Dorottya febr. 6., szept. 2., 3.
Döme l. Demeter
Dömötör l. Demeter, okt. 26.
Éda dec. 13.
Edda szept. 16.
Ede márc. 18., okt. 13.
Edina febr. 26.
Edit szept. 16.
Edgár júl. 8.., szept. 10.
Edmond nov. 16.
Édua máj. 9.
Edvárd okt. 13.
Edvin okt. 4., 12.
Egon júl. 15., szept. 1.
Egyed szept. 1.
Elek febr. 17., júl. 17.
Elemér febr. 28.
Eleonóra febr. 21.
Éliás febr. 16., júl. 20.
Eliza máj. 24.
Ella febr. 13.
Ellák júl. 8.
Elõd jún. 9., okt. 22., dec. 26.
Elvira febr. 10.
Eliza l. Erzsébet, dec. 1.
Emánuel márc. 26.
Emerencia jan. 23.
Emese júl. 5.
Emil máj. 28.
Emilia jan. 5., júl. 19.
Emma ápr. 19., nov. 24.
Emõd aug. 9.
Emõke márc. 23., dec. 8.
Endre l. András, júl. 17.
Enikõ szept. 15.
Erhard ápr. 9.
Erik máj. 18., aug. 31., szept. 10.
Erika l. Erik, aug. 31.
Erna jan. 12., aug. 29.
Ernõ jan. 12.
Ervin ápr. 26.
Ervina ápr. 25.
Erzsébet júl. 4., 8., aug. 24., nov. 14., 19., 25., dec. 1.
Eszter máj. 24.
Etel l. Etelka
Etele márc. 10.
Etelka febr. 5., okt. 8., dec. 16.
Eufrozina jan. 1., szept. 25.
Eugénia szept. 16., dec. 25.
Éva dec. 24.
Evelin febr. 12., máj. 26.
Fábián jan. 20.
Fabióla dec. 27.
Fanni márc. 9., okt. 4.
Farkas aug. 23., okt. 31.
Fatime jún. 4., 5.
Felícia máj. 20.
Felicián jún. 9.
Félix jan. 14., jún. 9., nov. 20.
Ferdinánd máj. 30.
Ferenc jan. 29., ápr. 2., máj. 11., jún. 4., 10.,
dec. 3.
Fidél ápr. 24.
Flóra jún. 20. júl. 29., nov. 24.
Flórián máj. 4.
Franciska márc. 9., aug. 21.
Frida l. Friderika, máj. 6.
Friderika máj. 6., szept. 20., okt. 19.
Frigyes márc. 3., júl. 18.
Fruzsina l. Eufrozina jan. 1.
Fülöp máj. 1., 26., jún. 7., aug. 23.
Gábor febr. 27., márc. 24., szept. 29.
Gábriel l. Gábor
Gabriella dec. 12.
Gál okt. 16.
Gáspár jan. 6., aug. 27.
Gaszton febr. 6.
Gedeon márc. 28., szept. 1., okt. 10.
Gellért ápr. 23., szept. 24.
Genovéva jan. 3.
Georgina febr. 15.
Gerda jan. 30., szept. 24.
Geréb márc. 16.
Gergely jan. 2., márc. 12., máj. 9., 25., szept.3., nov. 17.
Gergõ l. Gergely, nov. 17.
Gerõ l. Gergely
Gertrúd márc. 17.., nov. 17.
Gerzson febr. 22.
Géza febr. 25.
Gibárd aug. 27.
Gitta l. Brigitta, okt. 11.
Gizella máj. 7., 8.
Glória ápr. 11.
Gotfrid nov. 8.
Gothárd máj. 5.
Gotlib márc. 6.
Grácia jún. 7., aug. 21.
Gréta jan. 19., jún. 10.
Gújdó márc. 31., szept. 12.
Gusztáv jan. 16., aug 2.
Gyárfás jún. 19.
Gyöngyi máj. 14., okt. 23.
Gyöngyvér jan. 3., 8.
György febr. 15., ápr. 24., máj. 5., dec. 9.
Györgyi l. György, máj. 5.
Gyözõ febr. 26., máj. 8., júl. 28., nov. 3.
Gyula ápr.12., máj. 27.
Hajna júl. 9., aug. 21.
Hajnalka márc. 27.
Hanga febr. 9., máj. 18.
Hanna máj. 24., 30.
Hedvig júl. 18., okt. 16., 17.
Helén l. Ilona, okt. 14.
Helga okt. 3.
Hella máj. 27.
Henriett márc. 16.
Henrietta I. Henriett márc. 16.
Henrik jan. 25., júl. 13., 15.
Herman ápr. 7.
Hermész aug. 28.
Hermina aug. 3.
Hetény aug. 17.
Hilda szept. 3.
Honória szept. 30.
Hont okt. 11.
Hortenzia nov. 17.
Huba aug. 19., nov. 14.
Hubert márc. 20.
Hugó ápr. 1.
Hunor ápr. 24., szept. 10., 30., dec. 30.
Ibolya aug. 7.
Ida ápr. 13., szept. 4., 6., nov. 3.
Ignác febr.1., júl. 31., okt. 17., 23.
Igor szept. 11., nov. 1.
Ila l. Ilona
Ildikó márc. 10.
Ilka nov. 3.
Illés júl. 20.
Ilma ápr. 18., nov. 29.
Ilona aug. 18., szept. 23., okt. 14.
Imelda máj. 13.
Imola máj. 13.
Imre nov. 5.
Ince júl. 28., aug. 13.
Inez márc. 6.
Ingrid febr. 5., szept. 2.
Ipoly aug. 13.
38
39

Kalendárium 2010
Naptár
Irén márc. 25., jún. 28., okt. 20.
Iréneusz jún. 28.
Irina l. Irén
Iringó dec. 24.
Írisz márc. 25., szept 22.
Irma máj. 3., szept. 12., 14.
István aug. 3., 20., szept. 2., dec. 26.
Itala jan. 15.
Iván jún. 24.
Ivett máj. 6.
Ivó máj. 19.
Ivonn máj. 19.
Izabella júl. 12.
Izidor márc. 30., ápr. 4., dec. 21.
Izolda márc. 22., jún. 6., 15., aug. 5.
Izsák máj. 15. okt. 19.
Izsó aug. 26.
Jácint júl. 3., aug. 17., szept. 11.
Jácinta jan. 30.
Jakab máj. 1., júl. 25.
Janka l. Johanna, máj. 30.
János jan. 27., 31., febr. 8., márc. 8., máj. 6., jún. 12.,
24., 26., júl. 12., aug. 9., 29., nov. 24., dec. 27.
Jenõ júl. 13., nov. 18.
Jeromos júl. 20., szept. 30.
Joakim aug. 16.
Johanna márc. 28., 31., máj. 30.
Jolán jún. 15., nov. 20.
Jónás nov. 12.
Jozefina nov. 14.
Józsa jún. 24., nov. 14.
József márc. 19., ápr. 7., 16., aug. 27., szept. 18.
Judit máj. 6., júl. 30., dec. 10.
Júlia febr. 16., máj. 22.
Julianna febr. 16.
Juliánusz jan. 9.
Jusztin jún. 1., 16.
Jusztina jún. 16., szept. 26.
Kada márc. 2.
Kadosa márc. 10., okt. 25.
Kálmán okt. 13.
Kamélia aug. 3.
Kamill júl. 14., 18.
Kamilla márc. 3., dec. 28.
Karina márc. 24.
Kármen jún. 2., júl. 16.
Karola jan. 28., szept. 27., nov. 4.
Karolina febr. 2.
Károly jan. 28., jún. 3., nov. 4.
Kartal márc. 23.
Katalin febr. 13., márc. 22., ápr. 29., 30., máj. 9. nov. 25.
Katinka l. Katalin, nov. 25.
Kázmér márc. 4.
Kelemen márc. 15., nov. 23.
Kende szept. 25.
Kenese júl. 10., dec. 13.
Kenéz dec. 7.
Kerény jún. 4.
Keresztély I. Krisztián
Keve jan. 8.
Kilián júl. 8.
Kincsõ február 1., júl. 24.
Kinga júl. 24.
Kitti l. Katalin, ápr. 30.
Klára aug. 11., 12.
Klaudia márc. 20.
Klementina nov. 14., 23.
Kleofás szept. 25.
Klotild jún. 3.
Kocsárd ápr. 19.
Kolos febr. 15., okt. 30., nov. 8.
Konrád febr. 18., 19., ápr. 21., nov. 26.
Konstantin máj. 21.
Konstantina márc. 11., szept. 19.
Koppány okt. 8.
Kordélia okt. 22.
Korinna okt. 22.
Kornél júl. 3., szept. 13., 16.
Kornélia márc. 3.
Kozima szept. 26.
Kozma szept. 26., 27.
Kreszcencia ápr. 9., jún. 15.
Kristóf márc. 15., júl. 25.
Kriszta l. Krisztina
Krisztián márc.13., ápr. 3., nov. 12.
Krisztina júl. 24., aug. 5., nov. 6.
Kunigunda márc. 3.
Kunó nov. 12.
Kürt febr. 14.
Lajos aug. 19., 25.
László jún. 27., aug. 8.
Laura ápr. 11., jún. 17.
Lázár dec. 17.
Lea márc. 22.
Lehel aug. 2.
Leila jún. 21.
Lénárd nov. 6.
Lenke júl. 23.
Leó ápr. 11.
Leona jan. 4., ápr. 11., nov. 10.
Leonóra febr. 21., márc. 6.
Letícia aug. 30.
Levente febr. 13., jún. 18., 28.
Lídia febr. 12., ápr. 8., aug. 3.
Lili júl. 11.
Liliána júl. 27.
Lilla febr. 16., júl. 27.
Linda febr. 13.
Lipót nov. 15.
Lívia febr. 12.
Lóránd l. Lóránt, jan. 15.
Lóránt jan. 15.
Loretta dec. 10.
Lotár jan. 27.
Lõrinc júl. 21., aug. 10., szept. 5.
Luca l. Lúcia , dec. 13.
Lúcia dec. 13.
Lucián jan. 7.
Ludmilla szept. 17.
Ludovika szept. 13.
Lujza márc. 2., jún. 21.
Lukács okt. 18.
Lukrécia júl. 9.
Magdolna máj. 29., júl. 22.
Malvin okt. 1.
Magda l. Magdolna
Manó márc. 26.
Manuéla márc. 26.
Marcell jan. 9., 16., 31., aug. 14.
Marcella I. Marcell, jan. 31.
Marcián jún. 17.
Margaréta l. Margit
Margit jan. 18., 19., febr. 22., jún. 10., júl. 20.,
okt. 16., 17.,
Mária jan. 1., 23., febr. 11., márc. 25., ápr. 8.,
máj. 24., jún. 15., júl. 6., 22., aug. 15., 16.,
22., szept. 8., 12., okt. 8., 24., dec. 8.
Marián aug. 19.
Mariann ápr. 27.
Marianna ápr. 27., nov. 1.
Marietta l. Mária, febr. 11.
Marina júl. 9., 20.
Márió jan. 19., dec. 31.
Máriusz jan. 19.
Márk ápr. 25.
Márkus l. Márk
Márta júl. 29.
Martina jan. 30.
Márton ápr. 13., nov. 11., 12., 13.
Máté szept. 21.
Matild márc. 14., júl. 6.
Mátyás febr. 24.
Maura szept. 21.
Medárd jún. 8.
Medárda l. Medárd
Megyer jan. 19., nov. 13.
Melánia jan. 10., dec. 31.
Melinda okt. 29., dec. 2.
Melitta márc. 10., ápr. 1., szept. 15.
Menyhért jan. 6., aug. 22.
Mercédesz szept. 24.
Metella jan. 24.
Mihály máj. 8., szept. 29., nov. 8.
Miklós márc. 21., szept. 10., dec. 6.
40
41

Kalendárium 2010
Naptár
Miksa okt. 12.
Milda júl. 13.
Milos nov. 26.
Milán máj. 19.
Mirandola máj. 11.
Mirella szept. 21.
Mirjam aug. 22.
Mónika máj. 4., aug. 27.
Mór jan. 15., márc. 20., okt. 25.
Móricz szept. 22.
Mózes máj. 16.
Nándor máj. 30., okt.19.
Napóleon aug. 15.
Napsugár júl. 3.
Nárcisz okt. 29.
Natália aug. 26., dec. 1., 9.,
Natasa l. Natália
Niké dec. 23.
Nikolett szept. 10.
Nimród aug. 31.
Noé ápr. 22., dec. 24.
Noémi ápr. 22.
Nóra febr. 21. márc. 6., júl. 11.
Norbert jún. 6.
Norberta l. Norbert
Oktávia ápr. 15.
Olga júl. 27.
Olimpia dec. 17.
Olivér nov. 21.
Olívia márc. 5., dec. 3.
Ond jún. 10.
Orbán máj. 25., dec. 19.
Oresztész júl. 3.
Oros dec. 19.
Orsolya okt. 21.
Oszkár febr. 3., júl. 31.
Oszvald febr. 19., 28., aug. 5.
Otília dec. 12., 13.
Ottó júl. 2.
Ottokár febr. 26., júl. 2.
Ödön nov. 16., 18.
Örs jan. 17., júl. 14., szept. 30., okt. 2.
Õzike jún. 16.
Özséb jan. 20., aug. 2., 14.
Pál jan. 15., 25., febr. 6., ápr. 28., jún. 26., 29.,
30., okt. 19., nov. 18.
Pálma máj. 10., 18.
Paszkál máj. 17.
Patrícia márc. 17., ápr. 28., aug. 25.
Patrik márc. 17., ápr. 28.
Paula jan. 26.
Paulina márc. 14., jún. 22.
Pázmán aug. 30.
Péter jan. 28., febr. 21., 23., ápr. 28., 29., jún. 2.,
29., júl. 30., aug. 1., szept. 9., okt. 19., nov.
18., dec. 9., 21.
Petra febr. 22., okt. 2.
Petronella máj. 31., júl. 13.
Piroska jan. 18.
Piusz máj. 5., júl. 11.
Polla l. Apollónia
Pongrác máj. 12.
Rafael jún. 20., szept. 29., okt. 24.
Ráhel febr. 4.
Rajmund jan. 7., 23., aug. 31.
Rajnald aug. 18.
Ramóna jan. 7., aug. 31.
Rebeka szept. 2.
Regina szept. 7.
Réka aug. 17., nov. 10.
Renáta szept. 2., okt. 6.
Renátó szept. 2., okt. 6., nov. 12.
Rezsõ ápr. 17., okt. 12., nov. 7.
Richárd ápr. 3.
Rita máj. 22.
Róbert máj. 13., jún. 7., szept. 17.
Rókus aug. 16.
Roland jan. 15., júl. 15., aug. 9., szept. 15.
Román febr. 28.
Rómeó febr. 7.
Roxána szept. 14.
Róza l. Rozália
Rozália aug. 23., 30., szept. 4.
Rozina márc. 13.
Rózsa l. Rozália aug. 30.
Rudolf ápr. 17., okt. 17., nov. 7.
Salamon okt. 24.
Samu l. Sámuel
Sámuel aug. 20., 21., okt. 10.
Sándor febr. 26., márc. 18.
Sára jan. 19., júl. 13.
Sarolta júl. 5., 17.
Sebestyén jan. 20., dec. 5.
Sebõ l. Sebestén
Simon jan. 5., febr. 18., okt. 28.
Solt márc. 13.
Soma júl. 3., szept. 16.
Stefánia aug. 20., okt. 30., nov. 28.
Stella máj. 8., júl. 14., 19.
Szabella júl. 4., 8.
Szabin dec. 11.
Szabina okt. 27.
Szabolcs júl. 28., szept. 19.
Szalvia jan. 11.
Szandra márc. 18.
Szaniszló ápr. 11., nov. 13.
Szeráf okt. 12.
Szerafina l. Szeráf
Szeréna júl. 28., aug. 16., szept. 14.
Szervác máj. 13.
Szevér febr. 1.
Szeverin jan. 8.
Szibilla ápr. 29.
Szidónia jún. 23., aug. 23.
Szigfrid febr. 15.
Szilárd márc. 11.
Szilárda dec. 14.
Szilvánusz máj. 4.
Szilveszter nov. 26., dec. 31.
Szilvia nov. 3., 13.
Szimóna máj. 16., 24.
Szimonetta okt. 28.
Szonja máj. 15., aug. 1.
Szórád júl. 17.
Szorina febr. 10.
Szörény jan. 8.
Taksony nov. 29.
Tamara jan. 26., szept. 1., dec. 29.
Tamás márc. 7., jún. 22., szept. 22., dec. 21., 29.
Tarcal febr. 25.
Tarján máj. 26., nov. 30.
Tas ápr. 15.
Tekla szept. 23.
Telma okt. 15.
Teodor dec. 27.
Teodóra ápr. 5., szept. 11.
Teofil dec. 20.
Teréz júl. 8., okt. 1., 3., 15.
Tetény nov. 5.
Tibád máj. 21.
Tibold júl. 1.
Tibor ápr. 14., aug. 11.
Tiborc aug. 11.
Tihamér júl. 1., dec. 16.
Tilda l. Matild
Tilla márc. 14.
Tímea máj. 3.
Timot jan. 24., 26.
Titanilla febr. 6.
Titusz jan. 4., 26.
Tivadar ápr. 20., nov. 9.
Tóbiás jún. 13.
Tódor febr. 7.
Toszka máj. 5.
Töhötöm jún. 17., szept. 2.
Tullia jún. 22.
Tünde ápr. 2., jún. 1.
Ubul máj. 16.
Ugron máj. 22.
Ulrik júl. 4.
Ulrika aug. 6.
Upor szept. 17.
Vajk aug. 20.
Valentin febr. 14., júl. 25.
42
43

Valentina I. Valentin
Valér jan. 29., dec. 15.
Valéria ápr. 28., dec. 9.
Valter ápr. 8., júl. 16.
Vanda jan. 26., nov. 14.
Vászoly jan. 2.
Vazul jan. 2., jún. 14
Vencel szept 28.
Vendel okt. 20.
Vera jan. 13., júl. 9.
Veronika jan. 13., júl. 9.
Vid jún. 15.
Vidor jan. 13., 14
Viktor júl. 28., szept. 5.
Viktória dec. 23.
Vilhelmina szept. 19.
Villõ jún. 12.
Vilma jún. 25., szept. 19., dec. 5.
Vilmos jan. 10., ápr. 6., jún. 25.
Vince jan. 22., ápr. 5., júl. 19., szept. 27.
Viola jún. 25., dec. 19.
Virág febr. 10., júl. 29., nov. 26.
Virgil márc. 5., nov. 27.
Virgilia jan. 31., nov. 27.
Virgínia febr. 2., szept. 13.
Vitália aug. 13.
Kalendárium 2010
Vitális okt. 20.
Viviána dec. 2.
Vivien l. Viviána, dec. 2.
Xavér dec. 3.
Xénia jan. 24., júl. 30.
Zádor márc. 16.
Zajzon dec. 18.
Zakariás szept. 6.
Zalán márc. 30., júl. 14.
Zelma jan. 23.
Zénó dec. 22.
Zenóbia okt. 30.
Zita ápr. 27.
Zoárd júl. 17.
Zoltán márc. 8., jún. 23.
Zóra jún. 19., okt. 4.
Zorán márc. 4.
Zsaklin l. Jakab
Zsanett l. Johanna, máj. 30.
Zsigmond máj. 2.
Zsófia máj. 15., szept. 17.
Zsóka l. Erzsébet, nov. 19.
Zsolt ápr. 10., okt. 21., nov. 20.
Zsombor ápr. 21., nov. 8.
Zsuzsanna febr. 19., aug. 11.
Vásárok Kisújszálláson
Országos állat- és kirakodóvásár:
március 14-én
június 27-én
szeptember 5-én
december 12-én
A vásárok helye: Vásártér, eseti döntés alapján a Piactér.
Piaci napok: minden héten kedd, csütörtök, szombat
(ha a piaci nap ünnepnapra esik,
akkor a piacot az ünnepet megelõzõ napon tartjuk meg)
Helye: Piactér (Vásár u. 7-9.)
Évfordulók, ünnepek
Évfordulók 2010-ben
1930 éve (80-ban) felavatták az 50.000 nézõ befogadására alkalmas
Colosseumot, az ókor legnagyobb amfiteátrumát.
1685 éve (325. máj. 20-án) Nagy Konstantin megnyitotta a niceai zsinatot,
melyen rögzítették a húsvét ünnepét az elsõ tavaszi
holdtölte utáni elsõ vasárnapra.
1635 éve (375-ben) a hunok elõl menekülõ népek elindították a
népvándorlásnak nevezett migráció elsõ hullámát.
1565 éve (445-ben) fivére, Buda megölése után Attila egyeduralkodója
lett a 434-ben alapított hun birodalomnak.
1380 éve (630-ban) a vallásalapító Mohamed visszatért Mekkába,
lerombolta a pogány bálványokat és a Kabát iszlám
szent hellyé és zarándokhellyé tette.
1210 éve (800. dec. 25-én) Nagy Károly frank uralkodót Rómában III. Leó
pápa a Szent Péter templomban római császárrá
koronázta. Szándéka a dicsõ Római Birodalom felélesztése
volt. Letette az alapjait annak a császárságnak,
mely 1806-ig állt fenn, s a Német-Római
Császárság nevet viselte. Õt tartják Franciaország
és Németország atyjának.
1115 éve (895-ben) lépték át õseink a Vereckei-hágót.
1055 éve (955. aug. 10-én) I. Ottó király az Augsburg melletti Lech-mezei csatában
megállította a Dél-Németországba betörõ
magyar sereget. Ez után hagytak fel a magyarok a
kalandozásokkal.
1010 éve (1000. dec. 25-én)
I. Istvánt Magyarország királyává koronázták.
985 éve (1025-ben) Arezzói Guido bencés szerzetes megírta fõ mûvét,
melyben megteremtette a mai hangjegyírás alapjait.
955 éve (1055-ben) I. András megalapította a tihanyi apátságot, melynek
alapító levelében olvasható az elsõ összefüggõ
magyar nyelvû mondattöredék.
775 éve (1235-ben) Julianus Domonkos-rendi szerzetes IV. Béla megbízásából
Baskíriában (Magna Hungaria) maradt
magyarok felkutatására indult, akiket a Volga
környékén meg is talált. Visszatérve elsõként
hozott hírt az Európát fenyegetõ mongol-tatár
veszedelemrõl.
44
45

Kalendárium 2010
730 éve (1280-ban) vezetett IV. (Kun) László hadjáratot a fellázadt
kunok megfékezésére.
720 éve (1290-ben) a kunok meggyilkolták IV. (Kun) Lászlót.
675 éve (1335 õszén) III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh
király a visegrádi várban Károly Róbert magyar
király által összehívott találkozón rendezte a két
ország területi vitáit.
595 éve (1415. júl. 6-án) ítélték máglyahalálra Husz Jánost, a cseh prédikátort.
570 éve (1440. febr. 2-án) III. (Habsburg) Frigyest választották meg német
királynak. Háborúellenes politikájával, jó gazdasági
érzékkel, házasságok és örökségek révén fektette le
a Habsburg világhatalom alapjait, mely Ausztria-
Magyarországon 1918-ig tartott.
555 éve (1455-ben) Gutenberg mainzi feltaláló és nyomdász elkészítette
42 soros Bibliáját. A cserélhetõ betûs nyomtatás
a kommunikációs technika forradalmát indította
el.
520 éve (1490-en) Bécsben meghalt I. Mátyás király. Halálhírére
Lorenzo de Medici így kiáltott fel: "Meghalt Mátyás
király, olcsóbbak lesznek a könyvek Európában!"
495 éve (1515. júl. 22-én) I. Miksa császár és II. (Dobzse) Ulászló magyar és
cseh király Bécsben szerzõdést kötött Ulászló
gyermekeinek és Miksa unokáinak házasságáról. E
szerzõdés révén kerül utóbb Csehország és
Magyarország a Habsburgok kezére.
450 éve (1560-ban) a dohány eljutott Európába, Kolumbusz Kristóf
révén. A növényt Amerikában gyógyításra használták.
420 éve (1590-ben) Vizsolyban megjelent a Biblia elsõ, teljes, protestáns
szellemû, magyar nyelvû fordítása, Károlyi Gáspár
munkája.
410 éve (1600. febr. 17-én) Rómában nyolcévi fogság után nyilvánosan megégették
Giordano Bruno filozófust.
375 éve (1635-ben) Pázmány Péter egyetemet alapított Nagyszombatban.
310 éve (1700. jan. 1-jén) Olaszországban bevezették a Julianus naptárt.
Addig a bizánci idõszámítás volt használatban.
300 éve (1710. jan. 23-án) egy Böttger nevû alkimista a szászországi Meissenben
megalapította az elsõ európai porcelánmanufaktúrát.
Évfordulók, ünnepek
275 éve (1735-ben) Svédországban Carl von Linné megalkotta a
növény- és állatvilág fajainak rendszerbe foglalását.
275 éve (1735-ben) a törökországi Rodostóban meghalt II. Rákóczi
Ferenc.
265 éve (1745-ben) a Német Lovagrend földesúri hatósága alól magukat
megváltott jászkunokat (Redemptio) Mária
Terézia szabad parasztokká nyilvánította.
235 éve (1775. ápr. 19-én) a Lexingtonnál vívott ütközettel kezdetét vette az
amerikai függetlenségi háború.
230 éve (1780-ban) Rát Mátyás szerkesztésében megindult a pozsonyi
Magyar Hírmondó, az elsõ magyar nyelvû hetilap.
220 éve (1790. okt. 21-én) Franciaországban a trikolor lett a nemzeti zászló.
205 éve (1805. jan. 28-án)Debrecenben meghalt Csokonai Vitéz Mihály.
195 éve (1815. jún. 18-án) a Waterloo melletti csatában I. Napóleon
megsemmisítõ vereséget szenvedett a britektõl és
a poroszoktól, október 16-án pedig számûzetése
helyére érkezett, az Atlanti-óceán déli részén lévõ
Szent Ilona szigetre.
185 éve (1825. szept. 27-én) indult elsõ útjára az elsõ nyilvános személyszállító
gõzvasút. A szerelvényt a Stephenson által épített
lokomotív, azaz mozdony vontatta.
185 éve (1825. nov. 3-án) Széchenyi István felajánlotta egyévi jövedelmét a
Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.
180 éve (1830. nov. 17-én) ülésezett elõször a Magyar Tudományos Akadémia,
akkori nevén a Magyar Tudós Társaság.
170 éve (1840. máj. 6-án) megjelent a világ elsõ levélbélyege, a fekete egy
pennys.
160 éve (1850-ben) vezették be a postabélyeg használatát.
160 éve (1850-ben) Pest és Bécs között vasúti összeköttetés létesült.
155 éve (1855-ben) halt meg Vörösmarty Mihály.
150 éve (1860. ápr. 8-án) Döblingben Széchenyi István öngyilkosságot követett
el.
145 éve (1865. ápr. 9-én) véget ért az amerikai polgárháború.
135 éve (1875. máj. 20-án) Párizsban 17 állam aláírta a nemzetközi méterkonvenciót,
amely arra hivatott, hogy elõsegítse a
metrikus rendszer elterjedését.
135 éve (1875-ben) Liszt Ferenc elnökletével és Erkel Ferenc igazgatása
mellett megnyitotta kapuit az Országos Zeneakadémia.
46
47

Kalendárium 2010
125 éve (1885. júl. 6-án) Pasteur vegyész és bakteriológus elsõ ízben adott
be oltást a veszettség ellen.
120 éve (1890. aug. 6-án) az Amerikai Egyesült Államokbeli Auborn városában
elsõ ízben használtak kivégzéshez villamosszéket.
115 éve (1895. nov. 8-án) Röntgen felfedezte a röntgensugárzást.
110 éve (1900. ápr. 14-én) Párizsban megnyitották a század elsõ világkiállítását,
mely több, mint 47 millió látogatót fogadott.
110 éve (1900. júl. 2-án) Zeppelin gróf próbautat tett léghajóján. Az ötletet
a magyar Schwarz Dávid özvegyétõl vette meg.
110 éve (1900-ban) Sigmund Freud pszichiáter kiadta Álomfejtés címû
könyvét, a pszichoanalízis alapmûvét.
105 éve (1905. nov. 19-én) Budapesten felszentelték a Bazilikát.
100 éve (1910. márc. 10-én) a kínai császári kormány eltörölte a rabszolgaságot,
és betiltotta az emberek adásvételét.
95 éve (1915. máj. 7-én) a Lusitania nevû hatalmas utasszállító brit hajót
elsüllyesztette Írország déli partjainál egy német
tengeralattjáró. 1198 fõ életét vesztette.
90 éve (1920. aug. 14-én) a hazánkkal szomszédos új államok politikai, katonai
szövetséget ("kisantant") hoztak létre Magyarország
ellen.
90 éve (1920. aug. 26-án) az USA-ban életbe lépett az általános nõi szavazati
jog.
90 éve (1920. jún. 4-én) aláírták a trianoni békeszerzõdést.
85 éve (1925. ápr. 18-án) megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár.
85 éve (1925. dec. 1-jén) felavatták a budapesti rádióstúdiót, megindult a
mûsorszóró rádiózás.
80 éve (1930. márc. 13-án) felfedezték Naprendszerünk kilencedik bolygóját,
a Plútót.
80 éve (1930. júl. 30-án) Urugvay futballcsapata az Argentína ellen aratott
4:2-es gyõzelmével megnyerte a labdarúgás történetének
elsõ világbajnokságát, melyre 13 válogatott
nevezett be.
65 éve (1945. jan. 7-én) a szovjet csapatok felszabadították az auschwitzi
koncentrációs tábort.
65 éve (1945. ápr. 30-án) Adolf Hitler öngyilkosságot követett el.
65 éve (1945. jún. 26-án) 51 állam képviselõi San Franciscoban aláírták az
ENSZ alapokmányát.
65 éve (1945. aug. 6-án) az amerikai légierõ atombombát dobott Hirosima,
majd 9-én Nagaszaki japán városokra.
Évfordulók, ünnepek
65 éve (1945. szept. 2-án) Japán fegyverletételével véget ért a II. világháború.
65 éve (1945. jan. 25-én) a háborús bûnösök felelõsségre vonására népbíróságokat
állítottak fel.
65 éve (1945. szept. 26-án) New Yorkban meghalt Bartók Béla.
60 éve (1950. jan. 1-jén) életbe lépett a Minisztertanács határozata a megyék
átszervezésérõl - a korábbi 25 helyett 19 megye
alakult.
60 éve (1950. jan. 2-án) megindult az I. ötéves terv.
60 éve (1950. szept. 28-án) a kormány felhívására megindult a békekölcsön
jegyzése.
55 éve (1955. máj. 14-én) létrejött a Varsói Szerzõdés.
55 éve (1955. dec. 14-én) Magyarországot felvették az ENSZ tagállamai közé.
40 éve (1970. ápr. 2-án) megnyílt a budapesti metró elsõ szakasza az Örs
vezér tér és a Deák tér között.
35 éve (1975. ápr. 30-án) vietkong egységek elfoglalták Saigont. Ezzel befejezõdött
az 1946 óta tartó vietnámi háború.
35 éve (1975. máj. 25-én) felavatták a zánkai úttörõtábort.
35 éve (1975. dec. 31-én) kötelezõvé tették a biztonsági öv használatát.
30 éve (1980. április 6. - szeptember 28. között)
életbe lépett a nyári idõszámítás.
30 éve (1980. május 26. - június 3. között)
a szovjet-magyar közös ûrrepülés keretében Farkas
Bertalan a Szojuz-36 fedélzetén eljutott a világûrbe.
30 éve (1980. júl.) Super Color néven színes televízió gyártását kezdték
el a székesfehérvári Videoton gyárban.
30 éve (1980. decemberében)
az Országgyûlés 24 hónapról 18 hónapra csökkentette
a katonai szolgálat idejét.
25 éve (1985. március 1-jén)
bevezették a gyermekgondozási díjat.
25 éve (1985. ápr. 2-án) új helyén, a Budavári Palotában megnyílt az Országos
Széchényi Könyvtár.
25 éve (1985. okt. 5-én) szépségkirálynõ választás volt Magyarországon.
25 éve (1985. nov. 1-jén) átadták a Ferihegy 2 épületét.
20 éve (1990. okt. 3-án) az NDK és az NSZK 41 évi megosztottság után újra
egyesült.
20 éve (1990. márc. 10-én)aláírták a hazánkban tartózkodó szovjet csapatok
teljes kivonásáról szóló egyezményt.
48
49

Kalendárium 2010
20 éve (1990. márc. 25-én)43 év után ismét többpárti országgyûlési választásokat
tartottak.
20 éve (1990. jún. 19-én) az országgyûlés módosította az alkotmányt: a Magyar
Köztársaság független, demokratikus jogállam.
20 éve (1990. szept. 1-jén) megkezdte mûködését a Kárpótlási Hivatal.
20 éve (1990. szept. 30-án) önkormányzati választásokat tartottak, melynek eredményeként
megszûnt a tanácsrendszer.
20 éve (1990. okt. 25-én) a 65%-al megemelt benzinárak miatt a taxisok
országos tiltakozó akciót szerveztek, mely "Taxisblokád"
néven maradt fenn a köztudatban.
20 éve (1990. nov. 6-án) hazánk csatlakozott az Európa Tanácshoz.
Múlt idõ - Losonczi József fotója
Évfordulók, ünnepek
Hitet és jövendõt adott
Melyek azok az értékek, erkölcsi normák, amelyeket Szent István királyunk hagyott
ránk örökül? Államalapító királyunk ünnepén -- köszöntõjében - erre kereste a választ
Kecze István polgármester. Szavait Szabó Magda író, Nagy Gáspár költõ és Szokolay
Sándor zeneszerzõ gondolataihoz fûzte. (Szerk.)
Ezer év - pillanat az Idõ folyamában, de egy nép életében olyan messzeségbe
nyúlik, amelyet már legendák ölelnek át. Szent István királyunk ezeréves
öröksége azonban tisztán csillog a magyarság történelmének múltjában, a
róla szõtt legendák, mondák nem homályosítják el elsõ királyunknak sem
tetteit, sem gondolatiságát. Közel négy évtizedes országlásában ugyanis olyan
egyértelmû örökséget hagyott ránk mind cselekedeteiben, mind pedig
szellemiségében, amely máig hat, és ma is érvényes.
"… te vagy legendáink legnagyobbika, István, szent király, aki megnyitottad elõttünk
az élet kapuját. Amit te tettél, valóban az ég csodája volt, hitet adtál, jövendõt" -
tekint fel rá Szabó Magda. Szavaiban ott rejlik az a tisztelet, amellyel nagy
királyunk felé fordulunk. De bennünk a vágy, hogy õt, az államalapító nagy
királyt, mint embert is közelünkben érezzük. Ez már a szeretet útja, az az út,
amelyet a kereszténységgel õ nyitott meg elõttünk, nemzete elõtt.
"Összekulcsolt kezed hídján / érkeztünk szívedhez, István" - fogalmazza meg a ma
emberének lelki-érzelmi bizonyosság iránti vágyát a költõ, Nagy Gáspár, az
emlékére írott versében.
"Kiválasztott, karizmatikus személynek, szerethetõ embernek érzem - folytatja a költõ
gondolatait Szokolay Sándor zeneszerzõnk, aki oratóriumot írt az idézett versre. - Mitõl
szerethetõ egy király? - kérdezi. - Legfõképp azért, mert alkalmas posztjára. István rátermett
uralkodó volt, ízig-vérig király. Építõ, nemzetteremtõ. Rendíthetetlen hittel, szilárd
hivatástudattal európai életformát alkotott keletrõl érkezõ népének. Kemény kézzel
formált szilárd államot. Vaskézzel irtotta a pogányságot. Szelídséggel, jámborsággal
gyakorolta hitét, és támogatta az egyházat. Szüntelenül imádkozó, meditatív alkatú,
égi látomások felé forduló, aszketikus uralkodó volt, ünnepélyes lelkületû. Engem
lenyûgöz az a valószínûtlen erõ, amely évszázadok óta, napjainkig felénk sugárzik neve
hallatán" - fogalmaz.
Ez az erõ értékrendszerébõl és tetteibõl fakad.
Egy közösség erejét a belsõ lelki töltet adja meg: az, hogy a közösség és
annak tagjai életüket milyen értékek szolgálatába állítják. István király saját és
népe életének alapértékeivé a szeretet hitvallására épülõ keresztény szellemiség
értékeit emelte. Ennek fontosságát a gyermekéhez írott intelmeiben is
50
51

Kalendárium 2010
elsõ helyre teszi: "… a hitet akkora buzgalommal és éberséggel õrizd, hogy minden
Istentõl rendelt alattvalódnak példát mutass …, ha a hit pajzsát tartod, rajtad az
üdvösség sisakja is" - fogalmazott.
A közösség értékrendszere - mint összetartó erõ - láthatóvá a közösség sorsának,
életének alakulásában válik. Annak a népnek lesz jövõje, amely élére
olyan vezetõt emel a sors, aki ennek tudatában képes felismerni korának
folyamatait, és nem szembe megy azokkal, hanem népe megerõsödése és
megmaradása érdekében alkalmazkodik ahhoz. Az ifjú István király olyan
ország élére került, amelynek néhány emberöltõvel korábban kalandozó,
hódító hadjáratokat folytató, nomád életet élõ népe már megállapodott, és
új utak nyíltak meg számára Nyugat felé. Az ifjú királyt apja, Géza fejedelem
megkereszteltette, így az új utakhoz nemcsak gyermeke, hanem az ország
számára is útravalót adott.
A történelem, benne országunk mai létezése igazolja, hogy István felismerte
és megértette a kor szavát. Kelet és Nyugat határán az utóbbit választotta.
Királyi hatalmának külsõ és belsõ megszilárdításával épített erõs Magyarországot.
Bár a külsõ támadások visszaverése és belül a nemzetségfõk erejének
megtörése véráldozatokat követelt, István uralkodását nem a hódítások,
hanem a belsõ építkezés jellemezték. Okos külpolitikájának - és egyben
házasságkötésének - eredményeként a Német-római Császársággal úgy tudott
rokoni kapcsolatba kerülni, hogy közben az ország nem került e birodalommal
hûbéresi viszonyba. A pápától kért korona a katolikus hit melletti elkötelezettség
kifejezése volt, egyben e Szent Korona ma is misztikus jelkép: az
ország egységének és a haza feltétel nélküli szolgálatának jelképe.
Az ország belsõ rendjének megteremtésében az államszervezet és az egyházszervezet
kiépítése meghatározó - és máig ható - volt. Európai példákból
építkezett: a gazdasági, közigazgatási és katonai szervezet kialakításához a
bajoroktól és frankoktól tanult, a vármegyerendszert a szlávoktól vette át. A
püspökségek megalapításával a latin írásbeli kultúrának nyitott utat. Az
európai hatások így kezdték meg formálni az õsi magyar szokásokat.
István király - alig néhány évvel hivatalának elfoglalása után - kiadta elsõ
törvénykönyvét, mely szintén a belsõ rendet, belsõ békét erõsítette. Védte a
magántulajdont, és keményen büntette a lopást, rablást, erõszakoskodást és
hatalmaskodást. Szavatolta az egyházi vagyon védelmét, szabályozta a keresztény
vallás gyakorlását, a templomi viselkedést, a vasárnap megtartását, a heti
piacok és idõszaki vásárok rendjét, és elõírta minden tíz falunak legalább egy
templom építését.
A keresztény értékrend, benne a szeretet és a tolerancia hangján gyermekéhez,
Imre herceghez írott intelmei a bölcs uralkodás, de mondhatjuk azt
is, hogy a bölcs emberi élet alapelveit hagyta ránk örökül. Az emberi lélek erejét
Évfordulók, ünnepek
a hitbõl meríti, az ország békéjét a gyengék oltalmazásából, az alázatból, a türelembõl,
az idegenek gyámolításából, az ifjak tanításából, az öregek megbecsülésébõl
és a mértékletes életmódból. István király sem törvénykönyveiben,
sem pedig intelmeiben nem hangsúlyozza a magyarságot, de ezek a
magyarságnak és a magyarságról íródtak azért, hogy mielõbb elfoglalhassuk,
megállhassuk és megtarthassuk helyünket Európában és a keresztény világban.
Hiszem, hogy nemzetünk mai problémáinak okai döntõen emberi együttélésünk
értékeinek meggyengülésébõl fakadnak. Ha kérdésként tennénk fel
mindazokat, amelyeket példaként felsoroltam István király rendelkezéseibõl,
hogyan válaszolnánk a kérdésekre? - Jogbiztonság? Hit? Gyengék oltalmazása?
Alázat? Türelem? Idegenek gyámolítása? Öregek megbecsülése? Mértékletes
életmód? Nem folytatom. Ezek az értékek ezer éve egy erõs Magyarország
koronájának ékkövei voltak. Mivé leszünk nélkülük, kedves Barátaim?
Ünnepünk arról is szól, hogy hiszünk Szent István királyunk örökségében,
ezért hát hiszünk azokban az értékekben, amelyekre õ építette ezer éve Magyarországot.
Ez ünnepen kívánom, erõsödjünk meg hitünkben és erkölcseinkben,
egyénként és közösségként egyaránt.
… Amikor nagy királyunk imájában bizalommal fordult Istenhez, kenyeret
kért tõle nemzete számára. Kenyeret, mely az életet, a bõséget, a jólétet jelképezte.
Kívánom, legyen áldás Szent István királyunkon, kenyerünkön, nemzetünkön.
Nagy Gáspár költõ szavaival köszönöm meg figyelmüket:
"Királyi kéz vérünk vére:
korona-fényt gyújt reményre
támadjon hit legyen áldás
visszhangozzék a megváltás.
Királyi vér s vértanúké
minden élõ magyaroké…
akik hûek még e tájhoz
imájuk esd Szent Istvánhoz."
Királyi kéz vérünk vére:
Bennünk lüktet ezredéve!
52
53

Vörösmarty Mihály
Kalendárium 2010
Szózat
Évfordulók, ünnepek
Március 15.
"…erõs nemzet, jellemes vezetés és a kor szavának felismerése"
Hazádnak rendületlenûl
Légy híve, oh magyar;
Bölcsõd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kivûl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze;
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hõs
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"
1836
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiában onta vért,
S keservben annyi hû kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erõ,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jõni kell, még jõni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jõni fog, ha jõni kell,
A nagyszerû halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sûlyed el,
Népek veszik körûl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny ûl.
Légy híve rendületlenûl
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetõd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kivûl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Tavaly március 15-én Illéssy János mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, a
Keresztyén Vezetõk és Üzletemberek Társaságának elnöke mondott köszöntõt a városi
ünnepi megemlékezésen. Az alábbiakban idézett gondolatai mai gondjainkra is választ
kerestek. (Szerk.)
Rendkívüli nagy megtiszteltetés, hogy Kisújszállás polgármestere, Kecze
István úr meghívásából egy ilyen jeles ünnepen Önök elõtt röviden beszédet
mondhatok. Külön öröm számomra és családom számára, hogy olyan város
polgárainak vendégszeretetét élvezhetjük, mely az Illéssy nevet ilyen nagy
becsben tartja, hagyományait odaadóan ápolja és a dicsõ õsök emlékét hûséggel
õrzi. Ezeknek az õsöknek - így ma különösen a 48-as kormánybiztos Illéssy
Jánosnak és szabadságharcos Illéssy Sándornak - az érdemeiben ugyan nem
osztozva, de rájuk az Önökéhez hasonló büszkeséggel gondolva vagyunk ma
itt, Kisújszálláson.
Nagy kiváltság és felelõsség ezzel a családnévvel Önök elõtt megállni.
Kérem, fogadják gondolataimat olyan szeretettel, amilyen szeretettel jöttünk
õseink szülõhelyére, a közös ünnepelésre.
Egy magyar embernek 1848-ról nagyon nehéz úgy beszélni, hogy a közhelyeket
elkerülje. Azt hiszem, én nem is akarom elkerülni õket. Mert már
nyolcéves kislányomon is látom - ahogy otthon büszkén énekli a Kossuthnótát,
vagy az iskolából hozott Petõfi-képeket rajzolja és festi ki, vagy büszkén
viseli kokárdáját -, hogy mi 48-at már gyermekkorban életünk szerves részeként
fogadjuk be. Hányattatott történelmû és sorsú hazánknak, népünknek
a forradalom és a szabadságharc azon kevés idõszakok egyike, amikor Magyarország
igazi függetlenségének reménye megcsillant, amikor sorsunkat alkalmunk
volt kezünkbe venni, amikor a nemzet egysége, tartása és elhatározottsága
kézzel fogható volt. 1848 történelmünk egyik kapaszkodója. Akkor
is, ha szabadságharcunkat végül a hatalmas túlerõ leverte, és óriási árat fizettünk
a legyõzõknek elsõsorban drága magyar vérrel, fiatal és idõs életekkel.
Petõfi próféciája valóra vált, mert valóban leborulunk a sírok mellett, és áldó
imádságot mondunk mindazokért, akik 1848-ban óriási áldozatot, sokan
életáldozatot hoztak hazánkért. Nagyon kérem Önöket, hogy a hõsök ne csak
a mai napon, március 15-én legyenek gondolatainkban és szívünkben,
hanem minden nap és mindörökké.
54
55

Kalendárium 2010
Ha hõseinket nemcsak csodálni, hanem tõlük
tanulni is akarunk, fel kell tegyük a kérdést:
miként érhette el forradalmunk és szabadságharcunk,
hogy bukása ellenére kivívja
az akkori világ csodálatát?
Bár nem vagyok történész, és természetesen
tartózkodnék a történészi mélységû elemzéstõl,
véleményem szerint a fõ okok a következõk
voltak:
- szembe mertünk nézni a kor hívásával, a
változás szükségével,
- szembe mertünk nézni a veszedelemmel,
- nemzetünknek erõs tartása és erõs összetartása
volt; volt reménységünk,
- a tartással bíró nemzet erõs és jellemes vezetõket választott magának,
- az erõs és jellemes vezetõk a közös értékek mentén vezettek, és õket bizalommal
követték.
Összefoglalva: erõs nemzet, jellemes vezetés és a kor szavának felismerése.
És ezt akkor is mélyen emlékezetünkbe kell véssük, ha tudjuk, hogy '48-49-
ben is voltak problémák, némelyek széthúzása vagy a lehetõségek
elszalasztása akkor sem volt teljesen ismeretlen.
Kedves barátaim, 1848-ról úgy is nagyon nehéz beszélni, hogy a mai helyzetünkkel
való párhuzamokat, analógiákat elkerüljük. És ezt sem szeretném
elkerülni. Mert kétségtelen, hogy hazánk most is bajban van. A veszedelem
nem egy diktatórikus elnyomás formájában jelentkezik (Magyarországon képviseleti
demokrácia van). Nem egy megszálló sereg formájában, vagy egy uralkodóban.
Ennél sajnos sokkal rosszabb formában: lelki elszegényedésben,
szûk- és rövidlátó szemléletmódban, értékek nélküli életekben és vezetésben,
gazdasági kötöttségben, és ami talán a legfájóbb, reményvesztettségben.
Hibáztathatunk sok mindenkit rajtunk kívül, hogy õk bajaink okozói, és
ebben még talán jogos érveket is fel tudunk hozni. De sajnos úgy gondolom,
a gyors és mély változatás reményével elsõsorban magunkba kell nézzünk.
Nem tudunk a saját magunk vétkei, hibái, restsége, vagy akár a külsõ környezet
okozta verembõl kimászni, ha elõször nem magunkban keressük a változás
lehetõségét.
Mit is tettek 48-as hõseink? Erre kell figyelnünk, és megadnunk a ma
válaszát a ma kérdéseire:
- Õseink szembe mertek nézni a változás szükségével. - Tudjuk-e mi is, hogy
a mai világ is nagy változások elõtt áll, és hogy nekünk magunknak is
változnunk kell? Készek vagyunk-e?
Évfordulók, ünnepek
- Õseink szembe mertek nézni a veszedelemmel. - A veszedelmet, úgy gondolom,
sokan látjuk. De szembe merünk-e nézni velük õszintén, számba véve,
hogy mi hozzájárultunk-e, és hogy mi módon lehet õket kivédeni?
- Õseinknek erõs tartásuk és összetartásuk volt. Volt reménységük. - Mikor
leszünk képesek mi magunk is nemzetként összetartani? E nélkül az összetartás
nélkül nem lehet igazi reménységünk!
- Õk erõs és jellemes vezetõket választottak maguknak. - Képesek leszünk-e
egyszer már ÉRTÉKrendszer, és nem ÉRDEKrendszer alapján vezetõket választani,
felhatalmazni?
- Vezetõk az értékek mentén vezettek, és õket bizalommal követték. -
Tudjuk-e, akarjuk-e egyáltalán követni az arra érdemes vezetõket, még ha az
áldozattal is jár?
Csodálatos lenne, ha igennel tudnánk válaszolni ezekre a kérdésekre.
És kérem, ne értsenek félre: Nem pártokról, nem pártpolitikusokról beszélek,
habár ezen dolgok fontosságát nem tagadom. Nemzetrõl beszélek és
magyar emberekrõl, a nemzet összefogásáról és a magyar emberek tartásáról.
Mostanában többször kérdeznek mint gazdasági szakembert, hogy van-e
ilyen mély válságból kiútja egy nemzetnek. A történelem azt mutatja, hogy
ennél sokkal mélyebb válságból is VAN. De meggyõzõdéssel és hangosan
osztom meg Önökkel: számomra elképzelhetetlen nemzetünk felemelkedése
anélkül, hogy elõbb lelkünkben meg ne újulnánk. Hivõ keresztyénként így
mondanám: hogy lélekben, szóban és tettben elõször Istenhez ne fordulnánk.
Hadd zárjam gondolataimat kedves költõm, Arany János soraival - az õ
gondolati sokkal méltóbbak a záráshoz, mint a sajátjaim. Fiamnak címû
versébõl szeretnék Önöknek két versszakot felolvasni:
Majd ha játszótársaid közül
Munka hí el - úgy lehet, korán -
S idegennek szolgálsz eszközül,
Ki talán szeret… de mostohán:
Balzsamul a hit malasztja légyen
Az elrejtett néma könnyeken.
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.
Oh, remélj, remélj egy jobb hazát!
S benne az erény diadalát:
Mert különben sorsod és e föld
Isten ellen zúgolódni költ. -
Járj örömmel álmaid egében,
Útravalód e csókom legyen:
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.
…
Az 1848-as hõsökre emlékezve és tõlük tanulva kívánom Önöknek, családjuknak,
országunknak és nemzetünknek, hogy örömmel tudjunk járni álmaink
egében, és hogy meg tudjunk változni annak érdekében, hogy az álmok
egy napon meg is valósuljanak.
Köszönöm, hogy meghallgattak. Isten áldja Önöket!
56
57

Kalendárium 2010
Kétszáz éve született Erkel Ferenc,
a magyar nemzeti opera
megteremtõje
"A fenségestõl kezdve a népiességig,
a paloták komoly méltóságától,
a tragikum gyászától elkezdve
a puszták méla ábrándozásáig,
mindent feltalálunk eszményítve,
megnemesítve Erkel dalmûveiben,
ami magyar, ami a miénk.
Ez örökíti meg Erkel
alkotásait a hazában,
míg magyar él, míg a magyar haza áll."
- Jókai Mór -
Erkel Ferenc 1810-1893
A XVIII. század vége felé egy német eredetû képzett muzsikus család, az
Erkel család Pozsonyból Erkel József (1757-1830) családfõvel gróf Wenckheim
uradalmába, Gyulára költözött. Erkel Ferenc 1810. november 7-én látta meg
a napvilágot ifj. Erkel József (1787-1855) kántortanító legidõsebb fiúgyermekeként.
A kis Ferenc kilenc testvérével bensõséges, zenével telt családi légkörben
nevelkedett. Gimnáziumi tanulmányait Nagyváradon kezdte meg,
majd a pozsonyi bencéseknél folytatta. 1828-34 között Kolozsváron, Erdély
szellemi központjában virtuóz zongoristaként kereste kenyerét, és közben
vezényelni tanult. Erkel egyik levelében így emlékezik vissza a kolozsvári
évekre: "…igen kedves, felejthetetlen emlékek kötnek engem Kolozsvárhoz, ahol nemcsak
elsõ alapját vetettem meg szerény ismereteimnek, de megkönnyített, szerencsésebb
haladásomat is nagy részben ottani legbensõbb barátaim szíves részvételének, szakadatlan
buzdításának köszönhetém - mit mindenkor hálás elismeréssel nyíltan bevallani
szeretek…"
Az 1830-as években a fõváros még Budából, Pestbõl és Óbudából állt. A
reformkor idején impozáns középületek és polgári paloták, bérházak nõttek
ki a semmibõl. Ebben az idõszakban szegõdött el hangásztanítónak Szemerédre,
de útközben Pesten a Nemzeti Kaszinóban adott egy sikeres hang-
Évfordulók, ünnepek
versenyt. 1835-ben megpályázta a Nemzeti Játékszín (Várszínház) karmesteri
állását. Rövid idõ alatt a Pest-budai zenei élet legfoglalkoztatottabb vezetõ
egyéniségévé vált. A Játékszín csõdje után a Német Színházban vállalt másodkarmesteri
állást, majd a Magyar Színház felépítése után (mely a magyar
kultúra és zene ügyének elõmozdítását tûzte ki célul) annak elsõ karmestere
lett. Nyomtatásban az elsõ mûve 1837-ben jelent meg Duo Brillant néven.
1839-ben feleségül vette Adler Adélt, akitõl 1860-ban különvált. 11 gyermeke
közül négy fia lépett zenei pályára: Elek, Gyula, László és Sándor.
A színházban Erkelt temérdek munka várta, így csak lassan kezdett komponálni.
Azonban Egressy Béni Bátori Mária librettója annyira megihlette, hogy
hatására megszületett az elsõ magyar nemzeti opera. Az 1840-ben bemutatott
opera nagy közönségsikert aratott: 18 éven át játszották. Az operát a magyar
verbunkos széles körû hangszeres, vokális alkalmazása és egyben az olaszos
dallamosság jellemezte. "Kevesen tudják és sohasem emlegetik, hogy már Erkel Ferenc
elindult azon az úton, amelyen a zenét a nép felé, a népet a zene felé közelíteni lehet."
Ezeket a sorokat a népzene legnagyobb kutatója, Kodály Zoltán írta.
Ebbõl a korszakából még csak két mûve ismert: a Honmûvész és a Rákóczi
nótára írt zongorajátéka. Erkel egyre közismertebb, egyre népszerûbb szereplõje
lett a magyar zenei életnek. 1843-ban Bartay András színházigazgató (akit a
reformkori mûvelõdés kimagasló egyéniségeként tartanak számon) pályázatot
hirdetett. A Vörösmarty Szózat címû mûvének megzenésítésére kiírt pályázatot
Egressy Béni nyerte meg. Erkel tagja volt a bíráló bizottságnak, ezért
nem indulhatott a pályázaton. 1844-ben azonban újabb pályázat kiírására került
sor: a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázaton méltán
nyerte el az elsõ díjat Erkel Ferenc alkotása. A költõ 1823-ban írt mûvének
mondanivalója archaizáló, versformája régies. A magyar nép zivataros századaiból
alcímû költemény verssorai szinte szárnyra keltek Erkel muzsikája által. A
díjnyertes Himnuszt és a dicséretben részesült további hat kompozíciót bemutatta
a színház is. Az Életképek címû korabeli lapban így emlékeznek meg
Erkel mûvérõl: "E dalszerzemény magyar jelleme kétségtelen; megvan hymnuszi magasztossága
is, s könnyû dallamos, természetes emelkedésével a fülbe is könnyen tapad,
többszöri hallás után, mi népszerûséget ígér neki…"
Erkel még 1840-ben hozzákezdett a Hunyadi László komponálásának, melynek
textusát Egressy Béni készítette. Az 1844-es bemutató elõadás a korabeli
lapok kritikája szerint elég vegyes fogadtatásban részesült. Erkel valójában
ezzel a mûvével megtette az elsõ lépést a magyar zenedráma felé vezetõ úton.
A nyitányba belesûrítette az egész cselekményt, ez igazi szimfonikus remekmû.
A mû elsõ felvonásának fináléjában csendül fel a közismertté vált Meghalt
a cselszövõ szövegû dalbetét. Az operában több kiemelkedõ szimfonikus rész
van pl. a bevonulási induló, a hattyúdal és a gyászdal.
58
59

Kalendárium 2010
Az Erkel Színház egy korabeli felvételen
A forradalom idején nemzetõrnek jelentkezett, de nem vették fel szolgálatra,
ezért zenéjével szolgálta hazáját, bár egyre csendesebben. A világosi fegyverletétel
után népszínmûvei szerepeltek a színház repertoárján. Ezekben az
években alakította meg a színház zenekarának a tagjaiból a Filharmóniai
Társaságot, amely azonban törvényesen engedélyezett egyesületté csak 1867-
ben vált. 1874-ig volt Erkel a zenekar vezetõ karnagya.
Erkel Ferenc sokoldalú ember volt. Kevésbé ismert, hogy az õ nevéhez fûzõdik
az elsõ magyarországi sakk-kör megalakítása is Pesti Sakk-kör néven.
Az 1850-es években ismét egy Egressy-szövegkönyv alapján írt operát. Az
Erzsébet címû mû Ferenc József és Erzsébet királyné magyarországi látogatásának
tiszteletére ünnepi díszmûként, alkalmi kompozícióként született. Ezektõl
az évektõl kezdõdõen részben egy ún. Erkel-mûhely (melyet a Doppler fivérek
és saját fiai alkottak) közremûködésével komponálta mûveit. 1858-80 között
az Országos Magyar Daláregyesület karnagya volt. 1860. március idusát a
fõváros népe hatalmas tömegtüntetéssel ünnepelte, melyen lelõttek egy
diákot. Április 7-én a döblingi elmegyógyintézetben (vitatott körülmények
között) agyonlõtte magát Széchenyi István, a "legnagyobb magyar". Ebben a
gyászterhes idõszakban Erkel visszavonult Gyulára alkotni. Katona József drámája
alapján még 1850-ben (kevéssel halála elõtt) írt szövegkönyvet Egressy.
A librettó alapján Erkel 1860-ban fejezte be életmûve legértékesebb darabját,
Erkel Ferenc sírja
Fejezetcím
a Bánk bánt. A mû, mely nemzeti kultúránk
kincsévé vált, a korai magyar operairodalom
betetõzése. Az opera a verbunkost túl
nem szárnyalható magaslatra emelte. (Erkel
mûvén Nádasdy Kálmán és Rékai Nándor a
két világháború között hangszerelési módosításokat
és zenei változtatásokat végzett.
Ma már világszerte ebben az új formában
játsszák.) A mû 1861-es bemutatója felért
egy politikai tüntetéssel. A kritika egyöntetûen
elismerõ volt. A Vasárnapi Újságban az
alábbi elismerõ mondat jelent meg "…egyes
kitûnõ részletei a világ legelsõ zeneszerzõjének is
dicséretére válnának…"
1862-ben egy vígoperát írt az Erkel-mûhely:
a Saroltát. A fiktív történelmi hátterû népszínmûnek
tekinthetõ mûben népdalszerû
dallamok jelennek meg és offenbachi ha-
a Kerepesi temetõben
tás érzõdik. Az opera azonban nem hozta meg a várt sikert, "csúfos bemutatója"
után Erkel hosszú idõn át támadások állandó célpontjává vált. Ebben
az ellenséges légkörben komponálta meg Jókai Dózsa c. drámájából új operáját,
mely 1867. április 6-án került színre a Nemzeti Színházban. A sajtóvisszhang
zavaros, ellentmondásos volt, pedig a szövegkönyvet a tehetséges
Szigligeti Ede írta. Az operára a wagneri hatás jellemzõ, ugyanakkor felcsillan
benne Tinódi históriás énekeinek az emléke is.
1874 jelentõs változást hozott: kinevezték a Nemzeti Színház fõigazgatójának.
Ebben az évben mutatta be a színház Brankovics György címû drámai
operáját, mely a kiegyezés súlyos
bírálata is egyben. A mû jelentõségét
néhány felkészültebb kritikustól
eltekintve senki sem értette
meg. A mûvet az Operaház
1962-ben dramaturgiailag felújította
és a szöveget Romhányi
József költötte újjá. Erkelnek felajánlották
az 1875-ben felállított
Zeneakadémia igazgatói állását.
Ebben a légkörben találta meg
Az Erkel-emlékház Gyulán
ismét önmagát. Tisztelte és szerette
mindenki, mert magyar
60
61

Kalendárium 2010
szellemet hozott az intézet életébe, és kölcsönös bizalmon alapuló vezetési
stílust teremtett meg. Erkel utolsó elõtti operája, A névtelen hõsök mindössze
hat elõadást ért meg, pedig a mû zenei anyaga a népies mûdalon alapult és a
zenei anyag egy része tovább élt, fejlõdött az operett mûfaj keretein belül.
Erkel utolsó operája, az István király inkább tekinthetõ fia, Gyula mûvének,
mint az Erkel-életmû szerves részének. Ezt bizonyítja a korszerûbb, gördülékenyebb
hangszerelés is. Az operát az Ybl Miklós tervezte Operaházban
mutatták be.
A bemutató után Erkel alkotóereje meggyengült, Liszt Ferenc 1886. évi
halála után betegeskedni is kezdett. Utolsó mûvei közül kimagaslik a Nemzeti
Színház 50. évfordulójára komponált ünnepi nyitány.
1893. június 15-én szûnt meg dobogni a szíve a magyar zenetörténet egyik
legnagyobb alakjának, Erkel Ferencnek. Testét az Operaház elõcsarnokában
ravatalozták fel, majd "gyászfátyolba burkolt lobogók" alatt hatalmas tömeg kísérte
utolsó útjára a Kerepesi temetõbe. Erkel Ferenc a XIX. századi magyar
zenekultúra vezetõ egyénisége volt, a verbunkos muzsikára épülõ magyar
nemzeti opera megteremtõje, aki zeneszerzõ, karmester, zongoramûvész és
pedagógus volt egy személyben. Gazdag életmûve ma is példaértékû.
Az Erkel nevét viselõ budapesti színház az egykori Népszínház épületében
létrejött teátrum, mely 1953 óta viseli a zeneszerzõ nevét. Egy 2008-as
kormánydöntés alapján lebontották, 2010-ben kezdõdik meg az új színház
építése, amely a tervek szerint 2013-ra készül el.
Az Erkel Ferenc mûvészeti díjat 1951-ben alapította a Minisztertanács. Az
1992-ben újjáalapított díj a zenei életben végzett kiemelkedõ tevékenységért
jár, melynek átadására március 15. alkalmából kerül sor.
Erkel szülõházában Gyulán, az Apor tér 7. szám alatti klasszicista épületben
Erkel Ferenc Emlékmúzeumot rendeztek be, mely 1968-ban nyitotta meg
kapuit. A 2010-es Erkel emlékév nyitó programja Gyulán 2009. június 10-én
kezdõdik a 165 éves a magyar himnusz dallama, Erkel Ferenc kompozíciója
címû városi ünnepségsorozattal.
Forrás:
Erkel Ferencrõl és koráról. Bp. Püski, 1995.
Németh Amadé: Erkel. Budapest, Gondolat, 1979.
Nagy András: Az Erkel család krónikája. Gyula: Önkormányzat, 1992.
Gubuczné Tomor Mária
Évfordulók, ünnepek
Néhány szó Trianon kapcsán
Kilencven évvel ezelõtt, 1920. június 4-én írta alá Trianonban Benárd Ágoston
a magyar kormány részérõl azt a békediktátumot, amely formálisan is
megpecsételte a tényt: a történelmi Magyarország nincs többé. Ehhez fogható
tragédiát a Kárpát-medencét lakó magyarság csak nagy ritkán élt meg ezer
éves honalapítása óta. Ennek árnyéka érzelmileg, gazdaságilag, kulturálisan
is rávetül a jelenre, de a jövõnkre is. A seb az emberi élettel mérve régi, behegedését
azonban gátolja egyrészt e fájó témának a Kárpát-medencét lakó népek
közötti kitárgyalatlansága, másrészt az az idõnként fellángoló etnokrata
nacionalizmus, amely idõnként minket, magyarokat is megmételyezett, de
amely ma környezetünkben, a szomszédos országokban felütötte fejét, sõt -
mint a Felvidéken - az állami politika rangjára emelve dühöng.
Történelemtanárként az ifjúság körében, de állampolgárként is a társadalomban
a témával szemben egyfelõl alapvetõen egyfajta közömbösséget, másfelõl
ismerethiányt vagy - ami még kártékonyabb - tévhiteket és azok ápolását
érzem. Ezek pótlására egy ilyen cikk persze nem vállalkozhat, ezért csak ajánlhatom
mindenki figyelmébe, hogy e tárgykörben ma már gazdag szakirodalom
áll rendelkezésére. Kijelenthetem azt is, hogy a magyar történelemoktatás
kellõ terjedelemben és objektivitással tárgyalja történelmünk ezen
fejezetét, és alapvetõ feladatának tekinti az egészséges, más népeket ugyanakkor
nem sértõ nemzeti identitás ápolását.
A tényekrõl ezért csak a következõket - emlékeztetõül.
A Magyar Szent Korona Országai (ezt a közjogi
fogalmat szokás a "történelmi Magyarország" , vagy a
"Nagy - Magyarország" köznyelvi kifejezéssekkel illetni)
területe az 1910-es statisztika szerint 325 411
km 2 , lakossága 20 886 487 fõ volt. Ebbõl a "szûkebb"
Magyar Királyság a Horvát-Szlavón Királyság és
Fiume nélkül 282 870 km 2 -t tett ki, 18 264 533
lakossal, s ennek mintegy 54%-a volt magyar nemzetiségû.
(A pontosság kedvéért. Ez a Magyarország
"…a magyar történelemoktatás
kellõ terjedelemben
és objektivitással
tárgyalja történelmünk
ezen fejezetét, és
alapvetõ feladatának tekinti
az egészséges, más
népeket ugyanakkor nem
sértõ nemzeti identitás
ápolását."
63 vármegyével bírt, Fiume nem magyar, hanem horvát vármegye volt. Maga
Fiume városa pedig a 21 km 2 -ével és félszázezer olasz és horvát lakosával az
1870. július 28-án Magyarország és Horvátország között létrejött megállapodás
szerint a Magyar Szent Koronához csatolt külön testnek - ún. "corpus
separátumnak "számított, élén a magyar miniszterelnök által oda kinevezett
62
63

Kalendárium 2010
kormányzóval. Tehát 64 vármegyérõl - legalábbis ebben a korszakban és
összefüggésben - nem beszélhetünk.) A trianoni döntés értelmében az egykori,
történelmi Magyarország területének mindössze 28%-a, lakosságának
36%-a maradt a 92 963 km 2 -re zsugorodott „Csonka - Magyarországnak” úgy,
hogy kívül rekesztette ennek határain a magyar etnikai - nemzeti test egyharmadát,
mintegy három millió magyart. Magához Romániához nagyobb terület
- 103 093 km 2 - került, mint a maradék Magyarország, a megalakuló Jugoszlávia
63 092, a szintén ekkor születõ Csehszlovákia pedig 61 633 km 2 -t
"örökölt" meg hazánkból. Csak kevesek tudatában él, hogy az említett államok
és Ausztria (4020 km 2 ) mellett 589 km 2 terület (Szepes megye egy kis északi
része és az árvai kiszögelés) Lengyelországhoz került, Fiumét pedig Olaszországnak
ítélték a békecsinálók. Utóbbi területvesztések a nagyságrendjük
mellett azért is voltak kevésbé fájók, mert ott a magyarság aránya csak
elenyészõ volt.
A békeszerzõdés megszületésének, illetve ennek körülményei bemutatásánál
- hely híján - fontosabbnak tartom, hogy néhány olyan, a békeszerzõdés
mai aktualitását érintõ kérdésben elmondhassam véleményemet, amelyek
körül ismeretségi körömben és tanítványaim között is bizonytalanságot vagy
téves ismereteket látok jelen lenni.
Ilyenek pl. mindjárt a kétségtelenül nagyon súlyos, megalázó és igazságtalan
békeszerzõdéshez vezetõ okokról és a felelõsökrõl elterjedt nézetek.
Ma ugyanis sokan feledni látszanak, hogy Magyarország (pontosabban az
Osztrák-Magyar Monarchia) az elsõ világháborút nem egyszerûen elveszítette,
hanem feltétel nélkül volt kénytelen kapitulálni. Ez persze önmagában
nem ok ilyen mérvû büntetés elszenvedésére,
ám a gyõztes Antant hatalmak -
mindenekelõtt Franciaország - a keletrõl
terjedõ „vörös pestis” (értsd bolsevizmus)
ellen hathatós ütközõzónát kívántak
Szovjet-Oroszország és a Nyugat közé
ékelni. E célnak pedig a kivérzett
"Magyarország (pontosabban az
Osztrák-Magyar Monarchia) az elsõ
világháborút nem egyszerûen elveszítette,
hanem feltétel nélkül volt kénytelen
kapitulálni."
Monarchiánál hatékonyabbnak vélték (utóbb kiderült, tévesen) egy olyan
pszeudo nemzetállamokból álló rendszert összetákolni, amelyeknek határai
megállapításánál az etnikai elveknél nagyobb súllyal estek latba a stratégiai és
a gazdaságképességi szempontok. Ez el is döntötte az egyébként színmagyar
Komárom vagy Nagyvárad sorsát.
Tény, hogy a Monarchia felbomlásának pillanatában az „õszirózsás” forradalommal
hatalomra került és az Antant-hatalmak tisztességességét és saját
lehetõségeit illetõen magát illúziókban ringató, Károlyi Mihály vezette kormány
nem szervezett önálló magyar haderõt területeink megtartása céljából, szem-
Évfordulók, ünnepek
ben pl. Csehszlovákiával és Jugoszláviával, amelyek haderõiket a területrablás
szándékával az Antant szolgálatába állították. Ne feledjük azonban az elõbb
említett körülményt: hazánk vesztese volt az elsõ világégésnek, míg utóbbi
két, akkor még meg sem született ország 1915 óta az Antant szövetségesének
számított, ezért hadseregeik 1918-ban - ama kritikus pillanatban - minden
segítséget megkaptak hadseregeik felállításához, mindenekelõtt Franciaországtól.
A sajátos körülmények között hatalomra jutott proletárdiktatúra megkísérelte
a csehszlovákokkal és a románokkal szembeni katonai ellenállást, a tényleges
gyõzelem minden esélye nélkül, magát ugyanúgy, csak más aspektusokban
illúziókba ringatva, mint elõdje, a polgári - liberális kormány. Ezzel
együtt a proletárdiktatúra önmagában nem rontott és nem is javít(hat)ott
hazánk esélyein, hiszen határainkat Párizsban már 1919 áprilisában véglegesítették.
A trianoni békét tehát szimplán úgy tekinteni, mint a liberális kormány
erélytelenségének eredményét, vagy a proletárdiktatúráért ránk mért
büntetést, úgy gondolom, hogy történelmietlen.
Ugyanígy az a vélelem, amely Trianon felelõsei között a Szovjetuniót véli
felfedezni. A magyar-orosz (szovjet) kapcsolatok történelmünk során számos
ponton vetnek fel akár kölcsönös szemrehányni valót, 1848-49-tõl 1941-45-ön
át 1956-ig, ám történetesen a trianoni okmányon nincs ott a szovjet kormány
kézjegye, s akkor (1920-ról beszélünk) magyar területek sem kerültek szovjet
uralom alá. Nem a szovjet kormány és Lenin védelmében, csak a tárgyszerûség
kedvéért jegyzem meg, hogy - mint a Párizs környéki békerendszernek
maga is területi vesztese - a szovjet kormány következetesen elutasította a
békerendszert, és éppen ez teremtett közös - magyar részrõl kellõen ki nem
használt - alapot 1940-ben annak megváltoztatásához.
Mint ahogy 1920 után közvetlenül, ma is hallani olyan hiedelmeket, hogy
a békét meghatározott idõre kötvén e terminus lejárván, felvethetõ a revizió
kérdése. Erre alapot vélhetõen a békeokmány hivatalos anyagához csatolt és
a magyar küldöttségnek átadott ún. Millerand-kísérõlevél adhatott, amely
valóban nem zárta ki a revizió jövõbeli lehetõségét, ám ez nem az Antanthatalmak,
de még csak nem is Franciaország hivatalos álláspontját tükrözte,
inkább afféle cukormáz volt a méregpohárhoz, hogy a magyar közvélemény
a remény újbóli illúziójával könnyebben feldolgozhassa a feldolgozhatatlant.
Itt kell megjegyezni, hogy bár a történelmi Magyarország felbomlását valóban
Trianon szentesítette, ekként neve okkal és joggal vált Moháccsal máig
szinonimmá, ám hazánk jelenlegi határait nemzetközi jogi értelemben ma
már nem ezen békeokmány határozza meg, mint ahogy országunk területe
sem pontosan azonos a „trianoni Magyarország” területével. Sajnos három
faluval még kisebb is annál. A jelenlegi határokat az 1947. február 10-én aláírt
64
65

Kalendárium 2010
"…a kérdéskör iránt
érzékenyen viszonyuló
honfitársaink számára
sarkalatos kérdés: a trianoni
béke reviziójának
kérdése."
és a magyar országgyûlés által ratifikált párizsi békeokmány,
illetve az 1975. augusztus 1-jén Helsinkiben
aláírt jegyzõkönyv határozza meg, utóbbiban Magyarország
vállalta, hogy nem törekszik határainak
erõszakos megváltoztatására.
Azt hiszem, hogy ezzel eljutottam ahhoz a kérdéshez,
amely kimondva vagy kimondatlanul a kérdéskör
iránt érzékenyen viszonyuló honfitársaink számára sarkalatos kérdés:
a trianoni béke reviziójának kérdése.
„I trattati di pace nono sono eterni” vagyis „a békeszerzõdések nem örök
életûek” mondta valamikor a húszas évek elején Benito Mussolini, s szavai
felkerültek az 1945-ben lebontott, a mai Szabadság téren állott központi
Trianon emlékmû talapzatára is. S bár Mussolini, azt gondolom, ma már
vállalhatatlan, szavai tárgyszerûek és igazak. S mint láttuk, a helsinki-i, azóta
az összes európai ország (plusz USA és Kanada) által aláírt okmány sem zárja
ki a határok megváltozásának lehetõségét - mint ahogy 1990 óta számos
ponton változtak is az európai határok -, csupán annak erõszakosan történõ
eszközlésérõl mondtak le az érintett országok. (Jóllehet példa azért erre is
akadt.) Azonban minden józanul és nemzetéért, hazájáért felelõsséggel
gondolkodó magyarnak - felülkerekedve indulatain - figyelembe kell vennie
a következõket. A határok módosításához optimális esetben négy feltétel
együttes megléte szükséges. A konkrét esetre lefordítva l. a szomszédos országok
kormányainak hajlandósága erre, 2. a magyar kormány ilyen szándéka, 3.
a határokon túl élõ magyar kisebbségek csatlakozási szándéka, 4. a nemzetközi
közösség (EU, ENSZ) támogatása.
Sorra véve a feltételeket. Ami az elsõt illeti, teljesen kizártnak tarthatjuk,
hogy bármely szomszédos ország kormánya bármikor is partner lenne a határok
megváltoztatásában. A magyar kormány szándékait illetõen a jövõre
nézve nehéz lenne prognózist adni, de a realitás és a racionalitás valamint
nem utolsósorban a történelmi tapasztalatok e tekintetben józanságra kell,
hogy intsenek minden, a jövõben regnáló magyar kormányt is. A határokon
túli nemzettársaink véleményüket csak egy valóban szabad és retorzióktól
való félelemtõl mentes népszavazáson fogalmazhatnák meg a többségi elven,
ám ennek sincs semmilyen realitása. A határokon túli magyarok jelenleg
meglévõ politikai szervezõdései legfeljebb a területi autonómia követelését
tûzik zászlajukra, ám mint láthatjuk, ez is teljes elutasításba ütközik mindenütt.
Ami pedig a nemzetközi közösségeket illeti, azok semmi olyan
határmódosítást nem akceptálnának, amellyel a térség politikai stabilitása
felborulhatna. A nemzetközi jog egyébként egy állam (jelen esetben az
ukrán, szerb, román vagy szlovák) szuverenitása elé csak abban esetben
Évfordulók, ünnepek
helyezi a népek önrendelkezési jogát (jelen esetben egy magyarok által lakott
terület leválási szándékát), ha az adott területen az adott nép többséget
képez, illetve ha az adott terület elszakadása technikailag megvalósítható.
Azaz érintkezik jelen esetben Magyarországgal.) Az elmúlt évtizedek
tendenciózus elmagyartalanító politikájának következtében azonban mára
már alig maradt közvetlenül határaink mentén olyan terület, amely magyar
többségûnek lenne tekinthetõ. (Kivétel talán Komárom, Dunaszerdahely,
Beregszász, Zenta környéke.) Így egy esetleges határmódosítással az adott területen
a kisebbségek aránya nem csökkenne, hanem nõne, s ezt a nemzetközi
jog nem támogatja. (Alapelv: egy régi jogtalanság nem orvosolható új
jogtalansággal.)
Nos, ezek azok a tényezõk, amelyeket figyelembe kell vennünk. Mit tehetünk
tehát, hogy a Trianon támasztotta
sebeket orvosoljuk, ha már határrevizióról
nem álmodozhatunk, kivált akkor,
amikor már világossá vált, hogy nemzeti
érdekeink határokon túli érvényesítésében
az EU-ra egyáltalán nem számíthatunk?
(Nem mintha nem lenne nagyon
fontos körülmény a határok nyitottabbá
válása a schengeni csatlakozás
"…a történelmi Magyarországot
virtuálisan kell fenntartani a nemzettudatban.
Gyakorlatban ez azt
jelenti, hogy minél többet látogassunk
Erdélybe, Délvidékre, Kárpátaljára,
Burgenlandba, a Felvidékre, s ne
érezzük magunkat idegennek…"
révén, de azt láthatjuk, hogy az EU nem avatkozik be kisebbségi kérdésekben
tagállamaiban.)
Túl azon az erkölcsi, anyagi és politikai támogatáson, amit a határokon túli
magyaroknak a mindenkori magyar kormányok adni tudnak és adni tartoznak,
a történelmi Magyarországot virtuálisan kell fenntartani a nemzettudatban.
Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minél többet látogassunk Erdélybe,
Délvidékre, Kárpátaljára, Burgenlandba, a Felvidékre, s ne érezzük
magunkat idegennek, külföldinek Kassán, Kolozsváron, Szabadkán, Munkácson
vagy Kismartonban. Mert bár e városok mára elvesztették magyar
többségüket, de a nemzeti identitás felett itt õrködik a Rákócziak, Esterházyak,
Zrinyiek, Hunyadiak élõ emlékezete.
Pintér Zoltán
66
67

Kalendárium 2010
„Aki a hazát szereti,
egy végzetet szeret”
- Részlet Vida Tamás beszédébõl, mely 2009. október 23-án,
a Református templom elõtti 1956-os emlékmûnél
rendezett megemlékezésen hangzott el -
1956 története nem érthetõ meg az ember, az egyéni sorsok, a személyes
döntések, sorsfordító elhatározások nélkül. Azok nélkül a diákok nélkül, akik
a követeléseiket pontokba szedték, elsõként vonultak az utcákra, és az elsõ
sortüzek áldozatául estek. Azok nélkül a fiatalasszonyok nélkül, akik ételt
osztottak, majd maguk is fegyverrel szálltak szembe a túlerõvel, halálra ítélték
õket, és a börtönben töltött másfél évtized alatt váltak felnõtté. És azok
nélkül a munkások nélkül, akik az igazság eszméjéért fogtak fegyvert és
áldozták életüket.
Õk mártírok, áldozatok, hõsök. Nem számított, hogy már akkor voltak,
akik tudták, vagy csak sejtették: senki nem fog rajtunk segíteni, ha egyszer
megindul a gyilkos keleti gõzhenger. Tudták, hogy eljött az idõ a cselekvésre.
1956 magyar hõsei elmondhatták: volt a saját életüknek egy olyan pillanata,
amikor mindent megtettek az igazságért. 1956. október 23-án és az utána
következõ napokban olyan dolgokat cselekedtek, mely egész további életüket
meghatározta. Akkor kiálltak teljes életükkel az igazság mellett, és ez az
igazság nem eresztette el õket többé. Õk tudják, milyen az, amikor a felismert
igazság átalakítja az ember életét.
Amikor megemlékezünk az ötven évvel ezelõtti történelmi eseményekrõl,
soha ne feledjük el magát az embert! "Óriási nyomással, folytonos kínzással igyekeztek
a hatalom birtokosai az emberi agyból régi fogalmait kiszívni, és erõszakkal 'új
igazságokkal' megtölteni. Ez utóbbiaknak kellett volna az ember szellemét és lényegét
átalakítaniuk" - írta vezércikkében a svájci Neue Zürcher Zeitung 1956 novemberében.
Majd levonta a következtetést: "Ennek ellenére furcsa módon, az
ember ugyanaz maradt, a változás legkisebb jele nélkül. Hû maradt országához, hitéhez
és a szabadságról és jogról vallott elképzeléseihez. Mélységesen felháborodott azok ellen
az abszurd és önkényes kísérletek ellen, amelyeket kárára végeztek. A rendszerre
köszöntött elsõ komoly erõpróbában az új ember, a könnyen befolyásolható szociális
eszköz, amelyet a szovjetrendszer hiába próbált létrehozni, minden tekintetben, a
harcban éppúgy, mint az önfeláldozásban, emberibbnek bizonyult, mint bármikor."
1956. október 23-án kiderült, hogy éppen a kommunizmus legnagyobb
célkitûzése mondott kudarcot: az ember átalakítása. 1956 októberében kide-
Évfordulók, ünnepek
rült, hogy nem létezik a kommunista embertípus, a hitét, a családját és a
nemzetét levetkezõ, a gyökereitõl megszabaduló világproletár. A megyei
napilap címoldalán október 24-én még ott díszelgett a "Világ proletárjai egyesüljetek!"
jelmondat. Az október 26-i Néplapon már csak a hûlt helyét látjuk,
október 27-én pedig a Szózat sorai jelentek meg: "Hazádnak rendületlenül légy
híve, óh magyar!"
A forradalmárok szembeszálltak az elnyomókkal és helytartóikkal, mert
igazságérzetük ezt diktálta, szembenéztek a túlerõben lévõ harckocsikkal, mert
hazaszeretetüket nem roppantotta meg a legbrutálisabb fenyegetés sem. Felnõttek
ahhoz a pillanathoz, ami egy nemzet történelmében ritkán adatik meg.
A magyarok kivételes, nagy alkalmairól ír Faludy György költõnk 1956, te
csillag címû versében, mikor így fogalmaz: "… ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc,
és ötvenhat: egyszer minden száz évben talpra állunk kínzóink ellen; bármi
következik". Nekünk, magyaroknak, úgy adódott, hogy mikor nemzeti egységet
kellett teremtenünk, mikor meg kellett mutatnunk: bármilyen sötét és
gyilkos elnyomó rendszerben élünk is, ha kell, életünk árán fogunk össze a
nekünk járó szabadságért. Ezek azok a pillanatok, amik kézzelfogható, tapintható
valósággá alakítják azt, amirõl mostanában is oly elõszeretettel
beszélnek: a nemzeti egységet.
Koszorúzás 2009. október 23-án
68
69

Kalendárium 2010
A valódi nemzeti egység mind a mai napig
kiolvasható az '56 októberében készült fotókon
látható felkelõk tekintetébõl. Az a
reményteljes elszántság és tenni akarás átsüt a
képeken. Többet ér ez minden elõre megrendezett
propagandaanyagnál, amelyben az
éppen aktuális hatalom, a számára közelgõ
bizonytalan idõk szelétõl félve, tesz még egy
utolsó kísérletet, hogy eljátssza: õ a letéteményese
a nemzeti ügynek. Az ilyen hatalom
attól fél: egyik pillanatról a másikra leleplezõdhet
valóságos gyengesége, kártyavárként
omlik össze minden, amit felépített, és el is
kell számolnia mindazért, amit elkövetett a
jelen és a jövõ generációi ellen.
56 hõseinek lett volna mitõl félniük, mégsem
hátráltak meg. A világ legkegyetlenebb, irgalmat még csak hírbõl sem
Vida Tamás
ismerõ szuperhatalmával szembefordulva saját hazájukért haltak meg bátran.
Márai Sándor hazaszeretetrõl írt sorai mintha róluk szólnának: "Aki az államot
szereti, egy érdeket szeret. Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret." Az õ végzetük november
4-e volt, személyes sorsuk egybefonódott Magyarország keleti rabságba
kényszerítésével, annak minden, ma is érezhetõ következményével.
És aztán jött a megtorlás. De a lelkeket újra félelembe taszítani, megtörni
nem lehetett egy-két nap alatt.
A Karcagi Híradó 1956. november 24-i számának címlapján még a Szózat
sorai olvashatók, még megjelenhetett Tamási Lajos Piros a vér a pesti utcán
címû verse. A vezércikkbõl idézek: "A kihullott vért, a kiömlött könnyet gyászlobogóval
nem lehet feltörölni. Üzenjük a gyászoló családoknak: velük érzünk, velük
küzdünk s velük együtt követeljük: legyen október 23. a magyar szabadságharcosok
emléknapja, legyen nemzeti ünnepnap. Ez a legkevesebb, amit tehetünk."
Nem így lett. Még ezt a "legkevesebbet" sem tehették meg, az eseményekrõl
szólni sem volt szabad. A megtorlás nem ismert könyörületet, elérte azokat is,
akik élelmet küldtek a fõvárosban harcolóknak, de még azt is, aki a nemzeti
lobogót kitûzte a házára a forradalom napjaiban.
A következõ évtizedekben Kádár János állampárti diktatúrája ellenforradalomnak
bélyegezte az 1956-os forradalmat, résztvevõit pedig ellenforradalmároknak,
akik a nép ellenségeiként megérdemelték a sorsukat. A szovjet
fegyverek segítségével a nép forradalmát leverõ és a törvényes kormányt
megdöntõ Kádár-rendszer a vérbosszúval beszennyezett hatalomátvétel miatt
sem legitimálható, hiába gondolnak a korszak végére sokan nosztalgiával.
Évfordulók, ünnepek
1989-ig kellett várni arra, hogy a forradalmárok célja valóra váljon. Nagy
Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból
a demokráciába vezetõ átmenet szimbóluma lett. De tegyük fel a kérdést:
megvalósultak a forradalmárok ideái?
…
Minden jeles történelmi évforduló, minden ünnep önvizsgálat is egyben.
1956 tehát arra is kötelez bennünket, magyarokat, hogy megmérjük
magunkat. Ezért minden jeles évforduló méltó megünneplésének az a
legnagyobb próbája, hogy meg tudunk-e felelni az általa felállított mércének.
A forradalmárok néhány napra megszerezték a nemzeti függetlenséget.
Joggal tehetjük fel a kérdést: ma megvan ez a függetlenségünk?
„…ezerkilencszázötvenhat, nem emlék,
nem múlt vagy nékem, nem történelem,
de húsom-vérem, lényem egy darabja,
szívem, gerincem - kijöttél velem
az irgalmatlan mindenségbe, hol a
Semmi vize zubog a híd alatt
és korlát nincs sehol sem - életemnek
te adtál értelmet, vad álmokat
éjjelre és kedvet a szenvedéshez
s az örömhöz; te fogtál mindig kézen,
ha botladoztam; hányszor ihlettél meg,
s nem engedted, hogy kifulladjak vénen; -
ezerkilencszázötvenhat, te csillag,
oly könnyû volt a nehéz út veled!
Nagyon soká sütöttél õsz hajamra,
ragyogj, ragyogj, ragyogj sírom felett.”
- Faludy György -
Morzsák
70
71

Kalendárium 2010
„A Magyar Köztársaság független,
demokratikus jogállam”
- Alkotmány 2. § (1) bekezdés -
Évfordulók, ünnepek
Amikor 1990-ben véget ért Magyarországon a szocialista/kommunista politikai
rendszer, az országban még álltak azok a szobrok, amelyek a bukott hatalom dicsõségét
hirdették. Ezek a szobrok rövidesen múzeumba vagy emlékparkokba kerültek, az év
eseményei pedig Magyarország történelmének fontos epizódjaivá váltak.
E történelmünkben meghatározó jelentõségû év politikai botránnyal kezdõdött:
a belügyi szervekrõl kiderült, hogy folyamatosan figyelik az ellenzéki
pártok vezetõit. A Duna-gate botrányába belebukott a belügyminiszter is. A
reformszocialisták ezzel behozhatatlan választási hátrányba kerültek a kampány
kezdetén. Pedig máig ható sikereket is felmutathattak: januárban írták
alá az Opel szentgotthárdi és a Suzuki esztergomi beruházásáról szóló egyezményt,
s március 10-én Moszkvában a külügyminiszterek (Horn Gyula és
Eduard Sevardnadze) megállapodtak arról, hogy 1991. június 30-áig kivonják
hazánkból az összes szovjet katonát.
43 év után elõször március 25-én elérkezett a nagy pillanat, lezajlott a többpárti,
szabad országgyûlési választások elsõ fordulója, mely szoros eredményt hozott
az ellenzék két vezetõ pártja - a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad
Demokraták Szövetsége - között. A második forduló (április 8.) eredménye
alapján végül a jobbközép (keresztény-nemzeti) pártok szerezték meg a többséget,
s az MDF alakíthatott kormányt. Az említett pártokon kívül mandátumhoz
jutottak a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP), a
Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), a
Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) és az Agrárszövetség képviselõi is. A
„Március 10-én Moszkvában a
külügyminiszterek (Horn Gyula és
Eduard Sevardnadze) megállapodtak
arról, hogy 1991. június 30-áig
kivonják hazánkból az összes szovjet
katonát.”
rendszerváltás nagyságrendjét kitûnõen mutatja
a parlament összetételében bekövetkezett
változás: a szabadon választott országgyûlés
tagjainak 95,6 %-a új képviselõ volt.
A tavaszi választások tettek pontot a
hatalmi/politikai átalakulási folyamat végére.
A küzdelmek lezárultával eldõlt, hogy
mely erõket terheli a kormányzati felelõsség,
illetve melyeknek jut az ellenzéki szerep. Április 29-én aláírták az MDF-
SZDSZ-paktumot: az országgyûlés két legerõsebb pártja megállapodott abban,
hogy a Magyar Köztársaság elnökét az SZDSZ jelöli (és a parlament választja
Antall József, a rendszerváltás utáni Göncz Árpád, a rendszerváltás
elsõ miniszterelnök
utáni elsõ köztársasági elnök
meg), továbbá elfogadták a kétharmados többséggel elfogadandó törvények
listáját is. Május 2-án alakult meg az új országgyûlés, a köztársasági elnök Göncz
Árpád, az országgyûlés elnöke Szabad György lett.
Május 23-án Antall József alakított koalíciós kormányt (MDF, FKgP, KDNP),
de programjukat a parlamenti ellenzék rögtön megsemmisítõ bírálat alá
vette, a konkrétumokat hiányolták az általános jellegû ígéretek mögül. A
kormányfõ elsõ külföldi útjai az Európai Unió meghatározó országaiba
vezettek, jelezve ezzel is hazánk új elkötelezettségének irányát.
A választásokat követõ hetekben, hónapokban új arcokat ismert meg a közvélemény,
kiragadva közülük néhányat: Sólyom László az Alkotmánybíróság,
Hágelmayer István a számvevõszék, Györgyi Kálmán a Legfõbb Ügyészség,
Surányi György a Magyar Nemzeti Bank, Hankiss Elemér a köztévé, Gombár
Csaba a Magyar Rádió vezetõje lett.
Július 29-én ismét népszavazás volt Magyarországon, ezúttal a tét: közvetlenül
vagy a parlament által válasszanak-e köztársasági elnököt. A nyár egyik
legforróbb napján csupán a választásra jogosultak 13 %-a jelent meg az urnák
elõtt, így a népszavazás eredménytelenül zárult, s azóta is az országgyûlés
jogkörében van a köztársaság elsõ embere megválasztásának joga.
A rendszerváltó év másik kiemelkedõ eseménye az õszi helyhatósági (önkormányzati)
választások voltak. A decentralizáció területigazgatási alapelvként
is fontos szerepet kapott: nõtt a helyi igazgatási önállóság. A tanácsrend-
72
73

Kalendárium 2010
szer helyett felálló helyi képviselõ-testületekkel befejezetté vált a rendszerváltás
intézményi alapjainak a megteremtése. A választásokon való részvételi
arány azonban mintha a polgárok elsõ csalódottságát is kifejezte volna az új
rendszerrel szemben: az elsõ fordulóban (szeptember 30.) 40,18 %, a másodikban
(október 14.) már csupán 28,94 % élt a választójogával. Érdekes folyamat
zajlott a 10 ezernél kisebb településeken, ahol a polgármestereket
közvetlenül választották: a gyõztesek 82,9 %-a független jelölt volt, tehát a vidéki
Magyarországon döntõen nem pártpolitikai alapon álló önkormányzatok
jöttek létre.
A nagypolitikában olyan viták zajlottak, mint a kötelezõ hitoktatás bevezetése,
a köztársaság új címere és kitüntetési rendje, az új állami ünnepek
rendje, a kárpótlás mikéntje, a régi rezsim vezetõinek elszámoltatása és megbüntetése,
vagy a földtulajdon és a szövetkezetek sorsa. A lakosságot azonban
jobban foglalkoztatta a felpörgõ infláció (1990-ben kb. 30%-os!), a munkahelyek
tömeges elvesztése, a bûncselekmények számának drasztikus emelkedése.
„Göncz Árpád köztársasági elnök
- a fegyveres erõk fõparancsnokaként
- bejelentette, hogy a honvédség
erõit semmiféle rendfenntartó feladatra
nem vetik be (ti.: a taxiblokád
idején), Budapest és több város
(pl. Karcag) rendõrkapitánya is
ellene volt rendõrei bevetésének
parancs esetén.”
Fõiskolai hallgatóként éltem meg 1990
októberében a hazautazás nehézségeit is:
néhány magántaxis kezdeményezésére
október 26-án tiltakozó akció indult a
benzin árának 65%-os (59,50 Ft-ra) emelése
miatt. A taxisok és magánfuvarozók
megbénították az ország közúti közlekedését,
eltorlaszolták a budapesti hidakat,
barikádokat emeltek. Budapest utcáin
már-már a polgárháborúk hétköznapjainak
hangulata uralkodott. A kormány (Horváth Balázs belügyminiszter) a
rend minden törvényes eszközzel történõ helyreállítását ígérte. Göncz Árpád
köztársasági elnök - a fegyveres erõk fõparancsnokaként - bejelentette, hogy
a honvédség erõit semmiféle rendfenntartó feladatra nem vetik be, Budapest
és több város (pl. Karcag) rendõrkapitánya is ellene volt rendõrei bevetésének
parancs esetén. Október 28-ára a kormány végül megegyezett az érdekképviseleti
szervekkel és a gazdasági élet szereplõivel, 12 forinttal olcsóbban
árulták a benzint. A taxisblokád, a válság három nap alatt elhárult, de egyértelmûen
kiderült, hogy sem a lakosság, sem a kormányzat nincs felkészülve a
rendszerváltás gazdasági következményeinek átlátására. A miniszterelnök
decemberben fontos posztokon alakította át kormányát: Horváth Balázs
belügyminisztert Boross Péter, Rabár Ferenc pénzügyminisztert Kupa Mihály
váltotta.
Évfordulók, ünnepek
Antall József decemberben drámai hangú beszédben vázolja Magyarország
gazdasági helyzetét: hatalmas államadósság, az ipar termelékenységének
visszaesése, a keleti piacok összeomlása, az elhúzódó nemzetközi válság
(Öböl-válság) és az aszály mind károsan érintették hazánkat. "Az ország
állapota rendkívül súlyos, és az emberek felháborodása jogos" - mondta a
kormányfõ. Némi vigaszt jelenthetett csak, hogy a Polgár-lányok (Zsuzsa,
Zsófia, Judit) és Mádl Ildikó újra - másodjára is - megnyerték decemberben a
sakkolimpiát.
1990-ben a rendszerváltás elsõ szakasza lezárult: megalapoztatott az új
demokrácia politikai, gazdasági, szervezeti és kulturális feltételrendszere:
mûködõ többpártrendszer, demokratikus választások, szabad tulajdonlás, a
piaci mechanizmusok mind erõsebb érvényesülése. Az elmúlt 20 év legnehezebb,
de legnagyobb eredményeként a rendszerváltás a fejekben is lezajlott…
Toldi Attila
1990 után:
Morzsák
- 1990. október 26-án országszerte útlezárások kezdõdtek egy jelentõs
benzináremelés hírére. A taxisblokád három nap múlva békésen, egy politikai
kompromisszummal ért véget.
- 1991. június 19-én Csapnál az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy
elhagyta Magyarországot.
- 1994. március 31-én Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét az
Európai Unióhoz.
- 1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és
Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez.
- 1999. március 12. Letétbe helyezték a magyar NATO-csatlakozási okmányokat
az amerikai Independence városban.
- 2004. május 1-jén Magyarország másik kilenc társult országgal együtt
csatlakozott az Európai Unióhoz.
74
75

Kalendárium 2010
Az elsõ demokratikus
választás Kisújszálláson
Kisújszállás politikai, gazdasági, társadalmi életében történõ változásoknak
hû tükre volt az 1989. május és 1991. február között megjelenõ helyi újság a
"Kisújszállás és Vidéke" címû havi lap. Az újságot anyagilag legnagyobb részt
a város két mezõgazdasági szövetkezete finanszírozta, és a város közéletében
szerepet vállaló agrár és humán értelmiségiek szerkesztették. Felelõs szerkesztõként
dr. Szabó Lajosné volt bejegyezve, aki nem cenzúrázta az írásokat,
így gyakran ellentmondó megnyilatkozások jelentek meg a lap hasábjain.
A napi hírek mellett olvashatjuk az új demokratikus pártok megalakulását,
az MSZMP átalakulásának történetét. Olvashatunk a kunok betelepülésének
750 éves évfordulós megemlékezésérõl, a civil szervezetek újjáalakulásáról, a
vallásoktatás megszervezésérõl, az országgyûlési választásokról. Dr. Tóth Albert
lett az elsõ szabadon választott parlament tagja, a 6. választókerület (benne
Kisújszállás) képviselõje az MDF színeiben. Olvashatunk a román forradalomról,
a segélyakciókról, a városban épülõ házakról (benzinkúti lakótelep),
a Gaál Kálmán-díj odaítélésérõl, a Pro Urbe Díjban részesülõkrõl, a telefonbekötésekrõl
és a gázhálózat bõvítésrõl.
1990 szeptemberében különszám jelent meg választási tájékoztató címmel.
Itt olvashatták a város lakói, hogy 1990. szeptember 30-án került sor a helyi
önkormányzati képviselõk választásának elsõ fordulójára. A választópolgárok
19 képviselõt választhatnak, ebbõl 10 egyéni (választókerületi) és 9 listás képviselõ
megválasztására lesz mód.
Az 1990. augusztusi újság már arról tájékoztat, hogy a 10 választókerületben
71 jelölt indul a mandátum megszerzéséért, a listákon pedig 64 pályázó
neve szerepel. A helyi pártok terjedelmes cikkekben közlik programjukat és
elvárásukat az új képviselõ-testület felé. Az MSZP kiköti, csak "pártsemleges
(frakciómentes) mûködést" tud elfogadni az új képviselõ-testületben.
Az 1990. szeptember 30-án lezajlott önkormányzati választáson a megjelenési
arány nem érte el a 40 %-ot, a 9870 választópolgár közül 3404 fõ, azaz
34,5 % szavazott. A választópolgárok, úgy látszik, belefáradtak az évközi sok
szavazásba.
Évfordulók, ünnepek
A pártlistákra leadott szavazatok az alábbiak szerint alakultak:
1. Agrárszövetség 702 szavazat 21,75 %
2. Magyar Demokrata Fórum 665 szavazat 20,60 %
3. Magyar Szocialista Párt 521 szavazat 16,14 %
4. Szabad Demokraták Szövetsége 399 szavazat 12,36 %
5. Független Kisgazda-, Földmunkás
és Polgári Párt 358 szavazat 11,09 %
6. Pedagógusok Szakszervezete 210 szavazat 6,50 %
7. Fiatal Demokraták Szövetsége 201 szavazat 6,22 %
8. Magyar Néppárt
Nemzeti Parasztpárt 95 szavazat 2,94 %
9. Kisújszállási Ipartestület 76 szavazat 2,35 %
A második fordulóra október 14-én került sor. A választás elõtt az Agrárszövetség
az alábbi tartalmú szórólapon buzdított a szavazásra, és megjelölte,
kit kíván polgármesterjelöltként indítani.
Tisztelt Választópolgár!
A helyhatósági választások elsõ fordulójában a legtöbb szavazatot az Agrárszövetség
kapta. Ezúton is megköszönjük a választók bizalmát.
Tudomásunkra jutott, hogy különféle híresztelések terjedtek el, kit szeretne választási
szövetségünk polgármesternek jelölni.
Közöljük, hogy szövetségünk
Dr. Ducza Lajos független jelöltet,
A Városvédõ és -Szépítõ Egyesület Elnökét kívánja polgármesterjelöltként indítani.
Dr. Ducza Lajos körzetében, a 3-as körzetben, de a városban is legtöbb szavazatot
kapott jelölt.
Kérjük, aki jelölését támogatja, körzetében szavazzon rá az október 14-i választáson.
A többi körzetben pedig az elsõ fordulóban legtöbb szavazatot kapott jelöltek
támogatásával fejezhetik ki egyetértõ szándékukat. Kérjük, a többi pártot és választási
szövetséget is, támogassa jelöltünket.
Várjuk Önöket a vasárnapi választáson.
Tisztelettel: Agrárszövetség
76
77

