Czigány Sz. - Lovász Gy. - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem
Czigány Sz. - Lovász Gy. - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem
Czigány Sz. - Lovász Gy. - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Közlemények<br />
A Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének<br />
Természetföldrajz Tanszékérıl<br />
Papers from Department of Physical Geography,<br />
Institute of Geography, University of Pécs<br />
Abhandlungen aus dem Lehrstuhl für Physische Geography<br />
des Geographischen Institutes der Universität Pécs<br />
28. szám<br />
Czigány <strong>Sz</strong>abolcs – Lovász <strong>Gy</strong>örgy<br />
A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei<br />
Pécs, 2006
Lektor:<br />
Dr. Konrád <strong>Gy</strong>ula<br />
tanszékvezetı egy. docens<br />
<strong>PTE</strong> <strong>TTK</strong> Földtani Tanszék<br />
Sorozatszerkesztı:<br />
Dr. Lovász <strong>Gy</strong>örgy, a földrajztudomány doktora,<br />
egyetemi tanár<br />
<strong>Sz</strong>erkesztı: Dr. <strong>Gy</strong>enizse Péter<br />
ISSN 1586-1872<br />
Készült a BORNUS Kft. Nyomdájában<br />
100 példányban<br />
Felelıs kiadó: Dr. Dövényi Zoltán, intézeti igazgató<br />
Felelıs vezetı: Borbély Tamás
Czigány <strong>Sz</strong>.-Lovász <strong>Gy</strong>.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei 3<br />
I. Bevezetés<br />
A hegység Ny-i részének É-i peremén fekvı triász karbonátos<br />
képzıdményeken kifejlıdött karsztvidék több mint 100 éves<br />
kutatástörténetének egyik jellemzıje a felszíni formák térképezése.<br />
Ez a tevékenység az 1950-es évek végén, az ország geomorfológiai<br />
térképezésének keretében kezdıdött. Elıször egyes tájak (a Nyírség, a<br />
Mezıföld, a magyarországi Duna-völgy, a Zsámbéki-medence stb.)<br />
térképei jelentek meg (ÁDÁM L. - MAROSI S. - SZILÁRD J.1959, BORSY Z.<br />
1961, KAISER M. 1965, PÉCSI M. 1959). Az 1960-as években ez a<br />
tevékenység országos jellegővé vált az MTA Földrajztudományi<br />
Kutatóintézet szervezésében és irányításában. Ezekbe a munkálatokba a<br />
Pécsett mőködı MTA Dunántúli Tudományos Intézet természetföldrajzi<br />
kutatói is bekapcsolódtak. Nagyarányú kollektív munka keretében az<br />
intézet a DK-Dunántúl térképezését végezte, elsısorban a korábbi<br />
kutatási eredményeket felhasználva és újabbakkal kiegészítve. Az ország<br />
különbözı kutatóhelyeitıl begyőjtött térképek többszörös<br />
generalizálásával készült el a hazai természetföldrajzi kutatások<br />
történetében elıször önálló lapként az ország 1:500.000-es<br />
geomorfológiai térképe (PÉCSI M. et al. 1972).<br />
A mecseki karsztformák térbeli elterjedése tanulmányozásának egyik<br />
eredménye a dolinasorok térképi ábrázolása (LOVÁSZ GY. 1971).<br />
Megállapítható volt ui. az Abaliget-Orfő térségében kifejlıdött dolinák<br />
túlnyomó részének meghatározott sorokba rendezıdése, amelyek<br />
valószínőleg szerkezeti vonalaktól befolyásoltak.<br />
A karszt ökológiai viszonyainak tanulmányozása is a közelmúltban<br />
került a megismerés elıterébe. A vizsgálatokat a <strong>Sz</strong>egedi<br />
Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszéke végezte (HOYK E.<br />
1999A, 1999B, 1999C, HOYK E. - KEVEINÉ BÁRÁNY I. 2000., HOYK E.<br />
2000, KEVEINÉ BÁRÁNY I. et al. 1999).<br />
A karsztformák térképezésének újabb idıszaka az 1990-es évekhez<br />
köthetı. Ekkor a Miskolci Egyetem Természetföldrajz és Környezettan,<br />
illetve a <strong>Sz</strong>ombathelyi Fıiskola és a Pécsi Tudományegyetem<br />
Természetföldrajzi Tanszékének figyelme fordult a karszt formái,<br />
valamint térbeli rendszerének jobb megismerése felé (HEVESI A. 2001,<br />
2002, VERESS M. 2003). Az utóbbi kutatóhely pedig a Duna-Dráva<br />
Nemzeti Park megbízásából végzett újabb megfigyeléseket és<br />
térképezést.
