Czigány Sz. - Lovász Gy. - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

Közlemények
A Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének
Természetföldrajz Tanszékérıl
Papers from Department of Physical Geography,
Institute of Geography, University of Pécs
Abhandlungen aus dem Lehrstuhl für Physische Geography
des Geographischen Institutes der Universität Pécs
28. szám
Czigány Szabolcs – Lovász György
A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei
Pécs, 2006

Lektor:
Dr. Konrád Gyula
tanszékvezetı egy. docens
PTE TTK Földtani Tanszék
Sorozatszerkesztı:
Dr. Lovász György, a földrajztudomány doktora,
egyetemi tanár
Szerkesztı: Dr. Gyenizse Péter
ISSN 1586-1872
Készült a BORNUS Kft. Nyomdájában
100 példányban
Felelıs kiadó: Dr. Dövényi Zoltán, intézeti igazgató
Felelıs vezetı: Borbély Tamás

Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei 3
I. Bevezetés
A hegység Ny-i részének É-i peremén fekvı triász karbonátos
képzıdményeken kifejlıdött karsztvidék több mint 100 éves
kutatástörténetének egyik jellemzıje a felszíni formák térképezése.
Ez a tevékenység az 1950-es évek végén, az ország geomorfológiai
térképezésének keretében kezdıdött. Elıször egyes tájak (a Nyírség, a
Mezıföld, a magyarországi Duna-völgy, a Zsámbéki-medence stb.)
térképei jelentek meg (ÁDÁM L. - MAROSI S. - SZILÁRD J.1959, BORSY Z.
1961, KAISER M. 1965, PÉCSI M. 1959). Az 1960-as években ez a
tevékenység országos jellegővé vált az MTA Földrajztudományi
Kutatóintézet szervezésében és irányításában. Ezekbe a munkálatokba a
Pécsett mőködı MTA Dunántúli Tudományos Intézet természetföldrajzi
kutatói is bekapcsolódtak. Nagyarányú kollektív munka keretében az
intézet a DK-Dunántúl térképezését végezte, elsısorban a korábbi
kutatási eredményeket felhasználva és újabbakkal kiegészítve. Az ország
különbözı kutatóhelyeitıl begyőjtött térképek többszörös
generalizálásával készült el a hazai természetföldrajzi kutatások
történetében elıször önálló lapként az ország 1:500.000-es
geomorfológiai térképe (PÉCSI M. et al. 1972).
A mecseki karsztformák térbeli elterjedése tanulmányozásának egyik
eredménye a dolinasorok térképi ábrázolása (LOVÁSZ GY. 1971).
Megállapítható volt ui. az Abaliget-Orfő térségében kifejlıdött dolinák
túlnyomó részének meghatározott sorokba rendezıdése, amelyek
valószínőleg szerkezeti vonalaktól befolyásoltak.
A karszt ökológiai viszonyainak tanulmányozása is a közelmúltban
került a megismerés elıterébe. A vizsgálatokat a Szegedi
Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszéke végezte (HOYK E.
1999A, 1999B, 1999C, HOYK E. - KEVEINÉ BÁRÁNY I. 2000., HOYK E.
2000, KEVEINÉ BÁRÁNY I. et al. 1999).
A karsztformák térképezésének újabb idıszaka az 1990-es évekhez
köthetı. Ekkor a Miskolci Egyetem Természetföldrajz és Környezettan,
illetve a Szombathelyi Fıiskola és a Pécsi Tudományegyetem
Természetföldrajzi Tanszékének figyelme fordult a karszt formái,
valamint térbeli rendszerének jobb megismerése felé (HEVESI A. 2001,
2002, VERESS M. 2003). Az utóbbi kutatóhely pedig a Duna-Dráva
Nemzeti Park megbízásából végzett újabb megfigyeléseket és
térképezést.