Kalendárium 2010
Évfordulók, ünnepek
Néhányan az 1990-ben megválasztott önkormányzati képviselõink közül
(balról jobbra): Brankovics László, mögötte Sóki Antalné, Jakab Sándor, mögötte
Ponyokai Bálint, Kolics Károly, mögötte dr. Tóth Albert, Mészáros Endre.
Balról jobbra: Cs. Kiss Gusztáv, Oláh Balázs, Oláh Kálmán, Tuka Gyula,
a mögöttük lévõ sorban dr. Gyányi Margit, Hegedûs Endre és Nagy István.
A második fordulóban a 9864 választópolgár közül 3533, azaz 35,8 % szavazott.
Az egyes választókörzetek eredményei:
1. sz. választókörzet: Domján László (MSZP)
2. sz. választókörzet: Oláh Kálmán (Agrárszövetség)
3. sz. választókörzet: Dr. Ducza Lajos (független)
4. sz. választókörzet: Kolics Károly (független)
5. sz. választókörzet: Dr. Tölgyvári Béla (független)
6. sz. választókörzet: Brankovics László (független)
7. sz. választókörzet: ifj. Oláh Balázs (Agrárszövetség)
8. sz. választókörzet: Mészáros Endre (független)
9. sz. választókörzet: Fekete János (Agrárszövetség)
10. sz. választókörzet: Jakab Sándor (független)
FKGP listáról
Sóki Antalné
SZDSZ listáról
Agrárszövetség listáról
MSZP-listáról
MDF-listáról
78
79
Dr. Gyányi Margit
Tuka Gyula
Bozó Imre
Cs. Kiss Gusztáv
Tokár István
Kis Péter
Nagy István Zoltán
Hegedûs Endre
A fenti személyek lettek a képviselõ-testület tagjai. A Kisújszállási Ipartestület,
a Magyar Néppárt - Nemzeti Parasztpárt, a Pedagógusok Szakszervezete,
a Fiatal Demokraták Szövetsége nem jutott mandátumhoz. Az önkormányzat
1990. október 27-én (szombaton) 9 órai kezdettel tartotta alakuló
ülését. Az alakuló ülést a korelnök, Sóki Antalné vezette le.
Az ünnepi ülést a Phoenix kórus mûsora vezette be. A Választási Bizottság
beszámolója után a testület polgármestert, alpolgármestert és megyei küldötteket
választott. A jelöltek szavazólapra kerülésérõl nyílt szavazással döntött
a testület. Végül a képviselõk titkos szavazással polgármesternek dr. Ducza
Lajost választották (munkabérét 45.500,- Ft-ban állapították meg), a társadalmi
megbízatású alpolgármesternek Domján Lászlót választották (tiszteletdíját
havi 6.500,- Ft-ban állapították meg).
Megyei küldöttek: Brankovics László, dr. Ducza Lajos és Fekete János lettek,
közülük a közgyûlés tagja Fekete János lett. A testület döntött pályázat kiírására
a jegyzõ kinevezése érdekében, szervezeti és mûködési szabályzat kialakításáról
és pénzügyi-ellenõrzõ bizottság megalakításáról. Az ülés végén a jelenlévõk
a Phoenix kórussal közösen énekelték a Szózatot.
A Kisújszállás és Vidéke 1990. november-decemberi számában köszönti az
olvasót dr. Ducza Lajos polgármester, és képviselõtársai nevében megköszöni

Kalendárium 2010
Évfordulók, ünnepek
A 140 éves 48-as olvasókör
emléknapja: 2009. június 27.
Dr. Ducza Lajos polgármester (jobbról) és Domján László alpolgármester (balról)
eskütétele. Az eskü szövegét Sóki Antalné korelnök képviselõ-testületi tag
olvasta fel elõttük.
a választók bizalmát. Megígéri, hogy a képviselõ-testület a város lakóinak
érdekében fog tevékenykedni, a Városháza nem lesz politikai vitatér színhelye
(ezt az ígéretet sikerült is két ciklusban betartani).
December 14-én avatták a város új Crossbar telefonközpontját. November
19-én a képviselõ-testület dr. Kittlinger Ilonát jegyzõnek nevezi ki.
A december 14-ei közmeghallgatáson bejelentik, hogy a testület a város
utcáinak, közterületeinek régi neveit visszaállítja, de ettõl eltérõ javaslatokat
is szívesen fogad. A város régi címerének visszaállítására is sor kerül. Az évet
a város lakói - egy jobb jövõben bizakodva - ökumenikus karácsonyi istentisztelettel
zárták a Városháza dísztermében.
Az 1991. január-februári lapszámban a polgármester bejelenti, hogy a Kisújszállás
és Vidéke újság megszûnik, helyette Karcaggal új lapot adnak ki "Nagykunsági
Hírmondó" címmel. Ez az újság nem lett hosszú életû, végül 1993.
január 1-jétõl napjainkig egy városi hírlevél vette át a tájékoztatási feladatot,
Nagy István Zoltán képviselõ javaslatára ez máig a Kisbíró nevet viseli.
Az utolsó lapszámban értesülnek az olvasók az önkormányzati bizottságok
megalakulásáról és az 1991. évi költségvetésrõl. A költségvetés fõösszege az
elsõ gazdasági évben 309.800.000,- Ft volt.
Dr. Ducza Lajos
A 2009. évi közgyûlésünkön tûztük ki célul, legfontosabb feladatként az
olvasókör 140 éves fennállásának méltó megünneplését. Év elején, egy városi
összejövetelen, összehangoltuk a település nemzeti ünnepeinek, kulturális
programjának fontos állomásait, a civil szervezetek rendezvényeit. Így kapott
helyet a városi megemlékezések sorában az olvasókör emléknapja, amelyet
2009. június 27-re tûztünk ki. Elsõ vezetõségi ülésünkön megbeszéltük az elõkészületeket,
kiosztottuk a feladatokat, amelyek arra irányultak, hogy a székházat,
az udvart rendbe tegyük. Ki-ki talált magának munkát: takarítást, udvarrendezést,
kertészkedést.
Az épület szépítésével egy idõben indítottuk el a kiállítás anyagának összegyûjtését
is. Felkerestük régi, idõs tagtársainkat, és fényképeket, tárgyi emlékeket
kértünk tõlük, amelyet nagyon nagy örömmel tettek meg. A rendelkezésünkre
álló írásos dokumentumok, jegyzõkönyv-gyûjtemény, régi névsorok,
fényképek, mind elõkerültek, és lelkesen idéztük fel azt a sok szép élményt,
eseményt, amelyek a közösség életében történtek. A kiállítás anyagában fontos
helyet kaptak az asszonyok kézimunkái, az asszonykórus oklevelei, tárgyi
emlékei, a két fiatal népzenészünk eredményeit dokumentáló emléklapok,
ajándékok. A kiállítás szakszerû berendezõje Fekete Imre volt, aki nagy oda-
A 48-as Olvasókör székháza a Kígyó utcán
80
81

Kalendárium 2010
figyeléssel, ízlésesen berendezte a székház nagytermét a rendelkezésre álló
anyaggal. Itt, a kalendárium lapjain is megköszönjük lelkiismeretes munkáját.
Mindezek mellett elindult a városi Helytörténeti füzetek sorozat 23. kötetének
szerkesztése, amely az olvasókör 140 éves történetét eleveníti fel. Máté
Endre, volt elnökünk hagyatékai között találtunk egy részletes kéziratot,
amely alapjául szolgált a kötet tartalmának. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy
összefoglaljuk, kiegészítsük napjainkig az olvasókör történetét. Máté Endre
Évfordulók, ünnepek
elnökünk munkáját Bana Sándorné dr. nyugdíjas tanárnõ korábbi írásával
tettük teljessé, valamint napjainkig összefoglaltuk az olvasókör jelenét. Fényképek,
írásos dokumentumok tették érdekesebbé a kiadványt, amelynek nyomdai
elkészítését lelkes elõfizetõk és támogatók tették lehetõvé. Az emléknapra
elkészült a kötet, amely sok érdeklõdõre talált, mindenki lelkesen forgatta és
örült a megjelenésének. A kiállítás gazdag anyaga, az emlékfüzet elõkészületei
adták a következõ ötletet, hogy fényképekbõl összeállított emléklapot készíttessünk
a nyomdában. Régi felvételek, mai események képei, az épület, az
udvar és az emléktábla-avatás kapott helyet ezen a lapon. Tagtársaink ajándékba
kapták, és támogatóinknak is jutott belõle.
Az emléklappal párhuzamosan készíttettük a meghívókat is az ünnepnapra.
Meghívást kapott az Országos Olvasóköri Szövetség, a vidéki, baráti olvasókörök,
a körzet országgyûlési képviselõje, a polgármester, valamint az önkormányzat
képviselõ-testülete, a város civil szervezetei és természetesen minden
régi és mai olvasóköri tag. A rendezvényt meghirdettük az önkormányzat lapjában,
a Kisbíróban, és meghívtuk a helyi média képviselõjét, a TV Kisúj munkatársát.
Meginvitáltuk a Jász-Nagykun-Szolnok megyei sajtót is, amely a rendezvény
után hírt adott az eseményrõl.
Az ünnepnap közeledtével kialakult a résztvevõk létszáma, megszépült az
épület és az udvar, felállítottuk a sátrakat, a nagytermünkben pedig berendeztük
a kiállítást. Az emléknap elõtti délután néhányan kimentünk a temetõbe,
és az évforduló alkalmából emlékkoszorút helyeztünk el Máté Endre
volt elnökünk sírjánál, aki 20 évig sikeresen vezette ezt a közösséget.
Az olvasókör tagjai a 60-as években
Az olvasókör 1981-ben megválasztott vezetõségének néhány tagja;
középen Máté Endre, aki 2002-ig volt elnöke a közösségben
82
83

Kalendárium 2010
Június 27-én a megemlékezés az épület falán levõ emléktábla megkoszorúzásával
indult, emlékszalagot hoztak a vidéki olvasókörök és a helyi civil szervezetek.
Az ünnepélyes megnyitót dr. Ducza Lajos alpolgármester, az olvasókör
régi tagja mondta el, régi és mai eseményeket foglalt össze, történelmi
emlékekrõl beszélt. Kiemelte az önkormányzat és az olvasókör mint a város
legrégebbi civil szervezetének folyamatos, kölcsönös együttmûködését. Rendezvényünket
anyagilag is támogatta az önkormányzat, és elismerte hagyományõrzõ
tevékenységünket. A megnyitó után Rózsa Endre országgyûlési képviselõ
méltatta a kör munkáját, és átadta dr. Hiller István oktatási és kulturális
miniszter elismerõ oklevelét, valamint bejelentette azt az anyagi támogatást,
amelyet saját keretébõl adományozott a miniszter úr. A megnyitó szavak és
elismerés után köszöntöttek bennünket a vidéki és helyi civil szervezetek.
Ezek után került sor az emlékkiállítás megnyitójára, amely nagy érdeklõdésre
tartott számot. Az ünnepi, emelkedett hangulatot baráti beszélgetéssel,
emlékek felidézésével, "fehér asztal" mellett folytattuk. A hangulatot a 15.
születésnapját ünneplõ "48-as Asszonykórus" teremtette meg, és Angyal Ferenc,
többszörös Aranypáva díjas citerás szórakoztatta a jelenlévõket. Az emléknap
teljes ideje alatt hang- és képfelvétel készült, hangosítás, népzenei felvételek
tették mindenki számára érdekessé, hallhatóvá és láthatóvá az eseményeket.
A kalendárium lapjain - olvasóköri tagtársaim nevében - mondok köszönetet
mindazoknak, akik segítettek az ünnepi rendezvény létrejöttében és az
emlékfüzet megjelenésében.
Monoki Kálmánné, az olvasókör elnöke
Jó hangulatban a megyaszói Országos Olvasóköri Találkozón, 1996-ban
Évfordulók, ünnepek
'Hogy ne legyünk egyedül
az éjszakában'
- Az Ünnepi Könyvhét 80 éve -
2009-ben volt nyolcvan éve, hogy ünnepet kapott maga a könyv: az évforduló
alkalmából városunk kapta a lehetõséget, hogy az Ünnepi Könyvhét megyei megnyitóját
megrendezhesse. Kecze István polgármester köszöntõ szavaiból idézünk. (Szerk.)
Kérem, engedtessék meg nekem - csak egy árnyalatnyi - személyesség. Annak
kifejezése, hogy egykori könyvkiadó-vezetõként "A Könyvrõl" alázat és megilletõdés
nélkül nehezen tudok szólni. Nehezen, mert olyan, mintha az Életrõl
gondolkodnék és beszélnék - arról pedig elakad a szavunk, amikor létének
lényegét szeretnénk megragadni. Móricz Zsigmond, városunk egykori diákja
"A könyv és az élet" címû írásában így fogalmazott: "Én a könyvet gyermekkorom
óta egyenrangúnak érzem az élettel."
Valóban. A könyv az a szellemi alkotás, amelyben az ember az éjszakát, a
halandóságát gyõzi le. Amellyel felülkerekedik múlandóságán. Az egyén, és
általában az ember egyaránt. Az egyén azért, mert személyes életét és érzéseit,
vágyait és gondolatait érzi megjelenni bennük, mert útmutatást keres,
remél és talál bennük véges életének véget nem érõ problémáihoz. Vagy
éppen õ maga, az egyén írja, adja át a megoldásnak vélt tudást és ismeretet
neked, nekem, nekünk… Maga az ember, az évezredek óta élõ ember is ezt
teszi a könyvek által. A hangyaszorgalommal összegyûjtött könyvekben ott
rejlünk mi mindannyian. Ott az emberiség teljes története. Kõtáblákra vésve,
pergamenre vagy papírra írva, CD-lemezekre kódolva - mikor, mely korban
milyen eszközök álltak és állnak rendelkezésünkre. Könyvek ezek. Súlyos, de
egyben felemelõ lenyomatai az emberlétnek. Történéseink, cselekedeteink:
békéink és háborúink, csodálatos alkotásaink és elborzasztó pusztításaink,
örömeink és sikolyaink, születéseink örömteli kínjai, szerelmeink lángja,
elmúlásunk csendje, "az emberi élet valamennyi bolondsága és nyomorúsága" -
mind-mind ott van magában a Könyvben…
Töltsön el bennünket örömmel, hogy van ünnepe, idén immáron 80. esztendeje.
Van nap, vannak napok, van könyvhét, amikor nagyobb figyelemmel,
nagyobb érdeklõdéssel fordulunk feléje. Töltsön el bennünket örömmel
az is, hogy a könyvek olvasókhoz történõ eljuttatásából az elmúlt években
mind többen kiveszik részüket egy-egy jó ötlettel, játékkal - gondoljunk itt az
84
85

Kalendárium 2010
Olvasás Évére vagy a könyvtárak "Nagy Olvashow" játékára. De töltsön el
bennünket aggodalommal a piaci szemléletû könyvkereskedelem térhódítása
is, mely mai életünk felszínességét zúdítja rá az értékek világára.
A szerzõk oldaláról Kiss Tamás, kisújszállási születésû költõ néhány éve adott
interjújában így gondolkodott: "A könyvek, az olvasás iránti igény … nem fog
megszûnni, ám arra figyelmeztetnék minden írástudót, hogy az íróknak nagyobb
felelõsséget kellene érezniük. Mert a mûvészet mindig egyfajta, az életünket is
alapjaiban meghatározó, morális erõ. Elfogadtatja a mindennapi emberrel is az élet
szépségét és örömét. Akár még pesszimista szemléletû is lehet egy könyv - a nagy
alkotásoknak legalább a fele ilyen -, de hozza magával a varázsát, felemeli az embert,
és az ember azonosulni tud velük. Hiszen az, amit olvasok, egyben én magam is
vagyok."
Az olvasók részérõl a választás fontosságát kell hangsúlyoznunk. Annak
képességét, hogy rátaláljunk az értékekre, egyetlen, vagy néhány könyvre
"Csak odakint tért magához,
és amikor ráébredt a
valóságra, kitépte magát
kísérõi karjából, és visszarohant
az égõ házba. Néhány
perc múlva visszatért
a füsttõl fuldokolva, és egy
könyvet szorongatott a hóna
alatt."
legalább. Hogy miért is? Erre legszebben egy
réges-régi, valamikor az 1400-as évekbõl származó
történettel szeretnék válaszolni. Szerb Antal
meséli nekünk: "Egy németalföldi vár ostroma idején
történt, hogy egy, korában híres németalföldi korahumanista
tudós házát felgyújtotta egy lángcsóva. A
tudósember, aki a várostrommal édeskeveset törõdött,
éppen az igazak és a jámborlelkû humanisták álmát
aludta, úgy kellett kivonszolni az égõ házból. Csak
odakint tért magához, és amikor ráébredt a valóságra,
kitépte magát kísérõi karjából, és visszarohant az égõ
házba. Néhány perc múlva visszatért a füsttõl fuldokolva, és egy könyvet szorongatott
a hóna alatt. Barátai kíváncsian nézték, mi ez a kincs, amiért visszafutott a lángok
közé. - Nem is tudom - felelte õ - , de szép … és könyv. Hogy ne legyek egyedül az éjszakában."
Az Ünnepi Könyvhét ünnepén kívánom, hogy legyenek mindannyiunknak
olyan könyvei, amelyeket jó kézbe venni, jó megsimogatni, amelyeknek jó
magunkba szívni az illatát, jó olvasgatni a szavait, és amelyek - Szerb Antal
szavaival - "…hamar otthon érzik magukat, és új hajtásokat eresztenek a szívünkben.
… Külsõ szépségük kifejezi azt a szeretõ gondot, amelyet kiadójuk munka közben érzett,
és azt a szeretõ gyengédséget, amellyel a könyvek barátja a kezébe veszi ezeket."
Kívánom tehát, legyen olyan könyvünk, amelyért érdemes tûzbe rohanni …
'hogy ne legyünk egyedül az éjszakában'.
Évfordulók, ünnepek
Karácsonyi gondolatok
- elhangzottak 2008 karácsonyán, a Református templomban -
Különös és titokzatos varázsa van a karácsonynak. Ez a varázs az az út,
amely észrevétlenül nyílik meg elõttünk advent elsõ vasárnapján. Hitehagyott
világunkban szinte elsuhanunk mellette. De hitre vágyó lelkünk szép csendesen
mégis lépkedni kezd ezen az úton Betlehem felé. Ma mind nehezebben
haladunk, mintha egyre több teher nyomná vállainkat, nehezítené a
lépteinket. "Hordjuk szívünk szakadatlan, / kormos arccal, száz darabban" - idézem
Nagy Gáspár költõnket. A mi hangversenyünk lelki feltöltõdést, megerõsödést
ígér az ünnephez vezetõ úton.
Engedjék meg, hogy egy személyes élményemet megosszam Önökkel.
Nem, nem nagy horderejû eseményrõl van szó, inkább amolyan egyszerû
dologról, abból a fajtából, amely késõbb kezd hatni, munkálkodni bennünk.
A minap, a mai ünnepi estre való készülõdés során megadatott nekem az
egyedüllét templomunkban. Az egyik délután eljöttem, hogy megnézzem,
hogyan sikerül a gázpalackos fûtõtestekkel enyhíteni a templomi hideg
levegõn, áll-e már a fenyõfa, hogyan zajlanak a próbák… Ám érkezésemkor
éppen senki sem volt e falak között. Késõ délutáni szürkület, csend volt.
Sétálni kezdtem a padok között, nézelõdtem. Aztán leültem az egyikre, és
elgondolkodtam. Egyedül vagyok Isten házában, most beszélgethetnék vele,
hiszen annyiszor és annyi mindenben szeretném tudni döntéseim, tetteim
helyességét… De akkor és ott mégsem tudtam magamban felidézni ezeket a
problémákat, mintha itt súlyukat vesztették volna. Az Úr azonban, úgy érzem,
mégis üzent.
Csendes szemlélõdésre szólított. Megmutatta ezeket a vastag, erõs falakat.
Itt-ott látni a kicsiny téglákat, amelyekbõl õseink hajdan felépítették. Hány
száz éve ennek? És e falak állnak. Egyszerûek, tiszták, szerény, puritán díszítéssel.
Milyenek lehetettek dédszüleink és azok szülei fiatalon, erejük teljében,
amikor évszázadokkal ezelõtt betértek ide, beszélgettek az idõjárásról, a
termésrõl, a rokonságról, közben elfoglalták helyüket, meghallgatták lelkipásztorukat,
majd hazamenve folytatták szorgos hétköznapjaikat. Templomuk
és hitük megõrzésével erõsítették, össze- és megtartották közösségüket,
közösségünket. A néma templom nekem arról üzent, hogy idetartozom. Idetartozunk
mindannyian. Ide, ahol a falon, velem átellenben ott a márványtábla,
amelyet eleink a pacséri kényszerû elvándorlás fájdalmára emeltek.
Persze nem a tábla, hanem az üzenete fontos. Az õsök üzenete nekünk, hogy
bár vannak, akiket a sors innen elvezérelt, de mégis összetartozunk.
86
87

Kalendárium 2010
…És itt az Úrasztalán e gyönyörû terítõ, amelyet a próbák alatt valaki
ráhajtott a kinyitott szent Bibliára, védve azt. A terítõ fonákán egy felirat -
ebbõl tudjuk, hogy a Béres testvérek - drága Katica néni és Milike tanítónõ
hímezték a híres, világkiállítást is megjárt Gál Sándor kisújszállási szûcsmester
mintái alapján. Érezzük gyökereinkben õket.
…Itt a keresztelõmedence - a gyermekeket õseink is idehozták keresztelõre,
ahogyan bennünket annak idején, de innen vitték utolsó útjukra az
elhunyt öregeket is. Mint történt az idén februárban tisztelt és szeretett
díszpolgárunkkal, dr. Szûcs Aladárral. És megannyi szeretett õsünkkel… de
itt, itt vannak velünk valamennyien, az õ létük már örökkévaló a mi templomunkban.
Idetartozunk. Az ünnepeink gyökerei ezért hát innen hatolnak
legmélyebbre, ágai innen nõnek legmagasabbra.
Annak a minapi délutáni templomi magánynak, a hozzám érkezett üzenetnek
volt még egy olvasata. Mégpedig az, hogy a Biblia évében a Megváltó
születésnapján nem hívhatok, nem idézhetek más bölcsességet, csakis a
Szentírást. Engedjék meg, hogy a benne foglalt tisztasággal és egyszerûséggel
kívánjak Önöknek áldott, szeretteik körében eltöltött, boldog karácsonyt. Ne
feledjük tehát az angyalok üzenetét, mellyel a kis Jézus születésekor átölelték
a világot:
"Dicsõség a magasságban Istennek,
és a földön békesség,
és az emberekhez jóakarat."
Kecze István
História
Kisújszállás címertörténete
1723.
Kisújszállás az Olas nemzetség szállásterületén szervezett Kolbáz-széki
kunokhoz tartozó õsi település. A település elsõ ismert címerképe 1723-ból
származik, melyen a mai napig csak kisebb változások történtek.
A CÍMER MOTÍVUMAI
- Címerpajzs: egyenesen álló, csücskös talpú. A máz eredetileg kék színû,
de 1974-1991 között a bal haránt pajzson ezüst és kék, majd 1991-tõl szürke
színû.
- Mesteralak: 1974-1991 között a címer alapja bal haránt pajzs volt, mert a
pajzson átlós (egyenes) vonallal pajzsmetszés (harántosztás) volt látható.
- Címerkép: behajlított (behajtott) kar (csak a karon lévõ ruha színe változott
kékrõl feketére, majd vörös színûre), mely régen kedvelt címerkép
volt. A kar három szál (kezdetben csak egy szál) arany búzakalászt tart,
melyek a gazdálkodásra utaló jelképek, a mezõgazdálkodás szimbólumai.
Ásványábrázolás is szerepel, mint címerkép: a kar alátámasztására szolgáló
zöld hármas halom a XIX. század elején jelent meg a címerben.
- Címertani korona: rangjelzõ, nemesi rangra utaló öt lombú korona. Az
1845-ös címerképen a lombok helyén üveggyöngyök láthatók.
- Sisakdísz: kétfarkú, ágaskodó, mancsában kivont szablyát (kardot) tartó
oroszlán, mely 1845-tõl szerepel a címeren, bár már 1725-tõl a kunok
címerállata.
TAKARÓ
A pajzs két oldalán - a heraldikai szabályokkal ellentétesen - kék-arany és
vörös (piros) - ezüst akantusz levél (akantusz növény levele, melyet a görögök
a korinthusi fõoszlopon használtak díszítésre).
A Néprajzi Kiállítóterem (volt Morgó csárda) gyûjteményében található
egy 1717-bõl való címeres pecsétnyomó. A pecséten lévõ címerképen a kar
látható három szál búzakalásszal, az alátámasztásra szolgáló hármas halom
még nem jelenik meg. Felirata: KISUJSZALLAS.1717.SIG. CUMAN.
1845.
A Jászkun Redemptio emlékkönyvben megjelent (valószínûleg Palugyay
Imre 1854-ben kiadott Jász-Kun Kerületek s Külsõ Szolnok vármegye leírása
címû könyve alapján) és egy 1845-bõl származó címeres pecsétnyomó alapján
Kisújszállás 1845-ben használt címerképének leírása:
88
89

Kalendárium 2010
- Címer: álló, csücskös talpú pajzs kék mezejében hármas zöld halom.
Felette vörös ruhás, könyökben behajlított jobb kar három szál arany
búzakalászt tart. A pajzson nyitott aranykorona.
- Sisakdísz: jobbra fordult, a koronából kinövõ, kétfarkú arany oroszlán
jobbmancsában kivont szablyát emel.
- Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.
1974.
Az 5142-7/1949. sz. BM rendelet megszüntette a megyék, városok,
községek címerhasználatát. A címerhasználatot csak 1974-tõl engedélyezték
újra Magyarországon. Az 1006/1974. (II.22.) Mt. számú határozata helyi címer
és zászló alkotás jogát a tanácsokra ruházta. A határozat értelmében meg
kellett ismerni és figyelembe kellett venni a lakosság véleményét is. A települési
címert a település történelmi múltjára és az akkori jellegzetességeire
utaló jelképként kellett kezelni. A helyi címertervre a Képzõ- és Iparmûvészeti
Lektorátus hozzájárulását kellett kérni. Kisújszállás Város Tanácsa
1974. évi 3. számú tanács rendelete rendelkezik a városi címer és zászló
alkotásáról és használatáról.
Városcímerünk
A címer leírása: Kisújszállás város címere:
pajzs alakú. A címer mezõjét a bal felsõ sarokból
a jobb alsó sarokba húzódó átlós vonal két
részre osztja. Az átlós vonaltól balra esõ felsõ
rész színe világoskék, a jobbra esõ alsó rész színe
ezüstszürke. Középen három szál búzakalászt
tartó ruhába bújtatott jobb kar helyezkedik el. A
kar és a búzakalász fekete és aranyszínû. A
búzakalász felett középen vörös csillag, a
búzakalászt tartó jobb kar alatt középen vörös
színû fogaskerék, közepén vízhullámzást
jelképezõ ábrával található. A címer világoskék
és ezüstszürke színe, valamint a búzakalászt
tartó jobb kar a város haladó hagyományaira
utal, a búzakalász egyúttal a város mezõgazda-
a szocialista idõkben
sági jellegét is jelképezi. A vörös csillag a város új történelmének nyitányát
jelenti. A fogaskerék a város ipari fejlõdésére utal, a közepén levõ vízhullámzást
jelképezõ ábra pedig a mezõgazdaság fejlõdését, az öntözéses gazdálkodás
jelentõségét jelképezi. A címer hagyományostól eltérõ rajzolata a kor
megváltozott gondolkodására utal.
História
1991.
Kisújszállás város önkormányzata 10/1991. (IV.30.) számú önkormányzati
rendeletében "a településtörténeti emlékek és hagyományok ápolása végett visszaállítja
az 1845-ben létesített városi címert…".
A címer leírása: egyenesen álló csücskös talpú ezüstszínû pajzson három
zöld halmocska fölött egy behajtott vörös színû kar három búzakalászt tart. A
pajzs fölött ötlombú aranyozott korona és a nagykunok jelképére utaló,
jobbjában kardot tartó kétfarkú ágaskodó oroszlán. A címerpajzs két oldalát
akasztusz levél díszíti. A jobb oldali (heraldikai jobb oldal, tehát így nézve
=bal) alul kék, felsõ része aranyszínû, a bal oldali alul piros, fölül ezüstszínû.
A jelenleg hatályos önkormányzati rendelet I. fejezet 1.§ címer leírásra
vonatkozó szövegrésze egyetlen helyen tér el az elõbbitõl. Az 1991-es rendelet
szövegében a pajzsot körülvevõ levél neve nem lett helyesen leírva
(akasztusz), a 2004-es rendeletben már a pontos elnevezés szerepel: akantusz.
A rendelet I. fejezete rendelkezik a városi címer használatáról. A fejezet a
címer képének részletes leírásán túlmenõen a címer használatának körét és
a címer elõállítása, használatának, forgalomba hozatalának engedélyezésére
vonatkozó elõírásokat is tartalmazza. A rendelet III. fejezetében a vegyes
rendelkezések 1.§ a címerhasználat engedélyezésre vonatkozásában kiegészítõ
szabályt is tartalmaz.
Városcímerünk régen és ma
Kisújszálláson több helyen is fellelhetõ a város címerképe. Többek között
a gimnázium épületének 1990-es felújítása során a homlokzaton került
elhelyezésre a gimnázium és a debreceni kollégium címerképe mellett a
90
91

Kalendárium 2010
város címerképe is. A Városházán látható Papi Lajos szobrászmûvész 1985-
ben készített dombormûvén a város 1974-1991 között használt címerképe
mellett a jelenleg is használt címer képe. A 48-as emlékmû kõoszlopán is
láthatjuk az õsi címert. A városi könyvtár helyismereti tár dokumentumgyûjteményében
került elhelyezésre egy kisújszállási diáklány (Békési Fanni a debreceni
egyetem másodéves történelem szakos hallgatója) dolgozata Kisújszállás
címerének elemzésérõl.
Forrásjegyzék:
1. Botka János: Jász-Nagykun-Szolnok Megye jelképei. Szolnok: Jász-Nagykun-
Szolnok Megye Önkormányzata, 2000.
2. Jászkun Redemptio. Kiskunhalas: Kiskunhalas Város Önkormányzata,
1995.
3. KISÚJSZÁLLÁS VÁROS TANÁCSA 1974. évi 3. számú tanácsrendelete a
városi címer és zászló alkotásáról és használatáról
4. Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselõ-testületének 10/1991.
(IV.30.) számú. önkormányzati rendelete Kisújszállás város címerének és
zászlójának létesítésérõl és használatának rendjérõl
5. Kisújszállás Város Önkormányzatának 18/2004. (IV.20.) önkormányzati
rendelete Kisújszállás város címerének és zászlójának létesítésérõl és
használatának rendjérõl a 18/2009.(VIII.29.) önkormányzati rendelettel
egységes szerkezetben
Gubuczné Tomor Mária
História
Illéssy József református
prédikátor
Az Illéssy család néhány új tagját fedeztem fel a közelmúltban. Közülük
szeretném bemutatni Illéssy Józsefet és családját.
Illéssy József Kisújszálláson született 1783. február 20-án. Szülei: nemes IV.
Illéssy György (1740-1817) és nemes Karakas Erzsébet (1745-1831). József
szülei kilenc gyermeke közül nyolcadikként született. Elemi iskolába
Kisújszálláson járt, a középiskolát és a teológiát Debrecenben végezte. Illéssy
József református prédikátor volt Magyarhomorogon és Mezõsason (Hajdú-
Bihar m.). Többször nõsült. Elsõ házasságát nádasdi Szabó Zsuzsannával
kötötte 1814 körül, gyermekeik: János (1815-1817), Rozália (1817-18xx),
Zsuzsanna (1818-18xx) és Ágnes (1820-18xx). Hitvese 1791-ben született és
Mezõsason hunyt el 1820-ban. Második házasságát Kisújszálláson kötötte
Várady Sámuel lelkész és Mészáros Rebeka lányával, Várady Rebekával 1821.
június 19-én. Felesége két év múlva, 1823-ban Mezõsason elhunyt. Harmadik
házasságát Mezõsason kötötte Kovács Juliannával, 1823. november 19-én.
Ebbõl a házasságból hét gyermek született: Julianna (1824-18xx), Erzsébet
(1825-1843), Klára (1827-18xx), Eszter (1829-18xx), György (1832-1871),
Karolina (1834-18xx) és Emília (1838-18xx).
Illéssy Józsefnek sok gyermeke fiatalon elhunyt, ami abban a korban nem
volt ritka. Néhányan azonban felnõttek. Illéssy Rozália 1836-ban férjhez ment
Tóth Andráshoz (1815-1870), aki kántortanító és jegyzõ volt Mezõsason.
Késõbb Sarkadra kerültek, két gyermekük született: Tóth József (1839) és
Emília (1842). Illéssy Zsuzsannát Oláh József vette nõül 1839-ben, Oláh
József ispán volt Mezõpeterden (Hajdú-Bihar m.). Illéssy Ágnes férje 1840-tõl
Hajdu Ferenc, aki rektor volt Mezõsason. Illéssy Julianna házasságot kötött
1842-ben Török Györggyel, aki jegyzõ volt Mezõsason. Illéssy V. György 1861-
ben feleségül vette Ember Karolinát (1841-1882). Két gyermekük született
Debrecenben: Illéssy Piroska (Szabó Istvánné) és egy kisfiú (róla nincs
adatunk). György hírlapíró és költõ volt, róla a 2009-es Nagykun Kalendáriumban
olvashattak. Illéssy Klára, Eszter, Karolina, Emília további sorsáról
nincsenek adataink. Illéssy József 61 éves korában, 1844. augusztus 25-én
hunyt el Mezõsason, temetését augusztus 27-én tartották.
Szentpéteri Géza
Forrás: Illéssy-családfa, továbbá kisújszállási, mezõhomorogi, mezõsasi és pesti anyakönyvek.
A mezõhomorogi, és mezõsasi adatokat Asztalos Györgytõl kaptam.
92
93

Kalendárium 2010
Pénztárjegy-kibocsátás
Kisújszálláson?
Kisújszállást 1919. április 29-én elfoglalta a román hadsereg, a megszállás
1920. február 28-ig tartott. A tíz hónapos megszállás súlyos terheket rótt a
városra, a személyi zaklatáson túl szinte teljes anyagi kifosztást jelentett. A
román parancsnokság a város területén található összes igavonó-, tenyész- és
haszonállat, valamint gép- és eszközállomány 75%-át rekvirálta és elszállította.
Megkezdték a terménykészletek felmérését és a "feleslegek" rekvirálását is.
Emiatt a város vezetése lemondott, a lemondást azonban a nagyszebeni
román kormányzótanács nem fogadta el. A képviselõ-testület Cséti Róbert
budapesti gyárigazgatót, kisújszállási földbirtokost küldte ki Nagyszebenbe -
aki jól beszélt franciául -, hogy a panaszos ügyben járjon el. Cséti panaszait a
románok meghallgatták, és mint tárgyalóképes személyt ki is nevezték a
Tiszáig tartó csonka vármegye („Nagykun vármegye”?) prefektusának (fõispánjának).
Így lett Kisújszállás e maradék megye székhelye, és lett román
neve Salasu Nou (Újszállás).
Cséti Róbert fõispánként igyekezett a gazdasági helyzetet hatósági területén
konszolidálni. A háborús viszonyok miatt a pénzforgalomban is zavar
állt be: nem volt elegendõ kis címletû bankjegy, ezt valami módon pótolni
kellett. Ebben is intézkedett az új prefektus. Cséti Róbert levelét, melyet a
magyarországi északi román hadsereg fõparancsnokához dr. Valerui
Moldovan Vanefena tábornokhoz címzett, levéltárunk rendezése során találtuk
meg.
A levél szövege az alábbi:
Kisújszállás, 1919. július 7.
Tábornok Úr!
Kisújszállás város, és a vele együtt szintén megszállás alatt levõ szomszédos városok
és községek oly nagy hiányt szenvednek a napi forgalom lebonyolítására alkalmas,
fizetési eszközökben, hogy e városok közönsége ügyleteit lebonyolítani és köztartozásait
befizetni alig képes. Mondhatni, egyedüli fizetési eszköz a 200 Koronás fehérhátú
papírpénz, kisebb értékû fizetési eszköz azonban alig van forgalomban.
Mintegy 8 város és község, melyek együtt cirka 40 millió Korona értékû vagyonnal
rendelkeznek, Kisújszállás központtal egy pénzügyi szövetséget óhajtanak létesíteni,
hogy 15 millió Korona értékû pénztári jegyet bocsássanak ki 100 Koronás és 20
Koronás czímletû pénztári jegyekben, hogy ezennel megfelelõ fizetési eszközöket teremtsenek.
História
A „NagyKunvidéki pénzügyi szövetség” ez címen mûködni óhajtó e szövetség részére
kérjük e jegyek kibocsátását s e szövetség mûködését engedélyezni.
Kiváló tisztelettel
az elõkészítõ bizottság megbízásából:
Cséti Róbert
Herczegh Béla
A július 7-én kelt levélre július 9-én válaszoltak. A román válasz magyar
fordítása így szól:
„A kérésben felhozott indokkal megengedem 15 millió Korona értékig 100 és 20
Koronás pénztárjegyek kibocsátását. A kibocsátási jog Kisújszállás várost a vele szomszédos
és e célra társult városokat illeti meg, akik a kibocsátott jegyekért egész vagyonukkal
és egész adózó képességükkel felelnek…”
Dr. Valerui Moldovan Vanefena
General Guvernator
Hogy a pénzjegykibocsátás megtörtént-e, arról sem írásos, sem tárgyi
bizonyítékunk sincs. Érdekes lenne, ha elõkerülne egy városunkban
kibocsátott pénztári jegy, 90 évvel keletkezése után.
Dr. Ducza Lajos
"Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván."
- Seneca -
"A vagyon mit sem ér, ha nem élünk vele."
- Aiszóposz -
"Nehéz dolog a szegénynek rokont találni."
- Menendrosz -
Morzsák
"Szerencsés az, aki kevés pénzzel boldog, szerencsétlen az,
aki sok pénzzel boldogtalan."
- Démokritosz -
94
95

Kalendárium 2010
In memoriam 1945.
História
A hadifogoly álma
Hõsök, akik a második világháborút átélték vagy életüket adták a hazáért.
A mai kor embereitõl egyre távolabb látszik az I. és II. világháború borzalma.
Fogy azoknak a száma, akik a háborút átélték, ma már kevesen beszélnek
átélt emlékeikrõl. Kötelességünk azonban hõsi halottainkról tisztelettel és
kegyelettel megemlékezni, hogy az utókor se feledkezzen meg róluk. A hõsök
emléknapját nemcsak mi ünnepeljük: Budapesten és az ország többi
városában is koszorúzással emlékeznek.
A hõsök napján tisztelettel adózunk a világháborúban elesettek emlékének
és a világégést túlélõknek, akik hadifogolyként, elhurcoltként szenvedtek.
Hatvanöt év múltával bebizonyosodott, hogy azoknak is igazuk volt, akik vesztesként
hagyták el a csatateret. Sajnos, ha megnézzük az életkorokat, azt látjuk,
hogy az 1918-1924 évek között született fiatal férfiak hetven százaléka
ártatlanul halt meg a hazáért. Õk voltak az igazi hõsök - fiatal életüket áldozták
fel. Itthon hiába várta a család, a föld és a haza építése. Hatvanöt éve,
hogy hazánk hatalmas veszteséget szenvedett. Fõvárosunkat, hídjainkat teljesen
lebombázták, felrobbantották. Hosszú évek alatt, nehéz és szorgalmas munkával
épültek újjá.
Mindezeket el kell mondani a mai fiatalságnak is, hogy emlékezzenek a
hõsökre és tiszteljék az életben maradottakat. A békére kell törekednünk
mindenáron, mert megtanulhattuk, hogy a viszálykodás, háborúskodás hová
vezet. Emlékezzünk a hatvanöt évvel ezelõtt véget ért háború által okozott
nagy személyi és anyagi károkra, melyek nem tehetõk jóvá. Történelmünk is
azt követeli, hogy szeretetben és békében éljük ezt a kevésre mért életünket.
Ma már az Európai Unió tagországa vagyunk, kötelességünk az egyetemes
béke megõrzése. Szeretnénk egyre több országgal társadalmi, gazdasági együttmûködésre
lépni, hogy minél elõbb gazdagságban erõs országban éljünk.
Hatvanöt év elõtti megpróbáltatásokra, hazánk akkori állapotára emlékezve
írom soraimat, egy romokban hevert ország helyzetére gondolva. Emlékezem
azokra, akiknek neve után 65 éve került az „elesett” szó - a hõsökre,
hõseinkre. Emlékezem azokkal együtt, akik még élünk, de együtt éltük át
életünk legkegyetlenebb szakaszát, a hadifogságba esést, az elhurcolást.
Legyen ez az emlékezés egyben buzdítás, bizakodás, útmutatás a szebb jövõ
felé.
Bana Sándor volt hadifogoly, tart. hadnagy
Õserdõben van a fogoly tanyám,
Hol felkeresett az édesanyám.
Bánatkönny csillogott két szemében
Mint karbunkulus a sötét éjben.
Remegõ karjait felém kitárta
A jöttömet már hiába várta.
Fergeteges, sötét nagy éjszakán
Álmok szárnyán jött el hozzám Anyám.
Szelíden átölelt, sokszor csókolta arcom,
Azt kérdezé, mikor ér már véget harcom.
Mikor látom viszont szép magyar hazám,
Nem jutok haza én többet, édes jó Anyám.
Ne búsulj, gyermekem, az Isten velünk,
Meg lesz alázva egykor ellenünk.
Forgandó a sors, igazságot oszt,
Érdeme szerint sújtja a gonoszt.
Szenvedésednek egyszer vége szakad,
Mint sötét éj után a nap felvirrad.
Látod még boldognak édes jó hazád,
Szívére ölelhet az édes Anyád.
Elszállott az éj, lassan felvirradt,
Bátran szemébe néz szomorú valónak,
Álmából a fogoly felriadt:
Istenem! Hisz az álmok nem hazudnak.
Bana Sándor volt fogoly
96
97

Kalendárium 2010
Magyarország sodródása
a II. világháború felé
Az évszázados magyar külpolitikai gondolkodás alaptézise: "történelmi jogunkat"
érvényesíteni az ezeréves államterülethez, nagyhatalmi segítséggel. 1918-ig
a Habsburg Monarchia fennállása volt a magyar szupremácia (fennhatóság)
biztosításának a feltétele. Trianon után kis országgá zsugorodott Magyarország,
önmagában képtelen volt bármilyen revízióra. A szomszédos országokkal
való megegyezésnek a legcsekélyebb realitása is hiányzott.
Amikor 1938-ban a nemzeti szocialista Német Birodalom - Ausztria bekebelezése
után - hazánk közvetlen szomszédja lett, a magyar politikai vezetõ
réteg nem tudott ellenállni a csábításnak, s felerõsödött az a külpolitikai
törekvés, hogy a hitleri Németország segítségével vissza lehet szerezni az I.
világháború után elvesztett területeket. Sem hazánk, sem a szomszédos
országok vezetõ politikusai - tisztelet a kivételnek - nem ismerték fel a veszélyt,
hogy a nagyratörõ birodalom célkitûzéseinek eszközévé váltak.
1931-ben, tíz évi miniszterelnökség után önként távozott a kormány élérõl
gróf Bethlen István. A gazdasági világválság hazánkban is súlyos helyzetet
idézett elõ. Károlyi Gyula kormányfõ ún. takarékossági programja, s a társadalmi
feszültség megfékezése érdekében bevezetett statárium egyre elviselhetetlenebbé
vált. Werth Henrik, a hadiakadémia parancsnoka katonai
doktrínájában abból indult ki, hogy a háború elkerülhetetlen. 1932-ben
elrendelték az általános védkötelezettséget. Hozzákezdtek a hadsereg
modernizálásához. Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején még egyértelmûbbé
vált a Németországhoz és Olaszországhoz való közeledés. Gömbös
1933 júniusában elsõként látogatta meg Hitlert az európai államférfiak
közül.
A führer Ausztria bekebelezése után elhatározta Csehszlovákia feldarabolását.
Már 1937 novemberében jelezte, hogy a Csehszlovákiával szembeni
magyar területi követeléseket jogosnak ismerik el, Magyarország számíthat
Németországra. A közelgõ háborús konfliktussal számolva Darányi Kálmán
miniszterelnök Gyõrben meghirdetett egy nagyobb fegyverkezési programot:
öt esztendõ alatt egymilliárd pengõt fordítottak erre. Hitler 1938 augusztusában
bizalmas megbeszélésre hívta a magyar vezetõket, s Szlovákia elleni
katonai támadás fejében felajánlotta a régi Felsõ-Magyarországot. Horthy
kormányzó és Imrédy Béla miniszterelnök ezt ekkor még nem vállalták. Hitler
ingerülten jegyezte meg: "Annak, aki az asztalhoz akar ülni és enni akar, a
História
fõzésbõl is ki kell vennie a részét." Egyelõre a németek által lakott Szudétavidéket
csatolták a birodalomhoz. Errõl az 1938. szeptember 29-ei müncheni egyezmény
intézkedett. Az egyezmény záradéka javasolta, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány egyezzen meg a magyar kisebbséggel kapcsolatos vitás kérdésekben.
A magyar-szlovák tárgyalások 1938. október 9-én kezdõdtek Komáromban.
A két fél nem tudott megegyezni, ezért a döntés egy nagyhatalmi konferenciára
várt. Anglia és Franciaország érdektelenséget mutatott, így német-olasz
döntõbíráskodásra került sor. Az 1938. november 2-án meghozott bécsi döntés
értelmében 11.927 km2-nyi terület került vissza Magyarországhoz 1 millió
60 ezer fõnyi lakossággal. Az Imrédy-kormány ekkor viszonzásul engedélyezte
a német kisebbség náci jellegû szervezetének, a Volksbundnak a megalakítását,
majd bejelentette Magyarország kilépését a Népszövetségbõl, és csatlakozását
az Antikomintern paktumhoz.
Az Imrédyt követõ gróf Teleki Pál miniszterelnök stratégiai szempontból, a
lengyel-magyar közös határ megteremtése érdekében fontosnak tartotta
Kárpátalja visszaszerzését. A németek Csehország megszállásával voltak elfoglalva,
ezt kihasználva a magyar vezetõk német beleegyezés nélkül határozták
el Kárpátalja visszacsatolását. Kisebb harcok árán 1939. március 15. és 18. között
a 12 ezer km 2 -nyi területet visszafoglalták.
98
99

Kalendárium 2010
Teleki Pál is híve volt a revíziónak, de õ az etnikai alapú revízió mellett
foglalt állást. A fenyegetõ háborús készülõdés közepette Teleki a fegyveres
semlegességet hangoztatta: el kell kerülni a háborúban való részvételt, meg
kell õrizni az ország gazdasági és katonai potenciálját, így a háború után
Magyarország rendezõ szerepet tölthet be Közép-Európában. Teleki
külpolitikája nem illeszkedett bele a hitleri elképzelésekbe. Õ az angolszász
hatalmakkal való kapcsolatot is szükségesnek tartotta. Közérdekû levelek
címû írásait illegálisan juttatta el két és félmillió példányban vidékre és
Budapestre. Ezekben fellépett a náci és nyilas mákony ellen. Mivel tartani
lehetett egy váratlan náci fellépéstõl, 1940 márciusában unokaöccse által 5
millió dollárt küldött Amerikába a washingtoni magyar követnek, hogy majd
segítse elõ egy emigráns kormánynak az USA-ba kimentését. 1941-ben Teleki
magához kérette Kosáry Domokost, az akkor még fiatal, tehetséges
történészt, akivel korábban az Eötvös Kollégium kurátoraként ismerkedett
meg. Arra kérte Kosáryt, hogy írja meg Magyarország történetét az amerikai
egyetemisták számára, és keresse fel a miniszterelnök által jól ismert
tudósokat, politikusokat, s adja át a következõ üzenetét: "Mondd meg
mindenkinek, hogy míg élek, Magyarország nem léphet háborúba ennek a gonosztevõ
Hitlernek az oldalán." Majd hozzátette: "Egyébként is leverik, és akkor jön a
muszka."/ ! /
1940. szeptember 27-én Berlinben Németország, Olaszország és Japán
képviselõi megkötötték a háromhatalmi egyezményt, kifejezetten agresszív
"Mondd meg mindenkinek,
hogy míg élek, Magyarország
nem léphet háborúba
ennek a gonosztevõ Hitlernek
az oldalán."
célzattal. Sztójay németországi magyar követ - a
kormány felhatalmazása nélkül - felajánlotta
Magyarország csatlakozását. Megkezdõdött a
versengés Magyarország és Románia között.
Antonescu marsall gyakori vendég volt Hitlernél,
s kijelentette: Románia hajlandó Németország
oldalán harcolni a nyugati nagyhatalmak ellen.
Hitler viszonzásként megnyugtatta Antonescut: a német fegyveres erõ
megvédi Romániát.
Németországnak mindkét országra szüksége volt, miközben azok között
egyre élesedett a viszony. A magyarországi német követ jelentésében
figyelmeztette Berlint, hogy a két ország között olyan feszültség van, hogy itt
a fegyverek maguktól is elsülnek…
Hitler áldását adta a magyar-román határ módosítására, s a két ország
között 1940 augusztusában Turnu-Szeverinben megkezdõdtek a tárgyalások.
A két fél megegyezésére remény sem volt. A magyar politikusok 70 ezer km2-
nyi terület visszaadását követelték, a románok mindent elutasítottak. Így
1940. augusztus 30-án Bécsben német-olasz döntõbíráskodásra került sor. A
História
II. bécsi döntés értelmében Magyarország 43 km 2 területet kapott vissza 2,5
millió lakossal (Székelyföld és Észak-Erdély). Románia a döntést nemzeti
katasztrófának tartotta, de az eredménnyel Magyarország sem volt elégedett.
A bécsi útjáról visszatérõ Teleki rosszul lett, ezért Komáromnál megállították
a vonatot, orvosra és gyógyszerre volt szükség. Csáky külügyminiszter
aláírásával engedélyezte a Volksbund mûködését és a nemzeti szocialista
világnézet terjesztését, ami Telekit aggodalommal töltötte el. Magyarország
1940. november 20-án elsõként csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez.
A magyar csatlakozás után néhány nappal Szlovákia és Románia is aláírta a
csatlakozási jegyzõkönyvet.
1940 decemberében Teleki tett még egy kísérletet arra, hogy ne veszítse el
a nyugat-európai hatalmak jóindulatát. Támogatásukat remélte megõrizni
azzal, hogy december 12-én megkötötték a jugoszláv-magyar megegyezést,
melynek értelmében "a két ország között állandó béke és örök barátság fog honolni".
Hitler mindent elkövetett, hogy Jugoszláviát és Bulgáriát is bevonja a
háromhatalmi katonai szövetségbe. Szerb tisztek puccsa ezt megakadályozta,
Hitler-ellenes megmozdulás, tüntetés kezdõdött Jugoszláviában. Hitler
válasza: "Minden intézkedést megteszek Jugoszlávia katonai széttörésére." Ehhez
Olaszország, Magyarország és Bulgária segítségét is kérte azzal, hogy "a támadást
könyörtelen keménységgel kell végrehajtani." A felszólítást Sztójay berlini követ
hozta Budapestre. Ez súlyos belpolitikai gondot okozott, és Angliából is
figyelmeztetés érkezett: ha Magyarország átengedi a támadó német egységeket,
Anglia megszakítja a diplomáciai kapcsolatot, ha pedig aktívan részt vesz
a támadásban, angol hadüzenettel kell számolnia.
"Majd a békekötésnél egy
széket üresen kell hagyni
Teleki Pálnak"
Teleki az ország számára nem látott kiutat.
Önmaga számára a kiút az öngyilkosság volt.
1941. április 3-a éjjelén fõbe lõtte magát,
hátrahagyva Horthyhoz intézett híres
búcsúlevelét: "A gazemberek oldalára álltunk… Nem
tartottalak vissza. Bûnös vagyok!"
Teleki tragédiájának hírére Churchill így reagált: "Majd a békekötésnél egy széket
üresen kell hagyni Teleki Pálnak". Vagyis Teleki tettével erkölcsi tõkét szerzett
hazájának, amit azonban a gyõztesek a háború utáni osztozkodáskor már rég
elfelejtettek.
Április 11-én a magyar gyorshadtest átlépte a határt, s néhány nap múlva a
Duna vonaláig, a régi magyar határig haladt elõre.
Dr. Kiss Kálmán nyugalmazott tanár
100
101

József Attila
Kalendárium 2010
Hazám
1
Az éjjel hazafelé mentem,
éreztem, bársony nesz inog,
a szellõzködõ, lágy melegben
tapsikolnak a jázminok,
nagy, álmos dzsungel volt a lelkem
s háltak az uccán. Rám csapott,
amibõl eszméletem, nyelvem
származik s táplálkozni fog,
a közösség, amely e részeg
ölbecsaló anyatermészet
férfitársaként él, komor
munkahelyeken káromkodva,
vagy itt töpreng az éj nagy odva
mélyén: a nemzeti nyomor.
2
Ezernyi fajta népbetegség,
szapora csecsemohalál,
árvaság, korai öregség,
elmebaj, egyke és sivár
bûn, öngyilkosság, lelki restség,
mely, hitetlen, csodára vár,
nem elegendõ, hogy kitessék:
föl kéne szabadulni már!
S a hozzáérto dolgozó
nép gyülekezetében
hányni-vetni meg száz bajunk.
História
Az erõszak bûvöletében
mint bánja sor törvényhozó,
hogy mint pusztul el szép fajunk!
3
A földesúr, akinek sérvig
emeltek tönköt, gabonát,
csákányosokkal puszta tért nyit,
szétveret falut és tanyát.
S a gondra bátor, okos férfit,
ki védte menthetlen honát,
mint állatot terelni értik,
hogy válasszon bölcs honatyát.
Cicáznak a szép csendõrtollak,
mosolyognak és szavatolnak,
megírják, ki lesz a követ,
hisz „nyiltan” dönt, ki ezer éve
magával kötve mint a kéve,
sunyít vagy parancsot követ.
4
Sok urunk nem volt rest, se kába,
birtokát óvni ellenünk
s kitántorgott Amerikába
másfél millió emberünk.
Szíve szorult, rezgett a lába,
acsargó habon tovatûnt,
emlékezõen és okádva,
mint aki borba fojt be bûnt.
Volt, aki úgy vélte, kolomp szól
s társa, ki tudta, ily bolondtól
pénzt eztán se lát a család.
Multunk mind össze van torlódva
s mint szorongó kivándorlókra,
ránk is úgy vár az új világ.
102
103

Kalendárium 2010
5
A munkásnak nem több a bére,
mint amit maga kicsikart,
levesre telik és kenyérre
s fröccsre, hogy csináljon ricsajt.
Az ország nem kérdi, mivégre
engedik meggyûlni a bajt
s mért nem a munkás védelmére
gyámolítják a gyáripart.
Szövõlány cukros ételekrõl
álmodik, nem tud kartelekrõl.
S ha szombaton kezébe nyomják
a pénzt s a büntetést levonják:
kuncog a krajcár: ennyiért
dolgoztál, nem épp semmiért.
6
História
7
S mégis, magyarnak számkivetve,
lelkem sikoltva megriad -
édes Hazám, fogadj szivedbe,
hadd legyek hûéges fiad!
Totyogjon, aki buksi medve
láncon - nekem ezt nem szabad!
Költõ vagyok - szólj ügyészedre,
ki ne tépje a tollamat!
Adtál földmívest a tengernek,
adj emberséget az embernek.
Adj magyarságot a magyarnak,
hogy mi ne legyünk német gyarmat.
Hadd írjak szépet, jót - nekem
add meg boldogabb énekem!
1937. május
Retteg a szegénytõl a gazdag
s a gazdagtól fél a szegény.
Fortélyos félelem igazgat
minket s nem csalóka remény.
Nem adna jogot a parasztnak,
ki rág a paraszt kenyerén
s a summás sárgul, mint az asztag,
de követelni nem serény.
Ezer esztendõ távolából,
hátán kis batyuval, kilábol
a népségbõl a nép fia.
Hol lehet altiszt, azt kutatja,
holott a sírt, hol nyugszik atyja,
kellene megbotoznia.
104
105

Kalendárium 2010
Így emlékszem…
… amikor Kisújszállást végigpusztította a háború
Életem rögös útja címû önéletírásomban a II. világháború kisújszállási
eseményeirõl 14 éves fiatal szemével nézve az alábbiakat jegyeztem fel.
A háborús események tárgyalása elõtt az elõzményekrõl annyit, hogy
Csehszlovákia német megszállása után 1938-ban a Felvidék magyarok által
lakott részét, 1939-ben pedig Kárpátalját csatolták vissza az anyaországhoz.
1940-ben Észak-Erdély is visszakerült. A következõ évben, 1941-ben
Jugoszlávia szétesése után Bácska - a Duna-Tisza köze -, és Baranya megye déli
része, valamint a Muraköz is visszatért az
anyaországhoz. Majd a németek nyomására
Magyarország is belépett oldalukon a háborúba.
A harcokban részt vevõ II. magyar hadsereg 1942
telén a Donnál megsemmisült. A németeket is
súlyos vereségek érték, és a továbbiakban már
csak védekezõ harcokra voltak képesek - a
szovjetek egyre közelebb kerültek hazánk
"A németeknek ugyanis
csak annyi erejük volt, hogy
bennünket, magyarokat
sakkban tudtak tartani, de
hazánkat már nem voltak
képesek megvédeni."
határához. A németek Horthy kormányzóban nem bíztak a háború
továbbfolytatását illetõen, ezért 1944 tavaszán megszállták Magyarországot,
hogy kikényszerítsék a háborúban való további részvételt. Emiatt az ország
hadszíntérré vált, a harcok végigpusztították. A németeknek ugyanis csak
annyi erejük volt, hogy bennünket, magyarokat sakkban tudtak tartani, de
hazánkat már nem voltak képesek megvédeni.
Édesapám, Ábri Balázs 1944 szeptemberében a rábízott lovas fogattal
bevonult a honvédség egyik szállító egységébe. A kisújszállási Hadkiegészítõ
Parancsnokságot szállították nyugat felé. Egészen 1945 nyaráig, hadifogságba
eséséig ott szolgált. A hadifogságból 1945. október vége felé jött haza -
természetesen lovas fogat nélkül. A romániai foksáni hadifogolytáborból
szerencsére nem vitték õket tovább a Szovjetunióba.
A hatodik elemi osztály elvégzése után, 12 éves koromtól kezdve minden
nyáron dolgoztam valahol az iskolai szünetben. 1944. augusztus végén,
szeptember elején történt. A reggeli fejés után hajtottam kifelé a határba,
Igarióba, a rám bízott két tehenet legeltetni, amikor útközben csatlakozott
hozzám egy fiatalember, olyan 22-24 éves lehetett. Gyalog ment haza
Túrkevibe. Útközben beszélgettünk, bár inkább csak õ beszélt. Elmondta,
hogy Erdélyben a mezõségi harcokban sebesült meg, és miután felépült,
szabadságra megy. Említette azt is, ha az oroszok ilyen ütemben haladnak,
História
októberre ideérnek. Ebben nem is tévedett, mert 1944. október 8-án a front
elérte Kisújszállás városát is. Éppen vasárnap volt. Már napokkal, sõt hetekkel
azelõtt lehetett hallani, egyre közeledõen az ágyúdörgést. Elvonult az
országúton, és a vasúton a szinte egy hónapig tartó, fõképpen Erdélybõl jövõ
menekültáradat. Egyébként a városból is sokan elmenekültek nyugatra a
románok és a szovjetek elõl, akiknek nem volt valami bizalomgerjesztõ hírük.
Fõleg a módosabb és az értelmiségi családok menekültek, akik úgy
gondolták, kívül tudnak kerülni a szovjet hadsereg hatósugarán. Többségük
alaposan tévedett. Majd elvonult a harc, és a frontot tartó hadsereg is. Elõször
a magyarok jöttek két irányból, Túrkeve és Dévaványa felõl Szolnok, mint a
legközelebbi tiszai átkelõhely felé tartva. Jelentõs létszámban érkeztek. Két
napig, pénteken, szombaton, nappal és éjjel is vonultak. Lófogatos
szekereken ültek a katonák, akik többször is kértek tõlünk ivóvizet, mert a
kútról jõve néztük õket. Természetesen csak a nappali vonulást láttam.
A magyarok után szombaton jöttek a németek Dévaványa felõl, és ugyancsak
Szolnok felé tartottak. Csupán szállító lófogatú csapat volt, nem jelentõs
létszámmal. Fél nap alatt el is vonultak. Õk voltak az utóvédek. Szombaton
éjjel pedig nagy zajjal német páncélosok vonultak Túrkeve felé, állítólag kb.
300 db, ami igen soknak tûnik. Véleményem szerint az ellentámadást
végrehajtó összes páncélos nem volt ennyi. Közben pénteken délután egy
román jelzésû repülõgép végzett ún. zavarórepülést. Légiaknát, kis, inkább
repeszhatású bombát dobott le a vonuló magyar csapatokra, de célt
tévesztett, és a katolikus templom mögé esett a fõúttól 50-100 m-re. Egy
lakatlan házat, illetve épületet talált el, ahol csak tyúkok voltak, s azokat
pusztította el. A helyszínt kíváncsiságból néhány óra múlva megnéztem. A
légiakna átütve a tetõt, a padlást, a padlózatba kb. 1,5-2 m átmérõjû, és kb.
egy méter mély gödröt vágott. Késõbb hallottam, hogy a Király utca - jelenleg
Béla király utca - elejénél is volt akkor bombázás, egy másik légiakna egy lovat
ütött agyon. Ott
azonban csak jóval
késõbb jártam, de
bizonyos nyomok
még láthatók voltak.
A repülõgép egyébként
két-két légiaknát
dobott le.
A kisúji határban,
1945-ben (Szepesi
Jenõ gyûjteményébõl)
106
107

Kalendárium 2010
A légitámadást a zugból néztem végig, s csak akkor hasaltam a kerítés
mellé, amikor meghallottam a nagy csattanást, és a háztetõkön csörögtek a
repeszdarabok, illetve kõdarabok a becsapódás nyomán. A bombák
kidobásakor a repülõgép erre-arra csapódó mozdulatokat végzett. A
bombákat kis méretük miatt nem lehetett látni.
A már említett vasárnapon, 1944. október 8-án nyolc óra tájban kint
ácsorogtunk a zugunk Kossuth utcai torkolatában, amikor három német
páncélos vonult a városközpont felé. Egy nehéz, ún. "párduc" típusú és két
közepes nagyságú. A tornyukban nálunk alig idõsebb legények, úgy 16-20
évesek állottak. Mi pedig nyáriasan öltözve, mezítláb bámultuk õket. A másik
látványosság a járdán motorkerékpározó, elég zilált öltözetû magyar katona
volt, aki feltehetõen futár lehetett, és Túrkeve felé robogott. Egy
„párduc”típusú tankot késõbb a harcok után láttunk a dévaványai vasútvonal
és a 4. sz. fkl. (fõközlekedési) út keresztezésénél kilõve, kiégve. A róla szóló
ismertetõben, amit a Magyar Futár címû katonai újságban olvastam, az állt,
hogy erõs homlokpáncélzata miatt szembõl nem lehet kilõni. Ez fedte is a
valóságot, mert megnézésekor jól láthatóak voltak a lövedéknyomok,
amelyek csak felsértették, de nem tudták átütni a homlokpáncélzatot.
Egyébként tornyának bal oldalán lõtték ki, ami megfelelt a gyalpári erdõben
megbúvó szovjet páncélosok tûzirányának. Elvileg személyzete három fõ lett
volna, de emberhiány miatt csak két fõ volt: a toronyban lévõ és a vezetõ. Az
elõbbi a kilövéskor meghalt, az utóbbi pedig sebesülten, égési sebekkel az
egyik nagykerti ház melléképületébe menekült, ahol késõbb a rátaláló
szovjetek agyonlõtték.
A város védelmét az említett három tank és a Dévaványa felõl, délkeleti
irányból várható támadással szemben a lövész gödörsorból álló elsõ vonal,
illetve utóvédvonal látta el - minden egyéb megerõsítés nélkül. Ez
nyilvánvalóan nem
jelenthetett komoly
védelmet, mégis az
éjszakai órákig
1945-ben a
gimnáziumban katonai
kórházat rendeztek be,
a kép a épület Vásár
utcai bejáratánál
készült (Szepesi Jenõ
gyûjteményébõl)
História
"A légitámadást a zugból
néztem végig, s csak akkor
hasaltam a kerítés mellé,
amikor meghallottam a nagy
csattanást, és a háztetõkön
csörögtek a repeszdarabok,
illetve kõdarabok a becsapódás
nyomán."
meggátolta a Vörös Hadsereg betörését a városba.
Délután még láttuk, amint piros rakétát lõttek
fel a védelmi vonalból. Az I. világháborúban
résztvevõ emberek szerint tüzérségi tüzet kértek.
Nyomban azután nyugati irányból meg is szólalt
egyetlen ágyú, ami valószínûleg egy harckocsi
ágyúja lehetett. A védelmi vonal a Nagykert keleti
széle, majd a Bika-akolon - a városi tenyészállatok
tanyája - át a Lógókert keleti és déli szélén húzódott.
Az elsõ belövések kb. 8 óra tájban történtek,
és a Református templom toronyórájára - amit szét is lõttek -, illetve az itt
feltételezett magas megfigyelõállás ellen irányultak. Azután a városközpontot
lõtték - késõbb már aknavetõvel is. Délután kb. 4 óra körül vettük észre, hogy a
Református templom mögül sûrû fekete füst száll fel.
Amikor a következõ napokban megnéztük, egy szovjet nehéz rohamlöveg
és egy T-34-es tank volt kilõve, kiégve a templom hátsó homlokzatánál, a
mûút mellett szorosan egymás után állva. Valószínûen a 10-20 m-re elõttük
álló transzformátor ház mögül lõhették ki, kézi páncéltörõ, páncélököl
fegyverrel. Ennek egy kezelõje volt, és hatótávolsága alig érte el az 50 métert.
Nem kis bátorság kellett használatához. A németeknek volt még kétszemélyes
hasonló páncéltörõ fegyverük is, 150 m-es hatótávolsággal, de azt ritkábban
használták - valószínû emberhiány miatt. Ezért volt a tankokban is legfeljebb
két fõ, de a kisebbekben - pl. „tigris” - csak egy fõ. A kilõtt szovjet tankok
valószínûleg felderítõk voltak. A várost német utóvéd csapatok védték, akik
éjszaka elvonultak Szolnok felé. Napközben több alkalommal ellenséges
repülõgépek keringtek a város fölött, ezért nem mindig mertünk a
bunkerbõl elõjönni. Ez a bunker minden háznál megépült. Keskeny,
hosszúkás gödör volt kb. 1-1,5 m mély, fával vagy deszkával lefedve, amelyre a
kitermelt földet rárakták. Ennek az alján üldögéltünk. Repeszdarabok és
gyalogsági fegyverek lövedékei ellen védtek. Bejárata nyitott volt. Nagyanyám
az én segítségemmel a házunk elõtt épített ilyen bunkert magának, mert mi
a szemben lakó szomszéd kérésére nagyobbrészt az õ bunkerjukba voltunk.
Nagyanyám pedig azt mondotta, hogy õ semmi esetre sem hagyja el a házát.
Az ekkor lezajlott légi csatára is emlékszem, amit az udvarunkból néztem
végig. A repülõgépek kört formálva repültek vegyesen német és román, s
közben lõtték egymást. Egyébként a repülõgépek nagyon hasonlítottak
egymásra, s csak késõbb tudtam meg, hogy mindegyik „Messersmidt” típusú
vadászgép volt. Az egyik találatot kapott, ami miatt elõször láng, majd füst tört
ki belõle, utána darabokra robbant szét, amelyek égve hullottak lefelé. A
német repülõgépek úgy kerültek a románokhoz, hogy vezérük, Antonescu
108
109

Kalendárium 2010
"…a szovjet csapatok
vandál gyújtogatást rendeztek
a városközpontban és
környékén. Üzemanyagos
kannákkal jártak házrólházra,
fõleg azokba, ahonnan
a tulajdonosok elmenekültek.
Az egyik szoba közepén
összekotortak némi éghetõ
anyagot, azt lelocsolták
benzinnel vagy gázolajjal és
meggyújtották, majd mentek
tovább."
kért és kapott is Hitlertõl 100 darab fenti típusú harci repülõgépet. A
románok azonban 1944 augusztusában, amikor a szovjet csapatok elérték
határukat, Antonescut meggyilkolták, és átálltak a szovjetek oldalára. A
szovjeteknek a déli frontjukon nem volt számottevõ légierejük, így nagyon jól
jött nekik a románok átállása. Még a front elvonulása után is gyakran láttuk,
hogy alacsonyan repülve mentek bevetésre ezek a gépek. Mi pedig hétfõn
reggel a zug elejénél már a vonuló szovjet csapatokat néztük. Azok is vonultak
2-3 napig.
Sajnos Kisújszálláson a harcok a németek elvonulásával
nem értek véget. Akkor még nem tudtuk,
hogy csak ezután fog következni a java.
Majdnem elfelejtettem megemlíteni, hogy
közvetlenül a front odaérkezése elõtt egy felelõtlen
magyar katonatiszt a nagyobb, úgy 16-18 év
körüli levente fiúkat - már akiket elért - összehívta,
és a levente otthonban található fegyvereket
- kispuskákat, amelyekkel a lövészetet tanultuk
és gyakoroltuk - szétosztotta közöttük azzal,
hogy a bevonuló szovjeteket támadják meg. Az
egyik fiútól tudtuk meg a dolgot, aki a kapott
kispuskát az utcán az árok vonalába levõ átereszbe
dugta be. Valószínû, hogy a többiek is hasonlóan
cselekedtek, mert a bevonuló szovjeteket senki sem támadta meg. Nem
úgy, mint Karcagon, ahol a felfegyverzett leventék a bevonuló szovjetekre
rálõttek, s egyik parancsnokukat meg is ölték. A szovjetek elfogták a
lövöldözõket, kb. 10-20 fõt, és a város mellett fekvõ lógerbe (cséplés utáni
szalmát tároló terület, szérûskert) kisérték, és ott agyonlõtték õket.
A németek október 14-én Nagyivánból kiindulva harckocsikkal és
páncélozott gépjármûvekkel támadást indítottak déli irányba, s másnap már
Kisújszállás városát is elfoglalták. A szovjetek keleti és nyugati irányba tértek
ki a támadás elõl. Egyébként nem voltak jelentõs megszállóerõik a városban.
A németek déli irányból is támadtak azokkal a harckocsikkal, amelyek a front
elõtt vonultak Túrkeve felé. Valószínûleg Kisújszálláson kellett volna
egyesülniük, hogy teljesen el tudják vágni a szovjetek utánpótlási vonalát. Ez
azonban nem sikerült, mert az erõs szovjet ellenállás miatt Túrkevénél
megakadtak. A várost ugyan elfoglalták, de tovább már nem jutottak. Kisújszállást
3-4 napig a kezükben tartották. Zugunk, zsákutcánk meghosszabbításában,
a Nagy Imre utcán leállt egy német tank és néhány katona. A tank a
városból keleti irányban, a gyalpári erdõben meghúzódott szovjeteket lõtte
egész idõ alatt. A szovjetek október 15-16-án indítottak ellentámadást. Elõ-
História
õrseik benyomultak a városba is. Hozzánk egészen közel, a zug torkolatával
szemben a Rézmûves utca északra esõ sarkánál, a Balogh-féle porta sarkában
volt egy géppuskájuk beásva, amely állandóan lõtt. A városon kívülrõl pedig
aknavetõvel lõtték a tüzelõ német tank környékét, így bennünket is. Ekkor a
szomszéd bunkerjától, amibe mi is tartózkodtunk, kb. 15-20 m-re csapódott
be két aknalövedék, amelynek repeszdarabjai a nyári konyhánk hátsó falát
érték. Szerencsénkre a többi távolabb csapódott be. A harcok utolsó napja
elõtti éjszakát a zug elejénél lakó gazdálkodó házának pincéjében töltöttük,
eleget téve meghívásuknak. Itt még jobban hallatszott a Kossuth utcai harc
zaja, mert a pince egyik ablaka arra nyílt, és mi is közelebb voltunk hozzá.
Éjszaka egy igen éles kiáltást hallottunk, mert mondanom sem kell, hogy
nem sokat aludtunk. Késõbb derült ki, hogy egy megölt szovjet katona utolsó
kiáltása volt, akinek a puskája a Kossuth Lajos utca és a zug sarkán álló ház
melléképületének falához volt támasztva, õ pedig vértócsába feküdt a földön,
s rajta magyar katonaköpönyeg volt. Késõbb, akik eltemették az említett ház
udvarában, azt mondták, hogy a torkát vágták el.
A harcok során 16-án a református templom tornyát mint kiváló
megfigyelõhelyet vették célba a szovjetek - ezúttal gyújtólövedékkel. Az elsõ
lövésük még nem a tornyot találta el, hanem a gimnáziumot. Annak második
emeletét és a tetõszerkezetét fel is gyújtja. Ekkor égett ki a díszterem melletti
értékes iratokat tartalmazó könyvtár. Véletlenül láttam a következõ lövést,
amikor a nyugati irányból jövõ, lángoló gyújtólövedék a tornyot eltalálta, és
azt lángra lobbantotta. Az égõ torony tetõszerkezete késõbb a templomra
zuhant. Így a templom tetõszerkezete is meggyulladt, és teljesen leégett.
Sajnos nemcsak a templom égett le, hanem nagyjából a városközpont
egyharmada is.
Középületek, köztük
iskolák, magánházak
egyaránt. Ilyen arányú
pusztítás az angolszász
bombatámadásokon
kívül az egész
Tiszántúlon nem volt.
A német ellentámadás
A Református templom
1945-ben (Szepesi Jenõ
gyûjteményébõl)
110
111

Kalendárium 2010
visszaverése után a szovjet csapatok vandál gyújtogatást rendeztek a
városközpontban és környékén. Üzemanyagos kannákkal jártak házról-házra,
fõleg azokba, ahonnan a tulajdonosok elmenekültek. Az egyik szoba közepén
összekotortak némi éghetõ anyagot, azt lelocsolták
benzinnel vagy gázolajjal és meggyújtották, majd
mentek tovább. Néhány épület annak köszönhette
megmaradását, hogy az otthon levõ szomszédok
figyelték az eseményeket, és a gyújtogató távozása
után sietve eloltották a tüzet. Ilyen nyomokat én is
láttam néhány nap múlva, amikor már kimerészkedhettünk
az utcára. A szemben lakó szomszédunk
melletti fogorvos házát is felgyújtották, de a szomszéd
felnõtteknek sikerült a tüzet megfékezni, így
"A gyújtogatás a késõ
délutáni órákban kezdõdött,
így estére a városközpont
és környéke már
égett. Szörnyû, soha el
nem felejthetõ látvány
volt az egész éjjel lángoló
városközpont."
csak az épület Kossuth utca felé esõ fele égett le. A gyújtogatás a késõ délutáni
órákban kezdõdött, így estére a városközpont és környéke már égett.
Szörnyû, soha el nem felejthetõ látvány volt az egész éjjel lángoló városközpont.
Többek között leégett az óvoda, a központi leányiskola, a Petõfi
utcai iskola, a polgári leányiskola földszintje, a városháza díszterme a fölötte
levõ tetõszerkezettel együtt. Leégett a Kossuth Lajos utca elején levõ üzletházsor
is. Egyébként Szabó Pál egyik könyvében megemlíti, hogy a szovjet
csapatok a német ellentámadások hatására valósággal megvadultak. A következõkben
elmondottakra azonban nemigen volt magyarázat.
Jóval a harcok után, november végén, december elején a zugunk egyik
sarkán álló Mohácsi-féle házat (a lakói nyugatra menekültek) felgyújtották, és
amíg égett, fegyveres katonával õriztették, nehogy valaki megpróbálja eloltani.
A tüzet mi, gyerekek is megnéztük.
A harcok megszûnése utáni napokban 3-4 tagú szovjet katonákból álló
járõrök kutatták át több alkalommal is a környezõ házakat - mindenütt német
katonát keresve a zug sarkánál megölt szovjet katona miatt. Pedig az is elképzelhetõ,
hogy saját katonatársai ölték meg, mivel magyar katonai köpeny
volt rajta. Amikor nálunk jártak, a padlásra is kíváncsiak voltak, s a létrán
engem küldtek elõre golyófogónak. Õk utánam jöttek kibiztosított, tüzelésre
kész puskával. A padláson alaposan körülnéztek, még a teknõben levõ árpát
is megkotorták, hogy nincs-e benne fegyver. A harcok után néhány nappal a
szovjet katonák egyszerre csak ünneplésben törtek ki, s azt kiabálták „vojna
kaput”, azaz vége van a háborúnak. Csak késõbb tudtuk meg, hogy Horthy
Miklós magyar kormányzó fegyverszünetének hírét tudatták velük ekkor.
Az egyik szomszéd elbeszélése szerint a harcok végén elfogtak egy német
katonát, akit agyonlõttek, s utána lábánál fogva felakasztottak, s tüzet
gyújtottak alá. A szökevény katonákat pedig akár német, akár magyar volt, ha
História
kezükbe került, minden további nélkül agyonlõtték. Tehát õk hajtották végre
a szökött katona parancsnoka helyett a szökevénynek kijáró halálos ítéletet.
Így végezte a Déli temetõtõl Túrkeve irányába esõ egyháztanyán, a
református egyház földbirtokán meghúzódó magyar katona, valamint az a
német katona is, aki tankját a tanyától keleti irányban haladó elég mély
csatornába belevezette, és ott felrobbantotta, s ugyancsak az említett tanyán
próbált menedéket találni. Abban a bizonyos mély árokban volt még egy
másik, hasonlóan közepes nagyságú német tank is, melynek vezetõje az
egyháztanyától nyugatra, kb. egy kilométer távolságra esõ Mészáros-féle,
ugyancsak többlakásos tanyán talált menedéket. Neki szerencséje volt, mert
szlovén vagy horvát származású lévén tudott beszélni az oroszokkal, s így
megmenekült. Szerencséjében közrejátszott az is, hogy az ott lakó egyik
család német származású lévén beszélt németül, s így könnyebben tudott
környezetébe beilleszkedni. Késõbb, decemberben feljelentés alapján a
szovjet katonai parancsnokságról két lovas katona ment a helyszínre, és az
illetõt a nyergükhöz kötött hosszú kötélen vezették be a parancsnokságra. Ott
a kihallgatása során - valószínûen átállási szándékának hangsúlyozásával -
annyira megnyerte a parancsnok bizalmát, hogy meglevõ, tizedesi
rendfokozatának meghagyásával felvette a szovjet hadsereg soraiba. Ezek
után õ parancsolt korábbi elfogóinak is. A fentiek azt bizonyították, hogy a
német hadsereg már igencsak belefáradt az öt éve tartó háborúba, és
igyekezett mielõbb befejezni. Pedig tisztában voltak kockázatosságával -
miként a magyarok is. Édesapám is említette, hogy gondolt a szökésre, de
ismerve annak kockázatát, inkább a hadifogságot választotta. Neki lett igaza,
mert épségben hazaérkezett.
Az említett két tankot, valamint a temetõ és a város közötti kilõtt szovjet
tankot is alaposan átvizsgáltuk. A várostól kb. egy kilométerre, a Kenderes
felé vezetõ 4 sz. út mellett is volt egy kilõtt szovjet
tank. A németek részérõl az említett tankokon
kívül a Nagykert déli oldalánál elõl egy, és a csordajárás
felé esõ végénél is egy páncél gépjármû
volt kilõve (az elöl lévõ ki is égett). Ez a páncélos
úgy nézett ki, mint egy kis teherautó, de csak elöl
volt gumi-kereke, utána pedig hernyótalppal rendelkezett.
Hátsó részén pedig merev (nem forgatható)
páncél tornyából hátrafelé irányulóan négy
"Az egyik szomszéd
elbeszélése szerint a harcok
végén elfogtak egy német
katonát, akit agyonlõttek, s
utána lábánál fogva
felakasztottak, s tüzet
gyújtottak alá."
darab gépágyú volt beépítve, ami igen nagy tûzerõt biztosított neki. Ezeken
kívül még a Lógókert északi oldalánál is volt egy hasonló páncél gépjármû
kilõve és kiégve. Valószínû, hogy a gyalpári erdõben megbúvó szovjeteket
támadták.
112
113

Kalendárium 2010
A harcok elmúltával a lakosság szinte egy emberként tódult az utcákra,
hogy végre kiszabadulhatott saját kis óvóhelyérõl, s lássa mi történt a
városban. A szovjet katonák az elsõ harcok végeztével törték fel egymás után
a különbözõ üzleteket. A késõbbiekben pedig - a másodszori harcok után -,
amikor beszállásoltak a lakosok házaiba, jórészük a nõkkel szemben
erõszakoskodott. Érdekes volt számomra, hogy az elmenekültek üres házaiba
- már amelyik megmaradt - nem szállásoltak katonákat. Novemberben vagy
decemberben a nálam egy évvel fiatalabb szomszéd fiú elbeszélése szerint,
amikor a városban járkált, elfogták a szovjet katonák, és azt mondták neki
„málinki robot-”ra kell mennie. Felrakták egy teherautóra, ahol már több
hasonló korú gyerek volt. Õ hamar ráeszmélt, hogy innen amilyen gyorsan
csak lehet, el kell tûnnie. Amikor az autó egy éles kanyarban lassított,
leugrott róla, s ahogy csak tudott, futott hazafelé. Így menekült meg az
elhurcolástól. Nincs tudomásom arról, hogy valaki egyáltalán vissza tudott-e
jönni errõl a „málinki robot”-ról?
Az 1944-es évrõl még annyit, hogy az idõjárás is kegyes volt a harcoló
katonákhoz és a menekült több ezer polgárhoz: 1945. január 1-jéig
szokatlanul enyhe idõ volt, hideg vagy fagy nem fordult elõ. Az elsõ fagyot az
új esztendõ hozta. Az esztendõ elsõ fele a háborús idõszak befejezõdését
jelentette. 1945. május 9-én a német fegyverszünettel véget ért a hat éve tartó
II. világháború.
A II. világháború áldozatainak emlékére Kisújszálláson is készült szép
emlékmû. Ezen a fronton elesett, illetve a hadifogságban elhalálozott magyar
katonák mellett a város polgári áldozatai is szerepelnek, valamint a város
körüli harcokban elesett német és szovjet katonák. Az emlékmûvet Györfi
Sándor karcagi és Gyõrfi Lajos püspökladányi szobrászmûvészek készítették,
méltón emlékezve a harcok áldozataira.
Ábri Balázs
História
Széchenyi István,
a legnagyobb magyar
"Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent,
és munkálkodhass a jövõn."
A XIX. század Magyarország történelmének
egyik legfontosabb idõszaka, hiszen
ekkor alakult át a feudális társadalom
polgári társadalommá. A reformkorban a
reformok elkötelezettjei, a liberális ellenzékiek
próbálták a reform-országgyûléseken
programjaikat keresztülvinni. A reformkor
kezdete 1830-ra tehetõ, hiszen ekkor hoztak
döntést az országgyûlésben a regnicolaris
deputatio-k (rendszeres bizottságok)
létrehozásáról, amelyek a reformok elõkészítésére
jöttek létre. A reformkor egyik
legkiemelkedõbb alakja gróf Széchenyi
István, aki bár nem tartozott a liberális reformellenzék
soraiba, elképzeléseivel, írói
munkásságával szintén a reformok ügyét
segítette elõ.
Gróf Széchenyi István 1791. szeptember 21-én született Bécsben. Édesapja
gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, édesanyja
Festetich Julianna. Apja mélyen vallásos, konzervatív felfogású ember volt. Az
ifjú Széchenyi több nyelven is beszélt: olaszul, franciául és angolul. Családi
körben németül és magyarul beszéltek, bár magyar nyelvismerete nem volt
tökéletes.
1809-ben részt vett az insurrectio-n (nemesi felkelés Napóleon ellen),
fõhadnagy lett egy huszárezredben. Az 1809. június 14-i gyõri csatában is
kitûnt bátorságával. A lipcsei csatában is részt vett, futárszolgálatot látott el az
osztrákok és a porosz tábornagy, valamint a svéd trónörökös között. Ekkor
szerzett elsõ osztályú kapitányi rangot, szolgálatai elismeréséül.
Ezután Európa több országában is járt: Franciaországban, Olaszországban,
Angliában és Görögországban. Mindenhol tanulmányozta a kultúrát, a mûvészetet
és az intézményrendszert. Tapasztalta a külföldi és a magyarországi
állapotok közötti különbségeket, melyek arra inspirálták, hogy hazánkban is
114
115

Kalendárium 2010
"…felajánlom egy évi
egész jövedelmemet, mely
60.000 forintból áll, s az a
felállítandó magyar tudós
társaság alapjához csatoltassék."
meghonosítani igyekezzen a külföldön látottakat. Wesselényi Miklóssal jó
barátságot kötött. Wesselényi magyarul tanította, és lebeszélte Széchenyit
emigrálási szándékáról. 1822-ben újabb külföldi tanulmányútra indult
Wesselényi társaságában, amelyen fõleg a lótenyésztést tanulmányozták.
Franciaországban a XIV. Lajos által építtetett csatorna felkeltette benne a
Duna és Tisza szabályozásának gondolatát.
1825-ben Pozsonyban összeült az országgyûlés, ahol felmerült a Magyar
Tudományos Akadémia megalapításának szükségessége. Így Széchenyi
felajánlotta egy évi jövedelmét: „Én szavazattal nem bírok, én nem vagyok országnagy,
de földbirtokos. Ha egy intézet álland fel a magyar nyelv kifejlesztésére, mely
polgártársaim nevelését is elõsegíti, úgy felajánlom egy évi egész jövedelmemet, mely
60.000 forintból áll, s az a felállítandó magyar tudós társaság alapjához csatoltassék.”
Az alapítást 1827-ben törvénybe is iktatták. Az 1825-ös országgyûlés kérdéseirõl
alkotott nézeteivel kivívta Metternich
kancellár rosszallását. Katonai karrierje megtorpant,
mert úgy nyilatkozott, hogy az Osztrák Császárság
elbukik, ha nem születnek reformok.
Széchenyi azonban ragaszkodott kialakult nézeteihez.
1826-ban lemondott katonai rangjáról,
hogy véleményét szabadon képviselhesse. 1827-
ben megalapította a Nemzeti Kaszinót a gazdasági,
politikai és társadalmi kérdések megvitatására. Számtalan tagot nyert
meg az egyesületnek - köztük Metternichet is.
1828-ban megjelent röpiratában - a Lovakrul - a lótenyésztés fontosságáról
és a hazai lótenyésztés elmaradottságáról értekezett. Véleménye szerint a
magyar lovak a világ bármely táján megállnák helyüket. Nevéhez fûzõdik a
lóverseny meghonosítása is.
1830-ban jelent meg Hitel címû mûve. A könyv megírásának oka, hogy
1828-ban 10.000 Ft értékû kölcsönt igényelt az Arnstein és Eskeles Banktól,
amelyet elutasítottak. Õ az elutasítást megköszönte, mondván, hogy ez felnyitotta
a szemét, és ihletet adott a könyv megírásához. A kötetben a magyar
mezõgazdaság és kereskedelem fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott. Kitért
a rossz közlekedés, a termelés hiányosságaira, a nemzeti bank, a mûvelõdés,
a törvények és a politika kérdéseire is. Ekkor még konkrétan nem írt az õsiség
eltörlésérõl és a jobbágyfelszabadításról, de eléggé érthetõen körülírja azt. A
Hitel zárómondata Széchenyi egyik legismertebb idézete: „Sokan azt gondolják:
Magyarország - volt; én azt szeretném hinni - lesz!" Ez a mû nagyon megosztotta
a nemzetet, többen kritikával illetik: Dessewffy József gróf könyvet is
írt "A hitel czimü munka taglalatja" címmel. Mások egyenesen „parasztlázítónak"
nevezik.
História
Hitel címû mûvének védelmére adja ki Világ címû munkáját, melyben a
Hitelben leírtakat önti új formába, valamint azt, hogy Magyarország fejlõdése
szempontjából létfontosságúnak látja Buda és Pest egyesítését. 1830-ban saját
hajóján elindult, hogy a Duna folyásáról és szabályozásának lehetõségeirõl
saját maga gyõzõdhessen meg. Errõl az útról tudósította József fõherceg
nádort, aki 1833-ban megbízta a Duna hajózhatóvá tételével. Ettõl kezdve
mint királyi biztos, tíz éven át vezette a munkálatokat. Közben (1833. szeptember
3.) egy gõzhajóval, amely a Tiszán az elsõ volt, Szegedre is elhajózott,
ahol nagy lelkesedéssel fogadták. A gõzhajózás ügye állandóan foglalkoztatta.
Felkarolta a Duna-gõzhajózási Társulat
ügyét, majd a balatoni gõzhajózást is.
1833-ban adta ki két nagy mûvének - a
Hitelnek és a Világnak - kiegészítését, a
Stádiumot, melyben reformterveit 12
pontba foglalva fejtette ki. 1834-ben kezdte
írni Hunnia címû mûvét, melyben a
magyar hivatalos nyelvvé tétele mellett
érvelt. A mûvet kéziratban hagyta, csak halála
után jelent meg. 1836-ben magánéletében
kedvezõ fordulat állt be: feleségül
vette Seilern Crescence osztrák grófnõt.
Széchenyi állandó aggodalommal és ellenérzéssel
figyelte Kossuth Lajos politikai
szemléletét, aki a Pesti Hírlapban publikált.
Ellenérzésének az volt az oka, hogy
bár mindketten reformokra törekedtek,
mégis más utat képviseltek: Széchenyi a királytól várta a reformok
megvalósulását. Mivel Kossuth politikájának irányát veszélyesnek ítélte,
megírta Kelet népe címû mûvét, melyben megjósolta ennek a politikai
iránynak a következményét: a forradalmat. Személyeskedéstõl sem mentes
"Sokan azt gondolják:
Magyarország - volt; én azt
szeretném hinni - lesz!"
mûvére Kossuth válaszul megírta Felelet címû
mûvét, amelyben tömören és közérthetõen
cáfolta Széchenyi megállapításait, és tartózkodott
a személyeskedéstõl, bár a késõbbi publicisztikai
vitáik során õ is egyre élesebb hangnemben bírálta
Széchenyit. Érvelésével egyre inkább Széchenyi ellen fordította a közhangulatot.
A gazdaság és állattenyésztés kérdését továbbra is szívügyének tekintve
Széchenyi 1830-ban megalakította az Állattenyésztõ Társaságot, melyet 1835-
ben kibõvített, és elnevezte Magyar Országos Gazdasági Egyesületnek. Foglal-
116
117

Kalendárium 2010
koztatta a szedertermesztés és a selyem elõállítás kérdése is. 1840-ben írt is
egy mûvet A selyemrül címmel.
Már 1828-ban elkezdett foglalkozni a Lánchíd kérdésével, melynek tervét
1832-ben Pest is elfogadta. 1842-ben tették le a Lánchíd alapkövét. A Duna
szabályozása után pedig a Tisza szabályozásának kérdésével foglalkozott.
1845-ben közlekedésügyi miniszterré nevezték ki - ekkor azonnal nekifogott
a munkálatoknak.
1847-ben Politikai programtöredékek címmel kiadott röpiratában ismét
bírálta Kossuth politikáját. A forradalom kitörése után, az elsõ felelõs magyar
kormány megalakulása után - Batthyány Lajos kérésére mégis elvállalta a
közlekedésügyi és közmunka tárcát. 1848 áprilisától szeptember elejéig állt a
tárca élén. Naplójában arról írt, hogy most írta alá halálos ítéletét, fel fogják
akasztani, ráadásul Kossuthtal együtt; csak azt fogja kérni, hogy legalább
egymásnak háttal fordítva akasszák fel.
Kossuth politikáját egyre fenyegetõbbnek látta, de hiába szólalt fel ellene.
Az általa helyesnek tartott politikai irányvonal oly mértékben tért el a valós
politikai helyzettõl, hogy Széchenyit folytonos önmarcangolásra, a haza
sorsán való tépelõdésre késztette, mely lassan felõrölte idegeit. Döblingbe -
gyógyintézetbe - került, ahol hosszú éveket töltött. Betegsége lassan javult,
levelezett, újból politikával kezdett foglalkozni, és írói munkásságához is
visszatért.
1857-ben megjelent egy névtelenül kiadott mû, a Rückblick (melyet az
akkori közvélemény Bach miniszternek tulajdonított). Ez a mû - mely a Bachrendszert
igyekszik igazolni - indította Széchenyit Ein Blick címû mûve megírására
(1859), melyben támadja és kigúnyolja Bach személyét és politikáját
egyaránt. Ez a mû jelentõs szerepet játszott a Bach-rendszer megbukásában,
de hozzájárult Széchenyi tragikus halálához is. 1860-ban a bécsi rendõrség
házkutatást tartott nála, és elkobozta iratait. 1860. április 8-ra virradó reggel
halt meg. Valószínûsítik, hogy a rendõrség bánásmódja oly mértékben megzavarta
és megfélemlítette, hogy öngyilkosságot követett el. Halála azonban
vitatott, egyes vélekedések szerint gyilkosság áldozata lett. Valójában
Széchenyi halála nem állt a bécsi udvar érdekében, hiszen igen kellemetlen
helyzetbe sodorta: a temetésen tízezer ember vett részt, a gyászmisén nyolcvanezren
jelentek meg - így halála valóságos nemzeti tömegtüntetéssé vált.
Széchenyi egész életét a köz szolgálatának szentelte, és hû maradt ahhoz a
gondolathoz, melyet még gyermekként édesapjának írt egy levelében: „édes
Hazámnak boldogságát, amennyire tõlem kitelhet, elõre mozdítsam.” Méltán
nevezte õt Kossuth - és az utókor egyaránt - a legnagyobb magyarnak.
Szidey István
História
Kisúji diákok régi története
mai újságban
Lassan a 83. születésnapom közeledik, így egyre ritkábban mozdulok ki
otthonról. Mivel megvan az a nagy ajándékom, hogy szemüveg nélkül olvasok,
ezzel töltöm az idõt. A lelkészi diplomám mellett a könyvtárosit is megszereztem
- közel háromezer kötetnyi dedikált könyvem van. Ezek mellett a
családom és barátaim jóvoltából ma is sok könyvet, újságot kapok. Inkább
ezekbõl olvasok, a rádiót és televíziót mellõzöm.
Július elején így vettem a kezembe a Szabad Föld címû hetilapot. Falusi
lelkész lévén járattam én is, mint az ott lakó emberek. Egy alkalommal Gulács
községben fékezett egy autó, és Ari Kálmán szállt ki belõle, akivel elemibe
együtt jártunk Kisújszálláson. Õ a Szabad Föld munkatársa lett, és riportot
készített azon a környéken. Így felújítva a régi barátságot, sûrû vendég lett
nálunk. Azóta is figyelemmel kísérem ezt az újságot. Mivel van idõm bõven,
végigolvasom minden cikkét.
Így került elém 2009. július 3-án, az újság 37. oldalán egy írás: „Forró nyár a
munkatáborban". Szerzõje Szántó István (Pély) volt. Végigolvasva fedeztem fel,
hogy ez a Békés megyei Nagykamaráson született és Gyulán, a Római Katolikus
Gimnáziumban tanuló diák kortársam, 1944 nyarán a szolnoki repülõtérépítésnél
az én osztálytársaimmal együtt dolgozott három hónapig. Azzal
fejezi be az írását, hogy keresi azokat, akik esetleg élnek és olvassák ezt a
cikket, hogy felvegye velük a kapcsolatot.
1944 tavaszán, mivel közeledett a front Magyarországhoz, az állandó légiriadó
miatt lehetetlenné vált a tanítás, és az iskolákat katonai kórházaknak
vették igénybe, március utolsó napjaiban be is fejezték az iskolai évet. Kezdetben
örültünk mi, diákok ennek, és az akkor hetedikesek irigyeltük a nyolcadikosokat
a „hadi érettségiért", és még reménykedtünk is, hogy mi is hasonlót
szerezhetünk. Nem sok idõ múlva azonban ide is jöttek a behívók a nyári
munkaszolgálatra. Sokan mentek innen is a szolnoki repülõtér nagyobbítására.
Én a béna lábam miatt alkalmatlan voltam a fizikai munkára, ezért a
helyi városházára irányítottak, és a közellátási jegyeket osztottuk havonta a
város lakóinak. Hétvégéken azonban találkoztunk a szolnoki osztálytársakkal,
akik az 50 km-re lévõ munkahelyre kerékpárral mentek, 18 évesen még szombaton
este munka után hazajöttek, és hétfõ hajnalban munkakezdésre visszamentek.
Vasárnap a templomból kijövet beszámoltak a velük történtekrõl.
Ebben nem volt szó a háborúról, inkább kalandos nyaralásnak tüntették fel a
118
119

Kalendárium 2010
munkaszolgálatot. Az amerikai repülõk „menetrendszerûen" jöttek délelõttönként,
és ilyenkor a kukoricásba, fák alá húzódva kártyázással töltötték az idõt.
Ha sokáig volt riadó, akkor nem dolgoztak aznap.
Elõbb egy karcagi tornatanár volt a tábor parancsnoka,
majd a kisúji Szõke Balázs tanár lett.
Az ellátást elfogadták úgy, amint adták, és napi
egy pengõ volt a fizetés. A Rákóczifalván túl lévõ
Gorove major dohánypajtáiban volt a szállásuk. A
legnagyobb élmény a földbirtokos lányának a
megjelenése volt, aki minden délelõtt hintóval
hajtott végig a pajták mellett, és kesztyûs kezével
integetett a sorfalat álló diákoknak. Voltak olyan
munkatáborosok is a közelükben, akik politikai
okokból dolgoztak ott, de velük nem lehetett beszélgetni.
"Az idõsödõ ember a rohanó,
modern világban kevés
örömöt kap. Egy levél,
egy telefon segítségével azonban
meg lehet szerezni. Az
öröm akkor igazán az, ha
megoszthatjuk valakivel, a
bánat, gyász is könnyebb,
ha elpanaszolhatjuk."
Az újságcikkben Szántó István is hasonlóakat örökít meg. A legdöbbenetesebb
esemény neki 1944. augusztus 20-a volt. Az ünnep miatt munkaszünet
volt, és a rákóczifalvai templomba mentek misére. Alig kezdõdött meg a
szertartás, amikor megszólaltak a szirénák és félreverték a harangokat. A
templomból egy közeli kiserdõben lévõ lövészárkokba mentek. Innen jól
lehetett látni a repeszbombát szóró gépeket és a légi csatát. A falu szélére és
a munkahelyre hulltak a bombák. A szolnoki légitüzérség tûz alá vette a
támadókat, és egy gépet eltaláltak. A lángoló gépbõl katapultáltak a pilóták,
a gép égve zuhant le. Amikor csend lett, és indultak másnap a munkába,
akkor látták, hogy a talicskák és a lapátnyelek szilánkká forgácsolódtak. Ettõl
kezdve komolyabban vették a diákok a légiriadót, és az óvóhelyekre mentek.
A nagy célpontok a szolnoki és a szajoli vasútállomások és a Tisza-hidak
voltak.
Szeptember vége felé egy este váratlanul bezárták a munkatábort. Szántó
István és iskolatársai nem várták meg a reggelt, kocsit fogadtak és a martfûi
vasútállomásra vitették magukat. A kisúji diákok is kerékpárra ültek és
hazajöttek. A három hónap nehéz próbái összekovácsolták ezt a társaságot,
de nem gondolták, hogy néhány nap múlva másik irányba, a háború és a
fogság poklába indulnak el. Azt azonban itt is és más esetben is sokszor
hallottam, hogy a diákévek és a katonaidõ próbatételei életre szólóan összekovácsolták
az embereket, és életük végéig kapcsolatban maradtak.
Többször is elolvastam a Szabad Föld cikkét. Mivel a volt osztálytársak
közül csak Minya Lászlóval élünk Kisújon, felhívtam és telefonon beszámoltam
az írásról. Õ részt vett ebben, és emlékezett rá annyi év után is. Így levelet
írtam Szántó Istvánnak Pélyre. Õ telefonon azzal válaszolt, örömöt okoztam
neki. Másnap el is jött hozzánk és Minya Lászlóval hármasban hosszan
História
beszéltünk a régi eseményekrõl, mintha tegnap lett volna. Telefonon
bekapcsoltuk itthonról Demeter Kálmán tanár urat is, õ is ott volt. Elõkerült
egy Franciaországban élõ volt diák, Tobák Géza címe és a Lapis Mihályé is.
Szántó István gyógyszerész lett és nyugdíjasként Pélyen él. Köszöntük neki a
közremûködést, e váratlan ajándékot. Tobak Gézának én írtam levelet, postafordultával
jött a válasza, és írt Szántó Istvánnak is. Az õ életét is regényben
lehetne megírni, és azt a csodát, hogy idõs korára lett festõ, és nyugdíját
festményei eladásából egészíti ki. Lapis Mihály építészmérnök is kapcsolatot
teremtett Szántó Istvánnal. Sajnos már sokan elmentek közülünk a minden
élõknek útján, és így e csekély eredménynek is örülünk nagyon.
Sokat gondolkodtam, hogy írjak-e errõl. Mivel volt már egy ilyen, szintén a
Szabad Föld újságból merített kapcsolatfelvételem nem régen, megírtam. Ez
dr. Kiss Kálmán tanár úrral kapcsolatos, akit ebben az újságban, egy 1942-ben
készült fotón ismertem fel és hoztam össze egy régi, a Partiumban élõ, egykor
debreceni diáktársával egészen a személyes találkozásig. Az idõsödõ ember a
rohanó, modern világban kevés örömöt kap. Egy levél, egy telefon segítségével
azonban meg lehet szerezni. Az öröm akkor igazán az, ha megoszthatjuk
valakivel, a bánat, gyász is könnyebb, ha elpanaszolhatjuk. 65 éve
történt háborús történetrõl írtam, örömöt remélve a békében olvasóknak.
„A legszebb emlékmûved embertársaid szívében áll.”
- Albert Schweitzer -
Morzsák
Vitális Sándor
ny. ref. lelkész
„A kéznek is kell tudni emlékezni. A soha meg nem érintett kezek melegére,
a meg nem érintett homlokok, a lázból gyógyulók homlokának meleg hûvösére.
Egyáltalán, az embernek kézzel, lábbal - gyomrával és tüdejével is - emlékeznie kell,
mert semmije sincs, csak az, amit ily módon megõriz.
Miért, hogy a felejtéshez van nagyobb tehetségünk? ”
- Ancsel Éva -
120
121