4<br />
Czigány <strong>Sz</strong>.-Lovász <strong>Gy</strong>.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei<br />
II. Célkitőzések, módszerek<br />
Vizsgálataink célkitőzése volt a korábban megismert dolinák térbeli<br />
rendszerének pontosabb feltárása, illetve a közöttük felismerhetı típusok<br />
megállapítása. Ez azonban jelenleg „tényfeltáró” tevékenység,<br />
amennyiben a megállapítható típusok genetikája további alapos<br />
kutatásokat igényel.<br />
Térképeztük a korábbi saját kutatásaink során is megismert és eddig<br />
nem térképezett un. dolina kezdeményeket.<br />
Elemzésünk adatokat kíván szolgáltatni a karszt völgyeinek holocén<br />
fejlıdéstörténetéhez, illetve a tektonika és a dolinasorok közötti<br />
kapcsolatok megismeréséhez is.<br />
Vizsgálatainkat legfıképpen az immár hagyományos terepi<br />
térképezéssel végeztük. Ehhez l:10.000 méretarányú lapokat<br />
használtunk.. Terepbejárásainkat legfıképpen a késı ıszi, illetve kora<br />
tavaszi idıben realizáltuk. A növényzet lombozata ekkor zavarta a<br />
legkisebb mértékben a távolabbi látást, a terepmunkát.<br />
Az Abaligeti-völgyben felfigyeltünk a völgytalp lépcsızetes esésére,<br />
valamint a szőkületeket követı völgytágulatokra. Ezeket ott lehetett<br />
regisztrálni, ahol egy-egy dolinasor a völgytalp közelében, illetve<br />
peremén végzıdött. A lépcsızetességet geodéziai módszerrel, azaz<br />
szintezéssel állapítottuk meg.<br />
III. Eredmények<br />
III.1. Allogén-autogén karsztfejlıdés<br />
A nyugat-mecseki karsztot ezideig allogén karsztnak minısítettük<br />
(JAKUCS L. 1971). Az elmúlt évek vizsgálatai során - a hegységrész<br />
felszínfejlıdésének tükrében - megkíséreltük területileg pontosítani a<br />
klasszikus értelemben vett allogén karszt kiterjedését. A karbonátos<br />
kızetek és a szomszédos magasabb helyzető nemkarsztos térszín - mint a<br />
klasszikus megfogalmazás szerinti allogén karszt kritériuma – csak<br />
Abaliget és Orfő D-i, illetve DK-i szomszédságában teljesül (1. ábra).<br />
Ebben a térségben két különbözı magasságú felszín, azaz a Jakab-hegy<br />
és az alatta fekvı plató, illetve felszínlépcsı, az un. Abaligeti karszt<br />
található. A nemkarsztos felszín csapadékvize és hordaléka a mészköves<br />
térségre érkezve jelentıs szerepet játszott a karsztosodásában.