4
Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei
II. Célkitőzések, módszerek
Vizsgálataink célkitőzése volt a korábban megismert dolinák térbeli
rendszerének pontosabb feltárása, illetve a közöttük felismerhetı típusok
megállapítása. Ez azonban jelenleg „tényfeltáró” tevékenység,
amennyiben a megállapítható típusok genetikája további alapos
kutatásokat igényel.
Térképeztük a korábbi saját kutatásaink során is megismert és eddig
nem térképezett un. dolina kezdeményeket.
Elemzésünk adatokat kíván szolgáltatni a karszt völgyeinek holocén
fejlıdéstörténetéhez, illetve a tektonika és a dolinasorok közötti
kapcsolatok megismeréséhez is.
Vizsgálatainkat legfıképpen az immár hagyományos terepi
térképezéssel végeztük. Ehhez l:10.000 méretarányú lapokat
használtunk.. Terepbejárásainkat legfıképpen a késı ıszi, illetve kora
tavaszi idıben realizáltuk. A növényzet lombozata ekkor zavarta a
legkisebb mértékben a távolabbi látást, a terepmunkát.
Az Abaligeti-völgyben felfigyeltünk a völgytalp lépcsızetes esésére,
valamint a szőkületeket követı völgytágulatokra. Ezeket ott lehetett
regisztrálni, ahol egy-egy dolinasor a völgytalp közelében, illetve
peremén végzıdött. A lépcsızetességet geodéziai módszerrel, azaz
szintezéssel állapítottuk meg.
III. Eredmények
III.1. Allogén-autogén karsztfejlıdés
A nyugat-mecseki karsztot ezideig allogén karsztnak minısítettük
(JAKUCS L. 1971). Az elmúlt évek vizsgálatai során - a hegységrész
felszínfejlıdésének tükrében - megkíséreltük területileg pontosítani a
klasszikus értelemben vett allogén karszt kiterjedését. A karbonátos
kızetek és a szomszédos magasabb helyzető nemkarsztos térszín - mint a
klasszikus megfogalmazás szerinti allogén karszt kritériuma – csak
Abaliget és Orfő D-i, illetve DK-i szomszédságában teljesül (1. ábra).
Ebben a térségben két különbözı magasságú felszín, azaz a Jakab-hegy
és az alatta fekvı plató, illetve felszínlépcsı, az un. Abaligeti karszt
található. A nemkarsztos felszín csapadékvize és hordaléka a mészköves
térségre érkezve jelentıs szerepet játszott a karsztosodásában.

Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei 5
1. ábra: Az allogén (I.) és autogén (II.) típusú karszt a Nyugati-Mecsekben
Jelmagyarázat: 1 = tó, 2 = domborzati nyereg
Figure 1. Location of karst areas indicating (I.) autogene and (II.) allogene
development type
Legend: 1 = lake; 2 = saddle/col
Abaliget-Orfő vonaltól K-re, azaz a Misina és a Tubes É-i
szomszédságában kissé bonyolultabb a domborzat. A felszín itt is két
magassági zónára osztható. A Misina-Tubes vonulat képezi a
magasabbat, az É-i szomszédság, azaz a Zsidó-, Melegmányi- és
Mélyvölgy valamint a közöttük található völgyközi hátak képezik az

6
Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei
alacsonyabbat. Mindkettı felszínépítı kızete karsztos. A hegységrész
posztpannon felszínfejlıdése során a Misina és a Tubes mindvégig
kiemelt helyzetben volt, tehát semmi okunk nincs kételkedni az autogén
jellegő fejlıdésben. Nemkarsztos térszínrıl denudálódó anyag nem
vehetett részt a karsztfejlıdésben.
Kevésbé egyértelmő a feltételezett tipikus autogén karsztfejlıdés az
alacsonyabb felszínen. Az emelkedés kezdeti szakaszában a Misina-
Tubes É-i szomszédsága, azaz a Zsidó- Melegmányi- és Mélyvölgy
térségének relatív reliefenergiája minden bizonnyal a mainál lényegesen
kisebb volt. Az ekkor képzıdött karsztformák jellegére maradványok
hiányában nem tudunk következtetni. Csupán valószínősíthetı, hogy a
közeli Misina-Tubes vonulat mészköves felszínérıl és a távolabbi K-i
Mecsek jura rétegeirıl némi felszíni víz és hordalék érkezhetett. Ez
azonban a Jakab-hegyrıl származónál nagyságrenddel kevesebb lehetett.
A terület az emelkedés során völgyközi hátakká darabolódott, és a
dolinák ma a völgytalpakon fekszenek. A Misina-Tubes É-i
szomszédságának esetleges autogén fejlıdése csak a posztpannon
emelkedés elsı szakaszában feltételezhetı.
III.2. Dolina-sor típusok
A korábbi vizsgálatok során a formák túlnyomó részének sorba
rendezıdését ismertük meg (LOVÁSZ GY. 1971). Az utóbbi években
azonban az alábbi un. sor-típusokat sikerült közöttük megkülönböztetni:
Az Abaligettıl D-re, illetve Orfőtıl DK-re fekvı, általában 330 m
tszf. magasságú fennsíkon alakultak ki a legtipikusabb és leghosszabb
dolinasorok (2., 3. ábra).
Az egyik változatot alig pár száz méter hosszúságúak képviselik,
amelyekben a tagok szorosan egymás mellett uvala-szerően
helyezkednek el úgy, hogy közöttük a környezetüknél alacsonyabb
nyergek találhatók. A sorokat alkotó dolinák nagysága, azaz átmérıje és
mélysége között lényeges különbségek nincsenek. Ezek az Abaligettıl D-
re fekvı platón találhatók, amely plató meredek lejtıvel szakad az
Abaligeti- (Bükkösdi-) völgy talpára.
A következı típus széles hátnak, illetve fennsíknak a szerkezeti
völgy felé hajló hosszú lejtıjén található. További jellemzıje: a sort
alkotó tagok átmérıi az alacsonyabb felszín felé egyre nagyobbak,
továbbá a formák mélyebbek. Különösebb égtáji irányultságuk nincs.

Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei 7
2. ábra: A Ny-mecseki karszt dolina-típusai Abaliget és Orfő között
Jelmagyarázat:1 = dolinasor, 2 = karsztos berogyás, 3 = „mini” dolina 4 =
eróziós völgyszakasz, 5 = szintvonalak, 6 = domborzati nyereg
Figure 2. The karst areas of the Western Mecsek Hills between Abaliget and
Orfő, Southern Hungary
Legend: 1: sinkhole-sequence formed by dissolution; 2 = collapsed sinkholes; 3
= miniature sinkholes; 4 = erosional valley; 5 = contour lines; 6 = saddle; 7 =
abrupt descents at the valley bottom
Az immár harmadik sor-típust alkotó formák az elızıeknél hosszabbak,
minden esetben platóról, illetve völgyközi hátról indulnak. A karszt
valamelyik szerkezeti völgyének talpa felett, illetve annak közvetlen
közelében fejezıdnek be. Az elızıktıl megkülönböztetı további
jellemvonásukként említhetı, hogy ezeknek már több dolinából álló, un.

8
Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei
„mellékágai” vannak. A fıágat képviselı dolinák ebben a típusban is
gyakran uvala-szerő közelségben vannak. Égtáji irányultságuk
túlnyomórészt É-i, illetve ÉNy-i.
A negyedik, és egyben utolsó típust a karszt leghosszabb, több km
hosszúságú sorai képviselik. É-D-i csapásirányúak, jelentıs mellékágaik
vannak. Minden esetben a plató feletti, de még karsztos kızetekbıl épült
felszínrıl indulnak, és a karszt valamelyik szerkezeti völgyének
allúviuma peremén végzıdnek. A sort alkotó dolinák a legmagasabb
térségben kicsinyek, az alacsonyabban egyre nagyobbak. Itt már
gyakoriak az uvala-szerő formák. A legalacsonyabb felszíneken, azaz a
szerkezeti völgytalp közelében megszőnnek a dolinák, és morfográfiai
szempontból a völgy eróziós küllemő lesz.
III.3. Dolina kezdemények
A karsztos berogyásokat a legújabb megállapításokkal (HEVESI A. 2001,
VERESS M. 2003) egyetértve mi is a dolinaképzıdés kezdeti stádiumának
tekintjük. Mi azonban a térképezésünk során két alaki változatukat
különítettük el. A berogyásokat, és a néhány méter ármérıjő un. „mini”
dolinákat. Ez utóbbit a fejlett dolinává alakulás újabb szakaszában
keletkezett formának tekintjük.
A térképezés során az alábbi új ismereteket szereztük ezeknek a
képzıdményeknek a térbeli eloszlásáról (2-4. ábra).
A legnagyobb tömegben Orfő DK-i szomszédságában találhatók. A
mecseki karszt K-i részén, azaz a Tubes-Misina vonulatán, valamint a
Zsidó- a Melegmányi- és a Mélyvölgy térségében alárendelt a jelenlétük.
Az esetek túlnyomó részében gyengén lejtıs felszínen fekszenek. A
fennsíkon igen ritkán, a meredek lejtıkön egyáltalában nem találhatók.
Leggyakrabban un. halmazokban, azaz egymáshoz közel, rendszertelen
térbeli elrendezıdésben fekszenek. A Vörös-hegy karbonátos kızetekbıl
épülı É-i lejtıjén gyakran határozott É-D-i irányú sorokba rendezıknek
(3. ábra).
Gyakori az elıfordulásuk a dolinasorokban, ahol elszórtan vannak
jelen a fejlett nagyformák között.
Megfigyeléseink szerint a dolinafejlıdés fiatalabb idıszaka
elsısorban a gyenge és közepes lejtıkön, valamint a fejlıdı völgyekben,
illetve völgyfıkben jellegzetes. Az idısebb formák viszont a platókon
uralkodnak.

Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei 9
3. ábra: A Ny-mecseki karszt dolina-típusai Orfő DK-i szomszédságában
Jelmagyarázat, mint a 2. ábrán.
Figure 3. The Western Mecsek karst area in the southeastern vicinity of the
town of Orfő
(Legend is identical to that of Figure 2)
III.4. A tektonika szerepe, és völgyképzıdés
Az Abaligeti-karszt legfejlettebb dolina-sora minden bizonnyal
szerkezeti vonalon fejlıdött ki. Erre az Abaligeti- (Bükkösdi-) völgy
talpának lépcsıs esése utal (2. ábrán „A”-val jelölve). Szintezési adataink
szerint a kezdeti szakaszon az átlagos esés 2%. A sor „torkolata” elıtt kb.
200 m-el a völgytalp gyakorlatilag megszőnik, a patakmeder jelentısen
bevágódik, és esése 6,2-6,5 %-ra növekszik. A „torkolatban” és az azt

10
Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei
követı közel 400 m hosszúságban az esés mindössze 0,5 %-ra
mérséklıdik. A lejátszódó igen fiatal akkumulációra utal a völgytalp
jelentıs kiszélesedése. A nagyeséső szakaszon és az elıtt ui. a völgytalp
szélessége nem mérhetı, illetve max. 10-20 m. A doliona-sor „torkolata”
alatt viszont átlagosan 70-80 m.
Az Abaligeti völgy talpán, a település szomszédságában, hasonló
eséslépcsı mérhetı (2. ábrán „B”-vel jelölve). Elıtte a nagyeséső szakasz
250-300 m hosszú, és 6,2-6,5 %-al jellemezhetı. Az elızınél lényegesen
kisebb méterő dolinasor „torkolata” után pedig átlagosan 1,5 %-ra
csökken.
Ezek a szintezési adatok egyrészt igen fiatal É-D-i csapású szerkezeti
mozgásokra utalnak, másrészt bizonyítják a két dolinasor és az igen fiatal
tektonika kapcsolatát.
A sorok szerkezeti befolyásoltságára – a fentieken kívül – az
Abaligeti-barlang mennyezetén gyakran megfigyelhetı törésvonalak,
illetve kisebb jelentıségő litoklázisok is utalnak.
A karszton korábban végzett földtani térképezések is számos ÉNy-
DK-i csapású szerkezeti vonalat ismertek fel (CHIKÁN G. et al. 1984,
HETÉNYI R. et al. 1982). Azok a dolinasorok, amelyek ebbe a rendszerbe
illenek, valószínőleg szerkezetileg elıre jelzettek.
A Mecsek karsztjának igazolt, illetve feltételezett szerkezeti
mozgásai egyrészt a pannon elıtt, másrészt a pannonban és a
pleisztocénban játszódtak le. Úgy ítéljük, hogy azok a tektonikus vonalak
a legfiatalabbak, amelyek mentén bizonyítottan, vagy valószínősítve
dolinasorok alakultak ki.
Sajátos völgyfejlıdés ismerhetı fel a geomorfológiai viszonyok
tükrében a karszt K-i részén, a Mélyvölgy egyik mellékágának, valamint
a Mélyvölgy és a Lámpásvölgy völgyfıjében. Az itt található berogyások
és fiatal dolinák jelzik a dolinaképzıdés és a völgyfejlıdés kapcsolatát a
pannon idején és a pleisztocén során (4. ábrán „A”, „B”, „C”, „D”
betőkkel jelölve).
Újabb sajátos völgyfejlıdés geomorfológiai bizonyítékai találhatók a
nemkarsztos kızetek É-i elıterében (3. ábrán „A”-val jelölve). Itt a
kızethatáron, illetve annak közelében viszonylag hosszú (1000 m)
völgytalpon kicsiny dolinák, továbbá völgytalp-közeli fekvésben a
karsztos berogyások jelzik a kezdeti völgyfejlıdés karsztos jellegét.

Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei 11
4. ábra: A Ny-mecseki karszt K-i részének dolina-típusai
Jelmagyarázat, mint a 2. ábrán.
Figure 4. The eastern part of the Western Mecsek karst area
(Legend is identical to that of Figure 2)

12
Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei
Irodalom
ÁDÁM L. - MAROSI S. - SZILÁRD J. 1959: A Mezıföld geomorfológiai
térképe. Földrajzi Monográfiák II. Akad. K. Bp.
BORSY Z. 1961: A Nyírség természeti földrajza. Földrajzi Monográfiák
V. Akad. K. Bp.
CHIKÁN G. - CHIKÁN G.-NÉ - KÓKAI A. 1984: A Nyugati-Mecsek földtani
térképe 1:25 000. A Magyarhoni Földtani Társulat Déldunántúli
Területi Szervezetének 25 éves fennállása alkalmából kiadta a Magyar
Állami Földtani Intézet. Bp.
HETÉNYI R. - HÁMOR G. - FÖLDI M. - NAGY I. - NAGY E. - BILIK I. 1982:
A Keleti-Mecsek földtani térképe 1:25 000. A mecseki kıszénbányászat
200 éves évfordulója alkalmából kiadta a Magyar Állami Földtani
Hivatal. Bp.
HEVESI A. 2001: A Nyugati-Mecsek felszíni karsztosodásának kérdései.
In: Karsztfejlıdés VI., Szombathely, pp. 103-111.
HEVESI A. 2002: A magyarországi karsztok fejlıdéstörténet és
felszínalaktan szerinti csoportosítása; az „Aggteleki jellegő” karsztos
felszín formakincse. Akad. dokt. disszertáció (Kézirat) 144 p.
HOYK E. 1999a: Investigations of the vegetation and soil in the dolinas of
Mecsek Mountains, South Hungary. In: Acta Karsologica 28/1 7.
Ljubljana pp.105-114.
Hoyk E. 1999b: Geoecological studies on the karstic surfaces of the
planned protected Landscapes area of Western Mecsek, Hungary In :
Acta Karsologia 28/2, 4. Ljubljana pp. 91-102.
Hoyk E. 1999c: Geoecological studies on the karstic surfaces of the
planned protected area in Western Mecsek, South Hungary. In: Eassy in
the ecology and conversation of karst. Acta Geographica Szegediensis,
Tomus XXXVI. Szeged pp. 31-39.
HOYK E. - KEVEINÉ BÁRÁNY I. 2000: Tájökológiai szempontú vegetációelemzés
a nyugat-mecseki karszton. In: Karsztfejlıdés V., Szombathely
pp. 47-55.
HOYK E. 2000: Geoökológiai vizsgálatok a tervezett Nyugat-mecseki
Tájvédelmi Körzet karsztos felszínein. In: A táj és az ember geográfus
szemmel. IV. Országos Geográfus PhD Konferencia. Szeged okt. 22-
23. (CD kiadvány)
JAKUCS L. 1971: A karsztok morfogenetikája. A karsztfejlıdés varianciái.
Akad. K. Bp. 310 p.

Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei 13
KAISER M. 1965: A Zsámbéki-medence 1:25.000 méretarányú
geomorfológiai térképnek magyarázója. Földr. Ért. pp. 355-372.
KEVEINÉ, BÁRÁNY I. - HOYK E. - ZSENI A. 1999. Karsztökológiai
egyensúly megbomlások néhány hazai karsztterületen. Karsztfejlıdés
III. Szombathely pp. 79-91.
LOVÁSZ GY. 1970. Surfaces of planation in the Mecsek Mountains.
Studies in Hung. Geogr. 8. Problems of Relief Planation. Akad.K. Bp.
pp. 65-72.
LOVÁSZ GY. 1971: Adatok az Abaligeti karszt geomorfológiai és
hidrológiai jellemzéséhez. Földr. Ért. pp. 283-296.
PÉCSI M. 1959. A Duna-völgy magyarországi szakaszainak
geomorfológiai térképe. Földrajzi Monográfiák III. Akad.K. Bp. 345 p.
PÉCSI M. et al.1972: Magyarország geomorfológiai térképe 1:500.000.
MTA FKI, Kartográfiai Váll. K. Bp.
VERESS M. 2003: Zárójelentés a T 032381. sz. OTKA kutatási
pályázatról. (Kézirat ) Szombathely