Kalendárium 2010
A holokausztra emlékezve
A Kisújszállási Városvédõ és -Szépítõ Egyesület szervezésében 2009. július
12-én délután a világégés áldozatairól a Pallagi Gyula téren lévõ holokauszt
emlékfalnál, illetve a zsidó temetõben megemlékezést tartottak. A programon
részt vettek többek között a szolnoki, karcagi izraelita hitközség, a helyi
önkormányzat, az egyesület és a városi civil szervezetek képviselõi. A megemlékezést
dr. Ducza Lajos alpolgármester, az egyesület tiszteletbeli elnöke
tartotta. Felidézte a város zsidó lakossága és hitközsége történéseinek legfontosabb
eseményeit 1853-tól kezdõdõen az 1944. június 18-i deportálásig,
majd a háború befejezését követõ évekig bezárólag. Az emlékezés helyszínein
Deutsch László fõrabbi és Szilágyi Gábor fõkántor imája és éneke az ártatlanul
elhurcoltakért, az áldozatokért szólt.
Az emlékezés új és régi emléktáblák avatásával, újraavatásával folytatódott.
Az 1964-ben eladott, majd lebontott zsinagóga helyén épült volt Sztár Áruház
falán Illéssy Ádám nagykunkapitány és Tatár Zoltán egyesületi elnök leplezte
le azt az új emléktáblát, amelyen a következõ felirat olvasható: „Itt állt városunk
egyik legszebb épülete, a kisújszállási zsidóság zsinagógája 1904-tõl 1964-ig”
(Városvédõ és -Szépítõ Egyesület 2009). Az a két eredeti márványtábla, mely
egykoron a zsinagóga elõcsarnokában volt és az épület tervezésében, létre-
História
hozásában közremûködõk neveit tartalmazza, a téren lévõ emlékhely belsõ
falára lett felhelyezve. A harmadik, a Városháza pincéjében megtalált, sok-sok
darabra tört I. világháborús izraelita emlékmû márvány tábláját a zsidó temetõben
kialakított új emlékhelyen újraavatták. Leleplezését Rózsa Endre
országgyûlési képviselõ és Demeter Jánosné települési képviselõ végezte. Az
emlékhely és táblák elkészítése, a régiek eredeti állapotukban történõ helyreállítása
Oláh László mûköves mester és munkatársai szakmai hozzáértését
dicsérik. Az emlékhelyet, táblákat a város nevében dr. Ducza Lajos alpolgármester
vette át. A résztvevõk elhelyezték az emlékezés koszorúit, virágokat,
kavicsokat az emlékhelyen.
A kisúji városvédõk folytatják a zsidó temetõ kegyeleti parkká történõ alakítását
s annak gondozását.
Ari Géza
122
123

Kalendárium 2010
Somogyi László írásaiból
1.
Weisz Antal kántor bácsi
Zarándokúton jártam. Nem Lourdes-ban, nem is Máriaremetén. Utam
Auschwitzba vezetett, ahol Mengele és gyilkos társai milliókat küldtek a
gázkamrába. Megálltam a rámpán, ahol a szelekció történt. Képek százai
elevenedtek fel elõttem, családtagjaim, barátaim, játszópajtásaim, akiknek ez
volt az utolsó elõtti stáció a zsidók Golgotáján, közvetlenül a végsõ stáció - a
gázkamra - elõtt. Felvillant elõttem Weisz Antal kántor bácsi képe, akinek
utolsó perceit még 1945-ben mesélte el nekem valaki, aki véletlenül túlélte a
haláltábort. Felvillant elõttem Krisztus képe a Golgotán a kereszttel: ha Õ
1944 áprilisában véletlenül Kisújszálláson élt volna, Õt is megbélyegezte
volna az a sárga csillag, amelynek felvarrására az 1920/1944. sz. törvény kötelezte
a magyar zsidókat 6 éves kortól. Ennek a csillagnak 10x10 cm kanárisárga
anyagból kellett készülnie. Baloldalt, jól láthatóan kellett hordanunk.
Szülõvárosomnak, a Nagyalföld közepén fekvõ Kisújszállásnak ebben az
idõben kb. 17000 lakosa volt, ebbõl talán 200 zsidó vallású magyar. A XX.
század elején még majdnem 500 zsidó élt itt, de mivel a heti piac szombaton
volt, a szombattartó zsidó kereskedõk elhagyták a várost. 1929 óta már rabbi
sem volt itt, a kicsiny hitközség lelki irányítása Weisz Antal kántorra maradt.
A nevét nem nagyon mondták, vagy úgy emlegették, hogy „a zsidó kántor”
(hiszen volt református kántorunk is), vagy egyszerûen így fordultak hozzá:
„kántor bácsi”. A zsinagóga mögött, a Mózes (ma Ostrom) utcában még ma
is áll a ház, ahol a kántor bácsi és családja - felesége, lánya és fia - lakott. A
süketnéma, béna fiú, Sanyika, akinek valódi életkorát senki sem ismerte, egy
tolószékban töltötte napjait. Ha közeledtünk hozzá, mosolygott, mindenkit
megismert. Fõleg édesapja foglalkozott vele, apa és fia nagyon kötõdtek
egymáshoz. Weisz Antal volt hát a mi kántorunk, elõimádkozónk a zsinagógában,
õ volt a sakter, és ugyancsak õ készítette fel a zsidó fiúkat a Bar-Micvára
(konfirmáció, 13 éves korban). Õ vezette a hívek életét születésüktõl egészen
halálukig. Kántor bácsinak gyönyörû hangja volt. Apám, aki nem volt vallásos
ember, mindig azt mondta, hogy amikor a kántorunk a Kol Nidrét (az
Engesztelõnap bevezetõ imáját) énekli, mintha magával a Jóistennel
beszélgetne. Úgy éreztük, mintha a dallam egyenesen az égbõl szállott volna
alá, a kántor lelke mintha egyszerre lett volna az égben és itt lent velünk.
1944 áprilisát írtuk. Ekkor kezdtük hordani a sárga csillagot. A budapesti
Zsidótanács még jótanácsokkal is ellátott bennünket, hogy miként kerüljük
História
el a zaklatásokat: vigyázzunk, nehogy valamilyen módon eltakarjuk a csillagot
könyvvel, táskával vagy - horribile dictu - a balkézben tartott cigarettával.
Néhány nappal azután, hogy fel kellett varrnunk a csillagot, beköltöztettek
bennünket a Mózes utcai gettóba. Mindannyiunkat, öregeket, gyerekeket és
asszonyokat. A 18 és 50 év közötti férfiakat már évekkel korábban elhurcolták
munkaszolgálatba, a keleti frontra, ahol aknaszedésre és veszélyes kényszermunkára
használták fel õket. Aki ott nem fagyott meg, nem pusztult el éhen
vagy végelgyengülésben, azzal végeztek a magyar keretlegények válogatott
kínzásai.
De térjünk vissza kántor bácsi történetéhez. Június elején átszállítottak
bennünket Szolnokra, a körzeti központi gettóba. Az SS-ek és magyar õreink
már itt kezdtek hozzászoktatni minket jövendõ életünkhöz. Itt került sor az
elsõ szelekcióra is: két csoportra osztottak bennünket - hogy miért, nem
tudtuk meg - és két különbözõ vonatszerelvényre tettek fel. Az egyik, amelybe
szüleimmel együtt magam is kerültem, Ausztria felé vette útját. A másik,
amelyben kántor bácsi volt a családjával, Auschwitz felé indult. Errõl azonban
már csak a szabadulás után szereztünk tudomást.
Egy túlélõ mondta el, hogy amikor megérkeztek Auschwitzba, ahol újra
szelektálták õket az ott szokásos forgatókönyv szerint (alkalmas még munkára
vagy sem), a tolókocsiban ülõ Sanyika az alkalmatlanok azonnali halálra ítélt
oszlopába került, a kántor bácsi pedig a másikba, a még munkára foghatókéba.
A fiú kétségbeesetten nézte apját, aki ekkor kilépett az oszlopból, és elkezdte
tolni a tehetetlen gyermek tolószékét. Elindult beszélgetni a Jóistennel.
Azóta, valahányszor felcsendül az Engesztelõnapi ima, mindig a mi
kántor bácsinkra gondolok és mindazoknak a vele együtt meggyilkoltaknak a
tragikus sorsára, akiknek nem volt más bûnük, mint hogy ... zsidónak születtek.
Kedves Bátyám! Sanyikám!
2.
Levél eltûnt testvéremhez
Biztosan csodálkozol, hogy mi ütött öcsédbe? Miért ír ez nekem? Õszintén
szólva igazad van, hiszen idestova hetvenhét éves leszek, és ez az elsõ alkalom,
hogy tollat ragadok. A levelezés, emlékszel ugye, mindig Anyus dolga volt.
Mindig így fejezte be: „Jolán, Pista, gyerekek.”
Jolán, Pista, gyerekek… Már csak én vagyok itt. Már csak én tudom, mi
történt velünk. Az egykori gyerekbõl lassan illene már felnõtté válni, és irni
néhány sort.
124
125

Kalendárium 2010
De miért is írok? (Miért is sírok?) Közeleg a november 22-e, az a dátum,
mely mindkettõnk életében határkõ. Mindketten ezen a napon hagytuk el
szép magyar hazánkat. Én ötven éve jöttem el nyugat felé, saját akaratomból,
remélve, hogy annyi megpróbáltatás után („balszerencse, s oly sok viszály után”)
élvezhetek egy kis szabadságot, emberibb életet, s talán egy kis jólétet is.
Te, Sanyikám, nem saját akaratodból mentél el, téged, munkaszolgálatos
bajtársaiddal együtt, marhavagonba zárva vittek el Püspökladányból 1942.
november 22-én. Odautaztunk Magdával, csomagokat vittünk, próbáltunk
neked valami útravalót adni, de a keretlegények - akik között pedig volt még
kisújszállási szomszéd is - a közeletekbe se engedtek, nehogy bármit odaadhassunk
nektek.
Vonultatok az állomás felé, rendezett sorokban, katonásan, bár nem volt
rajtatok egyenruha, csak katonasapka, civil ruhában meneteltetek. A magyar
állam csak sárga karszalagot és sapkát tudott nyújtani nektek. Elõtte egyszer
még mondtad is: „abban kellene kivonulni, amit az államtól kapunk”. Amikor
elvittek, már két éve „védted a hazát”, mint munkaszolgálatos, és arról volt szó,
hogy most már leszerelnek benneteket. Ehelyett kivittek benneteket a frontra
lövészárkot ásni, aknát szedni. Azt mondtad, úgy látszik, mi még a választottak
között is kiválasztottak vagyunk. Nem tudom, mi történt veled 1942. november
22. és 1943. január közepe között, hiszen ezt te élted át, te érezted a
bõrödön. Rettenetes hírek keringtek arról, mit mûvelnek a keretlegények a
munkaszolgálatosokkal Ukrajnában. Két tábori levelezõlap jött tõled néhány
sorral, és valaki - kisújszállási volt és katonatiszt - még látott is, és azt mondta,
hogy jól néztél ki. A következõ hír már a Vöröskereszttõl érkezett: „Értesítjük,
hogy fiuk, Sándor január közepén eltûnt.” Anyusék kerestek mindenütt, ha akár
a legkisebb remény is felcsillant valahol, azonnal rohantak, írtak. Azóta
semmi, csak ez a szó: ELTÛNT. Anyus haláláig várt, reménykedett,
imádkozott. Nem akarok elébe vágni az eseményeknek, de én a deportálás
után nem akartam vissza(haza)jönni. De Anyus azt mondta : haza kell menni,
mert ha Sanyi visszajön, nem talál meg bennünket.
Szóval, Sanyikám! Fogtad magad és eltûntél. Nem öltek meg, dehogy! Csak
kedved szottyant eltûnni és ELTÛNTÉL.
Azóta is várunk, most már csak én egyedül várlak. (Vagy te vársz engem?)
Vagy eszedbe jutott a latin mondás, amit a gimiben tanultunk: „Extra Hungariam
non est vita”? És inkább eltûntél, minthogy máshol élj?
Gondolataim kalandoznak a múltban, nem tudom, mit irjak még meg.
Nincsenek pontos értesüléseim arról a „túl” világról, ahol te vagy. Mit tudsz
te ott errõl a mi ideiglenes világunkról? Követed-e pontosan az eseményeket?
Tudod-e, mi történik velünk, velem?
História
Hát elmesélem, úgy nagyjából, azt a néhány évet, amely a két november 22-
e között eltelt. Ja, errõl jut eszembe: volt a könyvtáradban egy könyv,
Csermely Gyula regénye Ami a két Miatyánk között van. Ez is eltûnt, mint
könyvtárad legnagyobb része (és mint te magad), pedig mennyi szép könyved
volt! Mindent megvettél a Platz könyvesboltban, ami akkor megjelent.
Ezekbõl a könyvekbõl szerettem meg az olvasást. A könyvek nagy részét
elhordták. Néhányat ugyan még megtaláltunk az udvaron sáros fényképek
között, amikor a deportálásból visszajöttünk. Ahogy mesélték, orosz katonai
teherautók állomásoztak az udvarunkon, és amikor a nagy sár miatt nem
tudtak elindulni, kihordták a könyveket a kerekek alá, hogy a kultúra segítse
a technikát. Na, ez már ‘44 telén volt. Még úgy is intézkedhetett a sors, hogy
éppen ezek a katonák indultak minket felszabadítani. De most egy kicsit
elõreszaladtam.
Visszatérek ‘42-re. Október 19-én, 70 éves korában meghalt nagyanya. A
temetésre emlékszem, de nem tudom, te ott voltál-e. Kaptál-e eltávozást?
Utána volt az én barmicvóm. A kántor bácsi készített fel, mint mindenkit.
Nagyon szép fogadalmat tettem az eljövendõ életet illetõleg (nem tudom,
mennyit és hogyan tartottam be ebbõl a fogadalomból).
A kántor bácsi történetét már egyszer megírtam: hogyan végezte be életét
fiával, Sanyikával, azaz hogyan végezték ki õket. Nem tudom, olvastad-e.
Hogyan követitek ti ott az itteni eseményeket?
Emlékszel, hogy nem vettek fel a gimnáziumba? Akkoriban egy osztályba
csak egy zsidót vettek fel. Féltek, hogy megfertõzzük a becsületes magyar
gyerekeket. Beírattak magántanulónak Törökszentmiklósra a polgári iskolába,
oda csak vizsgázni jártam. A háború után tettem csak különbözeti
vizsgát, és folytattam tanulmányaimat a gimnáziumban.
Nem akarom túl hosszúra nyújtani levelemet. Hát csak úgy schlagwortokban
folytatom. Anyus a kis „Rachel” imakönyvébe minden fontos dátumot felírt,
onnan másolom ki neked, hogy mi történt velünk, úgy, ahogyan õ beleírta:
"Drága Sanyikám elment Püspökladányból 1942. november 22-én, mint muszos,
eltûnt Krasznojenél, 1943. januárban.
1944. IV. 5-én sárga csillag felvarrása.
1944. jún. 18. indulás Kisújszállásról Szolnokra.
Június 25-én vagonírozás Szolnokon.
27-én érkezés Strasshofba.
30-án este érkezés Lobauba.
1944. október 7-én az elsõ nagy bombázás Lobauban.
1945. március 1-én teherautóval Reyersdorfba.
1945. IV. 5-én sárga csillag eldugása.
126
127

Kalendárium 2010
1945. IV. 11-én Reyersdorfból indulás.
IV. 13. pénteken érkezés Pozsonyba gyalog.
Pozsony 2 hét.
Indulás IV. 27-én.
Érkezés Pestre IV. 29-én.
Érkezés haza 1945. V. 1. délben Kisújszállásra."
Látod, Sanyikám, Anyus néhány sorban összefoglalta a család, a kisújszállási
és a magyar zsidóság deportálását. Biztosan tudod: 1945. május 15. és
július 15. között 437 ezer magyar zsidót hurcoltak el Auschwitzba. Minket a
szolnoki gettóban kétfelé választottak. A mi vonatunk Strasshofba ment, a
másik Auschwitzba. Velünk a németeknek terveik voltak. Talán el akartak
cserélni bennünket teherautókra, de a fenének sem kellettünk. Hát igy,
tévedésbõl, túléltük.
Nem akarlak untatni ilyen régi dolgokkal. Ti, "ELTÛNTEK", láttátok-e
ezeket a borzalmakat? Bizony, ez már olyan jó 60 éves történet. Mondd,
mennyi 60 év az örökkévalóságban?
Itt áll az imakönyv elsõ oldalán a család öt gyermekének neve. Anyus így
jegyezte be:
"Elluska 1917. október 10.+ 1918. X. 22" (spanyolnátha)
"Sanyi 1919. júl. 7. + 1943. I. ? (1943. jan.)"
"Magda 1922, júl. 15. él h. I." (Magda azóta meghalt)
"Laci 1929. dec. 22. él h. I."
"Öcsike 1931. júl. 8 + 1932. VIII. 8." (vérhas)
Apus meghalt 1953. márciusában, Anyus 1974. áprilisában. Együtt vannak
eltemetve a Kozma utcai zsidó temetõben. A sírkövön rajta van a te neved is:
"Mártírhalált halt fiuk, Sándor". Szegény Anyus! Milyen borzasztó lehetett
neki három gyereket elveszíteni! Mindig volt valami szomorúság az
arckifejezésében…
Kedves Bátyám! Ezen az oldalon már csak én vagyok egyedül a listából. Egy
's máson én is keresztülmentem, többször belekaristoltak a lelkivilágomba.
(Volt egy Aszódi Pista nevû kollégám, õ használta ezt a kifejezést.)
Ott tartottunk, hogy 1945. május 1-jén "haza" érkeztünk. A piactéren volt
a nagy ünnepély. Emlékszem, teletorokból énekeltem az Internacionálét:
"Semmik vagyunk, s minden leszünk." Mint mondottam volt, letettem a különbözeti
vizsgát, és gimnáziumba jártam Kisújszálláson. 1949 õszén felvettek a pesti
bölcsészkarra. Borzasztóan büszke voltam (borzasztó büszke bölcsész - alliteráció).
Képzeld el, öcséd négy szemeszteren át kiváló hallgató volt!
História
1951 decemberében, az ötödik szemeszter közben, származásom miatt
kizártak az ország összes egyetemérõl. Ezúttal nem zsidóként, hanem "kulákként",
"osztályidegenként". Segédmunkás lettem, majd átképzõs, aztán 1956.
október 23-ig géplakatosként dolgoztam. Közben történt, hogy valaki
megjegyzést tett a nevemre: "Nem igazi magyar név ez a Singer!" Hát ekkor lett
belõlem Somogyi - jó magyar ember akartam lenni, magyarosítottam. Majd
jött a forradalom, és én elhagytam "édes hazánkat". Nem úgy, mint te, nem
marhavagonban, keretlegények között: Én "a szabadságot választottam" (ubi
bene ibi patria?).
2003 novemberében meghalt Magda. Nála találtam néhány Anyustól maradt
családi dolgot. Köztük egy 1938-as naptárt, az elsõ oldalon ott a te aláírásod:
Singer Sándor. A második oldalon a kézikönyv tulajdonosának neve:
Singer Sándor. Címe: Kisújszállás Széchenyi u. 67. Telefonszáma: 80. Alatta
pedig ez áll: "Ha ez a könyvecske elvész, úgy kérem a megtalálót, hogy a fenti címre
küldje vissza."
Arra sajnos nincs utasítás, mit kell tenni, ha a tulajdonos tûnik el. Aztán
van egy furcsa levél is. Nagyapa írta neked (1942. augusztus 16-i dátummal),
de sohasem küldte el. Képzeld el, az esküvõi meghívójuk (1893. jan. 23.)
hátuljára írta! Az áll benne, hogy vasárnap reggel van és nincs otthon más
papír, ezért írja erre a meghívóra. Vigasztal téged: "Ennél már csak jobb
lehet! Te fiatal vagy. Elõtted az ÉLET"! Igen, az ÉLET, amely neked még kb.
150 napig tartott, s az is tele volt szenvedéssel. Nagyapa élt még egy évet.
Érdekes, azt hiszem, engem mindenki vidám, vicces embernek tart, de
amikor írni kezdek, mindig valami szomorú lesz belõle. Amikor a múlt zsilipjei
kinyílnak, onnan mindig az emlékáradat könnyei zúdulnak rám. Látod,
Sanyikám, Anyus listáján tehát az egész családból én vagyok az utolsó túlélõ.
Ti, a többiek - "Jolán, Pista, gyerekek" - egy más világban (másvilágban?) vagytok,
éltek. Ami benneteket ebben a világban éltet, az az emlékezés.
Én sokat gondolok rátok. Nemcsak akkor, amikor a halottakért imádkozunk,
ti itt éltek velem a mindennapjaimban, az álmaimban. Életem részesei
vagytok. Most zárom soraimat. Legközelebb megírom, mi történt velem
1956. november 22-e óta.
Genf, 2006. november 21.
Öcséd: Laci
128
129

Radnóti Miklós
Kalendárium 2010
Razglednica 4.
Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. - Így végzed hát te is, -
súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. -
Der springt noch auf, - hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.
Szentkirályszabadja, 1944. október 31.
Ez történt 2009-ben
„Vagy találunk ott utat, vagy
építünk egyet”
- 2009-ben történt -
A gazdasági világválság, melynek egyik legmélyebb esztendejeként jegyzik
a 2009. évet, egy ókori hadvezér, Hannibál szavait juttatta eszembe: "Vagy
találunk ott utat, vagy építünk egyet" - mondta a krónikák szerint. Valahogy így
gondolkodtunk mi is a gazdasági válságnak ezen esztendejében. Ami fontos,
és ami e hadvezér gondolatában is jelen volt: továbbmenni, nem feladni, nem
visszalépni - megkeresni vagy "megépíteni" a továbbvivõ utat. Ennek szellemében
dolgozott önkormányzatunk. Nemcsak visszafogtuk életünk kiadásait
a "járt úton", hanem építettük is városunkat, mind anyagi, mind pedig szellemi
javakban.
Ezért nálunk eseményekben és eredményekben gazdag évként kerül bele
városunk krónikájába 2009. A jelen önkormányzati választási ciklus harmadik
éve ez, amikor a legtöbb olyan eredmény született, amelyeket a korábbi években
elõkészítettünk, elsõsorban pályázati munkával. Azon terveknek, melyeket
az önkormányzat gazdasági programjában megfogalmazott, jelentõs része
megvalósult. Emellett közösségi, kulturális életünk is színes volt, elsõsorban a
Kunok I. Világtalálkozójának bõséges programja miatt.
A 2009-es esztendõ eredményeirõl néhány fontos területet kiválasztva
számolok be kalendáriumunkban a kedves Olvasónak.
A biztonságos pénzügyi háttér: tervezhetõ jövõ
Radnóti utolsó verse, melyet 1946-ban, a zsidó munkaszolgálatosokat magába záró
abdai tömegsír feltárásakor találtak meg a halott költõ kabátjának zsebében… (Szerk.)
Önkormányzatunknak alapfeladata, hogy a városban az alapszolgáltatásokat
biztosítsa, azaz "mûködjön" a város. A gyerekek óvodába, iskolába járhassanak,
legyen egészségügyi és szociális ellátás, rendben elszállítsák a szemetet,
legyen tiszta ivóvizünk, intézhessük hivatalos ügyeinket és így tovább.
A nyugodt, biztonságos mûködés körültekintõ és szigorú költségvetés
készítését igényelte. Tervünket, hogy maradéktalanul eleget tegyünk a kötelezõ
és önként vállalt feladatainknak, és úgy finanszírozzuk intézményeinket,
hogy év közben ne kerüljön sor költségvetésük módosítására, sikerült teljesítenünk.
A város költségvetését 8,1 milliárdos fõösszeggel fogadta el önkormányzatunk.
Az állami normatív támogatások csökkenése miatt önkormányzatunk
73,1 millió Ft-tal kapott kevesebbet az elõzõ évinél; összességében a
normatív támogatások a mûködési kiadásoknak csupán az 56%-ára adtak
130
131

Kalendárium 2010
fedezetet. A költségvetés elfogadását alapos elõkészítõ munka elõzte meg, az
intézmények és a Polgármesteri Hivatal költségvetését is többször átdolgoztuk,
hogy a mûködés hiányát minél alacsonyabbra le tudjuk szorítani. A
központi támogatások, a saját bevételek csökkenése és a mûködési kiadások
növekedése miatt a költségvetés hiánya közel 138 millió forint volt. A tárgyév
mûködési hiányának összege az önkormányzat megfontolt gazdálkodásának
és hiánycsökkentõ intézkedéseknek köszönhetõen, az elõzõ évek költségvetésében
megjelenõ összeghez képest jelentõsen csökkent (a 2007. évinek például
a 34 %-ára!).
A fejlesztési feladatok, beruházások önerejét a 2008-ban kibocsátott kötvényforrás
biztosította. Ebbõl 2009-ben, november 30-ig 238 millió forint
kamatbevételhez jutottunk. A kötvényforrásból és kamataiból az önkormányzat
eddig 445 millió Ft-ot használt fel, melynek jelentõs része a fejlesztések
önerejét szolgálta (293,4 millió Ft - 66%), más része a gazdálkodás finanszírozását
(60,1 millió Ft - 13 %), valamint ebbõl fedeztük a banknak a tõke
után fizetendõ kamatot és jutalékot (91,8 millió Ft - 21 %).
Környezetvédelem, vízkezelés: egészséges életteret
A környezetvédelem egyre nagyobb probléma, amire figyelnünk kell. Elõsegítettük
a hulladék szelektív gyûjtésének bevezetését, és a kistérségi összefogásban
sikeresen pályáztunk két hulladéklerakó telepünk rekultivációjára
is.
Korszerûsítettük intézményeinkben a világítási (66 millió Ft) és a fûtési
(279,6 millió Ft) rendszert is, az elõbbi 2008-ban, az utóbbi tavaly fejezõdött
be - ezektõl nemcsak egészségesebb, de takarékosabb energiafelhasználást is
várunk.
2009 telétõl már új módszerrel fûtjük városunk több intézményi épületét:
az Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskola épületét és tornatermét, valamint
a Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium
fõépületét, tornacsarnokát, kollégiumait. A hõt abból az ún. B110-es kútból
feltörõ gázból nyerjük, amely kút termálvizét pedig a strandfürdõ kapja. Az
önkormányzat még 2007-ben kötött szerzõdést egy szolgáltatóval, amely
elvégezte a gáz hasznosításához szükséges fejlesztéseket.
A város szennyvízrendszerének kiépítése és az ivóvízminõség-javító
program lezárulta után a belvízelvezetés problémájának megoldásán dolgozunk.
A város déli és északi részének belvízelvezetésére tervet készíttettünk, a
kivitelezésre pályáztunk. A déli területre vonatkozó tervünk megvalósítására
már elnyertünk 465 millió Ft-ot, a beruházás 2010-ben megvalósul.
Ez történt 2009-ben
Közlekedés: utak, parkolók, járdák, buszvárók
épültek
A város infrastruktúrájának fejlesztése
önkormányzatunk fontos törekvése.
Ebbe beletartozik az is, hogy jobbak
legyenek a tömegközlekedés feltételei.
Ezt szolgálta az a nagyszabású
buszváró-felújítási program, amely
szeptemberben fejezõdött be: 38 buszmegállóban
végeztünk valamilyen munkát,
12 új buszváró pavilont építettünk,
a többi helyre pedig padokat helyeztünk
ki. Felújíttattuk a városközponti
autóbusz-állomás elõtti útszakasz megsüllyedt
burkolatát, és kialakítottunk
egy 20 férõhelyes parkolót is a Nyár
utca elején. A beruházás 90 millió Ft-os
költségének 90 %-át pályázati támogatásból
finanszíroztuk, ezen túl a Jászkun
Volán is támogatta a fejlesztést.
Az utak rossz állapota városunkban is
veszélyt jelentett a közlekedésben, a
kátyúk nemcsak a gépkocsik futómûveit
tehetik tönkre, de balesetet is okozhatnak.
A város úthálózatának fejlesztését
ezért is tartjuk különösen fontosnak.
2009-ben 227 millió Ft-ot fordítottunk
útfelújításokra. Elõször a legrosszabb
állapotban lévõ utakat kátyúztuk,
és kijavítottuk a földútjainkat is.
Összesen 39 úton dolgoztunk, melynek
során 16 ezer négyzetkilométernyi útfelület
újult meg. Emellett járdákat is
felújítottunk, több mint 3700 négyzetméteren.
Tudjuk, ezzel még korántsem
lett teljes a város úthálózatának biztonságossá
tétele, ezért újabb pályázatokat
nyújtottunk be nemcsak útépítésre,
hanem további parkolók kialakítására
132
133

Kalendárium 2010
is. (Kisbíró c. hírlevelünk 2009/9. számában olvasható a hosszú felsorolás.)
Az önkormányzati épületek akadálymentesítése is beletartozik a közlekedési
feltételek javításába. Idén a Pitypang Óvodát és a Központi Orvosi
Rendelõt tudtuk a közlekedésükben kerekes jármûhöz kötött embertársaink
számára is megközelíthetõvé tenni, de pályázatot nyújtottunk be a Városháza,
az Arany Iskola és a gimnázium központi épületének komplex akadálymentesítésére
is.
Fürdõfejlesztés: egészség és turizmus
Az Erzsébet Gyógyvizû Strandfürdõ mint turisztikai központ szerepel fejlesztési
terveinkben. Eddig már új hidegvizes kutat fúrattunk, és rendbe
tettük a csónakázótavat. Idén strandfocipályát építettünk, fürdõgyógyászati
ellátásokat szerveztünk, melynek eredményeként szeptember 1-jétõl a strandfürdõ
hétféle fürdõgyógyászati szolgáltatással várja mozgásszervi problémák
enyhítésére vendégeit. Akik egyszerûen csak felfrissülni szeretnének, azok
wellness szolgáltatásokat is igénybe vehetnek.
A strandfürdõre mindemellett egy közel egy milliárd forintos welnessturisztikai
fejlesztési programot dolgoztunk ki, amely - ha sikerrel jár a második
pályázati forduló is -, jövõ õszre meg is valósul. Nyertünk az ifjúsági szálláshelyek
építésére benyújtott pályázaton is, így jövõre elkezdhetünk egy közel
százmilliós beruházást, melynek eredményeként a csónakázótó északi partján
építhetünk egy fogadóépületet, 5 db 6 férõhelyes, téliesített faházat és telepíthetünk
2 db 15 fõs sátrat. Az építkezést követõen rendezzük a zöldterületet,
parkolókat, kerékpártárolókat építünk, és kialakítunk egy, a kézmûves
mesterséget bemutató teret is, hogy a szálláshelyen megszállóknak különféle
sport- és kulturális programokat is kínálhassunk.
Itt szólok arról, hogy végre sor kerülhetett három játszóterünk újjáépítésére
is (az Ifjúsági úton, a Szabadság téri lakótelepen és a Bittner faluban),
remélhetõen tavasszal már át is adhatjuk azokat.
Foglalkoztatottság: mindent, amit lehet
A foglalkoztatottság javítását városukban is sokan az önkormányzattól
várják. Mi meg is tesszük ezért a tõlünk telhetõt. Egyrészt folyamatosan - és
sikerrel - élünk azokkal a pályázatokkal, amelyekkel a közcélú és közhasznú
foglakoztatásra vehetünk fel idõszakosan dolgozókat (pl. tavaly a több mint
110 közcélú munkavállalón túl négy településõrt, egy-egy fõ szociális és
munkaerõ-piaci menedzsert). Másrészt olyan infrastrukturális feltételeket
teremtünk, amelyek szükségesek egy munkahely mûködéséhez. Harmadrészt
Ez történt 2009-ben
fejlesztéseink is jelentenek munkaerõigényt:
pl. ilyen volt a fürdõgyógyászat
és a pedagógiai szakszolgálat fejlesztése,
illetve lesz a fürdõfejlesztés; továbbá
a pályázati beruházások megvalósítása.
Ez utóbbi esetekben akkor lehet
kisújszállási céget megbízni, ha megnyeri
a kötelezõen kiírandó közbeszerzési
eljárást. Sajnos a gazdasági válságra
- felvevõ piac híján - a gazdasági
vállalkozások legtöbbje országszerte
leépítésekkel válaszol, ez alól városunk
sem kivétel.
Közoktatás, kultúra: szellemi értékeink
Közoktatási és a kulturális fejlesztésekre
tavaly három jelentõs pályázatot
nyertünk. A közoktatásban a kompetencia
alapú nevelés-oktatás kiterjesztésére
81 millió Ft pályázati támogatást
nyertünk, a projektben a Városi Óvodai
Intézmény, a két önkormányzati általános
iskola, valamint a Móricz Zsigmond
Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola
és Kollégium vesz részt. A
kulturális területen egy programsorozatra
"Itt mindenkire szerep vár" címmel
98,5 millió Ft pályázati támogatást
kaptunk, ennek révén két éven át színes
programokat, tanfolyamokat szervezhet,
illetve koordinálhat a mûvelõdési
ház. A harmadik projekt a Néprajzi
Kiállítóterem iskolabarát fejlesztésérõl
szól, 40,5 millió Ft pályázati támogatással.
Kulturális életünket tavaly a nagykun
hagyományok ápolása határozta meg.
Május 2-án ismét mi választhattunk
nagykunkapitányt, Illéssy Ádám szemé-
134
135

Kalendárium 2010
lyében. Szeptemberben a kunok betelepülésének 770. évfordulója emlékére
lezajlottak a Kunok I. Világtalálkozójának eseményei, melyben mi - önkormányzatunk
és a város civil szervezetei - is aktív szerepet vállaltunk. A XII.
Kun Viadalt is ennek keretében rendezte meg Horváth György vállalkozó.
Minderrõl e kalendárium "A kunok útján" címû fejezetében részletesen beszámolunk.
A nagykun hagyományõrzõ programok mellett új szabadidõs programok is
megerõsödni látszanak: nagy siker volt a júniusi II. Halászlé- és Halételfõzõ
Fesztivál, valamint a szeptemberi II. Ligeti Sportfesztivál is, melyek megrendezését
támogattuk.
Több kiadvány megjelentetésében is partnerek voltunk. A Kisújszállás arcai
c. képeskönyvet önállóan jelentettük meg, a Nagykunsági krónikát - Györffy
István könyvét - a Nagykun Hagyományõrzõ Társulással együtt. A helytörténeti
füzetek sorozatban megjelent könyveket - a Munkás Horgász Egyesület
megalakulásának 50. évfordulójáról, a 48-as Olvasókör létrejöttének 140.
évfordulójáról, valamint a helyi cigányság életérõl - anyagilag támogattuk.
Sport: eredményes küzdelmek
A sportban az idei év szép eredményeket
hozott. A Nagykun Diák Sportviadalt
megnyerte a Móricz Zsigmond
Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola
és Kollégium, felnõtt focicsapatunk
pedig a megyei II. osztály bajnokságát,
így 2009 õszétõl ismét a megyei
I. osztályban versenyeznek. Ebben
az osztályban újoncként jól megállták a
helyüket, 18 csapatból az õszi szezon
végén az 5. helyen állnak a tabellán.
Felkészülésüket azzal segítjük, hogy a
Pillangó u. 13. sz. alatti épületben
sportöltözõt alakítottunk ki számukra,
15,5 millió Ft-os költséggel.
A sakk is az eredményes sportágak
közé tartozik városunkban. A második
helyezéssel zárták 2008/2009-es évet az
NB II. Tóth László csoportjában. Az
idei, 2009/2010-es évadot is eredményesen
kezdték, jelenleg az elsõ helyen állnak.
Ez történt 2009-ben
Súlyemelõink a tõlük megszokott magas
színvonalon versenyeztek, 2009-ben
is sorra szerezték az érmeket, melyek
közül kiemelkedik az, hogy a serdülõ
korosztályban két magyar bajnokunk is
lett: Budai Krisztina és Budai Attila.
Tájékoztatás: tiszta forrásból
Önkormányzati munkánkban a nyilvánosságot
elengedhetetlennek tartjuk,
ezért törekszünk mind jobban kihasználni
meglévõ tájékoztatási lehetõségeinket,
de újakat is teremtünk. Reméljük,
tapasztalják, hogy a Kisbírót tartalmában
színesebb, közérthetõbb tettük,
a TV Kisújban az önkormányzati hírek
közlésének módja megújult, a városi
honlap (www.kisujszallas.hu) aktuális
és naprakész. A város mind a tíz választókörzetében
elhelyeztünk egy-egy új
hirdetõtáblát, folyamatosan frissítjük a
benne kihelyezett információkat.
Megkezdtük elektronikus hírlevél
(hirlevel@kisujszallas.hu) készítését is,
2009 novemberétõl pedig a megújult
Piaci Hírmondót is a lakosság tájékoztatásának
szolgálatába állítottuk. Mindemellett
várjuk az érdeklõdõket a nyilvános
képviselõ-testületi ülésekre, a
fogadóórákra, a lakossági fórumokra is,
és természetesen problémáikkal képviselõikhez
és hozzám egyaránt fordulhatnak.
Kecze István polgármester
136
137

Kalendárium 2010
A Piculás ház
Az 1934. február 4-én alakult, majd 1987. április 24-én újjászervezõdött civil
szervezet, a Kisújszállási Városvédõ és -Szépítõ Egyesület 2009-ben pályázat
útján elnyerte a város tulajdonában lévõ, Vásár és Táncsics utca sarkán álló
egykori bank épület, a Piculás ház használati jogát. A kisújszállási városvédõk
a több mint százéves épületet sok-sok munkával, pályázati pénzekbõl
felújították és birtokba vették.
Az épület képe
A nyitó rendezvényre 2009. szeptember 22-én "Hagyományõrzõ civilek a
Nagykunságban" címmel került sor. Itt hangzott el a "Piculás bank története" címû
elõadás, amely a név eredetét is ismertette. Zsoldos István tanár úrtól, a város
neves helytörténészétõl eddig azt tudtuk, hogy azért hívták az e házban
székelõ bankot Piculásnak, mert ide kis értékû pénzt, piculát is befogadtak,
illetve kis összeget is hiteleztek az igénylõknek.
A Pallas Nagylexikon ezt írja a piculáról: a picula a koronaérték behozatala
elõtt forgalomban volt magyar és osztrák ezüst tíz krajcáros váltópénznek a
Ez történt 2009-ben
tréfás neve. A név az olasz spicciola szóból származik, mely a Velence-
Lombardia tartományok számára 1862-ben vert rézpénzeken fordul elõ:
Moneta spicciola del Regno Lombardo-Veneto.
("Lombardia és Velence tartományok váltópénze")
A moneta spicciola: váltópénzt, aprópénzt jelent, s az érmét magyar katonák
hozták haza Olaszországból az ottani harcok végén. Késõbb ez az elnevezés
átragadt a magyar 10 krajcárosokra is. A korona pénzrendszer bevezetése
elõtt, tehát 1892-ig 1 forint 100 krajcárnak felelt meg, ez volt az "osztrák értékû"
forint (a korábbi magyar értékû forintnál 1 forint 60 krajcár volt) a 10
krajcár - a picula - a forint tizedét jelentette. Ezüst érme volt, és még volt
önálló vásárló értéke, mert pl. egy kis cipót, zsemle kenyeret lehetett érte
venni. De megmaradt a picula elnevezés, a korona-fillér pénzrendszer
bevezetése után (1892-1925 között) is. A pénzcsere után a 10 krajcár - a
picula - értéke 20 fillérnek felelt meg, ezért most már ezt hívta a vásárló
közönség piculának (dr. Nagy Ádám numizmatikus közlése).
Azért is maradhatott meg ez a kis pénz elnevezés, mert a Vistai szójegyzék
szerint Erdélyben és a dél-Dunántúlon szokás volt a keresztapa részérõl az
újszülöttnek egy, a születés
évében vert ezüst 10
20 fillér
krajcárost ajándékozni.
Ezt az érmét azután kilyukasztották,
és a kisgyerek
csuklójára kötötték. Addig
kellett hordaniuk,
amíg megtanulták, hogy
"hányba" (melyik évben)
születtek. A néprajzi közlések
szerint Erdély egyes részein az 1940-es évekig fennmaradt a piculahordás
szokása. A Nagykunságban is szokás volt, hogy a született gyermeknek
a keresztapja egy, a születés évében vert ezüst érmét ajándékozott. 94 éves
édesanyám is sokáig õrizte az ajándékba kapott ezüstpénzt, amely aztán a sok
viszontagság során elkallódott. Tehát a picula elnevezés fogalommá, eszmei
pénzzé vált Magyarországon: azt a kis címletû (10 krajcár, még korábban 6
krajcár, majd késõbb a 20 fillér) névértékû váltópénzt jelentette, amelyik még
önállóan is vásárló értékkel bírt.
Mondás is született errõl az értékrõl: "Jobb a gyakori picula, mint a ritka
korona." Az a bank tehát, amelyik kis értékû pénzforgalmat is felvállalt,
kiérdemelte a piculás-bank nevet. Valószínû több ilyen bank is mûködhetett
az országban, amit köznyelven piculás-banknak neveztek. Elek város (Békés
megye) krónikájában olvashatjuk, hogy a Keresztény Szociális Munkás Egylet
138
139

Kalendárium 2010
1925-ben kultúrházat épített,
és az épületben "Piculás
Bank" néven pénzintézet
mûködött.
A picula szó jelképpé
vált. Kovács József, kisújszállási
éremgyûjtõ bemutatott
egy jelképes érmét,
melyet Szentendrén használtak
valamilyen egyesület
vagy kör tagjai, amelyik
pénzt helyettesített. Funkcióját
a mai napig nem sikerült pontosítani.
A homlokzati tábla fényképe
A mi Piculás bankunk építésének évét az 1905-ben Török Imre esperes
által szerkesztett Nagykun Kalendárium közlésébõl tudjuk. Az "egy idõs ember
feljegyzései" címû cikkben az áll, hogy 1870-ben alapíttatott a takarékpénztár.
Ezt nevezte el a köznép Piculásnak. A közlést igazolja, hogy az épület
stílusa, szerkezete a 140 évvel ezelõtti gyakorlatnak felel meg, pl. a felfalazott
eresz is erre utal és az épület külsõ és belsõ díszítése. Hogy banknak épült, azt
a saroktornyon elhelyezett méhkas mintázat is igazolja. C. Szabó Istvánné
adatközlõnk szerint a II. világháború után az épületben az Országos Szövetkezeti
Hitelintézet mûködött. Férje, C. Szabó István 1949-ben volt a bankfiók
igazgatója. 1953. január 1-jétõl a Magyar Nemzeti Bank vette át a pénzintézetet,
melyet továbbra is férje vezetett. A Magyar Nemzeti Bank 1962. december
15-ig mûködött a volt Piculás épületében. Az épületet 1962. december
21-én adták át oktatási célra, és ezt a célt szolgálta 2008-ig, míg az Illéssy
Sándor Szakközép- és Szakiskola használta.
A másik, ma is álló szép banképület, mely ma az OTP-nek ad helyet -
eredetileg Városi Takarékpénztár - több feljegyzés szerint csak késõbb, 1897-
ben létesült. Tehát ezt 27 évvel megelõzte a Piculás bank építése.
És még egy mondat a picula szó továbbélésérõl. Egy Avon katalógus
közlése szerint (2008. 01. 31-én) a piperecikkeket forgalmazni kívánóknak
nem kell tõkét befektetni, hogy viszontértékesítõk legyenek, szó szerint így
írják: "Beugró nem kell egy picula sem." Tehát a picula név máig élõ fogalom, és
szép hagyomány, hogy a városvédõk is megõrzik ezt a régi elnevezést, és új
székházuk homlokzatára emlékeztetõként felírták.
Dr. Ducza Lajos
Ez történt 2009-ben
Városszépítõ hét
- Ifjúsági munka a Városvédõ és -Szépítõ Egyesületben -
2009-ben 23. alkalommal tartottuk meg a városszépítõ hetet városunkban.
Még soha ennyi diák és felnõtt nem jelentkezett "várost szépíteni", mint ezen
a nyáron. A munkát végzõk száma összesen 111 fõ volt. Óvodástól nyugdíjasig
valamennyien azon szorgoskodtunk, hogy városunk egy-egy része megújuljon,
tetszetõsebb legyen. 1706 munkaórát dolgoztunk, melynek értéke közel
700. 000 Ft.
A jelentkezõk lelkes táborát az sem tántorította el, hogy az elsõ napon
zuhogó esõben kellett otthonról elindulniuk. Szinte valamennyien munkára
jelentkeztek. Inkább a szervezõknek okozott némi fejfájást, hogy mindenkinek
tudjon fedett helyen hasznos tevékenységet felkínálni. Megoldottuk.
Az elvégzett munkák:
- gyomlálás a strand, a városközpont parkjában, a virágágyásokban,
szabadtéri virágtartókban, a kunkapitányok sétányán;
- a város belterületén a lánckorlátok tisztítása, mosása, festése;
- az Ábri-ház (Tájház) udvarának gyomlálása, a ház kitakarítása, a kerítés
lenolajozása;
- nagytakarítás, ablaktisztítás a Papi Lajos Alkotóházban (Szalmaház);
- parlagfû-mentesítés, valamint festési munkálatok az Erzsébet Gyógyfürdõ
területén;
- a Néprajzi Múzeum (Morgó) kerítésének lenolajozása;
- a napközi otthon kis- és nagykapujának festése;
- a Szabadság téri lakótelep padjainak festése, kõvirágtartók és szeméttárolók
tisztítása, festése;
- a helyi iskolákban is tevékenykedtek a gyerekek - a saját portájukon is
rendet tettek (ez fõleg az esõs napnak köszönhetõen pakolás, teremrendezés
volt, késõbb festés, gyomlálás).
- Az idén új feladatként végeztük:
- az izraelita temetõ akadálymentesítése, az új emlékmû környékének rendezése;
- a vasútállomás peronjának "parkosítása", az ivókút és a kõkerítés meszelése;
- ablakok, ajtók csiszolása, mázolása a Piculás Civilházban;
- oszlopok kiemelése, tereprendezés a Horváth-tanyán.
140
141

Kalendárium 2010
Egyéb rendezvények a városszépítõ héten:
- ünnepélyes tábornyitás, ahol a város alpolgármestere és a táborvezetõség
köszöntötte a résztvevõket, felvázolta a rájuk váró feladatokat;
- munkabiztonsági oktatásra is sor került, melynek megértését aláírásukkal
igazolták a résztvevõk
- csoportkép készítése;
- szabadidõs tevékenységek: sorversenyek, játékos ügyességi feladatok, a
strandon;
- könyvbörze, Olvasó-liget a könyvtár szervezésében;
- megemlékezés a holokauszt kisújszállási áldozatairól a zsidó temetõben;
- ünnepélyes táborzárás, jutalmazás;
- részvétel a szombat délután rendezett CIVIL-kavalkád programjain.
A résztvevõk köszönettel fogadták a mindennapi finom ebédet, a feliratos
pólókat, az ingyenes strandolási lehetõséget, valamint egyéb apró jutalmakat.
Igyekeztünk igazságosan, differenciáltan jutalmazni a több napot és kiválóan
dolgozókat, ill. azokat, akik legtöbbet tettek a közösségi tevékenységek sikerének
érdekében. Terveink között szerepelt egy õszi jutalomkirándulás megszervezése
is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, amit októberben sikerült is
lebonyolítani. 45 fõs csoportunk megismerte a megye legfontosabb
természeti- és épített környezeti értékeit, lerótta kegyeletét Móricz Zsigmond
és Kölcsey Ferenc emléke elõtt. A gyerekek többsége jelezte, hogy jövõre is
szívesen jön a táborba, illetve az egyesület minden olyan programjára, amit
velük és nekik szervezünk. Magunk, vagy partnereink, az oktatási, mûvelõdési
intézmények, valamint civil partnereink segítségével.
A szükséges anyagi forrásokat sikeres pályázatokból, támogatásokból,
adományokból, ill. az egyesület pénztárából biztosítottuk. Köszönetünket
fejezzük ki mindenkinek, aki hozzájárult a városszépítõ hét megrendezéséhez,
az egyesületben folyó ifjúsági munka feltételeinek megteremtéséhez,
folyamatos végzéséhez.
Úgy érezzük, hogy ismét sikerült erõsítenünk az értékteremtõ munka
fontosságát, az egyesülethez és a városhoz való kötõdést. Az értékteremtés
mellett természetesen fontos célunk volt még a hagyományápolás, a környezetvédelemre,
munkára nevelés, a közösségépítés, a nemzedékek együttmûködése,
az ismeretközlés, ismeretterjesztés. Reménykedünk abban, hogy a
résztvevõk környezettudatos, szülõvárosukhoz ragaszkodó felnõttekké
válnak.
Ez történt 2009-ben
Képek a városszépítõ táborról
A Néprajzi Kiállítóterem elõtt
Kecze Jánosné
A Piculás Civilházban
142
143

Kalendárium 2010
Ez történt 2009-ben
A zsidó temetõben
Padfestés a fürdõben
A Horváth-tanya bejáratánál
A vasútállomáson
144
145

Kalendárium 2010
Ez történt 2009-ben
A vasútállomáson
Kiránduláson Tiszacsécsén, Móricz szülõházánál
Az Illéssy iskola udvarán
Kiránduláson
146
147

Kalendárium 2010
Ez történt 2009-ben
Kitüntetettjeink 2009-ben
Az önkormányzat kitüntetettjei
PRO URBE DÍJBAN RÉSZESÜLTEK
Máté Ottó híd- és vízmûépítési technikus a város vízellátásának,
vízgazdálkodásának biztonságáért végzett több
évtizedes kiváló szakmai és emberséges munkájáért, illetve
korábban a város különbözõ építési beruházásainak
során végzett vezetõi-irányítói tevékenységéért részesült
az önkormányzat Pro Urbe Díjában.
Városszépítõk 2009-ben
Dr. Dékány László már három évtizedes, városunkban
végzett, felelõsségteljes háziorvosi, sportorvosi és üzemorvosi
tevékenységéért, valamint a Máltai Szeretetszolgálatban
végzett másfél évtizedes karitatív munkájáért
részesült az önkormányzat ezen, egyik legmagasabb
rangú elismerésében.
KISÚJSZÁLLÁS VÁROS SPORTJÁÉRT DÍJBAN
RÉSZESÜLT:
Szûcs István vállalkozó, asztalitenisz-edzõ és sakkozó, a
sportok szerelmese. A Kisújszálási SE asztalitenisz szakosztályát
évtizedekig vezette, tagja a jelenleg ezüstérmes
NB II-es sakkcsapatnak, illetve a megyei bajnok kisújszállási
sakkcsapatnak. Örökifjú „Mesterként”, életmûvészként
szeretik barátai.
148
149

Kalendárium 2010
PRO COMMUNITATE URBIS DÍJBAN RÉSZESÜLTEK:
Nagy Istvánné Szilágyi Ilona több mint négy évtizeden
át dolgozott cukrászként, sokáig családi vállalkozásban
süteményboltot is üzemeltetett, ahol saját készítésû
finomságaival „édesítette meg” vásárlói életét. Az önkormányzat
kiváló mesterségbeli tudásáért mondott e díjjal
elismerést és köszönetet.
A Fegyvernek és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Kisújszállási Kirendeltsége
városunkban több mint két évtizede mûködõ pénzintézet, mely a
lakosság bizalmát élvezõ, megbízható pénzügyi tevékenységéért kapta az
önkormányzat elismerését kifejezõ díjat.
Ez történt 2009-ben
ARANY JÁNOS PEDAGÓGIAI, KULTURÁLIS
ÉS MÛVÉSZETI DÍJBAN RÉSZESÜLTEK:
Bészabó András festõmûvész-tanárt városunk mûvészeti
életében végzett kiemelkedõ alkotómunkásságának és a
mûvészetoktatásban végzett eredményes pedagógusi
munkájának elismeréseként részesítette önkormányzatunk
Arany János-díj kitüntetésben.
Himer Gyuláné ny. gyógypedagógus évtizedeken át, a
sérült gyermekek iránti mély humanizmussal és szeretettel,
optimizmussal, türelemmel és segítõkészséggel
végzett pedagógusi munkájának városi elismeréseként a
pedagógusnap alkalmából részesült az Arany Jánosdíjban.
A KISÚJSZÁLLÁS TISZTELETBELI POLGÁRA CÍMBEN RÉSZESÜLTEK:
Csányi Erzsébet Pacsér lelkészasszonya (Bácska - Szerbia)
Francia Zsuzsanna egyetemi hallgató, olimpiai bajnok (USA)
Dr. Karikó Katalin kutatóbiológus (USA)
Kósa Zsuzsa tolmács, turisztikai szakember (Igló, Szlovákia)
Papp Árpád iskolaigazgató (Négyfalu, Románia)
Rózsa Imre fafaragó (Pacsér, Bácska - Szerbia)
Somogyi (Singer) László tolmács (Svájc)
Zsidik Sándor polgármester (Szernye, Ukraja)
A NAGYKUNSÁGI TELEPÜLÉSEK
NAGYKUNSÁGÉRT DÍJÁBAN RÉSZESÜLT:
Szenti Ernõ költõ, ny. tanár, aki grafikákat készít és verseket
ír, egyéni hangvételû verseibõl már kilenc önálló
verseskötete jelent meg, tagja a Magyar Írószövetségnek
és a Magyar Grafikusmûvészek Szövetségének - egyéni
arc a Nagykunság mûvészeti életében.
150
151

Kalendárium 2010
MEGYEI ELISMERÉSEKBEN RÉSZESÜLTEK:
Bartus Mihályné, a Polgármesteri Hivatal pénzügyi
osztályának nyugalmazott vezetõje a közigazgatásban
végzett kiváló szakmai és vezetõi munkájának elismeréseként
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati
és Közigazgatási Díjban részesült, melyet a köztisztviselõk
napja alkalmából rendezett megyei ünnepségen
vehetett át.
Kovács János, az EPOSZ Kft. ügyvezetõ igazgatója
vállalkozásának példaértékû fejlesztéséért, szakmai
eredményességéért, minõségi munkavégzéséért Jász-
Nagykun-Szolnok Megyei Gazdasági Díjban részesült,
melyet a megyei Szent István-napi ünnepségen vehetett
át.
A Városi Önkéntes Tûzoltó Egyesület Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Rendészeti és Közbiztonsági Díjban részesült. A több mint százéves múltra
visszatekintõ egyesület jelenleg öt település tûzvédelmét látja el, de segítenek
különbözõ káresetekkor is a mentésben (balesetek, ár- és belvíz). Önfeláldozó
munkájuk szép elismerése e díj.
Ez történt 2009-ben
A Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított
Megyei Jubileumi Príma Díjban részesült:
Dr. Kiss Kálmánné ny. címzetes középiskola-igazgató, városunk díszpolgára
Pedagógus Szolgálati Emlékéremben részesültek:
A Kossuth Lajos Általános Iskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és
Diákotthonból:
Ari Géza, Jónás Györgyné, Zsoldos Zoltán tanárok
Az Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskolából:
Debreczeny Zoltán tanár, iskolaigazgató
A Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és
Kollégiumból:
Juhász Imre tanár
Felsõoktatási intézményüktõl aranydiplomát kaptak:
Barabás Rudolfné tanítónõ
Bress Ferencné tanítónõ
Fehér Károlyné tanítónõ
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány
elismeréseiben részesültek:
„Az év pedagógusa” cím elismerésben részesült:
Szénási László testnevelõtanár, iskolaigazgató-helyettes;
„Az év nevelõtestülete” cím elismerésében részesült:
a Városi Óvodai Intézmény
A Kisújszállási Városvédõ és -Szépítõ Egyesület
Gaál Kálmán-díjában részesült: a Városi Nyugdíjas Klub
152
153

Kalendárium 2010
Tiszteletbeli polgáraink gondolatai az ünnep kapcsán
Dr. Karikó Katalin:
Magyarországtól távol élek, már 25 éve, de megmaradtam kisújszállásinak.
És nagyon örülök, hogy a város így gondolja a lányomról, Zsuzsáról is, mert
gyermekkorában minden nyarát itt töltötte, 4 évestõl 18 éves koráig minden
nyáron itt volt, és õ kisújszállásinak vallja magát. Amikor az iskolában be
kellett írni a származását, azt mondta, hogy kisújszállási. És ezt mondta az
NBC-nek, a Kossuth Rádiónak is - minden nyilatkozatában megemlékezik
arról, hogy mennyire szereti Kisújszállást. Itt kezdte el, ebben a városban a
késõbbi sportsikereit is megalapozni. Itt tanult meg úszni, teniszezni, itt
biciklizett, futkározott a sportpályán, a konditeremben emelgette a súlyokat.
A nagyvárosban minden nagy és szép, de nem volt meg az, ami itt igen: nagy
szabadságot és önállóságot élvezett itt.
Somogyi László:
Mindig szeretettel gondoltam Kisújszállásra, mindig megõriztem szívemben.
Azt hiszem, ez a megtiszteltetés, amit kaptam, nemcsak nekem szól,
hanem egy eltûnt, nagy családnak is, amely tagjainak emlékét ott, a volt
zsinagóga elõtt egy tábla õrzi, rajta 123 név szerepel, akik eltûntek közölünk,
megölték õket … többek között az én bátyámat is.
Csányi Erzsébet:
Szeretném megköszönni, hogy valóban nem feledkeztek meg rólunk. …
köszönöm a biztatást, bátorítást, mert hiszen nagyon-nagy szükségünk van a
megerõsödésre. Valóban nehéz, de jó is, hogy a "Sírjatok a sírókkal, örüljetek
az örvendezõkkel" valóra vált, hiszen amikor nehéz idõszak volt, akkor
segítséget nyújtottatok, és most elhívtatok bennünket, hogy együtt örüljünk.
Azt hiszem, ezt azért tudjátok megtenni, mert a szeretet nyelvén szóltok és
cselekedtek. Isten áldjon meg benneteket, hogy be tudtátok tölteni Isten
küldetését. Így szebb és boldogabb ez a világ, amelyben élünk.
Ez történt 2009-ben
Ponyokai Bálint
(1932-2009)
2009. január 21-én elhunyt Ponyokai Bálint, városunk
volt tanácselnöke, Pro Urbe Díjasa, díszpolgára -
közösségünk tisztelt és szeretett polgára. Városunk önkormányzata
saját halottjának tekintette; 2009. január
24-én, a Déli temetõben kísértük utolsó földi útjára.
Ponyokai Bálint halálával nemcsak kevesebben
lettünk, hanem szegényebbekké is váltunk. Az a
kincstár, amely az õ életének elmúltával összedõlt,
gazdag volt. E kincsekbõl, melyek szellemierkölcsi
értékek, már életében részesített minket,
azt a közösséget, amely õt körülvette.
Olyan egyéniséggel ajándékozta meg õt a sors, amellyel városunk közösségében
mindig meghatározó szerepre lett hivatott. A hajdan Törökszentmiklósról
városunkba került ifjú biztos mesterségbeli tudással érkezett ide, az
akkori Mezõgép Vállalat igazgatói posztjára. A város közéletébe elõbb tanácstagként
kapcsolódott be, majd 1974-tõl a rendszerváltásig városunk tanácselnökeként
dolgozott. Nem csak erkölcsi értékekkel gazdagította városunkat,
hiszen városvezetésének ideje alatt lakótelep, lakóházak sora épült, sõt több
középület is: iskolák, óvodák, bölcsõde, tornaterem. Épületfelújítások, közmûfejlesztések,
ipari létesítmények városunkban történõ letelepítése - mindmind
vezetõi aktivitásának eredményei. És városunk kulturális életének fejlõdése
is: õ állt a hátterében a várostörténeti monográfia megjelentetésének, a
rajongásig szeretett barát, Papi Lajos emlékére az Alkotóház kialakításának, a
gazdag kiállítási életnek, a Hajdúsági Mûvésztelep alkotói bemutatásának.
Olyan vezetõi erényekkel rendelkezett, amelyekkel csak kevesek. Alapvetõen
szerény ember volt, aki sohasem magasról és utasításokkal közeledett
kollégáihoz. A feladatok megvalósításához lelkesedésével, példamutatásával
motivált. Olyan vezetõ volt, aki lendületet, kedvet adott, aki arra törekedett,
hogy a legtöbbet hozza ki munkatársaiból. Õszintén tudott örülni minden és
mindenki sikerének. A szakmai féltékenység vagy a diktatórikus irányítás tõle
távol álltak. Ha vele szemben történtek méltánytalanságok, bölcsen és csendben
túltette magát rajtuk. A megsértettség gyengeségét, vagy bármilyen indulatot
nem engedett meg magának. A város közösségének fejlõdése érdekében
az együttmûködést mindennél fontosabbnak tartotta. Ezért õ nemcsak tiszteletet
vívott ki magának városunkban és megyénkben egyaránt, hanem szere-
154
155

Kalendárium 2010
tetet is. Több mint másfél évtizedes városvezetõi munkája a rendszer-váltáskor
ért véget. Az, hogy akkor - 1990-ben, az ország reményteli megújhodásának
idején -, itthon a civil szervezetek és az újonnan alakult pártok javaslatai alapján
õ lett városunk egyik Pro Urbe Díjasa, olyan nagyszerû dolog, amely a város
egészének az õ vezetõi munkája iránti elismerését fejezte ki.
Az új városvezetés kialakításának idején Ponyokai Bálint felelõsséggel úgy
vonult vissza, hogy mindenben számíthattak rá. Bár már nem vállalt képviselõséget,
de minden tudását, tapasztalatát, kapcsolatait, segítségét felajánlotta
az új önkormányzatnak. Dr. Ducza Lajos akkori polgármester elbeszélése szerint
támogató hozzáállása, õszinte öröme, lelkesítése, bátorítása erõt, buzdítást
adott az elsõ szabadon választott képviselõ-testületnek a munkához.
Nyugdíjba vonulásával más tereket keresett és talált, amelyeken hasznára
lehetett városunknak. Új oldalairól ismerhettük meg. Titkári szerepet vállalt
a városvédõk egyesületének széles táborában, valamint kibontakoztatta
kézmûves tudását. Mestermûvek kerültek ki a keze alól: régi hintókból újakat
varázsolt, hogy csodájára jártak az országból. A lovak és lóversenyek szerelmeseként
városi lovas bajnokságokat szervezett, megannyi támogató megnyerésével,
népes közönség örömére. Õt mindig és mindenhol tárt kapuk
fogadták, ha a versenyekhez mecénásokat keresett. Dolgozott, szorgoskodott
- ahogyan a megismételhetetlen, egyszeri emberi csodáról ír Kosztolányi
Halotti beszéde: "…futott, telefonált, / és szõtte álmát, mint színes fonált: / a
homlokán feltündökölt a jegy, / hogy milliók közt az egyetlenegy."
De milyen nehéz szembenézni erõnk fogytával… Bálint bácsi ebben is
példa. Amit végzett, és amirõl tudta, hogy érték, nem hagyta veszendõbe. Az
elmúlt években felelõsséggel végiggondolta, kik lehetnek az õ örökösei. Bár
talált az egyes feladatokhoz elkötelezett embereket, de olyan kaliberû
személyiség, aki mindezeket úgy együtt, egy kézben tartotta volna, mint õ,
valljuk be, még nem nõtt föl…
Bálint bácsi nyíltszívû, közvetlen, mérhetetlenül humánus egyéniség volt.
Nem túlzás róla azt mesélni, hogy mindenkihez volt jó szava. Érdekelte, mi
történik veled, velem, a szeretteinkkel, a barátainkkal. Sohasem tolakodóan,
hanem tiszta õszinteséggel és szeretettel.
Boldog lehet a család, amelynek támasza lehetett. Tudjuk, mindennél
drágább volt neki a család, amelynek támasza volt, és amely továbbviszi az õ
emberi, szellemi, erkölcsi örökét.
Kecze István
Ez történt 2009-ben
Deme Lászlóné tanárnõ emlékére
"Terike!
(1931-2009)
"Nem mindig ember, aki sorsot intéz;
Gyakran a bölcs is eszköz, puszta báb;
S midõn lefáradt az erõtlen kéz,
A végzet tengelye harsog tovább..."
- Arany János -
Elhunyt Deme Lászlóné Terike tanárnõ, a Kossuth
Lajos Általános Iskola biológia-kémia szakos pedagógusa.
Emlékére a temetésén búcsúzót mondó
Földesi Erzsébet nyugalmazott tanárnõ szavaiból
idézünk.
Hivatásod volt a tanítás. Jelentette ez a megszerzett tudásod folyamatos gyarapítását,
a pedagógiai felkészültséget, a szakma- és gyerekszeretetet, a szigorú igényességet,
pontosságot.
Azon lelkes pedagógusok közé tartoztál, akire minden munkában számítani lehetett,
legyen az bemutató tanítás, kalászgyûjtés, társadalmi munka, táboroztatás,
munkaközösség-vezetés, dolgozók iskolája.
Példa volt odaadásod: munkában, diákok segítésében, kartársak támogatásában.
Példa volt ragaszkodásod: munkahelyhez, kollegákhoz, tanítványokhoz, a még élõ
osztálytársakhoz. De példa lehet elõttünk becsületességed, õszinteséged, tisztességed,
lelkiismeretességed, önzetlen segíteni akarásod.
Mindig örültél és szeretted, ha meglátogattunk otthonodban. Nyugdíjasként is
érdekeltek iskolád eseményei. Együtt örültél velünk sikereknek, s velünk szomorkodtál a
nehéz idõkben. Figyelmed, gondoskodásod mindenkire és mindenre kiterjedt.
Harcos, céltudatos akaraterõd vezetett e hosszú élet során, melyet egy mély érzésû,
érzelemgazdag lélek irányított. A mai nappal egy igaz társsal, egy kiváló pedagógussal,
kollégával, baráttal lettünk kevesebben e földi világban.
A csendnek varázsa van. Megnyugszik a lélek. Legyen ez a csend és nyugalom örökre
a Tied itt a kunsági földben szüleid, férjed mellett. Mi pedig emléked tisztelettel és
kegyelettel megõrizzük. Isten Veled! "
156
157

Kalendárium 2010
Törzsök Béla
(1916 - 2009)
2009. március 21-én a Nyugati temetõben a tisztelõk serege vett búcsút
Törzsök Béla tanár úrtól. Jelen voltak a közeli és távoli rokonokon, egy hosszú,
eredményes alkotó élet helyszíneinek képviselõin túl Kisújszállás mai önkormányzati
és intézményi vezetõi, az egykori családi kapcsolatokat máig õrzõ
ismerõsök, és jónéhányan az egykori tanítványok közül, akik - tudtuk, tudjuk
- életre szóló útravalót kaptunk Béla bácsitól: a magyar népdal, zenei anyanyelvünk
ismeretét - szeretetét.
Törzsök Béla Battonyán született. A debreceni református tanítóképzõben
szerzett kántortanítói oklevelével a kisújszállási református elemi iskolában
kezdett 1936-ban éneket tanítani, karnagyként és kántorként mûködni.
Igen tartalmas 13 évet töltött városunkban. Folyamatosan továbbképezte
magát: 1942-ben a Zenemûvészeti Fõiskolán ének szaktanítói, 1948-ban középiskolai
ének- és zenetanári diplomát szerzett. Ekkor már családos ember: felesége
a köztiszteletben álló Apostol Gábor tanító úr leánya, Zsuzsanna, gyermekeik
László és Béla. Hivatását és tanítványait szeretõ igazi pedagógus volt,
óráin és énekkari foglalkozásain részt venni, a sikeres fellépések sokaságán
szerepelni élményt jelentett.
Az 1947/48-as tanévben már óraadó a gimnáziumban, az 1948/49-es centenáriumi
évben már kinevezett tanár. Az 1947-ben létrehozott általános iskolai
és gimnáziumi kórus 120-130 tagot számlált, szinte minden iskolai, templomi
és városi ünnepségen fellépett, elsõ évben - Évkönyvünk tanúsága szerint 21,
a másodikban 33 alkalommal! Mûsoron praeklasszikus és nyugati szerzõk
mûvei mellett fõleg Bartók és Kodály alkotásai szerepeltek, valamint élõ szerzõk
népdalfeldolgozásai. Korda Piroska emlékei szerint Törzsök Béla "szigorú,
de nagyon kedves bácsi" volt, a kórus elsõ száma a Forr a világ… Felpezsdült
a zenei élet, így történhetett, hogy a gimnazisták már 1942-ben a Székelyfonó
elõadására vállalkozhattak. Korda Piroska tanúsítja: a 40-es években "a város
két szellemi pólusa" Korda Béla és Törzsök Béla volt. Hogy mennyire ragaszkodtunk
karvezetõnkhöz, igazolja másik iskolatársunk, Rásky Éva emlékezése
arról, hogy amikor 1949-ben õ a békéstarhosi zenei általános és középiskola
tanára lett, mi azzal próbáltuk visszakövetelni, hogy utódja elsõ énekkari
próbáján egyetlen hangot sem voltunk hajlandók megszólaltatni…
1952-tõl 1971-ig a soproni, 1979-ig a szarvasi óvónõképzõnek volt
énektanár-karvezetõje Törzsök Béla. Ezekben az évtizedekben bontakozott ki
gazdag alkotó tevékenysége: óvodai és iskolai dallamok százait komponálta,
Ez történt 2009-ben
gyakran azok szövegét is írta. Publikációi, gyûjteményei máig az óvodai munka
nélkülözhetetlen anyagai, legismertebb talán a "Zenehallgatás az óvodában"
és az "Aranygyûrû" címû, utóbbit mesterének, Kodály Zoltánnak ajánlotta
"harangszavú üzenet"- ként.
"Szép életet élt. Megpróbáltatásai ellenére elvégezte mindazt, amit Teremtõje rábízott"
- így méltatja õt tisztelõje, volt kollégája, Róbert Gábor. Feleségét és idõsebb
fiát is elvesztette. 93 évesen, õket követve talált, találjon maga is végsõ nyugalmat
a nagykunsági anyaföldben.
Dr. Kiss Kálmánné
(A szerzõ megjegyzése: nevét méltán viselhetné városunk zenemûvészeti iskolája, mint
Korda Béláét is. Dombormûvû arcmásának megalkotását felajánlotta Krasznay János
zenemûvész, amatõr szobrász.)
„Uram, tégy engem békéd eszközévé,
hogy szeressek ott, ahol gyûlölnek,
hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak,
hogy összekössek, ahol széthúzás van,
hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz,
hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik,
hogy örömet hozzak oda, ahol gond tanyázik.
Uram, segíts meg, hogy törekedjem
nem arra, hogy megvigasztaljanak,
hanem hogy én vigasztaljak,
nem arra, hogy megértsenek,
hanem arra, hogy én megértsek,
nem arra, hogy szeressenek,
hanem hogy én szeressek.
Mert aki így ad, az kapni fog,
aki elveszíti magát, az talál,
aki megbocsát, annak megbocsátanak,
aki meghal, az fölébred az örök életre.”
- Assissi Szent Ferenc -
Morzsák
158
159

Kalendárium 2010
Csordás János
(1933-2009)
Egy szerény, pedáns polgárunktól, sokunk kedves
ismerõsétõl kellett most váratlanul elválnunk.
Városunk hûséges Pro Urbe díjasától. Élete nagy
részét Kisújszállás közútjainak karbantartásáért,
mindnyájunk közlekedésének biztonságosabbá
tételéért szentelte.
1933. augusztus 17-én Mezõtúron született. Ott
töltötte gyermekéveit, az ottani katolikus iskolában
végzett. A háború után szüleire és rá is nehéz
évek jöttek. Nincstelenné tett idõs szüleit is neki
kellett fiatalon eltartani. Minden lehetséges fizikai
munkát elvállalt, hogy családja megélhetését
biztosítsa.
1952-ben került az akkori útfenntartó vállalathoz, s ekkor vált az útépítés
és fenntartás életcéljává. Katon évei és szülei elvesztése után, 1958-ban
sikerült bejutnia a Mûszaki Egyetemre. Szakmai pályafutása töretlen volt. Az
1960-as évek elejétõl, nyugdíjazásáig vezette - a kisújszállási központú - területi
üzemmérnökséget.
Mindig szerény, visszafogott, szolgálatkész ember volt, munkahelyi vezetõként
is megértõ, kompromisszum kész, de határozott irányító. Nem hangos
szóval, de szakmai tekintéllyel vezette a kisújszállási "közutasokat".
Mindig igyekezett a területéhez tartozó települések gondjain segíteni:
utak, iskolai sportudvarok, parkolók sokasága készült irányításával társadalmi
munkában vagy szerény költséggel. Évtizedeken át tagja volt a megyei közlekedésbiztonsági
tanácsnak.
Embersége, alapossága, rendszeretete kivívta beosztottjai és vezetõi megbecsülését,
számos szakmai elismerés és kitüntetés mellett 1990-ben Ponyokai
Bálint tanácselnökkel együtt kapta meg a város elismerését, a Pro Urbe díjat.
Munkája mellett számára legfontosabb mindig a családja volt. Felesége,
lányai közelsége mellett katolikus hite adott erõt számára, melyet a legnehezebb
s legválságosabb idõkben sem tagadott meg.
Családja, barátai, az Ifjúság úti szomszédjai és önkormányzatunk el nem
múló szeretettel õrzik emlékét.
Dr. Ducza Lajos
alpolgármester
A kunok útján
Ismét nagykunkapitányt
választottunk
A mai Nagykunság X. kapitánya: Illéssy Ádám
2009-ben - tíz évvel Horváth György nagykunkapitány megválasztása után - ismét
városunk választhatott nagykunkapitányt. Az avatóünnepségre május 2-án került sor.
Kalendáriumunk következõ oldalain ezen ünnepség fontosabb eseményeinek krónikáját
adjuk. (Szerk.)
I.
Köszöntõt mondott a Nagykun Hagyományõrzõ Társulás Elnöke,
Kecze István polgármester
Emlékezésre és ünnepre gyûltünk össze. Az emlékezés beleolvad az ünnepbe,
ünnepünkkel pedig a jövõbe tekintünk. Évszázados nagykunsági hagyományra
emlékezünk, melyet éppen tíz esztendõvel ezelõtt emeltünk ki 'a
múltnak mélységes kútjából'…
Az 1200-as években IV. Béla királyunk által letelepített kunok népe edzett,
szívós, harcos, hûséges és szabad nép volt. Az egyik kun település múltjáról
így ír Illyés Gyula: "Lakosai büszkén emlegetik származásukat. Magyarok? Nemcsak
színmagyarok, hanem ráadásul kunok õk, amin valami olyasmit értenek, hogy a
magyarnál is magyarabbak. Szabadok, lovon járnak, s akkora határok van, mint egy
birodalom. Az õshazát, a dicsõ Attila királyt õk még többet emlegették. Méltán: õk tiszta
ogurok, az új hazába jó háromszáz éves késéssel jöttek be, merészek, villogószemûek,
feketék, s hun rokonság ide vagy oda, igen szépek õk, s ezt õk is tudják. Legyen boldog
és érezze megtisztelve magát, akit maguk közé fogadnak, aki tanyát verhet itt, a világ
közepén."
Letelepedésük utáni nyelvükrõl is van adalékunk: az õsi nyelv dinamikáját
a Kun Miatyánk fennmaradt szövegében jól érezzük:
"Bezén attamaz, kenze kikte
(Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben)
Szenlészen szen adon…"
(szenteltessék meg a te neved")
A kun nép szabadság- és önállóságvágya az évszázadok során mindannyiszor
megmutatkozott. E nép, õseink önállóság iránti törekvéseinek kifejezõi
a jászkun településcsoportokat összefogó, úgynevezett székek, illetve azok
vezetõi: kapitányai voltak, akiket a közrendû kunok választhatták. Nagykunkapitányokat
egészen az 1800-as évek második feléig választottak. Az utolsó
160
161

Kalendárium 2010
nagykunkapitány a nagyhírû kisújszállási Illéssy családból került ki: Illéssy
Sándor volt õ, aki egyben városunk elsõ polgármestere.
Ma, 2009 májusában, ebben a gazdaságában, szellemiségében, kultúrájában
egységesülõ és uniformizálódó, az egyes embert észrevétlenül gyökértelen
fogyasztóvá alakító világban, itt, e helyen hadd idézzem Györffy Istvánnak,
a Nagykunság egyik legkiválóbb néprajztudósának mintegy szellemi
végrendeletként õrzött szavait: "Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk-e
mindent amit az európai mûvelõdés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel
gyarapítottuk az európai mûvelõdést."
Györffy István saját kultúránk megõrzésének fontosságára figyelmeztet. E
gondolat mai olvasatában benne rejlik egy másik üzenet is. Az egyes embert,
a népcsoportokat, népeket elsodró pénz, anyagi haszonszerzés világában úgy
tudunk megmaradni, sõt: úgy tudunk teljes életet élni, ha kisebb-nagyobb
közösségeinket, amelyekbõl gyökereink erednek, megõrizzük és továbbörökítjük.
Ha közösségeink kapcsolatrendszerében úgy tudunk egymás felé fordulni,
hogy látjuk egymás emberi arcát, és ezekben az arcokban saját magunkat
is. Ha érezzük és megértjük, hogy összetartozunk, és ez az összetartozás
közösségeink jelenét és jövõjét, de személyes jövõnket is biztosabbá
teszi. Erõsít bennünket.
A nagykunkapitány választásának és avatásának 2000-ben felélesztett hagyománya
a nagykunsági települések múltban gyökerezõ, de a jelenünket és
jövõnket szolgáló összetartozásának és együttmûködésének kifejezõje. E hagyomány
újjáteremtése, a 19. századi szerepétõl eltérõ tartalommal való újjá-
A kunok útján
élesztése kisújszállási kezdeményezésre valósult meg. Fekete Imre, Ö Tóth
Lajosné és a Városi Nyugdíjas Klub gondolata talált kedvezõ fogadtatásra az
önkormányzati képviselõ-testületben, aminek nyomán 2000. május 6-án a
Nagykunság több mint egy évszázad után megválasztotta jelen történelmének
elsõ nagykunkapitányát Horváth György kisújszállási hagyományõrzõ vállalkozó
személyében.
Ezután, évrõl évre, folytatódott e kezdeményezés. A nagykunsági települések
sorban megválasztották kunkapitánynak azt a személyt, aki véleményük
szerint a nagykunság összetartozását, kultúráját, szellemiségét hivatott kifejezni.
- Karcag városa a Nagykunság legkiválóbb szobrászmûvészét, Györfi Sándort
tisztelte meg e címmel.
- Túrkeve Balogh Márton elõadómûvészt emelte a kapitányok sorába.
- Berekfürdõ szintén a mûvészetek felé fordult, amikor elszármazottjában,
Csíkos Sándor színmûvészben látta a nagykunsági összetartozás kifejezését.
- 2004-ben Kunhegyes városa Simai János személyében gazdálkodó, vállalkozó
embert választott e hagyományõrzõ küldetésre.
- A következõ évben Kunmadaras kapitánya Barta László lett.
- Kunszentmárton Smuta Zsolt vállalkozónak adományozta e tiszteletteljes
címet.
- 2007-ben járunk, amikor Kuncsorba választ, Ullár Imre vállalkozó, sportember
lesz a nagykunok új kapitánya.
- Tavaly Kétpó szintén egy köztiszteletben álló vállalkozóját, Antal Zoltánt
emelte a nagykunkapitányok sorába.
A tizedik esztendõben, 2009-ben ismét Kisújszállásé a megtisztelõ küldetés,
hogy megtalálja azt a személyt, aki kapocs lehet múltunk, jelenünk és jövõnk
között, településeink között. Aki méltó arra, hogy személyiségével kifejezõje
legyen a történelmi múltjára méltán büszke Nagykunság mai arculatának,
fejlõdési törekvéseinek, szellemi és kulturális értékeinek. Önkormányzatunk
április 28-án meghozta döntését, megfogalmazta felkérését. Ezennel bejelentem,
hogy képviselõ-testületünk 2009-ben Illéssy Ádámot, a magyar nemzet, a
Nagykunság és városunk életében meghatározó, történelmi szerepet betöl-tõ
Illéssy család leszármazottját, a 19. század utolsó nagykunkapitányának
ükunokáját választotta meg nagykunkapitánynak. Illéssy Ádám gépészmérnök,
kelet-európai regionális igazgató rendkívüli személyiségével, emberi
példájával és családjának múltból eredõ elkötelezettségével méltó e címre.
162
163

Kalendárium 2010
A kunok útján
A nagykunkapitány-avatás vendégei: az elsõ sorban balról jobbra: Balogh Márton túrkevei nagykunkapitány; Cseh
Sándor, Túrkeve polgármestere; dr. Fazekas Sándor országgyûlési képviselõ, Karcag polgármestere; Horváth György
kisújszállási nagykunkapitány; Kecze István, városunk polgármestere; Osváth Judit, az újonnan megválasztott kapitány
felesége; Illéssy Ádám X. nagykunkapitány; Antal Zoltán kétpói nagykunkapitány; Fejér Andor megyei közgyûlési elnök;
Bogdán Péter, Kenderes polgármestere; dr. Ducza Lajos, városunk alpolgármestere. Második sor: Györfi Sándor karcagi
nagykunkapitány; Varga Mihály és Rózsa Endre országgyûlési képviselõk; Smuta Zsolt kunszentmártoni nagykunkapitány.
Harmadik sor: Szabó András, Kunhegyes polgármestere; Percz László jászkapitány; Kiss János megyei közgyûlési alelnök;
Nagy Kálmán kunhegyesi lelkészelnök, Fábián József kiskunkapitány; Kambarov Kairat,
a Kazak Nagykövetség sajtóattaséja; Ullár Imre, Kuncsorba nagykunkapitánya.
II.
Illéssy Ádám nagykunkapitányt bemutatta:
dr. Ducza Lajos alpogármester, helytörténész
Városunkhoz ezer szállal kötõdik az Illéssy-család, Kisújszállás történelmében
- különösen a XVIII. és XIX. században - meghatározó szerepet töltöttek
be. 1749-1872 között e neves család kiemelkedõ férfi tagjai álltak a Nagykun
Kerület élén. A család tagjai Kisújszállás gazdaságának fejlesztésében, a református
templom építésében, majd a Tisza szabályozásában töltöttek be
kulcsszerepet. Illéssy János és Sándor kiemelkedõ szerepet játszott 1848/49
történéseiben is. A szabadságküzdelmekbe 18 évesen honvédként bekapcsolódó
Illéssy Sándor századosi rendfokozatot ért el bátorsága és képességei
révén, s benne tisztelhetjük nemcsak az utolsó - a régi hagyományok szerinti
- nagykun kapitányt, hanem városunk elsõ polgármesterét is, aki 1872 és 1879
között volt a településünk elsõ embere.
Ükunokája Illéssy Ádám, 1957. május 16-án született. 1981-ben végzett a
Budapesti Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán mint okleveles gépészmérnök,
majd a Külkereskedelmi Fõiskolán marketing szaküzemgazdász
képesítést szerzett Budapesten, 1991-ben. Ezek után Japánban folytatta tanulmányait.
1981-tõl 1983-ig a Szilikátipari Központi Kutató és Tervezõ Intézet
tervezõ mérnöke. Dolgozott oktatóközpont vezetõjeként, tanácsadóként, kereskedelmi
vezetõként. Jelenleg a Trocellen Nemzetközi Vállalatcsoport
közép-európai üzletág-igazgatója. Illéssy Ádám vezetõségi tagja a Keresztény
Vezetõk és Üzletemberek Társaságának. E közösség a vállalatok és a közigazgatás
vezetési problémáira keres mai válaszokat a Biblia erkölcsi normái
alapján.
A felavatásra váró kapitányunk az 1990-es évek elsõ felétõl évente többször
hazajött õsei földjére, s ápolja az Illéssyek szellemi örökségét, hagyományait.
Kisújszállás történelmi megemlékezésein, hagyományõrzõ rendezvényein
lehetõsége szerint - részt vesz. Tagja a Kunszövetségnek. A gyökerek, a hagyományok
és az eleink iránti tiszteletadás kiemelendõ szerepet tölt be értékrendszerében.
Tudja, hogy csak ezek az értékek szolgálhatnak a közösségek
összetartó erejeként akkor, amikor a hagyományos közösségek világszerte
széthullóban vannak.
Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete és a Nagykun
Hagyományõrzõ Társulás Illéssy Ádámot méltónak tartja a nagykunkapitányi
tiszt betöltésére. Ezt és az ezzel járó feladatokat Illéssy Ádám nagy megtiszteltetésnek
tartva vállalja. E küldetésében kísérje Isten áldása.
164
165

Kalendárium 2010
III.
A nagykunkapitányi eskü
A nagykunkapitányi esküt Illéssy Ádám
a Nagykun Hagyományõrõ Társulás elnöke, Kecze István elõtt tette.
Én, Illéssy Ádám,
akit Isten kegyelmébõl a mai napon
a nagykunok kapitányának választottak,
fogadom,
hogy tisztségemet mindenkor becsülettel ellátom,
s magamat a kun nép hû szolgálatába állítom.
Soha semmi módon
a kunok becsületén szégyenfoltot nem ejtek,
minden cselekedetemmel méltó leszek
kun õseim emlékéhez.
Isten engem úgy segéljen!
A kunok útján
IV.
Illéssy Ádám nagykunkapitány köszönete és programja
Kedves Nagykun Testvérek! Kedves Kisújszállásiak!
Mindenekelõtt szeretném megköszönni megtisztelõ bizalmukat és szeretetüket.
Tudom és látom a feladataimat, kedves kötelességeimet, melyben
három dolog is kötelez engem: az esküm fogadalma, a kisújszállásiak bizalma,
kun elõdeink és õseink hagyatéka.
Az újkori nagykun kapitányok feladata a nagykun társadalom figyelmének
megjelenítése a nagykun közösségek felé és a környezetünk felé. Vállalásaim
eszerint a következõk:
- a "Reménység és Jövõépítés" jegyében való mûködés,
- kiemelt figyelem a nagykun fiatalok identitásának erõsödésére,
- odafigyelés és figyelem az idõsekre,
- a nagykunok képviselete az év kiemelt rendezvényein:a betelepülés 770.
évfordulójának ünnepségein, a Kunok I. Világtalálkozóján, a Jászkun Huszárok
Kegyeleti Emlékhelye szoboravatóján, számos helyi és nagykunsági alkalmakon,
- a nagykun hagyományõrzés, a szellemi mûhelyek, egyesületek és kun szervezetek
munkájának támogatása,
- az elszármazott és az õsi kun közösségekkel való kapcsolattartás támogatása,
- meglévõ kapcsolatok ápolása és erõsítése a testvérvárosokkal és testvérszervezetekkel,
- történelmi- és családkutatások támogatása.
Vállalásaim elsõ pontja a Reménység és a Jövõépítés. Ez az a Reménység,
amihez õseink több mint fél évezrede szilárdan ragaszkodnak, és ez az, ami a
kun jövõnk záloga: a ragaszkodás az élõ Reménységhez, a Teremtõ és Gondviselõ
Istenhez. Mi lehet ennél aktuálisabb, idõszerûbb, és reményt adóbb?
Kérem Önöket, támogassák munkámat az elkövetkezõ évben.
Illéssy Ádám Kecze István polgármester elõtt tesz esküt
Jelképek átadása
166
167

Kalendárium 2010
A nagykunkapitányok történelmi
szerepe
- Elhangzott 2009. május 2-án, Illéssy Ádám nagykunkapitány beiktatásán -
A Nagykunság, az egykori Jászkun Kerület hazánk történelmében különleges
színfoltot képviselt, amire ma is büszkék lehetünk.
Kialakulásában, etnikai összetételében sajátos vonások jellemzik az egykori
Jászkun Kerület belsõ életét. Irányítása eltért az általános magyar közigazgatástól.
A helyi jogkörû, autonóm önkormányzat és igazgatás elkülönült a
központi államhatalomtól és annak politikai egységeitõl, a vármegyéktõl. A
Jászkun Kerület olyan módon illeszkedett az államba, hogy helyi szabadságjogait
hangsúlyozva önkormányzatában a kerület létezéséig megõrizte az
autonómia legfõbb vonásait.
A jászkun önkormányzat gyökerei a középkorig nyúlnak vissza. Az etnikumában,
életmódjában és kultúrájában különbözõ két népcsoport, a kunok és
a jászok a 13. században érkeztek Magyarországra. Sorsuk a történelem során
összefonódott. A kunok letelepítését IV. Béla király engedélyezte 1239-ben,
majd a tatárjárás után 1246-ban. A befogadott és befogadó nép együtt alakította
az ország történelmét. Sorsuk végérvényesen összefonódott: a kunokkal
olyan jelentõs haderõ volt a király oldalán, amely mindig döntõ erõt képviselt,
amikor a haza sorsát kellett elrendezni.
A büszke, öntudatos nép úgy integrálódott a magyar társadalomba, hogy elsõsorban
az autonómia révén megõrizte kultúrájának jelentõs részét, de különösképp
történeti tudatát, ami a különbözõ korokban ugyan más-más tartalmat
és formát öltött, de a kuntudat, mint a magyar történeti tudat egy különös színezete,
mindig megmaradt. Autonómia és öntudat, az etnikus tudat, majd a
redemptus tudat összetartozó fogalmak. A jászkun autonómia két szinten valósult
meg. Egyik a helyi, önkormányzati szint, a másik a kerületi szint. A
hatáskörök egymásra épülõ rendszere volt, amelyben a választójog csak a
redemptusokat illette meg. Az a különleges a jászkun autonómiában, hogy
egységben volt a függetlenség és a helyi szabály.
A kunkapitányok a helyi autonómia letéteményesei voltak. Helyi statútumokkal
szabályozták az életet. Ügyeltek a rendre, a hagyományra, miközben
országos dolgokban is eljártak. A vitás ügyeket helyben intézték, a fõkapitánynak
pallosjoga is volt. Az ítéleteket ott hajtották végre, ahol a bûnt elkövették.
1876-ban ugyan megszûnt a Jászkun kerület, de tovább éltek a jogszokások.
A kunok útján
Éppen Kisújszállás az a város, amely 2000-ben újjáélesztette a kunkapitányválasztás
szép hagyományát. Ezzel régi-új jelképet állított a kunok maradékai
elé. De a mi világunkban vajon mit jelképezhet a kunkapitány? A tartást, az
erõt, a mércét és mértéket. És a feddhetetlenséget, amely erény ma olyan
nagyon kell.
A kunkapitány-választás rendje az idén, a Kunok Évében újra Kisújszállásra
ért. Olyan kapitánya lesz a kunoknak, aki az említett erények birtokosa volt.
Méltó a felmenõihez. A nagynevû Illéssyek leszármazottja…. A Nagykun
Kerület élén 1749-1872-ig , tehát 123 éven át az Illéssy család kiváló férfitagjai
álltak. Bár ebben az idõben Karcagon volt a kerület székhelye, a kapitányok
Kisújszálláson laktak, innen intézték a kerület ügyes-bajos dolgait. Iskolázottságukkal,
széles látókörükkel jól szolgálták a haza ügyeit. Országos jelentõségû
szerepet is vállalt néhányuk.
Az Illéssy-család legelsõ ismert tagja Illéssy György 1633-ban kapott II. Ferdinándtól
nemességet. A vele együtt nemességet nyert testvérei, István, László,
Gergely, János külön-külön is érdekes életpályát írtak le, volt aki virtigli
labanc volt, másik Thököly követõjeként a bujdosók keserû kenyerét ette.
Illéssy István, a bujdosó vitéz fia volt Illéssy György (immár a második nemzedék
viszi tovább az alapító nevét). A Rákóczi szabadságharc idején Torna
vármenyében élt, a korabeli sajtó Rákóczi fejedelem vitéz katonájaként említette.
1721-ben költözött Kisújszállásra, ahol az 1750-es összeírás a gazdag
parasztok között hozta a nevét. Fia, Illéssy István 1741-ben 400 lovas hadnagyaként
harcolt a jászkun huszárok között Mária Terézia trónjáért, majd az
újonnan kiállított jászkun huszárezred élén immár 1000 lovas hadnagyaként
Poroszországban küzdött. Hadi érdemeiért apósa, Kisvárday Pap Dániel után
1749-ben nagykun kapitány lett. 1753-ban arany láncos vitéz kitüntetést kapott
a királynõtõl (ez egy 53 körmöczi arany súlyú lánc volt), amirõl még a
sírfelirata is említést tesz.
Az Illéssy család legfényesebb karriert megélt fia Illéssy István fia, János volt,
akit négyszer jelöltek a Jászkun Kerület tisztségére. 1777-1801 között nagykun
kapitány, presbiter, kurátor, majd Kisújszállás fõbírája volt. Kilenc gyermeket
nevelt fel a haza szolgálatára.
A híres Illéssy családban a II. János jogi pályára ment, aljegyõ lett, majd
még apja életében nagykun kapitánnyá választották. Többször volt a Kunság
követe Bécsben. 23 esztendõig volt a Kunsági Kerület kapitánya.
Az õ fia volt Illéssy János (III.) aki ugyancsak jogi végzettségû volt, elõbb
aljegyzõ, alügyész, majd nagykun kapitány lett. 1830-ban a Hármas Kerület
országgyûlési követe volt. Ferdinánd császár aranysarkantyús vitézzé ütötte.
Mint megingathatatlan reformert Széchenyi többször említi a naplójában. Az
1836. évi pozsonyi országgyûlésen szabadszellemû nyilatkozatokat tett, amiért
168
169

Kalendárium 2010
a nádor elmozdította posztjáról. Ettõl kezdve egyházmegyei feladatokat vállalt,
majd 1848-tól ismét a politikai színtérre lépett: Kossuth teljhatalmú kormánybiztosa
volt a Hármas Kerületben. Szorgalmazta a nemzetõrség megszervezését,
komoly része volt a tavaszi hadjárat sikereiben. A szabadságharc
bukása után tíz évi várfogságra ítélték, ahonnan 1856-ban amnesztiával szabadult.
Kisújszállás közéletében és különösen az oktatás elõsegítésében szerzett
kiváló érdemeket: alapítványt hozott létre, amellyel példát teremtett.
Haláláig a nemzeti ügy letéteményese volt.
A politikus Illéssy János mellett meg kell említenünk egyik unokaöccsét, Illéssy
Sándort, aki 1830-ban született. A szabadságharcban már nemzetõrszázados,
majd még a 19. életévét sem töltötte, amikor már századosi rangban vett részt
a tavaszi hadjárat csatáiban. Õ lett az utolsó nagykunkapitány, majd Kisújszállás
elsõ polgármestere.
Nem hagyhatom ki a család méltatásából azt, hogy volt az Illéssyek között
egy bölcsész is, Dr. Illéssy János a Magyar Országos Levéltár tudós munkatársa,
aki számos kitûnõ könyvet írt. Rendezte a levéltár iratait, azt a részt,
amelyben dolgozott, máig Illéssy-patikának nevezik a levéltárban. Számos
tudományos munkát írt, amiért kegyelettel emlékezik rá az utókor.
A név kötelez. Olyan szép alkalom ez a mai , amit leginkább Szenti Ernõ
egyik sorával tudok kifejezni: "A jövõ vendégül látja a múltat…" Isten éltesse az
új kunkapitányt!
Dr. Bartha Júlia
A kunok útján
A kunok útja
Lovas emlékmenet a Radnai-hágótól a karcagi Kun emlékhelyig
- Útijegyzet -
Mottó: "Minden nép addig létezik, ameddig büszke tud lenni múltjára, s amíg
meg tudja teremteni és fenn tudja tartani saját kultúráját."
Gazda József
Az idei év a Kunok Éve. Minden kulturális intézmény, civil szervezet úgy
tervezte programját, hogy a Kunok I. Világtalálkozója alkalmából figyelmét a
kunok maradékaira, a kunsági kultúra megmutatására összpontosítsa. Így volt
ez a Nagykun Nádor Huszár Bandérium tagjai esetében is, akik különleges
vállalásukban azt tûzték ki célul, hogy a kunok egykori, Kárpát-medencei vándorlásának
útvonalán végigvonulva tisztelegjenek az õsök emlékének.
Augusztus 19-én Kisújszálláson a Néprajzi Kiállítóterem udvarán a város
vezetõi és a civil szervezetek képviselõ elbúcsúztatták a hosszú útra menõket,
majd másnap hajnalban útra kelt a csapat, hogy a Radnai-hágótól a Kun
emlékhelyig tartó, közel hatszáz kilométeres utat megtegye. A lovakat kamionnal
szállítottuk ki, hogy onnan induljon a lovas emlékmenet, ahonnan a
kunok indultak: az ezeréves határtól.
Másnap, 21-én szép ünnepség keretében a Radnai-hágónál felsorakoztak
az emlékmenet résztvevõi, valamint a kunságiak és más vidékrõl valók, de
magukat idetartozónak érzõk, akik autóbusszal érkeztek a helyszínre. Rövid
ünnepség keretében megemlékeztünk arról a nagy történelmi pillanatról,
amikor IV. Béla, a második honalapítóként tisztelt uralkodó 1239. húsvét
másnapján fogadta Kötöny kánt és maradék népét. Az ünnepségen Illéssy
Ádám nagykunkapitány idézte fel azokat a jelentõs momentumokat, amelyek
a kunok sorsát meghatározták, és megemlékezett arról, hogy miként ápolják
az utódok azt az örökséget, amit e keleti népcsoport a történelem során ránk
hagyományozott. Az útra bocsátó szép gondolatok sorát Smuta Zsolt kunszentmártoni
kunkapitány folytatta, majd koszorút kötöttek a hágónál lévõ
keresztre, mely az egykori rotunda, az árpád-kori körtemplom helyén áll. Az
emlékmenet résztvevõi elszórták a kunsági földet, amit útravalóul kaptak
tarisznyájukba a kisújszállási búcsúztató ünnepségen. Soha ilyen teli-torokból
és tisztán nem szólt a himnusz, mint ott, az ezeréves határnál, a Radnaihágónál,
a tanúhegyek lábánál.
A lovas emlékmenet nem szokványos túra volt. A célja nem az volt, hogy
lelovagolva a távot, elmondhassák maguknak a résztvevõk, hogy milyen kitartó,
170
171