Czigány <strong>Sz</strong>.-Lovász <strong>Gy</strong>.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei 5<br />
1. ábra: Az allogén (I.) és autogén (II.) típusú karszt a Nyugati-Mecsekben<br />
Jelmagyarázat: 1 = tó, 2 = domborzati nyereg<br />
Figure 1. Location of karst areas indicating (I.) autogene and (II.) allogene<br />
development type<br />
Legend: 1 = lake; 2 = saddle/col<br />
Abaliget-Orfő vonaltól K-re, azaz a Misina és a Tubes É-i<br />
szomszédságában kissé bonyolultabb a domborzat. A felszín itt is két<br />
magassági zónára osztható. A Misina-Tubes vonulat képezi a<br />
magasabbat, az É-i szomszédság, azaz a Zsidó-, Melegmányi- és<br />
Mélyvölgy valamint a közöttük található völgyközi hátak képezik az
6<br />
Czigány <strong>Sz</strong>.-Lovász <strong>Gy</strong>.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei<br />
alacsonyabbat. Mindkettı felszínépítı kızete karsztos. A hegységrész<br />
posztpannon felszínfejlıdése során a Misina és a Tubes mindvégig<br />
kiemelt helyzetben volt, tehát semmi okunk nincs kételkedni az autogén<br />
jellegő fejlıdésben. Nemkarsztos térszínrıl denudálódó anyag nem<br />
vehetett részt a karsztfejlıdésben.<br />
Kevésbé egyértelmő a feltételezett tipikus autogén karsztfejlıdés az<br />
alacsonyabb felszínen. Az emelkedés kezdeti szakaszában a Misina-<br />
Tubes É-i szomszédsága, azaz a Zsidó- Melegmányi- és Mélyvölgy<br />
térségének relatív reliefenergiája minden bizonnyal a mainál lényegesen<br />
kisebb volt. Az ekkor képzıdött karsztformák jellegére maradványok<br />
hiányában nem tudunk következtetni. Csupán valószínősíthetı, hogy a<br />
közeli Misina-Tubes vonulat mészköves felszínérıl és a távolabbi K-i<br />
Mecsek jura rétegeirıl némi felszíni víz és hordalék érkezhetett. Ez<br />
azonban a Jakab-hegyrıl származónál nagyságrenddel kevesebb lehetett.<br />
A terület az emelkedés során völgyközi hátakká darabolódott, és a<br />
dolinák ma a völgytalpakon fekszenek. A Misina-Tubes É-i<br />
szomszédságának esetleges autogén fejlıdése csak a posztpannon<br />
emelkedés elsı szakaszában feltételezhetı.<br />
III.2. Dolina-sor típusok<br />
A korábbi vizsgálatok során a formák túlnyomó részének sorba<br />
rendezıdését ismertük meg (LOVÁSZ GY. 1971). Az utóbbi években<br />
azonban az alábbi un. sor-típusokat sikerült közöttük megkülönböztetni:<br />
Az Abaligettıl D-re, illetve Orfőtıl DK-re fekvı, általában 330 m<br />
tszf. magasságú fennsíkon alakultak ki a legtipikusabb és leghosszabb<br />
dolinasorok (2., 3. ábra).<br />
Az egyik változatot alig pár száz méter hosszúságúak képviselik,<br />
amelyekben a tagok szorosan egymás mellett uvala-szerően<br />
helyezkednek el úgy, hogy közöttük a környezetüknél alacsonyabb<br />
nyergek találhatók. A sorokat alkotó dolinák nagysága, azaz átmérıje és<br />
mélysége között lényeges különbségek nincsenek. Ezek az Abaligettıl D-<br />
re fekvı platón találhatók, amely plató meredek lejtıvel szakad az<br />
Abaligeti- (Bükkösdi-) völgy talpára.<br />
A következı típus széles hátnak, illetve fennsíknak a szerkezeti<br />
völgy felé hajló hosszú lejtıjén található. További jellemzıje: a sort<br />
alkotó tagok átmérıi az alacsonyabb felszín felé egyre nagyobbak,<br />
továbbá a formák mélyebbek. Különösebb égtáji irányultságuk nincs.
