értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

Milics Gábor:
A térinformatika és a távérzékelés alkalmazása a precíziós (helyspecifikus) növénytermesztésben
paraméterek meghatározása, – és amennyiben ez megbízhatóan végrehajtható ez
alapján a rosszabb és jobb minıségő anyagok elválasztása – egyre nagyobb hangsúlyt
kaphat a jövıben, hiszen a mezıgazdasági termények a megújuló energiaforrások
alapanyagaként várhatóan reneszánszukat fogják élni a közeljövıben. A minıségi
paraméterek meghatározásának ugyanakkor a táj- és földértékelésben is kiemelt szerepe
van (LÓCZY D., 2002).
A Magyarország területén nagy jelentıségő búza minıségi elıírásai például három
csoportot különböztetnek meg minıségi paraméterek alapján. Az úgynevezett malmi I.
osztályú búzában a nedvessikér mennyiség meghaladja a 30%-ot, a malmi II. osztályú
búza nedvessikér tartalma 28-30% közötti, míg a 28% alatti nedvessikér tartalmú
szemek kizárólag takarmányozási célra használhatók.
Szintén kiemelt takarmány és élelmiszeripari alapanyag az árpa. Itt is fontos
azonban elkülöníteni a jobb és rosszabb minıséget. A takarmányozás szempontjából a
minél magasabb, a sörgyártás szempontjából pedig lehetıleg alacsony
fehérjetartalmat kell elérni. Könnyen belátható, hogy a táblán belüli minıségbeli
eltérések mérése, majd térképezése, esetleg késıbb a betakarítás során a jobb illetve
gyengébb minıségő szemtermés szétválasztása a jövıben hozzásegíthet a minıségi
elvárásokhoz való megfelelésnek, illetve magasabb bevételek elérését is lehetıvé teszi.
A szemtermés minıségi paramétereinek mérése betakarítás során a Zeltex
AccuHarvester On-Combine Grain Analyzer mőszer segítségével történt. A mőszer 14
spektrális sávban (amelyek a minıségi paraméterek meghatározására alkalmasak
lehetnek), az infravörös tartományban végez méréseket. Az infravörös hullámokat
kibocsátó speciális diódák a mérıkamra egyik felén helyezkednek el, a méréseket
végzı érzékelık pedig a másikon, így a mérıkamrába bejutott anyagon áthatoló (NIT,
Near Infrared Transmittance) sugárzási értéket használják fel az egyes jellemzık
(fehérje-, olaj- és nedvességtartalom) meghatározására (14. ábra). Az egyes
anyagokban elnyelt, illetve a visszasugárzott érték mérésére ennél az eljárásnál nem
kerül sor. Ugyanakkor a távérzékeléssel győjtött adatokkal azért érdekes az
összehasonlítás, mert ott a visszavert értékeket mérjük, és nem az áthatoló sugárzás
mennyiségét. Az áthatoló, az elnyelt és a visszasugárzott értékek összege állandó.
40