Kalendárium 2010
derék lovasok. Az volt a cél, hogy hírét vigyük a kunsági mentalitásnak,
annak, hogy itt a Kárpát-medence szívében él egy etnokulturális csoport,
amely a történelem minden hányattatása ellenére magát kunnak vallja, õrzi
azt a kultúrát, amit az elõdök hagytak rá.
Mire tanítja a kunság ma a magyarokat és Európát? Arra, hogy merje magát
vállalni, hogy álljon ki magáért és mutassa fel azt a kultúrát, azokat az értékeket,
amelyeket évszázadokon át ápolt. Itt mindig erõs volt az identitástudat,
és minden korban más-más formát öltött, de soha ilyen nagy szükség nem
volt rá, hogy nevén nevezzük, mint ma. Jó volt végigvonulni az egykori útvonalon,
folyóvölgyekben, a Radnai-havasoktól a Szilágyság lágy lankáin, s hol
az Aranyos Beszterce patak sietett mellettünk, hol a Nagy Szamos mutatta
meg, miként válik a sebes folyású patakból tekintélyes folyóvá. Majd a Berettyó
kísért minket hazáig.
Az elsõ megálló, így az elsõ két pihenõhely, amit a csapat a Keleti Kárpátokban
a szabadban töltött, Radnalajosfalvánál és Radnaborbereknél volt egy-egy
erdei tisztáson. Igazi nomád módjára, tûz mellett, egymást bátorítva. Az elsõ
település, amit érintettünk, s ami már a középkorban is lakott volt, Óradna,
ami most aprócska falu. A szórványmagyarság maroknyi csoportja él ott,
mintegy négyszáz római katolikus vallású, aki identitását és vallását még
tartja, de nyelvünket már nem beszéli. Azonban hárman, a helybéli plébános
és egy tanárnõ, Bauer Ilona a férjével magyar iskolában tanít, ahol hét kisdiák
tanulja a magyar nyelvet - tiszteletet parancsoló szorgalommal.
Valaha hatalmas katedrálisa volt a helységnek, amit a tatárok romboltak le.
Köveit széthordták, de felépült belõle másik két templom s ki tudja még hány
lakóház. A Tatárrom, ahogyan a helybéliek nevezik, az ortodox templom
mögött még romjaiban is monumentális. A polgármester fogadta a lovas
menetet, gratulált a szép vállalkozáshoz és útnak indított minket. Szalagot a
magyar házaspár kötött, még a hágónál. A harmadik napi pihenõ Naszódon
volt, ahol már valamivel nagyobb létszámú magyar református közösség él,
aprócska temploma szolidan hirdeti a hit tisztaságát. Kedves gyülekezete eljött,
hogy a délutáni istentiszteleten köszöntse a kun menetet. A templomban
kötöttek szalagot zászlónkra. Az elsõ igazán biztonságos szállásunk itt volt,
ahol magát a templomot nyitották meg számunkra. Ha az ember idegenben
szükségbõl szabadban tölt két éjszakát, akkor tudja csak értékelni a biztonságot…
Ez a hely minden értelemben oltalmat adott nekünk. Áldott legyen
érte.
A lovas menet naponta 50-70 km távolságot tett meg, rövid, alig órányi déli
pihenõt beiktatva. A pihenõhelyeket úgy kerestük, hogy a lovak számára is
legyen lehetõség itatásra és némi legelésre. Hûséges patásainkat igencsak
megviselte a nehéz terep, alföldi lovak lévén még dombot sem nagyon láttak,
A kunok útján
nemhogy hegyet! Beklenben volt a déli pihenõnk, ahol a város polgármestere
és a református lelkész fogadta a csapatot, a városháza elõtt, az egykori
Bethlen-kastély bejáratánál. Baráti kézfogással indították útjára a menetet.
Mindenhol szimpátia kísérte a lovasokat, még a románok lakta településeken
is. Ez egyrészt annak köszönhetõ, hogy a helyi sajtó tájékoztatta olvasóit az
átvonuló menetrõl, másrészt pedig annak, hogy méltósággal vonult a csapat,
tiszteletben tartva mások érzékenységét. A nemes vállalkozást tisztelték bennünk.
Déscichegyen ért a negyedik nap estéje, ahol a református gyülekezet háza
adott nekünk otthont.
Békesség Istentõl! Így köszöntik egymást és az idegent is Erdélyben. Jó
hallani, hogy nemcsak a papjuknak szól így a köszöntés. A negyedik nap estélye
Déscichegy gyülekezeti házában telt, a kedves helybéliek érdeklõdésétõl
kisérve. Felejthetetlen élmény volt, megtelt a gyülekezeti ház és mindent tudni
szerettek volna a kunokról. Elhalmoztak minket nemcsak a szeretetükkel
és figyelmükkel, hanem mindenféle jóval, gyümölccsel és jófajta borral is. Az
egész út során az igazán biztos támaszunk a református egyház volt. A református
gyülekezetek õrzik igazán a magyarságukat, õrködnek a kultúra felett
is. Bár nehéz idõk járnak ott is, a szükség végett is, vagy talán mert összekapaszkodva
könnyebb, jól élnek együtt. Kitûnõ lelkészek vezetik ezeket az apró
gyülekezeteket. Ott a vallás még a mindennapok része, ezért jelent igazi támaszt
a nehéz idõkben is. Aki arra jár, ne mulassza el megszorítani Orbán
Attila déscichegyi, Molnár Endre zsibói, Lukács József szilágynagyfalui,
Csernák Béla bihari nagytiszteletû urak kezét! Õk, az õrhelyüket el nem hagyók,
akiknek köszönhetõ, hogy ez a maroknyi magyarság nem adja fel, nem morzsolódik
fel a mindennapok küzdelmében.
Déscichegyen az érkezésünkkor és a távozásunkkor is meghúzták a harangot.
A menet felsorakozott a gyülekezeti ház elõtt és búcsút intett a helybélieknek,
majd elindult Zsibó felé. Zsibó, Erdély kapuja, a Wesselényiek birtoka.
Itt született báró Wesselényi Miklós (1796) a reformellenzék egyik képviselõje,
aki elsõként szabadította fel jobbágyait 1848. március 20-án. A Szamosparti
város nagymúltú, számos történelmi esemény fûzõdik nevéhez. 1849.
aug. 25-én, 12 nappal a honvédsereg Görgey tábornok által vezetett fõerõinek
világosi fegyverletétele után Kazinczy Lajos is letette a fegyvert a zsibói
kastély udvarán. Kazinczy Lajos, Kazinczy Ferenc nyelvújító fia volt, serege
négyezer honvédet számlált. Õ is az aradi vértanúk sorsára jutott, 14.-ként.
(Sírja Széphalomban található, a Kazinczy sírkertben.) A ma mintegy tízezer
lelket számláló város egytizede magyar, de jelentõsnek mondható a református
gyülekezete.
Amikor a kun emlékmenet megérkezett a városba, a tervezett idõnél jóval
késõbb, hiszen lehetetlen volt tartani az idõpontokat, a zsibóiak a református
172
173

Kalendárium 2010
templom elõtt vártak már órák óta. Este 8 óra volt, amikor a lovasmenet
megállt a templom elõtt. Felhangzott a 90. zsoltár, a reformátusok himnusza:
Te benned bíztunk, elejitõl fogva… Elmondhatatlanul megható volt. Ezt
követõen a templomban rövid istentisztelettel köszöntöttek minket, majd
családoknál helyeztek el mindnyájunkat, s hogy ne legyen sértõdés, minden
jelentkezõ vendégfogadónak jusson valaki a csapatból, egyesével…
A zsibói búcsút követõen Szilágynagyfalu felé vettük az irányt, azaz, hogy
vettük volna, ha nem jön elénk Nagyfaluból négy helybéli, aki jól ismeri a
terepviszonyokat, kikerülendõ a lovakkal a forgalmas mûutakat, erdõn,
hegyen-völgyön át, nagy kalandokkal elvezették a csapatot, ezzel mintegy
negyven kilométeres kerülõt okozva nekik. A jószándékot senki nem vonta
kétségbe, de gyakorlott túrázók és nem lovasok lévén nem jól mérték fel a
lovasmenet esélyeit ezen az útszakaszon. Jelentõs késéssel értünk Szilágynagyfaluba.
Ezt az is okozta, hogy az érintett településrõl elénk jöttek a helybéliek
és nem volt mit tenni, meg kellett állni kicsit Krasznán, Ráton, Szilágybagoson,
ahol muzsikaszóval, néptáncosokkal, borral, kaláccsal várták a menetet
és boldogan kötöttek szalagot a lovas emlékmenet zászlajára. A hatodik nap
kalandos útja éjjel fél kettõkor ért véget egy szilágynagyfalui birtokon, Veinbold
Rudolf lovastanyáján a helybéliek kitartó türelmének és remek birkagulyásának
köszönhetõen nyugodalmas éjszakával.
A nagyfalusiak ugyan már délutántól várták a kunok bejövetelét, még a
késõ éjszaki órákban is volt, aki kiszaladt az utcára. Másnap aztán bepótolandó
az elmulasztottakat, minden jelentõs utcán végigmentünk, megkoszorúztuk
Arany János mellszobrát és a hõsök emlékmûvét, majd a helybéli lovasok
egészen a város határáig elkísérték a menetet. Bár nagyon fáradtak voltak
a lovak és lovasok, mindenért kárpótolt az a lélekemelõ fogadtatás, ahogyan
a szilágysági magyarok vártak minket. Szilágynagyfaluból Ipp, Berettyószéplak,
Érábrány érintésével Margitára értünk. Ott a környékbeli gyalogos
íjászok csapata és a szentjobbi huszárok vezették fel a csapatot a város fõterére,
ahol már hatalmas sereg várta az ünnepséget. A város polgármestere,
papjai, más települések (akiket nem érinthetett a menet) polgármesterei
jöttek és köszöntötték a nagy feladatra vállalkozó lovasokat. Üdvözlésünkre
elénk jöttek a debreceni huszárok képviselõi is. Margita mellett, Monostorpetriben
volt az éjszakai szállás egy közösségi házban, a helybéliek kiváló vendégszeretetének
köszönhetõen kitûnõ vacsora és némi tüzesvíz után igencsak
fáradtan tért meg a társaság.
Immár a nyolcadik napon, augusztus 27.-én Monostorpetribõl indultunk
Hegyközszentmiklós, Szentjobb, Hegyközszentimre és Szalárd érintésével Biharba
érkeztünk. Az érintett települések között mind nagy múltra tekint vissza,
hiszen már Szent István államszervezése idején léteztek ezek a települések.
A kunok útján
Szentjobb különleges hely, már a 11. században, Szent László idején vásáros
hely volt. Hírét a Szent Benedek rendi apátságának köszönhette, ahol Szent
István jobbját, az ereklyét õrizték. Bár fából épült monostora a tatárjárás
idején elpusztult, az ereklyét sikerült megmenteni. Késõbb ugyancsak itt
õrizték, amíg jelenlegi helyére nem került. Ma már csak a Monostordomb és
a jóemlékezet õrzi emlékét, no meg a hely szelleme vigyázza az itt élõk hírét
és becsületét. Csöpp kis falu, de varázslatos. Ne mulasszák el útba ejteni! A
menetet kaláccsal, szõlõvel fogadták, és a szentjobbi hagyományõrzõ huszárparancsnok,
Kiss István jóvoltából csapolt sör is jutott a derék hadnak. A
szentjobbi lovasoknak legyen hála, akik igazán ismerték, jól ismerték a terepet,
földúton, jelentõs idõ és távolság lefaragásával érkezett a menet a bihari
várba.
Biharba érve régi álma teljesült a csapatnak: a bihari földvárban, az avarkori
sáncok között táborozhattunk. Itt fogadott minket Nagy Gizella, a bihari
polgármesterasszony. Õ és Csernák Béla tiszteletes úr kötött szalagot a zászlónkra.
Biharba már otthoniak közül is sokat kijöttek, karcagi gyerekek és
pedagógusaik, a kunhegyesi református lelkész, Nagy Kálmán és felesége. Felejthetetlen
volt, ahogyan a naplementében belovagoltak a mieink a földvárba.
Biharból másnap délben már az ártándi határátkelõnél voltunk. Minden
várakozást felülmúlt a határátkelés. Lóháton szépen átsétált a csapat a szolgálatot
teljesítõ határõrök elismerõ pillantásától kisérve. Talán ez az egyetlen
igazán jó hozadéka annak, hogy az uniós határok nyitottak. Bár minden hátasunknak
volt lóútlevele, semmi korábban megszokott tortúra nem volt a
határon. Az este Zsákán ért minket a református egyház mûködtette Erdei
Iskolában. Innen már csak Darvas, Füzesgyarmat volt a 10. nap úticélja, rövid
távolság, alig húsz kilométer, azért, hogy a csapat kipihenten tegye meg a 11.,
az utolsó nap távolságát. Füzesgyarmatról Bucsa érintésével augusztus 30-án
16 órakor, a közel hatszáz kilométeres távolságot megtéve, a karcagi Kun
emlékhelyre, az õsök tiszteletére emelt kun bálványok közé belovagolt a
menet. Hosszú, szép volt ez az út, nemcsak a fizikai erõ, hanem a jellem próbája
is. A méltósággal vonuló történelmi emlékmenet tagjait szép ünnepség
keretében fogadták a nagykunságiak. Többen hangsúlyozták annak jelentõségét,
hogy az elsõ kun világtalálkozó idején, az õsök tiszteletére megtett lovas
emlékmenet szimbolikus értelmû: a hazatalálást, a szülõföldünk iránti elkötelezett
hûséget mutatja, mert mi már tudjuk a helyünket, itt vagyunk otthon.
Reméljük, ez a varázslatos hely, a Radnai-hágó zarándokhelye lesz a magyarországi
kunoknak és mindazoknak, akiket a Keleti-Kárpátok bércei megigéznek.
Tanulságos, szép élményekkel kecsegtetõ út, amit mindnyájuknak jó
szívvel ajánl:
Dr. Bartha Júlia etnográfus
174
175

Kalendárium 2010
Indulás és hazatérés
Kísérõ gondolatok a lovas emléktúrán
I.
A Néprajzi Kiállítóterem udvarán, 2009. augusztus 19-én
A lovas emléktúra tagjaitól 2009. augusztus 19-én este, a Néprajzi Kiállítóterem
udvarán búcsúzott el a város közössége, melyet az önkormányzat tagjai és több civil
szervezet képviselt, közöttük a 48-as Olvasókör és a 48-as Asszonykórus, a Városvédõ
és -Szépítõ Egyesület, valamint a Nagykun Táncegyüttes. A lovasok útját Galsi János
plébános és Sípos Árpád református lelkész áldotta meg. Városunk nevében Kecze
István polgármester kívánt szerencsét. Szavaiból idézünk. (Szerk.)
Vajon hogyan gondolkodott Kötöny kán és IV. Béla király?
„Micsoda útra indulnak ma néhányan! A Kunszövetség és a Nagykun Huszárbandérium
tagjai nemcsak városunk, hanem a mai kunok nevében is megemlékeznek
ezzel az úttal az 1239-es esztendõrõl, a mi õseink, a kunok sajátos
honfoglalásáról. Horváth György nagykunkapitány vezetésével tíz kiváló lovas
térben és idõben indul útnak: térben a Radnai-hágóhoz, az idõutazásban
azonban mi is velük tarthatunk…, repüljünk hát a képzelet szárnyán, oda, a
Radnai-hágótól keletebbre, ahol a nomád és harcos életmódban edzett,
kemény nép, a kunok, a mi õseink egyre nagyobb aggodalommal a szívükben
tekintettek jövõjük elé. Halljuk Kötöny kán szavait:
- Elveszünk a mongolok támadásaiban! Seregeink elfogynak, legyengülnek,
élelmünk alig, fiaink, asszonyaink veszélyben! Tudom, erõs harcosaink inkább
meghalnak, de küzdenek, míg erejükbõl telik. De a mongolok - mint a
tenger! Ránk zúdulnak, nem kímélnek senkit és semmit! A túlerõ vesztébe
sodorja erõs népünket! Nincs más: nem halni, élni akarunk! Ha meg akarunk
maradni, menekülnünk kell! Csak nyugatra mehetünk!
- Nyugatra??? A keresztények közé??? Ismerjük már az õ
hitüket, nem kérünk belõle! - hördültek fel a pogány vezérek.
De a mongol veszély végzetesnek látszott. Kötöny kán,
a kunok fejedelme meggyõzve vezéreit, maradék népével
bebocsáttatást kérni kényszerült IV. Béla országába.
De mit gondolhattak Magyarországon?
"Befogadni a
kunokat??? Ezt a
vad és kemény
népet?"
A kunok útján
- Befogadni a kunokat??? Ezt a vad és kemény népet? Azt, amelyik hajdan
végigrabolta az országot? Szent László királyunk kellett hozzá, hogy örökre
elkergesse õket. Most meg ideengedni ezt a pogány népet??? Akik nem
tisztelik Istenünket, kinevetik hitünk terjesztõit? - IV. Béla királyunk biztosan
hallotta, érezte ezeket az indulatokat, de a józanság hangjait is. Válaszában e
gondolatok lehettek:
- Testvéreim, ez a nép arról a tájról, Keletrõl érkezik, amelyrõl mi is
jöttünk. Ez a nép még ismeri azt a harcmodort, amit a mi fiaink, katonáink
már elfeledtek. Ez a nép tudja, mit jelent a mongol veszély, mit jelentenek a
tatár hordák. Ennek e népnek a fiai edzettek, erõsek, kemények - tudják,
hogyan harcolnak a mongolok! A mi harcosaink tanulhatnak tõlük. Igaz,
hogy pogányok - de nem azok voltunk mi is? Igaz, hogy nem tisztelik az
Istenünket - de nem így voltunk ezzel hajdan mi is? Ez a kun nép öntudatos.
Ha kér, ha kérni kényszerül, akkor valóban nagy bajban van. Ha segítünk
rajtuk, az minket is erõsít. Emlékezzetek Szent István királyunkra, aki azt
tanította, hogy az idegenek példát és fegyvert hoznak, amitõl az ország
erõsebb lesz. Be kell fogadnunk õket. Ezt kívánja keresztény hitünk is.
A király 1239 húsvétján döntött. Bölcsen döntött. Nem könyöradományként
fogadta be Kötöny kán népét. Egyenrangú népként tekintett rájuk,
királynak kijáró tisztelettel ment eléjük az ország határáig, a Radnai-hágóig.
Azt a pillanatot, azokat a perceket, órákat kellene felidéznünk, amikor Kötöny
harcban edzett, nyers, de akkor menekülésre kényszerülõ, ám menekülésében
is öntudatos népe, félve a visszautasítás szégyenétõl egyszer csak meglátja
a magyar királyt és küldöttségét. Egy korabeli krónikás így adta ezt hírül a
jövendõnek: „A király pedig csodálatos pompával, országának egészen a határáig
(Kötöny kán) elébe ment, és rendkívüli kitüntetésben és annyi megtisztel-tetésben
"A mi harcosaink tanulhatnak
tõlük. Igaz, hogy pogányok - de
nem azok voltunk mi is? Igaz, hogy
nem tisztelik az Istenünket - de nem
így voltunk ezzel hajdan mi is? Ez
a kun nép öntudatos. Ha kér, ha
kérni kényszerül, akkor valóban
nagy bajban van. Ha segítünk
rajtuk, az minket is erõsít."
részesítette embereit, hogy az ország lakosai
emlékezetet meghaladó idõ óta ilyent sem nem
tettek, sem nem láttak. Végül, mivelhogy a nagy
sokaság miatt azon a helyen nem tartózkodhattak
kényelmesen, mert ez a nép kemény és vad
volt, és nem ismerte az alárendeltséget - nehogy
megsértsék a magyarokat, vagy õk szenvedjenek
sérelmet ezektõl, kijelölte melléjük fõemberét, hogy
vezesse be õket az ország közepibe."
Csak láthatnánk a két nép, a kun és a
magyar elsõ találkozását! Csak érezhetnénk,
mit jelentett a menekülõ és megrendült kun nép számára az a rangos
királyi fogadás!
176
177

Kalendárium 2010
A kunok útján
- Magyarország vár…! Nem mint üldözötteket, nem szánalomból fogad be
bennünket. Magyarország számít kun népünkre. Magyarország, Szent István
országa, ez a keresztény nép, ez, ez az, amelyik üldözöttségünkben nemcsak
befogad, de otthont is kínál! - ez lehetett az üzenet a kunok szívében. Így
indulhatott a kun és magyar nép egymásra találásának az útja, mely Szent
István király keresztény szellemisége nélkül nem válhatott volna ilyen erõssé.
Igaz, az alkalmazkodás, az egymásra találás nem volt mentes tragédiáktól,
emberi és közösségi fájdalmaktól, de odáig vezetett, hogy a kunok 'a
legkiválóbb magyaroknak' érezték, érzik - remélem, ma is - magukat.
Kedves Barátaim! Ezzel az úttal indul a mai kunok megemlékezéseinek sora.
770 éves a közös történelmünk, erre emlékezünk hamarosan a Kunok I.
Világtalálkozójának rendezvénysorozatával.
Így kívánok szerencsét, jó utat Horváth Györgynek és csapatának. Vigyétek
jó hírét, kedves Barátaim, a Nagykunságnak, városunknak, és egyben a kunok
mai leszármazottainak. Járjatok békével, szívetekben kun õseink emlékével,
melybõl a jövõben építkezni tudunk."
A Radnai-hágónál
Kisújszállási földet szórnak a Radnai-hágónál
II.
A Radnai-hágónál, 2009. augusztus 21-én
A lovas emlékmenet résztvevõi a Radnai-hágóig gépjármûvel utaztak, többen
elkísérték õket autóbusszal. Közöttük volt Illéssy Ádám Nagykunkapitány is, aki a
"hazaindulásnak", a lovas emlékmenet indulásának perceiben így szólt; idézünk
szavaiból:
„Itt állunk a Radnai-hágó csodálatos vidékén és emlékezünk. Emlékezünk
arra, hogy Kötöny kun vezér 770 éve itt vezette be népét - a mintegy negyvenezer
családot - a Kárpát-medencébe. 1239-ben Kötöny kán, a kunok fejedelme
menedéket és bebocsáttatást kért a magyar IV. Béla királytól, ugyanis a
kétszáz évig virágzó Kun Birodalomnak, Cumaniának, a terjeszkedõ mongol
birodalom véget vetett.
A kunok itt, e helyen, a Radnai-hágónál várták IV. Béla király döntését, ami
1239-ben, húsvét másnapján történt meg. A második honalapítóként is tisztelt
uralkodó Kötöny elé lovagolt, s a krónikák szerint királynak kijáró tisztelettel
fogadta a kunok vezérét, és behívta õket az országba.
A kunok teljes letelepítése, befogadása, életmódjuk megváltoztatása természetesen
hosszú, és küzdelmekkel terhes idõszak volt. Véglegesen csak évszázadokkal
késõbb fejezõdött be. Állíthatjuk azonban, hogy a kunok életének
határpontja ide köthetõ, a Radnai-hágóhoz. A Radnai-hágó három alapvetõen
fontos területen volt határpont a kunok számára: az új hazát illetõen, az
életmódváltás tekintetében és új vallásuk felvétele terén.
178
179

Kalendárium 2010
A kunok útján
Új haza:
IV. Béla király befogadta a kunokat. És ezt a bizalmat a kunok a legdrágábbal
hálálták meg: készek voltak életüket és vérüket áldozni királyukért, új
hazájukért. A keleti taktikával harcoló kunok erõs támaszai lettek a királynak,
jelentõs erõt képviseltek a királyi hadseregben. Katonai feladataik miatt a
kunok jelentõsége egyre nõtt. A kunok 150 éven át az Árpád-házi királyok fõ
támaszai lettek. De a kunok még ennél is többé lettek! Magyarokká váltak!
Illyés Gyula a XX. században így méltatta a kunokat: "Büszkén emlegetik származásukat.
Magyarok? Nemcsak színmagyarok, hanem ráadásul kunok õk, amin valami
olyasmit értenek, hogy a magyaroknál is magyarabbak."
A Radnai-hágónál
Új életmód:
A kunok eredetileg nomád nagyállattartó életmódot folytattak, és törzsinemzetségi
szervezetben, sátortáborokban éltek. A XIV. század folyamán a
kunok feudalizálódásával, letelepült életmódra való áttérésével és megkeresztelkedésével
párhuzamosan területi szervezetekké,
ún. kun székekké alakultak. A székek
élén a kapitányok álltak. Törvényeiket maguk
szabták, elszámolással csak közvetlenül a nádornak
tartoztak. A XIX. századig tartott ez a különös
jogállapot, melyhez fogható nem volt
Európában! XV-XVI. századra a kunok megtelepülése
befejezõdött. Mindez életmódváltást,
asszimilációt, és átalakuló kultúrát jelentett
"Büszkén emlegetik származásukat.
Magyarok?
Nemcsak színmagyarok,
hanem ráadásul kunok õk,
amin valami olyasmit értenek,
hogy a magyaroknál is
magyarabbak."
számukra, azonban a zárt társadalmi berendezkedés következtében az egykori
kun mûveltség számos eleme nemzedékrõl nemzedékre öröklõdött. A
kun nép úgy integrálódott a magyarságba, hogy bár nyelvét felcserélte,
identitását a mai napig megtartotta.
Új vallás, új hit felvétele:
A kun nép eredetileg pogány nép volt. 770 évvel ezelõtti befogadásuk egyik
fontos feltétele a keresztény hit felvétele volt. A keresztény hit - a teremtõ
Istenbe és az Õ egyszülött Fiába, a Megváltóba vetett erõs hitük - segítette és
vezette a kunokat több mint fél évezreden át a megpróbáltatásaikban,
küzdelmeikben, nehéz vagy kilátástalannak tûnõ helyzeteikben. Ez volt a
reménységük, és ez is marad a reménységük!
Most bátor lovasaink a kunok betelepülésének 770.-ik évfordulóján indulnak
a nagy útra, tíz nap alatt lóháton újra bejárni a kunok 500 km-es
vándorútját a Radnai-hágótól a nagykunsági Kun Emlékhelyig. Most innen a
Radnai-hágótól, a kunok számára minden szempontból jelentõs határponttól
180
181

Kalendárium 2010
A kunok útján
a kun Miatyánk lelki üzenetével engedjük lovasainkat útjukra. Kedves lovasok!
Isten áldja utatokat! Járjatok a kunok büszkeségével, a génjeitekben hordozott
kitartással és hõsiességgel! Jó utat kívánunk!"
III.
A nagykunsági Kun Emlékhelynél, 2009. augusztus 30-án
A lovas emlékmenet, középen Horváth György, a túra vezetõje
Illéssy Ádám nagykunkapitány (jobbról) és felesége (középen)
Mi a jelentõsége Radnai-hágótól induló a lovas emlékmenetnek? Múltidézés?
Kaland? A lovasok hazaérkezésekor, azon a nyárvégi napfényes délutánon sok százan
összegyûltek a Kun Emlékhelyen, várva megérkezésüket. Különbözõ közösségek vezetõi,
képviselõi sorban köszöntötték õket, keresték ennek a maga nemében páratlan útnak a
jelentõségét. Városunk polgármestere, egyben a Nagykun Hagyományõrzõ Társulás
elnöke harmadik, 'amolyan fordított honfoglalásnak' nevezte ennek az útnak a
jelképiségét. Így szólt:
„Nemzetségünk, a kun nép harmadik honfoglalásának - egy újabb történelmi
eseménynek - vagyunk részesei. Nem, nem csak egy évfordulóról emlékezünk
meg. És nem mi növesztjük naggyá azt az eseményt, amelynek részesei
vagyunk: nálunknál nagyobb erõ már megtette azt.
A kunok betelepülésének 770. esztendejében élünk mi, késõi, mai leszármazottak.
Abban a világban, itt, a harmadik évezred elején, amikor a nemzetiségek,
népek szinte önként hajtják fejüket a nagybetûs globalizáció jármába,
és e fogyasztásra manipuláló világban észrevétlenül feladják sajátos kultúrájukat,
hagyományaikat, egyéniségüket, és végül beleszürkülnek a fogyasztói
társadalomba.
Mind, akik itt jelen vagyunk, tudjuk, hogy életünk csak közösségben teljesedhet
ki, legyen az szûkebb vagy tágabb, legyen az család vagy nemzet. Vagy
éppen a kunok közössége. Kedves Barátaim! Azzal, hogy a kunok nemzetségébe
születtünk, hogy ideszülettünk a Nagykunságba: ajándékot kaptunk a
sorstól. Gyökereket. Térben és idõben messzire, mélyre nyúló gyökereket. Azt,
amit manapság sokan semmibe vesznek: múltat. Mi tudjuk: ezáltal erõt és hitet.
Mi tudjuk: ezáltal jövõt, megtartó közösséget.
Horváth György, mai korunk elsõ nagykunkapitánya, a Kunszövetség és a
Nagykun Bandérium néhány lovasa elhatározta, hogy bejárja annak az útnak
egy részét, amelyet 1239-ben kun õseink is megtettek. Azt a helyet és annak a
pillanatnak az emlékét keresték meg, amikor a mongolok túlereje elõl menekülõ,
egyebekben harcos és szilaj õseink bebocsáttatást nyertek Magyarországra.
Azt, amikor IV. Béla királyunk Kötöny kán és népe elé ment egészen
a Radnai-hágóig, hogy behívja õket az országba, és dacolva minden elõítélettel
- hogy a kunok népe vad, kemény és pogány -, királynak járó tisztelettel
fogadta ezt az akkor, menekülésében bizonyára megtört, de mégis öntu-
182
183

Kalendárium 2010
Úton a Kárpátokban
A kunok útján
datos népet. De tudta, hogy ez a harcban edzett nép katonai erõt is jelent
majd az ország számára.
Lovasaink 2009. augusztus 19-én indultak el Kisújszállásról. A Radnaihágóig
mai jármûvekkel, ám onnan a Kárpátok hegyei között lóháton
indultak haza. Vajon ez a szó - haza - mit jelenthetett akkor, annak a nomád
népnek? Tudta-e az a vándorló nép, hogy mit jelent otthonra találni? …
Horváth György és társai errõl biztosan többet tudnak mesélni, hiszen
nemcsak térben, hanem lélekben is hosszú utat tettek meg - hiszem, lesz
alkalom, amikor élményeiket megosztják majd velünk.
Az õ útjukat, ezt az utat nevezem én a kunok harmadik honfoglalásának.
Hogy miért? Elõször arra hadd válaszoljak, mi is a kunok második
honfoglalása. - Nem szabad idealizálnunk a múltunkat. Tudnunk kell, hogy
õseink és a magyar lakosok között mindennaposak voltak az összetûzések,
többek között azért, mert a kunok hatalmas csordái nagy károkat okoztak a
földeken. A nép teljesen ellenük fordult, és
amikor a tatárok az országba betörtek, Kötöny
kánt és családját lemészárolták. A tatárok ellen
hadba szólított kunok emiatt kivonultak az országból.
A tatárjárás pusztítása így nélkülük érte
az országot. A második betelepedés ezt követõen,
1246 körül történt, ismét IV. Bélának köszönhetõen.
Ekkor új fejezet kezdõdött nemcsak a
kunok, de a két nép életében is. Egymást erõsítõ,
egy hazát valló lett a két nemzet az évszázadok során.
"Amolyan "fordított"
honfoglalás: ma nem a
kunok keresnek a magyar
nép mellett helyet, otthont,
hazát, hanem a magyarrá
vált kunok keresik hajdani,
kun õseiket."
És itt vagyunk a "harmadik honfoglalásban". Lehet-e annak nevezni e maroknyi
lovascsapat útját? Lehet, kedves Barátaim. Lehet, azért, mert ez az út
jelképes. Ma nemcsak térben, hanem lélekben, kultúrában is hazát kell találni.
Inkább úgy mondanám: lélekben és kultúrában újra hazát kell találni,
hont kell találni, és emellett mindenkor hitet kell tenni. Lovasaink útja a ma
élõ kunok e hitének, közös hitünknek a kifejezése. Amolyan "fordított" honfoglalás:
ma nem a kunok keresnek a magyar nép mellett helyet, otthont,
hazát, hanem a magyarrá vált kunok keresik hajdani, kun õseiket. És az õsi
örökségben ma egymásra talál a múlt és a jelen - és persze egymásra találnak
nagy- és kiskunok. A Kunok I. Világtalálkozója elõtt, köszöntve hazatérõ lovasainkat,
kívánom, e "harmadik honfoglalásban" találjuk meg hajdani õseink
üzenetét a testi-lelki erõrõl, a szívósságról, a küzdeni tudásról, a közösségért
való kiállásról - és ezen értékekkel a szívünkben álljunk helyt a jövõben, mi,
magyar kunok."
184
185

Szenti Ernõ
Kalendárium 2010
Örvendj!
A Kunok I. Világtalálkozójára
Nem távoli parancsra törtél az élre,
Szerencse fiává tetted a balsorsot.
Szíved javakat termelt, a mögötted
haladóknak s az elõtted járóknak.
Élettelent élõvé csak a gondolat tehet,
élõbõl holtat a kiszáradt hiány csinált.
Alighogy a végtelent belehelyezted
a parányiba, a harc értelmét meglelted.
Nagyobb teret és szabadabb utat az értelemnek!
Ha idõd javát a gondolkodás foglalja le,
veled maradt és alakított az értékteremtés.
Örvendj! Vendégül látta a múltat a jövõ.
A kunok útján
„Kunok a Kárpát-medencében
napjainkban”
- Egy fotópályázat díjnyertes alkotásai -
A kisújszállási Kossuth Fotóklub a Kunok I. Világtalálkozója alkalmából országos
fotópályázatot hirdetett. A beérkezett gazdag képanyag legszebb fotóiból 2009.
augusztus 19-én kiállítást rendeztek a Városháza dísztermében. Hírlevelünk következõ
oldalain a díjnyertes képeket mutatjuk be, közöttük két kisújszállási alkotó munkája is
szerepel, Papi Lajosé és Balogh Beátáé.
Kozák Albert: Lovasnap - különdíj az etnográfiai kategóriában
186
187

Kalendárium 2010
A kunok útján
Péli László: Az utolsó forgács - 1. helyezés az etnográfiai kategóriában
Papi Lajos: Tejelõ - 3. helyezés az etnográfiai kategóriában
Hudák János: Ha kell, kéznél legyen - 2. helyezés az etnográfiai kategóriában
Kun Erzsébet: Csata elõtt - MAFOSZ-különdíj
188
189

Kalendárium 2010
A kunok útján
Koncz Dezsõ: Szürkék - 1. helyezés a mûvészi kategóriában
Balogh Beáta: Tercsi néni - 3. helyezés a mûvészi kategóriában
Bese József: Elveszett egy Bárány - 2. helyezés a mûvészi kategóriában
Vágvölgyi Mihály: Egypár - különdíj
190
191

Kalendárium 2010
Farkas Károly fuvaros emlékére
Újszállási Rácz Lajos:
1.
ott vagyok köztetek
fenn, a harci tetõn
bércek közt jöttetek
elhagyott legelõn
kései telelõn
Fejezetcím
Terra Cumanorum
2.
a fejedelemnek
Kötönynek fiai
eladták lelküket
Daniel és Juri
áruló mindannyi
3.
Bezén Attmaz!
Kenze kikte.
Szen lészen szenadon
Dösön szen küklön
Nicigen gerde ali kektebezén
ezer ló pihent ott
szügyén remény csillant
görcsös kézbe markolt
hasító kard villant
vérgõze elillant
kunok fekszenek rá
csontos paripákra
csendben kapaszkodva
lovaik nyakára
lesve a csatára
vérben izzó szemmel
támadásra várnak
lázas hevülettel
arccal a halálnak
ördögtûzzé válnak
ott hagyott mindenki
Fekete-Kunország
menekült a kun bej
keresni új hazát
meglelni igazát
a magyar király kegyes
befogadta õket
de nemessége vegyes
akart nemzetfõket
földre hulló fõket
így lett áldozatja
a vad akaratnak
Kötöny comes nyaka
gõgös indulatnak
csõcselék hadaknak
Akomuzne okne menze
Okne mezge hergezge
Pitpütor il bézen méne mezne
Neszem bezde jermezbezge
Utrogergenge illme bezne
Olgyamanga
Kutkor bezne algyamanna
Szen borson hoka csalli
Bocson igyi tengere,
Amen
Atyánk, ki a mennyekben vagy,
tied az erõ, tied a név!
mind a földön, mind az égben!
Különösen-jó kenyerünket
Ajándékozd nékünk máma!
Fotó: Oláh Albert
192
hû komondor figyel
feszülten a sorban
ló faránál hever
hangtalanul horkant
avarra hullt porban
tatár hordák zúgnak
nyomukban vér zubog
rémült kunokkal én
imát mormolok
Miatyánkat mondok:
4.
ezer ló dübörög
már az égi mezõn
fekete köd fölött
megholtan és élõn
bátran és nem félõn
193
Bocsásd meg a vétkeinket,
miként mi is megbocsátunk
a csapdába cselezõknek!
Szabadíts az ellenségtõl!
Te vagy, aki szerteszórod
Gonosz-csalárd ellenünket
Megbocsátó, jóságos úr! (Amen)
v239
isszaszállok hozzád
Terra Cumanorum
Olás a nemzetség
Kolbáz-szék a fórum

Kalendárium 2010
A Kunok I. Világtalálkozója
Kisújszálláson
A Kunok I. Világtalálkozójának kisújszállási eseményeit és eredményeit foglalja össze
az alábbi írás, mely el is hangzott Kecze István polgármestertõl 2009. szeptember 18-án.
Ekkor került sor a nagykunsági programok nyitórendezvényére, egyben a XII. Kun
Viadal megnyitójára, benne a Horváth-tanya bejáratánál kialakított Kun Emlékpark
avatására. Az avatáson Varga Mihály országgyûlési képviselõ és Illéssy Ádám
nagykunkapitány is köszöntõt mondott. (Szerk.)
Kecze István:
a kunok erejére ma is szüksége van Magyarországnak
Kisújszállás Város Önkormányzatának és a Nagykun Hagyományõrzõ Társulásnak
a képviseletében állok Önök elõtt, és mondok köszöntõ szavakat egy
olyan évfordulón, amelyre büszkék lehetünk. Nem azért, mert 770 éve, 1239-
ben egy, a tatárok elõl menekülõ népet - kun õseinket - IV. Béla, a magyarok
királya beengedett az országába, nem. Azért lehetünk büszkék erre az évfordulóra,
mert kun õseink otthonra találására és két nép, a magyar és a kun
egymásra találására emlékeztet bennünket.
Töltsön el bennünket örömmel ez az évforduló azért is, mert ennek okán
egymásra találtak a Kis- és a Nagykunság önkormányzatai, hagyományõrzõ
szervezetei, intézményei, sõt a Jászság és a Délvidék több települése is, és 2008
õszén elhatározták, hogy közösen emlékeznek meg kun õseink honfoglalásáról.
Ezzel is kifejezni kívántuk a kis- és nagykunok történelmi múltból eredõ
összetartozását, és jelenbeli együttmûködésének szorgalmazását. Szándékunkat
konzorcium létrehozásával erõsítettük meg. A Kun Összefogás Konzorcium
határozta el a Kunok I. Világtalálkozójának megrendezését, emlékezve
egy tíz évvel ezelõtti ötletre, mely dr. Fazekas Sándor, Gyõrfi Sándor, Horváth
György és Szörényi Levente egy közös beszélgetésén született meg. Az ötlet
megvalósult, a világtalálkozó létrejött, a programsorozata szeptember 12-én,
Kiskunfélegyházán kezdõdött.
A mostani, kisújszállási XII. Kun Viadal fontos állomása a rendezvényeknek,
mert ezzel nyílik meg ünnepélyes keretek között a nagykunsági programok
sora. De - mint azt tudják - mi mégsem itt kezdtük megemlékezéseinket,
hanem Horváth György nagykun fõkapitány szervezésében egy nagy és nemes
vállalkozással. Õseink elé a Radnai-hágóhoz érkezett hívószavával IV. Béla
király. Horváth György és csapata augusztus második felében, lóháton meg-
A kunok útján
A XII. Kun Viadalt Kecze István
polgármester nyitotta meg
tette azt az utat, amelyet õseink is,
770 éve megjártak. Köszönet és elismerés
illeti õket, mint mai „honfoglalóinkat".
Jónéhány hónapja - a városi
könyvtár meghívására - városunkba
látogatott Szilágyi Miklós néprajztudós.
Az õ munkássága javarészt városunkhoz
kötõdik, értékes könyveket
írt kisújszállási emberekrõl, gazdákról.
Nem felejtem el arra a kérdésre
adott szavait, hogy miért pont Kisújszállást
választotta kutatásaihoz.
"Mert beleszerettem Kisújszállásba -
mondta. - Izgalmas volt társadalmilag,
történetileg az a helyzet, amellyel itt találkoztam.
Kisújszálláson a hagyományhoz
ragaszkodás és az újítások elfogadása
adta azt az egyensúlyt, ami a haladást
jelentette." Azt gondolom, ezt ma
sem, sohasem téveszthetjük szem
elõl. A jelen évforduló kapcsán nem
maradhatunk meg a hagyományoknál,
azokra úgy kell tekintenünk, hogy meglássuk bennük a jövõnket szolgáló
értékeket.
Bízom benne, hogy a kisújszállási programok megfelelnek ennek a szándéknak.
Ilyenek az Ipar és mûvészet a Nagykunságban, a Kunsági címerek szalmából
címû kiállítások és a Kunok a Kárpát-medencében címû országos fotókiállítás, de
ilyenek a Városvédõ és -Szépítõ Egyesület programjai is, és legfõképpen a
"…a munkában olyan erõs és
küzdeni tudó, öntudatos, hûséges
és kitartó népre, mint kun
õseink voltak, ma is nagy szüksége
van Magyarországnak. Ez a
mai kunok küldetése, kedves barátaim."
Kun Viadal változatos kínálata. Hiszem, hogy
ilyen az emlékévben megjelentetett, Kisújszállás
arcai címû képeskönyv és a Nagykun Hagyományõrzõ
Társulás gondozásában megjelentetett,
Györffy István által írt Nagykunsági
Krónika is, melyet a feledésbe merüléstõl
mentettünk meg az idei kiadással.
Kedves Kun Atyámfiai! Évezredes múltja van annak a népnek, amelyhez a
magyarságon belül tartozunk, hiszen a Radnai-hágónál lezajlott esemény csak
egy - bár sorsfordító - állomása volt a kun nép történelmének. Azért mondom
194
195

Világfa és kunbaba a Horváth-tanya
bejáratánál
Kalendárium 2010
Ez a mai kunok küldetése, kedves barátaim.
ezt és így, mert e múlttal a jövõre
akarom a figyelmünket irányítani.
Legalább újabb 770 évre. Ezt a történelmi
parancsot éreznünk kell, és
a jövõbe vetett hitünkkel, erõnkkel
és cselekedeteinkkel megmaradni,
továbbélni, értékeinket és hagyományainkat
élményszerûen továbbadni
generációkról generációkra.
770 éve IV. Béla királyunk az ország
védelméhez, majd a tatárdúlás után
az ország újjáépítéshez, újjáteremtéséhez
hívta mint egyenrangú társakat
a kunokat. Ma sem kisebb a feladatunk,
mint lerabolt országunk,
erkölcseiben és értékeiben megsebzett
nemzetünk újjáteremtése.
Ebben a munkában olyan erõs és
küzdeni tudó, öntudatos, hûséges
és kitartó népre, mint kun õseink
voltak, ma is nagy szüksége van
Magyarországnak.
Illéssy Ádám:
a Kun Emlékpark jelképtár, a jövõ reménységének kifejezése
Mi, mai kunok, akik a befogadtatás fogadalma szerint felhagytunk a pogányság
minden formájával, és keresztényekké lettünk, úgy tekintünk a most
felavatandó emlékparkra, mint egy jelképtárra. Jelképtár, mely bemutatja
õseink világát. Az emlékpark azt is jelzi, hogy már régóta itt vagyunk. Emlékeztet
arra, hogy a keletrõl a Kárpát-medencébe szakadt kipcsak török népcsoport
itt új hazát talált.
Az emlékpark elemei:
- A két kõszobor, Uzak és Tolon szobra a kun törvényeket aláíró két vezér
alakját jelképezi. Ezek az 1279-ben kiadott kun törvények határozták meg
évszázadokra a kunok sorsát, rögzítve a kunok különleges jogállását, független
önigazgatását, pogány szokásaiknak feladását. Emellett rögzítette még a
kunok lakóhelyeit és katonai kötelességeit is.
A kunok útján
- A hét kopjafa a XIII. században betelepült hét kun törzs emlékét hirdeti
számunkra és a jövõ nemzedékeinek.
- A kun világfa a Kárpát-medencét formáló kõbõl nõ ki. A kunok sorsának
jelképes megfogalmazása. Utal az életre, a halálra, a folytonos fejlõdésre és
megújulásra. A világfa a közép-ázsiai nomád népek õsvallásának alapvetõ
jelképe. A kereszténység felvétele után is tovább élt a folklórban ez a keleti
eredetû, népi vallásossági elem. A magyar mondakincsben ez maga az Út,
amelyen a hõs az égbe száll, vagy a pokolba jut. Kedves kötelességem, hogy
elmondjam mindazok nevét, akik ennek a parknak a létrejöttében oroszlánrészt
vállaltak: mindenek elõtt az ötletgazda, Horváth György nevét emelem
ki, aki buzgó szorgalommal ápolja a kun hagyományokat. Házigazdánk
a betelepülés évfordulójának tiszteletére lovas emlékmenet is szervezett és
vezetett. Lóháton járta be társaival a betelepülõ kunok közel 600 km-es útját
a Radnai-hágótól a karcagi Kun emlékhelyig. A lovas emlékmenet megtétele
valóban tiszteletet parancsoló teljesítmény volt. A park és az emlékmû Györfi
Sándor Mednyánszky-díjas szobrászmûvész tervei alapján készült, Kisújszállás
Város Önkormányzata és a Nagykun Nádor Bandérium segítségével. A kopjafákat
Nagy István kisújszállási, Nagy
Imre kisújszállási, Andrási Mihály
karcagi, Sinka István berekfürdõi,
Czupp Pál kunhegyesi, Zsákai István
bocskaikerti, Novák Attila békéscsabai
fafaragó mûvészek faragták.
Az életfa elõkészítésén Csörögi Gábor
kisújszállási tanár munkálkodott.
Ez a park mementója lesz annak,
hogy itt a kunok leszármazottai élnek.
Újabb hely, ahol megpihenhetünk
és elgondolkodhatunk azon,
hogy a történelem nagy viharai
hányszor és miként sújtották ezt a
népet. De a kun nép minden megpróbáltatás
ellenére talpon akart, és
talpon tudott maradni!
Legyen a kunok kitartása, hûséges
odaadása igaz és követendõ példa
úgy a magyarság, mint egész
Európa számára! Építsük felelõsen
gyermekeink és unokáink jövõjét, Lovas íjász versenyzõ a Kun Viadalon
196
197

Kalendárium 2010
fennmaradásuk feltételeit, emberi tartását és összetarto-zását. Mert nem
mindegy, hogy mit építünk, és nem mindegy, hogy hogyan építjük. Maradjon
meg a kunok reménysége a jövõben is. Találja meg valamennyi kun
testvérünk az igazi reménységet. Az Emlékparkot ezzel az üzenettel avassuk
fel.
A kunok útján
A Jászkun Huszárezred 150 éve
2009-ben volt 150 éve annak, hogy megalakult a 13. Jászkun Huszárezred. Ennek
emlékére - Fekete Imre (Nagykunsági Szellemi Mûhely) kezdeményezõ és szervezõmunkájának
eredményeként - október 17-én, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán
emléktáblát avattak. Az avatóünnepségen sok jeles személyiség részt vett, közöttük
Szekeres Imre honvédelmi miniszter, katonai fõtisztek, a Kis- és Nagykunság polgármesterei,
kis- és nagykunkapitányai. Az ünnepségen a kezdeményezõ Fekete Imre méltatta
az eseményt, majd a leszármazottak nevében Kovács József szólt. Gondolataikat
megjelentetjük városunk e krónikájában, és közöljük azt az 1934-bõl származó leírást
is, amely a huszárezred megalakulásának 75. évfordulójára rendezett ünnepségrõl szól.
(Szerk.)
I.
Fekete Imre: Megszólalt a lélekharang…
Lovasbirkózás
… az elesett, eltûnt és a vészterhes idõket túlélõ jászkun huszárok emlékére
2009. október 17-én, pontban 10 órakor a Hadtörténeti Intézet és Múzeum
méltóságot õrzõ díszudvarán, jelezvén a megjelent közel 250 emlékezõ elõtt
a jászkun huszárok kegyeleti emlékhelye avatóünnepségének kezdetét.
A jászkun induló zenéjére a Nádor õrség, a jász- és kiskun huszárbandériumok
tagjai vitték be a történelmi zászlóinkat és álltak díszõrséget az újkori
kapitányok tiszteletadása mellett az emlékmû elõtt. A Himnusz közös éneklése
után a túrkevei Egres Kis Lajos néptánccsoport, a Pipás zenekar kíséretében
idézte fel a történelmi katonai toborzót, a híres kun verbunkot, nagy
sikert aratva. Szívmelengetõ volt a kicsit hideg idõben Balogh Márton elõadómûvész
katonadalait hallgatni. Ezután dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter
kegyeleti emlékezõ beszédében a nyilvánosság elõtt elismerte és példaként
állította az utókornak a magyar hadtörténelmünkben nagy szerepet
játszó jászkun huszárok hõstetteit, bátran vállalva származásukat is, mint
mondta: "ezzel a mai avatóünnepséggel bekerültek a halhatatlan hõsök közé itt, a
Múzeum falai között."
Huszárjaink emlékét, átérzõ hangon idézte Szemere Bertalantól Ari Katalin
tanárnõ, majd Kovács József meghatódottan, a hozzátartozók emlékezetével
átadta Györfi Sándor Munkácsy- és Mednyánszky-díjas szobrászmûvész alkotását
az utókor számára, örök mementóként. Az emlékmû leleplezése után az
egyházi szertartást a Magyar Honvédség Protestáns Tábori Püspöke, és a
198
199

Kalendárium 2010
Katolikus Püspökség titkára tartotta. Felolvasásra került a hadinaplók részleteibõl
84 jászkun huszár neve, amelyet a jelenlévõ leszármazott hozzátartozók
könnyes szemmel fogadtak.
A protokoll szerinti koszorúzásban többek között a Nagykun Hagyományõrzõ
Társulás elnöke, Kecze István, Bogdán Péter Kenderes és Rédai János
Kuncsorba polgármesterei hajtottak fejet saját településük huszárjai emlékére.
Felemelõ érzés volt látni azt a sok virágot, amit elhelyeztek a hozzátartozók
az emlékmû elõtt. A Szózat eléneklése után a magyar takarodó trombita
szólójával ért véget az érzelemmel teli esemény, amely a 13. Jászkun huszárezred
megalakulásának 150. évfordulójára esett.
Az emlékhely a hozzátartozók, az érintett jászsági, -kiskunsági és nagykunsági
települések önkormányzatai, civil- és hagyományõrzõ közösségei,
kapitányai, magánszemélyek mellett a Honvédelmi Miniszter, az Oktatási és
Kulturális Minisztérium anyagi támogatása mellett valósulhatott meg.
A rendezvényt - a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közremûködésével
- a Nagykunsági Szellemi Mûhely kezdeményezte és szervezte meg: dr. Tóth
Albert, Ö. Tóth Lajosné, dr. Ducza Lajos, Kovács József, Barta László, Kurucz
János, Oláh Lajos, Simai János, Vad László, Fekete Imre.
A Jászkun Huszárezred emlékmûve Budapesten, a Hadtörténeti Múzeum udvarán
A kunok útján
II.
Kovács József, akinek nagyapja tagja volt a Jászkun Huszárezrednek:
Felemelõ érzés emléket állítani õseink és hõseink számára. Ez az emlékhely
a 13-as Jászkun huszárok és minden huszár emlékhelye, akik valamikor is
harcoltak a hazáért, az utódaikért, így értünk is. Több jeles évforduló is ez
évre esik, így: 770 éve települtek be a kunok és jászok Magyarországra, 150
éve alakult meg a 13-as Jászkun Huszárezred. A hozzátartozók nevében egy
rövid beszéddel kívánok hozzájárulni ezen emlékhely avatásához.
„Kovács József vagyok, Kisújszálláson születtem, üknagyanyámat Kun Katalinnak
hívták, tehát valószínû, hogy ereimben a nyakas, konok kunok vére is
folyik. Anyai nagyapám, Gellértfi János 13-as Jászkun huszár hõsi halott volt,
aki az I. világháborúban szerzett sebesüléseibe, sokkoló élményeibe halt bele.
A csapattestével, bajtársaival - miután addig végigharcoltak minden harcteret
- 1917-ben a Gyimesi-szoros, a keleti harctér védelmére rendeltél ki õket.
Mivel azonban a másfél, néhol két méteres hó miatt a Kárpátokban lovakkal
nem lehetett harcolni, átminõsítették õket tüzérré, és így védték a határt.
Szerencsétlenségére, az ágyújuk lõszerkezetébe csapódott az ellenség gránátja.
Nagyapám légnyomást kapott, ami késõbb végzetes volt. Nem azonnali
halált, hanem hosszú évekig tartó szenvedést hozott számára. Mintha csak az
õ betegségérõl írt volna a korabeli újság:
„A halálos félelembõl eredõ különféle idegbajok valóságos
játékszert, magával tehetetlen hústömeget csinálnak
az erõs férfiakból. A háború okozta sebek mérhetetlenek.
Némelyik belehal a bánatba, más öngyilkos lesz,
ismét más egész életén át, zúgolódik, panaszkodik, világés
Isten-gyûlölõ lesz."
Ilyen, tehetetlen hústömeg lett 32 évesen az
eredetileg kovácsmester, erõs élete teljében levõ
nagyapámból. Három évig ideggyógyintézetben
"A háború okozta sebek
mérhetetlenek. Némelyik belehal
a bánatba, más öngyilkos
lesz, ismét más egész
életén át, zúgolódik, panaszkodik,
világ- és Istengyûlölõ
lesz."
ápolták Budán és 35 évesen a harctéren szerzett nyavalyájába halt bele. Itt
temették el tömegsírba, mivel sok volt a halott. Sírját ma sem ismerjük.
Édesanyám, aki 1912-ben született és csodálatosképpen éppen ma, október
17-én van a születésnapja, 86 évet élt. Jóformán nem is ismerte édesapját,
mert másfél éves volt, mikor hadba vonult. 1917 áprilisáig, mikor a fenti
végzetes szerencsétlenség történt vele, csak egy párszor volt itthon, rövid pár
napos szabadságon. Édesanyám, csak arra emlékezett, hogy édesapjának
ragyogó kék szeme és csiklandós bajusza volt. Felesége és egyetlen gyermeke
fényképe - mint egy kapocs az otthonnal és szeretteivel - a zubbonyzsebében
volt, talán ez adott neki erõt a borzalmak elviseléséhez. Édesanyám nem
200
201

Kalendárium 2010
tudta megbocsátani édesapjának, hogy nem vigyázott magára, hogy nem óvta
meg magát a családjának. Neki, mint gyógykovácsnak nem kellett volna az
elsõ vonalba menni - felettese ezt fel is ajánlotta neki -, de õ úgy gondolta,
hogy a háborút nélküle elveszíti az ország. Édesanyánk hadiárvaként nõtt fel,
nagymamánk a szeretett férj elvesztése után soha nem ment férjhez, bár
szépasszony volt, lettek volna jelentkezõk. Varrónõnek tanult, és míg férjhez
nem ment édesapánkhoz, édesanyjával együtt így keresték a mindennapi
falatra valót, ami bizony mindig elég szûkös volt.
Szüleink hármunkat neveltek fel és taníttattak. Most mindhárman itt
vagyunk gyermekeinkkel az ünneplõ tömegben, és boldogok vagyunk, hogy
a huszárok - így nagyapánk - emlékére állított gyönyörû emlékhelyre adakozhattunk.
Így voltak ezzel Ábri Lajos, Oros Albert, Tuka Tamás a 13-as jászkun
huszár rokonaim leszármazottai is és mindazok kik itt vannak és adakoztak.
Bár elõdeink, huszárjaink emlékét eddig is ápoltuk, hisz Kisújszálláson
1934-ben ünnepelték meg, az akkor még élõ 13-as Jászkun huszárok megalakulásuk
75. évfordulóját, majd 1941-ben a Református templom falán állított
emléktáblával emlékeztek. Ugyanebben az évben készült el az elsõ világhá-
A kunok útján
borús emlékmû - egy csodálatos lovas szobor -, mely a város összes hõsi halottjának
emlékmûve. És most, a 150 éves évfordulón is itt áll ez az emlékhely.
Megköszönöm a Nagykunsági Szellemi Mûhelynek, ahonnan az ötlet
elindult; a jász, kis- és nagykun városoknak, intézményeknek, a magánszemélyeknek,
hogy adományaikkal hozzájárultak az emlékhely megvalósításához.
Györffi Sándor szobrászmûvész barátunknak, hogy jelenlegi formájában
megálmodta és kivitelezte ezen gyönyörû kegyeleti emlékhelyet. Kívánom
neki, hogy istenáldotta tehetségével még sok-sok alkotást hozzon létre. Megköszönöm
dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter úrnak, hogy kegyeleti emlékbeszédével
méltatta huszár õseink tetteit. Megköszönöm a HM Hadtörténeti
Intézet és Múzeumnak, hogy az alkotást befogadta.
Ezennel az emlékhelyet az alkotójától a huszárok leszármazottainak nevében
tisztelettel átveszem, és megõrzésre a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum
vezetõjének átadom. Munkatársaival gondjuk legyen a megõrzésére és rendben
tartására, nekünk pedig gondunk legyen rá, hogy mindig legyen virág az
emlékhelynél. Emlékezzünk a régmúlt huszárjaira, hõseinkre, akik szerte
Európában jeltelen sírokban porladnak és alusszák örök álmukat. Úgy érzem,
minden tisztességes ember nevében kívánhatom, hogy soha ne legyen háború,
és soha ne kelljen az elesett hõsöknek emlékhelyet állítani.
III.
Így ünnepelték 1934-ben
a Jászkun-huszárezred megalakulásának 75. évfordulóját
- korabeli leírás -
Az avatóünnepség kisújszállási résztvevõinek egy csoportja
"Fényes keretek között ünnepelte a volt cs. és kir. 13. Jászkun-huszárezred
75 éves fennállását és a limanovai csata 20 éves évfordulóját november 18-án
Kisújszálláson.
Vitéz nagybányai Horthy István ny. lovassági tábornokot és a volt ezred
tisztikarát a fellobogózott állomáson raffi Borbély György fõispán, továbbá a
megyei és a városi elõkelõségek fogadták. Az állomáson Gaál János dr. polgármester
a városházán pedig Török Imre esperes, kormányfõtanácsos üdvözölte
az érkezõ vendégeket. A piactéren több mint 600 öreg jászkun, a volt altisztek
parancsnoksága alatt, hat században sorakozva várta az ezred tisztikarát. Felharsant
a Jászkun-ezredhívó és az öreg jászkun trombitások a generalmarsot
fújták, mialatt a tisztikar elvonult a felállított front elõtt. Majd katonás díszmenetben
vonultak el a leventezenekar hangjai mellett az öreg marcona
Jászkun-huszárok. Az ezt követõ istentisztelet után a városháza dísztermében
az ezredünnepélyt az ezred tagjai iránti meleg szeretettõl áthatott beszédével
vitéz nagybányai Horthy István ny. lovassági tábornok nyitotta meg.
202
203

Kalendárium 2010
Solcz Dezsõ ny. huszárõrnagy ünnepi beszéde következett ezután. Vázolva
az ezred 75 éves történetét, beszédét ekként folytatta: "Jászkunok! Az idõ
rohan, a halál kaszája kíméletlen és mindannyiunkat learat, de az ezred kiváló
szelleme, dicsõséges múltja örökké élni fog és azt, mint legszentebb ereklyét,
utódainkra hagyjuk. Meséljétek el fiaitoknak, unokáitoknak a Jászkunhuszárok
hõsi küzdelmét. Keljen szájról-szájra a sok hõsi tett és serkentse az
ifjú nemzedéket. Állítsátok mintaképül a köztünk rangban legmagasabbat,
de lélekben és testben legfiatalabbat, a bátorszívû hõs katonát, az igazi
magyar nagyurat, ki forrón szereti hazáját, ismeri, becsüli és tudja értékelni a
magyar parasztot és a magyar rögöt, aki imádja lovát, aki igazi ízig-vérig
Jászkun-huszár és ez: vitéz nagybányai Horthy István õnagyméltósága".
Az ünnepély után közös ebéden vettek részt a jubiláló ezred tagjai. Itt az
elsõ felköszöntõt Tánczos Gábor tábornok mondotta a kormányzó úr
õfõméltóságára.
Melczer László földbirtokos, az ezred volt fõhadnagya, vitéz nagybányai
Horthy István ny. tábornokot köszöntötte, Pápay István városi fõjegyzõ az
ezred tisztikarát és legénységét üdvözölte.
Az elhangzott üdvözlésekre vitéz nagybányai Horthy István ny. lovassági
tábornok válaszolt. A legénység soraiból F. Tóth Sándor túrkevei és Somogyi
Lajos kunmadarasi huszárok beszéltek. Végül Pólya Illyés kisújszállási legöregebb
huszár a következõ szellemes jelentést olvasta fel: "Vitéz nagybányai
Horthy István fõhadnagy Uramnak alásan jelentem, hogy 1890. október elsõ
napját írjuk s a kunok városából, Nagykun-Kisújszállásról berukkolt a
Jászkun-huszárezredbe Pólya Illyés regruta-közhuszár. Továbbá: vitéz
nagybányai Horthy István kapitány uramnak én Pólya Illyés alásan jelentem,
hogy 1892-t írunk. Vitéz brigadéros Horthy István lovassági tábornok uram
elõtt alásan jelentkezik volt hû katonája, Pólya Illyés 65 esztendõs, a
legöregebb Jászkun-huszár, s a Magyarok Istenének s a Seregek Urának
minden áldását és kegyelmét kéri legfõbb nemzeti Hadurunkra, meg az édes
Testvérére 1934. november 18-án. És áldást kér a Jászkun-huszárezred
minden vezéreire, a vitéz Tiszt urakra, Meg Ti reátok, öregek, ifjabbak,
huszárok, bajtársak, csaták hõsei, világ legelsõ katonái."
A külsõségeiben is impozáns, bensõ értékében pedig felbecsülhetetlen
emlékünnepélyt Kiss Endre Dezsõ tartalékos huszárfõhadnagy rendezte."
A kunok útján
Kunország: a milkói kun püspökség
1227-1512
A Jászkunság, Kuthan (a latin átírás kun kiejtéssel Köten, magyarul Kötöny)
vezér ivadékainak története jól ismert, különösen a nagykunsági olvasók
körében. Kevesebbet hallunk azonban arról, hogy a középkor során a magyar
király nemcsak a kunsági kunok fölött gyakorolt fõhatóságot, hanem rex
Cumanaie, azaz Kunország, egy teljesen más kun terület királya is volt. IV.
Béla (1235-1270), akivel a titulus bekerül a magyar királyok titulatúrájába,
elõbb rendelkezett a rex Cumaniae, mint
Magyarország királya címmel. Kunország
címere az ágaskodó, koronás, kétfarkú
oroszlán, még például II. Lipót (1790-1792)
német-római császár és magyar király összetett
címerében is megtalálható, természetesen
már réges-régen csak örökölt jogcímként,
mivel a történelmi bukások, területi
veszteségek, a status quo átrendezõdése ellenére
a magyar középcímer változatlanul feltüntette
a volt hûbéres területeket.
Cumania, terra maxima et longa, azaz
"Kunország nagyon nagy és hosszú ország"-
írta Plano Carpini ferences misszionárius
1246-ban, amelyet a Dnyeper, Don, a Volga és a Jaik öntöz. Határai nyugat
felõl a Duna menti Vaskapu és Magyarország, észak felõl Oroszország (azaz
Galícia), a mordvinok földje, keletrõl az Ural folyó és a Kaszpi-tenger. A
Dnyeper és az Urál között elterülõ keleti részt Fehér Kumániának, a Dnyepertõl
a Kárpátokig, illetve a Dunáig kiterjedõ nyugati részt pedig Fekete
Kumániának nevezték. A magyar királyok titulatúrájában szereplõ Cumania,
Kunország ennek nyugati részét, IV. Béla idején a Kárpátoktól délre és
keletre elterülõ, Erdéllyel, a Szörényi Bánsággal, Bulgáriával és a tatárokkal
határos tartományt alkotta.
A kunokkal való érintkezés a Magyar Királyság számára a XI. század végétõl
állandósult és az évek során egyre intenzívebbé vált. A IV. keresztes hadjárat
(1202-1204) idején Kunország a keresztes lovagok szövetségese volt Bizánc
elfoglalásában. A hadjárat egyik résztvevõje, Robert de Clari Krónikájának
65. fejezetében a kunokat nomád harcosokként ábrázolta, akik "nem folytattak
szántóvetést, házak helyett nemezsátrakban laktak, tejet, sajtot, húst fogyasztottak.
Mindegyikük mintegy tíz-tizenkét lóval rendelkezett, amelyek bárhová követték
204
205

Kalendárium 2010
gazdáikat. Hol egyiket, hol másikat ülték meg. A lovaknak volt egy kis zsákjuk az abrak
számára a nyeregre akasztva, amibõl ehettek, hogy ne kelljen megállni út közben. Egy
nap és egy éjszaka alatt hatnapi járóföld távolságot tudtunk lovon megtenni. Poggyász
nélkül vonultunk hadjáratra, s amikor visszatértek, gazdag zsákmánnyal tértek
vissza. Fegyver nélkül nem mentek sehová. Birkabõr ruhát viseltek s íjakkal és
nyilakkal voltak felfegyverkezve. Nem bíztak semmi másban, csak az elsõ vadban,
amivel reggel találkoztak, s az, aki a vaddal találkozott, abba helyezte bizalmát egész
nap, bármilyen vad légyen is az."
A kunok arca hosszúkás, színe barna, feketés, termete magas és arányos
volt, amelyet az európai kortársaik is megcsodáltak. Anna Komnéna, Alexiosz
Komnénos (1081-1118) bizánci uralkodó lánya, amikor anyja szépségét
kívánta érzékeltetni, leírásában a kun asszonyokkal hasonlította össze. V.
István (1270-1272) magyar király felesége, akit a történetírók "Szép Erzsébet"
néven ismernek, Szaján kun elõkelõ leány volt. A királyi pár fiát és utódát, IV.
Lászlót (1272-1290) olyannyira magával ragadta a kun Edua, Kupcsek és
Mandula szépsége, hogy csak a fõurak felkelése és a pápa biztatására, és a
magyar király támogatásával,
dominikánus misszionáriusok
igyekeztek keresztény hitre téríteni
a kunokat. A rend alapítója,
Szent Domonkos maga is
"Nem bíztak semmi másban, csak az elsõ
vadban, amivel reggel találkoztak, s az, aki a
vaddal találkozott, abba helyezte bizalmát egész
nap, bármilyen vad légyen is az."
szeretett volna hittérítést végezni a kunok között. A prédikátorok rendjét
többek között éppen erre vonatkozó céllal alapította meg. Az alapító
mindvégig bizakodott abban, hogy õ is eljut a kunok közé, forrásaink szerint
még szakállát is megnövesztette, készülvén a feladatra. Úti elõkészületei
közepette azonban váratlanul elragadta a halál (1221). Így az elsõ domonkos
rendi térítõ a kunok földjén Paulus Hungarus (Magyarországi Pál) lett 1222
körül. Az elsõ kunországi térítõ misszió teljes kudarc volt - feltehetõleg azért,
mert a kunok a térítõkben a kunokra éppen az idõtájt csapást mérõ, tõlük a
Kárpátok és a Szeret folyó közti Moldáviát és Havasalföld északi részét
elfoglaló teuton lovagrend oltalmazottjait, védenceit sejtették.
A kudarc nem szegte kedvét a dominikánusoknak. A második missziót a
Dnyeper mentén élõ kunokhoz küldték. Ennek eredményeként 1227-ben
Barsz Membrok, a kunok egyik fõbb vezetõje ("dux nobilior") egyetlen fiát,
Burcsot, akit atyja utána "a kunok kisebb hercegének is neveztek", családjából 12
kun nemes férfit és több "prédikátor testvér"-t "Isten kertjének kun földön dolgozó
mûvelõi" közül Róbert esztergomi érsekhez küldött a következõ üzenettel:
"Uram, keresztelj meg engem ezzel a 12 férfiúval együtt. Atyám el is fog jönni a hegyen
át (Erdélybe), arra a helyre, ahová rendeled, 2000 férfival, akik mind fel akarják venni
a kezedbõl a keresztséget."
A kunok útján
IX. Gergely pápa annyira megörült a fejleményeknek, hogy feloldotta
Róbertet arra vonatkozó fogadalma alól, hogy Palesztinába megy téríteni, s
meghatalmazást adott számára, hogy ugyanabból a célból Kunországban
prédikáljon, kereszteljen, templomokat emeljen, papokat szenteljen, püspökséget
létesítsen a keresztény hit elõmozdítására. Útjára elkísérte Bertalan
pécsi, Bertalan veszprémi és Rainald erdélyi püspök, valamint ifjabb
királyként (rex junior) II. András (1205-1270) király is. Ez volt a harmadik
magyar misszió a kunoknál, amelynek eredményeként Moldvában "Barsz
megtért Krisztus hitére a dominikánus testvérek segítségével és megkeresztelte õt népének
sokaságával együtt Róbert úr, esztergomi érsek, jelen lévén Béla, rex junior,
Magyarország hercege, András király fia." Vele együtt áttért 15 ezer kun férfi és
nõ. Barsz 1229-ben, IV. Béla galíciai hadjáratán halt meg keresztény hitben
(mellesleg csapatában még mindig voltak meg nem keresztelkedett kunok).
A megtérés a kor szokásai szerint nem volt politikai indíttatás nélküli -
csakúgy, mint a keleti kunságnak az iszlámra történõ áttérése. Az 1223-ban, a
Kalka menti csatában a mongolokkal szemben alulmaradt, nyugatra szorult
kunoknak erõteljes szövetségesre volt szükségük, hogy sikerrel vehessék fel a
küzdelmet az elõretörõ mongolokkal szemben. Ehhez, a kor hatalmi erõviszonyainak
ismeretében a Magyar Királyság hathatós segítségnek ígérkezett.
Róbert esztergomi érsek, a pápa felhatalmazásával a kunok megtérítésében
akkor már öt éve fáradozó Theodorik barátot, a domonkos rendek magyarországi
tartományfõnökét püspökké szentelte (valamikor 1227. július 3. és
1228. március 21. között) s az Olt, a Duna és a Szeret folyók között, moldvai
csángó területen, a Milkó folyó mentén fekvõ Karácson központtal felállította
a milkói kun püspökséget.
A pápának írt levelében Róbert elmondta, hogy a kunok népe addig
nomád, "kalandozó nép" volt, városok és falvak nélkül, most azonban hozzákezdenek
a városok és falvak építéséhez, templomokkal együtt. Róbert 100
napi búcsú engedélyezését kérvényezte azok számára, akik személyesen részt
vesznek, vagy segítséget küldenek a templom építéséhez a megtért kunok
számára. A kereszténység védelmének érdekében keresztes hadjáratot kért a
pápától az ikoniumi szeldzsuk török szultán és más pogányok ellen, akik
leigázva tartanak a kunokkal szomszédos keresztény országokat, valamint
azon keresztények ellen, akik zavarják, nyugtalanítják a kunokat és akadályozzák
õket a kereszténység felvételében. Ez utóbbi a román-bolgár cár, II.
Asan lehetett, aki nem nézte jó szemmel Magyarország hûbéreseit Moldáviában
és Havasalföldön, a Duna északi felén, amelyek ottani területi igényeit
veszélyeztették.
IX. Gergely pápa 1228. március 21-én kelt válaszlevelében engedélyezte a
100 napi búcsút azok számára, akiknek Róbert kérte, továbbá felhatalmazást
206
207

Kalendárium 2010
adott Róbertnek arra, hogy azok számára, akik az ikoniumi szultán vagy más
pogányok hatalma alóli meghódítás miatt a Kunországot környezõ országokba
mennek, vagy szembeszállnak a megtért kunokat nyugtalanító csoportokkal,
két évi búcsút engedélyezhessen. A keresztes hadjáratot ott hirdetik meg,
ahol Róbert jónak tartja.
A magyar királyi ház számára a térítés nagy eredmény volt, a király fennhatóságának
kiterjedését jelentette. A kunok megtérítése különösen az Erdély,
valamint a teuton lovagoktól frissiben elvett Moldávia és Havasalföld fölött
rex juniorként uralkodó Béla hercegnek lehetett érdeke. Az 1222-es Aranybullában
II. András (1205-1235) a teuton birtokot a megtért kunoknak adományozta,
s a vazallusság keretein belül garantálta azok jogait, érintetlenségét
és nemzeti szabadságát. Úgy látszik, a tömeges térítés tényleges megvalósulásával
ezt kellett a pápának 1229. október 1-i levelében megerõsíteni:
"szigorúan megtiltjuk, hogy valaki arra merészkedjen, hogy fennhatósága alá vonja az
országokat, vagy hogy rabságba döntsön titeket azon ok miatt, hogy Krisztushoz tértetek."
1229. szeptember 13-án a Szentszék úgy határozott, hogy a kun egyházmegye
közvetlenül a pápa alárendeltségébe tartozzon. A pápa 1231. február 27-én
újra Róbert esztergomi érseket nevezte ki apostoli küldöttnek az új egyházmegyébe.
Ekkor történt meg a kunok egyházkerületének körülhatárolása, a
Kárpátok, az Olt és a Szeret folyó, valamint Moldva határolta területen. Ez
azzal a területtel azonos, amelyet hûbérbirtokként II. András adományozott
a keresztény hitre tért kunoknak, azaz a teuton lovagrendtõl elvett földekkel.
A kun egyházmegye püspökének rezidenciája feltehetõleg a Milkó folyó
partján fekvõ, eredetileg teuton építésû karácsoni vár lehetett. IV. Béla
(1235-1270) - immár királyként - a pápa 1234. október 25-i levelének hatására
teljesítette a Szentszék magyarországi küldöttének tett fogadalmát is, s a kunok
egyházmegyéjében olyan katedrálist építetett, amely tetemes vagyonnal
és nagy kiterjedésû birtokkal ellátva méltó volt a kunok püspökéhez. A katedrálist
Milkó városában emelték, amit a latin források civitas Milcoviensisnek
vagy civitas de Milconak neveznek. Theodorikot kanonokok sora vette körül.
A Kalka menti csatában (1223) az orosz-kun szövetségesek alulmaradtak.
Ibn al-Aszír arab történetíró szerint a "harc egyike volt a leghevesebbeknek. Több
napig tartott, míg végül a tarátok gyõztek. A kunokat és az oroszokat teljesen leverték.
Szétszéledve még könnyebben kézre kerültek. Megölték õket, és minden vagyonuk a
tatárok kezére került. Annak a kevés embernek is, aki el tudott menekülni, hosszú utat
kellett megtennie az oroszok földjéig, és siralmas állapotban érkezett meg oda." A
csatából megmenekült, az orosz fejedelemségbe húzódott kunok között volt
Kuthan kán is, akinek leánya, Metiszlav a galíciai herceg felesége volt. 1239-
ben a kunok egy része, 40 ezer család, az említett Kuthan vezetése alatt - aki
A kunok útján
korábban két ízben is sikeresen verte vissza a mongolokat - IV. Béla királytól
kért és kapott menedéket.
A magyarországi betelepülést követõen került sor a Kunország elleni tatár
invázióra. Tuluj fia Bedzsák 1241-ben átkelt a Szeret folyón, és feldúlta Kunországot.
A térítõ domonkosok 90 (vagy 190) fõ esett áldozatul, valószínûleg
a püspök, Theodorik maga is odaveszett. 1279-ben még találunk egy "Fülöp,
kun kanonok"-ot, 1308-1309 között egy "Montefia Gáspár kun kanonok"-ot, de
1332-ben már egyetlen kanonok sincs életben.
A tatárjárás hatalmas etnikai változást idézett elõ: a kunokat a mongolok
részben szétkergették, részben kivégezték. A kunoktól elnéptelenedett területen
idõvel a román anyanyelvû lakosság került túlsúlyba.
A pápa és a magyar király több ízben megpróbálta újjászervezni a kun püspökséget,
Kunországot. I. Lajos (1342-1382) 1345-ben tett egy sikertelen kísérletet.
Végül 1512-ben II. Gyula pápa megszüntette önállóságát, és az esztergomi
érsekségbe olvasztotta. Ezt követõen Kunország csupán nevében,
memento gyanánt, a magyar királyok titulatúrájának részeként élt tovább.
Dr. Nyitrai István,
a nyelvtudományok kandidátusa
A szerzõrõl, aki kisújszállási származású, általános és középiskolába itt járt:
"Díjat nyerni dicsõség a szerzõnek. Külföldön díjat nyerni dicsõség az országnak is.
De díjat nyerni egy olyan - nem csupán földrajzi értelemben - távoli országban, mint
Irán, ennél is több. Különösen, ha tudjuk, hogy "Az év könyve" díj a legmagasabb
szintû elismerése azoknak a külföldieknek, akik a perzsa kultúrával foglalkoznak. Az
iráni Kulturális és Vallásügyi Minisztérium bírálóbizottsága minden évben kiemel egyegy
mûvet szerte a világon megjelenõ ezernél is több e témakörrel foglalkozó könyv közül.
Legutóbb egy magyar tudományos munkát is érdemesnek tartottak a díjra, a magyar
nyelven megjelent Iráni föld, perzsa kultúra címû kötetet. A mintegy 400 oldalas könyv
gerincét Nyitrai István, a teheráni magyar nagykövetség elsõ beosztott diplomatájának
csaknem 200 oldalas tanulmánya adja, Irán történelme a muszlim hódítástól
napjainkig címmel. Noha a kéziratot jóval kiküldetése elõtt adta le, az elismerést már
akkreditált diplomataként vehette át Mahmud Ahmadinezsad elnöktõl."
(Pál Attila, 2009.)
208
209

Kalendárium 2010
Szent László harcai kunokkal,
úzokkal, besenyõkkel
1054-ben vagy 1055-ben történt, amikor László herceg, a késõbbi I. Béla
király középsõ fia még csak 8-9 éves volt, hogy a Dnyeper folyónál, az orosz
fejedelemségek déli határán feltûntek a keleti steppékrõl érkezõ úzok,
megtámadták Vszevolod perejaszlavli fejedelmet, de vereséget szenvedtek,
majd tovább vonultak nyugat felé. Nyomukban megjelent egy eddig
ismeretlen, hatalmas törzsszövetség, a kumánok vagy kipcsakok, akik
egyelõre nem bocsátkoztak harcba az oroszokkal, elõörseik visszafordultak. A
saját magukat kumánoknak vagy kománoknak nevezõ kunok (a népnév
jelentése "fakó, halványsárga") ezekben az években a Volga alsó folyásának
vidékén és a nyugat-szibériai steppéken tanyáztak, ami elõzõleg az Úzok
Pusztasága volt.
A török népek oguz ágából származó úzok a X. század folyamán még a
kijevi fejedelmek alkalmi szövetségesei voltak a kazárok ellen, ilyen
vonatkozásban a bizánci diplomácia is számolt velük. Most azonban, amikor
a kunok nyomására a Volgától nyugatra kíséreltek meg új hazát keresni,
veszélyes szomszéddá váltak az oroszok számára. 1060-ban az orosz
fejedelmek nagy hadsereget szerveztek az általuk torkoknak nevezett úzok
ellen, mire az úzok elmenekültek és a következõ években a steppék nyugati
végein, a Bug és a Szeret között tartózkodtak. Az úzok elvonulása után 1061-
ben azonnal megjelentek a kunok a Dnyeper vidékén. Ekkor bocsátkoztak
elõször harcba az oroszokkal, de Vszevolod perejaszlavli fejedelemnek
sikerült velük békét kötnie. 1068-ban a kunok nagy sereggel törtek be
Csernyigov környékére, három orosz fejedelem hadait is megverték, egy
A kunok vándorlása
A kunok útján
ízben azonban õk is vereséget szenvedtek. A Fekete-tenger vidéki steppéket
az úzok igen rövid ideig birtokolhatták. Õk a besenyõket nyomták nyugat és
dél felé, akik az Al-Dunán átkelve már az 1040-es évek végétõl tömegesen
költöztek a Bizánci Birodalomba. Az úzok 1064-ben betörtek az Al-Duna jobb
parti síkságára, legyõzték az ellenük felvonuló bizánci seregeket, majd az
egész Balkánt bekalandozva raboltak és pusztítottak. A bizánci krónikások
rémülten számolnak be az eseményekrõl, az egész úz nép átköltözésérõl
beszélnek. X. Konsztantinosz Dukasz császár nem merte nyíltan felvenni a
harcot az úzokkal, követek útján, császári ajándékokkal próbálta rávenni õket
a távozásra. Az úzok harci erejét azonban élelemhiány és járványos
betegségek gyengítették, ezért az ajándékokat elfogadva visszavonultak a
Dunától északra. 1064-1065 tele rendkívül hideg volt, az éhínség, a helyi
besenyõ és bolgár lakosság támadása is megtizedelte soraikat, ezért az úzok
jelentõs része bizánci szolgálatba lépett: Makedóniában telepítették le õket,
fõnökeik magas katonai méltóságokat kaptak. A következõ években ezek az
úz segédcsapatok, Uzasz nevû vezérükkel együtt gyakran szerepelnek a
bizánciak balkáni harcaiban. Az úz népesség másik része bebocsátást kért az
orosz fejedelmektõl, a kijevi és a perejaszlavli fejedelemség déli határvidékén
telepítették le õket, de Halicsban, Csernyigovban és Rjazanyban is feltûnnek
kisebb-nagyobb csoportjaik. Kisebb szórványaik ekkortájt bizonyára
Magyarországra is menekültek.
Miután az úzok uralma a steppén szerencsétlen kimenetelû balkáni hadjáratuk
után megszûnt, megnyílt az út a kunok elõtt nyugat felé. Szakaszosan
hódították meg a Fekete-tenger vidéki steppéket. 1071-ben a Dnyepertõl
nyugatra, a kijevi fejedelemség délnyugati határvidékén találjuk a kunokat, az
orosz évkönyvek szerint két Rosz folyó vidéki városkát támadtak meg. Az Al-
Dunánál 1078-ban jelentek meg elõször kun csapatok. Michael Attaleiates
bizánci krónikás elmondja, hogy Nikephoros Botaneiates császár uralkodása
elsõ évében, 1078-ban, amíg a császári csapatok egy lázadás leverésével voltak
elfoglalva Thesszalonikében, a dunai határvidék lázadó besenyõi behívták a
kunokat és együtt ostromolták meg Adrianupoliszt. A császári sereg gyorsan
odavonult, mire az ostromlók elmenekültek. Egy másik bizánci szerzõ, Skylitzes
continuatus szerint ugyanebben az idõben történt, hogy Meszémbria kormányzója,
Leon Diabatenos a besenyõkkel és a kunokkal próbált szövetkezni.
A magyar krónikák szerint 1068-ban Beszterce felõl pogány kunok törtek
be az országba, végigpusztították a Nyírséget és Bihar váráig hatoltak. Salamon
király, Géza és László herceg seregükkel elébük kerültek és a Beszterce
vára közelében emelkedõ Kerlés hegynél ütközetre kényszerítették õket. A
magyarok szörnyû öldökléssel járó közelharcban megverték és megfutamították
a pogányokat. A csatában kitûnt az ifjú László herceg, akinek a nevé-
210
211

Kalendárium 2010
Miniatúrák a XV. századi Königsbergi Krónikából: fent: vonuló nomádok.
Lent: orosz csapatok elõl menekülõ kunok.
A kunok útján
hez fûzõdik a következõ epizód. László herceg egy
pogány kun üldözésére indult, aki egy szép magyar
leányt hurcolt magával. Megközelítette, de nem
sikerült lándzsavégre kapnia. Ekkor a leányhoz
kiáltott, hogy ragadja meg a kunt az övénél fogva és
vesse magát a földre. Ez meg is történt. László hosszú
ideig birkózott a kunnal, s miután a leány a kun
Achilles-inát elvágta, sikerült megölnie.
A Szent László-legendának ez az epizódja nem
került be a hivatalos egyházi Vita-ba (életrajzba),
szájhagyomány útján maradt fenn, s a XIII. század
végétõl kedvelt témája lett a magyarországi templomokban
festett falképeknek, illetõleg a magyarok
történetét tartalmazó kódexek miniatúráinak. Ilyen
módon emelkedett jelképessé ez a küzdelem, a pogányok
elleni harc jelképévé, Szent László személye
példaképe lett a kibontakozó lovagi kultúrának.
A történeti kutatás megállapítása szerint a kerlési
csata pogányjai nem lehettek kunok, minthogy - a
fent elmondottak szerint is - a kunok 1068-ban még
nem érték el ezt a térséget. Sokkal valószínûbb, hogy
a Meszes-kapunál betörõ nomádok besenyõk vagy
úzok voltak. Krónikáink szerint a pogányok Osul
nevû parancsnoka Gyula vezér alattvalója volt. Egy
értelmezés szerint "Gyula vezér" alatt annak a
Kun halotti szobor
Jerney János gyûjtésébõl
besenyõ Jula törzsnek a vezetõjét kell érteni, amelynek a Kárpátok keleti
oldalán, a moldvai részeken volt a szállásterülete a X. században. Kétséges
azonban, hogy a XI. század közepén ez a törzsi szervezet még élõ volt-e. Az
1060-as években a Szeret és a Prut mellékén mind a besenyõ, mind az úz
etnikummal számolnunk kell, tehát lehetséges, hogy vegyes úz-besenyõ sereg
zsákmányoló hadjáratáról van szó.
A következõ nomád betörés 1085-ben történt. A trónfosztott Salamon
király, miután kiszabadult visegrádi fogságából, a krónikák szerint Kutesk kun
vezérhez ment segítséget kérni László király ellen. Neki ígérte Erdélyt és a
kun vezér lányát hajlandó lett volna feleségül venni. Kutesk északkelet felõl
nagy sereggel támadt Magyarországra, feldúlta Ungvár és Borsova környékét,
László király azonban kiverte a támadókat. Krónikáink szerint "László király
rájuk rontott, megsemmisültek a színe elõtt, és sok ezer kun hullott el
kardélre hányva. Salamon király pedig Kuteskkel együtt futva úgy menekült,
mint tépett tollú kacsák a keselyû körmei közül." A gyõzelem emlékére Szent
212
213

Kalendárium 2010
László templomot emeltetett, ez valószínûleg a kisvárdai Szent Péter egyházzal
azonosítható.
Valójában Kutesk kunjai sem kunok voltak, Salamon szövetségesei úzok
vagy vegyes úz-besenyõ csapatok lehettek. 1087 elején ugyanis Salamon úz és
magyar csapataival részt vett a Bizánci Birodalomban élõ besenyõk hadjáratában
a bizánci császár ellen, a hadjárat vezetõje a bizánci források szerint
Cselgü besenyõ vezér volt, aki maga is elesett a csatában. A vesztett csata után
a könnyûfegyverzetû nomádok cserbenhagyták a menekülõ Salamont, aki
menekülés közben, titokzatos körülmények között meghalt. Egyes kutatók
szerint Cselgü és Kutesk ugyanaz a személy lett volna, a két név különbözõségén
kívül azonban ennek több körülmény ellene szól. Cselgü hadjárata
a bizánci tartományon belülrõl indult, maga Cselgü pedig vagy helyi besenyõ
fõnök volt, vagy az 1084-ben újonnan érkezett besenyõk vezére lehetett.
Kutesk úz törzsfõ lehetett, aki Moldvában vagy Havasalföldön húzta meg
magát népével és Erdélyben remélt új hazát találni a kunok nyomasztó
terjeszkedése elõl.
A kunok azonban ezekben az években már többször vezetnek kalandozó
hadjáratot a Balkánra. 1087 õszén a lázadó besenyõk fõvezére, Tatusz
személyesen hozott kun segítséget Drisztra városához, de a kunok késve
érkeztek, miután a besenyõk már megverték I. Alexiosz Komnénosz császár
seregét. A kunok mégis részt kértek a hadizsákmányból és emiatt összevesztek
a besenyõkkel. Megtámadták és legyõzték a besenyõket - ami mindenképpen
jelentõs kun haderõre vall - és egy ideig az Ozolimne-tó (Büdös-tó) mellett
tartották körülzárva õket, csak élelemhiány miatt távoztak. Megfenyegették a
besenyõket, hogy visszatérnek és bosszút állnak. 1089-ben csakugyan megjelentek
és Alexiosz császártól engedélyt kértek az átvonulásra, hogy bosszút
állhassanak a besenyõkön. A császár alig tudott megszabadulni újdonsült
szövetségeseitõl, nagy nehezen rábírta õket a visszatérésre.
A kunok azonban nem tettek le a bosszúról. 1091-ben megint megjelentek,
ezúttal hatalmas sereggel. A bizánci szerzõk 40000-re teszik a kunok számát,
ami nyilvánvaló túlzás, de mindenképpen jelentõs seregrõl van szó, mivel
vezérük a kor két leghíresebb törzsfõje volt, Bönek kán (a bizánci forrásokban
Maniak) és Tugor kán (Togortak). Bizánc ekkor szorult helyzetben
volt, mindenképpen szüksége volt a kunok szövetségére. Alexiosz császár
1091-ben az õ segítségükkel gyõzte le a besenyõket a sorsdöntõ lebunioni
csatában, a Marica folyó torkolatvidékén. A csatát követõ éjjel a bizánciak
lemészárolták besenyõ foglyaikat, a kunokat ez megrémítette és eltávoztak.
Még zsákmányrészüket is hátrahagyták, a császár szállíttatta utánuk. Ettõl
kezdve megromlott a bizánci-kun viszony, Alexiosz császár uralkodása alatt a
kunok többször betörtek a Dunától délre esõ területekre. A besenyõk katonai
A kunok útján
és politikai erejének felmorzsolásával viszont a Fekete-tengertõl északra esõ
steppék nyugati fele is teljes egészében a kunok fennhatósága alá került.
Etnikailag azonban még sokáig nem töltötték ki ezt a vidéket, a Dnyesztertõl
nyugatra még mindig maradt besenyõ és úz népesség. A kun régészeti leletek
és a halotti szobrok (az ún. kamennaja babák, "kõ-õsök") elterjedése is
tükrözi ezt a helyzetet, a Dnyepertõl nyugatra ugyanis egyre ritkulnak. Az
1090-es években a kunok katonai akciói ebben a térségben zajlottak le,
nyilván új szerzeményeik biztosítására. Gyõzelmeiket azonban fõként az
oroszokkal folytatott állandó háborúskodás miatt nem tudták igazán
kihasználni (bár mindkét részrõl történtek kísérletek a békekötésre is, pl.
1094-ben II. Szvjatopolk kijevi fejedelem Tugor kán lányát vette feleségül), a
nyugati steppék sûrûbb megszállására csak az 1140-1150-es évektõl
kerülhetett sor, amikor felülkerekedtek az oroszok elleni harcokban.
Magyarországot a kalandozó kun csapatok bizonyíthatóan 1091-ben
támadták meg elõször. Valószínûleg a lebunioni csatából hazatérõ kunok,
vagy legalábbis egy seregrészük tett egy kis kitérõt Krul fia Kapolcs
vezetésével, a könnyû zsákmány reményében. László király ugyanis a magyar
királyi sereggel éppen Horvátországban volt. Több történész véleménye
szerint az ügyes bizánci diplomácia irányította Magyarország felé a kunokat,
bár szerintem ez az ötlet a kun vezérek fejében is megszülethetett.
Krónikáink részletesen leírják, hogy a kunok hogyan rabolták végig Erdélyt,
Bihart és a Tisza-vidéket. A Duna-Tisza közét a fõseregbõl kivált két csapat
pusztította végig, majd átkeltek a becsei réven és zsákmánnyal megrakodva,
temérdek fogollyal, lassan, vadászgatva indultak Havasalföld felé. László
király, amint hírül vette a kun támadást, azonnal visszatért Horvátországból
és a Temes folyónál sikerült a kunok elébe kerülnie. A kunokat táborukban
érte a váratlan támadás. Minden fõemberük elesett, sokan fogságba kerültek,
alig volt, aki elmenekülhetett. A foglyok életét Szent László megkímélte,
hogy felvehessék a kereszténységet. "A király pedig összes emberével hálát adott a
nagy gyõzelemért a mindenható Istennek, aki kiragadta õket ellenségeik kezébõl; és azt
a folyót a pogányok miatt Pagantinak nevezte el." (Pogáncs, románul Pogãniºul, a
Temes baloldali mellékfolyója, Temesvártól délre.)
Szent László hadvezéri teljesítménye és manõverezése egészen kimagaslónak
nevezhetõ. A legrövidebb utat számítva is kb. 500 km-t kellett megtennie
Horvátországból a Pogáncs folyóig egy jelentõs sereggel, ami legalább kéthárom
hetet vett igénybe, ehhez hozzávehetjük a kun betörésrõl értesítõ
hírvivõk számára szükséges mintegy egy hetet. Pontosan ki kellett számítani,
hogy hol kerülhet a kunok elébe. Valószínûnek tartjuk, hogy folyamatos
hírlánc mûködött a távollevõ királyi sereg és az ország belseje között.
214
215

Kalendárium 2010
A kunok útján
Szent László hadjáratai
A kun törzsfõk ezután követeket küldtek a királyhoz, hogy engedje el a foglyokat,
ellenkezõ esetben bosszuló hadjáratot indítanak; "gúnyolták a királyt és
kitûzték a napot, amikor betörnek Hungariába. Amikor ezt meghallotta a király,
elmosolyodott, és azon a napon, amikor a kunok Hungariába akartak jönni, eléjük
vágtatott, mert féltette Hungariát a pusztítástól. És egy szombaton kora reggel a Duna
mellett megtámadta a kunokat. A király az elsõ rohamban ledöfte a kunok Akus nevû
vezérét, … és a király gyõztesen tért haza."
Ez a második kun betörés 1091-ben vagy 1092-ben történt, a csata valahol
Orsova környékén lehetett. A magyarországi hadjáratokban a Tugor-kán és
Bönek vezette, Balkánon szereplõ fõerõk nem vettek részt, azok bizonyára
visszahúzódtak Dnyeper-vidéki szállásaikra. A két kun támadás sikeres elhárítása
László ragyogó hadvezéri teljesítményének és személyes bátorságának
volt köszönhetõ, és hatással volt a Szent László legenda kun epizódjának
kialakulására is. Politikai következményének pedig az tartható, hogy a kunok
zsákmányoló hadjáratai ezek után elkerülték Magyarországot.
Néhány év múlva a kunoknak váratlanul mégis alkalmuk nyílt megtorolni
a harci becsületükön esett sérelmeket, de ez már nem László király életében
történt. 1099-ben Kálmán király válogatott páncélos sereggel vonult Przemyœl
várához a kijevi fejedelem ellen lázadó orosz hercegek megbüntetésére. Az
oroszok a kunokat hívták segítségül. A kunok vezére a lebunioni csatában is
résztvevõ Bönek kán volt. A csata elõtti éjjel Bönek kiment a kunok
táborából, farkasüvöltést hallatott, mire több farkas válaszolt neki. Ez a
varázslat a gyõzelem elõjelét jelentette. Másnap a kunok a steppei hadviselés
jól bevált cseléhez folyamodtak. Megfutamodást színlelõ csapatuk maga után
csalogatta a magyarokat egy leshely felé, ahol a többiek voltak elrejtõzve. A
lesbõl végrehajtott támadás a kunok számára teljes gyõzelmet hozott, a
magyar sereg nagy része elpusztult, a király is alig tudott elmenekülni, magával
hozott kincstára a kunok zsákmánya lett. Nos, Szent László hadvezetése
alatt ilyen szerencsétlenség nem fordulhatott volna elõ. A fentebb vázolt
történeti helyzet magyarázza, hogy a kunok Magyarországot még ezek után
sem támadták meg.
Végezetül néhány szót arról, milyen volt a kunok fegyverzete, amellyel két
évszázadon keresztül sikeres harcaikat vívták az egész kelet-európai térségben,
Szent László királynak köszönhetõen kivéve Magyarország ellen. Errõl a
Fekete-tenger vidéki és magyarországi régészeti kutatásokból, a kun õsszobrok
viseletébõl és más ábrázolásokból vannak viszonylag részletes és
pontos információink. A steppei könnyûlovasság fegyverzete a XI. század
folyamán kezd egyre nehezebbé válni, a támadó fegyverek hatékonyabbak
lesznek. A kun harcosok védõfelszerelésében gyakori a vassisak és a páncélzat
valamelyik formája, a sodronypáncél vagy a pikkelypáncél, a sisakhoz arc- és
216
217

Kalendárium 2010
nyakvédõ vért csatlakozik. Elterjednek a jól acélozott páncéltörõ nyilak. A
szablyák a korábbiakhoz képest hosszabbak és nehezebbek. A közelharci
fegyverek között ebben a korban terjed el - valószínûleg besenyõ és kun
hatásra - a buzogány, amelynek egy igen hatékony típusa, az ún. tizenkéttüskés
buzogány a kunoknak tulajdonítható. A kunokkal jelentek meg Kelet-
Európában a korabeli steppei fegyverzet legkorszerûbb típusai, így pl. a kun
típusú tegez is. Mindezek a Szent László legenda ábrázolásain is rendszeresen
szerepelnek, a megrendelõk és a festõk szándékának megfelelõen bizonyára
a pogány kunok minél hitelesebb és szemléletesebb megjelenítése végett.
Történelmi paradoxon, hogy amikor ezeknek a képeknek a többsége
készül, a XIV. század folyamán, a Magyarországra költözött kunok már
betagolódtak a magyar társadalomba, a királyi hadsereg fontos és ütõképes
kontingensét képezték, a kereszténységet is felvették, legfeljebb a keresztény
hit tényleges gyakorlása hagyott maga után még némi kívánni valót.
Dr. Pálóczi Horváth András
Morzsák
"Az istenek megteremtették a világot, már csak az volt hátra, hogy az erõt is
belehelyezzék. Tanakodtak, hová tegyék, hogy az ember meg ne találja.
Egyikõjük azt mondta: tegyük a föld alá. Az nem jó, mondta egy bölcsebb isten,
mert az ember elõbb utóbb feltúrja a földet, és megtalálja, tegyük a hegy tetejére.
Végül a legbölcsebb, legöregebb isten szólalt meg:
Nem tehetjük a hegy tetejére, az ember elõbb-utóbb megmássza a hegyeket, tegyük
magába az emberbe, ott sose fogja keresni."
- Buddhista tanmese -
"Az vagyunk, amit gondolunk. Mindaz, ami vagyunk,
a gondolatainkból táplálkozik. Gondolatainkból építjük fel a világunkat."
- Buddha -
"Az egészség a legnagyobb ajándék, az elégedettség a legnagyobb gazdagság,
a hûség a legjobb kapcsolat."
- Buddha -
A kunok útján
Kunhalom-e a kunhalom ?
Az Alföld képe napjainkra gyökeresen megváltozott. Bõ félévszázada még
a tanyák sokasága volt a meghatározó tájképi elem. Szakmaibb kifejezéssel
élve ez tette gazdagabbá a táji sokféleséget, ez növelte a tájdiverzitást. A
felszámolódott tanyavilág helyét manapság mûtárgyak tömege foglalja el:
távvezetékek acéltraverzei, telefonos átjátszó állomások tornyai, víztartályok
gömbjei, betonból készült silók és zsilipek, s még megannyi, egyre szaporodó
létesítmény.
Ebben az erõsen megváltoztatott tájban szerényen húzódnak meg a kunhalmok,
ahogyan Ecsedy I. mondja: "a puszták mûemlékei", tágabb értelemben,
Illyés Gyula szavával élve "a mi katedrálisaink".
A kunhalmok a sajátos egyedi vonásokban oly gazdag Kárpát-medence
számtalan értékének hordozói és õrzõi. Fõleg síkvidéki tájainkon járva, látva
e sajátos formájú földépítményeket, szinte mindannyiunkban felmerül a
kíváncsiság: valami furcsa, természet alkotta formák ezek, vagy letûnt korok
emberének különös alkotásai. Ha utóbbit fogadjuk el válaszként: vajon kik,
mikor, milyen célból emelték õket?
Értékeket keresõ világunkban a kunhalmok így kerülhetnek az érdeklõdés
homlokterébe. Tapasztalva vészes pusztulásukat, értelmetlen fogyatkozásukat,
sürgõs, halaszthatatlan közös feladatunk hathatós védelmükrõl gondoskodni.
Ez pedig csak akkor jár eredménnyel, ha mind szélesebb körben
felismertetjük, hogy a kunhalmok miért is pótolhatatlan értékei hazánknak,
ennek a medence helyzetû országnak. Megmentésükrõl a világnak tartozunk
felelõsséggel. A feladat nem egyszerû. Rá kell irányítanunk a figyelmet széleskörû
természetvédelmi, kultúrtörténeti értékükre, de nem hagyva azt sem
figyelmen kívül, hogy állapotuk romlásának, veszélyeztetettségüknek, sõt
pusztulásuknak melyek a legfõbb okozói, forrásai.
Bizonyított tény, hogy a kunhalom szavunk - mint számos fogalom megszületése
is - adott személyhez kötõdik. A kunhalom elnevezés Horvát István
(1784-1846) nyelvész-történésztõl származik, aki Kazinczy "pesti triász"-ának a
tagjaként elfogult történelemszemléletével, önkényes szófejtéseivel tette magát
ismertté. Megalkotott kunhalom szava abból a meggyõzõdésbõl fakadt, hogy
ezeket az emberkéz alkotta halom-kiemelkedéseket a betelepülõ kunok
hozták létre.
Ezzel szemben Jerney János (1800-1855) kétségbe vonta ennek hitelességét,
amikor azt állította: "Annyi bizonyos, hogy hazai halmainknak kunhalom nevezete
a 'magyar nép ajkán nem él,' s néhány tizedév óta az írói nyelv kezdé divatba hozni."
218
219