Czigány <strong>Sz</strong>.-Lovász <strong>Gy</strong>.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei 7<br />
2. ábra: A Ny-mecseki karszt dolina-típusai Abaliget és Orfő között<br />
Jelmagyarázat:1 = dolinasor, 2 = karsztos berogyás, 3 = „mini” dolina 4 =<br />
eróziós völgyszakasz, 5 = szintvonalak, 6 = domborzati nyereg<br />
Figure 2. The karst areas of the Western Mecsek Hills between Abaliget and<br />
Orfő, Southern Hungary<br />
Legend: 1: sinkhole-sequence formed by dissolution; 2 = collapsed sinkholes; 3<br />
= miniature sinkholes; 4 = erosional valley; 5 = contour lines; 6 = saddle; 7 =<br />
abrupt descents at the valley bottom<br />
Az immár harmadik sor-típust alkotó formák az elızıeknél hosszabbak,<br />
minden esetben platóról, illetve völgyközi hátról indulnak. A karszt<br />
valamelyik szerkezeti völgyének talpa felett, illetve annak közvetlen<br />
közelében fejezıdnek be. Az elızıktıl megkülönböztetı további<br />
jellemvonásukként említhetı, hogy ezeknek már több dolinából álló, un.
8<br />
Czigány <strong>Sz</strong>.-Lovász <strong>Gy</strong>.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei<br />
„mellékágai” vannak. A fıágat képviselı dolinák ebben a típusban is<br />
gyakran uvala-szerő közelségben vannak. Égtáji irányultságuk<br />
túlnyomórészt É-i, illetve ÉNy-i.<br />
A negyedik, és egyben utolsó típust a karszt leghosszabb, több km<br />
hosszúságú sorai képviselik. É-D-i csapásirányúak, jelentıs mellékágaik<br />
vannak. Minden esetben a plató feletti, de még karsztos kızetekbıl épült<br />
felszínrıl indulnak, és a karszt valamelyik szerkezeti völgyének<br />
allúviuma peremén végzıdnek. A sort alkotó dolinák a legmagasabb<br />
térségben kicsinyek, az alacsonyabban egyre nagyobbak. Itt már<br />
gyakoriak az uvala-szerő formák. A legalacsonyabb felszíneken, azaz a<br />
szerkezeti völgytalp közelében megszőnnek a dolinák, és morfográfiai<br />
szempontból a völgy eróziós küllemő lesz.<br />
III.3. Dolina kezdemények<br />
A karsztos berogyásokat a legújabb megállapításokkal (HEVESI A. 2001,<br />
VERESS M. 2003) egyetértve mi is a dolinaképzıdés kezdeti stádiumának<br />
tekintjük. Mi azonban a térképezésünk során két alaki változatukat<br />
különítettük el. A berogyásokat, és a néhány méter ármérıjő un. „mini”<br />
dolinákat. Ez utóbbit a fejlett dolinává alakulás újabb szakaszában<br />
keletkezett formának tekintjük.<br />
A térképezés során az alábbi új ismereteket szereztük ezeknek a<br />
képzıdményeknek a térbeli eloszlásáról (2-4. ábra).<br />
A legnagyobb tömegben Orfő DK-i szomszédságában találhatók. A<br />
mecseki karszt K-i részén, azaz a Tubes-Misina vonulatán, valamint a<br />
Zsidó- a Melegmányi- és a Mélyvölgy térségében alárendelt a jelenlétük.<br />
Az esetek túlnyomó részében gyengén lejtıs felszínen fekszenek. A<br />
fennsíkon igen ritkán, a meredek lejtıkön egyáltalában nem találhatók.<br />
Leggyakrabban un. halmazokban, azaz egymáshoz közel, rendszertelen<br />
térbeli elrendezıdésben fekszenek. A Vörös-hegy karbonátos kızetekbıl<br />
épülı É-i lejtıjén gyakran határozott É-D-i irányú sorokba rendezıknek<br />
(3. ábra).<br />
<strong>Gy</strong>akori az elıfordulásuk a dolinasorokban, ahol elszórtan vannak<br />
jelen a fejlett nagyformák között.<br />
Megfigyeléseink szerint a dolinafejlıdés fiatalabb idıszaka<br />
elsısorban a gyenge és közepes lejtıkön, valamint a fejlıdı völgyekben,<br />
illetve völgyfıkben jellegzetes. Az idısebb formák viszont a platókon<br />
uralkodnak.
