Czigány Sz. - Lovász Gy. - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

6
Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei
alacsonyabbat. Mindkettı felszínépítı kızete karsztos. A hegységrész
posztpannon felszínfejlıdése során a Misina és a Tubes mindvégig
kiemelt helyzetben volt, tehát semmi okunk nincs kételkedni az autogén
jellegő fejlıdésben. Nemkarsztos térszínrıl denudálódó anyag nem
vehetett részt a karsztfejlıdésben.
Kevésbé egyértelmő a feltételezett tipikus autogén karsztfejlıdés az
alacsonyabb felszínen. Az emelkedés kezdeti szakaszában a Misina-
Tubes É-i szomszédsága, azaz a Zsidó- Melegmányi- és Mélyvölgy
térségének relatív reliefenergiája minden bizonnyal a mainál lényegesen
kisebb volt. Az ekkor képzıdött karsztformák jellegére maradványok
hiányában nem tudunk következtetni. Csupán valószínősíthetı, hogy a
közeli Misina-Tubes vonulat mészköves felszínérıl és a távolabbi K-i
Mecsek jura rétegeirıl némi felszíni víz és hordalék érkezhetett. Ez
azonban a Jakab-hegyrıl származónál nagyságrenddel kevesebb lehetett.
A terület az emelkedés során völgyközi hátakká darabolódott, és a
dolinák ma a völgytalpakon fekszenek. A Misina-Tubes É-i
szomszédságának esetleges autogén fejlıdése csak a posztpannon
emelkedés elsı szakaszában feltételezhetı.
III.2. Dolina-sor típusok
A korábbi vizsgálatok során a formák túlnyomó részének sorba
rendezıdését ismertük meg (LOVÁSZ GY. 1971). Az utóbbi években
azonban az alábbi un. sor-típusokat sikerült közöttük megkülönböztetni:
Az Abaligettıl D-re, illetve Orfőtıl DK-re fekvı, általában 330 m
tszf. magasságú fennsíkon alakultak ki a legtipikusabb és leghosszabb
dolinasorok (2., 3. ábra).
Az egyik változatot alig pár száz méter hosszúságúak képviselik,
amelyekben a tagok szorosan egymás mellett uvala-szerően
helyezkednek el úgy, hogy közöttük a környezetüknél alacsonyabb
nyergek találhatók. A sorokat alkotó dolinák nagysága, azaz átmérıje és
mélysége között lényeges különbségek nincsenek. Ezek az Abaligettıl D-
re fekvı platón találhatók, amely plató meredek lejtıvel szakad az
Abaligeti- (Bükkösdi-) völgy talpára.
A következı típus széles hátnak, illetve fennsíknak a szerkezeti
völgy felé hajló hosszú lejtıjén található. További jellemzıje: a sort
alkotó tagok átmérıi az alacsonyabb felszín felé egyre nagyobbak,
továbbá a formák mélyebbek. Különösebb égtáji irányultságuk nincs.