Kalendárium 2010
Jerney János (1844) a jeles õstörténész, nyelvész és utazó Keleti Utazása A
'Magyarok' Õshelyeinek kinyomozása végett címû munkájában arra is
rávilágít, hogy mennyire problémás és vitatható a halmok nevének használata.
Ipolyi Arnold (1823-1866) is következetesen hunhalmokról beszél. Tariczky
Endre régész az Egri Híradó 1903. évi 36. számában A Tiszavidéki halmokra
vonatkozó felvilágosító ismeretek címû írásában is felteszi a kérdést. "Hun
halom-e, vagy kún halom?" de egyértelmû választ a felvetésre nem adott.
Tariczky (1903) azt is megemlíti, hogy "már a múlt század derekán dívott ama
felkapott vélemény, mintha azok avar õrhalmok volnának"
A magyar régészet alapítója, Rómer Flóris az 1876-ban Budapesten megrendezett
VIII. Nemzetközi Õsrégészeti és Anthropológiai Kongresszus
francia nyelven megjelentetett kiadványában az egész Kárpát-medencében
fellelhetõ, a legkülönbözõbb típusba sorolható halmokat a legáltalánosabb
értelemben egyszerûen csak halmoknak (les tumuli) nevezi.
Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a kunhalom név szakmailag teljesen
pontatlan. Ennek ellenére, mint gyûjtõfogalmat más szóhasználattal
helyettesíteni aligha lenne célszerû. Bármely helyette használt fogalom
éppen úgy értelmezési zavarokat, további vitákat szülne.
Az egyes kunhalmok nevét is számtalan bizonytalanság övezi. Ugyanaz a
halom több néven is szerepelhet. Pl. a kisújszállási Bogarasi-halom, Vargahalom,
mivel határrészek találkozásánál, azok peremén fekszik, nevezik
Porosállási, és Göröngyösi-halomnak is. A település legnagyobb halma lévén
egyben legmagasabb pontja, egyszerûen csak Nagy-halomnak is hívják.
Ugyanez a halom egy leborított kenyérszakajtó kosárhoz is hasonlítható,
ezért népiesen Kosárháti-hegynek is mondják a helybeliek.
Nem csak a kunhalom névhasználat körül zajlik még manapság is vita, de
legalább annyi eltérõ álláspont, egymásnak ellentmondó kérdés merül fel a
halmok eredetét, korát, számát, funkcióját, típusát illetõen is.
A kunhalom keletkezési módját, származását alapvetõen két nézet köré
csoportosíthatjuk: az egyik szerint ezek a látványos tájelemek a természetes
úton keletkezett formakincsek közé sorolhatók, míg a másik felfogás alapján
emberkéz formálta (antropogén) képzõdmények. Neves geológusok,
földrajztudósok érveltek a természetes eredet mellett. Szabó József (1822-
1894) a neves geológus akadémikus az általa megvizsgált halmokat a tenger
színe alatt született, természetes képzõdményeknek írta le. Miskolczy Károly
a Vasárnapi Újság 1864. évi 23. számában A magyar alföldi halmokról írott
cikkében hasonlóan vélekedik: "a halmok a természet mûvei, s midõn a síkságot
tenger borítá, a víz hullámzása által jöttek létre." Az eróziós folyamatok neves
kutatója, Kádár László (1908-1989) a halmok keletkezését a víz, a szél, s
A kunok útján
részben a jég felszínformáló munkájával hozta összefüggésbe. Az eddig vizsgálatok
azt mutatták, hogy a megvizsgált, feltárt, megcsonkított, széthordott
halmok szinte kivétel nélkül emberi alkotások voltak. Amely természetes
úton keletkezettnek bizonyult, ott is inkább egy természetes felszíni képzõdményre
(laponyag, homokbucka, folyóhát) késõbbi rátelepülés, temetkezés
idézhette elõ ezt a kettõs jelleget.
A kunhalmok elsõ szabatos definícióját Györffy István (1921) adta meg, aki
szerint "ezek 5-10 méter magas, nem nagy területen fekvõ, messzirõl lapos, kúp vagy
félgömb alakúnak látszó emelkedések, amelyek legtöbbször víz mellett de ármentes helyen
terültek el, s nagy százalékban temetkezõhelyek, sírdombok, õr- vagy határhalmok".
Ennél pontosabban, lényegretörõbben aligha tudnánk a halmok mibenlétét
másként meghatározni.
Ennek szellemében a kunhalmok legfontosabb típusai a következõk:
1. Lakódombok (tell-telepek). Ebbe a kategóriába a többnyire szabálytalan
alakú, nagy kiterjedésû és viszonylag magas halmok tartoznak. Kultúrrétegük
több méter vastagságú. Felmagasodásukban az árvízmentes, de a
vízközeli helyen megtelepedõ ember játszotta a fõszerepet. A halommá
emelkedett egykori telephely kultúrrétegét fõleg az ott élõ emberek házainak
omladéka (pl. patics), edénytörmelékei, tûzhelyének maradványai,
az elfogyasztott állatok szétszórt csontjai, kagylóhéjai alkotják. Nagy szám-
Fontos kordokumentum a Sárrétudvar határában lévõ Balázs-halom
1910. évi elhordásáról. Mintegy 1300 szekérnyi anyagát
a település kátyús utcáinak feltöltésére használták fel. (Zoltai Lajos korabeli felvétele)
220
221

Kalendárium 2010
ban keletkeztek lakódombok a késõ neolitikumban és a koraközépsõ
bronzkorban (Kr. e. 4000-3500, illetve 2600-1500). A telepek nagy számából
és méretébõl viszonylag nagy népsûrûségre következtethetünk. Ebbe
a típusba sorolható a már teljesen feltárt európai hírû túrkevei Terehalom
is.
2. Sírdombok (kunhalmok). A régészeti kutatások feltárták,hogy a halmok
nagy része rézkori és korabronzkori temetkezések emlékhelyei. A keleteurópai
síkságon (orosz-ukrán sztyeppvidéken) igen gyakoriak ezek a
mesterségesen emelt, kúp (félgömb) alakú dombok. A késõ rézkorban a
Fekete-tenger melléki sztyeppékrõl nomád törzsek nyomultak be a
Kárpát-medencébe és elfoglalták a Tiszától keletre esõ vidéket. Ez a
népesség hagyta maga után azokat a szabályos formájú, többnyire nagy
méretû mesterséges halmokat, amelyeket ma általában kunhalom néven
ismerünk. Ahol ilyen halmot régészeti ásatás során megvizsgáltak, kiderült,
hogy a keleti eredetû rézkori ún. gödörsíros kunhalmok népének
temetkezését rejti magában. A halott számára elkészített sírgödröt gerendaszerkezettel
fedték le, majd föléje halmot emeltek. A sírok jellegzetes
melléklete a vörös okkerrög, amelynek az életet jelképezõ mágikus
jelentõsége volt. Városunkban lévõ négy feltáratlan kunhalmot a régészek
a gödörsíros kategóriába sorolják. A szkíták (Kr. e. 700-400) szintén emeltek
igen nagy méretû kunhalmokat a mi vidékünkön is.
3. Õrhalmok (vigyázóhalmok, strázsahalmok). Hazánk több táján, különösen
az Alföld vidékén gyakoriak ezek az alacsony, földbõl emelt halmok. Eredetileg
sem lehettek magasak, de a rendszeres szántás következtében
egyre alacsonyabbak lettek. A tûzjelzéses információtovábbításban lehetett
fontos szerepük.
4. Határhalmok. Kialakulásuk és szerepük a megyék, a járások és a települések
határának megjelölésével hozható összefüggésbe. Tipikusak az
ún. hármas határhalmok. Városunk Hármas nevû határrészén fekszik az
erõsen elgyomosodott, megbolygatott Hármashatár-halom.
A kunok útján
érintkezõ vízterek kiváló feltételt biztosítottak a megtelepülésre. Találóan
állapítja meg Havassy Péter: "ami az Alföldön kiemelkedett a vízbõl, azt megülte az
ember." Ezzel a különös tájadottsággal magyarázható a kunhalmok igen nagy
számának létrejötte is.
Annak ellenére, hogy hazai halmainknak 94 %-a még feltáratlan az utóbbi
századok régészeti feltárásainak köszönhetõen mégis hatalmas ismeretanyag
gyûlt össze, de ennek döntõ hányada régészeti jellegû.
Mind a mai napig hiányzik azonban a kunhalmok természetvédelmi jellegû
értékeinek tematikus számbavétele. Bármennyire is hihetetlen, az élõvilág
feltárása is csak a közelmúltban kezdõdött meg.
Sajnos mindezzel egyidõben vészesen tovább tart a kunhalmok történelmileg
is tetten érhetõ pusztulása. Ennek döntõen három oka van:
1. A táj, amiben a kunhalmok létrejöttek, az eredeti állapothoz képest gyökeresen
megváltozott. A mezõgazdasági tevékenység nagy arányú térnyerése
következtében a kunhalmok beszorultak az agrárparcellák szorításába.
A szántás, a befásítás, a túllegeltetés, a beépítés, a kemizáció, az
anyagkitermelés, hulladéklerakás, stb. létüket kíméletlenül fenyegeti.
2. A kunhalmok valós értékével a közvélemény, a közítélet még ma sincs
kellõképpen tisztában. Az ismerethiány, a tudatlanság következtében a kunhalmok
egy bármi célra felhasználható "földtömeg" csupán. Elhordása, megcsonkítása
e felfogás szerint nem károkozás, értékmegsemmisítés.
Vitathatatlan tény, hogy a kunhalmok a maga nemében egyedülálló tájtörténeti
értékei Kárpát-medencének. Nem csak egy több ezer évvel ezelõtti
kultúra emlékei, hanem a tájat drasztikusan átalakító ember tájformáló tevékenysége
elõtti idõk egy darab természetének õrzõi is egyben. A régészeti
értékeken túlmenõen tájképi, felszínalaktani, rétegtani, talajtani, paleoökológiai,
szigetbiogeográfiai, vízrajzi, kultúrtörténeti, néprajzi, irodalmi, mûvészettörténeti,
s még megannyi más érték kötõdik hozzájuk.
A Kárpát-medence vízjárta alvízországi része népek-, kultúrák olvasztó
tégelyévé vált a történelem során. Az ármentes hátak és a velük közvetlenül
Az impozáns méretû karcagi Ágota-halomhoz fûzõdik
Zádor vitéz és Ágota kisasszony szerelmi története. (Fotó: Tóth Csaba)
222
223

Kalendárium 2010
3. A kunhalmok kifosztása, feldúlása, tönkretétele a kincskeresõk jóvoltából
szintén történelmileg végig követhetõ értékvesztéssel együtt járó folyamat.
Korunk technikai lehetõségei a geodéziai kutatásokra alkalmazott
földradarok birtokában ez a károsító tevékenység rendkívüli módon
felerõsödött.
A kunhalmok sorsáért is felelõsséget érzõ akarat jóvoltából megszületett az
1996. évi LIII. Törvény a természet védelmérõl. Ebben a fontos jogforrásban
már nevesítve is szerepel a kunhalmok védelme. Ennek megfelelõen a hazánk
területén lévõ valamennyi kunhalom helyétõl, állapotától, típusától,
funkciójától, stb., függetlenül ex lege védettséget élvez. Sajnos a végrehajtási
utasítás megszületése mind ez ideig várat magára.
A Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala 1997-ben a
kisújszállási Alföldkutatásért Alapítványt bízta meg a terepbejárással hitelesített
országos felmérés elvégzésével. Ez a munka 1649 halom számbavételével,
regisztrálással lezárult. Ez képezhetné a fentiekben jelzett végrehajtási
utasítás alapját.
A kunhalom ügyben a tisztánlátás elemi kívánalom. Ne keltsünk képzelgést
azzal, mintha ezeket az emberkéz formálta tájelemeket a betelepülõ kunok
hozták volna létre. Döntõ többségüket már századokkal, évezredekkel a
Kárpát-medencébe betelepülõ népek hagyták reánk kulturális örökségükként.
Az más kérdés, hogy a történelem során kik, s miként vették birtokba
õket. Voltak, akik lakóhelyül használták, templomot építettek reá, többen
beletemetkeztek, mint ahogyan a ma embere is így kötõdik hozzájuk, hiszen
geodéziai magassági jegynek, kilátónak, avagy szélmalomdombnak hasznosítja
azokat. Ilyen alapon bármely velük kapcsolatba került népcsoport is
lehetne a névadó, mint ahogyan jeles tudósok (pl. Ipolyi, Tariczky) a hunokhoz
társítva õket hunhalmokról beszélnek. Ezen okoskodás révén beszélhetnénk
pl. szarmata, gepida, roxolán, langobard, kelta, avar, stb. halmokról is.
Az viszont fontos értékvédelmi feladatunk, hogy a halmokhoz kötõdõ
valamennyi értéket oltalmazzunk. Szép kun eredetû nevük (Bócsa, Tarattyó,
Lõzér, Kormáncsok, Bengecsek, stb.) se vesszen ki a köztudatból. Nemes,
hagyományõrzõ tett volt az is, amikor a karcagi határban 1995-ben, Györfi
Sándor Munkácsy-díjas szobrászmûvész alkotásának ("kunképek") felállításával
kun emlékparkot hoztunk létre. Ámbár az ismertetõ táblán célszerû lett
volna feltüntetni, hogy magát ezt a Kis-Hegyesbori-halmot már az újkõkorrézkor
embere megépítette (a halomtól alig két kilométernyire a Kõhalomból
több kõeszköz is elõkerült).
Talán az sem volt szerencsés vállalkozás, hogy a Kunok I. Világtalálkozójának
alkalmából Pusztaszeren a szkíta kurgánokat idézõ "kunhalmot" létesí-
A kunok útján
tettünk. A szakmai tévedés pedig még tovább mélyíti az értelmezési problémákat.
A Karcag belterületén lévõ Kálvária-halom lábánál a következõ
szöveg olvasható az ismertetõ táblán: "Kálvária-domb. Épült 1851-ben, az
1848/49-es szabadságharc hõseinek emlékére". Célszerû lenne a tábla szövegét így
pontosítani: "Ezen a négyezer éve létesült rézkori sírdombon 1851-ben alakították ki
a kálváriát az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hõseinek emlékére". És ekkor
igazat állítanánk…
Bejárat – Kácsor Károly fotója, mellyel 2009 decemberében
a Jászkun Fotóklub Plakettje díjban részesült.
Dr. Tóth Albert
224
225

Kalendárium 2010
Hagyomány született
A „Szép magyar beszéd” verseny tíz éve Kisújszálláson
Hét-nyolc évvel ezelõtt még csak beszélgetésekben merült fel annak lehetõsége,
hogy az általános iskolás korú tanulók "Szép magyar beszéd" versenye -
pontosabban annak fél-országos, kelet-magyarországi döntõje hagyományt
teremthet városunkban. Ma már - tíz év és tíz verseny után - talán nem túlzás
azt mondani, hogy megszületett egy új hagyomány. S gazdagabbak lettünk
vele! Nemcsak mi, itt-lakók, hanem azok a gyerekek és felnõttek is, akik
évente körülbelül 170-en eljönnek ide, ebbe a kisvárosba, amely addig ismeretlen
volt számukra, s amelynek jó hírnevét viszik innen magukkal három,
igen mozgalmas (és izgalmas) nap után. Gondoljuk el: tíz év alatt 1700-an
jöttek el ide az ország keleti felébõl - a Dunától keletre fekvõ tíz megyébõl!
Talán szerénytelenségnek hat, de a visszajelzésekbõl tudjuk: szinte ugyanennyien
mentek vissza elégedetten, sõt különlegesnek, példaértékûnek tartva
Nyelvünk és irodalmunk
azt, amit itt kaptak. Kell-e jobb "hírverés", jobb "reklám" városunknak, mint
azoknak a véleménye, akik csak egyszer is itt jártak s elmondták otthon, a
környezetükben, hogy van egy kisváros az Alföldön, a 4-es út mellett, ahol
nagy a vendégszeretet...?!
A tizedik verseny persze nem "rendezõdhetett" meg anélkül, hogy vissza ne
pillantottunk volna az elmúlt tíz évre. Az Arany János Városi Könyvtárral
közösen a mögöttünk hagyott egy évtized fotóiból "szemezgettünk" s
mutattuk be tablókon, hogy mi is "zajlik" itt, amikor - 2000 óta minden év
áprilisának elején - "palotásan" szép Városházánk termeiben megrendezzük
a versenyt, s gondoskodunk arról is, hogy a versengés óráin túl is jól érezzék
magukat 13-14 éves és felnõtt vendégeink. Ezért szervezünk a nyitónap
estéjén irodalmi-zenei mûsort (idén Gryllus Vilmos "babonázta meg" a
közönséget énekeltvers-összeállításával), mutatjuk be másnap a gimnáziumot
és a városközpontot egy séta során, visszük el a versenyzõket és kísérõiket
autóbuszokkal Karcagra (ahol a Nagykun Múzeumon kívül a szélmalmot, a
Zádor-hidat és a fazekasmûhelyt is láthatják) és szervezünk táncházat és
szalmafonás-tanulást a gyerekeknek a mûvelõdési házban, illetve fogadást a
felnõtteknek a Városháza dísztermében (ahol az ismerkedés-beszélgetés
közben mindig "sikeresen" fogynak el a feltálalt finomságok - e jubileumi
találkozón többek között a 250 éve született Kazinczy arcképével díszített,
hatalmas torta).
A nyitóünnepségen a helyi vendéglátók mellett korunk neves nyelvészei is
jelen vannak. Az asztalnál balról jobbra: dr. Kiss Kálmánné ny. címzetes
gimnáziumigazgató, Wacha Imre fõiskolai docens, Szabó Tamás gimnáziumigazgató,
Szathmári István nyelvészprofesszor, Kerekes Barnabás középiskolai tanár,
Kecze István polgármester, Benczédy József nyelvészprofesszor, Nagy Sándorné
középiskolai tanár, Gömöri Árpád és dr. Csont Bálintné ny. középiskolai tanárok
A bírálóbizottság elõtt
226
227

Kalendárium 2010
Nyelvünk és irodalmunk
"Hagyomány" a hagyományban, hogy a megnyitón városunk polgármestere
és a Megyei Közgyûlés képviselõje köszönti a vendégeket, a gimnázium
és a zeneiskola tanulói adnak közösen mûsort és Szathmári István professzor
úr (városunk szülötte és díszpolgára) tart a gyerekeknek és felnõtteknek
egyaránt érdekes elõadást. (Nagy tetszéssel fogadott idei témája a szójáték
volt).
Mit lehetne kívánni a következõ évtizedre...? Elsõsorban azt, hogy maradjon
meg és itt ez a verseny, növekedjen és erõsödjön tovább ez a még gyerekcipõben
járó hagyomány! Mert mi is növekszünk és erõsödünk általa. Mint
minden által, ami érték ebben az értékeket vesztõ világban.
Pintér István
A magyar nyelvrõl:
Morzsák
Szathmári István tanár úr, zsûrielnök gratulál a díjazottak egyikének
Márai Sándor:
"…hálás vagyok a sorsnak, hogy anyanyelvem a gyönyörû magyar,
az egyetlen nyelv, amelyen mindent el tudok mondani, ami érthetõ és érthetetlen
az életben. És hallgatni is csak magyarul tudok arról, ami számomra becses."
Tamási Áron:
"Mint jelképes erõ és hatalom, a magyar szó nekünk
a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hûség és becsület illeti õt."
Ove Ferglund svéd orvos és mûfordító:
"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem:
a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke."
George Bernard Shaw drámaíró:
"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet,
meggyõzõdésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem,
az életmûvem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerûen azért, mert ezen
a különös, õsi erõtõl duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni
a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
A verseny résztvevõi gimnáziumunk könyvtárában dr. Kiss Kálmánné elõadását
hallgatják Kisújszállás irodalmi emlékeirõl
228
229

Kalendárium 2010
A „Szép magyar beszéd” verseny
híre Kaliforniából
A "Szép magyar beszéd" verseny híre Kaliforniába, annak Fallbrook nevû
kisvárosába is eljutott: Alt Sándor és neje, Divéky Zsuzsanna Kecze István
polgármesternek és az önkormányzatnak címzett levelében a versenyzõkhöz
és a verseny szervezõihez is szólt. Levelét az alábbiakban közöljük.
"FALLBROOK, CALIFORNIA, USA
2009. március 26.
Mélyen tisztelt Polgármester Úr és Elöljáróság!
Innen a "világ végérõl" küldöm magyar feleségemmel együtt õszinte magyar jókívánságainkat
a "Szép magyar beszéd" alkalmával! Mint Nagyatádi Szabó István, tizenkilencedik
századbeli államférfi hangoztatta: "…a nyelv fontosabb, mint az alkotmány".
A békési Szegedi Kis István Református Gimnáziumban 1947-ben érettségiztem az
utolsó évben az államosítás elõtt… Magyar szellemben tanítottak bennünket és
nyelvünket hûen ápoljuk máig… Szerény magyar könyvtárunkat folytatólagosan
gyarapítjuk.
Azt üzenem fiatal kortársainknak: itteni közmondás szerint "a fû mindig szebben
zöld a kerítésen túl", azaz másutt lehet, hogy "jobb" … NEM JOBB! MÁS ÉS
TESTILEG-LELKILEG SOKKAL NEHEZEBB!
Ami bennünket aggaszt, hogy ide is eljutott az otthoni szólásmondás: "inkább a
kocsi, mint a kicsi"… Ez az autómánia tette tönkre Amerikát és a nyugati államokat!
Házasodjatok fiatalok, s fõleg szaporodjatok, mert fogyunk magyarok világszerte!
Nem emlékszem a pontos formájára, amit Berzsenyi Dániel költõnk írt: "…minden
ország támasza, talpköve / A tiszta erkölcs, melly ha megvész: / Róma ledûl, s rabigába
görbed." Szívelje ezt meg minden magyar, fõleg fiatal! S õrizze nyelvünket mindenben,
a sok szükségtelen kölcsönszó használata idején…
Magyar testvéri szeretettel vagyunk lélekben Veletek a messze idegenbõl:
Alt Sándor és neje, leánykori nevén Divéky Zsuzsanna"
Nyelvünk és irodalmunk
A magyar nem tartozik
a kis nyelvek közé
Bencédy József nyelvészprofesszor záró elõadása
a „Szép Magyar Beszéd” kelet-magyarországi döntõjén, Kisújszálláson
(2009)
Mindig öröm számunkra a kiejtési verseny döntõjén való részvétel, és mindig
egy kis izgalom is. Öröm, mert tartalmas és szép szövegeket hallhatunk,
lelkes és kellemes magatartású fiatalokkal találkozhatunk; de izgalom is
egyben: van-e elõrelépés a versenyek célja tekintetében, látják-e a tanulók a
részvétel értelmét.
Immáron tíz éve találkozunk egy népszerû cél érdekében, maga az országos
döntõ Gyõr és Sátoralja esetében már meghaladta a 30, illetve 40 évet. S
ez nagy dolog, igen nagy dolog a mai világban, mikor a civil kezdeményezések
sora adja föl erõfeszítéseit 6-8 vagy 10-12 év után. A mi mozgalmunk él,
és elõre megy.
Örömmel tapasztaltuk, hogy az idén is van elõrelépés. Itt, Kisújszálláson is
azt bizonyították általános iskolai diákjaink, hogy közelednek a felnõttebb és
elöl járó középiskolás mezõnyhöz. Nem külön gond már a pontos hangképzés
(ha van is itt-ott pöszeség), normális
tempóban adják elõ szép szövegeiket (ha
fel-feltûnnek is vágtató paripák); nincsenek
elgondolkodtató, hamis hangsúlyok (ha a
mondanivaló kifejezése érdekében hallunk
is bizonyos erõlködõ hangsúlyokat); megvannak
tehát az alapok. Most már határozott
irányt vehetünk a szöveg mondanivalójának
kifejtéséhez, mint a gyakorlott
gépkocsivezetõ a forgalom figyelésére,
"Az utóbbi hónapokban több
problémával találkoztunk, mint a
megelõzõ évtizedek alatt összesen,
kimûveletlen hangképzés, hadaró
beszéd, pongyola szóválasztás, idegen
szók és gondatlan mondatszerkesztés
- ezek a sûrûn elõforduló
jelenségek."
miután a kapcsolók kezelése már automatikussá vált. Nagyon kell ez a
törekvés, nagy szükség van a jó mintára, mert a mindennapi életben, de
elsõsorban a médiumokban, a rádióban és a tévében bõven sok a gondunk.
Az utóbbi hónapokban több problémával találkoztunk, mint a megelõzõ
évtizedek alatt összesen, kimûveletlen hangképzés, hadaró beszéd, pongyola
szóválasztás, idegen szók és gondatlan mondatszerkesztés - ezek a sûrûn
elõforduló jelenségek.
230
231

Kalendárium 2010
Miért vagyunk olyan érzékenyek a nyelvre, a nyelvhasználatra? - Mert a
nyelv mi vagyunk! Ha a nyelvben lazaságokkal találkozunk, az azt is jelent,
hogy bennünk, a nyelv hordozóiban is lazaságok támadtak. Kutatások tucatjai
igazolják, hogy ahol meglazul az anyanyelvhez való kötõdés, ott sérül a
gondolkodás, ott lelassul a tudományokkal való barátkozás, mert nyelv és
gondolkodás szorosan összetartoznak, mert gondolkodni nem tudunk, csak
a nyelv, az anyanyelv segítségével, mely összeköt a hazával, a hazaszeretettel,
s ez a hazaszeretet egyik legszebb megnyilvánulása. De folytatni lehet és kell
is az iménti sort: ahol lazulnak az emberi kötõdések, az emberi tartás szálai,
ott meglazul a nyelv hagyományos értékeihez való kötõdés, mert a magatartás
és a nyelv is szorosan összetartoznak.
Látunk példát ezekre a lazulásokra? - Sajnos egyre többet. Sûrûn találkozunk
kiüresedett szavakkal, mint: ez arról szól, hogy…; ez van, ez egy dolog,
látjuk már az alagút végét, ez nem így mûködik. Se szeri, se száma a személytelen
szerkezeteknek: nem történt intézkedés, nem nyert befejezést;
terjednek a divatos idegen szók, mint: prezentál, projekt, imázs; és akkor még
nem szóltam a gátlástalan durvaság és trágárság szavairól: a szarról, a tökös
eljárásról, a túrósról, hogy az igazán bántóakat ki se mondjam.
Gyakran merülnek föl bennem Bessenyei György testõríró szavai, melyeket
1778-ban írt Magyarság c. röpiratában: "Valljuk meg, hogy nagyon megszûkültünk
a magyarságba, melynek ugyan bõségben soha nem voltunk. Csudálkozom
nagy nemzetünkön, hogy õ, ki különben minden tulajdonainak fenntartásába
oly nemes, nagy és állhatatos indulattal viseltetik, a maga anyanyelvét
felejteni láttatik; olyan világba pedig, melybe minden haza önnön
nyelvét emeli, azon tanul, azon perel, kereskedik, társalkodik és gazdálkodik.
Olyan szánakozásra s egyszersmind köpedelemre való csekélységgel
kicsinyítik némelyek magokat, hogy magyarul nem lehet, mondják, jól írni,
okoskodni, mivel sem ereje, sem elégsége nincsen a nyelvnek, melyekkel a
tudományok szépségeket és mélységeket elõ lehetne adni. Olybá venném, ha
mondanád egy nagy hegynek, mely aranykõvel tele volna, hogy semmit nem
ér, mivel nincs bánya s bányász benne. Mit tehet arról a drága hegy, ha
kincseit belõle nem szedik; mit tehet róla a magyar nyelv is, ha fiai õtet sem
ékesítetni, sem nagyítani, sem fölemelni nem akarják…
Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet
sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat
a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén
lett tudós, de idegenen sohasem."
Anyanyelvünk belénk ivódott, az anyatejjel, a családdal, környezetünkkel.
De az anyanyelvet tanulni is kell, helyes és szép használatának szabályait, írók,
költõk mintáit. Kazinczy Ferenc, ez a széleskörûen mûvelt író, mélyen-
Nyelvünk és irodalmunk
szántóan gondolkodó nyelvújító írja Pályám emlékezete c. mûvében: "A nyelv
dolgában nem a szokás a fõ törvény, hanem a nyelv ideálja, hogy a nyelv az
legyen, aminek lennie illik, hív, kész és tetszõ magyarázója mindannak, amit
a lélek gondol és érez. - De ennek értésére komoly tanulás, el nem foglalt
elme, nyelvek ismerete s dolgozási gyakorlások vezethetnek el bennünket."
"Se szeri, se száma a személytelen
szerkezeteknek: nem történt intézkedés,
nem nyert befejezést; terjednek
a divatos idegen szók, mint:
prezentál, projekt, imázs; és akkor
még nem szóltam a gátlástalan
durvaság és trágárság szavairól..."
A nyelv tehát érték, s ezt az értéket megismerni,
óvni, fejleszteni mindnyájunknak
kötelessége. Nyelvünk értékben nem áll
ugyan egyetlen nyelvnél sem feljebb, de
vannak sajátságai, értékes vonásai. Ilyen pl.,
hogy nem tartozik a kis nyelvek közé. A
világnak mintegy hatezer nyelve közt a 47-
48. beszélõi körét tekintve. És régi, nagy
múltú nyelv! Gyökerei nyolcezer évre nyúlnak
vissza, az uráli korba; írott nyelvemlékei
ezer, nyolcszáz évesek; régebbiek sok európai nyelv emlékeinél. A
toldalékoló (agglutináló) csoportba tartozik. Mi egy szóval mondjuk: látlak,
kezem; az európai nyelvek többsége az efféléket két vagy három szóval fejezi
ki: az angol: I see you, my hand, a latin: ego te video, manus meus.
Ez a toldalékoló rendszer másoktól irígyelt tömörséget jelent, pl. az igeneves
szerkezetekkel: madárlátta kenyér, szélfútta arccal; a Halotti Beszédben:
"hallá holtát terümtevé istentül", azaz: hallotta teremtõjétõl, Istentõl,
hogy meg fog halni. De efféléket alkot a nyelv, a nyelvet hordozó ember ma
is: géntechnológia, azaz: a génekkel összefüggõ gyógyítás, kísérlet; ûrszemét,
azaz: az ûrbe fellõtt szerkezetek pusztulásával keletkezõ hulladék; esõház,
azaz: esõ ellen védelmet nyújtó ház.
Milyen további értékeket teremtett a társadalom az elmúlt századok alatt?
- Itt vannak a szólásaink. Mi minden õrzõdött meg ezekben! - Népi szokások:
egy füst alatt elvégezték, azaz eredetileg: ugyanazon (nyitott) tûzhelyen
készítették az ételt; kitették a szûrét, azaz: ezzel jelezték, hogy nem kívánják
megújítani a szegõdményessel a szerzõdést; elküldték Kukutyinba zabot hegyezni:
a zabot hegyez, ugyanolyan haszontalan cselekvés, mint a jeget aszal,
borsót gömbölyít: ezt értjük, de vajon a Kukutyin létezett? - Igen, ugyanúgy,
mint Hencida és Boncida ebben a szólásban: Hencidától Boncidáig folyt a
vigalom. - A boszorkányhit emléke: hátra kötöm a sarkadat, lóvá tesz, Történelmünk
lenyomata: több is veszett Mohácsnál, nem enged a negyvennyolcból.
A szólásokat annál inkább emlegetem, mert vészesen kopik a használatuk,
meg el is torzítják, meg is változtatják õket, pl. összerúgták a port, ehelyett:
összerúgták a patkót.
232
233

Kalendárium 2010
Szókincsünk is töméntelen emléket õriz múltunkból. Csak egy-két példa:
rakonca (v. ö. Rakoncátlan), azaz támasztó rúd nélküli szekér, guba: durva
posztó, ebbõl készült zeke (v.ö. guba gubához, suba subához), ravasz (róka),
féreg (vadállat, farkas, v.ö. fába szorult féreg, azaz: fából készült csapdába),
számszeríj (nyílpuska), rénes forint (rajnai forint), vitéz próba (Balassinál,
azaz: vitézi viadal), áfium (Zrínyinél: ópium), árkus papír (ívpapír), kalamáris
(tintatartó).
A magyar nyelv különösen kedveli a szóképeket (metaforákat). Költészetünk
hajnalán ott áll az Ómagyar Mária-siralom. Csodálatos, gyakran idézett
képe: világ világa, virágnak virága (azaz: a világ világossága, a virágok közt is
a legszebb - mondta a keresztfán függõ Jézusnak az alatta álló édesanyja). -
Szilveszter János, aki a 16. században az elsõk közt fordított a Bibliából, ezt
írta az Új testámentumhoz írt jegyzetei egyikében: "Íl (él, ti. a nép) íllyen
beszídvel naponkíd való szólásában. Íl énekekben, kiváltkípen a virágínekekben,
mellyekben csodálhatja minden níp a magyar nípnek elmíjínek éles
voltát az lílísben (költészetében), mely nem egyéb, hanem magyar poézis."
Aztán csak úgy áradnak szebbnél szebb képek íróinknál, költõinknél, hogy
zavarban van, aki válogatni akar körükbõl.
Berzsenyi Dánielnél:
"Ó, a szárnyas idõ hirtelen elrepül
S minden mûve tûnõ szárnya körül lebeg." (A közelítõ tél)
Alighanem ismerik Vörösmarty Mihály Elõszó c. költeményét:
"Most tél van és csen és hó és halál,
A föld megõszült,
Nem hajszálanként, mint a boldog ember,
Egyszerre õszült az meg, mint az isten,
Ki megteremtvén a világot, embert,
A félig istent, félig állatot,
Elborzadott a zordon mû felett
És bánatában õsz lett és öreg."
Nyelvünk és irodalmunk
Juhász Gyula képei a Milyen volt c. versének merengésében mélységes bánat
kifejezõi:
"Milyen volt hangja selyme, sem tudom már,
De tavaszodván, ha sóhajt a rét,
Úgy érzem, Anna meleg szava szól át
Egy tavaszból, mely messze, mint az ég."
Radnóti Miklósra emlékezünk az idén, születésének 100. évfordulóján.
Csak egy pár sort legtöbbet idézett versébõl, a Nem tudhatom… címûbõl:
"Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg."
Kitüntetések sora díszíti Kányádi Sándor erdélyi költõt. Valaki jár a fák hegyén
c. verse képek, szimbólumok sorozata:
"Valaki jár a fák hegyén
Vajon amikor zuhanok
Meggyújt-e akkor még azé
Tüzemnél egy új csillagot…?"
Ideje fölmerülnöm az irodalom és a nyelv szépségeinek tengerébõl. Ennyi
fénynek még sötétebb az árnyéka! Ma nincs herderi fenyegetés, de vannak
sötét képek, fellegek: a már emlegetett szürkeség, pongyolaság, durvaság,
trágárság. Van aztán még egy sötét árny: a nemzetközi összefüggések, az a
helyzet, melyben a magyar nyelv fokozatosan háttérbe szorul, kiszorul; mert
az Európai Unióban pl. teljes jogú eszköze a kommunikációnak, de a hivatalos
tárgyalásokon, a megbeszéléseken egyre inkább az angol nyelv tölti be
az érintkezés szerepét; a tudományos konferenciákon az angol szerepel; az
itthoni tudományos életben is egyre inkább az angol nyelv kerül elõtérbe;
tudósaink, kutatóink is nemegyszer angolul fogalmazzák meg gondolataikat,
s ezt a szöveget fordítják magyarra. A fenyegetõ kép: a magyar nyelv
fokozatosan visszaszorul a familiáris rétegbe, a családi, baráti beszélgetés
körébe, a fogyó népességgel együtt…
Csupa kép Nagy László Ki viszi át a szerelmet c. verse; utolsó, megrázó sorai:
"S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra?" (A szerelem itt: hit, eszmék.)
234
235

Kalendárium 2010
A szójátékokról
Induljunk ki abból, hogy a stílus kifejezésmód, ahogyan egy-egy beszéd
vagy írás meg van szerkesztve. A stílusnak a legfõbb sajátsága, hogy mindig
hatni akar. Bizonyítja ezt minden szónoki beszéd és valamennyi reklám. Vagy
például ez a macikiállítás-cím: Ezer bocs. És már itt is vagyunk a szintén a hatás
kedvéért létrejött szójátékoknál. A bocs tudniillik egyszerre jelenti a kis medvét,
illetve az azokhoz hasonló macit, valamint az ezer bocsánat udvariassági formula
lerövidített változatát: ezer bocs. A humor forrása az, hogy ez a két jelentés
egyszerre jelentkezik a tudatunkban, miközben megjelenik elõttünk valamilyen
maci is.
Mit tekintünk szójátéknak? Mi a legfõbb jellemzõje? Röviden az, hogy két,
valamilyen szempontból kapcsolatban lévõ jelentés hirtelen szembekerül egymással.
Lássunk egy példát. Néhány évvel ezelõtt a Suzuki gyár így hirdette
termékét: "Suzuki, jól jár vele." Ebben a reklámban - amely egyébként szójáték
- a jól jár vele két jelentésû: egyrészt arra utal, hogy a Suzuki autó megfelelõ
sebességgel, hibátlanul megy; másrészt azt is jelzi, hogy hasznos a tulajdonos
számára ("jól jár vele"), mert kényelmes, szép, kevés benzint fogyaszt és így tovább.
Meg kell jegyezni, hogy a jár igének van alap- vagy tárgyi (idegen eredetû
mûszóval: denotatív) jelentése: élõlény a lábait elõre rakja, és így megy, halad.
Igen ám, de azt is mondjuk: "jár a vonat, a busz" (pedig nincs lába, viszont halad).
Aztán "jár a motor, az óra" is: ezek valójában már nem is haladnak, a motor
esetében még lehet szó körforgásról, a modern órában viszont talán már
mozgás sincs. E két utóbbi az úgynevezett átvitt vagy asszociációs (idegen
eredetû mûszóval: konnotatív) jelentés. Egyébként hasonlóság alapján vittük
át a jár igét a busz, a vonat, illetve a motor és az óra járására. Amint láttuk, a
hasonlóság nagyon kis mértékû is lehet. (Az ilyen, hasonlóság alapján való
átvitelt idegen eredetû szóval metaforának nevezzük; a metaforáknak különösen
a költészetben van nagy jelentõségük, pl. Petõfinél: "Kikelet a lyány,
virág a szerelem." vagy József Attilánál: "Álmos dzsungel volt a lelkem.")
A szójátéknak sokféle típusa van. Lássuk a legfontosabbakat.
1. típus: "Hallgató hallgatók" (Újságcikk címe: a cikk arról szólt, hogy az
egyetemi és fõiskolai hallgatók valamely fontos értekezleten
nem szólaltak fel a saját érdekükben.)
"Ne szórakozzon, szórakozzon!" (Vagyis: ne mással foglalkozzon, ha-
Nyelvünk és irodalmunk
nem töltse kellemesen az idejét.)
Ezekben a szójátékokban a hallgató és a szórakozik szó alapjelentése
ütközik az átvitt jelentéssel.
2. típus: "Miért nyúl a nyúl?" (Találós kérdés, ha azt feleli a kérdezett, hogy
"káposztáért", akkor azt mondjuk: nem, hanem azért mert négy
lába, nagy tapsi füle van stb.; ha meg ez utóbbit válaszolja, akkor
is tiltakozunk, és azt feleljük: "káposztáért".)
"Nem bántja a szemét?" (Egyfelõl: nem bántja a látószervét, másfelõl:
az összegyûlt szemét, hulladék?)
Ebben az esetben azonos alakú szavak (idegen eredetû mûszóval:
homonimák) - amelyek teljesen függetlenek egyébként egymástól
- kerülnek szembe egymással. Ide számíthatjuk a hasonló
hangzású szavakat is (idegen eredetû mûszóval: paronimákat):
"Belgák nem balgák.",
"Ami sok, az sokk." (Ezek a szavak tehát nem azonos, hanem csupán
hasonló alakúak.)
3. típus: "Szidják, mint a Bokrost." (A Bokros-csomag idején mondták.)
"Enni vagy nem enni, ez itt a kérdés." (Ezt a hajléktalanok fogalmazták
meg ilyen formában.)
Ebben a típusban szólásokat, közmondásokat, szállóigéket, idézeteket
változtatunk meg célirányosan.
4. típus: "Ki korán kel, álmos melós."
"Munka helyett édes a pihenés."
Ez utóbbiak elferdített szólások, közmondások, idézetek. Az
elõzõ típusba is besorolhatók, csupán azért tettem õket külön
csoportba, mert ezekben mintha nagyobb hangsúlyt kapna a ma
és a humor.
5. típus: "A (kerék)páros élet szép."
"Víz ga(rá)zdálkodás."
A zárójeles szóbõvítéssel - mint láttuk - új szó is létrejön, amely
"ütközik" az eredetivel.
6. típus: "Hogy ityeg a fityeg?" (Jelentése: Hogy vagy, mi újság körülötted?)
"Irgum-burgum." (Az Értelmezõ kéziszótár szerint: színlelt harag,
enyhébb fenyegetés kifejezésére.)
"Demszkynó" (A combino villamos elnevezése kezdetben.)
236
237

Kalendárium 2010
A hatodik típusba soroltak nem igazi szójátékok, inkább úgynevezett nyelvi
játékok, azaz bizonyos mássalhangzóknak és magánhangzóknak szokatlan, játékos
felsorakoztatása. Ez utóbbiakkal kapcsolatban érdemes kitérni az úgynevezett
ikerszókra és a keresztnevek becézõ formáira: "csigabiga, gidres-gödrös,
hercehurca, retyerutya, terefere, szuszimuszi, tyutyimutyi". Az ikerszó egy szónak és
hangalakjában módosított változatának új szóvá való egybefûzése.
Bizonyos fokig hasonló módon jönnek létre a keresztnevek becézõ formái:
"Anna: Panna; András, Endre: Bandi; István: Pista, Pityu." Illetõleg: "Nóra" (az
Eleonóra névbõl), "Tilda" (a Matild névbõl).
A szójátékok szerepérõl, funkcióiról a következõt mondhatjuk: figyelemfelkeltés,
humorkeltés, illetõleg jellemzés vagy éppen kritika (pl. Karinthy Frigyes:
Így írtok ti). A magyar szépirodalomban a következõ írók, költõk éltek a szójátékokkal
nagyobb mértékben: Gyöngyösi István, Arany János, Jókai Mór,
Mikszáth Kálmán, Kosztolányi Dezsõ, Krúdy Gyula, József Attila. A mai posztmodernek
közül: Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Spiró György.
Végül összefoglalva megállapíthatjuk: a szójátékok is nyelvünknek igazi teremtõ,
alkotó (idegen eredetû mûszóval: kreatív) voltát igazolják.
A magyar nyelvrõl:
Szathmári István
Morzsák
Jakob Grimm meseíró:
"A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
Isaac Asimov scifi író:
"Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön:
emberek és magyarok."
Amikor a második világháború során az USA-beli Los Alamosban a tudósok
legkiválóbb csapata titokban az atombomba megalkotásán dolgozott, és amikor
Oppenheimer csoportvezetõ hiányzott a megbeszélésekrõl, Teller Ede, Szilárd Leó,
Neumann János és Wigner Jenõ rendszerint magyarul tanácskoztak.
Így nem csoda, hogy amikor a munkában szintén részt vevõ Enrico Fermi olasz
atomfizikustól megkérdezték, hogy hisz-e az ûrlakókban, azt válaszolta:
"Már itt vannak közöttünk és magyaroknak hívják õket!"
Nyelvünk és irodalmunk
A 130. Móricz-születésnap
néhány epizódja Kisújszálláson
Elõzõ évi kalendáriumunkban már jeleztük, hogy 2009 irodalmi közéletünkben
Móricz-év volt. Helyi terveinkrõl is szóltunk, amelyek megvalósulásáról az alábbiakban
vázlatosan beszámolunk.
1. A továbbélõ Móricz
Ezzel a címmel jelent meg 2008-ban a Kalligram Kiadónál Szilágyi Zsófia
Móricz-kutató könyve. Örömmel fogadva a címben is sugallt mondanivalót,
azonnal "felderítésére" indultunk, s a Városi Könyvtár segítségével sikerrel
jártunk. Ekkor következett a második örömteljes felfedezés: a mû szerzõje, a
Pannon Egyetem docense kisújszállási édesanyja, gimnáziumunk volt diákja,
néprajzkutató édesapja és saját, diákkori Forr a bor olvasmányélménye (a
nagyszülõk polcáról), és a családi legendárium hatására került közel Móricz
emberi és írói világához. Megtudta ugyanis, hogy mostoha dédnagyanyja,
Kálmán Bella volt az a leány, aki Móricz itteni diákévei alatt ismerõse, esetleg
egyik korai szerelme lehetett a leendõ írónak.
A szakkönyv elsõ része "Személyes nyomozás az irodalom történetében" címmel a
kutatás indítékait, célját és jó néhány eredményét ismerteti hat fejezetben. A
második rész a könyv címét is adja. Hét fejezetében Szilágyi Zsófia igen
újszerû módon (és imponálóan széles tájékozottság birtokában) mai írók egyegy
mûvével veti össze Móricz alkotásait, párhuzamba állítva személyességüket,
modern alkotásmódjukat. A harmadik rész címe: "Móricz- újraolvasás".
Öt jelentõs Móricz-regényrõl szól itt a kutató, ad alapos és eredeti szempontú
elemzést, köztük a Forr a borról is.
Az Arany János Városi Könyvtár meghívására Szilágyi Zsófia november 9-én
városunkba látogatott. Nagy érdeklõdéssel ismerkedett Móricz-hagyományainkkal
és emlékeinkkel, igen érdekes "rendhagyó irodalomórát" tartott a végzõs
gimnazistáknak. Ahogyan könyvében is, újszerûen közelítette meg az író
egyéniségét és életmûvét, bemutatva modernségét a kortárs írókhoz, sõt mai
fiatal írók alkotásmódjához viszonyítva is. Érdekes, új ismeretekhez jutottak
így Móriczos diákjaink és a könyvtár Galériájában tartott délutáni elõadás
résztvevõi is. Az érdeklõdés az utóbbi rendezvényen a megjelentek számában
és az elõadás utáni kérdésekben, beszélgetésben is megnyilvánult. Köszönet
mindezért a fiatal Móricz-kutatónak és könyvtárosainknak, akik egy szép
238
239

Kalendárium 2010
Nyelvünk és irodalmunk
Móricz-kiállítást is rendeztek a születési évforduló tiszteletére. Szilágyi Zsófia
könyve újraolvasásra hív és biztat mindannyiunkat. Célja és reménye "tetszhalottból
élõvé változtatni" Móriczot - legyen ez a 130. születésnap hozadéka!
2. Találkozás Móricz Imrével a Móricz Gimnáziumban
Gimnáziumunk az 1952. november 16-án történt névadásra emlékezve
2002 óta minden év november közepén Móricz-napot tart. Kistérségi irodalmi
vetélkedõ és játékos, osztályok közötti verseny folyik „A legjobb Móriczosztály”
címért. Gyakran a Móricz család valamelyik tagja is megtiszteli rendezvényünket.
2009. évi, nyolcadik Móricz napunk a 130. születésnap jegyében
zajlott Móricz Imre részvételével november 13-án.
Az 1935-ben született mérnök nem elõször, s reméljük, nem utoljára látogatott
el Móricz Zsigmond 110 éve lezajlott érettségi vizsgájának színhelyére.
Élményeit az íróról, aki Litkei Erzsébetet és õt, a kisfiát is örökbe fogadta,
édesanyja életérõl, házasságáról, betegségérõl és haláláról, saját tanulmányairól
igen hitelesen, szerényen mond el újabb és újabb epizódokat. Saját élete
is érdekes eseményekben gazdag: a gimnáziumot Móricz Zsigmond kívánsága
szerint a Debreceni Református Kollégiumban végezte el, majd a Budapesti
Mûszaki Egyetemen szerzett mérnöki diplomát. Jelentõs és izgalmas
vízépítési munkálatokat vezetett, pl. Indiában, Mongóliában, Finnországban.
A Leányfalun létrehozott Móricz Zsigmond Társaság jelenlegi elnökeként
vállal igen sok munkát a Móricz-hagyományok ápolásában.
Iskolai könyvtárunkat most jelentõs új kiadványokkal gazdagította, pl.
Hamar Péter Móricz Zsigmond utolsó szerelme (az író és Litkei Erzsébet
kapcsolatáról szóló) és Hegedûs Károlyné A leányfalui Móricz ház és lakói
címû szép könyvével.
Az irodalmi vetélkedõre mintegy húsz, háromfõs csapat jelentkezett, közülük
az elsõ, írásos fordulóból hat csapat vehetett részt a szóbeli döntõben. Itt
jó hangulatú, szoros versenyben, változatos, szellemes feladatok megoldásával
bizonyították alapos ismereteiket Móricz életérõl, munkásságáról, kivált
a Forr a bor címû mûvérõl. Az elsõ és második helyezett a túrkevei Ványai
Ambrus Gimnázium és Szakközépiskola egy-egy csapata, harmadik a házigazda
iskola csapata lett. "A legjobb Móricz-osztály" címet most nagy harcban a
12. B nyerte el, amit egy évig viselhet majd. A Móricz-napot záró nevelõtestületi
vacsorán Szabó Tamás igazgató úr pohárköszöntõjében megköszönte a
szervezõk, kiemelten Takácsné Gyõri Erika igazgatóhelyettes munkáját, és
stílszerûen felidézte a Forr a borban megfogalmazott móriczi gondolatot
arról, hogy "a nagy idõ", a jövõ megõrzi-e az író, és a mindenkori nevelõk
emlékezetét. A továbbélõ Móriczot, hisszük, igen.
3. Tisza István levele 1915-ben Móricz Zsigmond úrnak
Gimnáziumunk egy öregdiákja, másik öregdiákunk, dr. Ducza Lajos alpolgármester
úr közvetítésével juttatta el Kisújszállásra azt az érdekes levelet,
amelyet mellékelten olvasóink is megismerhetnek.
240
241

Kalendárium 2010
Elõzménye az, hogy Móricz, aki szívzavarai miatt nem alkalmas katonai
szolgálatra (míg pl. Adyt sorozatos behívásokkal zaklatják), úgy érzi, nem
maradhat távol a hadi eseményektõl . Mint a Pesti Hírlap munkatársa,
haditudósítónak jelentkezik. Tisza Istvánhoz fordul a szükséges különleges
engedélyért, amit meg is kap: vezérkari tiszt kíséretében a frontvonal bármely
pontjára eljuthat. Ezt a tényt, a miniszterelnök személyes engedélyét a
Móricz-szakirodalom mindig is számon tartotta, most Tisza István levelét
eredetiben olvashatjuk.
Mit mondhatunk róla? Vezetõ államférfi, intelligens ember kitûnõ
stílusban, az irodalmi nyelv fölényes birtokában, tökéletes szerkezetben
megírt levele. Az elismert írónak szóló udvarias fordulatok között alkalmat
talál némi dorgálásra is, amikor az író pályakezdésének tévelygéseit említi, ill.
azt, hogy a magyar értelmiség "sivár lelkében" a háború hatására ment végbe
kedvezõ irányú változás.
Tisza István 1915. november 17-én írott levele a következõ:
"Igen Tisztelt Uram!
Könyvét és ahhoz csatolt levelét megköszönve õszinte örömömet fejezem ki a felett,
hogy a harctérre menetelét kieszközölhettem.
Önnek az Úristen adott tehetséget, hogy meglássa, átérezze és visszaadja az emberi
életnek egész csodálatos változatosságát. Ez a tehetség, meglátszott a saját útját keresõ
fiatal író tévelygéseiben is. Keresse igazán az igazat, akkor meg fogja találni; azt az
egész igazat, amely fénynek és árnyéknak csudálatos vegyüléke s annyi nemes vonással
és lelki elõkelõséggel ruházza fel a magyar nép jellemét.
Nekem, aki életem legjavát az alföldi magyar néppel bizalmas érintkezésben töltöttem,
e borzalmasan nagy idõknek legnagyobb öröme az a relevatio, amely a magyar nép
helyes értékelése tekintetében a mi úgynevezett intelligenciánk skeptikus, sivár lelkében
végbement.
Isten oltalmazza a fronton és hozza onnan lelkileg gazdagabban vissza.
Tisztelõ híve: Tisza s.k."
Mi történt ezután, milyen tapasztalatokat szerzett az író a háborúban?
Valóban az igazságot kereste, a kint harcoló magyarok, tisztek és szegény
katonák sorsát, körülményeit, érzéseit térképezte fel, ezekrõl írta tudósításait
és novelláit. (Pl. az emberség szép példáját a Kis Samu Jóska címû novellában.)
Csakhogy írásait hamarosan cenzúrázni kezdik. Egyiknek például csak az
eleje és a vége jelenik meg, ami felháborítja Móriczot. Egyenesen a cenzort
Nyelvünk és irodalmunk
kérdezi meg, mi ez, mit írhat õ meg. A válasz: írhat mindent, ami a háborúra
lelkesíti a népet. Mennyire különbözik ez Tisza István mondatától: "Keresse
igazán az igazat" - vagy attól, ahogyan ezt az író addig értelmezte!
Ezután nemsokára megírta a Szegény emberek címû, döbbenetes
novelláját, amelynek szegényparaszt alakja a frontszolgálat és a család itthoni
nyomora hatására már nem az emberség hõse, hanem az embertelenség
elkövetõje és áldozata. Bizony, a ritka idill mellett a borzalmak is megjelentek
Móricz Zsigmond írásaiban, aki valóban az élet, az igazság kiváló megfigyelõje
és hiteles ábrázolója volt.
4. Dr. Pallagi Gyula 110 éves könyve
Fehér Károlyné S. Kiss Piroska nyugalmazott tanítónõ, a Kossuth Lajos
Általános Iskola volt igazgatóhelyettese Kecskeméten, egy rokoni könyvtár
kötetei között figyelt fel egy megsárgult könyvecske fedõlapján a szerzõ, dr.
Pallagi Gyula nevére. Azonnal el is kérte, hiszen mint városunk polgára és
gimnáziumunk egykori diákja, Móricz nagybátyjának, iskolánk igazgatójának
írása iránt azonnal felébredt az érdeklõdése. Örömmel forgattuk és az
alábbiakban vázlatosan olvasóinkkal is megismertetjük a kuriózumnak
számító írást.
A kiadó megnevezését a fedõlap hátoldalán találjuk: "Budapest, Lampel
Róbert (Wodianer és fiai) cs. és kir. Udvari könyvkereskedés". A kiadás évszámát
hiába kerestük, de a szerzõ elõszavának keltezése eligazít: Kisújszállás, 1899.
május hava.
Ekkor Pallagi Gyula már három éve a kisújszállási gimnázium igazgatója
volt. Sokoldalú tehetségének, nagy nyelvtudásának, írói ambícióinak, de a
szorongató anyagi gondjainak is betudható, hogy nagy elfoglaltsága mellett
írásra, mûfordításra is szakít idõt. Szakmai és pedagógiai tanulmányok sorát
publikálja hol országos folyóiratokban, hol helyi kiadványokban, újságokban,
évkönyvekben. Budapesti kapcsolatai révén, mint látjuk, lehetõsége volt
fõvárosi kiadót is találni.
Ez a könyv Pallagi Gyula két szaktudománya közül a fizika tárgykörébõl
meríti témáját. Három fizikai jelenséget mutat be, az elsõ fejezet címe: A
villámlás; ezt mintegy hatvan oldalon fejtegeti. A második fejezet: A
világosságról, kb. ötven oldalon a fény mibenlétérõl szól. A harmadik rész: A
testek halmazatairól, azaz a halmazállapotokról íródott, mintegy negyven
oldal terjedelemben.
Célját a szerzõ az elõszóban fogalmazza meg. Fõleg a diákok, de más érdeklõdõk
számára is tudományos hitelességgel, de érdekesen, olvasmányosan
kívánja bemutatni a fizika egyes jelenségeit. Ez a tudományos ismeretter-
242
243

Kalendárium 2010
jesztés módszere, amely épp abban az idõben, a 19. század végén kezdett
országosan teret nyerni. Pallagi is azt reméli, hogy a szélesebb olvasóközönség
érdeklõdése a szépirodalom mellett már erre is kiterjed, s kis könyve
közreadásával ezt mintegy "tesztelni" kívánja.
Hogy mennyire lehetett sikeres ez a kísérlet, arról nincs visszajelzésünk. A
mai olvasó a régiesnek ható, de valóban olvasmányos stílusú írást érdeklõdéssel
forgathatja, de a szakmabeliek természetesen tartalmilag idejétmúltnak
találják. Mégis megemlítésre érdemesnek tekinthetjük, mint Móricz
Zsigmond szomorú sorsú, tehetséges nagybátyjának, egykori igazgatónknak
egy próbálkozását, aki oly sokban segítette öccse íróvá válását.
"Adassék e levél Móricz Zsigmond úrnak,
Kit most érdemelten, szépen koszorúznak.
Koszorút nem viszek, írás megy helyette,
De ott leszek mégis, míg élek, mellette.
Készül, mert készítik az én szemfedelem,
De Móricz Zsigmond is megmarad énvelem.
Magyar sors-kockákon ez ígyen döntõdött,
Mind összekerülünk közös mártír-hõsök
S ha a Lehetetlent nem tudtuk lebírni,
Volt egy szent szándékunk: gyönyörûket írni."
Dr. Kiss Kálmánné nyug. tanár
Morzsák
- Részlet Ady Levél-féle Móricz Zsigmondhoz c. versébõl -
Nyelvünk és irodalmunk
A XXI. század költõje - a mi költõnk
Csokonai Vitéz Mihály
(1773 - 1805)
Debrecenben született és ott is halt meg,
fiatalon, 32 évesen. Európai mércével mérve
is a kor legnagyobbjainak egyike: született
tehetsége által "poéta natus"-nak (õstehetség),
rendkívül széles mûveltsége (európai
nyelvek, irodalmak, filozófiák, esztétikák
ismerete) alapján "poéta doctus"-nak,
tudós költõnek nevezhetjük. Néhány mûve
ma is a legszélesebb körben ismert, idézett
magyar versek közé tartozik. Mégis - sajnos,
sok más jeles költõhöz, tudóshoz hasonlóan
- igen mostoha sors jutott neki. Szegénység,
súlyos nélkülözés, öröklött tüdõbetegség
és mellõzöttség kísérte végig rövid
életútján.
Ne csodáljuk hát, hogy utolsó éveiben, a
teljes reménytelenség idején azt írja prózában
és versben is, hogy elhallgatni készül, vagy ha ír még, "…írok a XX. vagy
a XXI. századnak", s ha az a "boldog kor" egyszer is megemlíti majd õt, "nemes
útálással hal ki" a maga sötét, igazságtalan korának világából.
Most, halála után 205 évvel reá emlékezve eszünkbe juthat tehát, hogy õ is
azon "fényes lelkek" egyike, akiket
" …midõn már elhunytak s midõn
Ingyen tehette - csúfos háladattal
Kezdett imádni a galád világ"
(Vörösmarty M.)
A mi Csokonai-idézésünket a legõszintébb hála és szeretet vezérli. Életének,
költészetének bemutatására, elemzésére természetesen terünk és módunk
nincs, munkásságának csupán néhány fõ vonását villanthatjuk fel. Legjellemzõbb
talán az említett õstehetségbõl és széles tájékozottságból fakadó
színesség, tartalmi és formai változatosság. Elemzõi is a stílusirányok sokféleségére
hívják fel a figyelmet.
244
245

Kalendárium 2010
Az 1790-es évek elején született filozófiai tartalmú nagy versei: Az estve és
a Konstancinápoly a felvilágosodás angol és francia földrõl indult, egész
Európára kisugárzó eszmevilágát hirdetik. Csokonai mélyen érti és átérzi
annak a feudalizmus elleni bírálatát, õ maga is a józan észre apellál, s mivel a
magyar valóságot egyelõre reménytelennek látja, a természetben vagy a távoli
jövõben (XXI. század!) keres vigasztalást. Ebben az elsõ korszakban a klasszicizmus
jellemzi líráját.
Következõ éveiben a szépséget és az egyéni boldogságot keresi és véli megtalálni
a szerelemben. A közkedvelt Lilla-versek a rokokó játékosság jegyében
született miniatûr remekmûvek. A Tartózkodó kérelem zeneisége szinte megkövetelte
a dallamot, amellyel aztán nemzedékek sora énekelte, érezte magáénak.
Hasonlóan kedves, üde vers A boldogság címû, meghatóan gyermeki
dicsekvésével, A pillantó szemek és Az esküvés a viszonzott szerelem vallomásaival,
miközben mi olvasók tudjuk, milyen törékeny és múlandó volt ez a
boldogság. Lilla elvesztése után reménytelenségbe zuhant a költõ, de a csalódást
nem a leánynak rótta fel, hiszen azt írta:
Csokonai legszebb szobrát, Izsó Miklós szobrászmûvész alkotását 1771 októberében
avatták fel, Debrecenben. A költõ baljában lanttal, zsinórdíszes magyar ruhában, dús
redõzetû köpenyben áll. Elszánt tekintettel néz át a Kollégium felett, amelyrõl kicsapatása
után mindig elfordította a fejét, ha arra járt. Az boldogságról szóló anakreóni
dalok költõjét a gazdag természeti háttér, a szõlõfürtökkel teli tõke idézi fel.
Nyelvünk és irodalmunk
"Jaj, Lillám is a tiran törvénynek
S a szokásnak meghódolt."
A nagy veszteséget megörökítõ nagy versekben ismét új világszemlélet
hatását ismerhetjük fel, ez a rousseau-i szentimentalizmus. Legismertebb
ilyen költeménye A Reményhez 1803-ból. Ebben nem csupán a szerelmi boldogság
elvesztését siratja, annál is többet: mindent, amit a fiatal költõ az élettõl
várhatott. Ha egy lírai alkotás tökéletességére keresünk példát, vegyük elõ
ezt a költeményt! Egyedülálló remekké teszi a sötét mondanivaló és a játékos
forma különleges belsõ feszültsége (természeti képei, alakzatai, virtuóz verselése,
a négy versszak tudatos belsõ és egymáshoz viszonyított építkezése). Ezt
is dallammal ismertük valamikor, de hiszem és remélem, hogy amíg a magyar
irodalmat tanulja - tanítja valaki, ez a vers nem megy feledésbe. Ennek az életérzésnek
a nagyszerû költeménye még A tihanyi Ekhóhoz és A Magánossághoz.
Csokonainak a néphez való felelõsségteljes viszonyát, rokonszenvét bizonyítja
a Jövendölés az elsõ oskoláról a Somogyban, Szegény Zsuzsi, a táborozáskor
stb. Ezek a Petõfi felé mutató népiességnek és a realizmusnak bizonyos
vonásait is mutatják már.
Végül a verskedvelõk figyelmébe ajánlom Csokonai nagyobb, epikus mûvét:
Dorottya vagyis A dámák diadalma a Fársángon címû vígeposzt vagy
eposzparódiát - és egyik utolsó versét, a Tüdõgyúladásomról címût. Ez szinte
egyedülálló a halálos kór biológiai tüneteinek és a testi szenvedések közt
vergõdõ lélek állapotának szívszorítóan hiteles megjelenítésében.
Sokat szenvedett költõnk a debreceni Hatvani utca végén volt régi Köztemetõben
talált végsõ nyughelyet. A temetõ felszámolása után az õ sírját és
egyszerû, de impozáns síremlékét eredeti helyén hagyták, így most a Dorottya
utca házai között, fái alatt kereshetjük, keressük õt fel. Mintha valóra válnék
jóslata:
"Majd talám a boldogabb idõben
Fellelik sírhelyemet:
S amely fának sátorában
Áll együgyû sírhalmom magában,
Szent lesz tisztelt hamvamért."
Milyen jó lenne, ha tudná: nem kellett a XXI. századra várnia, a XIX. és a
XX. században is a legnagyobb költõk ébresztették, szóltak róla verseikben is
szeretettel, tisztelettel. Petõfi Sándor 1844-ben a jó bort és barátságot kedvelõ,
vidám poétát idézi Csokonai címû költeményében. (Barátja, a kálomista
pap csapot kérni küldi Vitézt, de õ a szomszédos lagziban
246
247

Kalendárium 2010
"… az étel és bor mellett
És a zenének hanginál
Csapot, papot, mindent felejtett…")
Másként idézi Csokonait Az Illés szekerén címû kötetének Csokonai Vitéz
Mihály címû versében a fiatal Ady. A halálra készülõ költõ szájára ad egy
furcsa, de nagyon hiteles imát, amelyben azt kéri:
"Add, óh, Uram, ki vagy, vagy nem vagy
Rossz hátam alá a karod:
Úgy emelj el innen magadhoz,
Ne lássanak a magyarok."
A következõkben méltó utódját szeretné látni, aki hozzá hasonlóan harcos,
igaz magyar, a záró strófa szerint pedig:
"… amikor a hajnal szétharsant,
Rongyos mécsese lánginál
Furcsát látott s szomorún halt meg
Csokonai Vitéz Mihály."
Idézte Csokonait 1913-ban a hasonló sorsú, szegény és beteg, mellõzött
debreceni költõtárs is, Tóth Árpád. Nagyobb mûbe kívánt kezdeni õ is, mint
a nagy elõd halála elõtt, ezét Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz címû
versében nem istenekhez, hanem a költõhöz fohászkodik erõért, hiszen
"…ez a végsõ, szent virtus: szegény
Magyar költõ, bár félholtan is, költsön:
Hátha a magyar Jövõ szebben épül,
Ha szívünk vérét vakolatul venné:
Elénk bús szimbólummá ekként szépül
A balladás Kõmíves Kelemenné!"
Az említettnél késõbbi költeményében Ady Endre is a hazát szolgáló, igaz
magyart ébreszti, hiszen
"Õ volt honában a legbujdosóbb magyar,
De fényküllõzött fél magyar eget".
Búcsúzzunk tõle mi is Ady soraival:
"Kinek bú, bor, nõ, gond dúsan adatott
S a mi fájásunk volt az, ami fájt,
Ébresztésünk ne fájjon néked,
Csokonai, híres Vitéz Mihály
…..
Óh, ébredj, valahányszor ébresztünk."
Dr. Kiss Kálmánné nyug. tanár
Nyelvünk és irodalmunk
Vörösmarty Mihály emlékezete
"Szép vagy o hon, bérc, völgy változnak gazdag öledben,
Téridet országos négy folyam árja szegi;
Ám természettõl mind ez lelketlen ajándék:
Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet."
(Magyarország címere)
Az 1800. esztendõvel nagy jelentõségû évszázad
köszöntött a magyarságra. Népünk ébredezni
kezdett sok százéves zsibbadtságából és a század
második negyedétõl már komoly erõfeszítéseket
tett, hogy az elmaradott földesúri rendszer
helyett korszerû polgári társadalmat teremtsen. A
század derekán a szabadságharc fellángolása
tanúsítja, hogy a nemzet felismerte a függetlenség
jelentõségét, s nem akar többé osztrák gyarmatként
tengõdni. E nagy évszázad beköszöntõ
évében, 1800. december 1-jén született a Fejér
megyei Pusztanyéken Vörösmarty Mihály, a reformkorszak
irodalmi életének vezére, költõi
nyelvünk újjáteremtõje.
Iskoláit Fehérváron kezdte, majd Pestre került, ahol korán árván és szegényen
maradván, a maga erejébõl tanítgatással kellett fenntartania magát, s
özvegy anyját, Csáty Annát. Azután nevelõnek ment Tolna megyébe, Börzsönybe,
a Perczel-családhoz, miközben a jogot magánúton tanulta. 1823-ban
esküdött föl a királyi táblához jegyzõnek, a következõ esztendõben lett
ügyvéddé - de az ügyvédséget sohasem gyakorolta. A csendes és szorgalmas
fiúban korán ébredtek költõi hajlamok, melyeket Kazinczy Ferenc és Virág
Benedek könyvei, illetve Homérosz és Shakespeare munkái élesztettek.
Kisebb becsû lírai költeményekkel kezdte, majd a romantikus Hûség diadalmával
az elbeszélõ nemben is kísérletet tett, de legnagyobb szeretettel a drámához
fordult. Azonban költõnk keblét is egyre inkább aggodalommal töltötte
el a nemzetiséget és szabadságot fenyegetõ veszély, s a nemzet ellenálló
mozgalmának elsõ jeleire, a hazafi remény és kétségbeesés között fogott a
honfoglalás megénekléséhez. Babits Mihály írja a fiatal Vörösmartyról:
"Hazafias buzdításokat vártak tõle és a nemzeti történelem éneklését - s Vörösmarty
azok közé tartozott, akik nyomasztó tehernek és kötelességnek érzik, ha valamit várnak
248
249

Kalendárium 2010
tõlük. Vörösmartynak … egyik jellemzõ vonása …, hogy beváltson minden várakozást."
A Zalán futását a kor hangulata szülte. A hanyatlás képeitõl fordult a múlthoz:
a hon szerzését mutatta fel, amikor az elvesztésétõl félt. A nemzet hatalmát,
az egység erejét hangoztatta, amikor a hazafias lelkesedésre, a bizalom
ébresztésére a legnagyobb szükség volt.
"Régi dicsõségünk, hol késel az éji homályban?
Századok ültenek el, s te alattok mélyen enyészõ
Fénnyel jársz egyedül. Rajtad sürü fellegek, és a
Bús feledékenység koszorútlan alakja lebegnek."
(Zalán futása)
Tizenegy hónap alatt készítette el a Zalánt, s 1825-ben adta ki. Bár elõfizetõje
kevés, de hatása országszerte rendkívül nagy volt. Vörösmarty e mûvében
összeolvaszt történelmet, hitregét és mondát. A nemzeti keserûség hangja
élénk visszhangra talált, s a fiatal költõ híre egyszerre betöltötte a hazát. Az
irodalmi köröket, különösen Kisfaludy Károlyt és barátait, elragadta Zalán,
melynek költõjében nagy nemzeti epikust üdvözöltek. E mû után több kisebb
epikai munkát írt s egy nagyobba is belefogott (Magyarvár), melynek tárgyát
az õsmagyar nemzeti életbõl akarta meríteni, de abbahagyta. Valószínûleg
ennek egy töredéke a Rom, amely gyönyörû allegóriája az akkori magyar
közállapotoknak. Majd következett a Széplak, a Tündérvölgy, a Cserhalom, az
Eger és Vörösmarty kétségkívül legkitûnõbb epikus alkotása, a Két szomszédvár.
Terjedõ hírével sorsa is javult. 1828-ban átvette a Tudományos Gyûjtemény
szerkesztését, s öt esztendeig folytatta. 1830-ban tagjává választotta az új
akadémia, melynek nyelvészeti munkásságában, vitáiban, határozataiban és
kiadásaiban elõkelõ része volt. Szorgalmasan dolgozott Bajza József Kritikai
Lapjaiba és Aurórájába; 1837-tõl hat éven át szerkesztette az Athenaeumot
Bajza és Toldy társaságában. Ezekben az idõkben kezdett visszatérni elsõ nagy
szenvedélyéhez, a drámaíráshoz.
A drámai nemben Vörösmartynak legkitûnõbb és az egész magyar költészetnek
egyik bájos alkotása a Csongor és Tünde címû drámai költemény,
melyet megjelenésekor sem a közönség, sem a kritika nem fogadott kedvezõen.
Tárgyát a régi Árgirus-féle széphistóriából meríti, kissé átalakítva azt.
Csongor keresi Tündét, de Mirigy, a vén boszorkány, az õsgonosz képviselõje,
üldözi õket. Az ördögfiaktól hiába szerzi meg Csongor a varázsszereket, célját
mégsem éri el. Nemcsak akadályokkal, hanem kísértésekkel is küzdenie kell,
míg végre hûsége diadalt arat, s a tündérfánál egyesül Tündével. A magyar
Nyelvünk és irodalmunk
költõi nyelvnek legszebb diadala e mû. De nem szabad megfeledkeznünk
Vörösmarty lírai alkotásairól sem, melyek a magyar hazafias költészet jelentõs
darabjai. Reformkori költészetének nyitó verse a Szózat. Kossuth a vers
jelentõségét méltatva azt mondta: "ha mást nem írt volna… ezen egy mûvével is
hervadhatatlan koszorút körített homlokára."
Vörösmarty életmûve kimagasló jelentõségû. A magyar romantika, a
reformkor legnagyobb költõje. Tehetségének rendkívüli voltát jelzi, hogy a
költõi látásmód minõségileg magasabb fokra emelkedett mûveiben és mûvei
által. A legnagyobb metaforateremtõ költõk egyike. A "haza és az emberiség"
gondolatának szerves egységbe foglalásával költészete világirodalmi rangot
képvisel.
Az ország elsõ költõjeként tisztelt Vörösmarty állandóan Pesten, s tisztán az
irodalomnak élt. Õ segítette Petõfit 1844-ben költeményei kiadására. Szemei
elõtt a nagy, országos átalakulás is, melynek megindításában és vezetésében
dicsõséges része volt. Betetõzésekor, 1848-ban, a jankováci kerület országgyûlési
képviselõvé választotta, 1849-ben pedig a kegyelmi fõtörvényszék bírája
lett. A forradalom után szülõföldjére, Nyékre vonult, ahol megtört kedéllyel
és egészséggel élt. 1855-ben ismét Pestre költözött, mivel betegsége egyre
súlyosabbá vált. Még ebben az évben meghalt, a Váci utcának ugyanabban a
házában, melyben egy negyedszázaddal elõbb mestere, Kisfaludy Károly
hunyta le szemeit.
Vörösmarty Mihály
Pázmán
Pázmán, tiszta valóságnak hallója egekben,
Megtért térítõ állok az isten elõtt,
S hirdetek új tudományt, oh halld, s vedd szívre magyar nép:
"Legszentebb vallás a haza s emberiség."
Major Zita
250
251

Kalendárium 2010
Kosztolányi Dezsõ
- a „szegény kisgyermek”
"Életrajzot kérnek tõlem? Két fontos adatot közlök. Az egyik: 1885 virágvasárnapja.
Ekkor születtem. A másik: 1909 szeptembere. Ekkor írtam meg a legkedvesebb
könyvemet, amit ma is a legjobban szeretek: A szegény kisgyermek panaszai-t. Minden,
ami fontos nekem, e két dátum közé esik, s nem tagadom, hogy minden örömöm és
szenvedésem benne van ebben a kis füzetben, mert az élményeim ma is a
gyermekélmények, és a szenzációim gyermekszenzációk. Ha életrajzot írnék magamról,
csak a gyermek életrajzát írnám meg."
Ezt írta 1911-ben Kosztolányi Dezsõ, amikor
azt várták tõle, foglalja össze életét.
Tehetünk-e mást az író-költõre emlékezve,
mint felidézni azokat az éveket, amelyeket
ilyen fontosnak tartott.
Kosztolányi Dezsõ egy és egy negyed
évszázaddal ezelõtt, 1885. március 29-én,
virágvasárnap reggelén látta meg a napvilágot.
Édesapja, Kosztolányi Árpád szerint
"verõfényes tavaszi nap volt". Fiának 41.
születésnapjára írt levelében így emlékszik
vissza: "Vidáman, reményekkel telten állottunk
az ágy körül, melynek párnái közt aludtad elsõ
édes álmaidat. Anyai nagynéném, özv. Mukics
Mátyásné született Kádár Rebeka (a jó Rébi néni), mikor téged bepólyázottan a
karjaiba vett, így szólott: 'Szép és jeles napon született, híres ember lesz belõle." Ekkor
még nem volt híres költõ, mégis õ volt a család szemefénye.
Az egyetlen unokát nagyapja hatalmas becsben tartotta. Hosszú, mozgalmas
élete után kényeztette unokáját: "az õ unokájának nem volt szabad semmiben
hiányt szenvednie". És ezt komolyan is gondolta. Az ifjú pár, Kosztolányi Árpád
és neje, Kádár Rozália a korban megszokott módon a nagyszülõkkel együtt
élt: az öreg Kosztolányi Ágoston az udvarra nézõ pici, egyszobás lakást szánta
a fiataloknak. Így folyamatosan figyelni tudta egyetlen unokájának fejlõdését.
Ebbõl rendszeresen volt vita a szülõk és nagyszülõk között. Egyszer addig
elfajult a csetepaté a kis Dezsõ sírása miatt, hogy az öreg kirakta fiát és családját,
mondván "nem bírja hallgatni, hogy kínozzák szegénykét". A kis Kosztolányi
ugyanis beteges gyerek volt, hiába csitítgatta édesanyja, sokat sírt. Így hát a
Nyelvünk és irodalmunk
család elköltözött. S ment velük a nagyapa
is: folyton az unokája mellett volt. Így hamarosan
vissza is költöztek a Kosztolányiházhoz.
A nagyapa alakja Kosztolányi
egész gyermekkorát meghatározta. Kosztolányi
Ágoston mögött küzdelmes élet állt.
Honvédként harcolt az 1848/49-es szabadságharcban,
majd Világos után követte
Kossuthot számûzetésében. Járt Törökországban
és Amerikában is, majd császári
kegyelemmel térhetett haza szülõfalujába,
Topolyára. Vagyonát sok-sok munkával kereste,
s késõn, 33 évesen házasodott csak
meg. Hatvanegy volt, amikor szeme fénye,
unokája megszületett. Ekkortól minden
idejét rá fordította. Védte, óvta, kényeztette,
de közben tanította is. Felnõttként
így emlékezik erre Kosztolányi Dezsõ: "Negyedfél éves koromban tanít írni-olvasni.
Elõször a nyomtatott S-t tanultam meg egy S kiflirõl. A többi nyomtatott betût piros és
fehér cukorkákból kell kiraknom a szõnyegre. Jutalmul megehetem a kiflit is s a cukorkákat
is, ezzel példázva, hogy az irodalom esetleg tápláló is lehet és édes is."
Az elsõ nagy fordulat húsz hónapos korában következett be: ekkor megszületett
az öccse. A családi anekdoták szerint a kis Didebe, ahogy késõbb önmagát
nevezte, ezen a napon szólalt meg elõször, s azt mondta: "Jaj de losz."
A második gyermek, Árpád születésével anyja figyelme egyértelmûen a
kicsi felé fordult. A nagyszülõknél azonban mindig megmaradt Dezsõke a
kedvencnek. S ekkor, kisöccse kapcsán érezte meg elõször az életében oly
meghatározó érzést: a félelmet. Féltékeny volt, de szeretett volna jó testvér
lenni, ezért nagyon szerette az öccsét. "Diduska félteni kezdte Árpikát. Éjszakánként
felriadt álmából, hogy Árpika nem halt-e meg, hogy Árpika nem hûlt-e meg, be
van-e jól takarva? Kibújt jó meleg ágyából, és maga is meggyõzõdött róla, hogy nem
történt-e valami baj Árpikával." Egyszer, a hároméves kis öcsi elszökött. Mindenki
a keresésére indult, s hamar meg is találták, Dide azonban megijedt: ráébredt,
hogy "eltûnni, elmenni, meghalni lehet", s elkezdett a halálról gondolkodni.
Lassan a rokonok, az ismerõsök számára is egyértelmûvé vált: vigyázni kell
Didére, kímélni kell. Késõbb, felnõttként is ezt írja versében: "Ó, a halál, mi
ismerjük csak, pici gyerekek".
És a betegség tényleg utolérte. Szinte folyamatosan beteg volt: köhögés,
fuldoklási roham kínozta. Tízéves volt, amikor meghalt nagyapja. Õ hirtelen
tüdõ- és mellhártyagyulladást kapott, de legyõzte a súlyos betegséget, s utána
252
253

Kalendárium 2010
korábbi tünetei is elmúltak. A haláltól, magánytól való félelem azonban megmaradt
egész életében.
A színek azonban nagyon érdekelték - festõ szeretett volna lenni. Unokatestvére,
Brenner Józsika (akinek késõbb Csáth Géza álnéven jelentek meg
novellái) nagyon szépen rajzolt és festett, Dezsõkének azonban nem volt
ehhez tehetsége. Ahogyan a zenéhez sem. Késõbb költészetében azonban a
színek és a hangok is visszacsengenek.
Költõi tehetsége már nagyon fiatalon megnyilvánult. Még csak ötéves volt,
amikor már néhány soros versikét írt:
"Magunk vagyunk,
ég a házunk.
Kék az ablakunk."
Még nem járt iskolába, de érzelmeit már jelképekké váltotta: a magányát,
a veszteséget a tûzzel állította párhuzamba. Késõbbi bevallása szerint a valódi
költõt azonban nagyapja halála szabadította fel benne.
Az elemi után a szabadkai gimnáziumban tanult tovább, ahol apja is tanított,
majd az intézmény igazgatója is lett. Hatodikos korában már komolyan
foglalkozott az irodalommal: egyik osztálytársával szerkesztette és írta az Elõre
címû folyóiratot. Ebbõl az idõszakból ismerjük elsõ szerelmes verseit is,
amelyet Igalits Szandához ír. Közben unokatestvérével, Brenner Józseffel
Heine verseit fordította és falta a könyveket. Szinte mindent elolvasott, ami a
keze ügyébe került. De a történelemmel is foglalkozott: Széchenyirõl írt dolgozatával
elnyerte az iskola nagydíját. Elsõ igazi költõi sikere 1901 októberében
érte: a Budapesti Napló-ban megjelent Egy sír címû verse.
A korai sikert azonban nem tudta kezelni: egyre több probléma volt vele az
iskolában. Rímekben felelt, majd megsértette önképzõköri tanárát, amikor ki
akarta javítani. Végül eltanácsolták az iskolától, így magántanulóként
tanulhatott tovább. Az érettségi után tanár szeretett volna lenni, ezért beiratkozott
magyar-német szakra Budapesten. Itt látogatta a híres Négyessy László
verstani szemináriumait, s kötött barátságot Babits Mihállyal és Juhász Gyulával.
Levelezésük sokat elárul az egyetemen eltöltött évekrõl.
1907-ben elérkezett a várva várt pillanat: megjelent elsõ verseskötete, a
Négy fal között. A fogadtatása azonban elmaradt a várttól. Ady Endre kritikájában
azt írta, hogy tanult, de nem mélyen ihletett költõnek tartja: "…õ olyan
költõ, akire egyenesen az irodalomnak van szüksége. Emberi dokumentumokat nem
kínál õ, mert nem kínálhat. Valami félelmetesen új egyéniségnek gyilkos tolakodásával
vagy tiltakozásával sem keseríti õ el a jámbor lelkeket. Õ mûvész, õ költõ, õ író, nem
tudom, hogy mindenkivel meg tudom-e magamat értetni: õ irodalmi író."
Majd 1909 szeptemberében megjelent a kötet, amely már az érett Kosztolányit
mutatta: A szegény kisgyermek panaszai.
Nyelvünk és irodalmunk
"Az életrajzomat megírtam már versekben. Abban a kis könyvemben, amelyet legjobban
szeretek és legjobbra becsülök, A szegény kisgyermek panaszai-ban, megírtam
összes emlékeimet. Más nem történt velem."
"…néha megállok az éjen,
gyötrõdve, halálba hanyatlón,
úgy ásom a kincset a mélyen,
a kincset, a régit, a padlón,
mint lázbeteg, aki föleszmél,
álmát hüvelyezve, zavartan,
kezem kotorászva keresgél,
hogy jaj, valaha mit akartam.
Mert nincs meg a kincs, mire vágytam,
a kincs, amiért porig égtem.
Itthon vagyok itt e világban,
s már nem vagyok otthon az égben."
- Kosztolányi Dezsõ -
Morzsák
Tán Eszter
254
255

Kalendárium 2010
József Attila breviárium
Nyelvünk és irodalmunk
"Merrefelé menjek? Balra-e vagy jobbra?
Fönn csillagok vannak, fölnézek azokra,
Fénylõ csillagokra.
Merre nincs csillagfény, arra fogok menni,
Ott fognak igazán engemet szeretni,
Igazán szeretni."
(Bolyongok, 1921)
"Akár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált.
Csak ami van, annak van bokra,
csak ami lesz, az a virág,
ami van, széthull darabokra."
(Eszmélet, 1933-34 tele)
"Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Szeretlek, mint élni szeretnek
Halandók, amíg meg nem halnak."
(Óda, 1933)
"Kit anya szült, az mind csalódik végül,
vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni.
Ha kûzd, hát abba, ha pedig kibékül,
ebbe fog belehalni."
(Kései sirató, 1935/36. dec.)
József Attila (1905-1937)
"Amit szivedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
sziveddel várd ki azt."
(Amit szivedbe rejtesz, 1936)
"A harcot, amelyet õseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés."
(A Dunánál, 1936)
"Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nõk a nõk - szabadok, kedvesek
- s mind ember, mert az egyre kevesebb…"
(Thomas Mann üdvözlése, 1937)
256
257

Kalendárium 2010
"Ne légy szeles.
Bár munkádon más keres -
dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag meg az égen,
ugy érdemes.
(Ne légy szeles…, 1935-37)
"Amikor verset ír az ember,
mindig más volna jó,
a szárazföld helyett a tenger,
kocsi helyett hajó.
Amikor verset ír az ember
Nem írni volna jó."
"Minden s mindenki szeret engem -
ember lettem a szerelemben…
Ember vagyok és olyan boldog,
mint, ha vannak, az örök dolgok."
"Szól a szája szólitatlan,
gondja kél a gondolatban"
"Irgalom, édesanyám, mama, nézd, jaj kész ez a vers is!"
"És ámulok,
hogy elmulok"
(Töredékek, 1937)
"Szép a tavasz és szép a nyár is,
de szebb az õsz s legszebb a tél,
annak, ki tûzhelyet, családot,
már végképp másoknak remél."
(Ime, hát megleltem hazámat…, 1937.)
(Összeállította: Kocsisné Monoki Julianna)
Iskoláink régen és ma
Mozaikok
a kisújszállási református gimnázium évkönyveibõl
1939-40.
A tantárgyfelosztást és órarendet év elején és év végén is meg kellett változtatni,
mivel a tanítás megkezdésekor a tanári kar két tagja katonai szolgálatot
teljesített… egy másik kartársunk a pünkösdi szünidõ után vonult be
katonai szolgálatra.
Szertárak állapota:
A fizikai szertár állománya vétel útján 37 darabbal gyarapodott. A többek
között beszereztünk … 10 db krokodil csipeszt, 10 db gumidugót … A természetrajzi
szertárt adományaikkal gyarapították: Kósa József vendéglõs 1 db
hullámos papagáj, Boleman Dezsõ földbirtokos 1 db sólyom.
Az internátusi tanulók jutalmazására adott özv. Platz Ferencné 10 P,
Köztisztviselõk Szövetkezete 10 P, Schwarcz Béla 2 P …
A köztartás céljára több ízben spenótfõzeléket küldött Szekeres Miklós
helybeli földbirtokos.
Az internátusban naponként ötször étkeztek növendékeink, az ebéd hétköznap
két, vasár- és ünnepnapokon három tál ételbõl állt. A hústalan napokkal
korlátozott húsos ételek mellett hetenként háromszor fõtt, kétszer pedig
sült tésztát és naponként különféle fõzeléket kaptak. A napi kétszeri kávé
október 5-én megszûnt, helyét tej váltotta fel, a délelõtti 11 órai süteményt
szintén megkapták a gimnáziumban; 8 darab átlagosan 200 kg, súlyú saját
hizlalású sertés most is levágatott részükre.
1940-41.
A tantárgyfelosztást és az órarendet az év elején és az év végén többször is
meg kellett változtatni, mivel a tanári testület több tagja katonai szolgálatot
teljesített.
Arany János Önképzõkör. Tagsági díj 80 fillér a rendes, 44 fillér a rendkívüli
tagoknak.
A felvételi- és vegyesdíjak összege 51 P. E díjak fizetése alól senki sem menthetõ
fel. Szintén mindenkire kötelezõ a 10 órai kifli árának a megfizetése, a
kifli ára félévenként kb. 6 P. A tandíj helybeli protestáns tanulóknak évi 56
pengõ, vidéki más vallású nyilvános tanulóknak 80 pengõ, más vallású
magántanulóknak 100 P.
258
259

Kalendárium 2010
A vonaton való bejárásra az igazgató adhat engedélyt.
A rendes szüneteken kívül tüzelõanyag hiánya miatt február 4-7-én
szünetelt a tanítás.
A tandíj a helybeli protestáns tanulóknak évi 76 P.
A fegyelmi szabályok az iskola minden tanulójára a szünidõben is
kötelezõk. Intézeten kívül álló egyesületnek (tehát sportegyesületnek sem)
tagja középiskolai tanuló még a szünidõben sem lehet, oda el nem járhat! E
szabályok ellen vétõktõl az igazgató a felvételt is megtagadhatja.
Az internátusi díj 10 hóra fizetendõ, tehát tanévközi szünidõkért levonásnak
helye nincs, még akkor sem, ha a növendék betegség címén bizonyos
idõt otthon tölt.
A növendékek által hozandó tárgyak jegyzéke: legalább 4 rendbeli fehérnemû,
1 párna, 3 párnahaj, 3 fehér lepedõ, egy éjjeli takaró, paplan 3 paplanlepedõvel
(dunnát hozni nem szabad) 1 ágyterítõ, 4 törülközõ, 10 zsebkendõ,
10 pár harisnya, téli és nyári idõszaknak megfelelõ tisztességes ruházat,
ivó pohár lehetõleg alumíniumból, felvételi számmal ellátva, fogkefe, fénymáz,
hajkefe, fésû, szappan, a szekrény és az íróasztal bezárásához szükséges
2 lakat. A ruhába a felvételi számok bevarrandók.
A tanulók fehérnemûiket és felsõruháikat
maguk kezelik, a mosatásról maguk
gondoskodnak, de az internátus vezetõsége
önköltségi áron úgy errõl, mint azoknak
javításáról gondoskodik. A mosatást azonban
az internátus csak akkor vállalhatja, ha
a szülõk szerzik be a mosószappant. Minden
növendék összes felszerelésérõl a szülõk
által is aláírt, két példányban kiállított leltárt készít .
1942-43.
"A növendékek által hozandó
tárgyak jegyzéke: legalább 4
rendbeli fehérnemû, 1 párna, 3
párnahaj, 3 fehér lepedõ, egy éjjeli
takaró, paplan 3 paplanlepedõvel
(dunnát hozni nem szabad)…"
Napi munkánkat énekléssel, bibliaolvasással és imádkozással kezdettük és
hálaadó imával fejeztük be. Vasárnaponként tanári vezetés mellett istentiszteleten
vettek részt növendékeink.
A háborús viszonyok, az utazási és ellátási nehézségek miatt nagyobb kirándulásokat
ebben az évben nem rendeztünk. Önképzõköri munkásságunk
csúcspontját jelentette az 1943. április 3-án a városi Vigadóban rendezett
Honvédest. …mûsora a következõ volt: 1. Gyóni Géza: Csak egy éjtszakára.
Kodály Zoltán: Székelyfonó c. daljátéka, elõadták a gimnázium növendékei
… elõadásunkat megismételtük május 8-án Kenderesen, május 9-én pedig
Túrkevén…
Iskoláink régen és ma
A tandíj a helybeli protestáns tanulóknak évi 100 P.
A 80 tanuló befogadására alkalmas internátusban ez idõ szerint az alább
felsorolt díjak fizetendõk: a) Felvételi díj címén a folyamodás alkalmával
beküldendõ 10 P, mely azonban fel nem vétel esetén visszaadatik. b) Évi ellátási
díj 1000 P, testvéreknek 50 P-vel kevesebb. Az ellátási díj havi részletekben
is fizethetõ elõlegesen és minden hó 5-ig az internátus pénztárába. Aki a
díjakat nem fizeti pontosan, attól a havi fizetési kedvezményt megvonjuk, s
nagyobb késedelem esetén a növendék ellátására sem tarthat számot. c) Az
orvosi díj egész évre 10 P, melynek fele szeptember 10-ig, másik fele pedig
február 10-ig fizetendõ be.
Betegség esetén gyógyszerek és egyéb kiadások, valamint járványos és ragályos
betegség fellépése esetén a külön orvosi díjak és ápolási költségek a
szülõket terhelik.
1943-44.
Az évet a miniszteri rendeletnek megfelelõen november 3-án nyitottuk
meg. Az iskola munkája, mivel a gimnázium épületét katonai beszállásolásra
vette igénybe a hatóság, március 29-én fejezõdött be. A rendkívüli helyzet
miatt az év végi összefoglalások is elmaradtak.
…a tanév késõi kezdete s korai vége, a légiriadók,
a személyi változások, a bejáró tanulók
számának emelkedése, gyakori vonatkésések
nagy mértékben zavarták a tanítást…
Pólya Lajos helybeli földbirtokos 105 szalmazsák
megtöltésére elegendõ szalmát adományozott az internátus részére.
A tandíj a helybeli protestáns nyilvános tanulóknak évi 100 P. Valószínû
azonban, hogy a tandíj változni fog.
1944-45.
"Pólya Lajos helybeli földbirtokos
105 szalmazsák megtöltésére
elegendõ szalmát
adományozott az internátus
részére."
A tanév kezdetét baljós elõjelek elõzték meg. Augusztus második felében és
szeptember elején mindennapos volt az angolszász és orosz berepülés és
légitámadás. A német keleti front összeomlása, Romániának fegyverszüneti
kérése, majd Németország ellen való fordulása mindenki elõtt kétségtelenné
tette, hogy a háború rettenetes vihara hazánk földjén pusztító erõvel zúg át,
ha idejében le nem vonjuk a háborús helyzetbõl a ránk nézve logikus következtetést:
minél hátrabban követjük Finnország, Bulgária és Románia példáját,
annál inkább megrövidítjük népünk szenvedését, pusztulását, annál
jobban biztosítjuk hazánk jövõjét és függetlenségét.
260
261

Kalendárium 2010
A német fasizmusnak azonban a hazaáruló belsõ bitangok segítségével
sikerült a magyar nép többségét megakadályozni a háborúból való kiválásban.
Ilyen körülmények közt a Szovjet-Únió Vörös Hadserege mint ellenség
volt kénytelen hazánk földjére lépni. A politikai helyzet ilyen alakulása befolyással
volt az iskola életére is. A tanév kezdetén, szeptember elsõ napjaiban
kitûnt, hogy a viszonyok nem engedik meg az eredményes munkát. Az
állandó légiriadók mellett nyugtalanítólag hatott az Erdélybõl menekülõ
lakosság végeláthatatlan sora. A tanulók többsége vidéki volt, így részben a
légitámadás lehetõsége, részben más aggodalom miatt sok vidéki szülõ
otthon tartotta gyermekét. Az internátusba felvett 90 növendék közül 36 jött
be. A vonaton bejáró tanulók a vonatközlekedés bizonytalansága miatt nem
tudták az elõadásokat látogatni. Mivel a gimnázium óvóhelyét a német katonaság
nem engedte használni, az aggodalmaskodó szülõknek a tanári kar is
azt tanácsolta, hogy a mindegyre válságosabbra forduló helyzetben tartsa
otthon gyermekét. E körülmények arra indították a tanári kart, hogy a
tanítást az igazgatótanács hozzájárulásával szept. 15-én abbahagyja.
Az internátusi és vonaton bejáró növendékek
hazamentek, de a tanárkar mégsem akarta, hogy
a helybeli tanulók tétlenkedjenek, ezért délutánonként
rendszeres foglalkoztató órát tartott az
internátusban csökkentett óraszámmal. Szept.
29-én azonban ezt a munkát is abba kellett
"Az állandó légiriadók
mellett nyugtalanítólag
hatott az Erdélybõl menekülõ
lakosság végeláthatatlan
sora."
hagyni, mert az egyre közeledõ arcvonal minden tanítást lehetetlenné tett .
A Vörös Hadsereg csapatai okt. 8-án érték el városunkat, s a német csapatok
egy éjtszakai harc után kivonultak a városból. Az elsõ szovjet roham
gyorsan keresztülment a városon, a gimnázium épülete az elsõ harcokban
több kisebb találatot kapott.
Október 13-14-én egy visszaforduló német csapat újra utcai harcok színhelyévé
tette a várost. A németek behatoltak ugyan a város egy részébe, de az
oroszokat nem tudták visszaszorítani, sõt két nap múlva maguk voltak kénytelenek
visszavonulni. Sok házat felgyújtottak, leégett a református templom
tornya is, valamint a templom teteje. Tûz támadt több helyen a gimnázium
épületében is. A tanári könyvtár, és a benne elhelyezett régiségtár, ifjúsági
könyvtár, igazgatói iratok megsemmisültek.
A makacs német védekezés a Tisza-vonalán városunkat heteken keresztül
fõ hadmûveleti területté tettek, s a városban feltorlódó katonaság az iskolák
épületeit is lefoglalta.
November folyamán az orosz városparancsnokság elõzékenysége lehetõvé
tette az internátus és gimnázium épületének katonaságtól való mentesítését,
s így gondolhattunk az iskolai munka megindítására. Az egyre hidegebb
Iskoláink régen és ma
idõjárás miatt a gimnázium épülete alkalmatlannak bizonyult iskolai célokra,
mert a harcok alatt az ablakokat és fûtõberendezést olyan súlyos rongálódások
érték, hogy azok rendbehozatalára nem is lehetett gondolni. Ezért
iskolai célokra a Diákotthon négy termét rendeztük be, és a tanítást nov. 23-
án megkezdtük. Délelõtt a IV-VIII. o., délután az I-IV.o, növendékei tanultak
egyelõre csökkentett óraszámmal. A fûtõanyaghiány 4 tanterem használata
mellett is bekövetkezett. Az iskolát a város vezetõsége segítette meg olyanképpen,
hogy a városi ligetben kivágott fából utalt ki 20 mázsa fát. Fogat
hiányában a kiutalt fát a felsõs növendékek szállították be kézikocsikon. A
tanítás eredményesebbé tétele végett a karácsonyi és húsvéti szünetet 6-6
napra csökkentettük.
A húsvéti szünetet használta fel az igazgatóság a gimnázium épületének
olyan mérvû rendbehozatalára, hogy a tanítást a szünet után az õsi épületben
lehessen folytatni. Anyag-, pénz- és munkaerõ hiányában már-már kétségesnek
látszott a terv kivitele, mikor a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete
és az Építõ Iparosok Szövetkezete tudomást szerezve az iskola nehéz helyzetérõl,
az igazgatóság segítségére sietett. A munkások lelkes serege 4 nap alatt
végezte el ezt a munkát, amelynek elvégzését hosszú hetekre terveztük.
1945-46.
Az intézet szertárait csaknem 100 %-os veszteség érte a háborús események
következtében. - A tanulók névsorában az I. oszt. helyett: "Ált. isk. V . osztálya"
szerepel.
1946-47.
Kisebb helyi kirándulások mellett május 27-28. napjain 65 növendékkel jól
sikerült kirándulást tettünk Budapestre. Dr. Kovács Kálmán, a Közlekedésügyi
Minisztérium elnöki osztályának vezetõje jóindulati támogatása segítségével
nemcsak kedvezményes vasúti jegyet tudtunk szerezni, hanem kieszközölte
a fõvárosi népi kollégiumokban való ingyenes lakásunkat és ellátásunkat,
valamint két teherautó rendelkezésünkre bocsátásával lehetõvé
tette az újpesti Magyar Pamutipar Rt., a Ganz-hajógyár és Aquincum megtekintését
rövid két nap alatt. Megnéztük az érdekes és igen tanulságos közlekedési
kiállítást, majd két órás sétahajózáson is részt vettünk. Amilyen
szomorú szívvel látták növendékeink szép fõvárosunk romjait, ugyanolyan
jólesõ érzéssel tapasztalták, hogy az újjáépítés nem remélt ütemben folyik,
úgy a közlekedés, mint a gyáripar terén is.
262
263