Czigány <strong>Sz</strong>.-Lovász <strong>Gy</strong>.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei 9<br />
3. ábra: A Ny-mecseki karszt dolina-típusai Orfő DK-i szomszédságában<br />
Jelmagyarázat, mint a 2. ábrán.<br />
Figure 3. The Western Mecsek karst area in the southeastern vicinity of the<br />
town of Orfő<br />
(Legend is identical to that of Figure 2)<br />
III.4. A tektonika szerepe, és völgyképzıdés<br />
Az Abaligeti-karszt legfejlettebb dolina-sora minden bizonnyal<br />
szerkezeti vonalon fejlıdött ki. Erre az Abaligeti- (Bükkösdi-) völgy<br />
talpának lépcsıs esése utal (2. ábrán „A”-val jelölve). <strong>Sz</strong>intezési adataink<br />
szerint a kezdeti szakaszon az átlagos esés 2%. A sor „torkolata” elıtt kb.<br />
200 m-el a völgytalp gyakorlatilag megszőnik, a patakmeder jelentısen<br />
bevágódik, és esése 6,2-6,5 %-ra növekszik. A „torkolatban” és az azt
10<br />
Czigány <strong>Sz</strong>.-Lovász <strong>Gy</strong>.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei<br />
követı közel 400 m hosszúságban az esés mindössze 0,5 %-ra<br />
mérséklıdik. A lejátszódó igen fiatal akkumulációra utal a völgytalp<br />
jelentıs kiszélesedése. A nagyeséső szakaszon és az elıtt ui. a völgytalp<br />
szélessége nem mérhetı, illetve max. 10-20 m. A doliona-sor „torkolata”<br />
alatt viszont átlagosan 70-80 m.<br />
Az Abaligeti völgy talpán, a település szomszédságában, hasonló<br />
eséslépcsı mérhetı (2. ábrán „B”-vel jelölve). Elıtte a nagyeséső szakasz<br />
250-300 m hosszú, és 6,2-6,5 %-al jellemezhetı. Az elızınél lényegesen<br />
kisebb méterő dolinasor „torkolata” után pedig átlagosan 1,5 %-ra<br />
csökken.<br />
Ezek a szintezési adatok egyrészt igen fiatal É-D-i csapású szerkezeti<br />
mozgásokra utalnak, másrészt bizonyítják a két dolinasor és az igen fiatal<br />
tektonika kapcsolatát.<br />
A sorok szerkezeti befolyásoltságára – a fentieken kívül – az<br />
Abaligeti-barlang mennyezetén gyakran megfigyelhetı törésvonalak,<br />
illetve kisebb jelentıségő litoklázisok is utalnak.<br />
A karszton korábban végzett földtani térképezések is számos ÉNy-<br />
DK-i csapású szerkezeti vonalat ismertek fel (CHIKÁN G. et al. 1984,<br />
HETÉNYI R. et al. 1982). Azok a dolinasorok, amelyek ebbe a rendszerbe<br />
illenek, valószínőleg szerkezetileg elıre jelzettek.<br />
A Mecsek karsztjának igazolt, illetve feltételezett szerkezeti<br />
mozgásai egyrészt a pannon elıtt, másrészt a pannonban és a<br />
pleisztocénban játszódtak le. Úgy ítéljük, hogy azok a tektonikus vonalak<br />
a legfiatalabbak, amelyek mentén bizonyítottan, vagy valószínősítve<br />
dolinasorok alakultak ki.<br />
Sajátos völgyfejlıdés ismerhetı fel a geomorfológiai viszonyok<br />
tükrében a karszt K-i részén, a Mélyvölgy egyik mellékágának, valamint<br />
a Mélyvölgy és a Lámpásvölgy völgyfıjében. Az itt található berogyások<br />
és fiatal dolinák jelzik a dolinaképzıdés és a völgyfejlıdés kapcsolatát a<br />
pannon idején és a pleisztocén során (4. ábrán „A”, „B”, „C”, „D”<br />
betőkkel jelölve).<br />
Újabb sajátos völgyfejlıdés geomorfológiai bizonyítékai találhatók a<br />
nemkarsztos kızetek É-i elıterében (3. ábrán „A”-val jelölve). Itt a<br />
kızethatáron, illetve annak közelében viszonylag hosszú (1000 m)<br />
völgytalpon kicsiny dolinák, továbbá völgytalp-közeli fekvésben a<br />
karsztos berogyások jelzik a kezdeti völgyfejlıdés karsztos jellegét.