14
Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei
Summary
Additional data on the mapping of the Western Mecsek karst area,
Southern Hungary
Czigány Szabolcs – Lovász György
The presented results provide new data on the geomorphological
development of the karst area of the Mecsek Mountains, Southern
Hungary. The surrounding non-karst areas have been playing an
important role on the development of the karst surfaces (Figure 1).
Gravelly, quartz-rich sediments were fluvially (and partly gravitationally)
transported to the study area from the southwestern ranges of the Mecsek
Mountains, where the prevailing rock type is Permian and lower Triassic
sandstone. The other type of development is autogene, where solely
precipitation shaped the karst surface. Some negative (erosional)
landforms are indicatives of sinkholes being in embrional stage (Figures
2, 3 and 4) while larger older sinkholes refer to more elongated surface
development. We also found a newly developed valley on the borderline
of the karst and non-karst (sandstone) areas. The embrional stage of this
valley is indicated by recently-formed sinkholes (Figure 3). Our studies
point out the presence of young sinkholes at the head valleys of the
actively developing valleys (Figure 4a).
Geodesic studies formerly indicated that two sinkhole sequences
were formed along a young (Pleistocene) faultline (Figures 2, „A” and
„B”). The relationship between the sinkholes and the faultline is clearly
visible on the geological map of the Mecsek Mountains. However,
several older pre-Pleistocene (Miocene and Pliocene) faultlines transect
the western ranges of the Mecsek Mountains, further complicating the
geology of the area.

A „Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének
Természetföldrajz Tanszékérıl” sorozat megjelent tagjai
1. Wilhelm Z.: Néhány természeti tényezı idegenforgalmi szempontú vizsgálata az
Alsó-Duna-vidéken. 1996.
2. Gyuricza L.: Tájhasznosítási lehetıségek a szlovén határ mentén. 1996.
3. Nagyváradi L.: A természeti környezet változásai Komló térségében. 1996.
4. Tengler T.: A természeti környezet antropogén változásai Villány térségében. 1997.
5. Czigány Sz.-Lovász Gy.-Varga I.: Geoökológiai vizsgálatok a pécs-komlói
szénbányászat térségében. 1997.
6. Elekes T.: Geomorfológiai tanulmányok a Fehér-Nyikó vízgyőjtıjében. 1997.
7. Czigány Sz.-Parrag T.: Adatok az Abaligeti-barlang vízkémiájához. 1997.
8. Fábián Sz. Á.-Kovács J.-Varga G.: Új szempontok a Kárpát-medence felsı-würmi
ısföldrajzi viszonyaihoz a homokékek alapján. 1998.
9. Pirkhoffer E.: Fosszilis medermaradvány a Nyugat-Mecsek déli elıterében. 1998.
10. Nagyváradi L.: A természeti környezet szerepe Veszprém fejlıdésében. 1999.
11. Donka A.-Gyuricza L.: Szatmár-Bereg természeti adottságainak idegenforgalmi
szempontú értékelése. 1999.
12. Bánhidi M.: A természeti környezet szerepe a sportéletben. 1999.
13. Lovász Gy.-Nagyváradi L.: A természeti erıforrások változó szerepe Pécs és Komló
fejlıdésében. 2000.
14. Herlicska K.: Adatok a sísportok és a természeti környezet kölcsönkapcsolatához az
osztrák Alpokban. 2000.
15. Jakucs L.-Csuták M.: A korzikai gránittafonik morfogenetikai problémái. 2000.
16. Rétvári L.: Környezetminısítı térképezés a Tatai-tájban. 2000.
17. Pálné Schreiner J.: A lakossági ivóvízellátás változása a Dráva völgyében. 2000.
18. Samay L.: Dunaszentgyörgy mélységi vizei és kapcsolatuk a vízellátással. 2001.
19. Herlicska Zs.: A pusztaszılısi gázkitörés és következményei. 2001.
20. Samay L.: A domborzattípus és a szántó ar.kor./ha értéke közötti kapcsolat Tolna
megyében. 2002.
21. Gyenizse P.-Kovács G.: Néhány DK-dunántúli táj mezıgazdasági célú, relatív
minısítése. 2002.
22. Kajtor E.: A nógrádi szénbányászat természeti és társadalmi hatásai. 2003.
23. Varga G.-Fábián Sz. Á.-Kovács J.: Szempontok a Pannon-medence
felszínfejlıdéséhez a messinai sókrízis idején. 2003.
24. Kovács J.: Vörösagyagok geomorfológiai helyzete és kora a Kárpát-medencében,
2003
25. Ricz I.: Better chances for national and cross-European stakeholders via Integrated
Water Resource Management. 2005
26. Maniak S.-Neményi M.-Mesterházi P. Á.: Development of new optical sensor for
weed monitoring, 2005
27. Ricz I.: Környezeti érdekek a Víz Keretirányelv végrehajtása során I., 2005