Kalendárium 2010
Az Arany János Kör továbbfejlesztette a színjátszók társaságát s városunk
közönsége elõtt nagy népi hangverseny keretében mutatkozott be november
9-én a városi vigadóban a következõ mûsorral: 1. Gárdonyi Zoltán: Magyar
suite. 2. Veress Sándor Csángó népdalfeldolgozások.
3. Görög Ilona székely népballada. 4,.
Kodály-dalok. 5. Tánc. Magyar nemzeti négyes.
6. Kerényi György: Mátyás király házassága, népi
daljáték. Népi hangversenyünket elõadtuk
Karcagon és Mezõtúron is, így nemcsak a
magyar népi ének- és zenekultúrának tettünk
nagy szolgálatot, hanem termékeny kapcsolatot
teremtettünk két református testvérgimnázium
ifjúságával is. 4. A kör tagjai az elmúlt tanévben is kiadták ízléses faliújságjukat
s ezzel is sok kellemes percet szereztek az egész tanulóifjúságnak.
Iskolai díjak: Felvételi és vegyes díj 35 Ft, tandíj 100 Ft, fûtési díj 20 Ft,
épületfenntartási díj 20 Ft.
A felvételi és vegyes díjak teljes összegben, a többi díjnak legalább a fele
beíratás alkalmával befizetendõ. Köztisztviselõk, munkások és 10 holdnál
kisebb földbirtokkal rendelkezõk gyermekei igazolt szegénységük esetében
tanulmányi eredményeikhez képest s az erre elõirányzott összeg keretén
belül tandíjmentességben vagy tandíjmérséklésben részesülhetnek.
A ruházkodás. Az intézeti magyaros ruha ünnepélyek és kirándulások
alkalmával kötelezõ. A ruha bárhol beszerezhetõ, azonban az elõírástól eltérõ
"Az iskolában fülbevalón
kívül más ékszert viselni
tilos. A haj ne árnyékolja a
szemet, az arcot, csattal vagy
fésûvel legyen lefogva."
"Amilyen szomorú szívvel
látták növendékeink szép fõvárosunk
romjait, ugyanolyan
jólesõ érzéssel tapasztalták,
hogy az újjáépítés
nem remélt ütemben folyik,
úgy a közlekedés, mint a
gyáripar terén is."
nem lehet. Méltányosságból a régi ruhák viselhetõk,
ha azonban a tanuló a tanév folyamán új
ruhát kap szüleitõl akkor kötelesek az egységes
szabású öt zsinórral ellátott sötétkék színû magyaros
diákruhát beszerezni, mely takarékossági
szempontból is elõnyös. Az intézeti jelvénnyel
ellátott Bocskai-sapka azonban kivétel nélkül kötelezõ minden tanulóra
nézve, úgyszintén a testnevelõi órákon elõirt tornacipõ, tornanadrág, és
tornatrikó.
Az iskolában fülbevalón kívül más ékszert viselni tilos. A haj ne árnyékolja
a szemet, az arcot, csattal vagy fésûvel legyen lefogva. Azok a leánytanulók,
akik ezeket a szabályokat nem tartják meg, példás magaviseletet nem kaphatnak,
amennyiben felszólításra sem alkalmazkodnak a szabályokhoz, a
bejárástól eltiltatnak.
Iskoláink régen és ma
Hagyományápoló Kossuth iskolások
Négyfaluban jártunk
A kisújszállási Kossuth Lajos Általános Iskola küldöttsége 16 tanulóval 4
pedagógus kíséretében 2009. június 3-6. között testvértelepülésünkre, a
romániai Négyfaluba (Sacelébe) látogatott. Ezzel a George Morianu nevét
viselõ román-magyar testvériskolánk küldöttségének tavalyi szeptemberi
látogatását viszonoztuk. A hosszú, 13 órás autóbuszozás fáradalmait feledtette
velünk a rengeteg látnivaló. Számunkra, akik itt az Alföld közepén élünk,
nagyszerû élmény volt látni az erdélyi táj szépségeit, a Fogarasi havasokat, a
zordon Kárpátok csúcsait, Brassó, Négyfalu panorámáját, nevezetességeit.
Testvériskolánkban, a vendéglátó családoknál nagy szeretettel és érdeklõdéssel
fogadták küldöttségünk tagjait. Szerény ajándékaink átadását követõen
az intézményt Monteanu Gheorghe igazgató úr és Krizbai Melinda, az
iskola magyar tagozatának vezetõje mutatta be. A közel 500 fõs oktatási intézményt
42 fõs nevelõtestület irányítja. A magyar tagozaton 120 gyermek tanul.
Mi is érdeklõdéssel vártuk az ottani iskolanapok tanévzáró kultúrmûsorát. A
bemutatók során a magyar tagozat minden 1-8. osztályos tanulója színpadra
lépett. Szép magyar beszéddel adták elõ a népi játékokat, jeleneteket. Népviseletbe
öltözve táncoltak, énekeltek magyar népdalokat. Városunk, iskolánk
képviseletében lehetõséget kaptak diákjaink is a bemutatkozásra, fellépésre.
Iskolánk ének-zenei tagozatának sokoldalúságát bizonyította Monoki Kálmánné
karnagy vezetésével kamarakórusunk, amely székely népdalcsokorral mutatkozott
be. Közönségsikert aratott a városi Alapfokú Mûvészetoktatási Intéz-
264
265

Kalendárium 2010
mény két táncos párja is, jászsági és szatmári koreográfiájával. Hazatérve úgy
éreztük, hogy a négyfalusi testvériskolánknál tett elsõ látogatásunk kedvezõ
tapasztalatai hozzájárultak iskola- és testvérvárosi kapcsolataink további bõvüléséhez.
Kossuth-napok
Az új, 2009/2010-es tanév elején a Kossuth Iskola nevelõtestülete és
diákönkormányzata az iskolai hagyományok ápolása jegyében tartotta meg a
Kossuth-napok rendezvénysorozatát. A szeptember 14-18. között zajló eseményeket
az iskola névadójáról, Kossuth Lajosról való méltó megemlékezés,
hagyományõrzõ és új, változatos programok sora, a gyermekek és felnõttek
vidám együttléte jellemezte.
Az alsó tagozatos diákok sikeresen teljesítették a "Kossuth katonája vagyok"
címmel meghirdetett játékos, "katonás" feladatokat. A nagyobbak (5-8. osztályosok)
az iskola aulájában korhû dekorációval kialakított Kossuth kávéházban
fogadták a vendégeket. A helyszínen készített süteményekkel, teával
kínálták az érdeklõdõket, verseltek, Kossuth nótákat énekeltek. De volt az osztályok
csapatai számára izgalmas váltófutás, sor- és akadályverseny és olyan
sportverseny is, ahol a felnõttek, diákok is megmérkõzhettek egymással.
Ezúttal sem maradt el a befejezõ napon a fõzõverseny, a bemutatók sora,
diszkó és az esti záró tûzijáték.
Az értékeléskor a díjak, oklevelek, üdítõ- és édességcsomagok átadásakor
elhangzott: "a 2009. évi Kossuth-napok sikeres rendezvényei elõsegítették az
iskolai hagyományok ápolását, az osztályközösségek fejlõdõsét."
Ari Géza tanár
Iskoláink régen és ma
Táborok az Aranyban
Az Arany János Általános Iskola tanárai, szülõi munkaközössége, alapítványai,
valamint az Arany János DSE az egyre nehezebb anyagi körülmények
ellenére is fontosnak tartja a nyári táborokat, ezért mindig meg is szervezzük
azokat. Pályázatainknak és erõsödõ határon túli kapcsolatainknak köszönhetõen
a legjobb teljesítményt nyújtó tanulóink rendszeresen eljutnak külföldre
is.
A Micimackó Gyermekközösség alsós természetjáró táborának résztvevõi
ebben az évben a Zemplénben ismerkedtek hazánk természeti környezetével.
Évek óta összeszokott felnõtt csapat gondoskodott - Máténé Varga Rózsa
irányításával - a résztvevõ gyermekek programjáról.
Hagyományosnak mondható a városszépítõ tábor is: az Arany iskola pedagógusai
és tanulói adják a résztvevõinek mintegy 60%-át. A tábor bázisa iskolánk
Szabadság téri épülete, a tábort pedig Kecze Jánosné, iskolánk pedagógusa
vezeti. A tábor ideje alatt a város több pontján láthatták a szorgos kezek
munkáját, jutott idõ saját épületeink csinosítására is.
Az osztályközösségek élén olyan felnõttek állnak, akik szabadidejükben is
szerveznek programot a gyerekeknek. Nagy Istvánné tanárnõ néhány napra
vitte osztályát kerékpárral Gyomára.
Néhány év kihagyás után 2009. nyarán ismét volt sporttábor. A mozgást
szeretõ kicsik és nagyok az iskolában, a sportpályán és a városi strandon mozoghattak,
valamint elsajátíthattak új sportági és életmódbeli ismereteket K.
Szabó Jánosné és Újfalvi Erik vezetésével.
A legjobb negyedikeseink Holló Lászlóné és Kovácsné Bucsai Piroska kíséretében
vettek részt Pacséron, ifjúsági táborban - az ottani Református
Egyház szervezésében. Évekre, talán életre szóló barátságok köttettek az egy
hét alatt. Tudjuk, több család is felkeresi egymást az iskolai kapcsolatok
révén.
Szintén hagyományos a dráma tábor, mely idén nyáron Nagybörzsönyben
valósult meg. Rázsó Katalin drámapedagógus, a szabadidõs programok mellett
olyan szakmai tevékenységet is vezet a résztvevõk számára, mely elsõsorban
önismeretük fejlesztését segíti. A szituációk, bemutatók olyan oldalukról is
megismerni engedik a gyerekeket, mely néha még maguk elõtt is rejtve
maradna a tábor és a drámafoglalkozások nélkül.
Az iskola vízi-túrázáshoz alkalmas felszerelése a tavaszi, õszi kirándulások
mellett jól szolgálja - immár 21. alkalommal - a vízitábor céljait. Tuka Antal
kollégánk vezetésével, a Körösön túráztak igazi nomád körülmények között,
266
267

Kalendárium 2010
Iskoláink régen és ma
a mindennapos esõvel dacolva, de jó hangulatban egykori és mostani tanítványaink
közösen. Szintén hagyományos az erdélyi jutalomtábor, ahol a legjobb
nyolcadikosok utazhatnak kultúránk és történelmünk gyakran pusztuló értékeinek
nyomában szemlélõdve. Az Arany Diák Alapítvány jóvoltából, Nagy
Lajos igazgató úr vezetésével ezen a nyáron is eljutottak Négyfaluba, Alsócsernátonba,
illetve az ezeréves határhoz.
A hátrányos helyzetû tanulók integrációs nyári táborának lehetõsége ismét
kínálkozott egy országos pályázatnak köszönhetõen. A Kádas György Általános
Iskolával közösen K. Szabó Jánosné kolléganõnk vezetésével, a hátrányos
helyzetû gyermekek Szivárvány nyári táborában a nyári szünet utolsó napjait
töltötték a gyerekek a Bükkben és környékén - vidáman hangolódva az új
tanévre. Az ott összeállított mûsorral kezdtük a tanévet a tanévnyitó ünnepségen.
Köszönet azoknak a kollégáknak, akik vállalják a szervezést, az önkormányzatnak
azért, mert anyagilag is hozzájárul a táboroztatáshoz, és a szülõknek
akik anyagi áldozatvállalással, személyes közremûködéssel juttatják gyermekeiket
életre szóló élményekhez.
Morzsák
Nagy Lajos
igazgató
Drámatáborosok
"A gyermektársaság gyógyír a lélekre."
- Dosztojevszkij -
"Egy gyermek élete olyan, mint egy papírlap,
melyen minden arra járó nyomot hagy."
- kínai közmondás -
"Hogy megértsd szüleid szeretetét, nevelj saját gyerekeket."
- kínai közmondás -
"…az ember - ezt egyre inkább hiszem - csak annyit ér és csak annyira ember,
amennyire meg tudja õrizni lelke egy zugában az örök gyermeket."
- Márai Sándor -
Integrációs tábor
268
269

Kalendárium 2010
Iskoláink régen és ma
Integrációs tábor
Pacséron
Integrációs tábor
Vízitáborosok
270
271

Kalendárium 2010
Iskoláink régen és ma
Vízitáborban
Erdély - Nyerges-tetõ
Vízitábor, kikötés a Körös partján
Erdély - Sószékfürdõ
272
273

Kalendárium 2010
Iskoláink régen és ma
Erdély - A Brassói-hegyekben
Alsós tábor
Alsós tábor
Alsós tábor
274
275

Kalendárium 2010
Iskolai névadó ünnepség városunkban
Iskoláink régen és ma
Török Pál Református Általános Iskola
"Mert az Úr ad bölcsességet,
az õ szájából tudomány és értelem származik."
(Példabeszédek 2:6)
A Kisújszállási Református Egyházközség meghívóján olvasható fenti idézet
2009. október 11-re, különös ünnepre hívogatta városunk lakóit, iskolai
névadó ünnepségre. Tudjuk, hogy az esemény foglalkoztatta a lakosságot, kit
így, kit úgy. Az elõzmények ismerete nélkül nem is érthetõ sokak számára sem
a névadás ténye, sem pedig Török Pál személye, hogy miért éppen reá esett
az egyházközség vezetõségének választása. Errõl szeretnék röviden írni.
Az évszázadok alatt több mint 29 oktatási intézményt (óvodától középiskoláig)
létrehozó és fenntartó kisújszállási református eklézsiát, az 1948-as
államosítás idején minden intézményétõl törvénytelenül megfosztottak. Csak
az 1989-es ún. rendszerváltás után kaphatott vissza a gyülekezet két, valaha
tulajdonában lévõ iskolaépületet, minek eredményeként 1997-ben, a megalázó
procedúrák, hihetetlen küzdelmek után újrakezdhette, illetve folytathatta
azt az iskolai oktatást, amit a fennmaradt hiteles dokumentumok szerint
református õseink kezdtek el, és nyugodtan mondhatjuk, hogy kimagasló
Dr. Szathmári István nyelvészprofesszor, városunk egykori diákja, ma díszpolgára
Az iskolanévadó ünnepség résztvevõi, igét hirdet: Bölcskey Gusztáv zsinati elnök
Varga Mihály országgyûlési képviselõ
276
277

Kalendárium 2010
európai színvonalon folytattak az államosításig ebben a városban. Az Arany
János utcai iskolaépület fõútra nézõ ormán máig olvasható az államosítás
elõtti név, amit azonban érdekes módon nem kaphattunk vissza. Azt gondolom,
hogy ez a mai városvezetés alatt másként történt volna.
Így került a gyülekezet vezetése abba a helyzetbe, hogy nevet válasszon régiúj
iskolájának, olyan nevet, mely méltóképpen kifejezi tevékenységének
szellemiségét, célját. Alapos megfontolás után Török Pál neve mellett
döntöttünk. Ki is volt Török Pál, mi köze van egyáltalán Kisújszálláshoz?
Aki ott volt a templomi ünnepségen, vagy a helyi kábel TV mûsorában ezt
látta, az erre a kérdésre bizonyára hiteles választ kapott, városunk országos,
sõt nemzetközi hírû nyelvész tudósától, dr. Szatmári Istvántól - közismert
nevén Szatmári professzortól -, aki a tõle megszokott nagyszerû színvonalon
méltatta, ismertette Török Pál életét, munkásságát. Akik azonban egyiket sem
látták, hallották, azoknak néhány sorban ismertetést adok, hogy ki volt Török
Pál, mi köze van a városnak hozzá.
Török Pál (1808-1883) városunk egyik büszkesége, akit másokkal együtt az
ún. "átkos rendszerben" szándékosan és méltatlanul elfeledtettek az itt élõkkel.
Õ volt Kisújszállás egyik leghíresebb "tiszteletes és tudós prédikátora", református
lelkipásztora, egyben Arany János kortársa, aki az akkor még kollégiumi diák,
késõbbi költõ itteni tanítóskodása idején rektor, majd lelkipásztor volt. Innen
ered ismeretségük, kapcsolatuk. Erre az idõszakra Arany János késõbb, már
Szalagkötés az iskola zászlójára
Iskoláink régen és ma
ünnepelt koszorús költõként úgy emlékszik vissza, hogy Török Pál uram
könyvtárában nyílt ki számára az ablak a világra és Európára. Ez pedig
elárulja azt, hogy Török Pálnak igen értékes, nagyszerû könyvtára volt és azt
is, hogy megengedte a fiatal tanítónak, hogy ott olvasson. Nyilván azért, mert
már akkor meglátta benne a tehetséget, az értelmet, a tanulni vágyást.
Minden bizonnyal igen fontos információ ez. Rövid idõ múltával Arany János
visszament Debrecenbe, ám nem sokkal késõbb Török Pál is elhagyta
Kisújszállást. Budapestre hívták lelkipásztornak. Nevéhez fûzõdik a Kálvin
téri református templom építése, a Budapesti Református Teológia alapítása
(1855). Kivette részét a szabadságért vívott küzdelmekbõl ("pátens harc"),
majd dunamelléki református püspökké választották. A teológián héber és
görög nyelvet tanított, az õ érdeme a híres Ráday Könyvtár megszerzése, ami
máig a teológia tulajdona. Országosan ismert, elismert tudású, nemzetünk
javáért buzgólkodó, iskolateremtõ egyéniség volt, akinek nevéhez fûzõdik
például a 8-osztályos református gimnázium megteremtése.
Budapesten találkozott ismét Arany Jánossal, akkor már országos hírûek
voltak mindketten. Arany végakaratában meghagyta, hogy halála esetén
Török Pál temesse. Így is történt. A Kerepesi úti temetõben nyugszanak nem
messze egymástól, ahol a fõváros díszsírhelyet adományozott Török Pálnak is.
Tavaly, 2008-ban megemlékeztek Budapesten is Török Pál születésének
200. évfordulójáról a Kálvin téri református templomban, ahova a kisújszállásiakat
is meghívták, s ahol dr. Ritók Zsigmond akadémikus méltatta Török
Pál életmûvét, aki munkásságával Kisújszállást is mindig magával vitte, hírét
öregbítette - nem is akárhogy. Így talán érthetõ, hogy miért vette fel iskolánk
Török Pál nevét, aki Aranynak mentora volt. Ugyanakkor nem szakadtunk el
Arany Jánostól, illetve örökségétõl sem, aki egész életében református, templomba
járó, Bibliát olvasó ember is volt. Nyilvánvalóan ugyanabból a forrásból
táplálkozott mindkettõjük hite, tudása, hivatástudata, azért hozhatott
munkásságuk olyan csodálatos gyümölcsöket nemzetünk egész kultúrájára,
életére nézve. Gyülekezetünk, iskolánk magáénak vallja, tartja Török Pál
örökségét, s ez üzenet városunknak, nemzetünknek, az utókornak.
Legyen szabad egy tõle vett idézettel zárnom írásomat, amit akkor mondott,
amikor a budapesti meghívástól el akarták riasztani mondván, hogy ott
csak nyomorúság, baj és örök küzdelem vár rá, miközben itt megvan mindene.
Õ azt felelte: "Nekem baj kell! Nem szeretem az eszem-iszom életet. Feladatra,
munkára van szükségem, amit Isten segítségével gyõzelemre vihetek." Amit mondott,
az valóra vált. Ennek idõszerûsége ma legalább olyan mértékben érvényes,
megszívlelendõ, mint akkor.
Sípos Árpád
kisújszállási református lelkipásztor
278
279

Kalendárium 2010
Mi más is egy tanár, ha nem
felnõtt diák?
Tuka Antal települési képviselõ, tanár pedagógusnapi köszöntõje, 2009-ben
Bevallom, kissé elfogódottan állok itt, hiszen mindenki, aki valaha diák
volt, õszinte tiszteletet érez a tanárok iránt. Ahogy visszagondolok saját egykori
tanáraimra, felmerül bennem a kérdés, hogy kik is azok, akikre évek
múltán is pontosan visszaemlékszem? Milyen tulajdonságok teszik vonzóvá a
tanárt a diákok számára? Engedjék meg, hogy saját kérdésemre John Updike
Kentaur címû regényébõl vett szavaival feleljek: "Mi más is egy tanár, ha nem
felnõtt diák?" Mit jelenthet az a kifejezés, hogy "felnõtt diák"? Olyan tanárra
utalhat, akinek érdeklõdési köre közelít a diákjaiéhoz, nem zárkózik el az õ
világuktól, részt vesz a diákjaival közös programokon - amelyek eközben
közelebb is hozzák õt tanítványaihoz -, a közös kirándulások, beszélgetések
lehetõséget nyújtanak az egymás életébe való betekintésre.
Mégis, kik azok a tanárok, akik tényleg népszerûek? Erre a kérdésre Önök
valószínûleg sokkal jobban tudják a választ, mégis engedjék meg, hogy megosszam
Önökkel egy megfigyelésemet: az évek távlatából azokra, a tanárokra
gondolok vissza õszinte szeretettel, akik tudást közvetítõ tekintéllyel voltak
jelen az osztályteremben. Akik nemcsak követeltek, de sugározták is a tudást,
folytonos érdeklõdésükkel motiválták diákjaikat az egyre jobb eredmények
elérésére. Õk voltak azok, akikkel emberi kapcsolatom is volt; amit szintén
fontosnak tartok a jó tanár tulajdonságai között.
Õszintén csodálom Önöket, mert nehéz és küzdelmes pálya lett a pedagógusoké.
Folyamatos túlterheltséggel küzdenek, és mégis milyen bután ítéli
meg a társadalom a tanárok 20-25 órás munkaidejét! Tudom, hogy ez csak
töredéke annak, amennyi munkát végeznek.
"Olykor eltûnõdöm én is,
mit is jelent húsz-harminc szempár
fénylõ tükörtermében élni,
hol éle van minden igének,
árnyéka van minden hibának,
hol húsz-harminc sötétkamrában
hívják elõ folyton a percek
éles, kemény, hiteles képét."
Iskoláink régen és ma
A Füle Lajos Pedagógus címû versébõl idézett szavak a pedagógusi pálya
ars poeticáját is adhatnák. Õszintén csodálom Önöket, hogy nap mint nap,
óráról órára megfelelnek ennek a rendkívül összetett szerepnek, miközben
olyan különleges gondokkal kell szembenézniük az osztályteremben.
Minden ünnep egyfajta számvetés, végiggondolása annak, ami az ünnep
forrása. Jelesül a pedagógia világa, benne a pedagógusok helyzete, szerepe.
Ez az a terület, ez az a foglalkozás azonban, amelyrõl ha gondolkodunk,
természetszerûen nem vonatkoztathatunk el a gyermekektõl, diákoktól, sem
a szülõktõl, sem a tágabb társadalmi és erkölcsi-morális környezettõl. A
pedagógia világa közelebbi és távolabbi jövõnk formálásának, alakításának
világa. Pedagógusként, szülõként, egyben települési képviselõként
gondolkodom, amikor szeretettel köszöntöm Önöket.
A pedagógus bennem optimista ember, akit örömmel tölt el, ha gyermekek
között lehet, aki meglátja a mosolygó, derûs gyermekarcokat, aki örül a
mindennapok apró örömeinek. Akit minden nehézségért kárpótol, ha
diákjai megértik a magyarázatát, és megajándékozzák a bizalmukkal. Akinek
fontos, hogy a napi tanítási órákon kívül is élményt
nyújtó közösségi programokat szervezzen számukra.
Akit megerõsít választott hivatásában, ha vidámnak,
boldognak látja ezeket a gyermekeket. Tudom,
sokan vagyunk így az itt jelenlévõk között.
De ha itt megállnánk, és csak ennyit látnánk -
"A pedagógus bennem
optimista ember, akit
örömmel tölt el, ha
gyermekek között lehet…"
olyan lenne, mintha homokba dugnánk a fejünket, miközben kint mérhetetlenül
nagy a baj, majdhogynem ég a ház. Az iskola nem mûködhet, nem
mûködik a társadalomtól elszigetelt világban, nem mûködhet elzárt szigetként
a társadalomban. A gyermekek a maguk lelki, fizikai érzékenységükkel
szeizmográf módjára képezik le mindazokat a felnõttek világából érkezõ
hatásokat, amelyek otthon, a médiákból, egymástól vagy akár az utcán érik
õket. Bonyolult, szövevényes hatások ezek.
A pedagógus látja a kiegyensúlyozott, vidám, tudásra szomjazó tekinteteket,
amelyek mögött rendezett családi háttér áll: nap mint nap munkába járó
szülõkkel, biztos otthonnal, anyagi problémáktól mentes családdal, mely családban
jut értõ odafigyelés, jut közös elfoglaltság a gyermekkel.
Kedves Pedagógustársaim! Mintha kevesebben lennének az ilyen gyermekek…
Mintha az elmúlt években valami gyökeresen megváltozott volna…
Mintha néhány éve még nyugodtabbak, szabálykövetõbbek lettek volna a
tanítványaink… Mintha néhány éve még egyszerûbb lett volna megvívni a
napi harcainkat, mintha ugyanaz a pedagógiai szándék, ugyanaz az akarás ma
már kevesebb eredményhez vezetne, mintha észrevétlenül rákényszerülnénk
a kisebb igénytámasztásra…
280
281

Kalendárium 2010
Nyugtalanítóak ezek az érzések, amelyek számtalan jelbõl formálódnak
bennünk. A gyermekek magaviseletének növekvõ problémáiból, az otthoni
tanulási feltételeik romlásából, nemegyszer szüleik létbizonytalanságából, a
negatív példáikból és talán a legsúlyosabból, az erõszaknak az életükbe való
borzongató és beláthatatlan következményekkel járó betörésétõl, és megannyi
vészjósló jelet sorolhatnék, amely gyermekeinket, a jövõnket veszélyezteti.
Ki védi meg õket? Mivel védhetjük meg õket?
A velük szemben támasztott követelmények csökkentésével? Az osztályozás
mint az érthetõ értékelés megszüntetésével? A sok esetben kényszerû
"Mintha az elmúlt években
valami gyökeresen megváltozott
volna… Mintha néhány éve még
nyugodtabbak, szabálykövetõbbek
lettek volna a tanítványaink…"
integrációval? A tanulásban való továbbhaladás
fékezésével? Az együttélési normák
megtartásának megnehezítésével? A
pedagógusok tekintélyének szinte már
tudatos csorbításával? A manapság szárnyra
kelt õrült ötlettel: a tantárgyak 6. osztályig
történõ megszüntetésével? Vagy a felsõoktatásban megszerezhetõ tudás
elérésének megnehezítésével? Mivel védhetjük meg a gyermekeket, a
diákokat, kedves pedagógusok, szülõk, kedves felnõtt generáció?
Mi, itt a végvárakon - meggyõzõdésem - legjobb tudásunk szerint tesszük a
dolgunkat: tanítunk és nevelünk. Nehezebben, nagyobb energiákkal, nagyobb
megterheléssel ugyan, de a tanításba, ezzel együtt a gyermekeink jövõjébe
vetett hitünket fel nem adva. Ennek a hitnek és akaratnak a megerõsítését
szeretném - minden körülmények ellenére - a pedagógusnap üzeneteként
átadni. Ez a hit és akarat az, amely ott van velünk a tanórákon, a tantermekben,
amikor csak õk, a gyerekek, és csak mi, pedagógusok vagyunk együtt,
amikor mégis teremthetünk, csak azért is megteremtjük tudásunkkal és
emberségünkkel azt a kis szigetet a társadalomban. Azt a szigetet, amelyben
a hétköznapok aprólékos munkájával megvalósíthatjuk Móricz Zsigmond
örökérvényû gondolatát: "Egy nemzetnek legfõbb kötelessége mindig csak az lehet,
hogy gyermekeit belenevelje a jövõ helyes és szép élésébe." Ehhez a kulcs bennünk van,
kedves pedagógustársaim, ne feledjük.
Engedjék meg, hogy a települési képviselõként is szólhassak Önökhöz.
Pedagógusi hivatásomat nem tudom elválasztani e feladatomtól, ezért hát
mindig érzékenyebben közelítek a helyi oktatásügyet érintõ kérdésekhez.
Hadd tegyem hozzá: vagyunk így többen ebben a képviselõ-testületben. Remélem,
ennek is köszönhetõ az önkormányzat támogató, segítõ, a költségeket
vállaló hozzáállása amikor a gyermekekrõl, tanulókról szóló döntési helyzetekbe
kerülünk.
Iskoláink régen és ma
Közoktatási intézményeink az elmúlt években több szempontból is megújultak:
nemcsak tárgyi feltételeikben léphettek elõre, tartalmi munkájukba
is befogadták a legmodernebb oktatási módszereket.
Köszönhetõk ezek a több európai uniós és hazai pályázatnak, amelyekhez
az önkormányzat hónapokra, évekre vállalta és vállalja az elõfinanszírozás
terheit. A rendszeres taneszközfejlesztés mellett a nevelés-oktatás tárgyi környezetét
javítottuk a világítás és a fûtési rendszerek korszerûsítésével is. A
tartalmi munka javításakor a Pedagógiai Szakszolgálat e tanévben megvalósított
bõvítésérõl is szólnék, melynek révén szervezettebb lett a gyógytestnevelés,
van nevelési és van pályaválasztási tanácsadás is városunkban. A gyermekek
egészségét szolgálja a mostantól minden harmadikos tanuló számára
biztosított úszásoktatás, sõt a gyógytestnevelés keretében ellátottaknak a
gyógyúszási lehetõség is. De az a döntésünk is a gyermekeink egészségének
védelmérõl szól, mely szerint - szintén ettõl az évtõl - minden 13 éves lánynak
biztosítja önkormányzatunk az egyébként igen költséges HPV-vírus elleni
védõoltásokat.
A pedagógiai munka elismerése is fontos számunkra. Nemcsak a helyi elismerésekre
gondolok, hanem például a megyeiekre is, melyekbõl kiemelném,
hogy önkormányzatunk elõterjesztésére a Móricz Zsigmond Gimnázium,
Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiumnak adományozta a Megyei
Közgyûlés az Európa Díjat és e tanévben Kisújszállásra került "Az év pedagógusa"
és "Az év nevelõtestülete" cím egyaránt, az elõbbi Szénási Lászlóhoz, középiskolánk
igazgatóhelyetteséhez, az utóbbi pedig Városi Óvodai Intézményünkhöz.
E helyen is elismerés illeti õket kiemelkedõ innovatív munkájukért.
Az elismerésnek egy másik módját is megvalósítottuk tavaly, idén szeretnénk
folytatni: kifejezni az odafigyelést, az elismerést és a köszönetet a kiemelkedõ
tanulmányi és sportversenyeken elért teljesítményekért a diákoknak
és tanáraiknak, edzõiknek. A mai napon érkezett el ennek az ideje.
Kedves Jelenlévõk! Itt állok Önök elõtt mint szülõ, mint édesapa is, aki
azon közös hitvallásunkat fogalmazza meg, hogy életünk értelme a gyermek,
és bármilyen minõségünkben vagyunk, élünk, úgy kell gondolkodnunk és
cselekednünk, hogy számára, számukra a lehetséges dolgok közepette a
lehetetlent is vállalni tudjuk. Ezért azok a verssorok, amelyeket egy költõ a
pedagógushoz írt, az én olvasatomban gyermekrõl szólnak:
"mikor az ég csak szürkét játszott
te gyújtottál világot
és árnyaltál színeket az égre
nyitottál kaput a tisztességre
282
283

Kalendárium 2010
megtöltötted szívvel a zsebem
napokban innen költekezem
és ha karcot ejt a szó van rá ige
s tapaszként ragasztom sebem szélire
és amit elém õszintén tudtál tenni
merni õszintének lenni
meglátni az értéket
tartani a mértéket
megragadni minden emberben az emberséget"
Morzsák
"A világ, amit teremtettünk, a gondolkodásunk eredménye;
nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül."
- Albert Einstein -
"Ahogyan a használatból kikopott vasdarab rozsdásodni tud,
úgy indul romlásnak a tétlenségre kárhoztatott elme."
- Leonardo da Vinci -
Iskoláink régen és ma
Óvodáink életébõl
I.
„Az év nevelõtestülete”: Városi Óvodai Intézmény
"Összejönni - jó kezdés. Együtt maradni - haladás. Együtt is dolgozni - siker."
(Henry Ford)
Megyei kitüntetést kapni, különösen megtisztelõ, megható érzés. Ezt élhette
át nevelõtestületünk minden tagja, amikor 2009 januárjában értesültünk
arról, hogy nevelõtestületünket a megyében a legméltóbbnak tartották
"Az év nevelõtestülete 2008" kitüntetésre, melyet Janóné Rácz Ildikó intézményvezetõ
2009. január 22-én - Szolnokon - a magyar kultúra napja megyeházi
rendezvényén Szabó Józseftõl, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási
Közalapítvány kuratóriumának elnökétõl vehetett át.
A Városi Óvodai Intézmény - Kisújszállás két óvodai intézményének összevonásával
jött létre, 1999-ben. Az intézményünk vezetõje 2004-ig Ábri Kálmánné
volt, majd Janóné Rácz Ildikó kapott megbízást, aki kiegyensúlyozott,
magas színvonalú szakmaisággal irányítja az intézmény tagóvodáiban folyó
nevelõ - fejlesztõ munkát.
"Az embert nem a születés, a földi rang avatja elõkelõvé,
hanem a szellem és a jellem."
- Goethe -
- Nem a tudásban van a boldogság, hanem a tudás megszerzésében. -
- Edgar Ellen Poe -
"Ha az ember semmi módon nem jut el a szükséges tudásig, a végén azt kérdi:
ki tudja, mi lesz? - és a képzelet ad rá választ."
- Isaac Asimov -
284
285

Kalendárium 2010
Az utóbbi évek tevékenységét nagymértékben meghatározta az elnyert
pályázatok megvalósítása. Intézményünk részese volt a HEFOP 2.1.6 - "Az
együttnevelés feltételrendszerének megteremtése Kisújszállás alapfokú közoktatási intézményeiben",
a HEFOP 3.1.3 - "Felkészülés a kompetencia alapú nevelésre a kisújszállási
Városi Óvodai Intézményben" és a HEFOP 2.1.5/B - "A halmozottan hátrányos
helyzetû gyermekek integrált nevelése" címû pályázatoknak.
A három projekt szakmailag egymást erõsítõ program volt. Megvalósításuk
során a nevelõtestületünk szinte minden tagja részt vett továbbképzéseken,
belsõ szakmai programokon, bemutatókon. Megismertük a projektek tartalmát,
a napi nevelõmunka során pedig a gyakorlatban is alkalmaztuk az új
módszereket, a hospitálásokon tapasztaltakat.
Elõször 2007-ben, majd 2008-ban is sikeresen pályáztunk az Esélyegyenlõséget,
felzárkózatást segítõ tevékenységek, programok szervezése, fejlesztõ eszközök beszerzése
c. támogatásra, mely segítségével a halmozottan hátrányos helyzetû óvoda
mindennapjait színesíthettük. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási
Közalapítvány pályázataira is több éve intézményi szinten - a fenntartóval
együtt - eredményesen pályázunk.
A nevelõmunka szemléletének megújítása során az intézményben példaértékû
együttmûködés alakult ki a tagóvodák nevelõközösségei, az óvodapedagógusok,
valamint az intézmény és más városi közoktatási intézmények között.
Szélesebb lett az intézmény szakmai kapcsolatrendszere is, elõtérbe került
a horizontális tanulás. A nevelõtestületünk szakmailag felkészült, nyitott,
igényes, innovatív, érzelmileg is elkötelezett a nevelõmunka hatékony folytatása,
a módszertani megújulás gyakorlati alkalmazására.
Intézményvezetésünk törekvése, a
tagóvodák kiegyensúlyozott mûködtetése
nemcsak a tartalmi munkában,
hanem a tárgyi fejlesztésekben
is. A fent említett három, valamit a
fenntartói pályázatok és taneszköz
pályázatok eredményeként, a tagóvodáink
felszereltsége korszerû,
esztétikus, megfelelõen szolgálja,
segíti a nevelõmunkát.
Megyei kitüntetést kapni, különösen
megtisztelõ, megható érzés.
Egyénnek, intézménynek egyaránt.
Mi mindannyian büszkék vagyunk
arra, hogy a Városi Óvodai Intézmény dolgozói lehetünk és az évek során
olyan tartalmi és minõségi munkát végeztünk, amit a fenntartónk is
Iskoláink régen és ma
meglátott, értékelt, és felterjesztett bennünket erre a megyei kitüntetõ címre,
melyet ezúton megköszönünk.
"Egyetlen szervezet sem támaszkodhat zsenikre, mert azokból kevés van és
megbízhatatlanok. Egy szervezet erejének az a próbája, hogy többet tud-e felszínre hozni
egy közönséges földi halandóból, mint amire az képesnek látszik, elõhívja-e rejtett
energiáit, hogy azzal másokat is segítsen képességeik kibontakoztatásában. Egy szervezet
célja, hogy átlagos embereket átlagon felüli tettekre tegyen képessé "
Peter Ferdinand Drucker
II.
Újabb sikeres pályázat a Pitypang Óvodában
Ez év tavaszán viharos gyorsasággal kiírták a HEFOP
3.1.3/B/09/03 pályázatot, melynek célja, hogy a kompetencia
alapú oktatási programok, oktatási programcsomagok
megvalósítását segítõ eszközök eljussanak a
HEFOP 3.1.2 és 3.1.3 alintézkedés kiírásain támogatott
közoktatási intézményekbe, a program végrehajtásában
érintett óvodai csoportokban.
E pályázati kiírás keretében - zártkörû meghívás
alapján - pályázhatott a Városi Óvodai Intézmény
Pitypang Óvodája. Közel 4 millió Ft értékben nyújtottuk be a pályázatot, mely
elfogadásra került. A projekt célja, hogy a Városi Óvodai Intézmény HEFOP-
3.1.3-05/1.-2005-09-0002/1.0 pályázatban támogatott óvodai csoportjának
részére elérhetõvé váljanak a kompetencia alapú óvodai nevelés megvalósításához
szükséges taneszközök, tárgyi eszközök, ezzel is elõsegítve az eredményes,
élményközpontú, cselekvéses óvodai fejlesztést, tevékenykedtetést. A
pályázat tartalmának összhangban kellett lennie az elõzõekben sikeresen
végrehajtott HEFOP 3.1.3 pályázati projekt nyomán módosított pedagógiai
programunkkal és a beszerzésre kerülõ elemeknek szerepelniük kellett a pályázó
intézmény érintett csoportjára vonatkozó 2009/2010 évre kidolgozott
eszközigénye között.
A projektet - a határidõ rövidsége okán - feladatok megosztásával, összedolgozással,
intézményvezetõnkkel Janóné Rácz Ildikóval és a Pitypang Óvoda
pedagógusaival együtt alkottuk meg. Május 28-án Budapesten került sor a
szerzõdés-kötésre, azután felgyorsult tempóban folytatódott a megvalósítás:
vagyis a pályázatban megnevezett eszközök beszerzése, mivel az elszámolás
határnapja június 15. volt.
286
287

Kalendárium 2010
A már korábban bevezetésre került kompetencia alapú óvodai programcsomagban
négy õselemre (LEVEGÕ-TÛZ-VÍZ-FÖLD) épülnek a tevékenységek,
változatos lehetõségeket felkínálva óvodásainknak a tapasztalat-, ismeretszerzésre.
A témák sokoldalú, részletes, újszerû feldolgozása, megközelítése,
tartalmasabbá, ötletgazdagabbá teszi a gyermekek játékát. A sokszínû
tevékenykedtetés által ismerik meg, fedezik fel a körülöttük lévõ világot.
Ezekhez nyújtanak segítséget - monitoring mutatóink szerint - az alábbi,
pályázati forrásból vásárolt eszközök: 57 db könyv, 402 db a nevelõmunkát,
tevékenykedtetést segítõ fejlesztõ eszköz. Ehhez a pályázathoz is szükség volt
a fenntartónk olyan támogatására - mint a legtöbb Európa Uniós pályázat
esetében - a projekt költségvetésének megelõlegezésére, ami a mai gazdasági
helyzetben igen jelentõs támogatás volt ez a fenntartónk részérõl. Szerencsére
a végsõ elszámolás - az uniós projekt-idõintervallumokhoz képest - rövid
volt, így augusztus végén már az elfogadott pénzügyi és szakmai elszámolásunk
alapján utalásra került a pályázati összeg. Az eszközök kiszállítása július,
augusztus és szeptember hónapokban történt, melyeket folyamatosan vesznek
birtokba óvodásaink.
III.
„ZÖLD ÓVODA” lettünk
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium
és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
megbízásából az Oktatási és Kulturális
Minisztérium Támogatáskezelõ Igazgatósága
pályázatot hirdetett 2008 õszén
az óvodák számára "Zöld Óvoda" cím elnyerésére,
amelyre a Városi Óvodai Intézmény
Pitypang Óvodája is pályázatot nyújtott
be, 2009. január végén.
E minisztériumok - hazai és a nemzetközi tapasztalatok alapján - fontosnak
tartják, hogy az óvodás korosztály sajátos, korcsoportjának megfelelõ módszerekkel
és eszközökkel, valamint élményekre és tapasztalatokra épített tanulási
környezet kialakításával korszerû környezeti nevelésben részesüljön.
Iskoláink régen és ma
A pályázaton nyertes intézmények nem kapnak pénzbeni támogatást, a
díjazottak oklevelet kapnak. A "Zöld Óvoda" cím erkölcsi elismerés, a nyertes
pályázó a nyertesek listájának közzététele napjától számított három évig
használhatja. (A cím - a kritériumrendszer alapján - a hároméves periódus
végén - újabb pályázat útján ismét megszerezhetõ.)
A Zöld Óvoda minõsítést azok az intézmények kaphatják meg, amelyek megfelelnek
egy húsz pontból álló kritériumrendszernek, és nagy hangsúlyt fektetnek
a környezeti nevelésre.
Óvodánk Helyi óvodai nevelési programjának címe: "Természetszeretõ -
hagyományápoló" nevelési program, melyben párhuzamosan jelennek meg
a népi és a zöld jeles napok. Egyik kiemelt nevelési területként kezeljük a
külsõ világ tevékeny megismerését, másik számunkra fontos terület a
néphagyomány-ápolás. Erre alapozva dolgoztuk ki nevelési programunkat is,
mely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készült és átfogja az
óvodáskor nevelõ, fejlesztõ munkáját. Ehhez tökéletesen illeszkedik a kompetencia
alapú óvodai programcsomag is. A helyi nevelési program a környezeti
nevelést kiemelten "kezeli", erre építi a fejlõdést elõsegítõ tevékenységeket,
tartalmazza a fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséget.
Óvodánkban sokszínû tevékenységben gazdag óvodai élet szervezésével
biztosítjuk a természet megismerését, a természetszeretetet, a hagyományápolást,
a természetvédelem megalapozását. Mindez magában foglalja a környezet
régi hagyományaival való megismerkedést, új hagyományok teremtését,
a zöld jeles napok beépítését.
A pályázatban, nevelõ munkánk értékelésénél az elmúlt három évre vonatkozóan
kellett bizonyítanunk azt, hogy óvodánk szellemiségében a környezeti
nevelés alapján mûködik, a nevelési programunkban erre építünk, a
korszerû környezeti nevelés céljainak elérése érdekében hatékonyan valósítjuk
meg programjainkat. A gyerekek nevelése, fejlesztése egyéni fejlettségükhöz
igazodó differenciált képességfejlesztéssel, tevékenységközpontú
módszerekkel zajlik, kiterjed a sajátos nevelési igényû, halmozottan hátrányos
gyermekek nevelésére is. A településen és az óvodában élõ, a gyermekek
életkorának megfelelõ hagyományok ápolása, gazdagítása megvalósul az
óvoda életében a szülõk bevonásával, és a családokkal való kapcsolatban is.
Az óvodaépület helyiségeinek berendezése segíti a környezetbarát szemléletmód,
valamint az egészséges életmód megalapozását. Minden csoportszobának
egyéni hangulata van, növényekkel, a természetsarok "kincseivel",
halakkal, teknõsökkel. Növényápolási, állatgondozási feladatokat látnak el
rendszeresen a gyermekek az egészségügyi elõírásoknak megfelelõen. Óvodánk
épülete akadálymentesített, kiépített a takarékossági rendszer a villany
és a fûtés terén. A világítás megfelel az egészségügyi elõírásoknak. A fûtési
288
289

Kalendárium 2010
rendszer környezetbarát. A szelektív hulladékgyûjtés biztosított, a gyermekek
számára a közeli szelektív lerakó elérhetõ - megérthetõ mintát nyújt.
Az óvodapedagógus alkalmazott módszerei segítik a tanulási környezet
megteremtését, a tanulás tanulásának megvalósítását - úgymint: játék, megtapasztalás,
tevékenykedtetés, szenzitív módszerek, terepi tapasztalások, felfedezés,
élménypedagógia, kooperatív tanulás.
A pályázatban óvodánknak saját, egyéni fejlesztési vállalásokat kellett megfogalmaznia
- a Zöld Óvoda kritériumrendszere segítségével -, mely megvalósítására
három év áll a rendelkezésünkre. Az átadó ünnepségre Budapesten
került sor - 2009. szeptember 25-én - a Hagyományok Háza csodálatos
épületében. A Kisújszállás település név elhangzásakor büszkén léptem fel a
színpadra, és meghatódva vettem át a Pitypang Óvoda részére a "ZÖLD
ÓVODA" címet igazoló oklevelet.
Ponyokainé Rab Judit
Iskoláink régen és ma
Nagy Dani: irány a foci NB I.!
Az Arany János Általános Iskolából ballagott el 2009 júniusában Nagy
Dániel, akinek életében jelentõs szerepet játszik a labdarúgás. Õt kérdeztem
kedvenc sportjáról, és vele kapcsolatos élményeirõl, elképzeléseirõl.
- Mikor kerültél kapcsolatba a focival?
- Már óvodás koromban elkezdtem edzésekre járni az Arany János Általános
Iskolába.
- Hogyan sikerült beilleszkedned?
- Edzõim felfigyeltek arra, hogy elég jól bánok a labdával, sok idõt
töltöttem a pályán, és hamarosan a nálam egy-két évvel idõsebbek között is
szerepeltem a bajnokságban.
- Már 6-8 évesen bajnokságban játszottál?
- A megyei diákolimpia keretei között rendszeresen játszottunk mérkõzéseket.
- Milyen sikereket értél, értettek el?
- A csapatnak is elég jól ment, sokszor végeztünk egy tornán dobogós
helyen. Engem alsós koromban szinte minden évben beválogattak a megyei
korosztályos válogatottba, és sokszor voltam gólkirály is.
290
291

Kalendárium 2010
- Ezek a sikerek még több erõt adhattak az edzésekhez, így volt?
- Igen, nagyon büszke voltam ezekre az eredményekre, és a játék is jól
ment.
- Más sportággal nem is próbálkoztál?
- Mindenek elõtt állt a labdarúgás. Felsõ tagozatban tagja voltam az iskola
atlétika csapatának. A futóedzések jól jöttek az erõnlét növeléséhez, hiszen a
focipályán is nagy futóteljesítményre van szükség.
- Az elért sporteredményeid mellett vannak-e még emlékezetes, a labdarúgáshoz kötõdõ
élményeid?
- A kisújszállási csapattal eljutottunk Franciaországba, Belgiumba, Dániába
is. Nyolcadikos koromban a debreceni sportiskola csapatával egy olaszországi
tornán is részt vehettem.
- Mit takar ez a kisújszállási csapat elnevezés?
- Felsõs koromban tagja voltam a kisújszállási serdülõ, majd ifjúsági csapatnak.
- Ha jól tudom, már nem Kisújszálláson tanulsz és nem is itt futballozol.
Befolyásolta-e a középiskola-választását a labdarúgás?
- Szüleimmel, testnevelõ tanárommal, edzõmmel sokat tanakodtunk. 8.
osztály félévétõl átigazoltam a debreceni sportiskola csapatába. A felkészülés
és az ottani játék alapján nyertem ide felvételt és tanulok Debrecenben 2009.
szeptembere óta.
- Most ott az iskola csapatában játszol?
- A sportiskolának U15 korosztályos csapata van, aki ennél idõsebb, az már
egy külsõ sportegyesületben játszhat. Voltam próbajátékon az NB I-es debreceni
labdarúgó csapatnál és már ott játszom.
- Ezek szerint az utóbbi hónapokban nemzetközi porondon is szereplõ, híres játékosokkal
is találkozol?
- Igen, az ifi csapat tagjaként hazai meccseken ingyenjeggyel vehetünk
részt. A klub és az edzõk is fontosnak tartják, hogy edzéseken, vagy más szervezett
keretek között találkozzunk a felnõtt játékosokkal. Õk is szívesen beszélgetnek
velünk.
- Eddig nagyon szépen alakult a pályafutásod, hogyan tervezed a jövõdet?
- A sport mellett a tanulást sem szeretném elhanyagolni, de legfontosabb
tervem, hogy NB I-es labdarúgó lehessek.
- Eddigi sikereidhez gratulálok, további szép eredményeket kívánok, köszönöm
a beszélgetést.
- Köszönöm a beszélgetést.
Nagy Lajos
Iskoláink régen és ma
Borók Orsolya
diákolimpiai bajnok
Orsi a Kossuth Lajos Általános Iskola tanulója,
s tízévesen már a kyokushin karate
irányzat diákolimpiájának elsõ helyezését
tudhatja magáénak. Óvodás kora óta tanulja
ezt a sportot, s jelenleg is minden héten részt
vesz a 2-2,5 órás edzéseken, ahol Raczkó
György felkészítõ tanára segítségével jut
egyre magasabb szintre.
Ebben az irányzatban az övek színe mutatja,
hogy a sportoló milyen szinten sajátította
már el a kyokushin tudományát. A színskála
fehérrel kezdõdik, s az ezt követõ hatodik
szín a fekete, amely a legmagasabb tudásszint
birtokosáé. Orsi öve jelenleg kék színû,
de szeretne minél feljebb kerülni ezen a ranglétrán,
s egyszer majd feketeövesként gyakorolni
a kyokushin tanait. Elmondása szerint a tanult gyakorlatok nem
könnyûek, de nagyon szeret járni az edzésekre, s kitartásával egyre több
versenyen ér el eredményeket. Sõt, szerénysége ellenére megtudtuk, hogy a
nemrégiben Szolnokon megrendezett "Aranyszáj" Szépbeszéd- és Szépolvasás
Versenyen is ötödik helyezést ért el. Ezúton kívánunk még több kitartást, s
további eredményekben gazdag versenyszerepléseket.
Pozsonyi Gabriella
292
293

Kalendárium 2010
A KI-ÜTÕK együttes
A Kisújszállási Ütõegyüttes -röviden Ki-Ütõ- 2006 õszén alakult 4 tehetséges
kisújszállási diákból. Tagjai: Horváth Ferenc, Horváth István, Lázár Péter és
Nagy Roland. Õk mindannyian a kisújszállási Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény
falain belül kerültek kapcsolatba a zenével, ezen belül is az ütõhangszerekkel.
Zenei tanulmányaikat 8-9 éves korukban kezdték.
Horváth Ferenc jelenleg a Móricz Zsigmond Gimnázium tanulója. Közel
tíz éve zenél, s a jövõben is szeretne játszani, amikor ideje engedi. Horváth
István a Debreceni Egyetem építõmérnök szakos hallgatója. Lázár Péter jelenleg
a szolnoki Varga Katalin Gimnázium végzõs tanulója, mûszaki pályára
készül, de hobbi szinten ezután is szeretné tovább csiszolni zenei tudását.
Nagy Roland a zenei pályát választotta. Jelenleg a debreceni Kodály Zoltán
Zenemûvészeti Szakközépiskola elsõs diákja. Elmondása szerint már négy
éves kora óta a zenének él, tervei szerint ütõhangszereken fog tanítani.
Az együttes létszáma folyamatosan bõvül, hiszen a fiatalabb növendékek is
- zenei tanulmányaik elõrehaladtával - bekerülhetnek a csapatba, így bizto-
Iskoláink régen és ma
sítva az utánpótlást. Az õket felkészítõ Tõgyi Attila hosszú távú célja, hogy egy
olyan ütõegyüttes jöjjön létre Kisújszálláson, amely átfog egy nagyobb korcsoportot,
akár a 7 éves gyermektõl a 22 éves felnõttig.
Az együttes elsõ megmérettetése 2007 áprilisában Szolnokon, a 4. Megyei
Kamarazenei Fesztiválon történt. A Ki-Ütõ az elsõ díjnak megfelelõ Fesztiváldíjat
nyerte el. Ezt a gyõzelmet 2009 áprilisában megismételték az 5. Megyei
Kamarazenei Fesztivál keretein belül. Szintén 2009 tavaszán a Jászkun-Világ
Gyermek- és Ifjúsági Mûvészeti Szemlén a legmagasabb elismerést, a Nívódíjat
kapták meg. Ennek a versenynek köszönhetõen több megkeresést is
kaptak fellépésre, például Kunhegyesre és Csépára is. Az Alapfokú Mûvészetoktatási
Intézmény rendezvényein, városi ünnepségeken rendszeresen hallhatjuk
õket, de testvérvárosi felkéréseknek is gyakran tesznek eleget. Erre
példa a tavalyi tanév, amikor az együttes Wilamowice városában adott fergeteges
koncertet. Játszottak már az Illéssy-bálon, kiállítás megnyitókon és a
Móricz Zsigmond Gimnázium rendezvényein is. Egyre több közös fellépésük
van a Nagykun Táncegyüttessel városon belül és kívül is, melynek apropója
egy dobos szám, amelyre Kecskésné Herczegh Kata állított össze fantasztikus
koreográfiát. Ezzel a közös produkcióval az Ürömi Táncfesztiválon díjat is
nyertek.
Pozsonyi Gabriella
"A zene az igazi világnyelv."
- Weber -
Morzsák
"A zene rendet teremt a csöndben."
- Gabriel García Marquez -
"Egy jó dolog van a zenében: amikor üt, nem érzel fájdalmat."
- Bob Marley -
"A zene erkölcsi törvény. Lelket kölcsönöz a mindenségnek, szárnyat az élménynek,
szállni tanítja a képzeletet, bájt ad a szomorúnak, derût és életet mindennek.
Lényege a rendnek, és útja minden jóhoz, igazságoshoz és széphez vezet,
amelynek csak láthatatlan, de kápráztató, szenvedélyes és örökkévaló alakja."
- Platón -
A KI-ÜTÕK együttes tagjai: Horváth Ferenc, Lázár Péter,
Horváth István és Nagy Roland
294
295

Kalendárium 2010
1949 és még 60 év
1949 júniusában váltunk el a kisújszállási gimnázium akkor végzett VIII. A
és VIII. B osztálya, összesen 45-en az alma materbõl. Nem volt könnyû a
kezdet, felvételire készülés, munkahelykeresés, de a fiatalság miden akadályt
legyõz: a többség megtalálta megfelelõ helyét, hivatását. Az elsõ (tízéves)
találkozóra kicsit szétszóródott a társaság. Néhányan külföldre kerültek, ki az
Egyesült Államokba, ki Izraelbe. Bárhol éltek is, munkában, tanulásban
valamennyien képességeik legjavát adták.
Az elsõ találkozó után ötévenként jöttünk össze az internátus öreg vadgesztenye
fája alatt, sõt egy póttalálkozónk is volt. Tanáraink fiatal vagy fiatalos
alakja mellett megjelentek házastársaink, majd a gyerekek, aztán az elsõ
unokák.
Az összetartozás érzése különösen felerõsödött az 50 éves találkozón. Köszönet
érte Gönczy Sanyi osztálytársuknak, aki fáradságot nem kímélve megindította
az osztálylevelezést, amiben szinte valamennyien részt vettünk. Ezeket
a leveleket könyv formában két kötetben jelentettük meg. A két kötet
nemcsak egyéni életünket eleveníti fel, hanem 60 év kortörténete is, segítséget
ad a múlt egy darabjának megismeréséhez, korrajz az eltelt 60 évrõl. A
Leveleinket és az Osztálypostát a gimnázium könyvtárában és a városi könyv-
Iskoláink régen és ma
tárban is hozzáférhetõvé tettük. Köszönet az összeállításért, kiadásért, anyagi
áldozatért. Különösen sokat tettek a kiadványért az osztálytársak közül Gönczy
Sándor, Kiss J., Bozóki Gy., Barcsay L. Ugyanitt fényképes és írásos albumaink
is megtalálhatók, amiket az 50, 55 és 60 éves találkozóra állított össze Lévai
Pál, dr. Barcsay László, Gönczy Sándor. Ezekkel próbálunk emléket hagyni
magunk után az elkövetkezõ nemzedéknek.
Még néhány szó a 60. találkozóról. Itt már valamennyien éreztük, hogy ez
lesz az öreg fák alatt az utolsó, és búcsúzásra készültünk. A 45 fõbõl 25 fõ van
életben. Elmentek sorban tanáraink is: Kiss Géza történelemtanárunk, végül
Törzsök Béla énektanárunk, 20 osztálytársunk és tanáraink. Õk már más
régióból figyelték emlékezésünket. 18-an voltunk, akik emlékeztünk fiatalságunkra,
és azokra, akik örökre megmaradtak szívünkben, akik részesei voltak
életünknek, s akiket nem felejtünk, amíg élünk.
Végezetül köszönet még egyszer volt osztályfõnökünknek, dr. Borók Imrének,
aki a sokféle családból jött gyerekeket fiatalos lendülettel összekovácsolta
közösséggé, és az 50 éves találkozóig - míg élt - figyelemmel kísérte
sorsunkat.
Köszönet az iskolának, tanárainknak azokért az erkölcsi alapokért,
amelyeket adtak nekünk. Szeretet, egymás megbecsülése, tisztességes
helytállás az élet minden területén. Többen iskolánk hírnevét külföldön is
öregbítették. Köszönet minden szépért, jóért, amit értünk tettek a minket
útra bocsátó szüleink és tanáraink.
† Deme Lászlóné Nagy Teréz
Tornász gimnazisták hajdan, háttérben a gimnázium egykori tornaterme
A gimnázium kollégiuma 1938-ban
296
297

Iskoláink régen és ma
299
Kalendárium 2010
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298
298

Kalendárium 2010
Iskoláink régen és ma
50 év után elõször találkoztak
50 év után elõször találkoztak
300
301
50 év után elõször 2009. október 10-én találkoztak a Kossuth Lajos Általános Iskola 1959-ben végzett VIII. b osztályának
diákjai. A képen az egykori VIII. b osztály és tanárai láthatók. A felsõ sorban balról: V. Nagy Bálint tanár, Dávid Ilona, Varga
Mária, Finta Piroska, Zsoldos Emese, Juhász Margit, Kóré Erzsébet, Máthé Ilona, Orosz Edit, Cs. Kovács Magdolna, Borók
Gizella, Darvas Erzsébet, Simon Emília, Tuka Ilona, Szilágyi Katalin, Juhász Tivadar tanár. Középsõ sor balról: Szûrös Lajos
tanár, Kádár Istvánné tanár, Janó Gizella, J. Tóth Anna, M. Tóth Erzsébet, Varga Erzsébet, Nagy Ágnes, Bánki Dezsõné
osztályfõnök, Tatár Mária, Demeter Erzsébet, Földi Róza, Pethe Julianna, Szepesi Edit, Nánási Margit, Kárai Sándor tanár. Alsó
sorban balról: Tóth Gábor tanár, T. Kiss Róza, Horváth Klára, Horváth Julianna, Szûcs Erzsébet, Oros Magdolna, Tóth Erzsébet,
Kovács Katalin, Szász Katalin, Kóré Jolán, Kása Róza. Az elsõ sorban a tanárok: Linka Tiborné, Lakatos Istvánné, Bodrogi
Ferencné, Bobvos Jánosné, Szabadi Ilona igazgató, Mordán Piroska, Demeter Kálmánné, Rácz Jánosné, Csízi Mária
Az 1959-ben végzett VIII. b osztály találkozóján 2009. október 10-én. Felsõ sor, balról: Pethe Julianna dr. Tóth Albertné, M.
Tóth Erzsébet Nagy Kálmánné, Demeter Erzsébet Imre Jánosné, Tatár Mária Kalmár Antalné. Középsõ sor, balról: T. Kiss Róza
Tóth Imréné, Darvas Erzsébet Kádár Ferencné, Nánási Margit Darabos Jánosné, Zsoldos Emese Tóth Lajosné, Szepesi Edit
Diószegi Jánosné, Pap Terézia dr. Jeneiné. Alsó sor, balról: Máthé Ilona Németh Balázsné, Finta Piroska Rácz Miklósné, Szûcs
Erzsébet Daróczy Mátyásné, Földi Róza Sas Ferencné, Szász Katalin Pálfi Józsefné, Kóré Jolán Tóth Jánosné, Szilágyi Katalin,
Berkesi Lászlóné. Az elsõ sorban balról: Oros Magdolna Károlyi Jánosné, Dávid Ilona Kenéz Istvánné, Csízi Mária Csiszár
Sándorné tanár, Lakatos Istvánné tanár, Kovács Katalin Kraftsik Béláné, Dr. Nagy Ágnes

Kalendárium 2010
50 éve érettségiztek
Iskoláink régen és ma
40 éves találkozó
Az 1959-ben érettségizett humán tagozatú gimnáziumi osztály. Legelöl: D. Szabó Ilona. Balról jobbra, elsõ sor: (†)Vígh Sára Ilona, Dobrai
Ilona, Bánhalmi Katalin, dr. Kiss Kálmán (egyedül még élõ tanárunk), Serege Mária, Szentpéteri Ilona, Zoltai Ibolya. Második sor: Biri Ilona,
Vígh Róza, Zsíros Irén, Tóth Ilona, Pál Róza, Záhony Ilona. Harmadik sor: Gorzás Lajos, Oláh István, Sávai János, Szilágyi Lajos, Vántus
Endre, dr. Tóth Albert. Negyedik sor: Kecze László, Mile Ferenc, Millinghoffer József, Németh Kálmán. Az egykori diákoknak Szabó Tamás, a
gimnázium jelenlegi igazgatója Arany oklevelet nyújtott át, Kecze István polgármester pedig a városi önkormányzat ajándékaként Györffy István
újra megjelentetett könyvével, a Nagykunsági krónikával lepte meg az ötven éve érettségizetteket.
2008 karácsonya elõtt pár nappal benépesült a régi iskolánk volt tanterme,
a 8. c. Két osztálytársammal egyeztetve 40 éves osztálytalálkozót szerveztünk.
Hívó szavunkra az ország minden részérõl elindultak, és várakozással telve
érkeztek. Vajon megismernek-e, vagy én megismerek-e mindenkit? Kerestük
az ismerõs arcvonásokat és hanghordozást, amirõl talán ráismerünk
egymásra. Nem múlt el a 40 év nyomtalanul, boldog családosok, nagymamák,
nagypapák érkeztek közénk.
Az osztályfõnöki órát Monoki Pálné Rózsika tanárnõ tartotta. Örömmel
láttuk a fitt, fiatalos lendületét és szellemi frissességét, amit - reméljük - még
nagyon sokáig megõriz. A bemutatkozások során kiderült, ki mit tanult, ki
hol dolgozik, kinek mekkora a családja. Van, aki a hivatásának élt, magánélete
háttérbe szorult.
Késõbb a Kisúj étteremben rendezett vacsora után elõkerültek a családi
fényképek gyermekeinkrõl, unokáinkról. Büszkeséggel könyveltük el, hogy a
tanárainktól olyan indíttatást kaptunk, hogy mindenki megállta a helyét a
világban. Ezzel fejet hajtunk emlékük elõtt.
Szomorúan vettük tudomásul, hogy hatan már közülünk nem jöhettek el,
meghaltak. Páran csak üzenetet küldtek: mindenkire szeretettel gondolnak,
de nem tudtak eljönni. Újabb találkozó reményével záródott a hosszú-hosszú
beszélgetések sora.
Bacsó Endréné Ari Róza
302
303

Kalendárium 2010
304
Az elsõ sorban balról jobbra a tanárok: Márta Kálmán, Darvas József, Balogh Mária, Nyíkos Ilona, Rázsó Elek ig.h., Kisbakonyi Ágnes
osztályfõnök, Domján László ig., H. Tóth István, Ruzsinszki Jánosné, Béres Emilia, Vince Sándorné, Tóth József. A második sorban: F.
Kovács Ibolya, Szegi Ilona, Ujhelyi Margit, Lovas Katalin, Nagy Margit, D. Nagy Erzsébet, Rácz Eszter, Katona Ágnes, Szabó Ildikó, D.
Szabó Éva, Ari Róza, Horváth Jutka, G. Kovács Irén, Csípõ Ilona, Tónai Ilona, Károlyi Katalin, Molnár Klára, Lantai Éva. A
harmadik sorban: Berkes Gyula, Z. Tóth István, H. Kiss László, Boros István, Csák István, Süveges István, Barta László, Szabó Károly,
Boros József, Tóth Lajos, Nánási Endre, Szikszai László, Mércse Zoltán, Bolgovics Ferencz, Molnár István, Kiss László, Simon Lajos, Göõz
Tibor, Cs. Nagy Endre, Csízi Albert, K. Szabó János, Nagy Károly gondnok.
Iskoláink régen és ma
305
A 40 éves találkozón készült képen, az ülõ sorban balról jobbra: Bacsó Endréné Ari Róza, Fodor Zsigmondné G. Kovács Irén, Sajtos
Ferencné Katona Ágnes, Szegi Ilona, Tónai Ilona, Monoki Pálné tanárnõ, Kása Tiborné Molnár Klára, Szalóczi Sándorné D. Szabó Éva,
Püspöki Jenõné Rácz Eszter, Nagykéri Endréné Nagy Margit, Szabó Károly, Göõz Tibor, Molnár István, Kiss László, Csák István, K. Szabó
János, Simon Lajos, H Kiss László.

Békési Fanni
Kalendárium 2010
Egy novemberi vasárnapon
Egy zajos, zakatoló vonaton ülök,
Sötét, hideg, szeles éjben zötykölõdök.
Esõcsepp kopogtat a piszkos ablakon,
Búcsút int nekem az én kedves otthonom.
Csak a távolodó fények tüze lángol,
Mint ezernyi apró csillag, fényük sárgul.
Dermedt, néma csendben állnak, mint a gyertyák
Szép sorban odakint az utcai lámpák.
Kopár, koromfekete száguldó semmi
Vesz körül engem, mert nem haza kell menni!
Sáros az út, nedves a levél rajta,
A bõrönd kereke azt mind felkapja.
Egy zajos, zakatoló vonaton ülök,
Sötét, hideg szeles éjben zötykölõdök.
S könnycseppen át látja otthonom a szívem,
Az otthonom, mely mindig hazavár híven.
Szenti Ernõ
Helyi mûvészeink
Késõ esti csönd
Ütéstõl megrepedt hang,
bibircsókos késõ esti csönd.
Semmi, csak a pótösztön
szokásos valóságrögtönzése.
Ne add fel, kutasd tovább
a semmiben fellelhetõ szeretnivalót!
Éjjel-nappal a maga javát
gyarapította a téged meglelõ.
Az igazból éppen úgy, mint
a hamisból, a szavak húznak hasznot.
Vajon mire gondolsz majd, oda se nézve:
amikor elvágod sorsom köldökzsinórját?
Komplett élet
Dobverõi nincsenek kezedben,
Hallgasd, hát figyelmesebben!
Tam-tam, tatám-tatám.
Mikor egy gyermek a világba lép
Megdobban az emberi szív.
Tam-tam, tatám-tatám.
Szívdobbanás
Amikor ránk talál a szerelem,
Egyre gyorsabban lesz az ütem.
Tam-tam, tatám-tatám.
Mikor elmegy egy szeretõ lélek,
Megáll dobogása a szívnek.
Tatám-tatám, tám-tám, tám, tá, t…
Amikor elszakad két csüggedt szív,
Úgy nem doboghat már, mint rég.
Tam-tam, tatám-tatám.
Házat sohasem látott vályog.
Várfalat hírbol sem ismerõ kõ.
Fényfészekben árnyékfióka,
hulladékot ringató vízhullám.
Öngyulladástól eltiltott anyag,
fajsúlyától megfosztott szellem.
Mélyen behatoltak a nemlétbe
a kor-ömlengés rögmódosulásai.
Fillérekért komplett élet,
kézzel kitapogatott holdhormon.
Ördögmaszk alatt mókás arc:
a jót szûken, a rosszat bõven méri.
306
307

Kalendárium 2010
Bészabó András
Helyi mûvészeink
Bészabó András kisújszállási mûvész-tanár
2009-ben ünnepelte 60. születésnapját,
ebbõl az alkalomból Hatvan kép címmel
kiállításon mutatta be alkotásainak egy részét.
Városunk önkormányzata több évtizedes
pedagógiai és mûvészi munkájának
elismeréseként Arany János Pedagógiai,
Mûvészeti és Kulturális Díjban részesítette.
Bészabó András alkotás közben
Apokalipszis
Notre Dame-i hangulat
A hatvan kép c. kiállítást dr. Feledy Balázs mûvészeti író nyitotta meg
Esztergomi angyal
308
309

Kalendárium 2010
Figura Henrik fotóiból
Helyi mûvészeink
Gémeskút
Kutya
Szekér
Visszapillantás
310
311

Kalendárium 2010
Józsa Péter fotóiból
Helyi mûvészeink
Alkony (1)
Folyó víz
Fatörzs
Alkony (2)
312
313

Kalendárium 2010
Losonczi József alkotásiból
Helyi mûvészeink
1973-ban születtem Törökszentmiklóson.
Jelenleg Kisújszálláson élek és
itt is alkotok a Papi Lajos Alkotóházban.
A mûvészethez való vonzódásom
már diákkoromban megmutatkozott,
rendszeresen részt vettem mûvészeti
táborokban. Korán érzékeltem, hogy
nem "másképpen" látom a körülöttem
levõ világot, hanem inkább "máshogy"
keresem a hangsúlyokat. Autodidakta
módon gyarapítom tudásomat.
Az elsõ idõkben rajzolással és
grafikai technikákkal foglalkoztam,
majd késõbb ráéreztem az olajfestékben rejlõ lehetõségekre.
1998-tól minden alkalmat és lehetõséget megragadva tudatosan építem
saját képi világomat. Képeim szárazlazúros technikával, ecset használatával
készülnek. A realista ábrázolásból fokozatosan áttértem a nonfiguratív képek
felé. Munkáimban különbözõ stílusjegyek keverednek (konstruktív,
expresszív).
Foglalkoztatnak a természet alkotta formák geometrikus formaelemei, a
színekben és vonalakban rejlõ lehetõségek. Ezek együttalkalmazásával, képeim
egységét igyekszem megteremteni. A kromatikus tisztaságú színeket
kedvelem, ugyanis ezeknek a színeknek a társa nem a harsányság, hanem a
csend.
Belsõ világomban fellelhetõ gondolataimat képeimen keresztül próbálom
kifejezésre juttatni, az alkotásaim középpontjában az érzelem áll.
1999 óta a "fényképezés öröme" is hatalmába kerített és rendszeresen részt
veszek pályázatokon, kiállításokon.
Tavasz
Fogságban
314
315

Kalendárium 2010
Helyi mûvészeink
Harcos Katalin
Letisztult világ
- Losonczi József kiállítására -
Ím, felnyílik a szemed, és érzed ezt,
amikor látni tanul benned a lélek,
mozduló kezed festésbe kezd,
születnek szédítõ, szokatlan képek,
s jó útján jársz az alkotó szeszélynek.
Õrszem áll meredten, õrizve sorsodat,
s lám, megérint a kéklõ harmónia,
fénytörés bûvöl, vagy játszi kapcsolat,
és áramlást kell síkban megfognia
ecsetednek, fel-le táncolva ma.
Erdei fények
Színek üzekednek vad orgiában,
letisztult formák örvénye kavarog.
Bennünk üzennek, nekünk ordibálnak
Szín-ördögök, s képzelt angyalok.
Nézz! Létezem. Láss, érted vagyok!
S amint a bûvös forgatag megéled,
képeiden az Univerzum tárul elénk;
mestere vagy a rejtõzõ szenvedélynek,
s megmutatod mi bennünk a szép,
Alkoss soká, ecseted maradjon miénk.
Fénytörés
316
317

Kalendárium 2010
Kácsor Károly
Helyi mûvészeink
1957-ben születtem Kisújszálláson,
a középiskolát itt jártam, és jelenleg
is itt lakom. Agármérnök vagyok, a
mezõgazdaságban dolgozom. A
természetet nagyon szeretem, és
munkámból kifolyólag szerencsére
sokat tartózkodom a szabadban, a
fényképezõgép az autóm tartozéka.
A fotózás mindig is vonzott, és
nagyon régóta mondhatom a hobbimnak.
A természetfotózás a kedvencem.
A természet õszinte és min-
- én -
dig más, a nyitott szemmel járó ember számára csodálatos. Szeretem a
makrózást, de szívesen fotózok madarakat és tájakat is.
A másik nagy szerelmem a motorozás, amelyre sajnos elég kevés idõm jut.
Sikoly
Sárgaság
Rugóláb
Kukucs
318
319

Kalendárium 2010
Máté Albert
Helyi mûvészeink
Magamról: Kisújszálláson születtem,
iskoláimat az Arany
János Általános Iskolában és
a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban
végeztem. Jelenleg
a BME építészmérnöki
karán másodéves hallgató vagyok.
Hobbiszinten fotózok,
többnyire digitális géppel,
ritkán fekete-fehér filmre.
Képeim és egyetemi munkáim
a www.albrt.extra.hu címen
is megtekinthetõk.
Víz!
Harc
Vízcseppek
Erõ
320
321

Kalendárium 2010
Péter József fotóiból
Gyermekkoromban kerültem kapcsolatba a
fényképezéssel. Az elsõ gépet a bátyámtól
kaptam, az 1960-as évek végén. A fotós
ismereteket testvéri segítséggel, illetve
magánúton sajátítottam el. Fényképezésem
elsõsorban családra, emberek, embercsoportok,
események bemutatására, vasúti képekre,
természetre, állatok fényképezésére irányul.
Fõbb állomásai a fényképezésnek: 1972, 1996,
2003, ezek új gép beszerzését jelentik. Ez
mindig változást jelentett a korábbiakhoz
képest (a gép megismerése, annak lehetõségei,
fényképek elõhívása, tárolása hogy történjen,
nagyítás, képkivágás technikája stb.).
Nagyításban, képkidolgozásban 2003-tól digitális technika segít. A
képeimet nem manipulálom, a képkészítésbe utólag ritkán avatkozok bele
(legfeljebb képkivágás). Legfontosabb számomra a pillanat megragadása és a
valóság bemutatása.
Helyi mûvészeink
Tél a ligetben
A Vasutas Klub télen
Tél
322
323

Kalendárium 2010
Helyi mûvészeink
Papi Lajos fotóiból
A Balatonon
Barátságban a fiammal
Úton
Párban
324
325

Kalendárium 2010
Papi Lajos fotóiból
Helyi mûvészeink
Tóth Tünde festményeibõl
326
327

Kalendárium 2010
Tóth Tünde festményeibõl
Köröttünk a természet
Csapadékanomáliák Kisújszálláson
Sok gondunk, bajunk mellett két globális veszedelem is fenyegeti társadalmunkat
és az egész emberiséget. Az egyik a Föld túlnépesedése és részben
ebbõl eredõen a globális klímaváltozás.
A Föld éghajlatváltozásának jelei: az áradások, a szélsõségesen magas hõmérsékletek,
az aszályok növekvõ gyakorisága, és az ebbõl következõ erdõtüzek, járványok,
a tengerek vízszintjének emelkedése, ökoszisztémák összeomlása stb.,
lassan minden kétkedõt, még az Egyesült Államok elnökét is meggyõzik arról,
hogy óriási a baj. Gyorsan tenni kell valamit a klímavédelem érdekében - ha
még nem késõ.
A fosszilis energiahordozók (szén, olaj) elégetése, az erdõterületek radikális
csökkenése révén egyre több üvegházhatású gáz (széndioxid, dinitrogénoxid,
metán) került a levegõbe, s ebbõl eredõen az utóbbi 100 évben 1 C 0 -kal
emelkedett a Föld átlaghõmérséklete. Ha a megszokott módon és ütemben
szennyezzük tovább Földünk légkörét - s nem hozunk az egész Földre kiterjedõ
radikális klímavédelmi intézkedéseket - 2100-ra a földi átlaghõmérséklet
hozzávetõleg 2 0 C-kal emelkedik. Ennek eredõjeként az átlagos tengerszint
50 centimétert emelkedik, a gleccserek 50%-a elolvad, gyakoribbak lesznek a
heves csapadékok, emellett sûrûbben lesznek aszályok, a növény és állatvilágot
helyrehozhatatlan károk érik. Ezen a 2 0 C-os átlaghõmérséklet növekedésen
múlik az emberiség jövõje, s ez egyben a földmûves kultúra végét is
jelentheti.
Hogy az elõbb vázolt prognózis nem tartozik az ijesztgetés kategóriájába,
mutatják az elmúlt évek, évtizedek meteorológiai adatai. Magyarországon
ezek a klimatikus hatások fokozottan jelentkeztek.
Nõtt az árvizek és aszályok gyakorisága. Gyakran egy
éven belül jelentkeztek, mint pl. a 2001-es esztendõben.
Jó példa a szélsõséges idõjárásra az 1999-es és
2000-es esztendõ.
1999-ben Kisújszálláson 750,5 mm csapadék esett
"Magyarországon …
a klimatikus hatások
fokozottan jelentkeztek.
Nõtt az árvizek és
aszályok gyakorisága."
(ezt megelõzõen 1998-ban 703 mm), ebben az évben vonult le a Tiszán minden
idõk legnagyobb árhulláma. A Tisza felsõ folyásán árvizek voltak.
2000-ben aszályos év volt. Augusztusban 41,7 o C-kal megdõlt a melegrekord.
Kisújszálláson 337 mm csapadékot mértek. Voltak hónapok, amikor
nem volt csapadék a Nagykunságban, augusztusban és októberben. A "nevelõ
hónapokban", amikor a legtöbb nedvesség kell a növényeknek, alig esett esõ.
Májusban 14,3 mm, júniusban 9,3 mm esõ esett.
328
329

Kalendárium 2010
Köröttünk a természet
1. ábra
Az 1. ábrán egy vonalas grafikonon szeretném bemutatni Kisújszállás igariói
mérõállomáson mért csapadékadatok változását az elmúlt 20 évben, 1987 és
2007 között. Az elmúlt 36 év átlagértéke ezen a mérõhelyen 474, 3 mm volt.
Az ábra mutatja, mekkora szóródás tapasztalható, s egyre hektikusabbak a változások.
2004-ben 724,8, 2005-ben 787,8 mm csapadékot mértek Kisújszállás
déli határában, 1992-ben 353,8 mm-t, 2003-ban 297,7 mm-t jegyeztek fel.
A szélsõségek érzékeltetésére mutatjuk be Dobai Tibor házi meteorológusunk
adatait: 2. ábra.
Õ 1979 óta hûségesen írja az idõjárási adatokat. Jelen táblázat az 1998 és
2008 évek csapadék adatait tartalmazza, megjelölve a kiugróan magas esõnapokat.
Látható, hogy az 1999-es év belvizet okozó hatását az 1998-as magas
csapadék összege is befolyásolta.
A 2005-ös év nálunk, Kisújszálláson újabb katasztrófát okozott: augusztus 4-én
126, augusztus 16-án 82 mm csapadékot kaptunk. Ilyen tömegû víz nem hullt
városunkra emberemlékezet óta. Fokozta a belvíz kártételét, hogy a megelõzõ
2004-es évben is 700 mm feletti csapadék volt.
A 3. ábra mutatja, hogy az éves csapadék eloszlása mennyire változó. Ezek
a szélsõséges értékek évrõl-évre gyakoribbak és a különbségek is nõnek. 2005-
ben pl. augusztusban 253 mm csapadék esett, októberben már csak 7,6 mm.
A klímakutatók azt mondják, hogy a "hidrológiai ciklus intenzívebbé vált",
és ez csak fokozódik. Közismert, hogy a nagyintenzitású és nagy tömegû
2. ábra
csapadék kevésbé hasznosul, mint a csendes esõ. A hirtelen lezúduló víz
elfolyik, sõt a belvízveszély miatt gyorsan el is vezetjük. A nyári csapadék
mennyisége hosszú évek alatt várhatóan lehull, de a tavaszi, õszi esõzések
tendenciózusan csökkennek. Nõ a gabonatermelés kockázata. Várhatóan a
Nagykunságban biztonsággal csak öntözött körülmények között lehet
gazdálkodni. Legbiztonságosabb a rizstermesztés. Kisújszálláson külön gond,
hogy a mély fekvésû területekrõl az elhanyagolt árkok, csatornák miatt a
"felesleges" csapadék nem tud elfolyni. A korábbi években a kártételt az is fokozta,
hogy 2008 elõtt a város szennyvízelvezetõ rendszere nem volt kiépítve,
így a nagytömegû szennyvízzel telített talaj a lehulló intenzív csapadékot nem
tudta befogadni.
A kritikus években a kormány a belvíz okozta károkat igyekezett enyhíteni.
Az önkormányzat által felmért károknak hozzávetõleg 80-90%-át kompenzálta
az állam.
1999-ben 163 lakás károsodott, a kár enyhítésére 14.517 ezer Ft-ot fizettünk
ki, 10 önkormányzati ingatlan kárenyhítésére 31.500 ezer Ft-ot kaptunk.
A belvízvédekezés költségeihez a kormány 1.594 ezer Ft-tal járult hozzá. 2000-
ben a további károk enyhítésére 176 lakóépület helyreállításához 38.186 ezer
Ft-ot, 18 önkormányzati épület javításához 57.666 ezer Ft-ot kaptunk. A belvízvédekezés
eszközeinek támogatására 1.890 ezer Ft-ot utaltak át Kisújszállás
330
331

Kalendárium 2010
Köröttünk a természet
tot adott be a város északnyugati öblözetének belvíz-mentesítésére is, ennek
összköltsége 424.864 ezer Ft, ebbõl 300 milliós támogatásra számíthat az
önkormányzat, ez 71%-os támogatási arányt jelent.
Fel kell készíteni a lakosságot is, a katasztrófahelyzetek megfelelõ kezelésére.
Jó hír és az árvízkárok mérséklése szempontjából komoly elõrehaladás,
hogy 2009. szeptember 24-én két Tisza menti víztározó alapkövét tették le. A
100 millió köbméter víz tárolására alkalmas Nagykunsági tározó, és a 250
millió köbméter víz befogadására alkalmas Hanyi-Tiszasülyi tározó javítja a
térség klimatikus viszonyait és egy rendkívüli árhullám esetén 50-70 cm-rel
csökkentheti a Tisza vízszintjét. A két beruházás 32,2 milliárd Ft-ba kerül.
Dr. Ducza Lajos
3. ábra
önkormányzatának. Bár 2000-ben csak 337 mm csapadék esett és szárazság
volt, sok ház a talaj zsugorodása, kiszáradása miatt vált életveszélyessé. Így
2000-ben kétszer akkora kár keletkezett, mint 1999-ben.
2005-ben újabb felhõszakadás jellegû csapadék sújtotta a várost. 185 ingatlanban
keletkezett kár, a károk enyhítésére 203.968 ezer Ft támogatást kaptak
a lakosok, 12 ingatlan olyan súlyosan károsodott, hogy lakóinak új lakást
kellett vásárolni. Az önkormányzati ingatlanokban 60.145 ezer Ft kár esett.
2006-ban folytatódott a belvízkárok enyhítése. Újabb 117 épületet renováltak,
17 új épületet kellett a károsult lakóknak vásárolni, ez 147.891 ezer Ft-ba
került.
A belvíz elleni védekezés költségeihez 3.500 ezer Ft-ot kapott az önkormányzat,
megelõzési, helyreállítási feladatokra: 61.493 ezer Ft-ot. A két csapadékos
ciklusban jelentkezõ károk nagysága mutatja, hogy a jövõben komolyan
fel kell készülni a várható elemi csapások enyhítésére. Karban kell tartani
a csapadékvíz-elvezetõ rendszereket, záportározókat kell kialakítani a
rövid idõ alatt lezúduló csapadék befogadására. E szándékkal Kisújszállás
város pályázatot nyújtott be a város délkeleti és délnyugati belvízöblözeteinek
rekonstrukciójára. Az önkormányzat sikeresen pályázott a város belvíz sújtotta
területeinek mentesítésére. A bekerülés összköltsége 543.855 ezer Ft,
ebbõl a támogatás összege 465.342 ezer Ft, (85,56%). A munkálatok még
2009-ben elkezdõdhetnek. Ugyanebben az évben az önkormányzat pályáza-
Gyöngysor - Kácsor Károly fotója
332
333

Kalendárium 2010
Kutyavilág
"Te egyszer s mindenkorra felelõs lettél azért, amit megszelídítettél." Már szállóigévé
váltak Antoine de Saint Exupery leghíresebb mûvének, A kis hercegnek
sorai. Sokan mégsem tartják be az örök érvényû mondatot: évente több száz
kutya kerül az utcákra Magyarországon. Sokukat az autó üti el, vagy befogják
õket, és a sintértelepeken éri utol õket a halál.
Az ebtartók Kisújszálláson sem felelõsségteljesebbek, mint máshol: egy év
alatt 50-60 kutya vált feleslegessé. Õket a gyepmester fogja be, s néhány lelkes
állatbarát gondozza õket. Saját erõbõl és felajánlásokból etetik, gondozzák a
kutyákat, és megpróbálnak új otthont találni nekik.
A legtöbb kutyát õrzési, védelmi céllal keresik. Ez volt a célja azoknak az
õseinknek is, akik elsõként megszelídítették, és maguk mellé fogadták a
farkasokat. A legõsibb kutyacsontokat Északkelet-Irakban találták - mintegy
14 ezer évesek. (A régészeti leletek alapján a többi háziállatot csak 3200 évvel
késõbb vették maguk mellé az emberek.) A kutyákat védelmi céllal tartották,
illetve hamar társsá is vált. Ez a mai napig megmaradt. Kisújszálláson is sokan
vannak, akik kedvenc négylábújukat nemcsak egynek tartják a sok állat közül.
Pálfi László és magyar vizslái
"A macska könnyen vált gazdát; semmi nem érhet
fel a kutya hûségével, pláne nem kettõével!" -
mondja László, két drótszõrû magyar vizsla
büszke tulajdonosa. A vizslákat kölyökkoruk óta õ
neveli, s bár úgy gondolja, egy menhelyi keverék
is lehet olyan okos és jól betanított, mint bármely
másik, kutyái fajtája iránt teljesen elkötelezett.
Tervei szerint, ha lehetõsége lesz, még vérvonalukat
is tovább szeretné vinni.
A magyar vizslát az egyik legintelligensebb fajták
közé sorolja. A betanításuk - elmondása szerint - könnyen ment, de nem
tagadja, hogy ez napi szintû elfoglaltsággal jár. Szívesen tölti kutyáival
szabadidejét, s a rengeteg beléjük fektetett energia híven tükrözõdik kutyái
engedelmességében, tudásában. Fanni és Amy kiválóan apportírozzák a
vadat, hallgatnak a "jobbra", "balra" vezényszóra, s ha gazdájuk úgy kívánja,
akár fél napig is képesek egy helyben ülni - ami elnézve a folyton száguldozó,
birkózó, ugráló vadászkutyákat, nem kis teljesítmény.
Marjai Gréta és kutyája
Köröttünk a természet
A 11 éves kislányt épp kutyájával játszva találtam
udvarukon. Két kutyájuk van: egy nagy
termetû, de jámbor bordeauxi-dog és egy kis vadászkutya.
Labdáztak. Hideg idõ volt, ködös, de
ez rájuk csöppet sem volt hatással. Az iskola után
jól esett a mozgás a kislánynak és a kutya is várta
már haza kisgazdáját. A nagyobbik kutya hamar
kifáradt, a kicsi viszont igazi vadászvirtussal
folytatta a labdaüldözést. Gazdája szerint
könnyen tanul, intelligens fajta, bár néha túl
pörgõs. A kertben pár fának a száráról hiányzik a
kéreg, s a virágok is túl vannak néhány "támadáson". Gréti szerint nagyon
fontos, hogy jó legyen a választás a kutya fajtáját illetõen. Aki nem szeret vagy
nincs ideje sokat mozogni, az nyugodt fajtát keressen, de aki szabadidejét
szívesen tölti a szabadban, bevállalhat energikusabb típust is. Amíg kölyök,
minden kutya aktívabb, nagyobb a mozgásigénye, így a kis beagle is sok
türelmet és odafigyelést igényel. De a kislány szerint megéri a fáradságot,
mert csak így válhat a kölyökkutyából felnõtt korára megbízható, hûséges
társ.
Horváth Zoltán - a kutya a hivatása
Horváth Zoltán a "Gold Junior" beagle mestertenyészet
tulajdonosa. A mestertenyésztõi címet
2006-ban kapta meg. Elsõ beagle kutyája 1999
nyarán került hozzá, azelõtt dobermanokkal
foglalkozott. Elõször csak kiállításra vitte kutyáit,
de mivel a kutyák szép eredményeket értek el a
versenyeken, családjával a tenyésztésbe is belefogott.
A kutyafajta családi kedvencként is kiállta a
próbát: Zoltán gyermekei játékos, ragaszkodó pajtásra
találtak bennük. A gyerekeknek természetes,
hogy az állatok mindennapi életük részesei.
Édesapjuk állatszeretetébõl adódóan ugyanis más állatok is, teknõsök,
papagájok veszik körül õket. A tenyésztõ elmondása szerint nagyon fontos a
család támogatása, hiszen a kölykök megfelelõ gondozása sok idõt igényel, a
334
335

Kalendárium 2010
pár hetes kiskutyáknak rengeteg törõdésre van szükségük. A gyerekektõl
sokat tanulnak a kölykök a rengeteg játék során, ez segít, hogy jól szocializált
kutyák kerüljenek ki a családokhoz. Amikor viszont eladósorba kerülnek a kis
kedvencek, komoly feladat vár a tenyésztõre és családjára. Egyre nehezebb
ugyanis biztos otthont, gondoskodó gazdit találni számukra.
Egy kóbor kutya szerencséje
A doktor úr azon kevés állattartók
egyike, aki teljes felelõsséggel
gondozza kedvencét. A
rövid kora reggeli séta során
kiderül, hogy a gazdája mellett
futkározó, szimatoló fekete
szõrgombóc 2002-ben került
hozzá. Egy késõi, esõs délutánon
vette észre, ahogy a több
hónapi kóborlástól kimerült
kutya az esõben fekszik a földön;
ekkor hívta be magához.
A doktor úrnak ekkor ugyan
már volt otthon egy idõsebb -
szintén befogadott - keveréke,
de a két kutya jól kijött egymással,
s az idõstõl sok túlélési technikát tanult meg az újonnan befogadott
kóborló. Ugyan a beszélgetés ideje alatt kitûnik, hogy a kutya még most sem
sok parancsszót ért, de az évek során sokat szocializálódott az emberek
között.
Az évek óta szokásos útvonalon megtett, napi háromszori séta nem eseménytelen.
Maci és gazdája mindig próbál segíteni a hasonló sorsú kóbor
állatokon. Ha kivert, éhezõ kutyára találnak, értesítik az állatorvost, a hatóságot.
A doktor úr véleménye szerint elkeserítõ a töméntelen, esztelen kutyatenyésztés,
s az ebbõl eredõ túlkínálat. Emiatt rengeteg, megunt házi kedvenc
kerül az utcákra évrõl évre, majd a végállomásra - ahogy õ nevezi a
telepet. Oda kijárva, sokszor idõt és energiát nem sajnálva, élelemmel, ruhaanyagokkal
próbálja jobbá tenni a telepen gazdira váró kutyák életét.
Maci szerencsés kutyának érezheti magát. Kevés kóbor kutyának van akkora
szerencséje, hogy hozzá hasonlóan, meleg, szeretõ otthonra találjon.
Pozsonyi Gabriella - Tán Eszter
Köröttünk a természet
A krokodil Debrecenbe
látogatott…
A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium Jermy Gusztáv természetrajzi szertárgyûjteménye
már az 1900-as évek elejére eljutott arra a szintre, hogy a Kárpátmedence
tíz legjelentõsebb iskolai gyûjteménye közé sorolta egy korabeli
felmérés.
A szertár alapítója Jermy Gusztáv, a bécsi egyetemen együtt tanult Anton
Kernerrel, azzal az európai hírû botanikussal, akirõl a Kisújszállási Nagykun
Kalendárium 2008-as szökõévre megjelent számában méltató írás olvasható).
A muzeális értékû természetrajzi szertár alapítása 1856-ra datálható, amikor
is Jermy Gusztáv rövid kitérõ után a kisújszállási gimnáziumba került. A
jelenleg is gyarapodó gyûjtemény országos jelentõsége ma is vitathatatlan. Ezt
számos mértékadó tudós állásfoglalása is bizonyítja. Elég, ha csak a dédunoka,
a 93 éves Jermy Tibor akadémikus véleményére alapozunk, avagy Balogh
János, Jakucs Pál, Juhász-Nagy Pál, Kaszab Zoltán vagy éppen Soó Rezsõ akadémikusok
ezzel kapcsolatos megítélésére gondolunk. A városunkban immár
két évtizede megrendezett májusi Herman Ottó országos biológiai verseny is jó
szolgálatot tesz a Jermy-gyûjtemény szélesebb körû megismeréséhez, hiszen a
verseny egyik gyakorlati feladata éppen a szertár preparátumainak felismerését
kéri számon. Mindezek ellenére a szertárgyûjtemény iskolán kívüli bemutatására
ezidáig nem került sor - mígnem 2009 tavaszán egy jelentõs fordulat
be nem következett.
Nagy megtiszteltetés érte ekkor iskolánkat, s vele együtt városunkat, mivel
a rangos debreceni Déri Múzeumban a Jermy-gyûjtemény bemutatkozhatott. Két elhívatott
természettudományi muzeológus, Lovas Márton és Mezõ Szilveszter ötlete
alapján és rendezésében, egy nagysikerû idõszaki kiállítás keretében mutattuk
be a szertárgyûjtemény darabjait.
A Jegecek, korallok és a természet más csodái címû kiállítás 2009. április 22-én (a
Föld Napján) nyílt meg a Déri Múzeum impozáns kupolatermében. Egy teherautónyi
kiállítási anyag között útra kelt a szertár különös látványosságának
számító nílusi krokodil-preparátum is. A szertárnak ez a nevezetes, emblematikusnak
is tekinthetõ darabja éppen 150 éve került a gyûjteménybe, egy Dévaványán
elpusztult cirkuszi mutatványállat kipreparált példányaként. Másfél
évszázad után a krokodil elhagyta vitrinjét, de szerencsésen vissza is érkezett,
ahogyan a sarokban álló "felemás csontváz", amirõl Móricz Zsigmond is megemlékezett
a Forr a bor címû munkájában.
336
337

Kalendárium 2010
A kiállítás megnyitója különös alkalmat teremtett a "Móriczos" diákok találkozójára
is. A megjelenteket köszöntötte iskolánk öregdiákja, Halász János
Debrecen város alpolgármestere, országgyûlési képviselõ, jelen volt városunk
küldöttsége, Kecze István polgármester és az önkormányzat több képviselõje.
A megjelentek sorában köszönthettük a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézetének
laboratóriumvezetõjét, az egykori Jermy-díjas Antal Károlyt is. A két
hónapig nyitvatartó kiállítást több százan látogatták meg. Szakemberek és
diákok is elismerõen nyilatkoztak a látottakról. A szakmai szempontból kiválóan
összeválogatott, valóban ritkaságnak számító preparátumokat esztétikusan
és látványosan jelenítették meg a kiállítás rendezõi. Kiállították Illésy János
országos allevéltáros ásványokból álló adományának néhány szép darabját.
Ugyanúgy láthatta a közönség a helybeli ártézi kút rétegmintáit, amelyek
Abrudbányai Nagy János, egykori városi fõorvos ajándékaként kerültek a szertár
gyûjteményébe. Ez utóbbi egyedülálló preparátum együttes, mivel a híres
Zsigmondy-féle fúrásokból országosan is csupán ez a mintasor maradt fenn.
Bodnár Lajos, Móricz Zsigmond természetrajz tanára a gyûjteménygyarapításban
utolérhetetlen munkát végzett. Az iskola az 1893/94-es tanévrõl szóló
évkönyve errõl így számolt be: az adományok közül "nagyobb értéket képviselnek
A nílusi krokodil és a múzeum egyik legértékesebb preparátumegyüttese,
a korallgyûjtemény a Magyar Nemzeti Múzeum ajándéka 1894-bõl
Köröttünk a természet
A Jermy-plakett, Papi Lajos
szobrászmûvész alkotása
a Magyar Nemzeti Múzeumé, 1382 darabot, 423 Ft
15 kr és Horthy Miklós cs. és kir. sorhajózászlós úré 76
darab, 42 Ft 80 kr összegben". Ekkor került a
gyûjteménybe a Nemzeti Múzeumból másodpéldányként
kapott korall-kollekció is. Mivel az
1956-os budapesti múzeumi tûzben az eredetiek
elpusztultak, így ezek különösen fontos darabokká
váltak.
Ebbõl a gyûjteménybõl láthatott a közönség
néhány szép korall-példányt. A Bodnár Lajos
által preparált, mindmáig gondos munkát
dicsérõ, kiváló állapotban megmaradt madárpreparátumok
közül egy túzok kakas és egy
fiatal kõszáli sas került bemutatásra.
A szertárgyarapító tanárok sorában kiemelkedõ
helyet foglal el Szász Károly tanár úr is. Közel
ötven szolgálati éve alatt igen jelentõsen fejlõdött
a szertár gyûjteménye. Különösen a herbáriumi dossziék szaporodtak
szép számmal, amelyeket Soó Rezsõ akadémikus az 1950-es években
darabonként revideált. Ez az alkalom is legyen méltó emlékezés erre a
generációkat pályára állító, tudós tanár egyéniségre, aki 2010. február 6-án
lesz 45 éve, hogy véglegesen itt hagyott bennünket.
A kiállításon bemutatták azt a Papi Lajos által készített plakettet is, amelyet
1969-ben a szertáralapító emlékére hozott létre az iskola akkori közössége. A
Jermy Gusztáv-díjat elsõként Karikó Katalin, az iskola kiváló diákja nyerte el, aki
jelenleg a philadelphiai University of Pennsylvania kutatója, városunk tiszteletbeli
polgára.
A szertár gyûjteménye napjainkban is jelentõsen gyarapodik. Elsõsorban a
világot járó egykori diákok juttatnak jelentõs kollekciókat a gyûjtemény részére.
Simon Antal - öregdiák, útmérnök - Brazíliából, Japánból, Indonéziá-ból
származó, több száz darabból álló tengeri csiga- és kagylóváz együttest adott
át személyesen az oktatási intézménynek. A kiállított tárgyak között láthatta a
közönség a világ legkisebb patás állatának, a jávai kancsilnak egy példányát,
amelyet Vietnámból hozott Kovács József gyûjtõszenvedélyérõl is jól ismert
konzervipari mérnök. A jelenlegi diákok közül is többen - szenvedélyüknek
hódolva - szertárgyarapítókká váltak. Külföldi útjaikról hazatérve egy-egy
ritka ásványt, állati preparátumot ajándékoznak a gyûjtemény számára.
Willand Péter és Sánta Gábor tanulók pedig a város környékérõl összegyûjtött
õskori régészeti leletekkel gazdagították a szertár anyagát.
Külön meg kell emlékeznünk azokról a nemzetközi hírû tudósokról, akik
338
339