Czigány <strong>Sz</strong>.-Lovász <strong>Gy</strong>.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei 11<br />
4. ábra: A Ny-mecseki karszt K-i részének dolina-típusai<br />
Jelmagyarázat, mint a 2. ábrán.<br />
Figure 4. The eastern part of the Western Mecsek karst area<br />
(Legend is identical to that of Figure 2)
12<br />
Czigány <strong>Sz</strong>.-Lovász <strong>Gy</strong>.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei<br />
Irodalom<br />
ÁDÁM L. - MAROSI S. - SZILÁRD J. 1959: A Mezıföld geomorfológiai<br />
térképe. Földrajzi Monográfiák II. Akad. K. Bp.<br />
BORSY Z. 1961: A Nyírség természeti földrajza. Földrajzi Monográfiák<br />
V. Akad. K. Bp.<br />
CHIKÁN G. - CHIKÁN G.-NÉ - KÓKAI A. 1984: A Nyugati-Mecsek földtani<br />
térképe 1:25 000. A Magyarhoni Földtani Társulat Déldunántúli<br />
Területi <strong>Sz</strong>ervezetének 25 éves fennállása alkalmából kiadta a Magyar<br />
Állami Földtani Intézet. Bp.<br />
HETÉNYI R. - HÁMOR G. - FÖLDI M. - NAGY I. - NAGY E. - BILIK I. 1982:<br />
A Keleti-Mecsek földtani térképe 1:25 000. A mecseki kıszénbányászat<br />
200 éves évfordulója alkalmából kiadta a Magyar Állami Földtani<br />
Hivatal. Bp.<br />
HEVESI A. 2001: A Nyugati-Mecsek felszíni karsztosodásának kérdései.<br />
In: Karsztfejlıdés VI., <strong>Sz</strong>ombathely, pp. 103-111.<br />
HEVESI A. 2002: A magyarországi karsztok fejlıdéstörténet és<br />
felszínalaktan szerinti csoportosítása; az „Aggteleki jellegő” karsztos<br />
felszín formakincse. Akad. dokt. disszertáció (Kézirat) 144 p.<br />
HOYK E. 1999a: Investigations of the vegetation and soil in the dolinas of<br />
Mecsek Mountains, South Hungary. In: Acta Karsologica 28/1 7.<br />
Ljubljana pp.105-114.<br />
Hoyk E. 1999b: Geoecological studies on the karstic surfaces of the<br />
planned protected Landscapes area of Western Mecsek, Hungary In :<br />
Acta Karsologia 28/2, 4. Ljubljana pp. 91-102.<br />
Hoyk E. 1999c: Geoecological studies on the karstic surfaces of the<br />
planned protected area in Western Mecsek, South Hungary. In: Eassy in<br />
the ecology and conversation of karst. Acta Geographica <strong>Sz</strong>egediensis,<br />
Tomus XXXVI. <strong>Sz</strong>eged pp. 31-39.<br />
HOYK E. - KEVEINÉ BÁRÁNY I. 2000: Tájökológiai szempontú vegetációelemzés<br />
a nyugat-mecseki karszton. In: Karsztfejlıdés V., <strong>Sz</strong>ombathely<br />
pp. 47-55.<br />
HOYK E. 2000: Geoökológiai vizsgálatok a tervezett Nyugat-mecseki<br />
Tájvédelmi Körzet karsztos felszínein. In: A táj és az ember geográfus<br />
szemmel. IV. Országos Geográfus PhD Konferencia. <strong>Sz</strong>eged okt. 22-<br />
23. (CD kiadvány)<br />
JAKUCS L. 1971: A karsztok morfogenetikája. A karsztfejlıdés varianciái.<br />
Akad. K. Bp. 310 p.