Kalendárium 2010
gazdag ajándékaikkal írták be nevüket a szertár történetébe. Balogh János
ökológus professzor, aki gyermekéveit a szomszédos Ecseg-pusztán töltötte,
trópusi útjairól hazatérve adta át a gyûjtemény számára az ott készült fotókat,
az ott vásárolt edényeket, faragott dísztárgyakat, egyéb néprajzi emlékeket. A
legnagyobb becsben tartott relikviák azok, amelyeket a Szent-Györgyi Alberttel
és Selye Jánossal éveken át folytatott levelezés emlékeként õrzünk a gyûjteményben.
A tõlük kapott dedikált könyvek, fotók és levelek féltve õrzött darabjai
ennek a kollekciónak. A két világhírû tudóst 1974 augusztusában Jermy
Gusztáv-díjjal tüntette ki az iskola biológia szakköre. Mindketten "boldog
örömmel" fogadták ezt a nem szokványos gesztust.
A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium híres gyûjteményét 1974 februárjában
"Jermy Gusztáv természetrajzi szertár és múzeum"-má nyilvánítottuk. A
szertár ajtaján elhelyeztük a Papi Lajos helybeli szobrászmûvész által készített
vörösrézlemez-domborítást, amelyet Gál István diák, a biológia szakkör érettségizõ
diákja (jelenleg belgyógyász fõorvos) leplezett le.
Remélhetõleg természetrajzi szertárgyûjteményünk híres krokodilja más
értékes preparátumokkal egyetemben a jövõben újabb kiállításra is ellátogat…
Dr. Tóth Albert
Losonczi József: Gondolatok
Köröttünk a természet
Néhány szó a szõlõrõl
A szõlõ az egészségünk megõrzésének egyik fontos gyümölcse. Nézzük
meg, mi minden található benne. Sok vitamin: A- (béta-karotin), B1-, B2- és
C-vitamin, valamint ásványi anyagok, nyomelemek, kalcium, vas és foszfor is.
Különösen fontos a szõlõ magas káliumtartalma. A kálium vízhajtóként hat,
így elõsegíti az anyagcseretermékek kiürülését a veséken keresztül. A szõlõ
ezen kívül gyümölcssavat, szõlõcukrot és pektineket tartalmaz, ami a rostanyagokhoz
hasonlóan gondoskodik a jó emésztésrõl. A piros szõlõben van
még cserzõanyag is, ami a bélnyálkahártyára van hatással. Az ún. flavonoidok
- fõleg a piros szõlõben találhatók - jó hatást gyakorolnak a szívre, az érrendszerre,
és segítenek az érelmeszesedés kialakulásának megakadályozásában
is. Az értékes tápanyagokat akkor õrizheti
meg teljesen, ha a szõlõt frissen, héjával és
magjával együtt fogyasztjuk. A szemeket
mindig alaposan meg kell mosni.
Hogy ezt a sok jó tulajdonságát élvezhessük,
meg kell tanulnunk néhány fontos
dolgot a termelésrõl.
A szõlõ a legvízigényesebb növények
egyike. Sokan azt gondolják, hogy a szõlõ
gyökérzete képes a legszárazabb idõben is
biztosítani a saját vízigényét. Ez így is van -
addig, amíg nem alakul ki egy olyan száraz
nyár, mint az idei volt. Ekkor már jelentõs
öntözésre van szüksége ahhoz, hogy az
életét fent tudja tartani. Hogy ez így is
Egészséges szõlõhajtás
legyen, szárazságban elõször azokat a részeit
veszti el, amelyek a fenntartását kevésbé
veszélyeztetik. Így elõször a fürtök kezdenek fonnyadnak, majd leszáradnak.
Aztán az öregebb részek következnek, és végül a tenyésztõcsúcsok.
Ezek megmaradnak mindaddig, amíg fent tudják tartani az életüket. Ez
akkor szûnik meg, ha csapadék vagy öntözés útján vizet kap a tõke. Ha ez
késõn történik meg, a következõ évi termés veszélybe kerül, csak a vegetatív
fejlõdés lesz teljes értékû. Ezért ha az elõrejelzés azt jelzi, hogy szárazság
következik, az öntözését haladéktalanul el kell kezdeni. A szõlõ vízigénye egy
tenyészidõben 700-800 mm, ezért ha nincs csapadék, elég jelentõs vízmennyiséget
kell kijuttatni.
340
341

Kalendárium 2010
Tápanyagigényét tekintve a növekedéshez nitrogénre van szüksége, foszfor
a gyökeresedéshez és a generatív fejlõdéshez szükséges. A kálium a gyümölcs
fejlõdését, a tõke ellenállóságát növeli a külsõ hatásokkal szemben, és a cukortartalom
kialakulásában is jelentõs a szerepe. Ezen túl sok mikroelemre
van szüksége ahhoz, hogy teljes értékû termést kapjunk. Összefoglalva: a jó
terméshez a környezeti tényezõk komplex hatása szükséges (víz, talaj, tápanyag,
hõ, fény, a levegõ mozgása, stb.)
Fontos még beszélnünk a növényvédelemrõl, mert egészséges növényt csak
így tudunk nevelni. A szõlõben fellépõ peronoszpóra, lisztharmat és botritisz
fertõzések komoly terméskiesést és minõségromlást okoznak az ültetvényekben.
A kialakuló járványszerû fertõzések még a következõ évben is éreztetik
hatásukat a vesszõkben és a rügyekben tett károsításukkal. A peronoszpóra és
lisztharmat fertõzések elõsegítik az ültetvények korai leromlását. Az elmúlt
évek rendhagyó idõjárása azt eredményezte, hogy mind a két betegség
járványszerûen felütötte fejét egy tenyészidõszakon belül, a botritisz pedig a
fiatal hajtások, virágok és fürtök károsításával okozott jelentõs kiesést.
Peronoszpóra
A szõlõ peronoszpóra csapadékos években világszerte a legveszedelmesebb
betegség. Folyamatos jelenléte miatt állandóan figyelemmel kell kísérni az
ültetvényben. Kedvezõ idõjárási feltételek mellett a légzõnyílásain keresztül
rajzó spóráival megbetegíti a növényt. A gyorsan támadó fertõzés megtámadja
a szõlõ levelét, bogyóját, kocsányát és hajtását is. Növényvédelmi szempontból
a leghatékonyabb védekezés a megelõzés - fakadástól érésig.
Kórokozó: Plasmopara viticola
Endoparazita moszatgomba. 1878. évi megjelenése óta rendszeresen károsít,
a védekezés ellene elengedhetetlen a szõlõültetvényekben.
Tünetek:
A fiatal leveleken sárgászöld, kör alakú olajfoltokat figyelhetünk meg. A
fonákán a gomba szaporító képletei fehér színû kivirágzást, penészgyepet
okoznak. Ezek a foltok idõvel barnulnak, elszáradnak, nekrotizálódnak. Az
idõsebb leveleken tipikus, mozaikos foltosodás, a fonákon fehér penészgyep
tapasztalható. A fertõzött levelek elszáradnak és lehullanak.
A szõlõfürtök zsendülésig fogékonyak a fertõzésre. A kocsányok, a fiatal
bogyók és a virágok besárgulnak, fehér penészgyep jelenik meg rajtuk, majd
elszáradnak. A nagyobb, borsó nagyságú bogyók lilás színûvé színezõdnek,
majd összemennek, száradnak (ezeken nincsen penészgyep).
Forrás:
A gomba a lehullott levelekben telel át (oospórával). A kezdeti fertõzéshez
10 Celsius fok és legalább 10 mm csapadék szükséges (ez legtöbbször május-
Köröttünk a természet
ban teljesül). Hosszan tartó csapadékos
idõjárás esetén fennáll a járvány-veszély
lehetõsége (és többnyire be is következik).
Védekezés:
A fertõzött, lehullott, beteg leveleket a
talajba kell forgatni. Ha telepítés elõtt
állunk, és lehetõségünk van rá, a sorokat
telepítsük az uralkodó széliránynak megfelelõen.
A kémiai védekezés az elõrejelzésen
alapul. A peronoszpóra olcsó ellenszere
a réz, a réztartalmú permetezõszerek.
A technológiákban jól alkalmazható
a jó esõállóságú és nagy felületaktivitással
rendelkezõ Cuproxat.
Szürkepenészes rothadás
Peronoszpórával fertõzött fürt
Kórokozó: Botrytis cinerea
A gomba fõleg sebeken keresztül jut a növénybe (jégverés, rovarok okozta
sérülések, bogyók felrepedése). Sok növényen okoz kárt (polifág kórokozó).
Tünetek:
A virágkocsány és a virág elhal, felületükön a fertõzésre jellemzõ szürke
penészgyep jelenik meg. A bogyók rothadnak, sûrû, szürke konídiumtartó
gyepet figyelhetünk meg rajtuk. A még zöld bogyók, és a már beérett bogyók
is rothadásnak indulnak. Az érett bogyókon nemesrothadás alakul ki (az
aszúsodás folyamata).
Forrás:
Elhalt és élõ növényi részeken egyaránt áttelel. A konídiumok kifejlõdéséhez
20-25 Celsius fok és magas, 92-97%-os páratartalom szükséges. A
megfelelõ körülmények között akár hat óra alatt kifejlõdik. A széllel terjed. A
csapadékos, meleg nyárvégi (augusztus-szeptember) idõjárás járványveszélyt
okozhat.
Védekezés:
Szellõs, levegõs tõkéket alakítsunk ki. A rovarkártevõk és a lisztharmat
(sérves bogyó) elleni védekezés megakadályozza a sebek kialakulását a növényeken.
Jégverés esetén a sebeket lehetõleg zárjuk le. A kémiai védekezést a
kritikus fertõzési idõszakokban végezzük: virágzás vége, fürtzáródás elõtt,
szüret elõtt egy hónappal (járvány esetén szüret elõtt két héttel is).
342
343

Lisztharmat
Kalendárium 2010
Hosszú évekre visszatekintve a lisztharmat leküzdése jelentette a legtöbb
nehézséget a szõlõ növényvédelmében a rejtõzködõ életmódja miatt. Az új
vizsgálati eredmények a fertõzések kialakulásában a lisztharmat kleisztotéciumos
áttelelésének jelentõségét emelik ki, amely új elgondolást eredményez
az ellene való védekezésben. A fertõzést egyre korábbi idõpontokban lehet
észlelni, ezért a korai lisztharmat elleni védekezést is komolyan kell venni. A
kialakuló betegséget már nagyon nehéz blokkolni.
Kórokozó: Uncinula necator (Erysiphe necator)
A tömlõsgombák osztályába tartózó gomba. Szaporodásához ideális feltétel
a 15-28 Celsius fokos hõmérséklet, valamint mérsékelt páratartalom. A nagy
mennyiségû csapadék és a kánikulai hõmérséklet a gomba számára kedvezõtlen
a fertõzés szakaszában. A fertõzés korai szakászában azonban a gombának
szüksége van csapadékra (kora tavasz).
Köröttünk a természet
fertõzéshez. A másodlagos fertõzés átterjed a szõlõbogyókra. A bogyókon is
megfigyelhetõ a fertõzésre jellemzõ lisztes bevonat. Súlyos fertõzés és a védekezés
elmaradása esetén az utolsó stádiumban a bogyók felrepednek
(sérves bogyók), elõsegítve más, sebparazita kórokozók megtelepedését.
Forrás:
A szõlõlisztharmat az elõzõ években megfertõzõdött rügyekben telel át. A
vesszõk barna foltossága szinte mindig az erõs elõzõ évi fertõzésre utal.
Védekezés:
A fertõzés megelõzésének egyik feltétele, hogy az elõzõ évi fertõzést megelõzzük,
mivel a fertõzés forrása és súlyosságának egyik meghatározó tényezõje
az elõzõ évi fertõzés mértéke. A metszés során figyeljünk a fertõzött hajtások
eltávolítására és megsemmisítésére. A tél végi lemosó permetezés a védekezés
egyik alappillére, semmiképpen se mulasszuk el! A szellõs, levegõs,
esõ után gyorsan száradó tõkék nem kedveznek a magas páratartalmat kedvelõ
gombáknak, így a lisztharmat gombának sem, ezért metszéskor igyekezzünk
ilyen tõkéket kialakítani.Száraz idõjárás esetén már májustól védekezzünk
kontakt és szisztémikus (felszívódó) szerekkel.
Természetesen közel sem teljes a károsítók és az ellenük való védekezés
bemutatása, most csak a legfontosabbakról írtam. A többit majd jövõre.
Paszternák Ferenc szaktanácsadó
Lisztharmat a szõlõszemeken
Tünetek:
A szõlõlisztharmat a szõlõ minden zöld növényi részét károsítja. Lisztes,
hintõporszerû, kézzel letörölhetõ bevonatot hoz létre a fertõzött növényi
részen. A korai fertõzés nehezen észlelhetõ, mert a fiatal szõlõlevelek finom
szõrszálakkal borítottak, ami a leveleket nagyon hasonlóvá teszi a lisztharmat-
Losonczi József: Behálózott
344
345

Kalendárium 2010
Kihajtom a libám a rétre…
Az alábbi felvételt Monoki Ferencné Kenéz Gizella juttatta el kalendáriumunk
szerkesztõségéhez, a következõ írás kíséretében:
"Ez a fénykép 1967-ben készült a Karahát tanyán. 200 libánk volt. Meghízlalva
értékesítettük õket, több állatot is tartottunk. Így az összerakott pénzbõl tudtunk építeni
a városon, két gyermeket neveltünk fel. A nagyobbik fiam a MÁV dolgozója, a
kisebbiknek sajnos nincs munkája, szociális segélyen van. Mi meg már nyugdíjasok
vagyunk."
Egészségünkre!
2009, a „különös” évjárat
az influenza történetében
Az influenzás megbetegedés fõ idõszaka novembertõl márciusig tart. Kórokozói
a humán A, B és a C influenza vírusok. Az A vírus kiterjedt járványokat,
a B vírus általában kisebb, helyi, a C vírus elszórt, egyedi eseteket okoz.
Ez év tavaszán Mexikóban megjelent egy új, halálos áldozatokkal járó influenzajárvány,
a H1N1 egyik változata, amely az "új influenza A(H1N1) vírus"
nevet kapta. A kór átterjedt az Egyesült Államokra, majd más kontinensekre
is, köztük Európába. Az új vírus részben sertés, madár és emberi A-vírusból
származik. Nevében a "H" a hemagglutinin fehérjére, az "N" a neuraminidáz
fehérjére utal, ami a vírus felszínén található. A H1N1 törzsek számos különbözõ
törzzsé mutálódtak korábban is, köztük van például a spanyolnátha
vírusa (1918-1920), amely az emberiség történetének egyik legpusztítóbb jár-
A kép megjelentetésének lehetõségét köszönjük.
A szerkesztõk
346
347

Kalendárium 2010
ványa volt. Az enyhe emberi influenzák vírusai (2006-ban az összes influenzás
megbetegedés mintegy felét okozták), járványos sertésinfluenza törzsek és a
madarakban talált különbözõ törzsek is H1N1 törzsbõl származnak.
Az influenza vírus cseppfertõzéssel terjed. Legjellemzõbb tünetei a több
napig fennálló magas láz, izomfájdalom, fejfájás, és a gyakran hetekig
fennálló levertség. Felsõ légúti hurutos tünetek nem minden esetben lépnek
fel. Elõfordulhat még hasmenés, hasi panaszok és hányás. Az influenza és a
megfázás tünetei sokban hasonlítanak egymáshoz, de mégis jól
elkülöníthetõk. Az influenza ugyanis nem légúti tünetekkel, hanem lázzal,
hidegrázással, borzongással, rossz közérzettel, fej- és izomfájdalommal,
álmossággal, esetenként jellegzetes szegycsonttáji fájdalommal kezdõdik,
amelyet a torokban kaparó érzés, esetleg száraz, improduktív köhögés
követhet, és a hurutos tünetek csak késõbb jelennek meg.
Azt, hogy az influenzás beteg A(H1N1) vírussal fertõzõdött-e, kizárólag erre
alkalmas laboratóriumban végzett vizsgálattal lehet eldönteni. A betegség
lappangási ideje általában 1-4, maximum 7 nap.
Az új influenzával kapcsolatban a legnagyobb veszélyt a különbözõ szövõdmények
kialakulása jelenti, amelyek közül az alábbiakat figyelték meg:
- vírusos tüdõgyulladás, amelynél a tünetek gyorsan romlanak, a beteg gépi
lélegeztetésre szorul. Ennél a szövõdménynél a halálozási arány 30-60%
között van.
- krónikus légzõszervi megbetegedésben szenvedõknél a másodlagos bakteriális
tüdõgyulladás igen gyorsan alakulhat ki a tünetek kezdetétõl
számított 2-3. napon.
- az influenza-vírusfertõzés hajlamosít másodlagos bakteriális fertõzésre.
Influenza idején a légzõszervek mûködése legyengül, így a belélegzett baktériumokkal
szemben a szervezet kevésbé ellenálló; kialakulhat középfülgyulladás,
homlok és melléküreg gyulladás.
A betegség kialakulásának megelõzésére védõoltás igénybevétele a legjobb
mód. A védõoltásoknak óriási szerepe van abban, hogy a fertõzõ betegségek
által okozott halálozást (melyek a múlt század elején az elsõ helyen álltak)
nagymértékben uralni tudtuk. A Magyarországon készített vakcina elölt,
teljes (A)H1N1 vírust tartalmaz. Ez az elölt vírus nem tud influenzát okozni,
arra viszont alkalmas, hogy hatékony immunválaszt váltson ki a szervezetben.
Elõfordulhat, hogy oltás után is bekövetkezik a fertõzés, de annak lefolyása
sokkal enyhébb lesz. A védettség az oltás beadását követõ 2 hétben alakul ki.
Az oltást nem ajánlják a tojásfehérje érzékenységgel rendelkezõ személyek
részére és az egy éven aluli kisgyermekek részére, ahol oltási tapasztalataink
nincsenek. Az új influenza vírus elleni vakcinának is lehetnek mellékhatásai.
Gyakori mellékhatások lehetnek: az injekció beadásának helyén jelentkezõ
Egészségünkre!
fájdalom, bõrpír, duzzanat, keményedés,
fáradtságérzet és rossz közérzet. Nem gyakori
mellékhatásként fejfájást, ízületi fájdalom,
verítékezés, láz, izomfájdalom tapasztalható.
Nagyon ritkán érgyulladás,
az agy és gerincvelõt érintõ gyulladás;
elenyészõ számban a végtagoktól a test
felé terjedõ fájdalom, bénulás alakulhat
ki. Ezen utóbbi súlyos mellékhatások
valószínûsége azonban elenyészõ az új
influenza okozta halálos szövõdmények valószínûségéhez képest.
Ha már kialakult az influenzás megbetegedés, a tünetek kezelésén túl (lázcsillapítás,
stb.) léteznek úgynevezett vírus ellenes gyógyszerek, közülük olyanok
is, amelyekkel az influenza kezdeti stádiumában meg lehet akadályozni
a tünetek kialakulását és segítik a gyorsabb felépülést.
A fertõzõdés esélye csökkenthetõ, ha kerüljük a szoros érintkezéseket, és
betartjuk az általános személyi higiénés szabályokat, valamint rendszeresen
tájékozódunk a járványhelyzettel kapcsolatban.
- étkezések elõtt és azon kívül is naponta többször mossunk kezet. A kézmosás
meleg vízzel és szappannal történjen, és legalább 20 másodpercig tartson.
Azok az alkohol tartalmú kézfertõtlenítõk, amelyek legalább 60%-os
alkoholtartalmúak, szintén hatásosak. Különösen figyeljünk oda gyermekeinkre
e tekintetben.
- kerüljük el, hogy kezünkkel a szemünkbe, orrunkba vagy szánkba nyúljunk,
mert ez egy lehetséges bejutási kapu a vírus számára.
- köhögéskor, tüsszentéskor használjunk zsebkendõt, és a papír zsebkendõket
egy orrfújás után dobjuk el, ne gyûjtögessük.
- helyezzünk nagyobb hangsúlyt az egészséges táplálkozásra, fogyasszunk
sok zöldségfélét, gyümölcsöt, szükség esetén szedjünk immunerõsítõ vitaminkészítményeket,
és ne feledkezzünk meg a bõséges vízfogyasztásról (1,5-2
l/nap).
- pihenjünk eleget, mivel a kimerültség rontja az immunrendszer mûködését
és könnyebben megbetegszünk.
- kerüljük járvány idején a nagy tömeget.
- fertõtlenítsük rendszeresen a közösen használt felületeket (telefon, asztalfelület,
számítógép billentyûzet, kilincsek, stb.).
- ha betegek vagyunk, ne menjünk közösségbe.
- súlyosabb megbetegedés esetén forduljunk orvoshoz.
Dr. Ducza Eszter
gyógyszerész, egyetemi adjuntus
348
349

Kalendárium 2010
Ha felmegy a pumpa…
Olyan idõket élünk, amikor a körülöttünk lejátszódó események miatt
nagyon könnyen elveszíthetjük nyugalmunkat, amikor a megélhetési, családi
problémák következtében tele lehetünk szorongással, feszültséggel, bizonytalansággal.
Ráadásul az átlagos magyar életvitel rendkívül egészségtelen
mind a táplálkozás, mind a testmozgás tekintetében. Mindezek hatására nem
csoda, hogy nagyon sok magas vérnyomásban szenvedõ honfitársunk van.
Sokan még ma is úgy gondolkodnak a magas vérnyomásról, hogy nem
kerülhetõ el, ha az ember egy bizonyos kort elér, akkor szinte velejárója a
hipertónia betegség. Való igaz, hogy az életkor elõrehaladtával és az erek
rugalmasságának csökkenésével nagyobb valószínûséggel alakul ki a magas
vérnyomás, ugyanakkor az újonnan felfedezett betegek jelentõs része nem
idõs, hanem fiatal vagy középkorú. A felnõtt lakosság mintegy 30%-a szenved
ebben a betegségben.
Amikor vérnyomást mérünk, akkor két értékkel jellemezzük azt: az ún
szisztolés (a szív összehúzódott állapotában mért) és a diasztolés (a szív elernyedt
állapotában mért) vérnyomással, melyeket higanymilliméterben (Hgmm)
fejezünk ki. Az egészséges vérnyomás értéke 120/80 Hgmm körül van. Ha
vérnyomás 130/80 felett van, akkor már ún. határérték magas vérnyomásról
beszélünk, ami jelzés a szervezet felõl, hogy olyan folyamatok indultak le,
melyek a hipertónia kialakulásához vezetnek. Tényleges magas vérnyomásról
akkor mérhetõ, ha a vérnyomás értéke eléri vagy meghaladja a 140/90
Hgmm-t.
A hipertóniát csendes gyilkosnak is szokták nevezni, hiszen a betegség sokszor
teljesen tünetmentes, csak a vérnyomásmérés mutatja ki, amit emiatt
rendszeresen el kellene végezni mindenkinek. Egyes felmérések szerint a betegségben
szenvedõknek csupán 10%-a kap megfelelõ kezelést Magyarországon,
aminek elsõsorban az az oka, hogy a betegek nem is mennek el az orvoshoz,
vagy nem is tudnak állapotukról. Pedig a magas vérnyomás olyan súlyos
szövõdmények okozója, mint az agyvérzés, a szívinfarktus, vagy a szemfenék
bevérzés okozta látásromlás. Sok esetben a hirtelen bekövetkezõ halálesetek
hátterében egy évekig kezelés nélkül hagyott vérnyomásprobléma áll.
Az esetek egy jelentõs részében a magas vérnyomásnak azért vannak tünetei,
habár ezek a jelek legtöbbször nem csak a hipertónia esetén jelentkezhetnek.
Tünet lehet a fejfájás szédülés és fáradékonyság megjelenése. Elõfordulhat,
hogy a betegnek látászavara, elsõsorban "szikralátása" lesz, vagy gyakori
vizeletürítésre panaszkodik. Figyelmeztetõ tünet lehet a minden különösebb
Egészségünkre!
ok nélkül kialakuló orrvérzés is. Nagyon sok múlik rajtunk annak tekintetében,
hogy mit teszünk a magas vérnyomás ellen. Természetesen a legjobb,
amit tehetünk a megelõzés, de ha már kialakult a betegség, akkor sem értelmetlen
változtatni az életvitelen, természetesen a gyógyszerszedési utasítások
pontos betartása mellett. Mit és hogyan kell változtatnunk az életmódunkon,
hogy ne segítsük a hipertónia létrejöttét?
Az egyik legfontosabb dolog a testsúlycsökkentés. Ha csupán 3 kg-ot fogyunk,
a vérnyomásunk kb. 7 Hgmm csökken, 12 kg-os fogyás esetén ez akár
20 Hgmm is lehet! Mindez azt jelenti, hogy akár egy középsúlyos magas vérnyomásbetegség
csupán a testsúlycsökkentésével si jól kezelhetõ. Ehhez persze
az kell, hogy kevesebbet együnk és fõleg ne este a TV vagy számítógép
elõtt, illetve ügyelnünk kell arra is, hogy étrendünk elsõsorban zöldségekbõl,
gyümölcsökbõl és gabonafélékbõl álljon, melyet kiegészítünk tejtermékekkel
és legfeljebb egy kevés hússal. Ettõl persze a hazai szokások nagyon messze
állnak, de ez az egyik oka, hogy sok a vérnyomás- súlyproblémával küszködõ
beteg is.
Régóta ismert, hogy a konyhasó túlzott fogyasztása emeli a vérnyomást. A
napi só szükségletünk 2 gramm körül van, amit bõven megeszünk a boltban
vásárolt kenyerekben, sajtokban és felvágottakban. Mindez azt jelenti, hogyha
az otthon készült ételt egyáltalán nem sóznánk meg, akkor is túl sok sót ennénk.
Nyilván az élelmiszeripart nagyon nehéz átállítani az egészséges élelmiszerek
gyártására, ez természetesen a mindenkori kormányzat feladata kellene, hogy
legyen, de sajnos általában senki sem törõdik ilyen szinten az egészségvédelemmel.
Nem marad más hátra, mint hogy saját magunkat kell védenünk,
mégpedig oly módon, hogy amennyire lehetséges, visszaszorítjuk a bolti kész
élelmiszerek fogyasztását, az otthon készített ételeket pedig nem, vagy csak
enyhén sózzuk. A sós ízhez hozzá lehet szokni. Ha valaki kb. egy héten keresztül
nem sózza meg az ételeit, akkor kezdetben sótlan lesz minden, ugyanakkor
a hét vége felé újra megjelenik majd a sós íz, mert a nyelvünk ízlelõbimbói
képesek lesznek a kisebb sómennyiséget is észlelni. A konyhasóval szemben
(nátrium-klorid) növelni kell a kálium-klorid bevitel (pl. tengeri só, zöldségek,
gyümölcsök), mivel a kálium bevitel, elsõsorban a fiatalabb hipertóniásokban
szintén csökkenti a vérnyomást.
Az alkoholfogyasztás sem tesz jót a vérnyomásnak. A tömény szeszes italok
egyértelmûen emelik az értékét, de napi 3-4 dl vörösbor után is már emelkedik.
A kávé és más koffeintartalmú italok átmeneti vérnyomás emelkedést
eredményeznek, ugyanakkor ez magas vérnyomás betegségben elhúzódó lehet,
és jelentõsen ronthatja a vérnyomáscsökkentõ gyógyszerek hatását. Így
sem az alkohol, sem pedig a koffein tartalmú italok nem javasoltak magas
vérnyomásban, és nem segítik a megelõzést sem.
350
351

Kalendárium 2010
Az erek egyik legnagyobb ellensége a dohányzás, melynek hatására csökken
az erek rugalmassága, károsodik a vesemûködés. Ezek az ártalmak pedig
többek között a hipertónia kialakulásához vezetnek. Ráadásul minden cigaretta
elszívásakor jelentõs érszûkület következik be a szervezetben, ami szintén
emeli az erekben mérhetõ nyomásértéket.
A hipertónia hátterében gyakran áll a stressz, mint kiváltó tényezõ.
Mindenkinek meg kell találnia azokat a stressz levezetõ módszereket, amelyek
segítenek letenni a terheket. Ebben sokat segíthet az Istenbe vetett hit és a
szabadidõ értelmes, pihentetõ eltöltése. Sajnos manapság sokan úgy gondolják,
hogy nincs idõ pihenni, pedig a heti pihenõnap nélkül az ember szervezete
hamar megbetegszik. Gondot jelent az is, hogy ah pihenésre jut idõ,
akkor a legtöbben olyan módon kapcsolódnak ki, amely csak tovább rontja a
kimerültséget (éjszakai buli, italozás, dohányzás, kábítószerezés). Sokan a TV
elõtt szeretnek kikapcsolódni, ami megint csak ártalmas lehet egy idõ után
egyrészt a mozgásszegénység, másrészt a gondolkodásra és beszélgetésre jutó
idõ csökkenése miatt. Sokan a virtuális világba menekülnek a problémáik
elõl, pedig a bátor szembenézés és tudatos életvitel váltás valódi megoldást
hozhatna és segítene a vérnyomásproblémák kezelésében is.
A magas vérnyomás elleni küzdelemben fontos megemlíteni még a testmozgás
szerepét, hiszen rendszeres mozgás nélkül nincs egészség. A mozgás
nemcsak a magas vérnyomás betegséget mérsékli, de jó eszköz az alacsony
vérnyomásban szenvedõk számára is. Két naponta 1 óra, vagy napi fél óra
mozgás mindenkinek szükséges, ami lehet gyaloglás, kerékpározás vagy bármilyen
sport, ami megmozgatja az izomzatunkat. Alapvetõen nem is kellene
sportolni, ha naponta mindannyian legalább 10000 lépést tennénk, de sajnos
átlagosan 4000-5000 lépésnél többre nem futja az idõnkbõl és napi tevékenységünkbõl
adódóan.
Még egy fontos tanács: legyen minden otthonban vérnyomásmérõ és ellenõrizzük
rendszeresen az egész család vérnyomását. Ma már ez nem luxus,
hanem a háztartás alapvetõ felszerelési eszközei közé tartozik.
A fentiekbõl az következik, hogy a magas vérnyomás betegséget elkerülhetjük
és kezelhetjük is egyszerû, ámde sokszor mégis ellenállást kiváltó életviteli
változtatásokkal. Ugyanakkor mindannyiunknak csak egy élete van, amivel
gazdálkodhatunk, így érdemes ezt a páratlan kincset megbecsülni és védeni
a helyes életmóddal és lelket is megújító életvitellel.
Dr. habil. Gáspár Róbert
gyógyszerész
egyetemi docens
Egészségünkre!
Mindennapi jóga
Nincs kivétel a globalizálódó, információkkal zsúfolt világ megerõltetése
alól. Mindannyiunknak szüksége van arra, hogy képesek legyünk pár percre
elzárkózni ez elõl, csöndben szívünkre hallgatni, hogy tudjuk, kik vagyunk, és
miért úgy döntünk, ahogy döntünk. A jóga megfelelõ koncentrációval segít
megnyitni érzelmeinket, kezelni konfliktusainkat, túllépni azokon.
Ez az õsi tudomány összekötõ kapocsként képzelhetõ el a test, az elme és a
szellem között. A róla szóló legkorábbi feljegyzések Tibetbõl származó pergamentekercseken
olvashatók, majd késõbb több õsi kultúrában is gyökeret
eresztett, például a kínaiak, a maják vagy az indiaiak között. Idõszámításunk
szerint 200-800 között került sor a jógatechnikák rendszerezésére, melynek
napjainkra számos válfaja vált ismerté.
A jóga és a meditáció az új évezredre túllépett azon, hogy mindössze a szakembereket
és a társadalom kis szegletét érdekelje csak, mint a 60-as évek elején.
Úgy tartják, hogy jótékony hatással van az egészségre, a lélekre. Mindenki
gyakorolhatja, az igazgatóktól kezdve a sportolókon át az átlagemberekig. Az
iránta való nagy érdeklõdés következtében bevonult a családok, háztartások
életébe. Sok jógairányzat azokra összpontosít, akik ki akarnak lépni a szokványos
életbõl, s szerzetesnek, remetének, istenkeresõknek állnak. De ezen
kívül olyan irányzatok is létrejöttek, melyek azoknak szólnak, akik "csupán"
egészségesen, boldogan szeretnének teljes életet élni.
352
353

Kalendárium 2010
A továbbiakban olyan gyakorlatok következnek, melyeket bárki elvégezhet,
s nem igényelnek különösebb felszerelést, elõkészületet, mégis gyorsan és
hatékonyan adhatnak erõt a mindennapok nehézségeinek leküzdéséhez.
Egyszerû gyakorlatok
Ásítás
Kezdje a gyakorlatot kilégzéssel. Lassan lélegezzen
be. Tátsa ki a száját, torka is táguljon szélesre,
és lazán engedje le az állkapcsát. Lassan,
ásítva lélegezzen ki, s közben lazítsa el a torok
izomzatát. Ezután finoman csukja be a száját.
Sarkon járás
Álljon a sarkára, s tegyen így néhány apró lépést. Légzése legyen szabad és
egyenletes.
Sarokemelés
Helyezkedjen el egyenes állásban. Kezdje a gyakorlatot kilégzéssel.
Belégzéskor emelje fel a sarkát, majd kilégzéskor ereszkedjen vissza.
Ismételje tizenötször. Ezután kezdje ellenkezõ sorrendben: kilégzéskor
emelje fel a sarkát és belégzéskor ereszkedjen vissza a talajra.
Összetett kezek
Mellkasa elõtt helyezze két tenyerét egymásra, úgy, hogy ujjai fölfelé
mutassanak. Maradjon néhány lélegzetvétel erejéig ebben a helyzetben.
Érezze, hogy teste ellazul, miközben légzése egyre mélyebb és nyugodtabb.
Ez a keresztény imádkozó kéztartás egy óindiai üdvözlõ és imatartás volt,
amely több ászanában is fellelhetõ. A gyakorlat hatékonyságát növeli, ha
belégzéskor tenyerünket erõsen összeszorítjuk. A tenyerek összenyomását
kezdje a csuklónál, majd fokozatosan haladjon fölfelé, a tenyér közepén át az
ujjakra, egészen az újjak hegyéig. Kilégzés közben csökkentse lassan a
nyomást, ismét a tenyér tövétõl kezdve. Ismételje kezdetben háromszor,
ezután fokozatosan egyre többször.
Egészségünkre!
A fogyatékkal élõk és épek közös összefogása
A Belszervi Betegek, Rokkantak Napsugár Egyesülete 2002. évi megalakulása
óta a hét fõs elnökséggel, csoportbizalmiak irányításával alapvetõ feladatuknak
tekintik a több mint száz tagot számláló egyesületben a fogyatékkal
élõ és ép tagtársak közös összefogását.
Egymás kölcsönös segítése megnyilvánul többek között a rokkantnyugdíjas,
idõs, egyedül élõ beteg tagtársak életkörülményei alakulásának a figyelemmel
kísérésében. Az egyesület csoportvezetõi kialakítottak egy jelzõrendszert
is, ha beteg tagtársuknak szükségszerûen gyors segítségre van szüksége.
A rehabilitációs munkájukkal igyekeznek elõsegíteni, hogy a fogyatékkal élõ
tagtársaik is azt érezhessék, a társadalom aktív tagjaként számítanak tevékenységükre.
A Napsugár Egyesület közgyûlése által elfogadott éves rendezvényterv
alapján 2009-ben is 14-16 programon nyílt lehetõsége a tagságnak és
hozzátartozóiknak arra, hogy bekapcsolódjanak az egyesületi eseményekbe.
Ilyen hagyományos rendezvény a nõnapi köszöntés, a nyári és õszi kulturálisés
sporttalálkozók, a kirándulások megtartása. A karácsonyi ünnepek elõtt
tartják az évzáró összejövetelüket. A vezetõség szerény ajándékcsomaggal
ajándékozza meg a tagságot.
Az egyesület elnöksége július 25-én a mûvelõdési házban már hatodik
alkalommal rendezte meg 120-150 fõ részvételével családias hangulatban a
szabadidõs-, kulturális-, sporttalálkozót. Az egyesület tagsága számára további
jelentõs esemény volt a VII. Fogyatékkal Élõk Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Sport- és Kulturális Napon való részvétel. 2009. október 8-án Szolnokon, a
Tiszaligetben tartott hagyományos megyei találkozón a Napsugár Egyesület
tagságát több, mint ötvenen képviselték. A rendezõ szervek képviselõi miután
köszöntötték a találkozóra érkezett közel négyszáz fõt, a színpadon mindjárt
kezdetét is vette a fogyatékkal élõk és épek kulturális csoportjainak bemutatója.
A kisújszállásiak képviseletében Ö. Tóth Istvánné is színpadra lépett
versmondással. A fellépések szüneteiben különbözõ helyszíneken népi, ügyességi
és sportjátékok is voltak. A kellemes õszi idõben a jó levegõn, szép környezetben
ebéd elõtt rövid sétákat is lehetett tenni a rendezõktõl ajándékba
kapott új pólóban. Az élményekben gazdag nap befejezéseként közös éneklés,
tánc volt a fõtéren felállított színpad elõtt. Sokan énekeltek, mozogtak a
zenére, még azok is, akiknek ez nehezére esett. Fõként akkor, ha mozgássérültként
csak nézhették a mûsort.
Az említett rendezvények jól szolgálták a fogyatékkal élõk és épek közös
összefogását, szórakozását.
Ari Géza
354
355

Kalendárium 2010
A szántóföldtõl az asztalig
- rizsfeldolgozó épült a Nagykunban -
Mottónk: "Egészséges, jó minõségû, magyar élelmiszert
a magyar fogyasztó asztalára!"
A Kisújszálláson élõ emberek többsége tudja, hogy városuk határában évtizedek
óta termesztenek rizst. Ezek a területek nagyrészt a Nagykun 2000 Mg.
Zrt. mûvelésében vannak.
A részvénytársaság mára a hazai rizstermesztés legnagyobb szereplõjévé
vált. Hazai fajtákat termeszt, de a több éve kialakított olasz termelõkkel történõ
együttmûködés alapján olasz fajták termesztésével is próbálkozik. 2009-
ben 191 hektárral bõvítette a berendezett területét, valamint a meglévõ 1.317
ha területen lézeres felületrendezést hajtott végre. Évi 4000 tonna rizst termel,
további 1000-1500 tonna termést integrál. Az utóbbi években két lépcsõben,
elsõsorban a rizs szárításra alkalmas szárítóüzemet épített, amivel elérhetõ
a nyersrizs magas szintû kikészítése. Ennek jelentõsége a jó minõségû
hántolatlan rizs elõállításában van. 2008-ig a megtermelt hántolatlan rizst a
feldolgozóknak értékesítette.
2008-ban a Társaság tulajdonosai, vezetõi rizshántoló és csomagolóüzem
megépítése mellett döntöttek. Terveik szerint a megtermelt hántolatlan rizs
feldolgozásával megszûnne a nyersrizs eladásában lévõ szûk mozgástér, valamint
jó minõségû kereskedelmi termék elõállításával és forgalmazásával nagyobb
jövedelmezõség érhetõ el. Továbbá a rizs vertikum kiépítésével megvalósul
egy alapvetõ élelmiszertõl elvárt garancia: „szántóföldtõl az asztalig”
minõségi nyomon követhetõsége.
Egészségünkre!
A döntést tettek követték és 2009 áprilisában elkezdõdött az építkezés. Az
épületek átalakítása után júliusban megkezdõdött az Olaszországból importált
komplett technológia telepítése. A tisztítást, hántolást, csiszolást, osztályozást,
optikai válogatást, gépi anyagmozgatást, csomagolást végzõ gépsor
telepítését a tervezõ útmutatása alapján a Nagykun szakemberei végezték. A
kivitelezés az európai uniós és magyarországi élelmiszer-elõállító helyre vonatkozó
biztonsági elõírások betartásával történt. Az üzem szeptemberre elkészült,
beüzemelése megtörtént, elkezdõdtek a próbagyártások. A próbaüzem
eredményei megmutatták, hogy a feldolgozó alkalmas kiváló minõségû
rizstermékek gyártására, csomagolására. Az engedélyezési eljárás lefolytatása
után megindulhatott a folyamatos termelés. A 2009-ben megtermelt 300
millió forint értékû, 5.000 tonna mennyiségû hántolatlan rizs feldolgozásával
500 millió forint termelési értékû kereskedelmi rizstermék és saját keverõüzemünkben
felhasználható melléktermék elõállítását tervezzük.
Novembertõl az alábbi termékekkel, 1 kg-os zsákos kiszerelésben állunk a
kis- és nagykereskedelem és rajtuk keresztül a fogyasztók rendelkezésére:
"A" minõségû NAGYKUN Rizs
"B" minõségû NAGYKUN Rizs
NAGYKUN Barna Rizs
Amit kínálunk, az a folyamatos, megbízható, kiváló minõségû magyar élelmiszer,
aminek biztosítéka munkatársaink szakértelme és szorgalma.
Fazekas Gyula
356
357

Kalendárium 2010
„A méz tömény napsugár, sûrû
cukor, kacagó szeretet” *
Ahogy beköszönt a tél, egyre többen nyúlunk a mézes bödönhöz. Teát édesíteni,
torokkaparást enyhíteni, vagy egy finom mézes puszedli alapanyagához
kerül mérlegre ez az aranyszínû sûrûn folyó csoda.
Az ember már az õskorban ismerte és fogyasztotta a mézet értékes tápanyagként
és édesítõszerként. Ezt bizonyítja egy 16000 éves Spanyolországi
sziklarajz, amely egy lépes mézet gyûjtögetõ embert ábrázol. Az Ószövetség is
ír a méhek tartásáról, és a méz szüretelésérõl. Az ókori Egyiptomban sebgyógyítás
céljából alkalmazták.
A mézelõ méhek háziasítása mintegy
6000 évvel ezelõtt kezdõdött, és a
selyemhernyó mellett ez az egyetlen
korán háziasított rovarfaj.
A méz a virágok nektárjából származik.
A nektárt a házi méh gyûjti össze,
melyet elõgyomrában átalakít, és a lépbe
helyez. Onnan pergetéssel (centrifugálás)
nyerik, majd a nagy edényekbe
gyûjtött méz tetejérõl a durvább
szennyezõdéseket eltávolítják, tisztítás
után szûrik és sûrûségét vízzel egy adott
értékre állítják.
Tartalmaz cukrot, kis mennyiségû fehérjét,
szerves savakat, enzimeket, vitaminokat (B1, B2, B6, C, biotin),
illóolajokat, flavonoidokat, ásványi sókat, kb. 20% vizet és polleneket. Enyhén
savas kémhatású.
Gyógyászati felhasználása: gyulladt torok esetén bevonásra, köhögési inger
mérséklésére, enyhe köptetõként, ízjavításra. Már régóta alkalmazott roboráló,
édesítõ és ízjavító szer. Mézet vagy mézzel édesített teát gyakran fogyasztanak
felsõlégúti és gyomor-bélhurutok esetén. Külsõleg sebek kezelésére
használják, valamint bõr- és hajápoló kozmetikumok alkotóeleme.
Klinikai vizsgálatokat fõként a méz antimikrobiális aktivitására vonatkozóan
végeztek. Bizonyos baktériumokkal szemben erõs antibakteriális hatást
mutatott. Ilyen baktériumok a Staphylococcus aureus, Helikobacter pilori,
Escerichia coli, Salmonella enterocolitis.
Egészségünkre!
Végeztek vizsgálatokat a méz sebgyógyulást elõsegítõ és sebfertõtlenítõ
hatásának értékelése céljából. Kisebb égési sebek, mandulamûtétek, horzsolások,
mûtét utáni hegek, gyulladásos bõrbetegségek mézzel történõ kezelése
gyorsította a gyógyulást.
Eredményesen alkalmazták a mézet fej- és nyakrákban szenvedõknél a
sugárterápia következtében kialakuló nyálkahártya-gyulladás csökkentésében
is. Alsó légúti megbetegedés esetén a lefekvés elõtt mézet fogyasztó gyermekeknél
csökkent az éjszakai köhögések száma és erõssége. De a jótékony
hatásai ellenére a mézet sem szabad mértéktelenül fogyasztani. Nagy
mennyiségben fogyasztva hasmenést okozhat. Magas cukortartalma miatt
diabéteszeseknek, pollentartalma miatt virágpor-allergiában szenvedõknek a
méz, illetve a méztartalmú készítmények ellenjavalltak. Egy év alatti gyermekeknek
adása nem tanácsos. Mézel a nyílt sebek kezelése sem javasolt.
Mindezek ellenére édesítésre mindenképp érdemes a finomított cukrok
helyett mézet használni, mert természetes formában tartalmaz egyszerû
cukrokat és mellette még megannyi fontos ásványi anyagot, vitamint.
(A címben szereplõ idézet Böszörményi Gyulától származik.)
Morzsák
"Mézédes a világ, ha elég méhecske gyûjtöget az embernek!"
- Frank Herbert -
Dr. Ducza Ágnes
"A repülés ismert törvényei szerint nem lehetséges, hogy egy méh repülni tudjon.
A szárnyai túl kicsik ahhoz, hogy a levegõbe emeljék a kövér kis testét.
Persze a méh akkor is repül, mert a méhek fittyet hánynak arra, hogy az emberek
szerint mi lehetetlen."
- Mézengúz c. film -
358
359

Kalendárium 2010
Receptek
I. Tapasztó Szabolcs: Ételeink régen és most
Hamis gulyásleves régen és most
Magyar nemzeti leves (eredeti szöveg szerint) egykor
Nyolcz darab meglehetõs nagyságú nyers burgonyát meghámozunk, tisztán
megmossuk, ezután szépen koczkára vágva egy kaszerolba tesszük, s hat
dekagram friss vajjal puhára pároljuk. Ezalatt egy darab középnagyságu
vöröshagymát apró koczkára vagdalunk, s kevés vajjal világossárgára pirítjuk.
Egy csipetnyi paprikát is teszünk hozzá. (Ahol különben az ételeket
erõsebben szeretik, lehet több paprikát is venni.) Az így megpirított hagymát
átpaszírozzuk egy szürõn. Mikor a burgonya már elég puha, ezt s megpiritott
paprikás hagymatörmeléket hozzátesszük, azután felöntjük egy liternyi
huslével. Most az egészet fölforraljuk, s az alatt három tojás sárgájával kemény
tésztát gyurunk, melyet csinos apró koczkára vagdalunk. Ezt mikor a leves
forr, beledobjuk, egy ideig forrni hagyjuk, kellõen megsózzuk, azután
föltálaljuk. (1743. évjárat)
Hamis gulyásleves… a mai változat
Hozzávalók: 20 deka burgonya, 2 evõkanál olaj vagy 3 dkg zsír, 15 dkg
leveszöldség, 1 hagyma, pirospaprika, zöldpaprika, paradicsom, gulyáskrém
vagy gulyásleveskocka, csipetke.
A hagymát apró kockákra, a zöldséget karikákra, a burgonyát kockákra
vágjuk. A hagymát a zsiradékban fedõ alatt megpirítjuk, rászórjuk a paprikát,
hozzáadjuk a zöldséget, amit fedõ alatt félpuhára párolunk. Beletesszük a
burgonyát, az ízesítõket, vízzel felengedjük, és csendesen addig fõzzük, amíg
a burgonya megpuhult. Csipetkét vagy apróbb galuskát, nokedlit fõzünk
bele, ízlés szerint. (Horváth Ilona szakácskönyvének XIII. kiadása)
Tikmonyból hig rántott sülve…
Rántotta régen és most
Egészségünkre!
verd bele az vajban; de az tikmonynak szemét kihányjad, borsold,
gyömbérezd, sózd meg, tedd szénre, valamig fõ, mindaddig tiszta kanállal
keverjed. Az rántott, eszedbe ne vedd, hogy meg ne keményedjék; mikor fel
akarod adni, idején ki vedd a tüzrõl, mert csak az serpenyõnek melegségétõl
is meghevül; az serpenyõt tisztétsd meg, s mind serpenyõstül add fel. Ha
pedig fejedelemnek csinálod, ezüst tálban készétsd el, s ugy add fel.
Azaz rántotta…
Hozzávaló személyenként 3 db tojás, 1 dkg zsír vagy olaj esetleg vaj, só.
A tojásokat mély tálban jól elhabarjuk, megsózzuk. A zsiradékot palacsintasütõben
megforrósítjuk, s a tojást a forró zsírba öntjük. Villával a sütõedény
szélétõl a közepe felé kavarjuk, egy csomóba gyûjtjük, hogy az egész átsüljön.
Ízlés szerint keményebbre vagy lágyabbra hagyhatjuk. Amennyiben a
rántottát tojássütõben készítjük, úgy abban fel is tálalhatjuk. Elõtte azonban
a tetejét paprikával vagy borssal megszórhatjuk, savanyúságot is adhatunk
hozzá. Dúsíthatjuk még az ételt szalonnadarabkákkal (a zsírján süthetjük is),
ízesíthetjük még vöröshagymával, paprikával, paradicsommal, sõt szaporíthatjuk
tejjel, tejföllel stb.
II. Csízi Pál és neje:
Kunsági "tüzes hús" tócsnival
Az étel alapja: marhalábszárpörkölt chili szósszal ízesítve - ettõl lesz "tüzes",
vagyis jó csípõs a hús. Úgy készítem, hogy bográcsban kevés olajon füstölt
szalonnát pirítok. Amikor kiadta a zsírját, hagymát pirítok rajta. Majd teszek
hozzá õrölt paprikát, fokhagymát, összeízesítem, majd ezen jól átforgatom a
húst. Fõzés közben vörös borral engedem föl. Szükség szerint ezzel pótolom,
ha elfõtte a levét. Miután a hús megpuhult s a pörkölt elkészült, ízesítem
sóval, borssal, színes paprikával, s ha kell még chilivel, paradicsom szósszal
ízesítem.
Az étel körete: a tócsni - úgy készül, hogy a nyers burgonyát lereszeljük.
Teszünk hozzá lisztet, kefirt, tojást. Majd ízesítjük kevés fokhagymával, borssal,
sóval és petrezselyemlevéllel. Az egészet jól összekavarjuk, a fasirthoz hasonlóan
megformázzuk, majd kilapítjuk és olajon vagy vastárcsán megsütjük.
A tálaláskor a tányér alján lesz a tócsni, rátéve a "tüzes hús".
Jó étvágyat kívánnak a recept ajánlói: Csízi Pál és felesége
Az igen szép tiszta vajat olvaszd meg, szürd egy tiszta mázos serpenyõben,
de az vaj igen meleg ne legyen, hanem csak az mint megolvad, az tikmonyat
360
361

Kalendárium 2010
III. Vígh Kálmán: Fokhagymás busa
Hozzávalók: 2 kg busa, 1 fej fokhagyma, 20 dkg füstölt szalonna, Delikát
fûszerkeverék (ételízesítõ), õrölt fekete bors, étolaj.
Elkészítése: A füstölt szalonnát vékony szeletekre vágjuk. Felét egy tepsi
aljára sorba rakjuk. A megtisztított busát besózzuk, befûszerezzük, majd a
sorba rakott szalonnára helyezzük. Az összeaprított fokhagymából a halra és
a belsejébe is rakunk, majd a megmaradt szalonnával betakarjuk. Kevés olajat
öntünk a tepsibe, és alufólia alatt kb. 30 percig pároljuk. A fólia levétele után
megpirítjuk.
IV. Csízi Pál: Kékfrankos harcsapaprikás
abszolút gyõztes recept
az I. Kisújszállási Halászlé- és Halételfõzõ versenyen
Hozzávalók: 1 kg harcsahús, 2 paradicsom, 2 paprika, 20 dkg vöröshagyma,
3 dl vörösbor, 10 dkg füstölt szalonna, 2-4 gerezd fokhagyma, 25 dkg zsíros
túró, 60 dkg csuszatészta, tejföl, õrölt édes és csípõs fûszerpaprika, só.
Elkészítés: A harcsahúst nagyobb kockára vágjuk, enyhén sózzuk, majd
félre rakjuk. Lassú tûzön kisütjük a kockára vágott füstölt szalonnát. Ha kész,
a pörcöt kiszedjük, félre rakjuk. (Ez lesz a csuszatésztához keverve.) A zsíron
üvegesre pároljuk a nagyon apróra vágott vöröshagymát. Ha kész, öntsünk rá
1 dl vizet, majd süssük vissza zsírjára. Belerakjuk az apróra vágott paprikát,
paradicsomot, zúzott fokhagymát, és 3-4 percig pároljuk, majd belerakjuk a
halat. Néhányszor óvatosan átforgatjuk, hozzáadjuk az õrölt fûszerpaprikát,
újból átforgatjuk, majd felöntjük a vörösborral. Kissé nagyobb láng felett
fõzzük. Ha a levét pótolni kell, azt kevés forró vízzel, vagy borral tegyük.
A csuszatésztát magam készítem. 1 kg liszthez 10 db tojást teszek, és 1 kávéskanál
sót. Jól kidolgozom, majd 20 percet pihentetem. Vékonyra nyújtom,
hagyom megszáradni. Ha kész, összetördelem, és ruhazacskóban tárolom. A
pörkölthöz sós vízben kifõzök 60 dkg tésztát, olajjal vagy zsírral kikent serpenyõre
szedem, tûz felett belekeverem a pörcöt és a túrót. Tálalásnál a
csuszatésztát a tányér aljára rakom, fészket csinálok a közepébe, ebbe rakom
a pörköltet. A tetejét meglocsolom tejföllel, közepébe szúrok egy szép
petrezselyem levelet, zöld és piros csípõs paprika karikákkal díszítem. Jó
étvágyat!
Kaleidoszkóp
Irány Nizza!
Kedves kisújszállásiak! Engedjék meg, hogy egy-két mondatban bemutatkozzon
a cikk szerzõje. Kiss Attila, biológus PhD hallgató vagyok Szegedrõl.
Kisújszálláson nõttem fel, szüleim, Kiss Lajos és Sáfár Róza negyedik gyermekeként
jöttem a világra. Már gyermekkoromban is érdekelt a világ felfedezése
és megismerése, emiatt vonzott a kutatói pálya. A kutatót mindig foglalkoztatja
az ismeretlen megismerése, a felfedezés vágya szakterületén és azon
kívül is. Így a különbözõ külföldi konferenciák alatt vagy azok után lehetõség
nyílik az adott szervezõ ország egy-egy városát, tartományát megismerni.
Az elmúlt években számos lehetõségem nyílt arra, hogy különbözõ országokban
prezentáljam munkámat, és emellett lehetõségem adódott megismerni
Bologna, Padova, Athén, és idén nyáron Nizza városát. Úti beszámolóm
témája így Nizza és környéke. Egyrészt ez a legfrissebb emlék, másrészt
az elmúlt évek külföldi látogatásai közül talán ez áll a legközelebb hozzám.
Sajnos csak öt napot tölthettem kedves kollegámmal Nizzában és környékén,
de úgy gondolom, hogy sikerült felfedezem Dél-Franciaország, Provance
nagyszerû részeit. A kedves olvasókat nem szeretném untatni unalmas statisztikákkal,
hogy hányan élnek e vidéken, milyenek a gazdasági mutatók stb.,
inkább megpróbálok egy betekintést nyújtani a mindennapokba és kedvet
csinálni az utazáshoz.
362
363

Kalendárium 2010
A nizzai Nice Côte d'Azur reptéren szállt le a repülõ - ez Franciaország
második legforgalmasabb reptere, ahonnan az Angol sétány mentén haladva
gyorsan és kényelmesen be lehet jutni a belvárosba. Aki bírja, akár gyalog is
nyugodtan nekivághat a cirka 4-6 km-es sétának. A helyi közlekedés kiváló:
napközben és éjszaka is vannak járatok a környezõ városokba (pl. Antibes,
Monaco, Cannes stb). A jegy ára pedig csupán egy euró. A helyi szállodák -
kategóriától függõen - megbízhatók, és általában még magyar pénztárcához
mérve sem megfizethetetlenek. Az éttermek a belvárosban, a külvárosban és
az Óvárosban kitûnõek: számos provence-i specialitás kerül az étlapra. Rendkívül
ízletesek, harmonikusak a borok, amelyek kitûnõek a legjobb étkekhez
- habár ez a francia konyhát és borokat ismerve nem meglepõ.
A kulináris élvezetek után térjünk át a kulturális mámorba. Néhány mondatba
megpróbálom bemutatni Nizzát és környékét. Nizzában számtalan látványosság
fogadja a turistákat. Elsõképpen szeretném megemlíteni a tengerpartot,
ami a várost határolja. Kellemes, tiszta víz, aprókavicsos tengerpart
fogadja a vendégeket és nem utolsó sorban a helybélieket, akik a napi munka
után szeretnek megmártózni a tengerben, majd a naplementében gyönyörködve
indulnak haza. Pontosabban nem is haza, hanem legtöbben összeülnek
és egy finom vacsora, valamint provance-i bor mellett megbeszélik a nap
történéseit. Mindezek mellett érdemes megnézni Nizzában a Chagall Múzeumot,
amely 1973-ban nyitotta meg kapuit.
Nizza városának híres szülötte Giuseppe Garibaldi Nizza (1807. július 4.,
Caprera-1882. június 2.), a két világ hõse. A város egyik gyöngyszeme, a Saint-
Nicolas ortodox orosz katedrális mutatja, hogy a császári család mennyire
vonzódott Nizza városához. A Parc Impérial lábánál épült, Nyugat-Európá-
Kaleidoszkóp
ban legszebb orosz templomnak tartják: falait kivételes ikonok, fafaragások és
freskók díszítik. Nem szabad kihagyni a sétákat az óváros árnyékos utcáin
sem. Ez a kacskaringós utcákkal és színes homlokzatokkal teli városnegyed a
szárd építészet színeit és stílusát tükrözi. Következõ napon, a modern kori
parfümgyártás és iskola "fõvárosába" Grasseba látogattunk. A Nemzetközi
Parfüm Múzeumba saját érzékeinket (látás, szaglás, ízlelés) felhasználva élhetjük
át a hajdani és a mai parfümgyártók hétköznapjait, majd a szomszédos
üzletben megvehetjük a híresebbnél híresebb parfümöket. Mellesleg egy kis
kuriózum a város központjában lévõ öntisztító mellékhelyiség, amely negyedóránként
önmagát árasztja el vízzel.
Mindezen megpróbáltatások után a következõ utunk Monacóba vezetett.
Amennyiben igaz a mondás, hogy "Nápolyt látni és meghalni!", akkor számomra
élni Monacóban lenne a szállóige. Nehéz szavakba önteni a látottakat,
amit a nagyhercegség nyújt a kívülállók számára. Itt található és látogatható
a Hercegi Palota, a Napóleon Múzeum (a hercegi család megszállottja
Napóleonnak), a híres Óceonográfiai Múzeum (ahol Custo kapitány kalauzolta
a látogatókat), az Opera és a Kaszinó-tér a Kaszinóval, ahol a világhírességek
költik millióikat.
Mindezen pompa és csillogás után visszatérve Nizzába egy pohár kellemes
bor mellett még egyszer magamba szívtam az elmúlt napok történéseit, és a
tengerbe bukó nap ragyogását. Örökké elmémbe véstem e nagyszerû utazást,
és ezzel remélhetõleg másokban kedvet ébresztettem, hogy ellátogassanak
Nizzába és annak szemet kápráztató környékére.
Kiss Attila
364
365

Kalendárium 2010
A repülés: hivatás, hobbi
és szerelem
„Minden fölszállás változatosságot jelent”
Rácz János harmincnégy éve repül hivatásosan. Kisújszálláson 1983 óta
munkálkodik mezõgazdasági repülõgépvezetõként. Dolgozott Egyiptomban
és Szudánban, mégis lokálpatriótának vallja magát, és Kisújszálláson szeretne
nyugdíjba vonulni.
Munkája során városunk és annak környéke fölött repülõgépérõl vegyszerekkel
és mûtrágyával szórja be a termõföldeket, hogy a termények egészségesen
növekedhessenek. Körülbelül 72 ezerszer emelkedett fel a földrõl, és
11 200 órát tartózkodott a levegõben. Tudja, hogyan néz ki Kisújszállás a
magasból, és imád repülni.
- Mikor döntötte el, hogy szakmájaként a repülést választja?
- Mindig is azt csináltam, amit szerettem, amiért éltem-haltam. Itt Kisújszálláson
jártam gimnáziumba, illetve az utolsó növényvédõ gépész szakon érettségiztem.
Már a harmadik osztály után elhatároztuk néhányan, hogy repülõs
vonalon haladunk tovább. Az idõsebbek még elsõben megfertõztek minket a
repüléssel. Akkoriban nem volt semmi probléma abból, hogy az idõsebbek
Kaleidoszkóp
"csicskáztattak" minket. Nem egyszer elzavartak bennünket különbözõ repülõs
újságokért, és persze mi is átfutottuk azokat. Így fertõzõdtem meg és
nagyon megszerettem a repülést. 1971-ben vitorlázó repülõ szakszolgálati
engedélyt szereztem - korkedvezménnyel, mert akkor még tizenhét éves sem
voltam. A vitorlázó repülést azonban nem folytattam tovább, helyette 1972-
ben elkezdtem a mezõgazdasági fõiskolát Nyíregyházán.
- Ott csak mezõgazdasági ismereteket vagy repülést is oktattak?
- Mindkettõt. A fõiskola mellett folyt a repülõgép-vezetõi szakszolgálati engedély
megszerzése, és miután azt kézhez kaptuk, különbözõ típusú repülõgépekkel
repültünk.
- A szakszolgálati engedély kifejezés mit takar?
- Ugyanazt a célt szolgálja, mint egy autóvezetõi jogosítvány, ebben is
vannak kategóriák. Benne van az orvosi alkalmassági vizsga is. Miután
megszereztük a szakszolgálati engedélyt, és befejeztük a hároméves fõiskolát,
1975-ben kikerültünk a nagybetûs életbe.
- Hol kezdett dolgozni?
- Bánhalmán kezdtem, a Közép-tiszai Állami Gazdaságnál. Akkor még mindenkinek
volt biztos munkahelye. Leállamvizsgáztunk július elején, és egy hét
múlva már dolgozhattunk, gyakoroltuk a fölszállásokat. Annak idején én
Szolnok környékén csináltam az inasfölszállásokat; egy tapasztalt pilóta mellé
osztottak be, és ott el kellett tölteni egy bizonyos repülési idõt, egy bizonyos
fölszállásszámot. Utána jött az ellenõrzés, csak ezután engedtek önállóan
dolgozni, az nem volt elég, amennyit a fõiskolán gyakoroltunk. Akkoriban
azonban olyan nagy volumenû munkák voltak, és olyan gyorsan kellett a
pilóta, hogy mi csupán egy félévet inaskodtunk; késõbb már - ahogy a fõiskola
ontotta a pilótákat - nõtt ez az idõtartam.
- Miért pont a mezõgazdaságot választotta?
- Annak idején, amikor még gimnáziumba jártunk, hárman vadászpilótának
is felvételiztünk. Csak azért, hogy lóghassunk a gimibõl. Három napos
volt az orvosi vizsgálat a kecskeméti repülõorvosi intézetben, és ketten meg is
feleltünk. A katonai kötöttségeket azonban nem bírtam. Ezért jelentkeztünk
utána Nyíregyházára, és ezért lettem mezõgazdasági repülõgépvezetõ. Innen
többször invitáltak a Malévhoz, és más kisebb repülõcéghez is. Eleinte a pénz
miatt nem mentem, mert a mezõgazdaságban többet kerestem akkoriban,
azután pedig nem akartam feladni a kis lokálpatrióta életemet, mivel a nagyvárost
nem tudnám elviselni.
- Elõfordultak veszélyes szituációk a munkája során?
- Igen. Voltak kényszerleszállásaim. A repülés nagyon szép dolog, de olyan,
mint a sebész szakmája: itt nem lehet tévedni. Ha az ember téved, az életével
fizet, itt nincs másik lehetõség. Ezt a szakmát csak sok gyakorlás után, odafi-
366
367

Kalendárium 2010
gyeléssel, fegyelemmel, érzékkel és rátermettséggel szabad folytatni. Az egyik
kényszerleszállásom 1978-ban áttételháztörésbõl adódott. Az áttételház, a
motor nagyobb fordulatát redukálja kisebb légcsavarfordulatra. Az áttételházban
megadta magát egy fogaskerék, és kényszerleszállást kellett végrehajtanom,
de semmi baj nem történt, mert jó volt a terep, és le tudtam tenni a
gépet. A másik kényszerleszállásom Afrikában, Szudánban történt. Ott a beduin
szerelõk kerozin mellett egy kis vizet is tankoltak a gépbe, és a hajtómû
megállt. Ám ott is sikerült olyan terepen kényszerleszállni, hogy minden és
mindenki épségben maradt, de akkor, azt átélve - kommunikáció nélkül a
semmi közepén - mindez elég borzalmas volt.
- Hogyan került ki Afrikába?
- A Repülõgépes Szolgálat állami szervezet volt, azt derítette föl egy egyiptomi
vállalkozó, és egy külkereskedelmi szerven keresztül küldtek ki minket.
Egyiptomban és Szudánban is dolgoztunk. Lényegesen jobb fizetést kaptunk,
mint itthon - az akkori magyarországi fizetésünk háromszorosát. Viszont jóval
többet is kellett adni érte, hiszen nagyon rossz körülmények között kellett ott
dolgoznunk, az idõjárási körülmények, az életfeltételek borzasztóak voltak.
Nehéz volt kibírni, de ötéves szerzõdésünk volt az 1983-88 közötti idõszakra,
és évente 3-4-5 hónapot kellett kint tölteni. Két hónapot a szervezet még
kibírt, elhasználta a tartalékait, de utána már nagyon nehéz volt. Viszont
megtaní-tottuk a beduinokat gulyást, paprikás krumplit fõzni, palacsintát sütni.
Muszáj volt rávenni õket, hogy valahogy a számunkra kedvezõ ízeket
varázsolják elõ. Mindamellett a higiénia is elképesztõ volt, de az emberi
szervezet mindent túlél. A betegségek ellen kaptunk három-négyfajta oltást,
a malária ellen pedig tablettával védekeztünk. Akkor örültünk azonban a
legjobban, amikor hazajöhettünk, és megúsztuk betegségek nélkül. Nekem
Kaleidoszkóp
sikerült, de voltak felelõtlenebb egyének is, ám nem a magyarok között.
Nemzetközi csapatban folytattuk a munkát, volt ott új-zélandi, portugál, svéd,
osztrák, és ebbõl a nemzetközi csapatból többen felelõtlenek voltak, és meg
is haltak. Minden évben volt egy-két áldozat a pilóták közül is.
- Mióta dolgozik Kisújszálláson?
- Még mielõtt kimentem Afrikába, 1983-ban már Kisújszálláson dolgoztam.
- Milyen géppel repül, repült?
- Sokáig az AN-2 típusú repülõ volt a legjobb, amelyet a mezõgazdaságban
használtunk. Ezzel a géppel dolgoztunk a legtöbbet. De repültem még Z-37,
M-18 típusú repülõgéppel, 1994 óta pedig a Turbo Æmelak Z-137T típusú
szerkezettel dolgozom. A "T" betû a végén azt jelenti, hogy turbópropelleres,
tehát nem dugattyús hajtómûve van, hanem gázturbinás, amely lényegesen
környezetbarátabb, erõsebb és megbízhatóbb, mint a korábbiak.
- Szeret vele repülni?
- Nagyon.
- Említette, hogy 1994 óta repül ezzel a repülõvel. Mennyi idõs a gép?
- Ezek a fajta gépek 1990 környéki gyártásúak, de nincsenek túlságosan
igénybe véve. Üzemidõ- és állapotfüggõ ápolásokat, karbantartásokat kell
elvégezni ezeken a repülõgépeken, s évente mûszaki vizsgán vesznek részt,
mint az autók is.
- Hogyan telik egy mezõgazdasági repülõgép-vezetõ munkanapja?
- A munkanap a kemikáliák szórásából, a permetezésbõl, mûtrágyaszórásból
áll. Vagy pedig a különbözõ gabonafélék vetésébõl, mert régebben búzát,
rizst is vetettünk repülõrõl. A fekete rizst a mai napig is repülõrõl vetjük.
Mindenféle megrendelõnek rendelkezésére állunk, akinek tápanyag-utánpótlási,
permetezési gondja van, vagy nem tud rámenni a földre, mert nagyon
vizes a talaj, vagy gyorsan el kell végezni egy munkát. Mi lényegesen hatékonyabban,
gyorsabban tudunk reagálni a kérésekre, és olcsóbbak is vagyunk,
mint a földi gépek. A kisgazdák Fegyvernektõl Kenderesen és Ecsegfalván át
egészen a karcagi határig felkeresnek minket. Régebben ennél messzebbre is
eljártunk, de most már nem, mert nincs megrendelés, ma már a kisgazda
maga végzi el a munkát, ha gyõzi.
- Ön egész évben dolgozik, vagy csak bizonyos évszakokban?
- Nálunk a szezon tavasztól õszig tart, március-áprilistól szeptemberoktóberig.
Régebben télen is dolgoztunk, januártól decemberig, karácsony
elõttig, de akkor még nagyon sok mûtrágya és jóval több növényvédelmi
feladat volt. Most már csak szezonális feladatok adódnak. Nemrég vittem
vissza a repülõt a telephelyre, Jászapátiba téli tárolásra és ápolásra, mely
ilyenkor veszi kezdetét. Csak a szezon ideje alatt van Kisújszálláson a repülõgép.
368
369

Kalendárium 2010
Õsszel, amikor befejezzük a munkát, a következõ félév azzal telik, hogy a
repülõgépet karbantartjuk, idõszakos ápolásokat végezünk rajta. A
pilótáknak pedig minden évben egy-kéthetes továbbképzésen kell részt
venniük, valamint a szakszolgálati engedélyt is minden évben meg kell
védeni, orvosi vizsgálat pedig félévente van.
- Ön is ért a repülõgép-szereléshez, -javításhoz, vagy ezeket a feladatokat kizárólag
hivatásos szerelõk végzik el?
- Van külön szerelõgárda, de természetesen a pilótának ugyanúgy tisztában
kell lennie a repülõ minden porcikájával. Engem pedig mindenféle technika
érdekel.
- Hogyan lehet a levegõbõl kiszámítani, hogy pontosan hová kell szórni a mûtrágyát
vagy a permetezõszert?
- Ez olyan, mint a légi tájékozódás. Térképet kapunk a megrendelõtõl, aki
tájékoztat minket arról is, hogy milyen vegyszert, milyen dózisban, melyik
táblára szeretné kiszóratni. A földön pedig egy-egy tábla a környezõ kultúrák
figyelembevételével korrektül beazonosítható. A sok éves gyakorlat kialakította
már a szemmértéket, és most már körülbelül tíz éve GPS-sel tájékozódunk,
ami nagyon nagy segítség, de azért nem helyettesítheti az ember
szemét és gyakorlatát.
- Egy 100 hektáros földterületet mennyi idõ alatt lehet repülõrõl permetezõszerrel vagy
mûtrágyával beszórni?
- A repülõgépes permezésnek vagy mûtrágyaszórásnak a hatékonysága
abban rejlik, hogy egy 100 hektáros területet egy óra alatt lepermetezek,
ugyanennyi idõ alatt 70-80 hektárt szórok be mûtrágyával, míg a földi gépnek
mindez egy-két napba is beletelik. Mi viszont egy nap alatt akár 400-500
hektárt is leszórunk. Az egyetlen gátat a repültidõ-korlát szabja a pilótának,
hiszen naponta mindössze hat órát repülhetünk. Ez légügyi elõírás, amit be
kell tartani, a vegyszerkiszórási szabályokkal együtt.
- Kisújszálláson hány mezõgazdasági pilóta van?
- Elõttem volt Vadas Jenõ bácsi, õ a mezõgazdaságból ment nyugdíjba.
Utánam körülbelül hat évvel végzett Horváth Ferenc, aki itt lakik ugyan
Kisújszálláson, de nem itt dolgozik. Õ már az én egyik gyakornokom volt.
- Most vannak tanítványai? Lesz utánpótlás?
- Nincs utánpótlás. Ennek következtében utánunk le fog épülni a mezõgazdasági
repülés. A fõiskola ugyan még megvan, és folytatnak is képzéseket, de
a nagy közforgalmú repülések részére képzik a pilótákat, azonban már jóval
kevesebbet, mint korábban. Ráadásul a kiképzés is nagyon sok pénzbe kerül
annak, aki meg akarja csinálni; és aki megszerzi a motoros szakszolgálati
engedélyt, az már fehéringes pilótaként akar elhelyezkedni, nem pedig a
mezõgazdaságban dolgozni, kukacbombázóként.
Kaleidoszkóp
- Akkor mi fogja fölváltani a repülést?
- Maradnak a számítógéppel vezérelt földi gépek, a modern hidas
traktorok. Csakhogy ezzel nem minden esetben tudják idõben elvégezni a
munkát. Rengeteg olyan feladatot, mint például a szúnyogirtást, csak
repülõrõl lehet véghezvinni. Vannak ugyan próbálkozások a földi irtással, de
a légi és a földi irtás csak együtt lehet igazán hatékony.
- Ön meddig fog még repülni?
- A repülés miatt nekünk nyugdíjba vonulásnál korkedvezmény jár. A repülésben
eltöltött öt év után egy év kedvezményt kapunk. Én szeretnék még
dolgozni, amíg van munka, és az egészségem engedi. Örömmel csinálom,
még nem untam meg. Nekem még minden fölszállás szép, és változatosságot
jelent. Minden változik az ember körül, és föntrõl minden sokkal szebb, mint
idelentrõl.
- Milyen a város felülrõl?
- Mindig el tud gyönyörködtetni. Vagyok annyira lokálpatrióta, hogy tetszik
föntrõl Kisújszállás, és mindig meglátom az apró változásokat és a nyüzsgõ
embereket.
- Az embereket is látni odaföntrõl?
- Persze. Mindig össze szoktunk köszönni az ismerõsökkel. Õk integetnek,
én pedig a "repülõs köszönéssel" billegtetek nekik.
- Milyen magasan repül?
- Általában 30-50 méter között közlekedünk, de munka közben legtöbbet
egy-két méteren.
- Az nem veszélyes?
- A repülés legveszélyesebb formája a földközeli repülés. Amikor mûtrágyát
szórunk, 15-20 méteren repülünk, ez nagyon biztonságos, mert a vezetékek
és akadályok alattunk vannak. De permetezésnél nem lehet magasan repülni,
mert az oldalszél nagyon elsodorná azt a finom ködpermetet, amit a
repülõbõl kiszórunk. Azért kell nagyon finom cseppeket készíteni, hogy a
permet jobban beborítsa a növény felületét.
- Mit tart a legérdekesebbnek a munkájában?
- Én a repülést szeretem. Az, hogy közben mûtrágyát vagy vegyszert szórok,
csak járulékos tevékenység.
- Tehát ez hivatás és hobbi egyszerre.
- Igen, és szerelem. Gimnázium óta megvan a repülés iránti szeretetem,
amely máig töretlen.
Lipcsei Anita
370
371

Kalendárium 2010
Elmentem Hawaiira!
Méri Csaba szerencséje a Friderikusz show mûsorában
Tizenöt évvel ezelõtt a televízióban nagy sikerrel ment Friderikusz Sándor
riporter mûsora, a Friderikusz show. A televíziós személyiség errõl részletesen
szól a Friderikusz eddig címû, 2008-ban megjelent interjúkötetben.
A show-mûsor egyik 1994. évi élõ adásának a felvételekor véletlenszerû,
szerencsés kiválasztottja lett az akkor 25 éves kisújszállási nyurga fiatalember,
Méri Csaba. Miután a riporter azon kérdésére, hogy: Van-e kedve elutazni
most Hawaiira? - igennel válaszolt, mindjárt az elsõ induló repülõgéppel
elutazhatott egy tizenkét napos ingyenes külföldi nyaralásra. Több ezer
kilométert utazott, mire megérkezett az Amerikai Egyesült Államokhoz
tartozó Csendes-óceáni szigetcsoportra, a Hawaii szigetekre.
De vissza is jött. A párjával, Galambos Orsolyával itt élnek, dolgoznak
városunkban, családot alapítottak, a kisfiuk, Marci most kilencéves. Azzal a
céllal látogattam el hozzájuk az Illéssy utcába, hogy közösen felidézzük a
"nagy utazás" régi emlékeit.
- Csaba és Orsolya, hogyan emlékeznek vissza arra a nevezetes napra, 1994. október
20-ra?
- Csaba: A Friderikusz eddig
címû könyvet mi is megvásároltuk,
olvastuk is. Ebben az
említett napról több oldalon
át mesél Friderikusz Sándor az
interjú során. Meg kell említenem,
hogy néhány dolog
egészen másképp történt,
mint ahogy erre Sándor visszaemlékezett.
Azon a nevezetes
napon a budapesti Corvin
Áruház elõtt sok százan gyûltek
össze. Mert híre ment, itt
forgatják az újraindított Fridi
showt.
- Orsi: Akkor mindketten egy hanglemezkiadó cégnél dolgoztunk, és a
közelben volt a lakásunk is. A téren Csabi várt rám, mert egy tanfolyamra
jártam. Láttuk a várakozó tömeget, és mi is kíváncsian odamentünk. Késõbb
hallottuk, hogy az elõzõ napokon volt egy tévés közvélemény-kutatás is. Arról
Kaleidoszkóp
kérdezték a járókelõket, hogy ha kapnának rá egy lehetõséget, elutaznánake
Hawaiira? Erre a nõk többsége elutasítóan felelt, a férfiak azonban igennel
válaszoltak. Talán ezért is volt az, hogy a mûsorban a stúdióból már csak a
férfiakat kérdezgették.
- Hogyan esett éppen önre a választás?
- Csaba: Ahogyan visszaemlékszem, a nézõket pásztázó kamera elõször egy
fülbevalós fiút választott ki. De a stúdióban ülõ közönség õt leszavazta.
Folytatódott a kiválasztás. A kamera rám irányult, mert hátul állva, a 180 cmes
magasságommal kilógtam a tömegbõl. A könyvben leírtakkal ellentétben
nem kellett felhívnom a páromat, hogy elmenjek-e Hawaiira, mert ott állt
mellettem. Csak nem látszott a tömegben.
- Orsi: Igen, ott álltunk egymás mellett. Egymásra néztünk és egyszerre
mondtuk a kérdésre a választ: Igen! Akkor és késõbb is úgy voltunk vele, úgyis
csak ugratás az egész, vagy valami ravasz show elem a mûsorban.
- Mi lett volna akkor, ha Orsi is kijelenti, õ is el akar utazni a párjával?
- Csaba: Ha lehetett volna, akkor ketten utaztunk volna el.
- Orsi: Ezt a kérdést feltettem ott, akkor az utazási iroda jelenlévõ munkatársának
is. Azt válaszolta, hogy ha most azonnal kifizetném a kb. 800 ezer
forintnyi utazási költséget, akkor sem utazhatnék, mert csak egy személyre
szól a lehetõség, és azonnal utaznia kell az elsõ induló repülõgéppel.
- Mi történt azután, hogy kiválasztottként igent mondott?
- Csaba: Elöljáróban még annyit mondanék: napok óta elég rossz egészségi
állapotban voltam. Egy idegbecsípõdés miatt nagyon fájt a derekam. A munkahelyemen
mondtam is, amikor eljöttem, hogy lehet, holnap nem is jövök
dolgozni, mert megyek az orvoshoz. Nos, végül is nem a dokihoz, hanem a
reptérre mentem. Pontosabban vittek.
372
373

Kalendárium 2010
- Orsi: De még elõtte két testõrnek látszó fickó Csabit és engem bevitt a
Corvin Áruházba. Csabát ott gyorsan lefotózták, elkészítették az útlevelét,
elintézték a vízumát is. Otthon volt útlevele, de nem engedték, hogy hazamenjen
érte. Körülnézve megfigyeltem, hogy csak új férfiruházat volt elõkészítve
az útra. Két bõröndbe csak úgy ránézésre beledobáltak felcímkézett
ruhákat, kapott egy szalmakalapot is, és irány egy nagy limuzinnal a reptérre.
Mindez gyorsan, a tévénézõk szeme láttára történt.
- A repülõtérre érve hogyan folytatódott a "mûsor", a történet?
- Csaba: Velünk tartottak a tévéstáb tagjai, az utazási iroda képviselõje.
Útközben sorba rakva megkaptam a repülõjegyeket és a 200 ezer forint
értékû költõpénzt csekkfüzet formájában. Gyorsan elmondták mikor, hol
szálljak át. A repülõtereken mindig a "Friderikusz show" táblát tartó hölgyet
keressem, aki segít majd eligazodni, merthogy angolul nem beszéltem.
- Orsi: Csabát Ferihegyen csomagokkal együtt felrakták egy éppen ott
veszteglõ teljesen üres repülõgépre, úgy, mintha éppen akkor elutazna. A
tévések elkezdtek filmezni, majd a forgatás végén azt mondták, most már
szálljon le, ezzel részükrõl vége a mûsornak és azzal elviharzottak. Mi ketten
meg megkönnyebbülten ottmaradtunk a csomagokkal a reptér várójában.
- Csaba: Na jó, most akkor vége az egész mûsornak, az eddigi felhajtásnak!
- mondtam Orsinak. - Mi is megyünk haza! De nem így történt. Az egyik
utaskísérõ közölte: Nem! Két óra múlva felrakjuk magát az elsõ gépre, és
irány Hawaii!
- Mielõtt elutazott, kinek tudott valamit üzenni?
- Csaba: Csak annyi lehetõséget kaptam, hogy még a Corvin Áruházból
felhívhattam a fõnökömet, akit Bálintnak hívtak, hogy holnap nem megyek
dolgozni, mert elutazom Hawaiira.
- Mit szólt mindehhez a fõnöke?
- Csaba: A fõnököm az édesanyjával
lakott együtt, aki ismert engem. Akkor
este Bálint nem volt otthon, így az
édesanyjával beszéltem, s közöltem a
hírt: holnap nem megyek dolgozni,
mert elutazom Hawaiira. Õ hitetlenkedve,
de barátságosan mondta, hogy ne
szórakozzak, viccelõdjek vele, de azért
majd átadja az üzenetet. Csak ennyit
telefonálhattam. Ezzel persze tovább fokozódott
a bonyodalom. A Kisújszálláson
élõ szüleimet is csak másnap, Orsi hívta fel telefonon.
- Orsolya, mit mondott Csaba szüleinek?
Kaleidoszkóp
- Orsi: Csak annyit, hogy csütörtök este figyeljék a Friderikusz mûsorát,
annak minden percét, mert nagyon érdekes és fontos dolgokat látnak majd.
- Térjünk vissza a repülõtérre, az utazásra. Végülis mikor és hogyan utazott el
Hawaiira?
- Csaba: Több órás repülõút után kiderült, hogy Amszterdamba érkezés
helyett éppen ellentétes irányba repült a gép, Ciprus szigetére, és Larnakán
landolt. Innen megint várakozás után végre Hollandiába kerültem. Majd
újabb átszállással csütörtökön este úgy tíz óra körül a tengerentúlon, San
Franciscoban találtam magam. Nagyon fáradt voltam. Megtaláltam a "táblás
hölgyet", aki angolul beszélt. Egy hatalmas limuzinnal elvitt egy szállodába.
Közölte, hogy reggel vár a hotel elõtt, kilenc órakor indul a gépem Hawaiira.
Reggel elaludtam, az utolsó pillanatban értem el a szigetekre induló repülõt.
Körülbelül hét-nyolc órás repülõút után végre megérkeztem Hawaiira.
- Itthon idõközben mi történt Orsolyával, hogyan fogadták a hírt a munkahelyén?
- Orsi: Teljes volt a káosz a fejemben, sõt félreértések sorozata következett.
Egész éjjel nem aludtam. Sírtam és mondogattam magamban: ilyen nem
lehet, hogy egy embert csak úgy megfognak, felteszik egy repülõre és eltûnik!
Ez borzasztó! Hol lehet most Csabi? Mit csináltak vele? - kérdeztem csak
magamtól. Reggel, amikor bementem a munkahelyünkre, akkor is csak
sírtam és sírtam. A munkatársaim nem értették, mi bajom van, kérdezgették:
mi a baj, Orsi? Hol van Csaba? Miért nem jött dolgozni? Beteg vagy kórházba
került? Mi van vele? Nem, nem, az én Csabim elutazott Hawaiira! - mondtam
elkeseredve. Bálint, a fõnököm is mondta, hogy megkapta édesanyjától az
üzenetet. De õ azt hitte, hogy egy rokonáról van szó, akit szintén Csabának
hívtak, és hogy õ utazott el Hawaiira. Végül senki sem akart hinni nekem. Azt
gondolták, csak szórakozom velük és vicc az egész. Elkeseredve azt mondtam
a kollegáimnak: Ha nem hisztek nekem, ma este nézzétek a Friderikusz show
adását!
- Csaba, milyen élmények érték a hosszú utazás során?
- Jó is, kellemetlen is. Miután sokan nézték a repülõtéren is az adást, hamar
elterjedt a hír: õ az a szerencsés fickó, aki elutazhat Hawaiira! Mint valami
sztárt, úgy fogadtak. A pilóták behívtak a fülkéjükbe, hogy nézzek körül.
Megjegyzem, elõször ültem repülõgépen. Etettek, itattak, úgyhogy jól elvoltam.
A nagy izgalomban meg a fáradtságtól még a derékfájásomról is elfeledkeztem.
A reptereken mindenhol csinos lányok vártak "Friderikusz show"
feliratú táblával, segítettek az átszállásnál. Az elsõ kellemetlenség San
Franciscóban a vizsgálatnál ért. Nagyon elcsigázottan megérkezve, borostás
arccal, ápolatlan külsõvel megjelenve az USA-ban a vámosok, a biztonsági
õrök gyanús alakként vizsgálgattak. Ez csak fokozódott, amikor megnézték az
okmányaimat. Friss útlevél, elõzõ napi dátummal, pecséttel kiállítva.
374
375

Kalendárium 2010
Kipakoltatták a táskáimat, amelyek tele voltak érintetlen, eredeti csomagolású,
tiszta, teljesen új ruhákkal. Nem értették, hogy egyetlen használt ruha
sincs benne, csak rajtam. Kérdezgettek angolul, de nem tudtam válaszolni.
Lehet az is, hogy valami hajléktalan áruházi tolvajnak néztek. Körülvettek
vagy hatan, vitatkoztak, már azt hittem letartóztatnak! Végül intettek, hogy
mehetek. Megtaláltam az utaskísérõmet, elvitt a szállodába, fáradtan, szinte
elájultan. Reggel éppenhogy elértem a Hawaiira induló gépet.
- Milyen volt a szigeteken a fogadtatás?
- Csaba: Nagyszerû! Virágfüzér, táncoló lányok, nyitott, pavilonszerû repülõtér!
A szokott táblával, magyarul beszélõ tolmács fogadott, aki Budapestrõl
a szigetekre ment férjhez. Luxus szállodában laktam, limuzinnal közlekedtem,
a szolgáltatásokat ingyen vehettem igénybe. A bepakolt öltöny, szmoking
kicsi volt rám, nem tudtam felvenni. Így legtöbbször csak pólóban, a trópusi
meleg miatt rövidnadrágban kirándultam.
- Csabán kívül Kisújszállásról bizonyára nem sokan voltak a Csendes-óceáni
szigetcsoporton, akit megkérdezhetnék arról, hogy egy turistának milyen érzés a Hawaiiszigeteken
lenni?
- Csaba: Röviden: egy csodálatos hely. Igazi turistaparadicsom. A Hawaiiszigetek
szerintem a világ ékszerdobozai. Bõvebben: több szigetcsoportból
áll. Az éghajlata trópusi. A tél és nyár között nincs nagy hõmérsékletkülönbség,
átlag 30 fok körüli. A növényvilága nagyon gazdag. A virágok
hazája, húszezer féle virág van. Rengeteg a zöldség, gyümölcs. Kókusz-,
banán-, ananász-, cukornádültetvényeken is jártunk. Bõséges a tengeri
halfélék családja is. A hawaii "hivatalos hal" neve kimondhatatlan, de le
tudom írni: HUMUHUMUNUKUNUKUAPUA.
- Ezek után adódik a kérdés: Sikerült-e gyomorrontás nélkül megúszni a nyaralást?
- Csaba: Sikerült, mert leginkább gyümölcsöket ettem. Kerültem a nagyon
ismeretlen ételek fogyasztását.
- A szigetcsoportokon mit látogattak meg?
- Csaba: Minden nap volt szervezett program. A szigetcsoportokat
autóbusszal, hajóval, vagy repülõvel lehet elérni. Jártunk O'ahu, a "Nagy
Szigeteken". Itt van Honolulu, a fõváros és Waikiki. Különös õserdei élmény
volt Kauai szigetén. 1993-ban itt forgatták a Jurassic Park címû híres filmet.
Maui szigetén bálnavadász falut láttunk. Megrendítõ élmény volt Pearl
Harbor, a katonai támaszpont, az 1941-es japán támadás, pusztítás
helyszínének a megtekintése. Itt több múzeum van, volt filmvetítés is.
Közelrõl láttuk az Arizona nevû elsüllyesztett amerikai cirkálót. Mind-mind
felejthetetlen élmény!
- Találkozott érdekes, híres emberekkel?
- Csaba: Igen. Gyorsan híre ment, hogy itt van egy szerencsés magyar
Kaleidoszkóp
fiatalember. A szállodában felhívott a magyar konzul, és meghívott Gál József
vitorláshajójára, amivel Fa Nándor társaságában körülhajózták a Földet.
Jártam a világhírességek villanegyedében is.
- Mi lett a költõpénzzel?
- Csaba: Nem kellett költenem semmire. Az a pénz, amit csekkfüzetben
kaptam, egy hónapra is bõven elegendõ lett volna, ha fizetnem kellett volna.
Így két táska apró ajándékot vettem a rokonoknak, barátoknak, családnak.
- Kivel beszélt arról, hogy megérkezett Hawaiira, és hogy mikor érkezik haza?
- Csaba: Akkor még nem volt mobiltelefonom. Kétszer beszéltem Orsival.
- Orsi: Friderikusz Sándor felajánlotta, hogy az õ költségén bármikor
beszélhetek Csabával telefonon.
- Bizonyára hamar eltelt a nyolcnapos paradicsomi kirándulás?
- Csaba: Persze. Két-két nap volt az utazás. Amikor megérkeztem Ferihegyre,
a családom tagjai nagy örömmel fogadtak. Két-három hónapig bármerre
jártam, felismertek, leszólítottak, állandóan mesélnem kellett az útról.
- Orsi: A következõ adásban rövidebben, de újra szerepelt a Fridi showban.
Táncoló, fûszoknyás lányok fogadták, mesélt az élményeirõl. Sándor nagy
tetszéssel fogadta az ajándékba kapott elemes táncoló hula babát. Viszonzásul
egy arcképével díszített strucctojást kapott, amit azóta is büszkén õrzünk.
- Mi történt a magánéletükben az eltelt évek során?
- Csaba: Budapestrõl hazaköltöztünk, új lakást
építettünk. Én egy helyi könyvkiadónál dolgozom.
- Orsi: Kilenc évvel ezelõtt megszületett a
kisfiunk: Marci. Tanultam, elvégeztem a gazdasági
fõiskolát. Jelenleg szakközépiskolában szakoktatóként
dolgozom. A családdal szívesen utazunk így
együtt, ha tudunk, külföldre is.
- Marci: A Kossuth Iskolában tanulok, harmadikos
vagyok. Szeretek számítógépezni és apuékkal
kirándulni.
- Ha ismételten lehetõsége lenne rá, a családdal együtt
újra elutazna Hawaii szigetére?
- Csaba: Természetesen. De ilyen hosszú utazásra most nem látok lehetõséget.
Így egyelõre maradnak a Méri család részére a közelebbi utak, a
kirándulások. A felidézett Hawaii szép emlékek sora, a fényképek, videofilm
megtekintése. Talán egyszer majd a kisfiuknak, Marcinak nyílik lehetõsége
arra, hogy felnõttként útra keljen és édesapja nyomdokain bejárja õ is a
világot. Akkor talán így köszönhetne el a családtól: Szia Apa! Szia Anya!
Elmentem Hawaiira!!!
Ari Géza
376
377

Kalendárium 2010
Kisújszállástól Hollywoodig
- a világ legkiválóbb puliszakértõje, dr. Bordács Imre -
Dr. Bordács Imre híres lótenyésztõ nemesi család leszármazottja, 2008-ban hunyt el.
90 éves korában egy hosszabb interjúban idézte fel kalandos megpróbáltatásokkal teli
életútját, ennek részleteivel ismertetjük meg olvasóinkat.
- Édesapám, ifj. Bordács Tamás földbirtokos 1891-ben született Kisújszálláson,
régi kun család sarjaként. 1914 óta gazdálkodott önállóan, az Igarió
határrészen 560 saját és 330 hold bérelt földterületen. Dédnagyapám id.
Bordács Tamás volt a család alapító lótenyésztõje, aki tiszt volt Kossuth
hadseregében, és részt vett az 1848-as szabadságharcban. A kiegyezés után
már részt vett tenyészló-kiállításon, majd 1898-ban Kisújszálláson a tenyészlókiállításon
díjazott volt, 1901-ben "Elsõ Osztályú Arany Oklevelet" érdemelt
ki kancájával. Ezt a vonalat édesapám vitte tovább (1941-44). Idõközben
megnõtt a kereslet a lovak iránt, tenyészteni kellett. 1941-ben apám ménesében
25 kanca és 30 darab 1-3 éves csikó volt. 1942-ben a Mezõgazdasági
Kiállításra hajtottunk egy furioso ötös fogatot, Geszti János volt a segédhajtó,
a fogatnak rendkívül nagy sikere volt, egy hatszáz méteres kör alakú pályán
hajtottunk körbe, a több ezer ember tapsára táncoló lovakkal. Ötször
szerepeltünk a Mezõgazdasági Kiállításon és Vásáron, melyet késõbb OMÉKnak
neveztek el. 1944 októbere tájékán, a háború alatt az egyezményes
ménesünk lóállományával édesapámék ellovagoltak Jászberénybe, csatlakoztak
az ottani méntelephez, majd onnan a ménállománnyal Nyugat fele
menekültek, és eljutottak Ausztriáig.
Magam Debrecenben a gróf Tisza István Tudományegyetem jogi karán
szereztem meg doktori diplomámat, és elvégeztem Pallagon a Gazdasági
Akadémiát is. 1942-ben önként bevonultam katonának, de egy súlyos
betegség folytán leszereltek. Mindezek ellenére újra behívtak, és a századdal
elindultunk Nyugatra. Eljutottunk Ausztriába, és döntést kellett hoznom,
amerikai fogságba kerülök és ki tudja mikor jöhetek haza, vagy visszafordulok
és orosz fogságba kerülök. Útban hazafelé egyre több orosz katonát láttunk.
Mielõtt elértük volna az országhatárt, már el is vették a megszerzett javainkat,
és gyalogosan kellett továbbmennünk, immár hadifogolyként. Egy kis földön
kívül mindenünket elvették, de ennek ellenére sikerült valamelyest talpra
állnom. Késõbb, miután megnõsültem, tejfuvarokat vállaltam.
Kaleidoszkóp
Sajnos késõbb a megmaradt termõföldjeinket
is tagosították. Mi mindenünket
pénzzé tettük, és részletfizetés ellenében
megvásároltuk azt a régi Bordács házat, ahol
születtem. Azonban ezt a házat is elvették
tõlünk. Maradék állatainkat is értékesítettük,
és felköltöztünk Budapestre. Budapesten
nõvéremék jóvoltából volt fedél a fejünk
fölött. Ahogy telt az idõ, pénzünk egyre
fogyott, és szereznem kellett valamilyen
munkát. A Tenyészállat-forgalmi Vállalatnál
állatgondozói munkát kellett vállalnom.
Mint kétdiplomás embert beosztottak a
kifogásolt, selejt, nehezen fejhetõ tehenekhez.
Nagy protekcióval átkerülhettem a sertésistállóba
gondozónak. Megmaradt kis pénzünkbõl vásároltunk Budapest
Dr. Bordács Imre
központjától igen távol egy egyszoba-konyhás rozoga házat. Ezután a vállalat
Teréz körúti központjába kerültem mint a telepre bejuttató kisújszállási
ismerõsöm segítõje az anyagbeszerzésben és a raktárkezelésben; emellett
fûtõként is dolgoztam.
A segítõmet eltávolították átszervezés miatt, engem nem rúgtak ki, állományba
vettek. Egyszer odahelyeztek egy embert, aki a háború elõtt lókupec
volt, és a lóvásárokról ismerte apámat és lótenyésztését. Az õ ajánlására neveztek
ki fõelõadónak, mint kancafelvásárlót. Protekció nélküliként engem
bocsátottak el leghamarabb a következõ létszámcsökkentéskor.
Felkerestem néhány barátomat, akik a Gyapjúforgalmi Vállalatnál õriztek
birkákat. Így lettem juhász Kõbányán, 200 birkát legeltetve reggeltõl estig, a
nagytemetõ melletti földeken, ekkor még csak 1953-at írtunk.
A juhászkodásom nagyon nehéz munka volt, viszont ennek köszönhettem
késõbbi sikereimet a pulitenyésztésben. Állami pulikat helyeztek ki a nyáj
õrzésére, rengeteg idõm volt a természetben tanulmányozni õket. Felkerestem
a volt Ebtenyésztõk Egyesületének irodáját, és elõjegyeztettem egy
puli-kiutalást. Ekkoriban ugyanis pásztorkutyák kerülhettek kihelyezésre
szerzõdéses alapon, és cserébe öt kölyköt kellett visszaszolgáltatni az államnak.
Egy szerencsés véletlen folytán két elkóborolt birka "segítségével" sikerült
egy barátomnak elérnie telefonon, és egy új álláslehetõséget ajánlott. A
Fõvárosi Nyomdaipari Vállalat Javítóüzemében elvállaltam az anyagkönyvelõi
állást, és bár azt gondolták, egy ilyen tanult ember nem marad meg ezen a
helyen, én rácáfoltam, mert a 28 és plusz egy év telepvezetõi munka után
innen vonultam nyugdíjba.
378
379

Kalendárium 2010
Elsõ pulim neve Véngazember-Kormos lett. Ez a név a pulik pedigréjében
úgy szerepel, mint õseink vérében Árpád neve szerepelt egykor, több mint
500 utód született utána. Országos Mezõgazdasági Kiállításon Véngazember-
Kormosom kitûnõ-gyõztes minõsítést kapott és elnyerte a Földmûvelésügyi
Miniszter ezüstserlegét. Megalakult ismét a MEOE (Magyar Ebtenyésztõk
Egyesülete). Igen hamar megkaptam az egyesületi jelvény arany fokozatát,
majd a mestertenyésztõk arany fokozatát is. Az egyesület tervbe vette egy
világkongresszus megrendezését. A kongresszus nagy sikert aratott, és vevõköröm
egyre több külföldi vendéggel gazdagodott. Késõbb egyre több kutyát
exportátltam külföldre, Amerikába is. A Cinkotai Csibész nevû kiváló kan
Amerikában elnyerte a kiállítás legjobb kutyája címet.
1968-ban váratlanul meghívást kaptam Kaliforniába. A szálloda igazgatójának
is magyar pulija volt. Az amerikaiak úgy fogadtak engem, mint a világ
legnagyobb puliszakértõjét. Tizenkét kiállításon bíráltam, jártam többek
között Dallasban, New Yorkban, Las Vegasban. Szakértõként a világszervezet
által (FCI) elismert magyarfajta kutyák küllemi bírója vagyok. Részt vettem
sok külföldi és hazai kiállításon mint bíró, szakmai kérdésekben mûködtem,
így a puli szabvány kidolgozásában és annak alkalmazásában is. Az egyesületet
a folyamatos ellentétek miatt otthagytam, és immár harminc éve felhagytam
a tenyésztéssel is.
Sajnos a családunk, úgy tûnik, végleg felhagyott a lovakkal való foglalatossággal,
de fiatal dédunokám nagy vonzalommal viseltetik a lovak iránt.
Nagyon remélem, ez a kislány feléleszti családunk kapcsolatát a lovakkal.
Morzsák
"Mások nevezzék csak gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért - te sétálj
csak nyugodtan a kutyáddal. Jó társaságban maradsz, s Isten is tudja ezt."
- Márai Sándor -
"Nincs az a hit, mely töretlen maradna, kivéve egy igazán hûséges kutyáét."
- Konrad Lorenz -
"Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot,
lelkünk egy része mélyen alszik."
- Anatola France -
Kaleidoszkóp
Horoszkóp 2010-re
Kos "Az akaraterõ megteremti az utat."
(március 21.-április 20.)
Lendületesség, aktivitás legyen önre jellemzõ a 2010-es
évben. Kezdeményezzen bátran, meglátja, a dolgok amibe
belekezd, sikeresek lesznek. A gyors eredmények ösztönzik,
erõsítenie kell kitartását. Nagyon nehéz Önt, kedves Kos
befolyásolni, gyakran megy a saját feje után, sokszor "fejjel
a falnak". Ilyenkor inkább számoljon el tízig, így megelõzheti, hogy meggondolatlansága
bajba sodorja. Fontos az életében az önérvényesítés, ezért
fogjon bele olyan dolgokba, amelyek érdeklik, a munkahelyen mutassa meg
kreativitását, képességeit. Amennyiben gyermekáldás elõtt áll, nyugodjon
meg, nagyon jó szülõ válik magából, mert valahol ön is örök gyerek marad,
ezért lélekben közel áll majd csemetéjéhez. Tanulandó életfeladata a türelem.
Foglalkozásai: katona, rendõr, tûzoltó, orvos, fodrász, varrónõ, sportoló,
szabász
Híres Kosok: Psota Irén, Jean-Paul Belmondo, Claudia Cardinale
Bika "Az éhséget nehezen lehet festett süteménnyel
csillapítani."
(április 21.-május 22.)
A 2010-es évben a nyugalom, megfontoltság, állhatatosság
és kitartás jellemzi. Mindig is fontos volt az Ön életében a
stabilitás és a biztonság, de felléphet valamilyen hirtelen
változás, amelyhez nehezen alkalmazkodik. Jellemzõ lehet a Bikákra, hogy
többet mutatnak, mint amennyijük valójában van. Vigyázzon, nem minden a
külsõ. Ajánlott lenne a belsõre is nagy hangsúlyt fektetnie, szerettei örömmel
fogadják, ha megnyílik elõttük. Általában nehezen változtat mindenen, még
a rossz mellett is kitart, mert jelmondata "a járt utat járatlanért fel ne add". A
2010-es év azonban olyan lehetõséget hoz Ön számára, amikor el kell
engednie a görcsös ragaszkodást. Munkahelyén a megfontoltság, kényelmes
tempó jellemezte, ebben az évben azonban elõfordulhat, hogy fõnöke
sürgetni, siettetni fogja, ami Önt kifejezetten zavarja. A munkahelyi stresszt
vezesse le otthoni zenehallgatással, látogasson el múzeumokba, kiállításokra,
380
381