Czigány <strong>Sz</strong>.-Lovász <strong>Gy</strong>.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei 13<br />
KAISER M. 1965: A Zsámbéki-medence 1:25.000 méretarányú<br />
geomorfológiai térképnek magyarázója. Földr. Ért. pp. 355-372.<br />
KEVEINÉ, BÁRÁNY I. - HOYK E. - ZSENI A. 1999. Karsztökológiai<br />
egyensúly megbomlások néhány hazai karsztterületen. Karsztfejlıdés<br />
III. <strong>Sz</strong>ombathely pp. 79-91.<br />
LOVÁSZ GY. 1970. Surfaces of planation in the Mecsek Mountains.<br />
Studies in Hung. Geogr. 8. Problems of Relief Planation. Akad.K. Bp.<br />
pp. 65-72.<br />
LOVÁSZ GY. 1971: Adatok az Abaligeti karszt geomorfológiai és<br />
hidrológiai jellemzéséhez. Földr. Ért. pp. 283-296.<br />
PÉCSI M. 1959. A Duna-völgy magyarországi szakaszainak<br />
geomorfológiai térképe. Földrajzi Monográfiák III. Akad.K. Bp. 345 p.<br />
PÉCSI M. et al.1972: Magyarország geomorfológiai térképe 1:500.000.<br />
MTA FKI, Kartográfiai Váll. K. Bp.<br />
VERESS M. 2003: Zárójelentés a T 032381. sz. OTKA kutatási<br />
pályázatról. (Kézirat ) <strong>Sz</strong>ombathely
14<br />
Czigány <strong>Sz</strong>.-Lovász <strong>Gy</strong>.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei<br />
Summary<br />
Additional data on the mapping of the Western Mecsek karst area,<br />
Southern Hungary<br />
Czigány <strong>Sz</strong>abolcs – Lovász <strong>Gy</strong>örgy<br />
The presented results provide new data on the geomorphological<br />
development of the karst area of the Mecsek Mountains, Southern<br />
Hungary. The surrounding non-karst areas have been playing an<br />
important role on the development of the karst surfaces (Figure 1).<br />
Gravelly, quartz-rich sediments were fluvially (and partly gravitationally)<br />
transported to the study area from the southwestern ranges of the Mecsek<br />
Mountains, where the prevailing rock type is Permian and lower Triassic<br />
sandstone. The other type of development is autogene, where solely<br />
precipitation shaped the karst surface. Some negative (erosional)<br />
landforms are indicatives of sinkholes being in embrional stage (Figures<br />
2, 3 and 4) while larger older sinkholes refer to more elongated surface<br />
development. We also found a newly developed valley on the borderline<br />
of the karst and non-karst (sandstone) areas. The embrional stage of this<br />
valley is indicated by recently-formed sinkholes (Figure 3). Our studies<br />
point out the presence of young sinkholes at the head valleys of the<br />
actively developing valleys (Figure 4a).<br />
Geodesic studies formerly indicated that two sinkhole sequences<br />
were formed along a young (Pleistocene) faultline (Figures 2, „A” and<br />
„B”). The relationship between the sinkholes and the faultline is clearly<br />
visible on the geological map of the Mecsek Mountains. However,<br />
several older pre-Pleistocene (Miocene and Pliocene) faultlines transect<br />
the western ranges of the Mecsek Mountains, further complicating the<br />
geology of the area.
A „Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének<br />
Természetföldrajz Tanszékérıl” sorozat megjelent tagjai<br />
1. Wilhelm Z.: Néhány természeti tényezı idegenforgalmi szempontú vizsgálata az<br />
Alsó-Duna-vidéken. 1996.<br />
2. <strong>Gy</strong>uricza L.: Tájhasznosítási lehetıségek a szlovén határ mentén. 1996.<br />
3. Nagyváradi L.: A természeti környezet változásai Komló térségében. 1996.<br />
4. Tengler T.: A természeti környezet antropogén változásai Villány térségében. 1997.<br />
5. Czigány <strong>Sz</strong>.-Lovász <strong>Gy</strong>.-Varga I.: Geoökológiai vizsgálatok a pécs-komlói<br />
szénbányászat térségében. 1997.<br />
6. Elekes T.: Geomorfológiai tanulmányok a Fehér-Nyikó vízgyőjtıjében. 1997.<br />
7. Czigány <strong>Sz</strong>.-Parrag T.: Adatok az Abaligeti-barlang vízkémiájához. 1997.<br />
8. Fábián <strong>Sz</strong>. Á.-Kovács J.-Varga G.: Új szempontok a Kárpát-medence felsı-würmi<br />
ısföldrajzi viszonyaihoz a homokékek alapján. 1998.<br />
9. Pirkhoffer E.: Fosszilis medermaradvány a Nyugat-Mecsek déli elıterében. 1998.<br />
10. Nagyváradi L.: A természeti környezet szerepe Veszprém fejlıdésében. 1999.<br />
11. Donka A.-<strong>Gy</strong>uricza L.: <strong>Sz</strong>atmár-Bereg természeti adottságainak idegenforgalmi<br />
szempontú értékelése. 1999.<br />
12. Bánhidi M.: A természeti környezet szerepe a sportéletben. 1999.<br />
13. Lovász <strong>Gy</strong>.-Nagyváradi L.: A természeti erıforrások változó szerepe Pécs és Komló<br />
fejlıdésében. 2000.<br />
14. Herlicska K.: Adatok a sísportok és a természeti környezet kölcsönkapcsolatához az<br />
osztrák Alpokban. 2000.<br />
15. Jakucs L.-Csuták M.: A korzikai gránittafonik morfogenetikai problémái. 2000.<br />
16. Rétvári L.: Környezetminısítı térképezés a Tatai-tájban. 2000.<br />
17. Pálné Schreiner J.: A lakossági ivóvízellátás változása a Dráva völgyében. 2000.<br />
18. Samay L.: Dunaszentgyörgy mélységi vizei és kapcsolatuk a vízellátással. 2001.<br />
19. Herlicska Zs.: A pusztaszılısi gázkitörés és következményei. 2001.<br />
20. Samay L.: A domborzattípus és a szántó ar.kor./ha értéke közötti kapcsolat Tolna<br />
megyében. 2002.<br />
21. <strong>Gy</strong>enizse P.-Kovács G.: Néhány DK-dunántúli táj mezıgazdasági célú, relatív<br />
minısítése. 2002.<br />
22. Kajtor E.: A nógrádi szénbányászat természeti és társadalmi hatásai. 2003.<br />
23. Varga G.-Fábián <strong>Sz</strong>. Á.-Kovács J.: <strong>Sz</strong>empontok a Pannon-medence<br />
felszínfejlıdéséhez a messinai sókrízis idején. 2003.<br />
24. Kovács J.: Vörösagyagok geomorfológiai helyzete és kora a Kárpát-medencében,<br />
2003<br />
25. Ricz I.: Better chances for national and cross-European stakeholders via Integrated<br />
Water Resource Management. 2005<br />
26. Maniak S.-Neményi M.-Mesterházi P. Á.: Development of new optical sensor for<br />
weed monitoring, 2005<br />
27. Ricz I.: Környezeti érdekek a Víz Keretirányelv végrehajtása során I., 2005