Kalendárium 2010
vagy tegyen egy sétát. Tanulandó életfeladata az elengedés.
Foglalkozásai: szakács, kertész, építész, bankár, gazdálkodó, szobrász
Híres Bikák: Nemcsák Károly, Cher, Geszti Péter
Ikrek "Gondolkodom, tehát vagyok!"
(május 23.-június 20.)
Állandóan mozgásban van, és ez jellemzi a 2010-es évét is.
Nagyon jó az írás- és beszédkészsége, humorérzéke, amelyet
nyugodt szívvel használjon. Maga a szavak embere, s
könnyen a társaság középpontjává válhat. Legyen óvatos,
mert tapintatlanságával könnyen bánt meg másokat, hiszen Önt az információ
érdekli, és nem feltétlenül kapcsol hozzá érzéseket. Mivel a kommunikáció
a lételeme, ne csodálkozzon, ha egy-két pletykával kapcsolatban is
hírbe hozzák. Nehezen viseli az egyhangú, szürke napokat. Könnyen alkalmazkodik
az új helyzetekhez, lehetõségekhez, sõt igényli az újat, a változatosságot,
a szellemi kihívást. Munkahelyén gondot jelenthet pontatlansága,
késései, mert egyszerre több dolgot vállal és csinál, ezáltal nem méri fel jól,
hogy azokkal mikor végez. Tanulandó életfeladata egy dologban elmélyülni.
Foglalkozásai: kereskedõ, sofõr, postás, író, riporter, tanár, ügyvéd
Híres Ikrek: Csákányi Eszter, Michael J. Fox, Nicole Kidman
Rák "Az a legszebb érzés az életben, ha valakinek szüksége
van ránk." (június 21.-július 22.)
2010-ben is az érzelmesség, az érzékenység lesz a rákok
legfõbb jellemzõje. Mindent errõl az oldalról közelít meg,
a világot az érzelmein keresztül érzékeli. Kapni fog egy
költözéssel kapcsolatos ajánlatot (akár külföldre is). Ön
azonban nemet mond, hiszen nagyon erõsen kötõdik a családjához,
otthonához. Ne a fényûzõ otthont részesítse elõnyben, hanem a szeretetteljes
légkörû, barátságos, családias hangulatú lakóhelyet, ahol jól érzi magát.
Szívesen "rak fészket", hiszen ez jelenti a stabilitást, a biztonságot. Ha
gyermekáldás elõtt áll, ez az Ön éve, hiszen a Rák jegyében születettek minél
több gyermeket szeretnének, számukra az élet értelme a szülõi szerep. A
munkahelyen gondoskodjon továbbra is munkatársairól, akik kedvességét
meghálálják. Tanulandó életfeladata az érzelmeit nem eszközként használni.
Foglalkozásai: óvónõ, tanító, halász, szülésznõ, szakács, cukrász
Híres Rák: Hofi Géza, Meryl Streep, Robin Williams
Kaleidoszkóp
Oroszlán "Bármit is teszel, teljes szívvel tedd."
(július 23.-augusztus 22.)
Ön arra született, hogy a környezetében, közegében tündököljön
és vezessen. Legyen továbbra is õszinte, nyíltszívû
és segítõkész embertársaival, szeretteivel. A hiúsága 2010-
ben is érzékeny pontja lehet. Jól figyeljen, ne essen bele
abba a hibába, hogy azokat az embereket kedveli, akik jó véleménnyel
vannak Önrõl, mert nem biztos, hogy ez õszinte. Kreativitása miatt sokan
csodálják, nagy a népszerûsége. Ügyeljen azonban, hogy a hízelgés és a
folytonos dicséret nem lehet mindig igaz. A kapott dolgokat, érzéseket
becsülje meg jobban, ne vegye természetesnek, csak mert Ön úgy érzi: ez jár.
Lustasága, akár egy oroszláné. Örömmel szolgál egy ébredés utáni semmittevés.
Tanulandó életfeladata a szerénység és az alázat.
Foglalkozásai: színész, rendezõ, ékszerész, vállalkozó, tanár, bármilyen
magas beosztású vezetõ
Híres Oroszlán: Antal Imre, Madonna, Antonio Banderas
Szûz "Az óvatosság és a bizalmatlanság jó dolog, csak óvatosnak
és bizalmatlannak kell lenni velük szemben."
(augusztus 23.-szeptember 22.)
2010-re kitûzött céljait fontolja meg alaposan, figyeljen
oda, hiszen ezekbõl késõbb profitálni tud. Legjellemzõbb
tulajdonsága ezért az alaposság, a pontosság. Kiváló
munkaerõnek tekintik. Új helyzetekbe kerülhet, ami Önt szorongással,
félelemmel töltheti el, mert nem tudja hogyan állja majd meg a helyét az új
szituációban. Próbálja meg önbizalmát erõsíteni, ha megkérik, bátran
mondja el véleményét. Takarékossága és gyakorlatiassága eredményeképpen
mindig tudja, mit hol kap meg a legolcsóbban, hol van az a hely, ahol
pénztárcáját legjobban kímélheti. A munkahelyen igazán nagy segítség lehet,
hiszen gyakorlatias gondolkodásával, a részletek pontos kidolgozásával
segítheti a munkafolyamatokat. Tanulandó életfeladata elengedni magát és
optimistán nézni a jövõbe.
Foglalkozásai: könyvtáros, könyvelõ, vegyész, kutató, kritikus, író
Híres Szûz: Peter Falk, Gloria Estefan
382
383

Kalendárium 2010
Mérleg "Egyedül nem megy…"
(szeptember 23.-október 22.)
Kedvessége, mosolygása 2010-ben is mindenkit elkápráztat.
Õrizze meg továbbra is csinos külsejét, adjon magára.
Nagyon jól mutat egy aprócska díszítõelem a mindennapi
öltözékén. Vegyen fel egy sálat, hordjon egy csillogó
fülbevalót, és máris teljes eleganciában pompázik. Természetesen ez a férfiak
körében sem fog szó nélkül maradni. Amennyiben nincs párkapcsolata, ez az
év a flörtöké. Használja tehát ki, menjen társaságba, ahol könnyen a
középpontba kerülhet. Imádja élvezni az életet. Ügyeljen azonban, hogy
harmonikus és rendezett külseje a környezetére is legyen jellemzõ. A
munkahelyen nem bíznak magára nehezebb feladatokat, hiszen tudják, hogy
Önnek a könnyebb dolgok igazán testhezállóak. Ez a könnyedség egész
lényét jellemzi. Tanulandó életfeladata csak saját magának megfelelni és
felvállalni a véleményét.
Foglalkozásai: táncos, színész, diplomata, énekes, recepciós, jogász
Híres Mérleg: Halász Judit, Roger Moore, Brigitte Bardot
Skorpió "Ami nem öl meg, az megerõsít"
(október 23.-november 21.)
A dolgok iránti szenvedélyessége, lelkessége a 2010-es
évben is végig fogja kísérni. Hatalmas lelkierõvel rendelkezik.
Elõfordulhatnak gondjai, mélypontra kerülhet, Ön
azonban újra és újra talpra áll, telve energiával folytatja
tovább az útját. Korábban kitûzött maga elé egy célt, amelynek megvalósítására
ez az év tökéletes lesz. Önnek csak annyi a feladata, hogy óriási
kitartással haladjon a maga által kitûzött pont felé. Mindenkivel bizalmatlan,
pedig néha nem ártana kicsit feloldódnia a mély érzésekbõl. Munkahelyén a
legjobb szellemi képességekkel és megfelelõ ravaszsággal rendelkezik,
nagyon jó stratéga, aki nem a csatát akarja megnyerni, hanem a háborút.
Párját nagyon tudja szeretni, azonban vigyázzon, ne vigye túlzásba, ne legyen
féltékeny és birtokló, mert ezzel szerelmét fogja elûzni, s ezzel együtt boldogságát
is. Tanulandó életfeladata megtalálni a középutat, bízni.
Foglalkozásai: nyomozó, kutató, szülész, sebész, régész, asztrológus,
pszichológus
Híres Skorpió: Frajt Edit, Leonardo DiCaprio, Demi Moore
Kaleidoszkóp
Nyilas "Minden problémára létezik megoldás, és minden
helyzetben van egy mondat, amely ott és akkor a legmegfelelõbb."
(november 23.-december 22.)
Maradjon mindig ilyen optimista, életvidám és jókedélyû
2010-ben is. Ez a kisugárzás nagyon jó hatással van a
környezetére. Mivel könnyen teremt kapcsolatot bárkivel, kedves és
segítõkész modora mindenki számára megnyerõvé teszi. Legyen nyílt, õszinte
és emberszeretõ. Maradjon meg a jó szokása, az adott szó Önnél szentség,
amit ígér, azt tartsa is meg. Ez az év a lehetõségek éve lesz. Szó lesz egy
külföldi útról, amire Ön szívesen igent mond. Jó lehetõség az idegen nyelvek
tanulására, elsajátítására. A szerencse sem kerüli el, mintha a sors a tenyerén
hordozná. Munkahelyén beleeshet abba a hibába, hogy az embereket nem az
értékeik, hanem végzettségük, címük, rangjuk alapján ítéli meg. Élete során
szert tett bizonyos saját maga által kialakított életbölcsességekre. Vigyázzon,
ne ossza ezeket ki kéretlenül másoknak. Tanulandó életfeladata bölcselkedõ
helyett bölccsé válni.
Foglalkozásai: ügyvéd, színész, bíró, politikus, külkereskedõ, filozófus,
pedagógus
Híres Nyilas: Koltai Róbert, Kim Basinger, Woody Allen
Bak "Minden dolognak megvan a maga ideje"
(december 23.-január 22.)
2010-ben a hivatása kerül elõtérbe. Ez lesz Ön számára a
legfontosabb mindenek elõtt. Kitûzött céljainak megvalósítására
koncentrál, amelyben nagyon kitartó. Munkahelyén
elismerik munkaerejét, jó alkalmazkodóképességét,
ezért a kemény munkáért késõbb elnyeri jutalmát. Nagyon megbízható, lelkiismeretes
és fegyelmezett. Figyeljen azonban, ne határolódjon el a külvilágtól
a munka miatt. A környezete számára a kapcsolattartás Önnel akadályokba
ütközhet. Nagy akaraterõvel, állóképességgel és szívósággal rendelkezik, ami
partnerét megijeszti, esetleg hátrálásra készteti. Ne legyen ennyire merev,
engedje el magát, hiszen emberi léte nemcsak akkor értékes és fontos, ha tesz
valamit. Mutassa ki bátran érzelmeit, s ne csak a tettein keresztül érzékeltesse
ezt másokkal. Tanulandó életfeladata képessé válni lazítani és élvezni az
életet.
Foglalkozásai: tanár, szobrász, építész, asztalos, geológus, mérnök, grafikus
Híres Bak: Eszenyi Enikõ, Gérard Dépardieu, Hegyi Barbara
384
385

Kalendárium 2010
Vízöntõ "Soha nem akartam olyan klubhoz tartozni,
amelyik elfogadott volna tagjának" (január 23.-február 22.)
A különös kettõsség lesz jellemzõ Önre 2010-ben. Egyszer
polgárpukkasztó, kirívó, feltûnõ viselkedésével hívja fel
magára a figyelmet, másszor pedig visszafogottság és a
klasszikus értékrend követõjévé válik. A lázadó magatartás
mindenképpen jellemzi, amely megmutatkozhat az öltözködésében, a nézeteiben,
a szabályokhoz való alkalmazkodásában. Izgalmas helyzetek várnak
magára, amelyeket nem utasít vissza, szívesen belemegy az ismeretlenbe,
hiszen Ön számára az élet akkor jó, ha tele van meglepetésekkel. A munkahelyén
gyors gondolkodásával hívja fel magára a figyelmet, kiemelkedõ
szellemi képességekkel bír. Ne legyen társaival szemben távolságtartó, hideg,
hiszen emberszeretõ, ezért siessen gyakrabban társai segítségére. Tanulandó
életfeladata megtartani a kereteket, betartani a lényeges szabályokat.
Foglalkozásai: reklámszakember, pilóta, informatikus, szociológus, asztrológus,
divattervezõ
Híres Vízöntõ: Cserhalmi György, Gábor Zsazsa, Eperjes Károly
Halak "Olyan vagyok, mint egy szûrõ. Érzelmek folynak át
rajtam." (február 23.-március 20)
Mély érzelmei és empátiás készsége 2010-ben még inkább
felerõsödik. Könnyebben beleéli magát egy másik ember
lelkiállapotába. Ne éljen azonban vissza képességeivel,
hiszen ezáltal pontosan tudja, hogyan kell mozgatni a
másikat. Elõfordulhat, hogy ezt megpróbálja a saját javára fordítani és a
másik ember kárára tenni. Ugyanakkor képes feláldozni magát a másikért,
nagyon jó az intuíciós készsége. Ébredjen fel az álomvilágból, amit saját
magának gyártott. El a realitástól! Ez lehetne az egyik jelmondata, hiszen
képes hosszasan a képzelet világában élni. Munkahelyén könnyen
befolyásolhatják, mivel akaratereje nem túl erõs, és könnyebben függõvé
válik. Legyen azonban büszke magára, mert Ön a tizenkettedik jegy, a
fejlõdés csúcsán áll. Nagy akaraterõvel pedig képessé válik az önzetlen
odaadásra és szeretetre. Tanulandó életfeladata megtalálni a saját határait és
tartani azt.
Foglalkozásai: fotós, mûvész, színész, író, költõ, orvos, zenész, festõ, ápoló,
pszichológus
Híres Halak: Bajor Imre, Ornella Muti, Bruce Willis
Soós Anna Rita
Kaleidoszkóp
Dobogós helyeken a kisúji
sakkozók
A Kisújszállási SE sakk szakosztálya több évtizede eredményes résztvevõje
megyénk sakkéletének. A kisebb hullámvölgy után a sikersorozat 2006-ban
kezdõdött újra, majd 2009-ben tovább folytatódott.
Három évvel ezelõtt Kecze István szakosztályvezetõ irányításával a kisúji
sakkcsapat aranyérmes lett a megyei I. osztályú sakkcsapat bajnokságon. Az
akkori sikercsapat tagjai voltak: Balogh Dávid, Bodó Sándor, id. Borsi Géza,
Nagy László, Ferenczi Zoltán, Jakobei József, Kecze István, Kecze Mátyás,
Kormos Lajos, Pápista Ákos, Szûcs István, Tóth Lajos, Ulveczki Zoltán, Vajda
Ákos.
A szakosztály életében, a csapat összetételében újabb változások
következtek be, de a lendület ezután sem tört meg. Miután Kecze Istvánt
megválasztották polgármesternek, a csapat játékosa maradt, de a szakosztály
irányítását átadta versenyzõtársának, Jakobei Józsefnek. A megyei bajnoki
cím másodszori elnyerésével a kisúji gárda a nemzeti bajnokság felsõbb, NB
II. osztályába jutott. A megye sakkéletének kereteibõl kilépve ez magasabb
szakmai követelményeket támaszt a csapattal, a szakosztály vezetõivel
szemben. Az NB II. osztályában 6 csoportban szerepelnek a csapatok, és 12
táblán zajlanak a partik. Az újonc kisúji csapatot a Tóth Lászlóról elnevezett
csoportba sorolták be. Az elsõ megnyert mérkõzést további gyõzelmek
követték. Mérkõzésenként átlagban 8 pontot, összesen 87 pontot értek el. A
Magyar Sakkszövetség 2009. április 4-én tartott közgyûlésén dr. Kunos Péter
elnöki beszámolójában is elhangzott a kisújiak helytállása, az NB II-ben való
remek szereplése. A csapat a bajnoki küzdelmek során végig a második
helyen maradva, biztosan szerezte meg az ezüstérmet. Az NB II. 2008/2009.
évi csapatbajnoki címét a Tóth László SE (Kecskemét) szerezte meg, második
a Kisújszállási SE, harmadik a Makói SVSE lett.
Vajda Ákos utánpótlás edzõ és Szûcs István csapattag szerint a dobogós hely
elérésében nagy szerepet játszott, hogy új, köztük nemzetközi mesteri címmel
rendelkezõ kisújszállási kötõdésû versenyzõvel, Berebora Ferenc igazolásával
sikerült megerõsíteni a csapatot. De rangos a versenyzõk további névsora is:
Rat Dan és Horváth Lajos (Nagyvárad), Egri László és fia (Püspökladány),
Kecze István és fia, Kecze Mátyás, Jakobei József, Lázár János, Cozma Adrian,
Szûcs István, Nagy László, Ferenczi Zoltán, Tóth Lajos, Bodó Sándor, Vajda
Ákos és nem utolsósorban Balogh Dávid (16), az ifjú kisúji sakkozó tehetség.
386
387

Kalendárium 2010
Õ már 12 évesen megyei bajnokságot nyert a felnõttek B csoportjában. Célja:
három év múlva elérni a mesteri címet. Edzõje szerint szorgalma alapján erre
megvan az esélye. Az elõzõekben felsorolt sakkozók neveibõl kiderül az is,
hogy több olyan tagja is van a helyi szakosztálynak - bizonyára nem véletlenül
-, ahol apa és fia együtt készülnek a versenyekre. A sakkozók edzésére
ellátogatva találkoztam olyan szülõvel is Szatmári Zoltán személyében, aki
negyedszázada tologatja a sakkbábukat, de szerinte csak amatõr módon.
Viszont szívesen jár az edzésekre, tanítgatja a fiatalokat. Köztük 11 éves
kisfiát, Zolit is.
A szakosztály legfõbb támogatója az önkormányzat, de vállalkozók és
magánszemélyek is segítik. Névadó szponzora a Kun-Metalokála Kft. Ezért
2009-tõl a sakkozók Kun-Metalokála Kisújszállás SE néven versenyeznek. Ami
a további feladatokat, célokat illeti, Vajda Ákos szerint az utánpótlás-nevelés
érdekében folytatni kell a tehetségkutató sakkversenyeket, bemutató
foglalkozásokat az iskolákban és más szabadidõs rendezvényeken. Ami a
sakkcsapatot illeti, céljuk továbbra is dobogós helyen végezni az õsszel
kezdõdõ 2009/2010. évi NB II-es sakkcsapatbajnokságon.
Ari Géza
"Egyértelmû, hogy a sakkot egy nõ találta fel.
Egyébként miért pont a királynõ lenne a legerõsebb figura?"
- A. A. Milne -
" A sakk az értelem próbaköve."
- Goethe -
Morzsák
"A sakk elõvigyázatosságra tanít bennünket, arra, hogy a jövõre is figyeljünk
egy kicsit, körültekintésre, vagyis arra, hogy az egész sakktáblát szem elõtt tartsuk,
óvatosságra, vagyis arra, hogy ne kapkodjuk el lépéseinket.
Végül három igen fontos szabályra: ne csüggedjünk, ha pillanatnyilag rosszul
állnak a dolgaink, reménykedjünk a dolgok jobbrafordulásában,
s végül, legyünk továbbra is kitartóak a kiút keresésében."
- Benjamin Franklin -
Sport
Bajnok lett a kisúji focicsapat
Így látja Farkas Tamás, a kisúji labdarúgó szakosztály vezetõje
A 2008-2009. évi megyei II. osztályú labdarúgó bajnokság utolsó hazai
mérkõzésén 2009. június 14-én nemcsak gyõzött a csapat, de a bajnoki címet
is megszerezte. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Labdarúgó Szövetség
nevében Boros Tibor elnök köszöntötte és méltatta a Kisújszállás SE
labdarúgó szakosztályának a bajnoki évadban nyújtott teljesítményét. Majd
átadta a csapatnak, vezetõinek a megérdemelt bajnoki cím elnyeréséért járó
díszes kupát, az aranyérmeket, az emlékplaketteket. Ezt követõen már régóta
várt ünneplés kezdõdött a ligeti pályán. A szurkolók hosszasan éltették a
bajnokcsapatot. Az 1990-ben bajnokságot nyert egykori idõsebb játékosok
virággal is köszöntötték az újdonsült bajnokokat. A lelátón zúgott a "Hajrá,
Kisúj! Hajrá, Kisújszállás!" buzdítás.
A 2009/2010. évi Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Labdarúgó I. osztályú
bajnokság õszi idényének mérkõzései 2009. augusztus 16-án, a Túrkeve VSE
elleni hazai mérkõzéssel vette kezdetét. (A végeredmény: Kisújszállás -
Túrkeve 4:4) Az õszi idény folytatásával alapvetõen elégedett lehet a
szakvezetés, hiszen beszélgetésünk idején tíz fordulót követõen a kisúji gárda
16 pontot elérve a hetedik helyen tanyázik a tabellán. Biztatóan szerepelnek
az utánpótlás csapatok fiataljai. A helyi labdarúgás helyzetének javulásáról
Farkas Tamással, a kisúji labdarúgó szakosztály vezetõjével beszélgettem.
- Azokat, akiket a sport, ezen belül a labdarúgás érdekel kisvárosunkban, bizonyára
kíváncsiak arra, kinek, illetve minek köszönhetõ az elõrelépés?
- A kérdéshez kapcsolódóan röviden magamról csak annyit mondanék:
egyéni vállalkozó vagyok. A Primol Növényolajüzemben étolajgyártással
foglalkozom. Ami a labdarúgáshoz való kötõdésemet illeti, úgy mondanám,
szinte a focipályán nõttem fel. Játszottam a kisúji serdülõ, ifjúsági és felnõtt
csapatban is. Számtalan teremlabdarúgó és kispályás focitornán vettem részt
a Primol csapatában. Erre utal az irodám polcait díszítõ serlegek, érmék
sokasága is. 1994-ig voltam a Kisújszállás SE labdarúgó szakosztályának igazolt
játékosa. Amikor kimegyek a ligeti pályára, mindig szívesen gondolok vissza
a volt edzõimre, akiknek sokat köszönhetek. Így Bodnár Gyulára, Nagy
Sándorra, Ari Lajosra, Kádár Józsefre.
- Mikor és hogyan lett szakosztályvezetõ, mások szerint a focipálya "mindenese"?
- Három éve, 2006-ban a sportbarátaim felkértek, készítsek tervet a városi
labdarúgás fejlesztésére. Az akkori helyzet nem volt könnyû, hiszen öt éve
nem volt felmenõ rendszerû utánpótlás biztosítása a csapatnál. Rendezési
388
389

Kalendárium 2010
Sport
Felsõ sor balról: Bálint Tivadar, Seres Zoltán, Németh Sándor, Szabó József, Földvári Mihály, Berta János, Farkas Zoltán,
Kurucz Lajos, S. Nagy Károly, Kádár Gusztáv. Középsõ sor balról: Tuka Antal, Juhász Attila (elnökségi tag), Majláth Antal
(intézõ), Tokai Lajos (szakosztályvezetõ-helyettes), Szénási László (SE elnök), Farkas Tamás (szakosztályvezetõ), Kádár József
(edzõ), Boncz Lajos (elnökségi tag), Kubicsek Gyula (a baráti kör elnöke), S. Nagy Zsolt (pályagondnok). Ülõ sor balról: Kui
Tibor, Májer Norbert, Balla István, Kormány Péter, Erneszt Tibor, Monoki Péter, Ladányi Miklós, Darvas Lajos, Sztrimbei
Ion Vasile. Fotó: Dankó András
alapelvem volt: a szakosztályban az óvodás korosztálytól kezdõdõen a
felnõttekig bezárólag csak kisújszállási játékosok szerepeljenek. Ezt
helyeselték és elfogadták. A szakosztály irányítását a napi tevékenységem
mellett társadalmi munkában végzem. Ebben a családom tagjai megértõ
támogatóim. Az utánpótlás is biztosított: a fiam az ifjúsági csapat tagja.
- Nézzük meg a szakmai munkát közelebbrõl. Az említett elképzeléseit hogyan sikerült
valóra váltani?
- A Kisújszállás SE labdarúgó szakosztályának jelenleg 90 igazolt, amatõr
státuszú labdarúgója van. A felmenõ rendszerû utánpótlás nevelés biztosított.
A 7-9-11 éves korosztállyal Kui Lajos, a 12-13 évesekkel Farkas Zoltán, a 14-16
éves serdülõkkel S. Nagy Zsolt, a 16-19 éves ifjúságiakkal Újfalvi Erik, a felnõtt
csapat tagjaival Kádár József foglalkozik. A vezetõség tagjaival együtt úgy
látom, hogy közös összefogással sikerült az elképzeléseinket megvalósítani. A
hazai mérkõzéseinket 200-400 nézõ látogatja és szurkol sportszerûen.
- Kik támogatják a szakosztályt?
- Legnagyobb támogatónk a város önkormányzata. A labdarúgó szakosztály
éves költségvetése jelenleg 5,9 millió forint. Ebbõl fedezzük a kiadásainkat.
Fizetjük a csapat vidéki meccsekre való utaztatását, a játékvezetõket, a
pályagondnokot, a sporttelep fenntartását. Támogat bennünket több
települési képviselõ, vállalkozó és magánszemély, továbbá szurkolói baráti
körünk is. Örömünkre szolgál, ha 40-60 fõ az idegenbeli mérkõzéseinkre is
elkíséri és buzdítja a fiúkat. Szûkösen gazdálkodunk, de nincs köz- és egyéb
tartozásunk sem.
- A szakmai munka irányítását kik segítik még?
- Szerencsére többek segítségére számíthatok. Név szerint is elmondanám
kik azok. Az egyesület elnöke: Szénási László. Társadalmi elnökhelyettes:
Kecze István. Szakosztályvezetõ helyettes: Tokai Lajos. Az elnökség tagjai:
Boncz Lajos, Juhász Attila, Tuka Antal. A szurkolók baráti körének vezetõje:
Kubicsek Gyula. Pályagondnok: S. Nagy Zsolt. Intézõ: Majláth Antal. A pálya
rendezõi: Boda Pál, Sánta Gábor, Tóth Imre, Kovács Pál, Németh Gábor,
Rácz Miklós és Balogh Sándor.
- A neveknél tartva, kik alkották a bajnoki címet szerzett csapatot?
- A csapatkapitányok: Farkas Zoltán és Kádár Gusztáv. További játékosok:
Bálint Tivadar, Seres Zoltán, Németh Sándor, Szabó József, Földvári Mihály,
Berta János, Kurucz Lajos, S. Nagy Károly, Kui Tibor, Májer Norbert, Balla
István, Kormány Péter, Erneszt Tibor, Monoki Péter, Ladányi Miklós, Darvas
Lajos, Strimbei László.
- Történt-e változás a csapat összetételében?
- Nagy változások nem történetek. Eltávozott: Seres Zoltán és Monoki
Péter. Visszavonult az aktív játéktól: Kurucz Lajos és Strimbei László. Érkezett
390
391

Kalendárium 2010
a csapathoz: Balla Richard és Balogh Attila.
- Az egyesület és a szakosztály életében ismét egy fontos dátum: 2009. október 11-e.
Ünnepélyesen átadták a sportöltözõt. Milyen lett az átalakított létesítmény?
- Ezen a napon sokunk régi álma vált valóra. Nemcsak a labdarúgó
szakosztályunknak, hanem minden sportolónak, aki a ligeti pályán szerepel.
A Pillangó utcai épület öltözõvé történõ átalakítása 15,2 millió forintba
került. Ezt az önkormányzat fedezte, a mûködtetését, fenntartását azonban a
szakosztályunk költségvetésébõl kell biztosítani. Az öltözõk a kor
követelményeinek minden tekintetben megfelelnek. A játékosoknak négy
öltözõjük van, a játékvezetõknek is külön helyiség áll rendelkezésre. Úgy
gondolom, most már méltó körülmények fogadják vendégeinket és a mi
sportolóinkat is. Most õsszel elkészült a salakos edzõpálya feltöltése és
bevetése fûmaggal. Várhatóan 1-1,5 év múlva lesz használható állapotban.
- Mindezek ismeretében melyek a szakosztály további tervei?
- Továbbra is célunk a 2009/2010. évi megyei I. osztályú labdarúgó
bajnokságban jól szerepelni és megerõsödni a bajnokságban.
"A gyõztesek soha nem adják fel. Akik feladják, sohasem gyõznek."
- Németh Pál -
"Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci."
- Puskás Ferenc -
Morzsák
"Adni jobb, mint kapni. Ezt minden ökölvívó tudja."
- Feleki László -
Ari Géza
"Aki focizott vagy aki valódi drukker, az tudja, a futball a gyõzteseké.
Idegen a játék szellemétõl például azt mondani, hogy inkább játsszunk jól, szépen,
és veszítsünk, mint rossz játékkal nyerjünk. Nem. Nyerni kell.
És ha nyerünk, azt úgyse lehet mindig rossz játékkal."
- Eszterházy Péter -
Sport
Az alma nem esett messze
a fájától
Kádár József és Kui Lajos labdarúgó edzõk és fiaik
Az alma nem esik messze a fájától - tartja a közmondás. Ez igaz lehet a
Kisújszállási Labdarúgó Szakosztály régebbi és jelenlegi tagjaira nézve is.
Többen vannak olyanok, akik miután abba hagyták az aktív sportolást,
szülõként, szakemberként segítik, szorgalmazzák gyermekeik versenyszerû
sportolását.
Közéjük tartozik a helyi csapat két edzõje, Kádár József és Kui Lajos is,
akiknek fiai, Kádár Gusztáv és Kui Tibor felnõtt korukra a Kisújszállási SE
futballcsapatának legtapasztaltabb játékosai lettek. Érdekesség, hogy
mindkét fiatalember labdarúgó sportpályafutása tíz éves korukban, az Arany
János Általános Iskola sporttagozatában indult el. Az NB I-es MTK
focisulijának növendékei voltak. Eljutottak korosztályuk legjobbjai közé.
Tibor a junior magyar labdarúgó válogatottban is játszott két évig.
Mindketten bejárták a világot. Számos ország korosztályos nemzetközi
futballtornáján szerepeltek eredményesen. Igazolt játékosok lettek a nemzeti
bajnokság elsõ és második vonalában játszó klubok csapatainál. Közel húsz év
elteltével a család, a szurkolók örömére visszatértek oda, ahonnan elindultak,
a kisújszállási labdarúgó csapathoz.
Kádár József az Arany János Általános Iskola testnevelõ tanára. UEFA "B"
licences edzõi képesítéssel rendelkezik. Iskolájában a sporttagozat
létrehozása óta foglalkozik a labdarúgást kedvelõ fiatalok oktatásával,
nevelésével. Egykoron a sporttagozat sok-sok tehetséges fiataljainak egyike
volt Újfalvi Erik is. Õ szintén az iskola testnevelõje és Kádár József kollégája.
Jelenleg az ifjúsági csapat edzõje. Így nem csak az iskolában, hanem a ligeti
pályán is együtt oktatják, nevelik a fiatalokat. Kádár tanár úr az iskolai
diáksport területén elért eredmények között büszke arra, hogy a 12-13 éves
focistái 1992-ben megnyerték a megyei diákolimpiai tornát. Kádár edzõ
irányításával a kisúji labdabûvölõk három alkalommal jutottak fel a nemzeti
bajnokság (NB) magasabb osztályába. A mester néhány évi pihenõ után - az
ismételt felkérésnek eleget téve - 2006-ban ült le újra az edzõi kispadra. A
felnõtt csapat edzõjeként azóta újra sikeresen vezényli a szakmai munkát. A
labdarúgásért végzett munkásságát több városi és megyei díjjal is elismerték.
Célja: ismét az NB III. osztályba juttatni a Kisújszállás SE labdarúgó
szakosztályát.
392
393

Kalendárium 2010
A fia, Kádár Gusztáv, jelenleg egy biztosítási cégnél dolgozik. Tíz évig - Kui
Tiborral együtt - õ is az MTK focisulijának növendéke volt. Mindketten
számos korosztályos nemzetközi futballtornán szerepeltek, amelyeket rangos
európai és tengerentúli klubok szerveztek. Tehetsége már igen korán
kibontakozott. Helyet kapott és 16 évesen játszott a Kisújszállás SE színeiben.
A gólerõs, harcos kiállású középpályás szerepkörben pályára lépõ Gusztira az
NB I. és NB I./B. osztályban szereplõ klubcsapatok vezetõi is felfigyeltek és
leigazolták. Játszott 2000-tõl Hajdúszoboszlón, az NB I./B-ben
Jászberényben, a szomszéd város, Karcag NB II-es együttesében. Édesapja
szerint már eddig 150 NB I./B. mérkõzésen szerepelt. Az elmúlt év óta
ismételten a Kisújszállás SE játékosa. Kui Tiborral együtt rúgják, fejelik a
gólokat a szurkolók örömére. A csapattársai is bíznak benne. Az új
bajnokságban - tíz forduló után - már hét góllal terhelte meg az ellenfél
kapuját. Mint csapatkapitány, ebben is példát mutat játékostársainak.
Kui Lajos a Primol Növényolajüzemben dolgozik. Õ is "B" licences edzõi
képesítéssel rendelkezik. (Ezzel az NB III. osztály szintjéig lehet edzõ.) 16
éves korától 38 éves koráig volt tagja a helyi labdarúgócsapatnak - elmondása
szerint a legtöbbször támadó középpályás szerepkörben. A hosszú
sportpályafutása alatt egyik edzõje volt Kádár József is. Az õ biztatására
kezdett el foglalkozni az utánpótlás korcsoportú gyerekek oktatásával. Közel
húsz éve edzõsködik, nem is eredménytelenül. Õ is joggal lehet büszke azon
tanítványaira, akikkel országos utánpótlás tornán dobogós helyezéseket értek
el. Jó pedagógiai érzékkel foglalkozik a legkisebbekkel, a 7-9-11 éves
Sport
korosztály leendõ bajnokaival. Beszélgetésünkkor éppen egy gyõztes
mérkõzéssorozatról tértek haza Karcagról. A lurkókat a szülõk is elkísérik a
vidéki meccsekre. Nem véletlenül bíznak benne a szülõk is. Mint mondja,
akkor örül igazán a szíve, amikor a hazai mérkõzések szünetében azt látja,
hogy a legapróbbak ellepik a pályát és önfeledten rúgják a labdát. Elismert
edzõ. Munkásságáért Farkas Tamás szakosztályvezetõtõl emlékplakettet
vehetett át a nyáron a bajnoki évad zárásakor.
A fia, Kui Tibor jelenleg biztonsági õrként dolgozik. Kisújszállásról
elindulva az MTK focisulijából az NB I-es csapat junior csapatának
keretjátékosává fejlõdött. Eljutott a magyar junior labdarúgó válogatottba is,
ahol két évig szerepelt a csapatban. Az MTK utánpótlás csapataival pályára
lépett a világ számos országában. Izraeltõl kezdve Spanyolországon,
Franciaországon, Olaszországon át az Egyesült Államokig szerepelt
nemzetközi utánpótlás labdarúgótornákon. Késõbb az NB I./B. Szolnok
együttesében, majd alsóbb osztályú csapatoknál, Algyõn, Túrkevén is játszott.
Jelenleg a Kisújszállás SE egyik legtechnikásabb játékosa. Az elõzõ szezon
megyei II. osztályú bajnokságában 38 gólt ért el. Ezzel ezüstcipõs lett a
megyei góllövõk között.
A Kádár József és Kui Lajos edzõk által elmondottakból kitûnt, hogy egyegy
kiemelkedõen tehetséges fiatal sportpályafutását mennyire meghatározza
a szülõk, az edzõk példamutatása, a kitartó szorgalom. A sok-sok
edzésmunka, a fegyelmezett játék végül is meghozza a gyümölcsét. S akkor
valóban elmondhatja szülõ és gyereke is: az alma nem esett messze a fájától!
Ari Géza
Kádár József edzõ
Kui Lajos a jövõ focistáival a sportöltözõ avatásán
394
395

Kalendárium 2010
A „Mester” és tanítványai
- a Kisújszállási SE asztalitenisz szakosztályának 2009. évi sikerei -
A sikerért érdemes edzeni, akár szenvedni - vallja a sportról, a versenyszerû
sportolásról Szûcs István vállalkozó, utánpótlásedzõ, a városi asztalitenisz- és
sakkcsapat egyik erõssége.
Szûcs István, alias "Mester", edzõként nem véletlenül foglalkozik közel két
évtizede a tehetséges tizenéves pingpongosok és sakkozó fiatalok nevelésével.
Ezért hangoztatja is: a versenysport nem nélkülözheti az utánpótlás nevelését.
Minden sportolni vágyó fiatal megtanulhatja a keze alatt: hiába a tehetség,
ha nem párosul kitartó, áldozatos munkával, nincs siker.
S hogy miért érdemes sportolni? - teszi fel a kérdést a "Mester", s szinte
azonnal válaszol is rá: "A sportoló megtanulja tisztelni önmagát, a másik embert. A
sport egyenlõ emberek között állítja fel a teljesítményen alapuló rangsort. Ez jó. A sport
ugyanakkor közelebb hozza az eltérõ társadalmi helyzetben lévõket. Ez napjainkban is
igen fontos dolog" - teszi hozzá mosolyogva az örökifjú edzõ.
Amikor õsz elején ellátogattam a vállalkozó Széchenyi utcán lévõ
Házszépítõk boltjába, majd késõbb egy edzésre is, Szûcs István örömmel
sorolta a szakosztály 2009. évi legfontosabb eredményeit. A Kisújszállási SE
asztalitenisz felnõtt csapata a 2008/2009-es bajnoki évadban bronzérmes lett.
Bajnoki címet szerzett a Lakiteleki SE 26 ponttal, második a Kecskeméti AC
22 ponttal, harmadik a Kisújszállási SE 18 ponttal. Az õsszel elkezdõdött
2009/2010. évi bajnokságban a kisúji gárda második helyen áll csoportjában.
Sport
A kezdet biztató: négy gyõzelem, vereség nélkül. A sikerben jelentõs szerepe
van a szakosztályt támogató önkormányzatnak, vállalkozóknak, magánszemélyeknek
is, akik biztosítják a versenyeztetés feltételeit.
A szakosztály vezetõje, s egyben játékosa Himer Ádám. A felnõtt csapat
versenyzõi: Varró Dániel csapatkapitány, Ágoston István, Ferenczi Zoltán,
Kruchó Péter. Kiegészítõ keretjátékosok: Belukács Gábor, Palágyi Imre. Ha
nagyon szükséges, a hatvan év felé közeledõ "Mester" is beszáll egy-egy mérkõzés
erejéig - bizonyítva fiataljainknak, még ilyen korban is lehet versenyszerûen
sportolni. Az elmúlt idõszakban szép egyéni sikerek is születtek.
Ágoston István meghívásos nemzetközi veterán bajnokságon második
helyezett lett. Hasonló sikert ért el egy nemzetközi versenyen, Lengyelországban
Varró Dániel. Szûcs István vállalkozóként szponzorálja is az utánpótlás
csapatot. A versenyszerû sportolás, a jövõ bajnokainak a nevelését szem
elõtt tartva. Házépítõk Kisújszállás SE néven beneveztek a megyei I. osztályú
2009/2010. évi csapatbajnokságba. Csoportjukban 9 csapat között jelenleg a
II. helyen állnak a "Mester" tanítványai: Belukács Gábor, ifj. Palágyi Imre,
Szöllõsi Viktor, Szöllõsi Tibor, Végh Richard, Németh Máté, Hajdú-Ráfis
Kristóf, Bottlik Attila, Rázsó Attila.
Ezek az elismerésre méltó eredmények nem jöhettek volna létre az
asztalitenisz és a sakkszakosztály esetében sem a helyi önkormányzat, vállalkozók,
szülõk támogatása nélkül - hangsúlyozza az utánpótlásedzõ. Szûcs
István kitartó munkáját Kisújszállás Város Önkormányzata is elismerte: 2009.
augusztus 20-án Kisújszállás Város Sportjáért Díjban részesítette.
Ari Géza
396
397

Kalendárium 2010
Súlyemelés, disznótor, boszorkánytúra,
fõzõverseny és diákolimpia
A fenti cím bármilyen furcsának is tûnik, a Kisújszállási Súlyemelõ és Szabadidõ
Sportegyesületnél történt 2009. évi fõbb eseményeket foglalja keretbe.
Egyben arra is utal, hogy az egyesület tagsága részérõl nagyobb lett az
igény, az érdeklõdés a szabadidõs, családias jellegû rendezvények iránt. A
megvalósítást segítette az is, hogy az utóbbi években folyamatosan javultak az
egyesület mûködési, tárgyi feltételei, s ezáltal az edzési, versenyzési körülmények
is. Korszerûsítették a Városháza pincéjében lévõ edzõtermek fûtését,
világítását, a nõi-férfi öltõzõket, a vizesblokkot, a szaunát is. A helyi önkormányzat,
a Magyar Súlyemelõ Szövetség, vállalkozók, magányszemélyek támogatásának
köszönhetõen új erõfejlesztõ gépeket, futópadot, súlyzókészletet
tudtak vásárolni.
A jobb felkészülési, versenyzési lehetõségek a 2009. évi egyesületi tevékenységben,
a sporteredményekben is megmutatkoztak. A vezetõség véleménye
szerint ugyanakkor a társadalmi körülmények kedvezõtlen változásai, a csökkenõ
gyermeklétszám hatással van a versenysportra is. Vagyis egyre kevesebb
azon tizenéves fiatalok száma, akik hajlandóak vállalni a napi súlyemelõ
edzéssel, majd a versenyzéssel járó felkészülési követelményeket. Ez is közrejátszik
abban, hogy az egyesületi tagok igényei, szándékai, egyre inkább a
kötetlenebb, szabadidõs tevékenység irányába tolódtak el. Mindezen okokat
is figyelembe véve az egyesület vezetése úgy döntött, hogy a szakmai munkából
nem mellõzi a versenysportot, a súlyemelést, de az egyesület feladatának
megfelelõen nagyobb figyelmet szentel a szabadidõ hasznos eltöltésének
- hangsúlyozta Szabolcsi Károly, egyesületi elnök, edzõ.
Mindezeket szem elõtt tartva az egyesület képviseletében az év során több
önkormányzati és intézményi, civil szervezetek által tartott rendezvényhez,
akcióhoz csatlakoztak. Ilyen közös, egész napos, jó hangulatú, hagyományõrzõ
összejövetel volt az egyesületi disznóvágás, disznótor megtartása a Nagykun
Klubban. Az idén is ez lesz az évadzáró fõ esemény az egyesületnél. Már
erõsen hízlalják a disznótor kiszemelt négylábú áldozatát. A lányok, fiúk közremûködtek
a HO-VA-VÁR városi szemétszedési akcióban, az I. Bittner Falusi
Napok öttusa versenyén. De nem maradhattak le a Mihály-napi sokadalom
eseményérõl sem. Augusztus elsején sok érdeklõdõt vonzott a III. Boszorkánytúra,
amelynek fõszervezõje Fazekas Márta és Szabolcsi Károly volt. Késõ
este seprûs, csúcsos sipkás boszorkányok szállták meg a város keleti részét, a
régi 4-es út mentén. A szellemi és fizikai megmérettetésre 11 csapat boszorká-
Sport
nyos ügyességû asszonyai és lányai jelentkeztek. A boszorkányhithez fûzõdõ
furfangos feladványokat ezúttal is Márta találta ki. Az "égetnivalóknak" volt
szépségverseny, 5 km-es éjszakai gyalogtúra térképpel és zseblámpával. Az
éjszakai különleges portyát a Roxforti Banyák elnevezésû boszik csapata
nyerte. Vezetõjük Szakács Jánosné, aki nem véletlenül kapta meg a fõboszorkány
címet. A túra utcabállal zárult. A szabadidõs rendezvényekhez régebbi
egyesületi tagok, szülõk is szívesen csatlakoznak. Közéjük tartozik Csízi Pál
szakács és családja. Legutóbb a Mihály-napi sokadalomban fõzött-sütött "tüzes
hús" elnevezésû étellel aratott közönségsikert. (Az étel receptjét a kalendárium
lapjain is megtalálja.)
Az egyesületi eredmények a súlyemelõ versenyeken sem maradtak el. Az
utánpótlás korcsoportú regionális csapatbajnokságon a Horváth Sándor,
Varga György, Budai Attila, Rézmûves Krisztián, Szoboszlai Róbert, Lakatos
Imre összetételû kisúji együttes Tégláson elsõ, Békéscsabán harmadik lett. A
súlyemelõk diákolimpiáján Szerencsen a tíz versenyzõbõl hatan dobogós
helyezést értek el. Diákolimpiai bajnok lett a serdülõ korcsoportban Rézmûves
Judit (összetett eredmény: 54 kg) és Lakatos Imre (összetett eredmény:
119 kg). A csapat összesítésben negyedik lett.
A nyári hónapok hagyományosan az edzõtáborok jegyében zajlottak le. A
kisújiak házigazdaként vendégül látták a budapesti Soroksár Súlyemelõ SE,
valamint a Magyar Súlyemelõ Utánpótlás Válogatott versenyzõit. A táborozókat
meglátogatták a Magyar Súlyemelõ Szövetség vezetõi, a válogatott szövetségi
kapitánya és edzõje is. A felkészülésrõl, a programoktól elégedetten
nyilatkoztak. Az egyéni, meghívásos országos és nemzetközi versenyeken érmes
helyezéseket értek el: Budai Attila, Lakatos Imre, Kiss Milán, Budai Krisztina.
Õk, korcsoportjukban is elõkelõ helyen állnak az országos ranglistán.
Edzõjük, Szabolcsi mester a soron következõ év végi országos súlyemelõ
bajnokságon tõlük elsõsorban jó helyezéseket, érmeket remél, de a többi
versenyzõtõl is tisztes helytállást vár.
Ari Géza
398
399

Kalendárium 2010
A Kisújszállási
Modellezõ Baráti Kör
Kisújszálláson a 2009. szeptember 11-13. között megtartott II. Ligeti Sportfesztiválon
a különbözõ versenyszámokon kívül még számos bemutató - köztük
a modellezõké is - színesítették a programokat. A szép számú közönség
nagy érdeklõdéssel fogadta a két éve alakult Modellezõ Baráti Kör tagjainak
és meghívott sporttársaiknak bemutatóját, melyet a strandfürdõ területén
tartottak meg.
Barta Kálmánnal, a Modellezõ Kör vezetõjével a találkozót követõ napokban
beszélgettem. Õt - úgy gondolom - a kisújszállásiak elõtt nem kell külön
bemutatnom. Sokan ismerik, hiszen évek óta aktív közéleti tevékenységet folytat.
A Móricz Zsigmond Gimnázium nyugdíjazás elõtt álló technikai dolgozója.
Nem mellékesen Pro Urbe Díjas önkéntes tûzoltóparancsnok-helyettes
volt, tagja a városi Mellofon Fúvósegyüttesnek is, fotózik, videózik, kiállításokon
vesz részt. Gyermekkora óta szerelmese a modellezésnek. Ebben két fia
közül Csaba, Csilla lánya és ötéves unokája, Tamás is követi.
Barta Kálmán elmondása szerint a hatvanas években az Úttörõházban két
szakkör mûködött. Mindkettõnek aktív tagja volt. Az egyik az úttörõzenekar
volt, a másik a repülõmodellezõ kör. Ez a két tevékenység, a zenélés és a
Sport
technikai eszközök készítése végigkísérte eddigi életútját. Számára ezen tevékenységek
együtt jelentik a technikai sportot, a versenyzést, a hobbi tevékenységet,
a szórakozást, a kikapcsolódást.
Fiatal szakemberként munkája mellett a Faipari Vállalatnál 1967-ben lett
elõször a modellezõk szakkörének klubtitkára. Idõközben más szakkörökben,
így a Magyar Honvédelmi Szövetség Eszperantó úti bázisán is 50-60 fõre
növekedett a modellezéssel foglalkozó fiatalok száma. Ide hívták vezetõnek,
ahol Kói Károly bácsival együtt foglalkoztak az utánpótlás nevelésével. Az MHSZ
megszûnését követõen Barta Kálmán egyedül építgette tovább motoros hajóit,
repülõit. Egy-egy távirányítású modell megépítése hetekig tartott, s nem
kevés anyagi áldozatot és sok türelmet követelt a Barta család tagjaitól. Például,
amikor a konyhaasztalon száradt napokig a lakkozott hajómodell, a
család tagjai hokedliról ették a nokedlit.
Számtalan városi, megyei és országos bemutatón vett részt, elismerést szerezve
a kisújszállási modellezõknek. A versenyek eredményei közül a legbüszkébb
egy országos VI. helyezés elérésére, melyet még 1984-ben Budapesten,
a városligeti tavon tartott modellezõk országos bajnokságán F1-V15 cm 3 -es
robbanómotoros hajó-vízisikló modellel szerzett. Felnõtt korú fia, Csaba és
lánya, Csilla gyakran elkísérik bemutatókra, segítenek a versenyeken. Megtanulták
a vitorlás irányítását is. Közösen egy olyan, hároméltû jármûvet szeretnének
elkészíteni, amely földön, vízen, levegõben is közlekedik.
Két éve, egy városi gyereknapi bemutatót követõen barátaikkal közösen elhatározták,
hogy megalakítják a helyi Modellezõk Baráti Körét, amelynek
tagjai: Barta Kálmán, Barta Csaba, Barta Csilla, Domán Zsolt, Nagy Zsolt,
Csányi Károly, Füleki Lajos, Bana Gyula, Vígh Albert, Vígh Norbert, Kõszegi
Csaba, Kádár Pál, Nagy András, Jánvári László, Juhász Péter. Szinte mindenki
más-más típusú modellel sportol, versenyez. Vannak rádió távirányítású,
robbanómotoros mûrepülõk, rádió távirányítású vitorlázó repülõk, elektromos
kisrepülõk, robbanó-, illetve elektromos autó- és hajómodellek. A kisúji
klub tiszteletbeli tagjai Szolnokról id. Nagy Sándor és fia, valamint Toperczer
Jenõ. Az utóbbi versenyzõ élethû hadihajó-modellezõ. A szeptemberi kisúji
bemutatón sokan megcsodálták tengeralattjáró modelljét, ami a nagymedencébe
merülve úszkált. Bemutatkozott elektromos sebességi hajómodelljével
ifj. Nagy Sándor is, aki a Bulgáriában megrendezett motoroshajó világbajnokságon
ifjúsági kategóriában bronzérmes lett.
Ami a jövõbeni terveiket illeti: 2010-ben Kisújszálláson egész napos repülõmodellezõ
bemutatót, majálist szeretnének tartani a város határában. Állandó
klubhelyiség létrehozását és Faluszigeten egy modellezõ vízibázis kiépítését
is tervezik. A Modellezõ Baráti Kör tagjai természetesen további bemutatókat
is szívesen tartanak a modellezés népszerûsítésére. Ari Géza
400
401

Kalendárium 2010
50 éves lett a Kisújszállási
Munkás Horgász Egyesület
Beszélgetés Zsoldos László egyesületi elnökkel
Városunk legnagyobb létszámú egyesülete a Munkás Horgász Egyesület,
amely 2009-ben ünnepelte megalakulásának 50. évfordulóját. Ebbõl az
alkalomból megjelentették az egyesület történetét feldolgozó Helytörténeti
füzetek 22. kötetét. Zsoldos László fogtechnikus az összetartó közösségnek a
kezdetektõl tagja, elismert vezetõje. A horgásztársadalom érdekében különbözõ
tisztségekben végzett munkásságát több megyei és országos szintû kitüntetéssel
is elismerték. Az orvosi rendelõben - munkavégzése után - beszélgettünk
az egyesület irányításáról, a jubileumi eseményrõl, a további terveikrõl.
- A napi foglalkozásával járó elfoglaltságát látva, bizonyára nem kevés feladatot
jelent az egyesület elnöki teendõinek ellátása sem.
- Ez így igaz. Persze a 600 fõs egyesületünket nem egyedül vezetem. Az
egyesületi feladatokat egy 8 fõs elnökség végzi, amely kiegészül az elnök,
alelnök, titkár személyével. A foglalkozásom mellett a szabadidõmben végzem
ezt a nem kevés felelõsséggel járó tevékenységet. Szinte minden napra
van tennivaló, de szívesen végzem. Elnökségi ülést havonta tartunk, ahol beszámolok
az elvégzett munkáról, majd sorra vesszük a következõ feladatokat,
amelyek igen sokrétûek. Legyen az akár adminisztratív, pénzügyi, vagy pályázatokkal,
horgászjegyekkel, a horgásztóval, vagy fejlesztésekkel kapcsolatos.
Elmondanám, hogy legutóbbi ülésünkön éppen az utóbbiról volt szó.
- Az egyesület vezetõsége, tagsága hogyan ünnepelte meg megalakulásuk
fél évszázados jubileumát?
- Számomra megtiszteltetés, hogy irányíthattam a nem kevés tennivalóval
járó ezen feladatokat is. Egy évvel korábban már létrehoztunk egy hat tagú
szervezõbizottságot és elosztottuk a munkaterületeket. Úgy döntöttünk, hogy
a tagság bevonásával összegyûjtjük a dokumentumokat, fényképeket és megjelentetjük
az egyesületünk 50 éves történetét bemutató füzetet. Az ötletünket
anyagilag is támogatta az önkormányzat és a Városvédõ és -Szépítõ Egyesület
is. A kiadványt sporttársaimmal közösen írtuk. A szerkesztési munkákban
segítségünkre voltak: dr. Ducza Lajos, dr. Tóth Albert, ifj. Papi Lajos,
Farkas Kálmán, Szarvákné Kelemen Dóra és Szarvák Márton. Ezúton is köszönet
érte. Hozzátenném, hogy olyan sok dokumentum, emlék gyûlt össze,
hogy akár két kötetben is kiadhattuk volna egyesületünk történéseit. Az
anyagi erõnkbõl most csak ennyire futotta.
Sport
- Mikor tartották a jubileumi ünnepségüket?
- 2009. június 6-án a Vadászházban tartottuk meg. Jó hangulatban, több,
mint száz tagtársunk, vendégek jelenlétében. Hozzáteszem, hogy szerettünk
volna még több egyesületi tagot meghívni, de most csak ennyire volt lehetõségünk.
Visszatekintve az ünnepségünkre: ott is tisztelettel megemlékeztünk
elõdeinkrõl, az alapító tagjainkról. A legkiválóbb tagtársaink emlékplakettet,
45-en pedig aranyozott szélû dísztányért vehettek át. Sajnos, többen voltak
olyan egykori horgásztársak, akik már nem ünnepelhettek velünk. Szõke
Endre, egykori egyesületi elnökünkre posztomusz emlékplakett átadásával
emlékeztünk. Õ nemrégiben, 2009. elsõ félévében váratlanul hunyt el. Viszont
együtt örülhettünk, hogy velünk lehetett két régi, alapító tagunk,
Zimány Ferenc és Szoboszlai János. Megemlíteném, hogy János barátom, soksok
éven át foglalkozott a fiatal horgászpalánták oktatásával, nevelésével, igen
eredményesen. A megyei Horgászszövetség nevében Németh István alelnök
is köszöntötte a résztvevõket. Örömünkre egyesületünknek egy díszes kupát,
majd egyéni kitüntetéseket nyújtott át. Minden résztvevõnek ajándékként
átadtuk a jubileumi füzetet. Az összejövetelünk vacsorával, reggelig tartó
szórakozással zárult.
- Az emlékezést követõen, az elkövetkezendõ idõszakban milyen feladatok
várnak az egyesület vezetõire, a horgászsport helyi szerelmeseire?
- Elõretekintve úgy tûnik, lesz tennivalónk bõven. Horgászaink körében
köztudott, hogy jelenleg évi 800 ezer forintért béreljük a tulajdonostól a
téglagyári horgásztavat. Ezt igen költségesnek tartjuk. Igaz az is, hogy a
jelenlegi tulajdonosok felajánlották a horgásztó megvásárlását egyesületünk
részére. A felajánlásuk összegét, a 25 millió forintot nagyon soknak tartjuk.
Erre jelenleg az egyesület anyagi lehetõségei nem adottak. Ebbõl
következõen a vezetõségünk támogatta azt a fejlesztési elképzelésünket, hogy
pályázati úton - saját erõbõl - olyan horgásztavat és környezetét építsünk meg,
amely egyesületünk tulajdona lesz.
- Ez az új horgásztó, -tanya hol épülhet majd meg?
- Ez a halastó - sikeres pályázatunk eredményeként - az ecsegfalvai út
mentén, az egykori szeméttelep mögötti 10 hektáros legelõ területén lenne.
Itt 3 hektáros halastó építését tervezzük. A vízkivételi fejlesztési lehetõségek
adottak. Persze sürgetõ is, hiszen a mostani bérleti szerzõdésünk a tulajdonossal
a jövõ év végén lejár. Mindenesetre bízom abban, hogy a soron következõ
horgász küldöttközgyûlésünk határozatával megerõsíti terveinket. Vezetõségünk
úgy gondolja, ha sikeres lesz a pályázatunk, a megvalósításával egy
teljesen új fejezet következhet majd 50 éves egyesületünk életében.
Ari Géza
402
403

Kalendárium 2010
Extrém sportok - Kisújszálláson is
Az extrém szót hallva a legtöbben valami nagyon új dologra gondolnak. Ha
ehhez még azt is hozzátesszük, hogy sportról van szó, akkor mindenképpen
egy szokatlan mozgásformára gondolunk. Az extrém sportok azonban már
részei mindennapjainknak. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy városunkban
is önálló szakága van ennek a sportnak. De kezdjük az elején!
Az extrémsport története az Egyesült Államokban kezdõdött. Kaliforniában
- ahogyan sok más tengerparti területen - nagyon népszerû sport volt a
szörf. Ez azonban helyhez kötött, s a természeti viszonyok is meghatározzák.
Így néhányan úgy döntöttek, hogy kerekeket szerelnek a deszkára, s a hullámok
helyett a közterületeket lovagolják meg. Így született meg 1963-ban a
sportág, amelyhez - Amerikához hûen - hamarosan egy egész iparág épült ki.
Tíz éven belül már profi sporttá vált a gördeszka. A deszkázáshoz azonban
hozzátar-tozik a veszély is. A közterületeken sportoló deszkásokat számos
baleset érte. Ezért a 80-as években betiltották. A döntést azonban akkora
ellenállás követ-te, hogy kénytelenek voltak engedélyezni a sportágat. A
biztonság érdekében azonban elkezdtek skate-parkokat építeni, amelyek az
utcát modellezték, de szabályozott körülmények között kevésbé veszélyessé
tette a sportot, amely-hez a gördeszka mellett a görkorcsolya és a BMX is
tartozik. (Az extrém-sportok jövõjét mutatja, hogy hamarosan bekerül az
olimpiai versenyszámok közé.)
Magyarországon a 80-as évek második felében jelentek meg az elsõ deszkások.
A 10-12 fõs lelkes csapat tagjainak Nyugat-Európából - titokban kellett
beszerezni a sportfelszerelést. A rendszerváltás változást hozott: bárhol be
lehetett szerezni a deszkákat, ruhákat, felszereléseket - de még mindig kis
számban, ugyanis az USA-ból hozták be a termékeket. Néhány éven belül
megépült az elsõ park is: Budapesten. Az ország többi részén azonban még
sokáig kellett várni arra, hogy biztonságos körülmények között sportolhassanak.
Kisújszálláson a 90-es évek elején jelentek meg az elsõ deszkások. Az 5-6
lelkes fiatal egyéb hely hiányában a közterületeken gyakorolt, s versenyekre
járt Budapestre. (2000-ig csak a XI. kerületi pályán tartottak versenyeket.) És
hamarosan már szervezett keretek között is gyakorolhattak: a Súlyemelõ SEben
önálló szakosztály alakult az extrémsportosokból. Szabolcsi Károly felkarolta
a fiatalokat, és minden követ megmozgattak, hogy önálló pályájuk
legyen. Végül sikerrel jártak: helyi vállalkozók, magánszemélyek, a Városi
Polgárõrség és az önkormányzat támogatásával elkészült a pálya a Városháza
Sport
mögött, és 2006. szeptember 30-án át is adták. Azóta nemcsak gyakorolnak,
hanem versenyeket is rendeznek a pályán. Az évadnyitó és -záró megmérettetésekre
a hazai versenyzõk mellett a környezõ országokból is érkeznek
sportolók, valamint nézõk is - több százan. (A megmérettetésen a helyiek is
jól szoktak szerepelni: a görkorcsolyások és BMX-esek mindig dobogósok.)
Emellett más, már hagyományosnak mondható rendezvényei is vannak a
szakosztálynak. Tavasszal tartják a Game of SKATE elnevezésû versenyt a
Víztoronynál. Itt párokban mérik össze tudásukat a nevezõk. Emellett Jam
Rock-ot is tartanak, amely az extrémsport és a zene különleges találkozása.
A sportág egyre népszerûbb városunkban is. Ezt mutatja, hogy ma már 45,
10 és 40 év közötti tagja van a szakosztálynak. Az egyik legügyesebb Vígh
Barna BMX-es, aki számos hazai és nemzetközi versenyen volt már sikeres.
Elismertségét mutatja az is, hogy szinte az összes, meghívásos versenyre meginvitálják.
A sikeres szereplésen és a versenyek iránti érdeklõdésen felbuzdulva az
extrémsportosok nem pihennek: 2010. márciusában a Game of SKATE-re,
májusban pedig a szezonnyitó versenyre készülnek.
Tán Eszter
404
405

Benedek Elek meséje
Kalendárium 2010
Az aranytulipán
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az Óperenciástengeren
is túl, volt egyszer egy király, annak egy fia. Mikor ez a királyfi nagy
legénnyé serdült, azt mondta az apjának:
- Édesapám, én elmegyek, s addig vissza nem térek, míg a világon a legszebb
leányt meg nem találom; az lesz az én feleségem.
- Jól van, fiam - mondotta a király -, csak eredj isten hírével, szerencse kísérjen
utadban.
Elindult a királyfi, ment, mendegélt hegyeken, völgyeken által, egyszer csak
beért egy rengeteg erdõbe, s rengeteg erdõ között amint mendegélne, látja,
hogy egy ökörnyomban kínlódik, vergõdik egy kicsi halacska. Megszólal a
halacska, mondja a királyfinak:
- Szabadíts meg innét, te jó legény, vígy a folyóba, mert itt meghalok.
A királyfi kivette a halacskát az ökörnyomból, s vitte, míg egy folyóhoz nem
ért. Ott azt mondta a halacska:
- Végy le egy pikkelyt rólam, tedd el, s ha valahol valami bajod lészen, ezt a
pikkelyt csak vesd a folyóvízbe, én mindjárt ott leszek, és segítek rajtad.
A királyfi levesz egy pikkelyt a halacskáról, azzal a halacskát beledobja a
vízbe, s továbbmegy. Amint menne, mendegélne, látja, hogy egy fekete holló
egy fának ága-boga közé szorult, vergõdik a szárnyával, rángatja a lábát, de
nem tud kiszabadulni. Leszólott a királyfinak nagy búsan:
- Szabadíts meg, te jó legény, bizony nem bánod meg.
Felmászik a királyfi a fára, kiszabadítja a hollót, az meg a csõrével kihúz a
szárnyából egy tollat, odaadja a királyfinak, s mondja neki:
- Jótétel helyébe jót várj, te legény. Ha nagy bajba kerülsz, csak rázintsd
meg ezt a tollat, én mindjárt ott leszek.
Elbúcsúzik a királyfi a hollótól, továbbmegy, mendegél. Egyszerre csak
látja, hogy egy õsz öregember ott áll a forrás mellett, szeretne lehajolni, hogy
igyék, de nem tudott lehajolni.
Megszólítja a királyfit:
- Te jó legény, segíts rajtam, majd elepedek a szomjúságtól, s nem tudok
lehajolni.
A királyfi lekapta a sisakját, telemerítette vízzel, megitatta az öregembert.
- No, te legény - mondotta az öregember -, nagy jót tettél velem. Nesze,
adok neked két hajszálat, s ha valahol bajba kerülsz, csak ereszd szélnek.
Gyerekeknek
Majd rám talál ez a két hajszál, s én a világ végérõl is eljövök, hogy segítsek
rajtad. A királyfi eltette a két hajszálat, elbúcsúzott az öregembertõl. Aztán
továbbment, nemsokára kiért az erdõbõl, s túl az erdõn elért egy nagy városba.
Szeme-szája elállott a csodálkozástól: gyászfeketébe volt vonva az egész
város. Találkozik az utcán egy kicsi emberkével, akinek földig ért a szakálla,
kérdi tõle:
- Ugyan bizony, bácsikám, kit s mit gyászol ez a város, hogy így gyászfeketébe
borult?
- Hej, öcsém - mondja a kicsi ember -, nagy oka van annak. Van a királynak
egy leánya, akihez hasonlatos szép nincs kerek e világon. S ez a lány a fejébe
vette, hogy csak ahhoz megy feleségül, aki úgy el tud bújni elõle, hogy õ meg
ne találja. Háromszor lehet próbát tenni. Ha kétszer megtalálja, az még nem
baj, de ha harmadszor is megtalálja, karóba kerül annak a feje, aki szerencsét
próbál. Eddig kilencvenkilencen próbáltak szerencsét, karóba is került a feje
mind a kilencvenkilencnek. Próbálj te is, öcsém, hadd legyen a te fejed a
századik.
Mondja a királyfi:
- Már vagy lesz századik, vagy nem lesz, ha csakugyan olyan szép az a leány,
szerencsét próbálok.
Éppen abban a pillanatban jött arra hatlovas hintón egy szépséges szép
leány, amilyet még a királyfi sohasem látott. De olyan szép volt, hogy a szeme
is káprázott, amikor ránézett. Kérdi a királyfi a törpe embert:
- Ki ez a leány, bácsikám?
- Ez a királykisasszony - mondotta a törpe ember.
Hiszen több sem kellett a királyfinak, ment egyenest a király palotájába, a
király színe elé.
Mondotta a királynak:
- Felséges királyom, hallottam, hogy kilencvenkilenc legény próbált szerencsét.
Egy életem, egy halálom, a szerencsét én is megpróbálom.
- No, fiam - mondotta a király -, szívembõl sajnállak, mert jóképû, derék szál
legénynek látszol. De hiába, a leányomnak kedvében kell járnom. Nincs több
gyermekem. Hát csak próbálj szerencsét, bújj el, ha tudsz, de úgy, hogy meg
ne találjon.
Eközben hazajött a királykisasszony, és bejött a szobába, s mondta a
királyfinak:
- Jobb lesz, ha nem is próbálsz szerencsét, királyfi, eredj haza, mert a te
fejed is odakerül, ahova a többié.
- Nem bánom én - mondta a királyfi -, hadd kerüljön. Nálad nélkül úgyis
pipadohányt sem ér az életem.
406
407

Kalendárium 2010
Azzal kiment a királyfi nagy búsan, s végigsétált a városon, aztán ki a mezõre,
mezõrõl az erdõbe, egész úton azon tûnõdött, hová tudjon elbújni, hogy
a királykisasszony meg ne találja. Egyszerre csak eszébe jutott a halacska,
hátha az tudna rajta segíteni. Megy a folyó partjára, ott elõveszi a pikkelyt, s
hát csakugyan jön a halacska, s kérdi:
- Mi bajod, királyfi?
Mondja a királyfi, hogy mi baja van.
- Ó, azért egyet se búsulj - mondotta a halacska -, mindjárt ideszólítom a
legnagyobb halat, azzal elnyeletlek, ott ugyan meg nem talál a királykisasszony,
míg a világ s még két nap. Csak térült-fordult a halacska, s mindjárt jött utána
egy rettentõ nagy hal, kitátotta a száját, s abba beléugrott a királyfi. Szépen
leballagott a halnak a hasába, s ott úgy sétált fel s alá, akár egy palotában.
Eközben elindult a királykisasszony, utána az udvarbeliek. Kereste a királykisasszony
mindenfelé a királyfit, s mikor egy fél napig járt-kelt volna mindenfelé,
egyszerre csak a folyóvíz partjára ért, s megparancsolta, hogy fogják ki a
vízbõl a legnagyobb halat, mert annak a hasában van a királyfi. Egyszeribe
odarendelik az udvari halászokat, kifogják a nagy halat, felhasítják a hasát, s
hát csakugyan kifordul belõle a királyfi.
Na, az elsõ próbával szerencsétlen volt a királyfi, próbált másodszor is.
Továbbment nagy búsan, s amint mendegélne az erdõben, eszébe jut a holló,
megrázintja a tollát, s hát repül is az egyszeribe, s kérdezi:
- Mi baj, édes gazdám?
Mondja a királyfi, hogy mi nagy baja van. A holló erre elkezdett károgni, s
ím, egyszeribe repültek a hollók mindenfelõl, fekete lett tõlük az erdõ, s
kérdezték mind egyszerre:
- Mi baj, mi baj?
- Tudtok-e valami jó búvóhelyet? - kérdezte a királyfi hollója.
- Hogyne tudnánk, hogyne tudnánk - károgott a többi holló.
Azzal felszállott valamennyi, repültek az erdõn keresztül. A királyfi mindenütt
utánuk, s felvezették egy olyan magas hegyre, hogy a teteje az eget verte.
Annak a hegynek a tetején volt egy mély gödör, abba beléállították a
királyfit. De hiába állították, a királykisasszony ott is megtalálta.
Búsult a szegény királyfi, majd felvetette a búbánat. Na, bizonyosan karóba
kerül az õ feje is! De gondolta magában, egy élete, egy halála, már csak harmadszor
is szerencsét próbál. Elõvette azt a két hajszálat, amit az öregember
adott, s szélnek eresztette. Hát alighogy eleresztette a hajszálat, jön az öregember,
s kérdi:
- Mi bajod van, édes fiam?
- Jaj, ne is kérdezze, bátyámuram, el kellene bújnom olyan helyre, ahol senki
meg nem talál, máskülönben karóba kerül a fejem.
Gyerekeknek
- Hiszen ha csak ez a baj, azon én könnyen segíthetek. Ki elõl akarsz elbújni?
- A királykisasszony elõl, bátyámuram.
- Nohát majd én megmutatom - mondotta az öregember -, hogy a szeme
elé viszlek, s mégsem lát téged. - Azzal megfogta a királyfi nyakát, csavarintott
rajta, s abban a pillanatban aranytulipán lett a királyfiból. Aztán felfûzte a
tulipánt a kalapjára, s bement a király városába.
Éppen jött vele szemben a királykisasszony, akkor indult volt el, hogy megkeresse
a királyfit, meglátja a ragyogó fényes tulipánt, s mondja az öregembernek
szépen, nyájasan:
- Jaj de szép tulipán! Adja nekem.
- Nem adom én! - mondotta az öregember.
- Annyi aranyat adok érte, hogy úrrá lesz maga is s minden nemzetsége.
- Dehogy adom - mondotta az öregember -, a világ minden sûrû kincséért
sem adom. Hiába kérte a királykisasszony, az öregember nem adta oda a
tulipánt. Mit volt, mit nem tenni, továbbment nagy búsan a királykisasszony,
s kereste a királyfit. De azt ugyan nem találta meg. Kereste másodnap, kereste
harmadnap, akkor sem találta meg. Harmadnap letelt a keresés ideje, s akkor
a király kihirdette, hogy elõállhat a királyfi bátran, most már övé a királykisasszony.
Meghallotta ezt az öregember, egyet csavarintott a tulipánon, királyfi lett
ismét. Azzal a királyfi felment a palotába. Mindjárt nagy lakodalmat csaptak,
lakodalom után felkerekedtek, a királyfi hazájába mentek. Ott volt csak igazi
hejehuja, dínomdánom.
Még tán ma is táncolnak, ha meg nem haltak.
* * *
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szept. 30.-
Kisbacon, 1929. aug. 17.): író, újságíró, szerkesztõ.
Az erdélyi magyar irodalmi közélet egyik jelentõs
alakja. Számos újság szerkesztõje, munkatársa, alapító
tagja. Foglakozott népköltészeti alkotások gyûjtésével,
máig nagyon népszerûek népmese-feldolgozásai,
írt saját meséket is, s õ fordította pl. a Grimmmeséket,
vagy az Ezeregyéjszaka meséit. Az irodalmi
élet szervezésében kiterjedt levelezéssel is részt vett,
otthona kulturális zarándokhellyé vált. Mûvei: Székely
Tündérország (1885), A szív könyve (1895), Halljátok
emberek? (1957)
408
409

Kalendárium 2010
Fejtörõk
Gyerekeknek
3. Keresd meg a szavakat a táblázatban (átlósan, függõlegesen, vízszintesen)!
A kimaradt betûket összeolvasva megkapod a megfejtést!
1. Eltévedt állatok keresik családjukat
A felsorolt állatneveket írd a megfelelõ helyre, hogy az összetartozó családtagok
együtt legyenek! (Van olyan, ami több helyre is tartozik.)
kanca, gida, kan, tojó, koca, gödölye, kölyök, gácsér, csõdör, bak, szuka,
bárány, tehén, bika, suta, csikó, malac, kos, borjú
ANNA
AUTÓ
BALTA
BONT
HÉT
HUN
ILIKE
JÁCINT
JÁRMÛ
MÉN
MIMIKA
NYÉL
NEGYVEN
OROM
ORV
ORGONA
REÁL
SZÓR
TULIPÁN
VÉN
2. Kösd össze a nevet a jelentésével!
4. Oszd fel az ábrát három egyenes vonallal úgy, hogy minden részben 1-1
golyó maradjon!
Ajtony
Tas
Tétény
Tömör
Kartal
Bese
Torontál
Jutas
Levente
Balog
Eneh
fejedelem
arany
vas
kõ
héja
sas
kánya
élõ
szarvastehén
ínyenc
balkezes
410
411

Kalendárium 2010
5. Melyik ábra illik a kérdõjel helyére?
1.
Gyerekeknek
Megoldások
6. Hány négyzet van az ábrán?
2.
Ajtony: arany
Tas: kõ
Tétény: fejedelem
Tömör: vas
Kartal: sas
Bese: kánya
Torontál: héja
Jutas: ínyenc
Levente: élõ
Balog: balkezes
Eneh: szarvastehén
3. zsákbamacska
4. egy fekvõ és két álló egyenes
5. b
6. 10 db
Felhasznált irodalom:
Matematikai agymozgató 10-14 éves korig, Szalay Könyvkiadó
Agymozgató 6-10 éves korig, Szalay Könyvkiadó
Agymozgató 10-14 éves korig, Szalay Könyvkiadó
Szókincskeresõ, Szalay Könyvkiadó
412
413

Pozsonyi Gabriella
Kalendárium 2010
Az elfelejtett játékmackó
Történetünk nem ott volt, hol nem volt, hanem egy városka kicsi házában
volt, és ki tudja hány helyen fordult elõ még ilyesmi. Ilyesfajta eset bizonyára
majdnem minden gyerek szobájában megtörtént már, alighanem a tiédben is.
A kakas már rég túl volt a hajnali kukorékoláson, és dölyfösen lépdelt a csipegetõ
tyúkanyók között, mikor a kis házat és udvarát fájdalmas kiáltás járta
át. A hang gazdája a gyerekszobába ágyán ülõ játékmackó, nem más.
Brumi fájdalmas nyögdécselésekkel ébredt. Nagy nehezen kimászott a rágabalyodott
lepedõ és takarókupacból, és álmosan megrázta a fejét.
- Ajjaj, azt hiszem, ezúttal tényleg elkésünk. - azzal felpattant, és húzni
kezdte a takaró végét. - Gréti! Gréti, ébredj, elaludtunk.
- Csak te aludtál el, mackópajtás! - szólt nevetve a földrõl egy szárnyas fehér
tündérló.
- Nem, mindig együtt kelünk - rángatta tovább a maci az ágyat.
- Csak az üres takarót rángatod mackó, semmi mást, Grétit az anyukája reggel
elvitte az oviba, kocsival mentek - gyõzködte megszeppent hangon a
gyönyörû tündérlány is a szoba sarkában felhalmozott játékok tetején.
- Tessék?! - ült le most már a maci. - De hát nélkülem nem megy el az
óvodába, nélkülem nem tud elaludni ebéd után. Mindig együtt alszunk.
- Úgy néz ki, barátom, hogy lassan téged is elfelejt - szólt most le a szekrény
tetejérõl egy poros, kopott, fekete-fehér plüss macska.
- Nem! - ugrott fel a maci dühösen, akkorát kiáltva, amire még az odakint
sétáló dölyfös kakas úr is felkapta a fejét. - Csak itthon felejtettek. Semmi
több. Sietni kell, biztosan nincs már sok idõ hátra az alvásideig, akkorra mindenképpen
oda kell érnem.
Azzal a maci lecsúszott az ágyról, bemászott az ágy alá és elõvett egy kék kötött
pulóvert, aminek bal felsõ sarkában egy kopott kis vitorlás hajó matricája
díszelgett. Magára vette, és kirohant a konyhába. Tudta, ilyenkor senki nincs
a házban, biztonságosan mászkálhatott anélkül, hogy feltûnt volna bárkinek
is. Ahogy kiért a konyhába, felugrott az elsõ konyhaszékre, és onnan átmászott
a konyhaasztalra, kinézett az ablakon, homályosan látott, mivel fél szeme
csüngött, ezért gyorsan megigazította, és tovább kémlelõdött.
- A teremburáját, tényleg autóval mentek, vakarta meg a fejét, és szomorúan
lecsüccsent az asztalra, bánatosan lóbálni kezdte lábait a szélérõl.
Odabent közben hangosan ment a vita a tündérlány és a macska között.
Gyerekeknek
- Szegény maci, õ is fel fog kerülni melléd, cica, a szekrény tetejére?
- Hallottad, mit mondott Anya reggel? "Minek vinnénk magunkkal azt az
ósdi plüsst? Le van szakadva már a szeme is, hiányzik a karjából a vatta."
- Nem! - ordított erre fájdalmasan egyet újra Brumi, és leugrált az asztalról,
kiszaladt az elõszobába. Hamar kerített egy sálat, és rádobva az ajtókilincsre
kinyitotta a bejárati ajtót. Szerencsére anya megint elfelejtette bezárni, viszont
Brumi eddigi lendülete a teraszra érve hirtelen elfogyott. Odakint hûvös szél
fújt, a járdán patakokban álltak az éjszaka leesett esõ pocsolyái. Megijedt.
Visszahátrált. Aztán hirtelen bevillant az agyába a kislány óriás barna szeme,
amibõl patakokban ömlik a könny, és kedves mackója után kiabál. A mackó
szíve elszorult a sajnálattól, és összeszorított szájjal kilépett az ajtón.
A teraszon még biztonságban volt. Viszont a kertben egy óriás bordeuxidog
és egy kis vadászkutya szaladgált. Annyi rémtörténetet hallott már szétszaggatott
pólókról, törülközõkrõl, összerágott cipõkrõl, hogy belegondolni
sem mert, mi lenne, ha megkaparintanák. Brumi a saját kis vattával tömött és
puha szõrrel borított testének fél percet sem adott. Nagyot sóhajtva lassan a
kerítéskapuhoz sétált, és leselkedni kezdett. Szerencsére a nagyobbik kutya
épp beugrott az óljába és lefeküdt, a kicsi meg körbe-körbe szaladgált, mire
az udvar másik végén meglátott egy verebet és üldözõbe vette. Brumi érezte,
hogy ennél jobb alkalma nemigen lehet. Kiugrott az alacsony kerítésen, le a
járdára és az utcakapu felé futott.
- Már mindjárt ott vagyok, mindjárt ott vagyok - hajtogatta magában, és
tényleg csak pár méter választotta el, mire a kiskutya észrevette és csaholva
utánairamodott. Brumi gyorsan felugrott a kerítésre, és kezdte áttuszkolni
hatalmas pocakját a kerítés vasrácsai között. Már csak a kezével kapaszkodott,
mire a kutya utolérte, de az épp elég volt ahhoz, hogy elkapja a játékmackó
mancsát, és az erõs rántástól félig kiszakadjon a mackó bal karja. Brumi
fájdalmas nyögéssel esett a földre, és mozdulatlanná meredt. Nem tudhatta,
vannak-e emberek a közelben. Kis idõ után felült a földrõl és körülnézett.
Sehol egy lélek, de ez a kis játékmackót nem nyugtatta meg. Fogalma sem
volt róla, hogyan jut el az óvodába. Felállt, és ment pár lépést elõre, pár lépést
oldalra. Teljesen elbizonytalanodott, és a bal karját sem tudta használni.
- Hát ez meg? - hallatszott hirtelen egy hang odafentrõl.
A maci megijedt. Nem tudta, honnan jön a hang.
- Nini, mackó, szia! - azzal egy fekete macska ugrott Brumi elébe.
A mackó úgy megijedt, hogy meg sem mert szólalni, teljesen élettelennek
tettette magát.
- Hé! - azzal megbökdöste mancsával a játékot. - Láttam, hogy az elõbb mozogtál.
414
415

Kalendárium 2010
Semmi reakció. A macska megszimatolta még egyszer, aztán sarkon fordult,
és kecsesen elsétált.
- Várj! - hallotta a macska a háta mögül.
Az érdeklõdve kocogott vissza a játékhoz:
- Jól hallottam? - meresztette óriás, zöld szemeit a mackóra, de most már
ugró pózban várta a választ, felkészülve minden veszélyre. A maci lassan, félve
felült.
- El kell jutnom az óvodába.
- Tessék? - nyávogta el magát a macska döbbenten.
- Tudsz segíteni? - kérdezte halkan, szomorúan a játék.
- No várjunk csak. Hogy kerülsz te az utcára?
A maci szégyenlõsen lehajtotta a fejét.
- Elfelejtettek, azt hiszem.
- Szegénykém. Kiestél a gyerek kezébõl?
- Nem. Csak… elfelejtettek. - szomorodott el, de hirtelen, szinte a semmibõl
újra erõre kapott. - De ez nem lényeg, azzal otthagyta a macskát, és sétálni
kezdett elõre. Gréti csak velem tud elaludni ebéd után, és mindjárt ebéd után
lesz, és õ sírni fog. Azt pedig nem hagyhatom! Oda kell érnem!
- Na, várj már! - szaladt utána a macska. - Egyedül akarsz oda eljutni?
- Nincs más választásom. - menetelt tovább konokul elõre a maci. - Remélem
nincs messze. - brummogta maga elé.
- A gyerek hosszú barnahajú? Lila pulóverben? Az anyja fekete hajú,
copfos.
Brumi megállt. - Ismered õket?
- Kóbor macska vagyok. Szoktam õket látni reggelente. A szemközti óvodába
viszi a gyereket.
- A szemközti az közel van?
- Ott az orrod elõtt, te bamba.
A mackó elõre nézett. Valóban ott volt az óvoda az úttest túloldalán. A
mackó rohanni kezdett, de hirtelen egy óriási rántást érzett a hátán. A
macska karmolt bele hátulról és megrántotta. Brumi elõször azt hitte, a
vadállat most akarja felfalni, de ahogy három autó és egy böhöm kamion is
elsuhant az orra elõtt, hirtelen rájött, mekkora szerencséje volt.
- Bamba mackó - fintorgott a macska. - Sosem mész itt át, túl lassú vagy.
A maci figyelte egy ideig a forgalmat és be kellett látnia, a macskának
alighanem igaza van.
- Át kell jutnom, cica, értsd meg! - szólt végsõ elkeseredésében, fejét rázva.
- A lábadat sem tudod mozdítani, úgy megszívta magát vízzel, lóg a bal
szemed, pár szál cérna tartja a karodat. Mondd, mit tett érted ez a gyerek,
hogy ilyen fontos.
Gyerekeknek
- Semmit nem tett, a lényeg épp az, amit mondasz: gyerek. Azzal szomorúan
leesett a földre és nem moccant többet.
- Segítek - sóhajtott a macska megszánva a szerencsétlen játékot. - De a
házimacskát hívják cicának, én pedig szabad vagyok, úgyhogy maradjunk a
macskánál. Rendben, bamba mackó?
- Segítesz? De hogyan? - pattant fel a játék, fittyet hányva a macska tudálékoskodására.
- Tudsz kapaszkodni? - azzal fürkészni kezdte az úttestet.
A maci rájött, mit akar a macska, nem tétovázott. Egy kézzel kicsit ügyetlenül
ugyan, de felmászott a macska hátára.
- Figyelj! Indulunk - azzal a macska behajlította elsõ két lábát, és egy farkcsóválásnyi
lendülettel leugrott az úttestre. - De ha most elütnek… - nyávogta
el magát, aztán konokul hozzátette - …akkor legalább téged is.
Brumi mindenhol autót látott, görcsbe szorult mancsokkal tépte a macska
bundáját, aki épp csak el tudott ugrani az utolsó kamion elõl, mielõtt két
szökkenéssel az úttest túloldalán termettek. Mindketten lihegtek az izgalomtól.
A mackó mondani akart valamit, de a macska nem várt. Egyszerre hallották
meg az ablakból kihallatszódó sírást.
- Kapaszkodj! - azzal felugrott a hatalmas kerítésen és két szökkenéssel az
óvoda udvarán termettek. A macska még mindig nem állt meg, a nyitott ajtón
besurrant az épületbe, és egyenesen a hang után szaladt. Amelyik ajtón a
fájdalmas sírás hallatszott, a macska lelassította lépteit.
- Várj, benézek - azzal a macska bedugta fejét az ajtón. Azonnal meglátta
Grétit, aki sárga, fodros kis ruhájában az aludni készülõ gyerekek között állt,
és melegbarna szemeibõl patakokban hullott a könny. Arca kipirosodva, kicsi
haja az arcára tapadt, már úgy kimelegedett a sírástól. Görcsbe szorított kezekkel
állt, az óvó néni tehetetlenül guggolt mellette, és próbálta vigasztalni.
A macska kihúzta a fejét, mert a maci már kibírhatatlanul rángatta a szõrt
a hátán.
- Na?
- Itt az idõ. - nyalta meg a száját a macska. - Szállj le!
A maci engedelmeskedett.
- Feküdj le!
- De akkor nem vesznek észre.
- Bízz bennem! - szólt oda a macska, azzal keresztüllépett a játékon, és
beugrott a terembe. Az óvó néni felugrott.
- Sicc ki innen, még az hiányzik, hogy balszerencsét hozz! - azzal az ajtó felé
kergette. Ahogy kinyitotta az ajtót, döbbenten vette észre a pocsolyás, koszos,
szakadt macit a földön. Akkor volt ám nagy meglepetés, amikor kinyitotta az
ajtót, és Gréti is meglátta a macit.
416
417

Kalendárium 2010
- Grétikém, nézd mi van itt! - felejtkezett el a macskáról azon nyomban az
asszony, és felkapta a játékmackót.
- Köszönöm - súgta a rohanó fekete macska után Brumi.
A gyerek szipogva szorította magához a mackót, és csöndesen odalépdelve
az ágyához bebújt a takaró alá. Fáradtak voltak mindketten. Gréti megpuszilgatta
a maci szakadt kezét, és megígérte, hogy anyával estére megvarrják.
Így aludtak el, ketten, ahogy mindig is szoktak, a kislány és a koszos, szakadt
játékmackó.
(A szerzõ ezzel a meséjével megyei napilapunk pályázatán bekerült azok közé, akiknek
meséjét egy könyvben 2009 karácsonyára megjelentették.
Gratulálunk az ifjú kisújszállási meseírónak! - Szerk.)
Gyerekeknek
Sikeres tanulóink
Önkormányzatunk második éve ismeri el a város iskoláiban kiváló tanulmányi
és sporteredményeket elérõ diákok és tanáraik munkáját. Sikeres tanulóink
nevét és eredményeit szívesen írjuk be a kalendáriumban való megjelentetéssel
városunk krónikájába. Általános iskoláinktól képeket is kaptunk e
diákokról. (A táblázatokban az iskolák neve rövidítve szerepel: Arany: Arany
János Általános Iskola, Kossuth: Kossuth Lajos Általános Iskola, Egységes Pedagógiai
Szakszolgálat és Diákotthon, Református: Török Pál Református Általános
Iskola, Móricz: Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola
és Kollégium, ISZI: Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskola, Mûvészeti:
Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény, Kádas: Kádas György Általános
Iskola. A táblázatban azon tanulók nevei szerepelnek, akik a pedagógusnapon
elismerésben részesültek.)
Morzsák
Albert Einstein gondolataiból
"Csak kétféleképpen élheted az életed.
Vagy abban hiszel, hogy a világon semmi sem varázslat.
Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
"A képzelõerõ mindennek az alapja. Ez az, ami bepillantást enged a jövõbe."
"Tanuld meg a játékszabályokat
aztán már csak játszanod kell - persze mindenkinél jobban."
"Sose aggódj amiatt, hogy nem érted a matematikát. Biztosíthatlak, nekem még
több gondom van vele." (Albert Einstein levele egy 12 éves diáknak)
"Csak két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi butaság,
bár az elsõben nem vagyok egészen biztos."
"Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelõzik õket."
418
419

Kiemelkedõ tanulmányi eredményeket elért tanulók a 2008/2009-es tanévben
Kalendárium 2010
Gyerekeknek
420
421

Kalendárium 2010
Gyerekeknek
Az Arany János Általános Iskola kiemelkedõ
eredményeket elért tanulói
Kiemelkedõ sporteredményeket elért tanulók a 2008/2009-es tanévben
Ágotai Enikõ
Bartucsek Martin
Kui Krisztián
Borók Boglárka
Borók Bianka
Borók Réka Budai Attila Csillag Edina Csípõ Viktória
Csomor Csaba Csörögi Gábor Cs. Nagy Eszter Deme Zsófia
422
423

Kalendárium 2010
Gyerekeknek
Ducza Noémi
Farkas István
Farkas Sándor
Fodor Gergõ
Kovács Sándor
Lakatos Edina Máté Dezsõ Molnár Tünde Vivien
Gazsó Alexandra
Hegymegi Attila
Imre Anikó
Kabai Richárd
Monoki Marianna Nagy Anna Oláh Benjámin Rácz Levente
Kása Zoltán
Kiss Zsuzsanna Kató Tamás Kolics Bence
Soós Bianka
Szabó Balázs
Bartucsek Martin
Kui Krisztián
Szabó Petra
Tóth Ferenc
424
425

Kalendárium 2010
Gyerekeknek
A Kossuth Lajos Általános Iskola, Egységes Pedagógiai
Szakszolgálat és Diákotthon
kiemelkedõ eredményeket elért tanulói
Borók Kitti
Tanka Sándor
Hercegh Veronika
Csatári Bernadett
Balogh Bianka
Kelemen Anna
Gazsó Barbara
Bartus Cintia
Lakatos Aletta
Csizmadia Róbert
Balogh Bianka
Csatári Bernadett
Csízi Tünde
Molnár Tünde Vivien
Szoboszlai Hanna
Törörk Enikõ
Zsoldos Mónika
Diridongó Kórus
Farkas Krisztián Ferenczi Dániel Fogarasi Péter Janó Berta
426
427

Kalendárium 2010
Adatok
Adatok a városról
Kossuth-focicsapat
Lakosok száma 2009. január 1-jén 12.224
Lakások száma összesen 4920
Ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma összesen
Csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma összesen
Összes önkormányzati belterületi utak hossza
84,28 km
- ebbõl kiépített, burkolt út 51,48 km
Rendszeres hulladékgyûjtésbe bekapcsolt lakások száma 4920
A város közoktatási intézményeiben tanuló gyermekek száma
2009. október 1-jén
- óvodások 343
- általános iskolások 1.076
- ebbõl az egyházi iskolába jár 124
- szakközépiskolások (nappali) 413
- szakközépiskolások (esti) 65
- szakiskolások 391
- gimnazisták 245
- nyelvi elõkészítõ évfolyammal indult gimnazisták 110
- mûvészeti iskolások 337
- kollégisták 97
Nagy Lajos Adolf Szathmári Zoltán Szilágyi Patrik
Monoki Éva
Zenei Nagykórus
428
429

Kalendárium 2010
Fejezetcím
1. oldal hirdetés
EPOSZ
2. oldal hirdetés
Városgondnokság
430
431

Kalendárium 2010
Fejezetcím
3. oldal hirdetés
Kun_Vet.......
4. oldal hirdetés
FE-BACH
432
433

Kalendárium 2010
Fejezetcím
5. oldal hirdetés
Kunszöv
6. oldal hirdetés
Autópark, .........
434
435

Kalendárium 2010
Fejezetcím
7. oldal hirdetés
PANNON
8. oldal hirdetés
RST
436
437

Kalendárium 2010
Fejezetcím
9. oldal hirdetés
MARADY, ..........
10. oldal hirdetés
VÍZMÛ
438
439

Kalendárium 2010
Fejezetcím
11. oldal hirdetés
Kun-Épforg., ...............
12. oldal hirdetés
Szabó Mûszaki, Rehab
440
441

Kalendárium 2010
Fejezetcím
13. oldal hirdetés
Kuntex
14. oldal hirdetés
Ponyokai, Imréné
442
443

Kalendárium 2010
Fejezetcím
15. oldal hirdetés
CONTAREX
16. oldal hirdetés
Szalay, ............
444
445

Kalendárium 2010
Fejezetcím
17. oldal hirdetés
Indián Rizs
18. oldal hirdetés
VERIST
446
447

Kalendárium 2010
Fejezetcím
19. oldal hirdetés
Apollon
20. oldal hirdetés
VIP-REX
448
449

Kalendárium 2010
Fejezetcím
21. oldal hirdetés
Fejedelmi cukrászat
22. oldal hirdetés
Trió, ........
450
451

Kalendárium 2010
Fejezetcím
23. oldal hirdetés
Global_Home Trade
24. oldal hirdetés
Számadó_ker
EZ hovákerüljön?
25. oldal hirdetés lenne
a BORSODI Mûhely
de akkor már az oldalszám túl megy
456 oldalon!!!!!
452
453

Kalendárium 2010
Tartalom
Petõfi Sándor: Isten csodája 5
Mottó 6
Elõszó (Dr. Ducza Lajos) 7
Köszöntõ (Kecze István) 9
Hónaptár
Hónaptár 10
Névnapok 36
Vásárok 2010-ben 44
Évfordulók, ünnepek
Évfordulók 2010-ben 45
Hitet és jövendõt adott (Kecze István) 51
Vörösmarty Mihály: Szózat 54
Március 15. (Illéssy János) 55
Kétszáz éve született Erkel Ferenc (Gubuczné Tomor Mária) 58
Néhány szó Trianon kapcsán (Pintér Zoltán) 63
Aki a hazát szereti (Vida Tamás) 68
A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam (Toldi Attila) 72
Az elsõ demokratikus választás Kisújszálláson, 1990. (Dr. Ducza Lajos) 76
A 140 éves 48-as Olvasókör emléknapja (Monoki Kálmánné) 81
Hogy ne legyünk egyedül… (Kecze István) 85
Karácsonyi gondolatok (Kecze István) 87
História
Kisújszállás címertörténete (Gubuczné Tomor Mária) 89
Illéssy József református prédikátor (Szentpéteri Géza) 93
Pénztárjegy-kibocsátás Kisújszálláson? (Dr. Ducza Lajos) 94
In memorian 1945. (Bana Sándor) 96
Magyarország sodródása a II. világháború felé (dr. Kiss Kálmán) 98
József Attila: Hazám 102
Így emlékszem… (Ábri Balázs) 106
Széchenyi, a legnagyobb magyar (Szidey István) 115
Kisúji diákok régi története mai újságban (Vitális Sándor) 119
A holokauszt emlékezete (Ari Géza) 122
Somogyi László írásaiból (Somogyi László) 124
Radnóti Miklós: Razglednica 130
Ez történt 2009-ben
"Vagy találunk ott utat, vagy építünk egyet" (Kecze István) 131
A Piculás-ház (Dr. Ducza Lajos) 138
Városvédõk tábora 141
Kitüntetettjeink 2009-ben 149
Halottaink
Ponyokai Bálint (Kecze István) 155
Deme Lászlóné (Földesi Erzsébet) 157
454
Tartalom
Törzsök Béla (Dr. Kiss Kálmánné) 158
Csordás János (Dr. Ducza Lajos) 160
A kunok útján
Ismét nagykunkapitányt választottunk (Kecze István, Dr. Ducza Lajos, Illéssy Ádám) 161
A nagykunkapitányok történelmi szerepe (Dr. Bartha Júlia) 168
A kunok útja (Dr. Bartha Júlia) 171
Indulás és hazatérés (Kecze István, Illéssy Ádám) 176
Szenti Ernõ: Örvendj! 186
"Kunok a Kárpát-medencében napjainkban" - egy fotópályázat díjnyertes alkotásai 187
Farkas Károly bácsi emlékére 192
Újszállási Rácz Lajos: Terra Cumanorum 193
A Kunok I. Világtalálkozója Kisújszálláson (Kecze István, Illéssy Ádám) 194
A Jászkun Huszárezred 150 éve (Fekete Imre, Kovács József) 199
Kunország (Dr. Nyitrai István) 205
Szent László harcai… (Dr. Pálóczy Horváth András) 210
Kunhalom-e a kunhalom? (Dr. Tóth Albert) 219
Nyelvünk és irodalmunk
Hagyomány született: a "Szép magyar beszéd"… (Pintér István) 226
A "Szép magyar beszéd" verseny híre Kaliforniából (Alt Sándor és neje) 230
A magyar nem tartozik a kis nyelvek közé (Bencédy József) 231
A szójátékokról (Szathmáry István) 236
A 130. Móricz-születésnap néhány epizódja (Dr. Kiss Kálmánné) 239
A XXI. század költõje - a mi költõnk Csokonai Vitéz Mihály (Dr. Kiss Kálmánné) 245
Vörösmarty Mihály emlékezete (Major Zita) 249
Kosztolányi Dezsõ, a "szegény kisgyermek" (Tán Eszter) 252
József Attila breviárium (Kocsisné Monoki Julianna) 256
Iskoláink régen és ma
Mozaikok a kisújszállási református gimnázium évkönyveibõl (Lévai Zoltán) 259
Hagyományápoló Kossuth iskolások (Ari Géza) 265
Táborok az Aranyban (Nagy Lajos) 267
Iskolanévadó ünnepség a városban (Sípos Árpád) 276
Mi más is egy tanár, ha nem felnõtt diák? (Tuka Antal) 280
Óvodáink életébõl (Ponyokainé Rab Judit) 285
Nagy Dani: Irány az NB I.! (Nagy Lajos) 291
Borók Orsolya diákolimpiai bajnok (Pozsonyi Gabriella) 293
A KI-ÜTÕK együttes (Pozsonyi Gabriella) 294
1949 és még 60 év (†Deme Lászlóné Nagy Teréz) 296
50 év után elõször találkoztak (Dr. Tóth Albert) 300
50 éve érettségiztek (Dr. Tórt Albert) 302
40 éves találkozó (Bacsó Endréné) 303
Békési Fanni verseibõl 306
455

Kalendárium 2010
Helyi mûvészeink
Szenti Ernõ 307
Bészabó András 308
A kisújszállási Kossuth Fotóklub alkotói: Figura Henrik, Józsa Péter,
Losonczi József, Kácsor Károly, Máté Albert, Péter József, Papi Lajos, Tóth Tünde 310
Körülöttünk a természet
Csapadék anomáliák Kisújszálláson (Dr. Ducza Lajos) 329
Kutyavilág (Pozsonyi Gabriella, Tán Eszter) 334
A krokodil Debrecenbe látogatott (Dr. Tóth Albert) 337
Néhány szó a szõlõrõl (Paszternák Ferenc) 341
"Kihajtom a libám a rétre" (Kenéz Gizella Monoki Ferencné) 346
Egészségünkre!
2009, a "különös" évjárat az influenza történetében (Dr. Ducza Eszter) 347
Ha felmegy a pumpa (Dr. Gáspár Róbert) 350
Mindennapi jóga (Pozsonyi Gabriella) 353
A fogyatékkal élõk ... (Ari Géza) 355
A szántóföldtõl az asztalig (Fazekas Gyula) 356
A méz tömény napsugár (Dr. Ducza Ágnes) 358
Receptek 360
Kaleidoszkóp
Irány Nizza! (Kiss Attila) 363
A repülés: hivatás, hobbi és szerelem (Lipcsei Anita) 366
Elmentem Hawaiira! Méri Csaba szerencséje (Ari Géza) 372
Kisújszállástól Hollywoodig (Dr. Bordács Imre) 378
Horoszkóp (Soós Anna Rita) 381
Sport
Dobogós helyeken a kisúji sakkozók (Ari Géza) 387
Bajnok lett a kisúji focicsapat (Ari Géza) 389
Az alma nem esett messze a fájától (Ari Géza) 393
A "Mester" és tanítványai (Ari Géza) 396
Súlyemelés, disznótor, boszorkánytúra, fõzõverseny és diákolimpia (Ari Géza) 398
A kisújszállási Modellezõ Baráti Kör (Ari Géza) 400
50 éves lett a Kisújszállási Munkás Horgász Egyesület (Ari Géza) 402
Extrém sportok Kisújszálláson (Tán Eszter) 404
Gyerekeknek (Major Zita)
Benedek Elek: Az aranytulipán 406
Fejtörõk 410
Megoldások 413
Pozsonyi Gabriella: Az elfelejtett játékmackó 414
Sikeres tanulóink 419
Adatok a városról 429
Hirdetések 430
Tartalom 454
456